AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Átírás

1 AFRIKAI-MAGYAR EGYESÜLET AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE TAMÁS Pál Nemzetiségi négerek Eredeti közlés/original publication: Élet és Irodalom, 1980, november 22., 24. évf., 47. szám, 7. old. Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR Dátum/Date: március / March május / May 6. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document TAMÁS Pál: Nemzetiségi négerek, AHU MATT, 2014, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: az Afrikai Kutatási és Kiadási Program archívumában / in Archive of the African Research and Publication Program (Érd) Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, interjú Akinsola Akikowowo nigériai szociológussal, értékváltás és európai hatások Nigériában, sok nyelv és nyelvi keveredések, össz-nigériai tudat főleg csak az egyetemeken, vándorkereskedelem, migráció: irányai és típusai, tribalizmus és leküzdése African research in Hungary, interview Akinsola Akikowowo Nigerian sociologist, change of values and European influences in Nigeria, a lot of languages and their confusion, total-nigerian consciousness mainly just in the

2 2 Tamás Pál universities, itinerant trade, migration: trends and types, tribalism and its overcame AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN- TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 Nemzetiségi négerek 3 NEMZETISÉGI NÉGEREK Budapesti beszélgetés Akinsola Akikowowo nigériai szociológussal Tamás Pál Az angolai, etiópiai, zimbabwei változások Afrikát újra a figyelem előterébe helyezték. A jól tájékozott újságolvasó megtanult különbséget tenni az angolai MPLA és UNITA vagy a zimbabwei Mugabe és Nkomo vezette partizánmozgalmak között. A politikai változások mögötti társadalmi mozgásról már sokkal kevesebb szó esik. Az Afrikakép módosulása a szélesebb hazai közvéleményben harminc-negyvenéves késéssel követi az új megjelenését, még élnek a századelő gyarmati időkből származó jó bennszülött modelljei. Ezekkel a témákkal foglalkozott Száraz György több írásban is az Élet és Irodalom hasábjain. Az általa felvetett kérdésekről beszélgettünk Akinsola Akikowowo-val, a legismertebb afrikai szociológusok egyikével. A profeszszor az egyesült államokbeli Bostonban végezte tanulmányait, jelenleg a nigériai Ile-Ife egyetem szociológiai tanszékét vezeti. Munkái főleg amerikai kiadóknál jelentek meg. Az Élet és Irodalom nemrégiben hosszabb esszét közölt magyar szerző tollából a mai Afrikáról és a kontinens magyarországi képéről. Afrika társadalmi problémái közül ön szerint melyek az igazán kulcskérdések? A legfontosabb probléma maga a változás. Pontosabban: az emberek reakciói azokra a gyors társadalmi változásokra, amelyek mostanában végbemennek. Nagyfokú bizonytalanság érezhető nálunk: vajon mit tudunk a hagyományos társadalomból átmenteni? Hiszen megvannak azok az értékeink, amelyek társadalmaink életét hosszúhosszú időn át szabályozták, de jelen vannak új, Európából vagy Amerikából származó értékek is. És a fiatalok hajlamosak arra, hogy az importált értékeket kövessék. A gondok jelentős része a gyors pénz-

4 4 Tamás Pál szerzés vágyával függ össze: nagyon sokak számára központi kérdéssé válik a divatos ruha, ruhák, a legnagyobb autó, a legjobb ház. Ez talán csak a városokban van így. Most már a falvakban is éppúgy érzékelhetők. Korunk ugyanis a tranzisztoros rádiók kora, a falusiakat a rádióműsorok révén elérik a városi fogyasztási szokások. Javul az úthálózat, a falusiak mind nagyobb tömege jut el a városokba s fordítva: hivatali vagy üzleti ügyeit intézve sok városi járja rendszeresen a vidéket. Megindult tehát egy kiegyenlítődési folyamat, amely például az öltözködésben máris jól látható. Sőt, furcsaságok is tapasztalhatók. Ha, mondjuk, Camparit akarok vásárolni, lehet, hogy nem találok, mert a városokban hiánycikk. De a falusi boltokban könnyebben hozzájuthatok az importált italokhoz. Persze, az is érdekes jelenség, hogy eddig a városok vonzották magukhoz a vidékieket. A falvakból a városokba költözők mértéke ma sem csökkent, de érezhető már egy ellenkező irányú mozgás is. Nigériában például a robbanásszerűen változó nagyvárosok társadalmi feszültségei sokakat elijesztenek. Egyelőre ugyan nem nagy számban, de a nyugodtabb élet reményében már megindult a városiak kiköltözése a falvakba. Ezek a változások, gondolom, nemcsak az olajbevételeiből a többi afrikai államnál gyorsabban fejlődő Nigériára jellemzőek. Nigéria valóban gyorsabban fejlődik, mint a szomszédos államok, de a változások az egész kontinensen hasonlóak, legfeljebb lassabban bontakoznak ki. Ghána például nyugodtabb ország, éppen ezért kellemesebb is. A ghánai társadalom sem konzervatív, de a hagyományos értékeknek nagyobb becsületük van, mint nálunk. Nigériában rengeteg fiatalembert találni, akik egy nap alatt meg akarnak gazdagodni, s akik a meggazdagodás reményében mindent vállalnak. Életveszélyesen vállalnak, életveszélyesen élnek. Vagy vegyük Togót. Az ország turista-attrakcióként kíván pénzhez jutni, s lakosai nemcsak a vendégeket szolgálják ki, hanem átveszik, lemásolják a behozott szokásokat is. S miután Togót főleg franciák látogatják, a togóiak franciákat utánzó életmódját nem nevezném jellemzően afrikainak. Az új tisztelete ami önmagában jó dolog oda vezetett, hogy nagyon sokan mindent, ami régi (társadalmi intézményt, kulturális programot,

5 Nemzetiségi négerek 5 épületet), haszontalannak tartanak. A gyökerek elvágása lélektani következményekkel jár. Nemcsak a kulturális vagy intellektuális hagyományokra, hanem az érzelmi mozzanatokra is gondolok. Sok nigériai számára ebben a helyzetben valóságos veszély a kulturális identitás feladása, a gyökerek elvesztése? Nagyon megnőtt a pszichiátriai panaszoktól szenvedők száma. S erre nemigen figyelnek nálunk; szociálpolitikai vagy kórházépítési programjaink alig vannak. Nigéria többnemzetiségű állam, közelmúltja ebből következően tragikus. Mindenekelőtt a néhány éve befejeződött polgárháborúra gondolok. Nigéria nemcsak több nemzetiségű, hanem több rasszhoz tartozó népek által lakott ország. Az országot lakó tíz húsz milliós népek (keleten az ibók, nyugaton a jorubák, északon a hauszák) mellett csaknem kétszáz más etnikai csoportot, nemzetiséget számoltak össze. A vegyes nemzetiségi összetétel befolyásolja a társadalmi változásokat is bizonyos népeknél más és más formában jelentkeznek. Ugyanakkor a modernizáció meghatározza az együtt élő népek, nemzetiségek kölcsönhatásait is: a különböző csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Nigéria népei között a gyarmatosítás előtt is voltak már kapcsolatok; nem az angolok, nem a gyarmati közigazgatás tisztviselői fedeztették föl az afrikai népekkel a szomszédjaikat. Ez jól hátható a különböző nyelvi kölcsönzésekből. A hausza eredetű szavakból a jorubában, a joruba eredetűekből az ibóban stb. És voltak vegyes házasságok is. Mostanában változó félben vannak a dolgok: különösen sok a vegyes házasság az egyetemisták között. Elemi vagy a középiskoláit mindenki a saját nemzetiségi területén végzi, az egyetemen azonban már öszszekerül a többi etnikai csoport képviselőivel is. Az össznigériai tudat elsősorban a diákok között kezd kialakulni. Persze, a kormány nem bíz mindent a spontán folyamatokra, a Nigériai Ifjúsági Szolgálat megalapításával tudatos lépéseket is tesz. Valamiféle ifjúsági szövetségről van szó?

6 6 Tamás Pál Nem, ez egy paramilitáris szervezet, amely nyaranta falusi,,népnevelésre, út- vagy kórházépítésre küldi tagjait. Az ibo fiataloknak Hauszaföldre, a hauszáknak, mondjuk, az ibo falvakba kell menniük. Ha az egyetemi évek alatt valaki így járja végig az országot, közben együtt dolgozik, együtt él a más nemzetiségű nigériaiakkal, akkor előbb vagy utóbb nemcsak azt a területet érzi hazájának, ahol az ő népe él. Példái az értelmiségre, legföljebb a középosztályra vonatkoznak. Ezek a rétegek azonban Nigéria lakosságának csak töredékét alkotják. És a többiek, akik nem járnak egyetemre? A nigériaiak túlnyomó része falvakban él, és a falvak meghatározott nemzetiségi területeket alkotnak. Ugyanakkor azonban a nigériaiak többsége köztük a falusiak is szenvedélyes kereskedő. Nálunk, ha valakinek van, mondjuk, tíz hamutartója, akkor kész arra, hogy elvigye őket az ország legtávolabbi zugába, ha reméli, hogy ott jól eladhatja. A vándorkereskedelem fontos integráló tényező. A vándorlás csak az országhatárokon belülre korlátozódik? Hiszen tudom, hogy például jorubák nemcsak Nigériában, hanem a szomszédos Dahomeyben (ma: Benin), sőt, Ghánában is élnek. Van némi mozgás a határokkal ketté- (vagy még több részre) osztott etnikai területek között is. Ennél fontosabbak azonban a be- és kivándorlás gazdasági okai. Nigéria Afrika legnagyobb és a Dél-afrikai Köztársaság után is legerősebb országa: elég sokán érkeznek máshonnan dolgozni. Ugyanakkor Afrika atlanti-óceáni partvidékén, Libériától Angoláig, mindenütt találni nigériaiakat; szakembereket, kereskedőket. Van, aki már a függetlenség elnyerése után került ezekbe az országokba. De sokan s különösen a volt angol gyarmatokra még a gyarmati időkben vándoroltak ki. A különböző angol fennhatósági területek között abban az időben utazási vagy betelepedési korlátozások nem léteztek. Milyen szerepe van most, tíz évvel a polgárháború után, ennek a nemzetiségi sokszínűségnek a politikai életben?

7 Nemzetiségi négerek 7 Keserű tapasztalatok árán felfedeztük, hogy a nemzetiségi összetűzések céltalanok és értelmetlenek. Egyetlen politikai párt vagy társadalmi mozgalom sem kaphat hivatalos működési engedélyt, ha nem tudja bebizonyítani, hogy tagsága nem fogja át az egész országot. Régebben a politikai pártok etnikai alapon szervezkedtek? A legnagyobb nigériai népeknek saját politikai pártjaik voltak. Most előfordul tudom, ez Európában nem újdonság, de Nigériában igen, hogy egy család némely tagjai, politikai nézeteiknek megfelelően, különböző pártokba lépnek be. A tíz tizenöt évvel ezelőtti Afrikával foglalkozó (angol vagy francia) politikai irodalomban sokat olvashatott az úgynevezett tribalizmusról, vagyis arról, amikor valaki a hivatali előmenetel során vagy a gazdasági életben a saját törzse, etnikai csoportja tagjait támogatta másokkal szemben. Ez a jelenség Európában sem ismeretlen, gondoljunk csak az előkelő angol magániskolák növendékeinek kapcsolataira. Nem ismerem a magyar társadalmat, de feltételezem, hogy önöknél is előfordultak efféle dolgok, ezeket azonban aligha nevezik a,,törzsi szellem megnyilvánulásainak. Ma valamennyi nigériai nemzetiség között a volt gyarmatosító nyelv, az angol szolgál közvetítőként, hídként. Így lesz ez most már örökké? Léteznek alternatív nyelvpolitikal elképzelések is. Kiemeljük azt a néhány nyelvet, amelyen a lakosság többsége beszél (ábécésorrendben: a hauszát, az ibót és a jorubát), és ezeket államnyelvekké tesszük. Ezen a három nyelven lehet (az angol mellett) a parlamentben is beszélni. Elképzeléseink szerint a három nyelvet mindenkinek, aki a közéletben szerepelni akar, meg kell majd tanulnia. A trilingvizmust, persze, az iskolákban kell kezdeni. Mi lesz a többiekkel, a nem e három nagy nemzethez tartozókkal? Fokozatos asszimiláció vár rájuk? Sokan máris asszimilálódtak. A hausza királyságoknak, amelyek az angol fennhatóság alatt is megőrizték autonómiájukat, sok más nemzetiségű alattvalójuk volt. Egy részüket aztán elhauszásították, vagyis felvetették velük az iszlámot, és hausza neveket adtak nekik.

8 8 Tamás Pál Persze, itt és azóta különböző vegyes képletek is adódnak, amit még bonyolít, hogy Észak-Nigéria mohamedán, a Dél pedig keresztény. Némely soknemzetiségű államokban az állampolgárok nemzetiségét személyi igazolványukban vagy más dokumentumokban rögzítik: a nemzetiségcsere elég nehézkes, sok előírás szabályozza, így van ez Nigériában is? Mindenki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyennek akarja. Külön dokumentumokban ezt sehol sem rögzítik. Persze, hiába jelentem ki, hogy hausza vagyok, ha a hausza nyelv, a kultúra, a nemzet hagyományos értékei, gondolkodásmódja ismeretlenek számomra. Különben az egyedüli azonosító a név. Nekem például joruba nevem van, ezzel aligha tartana hauszának bárki is. A nemzetiségi kérdéseket azonban szándékosan nem szabályozzuk jobban, mert úgy gondoljuk, a kibontakozó társadalmi folyamatok így is az egységes Nigériát erősítik.