Iránymérés adaptív antennarendszerrel
|
|
- Klára Sipos
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Iránymérés adaptív antennarendszerrel NÉMETH ANDRÁS ZMNE-BJKMFK, Katonai Távközlési és Telematikai Tanszék, FOLKMANN VIKTOR Bonn Hungary Electronics Kft. Kulcsszavak: mobil távközlés, elektromágneses környezetszennyezés, titkosítás, hullámtan A mobil távközlésben az elôfizetôk számának gyors növekedése, a szolgáltatások bôvülése és a fokozódó verseny szükségessé teheti új módszerek bevezetését a rendelkezésre álló frekvenciák gazdaságosabb felhasználása érdekében. Ennek leghatékonyabb eszköze lehet az ûrkutatásban, valamint a mûholdas mûsorszórásban már alkalmazott adaptív antennarendszerek alkalmazása. Ezek bevezetése azonban számos kérdést vet fel mind hardver mind szoftver oldalról. Bevezetés Az adaptív módszerekkel történô iránymeghatározás fontos szerepet tölthet be a mobil távközlés területén. A bázisállomás egy-egy tûnyalábbal követi a forgalmat bonyolító mobil készülékeket, ezáltal: 1) A hálózat kapacitása növelhetô: A keskeny nyalábnak köszönhetôen csökken az azonos frekvenciát alkalmazó cellákból érkezô interferencia. Ez lehetôséget teremt adott területen a frekvenciakihasználtság javítására, ezáltal növelve a kiszolgálható felhasználók számát. 2) A kisugárzott rádiófrekvenciás energia csökkenthetô: A sugárzás irányának jelentôs korlátozásának köszönhetôen lényegesen kisebb energia elegendô egy adott távolságra lévô mobilkészülékkel való kapcsolattartáshoz. 3) Az elektromágneses környezetszennyezés az elôzô pontban leírtak egyenes következményeként jelentôsen csökken. Az ilyen rendszereknek azonban nem csak polgári, hanem katonai alkalmazása is lehetséges: A zavaró rádióadók bemérésére: Hadszíntéren, az ellenség csapatainak kommunikációját megnehezítendô, gyakran mûködtetnek zavaró rádióadókat. Ezek hatása csökkenthetô oly módon, hogy az antennarendszer karakterisztikájában nullhelyet illesztenek a zavaró források irányára. Titkosítás: A rádióforgalom lehallgatása megnehezíthetô, ha az adóoldalon egy tûnyalábbal sugározunk a vevô irányába, ezáltal minimálisra csökkentve az egyéb irányokból történô vétel lehetôségét. Célkövetés: A hadszíntéren az egyes egységek (repülôgépek, harckocsik, hadihajók, kommandós egységek stb.) rádiócsatornákon keresztül tartják a kapcsolatot egymással és a parancsnokságokkal, azaz rádiófrekvenciás teljesítményt sugároznak ki. Megfelelô adaptív antennarendszerek alkalmazásával mozgásuk követhetôvé válik A várható eredmények tükrében belátható, hogy az adaptív antennarendszerek kutatása fontos lehet, hiszen alkalmazási lehetôségei egyéb technológiákat is bevonva (pl. mikrosztrip antennák) szinte határtalanok, miközben a várható gazdasági és társadalmi hatásai sem elhanyagolhatók Mivel a témával foglalkozó szakirodalmakban és az Interneten sem találkoztunk hasonlóval, úgy döntöttünk, hogy építünk egy kísérleti adaptív iránymérô rendszert a GSM sávra, melynek segítségével a valóságban is vizsgálhatóvá válik az elv alkalmazhatósága, az algoritmusok hatékonysága, továbbá a hullámterjedés tulajdonságaiból adódó anomáliák hatásai. Ez segítséget nyújthat továbbá a felmerülô nehézségek megoldásában, új algoritmusok kidolgozásában és kipróbálásában, korábbi módszerek finomításában Cikkünkben kapcsolódni kívánunk a Híradástechnika folyóiratban megjelent [6] azonos témájú elméleti áttekintést adó írásához, ezáltal nem kívánunk foglalkozni elméleti alapozással, csak a mûködés szempontjából fontos, a megértéshez szükséges összefüggésekre hívjuk fel a figyelmet. Szó lesz a rendszert alkotó, adatokat feldolgozó szoftver mûködésérôl, valamint a mérést végzô hardver felépítésérôl és mûködésérôl továbbá, az elkészült rendszerrel végzett mérések eredményeirôl és további lehetôségekrôl. Rendszer felépítése és mûködése Az általunk készített rendszer esetén a térbeli mintavételezést a 900MHz-es sávban egy négyelemû antennasor végzi, ahol az elemek távolsága λ/2. (A Shannon féle mintavételi tétel térbeli adaptációjának megfelelôen ez a maximális távolság, amelynél a spektrumban nem jön létre átlapolódás (idôbeli frekvencia térbeli frekvencia analógia)). A rendszer blokkvázlata a következô oldalon, az 1. ábrán látható. LIX. ÉVFOLYAM 2004/3 49
2 HÍRADÁSTECHNIKA Számítási modellel végzett iránymeghatározáskor nem foglalkozunk olyan problémákkal, mint például az egyes források közötti fáziskülönbség, a zaj okozta torzítások, valamint egyéb, terjedésbôl adódó nehézségek. Úgy tekintjük, hogy az egyes források között nincs fáziskülönbség. A Gaussi zajt csak a teljesítményével vesszük figyelembe, vagyis úgy, mintha végtelen minta alapján lenne átlagolva (szórásnégyzet). Ekkor megtehetjük, hogy a forrásokat külön, egymástól függetlenül kezeljük és így végezzük a számításokat. A végén ezeket összegezve kapjuk a tényleges autokorrelációs mátrixot: ahol p i az i-edik forrás által elôállított teljesítmény a mérés helyén. 1. ábra A rendszer blokkvázlata Az elsô blokk tartalmazza a hardvert, melynek kimentén a mintavételi frekvenciának megfelelô idôközönként rendelkezésre állnak az antennarendszer által vett vektorok. Ezek soros porton keresztül jutnak a PC-be, ahol a szoftver a feldolgozás után grafikusan megjeleníti az eredményt. Az ábrán szürkével jelölt blokkokat szoftveresen valósítottuk meg. A program alkalmas iránymeghatározást végezni számítási modellek, szimuláció valamint valós mérések alapján (a hardver által elôállított adatok fogadása, feldolgozása, megjelenítése). Az antennarendszerek elméletének megfelelôen egy N-elemû sor iránytényezôje felírható egy (N-1)-ed fokú polinommal, ami N-1 nullhelyet jelent a függvényben. Ebbôl következôleg a négyelemû sor maximálisan három irány becslésére alkalmas. A fázisközéppont, az antennarendszer geometriai közepe, míg a mért irány, az ebbe a pontba állított merôlegeshez képesti szögeltérés (2. ábra). Egyetlen forrásra az autokorrelációs mátrix: R = p zz H ahol a z, négyelemû vektor tartalmazza az egyes antennákon jelenlévô fázist: Szimuláció esetén figyelembe kell venni az additív zajt, valamint azt hogy a gyakorlatban a különbözô források jelei nem azonos fázisban érkeznek az antennákra. A rádióadók modulált jelet sugároznak, így a moduláció okozta fáziseltéréssel is számolni kell. Ezen tényezôk modellezéséhez rendeljünk minden forráshoz a [ π,π] tartományon egyenletes eloszlású véletlen fázist, valamint minden antennán jelenlévô jelhez additív eloszlású Gaussi zajt (3. ábra). 3. ábra 2. ábra A fentiek alapján, három forrás esetén a mintavett vektor az alábbiak szerint alakul: Elsôdleges feladatunk mindhárom esetben az autokorrelációs mátrix elôállítása, ami definíciószerûen: ahol z T =[z 1 z 2 z 3 z 4 ] az antennarendszer mintavett vektora, E pedig a halmazátlag jelölése. ahol: p i az i-edik forrás teljesítménye, θ i az i-edik forrás beesési szöge, φ i az i-edik forrás véletlen fázisa, n az additív zaj teljesítménye. Adott mintavételi idôpontban az egyes antennákon lévô jelek, csak az útkülönbségbôl adódó fáziskülönbséggel térnek el egymástól. Ehhez szükség van arra a feltevésre, hogy ezen útkülönbség alatt modulációból származó fáziseltérés nincsen. Ezek alapján az adott mintavételi idôponthoz tartozó autokorrelációs mátrix a mintavett vektorból számít- 50 LIX. ÉVFOLYAM 2004/3
3 Iránymérés adaptív antennarendszerrel ható, míg a fázishiba átlagolással ejthetô ki. A mintaszám növelésének a folyamat változási sebessége szab határt, hiszen a mérés eredményességének feltétele, hogy a mintavételezett folyamat adott stacioner, vagy legalább a mérési folyamat alatt stacionernek tekinthetô, azaz kvázi stacioner legyen. Az M minta alapján becsült autokorrelációs mátrix tehát a következô: Mérés esetén a mintavett vektort a hardver állítja elô, amelybôl a mátrix meghatározása a fenti módon történik. Az autokorrelációs mátrixot kiindulási paraméternek tekintve az iránymeghatározást különbözô algoritmusok végzik, melyek pontosságban, dinamikatartományban, felbontásban, zavarállóságban térnek el egymástól. Az általunk használt három módszer által becsült spektrum: Az elsô konvencionális módszer (Bartlett-becslés vagy Fourier-módszer), míg a második és harmadik adaptív algoritmus (Capon vagy MSINR, azaz maximális jel/zaj viszony módszer és MEM, azaz maximális entrópia módszer). Az adaptivitás leegyszerûsítve azt jelenti, hogy az antennarendszer karakterisztikája követi a vizsgált tér változásait. Az algoritmusok tulajdonságairól a késôbbiekben még lesz szó. A szoftver Szoftverünk tehát a bemutatott rendszerben alkalmas számításon, szimuláción és mérésen alapuló iránybecsléshez szükséges számítások végzésére, az eredmények grafikus megjelenítésére. A kezelôfelület a 4. ábrán látható. 4. ábra A felhasználó megjelenítheti az eredményeket lineáris, logaritmikus vagy normalizált skálán, továbbá lehetôsége van összehasonlítás céljából a görbék egymásra rajzolására, a pontosabb leolvasás elôsegítése érdekében pedig markerek használatára. Négy antennából álló rendszer, legfeljebb három irány becslésére alkalmas, így ennyi áll rendelkezésünkre számítás és szimuláció esetén. Ezek iránya és teljesítménye egymástól függetlenül folyamatosan, lineáris skálán beállítható. Szimuláció esetén tetszôlegesen beállíthatjuk a mintaszámot, zajt adhatunk a jelekhez, beállíthatjuk a sávszélességüket, valamint az elsô és második forrást korrelálttá tehetjük. Mindhárom üzemmódban (számítás, szimuláció, mérés) a korábban említett algoritmusokkal dolgozhatunk, a kapott eredményeket tárolhatjuk, majd késôbb ismételten megjeleníthetjük. A 4. ábrán ezek alapján a következô beállításokat eszközöltük: számítási üzemmód, a források tulajdonságai sorrendben: -40, 1W; -10, 2W; 25, 1.5W, mindhárom módszer megjelenítése. A kijelzôn látható a különbözô algoritmusok két legalapvetôbb tulajdonsága a dinamika és felbontás. Steril körülmények között tehát az adaptív modellek messze fölülmúlják mindkét paraméterben a konvencionális módszert. Csekély zavarálló képességük miatt azonban gyakorlati körülmények között kevésbé meggyôzô eredményt adnak. Az 5. ábra a mintaszám növelésének hatását mutatja be Capon módszer esetén (lentrôl fölfelé a mintaszám nô). Megállapítható, hogy a megbízható méréshez 100 minta már elegendô. (A mintaszám az átlagolt mérések számát jelenti.) A korrelált források hatása a 6. és 7. ábrákon figyelhetô meg (Bartlett balra, Capon jobbra). Megállapítható, hogy míg a Bartlett becslés esetében alig befolyásolja a mérést, addig az adaptív algoritmusok pontossága és dinamikája jelentôsen romlik. A 8. és 9. ábrán a sávszélesség hatása vizsgálható (B/ƒ 0 = 0% és B/ƒ 0 = 10%). Ez alapján szintén az adaptív algoritmusok gyengesége látszik: a Bartlett becsléssel kapott eredmény gyakorlatilag érzéketlen a spektrum kiszélesedésére, a Capon módszer esetén viszont jelentôsen csökken a dinamika (6dB). 5. ábra LIX. ÉVFOLYAM 2004/3 51
4 HÍRADÁSTECHNIKA 6. ábra: Bartlett 7. ábra: Capon 8. ábra: Bartlett 9. ábra: Capon Összességében belátható, hogy az adaptív algoritmusok ideális esetben messze felülmúlják a Bartlett becslést, a valós körülmények azonban jelentôsen rontják azok hatékonyságát. Természetesen végtelen azoknak a beállításoknak a száma, melyek a fenti módon megvizsgálhatóak. Célunk ebben a fejezetben csupán az volt, hogy a program mûködését néhány fontosabb esetet kiragadva bemutassuk. Hardver Valós mérések végzéséhez szükségessé vált a mérést végzô eszköz megépítése, melynek blokkvázlata a 10. ábrán látható. 10. ábra: A hardver felépítése A tervezés alapvetô szempontja a programhoz való illeszthetôség volt, tehát négyelemô, lineáris struktúrájú antennarendszert kellet tervezni, ahol az elemek távolsága λ/2 a 900MHz-es GSM uplink sávban. A rendszer mûködése leegyszerûsítve így írható le: az antennák térben mintavételezik az elektromágneses teret, amely valamilyen amplitúdó és fázisképet hoz létre. Ideális esetet feltételezve az egyes antennák kimenetein megjelenô jelek csak fázisban fognak eltérni (úthosszkülönbségbôl adódó fáziskülönbség). A jeleket a vevôk erôsítik, keverik, szûrik, elôállítják az I és Q csatornákat, melyeket a digitális interfész mintavételez és továbbít a számítógépnek. A szoftver a hardvertôl kapott minták átlagolása után meghatározza a kívánt források irányát. Ez alapján szükségünk volt négy I-Q vevôre, egy lokáljel és egy digitalizáló áramkörre, valamint egy RF szintézerre. A rendszer alapeleme tehát 11. ábra az I-Q vevô, melynek elméleti felépítése a 11. ábrán, az I és Q jelek jelentése pedig a 12. ábrán látható. 52 LIX. ÉVFOLYAM 2004/3
5 Iránymérés adaptív antennarendszerrel Mûködésérôl csak annyit, hogy a kimeneten megjelenô I és Q értékek által meghatározott vektor eredôjének hossza a tér nagyságával lesz arányos, míg az I tengellyel bezárt szöge a forrás által elôállított tér adott pontbeli fázisát jelenti a lokáloszcillátorhoz képest. Akeverést a valóságban, két fokozatban oldottuk meg, hiszen középfrekvencián a csatornaszûrés és erôsítésszabályozás egyszerûbben megvalósítható, továbbá így nyílhat lehetôségünk a RF szintézer segítségével a sáv különbözô vivôire történô ráhangolásra. Amásodik fokozatban a jelet az alapsávba keverjük a digitalizáló áramkör számára. A KF lokáljel elôállítása, szétosztása, valamint az RF szintézer jelének szétosztása, egy nyomtatott áramköri lapon valósult meg. A digitális interfész végzi a nyolc csatorna egyidejû mintavételezését és az adatok továbbítását soros porton keresztül a számítógépbe. A hardver megépítésérôl és bemérésérôl sok oldalt tele lehetne írni, ehelyett azonban most megelégszünk néhány fénykép közlésével. Mérések A hardver elkészülte és bemérése után megkezdôdtek a mérések. A forrás szerepét egy monopol antenna töltötte be, melyet jelgenerátorral gerjesztettünk. Az elsô méréseket zárt térben (épületen belül) végeztük, de ezek csupán a rendszer mûködésének nagyléptékû vizsgálatára voltak alkalmasak. Hiteles mérések csak reflexiómentes környezetben végezhetôk, ezért (kvázi) szabadtéri mérést végeztünk. Az így kapott eredmények már jóval meggyôzôbbek voltak, mint az épületen belüli mérések. Az adóantennát elôször egy tisztán szinuszos jellel gerjesztettük, majd elvégeztük a méréseket modulált adójellel is. Az eredmények a 13. ábrán láthatók. Az elméletnek megfelelôen tapasztalható, hogy moduláció esetén a B/f 0 arány növelésével a mérés dinamikája csökken. FM moduláció esetén a szintcsökkenés annak tudható be, hogy SAW szûrô által meghatározott 200kHzes sávba a jelteljesítmények csak egy része jut. A hatás itt is a Bartlett-becslésnél érvényesül a legkevésbé, az adaptív módszerek a modulációra is érzékenyebbek. 12. ábra LIX. ÉVFOLYAM 2004/3 53
6 HÍRADÁSTECHNIKA 13. ábra Az itt megfigyelhetô melléknyalábok valószínûleg a még mindig nem ideális mérési körülményeknek köszönhetôk (reflexiók: fák bokrok, egyéb tereptárgyak, interferencia: a mérést a GSM sávban végeztük). A mérések igazolták az egyes algoritmusok elméletben leírt tulajdonságait. Egyértelmûen látszik, hogy az adaptív módszerek igen érzékenyek a valós körülmények közt általában jelenlévô zavaró tényezôkre (elsôsorban a reflexiók miatt létrejövô korrelációra). Ezen a késôbbiekben úgynevezett korrelációromboló algoritmusokkal lehet segíteni. Az adaptív algoritmusok hatékonyságát szintén nagymértékben befolyásolja a hardver precizitása (az I és Q csatornák közti szint- és fáziskülönbség stb.). Konklúzió Cikkünk célja egy, az általunk készített kísérleti iránymérô rendszer bemutatása volt, amely a késôbbiekben felmerülô igényekhez igazodva továbbfejleszthetô. A rendszer a szakirodalomban és szaksajtóban széleskörûen megtalálható elméleti alapokra épül, ezért a cikk csak minimális elméletanyagot közöl, és megpróbál a rendszer felépítésére, valamint a szimulációs és mérési eredményekre koncentrálni. Az iránymérô rendszerrel eredetileg mobiltelefonok irányát szerettük volna mérni, ez azonban olyan problémákat vetett fel, melyek megoldása meghaladta a rendelkezésre álló lehetôségeinket. A rendszer a fentiek alapján jelenlegi állapotában kiválóan alkalmas további kísérletek elvégzésére, új algoritmusok kidolgozására, hatékonyságuk vizsgálatára, korlátaik behatárolására, több ilyen rendszer esetén pedig azok együttmûködésének vizsgálatára. A valós alkalmazásokat tekintve az adaptivitásból adódóan az ilyen antennarendszerek felhasználhatóságának elsôsorban csak a képzelet szab határt. Technikai korlát az e- gyes algoritmusok számításigényének jelentôs növekedése az alkalmazott antenna elemszám függvényében, illetve az, hogy az adaptív antennasorok csak Θ = ±60 -os tartományban (a színusz függvény kvázi-lineáris tartományában) adnak helyes becslést, ezáltal a teljes 360 -os tartomány lefedéséhez három ilyen (pl. mikrosztrip kivitelû) antennasorra lenne szükség. A számításigény növekedése kiváltképp akkor válik jelentôssé, ha a lineáris antennarendszerek mellett elkezdünk gondolkodni a kettô-, netán háromdimenziós elrendezések alkalmazásának lehetôségén. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy számtalan olyan terület van, ahol sikerrel lehetne alkalmazni ilyen antennarendszereket, illetve az ezekbôl felépülô komplexumokat például mobil bázisállomásként, vagy különbözô rádióelektronikai felderítô rendszerekben. Itt jegyezzük meg, hogy a rendszer önálló laboratórium és diplomatervezés keretében készült a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlô Rendszerek Tanszékén. A hardver megvalósításához a BONN MAGYARORSZÁG Kft. nyújtott támogatást, melyért ezúton is köszönetet mondunk. Irodalom [1] Alfonso Farina: Antenna-Based Signal Processing Techniques for Systems Artech House, Norwood, [2] Szekeres Béla, Nagy Lajos, Petre Péter: Antennák és hullámterjedés, jegyzet (BME) [3] Varga Zoltán: Rádió iránymérés (Diplomaterv) Budapesti Mûszaki Egyetem [4] Simonyi Károly, Zombori László: Elméleti villamosságtan Mûszaki Könyvkiadó [5] Istvánffy Edvin: Tápvonalak, antennák és hullámterjedés Mûegyetemi kiadó [6] Németh Zoltán, Imre Sándor, Balázs Ferenc: Adaptív antennarendszerek Híradástechnika, 2002/5. pp LIX. ÉVFOLYAM 2004/3
A feladatsor első részében található 1-24-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek.
A vizsgafeladat ismertetése: Repülésbiztosító eszközök ismereteinek (az üzemeltetett repülésbiztosító eszközök típusismerete, repülésbiztosító fénytechnikai rendszerek, rendszerelemek és berendezések,
4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok
4. témakör Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok A moduláció Célja: Spektrumformálás 1.) Az átviteli csatornához igazítani a jelspektrumot (átviteli rendszer áteresztő sávja, elektromágneses
Optoelektronikai Kommunikáció. Az elektromágneses spektrum
Optoelektronikai Kommunikáció (OK-2) Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar Számítógéptechnikai Intézete Székesfehérvár 2002. 1 Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki
Bevezető. Analóg rádióvevők általános felépítése
Fürjes János NAGY SÁVSZÉLESSÉGŰ JELFELDOLGOZÁS KIHÍVÁSAI Bevezető Sokszor halhattuk azt az elcsépelt frázist, hogy a mai információs (post-indusztriális) társadalmunk legfőbb értéke az információ (most
Mintavételezés: Kvantálás:
Mintavételezés: Időbeli diszkretizálást jelent. Mintavételezési törvény: Ha a jel nem tartalmaz B-nél magasabb frekvenciájú komponenseket, akkor a jel egyértelműen visszaállítható a legalább 2B frekvenciával
11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM)
11. Orthogonal Frequency Division Multiplexing ( OFDM) Az OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing ) az egyik legszélesebb körben alkalmazott eljárás. Ez az eljárás az alapja a leggyakrabban alkalmazott
FIR és IIR szűrők tervezése digitális jelfeldolgozás területén
Dr. Szabó Anita FIR és IIR szűrők tervezése digitális jelfeldolgozás területén A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola oktatójaként kutatásaimat a digitális jelfeldolgozás területén folytatom, ezen belül a fő
mobil rádióhálózatokban
Magyar Tudomány 2007/7 Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban Pap László az MTA rendes tagja, egyetemi tanár BME Híradástechnikai Tanszék pap@hit.bme.hu Imre Sándor az MTA doktora, egyetemi
Németh András mk. hadnagy
Németh András mk. hadnagy ADAPTÍV ANTENNARENDSZER HARDVERÉNEK REALIZÁCIÓJA THE HARDWARE OF ADAPTIVE ANTENNA SYSTEM REALIZATION A cellás frekvenciagazdálkodás elvén működő telekommunikációs rendszerek kapacitását
Alacsonypályás műholdvétel megvalósítása szoftverrádiós eszközökkel. Dudás Levente
Alacsonypályás műholdvétel megvalósítása szoftverrádiós eszközökkel Dudás Levente 2013 1 Tartalomjegyzék Alacsonypályás műholdvétel magvalósítása szoftverrádiós eszközökkel... 1 1. A teszteléshez használt
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék DARU IRÁNYÍTÁSA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék DARU IRÁNYÍTÁSA Önálló laboratórium beszámoló Készítette: Menyhárt Balázs BDVUD4
GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata
GPS-mérések abszolút feldolgozását terhelô hibahatások vizsgálata TAKÁCS BENCE egyetemi tanársegéd BME Általános- és Felsôgeodézia Tanszék, bence@agt.bme.hu Reviewed Kulcsszavak: abszolút helymeghatározás,
A troposzférikus szcintilláció hatása a mûholdas távközlésre
A troposzférikus szcintilláció hatása a mûholdas távközlésre BAKKI PÉTER BME Villamosmérnöki és Informatika Kar, Szélessávú Hírközlô rendszerek és Villamosságtan tanszék bakki@mht.bme.hu Reviewed Kulcsszavak:
Kommunikáció. Ebben a fejlődési folyamatban három fontos paraméter van, mely alapvetően meghatározza mindegyik kommunikációfajta hatékonyságát:
Kommunikáció A történelem folyamán az információ átvitele sokféle módon történt. A kommunikáció fejlődésének néhány mérföldköve: a hegytetőről felszálló füstjelek, futárposta, újságkihordás, telefon, telex,
Véda állomások kiegészítése, rekonstrukciója egyes részei (ajánlati felhívás korrigendum) Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/26
Véda állomások kiegészítése, rekonstrukciója egyes részei (ajánlati felhívás korrigendum) Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/26 1 Beszerzés tárgya: A közbeszerzés tárgya: Véda állomások kiegészítése, rekonstrukciója
A digitális földfelszíni mûsorszórás forráskódolási és csatornakódolási eljárásai
MÛSORSZÓRÁS A digitális földfelszíni mûsorszórás forráskódolási és csatornakódolási eljárásai LOIS LÁSZLÓ, SEBESTYÉN ÁKOS Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék {lois,
GSM hálózatok, rendszerek
GSM hálózatok, rendszerek Készítette: EHA: LULZOABT.SZE Dátum: 2007. május 2. Számítógéphálózatok kurzus 1/1 GSM hálózatok, rendszerek Korunk egyik rohamosan fejlıdı hálózata a mobil kommunikáció. Ma már
Mérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. SDR rendszer vizsgálata. Labor gyakorlat 1 (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz
Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Labor gyakorlat 1 (NGB_TA009_1) laboratóriumi gyakorlathoz SDR rendszer vizsgálata Készítette: Budai Tamás BSc hallgató, Unger Tamás István BSc
A rádióelektronikai háború új eszközei: a széttelepített rádiólokátor
A rádióelektronikai háború új eszközei: a széttelepített rádiólokátor DR. SERES GYÖRGY mérnök alezredes, a hadtudományok (haditechnika) kandidátusa A korszerű rádióelektronikai harc egyik nagy dilemmája:
Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja. 5-2. ábra
Az analóg folyamatjeleken - mielőtt azok további feldolgozás (hasznosítás) céljából bekerülnének a rendszer adatbázisába - az alábbi műveleteket kell elvégezni: mintavételezés, átkódolás, méréskorrekció,
Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata
Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen
TV-átjátszók vevő- és adóantenna-rendszerei
TV-átjátszók vevő- és adóantenna-rendszerei DR. SZABÓ PÁL JÓSA LÁSZLÓ BHG V i ÖSSZEFOGLALÁS A terepviszonyok szempontjából hátrányos helyzetű vevők (völgyekbe, takart területre épült városrészek) tv-jellel
Lineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Lineáris Algebra GEMAN 203-B A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b
Több csatornás DVB-T alapú passzív radar
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Több csatornás DVB-T alapú passzív radar TDK dolgozat Készítette Pet Tamás
MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLAT MŰSZAKI IRÁNYELVEI
MŰSORSZÓRÓ SZOLGÁLAT MŰSZAKI IRÁNYELVEI ANALÓG TELEVÍZIÓ 2008. február BEVEZETÉS...3 I. ANALÓG TELEVÍZIÓ (TV) ADÓHÁLÓZATOK, ADÓÁLLOMÁSOK VÁLTOZATAI...3 II. III. IV. I.1. ORSZÁGOS TV ADÓHÁLÓZAT...3 I.2.
diagnosztika 48 autótechnika 2002/9
Az EFT mûködik! Az EFT az Egységes Fékvizsgálati Technológia gyakorlati premierje már élesben zajlik a vizsgahelyek egy jó részénél. Mint közismert, a bevezetésre a rendelet értelmében június 1-jén került
Vektorugrás védelmi funkció blokk
Vektorugrás védelmi funkció blokk Dokumentum azonosító: PP-13-21101 Budapest, 2015. augusztus A leírás verzió-információja Verzió Dátum Változás Szerkesztette Verzió 1.0 07.03.2012. First edition Petri
Akuszto-optikai fénydiffrakció
Bevezetés Akuszto-optikai fénydiffrakció A Brillouin által megjósolt akuszto-optikai kölcsönhatást 1932-ben mutatta ki Debye és Sears. Az effektus felhasználását, vagyis akuszto-optikai elven működő eszközök
KORSZERŰ RÁDIÓFELDERÍTÉS KIHÍVÁSAI AZ INFORMÁCIÓS MŰVELETEKBEN
III. Évfolyam 2. szám - 2008. június Fürjes János Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem furjes.janos@chello.hu KORSZERŰ RÁDIÓFELDERÍTÉS KIHÍVÁSAI AZ INFORMÁCIÓS MŰVELETEKBEN Absztrakt Az új biztonságpolitikai
Szoftver rádiók a kommunikációs felderítésben. Bevezetés
Balog Károly (2003) Szoftver rádiók a kommunikációs felderítésben Bevezetés Az információs hadviselés korunk egyik legújabb és legdinamikusabban fejlődő hadviselési módja, melynek tevékenysége az információs
Mérési útmutató. Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék. QPSK moduláció jellemzőinek vizsgálata
Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszék Mérési útmutató Rádiórendszerek (NGB_TA049_1) laboratóriumi gyakorlathoz QPSK moduláció jellemzőinek vizsgálata Készítette: Garab László, Gombos Ákos Konzulens:
ANTENNAMÉRÉSEK. Leírás R12C - ANTENNAMÉRÉSEK ANTENNÁK HARDVERELEMEK VIZSGÁLATA
Leírás ANTENNAMÉRÉSEK R12C - ANTENNAMÉRÉSEK ANTENNÁK HARDVERELEMEK VIZSGÁLATA R1 - A TÉRBELI RÁDIÓFREKVENCIÁS AZONOSÍTÁS LEHETŐSÉGEINEK KUTATÁSA BUDAPEST, 2013 Tartalomjegyzék 1. A DOKUMENTUM POZICIONÁLÁSA...
MIMO-csatorna szimulációs vizsgálata és mérése
MIMO-csatorna szimulációs vizsgálata és mérése FARKASVÖLGYI ANDREA, NÉMETH ÁKOS, NAGY LAJOS Budapesti Mûszaki és Gazdaság Tudományi Egyetem, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék {farkasvolgyi,
A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer
A DRF 13/03-06 típusú digitális mikrohullámú rádiórelé rendszer DENK ATTILA Orion ÉH ÖSSZEFOGLALÁS A közlemény 13 GHz-es frekvenciasávban működő DRF 13/03 06 típusú rádiórelé rendszert ismerteti. A berendezés
E7-DTSZ konfigurációs leírás
Dokumentum azonosító: PP-13-20354 Budapest, 2014.március Verzió információ Verzió Dátum Változtatás Szerkesztő Előzetes 2011.11.24. Petri 2.0 2014.01.22. 2. ábra módosítása: Az E7-DTSZ alap konfiguráció
Mikrohullámok vizsgálata. x o
Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia
MW1-RX-Fx vezeték nélküli mikrofonvevő
Épülethangosítás- és konferenciatechnika MW1-RX-Fx vezeték nélküli mikrofonvevő MW1-RX-Fx vezeték nélküli mikrofonvevő 193 automatikusan választható UHF-csatorna Szintetizált PLL-technológia Elővezérelt
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA
FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem
Nemetz O.H. Tibor emlékére. 2011 május 9.
Adatbiztonság és valószínűségszámítás 1 / 22 Adatbiztonság és valószínűségszámítás Nemetz O.H. Tibor emlékére Csirmaz László Közép Európai Egyetem Rényi Intézet 2011 május 9. Adatbiztonság és valószínűségszámítás
ANTENNARENDSZEREK KUTATÁSA
ANTENNARENDSZEREK KUTATÁSA R12A - ANTENNARENDSZEREK ANTENNÁK HARDVERELEMEK VIZSGÁLATA R1 - A TÉRBELI RÁDIÓFREKVENCIÁS AZONOSÍTÁS LEHETŐSÉGEINEK KUTATÁSA BUDAPEST, 2013 Tartalomjegyzék 1. A DOKUMENTUM POZICIONÁLÁSA...
HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam
HELYI TANTERV MATEMATIKA tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,
NEURONHÁLÓS HANGTÖMÖRÍTÉS. Áfra Attila Tamás
NEURONHÁLÓS HANGTÖMÖRÍTÉS Áfra Attila Tamás Tartalom Bevezetés Prediktív kódolás Neuronhálós prediktív modell Eredmények Források Bevezetés Digitális hanghullámok Pulzus kód moduláció Hangtömörítés Veszteségmentes
Na, hát akkor tegyünk rendet a fejekben. Nem lesz egyszerű, mert úgy látom nagy a baj.
Snipi matraca Na, hát akkor tegyünk rendet a fejekben. Nem lesz egyszerű, mert úgy látom nagy a baj. Idézet Majik-tól: Vegyük az ágymatrac vastagságát 30cm-nek. Mivel nincs a falra szorítva, csak odatámasztjuk,
Digitális QAM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája
Digitális QAM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2015. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja egyvivős
Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk
1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek
Új módszerek egyfázisú aszinkron motorok jelfeldolgozó kontrolleres vezérléséhez
Tudományos Diákköri Dolgozat 2011 Új módszerek egyfázisú aszinkron motorok jelfeldolgozó kontrolleres vezérléséhez Készítette: Rácz György, email: gyuriracz@freemail.hu II. MSc Villamosmérnök hallgató
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-9549-54/2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-9549-54/2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete Mobilhálózatok összekapcsolási szolgáltatásainak költségszámítása alulról felfelé építkező (Bottom-up)
WiMAX rendszer alkalmazhatósági területének vizsgálata tesztelés elméletben és gyakorlatban
WiMAX rendszer alkalmazhatósági területének vizsgálata tesztelés elméletben és gyakorlatban Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HTE-BME 2005
Az INTERJAM projekt elsı éve
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM INFORMÁCIÓS MŐVELETEK ÉS ELEKTRONIKAI HADVISELÉS TANSZÉK Az INTERJAM projekt elsı éve Dr. Ványa V LászlL szló okl. mk. alez.. e. docens Tel.: 432-9000/29 9000/29-224224
MELLÉKLETEK. a következőhöz: a Bizottság.../.../EU felhatalmazáson alapuló rendelete
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.8. C(2014) 9198 final ANNEXES 15 to 16 MELLÉKLETEK a következőhöz: a Bizottság.../.../EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
Új alkalmazások bevezetési lehetôségének vizsgálata a mûsorszóró frekvenciasávokban
Új alkalmazások bevezetési lehetôségének vizsgálata a mûsorszóró frekvenciasávokban BÁLINT IRÉN Nemzeti Hírközlési Hatóság balint.iren@nhh.hu Kulcsszavak: digitális mûsorszórás, DVB-T, T-DAB, frekvenciasávok
A MŐHOLDVÉTELRİL ÁLTALÁBAN
http://tv.tvnet.hu/satellite/sat.html A MŐHOLDVÉTELRİL ÁLTALÁBAN Elızmények A mőholdas mősorsugárzás alapjának tekinthetı ötletet elıször Arthur C. Clarke írta le a Wireless World c. folyóiratban, 1945
MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam
MATEMATIKA Emelt szint 9-12. évfolyam évfolyam 9. 10. 11. 12. óra/tanév 216 216 216 224 óra/hét 6 6 6 7 Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről
Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel
www.aastadium.hu Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel A piaci verseny a gépek megbízhatóságának növelésére kényszeríti az ipart, ezáltal elősegíti a diagnosztikai módszerek körének
Mössbauer Spektroszkópia
Mössbauer Spektroszkópia Homa Gábor, Markó Gergely Mérés dátuma: 2008. 10. 15., 2008. 10. 22., 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 23. Figure 1: Rezonancia-abszorpció és szórás 1 Elméleti összefoglaló
Aktív zajcsökkentı rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal
Aktív zajcsökkentı rendszerek megvalósítása szenzorhálózattal Az aktív zajcsökkentı rendszerek az elnyomandó zajt mikrofonok segítségével érzékelik, majd ez alapján a megfelelı algoritmus által elıállított
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés
EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja
FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel
AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK.
AKUSZTIKAI ALAPOK. HANG. ELEKTROAKUSZ- TIKAI ÁTALAKITÓK. 1. A hang fizikai leírása Fizikai jellegét tekintve a hang valamilyen rugalmas közeg mechanikai rezgéséből áll. Az emberi fül döntően a levegőben
Nagy Gábor: HORDOZHATÓ ENERGIASZELEKTÍV SUGÁRZÁSMÉRİ SZONDA KIFEJLESZTÉSE PIN DIÓDA ALKALMAZÁSÁVAL
ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nagy Gábor: HORDOZHATÓ ENERGIASZELEKTÍV SUGÁRZÁSMÉRİ SZONDA KIFEJLESZTÉSE PIN DIÓDA ALKALMAZÁSÁVAL című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetője (TÉZISFÜZET)
PARAMÉTERES GÖRBÉK ALKALMAZÁSA VALÓSIDE- JŰ DIGITÁLIS HANGFELDOLGOZÁS SORÁN
Multidiszciplináris tudományok, 3. kötet. (2013) sz. pp. 251-258. PARAMÉTERES GÖRBÉK ALKALMAZÁSA VALÓSIDE- JŰ DIGITÁLIS HANGFELDOLGOZÁS SORÁN Lajos Sándor Mérnöktanár, Miskolci Egyetem,Ábrázoló geometriai
3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű
Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek
Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel
Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel A légszennyezés mérése nem könnyű méréstechnikai feladat. Az eszközök széles skáláját fejlesztették ki, hagyományosan az emissziómérésre, ezen belül
Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek
Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek DR. VÁNYAI PÉTER DR. BERCELI TIBOR DR. FRIGYES ISTVÁN MENG JÓZSEF DR. RÁKOSI FERENC DR. RÓNA PÉTER DR. SZABÓ ZOLTÁN TÓTH TAMÁS Távközlési Kutató Intézet
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
Herczeg Bálint. Az iskola méretének hatása az iskola hozzáadott értékére. 2015 November 9.
Herczeg Bálint Az iskola méretének hatása az iskola hozzáadott értékére 1 2015 November 9. Az iskola méretének hatása az iskola hozzáadott értékére HÉTFA Mûhelytanulmányok 2015/11 Budapest ISSN 2062-378X
1: Idõ(tartam), frekvencia (gyakoriság) mérés
MÉRÉSTECHNIKA tárgy Villamosmérnöki szak, nappali II. évf. 4. szem. (tavaszi félév) Fakultatív gyakorlat (2. rész) A pdf file-ok olvasásához Adobe Acrobat Reader szükséges. További feladatokat a jegyzet:
MV4 megfigyelővevő. Czigány Sándor, czisanko@freemail.hu. valószínűleg jóval több IC-ből fog állni, mint modern társai, és gyengébbek
MV4 megfigyelővevő Czigány Sándor, czisanko@freemail.hu Aki megpróbálkozott már SDR (Software Defined Radio : szoftver rádió) építéssel tudja, hogy nem egyszerű dolog. Az alkatrészek összevadászása, internetes
hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
DÖNTÉSI MODELL KIALAKÍTÁSA KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN ELŐSZÓ
Dr. Gyarmati József mk. őrnagy ZMNE BJKMK Katonai Logisztikai Minőségügyi és Közlekedésmérnöki Tanszék DÖNTÉSI MODELL KIALAKÍTÁSA KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN Absztrakt A cikk egy olyan algoritmust mutat
PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEK ÚTVONALTERVEZÉSE DIGITÁLIS DOMBORZAT MODELL ALKALMAZÁSÁVAL
Horváth Zoltán PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉPEK ÚTVONALTERVEZÉSE DIGITÁLIS DOMBORZAT MODELL ALKALMAZÁSÁVAL A pilóta nélküli repülő eszközök (UAV) alkalmazása számos előnyt rejt magában. Az alkalmazók épségének
Colin Hargis Elektromágneses összeférhetõség - útmutató erõsáramú mérnökök részére
Colin Hargis Elektromágneses összeférhetõség - útmutató erõsáramú mérnökök részére A Control Techniques Plc, mint a hajtástechnika vezetõ világcége fontosnak tartja, hogy a legkorszerûbb technológia felhasználásával
Távolsági védelmek vizsgálata korszerű módszerekkel
BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosművek Tanszék Távolsági védelmek vizsgálata korszerű módszerekkel Danyek Miklós Gazdag Ferenc Handl Péter diplomtervező egyetemi hallgatók 2000.június 18.
Programozható logikai vezérlõk
BUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI TANSZÉK Programozható logikai vezérlõk Segédlet az Irányítástechnika I. c. tárgyhoz Összeállította: Szabó Géza egyetemi tanársegéd
MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL
MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL Nagy Péter 1, Pintér István, Bagány Mihály Kecskeméti Főiskola GAMF Kar 1 az ELTE Fizika Tanítása doktori program
A rádiólokációs információfeldolgozás folyamata
DR. SERES GYÖRGY mérnök alezredes a hadtudományok kandidátusa A rádiólokációs információfeldolgozás folyamata A Haditechnikai Szemle 1981. évi 2. számában Néhány gondolat a rádiólokációs rendszertechnikáról"
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM aipari Mérnöki Kar Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet Dr Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I Sopron 9 javított kiadás TARTALOMJEGYZÉK I Bevezetés a mőszaki mechanika
Méréssel támogatott hálózattervezés ZigBee hálózaton
HÁLÓZATOK Méréssel támogatott hálózattervezés ZigBee hálózaton CSURGAI-HORVÁTH LÁSZLÓ, DANITZ ÁRPÁD, RIEGER ISTVÁN BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék csurgai@mht.bme.hu Kulcsszavak: szenzorhálózat,
Elsô Áramtôzsde Nap konferencia
43 mot, míg a pozitívak között csak egyszer fordult elô 14-szeres villám. Amennyiben a többszörös villámokat egy villámnak tekintjük, a negatív polaritású villámok száma 164 439 helyett csak 89 250 db
5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok
5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt
Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése
Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése Tudományos diákköri dolgozat Írta: DOMBI PÉTER Témavezetô: DR. OSVAY KÁROLY JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Szeged 1998.
AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE
UDPESTI MŰSZKI ÉS GZDSÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI és SZERVEZÉSI TNSZÉK dr. Neszmélyi László Z ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE - 2015. - Tartalom 1. EVEZETÉS... 4 2. Z ÉPÍTÉSEN
2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok Somogyi Viktor S z e g e d i T
3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Az aktivitásmérés jelentosége Modern világunk mindennapi élete számtalan helyen felhasználja azokat az ismereteket, amelyekhez a fizika az atommagok
3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata
3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata A mérésben a hallgatók megismerkedhetnek a szélessávú transzformátorok főbb jellemzőivel. A mérési utasítás első része a méréshez szükséges elméleti
Geoinformatika I. (vizsgakérdések)
Geoinformatika I. (vizsgakérdések) 1.1. Kinek a munkásságához köthető a matematikai információelmélet kialakulása? 1.2. Határozza meg a földtani kutatás információértékét egy terület tektonizáltságának
Dekonvolúció, Spike dekonvolúció. Konvolúciós föld model
Dekonvolúció, Spike dekonvolúció Konvolúciós föld model A szeizmikus hullám által átjárt teret szeretnénk modelezni A földet úgy képzeljük el, mint vízszintes rétegekből álló szűrő rendszert Bele engedünk
Készülékek és szigetelések
Készülékek és szigetelések BMEVIVEM174 Koller, László Novák, Balázs Tamus, Ádám Készülékek és szigetelések írta Koller, László, Novák, Balázs, és Tamus, Ádám Publication date 2012 Szerzői jog 2011 Tartalom
RF-973 Kétirányú, 4+4 csatornás, nagy hatótávolságú átjelző rádió HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
RF-973 Kétirányú, 4+4 csatornás, nagy hatótávolságú átjelző HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Az RF-973-as az egyirányú 4 csatornás RF-970 (adó) RF-971 (vevő) átjelző páros újabb, kétirányú átjelzést lehetővé tevő,
SEAGUARD. Integrált Biztonság-felügyeleti Rendszer
Integrált Biztonság-felügyeleti Rendszer Totális Biztonságtechnika Beléptetõ Rendszer Digitális CCTV Tûzjelzõ Behatolás-védelem Integrált Biztonság-felügyeleti Rendszer Épületek, Épületcsoportok, Országos
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös
Fertőtlenítés és fertőtlenítési rendszer
Betegségeink 90 %-át megisszuk. Louis Pasteur Fertőtlenítés és fertőtlenítési rendszer Tolnai Béla gépészmérnök Ha vízbiztonságról beszélünk, érdemes a vizet érő káros behatásokat és a víznek, mint ezekkel
DIGITÁLIS RÁDIÓFREKVENCIÁS VEZÉRLÉSEK GÖRDÜLO KÓDOKKAL S449-ES SOROZAT
SOROZATSZÁM SOROZAT MODELL DÁTUM ZVL407 S449 FM 2001. április 11. Az S449-es sorozatú berendezések megfelelnek a 99/05/CE irányelvek követelményeinek és az alkalmazott muszaki hivatkozási szabványoknak.
Kommunikáció az intelligens háztartási készülékekkel
Intelligens Energiarendszerek 2007 Budapest, 2007. november 27. Kommunikáció az intelligens háztartási készülékekkel Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Összefoglalás: Manapság
2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
DUALCOM SIA IP TELEPÍTÉSI ÉS ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ. V1.23.2532 és újabb modulverziókhoz. Dokumentum verzió: 1.7 2015.12.03
DUALCOM SIA IP TELEPÍTÉSI ÉS ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ V1.23.2532 és újabb modulverziókhoz Dokumentum verzió: 1.7 2015.12.03 Tartalomjegyzék 1 Alkalmazási terület... 3 2 Funkciók... 3 3 Modul áttekintés...
Mészáros Sándor, Gergely György, Ádám János A hazai TV-képcsô története 7
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület folyóirata Tartalom SZAKMÁNK TÖRTÉNETÉBÔL... 1 Dósa György Irányított rövidhullámú antennarendszerek fejlôdése 2 Mészáros Sándor, Gergely György, Ádám
GÉPJÁRMŰ SEBESSÉGMÉRŐ BERENDEZÉSEK
HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS GÉPJÁRMŰ SEBESSÉGMÉRŐ BERENDEZÉSEK RAMER 7 M HE 62/5-2002 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus
AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS
AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS a) Az ajánlatkérő neve, címe, telefon és telefax száma (e-mail); KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 7300 KOMLÓ, VÁROSHÁZ TÉR 3. Telefon: +36-72/584-000 Fax: +36-73/584-008 E-mail: varosuzemeltetes.ph@komlo.hu
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve
A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Matematika Készítette: a gimnázium reál szakmai munkaközössége 2015. Tartalom Emelt szintű matematika képzés... 3 Matematika alapóraszámú képzés... 47 Matematika