POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI

Átírás

1 POLITIKA- TUDOMÁNYI INTÉZET KÉPZÉSEI, KURZUSAI

2 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A POLITOLÓGUSKÉPZÉSRŐL AZ ÓRA- ÉS KURZUSFELVÉTEL SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ BESOROLÁS Az óra- és kurzusfelvétel szempontjából a tanterv a kötelező és alternatív kurzusok kategóriáit különbözteti meg. A kötelező kurzusok az évfolyam egészét érintő, egységesen kötelező tematika és követelményrendszer szerint egy vagy több félévben oktatott kurzusok. A képesítés megszerzéséhez valamennyi kötelező kurzus felvétele, hallgatása és követelményrendszerének teljesítése szükséges. A kötelező kurzusokat többnyire kötelező előadás formájában hirdeti meg az Intézet, illetve a tanszékek. Ha valamelyik kötelező kurzus keretében az előadásokon kívül szemináriumi (gyakorlati) foglalkozásokat is hirdetnek, a szemináriumi, gyakorlati foglalkozásokat rendszerint a kötelező kurzussal azonos félévben kell teljesíteni. (Ettől eltérést csak az Intézet engedélyezhet, illetőleg hirdethet meg). Az alternatív kurzusok a kötelező kurzusokhoz kapcsolódó, az intézeti kínálatból kiválasztandó, kötelezően teljesítendő órák. Az alternatív kurzusok a képesítési követelmények szempontjából kötelező kurzusként viselkednek, az alternativitást a hallgatónak az Intézet által a kötelező órakereten belül biztosított választási lehetősége adja. A politológia BA képzésen 1 hónap szakmai gyakorlat elvégzése kötelező. A hallgatók saját szervezés alapján a hatodik szemeszterben 1 hónap szakmai gyakorlatot vesznek fel és teljesítenek kötelező kurzusként, melyért kreditpontot kapnak. Miután kiválasztotta a szakmai gyakorlat teljesítésére befogadó munkahelyet, a hallgató az Intézetben beszerezhető formanyomtatvány kitöltésével jelentkezhet a szakmai gyakorlatra. A szakmai gyakorlatot felügyelő tanár engedélye alapján regisztrációkor a hallgató felveszi az ETR-ben a szakmai gyakorlatot. A szorgalmi időszak végéig a hallgató köteles leadni a nyomtatványt, amelyben a szakmai gyakorlat vezetője igazolja és értékeli a hallgató munkáját. A nyomtatványra a végső aláírást és az ötfokozatú gyakorlati jegyet a szakmai gyakorlatot felügyelő tanár jegyzi be. A szakmai gyakorlat tárgya elvileg bármilyen, a politológia főszakos képzés számára releváns témakör lehet, s bármely ennek megfelelő profilú intézményben mint fogadó szervezetben teljesíthető. ISMERETELLENŐRZÉSI FORMÁK A kurzuskategóriák az ismeretellenőrzési formák szerint is csoportosíthatók. Eszerint vannak záróvizsgatárgyak és kollokviumi kurzusok (ezek mindegyike a kötelező kurzusok körén belül), valamint egyéb ismeretellenőrzési formával lezárható kurzusok. A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás és készség ellenőrzése és értékelése, melynek során a jelöltnek a tanulmányai lezárásakor tanúságot kell tennie tudásáról, s arról, hogy tudását a gyakorlatban is alkalmazni tudja. A záróvizsga előfeltétele a szakdolgozat elkészítése. A szakdolgozatot a hallgató bizottság előtt védi meg, melynek sikeres védéséért BA képzésen 10, MA képzésen 20 kreditpontot szerezhet. A záróvizsgát egyetemi oktatókból és külső szakemberekből álló bizottság előtt kell letenni. A záróvizsga nem egyszerűen a vizsgák egyike, hanem különleges szerepe folytán a jelölt tudását, képességét alkalmasságát átfogóan értékelő lezáró aktus, mely a diploma elnyerésének feltétele. Ezt a különleges helyzetet jelzi az is, hogy a záróvizsga a vizsgák általános szabályai alól kiemelt, speciális komplex számonkérési forma, amely nem javítható, s halasztására, ismétlésére is csak erősen korlátozott keretek között van lehetőség (Id. HKR ). A diploma minősítése a záróvizsga és a szakdolgozat-védés eredményének átlagolásával történik.

3 A kollokvium a kötelező kurzusok szokásos számonkérési formája, mely egy szemeszter során elsajátított tudásanyag ellenőrzésére irányul. Értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgáztatás módja lehet írásbeli vagy szóbeli. A sikertelen kollokvium és az utóvizsga, továbbá a kollokvium és a javítóvizsga között legalább két napnak el kell telnie, az újabb kollokviumot tehát a sikertelen vizsga napjától számított (legkorábban) harmadik munkanapon lehet letenni. Egyéb" ismeretellenőrzési forma az ötfokozatú gyakorlati jegy és az ugyancsak ötfokozatú jeggyel értékelhető beszámoló. Ismeretesek kurzusokhoz nem rendelt tanulmányi kötelezettségek, melyek értékelése ötfokozatú gyakorlati jegy (évfolyamdolgozat, szakdolgozat, szakmai gyakorlat). A vizsgák követelményét és a feltételeket a tanszékek teszik közzé. A vizsgaidőszak tervezésekor számításba kell venni az Intézet, illetve a tanszékek eltérő vizsgarendjét. Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötetét képező Hallgatói Követelményrendszer (HKR) a tanszékvezetőkre bízza az általános kereteken belül a vizsgafeltételek meghatározását. A vizsgaidőszakra vonatkozóan érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a tanszékek által megadott vizsganapok (melyek számát a vizsgázókat befogadó vizsgalehetőségek másfélszeresében határozzák meg) szaporítására a tanszékek nem kötelesek. A tanszékek a HKR azon előírását, miszerint két javítási lehetőséget kell biztosítani a sikertelen vizsga esetén, nem kötelesek új vizsganapok utólagos kitűzésével teljesíteni. Az a hallgató tehát, aki a vizsgaidőszak utolsó napjaiban kezdi meg a kurzus vizsgáit, és sikertelen vizsgát tesz, nem tarthat igényt új vizsganap megjelölésére. (Egyes tanszékek a vizsgaidőszak utolsó hetét eleve utó- és javító vizsganapokként határozzák meg, ebben az esetben e terminusokra első vizsgára jelentkezni nem lehet.) Az írásbeli vizsgát szervező tanszékek megkövetelik, hogy az első vizsgát mindenképpen írásban tegye le a hallgató. Aki ezt a szabályt nem veszi tekintetbe, könnyen juthat abba a helyzetbe, hogy meg sem kezdte a stúdium vizsgáit, de már nincs további vizsgalehetősége. A vizsgaidőszakot hasznos úgy tervezni, hogy a vizsgák nagyobb részt az időszak első két harmadára essenek, s az utolsó harmadot a sikertelen vagy javítandó vizsgák pótlására, illetőleg javítására célszerű tartalékolni. A KÉPZÉS ALAPDOKUMENTUMAI A képzés alapdokumentumai a képesítési követelmények, a tanterv, a tanrend és az órarend. A képesítési követelmények a felsőoktatásban megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit határozzák meg. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről (KKK) szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet a következőkről rendelkezik: BA KÉPZÉS A politikatudományi alapképzés (BA) célja olyan politológusok képzése, akik ismereteket szereznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szervezetére és azok működésére vonatkozóan. Megismerik a politikai értékekre és a politikai szocializációra vonatkozó tudományos elméleteket. Alkalmassá válnak arra, hogy részt vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikai részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az önkormányzatok, a tömegkommunikáció, szakmai érdekképviseletek, valamint nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá kellő mélységű elméleti ismerettel fognak rendelkezni a képzés második ciklusban történő folytatásához. MA KÉPZÉS A mesterképzés célja olyan politológusok képzése, akik ismerik a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szerveződésére és a közpolitika formálására vonatkozó tudományos elméleteket és a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges tudásanyagot. 3

4 Az Elméleti-módszertani szakirányon végzettek megszerzett ismereteik birtokában alkalmassá válnak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására, ezt követően pedig az egyetemiakadémiai szférában történő elhelyezkedésre, tudományos karrier befutására. A gyakorlati ismeretekre nagyobb súlyt helyező Magyar politikai intézményrendszer és közpolitika szakirányon végzettek az előbbieken túlmenően alkalmassá válnak arra, hogy a politikai intézményekben, nemzetközi szervezetekben vagy velük érintkező gazdasági-társadalmi szervezetekben döntéselőkészítő, kapcsolattartó, kapcsolatépítő munkát végezzenek. MA KÉPZÉSEN KÜLÖNBÖZETI VIZSGAKÖTELEZETTSÉG A) A bemenethez a KKK 11. pontjában (A mesterképzésben való felvétel feltételei) megadott feltételek teljesítésével figyelembe vehető szakok: kommunikáció és médiatudomány; kulturális antropológia; szociológia; alkalmazott közgazdaságtan; gazdaságelemzés; közszolgálat; nemzetközi gazdálkodás; történelem; szabad bölcsészet; andragógia alapképzési szakokon, a bolognai folyamatnak megfelelő képzésben szerzett, minimum 3 éves BA diplomával, valamint a bolognai folyamatnak nem megfelelő, 5 éves (külföldi egyetemek esetén 4 vagy 5 éves) egyetemi tanulmányok befejezését igazoló diplomával. Továbbá osztatlan, egységes jogász mesterképzési szakon szerzett diplomával. Az e pontban felsorolt szakokon szerzett diploma esetében az ELTE ÁJK által előírt, a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból 18 kreditpont értékű felzárkóztató képzésben kell részt vennie a hallgatónak. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, összesen 6x3=18 kredit) B) A bemenethez megadott további feltételekkel elfogadott alapszakok: A KKK. 11. pontjában meghatározott kreditek teljesítésével vesszük figyelembe azokat az alap- és mesterfokozatot adó szakokon szerzett kreditpontokat és diplomákat, illetve a Felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzési szakokon szerzett krediteket és diplomákat, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján az ELTE ÁJK kreditátviteli bizottsága elfogad. A felsorolt feltételek alapján felvételt nyert hallgatóknak 40 kreditpont értékű felzárkóztató oktatásban kell részt venni a politológia BA szakmai törzsanyagához tartozó tárgyakból, a rendes tanulmányi időszak keretében, az első két szemeszterben. (Politikatudomány alapjai, Egyetemes politikai gondolkodástörténet, Magyar politikai rendszer, Összehasonlító politológia, Pártok és pártrendszerek, Társadalomtudományi kutatási módszere, Közpolitika, 4x6 és 4x4, összesen 40 kreditpont értékben.) TANTERV, TANREND, ÓRAREND A képesítési követelményeket karra és szakra lebontó tanterveket az intézményi tanács (az egyetem szenátusa) hagyja jóvá, az egyes kurzusok keretében elsajátítandó ismereteket pedig a kurzusprogramok határozzák meg. A tanterv és a kurzusprogramok összeállításánál, a képesítési követelmények mellett, figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre. A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény maga állapítja meg. A tanrend a tantervvel ellentétben kifejezetten hallgatói nézőpontból mutatja az évfolyamokra és félévekre bontott, tanterv szerinti tanulmányi és vizsgakötelezettségeket, továbbá segítséget kíván nyújtani a kurzusfelvételhez, a hallgató saját órarendjének kialakításához is. Az órarend az adott évfolyamon és félévben felveendő és a hallgató választása szerint a felvehető kurzusokból összeállított kurzusok, óraszámok együttese a foglalkozások helyének és időpontjának feltüntetésével. Az órarend összeállításában a hallgatónak viszonylagos szabadsága van. 4

5 KURZUSFELVÉTEL, ÓRAREND ÖSSZEÁLLÍTÁSA A kötelező és az alternatív kurzusokat a hálózati számítógépes rendszerben (Neptun) kell felvenni. Kurzust fölvenni és teljesíteni csak abban az esetben lehet érvényesen, ha a kurzusfelvételi feltételeket már korábban teljesítették. Ha a meghatározott kurzusfelvételi feltételek hiánya ellenére (vagyis a kurzusfelvétel feltételeként meghatározott, korábban teljesítendő kurzus hallgatása és annak vizsgái nélkül) felvesz valaki egy kurzust, annak hallgatása, teljesítése, a lezáráskor letett esetlegesen eredményes vizsga is automatikusan érvénytelen, törlésre kerül. Ha a szemeszterben fölvett kurzust valaki valami okból nem teljesíti (akár mert nem szerez aláírást, akár mert nem tesz eleget a meghirdetett jelenléti követelményeknek, esetleg mert eredménytelen vizsgát tesz), a következő esztendőben kurzusismétlésre kötelezett. Kurzusismétlés esetén ismételten eleget kell tenni a kurzusra előírt teljes tanulmányi kötelezettségnek. A kurzusismétlés az Intézet, illetve a tanszékek által meghirdetett időpontban lehetséges. Egy kurzus teljesítésére a HKR a következő lehetőséget biztosítja: egy kurzus legfeljebb háromszor vehető fel és a kurzusfelvételek során összesen hat érdemjegyszerzési kísérlet áll a hallgató rendelkezésére. Amennyiben az említett lehetőséget (3 kurzusfelvétel - 6 elégtelen vizsga) bármelyikét kimeríti a hallgató, el kell bocsátani. Amíg a hallgató a kurzust nem teljesíti, a nem teljesített kurzusra épülő további panelkurzusok felvétele lehetetlen. Az első évfolyamon az alappanel elhelyezkedése nem vertikális, ezért teljesítése az első két szemeszterben kötelező. A harmadik szemeszterre történő regisztráció ugyan lehetséges abban az esetben is, ha az alappanelt valaki nem teljesítette, ekkor azonban csupán az általános panelhez tartozó alternatív előadások köréből kerülhet sor kurzusfelvételre. A harmadik szemesztertől kezdődően a kurzusismétlés nem akadályozza meg a hallgatót abban, hogy más, párhuzamos szakpanelt (melynek előfeltételeit teljesítette) tovább folytasson, illetve az általános panel kurzusait fölvegye. A kurzusfelvétel követelményeit az ajánlott tanrend megjegyzés" rovata is tartalmazza. A tanszékek a tanrendi megjegyzések mellett további előfeltételeket határozhatnak meg, azokat azonban a regisztráció előtt közzé kell tenni. Az ajánlott tanrendtől eltérő kurzusfelvétel esetén a hallgatónak kell gondoskodnia a felvett kurzusok összhangjáról. Az órarendet úgy kell megterveznie, hogy az ajánlott tanrend alapján, különféle szemeszterek számára meghirdetett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogathatók legyenek. KREDITELISMERTETÉS A másutt végzett tanulmányok kreditjeinek elismertetése esetén a hallgatók mentesülnek az ELTE ÁJK politológia szak tanrendjében szereplő adott kurzussal kapcsolatos tanulmányi kötelezettségek alól. A kreditelismerés feltételei: - csak azonos vagy egységes (egyetemi) képzésben teljesített tanulmányok ismerhetők el, - a helyettesítő kurzusnak tartalmilag legalább 75 %-ban azonosnak kell lennie az ELTE ÁJK tanrendjében szereplő kurzussal, - az ÁJK tanrendjében szereplő azon kurzust, amivel kapcsolatban kreditelismertetési kérelmet ad be a hallgató, fel kell venni a Neptunban, - a kreditelismerésre irányuló kérelmet (mellékelve a leckekönyvmásolatot és az elismertetendő kurzus leírását) a kurzusfelvételi hét végéig az Intézet/Tanszék véleményezi, ezt követően a Tanulmányi Hivatalban az illetékes előadónál kell leadni az előbbiekben említett mellékletekkel együtt, - az alapképzésben a hat kötelezően teljesítendő alternatív tárgy közül maximum 3 helyettesíthető más képzési helyen teljesített kurzussal, 5

6 - amennyiben a Kar Szakterületi Kreditátviteli Bizottsága elismeri a kreditet, akkor ez a Neptunban rögzítésre kerül és a kérelmező mentesül az adott kurzusra vonatkozó vizsgakötelezettség alól, - a Bizottság a döntését a kérelem beadásának félévében, a szorgalmi időszak 13. hetéig meghozza. HATÁRIDŐK A tanrendben meghatározott határidők jelentős része nem módosítható, a feladat teljesítése nem halasztható. Miután többségük nem egyetlen napos feladatra vonatkozik, hanem egy hosszabb teljesítési periódus utolsó terminusaként lettek meghatározva, következményük jogvesztő. Érdemes a határidők pontos betartására figyelni, mert azok elmulasztása szemeszter-halasztással, esetleg - ismétléssel is járhat. NYELVVIZSGA BA KÉPZÉS A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény szerint csak az a hallgató szerezhet oklevelet, aki egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. MA KÉPZÉS A mesterfokozat megszerzéséhez a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben foglalt képesítési és kimeneti követelmények értelmében két államilag elismert C típusú középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges, amelyek közül az egyik az angol. A KÉPZÉSI IDŐ MA KÉPZÉS A 2009/2010. tanévtől induló MA képzésen a tanulmányi időt 4 szemeszterben, azaz két évben határozta meg az Oktatási Minisztérium. Ez idő alatt 120 kreditpontot lehet és kell összegyűjteni. A képesítési követelményrendszer szerint 4 félév alatt legkevesebb 1200 tanórát kell a hallgatónak teljesítenie. A félév (szemeszter) 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze (a vizsgaidőszak jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 7 hét). A panelrendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva a 4 szemeszteres képzés értelemszerűen meghosszabbodhat. A kurzusfelvételnél és a képzési követelmények teljesítésének megtervezésénél figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az ajánlott tanrendtől történő eltérés meghosszabbíthatja a tanulmányi időt. Az előadások, szemináriumok és gyakorlatok, órarend szerint hétfőtől péntekig, túlnyomórészt a délelőtti és koradélutáni órákban zajlanak, alternatív előadások egy részét késő délutáni, illetve esti időpontokra hirdeti meg az Intézet. Az oktatás két épületben folyik: az Egyetem tér 1-3. sz. alatti főépületben ( A épület) és a Kecskeméti u sz. alatti oktatási épületben ( B épület). A tanulmányok megtervezéséhez feltétlenül ajánljuk a hatályos ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötet Hallgatói Követelményrendszerének HKR elolvasását, javasolt változásainak figyelemmel kísérését a későbbiekben is (elérhető a kar honlapján: 6

7 SZAKDOLGOZAT A szakdolgozat leadásának határideje BA és MA képzésen egyaránt november 18. A szakdolgozat határidőre történő leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele. A szakdolgozat védésére a záróvizsgával együtt kerül sor. ZÁRÓVIZSGA A képzés során teljesítendő összes vizsga eredményes letétele és az összes aláírás megszerzése előfeltételét képezi az abszolutórium kiállításának. A hallgatók komplex záróvizsgát tesznek. A záróvizsgára jelentkezés határideje: az adott szemeszter regisztrációs hete. A jelentkezés módja: a kar honlapjáról letöltendő és a Tanulmányi osztályon leadandó nyomtatvány. A záróvizsgára jelentkezőket legfeljebb 12 fős csoportokba kell beosztani. Elégtelen érdemjegy esetén egy alkalom áll a hallgató rendelkezésére az adott záróvizsga-időszakban az utóvizsga letételére. A záróvizsgára beosztott hallgató a záróvizsga-beosztását hallgatótársával legkésőbb a záróvizsga előtti munkanap órájáig elcserélheti. A záróvizsga időpont cseréjének feltétele, hogy mindkét hallgató személyes jelenlétében egybehangzó szándékukat a Politikatudományi Intézet adminisztrátorának bejelentsék, és ö a nyilvántartásban a cserét átvezesse. Politikatudományi Intézet elérhetőségei 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. III. em , III. em. 322., III. em. 325., III. em Tel.: , , Fax: /3283. mell. Intézetigazgató: Dr. Pesti Sándor habil. egyetemi docens Intézeti félfogadási idő: hétfőtől csütörtökig péntek Intézeti előadók: Nyikosné Farkas Gabriella, Sturm Henrietta 7

8 POLITIKATUDOMÁNYI MA SZAK (PM1) 8

9 Általános tájékoztató ÁJK és TáTK SZAKIRÁNYOK A Politikatudományi MA képzésben, amely alapvetően az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar képzése, a két Kar közötti megállapodás alapján közreműködőként részt vesz az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) is akként, hogy az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet által meghirdetett I. és II. szakirány mellett az ELTE TáTK a politikatudományi mesterszak hallgatói számára meghirdet további két szakirányt (111. és IV. szakirány). A viszonylag alacsony hallgatói létszámra tekintettel a két Kar ez idő szerint csak egyegy szakirányt hirdet meg. Az első szemeszter végén minden hallgató - elsősorban egyéni választásától, másodsorban azonban a létszámkeretektől függően besorolást nyer az ÁJK ill. a TáTK által meghirdetett szakirányok egyikébe. Az ELTE TÁTK által koordinált Választási Tanulmányokra vonatkozó speciális információk a következő honlapon találhatók meg: A szakirányválasztás a következőképpen történik. Az ÁJK a TáTK-val egyetértésben legkésőbb szeptember 30-ig tájékoztatja a hallgatókat arról, hogy a két kar mely szakirányokat indítja az adott évfolyam számára. A hallgatók legkésőbb december 15-ig kötelesek jelentkezni az egyes szakirányokra akként, hogy az ÁJK Tanulmányi Hivatal illetékes előadójával írásban közlik, hogy milyen egyéni preferencia sorrendben kívánnak szakirányt választani. A szakirány-felelősök a szakirányra történő felvételhez preferenciákat jelölhetnek meg. A szakirányi preferenciákat (pl. egy vagy több nyelv ismerete) a szakirány meghirdetésekor közölni kell. A képzésért felelős oktató által felkért, az ÁJK, a TáTK és az ÁJK HÖK egy-egy képviselőjéből álló ad hoc operatív bizottság legkésőbb január 15-ig előzetesen áttekinti, hogy mely szakirányokra milyen arányban jelentkeztek a hallgatók, figyelemmel arra, hogy az egyes szakirányokra való felvételt illetően esetlegesen meghatározott szakirányi preferenciáknak az oda jelentkezők megfelelnek-e. Ennek alapján az ad hoc bizottság megállapítja az egyes szakirányokra felvehető hallgatók előzetes névsorát. A szakirányokba sorolandó hallgatók névsorainak véglegesítésére tavaszi szemeszter elején (legkésőbb a kurzusfelvételi időszak vége előtt két nappal) kerül sor, amikor is az ÁJK oktatási dékánhelyettese az ÁJK Tanulmányi Hivatalának közreműködésével az előzetes névsorokat a szakirányra jelentkezett hallgatók friss tanulmányi eredményének (kreditindex) alapján véglegesíti akként, hogy valamennyi szakirányba azonos létszámú hallgató kerüljön. Túljelentkezés esetén a Neptunban rendelkezésre álló tanulmányi átlageredmény szerinti rangsorhely szerint hátrább álló hallgatók már nem kerülnek be az általuk első helyen választott szakirányba. Az ÁJK oktatási dékánhelyettese a szakirányba sorolásról az érintett hallgatókat haladéktalanul tájékoztatja annak érdekében, hogy a kurzusfelvételi időszak további részében besorolásuknak megfelelően tudjanak kurzusokat felvenni. A szakirányba való besorolás az érintett hallgatókkal való közléssel azonnal hatályba lép. Az MA képzésben résztvevő hallgató köteles szakirányt választani. Két szakirányt egy időben, párhuzamosan felvenni nem lehet. A szakirányra - az adott évben megállapított létszámon felül - beiratkozhatnak azok a hallgatók is, akik a szakirányra a korábbi tanévben már felvételt nyertek, de a szakirányú képzésben évhalasztás, betegség, külföldi tanulmányok, vagy más indokolt körülmények miatt a szakirányú képzésen tanulmányaikat elhalasztották. Az esetlegesen felmerülő kérdéseket illetően az ELTE ÁJK Tanulmányi Hivatala ad megkeresés esetén hivatalos tájékoztatást. 9

10 TUDNIVALÓK A MÁSODÉVES MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. A szakdolgozati témaválasztás. A szakdolgozati témaválasztás történhet 1) a szakmai alapozó és törzsanyagból választható témákból, 2) az ÁJK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból, 3) a TáTK szakirányon (a jövőben szakirányokon) meghirdetett szakdolgozati témákból. Szakirányú témát csak az adott szakirány hallgatói választhatnak. A szakmai alapozó és törzsanyagból valamennyi hallgató választhat témát, de a TáTK szakirányos hallgatók esetében az ilyen témaválasztáshoz a TáTK szakfelelős eseti, előzetes és írásbeli hozzájárulása szükséges. 10

11 KÖTELEZŐ KURZUSOK 11

12 HÉTFŐ Politológia MA képzés I. évfolyam Kötelező előadások Globalizáció és fejlődés Boda Zsolt PM1: GF Helyi politika Tamás Veronika PM1: HTR A politikai gondolkodástörténet paradigmái Magyarországon Schlett István PM1: PGT KEDD Politikai tudáselmélet Mándi Tibor PM1: PT Magyar politikai rendszer Tóth Csaba PM1: MPR SZERDA AA Magyar politika a rendszerváltás után Tölgyessy Péter PM1:MP Társadalomelmélet Pokol Béla PM1:TE Politikai filozófia alapkategóriák G. Fodor Gábor PM1: PFA Politikai szocializáció és politikai magatartás Szabó Andrea PM1: PSz PÉNTEK CSÜTÖRTÖK

13 Politológia MA képzés II. évfolyam Kötelező előadások HÉTFŐ Empirikus módszertan Sugatagi Gábor PM1: EPMA Labor A közpolitika folyamata 1. Boda Zsolt PM1: KF1 Politikaformálás az EU-ban Arató Krisztina PM1: PFEU Politikai kommunikáció 1. Kiss Balázs PM1: PK1 KEDD Szakpolitikák 1. Pesti Sándor PM1: SZP(1) Belpolitikai elemző kurzus Mráz Ágoston PM1: BEK Politikai pártok Tóth Csaba PM1: PP SZERDA AA Az alkotmányos hatalommegosztás és intézményei Tóth Csaba PM1:AHI CSÜTÖRTÖK Külpolitikai elemzések Vizi Balázs PM1: KPE PÉNTEK

14 POLITOLÓGIA BA képzés (BP2) 14

15 HÉTFŐ Politológia BA képzés I. évfolyam Kötelező előadások A mai magyar társadalom Elekes Zsuzsanna BP2:MMT(1) A kommunikációelmélet alapjai Kiss Balázs BP2:KEA KEDD Társadalomfilozófia Karácsony András BP2:TFIL (1) SZERDA AA Politikai és jogszociológia Fleck Zoltán BP2:PJSZ(1) Alkotmányjog 1. Somody Bernadette BP2: AJ1 Magyar politika Bihari Mihály BP2:MP(1) CSÜTÖRTÖK A politikatudomány alapjai Bihari Mihály BP2:POLA(1) Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet Mezey Barna BP2:EAP(1) PÉNTEK Közgazdaságtan Steiger Judit BP2:KGT(1) 15

16 Politológia BA képzés II. évfolyam Kötelező előadások HÉTFŐ A politikai kutatás módszertana 1 Sugatagi Gábor BP2: PKM(1) Labor Az európai integráció politikatörténete Arató Krisztina BP2:EUI KEDD Nemzetközi jog politológusoknak 1. Kardos Gábor BP2: NJP(1) A magyar politikai rendszer 1 Tóth Csaba BP2:MPR(1) Összehasonlító politika 1 Navracsics Tibor BP2:ÖP(1) SZERDA A magyar politikai gondolkodás története G. Fodor Gábor BP2:MPG(1) A politikai kutatás módszertana 1 Szabó Andrea BP2: PKM(1) Labor Európán kívüli világ 1 Ablaka Gergely Tálas Péter BP2:EKV(1) CSÜT. Egyetemes politikai gondolkodás története 1 Szabó Máté BP2:EPG(1) A magyar parlamentarizmus története 1 Ifj. Bertényi Iván BP2:MPT(1) Politikai mozgalmak, politikai tiltakozás, civil társadalom Szabó Máté BP2:PMPT PÉNTEK 16

17 Politológia BA képzés III. évfolyam Kötelező előadások HÉTFŐ Bevezetés a közpolitikába Pesti Sándor BP2:BVK KEDD Tagállami Európapolitikák Mráz Ágoston BP2: TEP Politikai pszichológia Forgács Attila BP2:PPSZ Pártok és pártrendszerek Mándi Tibor BP2: PPR Választási rendszerek Mráz Ágoston BP2:VR(1) Nemzetközi kapcsolatok Vizi Balázs BP2:NK(1) SZERDA EU szakpolitikák Arató Krisztina BP2: EUSz Társadalom- és jogelméleti bevezetés Pokol Béla BP2: TJB(1) Politikai szocializáció Szabó Andrea BP2:PSZ PÉNTEK CSÜTÖRTÖK 17

18 ALTERNATÍV KURZUSOK American politics (BA, MA, jog) előfeltétel: a Politikatudomány alapjai 2. c. tárgy teljesítése és angol nyelvtudás létszámkeret: 50 fő POL(ALT):01 időpont: szerda óra helye: előadó: Dr. Mándi Tibor egyetemi adjunktus G. Fodor műhelye (BA, MA) (A tárgy felvétele előtt Tanár úrral egyeztetni szükséges!) létszámkeret: 10 fő időpont: szerda óra helye: POL(ALT):02 előadó: Dr. G. Fodor Gábor egyetemi docens Politikai elit a Kádár-rendszerben (BA, MA) időpontja: hétfő óra előadó: Hell Roland mb. előadó helye: POL(ALT):03 Katonai magánvállalatok a nemzetközi politikai viszonyokban (BA, MA) előfeltétel: angol nyelvtudás létszámkeret 20 fő POL(ALT):04 időpont: szerda óra helye: előadó: Varga Krisztián mb. előadó Az Unió demokratikus deficitje és a gazdasági kormányzás (BA,MA jog) előfeltétel: EUI és KGT2 időpontja: kedd óra helye: POL(ALT):05 előadó: Varga András PhD hallgató 19. századi magyar politikai gondolkodás (BA, MA, jog) létszámkeret: 30 fő időpontja: csütörtök helye: előadó: Dr. Hörcher Ferenc egyetemi tanár, mb. előadó POL(ALT):06 18

19 Miniszterelnöki intézmények Európában (BA, MA, jog) létszámkeret 30 fő időpont csütörtök óra helye: előadó: Dr. Franczel Richárd mb. előadó POL(ALT):07 Politikai rendszerek a XX. századi Közép- és Kelet-Európában I. (BA, Ma, Jog) létszámkeret: 40 fő POL(ALT):08 időpont: csütörtök helye: előadó:dr. Szabó Lajos Mátyás mb. előadó Állampolgárság és állampolgári jogok kihívások és válaszok (BA, MA, jog) létszámkeret 25 fő időpont: kedd óra helye: POL(ALT):09 előadó: Zotter Judit mb. előadó Az európai civilizáció demográfiai zsákutcája (BA, MA, Jog) időpont: szerda óra helye: POL(ALT):10 előadó: Dr. Pokol Béla egyetemi tanár Globális uralmi rend (BA, MA, Jog) létszámkeret 20 fő időpont: szerda óra helye: POL(ALT):11 előadó: Dr. Pokol Béla egyetemi tanár Az alkotmánybíráskodás szociológiai, politológiai és jogelméleti kérdései (BA, MA, Jog) időpont: szerda óra helye: POL(ALT):12 előadó: Dr. Pokol Béla egyetemi tanár Játékelmélet és társadalom (BA, MA, jog) létszámkeret 20 fő időpont: hétfő óra helye: POL(ALT):13 előadó: Dr. Málik József Zoltán mb. előadó 19

20 Political Game Theory (Erasmus) létszámkeret 30 fő időpont: hétfő óra helye: POL(ALT):14 előadó: Dr. Málik József Zoltán mb. előadó Modern Irán problémái (BA, MA, jog) előfeltétel: angol nyelvtudás létszámkeret: 30 fő időpont: szerda óra helye: előadó: Ablaka Gergely mb. előadó POL(ALT):15 Nemzetbiztonság és demokrácia. A nemzetbiztonsági szolgálatok működésének politikai dimenziói (BA,MA, Jog) előfeltétel: (jogászoknak és politológusoknak is) a Politológia 2. c. tárgy teljesítése létszámkeret 30 fő POL(ALT):16 időpont hétfő óra előadó: Urbán Attila mb. előadó helye: Kormányok és politikáik Magyarországon (BA, MA, jog) létszámkeret 25 fő időpont: hétfő óra helye: POL(ALT):17 előadó: Izmindi Richárd mb. előadó Környezet-energia-politika (BA, MA, jog) létszámkeret: 15 fő időpontja: hétfő óra helye: előadó: Dr. Antal Attila tanársegéd A politikai írás természetrajza (BA, MA) létszámkeret 30 fő időpont: kedd óra helye: előadó: Dr. Lengyel László egyetemi docens POL(ALT):18 POL(ALT):19 Politikai realizmus (BA, MA) időpont: csütörtök óra helye: előadó: Dr. Szűcs Zoltán Gábor mb. előadó POL(ALT):20 20

21 A közügy politikaelmélete (BA, MA) létszámkeret: 15 fő időpontja: kedd óra helye: előadó: Dr. Szabó Márton egyetemi tanár Ellenségképek a politikában I. (BA, MA) létszámkeret: 15 fő időpont: csütörtök óra helye: előadó: Dr. Pál Gábor mb. előadó POL(ALT):21 POL(ALT):22 Democracy in Crisis? Contemporary Challanges of Participation (BA, MA) előfeltétel: angol nyelvtudás POL(ALT):23 időpont: kedd óra előadó: Mikecz Dániel mb. előadó helye: Összehasonlító politika szeminárium (BA) társfeltétel: ÖP 2 időpont: szerda óra helye: előadó: Varga András PhD hallgató Összehasonlító politika szeminárium (BA) társfeltétel: ÖP 2 időpont: szerda óra helye: előadó: Sebők Noémi PhD hallgató POL(ALT):24 POL(ALT):25 Balkán tanulmányok I. (BA, MA, jog) létszámkeret: 25 fő időpont: szerda óra helye: POL(ALT):26 előadó: Ördögh Tibor mb. előadó French politics (BA, MA, jog) előfeltétel: angol nyelvtudás időpontja: hétfő óra helye: előadó: Soós Eszter Petronella mb. előadó POL(ALT):27 21

22 Polgári engedetlenség és alkotmányos demokrácia (BA, MA, jog) POL(ALT):28 időpontja: csütörtök óra helye: előadó: Dr. Tóth László PhD hallgató Politika, geostratégiák és fegyveres konfliktusok a 21. században (MA, jog) létszámkeret: 30 fő POL(ALT):29 időpontja: szerda óra helye: előadó: Bencze Bertalan PhD hallgató Extrémizmusok, jobboldali radikalizmus (BA, MA) időpontja: csütörtök óra helye: előadó: Major Sándor PhD hallgató Emberi jogok Oroszországban (BA, MA, jog) időpontja: kedd óra helye: előadó: Sebők Noémi PhD hallgató POL(ALT):30 POL(ALT):31 A geopolitika, mint tudomány (BA, MA, jog) előfeltétel: (jogászoknak és politológusoknak is) a Politológia 2. c. tárgy teljesítése létszámkeret: 25 fő POL(ALT):32 időpontja: szerda óra helye: előadó: Komjáti-Gardó Simona PhD hallgató Parlamentarizmus a gyakorlatban: bevezetés a könyvtári információkeresés és a könyvtárhasználat technikájába (BA, MA, jog) létszámkeret 20 fő POL(ALT):33 időpont: hétfő óra helye: Országgyűlési Könyvtár előadó: Dr. Pesti Sándor egyetemi docens Miért emelkednek fel (csúsznak le) rendszerek? Elitek, kooperációs stratégiák és társadalmi kohézió: európai példák és Magyarország. (BA, MA) létszámkeret 20 fő POL(ALT):34 időpont: csütörtök óra helye: előadó: Dr. Csizmadia Ervin mb. előadó 22

23 Nemzetközi politikai gazdaságtan (BA, MA) létszámkeret: 25 fő időpontja: szerda óra helye: előadó: Dr. Pogátsa Zoltán mb. előadó Platón: Az állam. Olvasószeminárium (BA, MA, jog) létszámkeret: 15 fő időpontja: szerda óra helye: előadó: Dr. Mándi Tibor egyetemi adjunktus POL(ALT):35 POL(ALT):36 23