BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY VISELKEDÉSTECHNIKAI ELEMEK ÖSSZEHASONLÍTÓ JELLEMZÉSE: JAPÁN, INDIA, MAGYARORSZÁG Készítette: Bolovan Krisztina Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Viselkedéstechnika alapjai Fogalmak A viselkedéskultúra története 4.1 Ókor Középkor Újkor Passzívák és Aktívák 5.1 Passzívák Aktívák Passzívák 6.1 Lelkiismeret Illedelmesség, jó modor Jellem Megjelenés, fellépés, öltözködés Türelem Figyelmesség Előzékenység Udvariasság Szerénység Önuralom Pontosság Tapintat Aktívák 7.1 Köszönés Meghajlás Kézfogás Kézcsók 7.5 Tegezés, Magázás Bemutatás

3 7.7 Bemutatkozás Partnerség Társalgási és beszédmodor Testbeszéd, Testhangok Japán 8.1 Általános jellemzők Kulturális jellemzők India 9.1 Általános jellemzők Kulturális jellemzők India és Japán Pontosság Üdvözlés Öltözködés Megszólítás, a rang és a cím fontossága Az üzleti tárgyalás folyamata Testbeszéd, teshangok India- hétköznapok 11.1 Passzívák Illedelmesség, jó modor Jellem Megjelenés, öltözködés Türelem Pontosság Tapintat Aktívák Köszönés Tegezés Bemutatkozás Testbeszéd, testhangok Japán-hétköznapok 12.1 Passzívák Illedelmesség, jó modor Jellem

4 Türelem Szerénység Aktívák Megjelenés, öltözködés Bemutatkozás/Bemutatás Tegezés/Magázás Testbeszéd, Testhangok Magyarország- hétköznapok 13.1 Illedelmesség, jó modor Jellem Bemutatkozás/Bemutatás Köszönés Tegezés/Magázás Testbeszéd, Testhangok Kérdőív értékelése 14.1 Első kérdés Második kérdés Harmadik kérdés Negyedik kérdés Ötödik kérdés Hatodik kérdés Hetedik kérdés Nyolcadik kérdés A kérdőív összegzése Mélyinterjú elemzése Befejezés- összegzés

5 1. Bevezető A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam, milyen fontos szerepet játszanak életünkben a viselkedéstechnikai elemek. Legtöbbünk nincs is tisztábban azzal, hogy a mindennapokban hány és hány elemet használunk ezek közül. Rendszeresen alkalmazzuk a baráti, családi, munkahelyi kapcsolataink során. Mondhatjuk azt is, hogy gyakorlatilag minden egyes megnyilvánulásunkat a viselkedéstechnikai elemek közül az egyik biztosan befolyásolja, de az is lehet, hogy több ilyen elem együttes hatása alakítja viselkedésünket. Vannak olyan elemek, amelyek nem tudatosak, velünk születtek, vannak azonban olyanok is, amelyek alakíthatóak, tanulással, egy kis odafigyeléssel. A mindennapok mellett természetesen az élet más területein is használatos eszközök. Ilyen más terület lehet például az üzleti élet, ahol egy tárgyalás kimenetele nagyban függhet viselkedésünktől. Ha bizonyos illemszabályokat megszegünk, lehetséges, hogy az üzleti partnerünk annyira megsértődik udvariatlanságunkon, hogy számunkra kedvezőtlen döntést hoz. Természetesen nemcsak az üzleti életben érhet bennünket kellemetlenül, ha nem tartjuk be, vagy nem ismerjük ezeket az elemeket. A mindennapokban is ugyanúgy megsérthetünk valakit, csak azért mert pont akkor nem tudtunk türelmesek, vagy tapintatosak lenni, esetleg nem úgy üdvözöltük ahogyan kellett volna. Az is lehet, hogy elfelejtettünk illedelmesek lenni, vagy egyáltalán nem is tudtuk, hogy abban a szituációban hogyan is illett volna viselkedni. Ezt a témát, azért tartom aktuálisnak, mert Japán és India egyre fontosabb szerepet játszik Magyarország gazdasági kapcsolataiban. Éppen ezért fontos, hogy ismerjük az ő kultúrájukat. Természetesen nemcsak ennek a két kultúrának az ismerete lényeges, hanem minden más kultúrának is. Választásom azért is esette erre a két országra, mert mindkét kultúra nagyban különbözik egymástól, mégis sok elemben egyeznek. Éles ellentétek is találhatóak, ugyanakkor vannak olyan elemek, etikett, protokoll szabályok, amelyek mindkét országban ugyanúgy működnek. Persze az sem elhanyagolható tény, hogy ennek a két ország társadalmának viselkedéstechnikai elemei, mennyire különböznek a miénktől. A szakdolgozatom során, 5

6 az üzleti tárgyalások, valamint a mindennapok bemutatásával igyekeztem egy pontosabb képet adni ezekről az eltérésekről. Célom elsődlegesen nem az volt, hogy véleményt formáljak más kultúra milyenségéről. Inkább arra próbáltam rávilágítani, hogy nem számít az emberek születési helye, vagy kultúrája, a lényeg, hogy el tudjuk fogadni a számunkra szokatlan viselkedési szokásokat, és ha szükséges, akár együtt is tudjunk élni vele. Továbbá fontosnak tartottam, hogy ezeket a viselkedéstechnikai elemeket egyenként bemutassam, mert lehet, hogy hallottunk már a lelkiismeret furdalásról, vagy a jellemről, de azt nem tudjuk, hogy pontosan ezek a tulajdonságok mit is takarnak. Továbbá az sem biztos, hogy az aktívákat jól használjuk. Kinek mikor köszönünk és hogyan, vagy ha kezet szeretne csókolni egy úr egy hölgynek, akkor annak pontosan mi is az etikettje. Az első részben ezt szeretném bemutatni. Szakdolgozatom második részében Japánt és Indiát helyezem előtérbe. Mindkét országot először az üzleti élet sajátosságai kapcsán ismerhetjük meg. Az üzleti élet mellett, a mindennapokat is fontosnak tartottam, ezért ebben a részben a japán valamint az indiai hétköznapok is bemutatásra kerülnek. A tőlünk eltérő szokásaikat igyekeztem minél részletesebben bemutatni, és összehasonlítani a miénkkel ebben a részben. Az utolsó fejezetben a kérdőív és a mélyinterjú kerül elemzésre. A fenti fejezetekben leírtakat, valamint a szakirodalom állításait hasonlítom össze a kapott eredményekkel, valamint a mélyinterjú során hallottakkal. 2. Viselkedéskultúra alapjai Ahhoz, hogy beilleszkedjünk egy társadalomba két dolog szükséges. Egyrészt, ami talán a legfontosabb, meg kell fogalmazódnia bennünk az igénynek. A másik fontos dolog, hogy az adott normákról legyen véleményünk, ismerjük, tudjuk azokat. A társadalom ugyanakkor elvárja tőlünk, hogy azokat a bizonyos szabályokat be is tartsuk, vagyis nélkülük nem lehetne együtt, egy társadalomban élni. A normák hosszú évek során alakultak ki. A magasabb rangú osztályokhoz tartozók mindig is követelték ezek betartását, ha pedig ez nem sikerült, akkor az elkövetőnek bűnhődnie kellett. A viselkedési szabályokról elmondhatjuk mindezek alapján, hogy a történelem során alakultak ki; életünk szinte minden egyes percében szerepet játszik valamelyik formája; lassan 6

7 változnak, ugyanis néhány esetben beidegződésről is beszélhetünk; képviselhetik nevelésünket, vallási meggyőződésünket, szokásainkat. Bizonyos részük már annyira elengedhetetlen számunkra, hogy beépültek még a jogrendszerbe is. A viselkedéskultúrára talán napjainkban sokkal nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni mindennapjainkban, nem számolva azokkal a következményekkel, amelyek ezen elemek nem ismeretével járnak. Gondoljunk csak arra milyen kellemetlen szituációkba keveredhetünk, ha ezeket a normákat nem ismerjük. Nem csak a kellemetlenség elkerülése miatt kell megtanulnunk, és használnunk őket. Például egy tárgyalás során jó, ha partnerünkről mindent tudunk, illedelmesek vagyunk, nem sértjük meg sem őt sem pedig kultúráját. Így talán egy kedvezőbb üzleti ajánlatra is szert tehetünk. Mindemellett persze nemcsak az üzleti életben hasznos. Gondoljunk csak bele, hogy a mindennapjaink során hányszor van szükségünk a viselkedéstechnikai elemek pontos használatára. Akár egy baráttal folytatott beszélgetés során, vagy egy vacsorameghívás alkalmával mennyire jobban érezzük magunkat, ha illedelmességünkkel örömet tudunk szerezni számára. A környezetünknek is sokkal kellemesebb, ha nem egy udvariatlan emberrel kell megosztaniuk mindennapjaikat. A munkahelyünkön is elengedhetetlen, hogy udvariasak, türelmesek legyünk kollégáinkkal, akár beosztottak, akár főnökök vagyunk. Felvetődik a kérdés, hogy esetleges hiányosságainkat honnan pótolhatjuk. Természetesen az elsődleges ilyen forrás a család. Emellett az iskola, az egyetem is segít szélesíteni látókörünket. Ne felejtsük el, hogy a mai világban szinte az élet összes területére befolyással van a média, ígyhát belőle is tanulhatunk. Könyveket is olvashatunk a témával kapcsolatban. Tehát mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy minél illedelmesebben és udvariasabban tudjunk viselkedni az élet minden terültén. 3. Fogalmak Az illem az emberek közötti érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak- társadalmilag elfogadott- összessége. 1 1 Lőcsei Judit: Etikett és a protokoll alapjai 2001, Szókrátész kiadó 21. old. 7

8 Erkölcsünkről is mutat egy képet. Ahhoz, hogy egy csoport tagjaként kezeljenek, akár magánéleti akár munkahelyi csoportról van szó, be kell tartanunk az illem szabályait. Az etikett a társadalmi érintkezés ünnepélyes (ceremoniális) udvariassági formáinak és normáinak szabályozott rendszere. 2 Megmutatja nekünk, hogy egy ceremónia alkalmával hogyan is kell viselkednünk. Protokoll fogalma: 1. Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv. 2. Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezés módját. 3. a) Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya. b) A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak összessége. 3 Diplomácia fogalma 1. Az államok közötti politikai ügyek intézése, ill. Ennek a szabályai és módszerei összességükben. 2. Bánásmódban, dolgok intézésében stb. hajlékonyság, tapintat, (ravaszsággal párosult) ügyesség. 4 Az egyik legfontosabb eleme az üzleti tárgyalásoknak. A diplomáciát az udvariasság nemzetközi nyelvének is szokás említeni. Ha valakinek jó a diplomáciai érzéke, az nagy eséllyel sokkal kedvezőbben tud tárgyalni, véghez vinni egy tervet, mint az aki nem rendelkezik ilyen képességgel. Általa a nemzeti érdekek is sokkal jobban érvényesíthetőek. Reklámozhatjuk segítségével az országot, kapcsolatokat építhetünk ki más országokkal. A civilizált viselkedés az egyik legfőbb alapja. A legfontosabb azonban, hogy a diplomácia által akár a háborút is elkerülhetjük. Ha pontosan tudunk érvelni, civilizáltan tudunk viselkedni, akkor általa megvalósulhat a békés tárgyalás, amely segít elkerülni a tényleges fegyveres összecsapást. Úgy gondolom, hogy a mai világban nagyon lényeges, hogy valaki jó diplomáciai érzékkel rendelkezzen, pontosan az előbb felsorolt indokok miatt. 2 Lőcsei Judit: Etikett és a protokoll alapjai, 2001 Szókrátész kiadó 22. old. 3 Dr. Sille István: Illem Etikett Protokoll 22.old. 4 Dr Sille István: Illem Etikett Protokoll 23.old. 8

9 6. A viselkedéskultúra története 4.1Ókor Ahogyan a mezőgazdaság és az állattenyésztés kialakult, úgy az emberek is közösségekbe tömörültek, és közigazgatási szervezetet igényeltek. A társadalom összetétele a vallás és a hatalom közötti különbségek révén alakult ki. Minden társadalomnak saját szokásai alakultak ki. Amikor az egyház és a hatalom különvált egymástól, a társadalom rétegződni kezdett, melynek révén létrejöttek a különböző rangok. Természetesen mindezek maguk után vonták a törvények kialakítását. India már a kezdetekben is nagyon fejlett volt ilyen tekintetben, mivel az első írásos emlékek is azt bizonyítják Indiában a jog és az erkölcs szoros kapcsolatban áll egymással, a viselkedési szabályokat is ezek kapcsolata határozza meg. Sajátos társadalmi rendszerükről, a kasztrendszerről már az i.e ben írt Rig-véd -ban olvashatunk, amely egy kulturálisvallási emlék. Az ókori Egyiptomban is a fáraók udvartartásában a különböző rangúak csak megszabott szabályok betartásával érintkezhettek egymással. Itt az uralkodót az istenekkel egy szinten kezelték, övé volt a legnagyobb hatalom. Gyakorlatilag mindenki a király alattvalója volt. Perzsia világbirodalommá válásával, az i.e. VI. században, megszületik az államigazgatási kézikönyvük, ami azt jelentette, hogy a birodalom összetartása az uralkodó törvényei alapján történt. Az ókorban mindenképpen meg kell említenünk a görög kultúra fontosságát. Itt alakult ki először a demokrácia, az érintkezési szabályok egyszerűek, a szertartások nagyon fontosak voltak. Kétségtelenül a Római Birodalomban indult el a protokoll szabályainak fokozatos fejlődése. Erre szükségük is volt a hadüzenetek és a béketárgyalások során. Nem feledkezhetünk meg a római jogról sem, amelyben megfogalmazták a római polgárok és az idegen polgárok közötti kapcsolatot, jogviszonyt. A Római Birodalom bukása után Bizánc emelkedett ki. Itt már megjelenik a diplomataképzés. A császár jelentéseket kért a többi országról, amelyeket már akkor a császár udvari protokollja feljegyzett, leírt mindent. A hivatalos ügyek elintézése céljából nem volt meglepő, ha valaki vesztegetéssel próbálta elérni célját. A ceremóniáknak nagy szerepe volt Bizáncban; volt, hogy szemfényvesztésre használták. Emellett itt alakultak ki 9

10 a rangsor fontosságnak, a kapcsolattartásnak a szabályai. A rangsor megállapításánál nem volt általánosan használt protokoll, hanem minden esetben áttanulmányozták az érkezőt és az alapján határozták meg a bánásmódot. 4.2 Középkor A pápaság hatalma egyre erősebb lesz, ezáltal a Vatikán hatalma előtérbe kerül. Az egyházi szertartásoknak a rendje, fokozatosan átterjed az élet más területeire is. A rangsort is a Vatikán határozta meg, a pápa volt a legfelsőbb hatalom, amely tényt elfogadták az uralkodók is. Az egyházi ünnepségeket és ceremóniákat átvették a magyarok is, megtartva a pogányság szokásait is. A középkort leginkább a lovagi kultúra határozta meg. A lovagok jellemzői közé tartoztak a becsületesség, az udvariasság és a nők tisztelete is. Tulajdonképpen ez is egy rangot, egy címet jelentett, amelyet ki kellett érdemelni. Szertartás keretén belül ütötték őket lovaggá. A kézfogás általuk alakult ki, ugyanis biztosítani kívánták egymást, hogy kezükben semmilyen támadásra alkalmas éles eszköz nincsen. 4.3 Újkor A nemesek és a polgárok közötti különbség az, ami az újkorban előtérbe került. Az egyik meghatározó ország Spanyolország lett, ahol az udvari etikett szigorú szabályok mellett érvényesült. Hanyatlásuk után a francia etikett emelkedik ki. Itt természetesen meg kell említenünk XIV. Lajost, a Napkirályt. Az élet összes területén pontosságot várt el, és rendezettséget. A rang itt is igen fontos szerepet játszott, vele szoros összefüggésben pedig az ültetésrend is. Az etikett gyakorlatilag ebben az időszakban nyeri el ma is ismeretes formáját, és megjelenik önálló ágként a protokoll is. A különváláshoz vezető egyik tényező a polgári társadalom átalakulása volt. Előtérbe kerül Anglia is, ahol a gentleman életforma a meghatározó. Úriembert jelent, aki az üzleti tárgyalások alkalmával és a magánéletben is igyekszik ennek a megszólításnak megfelelni. Az olyan országokban, mint például az Osztrák-Magyar Monarchia, ahol a katonai szerep meghatározó az ország életében, a rangok és a címek igen fontos szerepet játszottak. A gyarmatosított országok és a gyarmatosítók között sajátságos a diplomácia. A diplomata 10

11 küldött volt, aki tárgyalni próbált a két ország között, ezért megkülönbözetett bánásmódban részesült. Az igaz, hogy az illemszabályok jóval egyszerűbbek és könnyebben betarthatóak napjainkban, mint a régmúlt időkben. Bizonyos szabályok nemzetközisedtek, ami azt jelenti, hogy valamennyi országban bizonyos dolgokat ugyanúgy be kell tartanunk. Mindezek mellett vannak olyan illemszabályok, amelyek kultúránként és vallásonként eltérőek és azokat is tiszteletben kell tartanunk. 5 Passzívák és aktívák A viselkedéstechnikai elemeket két nagy csoportra osztjuk: passzívák és aktívák. Passzíváknak nevezzük azokat a mozzanatokat, amelyek cselekvő közreműködésünk nélkül is jellemzik illemtani kulturáltságunkat, protokollismereteink színvonalát. Aktívák azok az elemek, amelyek megnyilvánulásához cselekvő közreműködésünkre, megszólalásunkra, valamilyen interakcióra van szükség Passzívák: lelkiismeret illedelmesség, jó modor jellem megjelenés, fellépés, öltözködés türelem figyelmesség előzékenység udvariasság szerénység önuralom pontosság tapintat 5 Ottlik Károly: Protokoll, 2004 Panoráma kiadó old 11

12 5.2 Aktívák: meghajlás köszönés kézfogás kézcsók tegezés, magázás bemutatás bemutatkozás partnerség társalgás, beszédmodor testbeszéd, testhangok A viselkedéskultúra a mindennapi magatartás megnyilvánulási formáinak összessége, amelyben a magatartás erkölcsi és esztétikai normái külsőleg is kifejeződnek. Az erkölcsi normák tetteink tartalmát határozzák meg, a viselkedéskultúra viszont azt határozza meg, hogy milyen módon valósulnak meg az erkölcsi követelmények, milyen a viselkedés külső formája, mennyire vált az egyén mindennapi munkájának, éltének szabályaivá, szokásaivá. 6 Mint minden másnak, a viselkedésnek is vannak bizonyos szabályai. Ezek a szabályok a következők: Tiszteletadás: alapvetően mint embernek, de a hivatalos beosztás, társadalmi rang szerint a helyi vagy a nemzetközi szokásoknak megfelelően is; cserébe hasonló tiszteletadást várhatunk el másoktól magunknak. 7 Természetesen, a túlzásba vitt tiszteletadás sem célravezető, meg kell találni az arany középutat. Határozottság: Véleményünk, kijelentéseink egyértelmű vállalása, elkerülve a dicsekvést, a hencegést, a magunk szerepének eltúlzását, ugyanakkor alábecsülését is. 8 Mértéktartás: minden megnyilvánulásban, a hangerőtől az öltözködésen, gesztikuláción át az étel- italfogyasztásig, a túlzott hallgatagsággal, a 6 Ottlik Károly: Protokoll, 2004 Panoráma kiadó 105. old. 7 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll 103. old. 8 Ottlik Károly: Protokoll,2004 Panoráma kiadó 12

13 társaságból való kilógással, félrevonulással, illetve az erőszakolt hangadással magunkat másokra kényszerítésével keltett feltűnés elkerülése 9 Jó ízlés: egy bizonyos helyzetben nagy segítségünkre lehet, feltéve, hogy tudjuk ezzel kapcsolatban vitába szállni nem illik Tapasztalat: nem velünk született dolog. Ahhoz, hogy elmondhassuk magunkról, hogy tapasztalattal rendelkezünk, kritikusak kell lennünk magunkkal szemben, és mindenekelőtt meg kell tudnunk jól megfigyelni más emberek viselkedését. Az ember valamennyi tevékenységének, így a viselkedésének a megértése is elsősorban a motiváció, az indítóok ismeretén alapul. Az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb törvénye ugyanis a motivációtörvény. Eszerint az ember semmilyen cselekvést nem hajt végre anélkül, hogy erre valamilyen belső vagy külső indítóok ne késztetné Passzívák 6.1 Lelkiismeret Azt az erkölcsi tudatot nevezzük lelkiismeretnek, amely a gyakorlatban megvalósul. Egyfajta önkontrollt jelent, elvárásainkat fogalmazza meg bennünk, magunkkal szemben. Az a fajta erkölcsi tudat, amely a tetteinken, érzéseinken, gondolatainkon keresztül realizálódik. Kötelességgel és felelősséggel tartozunk a környezetünk iránt, épp ebben segít nekünk a lelkiismeretünk. Szorosan hozzátartozik a sikerélmény is, ugyanis ha sikerül a magunkkal szemben felállított normákat betartani, akkor megtapasztalhatjuk a sikert, ami pozitívan hat ránk és környezetünkre is. Ugyanakkor a lelkiismeret érinthet bennünket negatívan is, például, ha lelkiismeretfurdalásunk van. Ez azt jelenti, hogy a magunkkal szemben felállított követelményeket nem sikerült betartanunk, ezzel esetleg megsértve másokat, vagy csalódást okozva saját magunknak. 9 Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll 104. old 10 Ottlik Károly: Protokoll, 2004 Panoráma kiadó 106. old. 13

14 6.2 Illedelmesség, jó modor Az illedelmesség a viselkedésnek az a művészetté emelt foka, amellyel valaki tiszteletet ébreszt, anélkül, hogy irigységet támasztana. 11 Az illedelmes ember figyel környezetére, társaságban nem viselkedik kirívóan. Arckifejezésére és testtartására is odafigyel. A tapintat az egyik legfontosabb tulajdonság, amire figyelnünk kell, ha azt akarjuk, hogy ne tartsanak bennünket modortalannak. Ennek hiánya, akár súlyos következményeket is vonhat maga után, akár egy munkahely elvesztését is. Attól még, hogy valaki intelligens, nem biztos, hogy jó modorral is rendelkezik. 6.3 Jellem Állandó erkölcsi tulajdonságaink összessége. Nem egy örökletes dolog, inkább állandósult tulajdonságaink határozzák meg, hosszú folyamat során alakul ki. Tetteink, magatartásunk, dolgokról, világról alkotott véleményünk adja tulajdonképpen a jellemünket. Az egész életünk meghatározza, nemcsak az, hogy adott pillanatban, adott körülmények között hogyan cselekszünk. Minden ember jelleme eltér egymástól, van is az a közmondás: Ahány ember, annyi szokás. Szorosan összefügg az erkölccsel, tulajdonképpen ráépül. A jellem az erkölcsi elvekhez való ragaszkodásunkat fejezi ki, amely viselkedésünkben mutatkozik meg. 12 A jellemet alkotó tulajdonságaink több csoportba oszthatóak: eszmei társadalmi tulajdonságok a munkához való kapcsolódás a tulajdonhoz való kapcsolódás más emberekhez való kapcsolódás az önmagunkhoz való viszonyt jellemző tulajdonságok a becsületességre vonatkozó tulajdonságok akarati tulajdonságok Megjelenés, fellépés, öltözködés A megjelenés egyfajta tisztelet megadását jelenti környezetünk számára. Azzal, hogy megjelenésünk ápolt, az alkalomhoz illő, és a szokásoknak megfelelő, másokkal és magunkkal szembeni igényességünket fejezzük ki. Az öltözködés a megjelenés 11 Ottlik Károly: Protokoll, 2004 Panoráma kiadó 108. old Szabó László Dezső Ottlik Károly: Protokoll, 2004 Panoráma kiadó 106. old. 14

15 külsőségekben megnyilvánuló formája. Ruházatunk minden körülmény között ápoltnak, tisztának, vasaltnak, megfelelő méretűnek kell lennie. Öltözködésünket több tényező befolyásolja. Ilyen az aktuális divat, a kedvünk, tulajdonságaink, ízlésünk. Ott azonban ahol munkaruha van, ezek a tényezők háttérbe szorulnak, és a viseletet inkább a praktikusság jellemzi. A megjelenés, a fellépés, és az öltözködés az első benyomást nagymértékben befolyásolja. Mindhárom meghatározza, hogy az emberek amikor megpillantanak, mit gondolnak rólunk először, valamint, hogy pozitív vagy negatív benyomást keltünk. Épp ezért fontos, hogy ne a külső alapján ítéljünk meg valakit. Ahogyan a közmondás is mondja: Nem a ruha teszi az embert. Az öltözködésnek is természetesen vannak illemszabályai, talán a legfontosabb közülük, hogy ne öltözzünk úgy, hogy a ruhánk legyen a legmeghatározóbb eleme a megjelenésünknek. Öltözetünket három nagy csoportba osztjuk, annak függvényében, hogy milyen alkalomra kell felöltöznünk: 1. Hivatali ruha 2. Alkalmi ruha, amely lehet Informális (délelőtti vagy délutáni rendezvények alkalmával használatos, vezetőknél tett látogatások alkalmával például minisztériumoknál, vállalatoknál vagy egyéb hivatalokban.) Félünnepélyes (a meghívón általában szerepel, hogy hogyan kell megjelennünk az adott rendezvényen, félünnepélyes rendezvények a nappali nem diplomáciai jellegű összejövetelek) Ünnepélyes (az, hogy valaki mennyire szeretne ünnepélyes lenni, mindenkinek saját magára van bízva, de mindenképpen az alkalomhoz megfelelően kell megjelenni az adott ünnepségen, ez a fajta öltözék ajánlatos minden esti, diplomáciai jellegű összejövetelek alkalmával) 3. Speciális alkalmi ruha (kirándulás, sport vagy egyéb nem hivatalos megjelenés alkalmával használatos ruhák) Formális öltözék: azok a cégek alkalmazzák, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek az etikettre. Férfiak öltözete: célszerű egyszerű öltönyt felvenni, amely zakójának és nadrágjának anyaga megegyezik és természetesen színük is 15

16 ing, amely lehetőleg galléros (leginkább fehér vagy pasztellszínű legyen) ing alatt megengedett az atlétatrikó viselete nyakkendő zokni, amely színének passzolni kell az öltöny színéhez fekete félcipő (ápolt, fényesített) textilzsebkendő (papírzsebkendőt természetesen tartaléknak tarthatnak maguknál) ékszerviselés: kezenként egy darab gyűrű, egy darab karóra, egy darab nyaklánc Nők formális öltözékének követelményei: a vállaknak minden körülmények között, időjárástól függetlenül fedettnek kell lenniük (van olyan ország, ahol ezt a vallás is megköveteli) a kosztüm, kiskosztüm vagy nadrágkosztüm zakója és szoknyája/nadrágja színben, szabásban, anyagban, összhangban legyen a szoknya hossza is meghatározott, a nő térde fölött egy saját tenyérnyivel lehet rövidebb vízszintesen kötelező harisnyát viselni, még akkor is, ha nagyon melege van kint a megjelenésnél vigyázzunk, hogy jó minőségű magas sarkút húzzunk fel a táskának, a cipőnek és az övnek bőrből kell készülnie ékszerek: maximum hét vagy kilenc darab megengedett: kezenként maximum két darab gyűrű, egy óra, két karkötő, feltéve, ha vékonyak, egy pár fülbevaló 6.5 Türelem Nélkülözhetetlen tulajdonság, amely nagy önfegyelmet igényel. Nagy önuralomra van szükségünk, ahhoz, hogy bizonyos élethelyzetekben, bizonyos emberekkel türelmesen tudjunk viselkedni, és ne sértsük meg őket, ne szegjük meg az illemszabályokat. Ugyancsak türelemmel tudjuk csak megoldani az olyan élethelyzeteket, amelyben nem értünk egyet a másik emberrel vagy nem értjük meg. A türelemnek két fajtája van formális és szubsztanciális. Az első nem más, mint hajlandóság arra, hogy felebarátainknak egyéni meggyőződésüket és életútjukat megengedjük. A második azt a készséget jelenti, hogy érintkezésbe lépjünk és párbeszédet folytassunk más emberekkel, akikben az igazságot feltételezzük és keressük

17 6.6 Figyelmesség Illemtani erény, amely segít bennünket, hogy jó érzést keltsünk másokban, örömöt szerezzünk nekik egy kis odafigyeléssel. Figyelmesség lehet például egy bók, vagy egy névnapi köszöntő, akár ben vagy sms-ben. Ugyanakkor egy üzleti tárgyalás során, ha figyelmesek vagyunk és megjegyezzük tárgyalópartnerünk nevét, nagy előnyre tehetünk szert, mivel mindenkinek az életében fontos szerepet játszik a neve. Ez a tulajdonság összefügg az udvariassággal és a jó modorral is. 6.7 Előzékenység Az előzékenység nincs szabályokhoz kötve. Mindegy, hogy valaki idős-fiatal, nőférfi vagy esetleg magasabb beosztású. Segítségével kifejezhetjük figyelmességünket a másik ember iránt. Természetesen az előzékenység velejárója a jó modor. Nem azért csináljuk, mert így kell cselekednünk, hanem mert mi érezzük szükségességét. 6.8 Udvariasság Az illemszabályok betartását jelenti, de természetesen nem jogszabályok összességét jelenti. Az udvariasság betartása számunkra jelent előnyt és minket minősít. Szintén nem egy velünk született tulajdonság, azonban tanulható. Kisgyermekkorban célszerű fokozatosan elkezdeni tanulni és gyakorolni, idővel pedig természetes megnyilvánulás lesz. Bizonyos személyeket előnyben részesítünk az udvariasság során. Egy alapvető példa rá: a férfi a nőt előre engedi amikor egy ajtón bemennek. De nemcsak férfi és nő között jelennek meg az udvariassági formák. Megjelenhet idősek és fiatalok között, amikor például az idősebbeknek átadjuk helyünket a tömegközlekedés során, vagy főnök és beosztott között. Az udvariasság mindenképpen egy olyan illemszabály része, amelyet folyamatosan gyakorolnunk kell. 6.9 Szerénység A szerény ember legfontosabb tulajdonsága, hogy nem kezd minden mondatot Énnel, tudja, érzékeli és el is fogadja a tényt, hogy rajta kívül mások is léteznek. Tud örülni mások örömének, de nem kárörvendő, ha valakinek kisebb sikere van, mint neki. Nem irigy, nem hiszi magáról a szerény ember, hogy ő többet tud másoknál. Veleszületett tulajdonság Önuralom 17

18 Tulajdonképpen azt jelenti, hogy meg tanulunk uralkodni az érzéseink és az indulataink fölött. A jól nevelt embernek társaságon belül is illik úgy viselkedni, hogy idegessége ne látszódjon rajta és főleg ne adjon neki hangot. Az önuralmat gyakorlattal meg lehet tanulni, sőt meg is kell, hiszen amint tudjuk Seneca szerint a legnagyobb uralom az önuralom. Szorosan összefügg az önismerettel, ugyanis ha ismerjük saját magunkat, erősségeinket és korlátainkat egyaránt, nagyobb lesz az önuralmunk más dolgok, emberek iránt, talán mert így jobban meg tudjuk érteni őket. Fontos mások véleménye saját önismeretünk kialakítására, de ne becsüljük sem túl, sem alá magunkat, csak mert mások jót vagy rosszat mondtak rólunk Pontosság Elmondhatjuk róla, hogy az üzleti és a magánélet egyik legfontosabb szabálya. Pontossággal kifejezhetjük tiszteletünket a másik fél iránt, ugyanakkor magunkról is adunk egy képet. Ha betartjuk ezt a szabályt megbízhatónak tűnünk majd a másik fél szemében, nem betartása esetén hanyagságot, érdektelenséget sugallunk. A pontosságnak három formája van, az alkalomtól függően. Beszélhetünk: percnyi pontosságról megengedett késésről megadott intervallumok közötti megjelenésről Percnyi pontosságot várnak el tőlünk: hivatalos tárgyalások alkalmával megbeszélésekre való érkezés alkalmával rendezvényeken való megjelenés alkalmával felvételi meghallgatás alkalmával ha saját ügyben meghallgatást kérünk egy vezetőtől 16 Ha mi percnyi pontosságot várunk el másoktól, akkor mi is igyekezzünk betartani azt. Ilyenkor a tárgyalásnak időben véget is kell érnie. Amennyiben nem sikerült mindent megbeszélni amit szerettünk volna, célszerű egy új időpontot megadni a folytatáshoz, mintsem úgymond ott tartani az üzleti partnereket. Igyekezzünk a pontosan megjelenő felet nem megvárakoztatni, ugyanis az nagyon udvariatlan. Vigyázzunk arra, hogy a megbeszélt 15 Lőcsei Judit: Etikett és protokoll alapjai, 2001 Szókrátész 31. old. 16 Lőcsei Judit: Etikett és a protokoll alapjai, 2001 Szókrátész 92. old. 18

19 idő előtt se érkezzünk. Ez azért fontos, mert lehet, hogy zavarjuk a házigazdát, vagy partnerünknek épp másik tárgyalása van, így a korábbi érkezéssel kellemetlen helyzetbe hozzuk. Megengedett késés alkalmával a meghívón fel van tüntetve az az időintervallum, amely között várják érkezésünket. Ilyenkor vigyázzunk arra, hogy a legfelső határt ne lépjük át, még egy perccel sem. Tehát ha között kell odaérnünk, akkor után érkezni nagyfokú udvariatlanság. Megadott intervallumok közötti megjelenésnél megadják a kezdési és a befejezési időpontot. Az esetleges torlódások elkerülése végett az ilyen rendezvényekre általában az első húsz percben szokás érkezni. Ilyen alkalmakkor közvetlenül a befejezési időpont előtt érkezni nem illik. Ugyanakkor tovább maradni a megadott időponton túl is illetlenségnek számít Tapintat A tapintatos ember próbálja elkerülni, hogy másokat kellemetlen helyzetbe hozzon. Nem beszél és nem is kérdez olyan dolgokat, amivel mást zavarba hozhat. Ugyanakkor a tapintatos ember tisztában van azzal, hogy kinek mi a gyenge pontja, kinek mit, mikor lehet mondani. Ismeri mások érzéseit, gondolkodásmódját, világról alkotott nézeteit (és minden mást,) és ezt tiszteletben is tartja. Nem ecseteli a kudarcokat, de az örömtelen eseményeket sem. Nem születünk vele együtt, tanulni, gyakorolni kell, és természetesen neveltetésünktől is függ. Aki tapintatos az tudja, hogy saját boldogságával, mások boldogtalansága láttán nem dicsekszik, vagyis odafigyel arra, hogy másokkal szemben ne vágjon fel. Sok ember nem érzi mennyire tapintatlan, ugyanis azt hiszi magáról, hogy közvetlen és eredeti másokkal szemben, nem is érzékeli, hogy esetleg másokat megsérthet viselkedésével. 7. Aktívák 7.1 Köszönés A leggyakrabban használt társadalmi érintkezési forma. Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatal az idősebbnek, az éppen belépő a bent lévőnek. Segítségével kifejezhetjük a találkozás feletti örömünket, de ne kiabálva tegyük azt, és ne is olyan formában, hogy az ismerős nevét kiáltjuk, ugyanis az udvariatlan. Elköszönéskor a viszontlátás reményében 19

20 búcsúzunk el. Napszakoknak megfelelően szokás köszönni. Ha valaki bennünket üdvözöl, viszonozni kell, ellenkező esetben nagy illetlenséget követünk el. Abban az esetben, ha egy társaságban vagyunk, és számunkra idegen köszönti a társaságot, akkor is illik visszaköszönni. 7.2 Meghajlás A köszönés egyik formája. Kétféle meghajlásról beszélhetünk, van egy mélyebb formája és egy könnyű. A mélyebb meghajlást akkor alkalmazzuk, amikor bemutatatás, bemutatkozás történt. Könnyű meghajlással egy olyan személyt üdvözlünk, akivel csak futólag találkoztunk. Akkor is használatos egy férfi számára, ha egy hölgyet szeretne felkérni táncolni. Nem a megalázkodás jele, hanem az illedelmességünket fejezzük ki általa. 7.3 Kézfogás Róla azt kell tudnunk, hogy szabályai teljesen ellentétesen működnek, mint a köszönésnél. Az a személy, aki előre köszön, megvárja, hogy az akinek köszönt nyújtsa a kezét. A két tenyérnek egymással szemben kell lennie. Olyan erősen szorítsuk meg a másik kezét, hogy azzal ne okozzunk fizikai sérelmet számára. Mindenképpen figyeljünk oda, hogy ne legyen túl erős, de túl gyenge sem a kézfogás. Ha valakivel kezet fogunk, illik a szemébe nézni. 7.4 Kézcsók Kiemelt tiszteletet célzó jelképes forma. A férfi ráhajol a nő kezére, nem rántja fel, s nem érinti meg szájával a nő kezét. 17 Ugyanakkor a nő nem kezdi el rángatni kezét, nem emelgeti sem a levegőbe, nem is engedi azt el, hanem a szemével követi a férfi mozdulatát. Alá- és fölérendeltségi viszonyt testesített meg a múltban, most már tiszteletet fejezünk ki segítségével a nők iránt. 18 Mind férfiak, mind nők kezdeményezhetik. Ha egy társaságban több nő van jelen, és a férfi egy nőnek kezet csókol, akkor úgy illik, hogy az összes többinek is kezet csókoljon. Azonban nem kell minden férfinak kezet csókolnia a 17 Lőcsei Judit: Etikett és a protokoll alapjai, 2001 Szókrátész 46.old. 18 Görög Ibolya: Viselkedéskultúra (... és egy kis protokoll), 2008 Temse Kft. 10. old. 20

21 hölgyeknek, azért mert az egyik társul megtette azt. Az ő döntésük, hogy kezdeményezik, vagy sem. 7.5 Tegezés, magázás Az Ön a legudvariasabb megszólítás, megkülönböztetett tiszteletet fejezve ki. Hivatalos tárgyalásnál, levelezésben és a magánéletben egyaránt ilyen értelemben használandó. A maga az alapvető udvariasságot kifejező köznapi formula. Nincs benne sértés, nincs benne túlértékelés. A tegezés a munkahelyen megszokott nők között és férfiak között; férfiak és nők között többnyire szoros munkakapcsolat esetén. 19 Ha nagyon tisztelettudóak akarunk lenni, akkor az idősebbeknél valamint a magasabb rangú embereknél használhatjuk a beosztására utaló megszólítást, vagy az Ön helyett nevét használjuk. Hivatalos érintkezésben a megszólításnak két formája van: a név és az udvariassági kitétel a rang és az udvariassági kitétel 20 A tegezésnek és a magázásának is vannak illemszabályai. Ezek közé tartozik például, hogy az idősebb emberek akkor is tegezhetnek bennünket, ha adott esetben mi őket nem. A tegezés visszautasítása nagyon udvariatlan viselkedésmódnak számít. Általában a nők, vagy a magasabb rangúak kezdeményezik a tegezést. Ha két azonos nemű szeretné tegezni egymást, akkor az alacsonyabb rangúnak kell megvárni, amíg a magasabb rangú felajánlja azt. Figyeljünk arra, hogy a megszólításnál ne alacsonyítsunk le valakit, mindig a pontos rangján igyekezzünk megszólítani. Természetesen találkozhatunk olyan szituációval is, hogy nem egy embert kell megszólítani, hanem egy hallgatóságot. Ilyen esetben a megszólítási forma a Tisztelt Hölgyeim és Uraim!. 7.6 Bemutatás Akkor beszélünk bemutatásról, ha két személy egy harmadik fél segítségével ismerkedik meg egymással. Ha valaki bemutat bennünket, akkor nem kell újra megismételnünk a nevünket, elég az, ha üdvözöljük a másik személyt. A jó bemutatás nem 19 Dr. Sille István: Illem Etikett Protokoll 126. old. 20 Dr Sille István: Illem Etikett Protokoll 127. old. 21

22 vonatott, lényegretörő, minden információt tartalmaz amire nekünk szükségünk van, és ami a legfontosabb, rövid. Tárgyalás alkalmával a vezetőnek kell bemutatnia a kollégáit az üzleti partnereknek. Itt nagyon fontos, hogy úgy mutassuk be kollégáinkat, hogy a tárgyalásra érkező felek nevüket és rangjukat is pontosan tudják. Így a kellemetlenségeket el lehet kerülni. Társaságban az érkező vendéget szokás bemutatni, ezt a házigazda vagy a háziasszony teszi meg. Aki már ott tartózkodik, természetesen annak mutatjuk be azt, aki éppen érkezett. Mivel megtörténhet olyan, hogy több fős asztaltársaság gyűlik össze, olyan esetben nem kell mindenkit megzavarni azzal, hogy egyenként bemutatjuk az érkező felet. A bemutatás illeme ugyanaz, mint a köszönés illemszabálya. Hölgyet mutatunk be férfinak, fiatalabbat az idősebbnek, alacsonyabb rangút a magasabb rangúnak. 7.7 Bemutatkozás Bemutatkozáskor két idegen ember találkozik egymással, harmadik fél nem szükséges hozzá. Természetesen, ha egy személlyel csak összefutottunk, akkor nem muszáj bemutatkoznunk. Olyan társaságban, helyen ahol többet fogunk tartózkodni illik megtenni azt. Ha nem személyes, hanem hivatalos alkalmakkor találkozunk valakivel, illik a munkahelyünk nevéről és beosztásunkról is tájékoztatni őt. Ilyen alkalmakkor, célszerű névjegykártyánkat elküldeni, még mielőtt a tárgyalásra, találkozásra sor kerül. Előfordulhat, hogy nem értjük valakinek a nevét, vagy annyira bonyolult, hogy nem tudjuk leírni azt. Ilyenkor célszerű megkérni neve ismétlésére, hiszen ez nem számít sértésnek. Ha már egyszer bemutatkoztunk, onnantól kezdve minden egyes találkozás alkalmával illik köszönni annak a bizonyos személynek. Búcsúzáskor illik elmondani, hogy örültünk a találkozásnak, de nem kell túlzásba vinni. Bemutatkozáskor előfordulhat, hogy valaki asszonynéven, pl Kerekes Lászlónéként mutatkozik be. Ilyenkor azonnal kérdezzünk vissza, hogy hogyan szólíthatjuk. 7.8 Partnerség Itt a legfontosabb, hogy hogyan viszonyulunk más emberekhez, vagyis, hogy mennyire vagyunk társas lények. Tárgyalás során figyelembe kell vennünk partnerünk rangját is, eszerint olyan partnerrel illik kezdeményezni azt, aki azonos vagy nagyjából olyan beosztásban van, mint mi. A partnerségben nem feltétlenül csak a rang számít. Mellette fontos szerepet játszik a kor és a szakmában töltött idő is. Nincs rangbeli különbség, csak azért mert valaki kisebb vagy nagyobb országból érkezett. 22

23 7.9 Társalgás, beszédmodor A társalgás tulajdonképpen beszélgetést jelent, legyen az akár személyes, akár hivatalos. Az illem és az etikett nagyon fontos szerepet játszik egy társalgás során. Egy olyan közösségi tevékenység, amelyikbe illik mindenkinek bekapcsolódnia. A jó társalgó tudja, mikor mit kell mondania, de azt is tudja, mikor kell hallgatnia. Formai követelményei is vannak, nem csak elméleti. Ilyen követelmények például, hogy ne beszéljünk túl hangosan, de túl halkan sem, mert zavaró lehet a hallgatóság számára. Jól érthetően artikuláljunk, ne hajoljunk túl közel a beszélgető partnerhez, ne gesztikuláljunk túlságosan. Továbbá természetesen az sem udvarias dolog, ha egy sarokban ülve, a többiektől távol töltjük az időt. Amiről nem illik beszélni: beszélgető partner jövedelme, vagyoni, üzleti, anyagi helyzete, keresete, megélhetési forrásai előítéletek hangoztatása a partner vallására, politikai kötődésére, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozására negatív megjegyzést tenni, illetve erre rákérdezni a partner magánügyeire tapintatlanság rákérdezni külföldi hivatalos partnerünk hazájának vezetőit, politikáját, tradícióit ne bíráljuk! jelen nem lévőről negatívan beszélni, kárára mulattatni a társaságot jópofa történetekkel, magánügyeit jól értesültként kibeszélni inkorrektség Testbeszéd, testhangok Testtartásunkkal, testbeszédünkkel kifejezzük mindazt, ami bennünk játszódik. Ez a fajta megnyilvánulás nem tudatos, de figyelhetünk rá, és befolyásolhatjuk. Arcunkkal sokféle érzelmet ki tudunk fejezni. Épp ezért, próbáljunk meg pozitívak lenni, ne mutassuk ki minden esetben problémáinkat. Figyeljünk arra, hogy az orr vagy a száj érintése azt jelenti, hogy nem minden esetben mondunk igazat a beszélgetés során. Testtartásunk sok mindent elárul rólunk. Minden szituációban igyekezzünk egyenesen állni, fejünket kissé emeljük meg. A bezuhant mellkas, görbe hát, lógó váll azt jelenti nincs önbizalmunk. Karunk összefonása visszautasítást jelent, célzást ad a beszélgető partnerünknek, hogy nem érdekel mondandója. Felső mellkasunk mutatja, hogy mennyire figyelünk. Ha valakire 23

24 odafigyelünk, akkor mellkasunkkal feléje fordulunk, ezzel jelezzük, hogy érdekel amit mondani szeretne számunkra, és hallgatjuk is őt. A zsebre tett kéz nem vall illemtudó emberre. Ha nem tudjuk mit kezdjünk a kezünkkel, inkább fogjuk össze hátul, a csípőnk magasságában. Az ülésmód is sokat elárul rólunk, és arról mennyire vagyunk illedelmesek. Nem illik elfeküdni a széken, miközben lábunk jó nagy terpeszben áll. A férfiaknak a lábukat párhuzamosan kell tartaniuk, kis terpeszben. Nőknél a keresztbe felrakott láb inkább a szexualitásra utal. Legcélszerűbb összezárni a térdeket, és megdönteni kicsit egyik oldalra a két párhuzamosan összezárt lábat. 21 A testhangok közül a három legfontosabb, amit mindenképpen meg kell említenünk az az ásítás, a tüsszentés és az orrfújás. Az ásítás, feltéve, ha nem küzdünk légszomjjal és idegesek sem vagyunk, akkor az unalom jeleként értelmezhető. Ha nem tudjuk elkerülni, akkor inkább próbáljuk meg leplezni azt. A tüsszentést vissza lehet tartani, azonban ha ez nem sikerül, akkor használjunk zsebkendőt, amelyet a szánk elé teszünk. Társaságban csak a közvetlenül mellettünk helyet foglalónak kell mondanunk, hogy Egészségére. Az orrfújás is zajjal jár. Igyekezzünk, ha lehetséges nem az asztalnál kifújni orrunkat, inkább hagyjuk el a társaságot pár percre, amíg elvégezzük a műveletet. Ha náthásak vagyunk a legjobb amit tehetünk a kellemetlen helyzet elkerülésére, hogy nem is megyünk társaságba. Társaságban az a legcélszerűbb, ha egyáltalán nem kellene zsebkendőt használnunk, Figyeljünk azonban arra, hogy lehetőség szerint tiszta és vasalt legyen. A testbeszéd egyik fontos eleme a távolságtartás. Edward T. Hall amerikai antropológus szerint az embernek vannak térbeli szükségletei a másik emberrel szemben. Ezek a térbeli zónák a következők: - intim zóna (szoros testi érintkezés, 50 cm-ig terjed) Ez a legfontosabb az összes közül, magunkénak tekinthetjük, csak olyan embert engedünk ilyen közel magunkhoz, akinek a közelsége valóban nem okoz számunkra kellemetlen érzést. Például családtagok, nagyon jó barátok - személyes zóna (50 cm 1 m között) Az a távolság, amely a mindennapjainkat meghatározza, akár munkahelyünkön, akár baráti összejöveteleken. - társadalmi zóna (1 m 2 m között) Az a zóna, amely az idegenektől mért távolságot jelenti. - nyilvános zóna (több méter távolság) 21 Görög Ibolya: Viselkedéskultúra (...és egy kis protokoll),2008 Temse Kft old 24

25 Ez a megfelelő zóna, ha egy embercsoporttal beszélünk Japán 8.1 Általános jellemzők Japán földrajzát meghatározza a négy nagy sziget és mellette a körülbelül négyezer szigetből álló szigetegyüttes. A négy nagy sziget: Hokkaido, Honshu, Shikoku és Kyushu. Két fő vallási irányzata van, a sintoizmus és a buddhizmus. A két vallás nagyon jól megfér egymás mellett. Nemcsak, hogy megfér egymás mellett a két vallás, hanem kölcsönösen hatnak egymásra. A keresztény vallás is jelen van Japánban, igaz csekély mértékben. A lakosság csupán körülbelül egy százaléka keresztény. Államformája alkotmányos monarchia. A japán nyelv érdekessége, hogy három fajta írásrendszert használ. Írott nyelvük különlegessége, hogy a kis és a nagy betűk között nem tesznek különbséget. Nemcsak kis és nagybetű nincsen, hanem a szóköz sem ismeretes Kulturális jellemzők A külső hatások elől igyekeznek elzárkózni, nem tudomást venni róla, ugyanakkor az egymás közötti kapcsolatokat a nyitottság jellemzi. Japánban a hagyományok tisztelete nagyon fontos szerepet játszik mind az üzleti mind pedig a magánéletben. A japánok igyekeznek egy csoporthoz tartozni, legyen az család, falu, vagy akár az egyetem is. A csoporthoz való tartozást ők az érettség jeleként értelmezik. Az is meghatározó, hogy azon a bizonyos közösségen belül milyen pozíciót tölt be az adott egyén. A beilleszkedés elvárás tehát, ami egyfajta megfelelési kényszert is jelent számukra, így a mindennapokban megjelenik a szorongás érzése. A japánok nem mutatják ki érzelmeiket, ez annak is köszönhető, hogy gyerekkoruk óta őket tudatosan erre nevelik, emiatt is tűnnek a mi szemünkben adott helyzetben barátságtalannak, vagy akár távolságtartóknak. Nagyobb tiszteletnek örvend például egy idősebb tagja a csoportnak, vagy akár az iskolázottabb. Azzal, hogy az egyén csak úgymond egy bizonyos csoporton belül bontakozhat ki igazán, a japánok magánélete igen csekély, olyannyira, hogy szótárukban nem is található meg a magánélet megfelelője

26 A privát szféra még a saját lakásukban sem teljes, ugyanis a falak szinte papírból vannak, a lakások nagyon kicsik, emellett a lakások kis kertjei is zsúfoltan, szorosan egymás mellett helyezkednek el. Az időskor tisztelete rendkívül fontos a japán kultúrában. Ez a tisztelet az élet minden terén érvényesül, a magánéleti döntésekben és az üzleti döntésekben is egyaránt jobban bíznak az idősebbekben. Egyértelműnek vélik ugyanis, hogy ők megfontoltabbak és tapasztaltabbak. A japánok nagyon elkötelezettek a munka és munkahelyük iránt. A munkahely többnyire életre szóló, bár az elmúlt pár évben e tekintetben is változtak a nézetek, mondhatjuk úgyis, hogy nyugatiasodtak. Az előrelépést nem feltétlenül az eredmény és az érdem határozza meg, hanem inkább az évek száma, amelyet valaki eltöltött az adott munkahelyen, vagy akár az életkor. A dolgozókat nem szokás elbocsátani, viszont ha ez megtörténik, akkor az a cégnek is szégyenfolt, nemcsak a munkavállalónak. Ha valaki elveszíti állását Japánban, az életmódján is változtatni kényszerül. Vannak olyan nagy hírnevű cégek, amely dolgozóinak elég csak felmutatni igazolványukat és akár hitelt is kaphatnak egy-egy étteremben, státuszszimbólumot jelent ott dolgozni. A beosztottak és a vezetők között együttműködés van, nem igazán jellemző kapcsolatukra az egymás közötti ellentét. Nem szeretnek dicsekedni munkájukkal, és ha valami hiba történik, még akkor is ha nem közvetlenül ők tehetnek róla, vállalják a felelősséget. 9.1 India 9.1 Általános jellemzők India szubkontinens, a Föld hetedik legnagyobb országa. A szomszédos Kínával és Pakisztánnal még mindig vannak nézeteltérések a területek miatt. Két fő vallási irányzata van a hindu vallás és a muzulmán. További vallása a buddhizmus és a szikh vallás. Keresztény vallásúak is laknak Indiában. Államformája parlamentáris köztársaság. Indiának két hivatalos nyelve is van a hindi és az angol. Tizenöt olyan nyelve van, ami fő nyelvnek számít, emellett több mint nyolcszáznegyvennégy különböző dialektus van életben, amit a különböző régiókban használnak

27 9.2 Kulturális jellemzők Életük minden döntésében a hit és az érzelmek nagyon fontos szerepet játszanak. Az emberek 80 százaléka még mindig nagyon vallásos életet él, annak ellenére, hogy a nyugati kultúra ott is egyre nagyobb teret hódít meg magának. Leginkább a nagyobb városokban lakók vették át a nyugati civilizáció szokásait, főleg ami az étkezést, és az öltözködést illeti, de a gondolkodásmód is megváltozott. Az igazi értékeket azonban ők sem tették félre, nem feledkeztek meg róluk, párhuzamosan van jelen mind a két gondolkodásmód életükben és döntéseikben. A kor és a rang tisztelete, akárcsak Japánban itt is nagyon fontos szerepet játszik. Mivel vallási sokszínűség jellemző Indiára az eltérő vallások miatt, az étrend, sőt a mindennapok is bizonyos területei eltérőek. A legfőbb vallásuk a hindu, amelybe születni kell, megtérni nem lehetséges. Hisznek a reinkarnációban, és több istent tisztelnek egyszerre. A kasztrendszer még a mai napig is megtalálható Indiában. Ezzel ellentétben a muzulmánok, akik szintén nagy számban képviseltetik magukat csak Allahban hisznek. A hindu vallásúak marhahúst nem ehetnek, de alkoholos ital fogyasztása nem tiltott. A muzulmánoknak azonban tilos sertéshúst fogyasztani, de ők alkoholt sem ihatnak. Indiában a hindu vallásúak közül sokan vegetáriánusok. 25 A nőknek azonban más a szerepe, mint a nyugati országokban, vagy akár mint nálunk. Mivel a kis falvak is ugyanolyan jellemzőek Indiára, mint a nagy felvilágosult városok, sokkal nagyobb az összetartás a családon belül, és a családok között is. A nőknek éppen ezért leginkább a gyereknevelésben, a ház körüli teendőkben van nagy szerepük. Számukra nem furcsa, hogy teljes mértékben kiszolgálják férjüket, náluk ez megszokott, sőt elvárt dolog. A tehetősebb családból származó nők, még akkor sem dolgoznak, ha esetlegesen elvégeztek valamilyen iskolát és bizonyos végzettséggel rendelkeznek. Minden háznál a férfi dolga az, hogy munkába járjon, és pénzt keressen. Európai szemmel ez az életmód az elnyomottság jeleként is értelmezhető. Ha egy társaságban egy indiai nőt nem mutatnak be, azon ne lepődjünk meg, számukra ez teljesen normális eljárás, nem veszik sértésnek. Megérinteni őket akár hivatalos eseményeken is, férfiak számára nem illendő, vagyis kerüljünk mindenféle testi kontaktust, még kezet sem foghatunk férfiként velük, még bemutatkozás alkalmával sem. Egyszerű életet élnek, nem ismerik a pazarlás fogalmát, igyekeznek mindent felhasználni, amit a természet nekik ad

28 10. India és Japán A következőkben szeretném bemutatni Indiát és Japánt az üzleti tárgyalások szemszögéből, valamint a mindennapi élet szokásait, természetesen alapul véve Magyarországot. India bemutatásánál mindenképpen segítségemre szolgált az elkészített mélyinterjú. Japánnal kapcsolatban a külső konzulensem nyújtott segítséget. Az első és talán legfontosabb dolog az üzleti tárgyalások során a viselkedéstechnikai elemek közül a pontosság. Nagyon sok minden dől el tehát azzal, hogy ezt a passzívát hogyan alkalmazzuk az üzleti életben. A tárgyalás kimenetele is függhet tőle Pontosság Japánban a pontosság fontos, ellenben Indiával. Indiában nem osztják az idő pénz gondolkodásmódot. A japán felsővezetőknek az öt perc körüli késés megengedett, ezzel is éreztetni szeretnék velünk, hogy nekik mennyi dolguk van. Tíz percnél többet azonban senki nem késhet. Tokióban főleg a nagy forgalom miatt nem tudjuk pontosan kiszámolni az időt, ezért próbáljunk meg időben elindulni. Nem biztos az sem, hogy a taxis tudja a címet, inkább először egy ismertebb helyet adjunk meg, amely közel van a megbeszélt helyhez, így a taxis be tudja azonosítani, hogy körülbelül hová kell vinnie bennünket. Japánban nem beszélhetünk megszabott munkaidőről. Náluk a túlóra teljesen elfogadott dolog. Sőt vannak olyan japán vezetők, akik úgy gondolják, hogy ha szabadságra mennek azzal valamiféle bűnt követnek el a céggel szemben, éppen ezért kényszerszabadságokat vezettek be. Indiában a telefonos szolgáltatás nem a legkorszerűbb, ezért a fax sem megbízható. A legcélszerűbb, ha hónapokkal a kívánt időpont előtt levélben értesítjük a tárgyaló partnereinket érkezésünkről és az időpontokról. Ajánlatos nem összezsúfolni programjainkat, pontosan azért, mert nem túl pontosak, így még akár az utolsó pillanatban is beszúrhatnak nekünk valamilyen tárgyalást. Figyelnünk kell arra, hogy állami ünnepekben bővelkedik India, olyankor pedig nem vállalnak a vezetők tárgyalásokat. Célszerű természetesen az adott régióban érdeklődni az ünnepekről, ugyanis a sokféle vallás miatt ezek eltérőek lehetnek az országon belül, attól függően, hogy milyen vallás a domináns. Náluk a munkaidő általában fél tíztől ötig tart. 28