MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN HUNGARIAN UNION

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN HUNGARIAN UNION"

Emma Magyar
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA KNOWLEDGE DATABASE BIERNACZKY, Szilárd Wakar Bagauda Hausza Krónikás Ének / Wakar Bagauda / Hausa Chronicle Song Eredeti közlés /Original publication: in: Világirodalmi Lexikon, 1994, Budapest, Akadémiai Kiadó, 17. köt., VIE Y, 363 old. Elektronikus újraközlés/electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA TUDÁS TÁR Dátum/Date: június / June filename: bsz_1994_wakarbagauda Ezt az információt közlésre előkészítette /This information prepared for publication by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/cite this document: BIERNACZKY, Szilárd: Jan Vansina, AHU MATT, 2018, pp old., No , Eredeti forrás megtalálható/the original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, Wakar Bagauda, Hausza történeti énekes történeti krónika és királylista bemutatása, lexikon cikk African studies in Hungary, presentation of Wakar Bagauda, Hausa sung historical chronicle and kinglist, an encyclopedia article AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN-

2 2 Biernaczky Szilárd TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./the African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

3 Wakar Bagauda 3 WAKAR BAGAUDA HAUSZA KRÓNIKÁS ÉNEK BIERNACZKY, Szilárd in: Világirodalmi Lexikon, 1994, Budapest, Akadémiai Kiadó, 17. köt., VIE Y, 363. old. Wakar Bagauda ('Bagauda éneke'), az iszlámhitű nigériai hausza nép epikus hagyománya, amely verses formában sorolja fel Hauszaföld népeit, a hauszák eredetét, királyait, majd pedig egy iszlám vallásossággal átszőtt, történelmi tanulságokat is felsoroló példabeszédet (prédikáció, szentbeszéd) foglal magába. A mű teljes terjedelme 720 sor. A szöveget közreadó M. Hiskett két forrással rendelkezett. Az egyiket egy magát 100 esztendősnek valló öregasszony, Hawwa diktálta tollba emlékezetből 1960-ban. Amint ez az informátor elmondta, egy akkor Kano városban élő középkori írástudó, Malam Mu'azu nagyapjától tanulta meg az éneket. A másik egy kézirat, amelyet éppen Malam Mu'azu apja másolt a nagyapa (Hawwa tanítója) birtokában lévő kéziratból természetesen ajami (arab) írással. (További töredékes szövegek is felbukkantak később Kanóból.) A költemény minden bizonnyal nem egy szerző műve. Bagauda, az első hausza király idején kezdték el, és minden Kano-i főnök halálakor újabb részt fűztek hozzá. A régi szokások újabbkori lehanyatlását mutatja, hogy 1953-ban Abdullahi Bayero halálakor már nem fűztek hozzá semmit. Ami az énekbe foglalt királylista történelmi ívét illeti, a szöveg 50 királyt sorol fel 747-től 1953-ig. Összevetésül: a Kano-i Krónika 998- tól 1892-ig 49 királyt sorol fel. A nevek mintegy háromnegyed részben azonosak. A 18. századtól visszafelé azonban a Bagauda-ének nagyobb, irreális uralkodási intervallumokkal dolgozik. A költemény a klasszikus arab qasida (a dicsérő ének egy típusa) modelljét hordja magán. Jóllehet bevezetője az iszlám előtti qasida egy formai tartalmi jellemzőjét mutatja. A későbbiekben alkalmazott

4 4 Biernaczky Szilárd próféta-dicsőítések helyett itt ugyanis egy nasib (a próféta és az Isten találkozását felelevenítő szeretetkifejező jelenetleírás) található. A versmérték: wafir, amely a qasida jellemző formája, a rímek mind wa-ra végződnek. Amint Greenberg megállapította, a rím előtti szótag a hauszában lehet nyitott vagy zárt is. A wafir bázis verslába: / u /, amit azonban helyetesíthet: ( u - u - /; / u - - u /; illetve / u - u u - / mérték is. A Baguda énekében további versláb változatok is felfedezhetőek. A szöveg világosan mutatja a hausza kultúra két fő forrásának (preiszlám népi hagyományok, lásd pl. az állatmesék főszereplőinek felbukkanását, illetve az iszlám és a malamok példabeszédei) hatását, de a harmadik réteg (európai civilizáció) is felbukkan egy a szövegbe került angol szó kapcsán. A költemény utolsó példabeszéd hangütésű részeiben világosan körvonalazódnak a természetvallások (pogányság) és az iszlám konfrontálódásának fő elemei. Például az étkezési szokások, ami afrikai számára legalább olyan akadály az iszlámmal szemben, mint a monogámia a kereszténység felvételét illetően. A betegség, halál, temetési szokások tekintetében viszont egyfajta közeledés, keveredés (szinkretizmus) tapasztalható. A Wakar Bagauda kétségkívül nemcsak az észak-afrikai hagyományos (ajami) írásosság egyik jelentős kulturális produkciója, de a korai eredeti afrikai kultúrákra ráépülő afrikai iszlám kialakulásával kapcsolatban is jelentős forrásnak számít. Irodalom C. H. Robinson: Specimens of Hausa Literature (1896), A. J. N. Tremearne: The Ban of the Bori (1914), E. J. Arnett: Rise of the Sokoto Fulani (1922), H. R. Palmer: The Kano Chronicle (1928), A. Hogben: The Muhamaddan Emirates of Nigeria (1930), J. Greenberg: The Influence of Islam on a Sudanese Religion (1946), uő.: Hausa Verse Prosody (Journal of the American Oriental Society 1949),

5 Wakar Bagauda 5 M. Hiskett: Material Relating to the State of Learning among the Fulani before Their Jihad (BSOAS 1957), uő.: An Islamic Tradition of Reform in the Western Sudan (BSOAS 1962), uő.: The 'Song of Bagauda': A Hausa King List and Homily in Verse I-III (BSOAS ), uő.: A History of Hausa Islamic Verse (1975), S. Pilaszevicz: Literature in Hausa Language (B.W. Andrzejewski S. Pilaszewicz W. Tyloch szerk.: Literatures in African Languages, 1985).

Hasonló dokumentumok