Oktatási Kulturális Minisztérium

Átírás

1 Oktatási Kulturális Minisztérium TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról Budapest, július Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát és az Oktatási Minisztériumot összevonva létrehozta az Oktatási és Kulturális Minisztériumot. Erre tekintettel felülvizsgálatra kerültek azok a jogszabályok, amelyek a jogelőd tárcák által azonos szabályozási körben kerültek kiadásra. Ennek eredményeképpen készült el jelen tervezet - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. -ában kapott felhatalmazás alapján. Az új végrehajtási rendelet a két tárcarendelethez képest módosította, pontosította a személyi és intézményi hatályt, a lakbérszámítás módját és szigorította a lakások/helyiségek értékesítésének szabályait a hatályos Lt. felhatalmazása és előírásai alapján. Az előterjesztés kormányprogramhoz való kapcsolódása Nincs kapcsolódás. Pénzügyi-költségvetési vonzatok bemutatása, a források megjelölése A tervezetnek nincs pénzügyi vonatkozása. EU vonatkozások Az előterjesztésnek nincs uniós vonatkozása. Budapest, július Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 2

3 Az oktatási miniszter.../2007. (..) OKM rendelete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló - többször módosított évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. -ában kapott felhatalmazás alapján, valamint az oktatási és a kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) és d) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. E rendelet rendelkezéseit a) az állam tulajdonában álló és az 1. számú mellékletben felsorolt költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) vagyonkezelésében lévő - e költségvetési szervekkel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban és más címen foglalkoztatási jogviszonyban lévők elhelyezéséhez szükséges - lakás (a továbbiakban: lakás) bérletére és elidegenítésére, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésére kell alkalmazni; b) az önkormányzati lakásokra fennálló bérlő-kiválasztási jog gyakorlása során úgy kell alkalmazni, hogy a költségvetési szerv a bérlő személyére és a szerződés időtartamára javaslatot tesz a bérbeadónak. A bérlőkijelölési jog gyakorlására - a lakbér mértéke és az Lt aiban meghatározott jogok, kötelezettségek kivételével - e rendelet előírásait kell alkalmazni. A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI Bérleti jogviszony létesítése, a felek jogai és kötelességei 2. (1) A lakás a költségvetési szervvel munkavégzésre irányuló [az 1. a) pontjában rögzített] jogviszonyban álló személynek adható bérbe. (2) Ha az ilyen személynek vagy vele közös háztartásban élő házastársának, kiskorú gyermekének a munkahellyel azonos településen önálló lakása van, részére lakás csak akkor adható bérbe, ha a lakása a szolgálati jogviszonyával összefüggő feladatára tekintettel nem minősül megfelelőnek. (3) A lakásra a bérleti szerződést a költségvetési szerv köti meg, illetve gyakorolja a lakásra fennálló bérlő-kiválasztási vagy bérlőkijelölési jogot. (4) A költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló házastársak részére csak egy lakás adható bérbe. Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 3

4 3. (1) A bérleti szerződés csak a szolgálati jogviszony fennállásáig, illetőleg ennél rövidebb határozott időtartamra köthető. (2) Nem teljesíthető a lakás bérbeadása iránti kérelme annak, aki: a) a költségvetési szervtől korábban kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza, és elhelyezéséről nem gondoskodott; b) lakásbérleti jogviszonyáról a költségvetési szerv javára január 1-jét megelőzően pénzbeli térítés ellenében lemondott, vagy ezt követően a bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott; c) a munkahellyel azonos településen lévő magasabb komfortfokozatú vagy nagyobb szobaszámú lakását pénzbeli térítés ellenében alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb szobaszámú lakásra cserélte öt éven belül (kivéve, ha a lakásigénylést a családtagok számában történt változás indokolja); d) a bérbeadás szempontjából lényeges tény, körülmény, elhallgatásával vagy valótlan tény, körülmény állításával a költségvetési szervet megtévesztette. 4. (1) A bérlő a lakásba más személyt - a házastársa és kiskorú (örökbefogadott, mostoha- és nevelt) gyermeke, valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A hozzájárulás csak határozott időre, legfeljebb a bérleti jogviszony fennállásának időtartamáig adható. Ezek lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakásból kijelentkezzen, és azt a megadott határidőre elhagyja. (2) A költségvetési szerv nem adhat hozzájárulást a lakás (a lakás egy része) albérletbe adásához, vagy másnak a használatába adásához, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéshez. (3) A lakásra - a 2. (4) bekezdésében foglalt eset kivételével - bérlőtársi jogviszony nem létesíthető. Elhelyezés vállalása 5. (1) A volt bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátott a költségvetési szerv rendelkezésére. A lakás bérlőjének házastársa a házasság jogerős felbontása után a költségvetési szervvel szemben elhelyezésre, pénzbeli térítésre igényt nem tarthat. (2) A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke a bérlő halála után - a lakásra fennálló rendelkezési jog megtartása mellett - legfeljebb 2 évig bérelheti a lakást a korábbi bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy abban a bérlő halálának időpontjában életvitelszerűen lakott. (3) A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni, kivéve, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátottak a költségvetési szerv rendelkezésére, és ugyanazon vagy más településen önálló lakással nem rendelkeznek. (4) A költségvetési szerv a vele legalább 10 éve szolgálati jogviszonyban álló bérlővel - annak nyugdíjba vonulásakor - a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti méltányosnál nem nagyobb lakásra a jogosult haláláig tartó bérleti szerződést köthet. Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 4

5 Lakbér mértéke 6. (1) A lakások lakbérének mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Ha a bérlő a lakást saját költségén a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható. (3) A bérbeadót az általa a bérlő részére nyújtott - a 2. számú mellékletben meghatározott - külön szolgáltatásokért a bérleti szerződésben (vagy külön megállapodásban) meghatározott díj illeti meg. Lakáshasználati díj 7. (1) A lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak. (2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt - a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszeresére, újabb 3 hónap elteltével a háromszorosára növekszik. Lakáscsere feltételei 8. (1) A lakások bérlői bérleti jogukat - a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján - egymással elcserélhetik. (2) A feltétel bekövetkezéséig, illetőleg határozott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is a feltétel bekövetkezéséig, illetőleg határozott időtartamra szóló szerződést kell kötni. (3) Az állami tulajdonú, a költségvetési szerv kezelésében lévő lakás cseréjéhez a költségvetési szerv nem adhatja meg a hozzájárulást, ha a leendő új bérlő a költségvetési szervvel nem áll - e rendelet 2..(1) bekezdésében rögzített - jogviszonyban. LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE A lakás elidegenítésének feltételei 9. (1) A lakás - a költségvetési szerv vezetője előzetes hozzájárulásával - a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el: a) a lakás a költségvetési szerv lakásgazdálkodási feladatainak ellátására feleslegessé vált; és b) az épület és a hozzá tartozó földterület tulajdonjogi helyzete az ingatlan-nyilvántartásban rendezett. (2) Nem idegeníthető el a lakás, ha az a) a költségvetési szerv alapfeladatai ellátására szolgáló ingatlanon álló épületben van; vagy b) műemléképületben van, és a műemléki hatóság az elidegenítéshez nem járult hozzá; vagy c) az ingatlant (vagy a benne lévő lakást és helyiséget) elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 5

6 (3) A bérbeadó költségére végzett átalakítás, felújítás vagy korszerűsítés esetén a lakás a munkák elvégzésétől számított 5 évig nem idegeníthető el. (4) A bérlőkijelölési vagy a bérlő-kiválasztási joggal terhelt önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítése esetében is az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 10. (1) Az elidegeníthető lakásra a bérlőt vagy hozzájárulásával egyenesági rokonát és örökbefogadott gyermekét elővásárlási jog illeti meg. (2) Ha a jogosult az elidegeníthető lakásra nem él elővásárlási jogával, az általa lakott lakást a szolgálati jogviszony fennállása alatt, de legfeljebb az ajánlati kötöttség lejártától számított 5 év elteltéig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával szabad elidegeníteni. A vételár megállapítása és megfizetése 11. (1) A lakás vételárát a hasonló adottságú lakások - ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel meghatározott - helyi forgalmi értéke alapján, különösen a) az épület településen belüli fekvése, b) az épületben levő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága, c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő, d) a lakás alapterülete és komfortfokozata, e) a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani. (2) Ha a lakást a 10. (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a vételár az üres, beköltözhető lakás forgalmi értékének 50%-a. A vételár megállapításakor az üres, beköltözhető lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak igazolt költségét. (3) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan elidegeníthető lakást pályázat útján kell értékesíteni. A pályáztatást a kincstári vagyon pályázattal történő értékesítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni. 12. (1) Ha a lakást a 10. (1) bekezdése szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át egy összegben köteles megfizetni. (2) A fennmaradó vételár-hátralékra - a jogosultat, kérelmére - havi egyenlő összegű, 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg. A jogosultat a szerződés megkötésétől kamatfizetési kötelezettség terheli. A jogosult a fennmaradó tartozás után a mindenkori jegybanki alapkamattal egyező mértékű, éves kamatot köteles fizetni. (3) A szerződés megkötését követően a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a fennálló tartozásából 10% engedmény illeti meg. (4) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat árengedmény illeti meg. Ez esetben úgy kell eljárni, mintha a jogosult vásárló a részletfizetés esetén kérte volna a (3) bekezdésben rögzített kedvezmény érvényesítését. (5) Az üresen, illetőleg harmadik személy részére lakottan értékesített lakás vevőjét az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott kedvezmények nem illetik meg. Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 6

7 13. (1) Ha a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig a költségvetési szerv javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. (2) A vételárhátralék és járulékainak kiegyenlítése után az ingatlan elidegeníthető, a költségvetési szerv 30 napon belül köteles kezdeményezni az illetékes földhivatalnál a jelzálogjognak, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásból való törlését. 14. (1) A vevőt a törlesztési határidő elmulasztása esetén - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére azzal, hogy a felszólítás eredménytelensége esetén a részletfizetési kedvezményt elveszti, és a vételárhátralék megfizetése egy összegben esedékessé válik. (2) Késedelme esetén a vevő a Polgári Törvénykönyv a (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. A lakás birtokbaadása 15. (1) A költségvetési szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül a lakást a vevő birtokába köteles adni. Az átadásra kerülő berendezések leltárát a birtokbaadásról készült jegyzőkönyvbe kell foglalni. (2) Ha a társasház első közgyűlésének időpontja eltér a birtokbaadás időpontjától, a költségvetési szerv kezelési kötelezettsége az első közgyűlést követő hónap első napjával szűnik meg. (3) A költségvetési szerv a kezelési kötelezettsége megszűnését követő 60 napon belül a (2) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal köteles írásban elszámolni a társasházközösséggel. A helyiség elidegenítése 16. (1) A költségvetési szervvel - e rendelet 2. (1) bekezdésében rögzített - jogviszonyban álló bérlőt a helyiségre elővásárlási jog illeti meg. (2) A helyiségek elidegenítésére e rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a helyiség vételára - a költségvetési szervvel, e rendelet 2. (1) bekezdésében rögzített - jogviszonyban álló bérlő által történő vásárlás esetén - a helyiség üres, beköltözhető forgalmi értékénél nem lehet magasabb; b) a költségvetési szervvel e rendelet 2. (1) bekezdésében rögzített jogviszonyban nem álló személy részére pályázat útján, üres állapotban értékesített helyiség vételára a benyújtott legkedvezőbb ajánlat esetén az üres, beköltözhető forgalmi értéket meghaladhatja; A pályáztatást a kincstári vagyon pályázattal történő értékesítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni. Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 7

8 c) ha a gépkocsitárolás céljára szolgáló helyiséget a költségvetési szervvel e rendelet 2. (1) bekezdésében rögzített jogviszonyban álló bérlő vásárolja meg, az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár legalább 50%-át köteles egy összegben megfizetni; a fennmaradó összeg megfizetésére legfeljebb 5 évi részletfizetési kedvezmény adható a mindenkori jegybanki alapkamattal egyező mértékű, éves kamat mellett; d) ha a c) pont szerinti vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy a vételár 50%-át meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetőleg a többletfizetés összege után a vevőt 20% engedmény illeti meg. Az elidegenítéssel összefüggő egyéb rendelkezések 17. (1) Az elidegenítésből származó bevételeket a költségvetési szervnek a vagyonkezelésében maradó lakások, helyiségek építésére, felújítására, korszerűsítésére, átalakítására, illetőleg lakáscélú támogatásra kell felhasználni. (2) A lakás és helyiség e rendelet szerinti elidegenítéséből származó bevételből kell levonni a) az épület elidegenítésre való előkészítésének, b) a földrészlet megosztásának, c) a forgalmi érték megállapításának, d) a társasházzá történő alakításnak, és e) az elidegenítés lebonyolításának költségeit. 18. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 7/1996. (VII. 9.) MKM rendelet, valamint e rendelet módosításáról rendelkező 37/1999.(VIII. 26.) OM rendelet és 49/2001. (XII. 29.) OM rendelet, b) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 17/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet, valamint e rendelet módosításáról rendelkező 4/2005.(II. 8.) NKÖM rendelet. Budapest, július Dr. Hiller István Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 8

9 1. számú melléklet a.. /2007.( )OKM rendelethez A rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek 1 Oktatási és Kulturális Minisztérium Igazgatása 2 Budapesti Corvinus Egyetem 3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtud. E. 4 Debreceni Egyetem 5 Eötvös Loránd Tudományegyetem 6 Szent István Egyetem 7 Kaposvári Egyetem 8 Miskolci Egyetem 9 Nyugat-Magyarországi Egyetem 10 Pécsi Tudományegyetem 11 Semmelweis Egyetem 12 Szegedi Tudományegyetem 13 Széchenyi István Egyetem 14 Pannon Egyetem (Veszprém) 15 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egy. 16 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 17 Magyar Képzőművészeti Egyetem 18 Színház-és Filmművészeti Egyetem 19 Budapesti Gazdasági Főiskola 20 Budapesti Műszaki Főiskola 21 Dunaújvárosi Főiskola 22 Kecskeméti Főiskola 23 Nyíregyházi Főiskola 24 Tessedik Sámuel Főiskola 25 Eötvös József Főiskola 26 Eszterházy Károly Főiskola 27 Szolnoki Főiskola 28 Berzsenyi Dániel Főiskola 29 Magyar Táncművészeti Főiskola 30 Károly Róbert Főiskola 31 Országos Széchényi Könyvtár 32 Országos Idegennyelvű Könyvtár 33 Magyar Országos Levéltár 34 Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 35 Magyar Nemzeti Filmarchívum 36 Szabadtéri Néprajzi Múzeum 37 Petőfi Irodalmi Múzeum 38 Néprajzi Múzeum 39 Iparművészeti Múzeum 40 Magyar Természettudományi Múzeum 41 Szépművészeti Múzeum 42 Országos Műszaki Múzeum 43 Magyar Nemzeti Múzeum 44 Magyar Nemzeti Galéria 45 Közgyűjteményi Ellátó Szervezet 46 Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeum 47 Orsz. Ped. Könyvtár és Múzeum 48 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 49 Közlekedési Múzeum 50 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 51 Magyar Állami Operaház 52 Honvéd Együttes 53 Pesti Magyar Színház 54 Műcsarnok 55 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 56 Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ 57 Műemlékek Állami Gondnoksága 58 Hagyományok Háza 59 Balassi Intézet 60 Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 61 Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 62 Állami Artistaképző Intézet 63 OKM Támogatáskezelő Igazgatósága 64 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 65 Oktatási Hivatal Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 9

10 2. számú melléklet a../2007. ( ) OKM rendelethez I. A havi lakbér mértékének megállapítása 1. A havi lakbér mértéke tekintetében a hasonló adottságú önkormányzati bérlakásokra - a helyi önkormányzat rendeletében - meghatározott lakbér mértékét kell alkalmazni. Ennek hiányában a lakbér mértéke a következő: a) összkomfortos lakás esetén: a helyben átlagos piaci bérleti díjával egyező b) komfortos lakás esetén: a helyben átlagos piaci bérleti díjával egyező c) félkomfortos lakás esetén a helyben átlagos piaci bérleti díjával egyező d) komfort nélküli lakás esetén: a helyben átlagos piaci bérleti díjával egyező 2. A bérbeadó a havi lakbér mértékét a lakások településen belüli fekvése és műszaki állapota alapján 25%-kal növelheti. 3. A lakbér mértékét növelő tényezők: a) zöldövezet, b) a lakás olyan 1-6 lakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 200 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik. 4. A lakbér több növelő tényező együttes figyelembevétele esetén sem haladhatja meg a 2. pontban megjelölt mértéket. II. Külön szolgáltatások a) bútorhasználat, b) vízellátás és csatornahasználat, illetve szennyvízelszállítás biztosítása, c) felvonó használatának biztosítása, d) kapunyitás, e) központi fűtés és melegvízellátás, f) közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető, g) elektronikus távközlési hálózathoz (média) csatlakozás biztosítása, h) megállapodás alapján nyújtott egyéb külön szolgáltatás. Készítette: Zsoldos József Látta: Závecz Ferenc Jóváhagyta: Arató Gergely 10