A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 XII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM ÁRA: 546 Ft november 27. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra TARTALOM II. rész 2006: LXXIII. tv. A felsõoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról : XCII. tv. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény módosításáról /2006. (X. 20.) Korm. r. Az EU Költségvetésébõl 2007-tõl támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítéséhez szükséges decentralizált forrás felhasználásáról /2006. (X. 27.) Korm. r. A Pályamódosító hitelprogram keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl /2006. (XI. 9.) IRM ÖTM e. r. Az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjérõl /2006. (XI. 3.) MeHVM SZMM FVM GKM KvVM PM e. r. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM FMM FVM GKM KvVM PM TNM együttes rendelet módosításáról /2006. (XI. 6.) PM r. A prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól szóló 8/2005. (II. 8.) PM rendelet módosításáról /2006. (XI. 10.) OKM r. A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet és a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról /2006. (XI. 17.) ÖTM r. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól szóló 48/2005. (X. 31.) BM rendelet módosításáról III. rész 60/2006. (XI. 9.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata /2006. (XI. 20.) Korm. h. A helyi önkormányzatok évi új címzett támogatásáról IV. rész A Kormány közleménye a helyi önkormányzatok évi címzett támogatásáról A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnökének közleménye a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítésére irányuló pályázati és bírálati szabályzat módosításáról (egységes szerkezetben) A Tündérkert Közhasznú Közalapítvány alapító okirata Tájékoztató az Országos Munkavédelmi Képzõ és Továbbképzõ Kft. munka- és tûzvédelmi szakképzéseirõl A fõvárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetõi, címük és telefonszámuk A megyei közgyûlések elnökei, címük és telefonszámuk A fõvárosi fõpolgármester és a kerületi polgármesterek, címük és telefonszámuk A megyei jogú városok polgármesterei, címük és telefonszámuk Tiszaújváros Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat bélyegzõinek érvénytelenítése Pályázati felhívás Bocfölde Csatár községek önkormányzatainak körjegyzõi állása betöltésére Sajtóközlemény

2 722 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám II. rész évi LXXIII. törvény a felsõoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról* 1. A felsõoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A gazdasági tanács a felsõoktatási intézmény feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelõs használatát segítõ gazdasági stratégiai döntéseket elõkészítõ és végrehajtásuk ellenõrzésében részt vevõ, a fenntartói döntések elõkészítésében e törvényben meghatározottak szerint közremûködõ testület. A felsõoktatási intézmény vagyonkezelésében lévõ kincstári vagyon elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 109/H. (1) bekezdése, és 109/K. (1) (2) bekezdése szerinti döntést ide nem értve azokat a döntéseket, amelyeket a felsõoktatási intézmény külön jogszabály alapján saját hatáskörben hozhat meg a szenátus kezdeményezésére a gazdasági tanács hozza meg. Az értékesítés jóváhagyására és lebonyolítására a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó jogszabályi elõírásokat kell megfelelõen alkalmazni. 2. Az Ftv a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A gazdasági tanács a felsõoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében hozott döntését megküldi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a döntés ellen harmincnapos jogvesztõ határidõn belül kifogással élhet. A kifogásolt döntés nem hajtható végre. 3. Az Ftv ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A felsõoktatási intézményben az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A felsõoktatási intézménybe jelentkezõ korlátlan számú jelentkezési lapot nyújthat be. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkezõ milyen munkarend szerinti képzésre, továbbá hogy az elsõ tanévre államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik. Ha a jelentkezõ több lehetõséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell. * A törvényt az Országgyûlés a október 9-i ülésnapján fogadta el. 4. Az Ftv ának (3) bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az idõarányos fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy tanév idõtartamra szól. A felsõoktatási intézmény a hallgató besorolásáról e törvény rendelkezései alapján hoz döntést. 5. Az Ftv a (5) bekezdése c) pontjának a helyébe a következõ rendelkezés lép: [A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaira, jövedelmi helyzetére, tanulmányi eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e körben különösen] c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon, 6. Az Ftv a a következõ e) ponttal egészül ki: [A hallgató kötelessége, hogy] e) teljesítse a tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettségét, így különösen államilag támogatott képzés keretében képzési hozzájárulást, költségtérítéses képzésben költségtérítést fizessen. 7. Az Ftv ának (3) (4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (3) A Kormány határozza meg a) az állami költségvetés, valamint a képzési hozzájárulás terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a hallgató a nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel, vagy államilag támogatott képzésben vegyen részt, b) a diákigazolvány kiadásával, a kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással, az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételeket, továbbá egyes, a felsõoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit, c) a rászorultsági alapon adható juttatásokat. (4) A felsõoktatási intézmény szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg, hogy a hallgatói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. A szervezeti és mûködési szabályzat az állami költségvetés, valamint a képzési hozzájárulás terhére biztosított hallgatói juttatások tekintetében kormányrendeletben meghatározott keretek között meghatározza az egyes juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit, valamint a hallgatók részére további jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.

3 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Az Ftv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A felsõoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét az e törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulás fizetésére köteles. 9. (1) Az Ftv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elõtt megszûnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére ilyen irányú kérelem esetén a felsõoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgató léphet. Ha a felsõoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsõoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben elõírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következõ tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók száma a tanévben a felsõoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed. (2) Az Ftv ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A támogatási idõ nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolás rendjét a Kormány határozza meg. 10. Az Ftv ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A támogatási idõ, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idõ számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató az elsõként megkezdett képzésének legkésõbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel a) egyidejûleg több felsõoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsõoktatási intézményben egyidejûleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. 11. Az Ftv ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsõoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Záróvizsgát a felsõoktatási intézmények közösen is szervezhetnek. 12. Az Ftv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 13. Az Ftv ának (6) bekezdése a következõ mondattal egészül ki: A regisztrációs központ veszi nyilvántartásba az e törvénnyel létrehozott jogi személy Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságot, a Felsõoktatási és Tudományos Tanácsot és a Magyar Rektori Konferenciát. 14. Az Ftv ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottságot a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba, alapító okiratát az oktatási és kulturális miniszter adja ki. A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság szervezeti és mûködési szabályzatot készít, amelyet az oktatási és kulturális miniszter hagy jóvá. 15. Az Ftv ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) A Felsõoktatási és Tudományos Tanács alapító okiratát az oktatási és kulturális miniszter adja ki, a Tanácsot a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A Felsõoktatási és Tudományos Tanács szervezeti és mûködési szabályzatot készít, melyet az oktatási és kulturális miniszter hagy jóvá. 16. Az Ftv ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A Magyar Rektori Konferencia a felsõoktatási intézmény képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsõoktatás rendszerének mûködésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés elõkészítõje részére. A Magyar Rektori Konferencia jogi személy,

4 724 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenõrzést. A Magyar Rektori Konferenciát a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A Magyar Rektori Konferencia beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 17. (1) Az Ftv a (1) bekezdésének felvezetõ szövege, valamint a) pontja és a -t megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS, ILLETVE TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ELLENÉBEN IGÉNYBE VEHETÕ SZOLGÁLTATÁSOK (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehetõ szolgáltatások a következõk: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges elõadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történõ felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történõ megismétlése, a záróvizsga letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 68. (3) bekezdésében foglaltak szerint, (2) Az Ftv ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) A felsõoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát. 18. Az Ftv. a következõ 125/A. -sal és az azt megelõzõ címmel egészül ki: A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 125/A. (1) Az államilag támogatott tanulmányokat folytató hallgató nemzetközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában alapképzésben vagy egységes, osztatlan képzésben a harmadik félévtõl kezdõdõen, mesterképzésben a teljes tanulmányi idõ alatt képzési hozzájárulás fizetésére köteles. A hátrányos helyzetû hallgató képzési hozzájárulás fizetésére nem köteles. (2) A hallgató által fizetendõ képzési hozzájárulás irányadó éves összege alapképzésben a képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámoknak az alap- és mesterképzés valamennyi finanszírozási csoportja figyelembevételével együttesen számított számtani átlaga és a költségvetési évet megelõzõ második évre számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset szorzata eredménye másfélszeresének húsz százaléka, mesterképzésben harminc százaléka. (3) A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsõoktatási intézmény állapítja meg, azzal, hogy az irányadó összegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A felsõoktatási intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói legfeljebb tizenöt százalékát a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint mentesítheti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsõoktatási intézmény a mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg, hogy a képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje vagy meghaladja a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek létszámának és a (3) bekezdés szerint számított irányadó összegek szorzatának együttes összegét. (4) A képzési hozzájárulásból származó bevételnek Kormány által meghatározott mértékét legalább egyharmadát, de legfeljebb felét a kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgatók támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az intézmény fejlesztésére kell fordítani. (5) A képzési hozzájárulás fizetésének részletes szabályait a Kormány állapítja meg. 19. Az Ftv a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A felsõoktatási intézmény a diákotthonban elhelyezett hallgatókra tekintettel megállapított, a kollégiumi normatív támogatásnak megfelelõ összegû támogatásra jogosult, ha a diákotthon a felsõoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató elhelyezését biztosítja és a diákotthont a 122. (1) bekezdés b) pontja szerinti PPP keretében a felsõoktatási intézmény és a diákotthon fenntartója közötti szerzõdés szerint mûködtetik. A diákotthon fenntartója az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a felsõoktatási intézménnyel kötött szerzõdésben meghatározott szolgáltatásra jogosult. 20. Az Ftv ának 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a a következõ 22/A. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] 10. hátrányos helyzetû hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt, 22/A. kiemelkedõ tanulmányi teljesítményû hallgató: a felsõoktatási intézmény szabályzatában meghatározott ismérvek szerint, az átlagos mértéket meghaladó tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgató,

5 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE Az Ftv ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) Az évi felsõoktatásról szóló törvény 10/A. -a és 10/B. -a rendelkezései alapján utoljára 2006-ban lehet ösztöndíjat odaítélni, a már megállapított ösztöndíjakat e törvény hatálybalépése nem érinti, azokat az ösztöndíjas jogviszony kezdetekor hatályos rendelkezések szerint kell az ösztöndíj tartamának megfelelõen folyósítani. 22. Az Ftv a (1) bekezdésének 7. és 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ 23. ponttal egészül ki: [(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza] 7. a felsõoktatási információs rendszer mûködtetésével, a felsõoktatási intézmények iratkezelésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási kérdéseket, a támogatási idõ nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak a rendjét [35. (2) és (11) bekezdés, 55. (6) bekezdés, 73. (1) bekezdés], 12. a hallgatói juttatások és egyéb kedvezmények igénybevételi rendjét [51. (3) bekezdés, 104. (5) bekezdés, 118. (6) bekezdés, 119. (3) bekezdés, 125/A. (4) bekezdés], 23. a hallgatói hozzájárulási kötelezettség megállapításának, nyilvántartásának és teljesítésének, a soron kívüli teljesítéshez kapcsolódó, a további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyra tekintettel igénybe vehetõ és egyéb kedvezmények biztosításának rendjét, [125/A. (5) bekezdés]. 23. Az Ftv ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Azok a hallgatók, akik a felsõoktatásban a tanulmányaikat szeptember 1-je elõtt kezdték meg, azt a felsõoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az évi felsõoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján fõiskolai szintû végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintû végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi idõt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelõen kell meghatározni. E rendelkezésektõl a felsõoktatási intézmény szeptember 1-jétõl eltérhet. 24. Az Ftv. 2. számú melléklet A hallgatók adatai címének 1. bb) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [1. E törvény alapján nyilvántartott adatok: b) a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorandusz, doktorjelölt) jogviszonnyal összefüggõ adatok:] bb) a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idõ, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzési hozzájárulás adatai, 25. (1) E törvény a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) az Ftv a (7) bekezdése d) pontjának az oktatási jogok miniszteri biztosához szövegrésze helyébe az oktatási jogok biztosához szövegrész, az Ftv a (4) bekezdésének melynek havi összege nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér) szövegrésze helyébe a melynek havi összege, a teljes munkaidõ ötven százalékának megfelelõ idejû foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér), eltérõ idejû foglalkoztatás esetén ennek idõarányos része szövegrész, az Ftv a (2) bekezdésének valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett szövegrésze helyébe a valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett szövegrész, az Ftv a (2) bekezdésének Ha az ismétlõ javítóvizsga sem volt sikeres szövegrésze helyébe a Ha a javítóvizsga sem volt sikeres szövegrész, az Ftv a (3) bekezdésének az oktatási jogok miniszteri biztosának szövegrésze helyébe az oktatási jogok biztosának szövegrész, az Ftv a (1) bekezdés c) pontjának az oktatási jogok miniszteri biztosához szövegrésze helyébe az oktatási jogok biztosához szövegrész, az Ftv a (1) bekezdés ac) pontjának az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát szövegrésze helyébe az oktatási jogok biztosának hivatalát szövegrész, az Ftv a (9) bekezdésének az oktatási jogok miniszteri biztosának szövegrésze helyébe az oktatási jogok biztosának szövegrész, az Ftv a (3) bekezdésének szabályzatában szövegrésze helyébe alapszabályában szövegrész, az Ftv a (13) bekezdés b) pontjának az e törvény ának (1) bekezdésében szövegrésze helyébe a 106. (1) bekezdésében szövegrész, az Ftv a (3) bekezdésének a saját bevételébõl az átmenetileg szabad pénzeszközeit szövegrésze helyébe a saját bevételébõl és elõzõ évi bevételi elõirányzat maradványaiból átmenetileg szabad pénzeszközeit amennyiben nincs lejárt kötelezettsége szövegrész, az Ftv a (1) bekezdésének megfelel az e törvény ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, szövegrésze helyébe a megfelel a 137. (2) bekezdésében meghatározott feltételnek, szövegrész, az Ftv a (8) bekezdése b) pontjának a 46. (2) bekezdésének f) pontjában foglaltaktól szövegrésze helyébe az a 46. (2) bekezdésének f) pontjában és a 125/A. -ban foglaltaktól szövegrész, az Ftv a (1) bekezdésének az e törvény 23. -ának (5) bekezdésében meghatározott szövegrésze helyébe a 23. (5) bekezdésében meghatározott szövegrész, az Ftv a (2) bekezdése a) pontjának az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának szövegrésze helyébe az oktatási jogok biztosa hiva-

6 726 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám talának szövegrész, az Ftv. 1. számú melléklete Nem állami fõiskolák címének Budapesti Kommunikációs Fõiskola, Budapest szövegrésze helyébe Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola, Budapest szövegrész lép, b) az Ftv. 7. -a (4) bekezdésének, 18. -a (5) bekezdésének, 23. -a (5) bekezdésének és (7) bekezdés h) pontjának, 26. -a (4) bekezdésének, 32. -a (1) bekezdésének, 35. -a (1) bekezdésének, 54. -a (2) bekezdésének, 89. -a (2) (3) bekezdésének, 91. -a (3) bekezdésének, 95. -a (3) bekezdésének, a (1) (3) és (5) (6) bekezdésének, a (1) (2) bekezdésének, a (1) és (4) (6) bekezdésének, a (1) (3) és (5) bekezdésének, a (1) (4) és (6) bekezdésének, a (1) és (3) bekezdésének, a (3) (4) és (6) bekezdésének, a (2) és (8) bekezdésének, a (1) és (6) bekezdésének, a (1) (2) és (8) bekezdésének, a (2) bekezdésének, a (1) és (3) bekezdésének, a (6) (7) és (11) bekezdésének, a (3) (4) és (7) bekezdésének, a (4) és (7) bekezdésének, a (2) bekezdés felvezetõ szövegének, (4) bekezdésének oktatási miniszter szövegrésze helyébe oktatási és kulturális miniszter szövegrész, az Ftv a (8) bekezdésének, a (3) bekezdésének, a (3) bekezdésének az oktatási miniszternél szövegrésze helyébe az oktatási és kulturális miniszternél szövegrész, az Ftv a (4) bekezdésének, a (6) bekezdésének az oktatási miniszternek szövegrésze helyébe az oktatási és kulturális miniszternek szövegrész, az Ftv a (5) bekezdésének, a (7) bekezdésének az oktatási miniszterrel szövegrésze helyébe az oktatási és kulturális miniszterrel szövegrész, az Ftv a (7) bekezdésének az oktatási minisztertõl szövegrésze helyébe az oktatási és kulturális minisztertõl szövegrész, az Ftv a (9) bekezdésének, 37. -a (8) bekezdésének, 38. -a (1) és (3) bekezdésének, 45. -a (2) bekezdésének, 98. -a (3) bekezdésének, a (8) bekezdésének, a a (2) és (5) bekezdésének, a (2) és (5) bekezdésének, a (2) és (3) bekezdésének, a (4) bekezdésének, a (4) bekezdésének, a (2) (3) és (7) bekezdésének, a (11) bekezdésének Oktatási Minisztérium szövegrésze helyébe Oktatási és Kulturális Minisztérium szövegrész, az Ftv a (4) bekezdésének az Oktatási Minisztériummal szövegrésze helyébe az Oktatási és Kulturális Minisztériummal szövegrész, az Ftv a (1) bekezdésének foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi szövegrésze helyébe a szociális és munkaügyi szövegrész lép, c) hatályát veszti az Ftv. 62. (5) bekezdésének, képzési forma szövegrésze, valamint a 73. -a (3) bekezdésének utolsó mondata, az Ftv (1) bekezdésének ingyenesen igénybe vehetõ szövegrésze, d) hatályát veszti az Ftv (3) bekezdésének A doktoranduszok jogai és kötelezettségei nem változnak. szövegrésze. (3) E törvény a január 1-jén lép hatályba. 26. (1) Az Ftv. e törvény 3. -ával megállapított 39. -ának (3) bekezdését elsõ alkalommal a 2007/2008. tanévre vonatkozó felvételi jelentkezési eljárásban kell alkalmazni. (2) Az Ftv. e törvény 6., és 24. -ával, megállapított 49. -ának e) pontját, át megelõzõ címét, a (1) bekezdésének felvezetõ szövegét és a) pontját, valamint (4) bekezdését, 125/A. -át, 2. számú melléklet A hallgatók adatai címének 1. bb) pontját a szeptemberben az elsõ évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat megkezdõ hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. A szeptemberben államilag támogatott mesterképzésben elsõ évfolyamon tanulmányokat kezdõ hallgatók képzési hozzájárulás fizetésére szeptembertõl kezdõdõen kötelesek. (3) Az Ftv. e törvény 4 5., és 25. -a (2) bekezdésének b) pontjával megállapított 40. -ának (3) bekezdését, 46. -a (5) bekezdésének c) pontját, 53. -ának (1) bekezdését, 55. -ának (1) és (6) bekezdését, 56. -ának (3) bekezdését, 60. -ának (6) bekezdését, a szeptemberben tanulmányaikat az elsõ évfolyamon megkezdõ hallgatók tekintetében, majd ezt követõen felmenõ rendszerben kell alkalmazni. (4) Az Ftv. e törvény 13. -ával megállapított ának (6) bekezdése alapján a regisztrációs központ a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsõoktatási és Tudományos Tanács hatósági nyilvántartásba vételét e törvény hatálybalépését, illetve az alapító okirat kiadását követõen hivatalból lefolytatja. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke évi XCII. törvény a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény módosításáról* 1. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: * A törvényt az Országgyûlés a november 6-i ülésnapján fogadta el.

7 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 727 (2) A prémiumévek programban való részvételhez történõ hozzájárulással egyidejûleg a közalkalmazott magasabb vezetõ, illetve vezetõ beosztása, valamint a köztisztviselõ és az ügykezelõ vezetõ megbízása megszûnik. A prémiumévek programba való belépéskor meg kell állapítani a programban részt vevõ ezen idõpontig ki nem adott szabadságát. 2. A Péptv. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A munkáltató a munkavégzésre nem adhat utasítást naptári évenként legfeljebb két olyan idõtartamra vonatkozóan, melyek együttes mértéke a programban részt vevõnek a prémiumévek programba történõ belépését közvetlenül megelõzõ évi rendes szabadságának felel meg. Ha a prémiumévek programban történõ részvétel év közben kezdõdik, vagy szûnik meg, a programban részt vevõ részére ezen idõ arányos része jár. A programba való belépés évében, illetve szükség esetén a következõ naptári évre áthúzódóan ezt az idõtartamot meg kell növelni a 3. (2) bekezdése szerint megállapított, ki nem adott szabadság napjaival. A munkáltató legkésõbb a programba történõ belépését követõ tizenöt napon belül, illetõleg minden év január 15-ig felhívja a programban részt vevõ figyelmét erre a jogosultságra. A programban részt vevõ az igénybevételt megelõzõen legalább tizenöt nappal jelzi a munkáltatónak ezen idõszakok kezdõ idõpontját és idõtartamát. 3. A Péptv. 6. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) A 4. (4) (5) bekezdése, valamint az 5. (4) bekezdése szerinti juttatás és munkáltatói közterhei összegét a munkáltató számára a központi költségvetés a (2) bekezdés alapján megtéríti, annak forrása:] b) a évekre vonatkozóan az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás. 4. A Péptv. 7. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) E törvény alapján a prémiumévek programba történõ belépésre, illetve a különleges foglalkoztatási állományba helyezésre január 1-je és december 31-e között kerülhet sor. 5. (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Péptv. 4. -a (7) bekezdésének a) pontjában a (2) bekezdés szövegrész helyébe a (3) bekezdés szövegrész, b) pontjában a (2) bekezdés szövegrész helyébe a (2) (3) bekezdés szövegrész lép, b) a Péptv. 6/A. -ának (1) bekezdésébõl a Péptv. szövegrész hatályát veszti, c) a foglalkoztatás bõvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrõl szóló évi CLXXX. törvény 2. -ának (10) bekezdésében a 2. cikkének (2) bekezdésében szövegrész helyébe az 1. cikkének (2) bekezdésében szövegrész lép. Sólyom László s. k., köztársasági elnök Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A Kormány 211/2006. (X. 20.) Korm. rendelete az EU Költségvetésébõl 2007-tõl támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítéséhez szükséges decentralizált forrás felhasználásáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény 21. számú mellékletének B) évben 2007., illetve évi kifizetésre vállalható kötelezettségek I. Regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörében, az EU költségvetésébõl 2007-tõl támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítésére az 50. (11) bekezdése szerint évre sorban szereplõ összesen 4000 millió forint forrás felhasználására terjed ki. (2) A forrás felhasználásával, kezelésével és ellenõrzésével kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak az irányadóak. Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelõ pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkezõ fejlesztési elképzelés;

8 728 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám b) projekt-elõkészítés: a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret operatív programjaihoz illeszkedõ, a Kohéziós Alap vagy a strukturális alapok támogatásával megvalósítandó projektek támogatási pályázatainak és kapcsolódó megalapozó dokumentumainak, valamint a megvalósításhoz szükséges közbeszerzési dokumentációinak kidolgozása. Ennek része a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása, a különféle tervek, a szakhatósági engedélyekhez szükséges dokumentációk kidolgozása, a környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítése, kiviteli tervek kidolgozása, valamint a közbeszerzési eljárás elõkészítése és lefolytatása; c) komplex fejlesztés: a as fejlesztési idõszakra vonatkozó, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) és az operatív programok stratégiai céljaihoz illeszkedõ, azok megvalósulását szolgáló, több ágazatot érintõ, komplex, hosszú távú fejlesztés; d) egyedi projekt: olyan regionális jelentõségû 500 millió forint összköltség feletti projekt, amely illeszkedik a régió fejlesztési programjához. Az elõirányzat célja, a felhasználás feltételei, támogatható tevékenységek 3. (1) Az elõirányzat célja az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak megvalósítását szolgáló projektek elõkészítése. (2) Az 1. -ban meghatározott forrás egyedi projektek és komplex fejlesztések elõkészítésének támogatására akkor használható fel, ha az megfelel az alábbi általános támogatási feltételeknek: a) a fejlesztés az EU strukturális alapjaiból és/vagy a Kohéziós Alapból történõ támogathatóság külön jogszabályban meghatározott feltételeinek megfelel; b) illeszkedik a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztési prioritásaihoz, a regionális vagy valamely ágazati operatív program támogatási irányaihoz; c) illeszkedik a régió saját fejlesztési koncepciójához, stratégiájához; d) illeszkedik az érintett szakterület ágazati szakmapolitikai irányaihoz, fejlesztési céljaihoz és követelményeihez; e) társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból kiemelkedõ jelentõségû, eredménye a lokális hatáson túlmutató, legalább kistérségi, regionális érvényû; f) szakmai tartalma szerint hozzájárul a régió versenyképességéhez, fenntartható fejlõdéséhez, a foglalkoztatási lehetõségek megõrzéséhez és bõvítéséhez, a hátrányos adottságok felszámolásához, a környezetbiztonság növeléséhez, az életkörülmények javításához, a környezeti és kulturális értékek megõrzéséhez; g) a megvalósítás jogi, pénzügyi, szervezeti és egyéb feltételei biztosíthatók; h) az elõkészítés támogatását követõen megvalósítani kívánt beruházás költsége legalább 500 M Ft. (3) Az 1. -ban meghatározott forrás felhasználására irányuló elõkészítési támogatási igények elbírálásának specifikus szempontjait az alábbiak szerint a Regionális Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: RFT) állapítja meg: a) a fejlesztés megfelelõsége a megcélzott EU-támogatási forrás (Kohéziós Alap, strukturális alapok) felhasználhatóságának egyedi kritériumai szerint; b) a fejlesztési javaslat tartalmi kidolgozottsága és megalapozottsága (legalább elõzetes megvalósíthatósági tanulmánnyal alátámasztva), a projektelemek koherenciája és teljessége, részletes elõkészítési munkaterv és megvalósítási ütemterv; c) a fejlesztés hozzájárulása más kapcsolódó projektek megvalósulásához (szinergia); d) a fejlesztés költséghatékonysága az elfogadott célok megvalósítására; e) a fejlesztés eredményének fenntarthatósága, a megvalósítás, mûködtetés, hasznosítás kockázatai; f) kötelezettségvállalás a támogatást igénylõ részérõl az elõkészített projekt megvalósítására, ehhez a saját erõ biztosítására; g) jogszerûen rendezett és dokumentált együttmûködés a fejlesztés érdekeltjei között (együttmûködési megállapodások); h) rendezett tulajdonviszonyok; i) felkészült és döntési hatáskörrel rendelkezõ projekt menedzsment szervezet; j) a támogatási kérelem benyújtója a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal szemben támasztott, az Áht.-ban meghatározott követelményeknek megfelel. (4) Az elõkészítési támogatási kérelmek pályázati benyújtásának, elbírálásának, sorolásának részletes szabályait a fenti általános követelmények és kiválasztási szempontok érvényesítése mellett az egyes EU-támogatási forrásokhoz és fejlesztési területekhez adaptáltan a régiók maguk alakítják ki. (5) A (2) és (3) bekezdésekben foglalt támogatási feltételeknek együttesen és egyidejûleg kell teljesülniük. Az elõirányzat felhasználása 4. A támogatási keret terhére csak olyan fizetési kötelezettség vállalható, melynek teljesítése legkorábban 2007-ben esedékes.

9 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE A támogatási rendszer mûködtetését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) és az RFT között létrejövõ megállapodás szabályozza, melyben legalább az alábbiakat kell rögzíteni: a) az RFT döntési körébe utalt keret összegét; b) a felhasználás céljait, feltételeit; c) regionális fejlesztési ügynökséggel történõ feladatmegosztás kereteit; d) a pályázati rendszerben mûködtetendõ keret pályázati felhívásának tartalmi egyeztetését; e) a végsõ kedvezményezettekkel kötendõ mintatámogatási szerzõdések NFÜ általi jóváhagyásának rendjét; f) a támogatással megvalósultak ellenõrzése vonatkozásában közremûködõ szervezetek feladat- és hatáskörmegosztását; g) az RFT által nyújtott támogatás formáját és mértékét beleértve a támogatható projekt megvalósításához biztosítandó minimális saját erõ összegét, melynek legkisebb mértéke az adott támogatással érintett projekt értékének 10%-a, az elszámolható költségek körét. 6. (1) Az RFT döntési hatáskörébe utalt támogatással helyi önkormányzatok, az évi CXXXV. törvény 16. -ában meghatározott megállapodással létrejött önkormányzati társulások, területfejlesztési társulások, települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai, kistérségi területfejlesztési tanácsok, önkormányzati többségi tulajdonban lévõ közszolgáltatást végzõ gazdasági társaságok, költségvetési szervek, köztestületek, egyházak és társadalmi szervezetek projektjei támogathatóak. (2) Amennyiben a 8. (1) bekezdésében meghatározott támogatási célra tekintettel az RFT a támogatott, a támogatási szerzõdés az NFÜ és az RFT között jön létre. (3) A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással, valamint az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen fennálló tartozással rendelkezõkkel a köztartozás, illetve tartozás megfizetéséig, valamint a csõd-, felszámolási és végelszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerzõdés nem köthetõ. A szerzõdéskötést követõen felmerülõ köztartozással, valamint az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen felmerülõ tartozással rendelkezõ, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás, valamint adósságrendezési eljárás alatt álló szervezetek esetén támogatás nem folyósítható, csõdeljárás esetén a csõdegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. 7. (1) A támogatási keretbõl vissza nem térítendõ támogatás ítélhetõ meg. (2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhetõ meg. Egy adott támogatási célra csak egyszer adható támogatás. (3) A támogatás maximális összegét és arányát a támogatási szerzõdés határozza meg. (4) A támogatási szerzõdésben elõirányzott költségeket meghaladó kiadások a kedvezményezettet terhelik. 8. (1) Támogatás az alábbi feladatok teljesítéséhez nyújtható: a) átfogó fejlesztési programok kidolgozásához, fejlesztési programok értékeléséhez, átdolgozásához; b) projektek, projektcsoportok azonosításához, azonosítását megalapozó felmérések, elemzések elvégzéséhez; c) projektek, projektcsoportok kidolgozásához kapcsolódó átfogó megvalósíthatósági tanulmányok, hatásvizsgálatok elkészítéséhez. (2) A támogatás szempontjából elszámolható költségek közvetlenül és elengedhetetlenül kapcsolódnak a projekt elõkészítéséhez, illetve az EU-támogatási kérelemnek és háttér-dokumentációinak elkészítéséhez. A támogatható tevékenységek köre: a) tanulmányok, tervek, hatásvizsgálatok (hatástanulmányok) elkészítése, aktualizálása, az ezekhez esetleg szükséges felmérésekkel, feltárásokkal együtt; b) engedélyezési dokumentációk elkészítése, egyeztetése, az engedélyezési eljárások lefolytatása; c) a beruházás elõkészítéséhez és megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárások elõkészítése és lefolytatása, tenderfelhívási dokumentációk elkészítése; d) a beruházás megvalósításához szükséges terület megszerzésének és építéshez történõ rendelkezésre bocsátásának elõkészítési költségei; e) lakossági egyeztetések, civil és szakmai fórumok, PR tevékenység; f) az EU-támogatási kérelem elkészítése; g) projekt-irányítást segítõ és menedzsment tevékenységek költségei. 9. Amennyiben a támogatott a szerzõdésben rögzített kezdési idõpontot követõ 2 hónapon belül nem kezdi meg a szerzõdésben rögzített feladatok végrehajtását, vagy nem kezdeményezi a támogatás vagy a támogatás egy részé-

10 730 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám nek igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási szerzõdés a megkötésének idõpontjára visszamenõen hatályát veszti. A támogatások folyósításának rendje, ellenõrzése és követeléskezelése 10. (1) A támogatási szerzõdések elõkészítését, a támogatások folyósítását, ellenõrzését és a követeléskezelést az NFÜ megbízásából a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) megállapodás alapján, díjazás ellenében végzi. A díjat az NFÜ a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény 1. számú mellékletének XIX/2/12 alcíme alatt szereplõ 2007-tõl induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztéseik elõkészítése fejezeti kezelésû elõirányzat terhére biztosítja. (2) A támogatásokat a Kincstár az Ámr ában elõírtak szerint folyósítja azzal, hogy a támogatási szerzõdés megkötésének feltétele a megítélt támogatás igénybevétele tervezett ütemezésének bemutatása negyedéves bontásban. A támogatási szerzõdések elõkészítéséhez az RFT a támogatási döntésekkel együtt a döntést követõ 3 munkanapon belül a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldi a Kincstár fejlesztés helye szerint illetékes területi igazgatóságának. A támogatott számláját a Kincstárhoz nyújtja be, mely alapján a támogatás a 7. -ban meghatározott feltételek szerint folyósítható. A támogatási összeg teljesítményarányosan, utólagos folyósítás keretében vehetõ igénybe. (3) A támogatási szerzõdések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenõrzését a Kincstár és az érintett RFT, vagy az általa megállapodás alapján eljáró szervezet végzi. (4) A támogatásból megvalósuló projekt-elõkészítési és tervezési tevékenységeket, valamint a benyújtott dokumentumokat értékelõ szakmai jelentéseket, a támogatások pénzügyi ellenõrzését tartalmazó elemzéseket az RFT együttmûködve a Kincstárral az NFÜ által az 5. szerinti megállapodásban meghatározott formában és tartalommal évente elkészíti, és a tárgyévet követõ február 15-ig megküldi az NFÜ részére. (5) Az Ámr. 88. (2) bekezdése alapján visszavont támogatást és kamatait az NFÜ megbízásából a követelés-kezelési feladatokat ellátó Kincstár támogatási szerzõdésben meghatározott számlájára, az értesítés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül kell befizetni. Az Ámr. 88. (2) bekezdésének a) pontja alapján keletkezett fizetési kötelezettségnek a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyását tartalmazó dokumentumban elõírt idõpontig kell eleget tenni, az Ámr. 88. (2) bekezdésének b) pontja szerint visszafizetendõ támogatást és kamatait a visszavonást tartalmazó értesítés kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül kell megfizetni. Záró rendelkezések 11. E rendelet a kihirdetését követõ ötödik napon lép hatályba. 12. A rendelet hatálybelépésével egyidejûleg az Ámr. 4. sz. mellékletének évben feladatfinanszírozás körébe tartozó költségvetési elõirányzatok címû táblázatában a XIX. Fejezet EU integráció 2. cím, 12. alcím 2007-tõl induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztések elõkészítése címû sor a következõképpen módosul: 2007-tõl és azt követõen induló EU nagyberuházások és komplex fejlesztések elõkészítése (központi elõirányzatrész). 13. A decentralizált támogatási keretre az Ámr. szerinti, a feladatfinanszírozás körébe vont elõirányzatokra vonatkozó felhasználási rend nem terjed ki. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter A Kormány 212/2006. (X. 27.) Korm. rendelete a Pályamódosító hitelprogram keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a Pályamódosító hitelprogram (a továbbiakban: Hitelprogram) keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl a következõket rendeli el: 1. E rendelet alkalmazásában a) közszférában foglalkoztatott: aa) a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó köztisztviselõ és ügykezelõ,

11 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 731 ab) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazott, ac) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban álló személy, ad) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban álló személy, ae) a többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetnél, a közalapítványnál, valamint a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) XII. fejezete alapján közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló; b) pályakezdõ: az a közszférában foglalkoztatott, aki elõször létesített az aa) ae) pontban felsorolt jogviszonyt, és a jogviszony létesítésekor a huszonötödik életévét felsõfokú végzettségû személy esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be; c) nyugdíjas: az a közszférában foglalkoztatott, aki a jogviszonya megszûnésekor megfelel az Mt. 87/A. -a (1) (2) bekezdésében foglaltaknak; d) gazdasági társaság: a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti korlátolt felelõsségû társaság és a zártkörûen mûködõ részvénytársaság; e) egyéni vállalkozó: az évi V. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó, aki vállalkozói igazolványát e rendelet kihirdetését követõen váltotta ki; f) többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet: az olyan gazdasági társaság, közhasznú társaság, amelyben az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke a tõkepiacról szóló évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva legalább ötven százalék; g) tõkeemelés: korlátolt felelõsségû társaságban törzstõke, illetõleg zártkörûen mûködõ részvénytársaságban alaptõke emelés; h) beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történõ elõállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerû használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerû használatbavételig végzett tevékenység. Beruházás a meglévõ tárgyi eszköz bõvítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítõképességének közvetlen növelését eredményezõ tevékenység is; i) ügyfél: az a jogviszonya megszûnéséig a közszférában foglalkoztatott, aki a Hitelprogram keretében a kedvezményes hitelt igénybe veszi, illetve annak igénybevételét kezdeményezi; j) finanszírozó hitelintézet: az a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 5. -ában meghatározott pénzügyi intézmény, amely az ügyfél számára a Hitelprogram keretében a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.) által nyújtott refinanszírozott forrásból kedvezményes kamatozású hitelt nyújt; k) kedvezményes kamatozású hitel: a Kormány által elfogadott Hitelprogram keretében a finanszírozó hitelintézet által nyújtott, a Magyar Állam készfizetõ kezességvállalásával biztosított hitel. 2. (1) Az ügyfélnek nyújtható kedvezményes hitel összege a (2) bekezdésben meghatározott célra fordítandó összeg, de legfeljebb 3 millió forint, lejárata legfeljebb tíz év, a türelmi idõ legfeljebb három év. (2) A kedvezményes kamatozású hitelt kizárólag a) gazdasági társaság alapításához nyújtott pénzbeli hozzájáruláshoz, b) gazdasági társaságban történõ tõkeemeléshez, c) egyéni vállalkozó részére a vállalkozás indításához szükséges beruházáshoz lehet felhasználni. (3) A hitelbõl szerzett üzletrész vagy részvény futamidõ alatti értékesítése esetén a hitel fennálló teljes összegét egy összegben vissza kell fizetni. 3. (1) A hitelkérelmet az ügyfél a foglalkoztatási jogviszonya megszûnését követõ egy éven belül és abban az esetben nyújthatja be, ha a foglalkoztatási jogviszonya megszûnését közvetlenül megelõzõen megszakítás nélkül legalább egy évig pályakezdõk esetén legalább hat hónapig a közszférában állt alkalmazásban, a felmentése (rendes felmondása) munkáltató általi közlésére július 1. és december 31. között került sor, és arra a felmentési (felmondási) okirat tanúsága szerint a) a Ktv a (1) bekezdésének a) c) pontja, (2) bekezdésének a), illetve c) d) pontja, b) a Kjt a (1) bekezdésének a) c) pontja, c) az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetén a munkáltató mûködésével összefüggõ ok, d) a Hszt a (1) bekezdésének a) b) és d) pontja, illetve (2) bekezdésének c) pontja, vagy e) a Hjt a (1) bekezdésének a) b) és d) pontja alapján került sor, feltéve, hogy a jogviszony megszûnéséig nem minõsül nyugdíjasnak. (2) Hitelfelvételre az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén sem jogosult az az ügyfél, aki a) a hitelkérelem benyújtásának idõpontjában lejárt esedékességû adó- vagy adók módjára behajtható köztartozással rendelkezik, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

12 732 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám b) a hitelkérelem benyújtásának idõpontjában hitelszerzõdésbõl eredõ lejárt tartozással rendelkezik, c) ellen a hitelkérelem benyújtásának idõpontjában végrehajtási eljárás van folyamatban. (3) Az (1) (2) bekezdésben foglalt feltételnek való megfelelést a felmondási (felmentési) okirattal, a jogviszony megszûnésekor kiadott munkáltatói igazolással, az adóhatóság által kiadott igazolással, illetõleg a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén az ügyfél nyilatkozatával kell igazolni. (4) A kedvezményes hitel iránti kérelemhez a (3) bekezdésben foglalt okiratokon túlmenõen eredetiben vagy hiteles másolatban be kell nyújtani a) új gazdasági társaság alapítása esetén a közjegyzõ által készített közokiratba, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba foglalt társasági szerzõdést, alapszabályt vagy alapító okiratot, b) tõkeemelés esetén az(oka)t a határozato(ka)t, amely(ek)ben a gazdasági társaság legfõbb szerve a tõkeemelés elhatározásáról, valamint arról dönt, hogy az ügyfelet jogosítja fel a tõkeemeléshez szükséges vagyoni szolgáltatás nyújtására, továbbá a Gt ának (2) bekezdésében foglalt nyilatkozatot, c) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt. (5) A kedvezményes hitel igénybevételére vonatkozó hitelkérelmeket a finanszírozó hitelintézetekhez folyamatosan, a) a Kvtv ának (3) bekezdésében meghatározott tõkeösszeg teljes felhasználásának idõpontjáig, de b) legkésõbb december 31-éig lehet benyújtani. 4. (1) A kedvezményes hitelhez a Kvtv ának (2) bekezdésében foglalt feltételekkel az állam készfizetõ kezességet vállal. Az állami kezességvállalás további feltételeire és a kezesség beváltásának rendjére az állam által vállalt kezesség elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjérõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A hitel folyósításának feltétele, hogy a hitelfelvevõ a Kvtv a (2) bekezdésének b) pontja szerinti a hitel tõkeösszege 2%-ának megfelelõ kezességvállalási díjat a Magyar Államkincstár számú, Kincstár Pályamódosító hitelprogram kezességvállalási díj elnevezésû számlájára befizesse. 5. (1) Az MFB Rt. feladata a Kvtv ának (3) bekezdése szerinti ,0 millió forintos állami kezességvállalási keret és ügyfelenként a 3,0 millió forintos hitelösszeg túllépésének megakadályozása. (2) Az MFB Rt. a kezességvállalási keret igénybevételének alakulásáról hitelintézetek szerinti bontásban a tárgynegyedévet követõ 30. napig tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot. 6. A Hitelprogram keretében nyújtott kedvezményes kamatozású hitel állami támogatásnak, formáját tekintve kedvezményes kamatozású hitelnek minõsül. A támogatás kategóriája: D. Csekély összegû támogatás. A hitelt kizárólag az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû támogatásokra való alkalmazására szóló 69/2001/EK bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani. Az egy vállalkozásnak csekély összegû támogatás jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma három év vonatkozásában nem haladhatja meg a eurót. 7. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 28/2006. (XI. 9.) IRM ÖTM együttes rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjérõl A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével az Igazságügyi és Rendészeti Miniszté-

13 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 733 rium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezeteire, ezen minisztériumok hivatali tevékenységét segítõ szervezetekre, az érintett miniszterek irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre és az állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságokra és a velük szolgálati viszonyban lévõ hivatásos állomány tagjaira, valamint hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki. (2) E rendeletben foglaltakat az (1) bekezdésben meghatározott szervek szerzõdéses állományú tagjaira és hozzátartozóira is alkalmazni kell a Hszt. rájuk vonatkozó elõírásai szerint. (1) A Hszt a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanság tényét az illetékes orvosi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) határozatban, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenés mértékét pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértõi Intézetének (a továbbiakban: OEP OOSZI) illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben állapítja meg. (2) A Hszt ának (5) bekezdése szerinti teljes összegû szolgálati nyugdíjat az 50. életév betöltése, illetõleg az 50%-os munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjától kell megállapítani és folyósítani. (3) A munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága szakvéleményben nyilatkozik. Ha az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenés bekövetkezésének napjáról nem nyilatkozott, az általa kiadott orvosi szakvélemény kelte az irányadó. SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK Szolgálati nyugdíj (A Hszt ához) 2. (1) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel történõ megszüntetését írásban, parancs, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában kell elrendelni, amelynek tartalmaznia kell a) a szolgálati viszony megszûnésének jogcímét, b) a szolgálati viszony megszûnésének idõpontját, c) a nyugállományba helyezett szolgálati helyét, rendfokozatát és beosztását, d) a ténylegesen hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idõt, e) a társadalombiztosítási szabályok szerinti szolgálati idõt. (2) A nyugállományba helyezésrõl szóló parancshoz mellékelni kell az (1) bekezdés e) pontja szerinti idõtartamokról készült részletes kimutatást. 3. A folyósítás nélküli rögzített szolgálati nyugdíj megállapításánál a szolgálati idõt a Hszt ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idõ elérésének napjával kell lezártnak tekinteni. A rögzítés idõpontja az ezt követõ naptári nap. 4. A szolgálati nyugdíj megállapítása (A Hszt ához) 5. (1) A szolgálati nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a Hszt a alapján a nyugdíjazás kezdõ napját megelõzõ 12 hónap 365 nap (szökõév esetében 366 nap) alatt, a szolgálati jogviszony keretében elért és a nyugdíj alapjául szolgáló, a számított személyi jövedelemadóval csökkentett illetményt és illetmény jellegû juttatást kell figyelembe venni. (2) Amennyiben a nyugdíjalap számításának idõszaka az (1) bekezdés szerinti 12 hónapon belül két naptári év hónapjait (napjait) érinti, úgy az ún. tört évekre esõ illetmény és illetmény jellegû juttatás összegét naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének 1/12-ed része képezi a nyugdíjalapot. (3) A nyugdíj alapjául szolgáló illetmények közé az elsõ hónapra csak teljes naptári hónapra kifizetett illetményt lehet felvenni. (4) Ha a szolgálati jogviszony megszûnése elõtt a jogosult más szervnél is teljesített szolgálatot, akkor a nyugellátás megállapításánál erre az idõszakra a vezénylés, berendelés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatásokat kell figyelembe venni. (5) A Hszt (8) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a szolgálati nyugdíj rögzítésének idõpontját megelõzõ 12 hónapra 365 napra (szökõév esetében 366 napra) elért illetményt és illetmény jellegû juttatást kell figyelembe venni az (1) bekezdésben foglaltak szerint. 6. (1) A Hszt ának (2) bekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelõen, a nyugdíjalap megállapításánál az e rendelet 5. -a szerinti illetmény és illetmény jellegû jut-

14 734 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám tatások közül csak azokat lehet figyelembe venni, amelyekbõl a járulékfizetés törvényben szabályozott felsõ határának figyelembevételével nyugdíjjárulékot vontak, és azokat is csak a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti degresszív (sávosan csökkenõ) mértékben. (2) A szolgálati nyugdíj megállapítására és annak részbeni vagy teljes összegû folyósítására jogosult személy az ellátásra a szolgálati viszony megszüntetését követõ naptól, a Hszt ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult. Rokkantsági nyugdíj (A Hszt ához) 7. (1) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításához a munkaképesség-csökkenés mértéke tekintetében az OEP OOSZI orvosi bizottságának véleménye szükséges. (2) Az állomány azon hivatásos vagy szerzõdéses tagja, akinek munkaképesség-csökkenését az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága 67%-ban vagy azt meghaladó mértékben állapította meg és szolgálati viszonyát a Hszt a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel megszüntették, a rokkantsági nyugdíj folyósítására a szolgálati viszony megszüntetését követõ naptól, a Hszt ának (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével jogosult. (3) A rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. (4) Az ideiglenesen rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a rokkantsági nyugdíj folyósítását az arról szóló határozat keltét követõ második hónap elsõ napjától határozattal kell megszüntetni. (5) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt (3) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíjra való jogosultságot megszerezte, olyan összegû szolgálati nyugdíjat kell számára megállapítani a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével megemelve, mint amilyen a megszüntetés idõpontjában a jogosultat a rokkantság harmadik csoportjában megillette, vagy megillette volna. (6) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett határozattal megállapított szolgálati nyugdíjat a jogosult részére a rokkantsági nyugdíj megszüntetése napját követõ naptól teljes összegben kell folyósítani. 8. (1) Ha az ismételt (soros) orvosi felülvizsgálat során a rokkantság fennállása mellett annak csoportja megváltozik az állapotváltozásnak megfelelõen a rokkantsági nyugdíj összegét is módosítani kell. (2) Az állapotváltozás idõpontja az állapotváltozásnak a jogszabályban meghatározott orvosszakértõi szervek által megállapított napja, ennek hiányában az orvosi vizsgálat állapotrosszabbodás esetén azonban legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének napja. (3) Az emelt összegû rokkantsági nyugdíjat állapotrosszabbodás esetén az ismételt (soros) felülvizsgálat hónapját követõ hónap elsõ napjától, a csökkentett összegû rokkantsági nyugdíjat állapotjavulás esetén pedig a felülvizsgálat idõpontját követõ második hónap elsõ napjától kell folyósítani. (4) A hivatásos szolgálat felsõ korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet. BALESETI ELLÁTÁSOK (A Hszt ához) Baleseti rokkantsági nyugdíj 9. (1) A hivatásos állomány tagja baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapításához a) az állományilletékes parancsnok által kijelölt szervnek a baleset (megbetegedés) szolgálati kötelmekkel való összefüggését minõsítenie kell, valamint b) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága a munkaképesség-csökkenés mértékét orvosszakértõi véleményben állapítja meg, továbbá kimondja, hogy a munkaképesség-csökkenés a szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetbõl ered. (2) A szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset (betegség) minõsítésének szabályait külön rendelet tartalmazza. 10. (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követõ naptól, a Hszt (1) bekezdése szerinti kéthavi ellátás figyelembevételével kell folyósítani. (2) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

15 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 735 (3) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülõ egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 8. (2) (3) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani. (4) Az ideiglenesen baleseti rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OOSZI által elvégzett ismételt (soros) felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását a 7. (4) (6) bekezdése szerint kell megszüntetni. (5) Szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset, sérülés vagy szolgálati eredetû betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén vizsgálni kell a baleseti járadékra való jogosultságot. Baleseti járadék 11. (1) A baleseti járadék megállapítására igénybejelentés alapján, a jogosult kérelmére kerül sor. A baleseti járadék iránti igényt a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetve a foglalkozási megbetegedés megállapítását követõ egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni. (2) A baleseti járadékra vonatkozó igényt az állományilletékes parancsnok a pénzügyi és egészségügyi szerv adatszolgáltatási kötelezettsége mellett a személyügyi szerv útján köteles felterjeszteni a nyugdíjmegállapító szervhez, ha az orvosszakértõi vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetbõl (megbetegedésbõl) eredõ munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot eléri vagy meghaladja. (3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell az eredeti a) baleseti jegyzõkönyvet, b) a munkaképesség-csökkenés mértékét megállapító, az OEP OOSZI által kiadott orvosszakértõi véleményt, c) szolgálati kötelmekkel összefüggõ balesetet minõsítõ határozatot, a baleset részletes körülményeinek leírását tartalmazó indokolással, d) a baleseti ellátás megállapításához szükséges illetményigazolásokat és a nyugdíjjárulék levonását igazoló járulék-elszámolási nyilvántartó lapot. (2) A baleseti járadék alapját az 5. -ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset idõpontját, megbetegedés okozta munkaképesség-csökkenés esetén annak orvosi szakvéleményben megállapított idõpontját megelõzõen elért illetmény, kereset alapján kell megállapítani. (3) A szolgálati kötelmekkel összefüggõ újabb baleset (betegség) esetén a következményeket együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmények alapján a baleseti járadék összegét újból meg kell állapítani, ha a járadékos az újabb baleset (betegség) következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. 13. (1) Amennyiben az ismételt orvosi felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvéleményben megállapított idõpontot követõ második hónap elsõ napjától kell a baleseti járadék folyósítását határozattal megszüntetni. (2) Ha a munkaképesség-csökkenés két éven belül újból eléri a 16%-ot, a baleseti járadékra való igény újból megnyílik. (3) A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytõl az I. fokozatba tartozó baleseti járadékot megállapították. HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülõi nyugdíj (A Hszt aihoz) 14. A hivatásos állomány elhunyt tagjának az elhalálozásakor vele nem közös háztartásban élõ, nyugellátásra jogosult hozzátartozói részére megállapított ellátást az elhunyt halála napjától, a jogosultság késõbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés napjától kell folyósítani. 12. (1) A baleseti járadékra való jogosultság a szolgálati kötelmekkel összefüggõ baleset napjától, a szolgálatból eredõ betegség következtében megállapított baleseti járadék esetén az ebbõl származó munkaképesség-csökkenés megállapítása hónapjának elsõ napjától kezdõdik. 15. Akinek szolgálati nyugdíját a felsõ korhatár elérése elõtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén a hozzátartozók ellátását a teljes összegû szolgálati nyugdíj alapján kell megállapítani.

16 736 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE (A Hszt ához) 16. (1) A Hszt (1) bekezdése alapján járó nyugellátásokat az Országos Rendõr-fõkapitányság nyugdíjmegállapító szervezeti egysége (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv) határozattal állapítja meg. A megállapított nyugellátást az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja. (2) A nyugdíjmegállapító szerv a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen a 17. (2) bekezdése szerint megküldött okmányok alapján hivatalból hoz határozatot a) a szolgálati nyugdíjról, b) a rokkantsági nyugdíjról, c) a szolgálati nyugdíj Hszt (8) bekezdése szerinti megállapításáról és rögzítésérõl. (3) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot a) a baleseti járadékról; b) minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen ba) a szülõi nyugdíjigények elbírálásáról, bb) a hivatásos és szerzõdéses állomány elhunyt tagjának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról, bc) az elvált vagy különélõ házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról, bd) az OEP OOSZI illetékes orvosi bizottsága által kiadott szakvélemény alapján a rokkantsági nyugdíj és a baleseti járadék összegének módosításáról, illetve azok folyósításának megszüntetésérõl, továbbá a családtagok rokkantság alapján folyósítható ellátásáról, be) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj teljes összegben való folyósítására irányuló igényrõl, bf) a feltételek hiányában megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényekrõl, bg) a munkaképesség-csökkenés megállapított mértékével kapcsolatban benyújtott kérelem elbírálásáról, bh) a Hszt. hatálybalépése után nyugállományba helyezettek esetében az 50. életév betöltésekor a teljes összegû nyugdíj folyósításáról. (4) A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni a nyugellátásra jogosultnak, illetve az igénylõnek, valamint az állományilletékes parancsnoknak. A nyugellátásra (baleseti ellátásra) vonatkozó végrehajtható határozatot meg kell küldeni az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. 17. (1) A 16. (2) és (3) bekezdésében felsorolt nyugdíjigényeket a nyugdíjrögzítés kivételével az erre a célra rendszeresített, az igénylõ aláírásával, továbbá az állományilletékes parancsnok aláírásával és bélyegzõjével ellátott adatlapon kell bejelenteni, és az igény elbírálásához szükséges eredeti dokumentumokkal együtt a nyugdíjmegállapító szervhez kell felterjeszteni. A hivatásos állomány tagja magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén az igénylõ adatlaphoz csatolni kell a magán-nyugdíjpénztári belépési nyilatkozat, illetve visszalépés esetén a visszalépést igazoló dokumentum eredeti vagy hitelesített másolati példányát. (2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszûnését, illetve a 3. szerinti jogviszonyban töltött idõ elérését követõ 15 napon belül köteles gondoskodni a nyugdíjjogosultságot elértek, a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, illetõleg elhunytak hozzátartozói nyugellátásának elbírálásához elõírt okmányoknak a személyügyi és a pénzügyi szervek adatszolgáltatási kötelezettsége mellett a nyugdíjmegállapító szervhez történõ megküldésérõl. (3) A folyósítás nélküli rögzített szolgálati nyugdíj megállapítása határozattal történik, amelynek egy példányát számfejtési melléklettel az érintett részére kell megküldeni. A határozat egy-egy példányát a jogosult személyi anyagába, illetve a nyugdíjmegállapító szervnél kell irattárba helyezni. (4) Ha mulasztás miatt az ellátás megállapítására és folyósítására késedelmesen kerül sor, úgy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 80. -ában meghatározott késedelmi kamatot a mulasztást elkövetõ szerv köteles megfizetni. (5) A megállapított és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megelõlegezett késedelmi kamatot a mulasztásért felelõs szerv gazdasági vezetõje az errõl szóló értesítés megérkezésétõl számított 60 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szolgáltatási számlájára köteles átutalni. 18. A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt ának (2) bekezdése szerinti fellebbezést a Hszt. 2. g) pontjában megjelölt miniszterhez címezve, a nyugdíjmegállapító szervhez kell benyújtani. A nyugdíjmegállapító szerv a fellebbezést elõkészítõ irattal együtt 8 napon belül köteles felterjeszteni. A másodfokon meghozott határozatot az érintett részére az elsõ fokú nyugdíjmegállapító szerv küldi meg.

17 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 737 A NYUGDÍJJOGOSULTSÁGRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK Átmeneti ellátás (A Hszt ához) 19. (1) A Hszt a szerinti kéthavi illetmény nyugellátásnak minõsül. Amennyiben a kéthavi nyugdíjat helyettesítõ illetmény egy hónapra esõ része kevesebb a megállapított nyugellátás összegénél, úgy annak kéthavi különbözetét a munkáltató utólag köteles a jogosultnak kifizetni. (2) Ha a hivatásos vagy a szerzõdéses állomány tagja meghalt, a kéthavi illetményt az elhalttal annak haláláig együtt élõ, nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak házastárs, élettárs, gyermek, szülõ sorrendben kell kifizetni. Ebben az esetben a kéthavi illetmény az özvegyi nyugdíj elsõ kéthavi összegét helyettesíti. (3) A kéthavi illetményt a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálati jogviszony utolsó napján, a (2) bekezdés szerinti hozzátartozóknak pedig tizenöt napon belül kell kifizetni. (4) A szolgálati nyugdíj rögzítésérõl szóló határozatban a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül kerül megállapításra a szolgálati nyugdíj összege. Csak a tényleges nyugállományba vonulásról szóló határozat veszi figyelembe a szolgálati nyugdíj összegének megállapításakor a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét. (5) A szolgálati nyugdíj rögzítésérõl szóló határozatban a nyugdíjat terhelõ tartozások elbírálására is ugyanez vonatkozik. Záró rendelkezések 20. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés elõtt indult eljárásokban a határozatot a 16. (1) bekezdésében megjelölt nyugdíjmegállapító szerv hozza meg. (2) A nyugdíjmegállapító szerv az 1. -ban megállapított személyi hatály alá tartozó ügyek tekintetében az 58/2005. (XII. 9.) BM rendelettel kijelölt, a Belügyminisztérium nyugdíjmegállapító szervének jogutódja. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az önkormányzati tûzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjérõl szóló 58/2005. (XII. 9.) BM rendelet hatályát veszti. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter Dr. Lamperth Mónika s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 10/2006. (XI. 3.) MeHVM SZMM FVM GKM KvVM PM együttes rendelete az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM FMM FVM GKM KvVM PM TNM együttes rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. -a (9) bekezdésében, valamint a 49. -ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el: 1. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM FMM FVM GKM KvVM PM TNM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény 3. -ából eredõ egyes feladatok végrehajtásáról szóló 2112/2006. (VI. 28.) Korm. határozat 1. számú mellékletébõl a) a XIX. EU Integráció fejezet 2. cím 3. alcím KTK technikai segítségnyújtás fejezeti kezelésû elõirányzatra, valamint a 2. cím 27. alcím Regionális Operatív program (ROP) elõirányzataira, b) az alábbi fejezetek EU Integráció cím fejezeti kezelésû elõirányzataira 1. XII. Földmûvelésügyi és vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 11. cím 2. XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Fejezet 26. cím 3. XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejezet 11. cím 4. XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Fejezet 12. cím 5. XXI. Egészségügyi Minisztérium Fejezet 11. cím 6. XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 17. cím 7. XXXIV. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet 4. cím,

18 738 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám c) a XIX. fejezet 2. cím 1. alcím Kohéziós Alap céltartalék elõirányzatra, d) a XIX. fejezet 2. cím 4. alcím Operatív programok céltartalékai elõirányzatra, e) a fejezetrend szerkezeti változásai miatt megállapított új elõirányzatokra, f) valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 46. (5) bekezdése alapján megállapított új elõirányzatokra 2. Az R. 4. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az 1. -ban meghatározott strukturális alapokhoz kapcsolódó elõirányzatok felhasználása az operatív programoknak az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozóan a (2) (5) bekezdésben meghatározott jogszabályok állami támogatások nyújtásának feltételeire (a támogatási kategóriára, a támogatás formájára, a támogatás mértékére, a támogatás kedvezményezettjeire, az elszámolható költségekre, a támogatáshalmozódásra, illetve az adott támogatási kategóriára vonatkozó egyedi feltételekre) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen történhet. 3. Az R. 6. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 6. Az 1. a) és b) pontjában meghatározott strukturális alapokhoz kapcsolódó elõirányzatok felhasználása során a rendelet mellékletében meghatározott intézkedések, illetve komponensek esetében, a mellékletben meghatározott kedvezményezettek számára fejlesztési támogatás pályáztatás nélkül nyújtható. A támogatás megítélését ez esetben is meg kell elõznie a projekt dokumentáció kidolgozásának és értékelésének. 4. (1) Az R. 7. -a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) Az 1. -ban meghatározott strukturális alapokhoz kapcsolódó elõirányzatok tekintetében a 2. -ban meghatározott hatásköröket és feladatokat a következõ személyek látják el: (2) Az R. 7. -a (3) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az 1. a), c) d) pontja tekintetében a 2. -ban meghatározott feladatokat a következõ személyek látják el: 5. Az R. 8. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a 8. szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: (2) Az 1. d) pontban leírt céltartalék tekintetében amennyiben az OP IH-nál céltartalék felhasználási igény keletkezik, úgy az OP IH vezetõje kezdeményezésére a KTK IH vezetõjének egyetértése mellett a felügyeleti szerv vezetõje engedélyezi a szükséges elõirányzat-módosítást. 6. (1) Az R. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) E rendelet alkalmazásában a Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek esetében évente, illetve új projekt indításakor, vagy már folyamatban levõ projekt módosításakor a Kohéziós Alap közremûködõ szervezetnek az Ámr. 72. (1) bekezdés b) pontjában elõírt és az Ámr. 5. számú mellékletében részletezett Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/kohéziós Alapból Származó Támogatással Megvalósuló Projektekre dokumentumot (a továbbiakban: Finanszírozási Alapokmány) kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint elkészíteni. (2) Az R. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A Finanszírozási Alapokmánnyal kapcsolatosan: a) kitöltõ: a közremûködõ szervezet, illetve a kedvezményezett vezetõje által kijelölt személy, b),,kötelezettségvállaló aláírása helyén aláíró: az 5. pontban megjelölt elõirányzat fölött rendelkezõ személy, c) ellenjegyzõ: a 10. (1) bekezdés b) pontjában megjelölt, a kötelezettségvállalást ellenjegyzõ személy, d) jóváhagyó: az elõirányzatokért felelõs miniszter vagy az általa írásban felhatalmazott személy. (3) Az R. 9. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (4) Az (1) bekezdés szerinti kitöltött dokumentum egy, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által aláírt példányát a Kincstár köteles a Kohéziós Alap Irányító Hatóságának (a továbbiakban: KA IH) megküldeni. 7. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép: 10. (1) E rendelet 1. b) pontjában megjelölt XV. és XVI. Fejezetekben foglalt, a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló projektek elõirányzataival, valamint a maradványok átadása következtében az e) pont alapján megállapított új elõirányzatokkal kapcsolatban a 2. -ból

19 11. szám ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 739 következõ hatásköröket és feladatokat a következõ személyek látják el: a) kötelezettségvállaló: a Finanszírozási Alapokmány 5. pontjában foglaltaknak megfelelõen a közremûködõ szervezet vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy, b) kötelezettségvállalást ellenjegyzõ: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdasági Igazgatója vagy az általa írásban kijelölt személy, c) szakmai teljesítést igazoló: a Finanszírozási Alapokmány 5. pontjában a kitöltéskor megjelölt személy, d) érvényesítõ: a közremûködõ szervezet vezetõje által kijelölt, az Ámr (2) bekezdésében elõírt képzettséggel rendelkezõ személy, e) utalványozást ellenjegyzõ: a közremûködõ szervezet pénzügyi vezetõje vagy az általa írásban kijelölt személy, f) utalványozó: a közremûködõ szervezet vezetõje, illetve a Finanszírozási Alapokmány kitöltésekor annak 5. sorában megjelölt személyek. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt elõirányzatok közül a Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek elõkészítése jogcímcsoport nem tartozik a feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésû elõirányzatok körébe, ezért e jogcímcsoport tekintetében a feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. 9. Az R. mellékletének Regionális Operatív Program, Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, KTK Technikai segítségnyújtás, valamint Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program címû részei helyébe e rendelet mellékletében foglaltak lépnek. Záró rendelkezések 10. E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. 11. E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 7. -ának (2) bekezdése és (4) bekezdése, valamint az R. 9. -ának (2) bekezdése. 8. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép: 11. Az 1. c) pontban leírt céltartalék tekintetében amennyiben a Kohéziós Alap közremûködõ szervezetnél céltartalék felhasználási igény keletkezik, úgy a közremûködõ szervezet vezetõje kezdeményezésére a KA IH vezetõjének egyetértése mellett a felügyeleti szerv vezetõje engedélyezi a szükséges elõirányzat-módosítást. Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Kovács Kálmán s. k., környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár Kiss Péter s. k., szociális és munkaügyi miniszter Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Dr. Veres János s. k., pénzügyminiszter Melléklet a 10/2006. (XI. 3.) MeHVM SZMM FVM GKM KvVM PM együttes rendelethez Azon intézkedések, komponensek, illetve kedvezményezettek, amelyek esetében, illetve amelyek számára fejlesztési támogatás pályáztatás nélkül nyújtható: Elõirányzat (Prioritás) Intézkedés/komponens Kedvezményezett A humánerõforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erõsítése 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 1. Komponens: A helyi közigazgatás kapacitásépítése képzési programok révén 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 2. Komponens: A területfejlesztésben érintett intézmények, valamint a civil szereplõk kapacitásépítése Magyar Közigazgatási Intézet, fõvárosi és megyei közigazgatási hivatalok VÁTI Kht.

20 740 ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE 11. szám Elõirányzat (Prioritás) Intézkedés/komponens Kedvezményezett 3.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése Regionális Fejlesztési Ügynökségek, Balaton Integrációs Kht. 3. Komponens: Regionális és kistérségi szintû együttmûködések ösztönzése 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 3. Komponens: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések hosszú távú fenntarthatóságához szükséges szakmai kapacitások kiépítése és megerõsítése 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, kereskedelmi és iparkamarák 1. Komponens: A regionális munkaerõpiaci kereslet és kínálat közötti összhang erõsítése 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása VÁTI Kht. 2. Komponens: Szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása Technikai segítségnyújtás 4.2. ROP Technikai segítségnyújtás Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, VÁTI Kht., regionális fejlesztési ügynökségek, ROP IH Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, XII. FVM Technikai segítségnyújtás Technikai segítségnyújtás Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, XV. GKM Beruházásösztönzési elõirányzat Kis- és középvállalkozások fejlesztése elõirányzat 1.3. Pro-aktív beruházásösztönzési tanácsadás Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (ITDH) 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése / Alapszintû tanácsadás komponens Helyi vállalkozói központok Technikai segítségnyújtás Technikai segítségnyújtás (1 2. intézkedés) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, IT Információs Társadalom Kht., Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda, Magyar Fejlesztési Bank Rt., Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., Regionális Támogatásközvetítõ Kht.