Lőrinci Város Önkormányzat Képviselő-testülete 121/2013.(VII.4.) önkormányzati határozata

Átírás

1 Lőrinci Város Önkormányzat Képviselő-testülete 121/2013.(VII.4.) önkormányzati határozata A Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény alapító okiratának módosítása és megállapodás elfogadása Lőrinci város Önkormányzat Képviselő-testület a Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1. Az Alapító okirat 6. A költségvetési szerv működési köre helyébe a következő rendelkezés lép: 6. A költségvetési szerv működési köre: Lőrinci város közigazgatási területe valamint Heréd község és Rózsaszentmárton község közigazgatási területe. 2. Az Alapító Okirat 7. Az intézmény felügyeli szerve helyébe a következő rendelkezés lép: 7. Az intézmény felügyeleti szerve: Lőrinci Szociális és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás Társulási Tanácsa Lőrinci, Szabadság tér Az Alapító Okirat 12. A fenntartó neve helyébe a következő rendelkezés lép: 12. A fenntartó neve: Lőrinci Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás Lőrinci, Erőmű tér 37. Határidő: július 1. Felelős: polgármester. K.m.f. Víg Zoltán sk. polgármester Dr. Benkár József sk. aljegyző

2 Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény Lőrinci, Erőmű tér 37. SZAKMAI PROGRAM A szakmai program készült: Készítette: Bereczki Judit intézményvezető Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testület Egészségügyi és Szociális Bizottsága, átruházott hatáskörben a sz. határozatával hagyta jóvá... intézményvezető

3 Tartalom Bevezetés A település bemutatása...3 Lőrinc...3 Rózsaszentmárton...4 Az intézményről...4 Az intézmény célja, feladata...6 Az intézmény által nyújtott szolgáltatások célja és feladatai...6 A működést meghatározó jogszabályok...7 A szolgáltatások elérhetőségéről történő tájékoztatás módja sz. melléklet: A szociális étkeztetés szakmai programja sz. melléklet: A házi segítségnyújtás szakmai programja sz. melléklet: Idősek nappali ellátása (idősek klubja) szakmai programja sz. melléklet Az idősek ápolását, gondozását bentlakással nyújtó otthonának szakmai programja sz. melléklet: A Családsegítő szolgáltatás szakmai programja sz. melléklet: A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai programja sz. melléklet: Védőnői ellátás Szakmai Programja...47 Függelékek: 1.sz. : Szervezeti ábra 2.sz.: Idősek Klubja házirend 3.sz. : Idősek Otthona házirend 4.sz.: Szociális étkeztetés házirend 5.sz.: Megállapodás

4 Bevezetés A település bemutatása Lőrinci Lőrinci város lakossága a évi adatok alapján, 5863 főt. Ez a szám, a lakosság elöregedése, valamint a születések számának csökkenése miatt, rohamosan fogy. A lakónépességből a 0-18 éves korúak száma fő, a 60 év felettiek száma megközelítőleg 1315 főt tesz ki. A fenti adatokból kitűnik, hogy az aktív korúak aránya, (3455 fő) a lakó népesség felétől alig több. Magas az időskorúak aránya, ami hosszabb távon a lélekszám csökkenését, a népesség elöregedését jelenti. Az is elmondható, hogy egyre növekszik az idősen egyedül élő, a különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő emberek aránya. A lakosság elöregedése és az egyfős, idős háztartások számának növekedése szinte megállíthatatlan folyamat. Nő az igény az idősellátás iránt, amely a szociális segítségen túl egészségügyi, gondozási szolgáltatások iránti igény növekedését is jelenti. A városban jelentős a hátrányos élethelyzetű személyek száma is. A munkanélküliség a bezárt üzemek miatt az elmúlt tíz évben folyamatosan növekszik. A környező nagyobb városok kevesebb munkalehetőséget kínálnak. A többnyire szakképzetlen, általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók elhelyezkedési esélye szinte lehetetlen. Az év feletti nők és férfiak egyaránt kiszorulnak a munkaerő piacról, ha elveszítik az állásukat. A munka világába történő beilleszkedésük annál nehezebb, minél hosszabb ideje vannak munka nélkül. Jellemzően ebből a körből kerülnek ki a különböző szociális támogatásra szorulók többsége is. Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében helyi rendeletben határozta meg - a magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, az ellátásokra való jogosultság feltételeit. Egyre több az átmeneti segélyt és a lakhatással összefüggő támogatásokat igénylők száma. A gyermeket nevelő családok között is egyre többen küzdenek anyagi gondokkal. Ezt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának folyamatos emelkedése is jelzi. Leginkább a gyermeküket egyedül nevelők és a több gyermeket nevelők kérnek támogatást. Apc Apc Heves megye határában fekszik Hatvantól 15 km-re. Lakosainak száma a legutolsó összesítés szerint 2731 fő, képzettségi struktúrája közepes. Gyermeklétszám: 460 fő. Egy óvodát, bölcsődét és egy iskolát tart fent. A község területén a lakosság kb 18%-a roma származású, ezért a pedagógusok munkáját javarészt az integráció, és a segítségnyújtás határozza meg. A nyugdíjasok a népesség 19%-át teszik ki, akik egyre nehezebben jutnak

5 hozzá a méltányos és szakszerű ellátáshoz, hiszen a fiatalok a jobb megélhetés reményében elköltöznek, így nincs, aki ellássa őket. A település 1 háziorvost, 1gyerekorvost, 1 fogorvost és 1 védőnőt foglalkoztat. Az időskorúak részére házi segítségnyújtás, Idősek Napközi Otthona, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás érhető el, ám az alacsony nyugdíjak, és a magas gyógyszerárak miatt ezzel a lehetőséggel is csak kevesen élnek. A település lakossága számára indokolt, hogy családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás biztosításával segítséget kaphassanak problémáik kezelésére. Heréd A település elhelyezkedése kedvezőnek mondható, Hatvan, mint munkaadó település könnyem megközelíthető. Lakossága 2019 fő, ebből 377 fiatalkorú. A településen jól működő jelzőrendszer van, erős a lakossági kohézió, viszont a nem foglalkoztatott személyeknél kevés javulás érhető el, mert ez a réteg erre az állapotra rendezkedett be. A településen veszélyforrásként merül fel a generációkon átívelő ellátás. A fiatalok, akik már gyerekként bekerültek a rendszerbe, hiányos szocializációt hoznak magukkal, mely később gyermekeiknél generálódik tovább. Ezért hangsúlyozottan szükséges a prevenció, az életvezetési tanácsadás, a családi működési zavarok miatt keletkező feszültségek kezelése. Rózsaszentmárton Lakossága 2011 fő. Fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt. Jelenleg a munkalehetőségek korlátozottak a településen, viszont a környék felveszi az itt képződött munkaerő felesleget. Így a munkanélküliség alacsonynak mondható. A falu intézmény-, infrastruktúrahálózata jól kiépített. A gazdasági válság hatására a kimondottan zárkózott település elkezdett nyitni a kistérségek felé. Ezt a lehetőséget kihasználva kell elérnünk az embereket a megfelelő informálással és a lehetőségek adta segítségnyújtással. A település lakossága szintén az elöregedés felé tart. Az idősebbek informálódása a különböző szociális ellátásokról korlátozott. Ezért szükséges a személyes megkínálásuk e területen, valamint érdekérvényesítésük segítése. Az intézményről A Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény Lőrinci Város fenntartásában működő, Szociális Ellátó-és Gyermekjóléti Intézmény, integrált szervezeti formában, két telephelyen, szociális alap és szakosított ellátási forma egymásra épülésével biztosítja a Szociális törvényben kötelezőn ellátandó és önként vállalt feladatait. Az intézmény működtetésével biztosítja a gyermekjóléti alapellátás keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, valamint az egészségügyi alapellátás keretében a védőnői ellátást. A szolgáltatási egységek helye és címe: Lőrinci, Bem utca 2. Itt működik az Alapszolgáltatási Központ a családsegítővel, gyermekjóléti szolgáltatással, házi segítségnyújtással. A Védőnői Tanácsadó Lőrinci, Bem utca 4. Idősek Otthona Lőrinci, Erőmű tér 37. Területi feladatellátás helye, címe: Gyermekjóléti szolgáltatás: Heréd, Vörösmarty tér 1. Családsegítést:

6 3033. Rózsaszentmárton, Kossuth Lajos út 5. Házi segítségnyújtást: Rózsaszentmárton, településen látjuk még el Lőrinci mellett. Az intézmény önálló jogi személy. Gazdálkodási jogköre: önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi-gazdasági feladatait Lőrinci Város Polgármesteri Hivatala, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. A szakmai program a következő részekből áll: Az intézmény működésének célja, feladata. Az intézmény által nyújtott szociális szolgáltatások célja és feladata. Az intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatás célja és feladata. A szociális szolgáltató egységek szolgáltatásai, működési rendje. A szolgáltatás célja,feladata, így különösen: a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása, a más intézményekkel történő együttműködés módja; az ellátandó célcsoport jellemzői; a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási, és fejlesztési feladatok jellege, tartalma; az ellátás igénybevételének módja; a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja, az ellátottak, valamint a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok. A szakmai program részét képezi 1. sz. melléklet: A szociális étkeztetés szakmai programja 2. sz. melléklet: A házi segítségnyújtás szakmai programja 3. sz. melléklet: Idősek nappali ellátása (idősek klubja) szakmai programja 4. sz. melléklet Az idősek ápolását, gondozását bentlakással nyújtó otthonának szakmai programja 5. sz. melléklet: A Családsegítő szolgáltatás szakmai programja 6. sz. melléklet: A gyermekjóléti szolgáltatás szakmai programja 7.sz. melléklet: Védőnői ellátás Szakmai Programja Az intézmény célja, feladata Célja, hogy az ellátott települések lakosságának azonos színvonalú, komplex (szociális, gyermekjóléti, egészségügyi alap) ellátást nyújtson. Feladata, hogy a családok, gyermekek, idős emberek részére, olyan szolgáltatásokat biztosítson, amelyeket döntően a megszokott életvitelük mellett helyben vehessenek igénybe. Az intézmény a szociális és egészségügyi szakmai munkáját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben, az Egészségügyről szóló évi CLIV. törvényben, azok végrehajtási rendeleteiben, valamint az önkormányzat rendeleteiben szabályozott rendelkezések betartásával szabályozza és végzi. Az egységes szakmai normák kialakítását és működtetését a szakmai vezetők bevonásával az intézményvezető irányítja. A munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.

7 Az intézmény által nyújtott szolgáltatások célja és feladata Célja, hogy az intézmény feladatellátásához tartozó szolgáltatásokat azok egymásra épülésével a település lakosságának egészére kiterjedően biztosítsa. A szolgáltatást végzők feladata, az ellátási területükön jelentkező gondozási igények felmérése, a gondozás megszervezése. Segítik a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, a személyes szolgáltatási formákhoz, a nyugdíj-és egészségbiztosítás alapján igénybe vehető szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférést, ezekkel kapcsolatban tanácsadást biztosítanak. A szolgáltatási központok folyamatosan összehangolják szakmai működésüket, naprakész információval rendelkeznek a lakosság szükségletét illetően. A szolgáltatást végző munkatársak a fentieken túl a) tájékoztatást nyújtanak az ellátási területükön élőknek a településen működő intézményekről és ellátásokról b) szükség esetén, tanácsadás és közvetítés révén segítséget nyújtanak a szakosított ellátást nyújtó szolgáltatási formák igénybevételéhez, c) segítik a településen az önsegítő és közösségi segítő csoportok szervezését és működését, d) javaslatot tesznek a ellátások fejlesztésére, új ellátási formák bevezetésére, valamint új gondozási módszerek alkalmazására. A szolgáltatást végzők főbb feladatai: a) a lakosság körében felmerülő igények folyamatos figyelemmel kísérése, b) az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása, c) a szolgáltatások gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése, d) a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása, e) kapcsolattartás más intézményekkel, f) az intézmény eszközrendszer fejlesztésének elősegítése, g) más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése. A működést meghatározó jogszabályok Az intézmény szakmai munkáját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló XXXI:

8 törvényben, azok végrehajtási rendeleteiben, valamint az önkormányzat rendeleteiben szabályozott rendelkezések betartásával szabályozza és végzi. Az egységes szakmai normák kialakítását és működtetését a szakmai vezetők bevonásával az intézményvezető irányítja. A munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A szolgáltatások elérhetőségéről történő tájékoztatás módja Az intézmény rendelkezik minden általa ellátott szolgáltatás bemutatását tartalmazó szórólappal, mely tartalmazza az intézmény adatait, elérhetőségét (telefon, fax, ) a nyújtott szolgáltatás igénylésének módját, az igényléssel kapcsolatban kereshető személy nevét, elérhetőségét. A szórólapok kihelyezésre kerülnek az ellátott települések orvosi rendelőjében, az önkormányzat hirdető tábláján. Megjelenik a helyi újságban. Az intézmény saját hírportálján további információt szerezhet az érdeklődő az intézmény által szervezett aktuális programokról, táborozási, kirándulási lehetőségről.

9 1. számú melléklet: A szociális étkeztetés szakmai programja Szakfeladat szám: Az étkeztetés célja, feladata A szociális szolgáltatónak, az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodniuk, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. (1993. évi III. törvény 62..). Szociálisan rászorult az a személy, aki: a) nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül; b) egészségi állapota, fogyatékossága miatt önmaga ellátását nem képes biztosítani és ezt háziorvosa igazolja; c) hajléktalan és ezt hajléktalan igazolvánnyal vagy egyéb módon igazolja. Az ellátottak köre és száma az igényektől függően változó, de a szóródás nagyságrendben nem számottevő. Ellátási terület: Lőrinci A feladat ellátás szakmai tartalma, módja A szociális étkezést a lőrinci lakosság szükségleteinek megfelelően a Lőrinci Város Kft konyháján keresztül szervezzük meg, a normál és a háziorvos javaslatára-a diétás étkeztetés (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 21.. (2).) biztosításának lehetőségével, hétfőtől péntekig. Az étkeztetés megszervezhető: Igény esetén lehetőség van a Bem utca 2. szám alatt, helyben fogyasztással. Az étkezők számára biztosított az evőeszköz, az étkészlet, a kézmosási lehetőség és az illemhely. étel elvitelének lehetővé tételével (ételhordót a szolgáltatást igénybe vevő biztosítja) lakásra szállítással (a szolgáltatást igénybe vevőnek 2 db ételhordót kell biztosítania, és lehetővé kell tennie az ebédszállító számára az ebéd átadását). Indokolt esetben az intézmény ételhordót ad kölcsön. A szociális szolgáltató szakmai vezetője, étkeztetés irányítója a szociális étkeztetésben részesülőknek segít a problémáik

10 megfogalmazásában, és segítséget nyújt a megfelelő szolgáltatás igénybevételéhez Szükség esetén közreműködik a hivatalos ügyintézésben. Az étkeztetés igénybevételének módja, a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: Az étkezés iránti igényt a kérelmező az intézmény dolgozóinak jelzi telefonon, vagy személyesen. A bejelentett igények rögzítése sorszámozott jelző füzetben történik (név, cím, igényelt szolgáltatás, felelős neve, megjegyzés). Ezt követően a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 48 órán belül az étkezés ügyintézője, Kitöltik a Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez, valamint a Jövedelemnyilatkozat C. II. (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete) nyomtatványokat. Az étkezés irányítója, illetve az általa írásban megbízott személy a fentiek alapján kitölti az Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosításáról (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 94/A. (2) alapján), mely két példányos. Az egyik példány a szolgáltatást igénylőnél marad. A szolgáltatásért fizetendő térítési díj összegét az önkormányzat helyi rendelete alapján állapítja meg. Amennyiben az igénylő a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a térítési díjra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, a kérelmező a személyi térítési díj felülvizsgálatát kérheti a Képviselő-testülettől. A kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani, aki azt 15 napon belül, a szükséges iratok csatolásával továbbítja a fenntartó felé. A megállapított személyi térítési díj összegének csökkentésére, illetve elengedésére irányuló felülvizsgálati kérelem esetében különös méltánylást igénylő körülménynek tekinthető, ha a térítésre kötelezett egyedülálló, egészségkárosodott, átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került, vele közös háztartásban élő hozzátartozója tartósan beteg, vagy ápolásra-gondozásra szorul, illetve megélhetése nem biztosított. Az Értesítés aláírása után az intézmény vezetője, illetve az általa írásban megbízott személy megköti a Megállapodást a szolgáltatást igénybe vevővel (1993. évi III. törvény 94/B ), melyből 1 példányt kap a szolgáltatást igénybe vevő. A szolgáltatást igénybevevőnek legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban kell lemondani az étkezés igénybevételét. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül (169/1999.(XI.24.) Korm. rendelet 4. ) Az étkezési térítési díjat utólag a tárgyhót követő hónapban 10-ig kell kifizetni. Az étel helyben fogyasztásáért, vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok szorzatának összegével növekszik. A befizetendő térítési díjról Lőrinci Város Polgármesteri Hivatala által kiállított számla ellenében a térítési díj szedésével megbízott személy/eknek kell fizetni. A térítési díjak névszerinti nyilvántartása számítógépen történik. A beszedett térítési díjakat a Polgármesteri Hivatal pénztárába fizetik be a pénz beszedésével megbízott munkatársak. A

11 pénzügyi iroda a hátralékosokról negyedévente kimutatást készíttet, amit eljuttat az intézmény vezetőjének, aki intézkedik az elmaradt összegek beszedése iránt. A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme (ld. Házi segítségnyújtásnál) Szervezeti felépítés Az étkeztetést az Idősek Otthona tálaló konyháján keresztül biztosítjuk. Az étel helyben fogyasztására a Bem utca 2-ben van lehetőség, az étel elvitelére mindkét helyen. Az étkeztetés irányításáért az intézményvezető a felelős, aki ezt a feladatát a szakmai helyettese bevonásával végzi. Feladatkörök megnevezése (Lásd SZMSZ) Személyi feltételek Az étkeztetés engedélyezett létszámkerete: 1fő főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatárs, szociális alapvégzettséggel. A munkakörhöz tartozó feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. A szociális étkezéssel kapcsolatos ügyintézéshez nyitvatartási idő, megegyezik a családsegítő nyitva tartásával: H-Cs-ig ig, P:7.30-tól ig.

12 2. sz. melléklet: A házi segítségnyújtás szakmai programja Szakfeladat szám: A házi segítségnyújtás célja, feladata A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartása érdekében szükséges ellátást szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Ellátási terület: Lőrinci, Rózsaszentmárton Az intézmény a házi segítségnyújtás keretében gondoskodik: azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. A szociális gondozók, feladatuk ellátása során segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, az életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, a meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtásba tartozó tevékenység különösen: a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, b) az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, c) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató programok szervezésében, h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés, j) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.

13 Az ellátottak köre: Az ellátottak száma az igénytől függően változó, de a szóródás nagyságrendben nem számottevő. Egy szociális gondozó maximum 9 főt, lát el naponta. A feladat ellátás szakmai tartalma, módja A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát az intézmény vezető gondozója, a gondozási tervben foglaltak figyelembe vételével határozza meg. A szociális gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap-és szakellátással; a házi orvosi szolgálattal, a körzeti védőnővel, a kórházi szociális nővérrel, valamint egyéb egészségügyi ellátást, vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell. A személyes gondozási és esetleges ápolási feladatokat, az azokban bekövetkezett változásokat, valamint az ellátást igénybe vevő egészségi állapotában bekövetkezett változásokat egyéni gondozási tervben vezetjük. Ha a gondozó egészségügyi képesítéssel rendelkezik, szakképesítésének megfelelő ápolási tevékenységet nyújthat az ellátást igénybe vevőnek. E tevékenységet az ellátást igénybe vevő háziorvosának előírása szerint, vele együttműködve végzi. A házi segítségnyújtás igénybevételének módja, a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vétele önkéntes, az ellátást igénylő, kérelmére, indítványára történik. A kérelmezőn kívül a háziorvos, körzeti nővér, hozzátartozó, szomszéd jelezheti telefonon vagy személyesen az ellátást igénybe vevő a szolgáltató munkatársainak. A bejelentett igényeket (név, cím, intézkedés, stb.) egy sorszámozott füzetben (jelzés füzet) kell rögzíteni. A jelzést követően a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 48 órán belül az intézmény vezetője, vagy szakmai helyettese lehetőség szerint a leendő gondozóval felkeresi a kérelmezőt lakásán. Segít kitölteni a kérelmet (Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete), valamint a vezető gondozó kitölti az Egyszerűsített előgondozási adatlapot (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 4. sz. melléklete), illetve a C.II. jelű Jövedelemnyilatkozatot (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete). Amennyiben az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, a C.I. jelű jövedelemnyilatkozatot kell kitölteni, és ebben az esetben nem kell jövedelemvizsgálatot

14 folytatni. (Szt. 117/B. ) A szociális gondozó felkeresi a háziorvost az Egészségi állapotra vonatkozó adatok adatlapjával (9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. sz. melléklete), valamint A szolgáltatást igénylők ápolási-gondozási besorolása adatlappal (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 8. sz. melléklete). Házi segítségnyújtás igénybe vételekor az intézmény vezetője a jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a gondozási szükségletet, melyről igazolást állít ki. az előgondozással egyidejűleg - a szolgáltatás iránti kérelem alapján. A gondozási szükséglet vizsgálatát minden igénybe vevő esetében el kell végezni. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. Ezt követően a vezető gondozó határozatlan idejű megállapodást köt az ellátást igénybe vevővel, valamint erről írásban értesíti is. A gondozás megkezdésétől számított egy hónapon belül egyénre szabott gondozási tervet (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet ) kell készíteni az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. Amennyiben az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra szorul, úgy az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. A térítési díjat utólag a tárgyhót követő hónapban kell kifizetni. A térítési díj a lakáson eltöltött idő (amelyet az ellátást igénybe vevő az aláírásával igazol a sorszámozott Gondozási naplón a 29/1993.(II.17) Korm. rendelet 1. sz. melléklete) és a személyi térítési díj szorzata.. A befizetendő térítési díjról Lőrinci Város Polgármesteri Hivatala által kiállított számla ellenében a térítési díj szedésével megbízott személy/eknek kell fizetni. Amennyiben az igénylő a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a térítési díjra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, a kérelmező a személyi térítési díj felülvizsgálatát kérheti a Képviselő-testülettől. A kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt 15 napon belül, a szükséges iratok csatolásával továbbítja a fenntartó felé. A megállapított személyi térítési díj összegének csökkentésére, illetve elengedésére irányuló felülvizsgálati kérelem esetében különös méltánylást igénylő körülménynek tekinthető, ha a térítésre kötelezett egyedülálló, egészségkárosodott, átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került, vele közös háztartásban élő hozzátartozója tartósan beteg, vagy ápolásra-gondozásra szorul, illetve megélhetése nem biztosított. A térítési díjak névszerinti nyilvántartása számítógépen történik. A Polgármesteri Hivatal a hátralékosokról negyedévente kimutatást készíttet, amit eljuttat az intézmény vezetőjének, aki intézkedik az elmaradt összegek beszedése iránt. A szolgáltatás biztosítását követően az ellátottat nyilvántartásba vesszük a Nyilvántartó füzetben. ( Törzslap, III. tv.20. ) A szolgáltatást igénybe vevők és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme A szolgáltatást igénybe vevők jogai a) Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő

15 számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó általános vagy speciális jogokat kell biztosítani. b) A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. c) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő és hozzátartozója, törvényes képviselője részére. A tájékoztató tartalmazza az intézmény működési költségeinek összesítését, az intézményi térítési díj havi összegét, valamint az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét. d) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez és a testi-lelki egészséghez való jogra. e) Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során az intézmény dolgozói kötelesek különös figyelmet fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Tehát kötelesek az ellátottak egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos dokumentumokat zárt szekrényben tárolni, annak érdekében, hogy azokról más, arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybevevő szociális rászorultságának tényére. Ezen adatokról, tényekről az intézmény dolgozói kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő felhatalmazása alapján tájékoztathat másokat, kivéve az életet, testi épséget veszélyeztető helyzeteket. Az egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást. f) Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő, egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető, vagy az általa megbízott munkatársai segítséget nyújtanak ebben, illetve értesítik az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt az igénybevevő jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. g) Az ellátott jogi képviselő tevékenységéről, hatásköréről, az általa nyújtható segítségadás lehetőségéről, elérhetőségéről szóló írásos tájékoztatót jól látható helyre kell kifüggeszteni. Az egyes ellátotti csoportok speciális jogai A mozgásukban korlátozott személyek részére az intézmény akadálymentes környezetet biztosít az épületek megközelítésében, illetve az épületen belül. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen

16 Panaszjog a) az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására, b) a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy javítás lehetőségeinek megteremtésére, c) az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személyek életvitelével kapcsolatos döntéseik tiszteletben tartására, d) az akadálymentes környezet biztosítására, e) társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybe vételére, elérésére. Az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, hozzátartozója, az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet (panasztevő) panaszaival az intézmény vezetőjéhez, vagy az Érdekképviseleti Fórumhoz, továbbá az ellátott jogi képviselőhöz fordulhat. Az intézmény vezetője 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fenntartó önkormányzathoz fordulhat jogorvoslattal. A szociális szolgáltatást végzők jogai a) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. b) Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: -a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, -az előgondozással megbízott személy. c) Az intézménynek rendelkeznie kell a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében az ellátást igénybe vevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozó belső utasítással. Szervezeti felépítés A házi segítségnyújtást főállású munkatársak végzik, illetve társadalmi gondozók is végezhetik. A szolgáltatás irányítását az intézményvezető biztosítja. Feladatkörök munkakörök megnevezése Lásd SZMSZ Szociális gondozó Szociális ügyintéző Személyi feltételek: A házi segítségnyújtás engedélyezett létszámkerete: 2 főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott szociális gondozó-ápoló. Nyitva tartás: a családsegítő nyitva tartásával megegyező időpontban.

17 3. sz. melléklet: Idősek nappali ellátása (idősek klubja) szakmai programja Szakfeladat szám: Az idősek klubja célja, feladata Az idősek klubja az otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára kialakított intézmény. Az idősek klubjába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki egészségi állapota miatt szociális és mentális támogatást igényel. Az idősek klubja a klubtagok részére napi életritmust biztosító szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő szolgáltatást nyújt. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. A szolgáltatás biztosításához rendelkezésre áll mosására, vasalására alkalmas helyiség. Nyitva tartásuk hétfőtől-péntekig a családsegítő nyitva tartásához igazodik, de napi 6 óránál kevesebb nem lehet. Az épületek mozgáskorlátozottak számára akadálymentesen igénybe vehetők. Ellátási terület: Lőrinci Az idősek klubja ellátotti köre Az idősek klubja szolgáltatást igénybe vehetik a Lőrinci közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, érvényes tartózkodási hellyel, vagy településszintű bejelentéssel rendelkező és életvitelszerűen Lőrinciben tartózkodó időskorú, illetve egészségi állapotuk miatt rászoruló 18. életévüket betöltött személyek. Az idősek klubja engedélyezett férőhelyszáma 20 fő. Az idősek klubjaiban a napi tényleges ellátotti létszámot az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 10. sz. melléklete alapján kerülhet rögzítésre, melynek alapja a klubtagok által aláírt jelenléti ív. Az idősek klubja szolgáltatásai Szabadidős programok szervezése (rendezvények szervezése, sajtótermékek, kártya és társasjátékok, TV, videó, CD lejátszó számítógép használatának biztosítása), szükség szerint az egészségügyi alapellátás keretében rendszeres vérnyomásmérés, orvosi javaslatra történő gyógyszeradagolás, szükség esetén háziorvossal való kapcsolattartás, tanácsadás az egészséges életmódról, felvilágosító előadások szervezése, szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, igény szerint testi, személyi higiéné biztosítása (akadálymentes zuhanyzó használatának lehetősége, ruházat mosatása), hivatalos ügyek intézésének segítése, életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése, speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. A klubtagok részére étkezés igénybevételére, a szociális étkezés alapellátás keretein belül van lehetőség. Az intézmény rendelkezik az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiséggel.

18 Az ellátás igénybevételének módja, a feladat ellátás szakmai tartalma Az idősek klubja ellátás iránti igényt a kérelmező, a hozzátartozója, a házi orvosa telefonon, vagy személyesen jelezheti. Az idősek klubja ellátás iránti jelzések hitelesített, sorszámozott füzetben történnek rögzítésre. A klubvezető az ellátás iránti jelzést követően a legrövidebb időn belül, de legkésőbb 48 órán belül felkeresi a kérelmezőt. Az idősek klubja igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A klubvezető segít kitölteni 9/1999. (XI. 24.) SZCsM rendelet 1. sz. mellékletének, a Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A Kérelem lapját, valamint C I. Jövedelemnyilatkozat lapját. A kérelemhez csatolni kell a B az Egészségi állapotra vonatkozó adatok lapot is, melyet a kérelmező háziorvosának, vagy kezelőorvosának kell kitöltenie. A kérelem felvételekor a klubvezető tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás feltételeiről. A klub vezetője a szolgáltatás nyújtásának kezdő napjáról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló helyi rendelet alapján megállapított napi személyi térítési díjról, írásban értesíti a nappali ellátást igénybevevő személyt. A klubtagsággal keletkező intézményi jogviszonyt, az ellátás megkezdésekor a klubtaggal, kötött Megállapodás alapozza meg. A megállapodás tartalmazza az ellátás időtartamát, a klub által nyújtott szolgáltatások körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, az alapfeladatot meghaladó szolgáltatások eseti térítési díjait, valamint a panaszjog gyakorlásának módját. Az ellátás megkezdésekor a Házirend egy példánya a klubtag részére átadásra kerül, valamint a klubvezető tájékoztatja a klubtagot az évi III tv. 20. alapján vezetett Nyilvántartásról. A klubtag részére nyújtott szolgáltatások (ügyintézés, mentális tanácsadás, szabadidős programok, egyéb) a napi szinten vezetett Látogatási -és eseménynaplóban kerülnek rögzítésre. Az igénybevételt követő egy hónapon belül a 1/2000. (I. 7.) SZCsM rendeletben meghatározottak szerint Gondozási terv készül. A gondozási terv egyénre szabottan az egyéni szükségletek figyelembe vételével, a klubtag és a gondozást végző szociális gondozó által közösen kerül elkészítésre. Az egyéni gondozási terv tartalmazza a klubtag fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében szükséges feladatokat, valamint időbeli ütemezésüket. A terv tartalmazza a klubtag részére nyújtott segítség egyéb elemeit is. Az egyéni gondozási tervet évente, illetve jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor átfogóan értékelni, valamint ha szükséges, módosítani kell. Az idősek klubja ellátásért a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló helyi rendeletben megállapított napi térítési díjat kell fizetni. Ingyenesen veheti igénybe az ellátást az a klubtag, aki jövedelemmel nem rendelkezik. Az idősek klubja szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál, a klubtag rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a klubtag rendszeres havi jövedelmének 15% -át. Ha a klubtag tartási vagy öröklési szerződést kötött a térítési díj megfizetésére a tartást szerződésben vállaló személy kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű. A klubtag egy év időtartamra vállalhatja az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj megfizetését, amely időtartam meghosszabbítható.

19 Amennyiben a klubtag a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a térítési díjra vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, a kérelmező a személyi térítési díj felülvizsgálatát kérheti a Képviselő-testülettől. A kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki azt 15 napon belül, a szükséges iratok csatolásával továbbítja a Fenntartó felé. A megállapított személyi térítési díj összegének csökkentésére, illetve elengedésére irányuló felülvizsgálati kérelem esetében különös méltánylást igénylő körülménynek tekinthető, ha a térítésre kötelezett egyedülálló, egészségkárosodott, átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került, vele közös háztartásban élő hozzátartozója tartósan beteg, vagy ápolásra-gondozásra szorul, illetve megélhetése nem biztosított. A személyi térítési díj évente kétszer vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a klubtag jövedelme olyan mértékben csökken, hogy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25% -át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díjat havonta utólag a tárgyhót követő hónapban kell megfizetni. A klubtagok ellátásra vonatkozó adatainak (személyes adatok, térítési díj, jelenlétre vonatkozó adatok) nyilvántartása számítógépes programban történik. A számla a látogatási és eseménynaplóban rögzített napi jelenlét alapján készül. A számla készítését, valamint a térítési díj beszedését a megbízott ügyintéző végzi. Eseti térítési díj kérhető a külön jogszabály szerinti alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért. Az eseti térítési díj fizetésének eseteit a házirend, valamint a megállapodás tartalmazza. Klubtagság megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnik az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, valamint a klubtag halálával. A klubtagság megszüntetését kezdeményezheti a klubtag, illetve törvényes képviselője. Ebben az esetben a klubtagság a megegyezés szerinti időpontban, ennek hiányában, a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a klubtag másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy a házirendet súlyosan megsérti. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a klubtagot, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a klubtag nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. A szolgáltatást igénybe vevők jogai A klubtagoknak joguk van szociális helyzetükre, egészségi és mentális állapotukra tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű szolgáltatásra, valamint egyéni szükségleteik, speciális helyzetük vagy állapotuk alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a klubtag neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. A klubtag jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

20 A klubtagnak joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybevevő és hozzátartozója, törvényes képviselője részére. A klubtagot megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény dolgozói kötelesek a klubtagok egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos dokumentumokat zárt szekrényben tárolni, annak érdekében, hogy azokról más, arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybevevő szociális rászorultságának tényére. Ezen adatokról, tényekről az intézmény dolgozója kizárólag a klubtag felhatalmazása alapján tájékoztathat másokat, kivéve az életet, testi épséget veszélyeztető helyzeteket. Amennyiben a klubtag egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, a klub munkatársai segítséget nyújtanak ebben, illetve értesítik az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátottjogi képviselőt az igénybe vevő jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az ellátottjogi képviselő tevékenységéről, hatásköréről, az általa nyújtható segítségadás lehetőségéről, elérhetőségéről szóló írásos tájékoztatót jól látható helyen kell kifüggeszteni. A klubtag, illetve hozzátartozója, az ellátottak jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet (panasztevő) panaszaival a szociális szolgáltató központ vezetőjéhez továbbá az ellátottjogi képviselőhöz fordulhat. A szociális szolgáltató központ vezetője 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartó önkormányzathoz fordulhat jogorvoslatért. Szervezeti felépítés Az idősek nappali ellátásának biztosítására az intézmény Bem utca 2 számú épületében van lehetőség. Nyitva tartás: H-P-ig 8-14 óráig

21 4. számú melléklet Az idősek ápolását, gondozását bentlakással nyújtó otthonának szakmai programja Szakfeladat szám: Az idősek tartós bentlakásos szociális ellátásának célja, feladata Az idősek otthonába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött személyek vehetők fel, akik egészségi és/vagy szociális okokból otthonukban önmagukról nem képesek gondoskodni és ellátásukat az intézmény tudja biztosítani. Sztv. 68 (1) és 68/A (3) bek. A idősek otthona (3) bekezdés szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. 68/B. (2) bekezdés a.) az ellátott után, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe. Ellátási terület: Lőrinci Ellátottak köre Lőrinci város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, érvényes tartózkodási hellyel, rendelkező, egészségileg és/vagy szociálisan rászoruló személyek, akik ellátása az alapszolgáltatások keretein belül már nem biztosítható. Az Idősek Otthonában 21 az engedélyezett férőhely, ebből 17 nő és 5 férfi ellátására van lehetőség. Az ellátottak napi létszámát a 29/1993. (II.17.) Korm.rendelet 4.sz. melléklet Nyilvántartásban rögzítjük. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, az igénybevétel feltételei Az idősek otthonába való felvétel szükségességét észrevételezheti a házi segítségnyújtást végző, a hozzátartozó, a háziorvos, vagy más olyan személy, aki az adott személy egészségi állapotát, körülményeit olyannak ítéli meg, hogy létfenntartásában segítséget, illetve felügyeletet igényel. Kezdeményezheti maga a szolgáltatást igénybevevő. Az ellátás igénybevétele önkéntes az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Az intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az Szt. 20. (2) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza, majd a szolgáltatás megkezdésekor kiegészül a (4) bekezdés szerinti adatokkal. Az intézményvezető elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát, melyről igazolást állít ki. (36/2007.(XII.22.) SZMM rendelet 3. és 4. számú melléklete) Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás I. szakasza elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás I. szakasza során az intézményvezető átadja a Megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról.

22 Az előgondozás keretében az előgondozást végző személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot. Az előgondozást végző személy megállapításait a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. Az intézményvezető az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt. A tájékoztatás tartalma: a) az előgondozás II. szakaszának időpontja, b) a férőhely elfoglalásának kezdő időpontja, c) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendők. Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelőzően végzi el, egyben kitölti a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3. számú melléklet szerinti adatlapot. Amennyiben az intézményben a férőhelyet azonnal elfoglalhatja az igénybe vevő, az előgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyazon alkalommal is teljesíthetőek. Férőhely megüresedése esetén van mód új lakó beköltöztetésére. Ha azonos időben több várakozó van, a várakozók közül a leginkább rászoruló kerül sorra. A soron kívüli kérelem elbírálásakor az intézmény vezetője, egy gondozó-ápoló, az intézmény orvosa és a Lőrinci Város Képviselő-testületének Egészségügy és Szociális bizottság elnöke, javaslatot tesznek az új felvételre/felvételekre, s ez alapján az intézményvezető dönt a felvételről. Az intézmény vezetője az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló férőhelyeken felül is lehet biztosítani, figyelemmel az Szt. 92/K. (5) bekezdésében megállapított korlátra.