A egyiptomi Középbirodalom művészete

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A egyiptomi Középbirodalom művészete"

Benjámin Balázs
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A egyiptomi Középbirodalom művészete

Domborművek és falfestmények A falfestészet az egyiptomi művészet egyik legfontosabb megnyilvá-nulása. A festmény leggyakoribb alapja a lapos domborművekkel borított fal.

2 Domborművek és falfestmények A falfestészet az egyiptomi művészet egyik legfontosabb megnyilvá-nulása. A festmény leggyakoribb alapja a lapos domborművekkel borított fal. A festmények elsősorban a szakrális épületek belsejét díszítették és elsődleges feladatuk volt, hogy a halott számára az öröklétben is biztosítsák a javakat, amiben a földi élet során is részesültek. A festészet tempera eljárással dolgozott, kötőanyaga tojásfehérje vagy növényi gumi volt. Az emberábrázolásokkal szemben az állatokat a lehető legtermé-szetesebb módon igyekeztek megjeleníteni. Részletesen megfestett lakjaik nagyban eltérnek a merev emberfiguráktól. A színhasználat is igen árnyalt. Az Óbirodalomtól kezdve vált népszerűvé a süllyesztett dombormű. A Középbirodalomban a barlangsírokban találhatunk igen színvona-las képi ábrázolásokat. Elsősorban a köznapi élet jeleneteit, mester-ségeket, vadászatot, harci eseményeket megörökítő képeket, reliefeket. Hivatalnok masztabájából származó dombormű Ajándékok átadása a halott számára Aashit szarkofágján i.e Mélydombormű Kauit papnő szarkofágján

3 Színek szimbolikája A színek használata eleve meghatározott rend szerint történt. Minden színnek konkrét szimbolikája van: Zöld a reményteli élet kifejezése, a növényzet, az ifjúság újjászületését hirdető szín, ezért Oziriszt is zöldnek ábrázolják. Fekete a Nílus áradásával eljövő, tápláló humuszt, de egyúttal a halált, a változatlan megmaradást is szimbolizálja Vörös a sivatag terméketlen földjének színe. Az ilyen színnel ábrázolt állatok gonosz szellemnek számítottak. A rossz előjelet hordozó szavakat is vörössel írták. Széthet a káosz istenét szintén vörös színnel jelezték. Fehér a hajnal fényének, diadalnak és vidámságnak a jelképe. Élénk sárga az örökkévalóságnak, a romolhatatlanságnak a színe. Lazúr kék az istenségek hajának színe. Türkizkék a tisztító víz, a tenger színe, egy új lét ígérete. Állatok szemrevételezését ábrázoló festmény i.e Növények közt megbúvó madarak III Amenhotep palotájából i.e. 1360

4 II. Mentuhotep szobra i.e 2055 I. Szeszótrisz szobra i.e III. Amenemat szfinxszobra i.e. 1800

5 Az abüdoszi Ozirisz szentélyt felkereső hívők tiszteletük jegyeként az őket ábrázoló szobrocskákat hagytak a szentélyekben. Itt született a kockaszobrok sajátos stílusa. Az így megmintázott alak guggoló helyzetben ül, karjait a térdén összefonja. A kocka alak nagy felületet biztosított a szent véseteknek, amelyek alapján azonosítani tudjuk, s amely szövegek feladata volt, hogy a vallási élet mindennapjain a szobrot életre keltse, így az ábrázolt részese lehessen azoknak az eseményeknek, amik a szent helyeken zajlottak. Tisztviselők kockaszobrai i.e Hetep kancellár kockaszobra i.e. 1900

6 Mezőt szántó földműves i.e Áldozatot vivő nő szobra i.e

7 Az egyiptomi Újbirodalom művészete

Építészet az Újbirodalom idején A Királyok Völgyének sziklasírjai. Hatsepszut fáraónő temploma (szimmetrikus, teraszos épületegyüt-tes, építője Szenenmut.

8 Építészet az Újbirodalom idején A Királyok Völgyének sziklasírjai. Hatsepszut fáraónő temploma (szimmetrikus, teraszos épületegyüt-tes, építője Szenenmut. Nagy méretű templomok a vallási központokban (Karnak, Luxor) II. Ramszesz templomai (sziklatemplomok és halotti templomok) Théba, a Királyok Völgyének látképe

9 Nofertari sírja

10 Hatsepszut királynő temploma Deir el Bahariban i.e. 1460

11 Hatsepszut királynő ábrázolásai Szenenmut és Noferuré i.e. 1470

12 Templomépítészet Az egyiptomi templom részei szimmetrikusan egy főtengelyre felsorakoztatva jelennek meg. A templom bejáratát kétoldalt trapéz alakú tornyok övözték, ezek a pilonok. Kétoldalt obeliszkek álltak. A nap sugarát jelképező forma egyetlen kőből kifaragott, arany gúlában végződő oszlop. Ezután jött az oszlopcsarnokos belső udvar. Az egyszerű köznép eddig juthatott a szent épületben. Oszlopfői papiruszt vagy lótuszt mintázhattak. A következő rész, a hüposztil terem zárt tér, mennyezetét számos oszlop tartotta, a szintkülönbség miatti nyílásokon a fény behatolt. A szentély kápolnákból és az isten szobrát őrző cellából állt. A falakat és az oszlopokat stilizált növények másai díszítették, s az egész épület színesre volt festve. Karnaki hüposztil csarnok rajza

13 A karnaki templom együttes

1260 plomának papírusz alakú oszlopfője Karnak

14 Amon-Ré templomának oszlopcsarnoka Karnak i.e Amon-Ré templomának papírusz alakú oszlopfője Karnak i.e Amon-Ré templomának kos fejű szfinxekkel szegélyezett útja i.e. 13. sz.

15 A luxori templom bejárata A luxori Amon templom oszlopcsarnoka

16 II. Ramszesz halotti temploma a Ramasszeum i.e. 1220

17 III. Ramszesz halotti templomának főbejárata (Medinet-Habu) i.e. 1160

18 Louis Haghe Az abu-szimbeli templomok 1845 II. Ramszesz abu-szimbeli sziklatemploma i.e Louis Haghe - Az abu-szimbeli templom szentélye 1845 Az abu-szimbeli Hathor templom i.e. 1250

19 Festmények az Újbirodalom korából

20 AZ AMARNAI KORSZAK IV. Amenhotep vallási reformokat vezetett be, ami a művészetre is kihatott. Uralkodásának ötödik évében elhagyta Thébát és új fővá-rost alapított a birodalom közepén, a mai Tell-Amarnában. A mintegy 20 éven át tartó uralkodás alatt a Atont a napistent tette meg az istenimádat fő tárgyának. Megváltoztatta az ábrázolási törvényeket, előtérbe helyezte a realista mintázást. A fáraó felvette az Ehnaton nevet. Az egyetlen istennek, Atonnak teljesen fedetlen templomot épített, ahol semmi sem akadályozhatta meg a fény beáramlását. A sötét szentély helyett egy keleti tájolású oltárt állítottak fel. A magánsírok díszítményeiből teljesen eltűnnek a túlvilági élet jelenetei, helyette Ehnaton jelenik meg a sír gazdájának társaságában, ő a biztosítéka a túlvilági létezésnek. A festészetben eltűnik a képsík vízszintes felosztása, elsősorban a mindennapi élet jeleneteit festik meg. Még az oly jellemző emberábrázolási törvények is megtörnek helyenként. Ehnatotnt és Nofertiti áldozatot mutat be Atonnak i.e jpg Ehnaton családja körében

21 Ehnaton monumentális szobra i.e Nofertiti mellszobra i.e. 1340

22 Tutanhamon arany szarkofágja Tutanhamon halotti maszkja

23 Tutanhamon trónja

24 Játékasztal Tutanhamon sírjából Kanópuszedény Tutanhamon sírjából Szertartási legyező (aranyozott fa) Anubisz isten szobrával díszített gyaloghintó Aranyozott láda Tutanhamon sírjából

25 Zománcozott ötvösmunka Tutanhamon halotti nyakéke Udzsat szemes függő Tutanhamon sírjából

Hasonló dokumentumok

Egyiptom művészete Ókor-1

Egyiptom művészete Ókor-1 I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és