A zöld munkahelyeké a jövő? A foglalkoztatáspolitika kihívásai

Átírás

1 Forum für arbeitsmarktpolitische Zusammenarbeit Munkaügyi Együttműködési Fórum A zöld munkahelyeké a jövő? A foglalkoztatáspolitika kihívásai Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia DÁTUM május 5-7. HELYSZÍN Szombathely 1

2 2 Jelen kiadvány az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia ETE-projekt keretében készült. A projektet az AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG határmenti együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió; a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság; a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyar Köztársaság és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatja.

3 OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május 5-7. Szombathely A ZÖLD MUNKAHELYEKÉ A JÖVŐ? A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KIHÍVÁSAI 3

4 4

5 OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május 5-7. Szombathely A ZÖLD MUNKAHELYEKÉ A JÖVŐ? A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA KIHÍVÁSAI A konferencia védnökei Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter Herczog László szociális és munkaügyi miniszter A konferencia szervezői L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A konferencia támogatói Európai Unió: Európai Regionális Fejlesztési Alap Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyar Köztársaság Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 5

6 Szerkesztette Trender-com Bt. Fordította és lektorálta PIROSPONT 2000 Kft. ISBN Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Nyomdai előkészítés DTPeRINT Bt. Szombathely Nyomdai munkák DTPeRINT Bt. 6

7 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...9 A KONFERENCIA PROGRAMJA...10 MEGNYITÓ BESZÉDEK...13 Andor László az EU foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi ügyekért felelős biztosa, Európai Bizottság...13 Herczog László miniszter, Szociális és Munkaügyi Minisztérium...14 Rudolf Hundstorfer szövetségi miniszter, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium...18 Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ...22 Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat...25 Peter Zinggl Burgenlandi Tartományi Kormányzat...28 Kapiller Sarolta titkárságvezető, Vas Megyei Önkormányzat...31 Szabó Gábor alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város...32 SZAKMAI ELŐADÁSOK...35 Hegyi Gyula Andor László biztos kabinetje, Európai Bizottság...35 Petra Wetzel L&R Szociális Kutató Intézet...46 Cseres-Gergely-Zsombor MTA Közgazdaságtudományi Intézet, kutató és Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, partner...51 Adler Judit GKI Gazdaságkutató Zrt...54 Florian Brence ACT Austrian Clean Technology...59 Thomas Ritt Osztrák Munkáskamara...66 BEMUTATOTT MODELLEK, PROJEKTEK, SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉSEK...72 Kovács Péter Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Bozzay Balázs menedzser, Pannon Megújuló Energia Klaszter Hajdú József igazgató, Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ (OBEKK) Spilák Lajos régiókoordinátor, ITD Hungary Nyugat-dunántúli Régió A KONFERENCIA ZÁRÁSA...82 Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 7

8 MEGLÁTOGATOTT PROJEKT...85 Megújuló Energia Európai Központja, Güssing A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI...89 A konferencia megnyitása előtt: Szabó Gábor alpolgármester, Kapiller Sarolta titkárságvezető, Kiss Ambrus főigazgató, Herczog László miniszter, Rudolf Hundstorfer miniszter, Helene Sengstbratl tartományi igazgató, Peter Zinggl titkárságvezető és Hegyi Gyula tanácsadó (balról jobbra) 8

9 ELŐSZÓ Kedves Olvasó! A XVI. osztrák-magyar foglalkoztatási konferencia kiadványát olvashatja. A foglalkoztatási konferenciák hozzájárultak a magyar állami foglalkoztatási szolgálat fejlődéséhez, eszközeinek és eljárásainak korszerűsítéséhez. Segítettek abban, hogy az Európai Unióba történő évi belépésünket követően a magyar munkaerő-piacnak az európai munkaerő-piacba való integrálódása gyorsulhasson, az európai foglalkoztatási stratégia keretében új eszközökkel és forrásokkal gyarapodjon. Magyarország számára különös jelentősége van a magyar-osztrák munkaerő-piaci és intézményi kapcsolatoknak ben már lehet értékelni a lisszaboni foglalkoztatási stratégiát és annak megvalósítását is. Nem szabad elfeledkezni a 70 év óta legmélyebb világgazdasági válságról, amiben élünk, s amely erősen befolyásolja a foglalkoztatást és az állami foglalkoztatási szolgálat tevékenységét is. Ugyanakkor vannak a válságtól független tartós problémáink, kihívásaink, amelyekre gondolni és reagálni kell. Ezek közül is az egyik legfontosabb kihívás a klímaváltozás, amely tartósan befolyásolja az emberi élet és a gazdaság körülményeit, feltételeit. Az egyre több természeti problémával, részben ebből is következő gazdasági problémával küzdő társadalmaknak reagálni kell erre, amiből mind a foglalkoztatáspolitikának és mind az állami foglalkoztatási szolgálatoknak is ki kell venni a részüket. A konferencia résztvevői erről mondták el a véleményüket. Bemutatták az eddigi kezdeményezéseket, hiszen a zöld gazdaság már nemcsak távlati követelmény a környezeti kihívásokra, hanem kísérleti projektek szintjén, de egyes helyeken már a mindennapi életet meghatározó módon létező gyakorlat. A zöld gazdaságot állami és európai uniós támogatások is segítik, amelyek nem tűnnek elégséges mennyiségűnek, de hozzáférhetők és hasznosíthatók. Reméljük, hogy az olvasók számára a konferencia kiadványa eléggé érdekes és igazán hasznosítható lesz. A kötetből kitűnik, hogy a probléma nagy, a megjelenített témák segítséget nyújthatnak a döntéshozók és közreműködők számára a gyors és megalapozott munkához. Ezúton is megköszönjük minden támogatónak, hogy lehetővé tette a konferencia megrendezését és minden közreműködőnek, hogy megvalósította azt. Szombathely, szeptember Kiss Ambrus 9

10 A KONFERENCIA PROGRAMJA május 5., szerda 13:00-14:00 Regisztráció Szombathelyen, a Hotel Claudiusban Üléselnök: Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Üdvözlés és a konferencia megnyitása 14:00-15:30 Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, Magyar Köztársaság Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter,osztrák Köztársaság Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Peter Zinggl, Burgenlandi Tartományi Kormányzat Kapiller Sarolta titkárságvezető, Vas Megyei Önkormányzat Szabó Gábor alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város 15:30-16:00 Kávészünet A zöld munkahelyek jelentősége az EU foglalkotatáspolitikájában 16:00-17:00 Hegyi Gyula, Andor László biztos kabinetje, Európai Bizottság Kérdések, hozzászólások 19:00 Ünnepélyes fogadás a Hotel Claudiusban május 6., csütörtök Üléselnök: Gombás József, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Zöld munkahelyek a munkaügyi politika témája? Magyarországi és ausztriai kezdeményezések 09:00-9:45 Petra Wetzel, L&R Szociális Kutató Intézet Kérdések, hozzászólások 09:45-10:30 Cseres-Gergely Zsombor, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, kutató és Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, partner Kérdések, hozzászólások. 10:30-11:00 Kávészünet 10

11 Munkaerő-keresleti tendenciák egyes ágazatokban 11:00-11:45 Adler Judit, GKI Gazdaságkutató Zrt. Kérdések, hozzászólások. 11:45-12:00 Hozzászólások, vita 12:00-13:30 Ebéd a Hotel Claudiusban Zöld foglalkoztatási kezdeményezések az ACT Austrian Clean Technology részéről 13:30-14:15 Florian Brence, ACT Austrian Clean Technology Kérdések, hozzászólások Zöld munkahelyek új munkahelyek? Jó munkahelyek? Tartós munkahelyek? A környezetvédelmi foglalkoztatás kritikus szemmel 14:15-15:00 Thomas Ritt, Osztrák Munkáskamara Kérdések, hozzászólások. 15:00-15:30 Kávészünet Szakértői beszélgetések Üléselnök: Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Re gionális Munkaügyi Központ 15:30-17:00 Bozzay Balázs menedzser, Pannon Megújuló Energia Klaszter Hajdú József igazgató, Országos Bioenergetikai Kompetencia Központ (OBEKK) és Spilák Lajos régiókoordinátor, ITD Hungary Nyugatdunántúli Régió beszélgetőtársa Kovács Péter, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A konferencia összefoglalása és zárása 17:00 Kiss Ambrus főigazgató, Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 19:00 Vacsora a Tóvendéglőben, Szombathelyen 11

12 2010. május 7., péntek Szakmai tanulmányút osztrák és magyar konferenciavendégek számára 09:00 Indulás Güssingbe / Németújvárra 10:00-12:00 Europäisches Zentrum für Erneuerbare Energie Güssing Megújuló Energia Európai Központja, Güssing Europastraße Güssing A güssingi modell bemutatása A güssingi biomassza-erőmű megtekintése 12:00 Indulás Szombathelyre 13:00 Ebéd a Hotel Claudiusban 12

13 MEGNYITÓ BESZÉDEK ANDOR LÁSZLÓ foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadásért felelős biztos Európai Bizottság Az Európai Unió magyar biztosaként szeretettel köszöntöm Önöket, a Zöld munkahelyeké a jövő című osztrák-magyar tanácskozáson. Sajnálom, hogy hivatalos kötelezettségeim miatt most nem lehetek jelen ezen a fontos tanácskozáson. Egyetértek a szervezőkkel, akik jó címet adtak a konferenciának. Igen, valóban a zöld munkahelyeké a jövő. A környezetvédelemhez szorosabban kötődő munkahelyek mellett azokra is gondolok, amelyek valamilyen módon az eddiginél kevesebb fosszilis energiát használnak fel, mérséklik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a hulladék keletkezését és a levegő, a talaj, az élővizek szennyezését. Az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igen pontos definíciót készített erről. Annak is örülök, hogy Szombathelyen és magyar-osztrák közös rendezésben kerül sor a tanácskozásra. Néhány éve még irigykedve néztük, hogy a magyar-osztrák határ túloldalán milyen szaporán épültek a nálunk sokáig ritkaságnak számító szélkerekek. De az osztrák falvak tisztasága, az agrár környezetvédelem és a falusi turizmus összekapcsolása is rokonszenves volt számunkra. Ma már részben az Uniós projekteknek köszönhetően Magyarországon is sok sikeres példa akad erre. Van mit tanulnunk egymástól, és úgy vélem, hogy a határon átnyúló közös projektekben is nagy jövő van. Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy a tagállamokkal és a régiókkal együtt hatékonyan ösztönözze zöld munkahelyek teremtését, az egész gazdaság zöldítését, és egy környezettudatosabb Európa kialakítását. Önök, magyar és osztrák szakemberek, sokat segíthetnek minket szakmai tanácsaikkal, javaslataikkal. Munkatársam, Hegyi Gyula nemcsak előadással készült a tanácskozásukra. Arra is megkértem, hogy Brüsszelbe visszatérve tájékoztasson az Önök szakmai javaslatairól, tanácskozásuk eredményeiről. Jó tanácskozást kívánok, és remélem, hogy a most körvonalazandó projekteket majdan a helyszínen is megtekinthetem. 13

14 HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter Magyar Köztársaság Tisztelt Elnök Úr, Miniszter Úr! Nagyon örülök, hogy ismételten nem először részt vehetek az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia által megrendezésre kerülő munkaügyi konferencián. Külön megtiszteltetés, hogy körünkben üdvözölhetem Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter urat, aki nem először tanúsította, hogy mennyire elkötelezett a magyar és osztrák kapcsolatok fejlesztése iránt. Azt hiszem, hogy a konferencia témaválasztása telitalálat. Ezt bizonyítja az is, hogy az Európai Unió politikájában is egyre inkább előtérbe kerül a zöld gazdaság fejlesztése. Ez azonban nem csak foglalkoztatás-politikai szempontból jelent nagy kihívást, a problémának az összetettségét is szeretném kiemelni. Azt gondolom, hogy ennek a fő jelentősége nem is a foglalkoztatáspolitikában jelenik meg, hanem ott, hogy történelmünk során talán először az emberiség megpróbál rövid távú érdekein túlnézni, egy kicsit hosszú távon elgondolkodni, a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett magatartást tanúsítani, és ennek érdekében először nem annyira a környezetét pusztítani, használni, Herczog László miniszter köszönti a konferencia résztvevőit 14

15 hanem a környezet megőrzésére helyezni a hangsúlyt. Ez egy olyan paradigmaváltás, ami az egész gazdaságfilozófiánkat átalakíthatja. Már gyermekkorban is tanultam az iskolában, hogy a legfontosabb energiahordozók gondolok mindenekelőtt a szénre, a kőolajra, a földgázra előbb-utóbb ki fognak merülni, és akkor abban maradtunk, hogy majd az akkor élők ezt a problémát valahogy megoldják, mi még nem tudjuk, hogy hogyan. Ma már ehhez az időszakhoz egyre inkább közeledünk, és azt hiszem, hogy mindenképpen szakítanunk kell azzal a megközelítéssel amelyre meg kell mondanom, hogy kormányok, parlamentek, de munkáltatók és munkavállalók is egyaránt hajlamosak, hogy a rövid távú érdekeiket nézik, a fenntarthatóságot pedig elhanyagolják. A zöld gazdaság fejlesztése környezettudatos magatartást jelent. Vagyis ez egyrészt környezetvédelmi politika, másrészt pedig nyilvánvalóan gazdaságfejlesztési politika is, ami gazdasági szerkezetátalakítást eredményez. A gazdasági szerkezet átalakítása értelemszerűen kihívást jelent a foglalkoztatáspolitika számára, ami viszont a munkaerő-gazdálkodás, a képzés és a szakképzés számára jelent további kihívást. De megkockáztatom, hogy akár a pénzügyi rendszer számára is kihívást jelent. Gondolok itt a már sokszor elhangzott, de igen kevéssé megvalósított adószabályozásra, amikor is arról beszélünk, hogy öko-adóval kellene sújtani azokat a termékeket, amelyek károsak a környezetre, ezzel szemben adókedvezményekkel kellene segíteni a környezetbarát termelést, fejlesztést. Itt messzemenően nem arról beszélek, hogy növelni kellene a centralizációt, mert az öko-adó bevezetése a pénzügyi rendszer szempontjából még olyan előnyt is jelenthetne, hogy reális, vagy reálisabb lehetőség nyílna az élőmunkát terhelő adók mérséklésére. Ez pedig foglalkoztatáspolitikai szempontból mindenképpen új lehetőségeket vetne fel, akár az élőmunka-költség általános csökkentésére gondolunk amire mindig kisebb a lehetőség, vagy akár arra, hogy azokon a területeken, azoknál a csoportoknál valósítsunk meg élőmunka-tehercsökkentést, amelyek a leginkább veszélyeztetettek, amelyek a leghátrányosabb helyzetűek a foglakoztatás-politikában. Az a célunk, hogy ők is meg tudják őrizni a munkahelyeiket, vagy ők is vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. Ebben a körben mindenki tudja, hogy elsősorban az alulképzettekről, pályakezdőkről, idősebb munkavállalókról, nőkről, kisgyermekes anyákról, fogyatékosokról és megváltozott munkaképességűekről van szó. A munkahelyteremtés ösztönzése a szükséges állami beruházások során megvalósuló alacsony szénigényű fejlesztésekkel összekapcsolva, enyhíthet a munkanélküliségen, és egyben egy fenntartható, környezetkímélő gazdasági pályára állítja az országot, a régiókat. A foglalkoztatási hatások azonban számottevő eltéréseket fognak mutatni az egyes ágazatok, készségek, igények és régiók között, s erre jó, hogyha felkészülünk. Nyilvánvalóan a zöld gazdaság sem jelenthet csodaszert. Tudjuk jól, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása nemcsak új munkahelyeket teremt, hanem régieket is megszüntet. A feladat itt nyilván az, hogy elavult munkahe- 15

16 lyeket korszerű munkahelyekkel tudjunk felváltani. Ahogy már céloztam rá, a most formálódó Európa 2020 stratégia a zöld növekedést kulcsfontosságú tényezőként értelmezi a környezetbarát gazdaság megteremtése érdekében. A stratégia prioritásait az okos, a fenntartható és a befogadó növekedésben jelölik meg, ezáltal biztosítva, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Európa 2020 stratégiában is kiemelt szerephez jusson. A gazdasági szerkezetváltás egyik iránya előreláthatólag a zöld gazdaság, vagyis a környezetvédelem szempontjából is fenntartható gazdasági növekedés lehet. Azonban a zöld gazdaság térnyerése ahogy már említettem más szakképzettséget, készségeket igényel, ennek következtében szükség van a zöld munkahelyek által támasztott eltérő készségek, az úgynevezett zöld készségek támogatására. Ebből adódóan kulcsfontosságú a foglalkoztatás- és az oktatáspolitika, vagyis a képzési politika együttes, összehangolt kezelése. Ez olyan kérdés, ami nemcsak a zöld gazdaság térnyerése kapcsán merül fel, hanem az Európa 2020 stratégiának is az egyik fontos eleme, remélhetőleg erőssége. A tudás és a kompetenciák munkaerő-piaci relevanciája kulcskérdés és egyben a legnagyobb kihívás. Ugyanis nem a mai, hanem a jövőben várható munkaerő-piaci igényekre kell az oktatásnak, a képzésnek reagálnia. Látható, hogy a zöld munkahelyek a szakképzéstől ezt az alkalmazkodási készséget követelik meg. Különös hangsúlyt kell tehát helyeznünk a szakképzésre. Európa szerte hiány van jól képzett szakmunkásokban. A szakmunkásokra nemcsak az újonnan létrehozott zöld munkahelyeken lesz nagy szükség, hanem a meglevő munkahelyeken is. Ezért is tartom kulcsfontosságúnak a szakképzés presztízsének növelését, illetve a munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat jobb megfeleltetését. Magyarországon 2010-től szakiskolai ösztöndíj bevezetésére került sor a hiányszakmákat tanulók körében. Ösztöndíjat az a tanuló kaphat, aki olyan szakképesítés megszerzésére készül fel a szakiskolában, amelyben jelentős hiány jelentkezik a munkaerőpiacon. Az ösztöndíj jelentős összegű, egyes esetekben a minimálbérhez közelítő jövedelmet jelenthet a fiatal számára. Ugyanakkor nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a zöld gazdasági növekedés elsősorban innovatív megközelítésen alapuló új gazdasági megoldásokat alkalmazó termelési módszerek átültetésén, alkalmazásán alapul, ami első körben és rövidtávon a magasan képzett szakemberek foglalkoztatását növelheti meg. Éppen ezért el kell kerülnünk, hogy ez a szerkezetváltás az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási esélyeinek romlásához vezessen, miközben hangsúlyozzuk a szakképzés fontosságát. A zöld gazdaság témaköre, a zöld foglalkoztatás bővítése a spanyol-belgamagyar elnökségi trió operatív programjának egyik prioritása. Egy olyan terület, amely esetében konkrét előrelépést tervez a trió-elnökség. Gondolok itt elsősorban szoros együttműködésben a szociális partnerekkel a zöld munkahelyek kialakításának elősegítésére, mégpedig az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság támogatása érdekében. Még nem tudjuk pontosan, hogy lesz-e szociális menetrend az Európa 2020 stratégia mellett, ezért 16

17 még azt sem tudjuk, hogy a belga elnökség időszaka alatt sor kerül-e a zöld munkahelyek témakörében egy tanácsi következtetés tervezett tárgyalására ben a magyar uniós elnökség időszakában kerülhet elfogadásra az Európai Duna Stratégia. Az Európai Duna Stratégia tervezésével kapcsolatos magyar előkészületek során ugyancsak szerephez jutott a zöld foglalkoztatás témaköre, azaz a zöld gazdaság fejlesztése, az alacsony szénigényű, illetve környezetkímélő technikákon alapuló beruházások mentén létrejövő új munkahelyek kiemelt támogatásának lehetősége. Ha komplexen kezeljük a kérdéskört, elmondhatjuk, hogy a zöld termékekben, technológiákban és szolgáltatásokban jelentős gazdasági, környezeti és foglalkoztatási potenciál rejlik, aminek hatása kiterjed az éghajlatváltozás, a tiszta energia, a fenntartható fogyasztás és a termelés kérdéskörére is. Biztos vagyok benne, hogy ez a konferencia is rávilágít arra és tudatosítja bennünk azt, hogy kiemelten kellene kezelnünk a zöld gazdaság, a zöld munkahelyek kérdését. Ha ezt nem tesszük, akkor akár foglalkoztatás-politikai, akár képzési szempontból érezhető hátrányt okozunk a jövő generációinak. Ez a közös felelősségünk, ami elől nem térhetünk ki. Köszönöm szépen figyelmüket! 17

18 RUDOLF HUNDSTORFER szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter Osztrák Köztársaság Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kolléganők és Kollégák! Kedves Vendégek! Sok szeretettel köszöntöm mindnyájukat! Ha egy ilyen munkaügyi konferenciát immáron 16. alkalommal rendeznek meg, akkor ez egyértelmű jele annak, hogy sikeres eseményről van szó, amely kiváló példája az országaink közötti határon átnyúló együttműködésnek. Ezért szívesen tettem eleget a meghívásnak és jöttem el Szombathelyre. A közös határtérség gazdasági összefonódása és munkaerő-piaci integrációja az elkövetkező években tovább fokozódik majd. Magyarország és Ausztria munkaerőpiaca hasonló strukturális problémákkal küzd. Ilyen például a fiatalok munkanélkülisége, a tartós munkanélküliség és ebben az érintett személyek és családjaik akut szegénységi kockázata, továbbá a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációja. A gazdasági válság kihatásai erősen megterhelték a munkaerőpiacokat. Rudolf Hundstorfer szövetségi miniszter kifejezte reményét, hogy a határon átnyúló együttműködés a megújuló energiák területén is erősödni fog 18

19 Ezért többek között szükségessé vált, hogy a munkaerő-piaci korlátozó intézkedéseket jövő év áprilisáig fenntartsuk. Számos kétoldalú egyezmény létezik viszont Magyarország és Ausztria között, úgyhogy már nem beszélhetünk a két ország vonatkozásában elkülönült munkaerőpiacról. Az osztrák szövetségi kormány legfontosabb célja jelenleg a munkahelyek megtartása és új munkahelyek teremtése, valamint a munkanélküliség elleni küzdelem. A gazdasági válság kezdete óta számos munkahely veszett el, többek között az autógyártás területén. Ennek ellenére Ausztriában a gyors munkaerőpiaci intézkedéseknek hála márciusára 16 hónapnyi válság után első ízben sikerült elérni a munkanélküliek számának az előző évi adathoz képesti csökkenését. A munkavállalóknak való felmondást amennyire lehetett, megakadályoztuk a rövidített munkaidő eszközével. Ezzel párhuzamosan fontos a munkavállalók szakképzésének forszírozása a vállalkozásoknál és a külső intézményekben, a munkanélküliségből kifelé vezető legjobb út ugyanis a szakképzettség megszerzése. Ez okból jelentősen kibővítettük az osztrák munkaerő-piaci szolgálat tanfolyami kínálatát. Azon álláskeresők 50 %-a, akik évben részt vettek valamelyik, az AMS által indított képzésén, 3 hónapon belül találtak munkahelyet. Külön öröm, hogy a fiatalok munkanélkülisége az előző évhez képest 5,9 %-kal alacsonyabb, és így átlagon felüli mértékben csökken. A szövetségi kormányzatnak a fiatalok munkanélkülisége elleni intézkedései tehát sikeresek voltak és időben kerültek megvalósításra. A szövetségi kormány fiatalok foglalkoztatására irányuló offenzívája minden fiatal munkaerő-piaci perspektíváit javítja. A 18 év alatti fiataloknak a szövetségi kormány szakképzési garanciát nyújt. Ezen kívül a Fiatalok jövője akció keretében garantálja, hogy a 19 és 24 év közötti fiatalok 6 hónapon belül munkahely-ajánlatot, célirányos képzési ajánlatot vagy támogatott foglalkoztatási lehetőséget kapnak évben immár fiatal kezdett dolgozni és több mint fő vett részt tanfolyamon. Természetesen összgazdasági szempontból hosszú távú foglalkoztatáspolitikai siker csak erőteljes gazdasági növekedéshez kapcsolódóan érhető el. A globális gazdasági válság kihatásai azonban még tovább fokozzák majd a munkaerő-piaci problémákat. Korai tehát még a vészjelző kikapcsolása. Sokan vannak, akik a jelenlegi munkaerő-piaci folyamatokkal egyéni helyzetük alapján már nem tudják tartani a lépést. Ezért szükséges a szociális támogatás rendszerének továbbfejlesztése, hogy az olyan nehéz helyzetbe kerülő embereknek, akiknél valamilyen kockázat nem, vagy nem kellő mértékben fedezett a társadalombiztosítás által, a minimális ellátás biztosítva legyen. A szövetségi állam és a tartományok egyetértenek abban, hogy a szükségleteken alapuló alap-egzisztencia biztosítása fontos elemét fogja képviselni a szegénység elleni küzdelemnek Ausztriában. 19

20 Most pedig hadd térjek rá az idei konferencia témájára, és hadd legyen hozzá néhány bevezető megjegyzésem. Amint már említésre került, sok ágazatban vesztek el munkahelyek. Felmerül a kérdés, hogy hogyan fog kinézni a leendő munkaerőpiac országainkban, és hogy mely ágazatokban érhető majd el újfent a foglalkoztatás növekedése. Személy szerint az a véleményem, és ebben azt hiszem, egyetértünk, hogy a környezetgazdaság fontos gazdasági ágazat, amely a gazdasági válság idején átlagon felüli növekedési rátákkal jellemezhető. A környezetvédelem területén foglalkoztatottak száma Ausztriában számítási módtól és definíciótól függően kb. azonos szintű a vendéglátó- és szállodaiparral vagy az autóiparral. A Statistik Austria új tanulmánya azt mutatja, hogy évben több mint fő dolgozott nálunk a környezetvédelem területén, ami kb. az összes osztrák kereső 4,8%-a. (Ha beszámítjuk azt a főt, akik a környezetvédelmi árukkal és technológiákkal való kereskedelem területén dolgoznak.) A megújuló energiaforrások ágazata fontos szerepet játszik, mivel a növekedési impulzusok hatására új munkahelyek keletkeznek. Az alternatív energiaforrások hasznosítása révén új foglalkoztatási lehetőségek és munkahelyek jönnek létre. Ehhez az szükséges, hogy a környezetgazdaság területén való foglalkoztatás szakképzettségbeli elvárásai alapján a szakképző iskolákban, a duális szakképzésben és a felsőfokú oktatás területén kiigazítsuk a különféle foglalkozások szakmai tartalmát és a képzési kínálatot. A fenntartható nyersanyag-felhasználás Európa-szerte lehetővé fogja tenni a gazdasági növekedésnek a fenntartható és erőforrás-hatékony növekedés irányába való fejlődését. Ebben a kérdésben Magyarország és Ausztria európai szinten egyeztetett a többi európai tagállammal. Ezáltal elérhető továbbá munkahelyek teremtése a környezetvédelmi gazdaság különböző területein, a fosszilis nyersanyagoktól való függés csökkentése, valamint az ellátási biztonság növelése. A környezetpolitikai célok eléréséhez elsősorban a régiókban zajló értékteremtés növelése és a klímaváltozás elleni aktív fellépés szükséges, hiszen a környezetvédelmi problémák nem szűnnek meg az államhatárokon. A környezetgazdaság támogatása és az átfogó környezetvédelmi tevékenység komoly alapját képezhetik új munkahelyek teremtésének, amiből szeretnénk, ha különösképpen a régiók is profitálnának. A cél az, hogy a zöld technológiák kutatása és fejlesztése terén európai éllovasok legyünk. A burgenlandi példa megmutatja, hogyan lehet sikeresen összekapcsolni a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát az energiapolitikai célkitűzésekkel a régióban. Nagyon örülök, hogy e konferencia keretében határon átnyúló tapasztalatcserére kerülhet sor, a környezetgazdaságban ugyanis igen nagy potenciál rejlik az új munkahelyek teremtése szempontjából. 20

21 Az osztrák szövetségi kormány az Osztrák Energiastratégia keretében azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások arányát 2020-ig 34 százalékra növelje. E cél megvalósítása során akár új munkahely is létrejöhet az alternatív energiaforrások területén. Ezért a környezetgazdaság erősítése szükséges, hogy elérhetőek legyenek azok a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések, amelyek megvalósítására európai szinten köteleztük magunkat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A környezetgazdaság ma az osztrák gazdaság fontos részét képezi, és jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy megbirkózzunk a legnagyobb kihívásokkal, amelyek munkaerőpiac- és foglalkoztatáspolitikai szempontból előttünk állnak. Ezt láthatóvá is kell tenni, amihez a jelen konferencia a szakértők előadásai révén hozzájárul. Bízom benne, hogy a konferencia jó eredménnyel zárul majd, és hogy a határon átnyúló tapasztalatcsere még intenzívebbé válik. Ennek szellemében kívánok sok sikert a tanácskozáshoz! 21

22 KISS AMBRUS főigazgató Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tisztelt Miniszter Urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák, kedves Vendégek! Tizenhatodik alkalommal találkozunk itt. A tény, hogy egy konferenciasorozat tizenhat alkalmat megél, már önmagában siker, de azt hiszem, hogy a konferenciák tartalma is megérdemli a siker minősítést. Megtárgyaltuk a tizenhat év alatt a foglalkoztatás számos nagyon fontos dolgát, sikerült jó néhány kezdeményezést tenni. Különösen fontos az, hogy a magyar foglalkoztatás-politika ezen kezdeményezések révén olyan új eljárásokkal, programokkal gyarapodott, amire méltán lehetünk büszkék. Nagy tisztelettel köszönöm ezt a konferencia minden résztvevőjének és mindazoknak, akik segítették megjeleníteni Magyarországon ezeket az új elképzeléseket. Sikereket értünk el a harmadik szektor kiépítésében, a civil szereplők mozgósításában, az állami foglalkoztatási szolgálat feladatainak megvalósításában, valamint a foglalkoztatási paktumok létrehozásában és működtetésében. Ugyancsak sikereket értünk el olyan nagy társadalmi problémák kezelésében is, mint például a romák foglalkoztatása, ahol minden nem lebecsülhető nehézség ellenére nagyon komoly eredményeink vannak. Persze vannak olyan témák is, ahol nem sikerült kellő gyakorlati hasznot hozni az együttműködésből, ott majd valószínűleg még egyszer nekiállunk megvalósítani terveinket. Ma arról beszélünk, hogy a zöld gazdaság és a foglalkoztatás milyen összefüggésben van. Megkérdezték ma tőlem az újságírók, hogy ez a kérdés napjainkban miért aktuális. Azért, mert a tennivaló óriási és a feladat a következő években, évtizedekben még aktuálisabb lesz. Nem csupán néhány zöld projektről van szó. Bár nagyon fontos a szemlélet, de nemcsak a környezettudatos szemléletről van szó, hanem arról is, hogy a világban a mi országainknak is óriási mértékben át kell alakítaniuk a termelést azért, hogy fenntartható, élhető világban élhessünk tovább. Magyarország teljesíteni fogja a kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy energiatakarékos és környezettudatos gazdaságot vezet be. Ezzel kapcsolatban készült már Magyarországon egy törvénytervezet, amit még nem fogadtak el, de hát idővel majd ezt a törvényt is elfogadják. Ennek van néhány része, amit mindenképpen meg kell említeni ben Magyarországon a káros anyag levegőbe történő kibocsátásának a mennyisége 100 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő tartalmú volt. A törvényjavaslatban az szerepel, hogy 2050-re 20 millió tonnára, tehát 80 %-kal kell ezt csökkenteni től 2005-ig a káros anyag kibocsátás 20 millió tonnával csökkent, tehát 80 millió tonnára változott a mennyiség. 22