PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Átírás

1 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Ágazati felsőoktatási együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése az egészségtudomány területén c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP C-13/1/KONV 1

2 Tartalom A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4 A1. Alapvető cél és háttér információ... 4 A2. Részcélok... 5 A3. Rendelkezésre álló forrás... 6 A4. Támogatható pályázatok várható száma... 6 B. PÁLYÁZÓK KÖRE... 7 B1. Jogi forma... 7 B2. Méret... 8 B3. Székhely... 8 B4. Iparág... 8 B5. Típus/karakter... 8 B6. A pályázat benyújtásának feltételei és a Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok... 8 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre C2. Nem támogatható tevékenységek köre C3. Elszámolható költségek köre C4. Nem elszámolható költségek köre C5. Illeszkedési előírás C6. Projekt iparági korlátozása C7. Projekt területi korlátozása C8. A projekt megkezdése C9. A projekt fizikai befejezésének és a projekt megvalósításának végső határideje. 44 C10. A projekt befejezése és a fenntartási kötelezettség C11. Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK D1. Támogatás formája D2. Támogatás mértéke D3. Támogatás összege D4. Az önrész összetétele D5. Egyéb pénzügyi eszközök D6. Biztosítékok köre D7. Támogatási előleg igénylése D8. Egyéb feltételek E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK E1. Monitoring mutatók F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése F2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje F3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók F4. A projektkiválasztás folyamatának bemutatása (eljárásrend) F5. Kifogás F6. Vonatkozó jogszabályok listája F7. Fogalomjegyzék F8. Benyújtandó dokumentumok és mellékletek listája F9. Jelen Útmutató mellékletei

3 Felhívjuk tisztelt Pályázóink figyelmét, hogy a pályázati kiírás és dokumentumai esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel a honlapon megjelenő közleményeket! A beadás előtt ellenőrizzék, hogy a pályázati dokumentumokat a honlapon megadott sablonoknak megfelelően állították össze. 3

4 A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A1. ALAPVETŐ CÉL ÉS HÁTTÉR INFORMÁCIÓ Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll: az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út, tőlük várható a munkahelyteremtés. Az állami fejlesztés- és támogatáspolitika azzal járul hozzá a munkahelyek létrejöttéhez, hogy világosan látható és a gazdasági élet szereplői által is támogatott, az állam és a gazdasági szereplők által együttesen kialakított súlypontokat határoz meg a gazdaságfejlesztésben. Az Új Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipar 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány Innováció Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés Tranzitgazdaság A TÁMOP C-13/1/KONV konstrukció általános célja a felsőoktatási intézményekben a 21. század követelményeinek megfelelő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások kifejlesztése és működtetése, valamint olyan felsőoktatási együttműködések támogatása, amelyekkel versenyképes, modern, szolgáltató intézményekké válnak az együttműködésben részt vevők. A kiírás konkrét célja, hogy olyan szolgáltató intézménycsoportok jöjjenek létre, amelyek az egészségügyi ágazati kapacitásfejlesztésekhez igazodva elégítik ki az igényeket egységes szolgáltatási portfolió kialakításával. Mindezek mellett cél az Új Széchenyi Terv által kiemelt iparágakhoz magas hozzáadott értékű képzési-szolgáltatási együttműködések kialakítása, különös tekintettel az egészségiparra, Továbbá a Darányi Ignác Terv vidékfejlesztési célkitűzéseihez szükséges felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése. Kiemelt cél a párhuzamosságok megszüntetése, a szinergiák feltárása és hatékony közös képzések indításának elősegítése, kiemelten az élettudományi és klinikai felsőoktatási (általános orvostudomány, egészségtudomány, gyógyszerésztudomány, fogorvostudomány) fejlesztésekre vonatkozóan. Mindez összhangban áll a felsőoktatási ágazati törekvésekkel és a Széll Kálmán tervvel, hogy elősegítse a felsőoktatási intézmények ágazati együttműködését, profiltisztítását valamint esetleges integrációját. A pályázat mind puha ágazati együttműködéseket, mind erős integrációs fejlesztéseket, átalakításokat támogat. Párhuzamos cél a nagy hallgatói létszámú és oktatói-kutatói kapacitású intézmények belső szervezeti integrációjának és szervezeti hatékonyságának növelése, és a már meglévő nemzetközi versenyképességük, külföldi hallgató vonzó képességük erősítése. Ennek megfelelően a fejlesztéseknek a megindult integrációs folyamatokra és meglévő versenyelőnyt, minőségi szintet jelentő jellemzőkre kell épülniük, azokra kell reagálniuk. A tervezett fejlesztések elősegítik az intézmények irányítási- és menedzsmentrendszereinek hatékonyságát, rugalmasságát eredményező informatikai eszközökkel is támogatott korszerűsítését, valamint a modern, egységes szolgáltatások bevezetését. 4

5 A konstrukció keretében olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek bevezetésére és továbbfejlesztésére kerül sor, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus megismerését, az intézmények és az egyének számára tájékoztatást nyújtanak a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekről és követelményekről. A felsőoktatás szakember kibocsátásának munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében kiemelkedően fontos a gyakorlati oktatás erősítése, az alapképzés és osztatlan mesterképzésben a kötelező gyakorlat feltételrendszerének kialakítása. Egy-egy régió vagy tágabb értelemben vett térség gazdasági növekedése függ a különböző szintű képzési tevékenységektől, a munkaerő-piaci igényekhez igazított élethosszig tartó tanulás lehetőségeitől, valamint a kutatási, innovációs tevékenységektől és azok összehangolásától. Az intézmények vonzáskörzete viszont tipikusan nem esik egybe a régiók határaival, és egy-egy oktató egyetemnek funkciójából adódóan szélesebb kisugárzással kell rendelkeznie. Továbbá egyes területeken nem megfelelő a vonzáskörzetek lefedettsége, illetve az intézmény képzési-kutatási kapacitásainak kínálati oldala. A támogatás további célja a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű valamint fogyatékossággal élő hallgatók, illetve egyéb, speciális hallgatói csoportok beilleszkedésének elősegítése, felsőoktatási tanulmányaik elvégzésének támogatása az egyéni szükségletekre alapozott mentor-, koordinátori és tanácsadói, valamint tréningszolgáltatások fejlesztése révén. További cél a vidéki, konvergencia régióbeli felsőoktatási intézmények külföldi hallgató vonzó képességének növelése és nemzetközi kapcsolataiknak bővítése. A magyar felsőoktatási intézmények nemzetközibbé válása közvetett hatást gyakorol az egész magyar felsőoktatás minőségére azáltal, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak már egy nemzetközi térben kell versenyképes képzést és szolgáltatásokat kínálniuk. A csökkenő demográfiai trendek miatt közép- és hosszú távon a magyar felsőoktatás keresleti válsággal kell, hogy szembenézzen. A jelenlegi képzési kínálat csak kivételes esetekben (orvosképzés, MBA programok) alkalmas arra, hogy az intézmények jó eséllyel legyenek képesek külföldi, fizetőképes keresletet magukhoz vonzani. Mindezt felismerve indul el a TÁMOP konstrukcióban egy olyan központi fejlesztés (Campus Hungary), amelynek elsődleges célja - a magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítése mellett - a felsőoktatási intézmények nemzetközi szolgáltatás-fejlesztésének központi támogatása. A konstrukció ennek a fejlesztésnek az intézményi pillérjéül is szolgál kiemelten a jelentős nemzetközi beágyazottsággal rendelkező, a már létező külföldi hallgató vonzó képességgel rendelkező intézmények esetében. A2. RÉSZCÉLOK Pályázatot az élettudományi-klinikai ágazati együttműködések és integrációk támogatása keretében lehet benyújtani, az alábbi részcélok elérése érdekében: 1. Közös képzések feltételrendszerének megteremtése, képzési helyek (tagozatok, karok) képzési profiljának átalakítása, fókuszálása. 2. A munkaerő-piaci szereplőkkel való kapcsolatok intézményi, ágazati és regionális szintű javítása, a regionális munkaerő-piaci szükségleteknek megfelelő szakos képzési kínálat kialakítása, munkaerő-piaci szereplőkkel való együttműködések elősegítése az oktatás, gyakorlati képzés, kutatás, tudás transzfer, infrastruktúra, beruházási politika, logisztika, térségi-ágazati szolgáltatások területén. 5

6 3. Friss diplomások munkaerő-piaci alkalmasságának segítése és sikeres elhelyezkedésének növelése összehangolt felsőoktatási munkaerő-piaci modell bevezetésével. 4. Karrierszolgáltatások fejlesztése 5. Ágazati szintű felsőoktatási együttműködések ösztönzése, magában foglalva a hallgatói és intézményi szolgáltatások összehangolását. 6. Az intézményhálózat újszerű formáinak (térségi együttműködések, konzorciális, szövetségi társulási formák) kialakítása, intézményen belüli és intézmények közötti integrációk, hálózati együttműködési formák kialakítása. 7. Kutatás koordináció megteremtése a kutatások és a kutatás kapacitások jobb kihasználása érdekében. 8. Nemzetközi együttműködések megvalósítása regionális szintű intézményközi és az ágazati célokhoz illeszkedő együttműködés keretében, nemzetközi hallgató vonzó képesség növelése. 9. Speciális mentori, koordinátori és tanácsadói, valamint tréningszolgáltatások fejlesztése a felsőoktatási intézmények és a civil szféra partnerségében. Különös tekintettel a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallgatókra. A hátrányos helyzetű kistérségekkel való együttműködés elősegítése. 10. A felsőoktatási oktatók felsőoktatási pedagógiai képességeinek javítása. 11. Képzési feltételrendszer - szoftverellátottság, tartalom-hozzáférés javítása. A3. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS A pályázat meghirdetésekor a hat konvergencia régióra (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak- Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) az elszámolható közkiadásokra 1 rendelkezésre álló keretösszeg forint. A Közép-magyarországi régió részére nem áll rendelkezésre forrás. Jelen konstrukció keretében az ERFA típusú típusú tevékenységek finanszírozására nincs lehetőség. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A4. TÁMOGATHATÓ PÁLYÁZATOK VÁRHATÓ SZÁMA A támogatott pályázatok várható száma: 1 db. 1 A programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés 16a pontja értelmében közkiadásnak minősül: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontja szerinti kiadás, amelynek részét képezi az uniós és a központi költségvetési támogatásokon kívül a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény 6. (1) bekezdés a)-f) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő közszféra szervezet kedvezményezett által biztosított elismerhető saját forrás. A 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 5. pontja alapján: közkiadás : a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő. A közszféra szerv Pályázó definíciója a Pályázati Útmutató F7 pontjában található. 6

7 B. PÁLYÁZÓK KÖRE B1. JOGI FORMA Jelen pályázati kiírásra kizárólag a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 1. számú mellékletében felsorolt államilag elismert felsőoktatási intézmények pályázhatnak. A pályázati útmutató 7/A mellékletét képező megállapodás minta szerinti konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodás megkötésével az államilag elismert felsőoktatási intézmények, továbbá a következő jogi formák valamelyikével rendelkező szervezetekvehetnek részt a pályázatban (a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV.16.) KIM rendelet alapján 311 Központi költségvetési irányító szerv 312 Központi költségvetési szerv 341 Köztestületi költségvetési irányító szerv 342 Köztestületi költségvetési szerv 529 Egyéb egyesület 541 Kamara 549 Egyéb köztestület 552 Elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy 555 Elsődlegesen vallási tevékenységet végző 559 Egyházi szervezet technikai kód belső egyházi jogi személy 561 Közalapítvány 569 Egyéb alapítvány 562 Közalapítvány önálló intézménye 569 Egyéb alapítvány 572 Nonprofit korlátolt felelősségű társaság 573 Nonprofit részvénytársaság 591 Egyesülés 599 Egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezet A gazdálkodási formakód alapján számos esetben nem lehetséges annak eldöntése, hogy egyes szervezetek közszféra szervezetnek minősülnek-e, ezért jelen útmutató 18. számú mellékletében szereplő közszféra nyilatkozat kitöltésével a pályázó arra vonatkozóan tesz nyilatkozatot, hogy a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) 6. (1) bekezdés a)-f) pontjai alá tartozik-e, vagyis közszféra szervezetnek minősüle, vagy sem. A jelen kiírás keretében a fent felsorolt szervezetek konzorciumai is benyújthatnak pályázatot, amelyhez konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kell kötni az útmutató 7/A számú mellékletét képező megállapodás minta alapján. A konzorciumi együttműködési megállapodással a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet annak támogatása esetén a projektdokumentációban meghatározott módon közösen megvalósítják. Konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a Pályázati Felhívásban és a jelen Útmutatóban meghatározott követelményeknek megfelel, részt vesz a pályázat alapvető céljának megvalósításában és támogatásban részesül. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az aláírt konzorciumi együttműködési megállapodást szkennelt formában kell a pályázatot tartalmazó CD/DVD-n szerepeltetni). Amennyiben együttműködő partner bevonására is szükség van, akkor az együttműködő partner támogatásban nem részesül, a Támogatási Szerződést nem írja alá. A konzorciummal szemben támasztott feltételek: 7

8 Konzorciumvezető kizárólag államilag elismert felsőoktatási intézmény lehet. A konzorciumi tagok maximális száma: 5 (konzorciumvezető + 4 tag). Konzorciumi formában megvalósuló projekt esetén a finanszírozás tagonkénti finanszírozással történik. Tájékoztatjuk a Tisztelt Pályázókat, hogy önkormányzati Pályázó esetén a évi CLXXXIX. törvény 41. (3)-(4) bekezdései alapján valamennyi esetben szükséges a Polgármestert az önkormányzati képviselő-testület nevében történő eljárásra felhatalmazó önkormányzati képviselő-testületi döntés, továbbá amennyiben a projekt megvalósításában az Önkormányzati Hivatal is részt vesz, szükséges a projektben való részvételről szóló (valamennyi, az Önkormányzati hivatal által ellátott feladatot pontosan meghatározó) önkormányzati képviselő-testületi felhatalmazás csatolása. Amennyiben a projekt megvalósításába az Önkormányzati Hivatal is bevonásra kerül, ezt a tényt a Projekt Adatlap pontjában is jelezni kell! Kizárólag konzorciumi formában lehet pályázatot benyújtani, amelyben három, konvergencia régióban működő orvostudományi egyetemnek részt kell vennie. További konzorciumi tagok bevonása lehetséges, abban az esetben, ha a konzorciumi tag jogi formája megfelel jelen útmutató B1. Jogi forma fejezetben leírt, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV.16.) KIM rendeletben meghatározott GFO kódnak, továbbá tevékenységük illeszkedik a tervezett fejlesztésekhez. A konzorciumi tagok maximális száma 5 lehet (konzorciumvezető+4 tag). B2. MÉRET Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B3. SZÉKHELY Devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy, mely székhellyel vagy telephellyel rendelkezik a konvergencia régióban, és a projekt megvalósításának helyszíne konvergencia régióban található székhelye vagy telephelye. Ez a kitétel minden konzorciumi partnerre vonatkozik. B4. IPARÁG Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns B5. TÍPUS/KARAKTER Jelen pályázati felhívás esetében nem releváns. B6. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI ÉS A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉRE VONATKOZÓ KIZÁRÓ OKOK A pályázat benyújtásának feltételei 1. A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a támogatást igénylő nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel 8

9 elrendelt adósságrendezési, kényszertörlési eljárás, csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban. Amennyiben a támogatást igénylő ellen jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás, jogerős végzéssel elrendelt adósságrendezési, kényszertörlési eljárás, csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás indul a támogatási kérelem elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés megszűnésének időpontjáig, annak tényét a támogatást igénylőnek azonnal be kell jelenteni. 2. A támogatást igénylő nyilatkozik arról, hogy megfelel az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelményeknek, és az Áht (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja. 3. A támogatást igénylő nyilatkozik arról, hogy megfelel az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. (1) bekezdés c) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott követelményeknek. A pályázó az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével nyilatkozik a jelen pontban meghatározott követelmények teljesítéséről. A kitöltendő formanyomtatvány jelen útmutató 19.számú melléklete. 4. A támogatást igénylő tudomásul veszi, hogy nevét, a projekt tárgyát, a döntés időpontját (év, hónap) a támogatás elnyerése esetén a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet szabályozott módon az NFÜ közzéteszi. 5. A támogatást igénylő a támogatási kérelem benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. 6. A támogatási kérelem benyújtásával a támogatást igénylő nyilatkozik a Közpénz tv ában foglaltakról az alábbiak szerint: 6.1. A Közpénz tv. 6. (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okok a támogatást igénylő személyével, illetve a támogatást igénylőként megjelölt szervezettel szemben nem állhatnak fenn Amennyiben a fenti törvényhely szerinti összeférhetetlenség a támogatási kérelem benyújtását követően merül fel, vagy a támogatást igénylő a törvény bármely rendelkezését megsérti, a támogatási kérelmet a pályázati eljárásból kizárják, és támogatásban nem részesülhet A támogatási kérelem benyújtásával a támogatást igénylő nyilatkozik, hogy eleget tett a Közpénz tv. rendelkezéseinek az érintettségével kapcsolatban, illetve az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében Amennyiben a Közpénz tv. 8. (1) bekezdés valamely pontja szerinti érintettség a támogatást igénylővel, illetve a támogatást igénylőként megjelölt szervezettel évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról (Knyt.) 9

10 kapcsolatban felmerül, annak a pályázó által benyújtott közzétételi kérelem alapján a honlapon történő közzétételét 8 munkanapon belül a támogatást igénylőnek kezdeményeznie kell a támogatási kérelmet befogadó szervnél, az érintettséget megalapozó körülmény pontos megjelölésével a jelen támogatási kérelemi felhívás mellékletét képező közzétételi kérelem alapján. 7. A támogatást igénylő nyilatkozik arról, hogy az Ávr. 83. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését vállalja, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az Ávr ában foglaltak szerint visszafizeti. 8. A támogatást igénylő tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha a támogatást igénylő szervezet helyzetében változás áll be, illetve a pályázati célok megvalósítását akadályozó bármely esemény következik be, úgy támogatást igénylőnek a közreműködő szervezetet haladéktalanul értesítenie kell. 9. Amennyiben a támogatást igénylő biztosíték nyújtására köteles, a támogatást igénylő a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. -ában meghatározott biztosítékokat a támogatás (ideértve az előleget is) legkésőbb az első folyósításáig rendelkezésre bocsátja. 10. Amennyiben a pályázati felhívás alapján a támogatás mértéke nem éri el a 100 %-ot, a támogatást igénylőnél a projekt saját forrásának rendelkezésre kell állnia, és azt a támogatást igénylőnek a pályázati útmutatóban vagy a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, és az Ávr. 72. (3) bekezdésében rögzítettek szerint igazolnia kell. 11. A támogatást igénylő tudomásul veszi, hogy a támogatási igény szabályszerűségét és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek a támogatási igény benyújtását követően ellenőrizhetik; Tájékoztatjuk a tisztelt Pályázót, hogy amennyiben a Közpénz tv. 8. (1) bekezdésében foglalt érintettség a Pályázó személyével, illetve a Pályázóként megjelölt szervezettel szemben fennáll, ez a tény a Pályázó által benyújtott közzétételi kérelem alapján a honlapon is feltüntetésre kerül. A Támogatási Szerződés megkötésére vonatkozó kizáró okok Nem köthető Támogatási Szerződés azzal, a. aki a jogszabályban a Támogatási Szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja (különös tekintettel az Ávr ában, valamint Támogatási Szerződés esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokra); b. aki a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a Támogatási Szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior eseteit; c. aki ellen csőd- adósságrendezési, kényszertörlési, végelszámolási vagy felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban; d. akivel szemben a Knyt ában foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn; e. aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett; évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról 10

11 f. aki az Áht. 50. (1) bekezdésében meghatározott következő feltételeket nem teljesíti: 1) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek 2) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben 1 foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és 3) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül g. az a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltató, aki a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig támogatásban nem részesülhet, kivéve ha igazolja, hogy a béremeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. Felhívjuk a tisztelt Pályázó figyelmét, hogy jelen konstrukció esetében a projekt megvalósításának elindításához szükséges, a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat, dokumentumokat, jogerős hatósági engedélyeket vagy az azok megadására vonatkozó kérelmek benyújtását igazoló dokumentumot, valamint ezen felül az elkülönített bankszámla rendelkezésre állásáról szóló dokumentumot legkésőbb az első kifizetési igénylés (beleértve a támogatási előlegigénylést is) benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről 11

12 C. A PÁLYÁZAT TARTALMA Célcsoport: 1. felsőoktatási hallgatók 2. felsőoktatási oktatók, kutatók 3. felsőoktatási intézmények egyéb munkatársai C1. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE I. Projekt előkészítés Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, Előzetes igényfelmérések, háttérelemzések, piackutatások, szükségletfelmérések, helyzetfeltárások, hatásvizsgálatok, Szervezeti hatékonyság mérésének kidolgozása és mutatók meghatározása Közbeszerzési eljárás előkészítése (Ajánlati felhívás, Műszaki specifikáció, Szerződés tervezetek elkészítése) II. Szakmai tevékenységek 2.1 Szervezeti átalakítás, szervezetfejlesztés Ágazati együttműködéshez kapcsolódó szervezetátvilágítás, Az Új Széchenyi Terv egészségipar kitörési pontjához kapcsolódó képzési és kutatási feltételek intézményi oldalának fejlesztése, a gazdaság által igényelt szakemberképzés fejlesztése Szervezetfejlesztés (intézményi és együttműködési stratégia illetve szervezetiműködési koncepció kialakítása, szervezeti struktúra átalakítása, költségracionalizálás, ezzel összefüggő tervezési és elszámolási módszerek, valamint elszámolási egységek kidolgozása és bevezetése) Irányítás összehangolása, korszerűsítése (IT rendszerek összehangolása, fejlesztése, kontrolling és teljesítménymenedzsment rendszerek átalakítása) Párhuzamos oktatási, kutatási, szolgáltatási tevékenységek, kapacitások optimalizálása, erőforrások kihasználtságának javítása Ágazati kutatás-fejlesztési koncepció kialakítása Ágazati kommunikációs stratégia és tevékenységek kialakítása Ágazati tudástranszfer-tevékenységek támogatása, fejlesztése Kommunikációs és marketing együttműködések fejlesztése Humánerőforrás gazdálkodás fejlesztése Munkaerő-piaci kereslet ágazati együttműködés keretében történő becsatornázása lehetőségei a képzések szervezésébe Munkaerő-piaci szereplők részvétele a képzési stratégiák kialakításában Gyakorló szakemberek részvétele képzésekben Gyakorlati képzőhelyekkel való ágazati együttműködés megalapozása Ágazati együttműködések létrehozatala szervezetekkel (pl. non-profit kutatóhelyek, szakmai kamarák, stb.) Kutatási koordináció ágazati megteremtésének lehetősége Adatbázis szervezése a kutatás koordináció segítésére (pl. publikációk, szellemi termékek). 12

13 A kutatási infrastruktúra összehangolása és közös fejlesztése a hatékonyság növelése és közös K+F+I projektek feltételeinek megteremtése céljából Az intézményi TTI-k, RET-ek, KKK-k, egyéb kutatóhelyek tevékenységeinek ágazati összehangolása Ágazati együttműködésben történő létesítménygazdálkodás kialakítása, fejlesztése Minőségbiztosítás, minőségfejlesztési együttműködés kialakítása, fejlesztése Együttműködés gazdálkodási feladatokban (közös modell alapján felépített kontrolling rendszer működtetése, beszerzések összehangolása) Szolgáltatás koordináció, hallgatói szolgáltatások összehangolása Intézményközi információgazdálkodási szolgáltatások kialakítása, közös licence, támogatás (support) és disztribúció kialakítása a hozzáférés növelése érdekében az egészségügyi ellátórendszer adatbázisaihoz való kapcsolódás biztosítása, adatintegrálás kialakítása a képzés és a kutatás érdekében új együttműködési modellek, fenntartói szerkezetváltás kialakítása, az orvosképzés és az egészségügyi ellátás szervezeti-finanszírozási munkamegosztásának fejlesztése Beiskolázási együttműködés, marketing-kommunikáció koordináció Az adott ágazathoz kapcsolódó intézményi doktori önkormányzattal kapcsolatos szervezetfejlesztések és a Doktoranduszok Országos Szövetségével, mint köztestülettel való hálózati együttműködés kialakításának támogatása, kapcsolódó rendezvények lebonyolítása Egyéb, ágazati együttműködés keretében hatékonyan végezhető terület fejlesztése. 2.2 Képzési programok fejlesztése Ágazati munkaerő-piaci igényekre koncentráló képzések, tréningek, intézményi humánerőforrás fejlesztése Közös képzések feltételrendszerének megteremtése ágazati igények alapján. Képzésfejlesztés, képzések összehangolása, közös akkreditációs eljárások kezdeményezése - általános orvosképzés fejlesztése, kapcsolódó képzés- és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a képzés gyakorlatorientált megújítására - általános fogorvosképzés fejlesztése, kapcsolódó képzés- és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a képzés gyakorlatorientált megújítására - nem orvosi egészségügyi alap-és mesterképzések fejlesztése Oktatók-kutatók képzési portfoliójának kidolgozása és az ehhez kapcsolódó képzők képzése programok kialakítása és lebonyolítása a felsőoktatási és felnőttképzési pedagógia fejlesztése érdekében Ágazati képzés menedzsment kiépítése, Közös e-learning vagy blended típusú képzések, tárgyak kidolgozása, adaptálása és lebonyolítása, kapcsolódó tananyagfejlesztés, tananyag beszerzés; közös tananyag és taneszköz fejlesztés, tartalom megosztás kiépítése. Bologna rendszer két szintjének illesztése (keresztmobilitás) ágazati együttműködés keretében. Lineáris képzési szerkezet összehangolása, Gyakorlati képzések és külső belső képzési helyek megszervezése ágazati együttműködés keretében. Ágazati felnőttképzési együttműködés kialakítása a munkaerő-piac igényei szerint. Párhuzamos képzési formák és vendéghallgatói programok könnyítését célzó hálózatos együttműködés fejlesztése Tartalomfejlesztéshez és tartalommenedzsmenthez kapcsolódó digitális és XML kódolás, okostelefonra való alkalmazások elvégzése (e-book olvasó illetve 13

14 okostelefon kompantibilis jegyzetek) különösen indokolt esetben az adott ágazati fejlesztésekhez kapcsolódóan Kapcsolódó betanítás, képzés, tréning Az ágazati együttműködéshez kapcsolódóan egyes intézményektől kivezetett és átadott képzések átvételével kapcsolatos fejlesztések és szervezeti átalakítások támogatása. Ebben az esetben az átadó intézménnyel szakmai megállapodást kell kötni, de az átadó intézmény nem része a konzorciumnak, támogatásban nem részesül. Az ágazati együttműködéshez kapcsolódóan települési és megyei önkormányzatokkal az ún. finn modell alapján kidolgozott együttműködések kialakítása, azaz olyan képzésfejlesztések, amelyek egyes az intézménytől független képzési helyekre megrendelt szakmai szolgáltatásként nyújthatók. Az adott ágazati együttműködéshez kapcsolódóan Térségi Integrált Szakképző Központokkal (TISZK) közös képzésfejlesztések, vagy TISZK-ek számára nyújtott képzési szolgáltatások fejlesztése 2.3 Hálózatfejlesztés felsőoktatási intézmények között Regionális, szomszédos régiók közötti és határon átnyúló együttműködések kialakítása Régión belüli és azon túli (hazai és külföldi) partnerekkel történő együttműködés fejlesztése Tudásklaszter létrehozása és működtetése 2.4 Ágazati együttműködésen alapuló nemzetközi kapcsolatok fejlesztése Nemzetközi szolgáltatásfejlesztés megalapozása Kereslet bemutatása (hallgatói, munkaerő-piaci oldal egyaránt)) Meglévő képzési tartalom versenyképességének bemutatása Képzési kapacitások bemutatása (oktatók, infrastruktúra, gyakorlati feltételek) Nemzetközi képzési tartalmak, szolgáltatások kialakítása, fejlesztése Külföldi hallgatók idevonzására és képzésére alkalmas képzésekhez kapcsolódó tananyagfejlesztés Külföldi hallgatók képzéséhez kapcsolódó oktatók szaknyelvi továbbképzése Hazai és nemzetközi akkreditációs eljárások lefolytatása Külföldi vendégoktatók bevonása a képzők képzésébe Nemzetközi képzési környezet fejlesztése Oktatási adminisztráció, és intézményi szolgáltatások fejlesztése (nyelvi képzés, adminisztrációs felületek, tájékoztató kiadványok) Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: diákcsere programok programokhoz kapcsolódó módszertani és szervezetfejlesztés, kapcsolatépítés, intézménylátogatás, kölcsönös kreditelismertetés, joint degree diplomák kialakítása Intézmények külföldiek körében történő népszerűsítése Nemzetközi marketing és PR tevékenységek A nemzetközi kommunikációhoz kapcsolódó okostelefon és web2 alkalmazások fejlesztése. 14

15 2.4.5 Nemzetközi együttműködések kialakítása, hálózatosodás Külföldi hallgatók fogadásához szükséges idegen nyelvű szolgáltatások kiépítése, fejlesztése, Idegen nyelvű szakmai képzést megrendelő hazai és külföldi megrendelőkkel kapcsolat kiépítése Nemzetközi hallgatói, képzési- és kutatási hálózatokba való bekapcsolódás 2.5 Ágazati együttműködésen alapuló karrierszolgáltatás fejlesztése Felsőoktatási intézményi karrierirodák intézményi szintű szervezetfejlesztése és szervezeti integrációja - Összehangolt felsőoktatási munkaerő-piaci modell bevezetése (karrier irodák, felsőoktatási intézmények és a munkaadói oldal között) a munkaadók és hallgatók igényeinek figyelembe vételével, - Karrierirodák szervezeti erőforrásainak átstrukturálása, szolgáltatásaik kiterjesztése az összes felsőoktatási képzési formára és az összes felsőoktatási intézmény által végezhető képzésre - Karrierirodák munkatársainak szakmai képzése. Részvételük szakirányú, akkreditált képzéseken, tanfolyamokon Felsőoktatási intézményi karrierirodák közös szakterületi szolgáltatásfejlesztése és minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése - Szakterületenként együttműködő karrierirodák szakmai gyakorlatos programok kialakítása, hallgatók és cégek közötti koordináció biztosítása. Hallgatói életutat támogató szolgáltatások fejlesztése - Hallgatóra szabott tanulmányi utat prognosztizáló szolgáltatások kiépítése - Tanulmányi utat segítő hallgatói szolgáltatásfejlesztések, szakmai orientáció megteremtése az egyes szakokon, - Adott szakokon, az oktatókkal közös, több félévet átfogó karrier program kidolgozása Oktatásfejlesztési programok az országos és regionális munkaerő-piaci trendek meghatározása alapján - Rendszeres klienskonzultáció megvalósítása adott szakmai terület vállalkozásaival, - Visszacsatolási rendszer kialakítása, ezen belül a visszajelzések (szakmai gyakorlatról, friss diplomásokról), tapasztalatok, munkaerő-piaci szempontok alapján a képzési rendszerek /követelmények formálása, - Vállalkozói kompetenciák fejlesztése, Felsőoktatás, munkaadók és hallgatók közötti együttműködés fejlesztése újszerű tanulmányi programok bevezetésén keresztül - Hallgatói díjak rendszerének (Award) kidolgozása, bevezetése és integrálása a kurrikulumban szereplő tanegységek mellé. Szakember utánpótlást célzó szakmai központok kialakítása. - Felsőoktatási intézményi bázisra épülő szakterületi munkaerő-piaci kutatói csoport létrehozása Pályakövetési rendszerek fejlesztése, a képzésekhez való munkaerő-piaci visszacsatolás megteremtése. Alumni rendszer fejlesztése, az alumni rendszer képessé tétele az alábbiakra: - a pályakövetés kiszolgálása, - munkaerő-piaci visszajelzések biztosítása, a munkaerő-piac felsőoktatási intézménnyel szemben támasztott elvárásainak közvetítése, - mecenatúrát megalapozó identitás, intézményi kötődés kialakítása, - felnőttképzési célcsoport bővítés, alumni tagok számára nyújtott karrierszolgáltatások, - az intézménynél diplomát szerzett külföldi hallgatók révén az intézmény nemzetközi marketingjének alakítása Öregdiák adatbázis továbbfejlesztése 15

16 Intézményi hallgatói karrier-, alumni, valamint tanácsadói szolgáltatási tevékenység módszertani leírás kialakítása, validálása és külső- valamint belső minőségbiztosításának a kidolgozása. Az intézményi hallgatói karrier, alumni, valamint tanácsadói szolgáltatások szakmai tevékenységével kapcsolatos ágazati adatszolgáltatás biztosítása Szakterületi munkaerő-piaci információk elemezése, valamint nemzetközi gazdasági, oktatási trendek beépítése a szakma területi rendszer fejlesztésébe A fenti szolgáltatások egyénre szabott kiépítése fogyatékossággal élő hallgatók részére. A karrierszolgáltatásokhoz eléréshez kapcsolódó okostelefon és web2 alkalmazások fejlesztése. 2.6 Ágazati együttműködésen alapuló mentorszolgáltatások fejlesztése HHH, HH és roma hallgatók mentori és segítő rendszerének fejlesztése, a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert hátrányos helyzetű, hallgatók beilleszkedésének elősegítése, szolgáltatások nyújtása és fejlesztése. Fogyatékossággal élő hallgatók támogatási és szolgáltató rendszerének fejlesztése: koordinátori és tanácsadói tevékenységek kialakítása hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, és egyéb speciális helyzetű és képzési igényű hallgatók számára. Fogyatékossággal élő, krónikus beteg és egyéb speciális helyzetű hallgatók beilleszkedésének elősegítése. A tanulmányi-, képzési követelmények speciális, egyenlő esélyű hozzáférési és teljesítési lehetőségeinek kialakítása. Életvezetési és különböző speciális preventív szolgáltatások és tanácsadások nyújtása és fejlesztése. Tréningszolgáltatások hallgatóknak, oktatóknak és a hallgatókkal kapcsolatot tartó dolgozóknak: - tolerancia tréningek, érzékenyítő tréningek, interkulturális tréningek a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói és dolgozói számára; - kortárs és sorstárssegítő tréningek; - aktív állampolgári felelősség megerősítését célzó tréningek hallgatók számára. Roma, hátrányos helyzetű valamint fogyatékossággal élő hallgatóknak szóló, felsőoktatáshoz kapcsolódó gyakorlatot biztosító projektek támogatása. Kapcsolódó képzések és módszertani fejlesztések Együttműködés a témában érintett civil szervezetekkel, szociális partnerekkel A mentorszolgáltatásokhoz eléréshez kapcsolódó okostelefon és web2 alkalmazások fejlesztése. 2.7 A végrehajtáshoz kapcsolódó szervezeti hatékonyság mutató/mutatók mérése, értékelése, elemzése Az intézményi diplomás pályakövetés eredményeinek, valamint az intézményi VIR adatainak az intézményi döntéshozatalba és döntés előkészítésbe való beépítése, valamint a szervezeti beépülésének mérési módszertanának kidolgozása a minőségbiztosításban. Munkaerő-piaci visszajelzések, az intézményi évenkénti rendszeres diplomás pályakövetési kutatások eredményei alapján az intézmény képzési és szolgáltatási portfóliójának fejlesztése. Együttműködés az Eurostudent 2013 kutatási projektben a kijelölt magyarországi lebonyolítójával, az Educatio Nkft.-vel, a felméréssel kapcsolatos tevékenységek biztosítása, adatfelvétel lebonyolítása az Educatio Nkft. által biztosított on-line felméréskészítő rendszer keretében implementált kérdőív és vonatkozó központi módszertan szerint. Intézményi nyilvántartások ágazati adatszolgáltatásával és adatminőségével kapcsolatos hatékony adatszolgáltatás fejlesztése, különös tekintettel a Felsőoktatási Információs Rendszer és alrendszereibe történő adatszolgáltatásra. 16

17 A TÁMOP és a TAMOP A-10 keretében kidolgozott intézményi vezetői információs rendszerek és intézményi Diplomás Pályakövető Rendszer kapcsolódó továbbfejlesztése, valamint a TÁMOP /1 szakaszában kidolgozásra került központi AVIR és DPR rendszerrel történő adatharmonizáció és adatszolgáltatás biztosítása: meglévő riportok fejlesztése, felmerült új igények beépítése, a meglévő adatforrások fejlesztése, adattisztaság, adatminőség növelése, új adatforrások bekapcsolása, különös tekintettel a K+F+I folyamatokra valamint a minőségbiztosítási és a környezeti, valamint a hallgatói-oktatói szolgáltatásokra és a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó és adatokra; intézményi gazdasági kohéziós helyzetére vonatkozóan, adatbányászati eljárások bevezetése. III. A C 1.2 és C 1.4 pontban megjelölt elvárásokhoz kapcsolódó tevékenységek Tájékoztatás, nyilvánosság; Könyvvizsgálat; Horizontális elvek és vállalások megvalósulását támogató tevékenységek; Projektmenedzsment; Beszerzésekhez kapcsolódó tevékenységek; Projekt megvalósításhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenység. C1.1 KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK, BESZERZÉSEK A C.1 Támogatható tevékenységek köre II. pont Szakmai tevékenységek alcím keretében rögzített feladatcsoportok ( ) alatt felsorolt valamennyi tevékenység végrehajtása kötelező a C2.3 pontban meghatározott speciális elvárások figyelembe vételével, kivéve a 2.6 Ágazati együttműködésen alapuló mentorszolgáltatások fejlesztése tevékenységcsoportot; továbbá ha valamely tevékenység megvalósítására már hazai forrásból vagy valamely más európai uniós társfinanszírozású projekt keretében sor került. Ez esetben a megvalósíthatósági tanulmányban szükséges bemutatni a megvalósított vagy megvalósítás alatt álló tevékenységeket és azok eredményeit, a projektek közti szinergiát és annak megerősítésére tervezett intézkedéseket. A C.1 Támogatható tevékenységek köre I. pontból kötelező Megvalósíthatósági tanulmány készítése és benyújtása. 1. Tájékoztatás, nyilvánosság A Kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket az NFÜ ( honlapjáról letölthető Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című dokumentum, valamint az Arculati kézikönyv tartalmazza. A kommunikációs tevékenységek megkezdése előtt javasoljuk, egyeztetés céljából vegye fel a kapcsolatot a Közreműködő Szervezet kommunikációs munkatársával. Az előírt kommunikációs tevékenység elhagyása vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után. 17

18 2. Könyvvizsgálat A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló igazolást a záró elszámolási csomag részeként szükséges benyújtani. 3. Horizontális elvekre vonatkozó előírások 3.1. Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági alapelvek érvényesítése Az 1083/2006/EK rendelet a támogatások alapelveként határozza meg az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítását. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében csak olyan projekt támogatható, amely teljesíti az alábbiakban előírt feltételeket, és ezzel hozzájárul az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosításához. A Pályázónak egyéb követelményként a Projekt Adatlap 7. és 8. pontjában megjelölt 6 intézkedés közül kell vállalásokat tennie, melyek közül az alábbiakban megjelölésre kerül az az egy-egy szempont, melyek vállalása kötelező. A kötelező szempont vállalásáért a tartalmi értékelés során pont nem jár. A kötelezően vállalandó szemponton felüli minimum 1 maximum 2 vállalásért szerezhető többletpontok az E. pont 3. alpontjában (tartalmi értékelés) meghatározottak szerint kerülnek megítélésre. Felhívjuk a Pályázó figyelmét, hogy a kiválasztott intézkedéseket a végrehajtás során teljesítenie, illetve megvalósítania szükséges ) Esélyegyenlőség A Projekt Adatlapon megadott intézkedések, részletes és pontos bemutatása szükséges a részletes projekt dokumentációban, megvalósíthatósági tanulmányban. A pontos feltételeket, az egyes intézkedések elfogadásának feltételeit az alábbiak tartalmazzák. A Projekt Adatlapon található a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a Pályázó, hogy milyen esélyegyenlőségi intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. Több projektpartner, vagy társulási, konzorciumi pályázat esetén az egyes esélyegyenlőségi vállalások teljesítésének megosztása már a pályázat elkészítésekor tisztázandó, az adatok megadásakor azokat összesítetten kell megadni. Felhívjuk a Pályázó figyelmét, hogy a roma származás és a fogyaték olyan különleges személyes adat, amely csak az érintettek önkéntes és írásbeli, egyedi hozzájárulása alapján kerülhet rögzítésre. A hozzájárulás akkor tekinthető megadottnak, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Ha roma vagy fogyatékos embert jelöl meg egy pályázat lehetséges munkavállalóként, képzendő személyként, vagy projektbe bevont személyként akkor a személy projektbe való belépésétől kezdve rendelkeznie kell olyan dokumentummal, melyben az érintett hozzájárul ahhoz, hogy őt roma vagy fogyatékos munkavállalóként, tanulóként stb. definiálják. A vállalt és szerződött esélyegyenlőségi intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló, projekt fenntartási jelentés), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. 18

19 Jelen kiírás keretében a kötelezően vállalandó esélyegyenlőségi intézkedés az alábbi: A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzést tart ) Fenntarthatóság A Projekt Adatlapon a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a befejezéskor és a projekt fenntartás végén várható érték megadásával kell jeleznie a Pályázónak a vállalásait. A fenntarthatósági szempontok értékét az Projekt Adatlapon a Pályázó szervezetre (szervezetekre) vonatkozóan kell megadni, amely egyes esetekben a Kedvezményezettre és/vagy a tervezett fejlesztésre/beruházással érintett területre, intézményre vonatkozóan megadott értékektől eltérő lehet. Az egyes szempontok mértékegysége csak szöveges (IGEN/NEM) vállalást tesz lehetővé, azonban a szempontok többsége számszerűsíthető. Amennyiben a vállalást összegben kell megadni, a projekt befejezésének idejére és a fenntartás végére tervezett értéket a pályázat benyújtásának évére diszkontált árakon kell megadni. Bármely szempont vállalásakor az a cél, hogy a Pályázó valamilyen javulást érjen el. Ez a javulás az adott szempont jellegétől függően lehet növekedés, illetve csökkenés. Bizonyos esetekben a már megvalósított szempontok szinten tartása is megfelelő. Ebben az esetben a projekt befejezésének idejére és a fenntartás végére tervezett érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Visszalépés nem megengedett. A Projekt Adatlapon a pályázat benyújtásakor érvényes érték, a projekt befejezésekor, illetve a fenntartás végén érvényes érték (célérték) megadásával jelzi a Pályázó, hogy milyen fenntarthatósági intézkedés esetében vállal többletteljesítményt. A többletvállalást a pályázat benyújtásakor érvényes értékből kiindulva kell számítani. Egy környezeti fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a Pályázó a projekt befejezéséig megvalósítja a többletvállalást és (ahol ez az adatlap alapján lehetséges) annak eredményét a projekt fenntartás időszakának végéig fenntartja. A vállalt és szerződött fenntarthatósági intézkedésekről rendszeresen be kell számolni (időszakos és záró beszámoló, projekt fenntartási jelentés), és az időarányos teljesülést a helyszínen is ellenőrizhetik. Jelen kiírás keretében a kötelezően vállalandó fenntarthatósági intézkedés az alábbi: Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél C1.2. VÁLASZTHATÓ, BÍRÁLATNÁL ELŐNYT JELENTŐ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK, SZEMPONTOK Minél átfogóbb integráció megvalósítása az E. 3. Tartalmi értékelés táblázat 2.2, 2.3 és 4.2 pontjai alapján. Minél szélesebb felsőoktatáson kívüli partnerkör bevonása a megvalósításba az E. 3. Tartalmi értékelés táblázat 2.2 és 4.7 pontjai alapján. Nemzetközi hallgató vonzás érdekében tett projekttevékenységek, az E.3. Tartalmi értékelés táblázat 4.7 pontja alapján. 19

20 C1.3. SPECIÁLIS ELVÁRÁSOK AZ EGYES TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN 1. A projektmenedzsmenttel szembeni elvárások: A konzorciumvezetőnek vállalnia kell, hogy a projekt menedzsmentjének ellátása érdekében az alábbi személyeket a projekt teljes hossza alatt biztosítja: - projektmenedzser, - pénzügyi vezető A konzorcium vezetőjének vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy projekt menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati, illetve kormánytisztviselői jogviszony keretében az alábbi pontban található táblázat feltételei szerint. A projekt pénzügyi végrehajtásának biztosítása érdekében a konzorcium vezetőjének vállalnia kell egy pénzügyi vezető alkalmazását is munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében az alábbi táblázat feltételei szerint. A pénzügyi vezetőnek szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. Minimális elvárások a projektben végzett munkaidőre és az előzetes szakmai tapasztalatra: Funkció Projektmenedzser - Tevékenység időtartamára vonatkozó kötelező előírás - Szakmai tapasztalat, végzettség Pénzügyi vezető - Tevékenység időtartamára vonatkozó kötelező előírás munkaviszony esetén 1 - Szakmai tapasztalat Elvárások - heti 40 óra - közgazdasági vagy menedzsment szakirányú végzettség, vagy ennek hiányában egyéb felsőfokú végzettség, 4 év szakmai tapasztalat, illetve uniós projektek lebonyolításban szerzett projektmenedzseri tapasztalat - Szakosított, team menedzsmentre alapuló projektiroda esetén a megosztott feladatoknak együttesen ki kell tenniük a heti 40 órát. - heti 40 óra - 5 év szakmai tapasztalat és legalább egy 400 millió Ft feletti projektben szerzett pénzügyi vezetői tapasztalat Projektmenedzseri vagy pénzügyi vezetői pozíciót nem tölthet be az intézmény vezetője vagy helyettese, illetve kar vagy állami felsőoktatási centrum vezetője. Egy személy egy funkciót láthat el a projektmenedzsmentben. A projektmenedzsment keretében elszámolható továbbá konzorciumi tagonként 1-1 fő pénzügyi munkatárs és/vagy projektasszisztens időarányos bérköltsége és járulékai. Az Útmutatóban meg nem nevezett funkciókat betöltő személyek bére csak abban az esetben számolhatóak el a projektmenedzsment költségei keretében, ha azok szerepét a Pályázó a Megvalósíthatósági Tanulmányban vagy az adatlapon részletesen bemutatta és szükséges a projekt megvalósításához. Ennek megfelelően a konzorciumi tagoknál menedzsment feladatokat ellátó személyek bére elszámolható konzorciumi tagonként 1-1 fő pénzügyi munkatárs és/vagy projektasszisztens időarányos bérköltsége és járulékai). 1 Egyéb jogviszony esetén a teljes projektidőszak alatt biztosítani kell a rendelkezésre állást. 20