VÍZTERMELÉS HATÁSA A VÍZMINOSÉGRE EGY ÜLEDÉKES VÍZTÁROLÓBAN
|
|
- Márta Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) VÍZTERMELÉS HATÁSA A VÍZMINOSÉGRE EGY ÜLEDÉKES VÍZTÁROLÓBAN Papp Márton 1, Kovács Balázs 2, Szanyi János 1 1 Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem utca 2. 2 Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros Kivonat Magyarországon a felszín alatti vizek nagymértékű használata jelentős nyomáscsökkenéseket eredményez a rétegvíz tartókban. A vizsgált példaterületen Pesti síkságon az emberi behatás hosszú ideje van jelen, az ivó- és technológiai célú víztermeléshez, valamint kavicsbányászathoz kapcsolódóan. Vizsgálataink célja a megváltozott körülmények mértékének és hatásának feltérképezése hidrodinamikai modellek, hidrogeokémiai és izotópgeokémiai vizsgálatok, elemzések segítségével. Az elemzés a felső, mintegy 300 m-es mélységtartományt érintette, mivel a területen döntően innen történik a vízkivétel. A földtani adatok alapján elkészítettük a régió áramlási rendszereit leíró hidrodinamikai modellt. A számításunk eredményét vízkémiai és stabil-izotóp adatokkal kalibráltuk. Számításaink alapján kimutattuk az áramlási rendszer átrendeződését, kijelölve a potenciálisan érzékeny zónákat, valamint az olyan területeket illetve vízbeszerzési objektumokat, melyek negatívan befolyásolták a nyomásszinteket és a vizek kémiai összetételét. Abstract In Hungary the drinking water demand is covered mainly from groundwater, so it is very important to know the features of the aquifers and the flowing system. Shortage of rain and the raising level of water exploitation have caused the decreasing of water table of subsurface water. The subject area of our research can be found near Budapest where, besides traditional and large-scale open-pit gravel mining, industrial plants carrying out significant water production have been established. These plants have radically changed the natural water budget of the area. Our aim was to both reconstruct the transformed environment through hydrodynamical simulations and, with full knowledge of hydrogeochemical, environmental isotopes ( 18 O/ 2 H) to understand the movement of ground water systems in the Southern region of Plain Pest. We have to mention that our investigation has only covered the upper layers ( m depth) due to the lack of deep-drilled wells and the good water supplying capacity (from both quantitative and qualitative point of view) of newly formed upper layers. In the course of this comprehensive study, we have prepared the regional flow model of the area. During the operation, we applied the more specific picture of geological build-up that we had formerly obtained. Results of the simulation have been calibrated with the help of hydrogeological and isotope geochemical analysis. 165
2 Papp Márton, Kovács Balázs, Szanyi János As a result, recharge and discharge area borders can be given, and how well-pumping affects changes in chemical composition of water can also be provided. 1. Bevezetés Hazánkban a vízigények kielégítése balneológiai, ipari, mezőgazdasági, ivóvíz csaknem teljes mértékben felszín alatti forrásokból történik. A vízkivételek olyan mértékben megnövekedtek napjainkra, hogy azok már jelentős hatást gyakorolnak a felszín alatti áramlási rendszerekre, akár a szivárgás eredeti irányát is megváltoztatva. Hidrogeológiai szempontból a Pannon medence egy hierarchikusan egymásba ágyazott, összetett áramlási rendszernek tekinthető. Ebben a nagy rendszerben lokális, átmeneti és regionális áramlási részrendszerek különíthetők el, melyek helyi tényezőktől függően kommunikálhatnak egymással. A negyedidőszaki rétegek vízáramlás viszonyait Erdélyi (1979) részletesen tanulmányozta. Az Alföld területén találhatók olyan régiók, ahol a különböző antropogén hatások koncentráltan, egymást erősítve mutatkoznak meg. Ilyen jelenségekkel találkozhatunk például a Nyírség területén (Marton 2009, Szanyi 2004, Szűcs et. al. 2009), valamint a továbbiakban bemutatott, a Pesti-síkságon található példaterületen (Tari et. al 2010). 2. Földtani felépítés Dunaharaszti és tágabb környezete a töréses szerkezeti vonalakkal körülhatárolt, Dunai szerkezeti árok ÉNy-i része" megnevezésű vízföldtani tájegység É-i területén található. A negyedkori képződmények túlnyomó többsége folyóvízi eredetű, azonban a felszínen eolikus eredetű üledékek is találhatóak. A pleisztocén képződményeket főként folyóvízi kavics, homok és agyag képviseli. A vízföldtani tájegység területén, ezen durva folyóvízi üledékek - kavicsok, homokos kavicsok - különböző mélységekben tárhatók fel, és megjelenésük nem általános. A földtani felépítést az 1. ábrán látható szelvénnyel lehet jellemezni. Meg kell említeni, hogy vizsgálatainkat a felső 300 méteres mélységre végeztük el. A szelvény alapján elmondható, hogy a negyedkori összlet vastagsága körülbelül m között mozog és a folyóvízi rétegsor kavics, homokos kavics képződményei különböző vastagságban, többnyire a felszín közelében helyezkednek el. DK-i irányban Alsónémedi környékén a kavicsréteg kivastagodik, 166
3 Víztermelés hatása a vízminőségre egy üledékes víztárolóban Bugyi térségében vastagsága már m közötti (a térségében nagymértékű kavicsbányászat folyik). Továbbá megállapítható a pleisztocén réteg vastagságának területei változása. Vecsés, Gyál és Ócsa környékén a réteg átlagos vastagsága 100 m körüli, és közvetlenül felső-pannon korú képződményekre települ. Másrészről ettől a vonaltól nyugatra a pleisztocén réteg elvékonyodik. A negyedkori rétegeken belül több szintben is települnek homokok, azonban csak a legmélyebb szintjén lévők követhetők hosszabb távon. 1. ábra. A vizsgált terület földtani felépítése. 3. Áramlási rendszer A területre számos korábbi időpontra vonatkozó talajvízállás-térkép készült. Számításainkhoz a térség talajvízszint megfigyelő törzshálózati kutjainak adatait használtuk fel a talajvízállások bemutatására. A talajvízadó áramlási viszonyait a Soroksári Duna és a Duna-Tisza-csatorna vízállása, illetve a kavicsbánya-tavak vízháztartása erősen befolyásolja. Az átlagos hidraulikus gradiens 1,15 m/km-nek adható meg, iránya ÉK-DNy-i, a vízfolyások felé mutat. Egy terület rezsimjellegének megállapítására alkalmas módszer a nyomás - mélység (p[z]) profil alkalmazása. A vizsgálatot kisegységenként végeztük el (2.ábra). 167
4 Papp Márton, Kovács Balázs, Szanyi János Ennek alapján elkülöníthetővé váltak a beszivárgási és feláramlási területek. Érdekesség, hogy az így kapott zónák közel egybeesnek a földtani felépítés változásával: a pleisztocén rétegekben kisebb a rétegnyomás (beáramlási területek), míg a pliocén és felső-pannon képződményekben a hidraulikus gradiens nagyobb az egyensúlyinál. Feláramlási területnek adódtak a Vecsés-Gyál-Ócsa vonaltól nyugatra fekvő területek, ahol hidraulikus nyomásemelkedés mértékét 0,35 m/100 m nagyságrendben lehet megadni. Az említett vonaltól keletre a pleisztocén rétegek beszivárgási területnek adódtak, ám az alattuk található felsőpannon rétegekben szintén túlnyomás található. Település γ (MPa/km) Vecsés 9,921 Gyál 9,795 Felsőpakony 9,609 Ócsa 9,719 Alsónémedi 9,710 Budapest (dél) 9,921 Taksony 9,919 Dunaharaszti 9,876 Szigetszentmiklós 10, ábra. Nyomásviszonyok alakulása az érintett térség településeinek környezetében. 4. Hidrogeológiai modell Az átfogó vizsgálat során elkészítettük a térség regionális áramlási modelljét a véges differencia módszert alkalmazó, Processing Modflow Pro programmal. A modell ÉNy-i határát úgy választottuk meg, hogy a modell tartalmazza a Soroksári Duna-ágat, mivel az a legfelső vízadó réteggel közvetlenül kapcsolatban áll. A mélyebb vízadó testekben ez a hatás nem, vagy csak kevésbé érvényesül. A modellszámításokhoz alkalmazott véges differencia módszer megköveteli a vizsgált térrész téglatest alakú elemekre bontását. A vertikális felosztás során a 168
5 Víztermelés hatása a vízminőségre egy üledékes víztárolóban megrajzolt földtani szelvények képét használva 13 rétegű modellt építettünk. A bemeneti paraméterek megállapításához a korábbi hidraulikai vizsgálatok kellő információt nyújtottak, valamint a vizsgálati területen lévő kutak adataiban rendelkezésre álltak átszivárgási és transzmisszivitási értékek. Azon területrészekre, ahol nem ált rendelkezésünkre információ a földtani közeg tulajdonságait illetően becslést alkalmaztunk, analóg felépítésű területek tapasztalatai értékei alapján. Meg kell jegyezni, hogy a felvett hidrosztratigráfiai egységek nagy része, elsősorban a vízadók köztes összletei, nem markáns vízvezető és vízrekesztő horizontok, hanem vékony agyag, homokos agyag, agyagos homok és homok rétegek váltakozásából felépülő összletek, jellemzően magas homoktartalommal. Ennek megfelelően a rétegekre felvett értékek az összletre a hidraulika szabályai szerint felvett átlagértékek. A számításokat mind az emberi beavatkozások előtti,mind a jelenlegi állapotoknak megfelelően elvégeztük. A kapott eredmények képét egymás mellett a 3. ábra szemléletei, mely egy vertikális metszetben mutatja be az áramlási rendszerben bekövetkező változásokat. Elmondhatjuk, hogy a víztermelések által okozott nyomásszint csökkenéseket az alsóbb rétegekből túlnyomás révén érkező vízmennyiség nem képes kompenzálni, így egyes területek, melyek eddig kiáramlási területként voltak jellemezhetők, beszivárgási jellegűek lettek, valamint egyes utánpótlódási területeken a beszivárgási mélység is jelentősen megnövekedett. 3. ábra. A térség természetes és antrogopén hatásokkal zavart áramlási rendszerének képe. 169
6 Papp Márton, Kovács Balázs, Szanyi János 5. Vízkémiai és izotóp-geokémiai mérések A felszín alatti vízmozgások megértésére széles körben alkalmazott módszer, a vizek kémiai komponensei mennyiségbeli változásának vizsgálata. Az oldott és az agyagásványok cserepozíciójában kötött kationok mennyiségi viszonyaitól függően az egy és két vegyértékű ionok kicserélődnek, ami az oldott kationok koncentrációjának szisztematikus változását eredményezi az áramlás irányában. A víz kémiai összetételét a hidraulikai helyzet (utánpótlódási, átáramlási, megcsapolási terület) és az áramlási rendszer mérete (lokális, intermedier, regionális) nagymértékben befolyásolja. Az utánpótlódási területről a megcsapolási terület felé haladva, az áramlási pálya mentén általánosságban nő az összes oldott anyag-tartalom, a ph, az ionok közül a Na +, a HCO 3- és a SO 4 2-, mialatt csökken a CO 2, O 2, valamint a Ca 2+ és Mg 2+ ionok koncentrációja (Appelo, Postma 2005). A hidrogeokémiai vizsgálatok során több száz kút adatait, vízkémiai adatsorait vizsgáltuk meg. A kutak nagy száma, és az akár 30 évre visszamenőleg is rendelkezésre álló folyamatos összetétel-elemzési eredmények széleskörű összehasonlításokat tettek lehetővé. A vizek kémiai összetétel alapján három fő víztípust lehet elkülöníteni. Ezek a beszivárgó csapadékvíz összetétele alapján befolyásolt rétegvíz, a mélyebb rétegekből feláramló rétegvizek és az első vízzáró rétegig (12 m-ig) terjedő szinte kizárólag a csapadékvízre támaszkodó talajvíz. A beszivárgási területen a talajba bejutó csapadékvíz kémiai összetétele már a háromfázisú zónában lényegesen megváltozik, és kialakul a telített, kétfázisú zónára jellemző talajvíz-összetétel. Amennyiben a mélyebb rétegek utánpótlódása csapadékvízből történik, a légkörből a csapadékba kerülő és a talajból lokálisan kioldódó kémiai komponensek a vízzel együtt a mélyebb rétegekbe kerülnek. Ezek a komponensek a mélyebb rétegekben, a megváltozott körülmények hatására kémiai reakciókban vesznek részt, melyek során átalakulnak, vagy kiválnak a vízből. Ezeknek a kémiai komponenseknek a vizsgálata adja meg a beszivárgási és feláramlási zóna, valamint az oxidatív és reduktív környezet határát. Vannak olyan kémiai elemek, melyek nem vesznek részt a víz-kőzet kölcsönhatásokban. A klorid nem vesz részt olyan reakciókban, ami átalakuláshoz, illetve oldatból történő kiváláshoz vezetne, tehát koncentrációja a háromfázisú zónától a mélyebb rétegvizekig állandó. A beszivárgási zónában és a felszín közelben helyenként mérhető magas klorid koncentrációk lokális antropogén szennyezésnek tulajdoníthatók. Ezzel szemen a mélyebb rétegek feláramlási zónájában megjelenő klorid ion magas értéke a nem antropogén eredetű, hanem a helyi geológiai környezet sajátossága (4.ábra). A nitrát különösen érzékeny a redox viszonyok alakulására, amit az üledékek szervesanyag-tartalma és a vízben oldott oxigén határoz meg. Abban a zónában, 170
7 Víztermelés hatása a vízminőségre egy üledékes víztárolóban ahol a vízben oldott oxigén van jelen, a nitrát még oxidálható szerves anyagok jelenlétében sem redukálódik. A mélyebb rétegekben, ahol már oldott oxigén nincs, bakteriális redukció játszódik le, melynek során a nitrátból N2 valamint ammónia keletkezik. A talajvizekre az antropogén tevékenységek jelentős hatással vannak. Az átlagos ammónia koncentrációnak (0,5 mg/l) egyes kutakban a 40-szerese is kimutatható. Az átlagos nitrát koncentráció 80 mg/l körül adódik, míg a maximálisan mért értékek 600 mg/l körül voltak, melyek a mezőgazdasági tevékenység (állattartás, műtrágyás növénytermesztés) eredetűek. A feláramlási zónában (reduktív körülmények) megfigyelhető a megváltozott fizikai, kémiai környezet hatására bekövetkező reakciók eredménye, a nitrát mennyiségének drasztikus lecsökkenése és ammóniává való átalakulása. A nitráttartalom teljes megszűnése a geológiai környezet szerves anyag tartalma miatt nem fog végbemenni. 4. ábra. A vizsgált régióban mért klorid, ammónia és nitrát ionok mennyiségének alakulása az egyes víztípusokban a mélység függvényében. Üledékes környezetben az ioncsere a vizek kémiai összetételét leginkább befolyásoló folyamat. Emellett az oxidációs-redukciós (továbbiakban redox) reakciók és a karbonát ásványok oldódása tekinthetők még lényeges folyamatoknak a vizek kémiai összetételének kialakításában. A víztípust meghatározó kationok mennyiségét mg/l-ről átszámolva milliekvivalens értékre a következő képlettel: Mekv = [c] x Z/M, ahol [c] az ion koncentrációja mg/l-ben, Z az ion töltésszáma, M az ion tömege. Az így kapott értékekkel kiszámoltuk a (Na+K) egyenérték százalékot (eé%) a következő képlet alapján: 171
8 Papp Márton, Kovács Balázs, Szanyi János (Na+K)eé% = [(Na+K)/(Na+K+Ca+Mg)] x 100 Az áramlási pálya mentén a Na + és K + ionok aránya növekszik a Ca 2+ és Mg 2+ rovására. Ez azzal magyarázható, hogy a víz és kőzet agyagásványai között kation kicserélődés is lejátszódik. (Berecz et al. 2001) A vizsgált területen tapasztalható ilyen növekedés, de az adatok szórnak. Azonban az látható a 5. ábrán, hogy a kvarter képződményekben áramló holocén korú vizek (Na+K)eé% értékei nem haladják meg a 30 eé%-ot. A pleisztocén korú vizek ilyen értékei a területen a eé% között szóródnak. 5. ábra. A Na és K eé% változása a mélység függvényében. Számos elemzés alapján a mai csapadékvíz ä 18 O értékének sokéves átlaga - 9,3, a 20 méternél nem mélyebb talajvizek átlagos értéke ä 18 O értéke -9,3 ±0,4, a mélyebb felszín alatti vizek (rétegvizek) közül a holocén beszivárgási korúak -9,7±0,4, a pleisztocén (jégkorszaki) beszivárgási korúak pedig -11,8 ± 0,8 átlagos ä 18 O értékűek (Deák 2006). Ezeket az intervallumokat összevetve a területen vett vízmintákból mért stabil-izotóp értékekkel, hasonló egyezést kapunk(6.ábra). A -9 és -10 közé eső adatok a holocén, a -11 -nél negatívabb értékek pleisztocén, azon belül is jégkorszaki beszivárgási korú vizeket jelölnek. 6. Összefoglalás Az elvégzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a régióban az áramlási rendszerekben illetve a vizek kémiai összetételében alapvető és fontos változások mutathatóak ki az emberi tevékenység hatása következtében. 172
9 Víztermelés hatása a vízminőségre egy üledékes víztárolóban A legsérülékenyebb területek azok, ahol a földtani felépítés (vastag pleisztocén réteg), illetve a nagymértékű vízkivételek miatt a beszivárgási zóna eléri a 100 m-es mélységet. Ilyen terület például Vecsés település, ahol a vízkitermelés a felszín alatt 80 m mélységben szűrözött kutak kémiai összetételét már megváltoztatta (7.ábra) azáltal, hogy a felülről érkező csapadékvizek elérik ezt a mélységet, míg a mélyebb rétegekben található feláramló vizeket a mély kutak felfogják. 6. ábra. A 18 O értékének és a származtatható kor alakulása a mélység függvényében. 7. ábra. Vecsés térségében mélyített különböző mélységű kutak klorid ion koncentrációjának hosszú idejű adatsora. Megállapítható továbbá, hogy a feláramlási zónákban a vízkivételnek nincs hatása a víz kémiai összetételére, azok állandó kémiai összetételt mutatnak. A talajvíz ami átlagosan a 12 m mélyen található első vastagabb vízzáróig tart, döntően kavicsos összlet rendkívül sérülékenynek mutatkozik a jó vízvezető ( m/nap) képességű rétegek miatt. Az erre a rétegre szűrözött kutak esetében 173
10 Papp Márton, Kovács Balázs, Szanyi János igen nagymértékű antropogén szennyezők mutathatók ki, így a nitrit, nitrát, de egyes esetekben a rendkívül magas nátrium szint is megjelenik, elsősorban az állattartás és az utak sózásából fakadóan. 7. Köszönetnyilvánítás A cikk a TÁMOP B-10/2/KONV projekt pénzügyi támogatásával készült. Irodalomjegyzék Appelo C. A. J., Postma D. (2005): Geochemistry, Groundwater and Pollution. 2nd edition. p.649 Berecz T., Fórisz I., Deák J. (2001): Felszín alatti vizek környezeti izotópos és kémiai vizsgálata a Duna-Tisza köze déli részén. Hidrológiai Közlöny. 81.évf. 2.sz. Deák J. (2006): A Duna-Tisza köze rétegvíz áramlási rendszerének izotóp hidrológiai vizsgálata. PhD értekezés, ELTE (kézirat) Erdélyi M. (1997): Hydrodynamics of the Hungarian Basin. (VITUKI) Proc. No. 18. Budapest Kovács B. (2004): Hidrodinamikai és transzportmodellezés I. (Processing MODFLOW környezetben) Miskolci egyetem, Szegedi Tudományegyetem, GÁMA-GEO Kft., 159 p. Kovács B., Szanyi J. (2005): Hidrodinamikai és transzportmodellezés II. (Processing MODFLOW és Surfer for Windows környezetben) Miskolci egyetem, Szegedi Tudományegyetem, GÁMA-GEO Kft., 214 p. Marton L. (2009): Alkalmazott hidrogeológia. ELTE Eötvös Kiadó, 626 p. Szanyi J. (2004): A felszínalatti vízkivétel hatásainak vizsgálata a Dél-Nyírség példáján. PhD értekezés, Szegedi Tudományegyetem (kézirat) Szűcs P., Sallai F., Zákányi B., Madarász B. (2009): Vízkészletvédelem.(A vízminőségvédelem aktuális kérdései) Bíbor Kiadó, 418 p. Tari Cs., Szanyi J., Kovács B. (2010): Kavicsbányászat hatása a talajvízállásra, és a felszín alatti vizektől függő védett élőhelyekrre, Ócsa, Dunaharaszti, Áporka és Bugyi térségében, Hidrológiai Közlöny 90/3 pp
A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
RészletesebbenÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN
ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS
RészletesebbenElsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben
A Duna vízállásának hatása, a Kalocsavíz Kft. Barákai ivóvízbázisán történõ vízkitermelésre, mint minõségi, mint mennyiségi vonatkozásban Tamaskó Dénes Kalocsa Kistérségi Vízmû Barákai Vízbázis Duna folyam
RészletesebbenA TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204
RészletesebbenAZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI
Miskolci Egyetem,Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 315-324. AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI Virág Margit okl.geológusmérnök, vízkészletgazdálkodási-
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenIZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL
IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL Kompár László 1, Szűcs Péter 2, Palcsu László 3, Braun Mihály 4 tudományos segédmunkatárs 1 DSc, tanszékvezető, egyetemi
RészletesebbenA RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz
RészletesebbenKútvizsgálatok. Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft.
Kútvizsgálatok Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft. Bevezetés, célkitűzés FA víz + földtan + geokémia rezsim = a vizek arculata (a komplex hidrogeokémiai rendszer jellege) További befolyásoló tényezők:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG SÍK- ÉS DOMBVIDÉKI TÁJAINAK AGROGEOLÓGIAI JELLEMZÉSE
Tájökológiai Lapok 3 (1): 1 12. (2005) 1 MAGYARORSZÁG SÍK- ÉS DOMBVIDÉKI TÁJAINAK AGROGEOLÓGIAI JELLEMZÉSE KUTI LÁSZLÓ KERÉK BARBARA TÓTH TIBOR Magyar Állami Földtani Intézet 1143 Budapest, Stefánia út
RészletesebbenMORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS
MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET
FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ÉS JELLEMZÉSE 2012. május 11. 1/18 Tartalomjegyzék 4 FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ÉS JELLEMZÉSE... 4 4.1 A vizsgálat céljának és terjedelmének megalapozása...
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 1999. március 19-20. Zsákolt áruk palettázását végző rendszer szimulációs kapacitásvizsgálata Kádár Tamás Abstract This essay is based on a research work
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenX. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. VÁKUUOS SZNNYVÍZLVZTŐ-RNDSZRK ÜZI TAPASZTALATAI Fábry Gergely Abstract In any town there are basically three technical versions of
RészletesebbenKÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó
DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza
RészletesebbenA SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenOszvald Tamás Sycons Kft.
PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú
RészletesebbenMEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI
Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,
RészletesebbenHogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz?
Hogyan jut a Dunából a fürdkádba a víz? Mi a csáposkút? Mikor épült alagút a Duna alatt a Szentendrei-szigetre? Miért kerül mustármag a pohárba? Érdekességek arról, hogyan jut el Budapesten a csapunkig
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenBWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/430-480 Fax: 23/430-482
BWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. BWT Hungária Kft. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/430-480 Fax: 23/430-482 E-mail: info.bp@bwt.hu www.bwt.hu G É P
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
RészletesebbenÉghajlatváltozások geokémiai hatásai Magyarország középső és keleti részén
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2004 65 Éghajlatváltozások geokémiai hatásai Magyarország középső és keleti részén Geochemical fingerprints of climatic changes in Central and Eastern Hungary
RészletesebbenRÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1.
RészletesebbenHydrogeological investigations related to the springs of Tata
Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2013 (Szerk: Török Á., Görög P. & Vásárhelyi B.) Oldalak: 7-18. A tatai források hidrogeológiai vizsgálata Hydrogeological investigations related to the springs of Tata Maller
RészletesebbenPokorádi László TARTALOMJEGYZÉK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI VIZSGÁLATOK A CSAPADÉKBÓL TÖRTÉN TERMÉSZETES UTÁNPÓTLÓDÁS MODELLEZÉSÉRE INVESTIGATION OF GROUNDWATER HYDRAULICS FOR MODELING OF THE NATURAL RECHARGE
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
RészletesebbenA fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései
Pályázati azonosító: FAENERGH (REG-ND-09-2009-0023) A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései VARGA Mihály 1, NÉMETH Gábor 1, KOCSIS Zoltán 1, BAKKI-NAGY Imre
RészletesebbenJelentés A Hévízi-forrásbarlangban 2007-ben történt kutató merülésekről
Jelentés A Hévízi-forrásbarlangban 2-ben történt kutató merülésekről I. Merülési időpontok: 2. május. 2. május 8. 2. augusztus 3. 2. szeptember. II. A merülésben részt vett búvárok és minősítésük:. 2.
RészletesebbenUtak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenA TALAJVÍZSZINT SZTOCHASZTIKUS SZIMULÁCIÓJA EGY TISZAI ÖVZÁTONY PÉLDÁJÁN. Mucsi László 1 Geiger János 2
BEVEZETÉS A TALAJVÍZSZINT SZTOCHASZTIKUS SZIMULÁCIÓJA EGY TISZAI ÖVZÁTONY PÉLDÁJÁN Mucsi László 1 Geiger János 2 A talajban lejátszódó térbeli folyamatok elemzéséhez a kutatók egyre többet használják a
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
RészletesebbenA sugárszennyezett területek újrahasználhatósága
SUGÁRZÁSOK 5.1 A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága Tárgyszavak: radioaktív szennyezés; cézium-137; stroncium-90; élelmiszer. Nem természetes eredetű, nagy területekre kiterjedő, átfogó és
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei. Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor
Hulladékvagyon gazdálkodás Magyarországon, Budapest, október 14. A bányászatban keletkező meddőanyagok hasznosításának lehetőségei Prof.Dr.CSŐKE Barnabás, Dr.MUCSI Gábor Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési
RészletesebbenA magyar-ukrán határtérség felszín alatti vízkészleteinek mennyiségi és minőségi kérdései. hgszucs@uni-miskolc.hu
A magyar-ukrán határtérség felszín alatti vízkészleteinek mennyiségi és minőségi kérdései Prof. Dr. Szűcs Péter 1, Virág Margit 2, Kompár László 1, Zákányi Balázs 1 1 Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
RészletesebbenIvóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád
Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok
RészletesebbenA talaj természettudományos értelmezése kiterjed
A talajok védelme Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén.
RészletesebbenNógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
RészletesebbenSYSTEM CONSIDERING HYDROGEOCHEMICAL DATA
UNIVERSITY OF SZEGED Faculty of Science and Informatics Doctoral School of Geosciences Department of Mineralogy, Petrology and Geochemistry HYDRODYNAMIC STUDY OF RECHARGE CONDITION OF BUDA KARST SYSTEM
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenKözlekedésépítő technikus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós
RészletesebbenFolyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged
RészletesebbenAz ózonréteg sérülése
Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke
RészletesebbenJelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l
Jelentés a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó munkabizottság 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l 2005-05-20. Összeállították Lakatosné Dr. Nemes Sarolta Keller Péter jelentes
Részletesebben1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
Részletesebben1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenAz aridifikáció fogalmának értelmezése
Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb
RészletesebbenTIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 137 146. TIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I. S-ETIL-N,N-DI-N-PROPIL-TIOLKARBAMÁT
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenGÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 64 72. GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN GALYAS ANNA BELLA okl. olaj- és gázmérnök Miskolci
RészletesebbenRésbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintõleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén
Résbefúvó anemostátok méréses visgálata érintõleges légveetési rendser alkalmaása esetén Both Balás 1 Goda Róbert 2 Abstract The use of slot diffusers in tangential air supply systems is widespread not
RészletesebbenRUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci
RészletesebbenKulcsszavak:szén, kén., környezetvédelem, kémiai elemzés, talaj Keywords: carbon, sulphur, environmental protection, chemical analysis, ground
MŰSZERES ANALITIKA ANALYSIS WITH INSTRUMENT Karbon kén elemzés környezetvédelmi alkalmazásai Environmental Protection Application of the Chemical Analysis of Carbon- Sulphur Szabó Mária 1 - Pallósi József
RészletesebbenMELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 107 112. MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1 A fémek alakváltozási tulajdonságainak laboratóriumi
RészletesebbenGyártott és beépített aszfaltkeverékek merevségingadozása
Gyártott és beépített aszfaltkeverékek merevségingadozása Tóth Csaba 2013. május 9. Kivonat The article studies the stiffness variation of the different manufactured and built-in asphalt mixtures. In the
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenA VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN
A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott
RészletesebbenIZOTÓPGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK A CSÍKI- MEDENCE ÁSVÁNYVIZEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) IZOTÓPGEOKÉMIAI VIZSGÁLATOK A CSÍKI- MEDENCE ÁSVÁNYVIZEIBEN Dr. Fórizs István tudományos főmunkatárs MTA Geokémiai Kutatóintézet, 1112
RészletesebbenPályi Béla 2 - Borzák Ferenc 1 - László Alfréd 2 - Gaál András 1 Helyspecifikus vasúti gyomszabályozás real-time közvetlen adagolású rendszerrel
Pályi Béla 2 - Borzák Ferenc 1 - László Alfréd 2 - Gaál András 1 Helyspecifikus vasúti gyomszabályozás real-time közvetlen adagolású rendszerrel Site specific railway weed control with real-time direct
RészletesebbenKiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 69/2004. (IX.30.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 69/2004. (IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenBeszámoló. Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése c. pályázathoz (TÁMOP-4.2.2/08/1-2008-0017)
Beszámoló Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése c. pályázathoz (TÁMOP-4.2.2/08/1-2008-0017) a 2009. 07. 01. és 2009. 12. 31. közötti id szakra 1. Munkacsoport/VÍZKÉMIA Debrecen,
RészletesebbenExtreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water
Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water Dr. Péter Kozák Ph.D Director Flooded areas in Hungary before the beginning of river regulation works (1846.) Temporary
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenEurópai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai
Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte
RészletesebbenKutatási jelentés Füzér felsővár, ciszterna
Kutatási jelentés Füzér felsővár, ciszterna 2009. szeptember A füzéri felsővár ciszternájának 2005-ben megkezdett, majd megszakadt kutatási munkáinak folytatását tűztük ki célul, a 2009. szeptember utolsó
RészletesebbenHIDROGEOLÓGIA AKTUALITÁSAI: VÍZKUTAK TERVEZÉSÉNEK, KIVITELEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI, AZOK OKA ÉS KÖVETKEZMÉNYE. NÁD BÉLA, 2015
HIDROGEOLÓGIA AKTUALITÁSAI: VÍZKUTAK TERVEZÉSÉNEK, KIVITELEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI, AZOK OKA ÉS KÖVETKEZMÉNYE. NÁD BÉLA, 2015 A hidrogeológia alapjait az elméleti és tapasztalati összefüggések, számítási módszerek
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba
Részletesebben1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu. Zárójelentés. a NAK mezőgazdasági vízigényfelméréséről. Készítette: Vidékfejlesztési Igazgatóság
1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu Zárójelentés a NAK mezőgazdasági vízigényfelméréséről Készítette: Vidékfejlesztési Igazgatóság Tartalomjegyzék Zárójelentés... 1 1. Előzmények... 3 2. Oktatás,
RészletesebbenMészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó. Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján
Mészáros Szilvia* Boromisza Zsombor Módosné Bugyi Ildikó Kavicsbányatavak fenntartási gyakorlata hazai példák alapján Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék * szilvia.meszaros22@gmail.com
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenÜVEGSZÁL ERŐSÍTÉSŰ KOMPOZIT FÚRÁSÁNAK VIZSGÁLATA GYORSACÉL ÉS KEMÉNYFÉM SZERSZÁMMAL DRILLING OF GLASS-FIBER-REINFORCED COMPOSITE BY HSS AND CARBIDE
Gradus Vol 2, No 2 (215) 168-173 ISSN 264-814 ÜVEGSZÁL ERŐSÍTÉSŰ KOMPOZIT FÚRÁSÁNAK VIZSGÁLATA GYORSACÉL ÉS KEMÉNYFÉM SZERSZÁMMAL DRILLING OF GLASS-FIBER-REINFORCED COMPOSITE BY HSS AND CARBIDE Líska János
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenREOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE
REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel
RészletesebbenExtraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális
Ipari Ökológia pp. 17 22. (2015) 3. évfolyam, 1. szám Magyar Ipari Ökológiai Társaság MIPOET 2015 Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális elegyekre* Tóth András
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. k i j e l ö l ö m.
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. szám: 152-1/1/2009.I. Műszaki
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 203-221. ÚJABB ADATOK A BUDAI TERMÁLKARSZT BESZIVÁRGÓ VIZEINEK MINŐSÉGÉRŐL FEHÉR KATALIN
KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, 2011. pp. 203-221. ÚJABB ADATOK A BUDAI TERMÁLKARSZT BESZIVÁRGÓ VIZEINEK MINŐSÉGÉRŐL FEHÉR KATALIN ELTE TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék 1117 Budapest, Pázmány
RészletesebbenDNAPL SZENNYEZÉSEK TRANSZPORT- MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI A GMS PROGRAMBAN
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 333-340. DNAPL SZENNYEZÉSEK TRANSZPORT- MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI A GMS PROGRAMBAN Zákányi Balázs egyetemi tanársegéd Miskolci
RészletesebbenA MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 117-126. p. TÉT XXI. évf. 2007 2 Gyors ténykép 117 A MAGYAR SPORT TERÜLETI VERSENYKÉPES- SÉGÉNEK VIZSGÁLATA TÖBBVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREKKEL (The Analysis of the
Részletesebben