DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN
|
|
- Gréta Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÉRSZINTAKTIKA A TELEPÜLÉSKUTATÁSBAN Fürstand Attila Budapest, 2007.
2 A doktori iskola megnevezése: Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek (Tájépítészet témacsoport) tudományága: Multidiszciplináris agrártudományok 5. Társadalomtudományok (5.1. Gazdálkodás és szervezéstudományok) vezetője: Dr. Harnos Zsolt tanszékvezető egyetemi tanár, MHAS Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út Témavezető: Mezősné dr. Szilágyi Kinga egyetemi tanár, CSc Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Településépítészeti Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út A jelölt a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Szabályzatában előírt valamennyi feltételnek eleget tett, az értekezés műhelyvitájában elhangzott észrevételeket és javaslatokat az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette, ezért az értekezés nyilvános vitára bocsátható Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása i
3 A Budapesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tanács október 2. napi (ÉTDT-PhD ) határozatában a nyilvános vita lefolytatására az alábbi bíráló Bizottságot jelölte ki: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG: Elnöke Jámbor Imre, CSc Tagjai Kalmár Miklós, PhD Megyesi Tamás, CSc Opponensek Korompai Attila, CSc Winkler Gábor, MTA doktora Titkár Salyné dr. Czinkóczky Anna, PhD ii
4 TARTALOMJEGYZÉK 1. A MUNKA ELŐZMÉNYEI, KITŰZÖTT CÉLOK Tudományos előzmények A kutatás céljai ANYAG ÉS MÓDSZER A térszintaxis analízis elméleti háttere A térszintaxis analízis alkalmazása A térszintaxis analízis alkalmazhatóságának vizsgálata A településkép leírása és a térszintaktikai értékekkel való összevetése EREDMÉNYEK Elméleti szerkezeti formák térszintaktikai jellemzése Budapest térszerkezete, a térszintaktikai jellemzők és a városkép összefüggései A térszintaktikai értékek és a leíró statisztikai értékek közötti összefüggések A térszintaktikai értékek a városfejlődés leírásában Térszintaktikai jellemzők és városképi jellegzetességek A különböző települési formák térszintaktikai jellemzői KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Tézisek A térszintaxis analízis alkalmazhatósága...22 IRODALOMJEGYZÉK...25 Hivatkozott irodalom...25 A témához kapcsolódó saját publikációk...26 iii
5 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE Ábrák 1. ábra. A térszintaktikai értékek és a statisztikai mutatók jellemzői ábra. Budapest belső területei térszerkezetének változása a térszintaktikai értékek alapján, ábra. Középső Ferencváros térszintaktikai értékei...16 Táblázatok 1. táblázat. A térszintaktikai értékek összefüggéseinek erőssége a statisztikai adatokkal...12 iv
6 1. A MUNKA ELŐZMÉNYEI, KITŰZÖTT CÉLOK 1.1. Tudományos előzmények A modern környezeti tudományok fejlődése a XX. század közepétől az 1990-es évekre olyan eredményeket hozott, amelyek túlléptek az addig pusztán környezetvédelmi, a gyakorlatban sokszor technológiai szempontokon. Az 1987-ben publikált, Bruntland jelentés néven ismerté vált dokumentum a környezeti szempontokat egy jóval szélesebb kontextusba helyezte (pl. In HALL és PFEIFFER 2000), megszületett a fenntartható fejlődés definíciója, amely központi gondolata az erőforrások a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartó hasznosítása a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok együttes érvényesítésével. A fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés fogalmának a jelentésben és a kapcsolódó ENSZ dokumentumokban történő definiálása máig tartó vitát indított el szakmai, tudományos és politikai körökben, amely elsősorban a definíció a mindennapi életben történő értelmezése körül formálódott. Egy település fenntartható fejlődése egy olyan folyamattal írható le, ahol a települési életminőség olyan formában javul, hogy a társadalmi és gazdasági javak előállítása nem veszélyezteti a környezeti javak fennmaradását, illetve biztosítja azok folyamatos javulását. A fejlődés folyamatainak leírása alapvetően az emberi gondolkodás sémáiból, vagy a környezetben megfigyelt jelenségek értelmezéséből táplálkozhat. Különböző racionalista és empirikus megközelítések tárgya a települések tekintetében a települési struktúra, a települési forma és a települési tér. Egy-egy településen a települési struktúra vagy tér más és más attól függően, hogy a társadalmi (pl. korstruktúra, népsűrűség), gazdasági (termelő és szolgáltató vállalkozások térbeli elrendeződése), vagy éppen a környezeti tényezőket (épített - pl. beépítés, természeti környezet domborzat) vizsgáljuk. A települési struktúra általános megfogalmazásban a településen zajló társadalmi-gazdasági folyamatok együttes térbeli elrendeződése, amelynek megfelelője a fizikai rendszerek tekintetében a települési forma (SCHWAB 1992; ANDERSON et al. 1996). A települési tér a struktúra és a forma építőköve, amely önmaga is meghatározott jellemzőkkel bír (határok, felületek, kiterjedés, jelentés, szimbolika, stb.), és amely így kapcsolatot teremt a sokszor elvont társadalmi-gazdasági struktúra és a fizikai, környezeti struktúra között. A településkép egy adott struktúrába illeszkedő települési tér vizuális megjelenése (CULLEN 1971), amely a települési táj funkcionális és formai egysége is. 1
7 A HILLIER és HANSON által 1984-ban publikált és azóta továbbfejlesztett (pl. HILLIER 1996 és s.a.; JIANG és CLARAMUNT 1999, JIANG et al s.a.) térszintaxis elmélete és módszere a település empirikus, rendszerelméleti megközelítései közé sorolható. Az elmélet kiindulópontját a települési tereken megvalósuló találkozások, társadalmi kapcsolatok adják, alapvető gondolata pedig az, hogy a különböző helyeken megvalósuló kapcsolatok típusa és intenzitása a térszerkezeti jellemzőkkel magyarázható, mivel a település térszerkezetét érintő társadalmi döntések során a társadalmi kapcsolatok szabályrendszere érvényesül. A megközelítésben tetten érhető a tyúk tojás probléma, hiszen míg a város fizikai tereinek létrehozásában a társadalmi döntések játszanak szerepet, azok létrejöttükkor már a társadalmi kapcsolatok egyik meghatározójává is válnak. A városi tér szerkezete egy adott korban tehát egyszerre a társadalmi döntések eredménye és meghatározója is. A különböző társadalmak az egyes helyeknek jelentést és az épületek által meghatározott mintákat tulajdonítanak. A térszintaxis elmélete szerint a tér szerkezetének és mintáinak alakítása mögött a társadalmi folyamatok állnak. A városi tér szerkezete tehát nem pusztán a társadalmi struktúra lenyomata, hanem jellemzi is a társadalmat azon tekintetben, hogy az milyen módon szabályozza kapcsolatrendszerét egy adott morfológiai és funkcionális jellemzőkkel leírható térben. Ezek alapján ellentétben az antropológiai megközelítéssel elmondható, hogy a települési tér szerveződését és jelentését önmagában is vizsgálhatjuk, amely során eljuthatunk a társadalmi térszervezés szabály- és szimbólumrendszeréig is. A vizsgálati-elméleti rendszerek a települési formát meghatározó települési terek rendszerét társadalmi, ökológiai, kulturális, rendszerhez képest vizsgálják. Ebben az értelemben a fizikai környezet elveszíti társadalmi jelentését, illetve a társadalmi jelentés fizikai tartalmát: a forma materiális, a társadalom pedig puszta absztrakció marad. A térszintaxis elmélete ezen probléma feloldására vállalkozik: értelmezésében a fizikai környezet nem pusztán mesterséges és természetes objektumok stílussal és funkciókkal leírható rendszere, hanem annak térbeli szerveződése kapcsolatot teremt az emberi társadalmak rendjével is A kutatás céljai A kutatásom alapvető rendező gondolata, hogy a település képe, a település vagy településrész a társadalom, a gazdaság és a természeti környezet folyamatos és történelmi léptékű konfliktusainak eredményeképpen alakul ki. A településkép tehát egy adott pillanatban a települési folyamatok szellemi, anyagi és esztétikai értékeket hordozó megjelenése. A kutatás fő célkitűzése, hogy a történelmi léptékű hazai települési-városfejlődési folyamatok térszintaktikai lenyomata, és az ezek 2
8 eredményeként kialakult városképi jellegzetességek közötti összefüggéseket bemutatassa, és egyben bizonyítsa a térszintaxis elemzés alkalmazhatóságát nemcsak a településstruktúra, de a településkép vizsgálata terén is. A kutatás tehát elsősorban módszertani jellegű, a térszintaxis analízis vizsgálati lehetőségeinek bemutatását, hazai adaptációját és a településkép történelmi léptékű formálódásának leírásában való alkalmazhatóságát vizsgálja. A kutatás megalapozásaként azt a hipotézist fektettem le, hogy a térszintaktikai elemzésekkel megbízhatóan meghatározható a települések társadalmi és fizikai térszerkezete, jól leírhatók a különböző települések/településrészek szerkezeti sajátosságai és hazai típusai, a településkép hagyományos leíró módszerei jól kiegészíthetők. Ezek alapján a vizsgálati céljaim a következők: A térszintaxis analízis hazai adaptációja A kutatás részcéljai a hazai térszintaktikai kutatás elősegítése érdekében a következők: A térszintaktikai elemzések lehetőségeinek bemutatása hogyan írja le a térszintaxis analízis az egyes települések struktúráját? Módszertani ajánlások megfogalmazása a térszintaxis analízis alkalmazására, különös tekintettel a hazánkban tapasztalható felgyorsult településfejlődési folyamatokra hogyan használható a térszintaxis analízis a településkutatásban és a településtervezésben? A településkép és a térszintaktikai tényezők összefüggéseinek bemutatása A térszintaktikai jellegzetességek és a települési táj közötti főbb összefüggések meghatározása a következő kutatási részcélokat foglalja magába: A településkép és a települési táj a térszintaktikai tényezők segítségével történő jellemzésének vizsgálata milyen formában segítheti a települési tér térszintaktikai értelmezése a településkép és a települési táj leírását? Egyes természeti adottságait tekintve eltérő településtípusok térszintaktikai jellemzői közötti különbségek feltárása milyen térszintaktikai törvényszerűségek mutathatók ki a különböző természeti adottságokkal bíró településeket illetően? 3
9 4
10 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A térszintaxis analízis elméleti háttere A térszintaxis elmélete és alkalmazásai hazánkban még kevéssé ismert és gyakorolt területei a települések szerveződésével foglalkozó tudományoknak (TERRA STUDIO 2005). Az elmélet és a módszertan alapvetően különbözik a jelenleg uralkodó település-szerkezeti teóriáktól és alkalmazásoktól. A térszintaxis az absztrakt társadalmi kapcsolatok és a fizikai tér közötti összefüggésekre világít rá a fizikai tér jellemzőin keresztül. A települési térben alapvetően kétféle egységet különböztethetünk meg: az épületek belső terét, amelynek szintén sajátos belső struktúrája van, illetve az épületek által meghatározott külvilágot, szabadteret ( open space ), amely a társadalmi kapcsolatok elsődleges színtere, így a szabadterek szerkezete egyben a társadalmi kapcsolatok meghatározója is. Durkheim értelmezésében (In HILLIER és HANSON 1984) a települési kapcsolatok a társadalmi szolidaritáson keresztül értelmezhetők. A szolidaritás, vagy társadalmi összetartozás alapvetően kétféle módon valósulhat meg: helyi kapcsolatokon, valamint az egész városi társadalmon átívelő kapcsolatokon keresztül. Az előbbi, az úgynevezett organikus szolidaritás, a helyi szereplők egymásrautaltságán, és egyedi társadalmi szabályrendszerei mentén definiálható, míg az utóbbi, a mechanikus szolidaritás, különböző társadalmi csoportok tagjait egyesíti a közös ideológia és gondolkodás alapján. A szabadtérben megvalósuló találkozások a fentiek alapján vagy a helyi, organikus szolidaritást erősítik, amennyiben egy adott környéken élőkről van szó, vagy a város más negyedeiből érkezőkkel a mechanikus szolidaritás megvalósulását teszik lehetővé. A találkozások közötti ezen alapvető eltérések mellett a kialakuló kapcsolatok különböznek az azok fölött gyakorolt kontroll tekintetében is, hiszen a különböző társadalmak különböző módon szabályozzák a találkozásokat és a kialakuló kapcsolatokat, amely tetten érhető azok helyszínének kialakításában is. A térszintaxis alapgondolata a találkozások, és azok kontrollja, valamint az ezek mögött meghúzódó térbeli konfiguráció összefüggése, amely így alapvetően a városi lakos és a városba/városrészbe kívülről érkező társadalmi-térbeli tapasztalatán alapul. A település társadalmi-térbeli konfigurációja ezek alapján kettős folyamat eredménye: egyrészt a találkozások módja általánosan érvényes, globális mintákat létrehozó helyi organikus szabályokból és intézményekből építkezik, amely a helyi politika dominanciáját jelenti, 5
11 másrészt, az egyes elemek közötti összefüggések által meghatározott mechanikus szolidaritásán alapul, amely egy globális ideológia mentén szerveződik. Itt a globális ideológia a kifejezés nem az általánosan elfogadott értelmében szerepel; térszintaktikai értelemben a globális ideológia egy, a város életét meghatározó, városi össztársadalmi szervező erőként definiálható. A települési forma a térszintaktikai értelmezés konfigurális rendszerében írható le. Minden településnek létezik legalább egy nagyobb települési sűrűségű része, amely az emberek találkozásának, a társadalmi kapcsolatoknak legfőbb területe, és/vagy egy olyan településrész, amely a tágabban értelmezett közintézmények globális funkciójú épületei találhatók. Az első esetben a szabadterek határait közönséges utcákban közönséges épületek alakítják ki, amely így helyi jelleggel ruházza fel az adott környéket. A második esetben a középületek jellemzően egyedülálló beépítésével, a globális hatalom a települési rendszert a grandiózus épületek által alkotott rendszerben szervezi. Ezek alapján a város vagy városrészek alapvetően kétféle formát ölthetnek: a térszervezésben az utcákon kialakuló kapcsolatok a helyi szabályai és politikája érvényesül, és a település helyi szabályokból építi fel globális rendszerét (helyi globális; például kereskedővárosok), vagy a térszervezésben a nagyméretű, erős ideológiai hatással bíró egyedi terek érvényesülnek, melyek a helyi szabályrendszert is dominálják (globális helyi, pl. adminisztratív központok, fővárosok) A térszintaxis analízis alkalmazása A térszintaxis leíró nyelvként értelmezhető. A nyelv elemei a különböző települési terek (szavak), amelyeket az elméletből levezett szabályok (nyelvtan) rendeznek jelentéssé. Egy adott tér a természetes nyelvvel leírható térszintaktikai jellemzői a gráfok nyelvére lefordítva a szóbanforgó tér a disztribúciós és szimmetria értékeivel jellemezhető. A disztribúció és a szimmetria matematikai jelentése a tér szempontjából úgy fogalmazható meg, hogy A szimmetrikus B-hez képest, ha A úgy viszonyul B-hez, ahogy B A-hoz, és A elem disztributív B-hez képest, ha 1-nél több nem metsző útvonalon juthatunk A-ból B-be. A gráfcsomópont (egy adott tér) relatív szimmetria értéke megmondja, hogy az adott elem milyen távolságban (a húrok száma, amelyen keresztül eljuthatunk A-ból B-be) helyezkedik el a rendszer többi elemétől, így a relatív szimmetria érték a globális (rendszerhez viszonyított) térszintaktikai jellemzőt, az integrációt határozza meg. 6
12 Az egy csomópontból való kiindulási lehetőségek száma a disztribúció, amely a térszintaktikai helyi kontroll, tehát a helyi kapcsolatok erősségének jellemzője. Ezek alapján egyes elemeket a matematikai nyelvből levezetett szimmetria és disztribúciós értékeikkel jellemezve a terek, a rendszer szintjén pedig a települések szerkezete határozható meg, amely a térszintaxis természetes nyelvére fordítva a kontroll és integráció társadalmi jelentését hordozza (HILLIER és HANSON 1984) A térszintaxis analízis alkalmazhatóságának vizsgálata A térszintaxis analízis alkalmazhatóságnak vizsgálata a településkutatásban és a -tervezésben ötféle módon történt: 1. A hazai településfejlődés és tervezés során leggyakrabban alkalmazott, elméleti települési konfigurációk térszintaktikai vizsgálata 2. A települések szerkezetének térszintaktikai elemzése Budapest példáján A vizsgálat lépései a következők: Budapest városszerkezetének leírása irodalmi feldolgozás és területi statisztikai elemzés A város körzeteire közreadott statisztikai adatok rövid összefoglaló elemzése Budapest térszerkezetének néhány főbb vonását emeli ki (KSH 2003). A vizsgált adatok: Fizikai jellemzők: 1000 főre jutó lakóépületek száma (a beépítés sűrűségét jelző mutató), 1945 előtt épült lakások száma (az adott körzet történelmi jellegét jelző mutató) Társadalmi jellemzők: népsűrűség (a találkozások potenciális intenzitását jelző mutató), felsőfokú végzettségűek aránya (társadalmi státusz mutatója) Gazdasági jellemzők 1 : 1000 főre jutó kiskereskedelmi egységek száma, 1000 főre jutó vendéglátó egységek száma (ellátottsági mutatók) Budapest térszerkezetének térszintaktikai vizsgálata 3. A térszintaktikai értékek összehasonlítása a településrészek fizikai és társadalmi szerkezetét leíró statisztikai adatokkal A városszerkezeti tengelyek térszintaktikai értékeinek városkörzetre történő összesítése térinformatikai módszerekkel A statisztikai adatok és a térszintaktikai adatok közötti összefüggések vizsgálata matematikai statisztikai módszerekkel: regresszió, determinációs koefficiens számítása 1 Kerületi szinten gyűjtött adatok. 7
13 4. A városfejlődés szerkezeti változásainak vizsgálata Budapest belső városrészének tengelyeinek részletes digitalizálása az 1870-es és a 2001-es állapotoknak megfelelően; a digitalizált területi kiterjedését az 1870-es térképi anyag területi kiterjedése határozta meg; (Buda-Pest térképe, 1870; kiadja Aigner Lajos, Budapest, illetve Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (BFVT 1998) A két, a városi tengelyekre előállt térszintaktikai adatállomány méteres pixelre történő összesítése térinformatikai módszerekkel (29 31 db pixel) A két pixeles állomány összehasonlítása, a két időpontra adott pixelre előállt értékek kivonásával és a változások leírásával 5. A különböző városi konfigurációk térszintaktikai elemzése, tipikus városszerkezeti formák térszintaktikai jellemzése Különböző települések és településrészek tengelyeinek részletes digitalizálása A térszintaktikai jellemzők összesített statisztikai elemzése A vizsgált települések és településrészek (összesen 20 db): Budapest: Belső területek, Belváros, Budai Vár, Középső-Ferencváros, Wekerle-telep, Pestszenterzsébet kertvárosi rész, Gellérthegy Hajdúböszörmény: város, belső központi területek, vár, városszéli kertvárosi lakóterület Tiszaújváros: város, központi zóna, lakóterületek, TVK gyártelepe, Tiszaszederkény falusias városrész Salgótarján: város, központi zóna, Salgóbánya és Somoskőújfalu falusias városrészei A településkép leírása és a térszintaktikai értékekkel való összevetése A vizsgálat fotódokumentációra alapulva bemutatja a mintaterületeken a városképi elemeket, alapja a városképi szekvenciák leírása, amely a CULLEN által meghatározott stílus és jelentéstartalmak (1971) és a STMAPS által vizsgált dominancián (2000) túlmenően, a funkcióvesztés és a diszfunkció megjelenését is magába foglalja (WOOD és HANDLEY 2001). A városkép leírásával párhuzamosan az érintett térelemek térszintaktikai jellemzőit is meghatároztam Budapest belső városrészeit érintő részletes jellemzés alapján, a különböző térszintaktikai információkat logikai úton rendelve hozzá egy-egy jellegzetes városképhez, városképi elemhez. Miután a településkép leírása jól ismert és jelentős irodalommal rendelkező tengelyek és városrészt érint, a térszintaktikai elemzésből leszűrhető megállapítások kézzelfogható bizonyítékkal szolgálhatnak a módszer a településkép leírásában való alkalmazhatóságát illetően. 8
14 A vizsgált mintaterületek a következők: A Duna városi jelentőségű tengelye: Budapest legfontosabb szervező tengelye, amely a két jellegében sok tekintetben eltérő városfelet választja el. Középső-Ferencváros városi körzet (Ferenc körút, Soroksári út, Haller utca Üllői út): a rendszerváltás utáni időszak, a Budapest belső részeit közvetlenül érintő egyetlen nagyobb volumenű városszerkezeti beavatkozásával, a Lágymányosi híd megépítésével érintett városi körzet, amely jelentős átalakuláson ment/megy keresztül, részben az új városszerkezeti elem megjelenése következtében. 9
15 10
16 3. EREDMÉNYEK 3.1. Elméleti szerkezeti formák térszintaktikai jellemzése Az elméleti rendszerek térszintaktikai konfigurációit vizsgálva elmondható, hogy a tudatos emberi gondolkodás sémái minden esetben matematikai törvényszerűségeket eredményeznek. A szimmetrikus torzítatlan sakktáblaszerű rendszer (grid) típusa a lehető legdemokratikusabb rendszer, ahol nincsenek kitüntetett tengelyek, minden egyes térelem ugyanazon a kontroll és integrációs értékekkel bír, tehát a társadalmi kapcsolatok intenzitása is a lehető legegyenletesebben oszlik el. Bármilyen módon is torzítjuk a rendszert minden esetben egy vagy több tengely kiemelt szerephez jut. A szimmetriát ugyanolyan elemszámmal megbontva, illetve valamilyen irányban új elemeket rendelve a szimmetrikus grid rendszeréhez több térelem kisebb-nagyobb mértékben kiemelkedik. Új, párhuzamos elemeket adva a rendszerhez ismét csak megváltozik az abszolút demokratikus rendszer, szimmetrikus elrendezés esetén a teljes rendszeren uralkodó tengelyek jönnek létre. A gyűrűs-sugaras rendszer alapvetően már valamilyen a települést átfogó ideológia meglétét mutatja, a legtöbb esetben kirajzolódik a sugárirányú tengelyek által kijelölt központi terület. A különböző változatok tekintetében elmondható, hogy amennyiben a sugárirányú tengelyek közvetlenül találkoznak, úgy a globális kontroll központ jön létre, amennyiben viszont nem, például a sugárirányú tengelyeket körutak kötik össze, úgy csak integrációs központok azonosíthatók, amelyek elsősorban a kívülről jövők találkozási helyei, az átmenőforgalom kiemelt elemei. A legegyszerűbb lineáris rendszerben az elemszám változásával jelennek meg a kiemelt szereppel bíró tengelyek, tehát a település fejlődésével a fenti konfigurációk mellett feltételezhető az átfogó mechanikus szolidaritás, tehát az össztársadalmi ideológia erősödése. Az új elemek megjelenése például egy-egy utcára szervezett és valamilyen természeti tényező (domborzat, vízrajz) által szerkezetileg meghatározott falu fejlődése esetén természetes jelenségként valósulhat meg, ez esetben a települési ideológia szerepét a természeti tényezők veszik át. 11
17 3.2. Budapest térszerkezete, a térszintaktikai jellemzők és a városkép összefüggései A térszintaktikai értékek és a leíró statisztikai értékek közötti összefüggések A városrész szintre aggregált statisztikai és a térszintaktikai jellemzők között a legtöbb esetben statisztikai jelentőséggel bíró kapcsolat mutatható ki. A kapcsolat erőssége a felsőfokú végzettsgűek arányától eltekintve minden esetben jelentősnek, ha nem is statisztikailag egyértelműen meghatározottnak mondható. A különböző értékek közötti összefüggések a fenti kivétellel legalább 40%-os megbízhatósággal jellemzik a rendszert (1. táblázat), tehát a térszintaktikai értékek legalább 40%-os biztonsággal modellezik a városrészek legfontosabb leíró statisztikai adatait. 1. táblázat. A térszintaktikai értékek összefüggéseinek erőssége a statisztikai adatokkal Kapcsolati fok R 2 Népsűrűség Szoc. státusz Lakóép. Tört. jelleg Beépítés P. reg. 0,4414 0,1141 0,5045 0,5215 0,7024 Lg. reg. 0,4139 0,0770 0,5051 0,4272 0,6507 Lin. reg. 0,3864 0,1139 0,3692 0,5192 0,6279 Kontroll R 2 Népsűrűség Szoc. státusz Lakóép. Tört. jelleg Beépítés P. reg. 0,4039 0,1312 0,4923 0,4912 0,6573 Lg. reg. 0,3829 0,1007 0,4848 0,3923 0,6151 Lin. reg. 0,3803 0,1308 0,3862 0,4878 0,6233 Integráció R 2 Népsűrűség Szoc. státusz Lakóép. Tört. jelleg Beépítés P. reg. 0,4555 0,1175 0,4982 0,5543 0,7268 Lg. reg. 0,4400 0,0937 0,5076 0,4630 0,6846 Lin. reg. 0,4083 0,1146 0,3519 0,5497 0,6246 A statisztikai értékekkel az integráció értéke mutat legerősebb kapcsolatot, de a fentiek miatt a más térszintaktikai értékek hasonlóan jó eredményeket hoznak. A térszintaktikai értékek a legerősebb kapcsolatot a beépítéssel, tehát a városképet fizikai megjelenését alapvetően meghatározó jellemzővel mutatják (R 2 ~ 0,7). A leggyengébb kapcsolat a szociális státuszt leíró felsőfokú végzettségűek tehát a városképet a legközvetettebb módon jellemző értékeivel mutatható ki (R 2 ~ 0,1), a többi statisztikai értékkel az összefüggés erőssége 50% körüli, amely humán és természeti tényezők között lévő összefüggések esetében jelentősnek mondható (1. ábra). 12
18 1. ábra. A térszintaktikai értékek és a statisztikai mutatók jellemzői Statisztikai adatok forrása: KSH 2003; térszintaktikai értékek: saját eredmények 13
19 A térszintaktikai értékek a városfejlődés leírásában A XIX.sz. végén bekövetkező strukturális változások a város további fejlődését alapvetően befolyásolták, a belső területek egészét érintették, az egyes városrészek külső és belső kapcsolatrendszere megváltozott. A szerkezeti változások legfontosabb mozgatórugója a Nagykörút és az Andrássy út a térszintaktikai értékekkel is jól kirajzolódó szerkezeti elemei voltak, amelyek a kapcsolódó városrészek jellemzőire is jelentős hatást gyakoroltak. A változások nyertese egyértelműen Pest, ahol a városi léptékű kapcsolatok kiterjedt területeket érintettek, a változások a helyi jelleg gyengülésével egyfajta egységes városképet hoztak létre. Kiemelkedő növekedést mutat a térszintaktikai jellemzők mindegyike esetében Bel-Buda délnyugati része, valamint Pest központi részeinek északi-északnyugati (Lipótváros, Herminamező) és déli (Középső-Ferencváros) területei, amelyeket a szerkezeti változások inkább közvetve érintettek. A strukturális változások a város központi területeit elsősorban a Kiskörút két szélső pontján, a középkori északi és déli városkapuk térségében, a Deák téren és attól északra, valamint a Kálvin téren erősítették meg. Míg az előbbi városrész az adminisztratív funkciók központja (városháza, megyeháza), a Kálvin tér térsége a kulturális és az üzleti élet csomópontjai, tehát inkább a polgári élethez kötődő tevékenységeknek ad otthont (2. ábra). 2. ábra. Budapest belső területei térszerkezetének változása a térszintaktikai értékek alapján,
20 Térszintaktikai jellemzők és városképi jellegzetességek A Duna központi tengelye A Duna a főváros legfontosabb tengelye, a városi tér szervezésének legdominánsabb eleme, a több száz méter széles folyam jelentősége a térszintaktikai értékek alapján is egyértelmű. A térszintaktikai értékek a város központi területei felé erősödnek, a vizsgált terület északi részein a tengely jelentősége megmarad, azonban a merőleges tengelyek városi szerepe folyamatosan csökken, a déli, a Petőfihídtól kezdődő Duna parti szakasz, illetve Buda északi folyópartja a vizsgált rendszerben kis jelentőségű tengelyek. A teljes városi rendszert vizsgálva Duna menti tengelyek szerepe azonban mindenképpen kiemelkedő mind az integráció mind pedig a kontroll tekintetében. A Duna tengelye a városképben ugyanúgy meghatározó, mint a szerkezetben. Míg a folyam szélességénél fogva biztosítja az átláthatóságot Buda és Pest között és hosszanti irányban is, jelenléte vizuális tengelyként és lokálisan is domináns. A tengely városképben betöltött szerepét nemcsak a jelentős, vízfelülettel jellemezhető nyílt tér, hanem a vele párhuzamosan futó közlekedési tengelyek térfalai jellemzik, más és más jellegzetességekkel bírnak központ-periféria viszony, a természeti tényezők függvényében, illetve a térszintaktikai értelemben is kiemelkedő hidak, hídfők által alkotott csomópontok esetében. Ferencváros városkörzet A vizsgált mintaterület képe a körzet határain és a belső részeken jelentősen eltér egymástól. A határoló városi jelentőségű fő tengelyek szélessége a kialakult és szigorú térfalak dominanciáját oldja, a belső részek helyi jelentőségű tengelyein a térfalak nyomasztóan hatnak az arra járókra. A térfalak a csomópontokban bomlanak meg; míg a Boráros téri hídfőnél ez határozottan jelentkezik, addig a Ferenc körút és az Üllői út találkozásánál ez kisebb mértékű, míg a belső részeken a helyi jelentőségű csomópontokban nem jellemező; elmondható, hogy a térfalak megbomlása a térszintaktikai értékekkel is jellemezhető városi és körzeti tengelyek integrációs értékeinek függvénye (3. ábra). A közlekedés a nagyobb tengelyek domináns funkciója, amely a csomópontokban sokszor igen zavaró városképet eredményez. A városi léptékű tengelyek és különösen csomópontjaik a társasalmigazdasági funkciójuk tekintetében is eltérnek: az integráció csökkenésével a kereskedelmi funkció csökken, a középső-ferencvárosi körzet szolgáltatási tengelyei a városi léptékben is számottevő tengelyek, melyek közé a Mester és Haller utcák is beletartoznak. 15
21 3. ábra. Középső Ferencváros térszintaktikai értékei 3.3. A különböző települési formák térszintaktikai jellemzői A térszintaktikai értékek alapján elméleti úton lehetőség nyílik egy térszintaktikai város-tipológa kialakítására, azonban az egyes települések és településrészek térszintaktikai és településképi jellemzőinek összehasonlítása konkrét bizonyítékul is szolgál. A vizsgált települések kontroll és integrációs értékei összefüggéseinek erőssége a helyi és a globális téralakító erők összefüggését jelzik. Egyrészt vizsgálható az egyes térelemek kontroll és integrációs értékei közötti törvényszerűségek erőssége tehát a térelemek varianciája (R2), másrészt pedig az egyes térelemek az integrációtól, a városi ideológiától való függőségének erőssége, a kontroll-integráció regressziós egyenes meredeksége. A vizsgált 20 darab városrész közül mind kapcsolatok erőssége, mind pedig az integrációtól való függés erőssége a Wekerle-telep és Középső-Ferencváros esetében mutat kiugróan nagy értéket. Ez a jelenség azon két mintaterületen jelentkezik, ahol a térszerkezet tervszerű kialakítása jól meghatározható történeti korszakhoz köthető, és ahol a természeti adottságok nem játszottak jelentős szerepet a szerkezet kialakításában. Emellett ez az a két városrész, ahol a településkép is leginkább áttekinthető és értelmezhető. A közepesen erős, és hasonló jellegű kapcsolatrendszerrel jellemezhető még Budapest belvárosa, Hajdúböszörmény központi, a belső gyűrű övezte városrésze (vár) és a város szélén lévő alacsony státuszú lakóterület, valamint Pestszenterzsébet. Itt a globális várospolitika megjelenése a különböző történelmi korok domináló városi funkcióihoz köthető. A fenti városi területek szerkezetének kialakulásában a természeti adottságok általában nem játszottak jelentős szerepet. Városképi 16
22 jellegzetességeiket tekintve ezen városrészekre a egységes megjelenés egyfajta higított változata jellemző. Minden esetben valamilyen térszerkezetet torzító térelem környezetében kialakultak jellegzetes, szerencsés vagy szerencsétlen városi motívumok (templom, városháza, toronyházak). A vizsgált városok és városrészek harmadik, legnagyobb csoportja esetében elmondható, hogy a globális és helyi szabályrendszerek összefüggése alacsony fokú, és egyben a kapcsolat érzékenysége, tehát a globális városi ideológia hatása a helyi szabályrendszerre, kicsi. A vizsgált területeken Tiszaújváros és Hajdúböszörmény kivételével a természeti adottságok mindenhol legalább közepes erősséggel befolyásolták a városszerkezet alakulását, tehát a helyi szabályrendszer elsősorban a természeti adottságoknak köszönhetően érvényesült. Ezen csoport esetében a városkép eklektikus volta is jellemző; akár tervezési-ideológiai, akár természeti adottságok miatt, de ezen mintaterületeken figyelhető meg leginkább a városkép sokfélesége is. 17
23 18
24 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK 4.1. Tézisek A települések társadalmi-gazdasági struktúrája és fizikai formája közötti összefüggések már régóta ismertek, elfogadott az a tézis, miszerint a társadalmi döntések kulcsfontosságúak a tér alakításában, illetve, hogy a fizikai tér egyben a társadalmi-gazdasági kapcsolatokat is befolyásolja. A fenntartható fejlődés elmélete a környezeti tényezőknek is hasonló jelentőséget tulajdonít a települési folyamatokban; a fenntarthatóság egyik alapgondolata, hogy a társadalmigazdasági folyamatok alapját a környezeti rendszerek alkotják, azokkal a környezet komplex kölcsönhatás rendszerekben értelmezhető, és a három tényező együttes érvényesülése esetén lehetséges csak az emberi nem generációkon átívelő fejlődése. Értelmezésemben a városszerkezetet vizsgálva a fenntarthatóság egyik alapvető kérdése, hogy a vajon az épített környezet megfelelően támogatja-e egy egészséges városrész-hierarchia kialakulását, ahol a központok és alközpontok rendszere biztosítja a társadalmi és gazdasági igények kielégítését. A harmónia, mint a fenntarthatóság kritériuma alapvetően szubjektív; dolgozatomban a funkciókat (diszfunkció és funkcióvesztés), az emberi léptéket (dominancia), a formák és az épített környezet minőségegét (stílus és üzenet ) definiáltam olyan tényezőkként, amelyek alapján a településkép esetében a fenntarthatóság értelmeztem. Térszintaxis analízis alkalmazhatósága A térszintaxis analízis dolgozatban szereplő alkalmazásai együttesen alkalmasak általános és Budapest esetében konkrét következtetések megfogalmazására is. A térszintaktikai analízis során azonosítottam Budapest központját, alközpontjait és perifériáit. A térszintaxis elmélete alapján ezen eredményeim túlmutatnak a pusztán fizikai vagy társadalmi-gazdasági elemzések eredményein, mindezek összegzéseként értelmezhetők, amivel megteremtődik a kapcsolat az absztrakt jellegű társadalmi és gazdasági, valamint a fizikai jellegű épített és természeti környezet között. Tézis 1.): A térszintaktikai vizsgálatok segítségével konkrétan meghatároztam azon városkörzeteket, amelyek központként definiálhatók. Tézis 2.): A térszintaktikai vizsgálatok segítségével meghatároztam az alközpontként, és központhiányos területként definiálható városkörzeteket. 19
25 Tézis 3.): A térszintaxis és a leíró településtudomány közötti kapcsolatokat feltárva igazoltam a térszerkezet és a társadalmi folyamatok közötti kapcsolatok erősségét. Igazoltam, hogy a térszintaxis analízis az épített tér vizsgálatával alkalmassá válik a város fejlődését befolyásoló komplex társadalmi, gazdasági folyamatok modellezésére, és a városkép főbb meghatározó tapasztalati elemei helyének és minőségének azonosítására. Tézis 3.1.): Vizsgálataim szerint, a helyi és a városi szintű döntések egyensúlya alapvetően határozza meg egy-egy városrész szerkezét és képét. Megállapítottam, hogy attól függően, hogy egy adott tér alakításában mely döntési mechanizmus érvényesül, a térszerkezet más és más formában alakul, amely a városi és a helyi érdekek eltéréséből fakad. A településkép és a térszintaktika kapcsolatai A különböző városrészek és konkrét települési terek együttesen a települési tájban jelennek meg, azok a települési táj alrendszereinek tekinthetők. A különböző döntéshozási mechanizmusok a városrészeken és tereken érvényesülnek, de összességében egy olyan városi szintű térszerkezet hoznak létre, amely a települési táj szintjén értelmezhető. A települési táj megjelenése tehát nem pusztán a városi szintű ideológia függvénye, hanem benne a helyi szabályrendszerek is érvényesülnek. Tézis 4.): Vizsgálataim alapján a különböző szinten meghozott, a térszerkezetet érintő társadalmi döntések, valamint a településkép és a települési táj között komplex kapcsolatrendszer működik. A különböző szinten meghozott társadalmi döntések, valamint a településszerkezet és a városkép összefüggései értelmében a következő részeredményekre jutottam: Tézis 4.1.): Megállapítottam, hogy a városi szinten értelmezett globális ideológia erőteljes megjelenése az átlátható és a városközpontra fókuszáló szerkezete mellett a városkép egységes és jól értelmezhető kialakulásához is vezet. Ez a jelenség független a globális ideológia egy-egy adott korra jellemző törekvésétől. Tézis 4.2.): Vizsgálataim alapján a globális társadalmi térszervezés lehetőségének csökkenésére a társadalmi reakció az adott történelmi korszak ideológiájának, stílusának megfelelő városi jel kialakítása. A ilyen formán meghatározó városképi elemek a szemlélő számára nehezen felfogható komplex szerkezet és megjelenés mellett, sokszor idegen közegben, a városkép eklektikáját erősítik, de egyben segítséget nyújtanak a településkép és a települési táj értelmezésében. 20
26 Tézis 4.3.): A dolgozatban kimutattam, hogy a városfejlődés során kialakuló egyre komplexebb térszerkezet a természeti adottságoktól függetlenül is korlátozza egy-egy adott kor globális (összvárosi) ideológiájának érvényesülését. Tézis 4.4.): A térszintaktikai értékek és a közlekedési funkciók összevetésével azt az eredményt kaptam, hogy a térszintaktikai elemzésekkel a közlekedési funkciók minősége és intenzitása is leírható. Tézis 5.): Térszintaktikai vizsgálataimban kimutattam, hogy a természeti tényezők a városszerkezet alakulásában felülírják az összvárosi ( globális ) érdekeket. A városi társadalom ideológiájának hatása a helyi térszervezés szabályrendszerére csak ott teljesedik ki, ahol a természeti adottságok nem korlátozzák a városfejlődési folyamatokat. A természeti adottságok tehát olyan erőkként hatnak, amelyek a helyi térszervezés jelentőségét erősítik, ezzel csökkentik a városi szintű természetalakító törekvéseknek az erejét. A térszintaktika a térszerkezet változásának leírásában Tézis 6.): Bizonyítottam, hogy a térszintaktikai elemzésekkel új városszerkezeti elemek megjelenésének társadalmi és gazdasági hatásai jól modellezhetők. A társadalmi döntések következtében megjelenő új szerkezeti elemek megjelenése egy városban nemcsak annak fizikai megjelenése folytán, hanem közvetve is hatással van a társadalmi kapcsolatokra, a tágan értelmezett térszerkezetre és ezen keresztül a településképre. Ezen hatások térben jelentős távolságra is érzékelhetők. A térszintaktika elmélete alapján a hatások társadalmi, gazdasági tekintetben is értelmezhetők. Tézis 7.): Bizonyítottam, hogy az új térszerkezeti elemek megjelenése megváltoztatja egy-egy városrész fejlődési potenciálját. Egy-egy térszerkezeti beavatkozás a térszintaktikai jellemzők alapján számszerűsíthető fejlődési potenciált jelent a különböző városi területek számára. Vizsgálataim alapján a változás lehet negatív vagy pozitív előjelű is, attól függően, hogy milyen mértékben segíti elő az adott területen városi folyamatok megerősödését, a központ-periféria viszonyok fenntartható irányú változását, illetve ezek a városképben megjelenő következményeit. Települések tipizálása a térszintaktika segítségével A települések tipizálásával foglalkozó törekvések közös megállapítása az volt, hogy bár lehetséges elméleti modellek felállítása, azok csak igen korlátozottan alkalmazhatók akár egy-egy konkrét város 21
27 jellemzésére, vagy egy tágabb térség (ország) városainak osztályozására. A városok osztályozásának térszintaktikai alapja a különböző városi terek kapcsolatrendszere, amelyet a kontroll és az integráció értékeivel jellemeztem. A térszintaktikai értékeket az egyes városok és városrészek esetében összegezve statisztikai elemzéseket végeztem, és az eredményeket az egyes városok fejlődését leíró irodalmi forrásokkal vetettem össze. Ezek alapján: Tézis 8.): Kimutattam, hogy a városok szerkezetének tipizálása a térszintaktikai vizsgálatokkal sem lehetséges egyértelműen. Eredményeimmel bizonyítottam, hogy bár városi szinten tiszta szerkezettel nem találkozhatunk, egyes városrészek esetében meghatározhatók domináns szerkezeti formák, amelyek jellemzően valamilyen térszintaktikai értelemben vett átfogó ideológiához köthetők. A munkám során megvizsgált települések és településrészek térszintaktikai jellegzetességei alapján: Tézis 9.): Kimutattam, hogy a hazánkban tipikus városszerkezeti formák tervszerű városépítészeti beavatkozásokhoz köthetők. A települések fejlődése során a város a különböző összvárosi (globális) vagy helyi ideológiák mentén formálódó városrészek egyedi halmazává alakul, így városi szinten a tervezettség folyamatossága sem eredményez egységes és tipizálható szerkezetet A térszintaxis analízis alkalmazhatósága A módszer legfőbb előnyeit az eddigi vizsgálatokkal és modellezési gyakorlattal szemben a következőkben azonosítottam: A térszintaktikai alapadatok előállításának gyorsasága és egyszerűsége A térszintaktikai modellek alkalmazásával a szerkezeti jellemzők számszerűsíthetők, a tervezői hiba csökkenthető A térszintaxis analízis módszerével a különböző beavatkozási lehetőségek modellezése, és a hatások előrejelzése jelentősen leegyszerűsödik A térszintaxis analízis gyakorlati alkalmazását a szerkezeti és szabályozási tervek előkészítésében és kimunkálásában a következők szerint javaslom: A vizsgálati fázisban meghatározhatók a városi jelentőségű csomópontok, tengelyek és jelek, valamint központok, alközpontok és a központhiányos városi körzetek. Ezen információra alapozva lefektethetők azon fejlesztési célok, amelyek biztosítják a társadalmi-gazdasági szempontból kívánatos térszerkezeti és szabályozási beavatkozásokat. 22
28 A javaslattevő fázisban a vizsgálati eredmények alapján a különféle szabályozásokon keresztül megtörténhet a már meglévő szerkezet és szabályozás olyan módosítása, amelyek megfelelnek a központ-periféria viszonyokat és a településképet érintő a döntéseknek. A szabadtér tervezésben kapcsán megjelenő tervezés és a döntéshozás folyamatok segítségére a térszintaxis analízis alkalmazását a következő területeken javaslom: A beépítés vizsgálata, a meglévő és a különböző tervezett beépítési módok és formák modellezése, a térkapcsolatok meghatározása A különböző funkcionális és formai jellemzőkkel bíró terek kapcsolatrendszerének feltárása, a különböző fejlesztési alternatívák vizsgálata Zöldfelületek kialakítása Meghatározhatók a zöldfelületi arányok és zöldfelületi ellátottság, valamint a zöldfelületek elérhetősége, megközelíthetősége, ezen belül: A különböző zöldfelületi elemek egymáshoz való viszonya A különböző zöldfelületi funkciókhoz köthető területhasználat (pl. védelem, pihenés) Zöldfelületi funkciókhoz kapcsolódó objektumok (pihenőhelyek, feltáró hálózat, stb.) Közlekedési rendszerek (közlekedési területek) kapcsolatai A szabadtér tervezés tekintetében különleges vizsgálati lehetőséget ad, ha a tengelyeket nem fizikai, hanem vizuális tengelyekként értelmezzük. Itt a különböző pontokból jellemzően valamilyen kitüntetett pontból modellezhetjük azt, hogy a szemlélő elé milyen látvány tárul, a különböző építészeti, kertépítészeti eszközökkel kialakított térhatároló elemek hova engednek betekintést. A vizuális értelmezéssel tehát láthatósági vizsgálatokat végezhetünk, amely alapján a tervezési folyamatban biztosíthatjuk egy-egy speciális objektum vagy tengely felismerését, valamint a tervezői, döntéshozó szándéknak megfelelően (pl. különleges funkciók, szimbolikus jelek, stb.) vezethetjük a tér használóit, így a téralakítás segítségével hívhatjuk fel figyelmüket a tér, a forma és a szimbólumok üzeneteire. A dolgozatomban eddig bemutatott alkalmazások mellett, a módszer hasznosítását a további kutatásielemzési területeken javaslom: Települési hálózatok vizsgálata a fejlesztéspolitika, területfejlesztés szempontjából Központi funkcióval bíró települések kijelölése, a központi funkciók és a térszerkezeti központi jelleg közötti különbségek meghatározása Elzárt, funkcióhiányos a társadalmi-gazdásági szempontból elmaradott települések és térségek azonosítása; pl. az elmaradott kistérségek azonosítására 23
29 A különböző településközi kapcsolatok fő irányainak tengelyeinek meghatározása, a különböző szintű központ-alközpont-periféria viszonyok elemzése Tájtervezés Táji mozaikosság vizsgálata a különböző területi jellemzők kapcsolatrendszereinek elemzésén keresztül; Ökológiai hálózatok tervezése Közlekedéstervezés Európai vagy országos úthálózati elemek tervezése, a forgalom modellezése, forgalmi prognózisok, a megvalósítás társadalmi-gazdasági-környezeti hatásainak modellezése Közösségi közlekedés tervezése, a térszerkezet és a közösségi közlekedési hálózatok közötti kapcsolatrendszerek minőségi és mennyiségi analízise, a közösségi közlekedési rendszerek felülvizsgálata Épülettervezés Középületek belső közlekedési rendszerének elemzése, tervezése; pl. nagy tömeget befogadó kulturális és sportlétesítmények esetén Az épületek funkcióinak elhelyezése a különböző belső közlekedési hálózatok és a használó szándékoknak megfelelően 24
30 IRODALOMJEGYZÉK Hivatkozott irodalom ANDERSON, W.P., KANAROGLOU, P.S., MILLER, E.J. (1996): Urban Form, Energy and the Environment: A Review of Issues, Evidence and Policy p. In: BANISTER, B., BUTTON, K., NIJKAMP, P. (Szerk.): Environment, Land Use and Urban Policy. Cheltenham: Edward Elgar Publishing 608 p. BFVT (1998): Budapest Főváros Településszerkezeti Terve. Budapest CULLEN, G. (1971): The Concise Townscape. London: The Architectural Press 200 p. HALL P. és PFEIFFER U. (Szerk.) (2000): Urban Future 21, A Global Agenda for Twenty-First Century Cities. London: E&FN SPON, 363 p. HILLIER, B. (1996): Space is the Machine, A configurational theory of architecture. Cambridge: Cambridge University Press 447 p. HILLIER, B. és HANSON, J. (1984): The Social Logic of Space. Cambridge: Cambridge University Press 276 p. JIANG, B. és CLARAMUNT, C. (1999): A Comparison Study on Space Syntax as a Computer Model of Space. URL cit.: JIANG, B., CLARAMUNT, C., KLARQUIST, B. (s.a.): An Integration of Space Syntax into GIS for Modelling Urban Spaces. URL cit.: KSH Budapest és Pest megyei Igazagatóság (2003): A nagyvárosok belső tagozódása, Budapest. Budapest: KSH, Budapest és Pest megyei Igazagatóság 256 p. LYNCH, K. (1960): The Image of the City. Cambridge: MIT Press and Harvard University Press 202 p. SCHWAB, W.A. (1992): Urban Sociology. Engelwood Cliffs, NJ: Prentice Hall 560 p. STAMPS, A.E. (2000): Psychology and Aesthetics of the Built Environment. Boston: Kluwer Academic Publishers 327 p. 25
31 WOOD, R., HANDLEY, J. (2001): Landscape Dynamics and the Management of Change. Landscape Research 26 (1) p. A témához kapcsolódó saját publikációk FÜRSTAND, A. (2002): Economy, Society and the Sustainable Landscape An application of Space Syntax in the Study of Urban Landscape Changes in Budapest, Master of Science thesis, Wageningen: Urban Environmental Management Centre, Housing and Urban Development Studies and the Wageningen University. FÜRSTAND, A. (2003): A térszintaxis analízis a települési szerkezet és a településkép vizsgálatában. Tájépítészet 7 (2) p. FÜRSTAND, A. (2007): The Change of Society and the Change of Space Absztrakt. The signs of tradition in the architecture Konferencia, Nysai Állami Főiskola, (The State Higher Vocational School in Nysa), Lengyelország TERRA STUDIO 2 (2003a): M8 gyorsforgalmi út kiépítettségének hatása az érintett kistérségek elérhetőségére. Kutatási dokumentáció. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. 65 p. TERRA STUDIO 2 (2003b): A magyarországi kistérségi rendszer értékelés a központi szerepkör, az elérhetőség mint térszervező tényezők figyelembevételével. Kutatási dokumentáció. Nemzeti Területfejlesztési Hivatal. 85 p. TERRA STUDIO 2 (2005): A közúthálózat modellezése a társadalmi-gazdasági folyamatok szempontjából. Kutatási dokumentáció. Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. 101 p. 2 A Terra Studio Kft. vezető szakmai munkatársaként, a cég által jegyzett térszintaktikával kapcsolatos kutatási, tervezési projekteket és részprojekteket egyedüli felelős projektvezetőként (TERRA STUDIO 2003b, 2005), illetve a munkarész elkészítéséért egyedüli felelős tervezőként (TERRA STUDIO 2003A) önállóan végeztem. 26
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN Almási Balázs Budapest 2007 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet
RészletesebbenLakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban
Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM TÉZISEK A magyar számviteli rendszer hatása a számviteli politikára, elméleti modellalkotások, módszertani fejlesztések. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Készítette: Tóth Márk Gödöllő
RészletesebbenSZERZŐK (923/2014. (VI.30.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentum)
MEGBÍZÓ: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Maczák Johanna Mátrai Réka Havassy Enikő Garay Márton SZERZŐK
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenCSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenA REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI
Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
RészletesebbenElérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Győrffy Ildikó: Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenKARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenBalatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenAz iskolakörzetesítés társadalmi hatásai
Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE
TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai
RészletesebbenA (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenA TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A TÁRSADALMILAG FELELŐS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS JELLEMZŐINEK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS KOVÁCS ILDIKÓ Gödöllő 2015 A doktori
RészletesebbenVezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász
Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Horváth Eszter okleveles közgazdász Kicsik között a legkisebbek A törpefalvak sikerének kulcstényezői Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer
RészletesebbenBONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat
BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban
Részletesebben9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011
T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenA magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása
A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenA magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire
A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014
RészletesebbenBudapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata
, Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenAZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenBudapest Főváros XI. Kerület Újbuda
Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi
RészletesebbenAZ AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS AGRÁRTERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS IRÁNYAI MAROS MEGYÉBEN. Kupán Edith
AZ AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS AGRÁRTERMELÉS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS IRÁNYAI MAROS MEGYÉBEN Doktori (PhD) értekezés Kupán Edith Budapest 2007 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:
RészletesebbenÓbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében
Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Pongrácz Tiborné (szerk.)
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenBudakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció
Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 2016. március Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 Tekintettel arra, hogy a teljes,
RészletesebbenA vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenLENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait
LENCSÉS ÁKOS 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait az ELTE könyvtár matematika szakán végezte. Jelenleg másodéves doktorandusz az ELTE-n, és a KSH Könyvtár osztályvezetője. 1 Dely Zoltán:
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenMÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az
RészletesebbenTananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok
KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
RészletesebbenDoktori Értekezés Tézisei
Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenKutatási infrastruktúrák Magyarországon
2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenA FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN
Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenKIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport
MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT
RészletesebbenGÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN
GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS REGIONÁLIS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK KOVÁSZNA MEGYÉBEN Készítette: Botos Attila Témavezető: Dr. Villányi László intézeti igazgató, egyetemi tanár
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)
RészletesebbenVeres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:
Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács
Részletesebben(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a
1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,
RészletesebbenAz élelmiszeripari kis- és középvállalkozások ellátási lánc integrációjának vizsgálata
Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások ellátási lánc integrációjának vizsgálata Készítette: Morvai
RészletesebbenPHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS
RészletesebbenJuhász Zsolt. A bibliográfiáról és a tudománymetriáról általánosságban
Juhász Zsolt A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatával foglalkozó forrásmunkákról Az általános kérdésekre kiterjedõ alkalmasság-vizsgálatról a publikációk révén nagyon régrõl vannak ismereteink. A fizikai
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem
Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:
RészletesebbenA ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA
EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola PAPP Z. ATTILA A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA TÉMAVEZETŐ: DR. KOVÁCS ÉVA
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenKészítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.
A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy
RészletesebbenII. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenJárási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK
Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás
RészletesebbenSzakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros
RészletesebbenDEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
RészletesebbenSZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA
SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.
RészletesebbenA szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány
A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata Zárótanulmány Készítette: Erdélyi Tamás, Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Előzmények...
RészletesebbenA REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI
A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
Részletesebben