MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE SZABÓ-ZSOLDOS Gábor Motivációk és látásmódok Péchy Tibor dél-afrikai történetében / Motivations and Perceptions in Tibor Péchy s South African history Eredeti közlés/original publication: OTDK dolgozat továbbfejlesztett változata, 2011 (kézirat) Elektronikus közlés/electronic publication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: március/march 15. Az elektronikus közlést előkészítette /The electronic publication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document Szabó-Zsoldos Gábor: Motivációk és látásmódok Péchy Tibor dél-afrikai történetében / Motivations and Perceptions in Tibor Péchy s South African history, AHU MATT, 2015, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Ez a mű ebben a szerkesztett formában az Afrikai Kutatási és Kiadási Program elektronikus archívumában található meg (eredeti szöveg fent van az interneten) Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, magyarok a második angol búr háborúban, Péchy Tibor Dél-Afrikában, Péchy Tibor családja és életrajza, Péchy Tibor utazása

2 2 Szabó-Zsoldos Gábor Dél-Afrikába, részvétele a második angol búr háborúban, Péchy Tibor a búr hadseregről és tábori életről, Péchy Tibor a brit hadseregről, Péchy Tibor a gerillaháborúról és a háború végéről, African studies in Hungary, Hungarians in the 2 nd British-Boer war, Tibor Péchy in South-Africa, the family and biography of Tibor Péchy, the travel of Tibor Péchy to South Africa and his participation in 2 nd British-Boer war, Tibor Péchy on the Boer Army and camp life, Tibor Péchy on the British Army, Tibor Péchy on the guerrilla war and the end of the war AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUMés ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 MOTIVÁCIÓK ÉS LÁTÁSMÓDOK PÉCHY TIBORNÁL A második angol búr háború egyik magyar résztvevőjénél Szabó-Zsoldos Gábor Bevezetés Már-már közhelyszerűnek tűnhet, de tényekkel alátámasztható az állítás, miszerint számos nagy történelmi események, folyamatok részesei között magyarok is jelen voltak. Szintén tény, hogy a 19. század második felének fegyveres konfliktusaiban a Risorgimentotól az amerikai polgárháborúig, találhatunk magyar harcosokat. Nincs ez másképpen a Brit Birodalom egyik legjelentősebb gyarmati konfliktusával, az 1899 októbere és 1902 májusa között Dél-Afrikát lángba borító második angol búr háborúval kapcsolatosan sem. Könnyen és joggal gondolhatnánk úgy, hogy a Közép-Európa és Dél-Afrika közötti óriási fizikai távolság okán a magyarságnak az eseményeknek a sajtón át történő követésén túl nem lehetett több köze ehhez a háborúhoz. Viszont a rendelkezésre álló források alapján kijelenthető, hogy a második angol búr háború a magyar közélet, gazdaság és politika különböző színtereire hatást gyakorolt. Ezenfelül a harcoknak a frontok mindkét oldalán voltak magyar résztvevői, sőt egy áldozata is. A hazai történetírás talán pontosan a fentebb említett okok miatt, mindezidáig adós a búr háború magyar vonatkozásainak feltárásával. Dolgozatommal és kutatásommal ezt a hiányt szeretném pótolni. Jelen munkámban két fő kérdésre keresem a választ a háború búr oldalán harcoló egyik magyar harcosra, Péchy Tiborra vonatkoztatva. Ez a két elem pedig a motiváció és a látásmód. Azaz, milyen tényezők motiválhatták Péchyt abban, hogy Dél- Afrikába utazzon, hogy aktívan részt vállaljon és akár életét adja Transvaalért, valamint játszhatott-e szerepet az indíttatásában az es magyar forradalom és szabadságharc szellemisége. Egészen pontosan kimutatható a búr oldalon harcoló említett magyar önkéntes motivációjában az a párhuzam, amelyet a magyar sajtó és közvélemény előszeretettel vont az es magyarság és a britek ellen küzdő afrikánerek között.

4 4 Szabó-Zsoldos Gábor Ezúton szeretnék köszönetet mondani Péchy Tibor unokájának, Péchy Györgynek, hogy rendelkezésemre bocsátotta nagyapja dokumentum hagyatékát, amely vizsgálatom alapját képezte. Hálával tartozom Elria Wessels asszonynak, a bloemfonteini Anglo Boer War Museum munkatársának, hogy adatokkal segítette munkámat. Ezen felül szeretném megköszönni Dr. Holló József ny. altábornagy úrnak, valamint Dr. Baczoni Tamás őrnagy úrnak, hogy elérhetővé tették számomra a témával kapcsolatosan a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében található tárgyakat és dokumentumokat. Források és módszerek A magyarság szerepvállalásával, illetve a második angol búr háborúval foglalkozó magyar szakirodalom viszonylagosan csekély. A témával először V. Szabó Kristóf Magyarok a búr háborúban c. cikkében találkoztam. Ez az írás, az Interneten, a Magyar Roncskutatók honlapján található ( és pár mondat erejéig minden magyar harcossal foglalkozik. 1 A Dél-Afrikában élő magyar szerző által felhasznált szakmunkák közül kiemelném Erwin A. Schmidl osztrák hadtörténész Österreicher im Burenkrieg c. doktori disszertációját. Az Osztrák Hadtudományi Egyesület elnöki tisztjét betöltő Schmidl a magyarokkal, és így például Péchy Tiborral kapcsolatban is elsősorban az osztrák hivatalos katonai dokumentumokra támaszkodott. Így Péchyvel kapcsolatosan az Osztrák Magyar Monarchia hadseregében betöltött karrierjéről egy részletesebb képet ad, míg dél-afrikai harcairól csak kevés adatot közöl. A búr háború magyar vonatkozásaival és résztvevőivel kapcsolatban jelent meg Pataky István Búrmagyarok c. írása 1997-ben a Magyar Honvéd c. folyóirat 15. számában. A szerző azonban felszínesen mutatta be a magyar önkéntesek egy részét. Szintén kevés és helyenként hibás adatokkal találkozhatunk Zichermann Istvánnak 2006-ban Budapesten az Anno Kiadó gondozásában megjelent Angol búr háború c. könyvében. Megjegyzem azonban, hogy az elmúlt száz év folyamán ez volt a búr háborúval foglalkozó egyetlen magyar nyelven megjelent kötet. 1 Szabó Kristóf cikke, eredetileg Magyar önkéntesek a búr háborúban címmel jelent meg, június 13-án, az ausztráliai Magyar Élet c. újság 5. oldalán.

5 Motivációk és látásmódok 5 Mint említettem V. Szabó Kristóf írásán keresztül szereztem tudomást arról, hogy a második angol búr háborúnak magyar résztvevői is voltak. A szerző közölt egy listát az általa ismert magyar önkéntesekről, és ebben a felsorolásban találkoztam először Péchy Tibor nevével. Abban, hogy a vizsgálat első körében miért őt választottam, nagy szerepet játszott, hogy a Péchy családdal, valamint a család történetével kapcsolatban előismeretekkel rendelkeztem. Ennek az oka pedig, hogy a szülővárosom, Mátészalka történetében, elsősorban a 19. század második és a 20. század második felében bizonyos értelemben kulcsszerepet játszottak a Péchyek, egészen pontosan a család szatmári ága. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a jelenleg Szatmári Múzeumként funkcionáló, a város egyik legpompásabb régi épülete, az úgynevezett Péchy-palota a Péchy család mátészalkai otthona volt. 2 Ismereteim voltak arról is, hogy a Szatmári Múzeum adattárában őriznek a családdal kapcsolatos dokumentumokat. Így abban, hogy választásom a Szabó Kristóf által közölt 16 nevet tartalmazó listából Péchy Tiborra esett, elsősorban praktikussági okok vezéreltek. A kutatásaim alapját képező forrásokhoz azonban végül nem az említett múzeumi anyagon, hanem más úton jutottam. Először kísérletet tettem arra, hogy a Péchy családdal kapcsolatba lépjek. Ehhez az út egy internetes családfakutató honlapon, a -on át vezetett 3, ahol a Péchy név alatt rátaláltam a család saját fejlesztésű, folyamatosan frissített, szintén internetes családfa adatbázisára. 4 Ennek a honlapnak, valamint szerkesztőjének, Péchy Gáspárnak a segítségével sikerült kontaktot szereznem. Egészen pontosan Péchy Györggyel, Péchy Tibor unokájával léptem kapcsolatba. Ez a momentum a kutatás egészét tekintve kulcsfontosságúnak tekinthető, hiszen a Péchy Györggyel való személyes találkozások során kerültek elő a család archívumából azok a mostanáig ismeretlen dokumentumok, amelyek a vizsgálatom alapját képezték. A kutatás első számú forrásbázisa tehát a Péchy György birtokában lévő hagyaték. Véleményem szerint érdemes végigtekinteni tételesen, hogy milyen jellegű, típusú forrásokkal dolgoztam. A felhasznált dokumentumokat, valamint a vizsgálat folyamán felhasznált más jellegű, természetű anyagokat több csoportba lehet tömöríteni. Az első kategóriába a kéziratos, primer források tartoznak. A primer források 2 Ujváry Zoltán, Mátészalka története, 1992, Debrecen, 350. old. 3 letöltés ideje: augusztus :54. 4 A Péchy család honlapja: letöltés ideje: augusztus :08.

6 6 Szabó-Zsoldos Gábor közül először is Péchy Tibor Magyarországon tartózkodó családtagjainak, érdekes mód elsősorban az édesanyjának írt leveleit emelem ki. A Dél- Afrikába történő kiutazása és hazatérése, azaz 1896 áprilisa és 1900 novembere között haza küldött leveleiben édesanyján keresztül szeretteit informálta a saját körülményeinek alakulásán túl a helyi politikai, gazdasági és közéleti hírekről is. Péchy Tibor levelezésének egy másik fontos csoportját alkotják azok a levelek, amelyeket ő kapott. Ezeknek az írásoknak egy része hivatalos, mint például a Német Dél-Nyugat Afrika Társaságtól, a zanzibári osztrák-magyar konzulátustól, vagy a magyarországi kereskedőktől kapott levelek. A küldemények másik csoportjába tartoznak a már hazatérését követően kapott levelek, amelyekben a lelkes magyarok arra kérik Péchy Tibort, hogy segítsen nekik bekerülni a búr hadseregbe. Itt akadtam rá Péchy Tibor volt munka- és bajtársának, Ferenczy Mihálynak a dél-afrikai leveleire. Ferenczy ugyanis Péchy hazatérését követően Dél-Afrikában maradt, és írásain keresztül tudósította barátját a háború további alakulásáról, valamint a békekötést követő ottani helyzetről. Szintén első rangú forrás még Péchy Tibor dél-afrikai tartózkodása alatt vezetett naplója. Maga a napló gyakorlatilag három kisméretű jegyzetfüzetben található meg. A napló műfaji követelményeinek azonban csak a második és harmadik füzet felel meg. Ez a kettő gyakorlatilag Péchy Tibor búr háborús hadinaplója, amelyben január 26-tól szeptember 20-ig követhetjük végig napról-napra Péchy háborús tevékenységét. Kronológiai értelemben vett első jegyzettömb a háború előtti időből tartalmaz különböző feljegyzéseket, címeket, és fogalmazványokat. Ehhez a bőrkötéses füzethez csatolva találtam meg Péchy Tibor dél-afrikai névjegykártya gyűjteményét, amelyből, valamint a feljegyzett címekből következtetni lehet Péchy helyi kapcsolati tőkéjére. A primér források palettáját színesítik még Péchy Tibornak a hazatérését követően Magyarországon, a dél-afrikai tapasztalatairól megtartott előadásainak kéziratai. Péchy, a jelenlegi ismeretek szerint, háromszor tartott előadást. Az első február 28-án Debrecenben, az ingyen kenyérért rendezett jótékonysági esten, míg a második február 18-án a szatmárnémeti Kölcsey Egyletben került felolvasásra. A harmadik előadás pontos körülményei 5 a kutatás jelenlegi állásában ismeretlenek. A kéziratos forrásokon kívül, nyomtatott dokumentumokat is felhasználtam a vizsgálat során. A második angol búr háború magyar kapcsolódásai 5 A szövegkörnyezetből arra lehet következtetni, hogy a kézirat még a háború befejezése előtt keletkezhetett, és valamilyen bálon kerülhetett felolvasásra.

7 Motivációk és látásmódok 7 után kutatva áttanulmányoztam számos között megjelent magyar folyóiratot. A magyar sajtón túl a brit napi és hetilapok is közöltek cikkeket a háború magyar vonatkozásaival kapcsolatosan. Így kerültek a kutatás látókörébe a The Illustrated London News, valamint a The Times folyóiratok a vizsgálat tárgyához kapcsolódó írásokat megjelentető számai. A tárgyalt kérdéskör bizonyos területeinek minél teljesebb vizsgálatához felhasználtam az Internet segítségével is elérhető magyar országgyűlési, azaz felső- és képviselőházi naplókat. 6 A brit törvényhozásban is volt példa arra, hogy a búr háború egyes magyar vonatkozásai kerüljenek politikai konfrontálódások középpontjába. A kérdés feltárásában nagy segítséget jelentett, hogy a törvénykezés mindkét házának Hansard-féle parlamenti vitanapló kötetei digitalizált formában az Interneten keresztül bárki számára hozzáférhetők. 7 A szekunder források körét tágítják a búr háborúval kapcsolatosan Magyarországon megjelent kortárs könyvek. A könyvek első csoportját alkotják a háborút megjárt magyar veteránok beszámolói, visszaemlékezései. Ebbe a kategóriába tartozik Bulyovszky Károly Boer angol tűzben 8 c. könyve, valamint Szigethy Lajos Búr földön 9 c. kötete. Saját harci élményeit egy, a búr háborút általánosan bemutató írásba belefonva adta ki Simon Vilmos A búr szabadságharcz 10 címmel. Az említett művektől eltér Duka Tivadar Levelek az angol boer háborúról c. kötete. Duka ugyanis az említett műben a háborúval kapcsolatos véleményét, valamint a magyar lapokban a búr háborús tudósításokkal szemben megfogalmazott kritikáit adja közre. A forrásidézetek közlésénél minden esetben az originalitásra törekedtem. Ennek megfelelően a forrásrészleteket bárminemű helyesírási, vagy stilisztikai korrekció nélkül idézem. Péchy Tibor tárgyi hagyatéka bővelkedik a Dél-Afrikában készült fényképekben is, valamint Bulyovszky Károly búr háborús fotóinak egy része is a Péchy hagyatékban található. Képi és szöveges információkat is közölnek az említett anyaghoz tartozó Dél-Afrikából Magyarországra küldött különböző képeslapok. A tárgyi hagyaték egy érdekes szeletét képezi Péchy Tibornak a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményében őrzött búr háborúban használt felszerelése. Az eredetileg 18 tételt számláló tárgy együttesből mára sajnos csak Péchy 6 letöltés ideje: július 18., 20: letöltés ideje: május 24., 19:25. 8 Bulyovszky Károly, Boer angol tűzben, 1901, Budapest. 9 Szigethy Lajos, Búr földön, 1902, Sopron. 10 Simon Vilmos, A búr szabadságharcz, 1901, Budapest.

8 8 Szabó-Zsoldos Gábor Tibor kalapja 11, valamint az evőcsészéje 12 maradt meg. A tárgyakhoz kapcsolódóan a Hadtörténeti Levéltár gyűjteményében található Péchy Tibor, a tárgyalt Péchy Tibor fiának február 3-án a magyar Királyi Hadimúzeumnak írott levele 13, amelyben a múzeumnak ajándékozott tárgyakról ad színes leírást. Péchy tárgyai közül még a zsebórája maradt fenn, amely bár Péchy Tiborral volt már a háború alatt is, mind a mai napig működőképes. Összességében elmondható, hogy a vizsgálat folyamán törekedtem minél szélesebb forrásbázisra támaszkodni, hogy minél átfogóbb képet kaphassak a búr háború már említett magyar résztvevőjének motivációs tényezőiről, látásmódjáról. Péchy Tibor családi háttere és életútja Minden egyén számára a teljes élet, a siker és a boldogulás kulcsa lehet a biztos családi háttér. Mivel a család fontossága többek között a stabil egzisztencia megteremtésében megkerülhetetlen, ezért fontosnak tartom ezt a tényezőt röviden Péchy Tibor esetében bemutatni. Ez azért is lényeges, mivel a Dél-Afrikában keletkezett forrásokban gyakran lehet találkozni a családra való utalásokkal, valamint bizonyos esetekben a búr háborús szerepvállalás motivációs tényezői között feltűnik a szülőknek, rokonoknak és a felmenők szellemének való megfelelés. Péchujfalusi Péchy Tibor május 12-én látta meg a napvilágot egy kis Szabolcs megyei faluban, Nyírbélteken. Édesapja Péchy Kálmán ( ) kataszteri becslő biztos, édesanyja técsői Móricz Erzsébet (1847?) volt. 14 A péchujfalusi Péchy család történetének ismert kezdete egészen a 16. századig nyúlik vissza. Az egyébként erdélyi eredetű nemesi család leg- 11 Búr hadseregbeli kalap, Transvaal Szabadállam jelvényével, Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Egyenruha és felszerelés gyűjteménye, leltári szám: 3191/Ru. 12 Búr hadseregbeli evőcsésze (angol zsákmányból), Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Egyenruha és felszerelés gyűjteménye, leltári szám: Felsz. 13 Péchy Tibor levele, kelt Gyöngyösszentkereszt, február 3., kézirat, HL (Hadtörténelmi Levéltár) saját irattár Múz. it. 141/ letöltés ideje: augusztus 31., 17:21.

9 Motivációk és látásmódok 9 régebben felbukkanó tagja, Gáspár, I. Ferdinánd király udvarnoka és Gyula várának kapitánya volt. 15 Péchy Tibor a család szatmári ágához tartozott. 16 A Péchyek, valamint a família szatmári ága is, sok neves, befolyásos személyt adtak az országnak. Ezt igazolandó talán a legmegfelelőbb példa Péchy Tibor nagybátyja, Péchy Tamás, aki között közmunka és közlekedésügyi miniszteri, ezt követően pedig között, tíz éven át a képviselőház elnöki pozícióját töltötte be. 17 Péchy Tibor eredetileg katonai pályára készült, ennek megfelelően a bécsi katonai akadémiára járt, ahol tanulmányait nagyon jó eredménnyel végezte. Az akadémia befejezését követően, augusztus 19-én a 12. huszárezredhez került, hadnagyi rangban. A 12. ezred tulajdonosa Edward, Walesi herceg volt. A róla írt jellemzések alapján Péchy Tibor szerette a huszártiszti szolgálatot. A ranglétrán november 1-én lépett fentebb egy fokot, amikor főhadnaggyá vált február 16-án, mindössze három hónappal az említett rangemelést követően, mindeddig ismeretlen okok miatt leszerelt. 18 A katonai szolgálat ideje nem múlt el nyomtalanul az életében, sőt hatással volt a búr háborús szerepvállalásában is. Nem pusztán csak abból a szempontból volt ez a későbbiekben fontos, mert Péchy professzionálisan képzett huszár volt, hanem azért is, mert a Dél-Afrikában harcoló magyar bajtársainak nagyobb részét is életének ebből a szakaszából ismerte meg. Így a már említett Bulyovszky Károllyal való ismeretsége egy korábbi közös balassagyarmati hadgyakorlatra vezethető vissza Pettkó Béla, Magyar Nemzetségi Zsebkönyv 2., Nemes Családok 1., 1905, Budapest, 491. old. 16 A családi háttér bemutatásánál érdemesnek tartom megjegyezni a szakirodalomban, és a témával kapcsolatosan megjelent egyéb írásokban fellelhető tévedést, miszerint Péchy Tibor XIII. Leó római pápa unokaöccse volt. A félreértés gyökere a The Illustrated London News a búrok oldalán harcoló külföldi önkéntesekkel foglalkozó cikke, amelyben Péchy Tiborról, mint gróf Pecciről azt közlik, hogy a pápa unokaöccse és a családi szigor miatt utazott a dél-afrikai harctérre. Az újságíró a Péchyt érthette Peccinek (XIII. Leó pápa vezetékneve) és ez lehetett a tévedés alapja, mert a valóságban a két családnak semmi köze sincs egymáshoz, in Foreign officers with the boers, in The Illustrated London News, London, november 22., 939. old letöltés ideje: augusztus 31., 17: Erwin A. Schmidl, Österreicher im Burenkrieg, 1980, Wien, old. 19 Bulyovszky Károly, Boer angol tűzben, 1901, Budapest, old.

10 10 Szabó-Zsoldos Gábor Péchy Tibor a korszak híres magyar katona utazójának, Zubovits Fedornak a tanácsára ment Transvaalba, hogy ott a Jameson raidot követően fegyverkező búr köztársaság hadseregéhez jelentkezzen. Hajója Londonból április 26-án futott be Fokvárosba. Péchy, miután nem vették fel a hadsereghez, egy rövid ideig egy bár üzemeltetésébe fogott, majd 1896 telétől 1899 őszéig Hőnig Ferenc hamburgi tulajdonos modderfonteini dinamitgyárában dolgozott. Péchy január 19-én lépett be modderfonteini munkatársával, Ferenczy Mihállyal a búr seregbe. Schoeman tábornok colesbergi táborába került, amely a Fokföldre betörő búr csapatok részét alkotta. Péchyék egysége február végétől a brit ellentámadás miatt folyamatosan vonult vissza északi irányba. A dalmanuthai csatában, június 23-án Péchy Tibor már egy hét főből álló, felderítéssel megbízott rajt vezetett. 20 Ez volt a legveszélyesebb akció, amelyben részt vett, és dél-afrikai katonai pályafutásának egyik legemlékezetesebb mozzanata. Egysége ezt követően folytatta a viszszavonulást, egészen Mozambique határáig, ahol aztán 1900 szeptemberében a portugálok előtt tették le a fegyvert. Ezzel a momentummal fejeződött be Péchy Tibor búr hadseregbeli 9 hónapos pályafutása. Péchy Tibor 1900 novemberében tért vissza Dél-Afrikából Magyarországra. Búr háborús tapasztalataiból többször tartott előadást. Kezdetben családja körében Debrecenben lakott, majd április 29-én tiszaujhelyi Ujhelyi Emmával összeházasodtak. A házaspár Szombathelyen telepedett le, ahol Péchy Tibor, mint műszaki tanácsos kapott állást. A házasságból három gyermek született: Tibor, Tasziló és György Zsigmond július 12-én hunyt el, sírja Debrecenben található. A második angol búr háborúról és előzményeiről röviden A kutatás fő kérdése, témája úgy vélem megköveteli annak a nagyobb egésznek, történelmi folyamatnak a bemutatását, amelybe részként illeszkedik be. Itt azonban a második angol búr háború történései, a dolgozat jellegéből fakadóan csak, vázlatosan kerülnek ismertetésre. A második angol búr háború, vagy ahogyan a szakirodalom egy része nevezi, a dél-afrikai háború kétségtelenül Nagy-Britannia legköltségesebb és 20 A felderítő akciót, amelyet Péchy Tibor vezetett a dalmaunthai csatában, Simon Vilmos is bemutatta könyvében, in Simon Vilmos, Boer szabadságharcz, 1901, Budapest, old. 21 A kulcs adatközlőm Péchy György, Péchy György Zsigmond fia.

11 Motivációk és látásmódok 11 legkiterjedtebb fegyveres konfliktusa a napóleoni háborúk és az első világháború közötti periódusban. A krími háborúhoz képest háromszor annyi pénzt felemésztő második angol búr háború eltért a Nagy-Britannia által a 19. században megvívott többi gyarmati konfliktustól. Ebben az esetben ugyanis a Brit Birodalom katonáinak, szemben mondjuk a zuluk, vagy a mahdista felkelők seregével, nem elavult fegyverekkel felszerelt, a szervezettség alacsony fokát mutató hadsereggel kellett szembenézni, hanem az európai gyökerű, modern fegyverekkel harcoló, kiváló helyismerettel rendelkező afrikánerekkel. 22 Sok szempontból első modern háborúnak számító fegyveres konfliktushoz okok hálózata vezetett. Dél-Afrika gyarmatosítását, amelynek egyik kulcsmomentuma volt a második angol búr háború, számos tényező alakította, és nem pusztán mindig csak a londoni döntéshozók játszották ebben a rendkívül komplex folyamatban a főszerepet. A 19. század elején még korán sem volt egyértelmű a brit jelenlét időtartama, mivel Fokföld, amellett, hogy az Indiai-óceán felé tartó hajózási útvonal stratégiailag egyik legfontosabb állomása volt 23, más, például gazdasági erényekkel nem rendelkezett. A területtel kapcsolatos addigi brit szemlélet a 19. század első felében, 1820-ban változott meg, amikor 5000 brit telepes érkezett meg Fokgyarmat keleti részére. A döntéshozók a telepítéssel a napóleoni háborúkat követő évek nagyarányú munkanélküliségét és szociális problémáit kívánták orvosolni. 24 Dél-Afrika felértékelődésében más földrajzi tényezők is nagy szerepet játszottak, mint például a Föld legjelentősebb gyémántlelőhelyének felfedezése 1867-ben Griqua-föld területén, valamint 1886-ban a transvaali Witwatersrand közelében található aranymezők feltérképezése. Dél-Afrika gyarmatosításának a szubkontinens ásványkincsei mellett fontos befolyásolója volt London, egészen pontosan a brit gyarmatpolitika. Ezt annál is inkább érdemes kihangsúlyozni, mivel az 1880-as évekig szinte Nagy-Britannia volt a térségben megjelenő egyetlen nagyhatalom. A britek szeme előtt, röviden összefoglalva egy Fokvárostól a Limpopoig terjedő egységes, a búr köztársaságokat is magába foglaló, fehérek, elsősorban bri- 22 Andrew Porter, The Oxford history of the British Empire III., 1999, Oxford, 617. old. 23 Ez volt a Fokföldet elsőként birtokló Holland Kelet-Indiai Társaság jelenlétének is az oka a térségben. 24 Leonard Thompson, A history of South Africa, 1990, New Haven, 55. old.

12 12 Szabó-Zsoldos Gábor tek által irányított domínium lebegett 25, mint például Kanada. 26 A Dél- Afrikával kapcsolatos álláspont változásában nagy szerepe volt annak, hogy az anyaország kormányát a liberálisok, vagy a konzervatívok adták. Véleményem szerint a kérdésben szintén fontos tényező az, hogy a búr köztársaságok, Transvaal és Oranje Szabad Állam élén milyen vezetők álltak. Transvaal esetében például az ig hivatalban lévő Burger elnök liberálisabb, a reformokra, modernizációra törekvő vezető volt, szemben utódjával az afrikáner nacionalizmus és britekkel való szembenállás emblematikus alakjaként számon tartott Paul Krugerrel 27, aki csak a Bibliából tanult, valamint aki élete végéig meg volt győződve arról, hogy a Föld lapos. 28 Dél-Afrika gyarmatosításában bizonyos személyek jelentőségét is fontos szem előtt tartani. Így például kulcsfigura a gyémánt és aranymágnás, 1890 és 1896 között fokföldi miniszterelnök Cecil Rhodes, aki, bizonyos értelemben azt lehet mondani, hogy maga vont ellenőrzése alá óriási területeket, kialakítva Észak- és Dél-Rhodesiát. 29 Ez a folyamat a gyarmatosítás egy különleges formáját, az úgynevezett szubimperializmust jelenti. 30 Látható tehát, hogy milyen sokkomponensű Dél-Afrika gyarmatosításának folyamata, kezdve a hivatalos londoni politikától egészen a személyes szálakig. Ennek a komplex folyamatnak egyik fontos állomása volt a második angol búr háború. Nem ez volt azonban az első jelentősebb fegyveres összetűzés a két csoport között a 19. század második felében. Az első angol búr háború, vagy ahogyan a szakirodalom egy része nevezi, a transvaali háború ( ) előzménye Transvaal brit annexiója volt 1877-ben. Ez a lépés a Lord Carnarvon által vázolt szövetségi egyesítés része volt. Az ok pedig az 25 Ezt a fajta föderalista elképzelést képviselte az 1870-es évek derekán Lord Carnarvon gyarmatügyi miniszter, maga Rhodes és később az 1890-es évek második felében Alfred Milner fokföldi kormányzó is. Csak amíg Rhodes elsősorban saját forrásaira támaszkodott, lásd a Jameson Raid, addig Milner birodalmi erőforrásokban és birodalmi méretű lépésekben gondolkozott. 26 A kanadai rendszert többek között azért is gondolták a brit politikusok jó példának, mert ott a népességet tekintve a korábban domináns franciákat folyamatosan meghaladta a britek száma. Ezzel szemben a dél-afrikai fehér populációt tekintve, az afrikáner lakosság az egész korszakban, sőt mind a mai napig megőrizte túlsúlyát, in Monica Wilson Leonard Thompson, The Oxford history of South Africa II., 1969, Oxford, 291. old. 27 Monica Wilson Leonard Thompson i. m., 307. old. 28 Leonard Thompson, i. m., 137. old. 29 Andrew Porter, i. m., , old. 30 Iain R. Smith, The origins of the South African war, , 2001, New York, 56. old.

13 Motivációk és látásmódok 13 volt, hogy a pénzügyi csődbe jutott, eladósodott afrikáner állam képtelen megvédeni magát a zuluk támadása ellen. A zulu veszély elhárultával a búrok vissza szerették volna szerezni szuverenitásukat a britektől. Az ellenállás vezetője és fő szervezője Kruger lett. Az afrikánerek végül február 27- én Majuba hegyénél mértek megsemmisítő vereséget a brit erőkre, melynek parancsnoka Sir George Colley a csata során életét vesztette. 31 Transvaal pedig a Gladstone vezette liberális brit kormányzattal 1881 márciusában megkötött pretoriai, valamint az azt kibővítő 1884-es, londoni konvencióban bizonyos megkötésekkel 32 ugyan, de újra széles körű szabadsághoz jutott. A két csoport közötti konfliktus újbóli kiéleződésére azonban nem kellett sokáig várni. Az 1890-es években ugyanis a britek folyamatosan igyekeztek elszigetelni a búr államokat. Territoriális értelemben, a már korábban említett Észak-Rhodézia megalapítása zárta el Transvaal számára az északi terjeszkedés útját. Új elemet jelentett az ellentétben az úgynevezett uitlander 33 kérdés. A uitlanderek elégedetlenségéből, amelynek indukálásában gyakran nagy szerepet játszott Rhodes, valamint később Milner és a gyarmatügyi miniszter Joseph Chamberlain, akik egyben ebből a helyzetből próbáltak a brit törekvések számára előnyt kovácsolni. Szintén a uitlandereket, valamint a kvázi vezetőiknek tekinthető johannesburgi mágnásokat, a randlordokat is felhasználva próbálta Cecil Rhodes 1895 telén maga ellenőrzése alá vonni Transvaalt. Rhodes terve az volt, hogy egy 500 fős gyors katonai egység, amelynek tagjai a Rhodes vezette Brit Dél-Afrika Társaság rendőreiből verbuválódtak, hűséges embere Starr Jameson vezetésével december 29- én betör Transvaal területére, és a johannesburgi központú uitlander felkelés élére állva megbuktatja Kruger afrikáner kormányát. A puccskísérlet viszont elbukott. Jameson és a johannesburgi vezetők között nem volt megfelelő a kommunikáció, ráadásul a búrok nagyon gyorsan tudtak reagálni és január 2-án Doornkopnál felszámolták a kísérletet, Jamesont pedig elfogták. A Jameson Raid rövid távú következményei közé tartozik Rhodes lemondása Fokgyar- 31 Érdekesnek tartom megjegyezni, hogy a konzervatívok szerint Colley veresége, valamint Gordon és Kártúm 1885-ös eleste a liberálisok hibás politikájának volt köszönhető, in Andrew Porter, i. m., old. 32 A britek felügyelték a búr állam külpolitikáját, valamint Transvaal számára csak északi irányban engedélyezték a terjeszkedést. 33 Így nevezték az afrikánerek az 1886-os witwatersrandi aranylelőhely felfedezését követően a Transvaalba beáramló nagyszámú külföldit. Kruger és nacionalista kormányzata meglehetősen szűk jogokat adott csak a bevándorlóknak és igyekezett őket távol tartani a politikától, mivel tartott tőlük.

14 14 Szabó-Zsoldos Gábor mat miniszterelnökségéről, valamint a Brit Dél-Afrika Társaság elnöki pozíciójáról 34. A hosszú távú következmények azonban talán sokkal fontosabbak, hiszen bár hivatalosan nem Nagy-Britannia szervezte a betörést 35, a búrok és a britek viszonya meglehetősen elhidegült 1896 januárját követően. Az afrikánerek ezen felül nagyarányú fegyvervásárlásokba fogtak, aminek következtében a két búr köztársaság 1899 őszére a korszak legmodernebb tüzérségi és kézifegyvereivel rendelkezett. 36 A búr köztársaságok elszigetelődését tovább növelte az a tény, hogy korábbi támogatójuk, Németország 1898-ban megegyezett Nagy-Britanniával a dél-afrikai gyarmatokról, egészen pontosan a térségben található portugál gyarmatok 37 későbbi felosztásával kapcsolatosan. Ennek során pedig a németek a búr köztársaságok viszonylatában szabadkezet engedtek a britek számára. Ezt követően Milner folyamatosan próbálta szorítani gazdasági eszközökkel, valamint a uitlandereken keresztül is az afrikánereket addig, amíg fel nem adják az ellenállást. 38 A háborút végül október 11-én a búrok kezdték meg azt követően, hogy a brit fél nem engedett a búr köztársaságok 48 órás ultimátumának, amelyben követelték a további brit csapatösszevonások beszűntetését a térségben. 39 A harc megindulásakor mindkét oldal rövid küzdelemre számított. Az afrikánerek egy gyors inváziót terveztek Natal területére, ahol ütközetekben térdre kényszerítik az ellenséges erőket, még mielőtt a britek tengeren át nagyobb mennyiségben csoportosítanák át csapataikat. A búr támadás másik iránya Fokföld, ahol a cél a helyi búr lakosság fellázítása volt a brit uralom ellen. A gyors és sikeres hadműveletek által az afrikánerek előnyös tárgyalási pozícióból szerették volna elérni, hogy a britek hosszú távon garantálják Transvaal és Oranje Szabad Állam függetlenségét Szintén rövid távú következmény volt az, hogy II. Vilmos német császár üdvözlő táviratban gratulált Krugernek a támadás sikeres kivédésének alkalmából, és biztosította az elnököt arról, hogy a németek nem fogják hagyni, hogy Nagy-Britannia elfoglalja Transvaalt. 35 Bár az akció nem hivatalosan, de Chamberlain támogatását is élvezte. 36 Leonard Thompson, i. m., 141. old. 37 Angola és Mozambique. 38 Milner és a búr vezetők 1899 júniusában a bloemfonteini konferencián próbálták a vitás ügyeket békés körülmények között rendezni és bár úgy tűnt, hogy Kruger hajlandó bizonyos pontokban engedni, a tárgyalás sikertelenül zárult. 39 Roland Oliver, G. N. Sanderson, The Cambridge history of Africa VI., 1997, Cambridge, 477. old. 40 Andrew Porter, i. m., 617. old.

15 Motivációk és látásmódok 15 Londonban a katonai és politikai vezetés is úgy tervezte, hogy egy rövid hadjárat alatt 75 ezer katonával, pár száz áldozat árán, gyorsan vereséget mér a búr köztársaságokra. Bár szervezettségben 41 és létszámában is a búr hadsereg jóval a brit alatt volt, a háború kezdeti szakaszát mégis a támadók sikerei jellemezték. Az afrikánerek a haditervnek megfelelően elindították az inváziót és körülzárták Mafeking, Kimberly és Ladysmith városát. A britek számára a mélypontot az úgynevezett fekete hét jelentette 1899 decemberében, amikor pár nap leforgása alatt három ütközetben, a stormbergi, a margersfonteini és a colensoi csatában szenvedtek megalázó vereséget. 42 Bár a búrok a csatatéren valóban nagy győzelmeket arattak, a taktikai célt, azaz a brit utánpótlás megakadályozását nem sikerült elérni. A hadi helyzetben jelentős változás 1900 tavaszán állt be, amikor a dél-afrikai erők parancsnokságát Lord Roberts vette át. Roberts kihasználva a számára előnyös létszámfölényt, offenzívát indított. A brit gőzhenger felszabadította az ostromlott városokat. Miután február 27-én Paardebergnél a búrok a legsúlyosabb vereségüket szenvedték el az egész háború alatt, a britek március 13-án elfoglalták Oranje fővárosát Bloemfonteint, június 5-én pedig Pretoriát. A háború első szakasza 1900 szeptemberében ért véget, amikor a támadók Transvaalt és Oranje Szabad Államot a brit korona gyarmatainak nyilvánították. 43 A harcok elcsitulása azonban még két évig váratott magára, ugyanis 1900 szeptemberével megkezdődött a gerilla háború. A búr kommandók, Botha, De la Rey, De Wett és Smuts tábornokok parancsnoksága alatt sikeresen zaklatták az ellenséges erőket. A britek, hogy megtörjék az afrikánerek ellenállását, a háborút kiterjesztették a hátországra és a civil lakosságra is. Az első lépcsőben a hadsereg a felperzselt föld taktikához nyúlt, és 30 ezer farmot égettek porrá. Ezt követően pedig a civil lakosságot, jórészt nőket és gyermekeket, azzal az indokkal, hogy megvédik őket, koncentrációstáborokba terelték, ahol a rossz higiéniai körülmények, valamint a járványok következtében 28 ezren vesztették életüket. A táborokban uralkodó állapotokról egy angol újságírónő, Emily Hobbhouse nyomán szerzett tudomást a vi- 41 A búr köztársaságok haderejében a tiszteket, kivéve a főparancsnokot, a katonák választották, ráadásul a hadsereg vezetői békeidőben közigazgatási feladatokat láttak el. Transvaal és Oranje Szabad Állam hadserege jórészt a háború idején elrendelt általános mozgósítás következtében kommandókba szervezett civilekből állt. Állandó katonai szolgálatot csak a tüzérség és a rendőrség állományába tartozók láttak el. Ez a két csapatnem rendelkezett az egész búr hadseregben egyedül egyenruhával. 42 Andrew Porter, i. m., 617. old. 43 Uo., 618. old.

16 16 Szabó-Zsoldos Gábor lág. A közvéleményt szinte az egész földkéregségen sokkolták Hobbhouse írásai és képei, amelyek jelentős módon növelték a semleges országokban egyébként is uralkodó búr barát közhangulatot. 44 Az ellenállás végleges felszámolásában nagy szerepe volt Kitchener tábornok által 1901 márciusában létrehozott őrház rendszernek. Kitchener, aki Robertset követően vezette a dél-afrikai brit erőket, 8 ezer őrházból álló gyűrűjébe akarta a búr csapatokat bekényszeríteni, ahonnan a búr kommandók képtelenek kitörni. Az óriási brit fölény 45, a mozgástér beszűkülése és a megfelelő utánpótlás hiánya az afrikáner parancsnokokat a harc feladására kényszeríttette. A közel három évig tartó harc a Brit Birodalom oldaláról 22 ezer katona, búrok részéről 34 ezer civil és katona életébe került. A brit kincstárból, a dél-afrikai harcok költségei 230 millió fontot emésztettek fel. A búrok sikerként könyvelhették el, hogy a béke pontjainak kialakítására tárgyalások során kerüljön sor, szemben az júniusi helyzettel, amikor a britek csak a feltétel nélküli megadást fogadták volna el. A háborút lezáró béke aláírására május 31-én Vereenigingben került sor. Transvaal és Oranje Szabad Állam bár elvesztette szuverenitását és gyarmati sorba sülylyedt, a béketárgyalások során ígéretet kaptak arra, hogy idővel önkormányzóvá válhatnak. 46 A második angol búr háború a magyar közvéleményben A fejezet témája önmagában is érdemes volna alaposabb tudományos vizsgálatra és bővebb kifejtésre. Jelen esetben azonban csak azt kívánom nagy vonalakban bemutatni, hogy mi jellemezte a magyar közvélemény különböző dimenzióit a második angol búr háborúval kapcsolatosan. Ahhoz, hogy tisztán lehessen látni, hogy milyen tényezők motiválhatták Péchyt abban, hogy részt vegyen a háborúban, és játszhattak-e ebben szerepet a konfliktussal kapcsolatos magyar közvéleményben kialakult nézetek, érzelmek, ismerni kell a dél-afrikai eseményekkel kapcsolatos hazai állásfoglalásokat. 44 Thomas Pakenham, The boer war, 1979, London, 533. old ezer főre tehető a háború alatt Dél-Afrikában összevont birodalmi katonaság létszáma, míg a búr köztársaságok a három év alatt összesen maximum 70 ezer harcost tudtak mozgósítani. 46 Búr Gábor, Az 1905-ös konzervatív liberális őrségváltás és a brit gyarmatpolitika változásai Dél-Afrikában, in: Frank Tibor, Angliától Nagy-Britanniáig, 2004, Budapest, 246. old.

17 Motivációk és látásmódok 17 A sajtó A hazai közvélemény rendkívül nagy érdeklődéssel fordult a búr háborús események felé. A korszak magyar társadalmának véleményformálásáról igen jó képet kaphatunk a századfordulós itthoni sajtótermékeken keresztül. A napilapok a kiépült hírszerző és tudósító hálózaton keresztül napról napra óriási információtömeggel látták el a lakosságot. Ha egyetlen frappáns mondatban kellene jellemeznem a második angol búr háborúval kapcsolatosan a magyar sajtóban megjelent írásokat, akkor annyit mondanék, hogy a magyar lapok által közreadott cikkek döntő hányada búr barát érzelmű volt. Ez talán önmagában még nem is volna furcsa, hiszen joggal állíthatnánk, hogy a magyarországi újságok pusztán belesimultak az általános európai trendbe, hiszen a kontinens országainak közvéleménye, kivéve természetesen Angliáét, különösen a koncentrációs táborokról szóló hírek után, a búrok pártján állt. 47 Egyes elemzések szerint a magyar sajtó állásfoglalása azzal magyarázható, hogy a hazai szerkesztők és írók a saját nemzeti múltnak és az ország akkori politikai helyzetének, valamint státuszának megfelelően értelmezték a második angol búr háborút. Ennek fényében a búrokban a kis, bátor nemzetet látták, amely függetlenségéért, szabadságáért elszánt harcot folytat a nagy elnyomóval, a Brit Birodalommal szemben. Innen már csak egy lépés volt az afrikánereket behelyettesíteni az es, Habsburg hatalommal szemben küzdő magyarsággal. Ez a kép pedig csak színesedett, ha az adott sajtóorgánum 48-as érzelmű volt. 48 Ennek a nézetrendszernek megfelelően Paul Kruger, transvaali elnök szerepe is újraértelmezésre került. A 48-as párhuzam alapján a magyar sajtóban az emblematikus afrikáner vezetőt előszeretettel rokonították Kossuth Lajossal: Külföldön és hazánkban gyakran hasonlítják őt Kossuth Lajoshoz, bár Kossuthot egykor épen az a nemzet fogadta lelkes tüntetéssel, a mely ellen ma Krüger tevékenysége irányul Leonard Thompson, i. m., 141. old. 48 Tefner Zoltán, Külpolitika, népcsoport, tömegtájékoztatás, in: Valóság XLV. évf., 6. sz., 2002, letöltés ideje: október 20., 10: Krüger Európai útja, in: Vasárnapi Ujság XLVII. évf., 50. sz., 1900, Budapest, 832. old.

18 18 Szabó-Zsoldos Gábor A bölcs, és népe szabadságáért emigrációból is fáradhatatlanul harcoló vezető a korszak magyar társadalma számára könnyen azonosítható volt Kossuthtal. Egy érdekes aspektusa volt ennek az egész jelenségnek, amikor a sajtóban maga Kruger méri össze a két nemzet múltját és jelenét: [ ] önöknek is volt szabadságharczuk, de akkor önök nem voltak úgy magukra hagyatva, mint mi. Velünk senki sem törődik, értünk senki semmit sem tesz. 50 A hazai újságírók a búr háború konkrét eseményeiben is fel vélték fedezni a hasonlóságot az es magyar szabadságharccal. Egy érdekes motívuma mindennek, hogy 1901 tavaszán, amikor már Transvaal és Oranje Szabad Állam területének túlnyomó része a brit hadsereg ellenőrzése alatt állt, a magyar sajtó egy része mindezt Világoshoz hasonlította: Igy márcziusi napokban fájdalmasabban emlékezünk hadak háborujáról. A márcziusi szél visszahozza az elmult, sötét emlékeket. A burokról szólván, megjelennek a tüz fényében tündöklő csataképek s rohanó paripákon, a Máriás zászló alatt előrobognak a sírok éjjeléből a hadverő óriások, kik félszázaddal ennek előtte a mi szabadságunk csatáját vivták. [ ] Ime, a mi nemzetünk tragédiája ujhodott meg messze délen, a transzváli sziklák hazájában. 51 A második angol búr háborúval kapcsolatban megjelent korabeli magyar publicisztikák egy érdekes csoportját képezik azok az írások, amelyek a konfliktus magyar vonatkozásait mutatják be. A magyar sajtó igen nagy gyakorisággal ismertette azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a magyarság közvetlenül érintkezik a dél-afrikai eseményekkel. A kutatás jelenlegi állása szerint ezek között a cikkek között is többségben vannak a búr oldalhoz kötődők. Jó példa a magyar vonatkozások keresésére a Vasárnapi Ujságban Kruger Európába történő érkezéséről szóló rövid tudósítás. Az újságíró nem mulasztotta el megjegyezni, hogy Marseilleben, a transvaali elnök számára előkészített szobák valamelyikében díszítésként csak kalotaszegi varrottast használtak. 52 Az említett példától már egy lépcsőfokkal közvetlenebb kapcsolatot jelentettek a különböző magyar küldöttségek az emigrációban tartózkodó 50 Krüger a magyarokról, in: Világkrónika XXV. évf., 22. sz., 1901, Budapest, 172. old. 51 A burok Világosa, in: Debreczeni Ujság V. évf., 73. sz., 1901, Debrecen, 1. old. 52 Krüger Európában, in: Vasárnapi Ujság XLVII. évf., 47. sz., 1900, Budapest, old.

19 Motivációk és látásmódok 19 Krugernél tett látogatásai. Ezek az utak első sorban a magyarországi búr párti megmozdulásokhoz, mozgalmakhoz és egyik vezetőjükhöz, Szalay Károlyhoz köthetők. 53 Egy másik látogatás alkalmával, melynek vezetője nem ismert, a Krugerrel folytatott beszélgetés kapcsán szintén felmerült a búrok helyzete és a magyarságnak a búrok ügye iránt tanúsított szimpátiájának lehetséges oka: A magyarok rokonszenve, elhiheti elnök úr, őszinte, igaz, érdek nélküli. Mi a boerok harczában az önvédelem, a szabadság harczát látjuk és ezt Európa népei között mi, magyarok tudjuk leginkább méltányolni. 54 Szalay Károly volt továbbá annak a szimpátia rendezvény sorozatnak a főszervezője, amelynek központi szereplői az európai támogatást kereső búr képviselők voltak: Dr. Wilhelm Vallentin és Andreas Gerhardus De Wet. 55 A legközvetlenebb kapcsot Magyarország és a második angol búr háború között azonban azok a magyarok alkották, akik a háború valamelyik oldalán aktívan kivették részüket. A magyar önkéntesek dél-afrikai harcairól a hazai sajtó tudósította az olvasókat, de számos esetben maguk a harcosok osztották meg tapasztalataikat a napilapok hasábjain. Igen gyakran ezekben a beszámolókban is találkozhatunk az es párhuzammal, így például a magyar önkéntesek közül legnagyobb sajtó felületen szereplő báró Luzsénszky Félixnek a Magyar Salonban megjelent írásában: Ez a meleg rokonszenv kisérte végig egész szabadságharczukat, a melynek lefolyása és eredménye hasonló a mi ünkhöz. Éppen ezért nincsen ország, nincsen nemzet, a mely oly mélyen, oly igazán lett volna képes együtt érezni a szabadságukat végső csepp vérig védő burokkal, mint a magyar. 56 Látható tehát, hogy a magyar sajtóban a második angol búr háborúval kapcsolatosan megjelent írások és állásfoglalások túlnyomó többsége búrbarát volt. Ennek okaként az újságírók elsősorban a dél-afrikai események és az es magyar szabadságharc közötti párhuzamot jelölték meg. 53 Szalay Károly: Látogatásom Krügernél, in: Vasárnapi Ujság XLIX. évf., 10. sz., 1902, Budapest, 147. old. 54 Krüger a magyarokról, in: Világkrónika XXV. évf., 22. sz., 1901, Budapest, 172. old. 55 Szalay Károly: A boerok Budapesten, in: Vasárnapi Ujság XLVIII. évf., 24. sz., 1901, Budapest, old. 56 Luzsénszky Félix: Magyarok Transvaalban, in: Magyar Salon, 1900, Budapest, old.

20 20 Szabó-Zsoldos Gábor Ezt a képet árnyalja Duka Tivadarnak ( ) a háborúval kapcsolatban kifejtett brit párti publicisztikai tevékenysége. Duka brit barát állásfoglalásának is megvannak az okai, mivel ő maga az es szabadságharc bukását követően elhagyta Magyarországot, majd később húsz éven át ( ) szolgált a brit Bengáliai Hadsereg orvosi tisztjeként, ezt követően pedig haláláig Nagy-Britanniában élt. 57 Ebből adódóan ő a brit álláspontot ismerte közelebbről, és nem utolsó sorban, véleményem szerint hálás érzelmekkel viseltethetett azon birodalom felé, amely karrier lehetőséget biztosított számára. Duka Tivadar már 1899 decemberétől kezdve küldött magyarországi folyóiratokba cikkeket, amelyekben erősen tiltakozott a magyar sajtóban megjelenő búrbarát írások ellen, valamint nagy lelkesedéssel próbálta tisztázni az általa hamisnak felfedezett elemeket ezekben a cikkekben. Azt, hogy menynyire fontos volt számára, hogy e kérdésben hallassa a hangját, és hogy véleménye szerint a hazai közvéleményben a háborúval kapcsolatosan kialakult tévhiteket eloszlassa, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1901-ben Levelek a boer angol háborúról címmel könyv formában kiadta ebben a témában megjelent és addig még nem publikált írásait. Duka a kötet előszavában világossá is teszi, hogy mi vezérelte őt e mű elkészítésére: Az itt egybegyűjtött, nagy részben már megjelentet levelek és czikkek feladata, tárgyilagosan felvetni a kérdést: van-e érdemleges hasonlatosság a folyamatban lévő délafrikai háború és a mi 1848 és 1849-iki szabadságharczunk között? Oly kérdés ez, mely nem régen kiválólag lett előtérbe állítva. 58 Látható, hogy a magyar sajtóban az afrikánerek és az es magyarság között vont párhuzam volt kifejezetten az, amely őt e kötet kiadására indította. A szerző több szempontot is meghatároz, hogy miért nem azonos a két esemény. Az egyik legtöbbször megírt érve, hogy a búrok indították el a háborút, szemben a 48-as eseményekkel, amikor a harcokat Jelašič támadása indukálta. 59 Duka olvasatában a háborút tehát a búrok kezdték, mégpedig területszerzés miatt. 60 Szintén érvként hozza fel a búr barátság ellen, hogy a 57 Duka Tivadar nem mellesleg Kőrösi Csoma Sándor életét és munkásságát is kutatta, in: Paczolay Gyula Duka Tivadar, 1998, Budapest, 40. old. 58 Duka Tivadar: Levelek a boer angol háborúról, 1901, Budapest, 3. old. 59 Uo., 40. old. 60 Uo., 8. old.

21 Motivációk és látásmódok 21 magyar szabadságharc iránt a britek nagy szimpátiát tanúsítottak. 61 Kruger és Kossuth Lajos közötti párhuzamot is erősen cáfolja: A [ ] Krüger milliókkal bír, környezete gazdagon el van látva; a mi megmenekült bajtársaink nagyobb része Anglia kegyadományaira lett szorítva és Kossuth mint nagyon szegény ember halt meg a külföldön. 62 Ráadásul Magyarországnak a későbbiekben még haszna is lehetne abból, hogyha ebben a helyzetben szimpátiáját a Brit Birodalom felé mutatná ki. 63 Az említetteken felül magyarázatának alátámasztására saját es honvéd múltját is megemlíti. 64 Bár Duka belátta, hogy a magyar sajtóban a második angol búr háborúról kialakult képpel szemben szélmalomharcot vív 65, mégis óva intette a magyarokat a sajtóban megjelenő hangos búr párti állásfoglalásoktól: Tévednek tehát azok, a kik Krügert Kossuthtal és a mi megtámadott magyar hazánkat, Krüger nagyzási és önző terveivel állítgatják párhuzamba. Ez, csekély belátásom szerint nem lenne kevesebb, mint a mi szabadságharczunknak profanatiója. 66 A politikai közbeszéd A közvélemény egy másik szintjén is megjelent viták tárgyaként a második angol búr háború. A két kamarás törvényhozás politikai vitáiban is több ízben, még 1902 után is, felmerült a háború. Volt példa az afrikánerek harci sikereinek kiemelésére: A franczia forradalom rongyos katonái, a magyar szabadságharcz kiképzetlen honvédei, a legutóbbi búr-háború parasztja azért volt legyőzhetetlen, mert büszkén vallotta magát polgárnak, mert érezte, hogy polgári jogaiért küzd, nem pedig a katonaságnak kivételes előjogaiért Uo., 44. old. 62 Uo., 40. old. 63 Uo., 37. old. 64 Uo., 44. old. 65 Uo., 41. old. 66 Duka Tivadar, i.m., 45. old. 67 Veres József képviselőházi felszólalása, február 14.,