LOGISZTIKA INFORMATIKA MENEDZSMENT NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

Átírás

1

2 LOGISZTIKA INFORMATIKA MENEDZSMENT NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA december 5-6, Zalaegerszeg Fővédnök: Védnökök: Programbizottság: Szervezőbizottság: A konferencia helyszíne: Főszervező: Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora Berta László, a ZALACO Zrt. elnök-vezérigazgatója Dr. Gubán Miklós dékán, főiskolai tanár, BGE GKZ Dr. Jármai Erzsébet, főiskolai tanár, BGE GKZ Dr. Szabó László főiskolai docens, BGE GKZ Dr. Takács Dávid főiskolai docens, BGE GKZ Dr. Gubán Ákos főiskolai tanár, BGE PSZK Dr. Kása Richárd tudományos főmunkatárs, BGE PSZK Atila Zelić PhD egyetemi docens, University of Novi Sad Zsupanekné dr. Palányi Ildikó tanszékvezető főiskolai docens, BGE GKZ Balázsné dr. Lendvai Marietta főiskolai docens, BGE GKZ Nagyné Halász Zsuzsanna adjunktus, BGE GKZ Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A BGE GKZ, Infocentrum, Zalaegerszeg, Gasparich út 18/A. Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Logisztika és Menedzsment Informatika Tanszék A konferenciakötet szerkesztői: Dr. Gubán Miklós, PhD, főiskolai tanár, BGE GKZ Dr. Kása Richárd, PhD, tudományos főmunkatárs, BGE PSZK ISBN

3 3 Programbizottsági köszöntő Tisztelt Olvasó! Az idén negyedik alkalommal rendeztük meg a Logisztika Informatika Menedzsment nemzetközi konferenciánkat. A konferenciánk hagyományosan a három tudományterület hazai és nemzetközi kutatóinak, PhD hallgatóknak bztosít fórumot az eredményeik bemutatására, ugyanakkor egy jó találkozási lehetőség is a kutatóknak. A konferencia ez évben több újdonságot tartalmazott. Ezek közé tartozik, hogy a folyóirat megjelenés mellett egy konferenciakötetben foglaljuk össze a legérdekesebb előadások anyagát. Remélem, hogy mindenki talál majd érdekes olvasnivalót kiadványunkban! Zalaegerszeg, december 5. Dr. Gubán Miklós Dékán

4 4 Tartalomjegyzék ZSUZSANNA BACSI: DISPERSION OR CONCENTRATION - TRANSPORT ROUTES AND THE SPATIAL STRUCTURE OF ECONOMIC ACTIVITY YAHYA KHAN, KRISZTINA SZEGEDI: CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY DISCLOSURE IN BANKING SECTOR OF PAKISTAN: AN EVIDENCE FROM COMMERCIAL BANKS FREUND ANNA: PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS - AVAGY MIKÉNT HASZNOSÍTHATÓ A DIGITALIZÁCIÓ A TEJELŐ SZARVASMARHATARTÓ TELEPEKEN? RÁDI GYÖRGY: A HOMOGÉN EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZÉS MODELLEZÉSE A SOLVER LEHETŐSÉGEIT FIGYELEMBE VÉVE GUBÁN ÁKOS, UDVAROS JÓZSEF, KOVÁCS ENDRE: LOGISZTIKAI DECENTRUM KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI RENDSZERÉNEK EGY ÚJSZERŰ MEGKÖZELÍTÉSE SZABÓ LÁSZLÓ: TERÜLETFEJLESZTÉS: FÓKUSZBAN A LOGISZTIKA ÉS FENNTARTHATÓSÁG TÓTH ZSOLT, NOVOTNI ADRIENN: AZ OLVASÁSKUTATÁSI EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSA AZ E-LEARNING MÓDSZERTANÁBAN HALÁSZ IMRE: A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TÖRTÉNETÉBŐL TÓTH ZSOLT, NOVOTNI ADRIENN: A FENNTARTHATÓSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FAIPARI KUTATÁSOK TUDOMÁNYMETRIAI VIZSGÁLATA GUBÁN ÁKOS, SÁNDOR ÁGNES, FAUSZT TIBOR: KKV DIGITÁLIS ÉRETTSÉG MEGHATÁROZÁSA FUZZY ESZKÖZZEL GUBÁN MIKLÓS, KOVÁCS GYÖRGY: NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÓ JÁRATOK OPTIMÁLIS ÜZEMANYAG ELLÁTÁSÁNAK TERVEZÉSE HONFI VID, ILLÉSI ZSOLT: MENNYIRE VIGYÁZUNK AZ ÉRTÉKEINKRE? MICHALEC GABRIELLA SZERVEZETI BIZALOM ÉS ETIKA BALÁZSNÉ LENDVAI MARIETTA: A BANKI ÜGYFÉLÉLMÉNY ÉS DIMENZIÓI RÉTHI GÁBOR, KÁSA RICHÁRD, SZEGEDI KRISZTINA, HAUBER GYÖRGY: KORRUPCIÓS SZINT MÉRÉSI LEHETŐSÉGE KKV-K ESETÉBEN

5 5 PROGRAM december 5. csütörtök Regisztráció: Innovációs és Tudásközpont Köszöntő: Balaicz Zoltán Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere Megnyitó: Dr. Gubán Miklós dékán, BGE GKZ PLENÁRIS ÜLÉS helyszín: F.001 (fsz.) Moderátor Dr. Takács Dávid oktatási dékánhelyettes 1. Dr. habil Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens, Pannon Egyetem: Dispersion or Concentration - Transport Routes and the Spatial Structure of Economic Activity 2. Dr. Szabóné Dr. Erdélyi Éva egyetemi docens, BGE KVIK: What can we see and do as a restaurant manager if we put on the glasses of sustainability? 3. Szabó Károly, kabinetfőnök, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város: Sustainable logistics processes of enterprises in Zala county Ebéd Szekcióelőadások Záróértekezlet Fogadás, vacsora helyszín: F épület december 6, péntek Reggeli a szállást igénylők részére: Kollégium, Üvegterem 9.30 Busz érkezése, Tesztpálya látogatás

6 6 /LOGISZTIKA: A fenntartható logisztika Szekcióelnök: Dr. Szabó László főiskolai docens Helyszín: F.101 (1.emelet, tréningterem) Yahya Khan, Miskolci Egyetem Corporate social responsibility disclosure in banking sector of Pakistan: An Evidence from Commercial Banks Freund Anna, Budapesti Corvinus Egyetem Precíziós gazdálkodás - avagy miként hasznosítható a digitalizáció a tejelő szarvasmarhatartó telepeken? Rádi György, BGE PSZK A homogén egységrakomány-képzés modellezése a Solver lehetőségeit figyelembe véve Kávészünet Dr. Szabó László, BGE GKZ Területfejlesztés: fókuszban a logisztika és fenntarthatóság Nikola Ilanković, Dragan Živanić PhD, Atila Zelić PhD, University of Novi Sad Augmented Reality in Order-picking processes Advantages and Disadvantages Atila Zelić PhD, Dragan Živanić PhD, Nikola Ilanković, University of Novi Sad Szakaszos működésű anyagmozgató gépek fejlődési irányai az intralogisztika 4.0 hajnalán Dr. Gubán Ákos, Dr. Udvaros József, Dr. Kovács Endre, BGE PSZK Logisztikai decentrumok készletgazdálkodásának újszerű megoldása

7 7 /INFORMATIKA: Informatika és a fenntarthatóság Szekcióelnök: Dr. Gubán Miklós főiskolai tanár Helyszín: F.001 (fsz.) Dr. Tóth Zsolt, Novotni Adrienn, Soproni Egyetem Az olvasáskutatási eredmények felhasználása az e-learning módszertanában Dr. Halász Imre, BGE GKZ A mesterséges intelligencia történetéből Dr. Tóth Zsolt, Novotni Adrienn, Soproni Egyetem A fenntarthatósághoz kapcsolódó faipari kutatások tudománymetrikai vizsgálata Kávészünet Dr. Gubán Ákos, Sándor Ágnes, Dr. Fauszt Tibor, BGE PSZK Digitális érettség mérése KKV szektorban Dr. Hua Nam Son, BGE PSZK Anyag és Információáramlás a strukturált szervezetekben Dr. Gubán Miklós, BGE GKZ Nemzetközi közúti áruszállító járatok optimális üzemanyag-ellátásának fenntartható tervezése Dr. Honfi Vid Sebestyén, Milton Friedman Egyetem Hogyan vigyázunk értékeinkre?

8 8 /MENEDZSMENT: Szervezeti innovációk a XXI. sz. elején Szekcióelnök: Dr. Jármai Erzsébet Mária főiskolai tanár Helyszín: F.102 (1.emelet, tréningterem) Prof. dr. Bencsik Andrea, Széchenyi István Egyetem Interim menedzser, mint tudásmenedzser Dr. Szabóné Dr. Erdélyi Éva, BGE KVIK Milyen kínálati lehetőségeket rejthet egy kastély épület és a kertje? Dr. Jármai Erzsébet Mária, Dr. Keczer Gabriella, BGE GKZ Tudásmegosztás gyakorlata a gazdasági felsőoktatásban betekintés az egyetemi tudásmenedzsment rendszerek működésébe egy empirikus kutatás nyomán Kávészünet Michalecová Gabriela, Pannon Egyetem Szervezeti bizalom és etika Dr. Kása Richárd, BGE PSZK Szervezeti szubkultúrák keresésének új módszere Balázsné dr. Lendvai Marietta, BGE GKZ A banki ügyfélélmény és dimenziói Dr. Réthi Gábor, Dr. Kása Richárd, Dr. Szegedi Krisztina, Dr. Hauber György, BGE PSZK Korrupciós szint mérési lehetősége kkv-k esetében

9 9 /HALLGATÓK: Hallgatói kutatási eredmények Szekcióelnök: Zsupanekné dr. Palányi Ildikó főiskolai docens Helyszín: F.111 (1. emelet, Marketing Műhely) Hegedüs Anita, BGE GKZ Ügyféloldali kihívások felmérése a számviteli szolgáltatóknál Jóna Péter, BGE GKZ Kormányablak az ügyfelek szemüvegén keresztül Nérel Eleonóra, BGE GKZ Nagyító alatt a banki lakossági panaszügyek Kávészünet Varga-Lengyeltóti Szilvia, BGE GKZ Vállalati hitelcsalások a kockázati mérlegen Balázs Bence Ferenc, BGE GKZ Időmenedzsment 4.0, avagy az elvesztegetett idő nyomában

10 A konferencián elhangzott előadások 10

11 11 Dispersion or Concentration - Transport Routes and the Spatial Structure of Economic Activity ZSUZSANNA BACSI Associate professor, PhD, University of Pannonia, Georgikon Faculty, Keszthely, h5519bac@ella.hu Abstract Economic problems often lead to mathematical models of complex structure, even with necessary simplifications. Simplifying assumptions are needed to make the model tractable, but these may turn out to be unrealistic from the economic viewpoint. The present paper deals with a mathematical model of the so-called New Economic Geography introduced by Paul Krugman in The model describes how the output and the labour force are distributed between economic regions, leading to agglomeration or dispersion patterns of production. The spatial patterns are considerably influenced by the transport costs which depend on the transportation routes between regions. The paper examines the spatial patterns resulting from specific road geographies. A few simplifying assumptions allow the construction of a model that are possible to evaluate analytically, and is not less realistic than the more complex versions. The paper presents such a simplified model version and attempts to assess the evolution of various spatial patterns of dispersion and concentration. The New Economic Geography Model Problem description The term New Economic Geography goes back to Paul Krugman s work of 1991 (Krugman, 1991), in which he introduced a mathematical model of the spatial distribution of economic activities. The problem of the spatial structure of production can be described in the following way. There is a country (an area, a continent, etc.) with several regions, where the distribution of a specific industrial activity is analysed. We assume that the natural and capital resources required by this industry (let s denote it by sector M) are generally available in every region (or they can be purchased), and the establishment of sector M requires a fixed capital investment. However, the operation of sector M requires specifically trained labour, and the output of sector M is proportional to the labour employed. The labour force of sector M may migrate between regions. Each region has a stable number of inhabitants, who are not involved in the production of sector M, and if sector M operates in the region, then its labour force also lives in the region. This labour force is proportional to the output of M in the region. Each region requires a certain amount of the output of sector M, and this demand is proportional to the population of the region. This demand may be satisfied by local production, or by import from other regions. The cost of transporting the output between regions depend on the locations

12 12 (i.e. the distance) between the two regions, it is proportional to the quantity transported. The objective is to determine the spatial structure of sector M that minimises the total cost of production and transportation in the country. The fully complex model by Krugman (Fujita et al., 2001) is based on the Dixit-Stiglitz model of monopolistic competition (Dixit and Stiglitz, 1997), describing the operation of market forces. This model deals with changing wages in response to increased demand, and also with the consumer demand based on the concept of Constant Elasticity of Substitution (CES). However, as several authors prove, neither the assumption of monopolistic competition, nor the CEStype market behaviour are generally true for real-world situations (see e.g.tabuchi, 2012). A somewhat simplified model structure is introduced in the present paper. In this model version the motivation for labour migration is job availability and not wage differences, and the choice of location is based on cost minimisation and on supply-demand equilibrium. This model version after some simple algebraic transformation - can be handled as a mixed integer linear programming problem, similar to the well-known fixed cost model in integer programming (Nagy, 2013). The parameters and variable specifications are as follows: - There are R regions (i= 1, 2,..R), with population N 1, N 2, N R, ( N i =N), and population distribution n i =N i /N ( 0 n i 1 and n 1 + +n R =1 ) - The total number of labour for sector M is L (fixed), of which L i denote the regional amounts, L i can migrate between regions, L = L i, where L i /L = γ i, (0 γ i 1, and γ i =1). - The total number of non-working population is E, of which E i denote the regional amounts, E i is immobile, thus E = E i, and E i /E = λ i, ( 0 λ i 1, λ i =1). - The M-output of R i can be transported to any region, and T ij is the cost of transport of one unit of output from R i to R j (T ii =0, 0 T ij = T ji ) - F is the fixed cost of production associated with establishing sector M in any region, its value does not depend on the actual production quantity. - It is assumed, that supply (X i S ) of sector M in each region is proportional to its labour force in sector M: X i S =δ L i i.e. L i = γ i L, X i S =δ γ i L,. X i S / X S = L i / L = γ i - Demand for the output of sector M is proportional to the total population in the region (X D = X D i, and X i D = α N i then X i D / X D = N i / N = n i ). - We also assume that total demand is equal to total supply in the country, and this means that regional output is proportional to the share of labour in the region ( X D =X S, but as X D =α N, and X S = δ l N, then α = δ l, thus X i S = α N γ i, or X i S / (α N)= γ i - x ij denotes the quantity produced in R i and transported and sold in R j (0 x ij ). - Simple algebra shows, that as regional demand is equal to the demand from the not working population and the demand from the working population, then X i D / (α N)= λ i (1- l) + γ i l. The cost structure can be described in the following way: Let R denote the set of regions, in which sector M is established and has positive output. Production costs ( for producing regions R, where X i S >0) include fixed cost (FC= F), and variable costs that are proportional to output (VC(X i S ) = β X i S = β α N γ i ).

13 13 Transport costs are proportional to transported quantity: T ij (x ij ) = T ij x ij. Therefore the total cost for the whole country, i.e. the sum of all the regions is: TC = FC+VC+Tr = iîr F + i=1..r VC(X i S ) + i,j=1..r T ij x ij = iîr F + β α N i=1..r γ i + i,jîr T ij x ij = = R F + β α N+ iîr T ij x ij where R = the number of elements in R. The objective is to minimize the total costs. As the component β α N is constant, then our objective is to minimize the following cost function: min Z = R F + iîr T ij x ij Mathematical formulation of the problem Using simple algebraic transformations the following model version is equivalent to the original one. Applying the notation z ij = x ij /( α N), the problem can be described as the following optimisation problem: "j: i=1..r z ij = λ j (1- l) + γ j l (demand eq.) "i: j=1..r z ij = γ i (supply eq.) i=1..r γ i = 1 "i,j: z ij v i; "i,j: 0 γ i and 0 z ij ("i: v i = {0,1}, integer (denoting if region i is a producing or a non-producing region) Objective function: min Z* = F* ( i=1..r v i )+ i, i Tij z ij, where F*= F/( α N) Mathematical features of the optimal solution - If z >0 and z >0 then z =0, (if a region imports then it will not export back). ii ik ki - If the triangle inequality holds, i.e. T jk T ji +T ik for i j k i, then if for the optimum solution z ii =0 then z ik =0, (if a region does not produce for itself, then it will not export) - For the optimum solution if z ii >0 and z kk >0 then z ki =z ik = 0 (If two regions both produce for themselves, then they do not trade). For proofs see (Bacsi, 2019.) Consequently, exporter regions will not import, but they produce for themselves, while importer regions will not export, and do not produce for themselves. Therefore three region types are possible, namely producers with no trade, importers with no production, and producer exporters. - I ={i: R i producing region with no trade}, zii = λi (1- l)+γi l= λi (1- l)+ λi l= λi, z ij =0 j i}, - K ={k: R k non-producing region}, z kk = 0, z jk > 0 for some j k}, γk=0, jîh zjk= λk (1- l) - H={j: R j producing and exporting region, z ij > 0, and э$ kîk : z ik > 0, and " l j, lî I È H: z jl = 0 }, zjj = λj (1- l)+γj l= λj + (γj - λj ) l and zjj + kîk zjk + zj0 =γj The further analysis of the general model depends on the structure of the transportation network, i.e. the geometry of the road network linking the regions.

14 14 Analysis of special road geographies Some special road network shapes have been extensively analysed. The two most popular ones are the racetrack economy and the long narrow economy. The racetrack economy is characterised by a road network pattern, where the regions lie around a circle of radius = r, the distance between two neighbouring regions is d = 2pr/R. The same distance is assumed to generate the same unit transport cost T, and j>i: T ij = T (j-i), if (j-i) (R/2), and T ij = T (R-j+i), if (j-i)> (R/2), with T ji = T ij.. In a long narrow economy the regions lie along a line, with d the distance between neighbours ; and transport costs are proportional to transport distances, the same distance is assumed to generate the same unit cost, T, with j>i: T ij = T (j-i), T ji = T ij. These two spatial structures have been widely analysed, (see e.g. Krugman,1993; Ikeda et al., 2018; Ikeda et al., 2017; and Mossay Picard, 2011). A new spatial model, called the starlike economy, is described below, which was introduced, and discussed in a more detailed way by Bacsi (2019). This the pattern is very typical for the road and rail network in Hungary. Simple starlike economy: In the simple starlike economy regions lie around a circle of radius =d, with the same T unit cost of transport for distance d. All roads pass through the centre of the circle, T ij = 2 T for j>i, and T ji = T ij. It is also assumed, that there is no settlement and no population in the centre. Using a simple notation K:= K, the cost function is: min Z* = F* (R -K)+ iî H kîk T ik z ki = F* (R -K)+ iî H kîk 2T z ki = F* (R -K)+2T iî H kîk z ki = =F* (R-K)+ 2T kîk iî H z ik = F* (R-K)+ +2T kîk λ k (1- l) = F* R- F* K+ 2T (1- l) kîk λ k = =F* R+2T (1- l) kîk λ k - F* K= F* R + 2T (1- l) { kîk λ k - K F*/[2T (1- l)] } The minimum point of this function is at the minimum of the Z** below: min Z**= [ kîk λ k ] - K F*/[2T (1- l)] = kîk [ λ k - F*/(2T (1- l)) ]. Let s order the λ j values in the following way: λ 1 λ 2... λ s λ s+1... λ R. Assume that by this order λ s F*/[2T (1- l) < λ s+1. Then K := { R j : j s }, and this gives the minimum Z** value. This means that the smallest regions will not produce, and they import from the larger, exporter regions. Thus we can re-write the cost function as: TC= F* R + 2T (1- l) { k=1..s λ k )- s F*/[2T (1- l)] }= F* R + 2T (1- l) ( k=1s λ k )- s F*= = F* (R-s) + 2T (1- l) ( k=1..s λ k ). Optimum spatial distribution will depend on the relationship between fied costs, unit transport costs, and regional non-labour population. Table 1: Summary of the optimum configuration for the starlike economy (Bacsi, 2019) Condition F*/[2T (1- l)] < λ 1, λ s F*/[2T (1- l)] < λ s+1 λ R < F*/[2T (1- l)] Total cost F* R F* (R-s) + 2T (1- l) ( k=1..s λ k ) F*+2T (1- l) (1-λ R )

15 15 Description all regions produce, no transport Regions R i (i=1,..s) do not produce, regions R i (i=s+1,..r) produce for themselves and may serve other regions by transport Only R R produces, all other regions are served by transport Figure 1: The geography of the starlike and the modified/centered starlike economy Modified/Centered starlike economy In this economy the regions lie around a circle of radius =d, and there is a central region (R 0 ) in the middle of the star. All roads pass accross the centre of the circle, so for : j>i>0: T = 2T, T ij ji = T ij and for i>0: T i0 = T 0i =T. The central region may be either a producing region, or a nonproducing region. i) If the central region is a non-producing region, then it will import from H-regions. z ii =0 and for all j>0: z ij =0 ii) If the central region is a producing region, then it may export to K-regions, but will not import. z ii >0 and for some j>0: z ij >0, but for all i>0: z i0 =0 The cost function can be computed for both situations. It is easy to see that for situation i) the total cost is: Z* =F* R +T λ 0 (1- l) + 2T (1- l) { kîk [ λ k - F*/(2T (1- l)]}. Let s arrange λ 1 λ 2.. λ s λ s+1.. λ R and assume that λ s F*/[2T (1- l)] < λ s+1. Defining K := { j: 0< j }, the minimum cost is: Z* A = F* (R-s)+T λ 0 (1- l)+2t (1- l) ( k=1..s λ k ). In the optimum the demand in the central region is jîh z i0 = λ 0 (1- l). Regions 1 s do not produce, and some regions among s+1, R produce for themselves only ( z ii = λ i (1- l)+γ i l= λ i (1- l)+ λ i l= λ i ), while some others may export to the not producing regions and to the centre (z jj = λ j (1- l)+γ j l= λ j + (γ j - λ j ) l and z jj + kîk z jk + z j0 =γ j ). For situation ii) it is easy to prove that as z 00 >0, then in the optimum for all i,k>0, i k z ik =0 (Bacsi, 2019). Knowing this, we can easily prove that in the optimum solution no regions can export except the central region (z00= l+λ0 (1- l), kîk z 0k =(1- l) kîk λ k ), while the other regions either produce for themselves (z ii = γi l+λi (1- l) = γi, so γi =λi = z ii ), or rely on import from the central region. The cost function is: Z*= F* (R+1)+T (1- l) { kîk λ k - K F*/[T (1- l)] }. To find its minimum let s have λ 1 λ 2. λ p λ p+1.. λ R and λ p F*/[T (1- l)] < λ p+1.then K := { j: j p}. Thus the cost function is Z* B = F* (R+1-p) +T (1- l) ( k=1..p λ k ).

16 16 Now we have to compare the best costs of situations i) and ii). Denote A = F*/[T (1- l)]. Then λ s A/2 < λ s+1 and λ p A < λ p+1, the inequality s p must hold. Table 2: The optimum structure for the modified starlike economy p <R, or p=r, and s<p the optimum structure is ii). [R 0 is the only exporter, and some regions are selfsufficient regions]. s, p <R and s=p - if { λ 0 + k=1..s λ k } < A, then i) is the right solution [Regions 1 s do not produce, some regions among s+1, R produce for themselves only, while some others may export to the not producing regions and to the centre]. - if { λ 0 + k=1..s λ k }= A, then i) and ii) are equally good solutions. - if { λ 0 + k=1..s λ k } >A, then ii) is the right solution s=p=r - If A >1 then i) is the solution. - If A=1 then i) or ii) are equally good - If A<1 then ii) is the solution. The following example shows the distribution of the industry at various transport cost levels. References Figure 2: Spatial patterns of production at various levels of transport costs [1] Bacsi, Zs. (2019): On a Simple New Economic Geography Model of Starlike Road Structures. Working Paper No University of Pannonia, Georgikon Faculty, Dept. of Economics and Social Sciences, Keszthely, Hungary [2] Dixit, A.K. Stiglitz, J.E. (1997): Monopolistic Competition and Optimum Product Diversity. American Economic Review, 67:

17 [3] Fujita, M. Krugman, P. Venables, A. J. (2001): The Spatial Economy. Cities, Regions and International Trade. MIT Press, Cambridge. MA. [4] Ikeda, K. Muota, K. Akamatsu, T. Takayama, Y. (2017): Agglomeration Patterns in a Long Narrow Economy of a New Economic Geography model: Analogy to a Racetrack Economy. International Journal of Economic Theory 13: [5] Ikeda, K. Onda, M. Takayama, Y. (2018): Bifurcation Theory of a Racetrack Economy in a Spatial Economy Model. MPRA Paper No Online: [6] Krugman, P. (1991): Geography and Trade. MIT Press. Cambridge. MA. [7] Krugman, P. (1993): On the Number and Location of Cities. European Economic Review, 37: [8] Mossay, P. Picard, P. M. (2011): On Spatial Equilibria in a Social Interaction Model. Journal of Economic Theory. 146(6): [9] Nagy Tamás (2013): Egészértékű programozás. Elektronikus oktatási segédlet. Miskolci Egyetem Alkalmazott Matematikai Tanszék. Miskolc. Online: [10] Tabuchi, T. (2012). Does New Economic Georgraphy Faithfully Describe Reality? RIETI Discussion Paper Series. 12-E-071. Online: 17

18 18 Corporate Social Responsibility Disclosure in Banking Sector of Pakistan: An Evidence from Commercial Banks YAHYA KHAN PhD Scholar Department of Business Economic, University of Miskolc, Hungary KRISZTINA SZEGEDI Associate Professor, Department of International Commerce and Logistics, Budapest Business School,Hungary Abstract The paper determines the current status of Corporate Social Responsibility (CSR) in Pakistan especially in the banking sector. The annual reports of listed commercial banks are analyzed from the year 2008 to 2018, regarding CSR practices. Nine different dimensions of CSR were inspected through content analysis. The results of the study show that the concept of CSR in Pakistan is not fully developed and is in transition stage. However, the participation of commercial banks in social responsible activities and its disclosure has increased in last decade. In present scenario, Pakistan is confronting some serious socio-economic and environmental risks and the banks might contribute to reduce environmental issues by adopting sustainable banking practices. The study suggests that the banks in Pakistan should incorporate policies concerning supplier and environmental aspects of CSR in their business operation as the disclosure performance of the banks with respect to the study dimensions is below average. Keywords: Corporate Social Responsibility, Banking Sector, Content Analysis, Philanthropy, Environment Introduction The concept of Corporate Social Responsibility (CSR) in Pakistan is relatively new and underdeveloped as compared to developing nations, where CSR is considered as key element for long-term success. In Pakistan the definition of CSR is confused with philanthropic activities of the firm and labour rights (Waheed, 2005; Khan, 2012). According to the definition of Industry Canada (2005, p.1), the way firms integrate social, economic and environmental concerns into their values, culture, decision making, strategy and operations in a transparent and accountable manner and thereby establish better practices within the firm, create wealth and improve society. In developing world, the issues of corruption, pollution, labour working hours and overtime, due to the failure of companies to comply with national laws and

19 19 regulations against the said dilemmas, discourage firms to go beyond the existing legal obligations (Lund-Thomsen, 2008). In Pakistan, there are no specific laws and regulations outlining CSR obligations of business organizations to ensure their social and environmental compliance, and CSR in the country is completely on voluntary basis (Waheed, 2005). However, certain laws are comparatively associated with firms CSR responsibilities, such as labour laws, environmental laws and some of the constitutional provisions. The Provincial Employees Social Security Ordinance 1965 bonds the companies regarding the provision of Health and safety measures, sick leave, disabilities benefits, pension and death grants (The Provincial Employees Social Security Ordinance, 1965). The Article (9a) of the constitution covers the areas concerning environmental and consumers rights protection, Article (11 and 17) of the constitution restrict companies to practice forced and child labour and also intimidate the sexual discrimination (The Constitution of Pakistan, 1973). The Environmental protection Act 1997, ensures control for pollution and deforestation and improvement of biodiversity (Alam, 2008). In 2013, the Security Exchange Commission of Pakistan (SECP) issued CSR guidelines, aimed to enhance the awareness in companies to design CSR policies, and adopt social responsible practices concerning reporting and disclosure of their CSR activities, accountability and transparency, community support and environment (SECP, 2013). Likewise, certain non-governmental organizations and research institutes are working for the promotion of CSR in Pakistan. Some of these organizations are: Corporate Social Responsibility Center Pakistan, National Forum for Environment and Health, and Responsible Business Initiative Pakistan. These organizations encourage the businesses towards CSR initiatives through seminars, trainings, policy guidelines and stakeholders dialogues. According to Awan et al. (2018) asserted that in small and medium enterprises, the more focused dimensions of CSR are environment, legal and economic perspectives. Whereas philanthropy is widely considered as an ethical and social priority in this sector. This study explores the actual practices concerning CSR undertaken by commercial banks in Pakistan and the level of its disclosure. Different dimensions of CSR were thoroughly analyzed, in order to know the nature and involvement of banking sector in CSR activities, and their contribution towards social, economic and environmental benefits to the employees, suppliers, competitors and society in large. After brief introduction of CSR in Pakistan, this paper is organized as follow: section 2 addresses the CSR in banking sector of Pakistan, section 3 briefly describes the methodology. Section 4 and 5 illustrates the results and discussion of content analysis and conclusion of the study respectively. Corporate Social Responsibility in Banking Sector of Pakistan Banking sector is one of the important economic pillars of any country and contributes in its growth and prosperity, by providing financial assistance to both private and governmental organizations. Mckinnon (1973) determined that the increase in the financial activities of banking sector is positively associated with the growth of the region. The financial sector of Pakistan operates under the supervision of State Bank of Pakistan (SBP) and is divided into three

20 major divisions; regular banks, micro finance banks and non-banking financial firms. According to the State Bank of Pakistan, 33 schedule banks, having branches altogether, are providing their services across the nation (SBP, 2018). Social accountability and social responsibility are the prompt areas of CSR in Pakistan based companies, and the companies are struggling to extend their CSR practices by incorporating environmental accountability and human rights in their operations (Awan et al., 2010). The CSR awareness in local companies in Pakistan is lagging behind and the environment, human rights and anticorruption aspects of CSR are almost ignored in these companies. As compare to local firms, the multinational firms operating in Pakistan show more commitment while practicing and disclosing CSR (Naeem and Welford, 2009). Yamak and Suer (2005) pointed that a number of stakeholders such as shareholders, employees, managers, depositors, borrowers and regulating bodies are connected to the banking sector. Banking sector as compared to other sectors, adopted CSR principles and reacted relatively late to the CSR-related global issues. Keeping in consideration the importance and seriousness of CSR in business operations, banks also incorporated CSR policies and initiated CSR programs including educational, sports, cultural and environmental programs (Polyshronidou et al., 2014). Banks having transparent policies concerning CSR have high organizational reputation and attract more investors and borrowers, which results in profitability (Ross, 2010). Mohsan et al. (2011) reckoned that the banking sector in Pakistan is experiencing an intense competition, to survive in this competitive environment, banks are expanding their services by initiating online and mobile banking. Most of the banks have adopted CSR as strategic marketing tool, to increase the customers attractions and to achieve the competitive edge (Porter and Kramer, 2006). Khan et al. (2015) asserted that banking customers in Pakistan perceive CSR as provision of quality services, trust and the healthy professional behavior of employees with their customers. Safi and Ramay (2013) brought that the knowledge and awareness of banking customers have developed overtime regarding CSR activities and consider the environmental protection and sustainable development of the community as a core responsibility of the banks. Sharif and Kashif (2014) concluded that the CSR disclosure performance of commercial Banks in Pakistan is high and positively influences the financial performance of the firm. Habib Bank Limited (HBL) incorporated the concept of CSR in their vision statement. The bank has donated more than Rs. 144 million (PKR) to different governmental institutions and NGO s, to support the health, education and community building programs (HBL, 2016). Allied Bank Limited (ABL) engaged in employee training and development, sports sponsorships, environmental protection, education and healthcare programs. The bank has donated Rs. 10 million (PKR) to Prime Minister s Earthquake Relief Fund, to assist and compensate the affected people of Baluchistan (ABL, 2018). Askari Bank has initiated Plant a tree, Make Pakistan green, under this project the bank will plant 3000 trees in collaboration with Metropolitan Corporation Islamabad (Askari Bank, 2019). The National Bank of Pakistan (NBP), integrated the CSR in its corporate policy and a separate division is dedicated to supervise the CSR initiatives of the bank. 20

21 21 The primary focused areas of NBP are: health and education, employees welfare, natural disaster relief and improvement of living standards of people living in poverty (NBP, 2018). Methodology and Data The CSR data of 20 listed commercial banks were obtained from their annual reports for the year 2008 to 2018, downloaded from their respective official websites. These annual reports were analyzed in accordance with CSR-dimensions based on stakeholders theory (Appendix I); Shareholder, Employee, Manager, Customer, Supplier, Competitor, Community and Society, Environment and CSR-management (Scholten, 2009; Gao, 2011; Sharif and Kashif, 2014; Deutsch and Éva, 2018), through content analysis. Manager Employe e Sharehol der Custome r Corporate Social Responsibil ity CSRmanage ment Supplier Competi tor Environ ment Commun ity and Society Source: Created by author based on previous CSR studies on Stakeholder theory For the purpose 0 and 1 were assigned to each item, depends on the disclosure of each item in the annual report of respective bank. 1 mean the bank have disclosed the CSR item and vice versa. The total disclosure index for a particular bank is as follow: CSRIj = Whereas CSRIj = Corporate social responsibility index of jth bank nj = total number of CSR items for jth bank, n=71 xij = 1 if ith item is disclosed by jth bank annual reports and 0 if the item is not disclosed in annual reports/websites. Results and Discussion The results provided in table I, portray that the average overall CSR disclosure of all listed commercial banks in Pakistan from was , highlighting that in the said time period, these banks disclosed percent of information regarding their CSR activities. The

22 22 results of the content analysis indicate that the level of CSR disclosure in commercial banks in Pakistan is moderate. However, an increase has been noticed over the years as compared to The overall CSR score of these banks in 2008 was , whereas in 2018 it increased to Muslim Commercial Bank (MCB) has maximum disclosure score among all other banks in the study. In 2008 the average disclosure score of MCB was , which increased to in The second highest overall average CSR disclosure score was of Standard Chartered Bank (SCB), followed by Allied Bank Limited with an average of The average disclosure score (0.5122) of Samba Bank was very poor and is the lowest among all other commercial banks understudy. However, the disclosure performance of Samba Bank also increased over the time period In 2008 the CSR disclosure score of Samba Bank was , increase to in The average score of summit bank (0.549) and Soneri Bank (0.6018), below average as compared to other banks in the sample. Table II, shows the average disclosure score with respect to each dimension during The finding of the study determines that percent information was disclosed in Manager/Governance dimension of CSR followed by Shareholder percent and CSRmanagement percent respectively. The minimum amount of information by commercial banks in Pakistan was disclosed in environmental aspects of CSR, which was percent, followed by supplier with percent respectively. Table I: CSR Disclosure Index (Score) of Listed Commercial Banks (Year wise) Years Banks Allied Bank Bank Alfalah Bank Alhabib Askari Bank Bank Islami Bank of Khyber Bank of Punjab Faysal Bank Habib Metropolitan Habib Bank JS Bank Muslim Commercial Bank Meezan Bank National Bank of Pakistan Samba Bank Standard Chartered Bank Silk Bank Soneri Bank

23 23 Summit Bank United Bank Yearly Averages of CSRI of all Bank Over all CSR Disclosure( ) Source: Created by author based on the data of annual reports of examined banks during Table II Average Disclosure Percentages of Each Dimension from Dimensions Disclosure Percentages (%) Shareholder Employee Manager Customer Supplier Competitor Community and Society Environment CSR-management Source: Created by author based on the data of annual reports of examined banks during Conclusion The main objective of this study is to investigate the level of corporate social responsibility practices and its disclosure in listed commercial banks of Pakistan. Content analysis was utilized to analyze the annual reports of listed commercial banks of Pakistan regarding the disclosure of shareholder, employee, manager, customer, supplier, competitor, community, CSRmanagement and environmental aspects of CSR. The analysis shows that the overall disclosure of CSR practice has been improved, as in 2008 the average CSR disclosure of all listed commercial banks was 56.48% while in 2018 it was 71.1%. The increase in overall CSR disclosure from is 14.62%. All the banks under study showed satisfactory disclosure performance in all dimensions except suppliers and environment. The reason is that banks do not focus enough on environmental issues, most of the banks do not have policies or guidelines concerning environment, none of the bank in the sample disclosed information in order to follow the World Bank and OECD environmental guidelines. Very few banks have environment

24 24 protection programs. On other hand, the main focused areas of CSR for these banks were shareholders, employees, customers and the provision of financial assistance to different institutions, working for the development of the community; contributing in health, education, natural disaster reliefs and sports. The finding of the study indicated that the level of CSR in banking sector of Pakistan is moderate. The study suggests that the banks in Pakistan should incorporate policies concerning supplier and environmental aspects of CSR in their business operation as it will benefit the bank in a number of ways such as: increasing level of employees motivation and retention, reducing costs and increasing operational efficiency via paperless environment and energy efficiency, improving the reputation and credibility of the banks in business environment. References [1] ABL. (2018). Annual Report. Karachi: Allied Bank Limitted. [2] Alam, A. (2018). Situational Analysis of National Environmental Laws and Policies, Non- Compliance of these Laws, Resource, Efficiency Issues and Gaps in Implementation and Enforcement. World Wide Fund-Pakistan. [3] Askari Bank. (2019). Askari Bank Plantation Drive. [4] Awan,A.W., Kamal,Y., Rafiq,M. and Khan,S. (2010). Corporate social responsibility in Pakistan economy. Business & Economic Review, [5] Awan,U., Khattak,A., and Kraslawski,A. (2018). Corporate Social Responsibility (CSR) Priorities in the Small and Medium Enterprises (SMEs) of the Industrial Sector of Sialkot, Pakistan. Corporate Social Responsibility in the Manufacturing and Services Sectors, [6] Gao, Y. (2011). CSR in an emerging country: a content analysis of CSR reports of listed companies. Baltic Journal of Management, [7] HBL. (2016). CSR report. Karachi: Habib Bank Limited. [8] Industry Canada. (2005). Corporate Social Responsibility An Implementation Guide to Canadian Businesses. Ottawa: Industry Canada, Government of Canada. [9] Khan, A. A. (2012). Corporate social responsibility: Studying the sugar production process in Pakistan. Bangalore.: Oxfam Novib. [10] Khan,Z., Ferguson,D., and Pérez, A. (2015). Customer responses to CSR in the Pakistani banking industry. International Journal of Bank Marketing, [11] Lund-Thomsen, P. (2008). The global sourcing and codes of conduct debate: five myths and five recommendations. Development and Change, [12] McKinnon, R. I. (1973). Money and Capital in Economic Development. Washington, D.C: Brookings Institution.

25 25 [13] Mohsan, F., Nawaz, M. M., Khan, M. S., Shaukat, Z. and Aslam, N. (2011). Impact of customer satisfaction on customer loyalty and intentions to switch: evidence from banking sector of Pakistan. International Journal of Business and Social Science, [14] Naeem, M. A., and Welford, R. (2009). Comparative study of corporate social responsibility in Bangladesh and Pakistan. Corporate Social Responsibility & Environmental Management, [15] NBP. (2018). Annual Report. Karachi: National Bank of Pakistan. [16] Polychronidou,F., Ioannidou,E., Kipouros,A., Tsourgiannis,L., and Simet,G.F. (2014). Corporate Social Responsibility in Greek Banking Sector - An Empirical Research. Procedia Economics and Finance, [17] Porter, M. E., and Kramer, M. R. (2006). Strategy and society: The link between competitive advantage and corporate social responsibility. Harvard Business Review, [18] Ross, G. D. (2010). The Dominant Bank Effect: How High Lender Reputation Affects the Information Content and Terms of Bank Loans. The Review of Financial Studies, [19] Safi, A., and Ramay, M. I. (2013). Corporate Social Responsibility and Consumer Behavior: A Study from Pakistan. Information Management and Business Review, [20] Scholtens, B. (2008). A note on the interaction between corporate social responsibility and financial performance. Ecological Economics, [21] SECP. (2013). Corporate Social Responsibility Voluntary Guidelines SECP. [22] Sharif, M. and Khalid, R. (2014). Corporate governance and corporate social responsibility (CSR) reporting: an empirical evidence from commercial banks (CB) of Pakistan. Qual Quant, [23] State Bank of Pakistan. (2018). Members Financial Instituions. State Bank of Pakistan. [24] The Constitution of Pakistan. (1973). The constitution of Islamic Republic of Pakistan. Islamabad: Government of Pakistan. [25] The Provincial Employees Social Security Ordinance. (1965). The Provincial Employees Social Security Ordinance [26] Waheed, A. (2005). Evaluation of the state of corporate social responsibility in Pakistan and a strategy for implementation. A Report written for Securities and Exchange Commission of Pakistan and United Nations Development Program.

26 26 [27] Yamak, S. and Suer, O. (2005). State as a stakeholder. Corporate Governance: The international journal of business in society, Appendix I Categ Shareholder Categ Employee S.No Items S.No Items Investor relation Management Common Forum for dialogue 1 2 Flexible policies for shareholders and 3 investors Appreciating shareholders Information disclosure for share holders Gender diversity Employee education &Training Employee benefits Employee safety & Hygiene Equal opportunity Minorities (discrimination Policy) Employee motivation Number of employees Categ Manager Categ Customer S.No Items S.No Items 1 1 Marketing (responsible, ethical) Board of Directors (Names, qualification & position) Independent Directors Board effectiveness (Governance structure) Relation between all stakeholders Practices Customer satisfaction Customer Awareness Social Responsible Investment Social Responsible Saving Categ Supplier Categ Competitor S.No. Items S.No Items 1 2 Equal opportunity to suppliers Provision of info to suppliers 3 Fair negotiation with supplier 4 Support, caring, protection and advances Categ Community and Society Categ Environment S.No Items S.No Items 1 Charitable Initiatives/zakat 2 Health and education Employment opportunities Eradication of Poverty Sports and Culture response to natural disasters Relationship with Competitors Collaboration with competitors Fair selling practice(no negativ advertisement) Environmental programs ISO 14000/14001 Environmental Guidelines Pollution Control Recycling Energy efficiency

27 27 8 Community welfare Program 9 10 Human rights Disable Person Investment in agriculture sector World bank Guidelines OECD Guidelines Categ S.No CSR-Management Items Code of Conducts/ethic Sustainability report Anti-bribery 4 Transparency (Internal, external audit)

28 28 Precíziós gazdálkodás - avagy miként hasznosítható a digitalizáció a tejelő szarvasmarhatartó telepeken? FREUND ANNA PhD hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Abstract A tanulmány fókuszában a digitalizáció magyar tejiparra, azon belül is a termelő ágazatra gyakorolt hatása áll. A 21. században zajló folyamatok arra késztetik a mezőgazdasági szereplőket, hogy megfeleljenek a szigorú élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi előírásoknak, és szinte minden áron lépést tartsanak a versenytársaikkal. Ennek következtében a tanulmány három magyarországi tejtermelő példáján keresztül vizsgálja, hogy az alkalmazott eszközök által nyert adatokat miként dolgozzák fel a telepeken, a kapott információkat tudjáke hasznosítani esetleges fejlesztésekre. A szerző azt tűzte ki céljául, hogy felkutatja azokat a működési pontokat, ahol a digitalizáció eszköztára elősegítheti a hatékony működést. A dolgozat eredményei közé sorolható a digitalizációs fejlesztések egyik motivációjának számító ismérv, a gazdaságilag hatékonyabb, profitábilisabb működést célzó vizsgálat beigazolódása. Bevezetés Precíziós gazdálkodás A szarvasmarhák esetében négy féle hasznosításáról beszélhetünk (hármas hasznosítású (hústej-igavonó), hús és tejhasznú, hús, illetve tejelő szarvasmarha). A tejhasznú szarvasmarhák esetében a lényeges kérdések a tenyésztéssel, a tartástechnológiával, valamint a takarmányozással kapcsolatosak. A Tejtermék Tanács (2013) tanulmányában az ellenőrzött tejelő tehénállomány fajösszetétele 2012-ben az alábbiak szerint alakult. Magyarországon a két legelterjedtebb faj a magyar-holstein-fríz (92%), a magyartarka (3%), az egyéb fajták pedig 5%- ban voltak jelen a magyar gazdaságokban. Beigazoltnak tekinthető az állítás, hogy az 1980-as évek végére bekövetkező fajváltási mechanizmus hatására, a 2010-es évekre a korábban oly népszerű, valamint elterjedt magyartarka eltűnni látszik a magyar tejipar színpadáról. A váltás a nagy népszerűségnek örvendő holstein-fríz fajta térnyerésének köszönhető, hiszen erről a fajról elmondható, hogy a magyartarkához képest genetikai alapon nagyobb tejhozamra képes a megfelelő körülmények biztosítása mellett. A körülmények biztosítására alkalmasak lehetnek a precíziós gazdálkodás, valamint a digitalizció eszközei. A gazdák a digitális technológiák segítségével egyrészt elősegítik a tejtermelés növelését, valamint ellenőrizni tudják az állományokat. ( Ehhez járulhat hozzá a precíziós

29 29 gazdálkodás megnyilvánulási formáit támogató jelenség, az Ipar 4.0 amely technológiai eszközökre építve, tevékenységek összessége révén, a digitalizáció adta lehetőségek kiaknázásával magas szintre emeli a folyamatok átláthatóságát, integrálja a vállalati értékláncot és az ellátási hálózatot, új szintre emelve a vevői értékteremtést a testreszabott és okostermékek elérhetővé tétele révén. (Nagy, 2019, p15) Precíziós gazdálkodás alatt olyan technológiák alkalmazását értjük, amelyek az egyedekre vonatkozóan fiziológiai, viselkedési és termelési adatokat mérnek, annak érdekében, hogy fejlesszék a menedzsment stratégiákat és javítsák az állattartó telepek teljesítményét. (Bewley, 2010, p2) A lehetséges megoldások közé sorolhatók a drónok, azaz az UAV-k (unmanned aerial vehicles), amelyek főként a takarmány előállítás során biztosíthatnak megfigyelési segítséget a mezőkön, az arcfelismerésen alapuló számítógépes gazdálkodási technológia, amely az egyedek azonosítását, valamint nyomonkövethetőségét teszi lehetővé. Fejlettebb társadalmakban szoftveres megoldások között találunk már létező mobiltelefonos applikációkat (ld. Farm Manager Pro, Agrimap, Farm Manager), amelyek célja a legkedvezőbb gazdálkodási terv elkészítése, valamint az aktuális adatok valós idejű közlése. Talán a legelterjedtebb megoldásnak a tehén fejés modern eszközei, a tehénfejő robotok tekinthetők. ( Az egyed azonosításra az esettanulmányokban is az alábbi két módszer jellemző, vagy válaszjeladó készülékkel (transponder), vagy pedig beültetett chippel esetleg RFI-bilétával(rádiófrekvenciás azonosító) történik az azonosítás. (Bieri, 2016) Különlegességként érdemes megemlíteni a lengő tehén kefét, amely egy a közvetetetten a tejtermelés növelését segítő eszköz, amely simogató mozgásával stimulálja a tehenek vérkeringését. Ennek köszönhetően a tehenek egészségesek és boldogok maradnak, amely végső soron a tejtermelést növeli. ( A precíziós gazdálkodásnak viszonylag régre visszanyúló gyökerei vannak. Egy 15 évvel ezelőtt Új-Zélandon végzett kutatás eredménye a digitális technológiák hasznosságát illetően azt mutatja, hogy a gazdálkodók az új technológiák adaptálása mellett a termelésben megjelenő minőségjavulást és tejhozam növekedést emelték ki legfőbb érvként, állításuk szerint a tejhozam növekedése profit formájában is megjelenik a gazdaságokban. (Flett et al., 2004) Egy évtizeddel Flett-ék kutatása utánra datálható másik kutatás a leghasznosabb precíziós technológiával mért paramétereket vizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy a fent említett minőségjavulás céljából a leghasznosabbnak azok az eszközök nevezhetők, amelyek állategészségügyi adatokkal szolgálnak a telepek számára. Ezek a napi tejtermelésben, az állatok aktivitását mérő és a tőgygyulladást érzékelő berendezések, illetve a tej komponenseit (zsír-, fehérje tartalom) megjelenítő eszközök tekintetében mutatkoznak meg. (Borchers, 2015). Élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi szabályozások Abból kiindulva, hogy a minőség egy felmerülő igény kielégítése által létrejött értéket képvisel, a megfelelőség pedig egy adott, írott követelményrendszerben foglaltak teljesítését foglalja magába (Veress, 2010), megállapítható, hogy az állattartás kapcsán mindkét fogalomnak létjogosultsága lehet. Előbbi az állatok jólétére, utóbbi pedig az állategészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági szabályozásokra vonatkozóan jelenhet meg a tejelő szarvasmarhatartó

30 30 telepeken. Irányadóként a Magyar Élelmiszerkönyv említhető meg, ami olyan kötelezően alkalmazandó előírásokat fogalmaz meg, mint például a legjelentősebbnek számító HACCP alapelvek, illetve termékalapokat, valamint a vizsgáló módszerek gyűjteményét is magába foglalja a három kötet. ( Ezen kívül azonban főként a sok nemzetközi piacra termelő és/vagy nemzetközi gyökerekkel rendelkező nagyvállalatnak köszönhetően a magyar jogrendszerbe is beszivárogtak az Egyesült Államokból eredő FDA (Food and Drug Administration) égisze alá tartozó GMP (Good Manufacturing Practice) elvárásai, vagy akár a nem kötelezően alkalmazandó ISO szabványrendszer elemei. ( A fenti szabályozókban megjelenő elvárások teljesítéséhez, így a nyomonkövetés megvalósulásához nagyban hozzájárulhat a digitalizáció, illetve fejlettebb szinteken az Ipar 4.0 eszköztára. A magyar tejipar bemutatása A tejgazdaság kiemelt fontosságú szektornak tekinthető, hiszen a tej alapvető élelmezési cikknek számít összetett tápanyagforrásának (fehérje, tejzsír, tejcukor, ásványi anyag, valamint vitamin tartalma miatt) köszönhetően. (Szabó, 1996) A tejfeldolgozó szektor pozícionálását illetően az élelmiszeripar része, amely a feldolgozóipar egyik alapegysége, végső soron pedig az agrobiznisz egyik alkotóágazata. (Kovács, 2010, pp7-8) A KHS tejtermelés jellemzőire vonatkozó adataiból (KSH1, KSH2) látható, hogy 2008-től kezdve jelentős csökkenés következett be tejelő tehenek egyedszámát illetően. A szarvasmarha állomány létszámi ingadozása mellett érdekes képet mutat a termelt tejmennyiség literenkénti változása. Mindamellett, hogy a magyar tejhasznosítású tehenek száma a kiindulópontnak tekintett 2008-as egyedről re csökkent, addig ugyanezen időtáv alatt 6693 liter/tehénről apránként 7820 liter/tehén értékre növekedett a tehenenként leadott éves tejmennyiség. A csökkenő egyedszám melletti egyedenkénti megnövekedett hozam többek között feltehetően a fejlettebb tartástechnológiának (digitalizáció megjelenése), illetve az esetlegesen még mindig tartó bekövetkezett faj átcserélődésnek (magyartarka à Holstein-fríz) köszönhető. Ezeket a megállapításokat indokolja továbbá az is, hogy az évenkénti magyar termelt tejmennyiség a 2008-as 1792,1 millió liter tejről 2017-re kisebb ingadozásokkal 1915,8 millió literre nőtt. Ez azt jelenti, hogy az állomány csökkenése nem okozott kisebb termelési kibocsátást, sőt növekedés is felfedezhető a megtermelt tej literszámát illetően. A tanulmány célkitűzései ezeknek az adatoknak, valamint augusztusában elkészült Digitális Agrár Stratégiának (DAS) köszönhetően fogalmazódtak meg. Mindkét kiinduló gondolat a téma létjogosultságát hivatott igazolni. A DAS aktívan foglalkozik a hazai agrárium digitalizációs kérdéseivel, a fókuszában áll a gazdálkodók digitális átállásának elősegítése. (Erős, 2019). A tanulmány célja ezek alapján annak megvizsgálása, hogy a februárjában végzett állapotfelmérés eredményei és a DAS célkitűzései között milyen mértékű összhang vélhető felfedezni, a gazdaságok igényeit jól tükrözi-e a digitális fejlődés támogatására létrehozott állami stratégia.

31 31 A kutatás jellemző módszertana A témában rejlő lehetőségek feltárása miatt első körben kvalitatív módszerekhez folyamodott a szerző. Az elsődleges információszerzésen alapuló feltáró kutatás menete félig strukturált interjúk, valamint az eredményeik alapján felépített esettanulmányok által valósult meg. A kutatás során három vállalat került véletlenszerűen, illetve a lehetőségek alapján kiválasztásra. A felkért szarvasmarhatartó telepek egységesen a Dunántúlon helyezkednek el, azonban eltérő állománymérettel rendelkeznek, amit azért fontos a kutatás szempontjából megemlíteni, mert a mintha valamilyen módon belátást nyújt a különböző háttérrel rendelkező állattartó telepek digitalizációs folyamatokhoz való viszonyulásába. A primer kutatás eszköze mellett másodlagos információszerzésre is sor került (honlapok, belső anyagok stb.) A kapott információk alapján esettanulmányok készültek a vállalatokról egyenként, amelyek jelen tanulmányban összesítve a következő fejezetben olvashatók. Esettanulmányok A tanulmány három magyarországi tejtermelő példáján keresztül vizsgálja, hogy az alkalmazott eszközök által nyert adatokat miként dolgozzák fel, tudják-e hasznosítani a kapott információkat esetleges fejlesztésekre. A tejtermelők egymástól eltérő állománymérettel rendelkeznek, valamint különböző tartástechnológiával dolgoznak, amely adottságok jól szemléltetik a lehetséges siker- illetve kudarctényezők előfordulásának diverzitását is. A megkérdezett alanyok anonimitást kértek, így a következőkben az alábbiak szerint kerülnek megemlítésre a vizsgált tehenészetek. Főtevékenység A tehenészet B tehenészet C tehenészet Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése Alapítás éve Szarvasmarha állomány (egyedek száma) Szarvasmarha állomány összetétele (egyedek fajának aránya) Tartástechnológia típusa Foglalkoztatottak száma (tejhasznú szarvasmarhákkal magyartarka Holstein-fríz # " pihenőbokszos (szalma)! ", Vegyes gazdálkodás Holstein-fríz 100% Holstein-fríz 100% mélyalmos (szalma) pihenőbokszos (homok)

32 32 foglalkozó szellemi+fizikai alkalmazottak együttesen) Éves nettó árbevétel (2018. évi adatok Forintban kifejezve) 1. táblázat: Vizsgált állattartó telepek általános jellemzői Forrás: saját szerkesztés vállalati esettanulmányok alapján Az első táblázat a kiinduló adatokat mutatja, mindegyik alany egykori termelő szövetkezetből maradt fent. A foglalkoztatottak száma kifejezetten a tejhasznú szarvasmarhák tartásával foglalkozók létszámát jelenti. Eredmények Elmondható egységesen a három alanyról, hogy bizonyos mértékben hasznosításra kerül nálunk digitalizáció által támogatott eszköztár. Az állami kötelezettségeknek köszönhetően mindegyiküknél megvalósul az állatok nyomonkövetése, az egyedek transzponderrel történő ellátása révén, ami kiegészül a fülszámmal, ami a tartós jelölés eszköze Magyarországon ENAR (Egyednyilvántartási és Azonosítási Nyilvántartási Rendszer) nyilvántartási igazolólapon iktatott 10 számjegyű egyedi azonosító számként jelenik meg. A sárga színű krotáliák tehát egyedileg azonosítják az egyedeket. B Zrt. vezetése plusz biztonsági azonosítást is alkalmaz, az üsző borjak fülébe tetovált fülszám formájában, arra az eshetőségre, ha mégis elveszne a krotália (füljelző). Miután már azonosító számmal rendelkeznek az egyedek, következhet a szoftveres támogatás a nyomonkövethetőség támogatására. Ennek a helyszíne mindhárom esetben a fejőház, ahol fejőházi szoftverek támogatják a fejést. A manuális munkaerő szükséglet minimális, hiszen az egyedek előkészítése után a műveletet az átfolyásmérővel rendelkező fejőberendezések végzik, amelyek a kívánt literszám lefejése után önkioldást végeznek. A nyomonkövetés megvalósítását teljes mértékben támogatja a fejőházi berendezéshez tartozó szoftver (az esetekben kétféle egy svéd eredetű DeLaval, valamint az amerikai fejlesztésű SmartDairy HerdMetrix nevű, állománykezelő szoftverét alkalmazzák a vizsgált vállalatok. C állattartótelepen jelent meg először egy komplexebb gondolkodásmód a digitalizáció adta lehetőségekről, hiszen nem csupán rendelkeznek automatizált folyamatokkal, vagy robottal, de mindemellett sokféle szenzort is használnak és a legfontosabb, hogy társaikhoz hasonlóan keletkezik náluk big data, amelyet ők részben már elemeznek is, társaikkal ellentétben. Az automatizált fejésen túl A esetben nem található egyéb digitalizációhoz köthető megnyilvánulás, míg B esetben kamerás megfigyelőrendszerrel is felszerelték az istállókat, a fejőházat, valamint az elletőt is, a minél gyorsabb reagálási idő elérése érdekében. Emellett aktivitásmérőt (lépésszámláló) is alkalmaznak, ami a tehén nyakába van elhelyezve és a tehén ivarzási állapotára ad jeleket. Amikor ivarzik a tehén, akkor sokkal többet mozog, ebből lehet

33 33 arra következtetni, hogy termékenyíthető állapotban van az egyed. C tehenészet azért, hogy a jószágok igényeinek megfelelő takarmány valóban elfogyasztásra kerüljön, beruházott egy söprögető robotba, amely arra van beprogramozva, hogy egy előre kiszámított nyomvonalon nap néhányszor közelebb kotorja a karámhoz a takarmányt. További eszközöket alkalmaznak C esetben a hőstressz kiküszöbölésére. A nagy légtér és természetes szellőzés biztosítása mellett, ventillátorokat, locsoló berendezést, valamint függöny ponyvát szereltek fel az istállókba. Ezeket az eszközöket szenzorok irányítják, amelyek célja a szakemberek által megállapított optimális körülmények (páratartalom, hőmérséklet, szélerősség stb.) biztosítása a tehenek számára. A takarmányozás kérdése szintén részben digitalizált az esetekben, C tehenészetben A takarmánykiosztó berendezés egy pendrive-ról történő adatátvitel során kapja meg az adatokat, hogy miből, mennyi kell, és ezután méri is a beöntött mennyiséget. A szárazanyag mérős etető kocsi mérőcellás kialakítású, amelynek kontrolladatok vannak tárolva adott csoportnyi (~ egyed) tehenet illetően. A tanulmány azokra a kérdésekre kereste a választ, hogy van-e adott szarvasmarhatartó telepen digitalizácóra utaló jel, amennyiben van, mik azok az ismertető jegyek, amik arra utalnak a vállalatnál, hogy a tevékenységi kör valamely részére / egészére hatást gyakorolt a digitalizáció, illetve, hogy ezek hátterében milyen motiváció áll. Az ismertetett technológiák előnyei az alábbiakban mutatkoznak meg. A tehenészetek egységesen a minimalizálható munkaerő állományt emelték ki a digitalizációs beruházások egyik sikertényezőjeként, valamint megemlítésre került ezen kívül az állategészségügy gyorsabb, precízebb kontrollja is, ami sok esetben komolyabb veszteségektől mentheti meg a tehenészete, akár a betegségek megelőzése, akár a rossz minőségű tej keletkezésének elkerülése terén. C tehenészet esetében amerikai tanulmányutakon vettek részt, ahol elsajátították a fejlett technológiát, amely know-how-t szintén sikertörténetként élik meg. Összességében elmondható, hogy a digitalizáció a fő pilléreket illetően (takarmányozás, fejés, állategészségügy, valamint élelmiszerbiztonsági nyomonkövetés) hasznosnak bizonyul a vizsgált alanyoknál. Ipar 4.0 szintű megoldások még nem mutatkoztak meg az esetekben, részben annak köszönhetően, hogy számos esetben emberi beavatkozást igényelnek a fent részletezett folyamatok, részben pedig annak, hogy még nem rendelkeznek a tehenészetek a megfelelő háttérbázissal a technológiák kiszolgálásra. A fejlődésre a vizsgált vállalatok nyitottak, azonban a beruházások nagy anyagi vonzata miatt, nem mindegyikük engedheti meg magának a teljes digitalizáció irányába történő elmozdulást. Következtetések A kutatásból az a kép látszik kirajzolódni, hogy a tejipar egy egyelőre ingoványos talaj a digitalizációs fejlesztések számára. Bár az igény megjelenik a vizsgált vállalatoknál, az élőállattartás, illetve esetenként a tejtermékek előállítását övező hagyományos, természetes folyamatok gátként funkcionálhatnak a digitalizáció implementálása terén. Egyértelműen kivehető a példákból, hogy vállalatcsoporti hálózattal rendelkező vállalat ( C ) az anyavállalattól jövő biztatás, támogatás miatt előrébb tart a fejlesztések alkalmazásában, valamint az elsajátításukra irányuló törekvésben. Ez visszavezethető mind az anyagi támogatásra, mind

34 34 pedig az elhivatott menedzsmentre, akiknek volt lehetőségük a benchmarkok során elsajátítani a modern megoldásokat. A nehézségeket tekintve pozitív iránynak vélhető a DAS intézkedések listája. A DAS iránykitűzése a precíziós gazdálkodás továbbfejlesztése, azaz a Mezőgazdaság 4.0 elősegítése. A Mezőgazdaság 4.0 a digitális agrárgazdaság, szűkebb értelemben a precíziós mezőgazdaság, az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a nagytömegű adatok gyűjtésére, feldolgozására alapuló döntéstámogatás, továbbá az automatizálás és a robotizáció egyre szorosabb összefonódását, illetve a termelés, az üzemirányítás, a termékpályák üzleti modelljeinek megváltozását eredményező technológiai és vezetés-irányítási reform összefoglaló neve. (DAS, 2019, p5) Példaként érdemes megemlíteni az UAV-támogatást. Az UAV-szolgáltatás kialakításával, központi vezérléssel, központi adateléréssel, adatfeldolgozással és szolgáltatással teremthető meg a precíziós, a smart farming és a digitális gazdálkodás korszerű technikai, technológiai alapja. (DAS, 2019, p69) Célja a precíziós gazdálkodás országos szintű támogatása, megfelelő eszközpark biztosításával. Az Okos Gazda Program a megfelelő munkaerő képzésére hivatott, amely alapját képezhetné a tehenészetek dolgozói utánpótlás képzésének. A DAS szintén kitér a kommunikáció fontosságára, mind az eszközök egymással történő, mind pedig az agrárium szereplői között végbemenő kommunikációt illetően. Megállapítható, hogy első olvasatra a DAS a 3 vizsgált alanynál felmerülő esetleges digitalizációs nehézségek feloldására irányuló gondolatokat foglal magában. A DAS megvalósításának tervezett időhorizontja További kutatási irányként a szerző ismételt helyzetfelmérést tűz ki célul, annak megfigyelésére, hogy a DAS-nak köszönhetően fejlődni tudnak-e a gazdaságok a kívánatos Mezőgazdaság 4.0 irányába. Irodalomjegyzék [1] Tej Terméktanács (2013): A magyar tejágazat helyzete és fejlődésének [2] lehetséges iránya: a közötti költségvetési időszak aktualitásainak [3] tükrében. [4] (utolsó letöltés: ) [5] [6] (utolsó letöltés: ) [7] Nagy, J. (2019): Az ipar 4.0 fogalma és kritikus kérdései vállalati interjúk alapján. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 50 (1). p15 [8] Bewley J. (2010): Precision Dairy Farming: Advanced Analysis Solutions for [9] Future Profitability, p2 [10] Bieri, R. (2016): Interview mit Herrn Christoph Peternell [11] (utolsó letöltés: ) [12] Borchers M.R., Bewley J.M. (2015): An assessment of producer precision dairy [13] farming technology use, prepurchase considerations, and usefulness. Journal of Dairy Science Vol. 98 No. 6, pp [14] Flett R., Alpass F., Humphries S., Massey C., Morriss S., Long N. (2004):

35 [15] The technology acceptance model and use of technology in New Zealand [16] dairy farming. Agricultural Systems, vol. 80. pp [17] Veress, G., Birher, N., Nyilas, M. (2010): A minőségbiztosítás filozófiája. [18] Budapest, Jel Könyvkiadó, pp24-32 [19] [20] (utolsó letöltés: ) [21] [22] (utolsó letöltés: ) [23] [24] (utolsó letöltés: ) [25] Szabó, M. (1996): A magyar tejipar versenyképességét befolyásoló tényezők. [26] Műhelytanulmány. Versenyben a világgal kutatási program. Budapest, p7 [27] (utolsó letöltés: ) [28] Kovács, G. (2010): A mezőgazdasági szektor nemzetgazdasági jelentősége. [29] A magyar agrobiznisz mérete és szerkezete., Budapest, Agrárgazdasági [30] Kutató Intézet, ISBN , pp7-8 [31] KSH1: A tejhasznosítású tehenek száma ( ) [32] [33] (utolsó letöltés: ) [34] KSH2: A fontosabb állati termékek termelése (1990 ) [35] [36] (utolsó letöltés: ) [37] Erős, A. (2019): Elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiája. NAKLap, A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA, VII. évfolyam, 9. szám, p5 [38] (utolsó letöltés: ) [39] DAS (2019): 3%A1lis%20Agr%C3%A1r%20Strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf (utolsó letöltés: ) 35

36 36 A homogén egységrakomány-képzés modellezése a Solver lehetőségeit figyelembe véve RÁDI GYÖRGY Fősikolai adjunktus,budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar, Gazdaságinformatika Tanszék Absztrakt A modellezés során nem elégszünk meg a matematikai modell egzakt felírásával, hanem megnézzük, hogy ez a modell az Excel Solverével megoldható-e? Sajnos az Anyagáramlási rendszerek 1 tárgy gyakorlati óráin azt tapasztaltuk, hogy a Solver egyetlen megoldási módszere sem tudja megoldani az egyébként korrekt matematikai modellt. Ezért kicsit változtatnunk kellett az eredeti matematika modellen, olyan mértékben, hogy az eredeti feladat érdemben ne sérüljön, de a Solver azért meg tudja oldani a modellt. Igen tanúságos volt ez a hallgatók számára is, mivel a modellezés ezen szemszögét is vizsgálta, illetve, hogy a Solver 3 megoldási módszere milyen eredményre jutott, mind az időbeli futás, mind az optimális megoldás tekintetében. Abstract We examined whether the mathematical modelling of the homogeneous unit load training is possible with the Solver function of Excel software. We found that none of Solver's approaches could solve the otherwise correct mathematical model, - during the practice sessions of the "Logistics Systems 1" subject. With the changes we implemented, Solver has been able to solve the problem without damaging the original model. The students were also able to examine the practical aspects of theoretical mathematical modelling (run-time, compatibility with frequently used software s). A számítógéppel segített problémamegoldás munkafázisai 1. A probléma megfogalmazása. 2. Adatgyűjtés. 3. Modellszerkesztés: valósághű legyen, de számítástechnikailag kezelhető maradjon. 4. A matematikai modell felállítása. 5. A konkrét program igénye szerinti bemeneti adatok előkészítése. 6. A számítások elvégzése, az eredmények értékelése, a szükséges módosítások végrehajtása. [4]

37 37 A probléma megfogalmazása 1. Legyen n féle termékünk, amit m db raklapon kell elszállítani. 2. Az m db raklap többféle típusú és az egyes típusokból eltérő darabszám áll rendelkezésre. 3. Egy raklapra csak egyféle termék rakható. (Ettől homogén az egységrakomány.) 4. Az egyes raklap típusok kapacitása eltérő. 5. A termékek nagyjából azonos mérettel és súllyal rendelkeznek. (Pl. egy malom 1 kg-os liszt termékei.) 6. Célunk a minél kevesebb raklap felhasználása a termékek elszállítására. Adatgyűjtés, jelölés 1. Az elszállítandó termékek száma: 6 (futóindexe: i) 2. Az elszállítandó mennyiségek sorban: 30, 50, 250, 200, 350, 400 (d i ) 3. A raklaptípusok száma: 4 (futóindexe: j) 4. Az egyes raklaptípusokból rendelkezésre álló db száma sorban: 3, 4, 2, 3 (r j, futóindexe: k) 5. Az egyes raklaptípusok terhelhetősége sorban: 200, 150, 300, 400 (f j ) [1] Az 1. számú matematikai modell 4 3 ( ) x %&' &*# '*# = d %, i = 1,,6 4 %*# x %&' f &, j = 1,,4; k = 1,, r & sgn x %&' 1, j = 1,,4; k = 1,, r & %*# 3 ( ) 4 &*# '*# %*# sgn x %&' min x %&' az i. áruból a j. fajta raklaptípus k. raklapjára elhelyezett mennyiség. x %&' 0 egész érték.

38 38 Az 1. modell Excelben történő felírása 1. ábra: Az 1. modell Excelben történő felírása (saját szerkesztés) A fontosabb képletek 2. ábra: Az 1. modellben alkalmazott fontosabb Excel képletek (saját szerkesztés)

39 39 A Solver paraméterezése 3. ábra: Az 1. modell Solverbe történő paraméterezése (saját szerkesztés) Az 1. modell megoldhatósága 1. Sajnos az Excelbe épített Solver nem tudja a fenti feladatot megoldani, bár az matematikailag tökéletes. 2. Ezért a munkafázisok 6. pontját kell alkalmaznunk: 6. A számítások elvégzése, az eredmények értékelése, a szükséges módosítások végrehajtása. [2] 3. Heurisztikus úton egyébként elég könnyen megoldható a feladat. [3] Néhány tanúság az 1. modellből 4. A Solver könnyen felismeri, hogy nem lineáris modellről van szó. 5. Az Excelbe épített Solver-nek sem a Nemlineáris ÁRG sem és Evolutív megoldási módszere nem oldja meg a feladatot. A Nemlineáris ÁRG elég gyorsan ki is írja ezt. Az Evolutív módszer hosszabb ideig dolgozik. Nagyon érdemes megnézni, hogy milyen ponton hagyja abba a számítást, mert a változók értékeit tanulmányozva jól látszik a módszer próbálgatásos taktikája 6. Érdekes hogy, ha a megoldást beírjuk a változók helyére, akkor mindkét nem lineáris módszer visszaigazolja annak helyességét. Az Evolutív módszer ezt írja: A Solver a jelen

40 40 megoldást nem tudja finomítani. A Nemlineáris ÁRG módszer így írja ki: A Solver megoldást talált. A 2. számú matematikai modell 3 &*# 4 ( ) '*# x %&' fj d %, i = 1,,6 x %&' %*# 1, j = 1,,4; k = 1,, r & 3 ( ) 4 x %&' &*# '*# %*# min x %&' az i. áruból a j. fajta raklaptípus k. raklapjára rakunk-e (0 vagy 1)? x %&' bináris érték. A 2. modell Excelben történő felírása 4. ábra: A 2. modell Excelben történő felírása (saját szerkesztés) A fontosabb képletek 5. ábra: A 2. modellben alkalmazott fontosabb Excel képletek (saját szerkesztés)

41 41 A Solver paraméterezése 6. ábra: A 2. modell Solverbe történő paraméterezése (saját szerkesztés) A 2. modell Excel megoldásának jellemzői A Solver a feladatot mindhárom megoldási módszerével meg tudja oldani, de igen eltérőek a megoldási idők: Szimplex LP - 820, Nemlineáris ARG , Evolutív - 5 másodperc, egy gépen kipróbálva. Más gépen eltérő értékeket kaphatunk, de az arányok hasonlóak lesznek. [5] Az egyes módszerek megoldási idejét a Solver Eredményjelentés munkalapjáról olvashatjuk le a 7. sorból. Itt azt is érdemes észre venni, hogy az egyes módszerek eltérő változókat vontak be az optimális megoldásba, de az optimum mindig ugyanaz. Ezt nevezzük alternatív megoldásnak. Egyben jól mutatja a 3 módszer eltérő algoritmusát is. [5] Látszik a határozott előny az Evolutív módszernél, hiszen a bináris változók nagyon leegyszerűsítik a módszer lényegét, a próbálgatást. Irodalomjegyzék [1] Gubán Ákos, Rádi György (2018): Anyagáramlási rendszerek (Akadémiai Kiadó) fejezet [2] Rádi György (2018): A termelésirányítási rendszerek szervezési módszerei (Akadémiai Kiadó) I fejezet

42 [3] Rádi György (2014): Számítógépes termelésirányítás (Digitális Tankönyvtár) fejezet [4] Rádi György (2012): Szervezési módszerek (Pszf-Salgó Kft) pp [5] Rádi György (2018): Anyagáramlási rendszerek 1. Excel feladatai Exceleben. BGE PSZK hálózatának közös meghajtója: K:\_INFORMATIKA\radigy\Anyagáramlási rendszerek 1\Anyagaramlasi rendszerek 1 rgy.xlsx. 42

43 43 Logisztikai decentrum készletgazdálkodási rendszerének egy újszerű megközelítése GUBÁN ÁKOS Tanszékvezető főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem UDVAROS JÓZSEF adjunktus J. Selye University KOVÁCS ENDRE főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem Bevezetés A logisztikai elosztőközpontok, decentrumok, illetve szolgáltató centrumok raktár rendszere egyre nagyobb alapterülű és magasságú raktárbázisokon végzik tevekénységüket. Ráadásul nagyon mennyiségű valamint eltérő termékek és egységrakományok be-, és kitárolását, raktározását kell elvégezniük, mindezeket változó időtartamban. Az gyors áruforgás miatt a valós készletnyilvántartás igen bonyolulttá válik, sokszor a nyilvántartási és valós adatok eltérnek, emiatt szükséges az aktuális készlet rendszeres ellenőrzése. Mindezen feladatok hagyományosan manuálisan történő összevetése még a konzumerizált és smart eszköz világában is nagyon nehézkes és lassú folyamat. A probléma megoldására több megoldás is létezik, mely megoldásokat a raktárak szerkezete mérete nagyban befolyásol. A vizsgálatunkban egy logisztikai központ két nagy alapterületű raktárral rendelkezik ( nm2, nm2) a raktárakban egy egyszeres mélységű ötszintes (teljes magasságú polc esetén) polcrendszer található, amelyben a polcmagassága felezhető esetleg harmadolhatók. Egy polcon három egységrakomány helyezhető el, valamint minden egymás melletti polc között egy kisebb távolság található. A készlet ellenőrzését egy professzionális drón segítségével oldjuk meg, melynek feladata minden egyes polcon lévő egységrakomány beazonosítása és összevetése a nyilvántartási adattal, jeleznie kel, hogy a megfelelő áru a megfelelő helyen található, egyáltalán az áru fellelhető-e. Ezt a problémát vizsgáljuk meg abból a szempontból, mennyire küszöbölhető ki az emberi beavatkozás, milyen bejárási útvonala javasolható, figyelembe véve a drón véges energia ellátását. Ilyen fajta megoldásokat már több helyen alkalmaznak elsősorban multinacionális nagy vállalatok esetében. Sok nagyon jó megoldás ismert, mint Hardis Group által kifejlesztett Eyesee rendszer, mely egy átfogó drónleltár-megoldást, amely magában foglalja a pilóta nélküli repülésre képes dront, és amely vonalkód-adatok automatikus rögzítésére és azonosítására szolgáló rendszerrel van ellátva és az adatokat az Amazon Web Services keresztül kezeli.

44 44 Kapcsolódó szakirodalmak Az Amazon, a DHL és a Workhorse, sok más társaság között, intenzíven tanulmányozzák, hogy a drónok miként alkalmazhatók szállítási tevékenységekre. Ez az új technológia ösztönözte számos matematikai modell és megoldási módszer kifejlesztését erre a problémára, hozzájárulva a kis légi járművek áruk szállításakor történő lehetséges előnyeinek elemzéséhez. Különösen a drónok és a teherautók közötti együttműködés az üzemeltetés napján javíthatja az utolsó mérföldre történő szállítást, mivel az útvonalakat idő- és költségmegtakarítás szempontjából hatékonyabban lehet megtervezni. David Sacramento, David Pisinger és Stefan Ropke (2019) a cikkükben egy matematikai modellt fogalmaznak meg, amely meghatározza az utazó eladó problémájához hasonló problémát, de a több nagy kapacitással ellátott teherautó esetében, időkorlátozással és minimalizálva a költségeket objektív függvényként. Mivel a nagy példányok optimális megoldása nehéz, az adaptív nagy szomszédsági keresési metaheurisztikát javasolják. Végül kiterjedt számítási kísérleteket végeznek. A tesztek többek között azt vizsgálják, mennyire előnyös a drónkézbesítési lehetőség beépítése, összehasonlítják azzal az esettel, hogy minden tárgyat kizárólag teherautókkal szállítsanak. Ezen felül részletes érzékenységi elemzést végeznek számos érdeklődésre számot tartó drónparaméternél. Guilherme Dhein, Marcelo Serrano Zanetti, Olinto César Bassi de Araújo, Ghendy Cardoso Jr. (2019) azzal a problémával foglalkoznak, hogy több, pilótanélküli légi jármű számára megtaláljak az útvonalakat, amelyek együttműködési misszió végrehajtására szolgálnak, kommunikációt, koordinációt és helyzethelyzet-ismereteket igényelnek. Ezért olyan térbeli és időbeli korrelációval járó pályákat részesítenek előnyben, amelyekben egy mutatót javasolnak a pályák közötti diszperzió mérésére. Ezt a diszperziós mutatót használják a minimális diszperziós útválasztási probléma objektív függvényében. Egy keresési genetikai algoritmust módszerként javasolnak az új útválasztási probléma megoldására, és ezt a megközelítést módosított referencia jármű-útválasztási problémapéldányok segítségével kipróbálták. Számítási eredményeik azt mutatják, hogy a megközelítés nagyon sikeres, és a diszperzió szempontjából kívánt jellemzőkkel bíró pályákat eredményez. Zheng Wang, Jiuh-Biing Sheu (2019) gépjármű útvonal problémát vizsgálja meg a drónok segítségével (VRPD), amelyekben teherautók drónokat is szállítanak. A drónt a teherautó szállíthatja, elvonulhat az ügyfelek kiszolgálása érdekében, és leszállhat egy szervizközpontban egy másik teherautóval történő szállításhoz, feltéve, hogy a repülési távolság és a teherbírási korlátozások teljesülnek. A teherautók és a drónok útvonal tervezési és integrált irányítási problémája sokkal nagyobb kihívást jelent és különbözik a klasszikus VRP irodalomtól. A VRPD számára egy ív alapú egész programozási modellt javasolnak. Mivel a speciális problémaszerkezet számos korlátozást eredményez, újraformálják azt útirányú modellként, és kidolgozzák az elágazás és árazási algoritmust. Az árazási alprobléma során olyan speciális hálózatot terveztek, amely megkülönbözteti a különféle útvonalakat és csomópontokat, és továbbfejlesztett impulzus algoritmust mutatnak be testreszabott metszés és kiterjesztési stratégiák révén. Az oszlopgeneráció lassú konvergenciájából származó célhatás enyhítése

45 45 érdekében kiszámolják az alternatív Lagrange alsó határértéket és alkalmazzák az oszlopgenerációs stabilizációt. Az elágazási és az árázási algoritmus segítségével az optimális megoldásokat egy példánykészletre kapják, a Gurobi MIP megoldója 20 példányból 19 példányra optimális megoldást nyújt. Az átlagos költségkülönbség meghaladja a 6% -ot a Gurobi által megvalósítható megoldások és az optimális megoldások között. A VRP-megoldással összehasonlítva a VRPD-megoldás nemcsak átlagosan 20% -ot takarít meg, hanem minden vásárló átlagosan 5 perccel csökkenti a szállítási időt, ami bizonyítja a drónok kézbesítésének hatékonyságát. Az érzékenység elemzésében megfigyelték, hogy egy fejlett akkumulátor technika, amely megkétszerezi a drónok repülési idejét, közel 10% -kal csökkenti a logisztikai költségeket. Daniel Schermer, Mahdi Moeini, Oliver Wendt (2019) bemutatják a VRPDERO-t, amely több teherautó és drón kombinációjából áll, egy utolsó mérföldes szállítási környezetben. A VRPDERO és a VRPD közötti szignifikáns különbség az, hogy az előbbi lehetővé teszi a drónok indítását és a járművek által ívekben történő visszajutását; pontosabban, a drónok indítását és begyűjtését az egyes ív egyes különálló lépésein lehet engedélyezni. A VRPDERO-t vegyes egész számú lineáris programként fogalmazták meg. Ezután javasoltják az érvényes egyenlőtlenségeket a megoldó teljesítményének javítása érdekében, és számítási kísérletekkel megmutatják az érvényes egyenlőtlenségek hatékonyságát. A Gurobi Optimizer segítségével azonban csak néhány kisebb léptékű problémát tudunk optimálisan megoldani ésszerű futási időn belül. Ezért bevezettek egy heurisztikát, amely a Változtatható szomszédsági keresés és a Tabu keresés fogalmain alapul. Ezen heurisztika keretein belül, mint egy helyi keresési operátor, bevezettek egy drone beillesztési eljárást, amelyet beépítettek a megosztó és meghódító megközelítésbe. Átfogó számítási tanulmányt nyújtottak be, amely számos problémaparaméter hatását vizsgálta, például a gyártási időre és a futási időre nézve. A probléma vázolása Drónnal történő készletnyilvántartásra több megoldást is kínálnak cégek a vizsgálatunkban egy nagy logisztikai szolgáltató cég egy szlovákiai decentrumának készletezési problémáját vizsgáljuk. Jelenleg tesztelés alatt van egy drónnal történő készletfigyelési rendszer. A probléma vázolása érdekében az alábbi fogalmakat fogjuk használni az 1. ábrán jelölteknek megfelelően:

46 46 1. polc 2. rekesz 3. (polc) elválasztó 4. sor 1. Ábra Általános fogalmak A teszt során az alábbi problémákat tapasztaltuk: 1. Az első probléma a manuális beavatkozás szükségessége, a teljesen automatikus működés megvalósítása. Ezt a problémát az okozza, hogy a vizsgált raktár Faraday kalitkaként működik, így sem a GPS sem pedig a Galileo jelek nem jutnak be, ezáltal a drón nem vezérelhető GPS-pozíción keresztül. Emiatt a pozícionálás csak és kizárólag a drón mozgásának nyomkövetésével oldható meg. Azaz minden működési időpillanatban ismernünk kell a drón a térbeli sebességvektorának irányát és irányítását, valamint a nagyságát. Továbbá probléma, hogy figyelembe kell venni a gyorsítást és lassítást. Szűkség van mindhárom koordinátára, hiszen a drón elemkapacitás kihasználás szempontjából fontos a függőleges és vízszintes mozgás figyelése. A gondot a drón mozgásának egyedisége okozza. Nehezíti a helyzetet az, hogy az üres rekeszek esetén nincs megállás és indulás (mivel nem a mélység érzékeléssel a drón tudja, hogy üres a rekesz) ezért ezeken gyorsabb keresztülhalad, továbbá mozgást igényel a nem üres rekeszek a QR kód érzékelése, fotózása érdekében történő közelítő, távolító mozgás, amely miatt a drón polcrendszer vízszintes irányú sebességvektora kisebb lesz az elvártnál. 2. A polcokon elhelyezett egységrakományokon egy QR kód azonosító szerepel legalább egy méter magasságban, melyet a rendszernek azonosítani (szkennelni) és értelmezni kell tudnia. Ez csak úgy oldható meg hiba nélkül, ha a drón a megtalálás után megáll és a streamelt képfolyamban előállít olyan képet, amit kezelő eszköz (tablet) szkenner szoftvere értelmezni tud. Az üres rekeszeket fel kell ismerje a rendszer és itt nincs megállás. Továbbá fontos megjegyezni az egységrakományok behelyezéskor kismértékben eltérő mélységben kerülnek be a polc helyekre. 3. A harmadik probléma a drón útvonal optimalizálása, ez azért fontos, mert célszerű egy repülés alatt a lehető legtöbb rekesz (polc) azonosítása és feldolgozása. Ez nem feltétlen a a legrövidebb utat jelenti. Lehetséges, hogy a legrövidebb út során nagyon sok irányváltást kell tenni, sok lesz a lassítás, forgás és gyorsítás esetleg emelkedés mindezek nagymértékben növelik a drón energia felvételt ezáltal csökkenti a levegőben töltött időt. A fenti problémák megoldása fontos a logisztikai decentrum számára. Jelen cikkünkben az első kettő (összefüggnek) felvetésre keresünk megoldási lehetőséget. Módszertan Az első, amit vizsgálni kell a drón mozgatása és tárgy felismerése a mi esetünkben QR kód felismerés. Ehhez hasonló problémát elemez [Jácom, 2020] az ő általuk vizsgált probléma, egy meghatározott zárt területen mozgó drónnak a célkövetése ez túlmutat a mi problémánkon, de érdekes mivel a cél felismerése és a sbeségmegválasztása a céljuk, ezek lefedik a mi

47 47 érdeklődési körünket. A cikk a Fuzzy megoldást választja, ami számunkra is egy járható út lesz. Hiszen sok esetben a QR kód pozíciója az adott lokáción belül nem egyértelmű és a kamerája sajnos nem minden esetben rát lá. Emiatt számunkra is az alap és determinisztikus mozgás után szükséges lesz egy fuzzy vezérlés. Ezt alkalmazhatjuk a z oszlopokból eredő eltérések esetén is. [Álvareza, 2020] cikkben számunkra egy használható megoldást mutat be, bár ez kisebb hardver befektetést igényel, a cikkben GPS mentes környezetben a drón pozícionálását a robotikában, önvezetésben alkalmazott ToF kamera alkalmazásával oldja meg. A kamerát a mennyezetre szerelték fel és ez végzi el a x,y irányú pozícionálást és a magasság változását a drónnak. It fontos technikai megoldásokat mutat be, kivédi a rotorok által kelt interferenciás zavarokat. Az általuk megadott Gauss függvénye alapuló szűrés miatt képes 3D-ben pontos helyzet elemzésre. A cikk pontos algoritmust is ad megoldásként. Egy másik megfontolásra érdemes módszertan mutat be zárt területű drón vezérlésre a Fangyu m 2018] cikk. A szerzők voxel modellt alkalmaznak, és kétféle útszámítást végeznek, egyik a legrövidebb útra vonatkozik, a másik a legolcsóbb útat számítja. A problémájuk elsősorban akadály elkerülés képelemzés segítségével erre felhasználja A. Rosenfeld, J.L. Pfaltz, Distance functions on digital pictures, Pattern Recogn. 1(1) (1968) alapműben lefektetett (elsőként ők javasolták) abnormális képre javasolt a távolság-transzformáció módszert. A mi problémánk esetében az akadályokat a polcok adják, ezt a jelenlegi megoldásban fixen definiáltnak tételezik fel, ami problémás hiszen változhat. megoldásaikban biztonságos, de hatékonysági távon tartja a drónt az akadálytól. Egy másik cikk keresést javasol ismert pályaútvonal lehetőségek között Guilherme Dhein, Marcelo Serrano Zanetti, Olinto César Bassi de Araújo, Ghendy Cardoso Jr.: Minimizing dispersion in multiple drone routing, Computers & Operations Research, Volume 109, September 2019, Pages Javaslatukban egy használható genetikus algoritmust alkalmaz, ez nagyon használható lenne a mi számunkra az optimális bejárási útvonal megválasztásában. A kezdeti populációt egy véletlen generálású mohó algoritmussal választja ki. RFID alapú. Számunkra a fenti megoldások sokat segítenek, de nem adnak teljes megoldást. ToF kamera nagyon jó lenne, de a vizsgálatok azt mutatják a teljes lefedettséghez legalább 10 kamera kellene, ezeket össze kellene hangolni, ami igen költségrs ez a megoldás elvethető, pedig a 3D kezelés a legjobb lenne. A Fuzzy és GA megoldások viszont nagy segítséget nyújthatnak megoldásainkban. A pontos helyzetmeghatározáshoz 3D mozgás alapján próbálunk beltéri helyzetet meghatározni, ez azért jó mert a sebesség változást diszkréten tudjuk kezelni, az adott mért pozíciók közötti átlagsebességet tekintve. A mozgást két komponensből építjük fel, egyrészt egy determinisztikus mozgásból és egy kontrollált mozgásból. Probléma modellje A polcrendszer adatai röviden összefoglalva a következők. 2 fele méretű lokáció van: 210cm (full), 140cm(3/4) es 100cm(half) magas. (ez a kereszttartót beleszámítva amire a paletta van elhelyezve). minden lokáció 97 cm szeles (átlagosan a polcrendszer lábait beleszámolva)

48 48 A polcrendszer vertikális elosztása nagyon változik az 5 teljes es a 9 fél között. Vannak sorok melyek végig egyformák, de vannak ahol polconként változik. Egy polcba 3 paletta fér el, igy legalább 3 paletta egy magasságban helyezkedik el. A szomszéd polc vertikális elosztása már más is lehet. Egy utcában (horizontális sorban) 101 paletta helyezkedik el (31 polc + 2x átjáró amely 4 paletta széles). A problémát először egy 2D problémának kezeljük, azaz tekintsünk egy polcsort. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell függőlegesen is mozognia, hiszen a QR kódok eltérő magassága, illetve az osztott polcok függőleges mozgást igényelnek. Továbbá élünk azzal az egyszerűsítéssel a kezdeti modellben, hogy a QR kód a rekeszfelező magasságából visszakódolható (felismerhető). Legyen D; n dimenziós vektor, ahol n az adott sorban lévő polcok szám, és H n m mátrix, mely a polcon belüli rekeszek száma. D i jelentse az i > 1 rekesz jobb szélének távolságát a i 1-től. Ezek az adatok a logisztikai szolgáltató központ adatbázisába elhelyezhetők. (a bejárást a jobbról-balra irányítjuk). H i; j jelentse, hogy az i polc oszlop, j polca hány rekeszt tartalmaz, konkrét esetben ez 1-4 közötti természetes szám lehet. A szerepe, hogy az adott polcon kell-e függőleges mozgást végezni QR kód elérése érdekében. A 2. ábra ezt szemlélteti. Illetve egy teljes polcmagasság legyen h, valamint egy polcszélesség legyen d., k az polcrendszer függőleges teljes polcszáma, s az első polc szintje, és l az polcrendszer függőleges vízszintes polcoszlop száma. 2. ábra Modell elemek jelentése (saját szerkesztés) A drón mozgását egy folyóban célszerű a legfeleső szinttől indítani, mivel ideális esetben így csupán egyszer kell emelkednie. A sorok végén csupán ereszkedést kell végrehajtani, ami sokkal energia kímélőbb megoldás. Az eljárásban a drón a polcrendszer jobb szélén a padlószinten helyezkedik el. első mozgatás egy függőleges emelkedés mégpedig H # = s + k 1 h + H 1; k 1 + # a! H #;' legfelső szint rekeszének magasságközéppontjába, a polc szélén. A függőleges pozíció így behatárolható. A következő döntés, az hogy hová pozícionáljon a drón vízszintesen? Sajnos teljesen esetleges hová teszik a QR kód címkét, ez csupán a munkás kényelmétől függ. Ezért el kell indítani balra a drónt, és figyelni milyen sebességgel haladva ismeri fel a QR kódot, figyelembe véve a felgyorsítást a QR kódig megtett horizontális hossz: δ = MN! t # + at # t! + K

49 49 t a ahol t a QR-ig történő repülés ideje, t # a gyorsítás ideje, t! = t t # ha t > t #, 0 különben valamint a t at # mely a drón sebességéből származó QR kód felismerési tehetetlenségi távolság. A mozgatásra ezek után kétféleképpen van lehetőség, attól függően, hogy milyen az aktuális polckiosztás és mi a szomszédos polc kiosztása. Amennyiben az aktuális i és i+1 polcokra érvényes H i + 1; j = H i; j akkor célszerű D i + 1 vízszintes mozgást végrehajtani, ha i + 1 l. Amennyiben a két feltétel közül valamelyik nem teljesül és akkor emelkedő mozgást kell végrehajtani. Mint az ebből az egyszerű esetből is látható ahhoz, hogy megfelelő módon érjünk a beolvasás végére nagyon nehéz megbecsülni azt az elcsúszást, ami már komoly mozgási esetleg visszalépést jelent. Emiatt a mozgást célszerű az előre ismert polckiosztási mátrix alapján tervezni. Azaz az alapfeltételezés az, hogy minden polcon és rekeszen van áru és a QR kódok a polc magasság feléről beláthatók és értelmezhetők egy előre meghatározott távolságról (mely nagyobb, mint a drón közelségi távolsága). Ekkor a mozgás könnyen meghatározható. Amennyiben a következő polc nem osztott, akkor a drón a polc felező magasságára pozícionál, majd megfelelő lassú, de egyenletes haladással filmezi a polcot a hatókörében, amennyiben nem talál QR kódot összeveti az adatbázissal szerepel-e a nyilvántartásban egyáltalán áru ezen a pozíción, ha nem úgy értelmezi, hogy a készletnyilvántartás helyes. Ellenkező esetben az értelmezett QR esetén összevetést végez. Majd egyenlőség esetén jóváhagyja, ellenkező esetben hibajelzést helyez az adatott polcra az adatbázisban. Az egyenletes haladás miatt a fentiek miatt pontosan számítható az útvonal mivel nincs gyorsítás-lassítás pontosan számítható a távolság, hiszen a mozgás polcrendszerrel párhuzamos vízszintes mozgást eredményez. Amennyiben rekeszekre osztott a polc, akkor előre ismert a rekeszek száma és ismert magasságuk relatív értéke. Ilyen esetben célszerű a legfelső rekesz középső magassági szintjének közepére pozícionálni és végi filmezni a rekeszt. A megtalált QR kód esetén is a mozgás történjem meg a rekesz horizontális középpontjáig ( a vezérlésben vegyük figyelembe a lassítást). Majd innen tiszta függőleges ereszkedés mellett keressük a következő QR kódot, mindaddig, míg az alsó rekeszig elérünk. Ez a mozgás nem számít bele a horizontális mozgásba így nem rontja az eddig számított vízszintes összértéket. A következő polc pozicionálása már ennek megfelelően történik, és figyelhető a gyorsítás és lassítás is. Összefoglalás A fenti heurisztikus eljárás tesztelése fogja megmondani, mennyivel pontosabban tudjuk az automatizmust megvalósítani. Ehhez el kell érnünk, hogy a ember irányította targoncák esetében minél pontosabba helyezzék fel az egységrakományokat a polcokra. Továbbá célszerű azt is megkövetelni, hogy a QR felragasztása során legyen egy minimum (ez már eddig is adott volt) és egy maximum magasság.

50 50 Ezen két követelmény betartása esetén ToF kamera, IoT és GPS nélkül is közel pontosan végig szkennelhető lesz a polcsor. A további kérdésekre most nem kerestük a választ, a teszt végrehajtása után vizsgáljuk azokat az eseteket. Irodalomjegyzék [1] [Jácom, 2020] Jácome, R.N., Huertas, H.L., Procel, P.C., Garcés, A.G: Fuzzy Logic for Speed Control in Object Tracking Inside a Restricted Area Using a Drone, Smart Innovation, Systems and Technologies 152, pp , 2020 [2] [Álvareza, 2020] J.Álvareza,TeodoroAguilera,Fernando J.Arand: Precise drone location and tracking by adaptive matched filtering from a top-view ToF camera, Expert Systems with Applications, Volume 141, 1 March 2020, Article [3] [Fangyu m 2018] Fangyu Li, Sisi Zlatanova, Martijn Koopman, Xueying Bai, Abdoulaye Diakité: Universal path planning for an indoor drone, Automation in Construction, Volume 95, November 2018, Pages [4] David Sacramento, David Pisinger, Stefan Ropke An adaptive large neighborhood search metaheuristic for the vehicle routing problem with drones. Transportation Research Part C 102 (2019) [5] Guilherme Dhein, Marcelo Serrano Zanetti, Olinto César Bassi de Araújo, Ghendy Cardoso Jr Minimizing dispersion in multiple drone routing. Computers and Operations Research 109 (2019) [6] Zheng Wang, Jiuh-Biing Sheu Vehicle routing problem with drones. Transportation Research Part B 122 (2019) [7] Daniel Schermer, Mahdi Moeini, Oliver Wendt A hybrid VNS/Tabu search algorithm for solving the vehicle routing problem with drones and en route operations. Computers and Operations Research 109 (2019)

51 51 Területfejlesztés: fókuszban a logisztika és fenntarthatóság SZABÓ LÁSZLÓ Főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem, Gazdálkodási Kar, Zalaegerszeg Absztrakt Napjainkban sokszor fókuszba kerül a fenntarthatóság kérdése, a rendelkezésre álló véges erőforrások alól a talaj sem kivétel. Cél a megfelelő termőterületek megóvása, jelen kutatás esetében olyan modell kidolgozása, mely segít a beépítésre kijelölt területek helyett alternatívát nyújtani, oly módon, hogy figyelembe veszi a logisztikai elvárásokat is, ezáltal is segítve a területfejlesztést, a fenntartható fejlődést. A fenntarthatóság A társadalom, a gazdaság és a környezet szorosan összefüggenek egymással, egymásra épülnek, egymásból táplálkoznak. A társadalom a saját maga fenntartása érdekében megosztva a tevékenységeket működteti a gazdaságot, mely közvetve vagy közvetlenül (általában ez utóbbi) hat a környezetre. Átalakítja, de legalábbis befolyásolja annak folyamatait. Az átalakított, megváltoztatott vagy csak befolyásolt környezet visszahat az emberre és tevékenységein keresztül a gazdaságra. [3] A több összetevő többszörözött kölcsönhatásai között kell megtalálni az egyensúlyt: a környezet és a társadalom fenntartható kapcsolatát az eltűrhető, elviselhető (bearable) környezet jelenti, a környezet és a gazdaság közötti kapcsolatot az életképes (viable) környezet jelenti, a társadalom és a gazdaság közötti kapcsolat a méltányossággal (equitable) jellemezhető; a társadalom, a gazdaság és a környezet közös tere a fenntartható (sustainable) környezet. [3]

52 52 1-ábra: A fenntartható környezet sémája [3] A talajok szerepe Az erdőirtás és a tartós talajfedés (beépítés) Aggodalomra ad okot a talajok növekvő beépítése. Ez nemcsak az Unión belül okoz természeti és társadalmi károkat, hanem mivel a csökkenő termőterületek növelik a mezőgazdasági import iránti keresletet az EU-ba exportáló országokban erdőirtást is okoz. Meg kellene próbálni a területi tervezéssel, az infrastruktúra-fejlesztéssel és a bányászati tevékenységgel a lehető legkevésbé zavarni a talaj élelmiszer-előállításban és más ökoszisztémaszolgáltatásokban betöltött szerepét. A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is. Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet. A haszon rövid távú maximalizálása gyakran összeférhetetlen a talaj hosszú távú fenntarthatóságával. [4] A modell Alapprobléma első szintű matematikai modellje Tekintsünk egy olyan térképet melyen a földterületek geometriai paraméterei, minősége ismert. Továbbá adott egy előre meghatározott elemszámú telepítendő objektum a fizikai paramétereivel: mérete, meglévő elérhetőség út. A cél: a fenntarthatóság figyelembe vételével az objektumok telepítése a művelés alól kivonandó területekre, valamint rosszabb minőségű földre. A termőföld minőségét egy folytonos skálával 0-1 osztályozzuk. Modellezés

53 53 2.ábra. A modellsorozatok [2] Az alapmodell Ebben a fejezetben megadjuk azokat az alapadatokat, melyek a modell rögzített adataiként jelennek meg. Jelölje 0 n a telepítendő objektumok számát. Jelölje 0 i n az i. objektumok. Jelölje 0 O % n a j. objektum méretét. Jelölje 0 m a rendelkezésre álló földterületek. Jelölje 0 j m a j. földterületet. Jelölje 0 S & m a j. földterület fenntarthatósági értékét. Jelölje 0 F & m a j. földterület méretét. Jelölje 0 s %& m a i. objektum és a j. elérhetősége, távolsága. Szükségképpen időparaméterként is megjelenhet. Ez a modellen nem változtat. Jelölje K a szennyezőanyag kibocsátás fajlagos mértékét: Jelölje a j. területhez az i. objektum rendelését. A ez helyettesíthető 0 S & 1; 0 j m. b &*# x & 1; ; n y & = n n + 1 2,

54 54 b &*# sgn x & összefüggéssel, azaz minden objektumot el kell helyezni valamelyik földterületen. A földterület mérete nem lehet kisebb, mint az objektum mérete: F & sgn x & O %, 0 i n. A célfüggvény, azaz a fenntarthatóságra vonatkozó függvény minimumát keressük majd a feladat megoldása során: K = K x = τ b &*# S & sgn x & = n + μ K s %& sgn x & min. A célfüggvényben a 0 τ 1 és a 0 μ 1 értékek súlytényezők, melyek a célfüggvény egyes elemeinek azonos dimenzióra hozatalát és a megadott szempont hangsúlyozását hivatott kiemelni. Alapesetben τ = μ = 0,5. A megoldási lehetőségek A felírt modell az eredeti feladat első szintű modellje, mely jelen formájában egy nemlineáris programozási feladatként jelenik meg. Az ilyen formában szereplő matematikai modellhez kapcsolódó feladatokhoz nincs egzakt megoldás, azonban lágy számítási módszerekkel jól kezelhető, pl. evolúciós algoritmussal. A feladatban a sgn, azaz az előjel függvény linearizálható, így már egzakt megoldás is létezhet (ezt majd külön meg kell vizsgálni). Egy egyszerű eljárás az sgn kiküszöbölésére A megoldások során problémát jelentő az előjel függvényt az alábbi eljárás kiküszöbölheti. Azért, hogy az ebből eredő problémákat kiküszöböljük, vezessük be az y & 0; 1 bináris változókat. Minden x & változóhoz rendeljünk egy y & változót! Alakítsuk át a feltételt az alábbi módon A továbbiakban [1] szerint járjunk el. Irodalomjegyzék Összegzés j '*k sgn x & = n y & x %' n y &. Ebben a cikkben megadtuk a fenntarthatósági probléma első szintű modelljét. A modell alkotása során az eddig rendelkezésre álló adatokból építettük fel a matematikai modellt. Ezt a

55 55 modellt agilis módon szeretnénk tovább finomítani. Az várható, hogy a modellhez tartozó feladat mérete jelentősen növekedni fog, valamint az egyes összefüggések sokkal összetettebbek lesznek. Ezt mind a projekt további szereplőivel, valamint a gazdasági szereplőkkel folytatott rendszeres megbeszélésekkel, visszacsatolással szeretnénk finomítani. The research leading to these results has received funding from the European Union under Horizon-2020 Programme grant agreement No (LANDSUPPORT project) Irodalomjegyzék [1] Miklós, Gubán, György, Kovács :Planning of Optimal Fuel Supply of International Transport Activity, PERIODICA POLYTECHNICA-TRANSPORTATION ENGINEERING 45 : 4 pp , 10 p. (2017) [2] Gubán M. (2004): Matematikai modellezés, BGF [3] Kiss Gy. (2011): Településépítészet, SZIE letöltve: [4] A talaj nem egy korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás tenni kell a védelméért [5] letöltve:

56 56 Az olvasáskutatási eredmények felhasználása az e-learning módszertanában TÓTH ZSOLT Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar NOVOTNI ADRIENN Soproni Egyetem, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Absztrakt Az online környezet szöveges és médiatartalmai, illetve a kommunikáció új formái az utóbbi évtizedekben jelentős hatást gyakoroltak az olvasási szokásokra. Az olvasók általában egyre rövidebb és egyre egyszerűbb szerkezetű szövegeket olvasnak, s a nyomtatott szövegek olvasását mindinkább a digitalizált szövegek olvasása váltja fel. Az összehasonlító olvasási kutatások alapján azonban úgy tűnik, hogy a digitalizált szövegek képernyőn történő olvasása rossz hatékonyságú. Eközben az oktatás adminisztratív környezetének digitalizálása egyértelműen hatékonyságnövekedéssel jár. A tanulmányban a szerzők az olvasáskutatás szakirodalmi háttérének összefoglalása után javaslatot tesznek a digitális oktatási környezet előnyeinek megőrzése mellett a nyomtatott szöveghez való részleges visszatérésre, még ha látják is ennek társadalmi korlátait. Kulcsszavak: e-learning, digitális olvasás, digitális szöveg, oktatáshatékonyság, képernyőn történő olvasás JEL-kódok: I21, M15 Bevezetés Az infokommunikációs környezet gyermek- és fiatalkori fejlődésre gyakorolt káros hatásainak kutatása az utóbbi évek szakirodalmi eredményei alapján egyre kevésbé tekinthető retrográd, obskúrus technofóbiának (Pintér, 2007), sokkal inkább a pedagógiai és infokommunikációs szakirodalom egyik kritikai szárnyával állunk szemben (Kucirkova, 2019). A drámai kutatási eredmények kezdetben mivel a problémák tömegesen a mai, okostelefonon szocializálódott generáció előtt elsősorban a 90-es évek játékfüggő fiataljainál jelentkeztek a videójátékok veszélyeire hívták fel a figyelmet. Számos kutatás bizonyítja, hogy a legravaszabb módon kialakított, s többnyire legagresszívebb számítógépes játékok sok más technikai jellemzőjük mellett az újabb és újabb nyerési lehetőségek által gyakorolt vonzerő és az éberséget fokozó ingerek dopaminergeket termelnek, amelyek növelik az agy örömközpontjának dopamintermelését. A fokozott dopamintermelés a keménydrogokra való rászokással rokon folyamatokat generálhat a felhasználók egy részében (Lissak, 2018), de kisebb károkat igen széles körben, lényegében minden kultúrkörben gyakorol (Anderson et al, 2010).

57 Az addiktív folyamatok figyelemhiányos hiperaktivitási zavarhoz, azaz ADHD-hoz (Hong et al., 2013), túlzott agresszióhoz (Wee et al., 2014), mentális zavarokhoz (Andreassen et al., 2016), vagy akár elmezavarhoz (Sussman et al., 2018) vezethetnek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a vibráló képernyő károsíthatja a neuronok axonjait (nyúlványait) beborító mielint, amely az agyműködés egészének lassuláshoz vezethet a figyelemért, döntéshozatalért és érzelmekért felelős területeken (Lin et al., 2012), cserébe az analizáló készségek és reakcióidő játék során hasznos (szűk körű) javulásáért, bár ez utóbbi növeli a játékos agresszivitását a játékon kívül is (Pavan et al., 2019). A probléma nem minden számítógépes játékot és felhasználót érint egyformán, de pl. a Minecraft vagy a Call of Duty típusú agresszív játékok felhasználóinál gyakoribb volt az átlagnál. (Greitemeyer és McLatchie, 2011) Egyes kutatások szerint viszont a dopaminszint növekedése a legtöbb felhasználónál nem jelentős, s a játék valójában a többség számára nem káros, bár a kutatók általában elismerik, hogy a felhasználók egy része (különböző felmérések szerint 0,6-6%-a) súlyosan függő lesz. (Markey és Ferguson, 2017) A rászokás üzleti szempontból pozitív hatásai a teljes infokommunikációs szférában a játékokhoz hasonló fejlesztési módszereket generáltak (Kardaras, 2017). A hasonló működési sémák és addiktív hatások miatt a számítógépeket egyes valószínűleg túlzó kritikusok en bloc digitális kokainként/heroinként kezelik. (Kardaras, 2016) Az eredmények többsége, különösen a klinikai kísérletekkel is megerősített neurobiológiai kutatások esetén, súlyos és általános problémára hívja fel a figyelmet. Az addiktív folyamatok okait számos elemzés gazdagítja, s a romboló hatásokat egymás után jelzi szinte minden olyan folyamatnál, amely az infokommunikációs eszközök képernyőjéhez kapcsolódik. Az agyi kapcsolatok súlyos leépülését (Hong et al., 2013), ill. a frontális, tarkótáji és fali lebenyek károsodását (Wee et al., 2014) diagnosztizálták az internetfüggőknél. A viselkedéskutatásból ismert Skinner-doboz jelenséghez az infokommunikációs környezet nagyban hozzájárul, a függést tovább mélyíti. (Alexander, 2009) Doan (2012) minden képernyős tevékenységet izgatószernek (monitordrognak) minősít. A jelenség irodalma sokáig leginkább a devianciákat érintette, a minden képernyős eszközt használó fiatalt érintő súlyos megállapításokat nem vették komolyan (Markey és Ferguson, 2017). Azonban az utóbbi években egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy miközben a fejlett országok jellemzően egyre többet költenek az oktatás infokommunikációs hátterére, a beruházások megtérülése gyakran kétséges. Az infokommunikációs technológia csak a jó minőségű, hagyományos oktatás eredményeit erősítheti, de semmiképpen sem nem pótolhatja azt. A hagyományos oktatásban rosszul teljesítő országok infokommunikációs technológiára költött hatalmas összegei rossz forrás-allokációnak tűnnek. Az infokommunikációs technológia térnyerése az oktatásban az egyik legellentmondásosabb folyamatnak tűnik. (OECD, 2015) A tudományos tudás átörökítése évezredek óta alapvetően könyvekre, a 16. század óta pedig nyomtatott könyvekre épül. Az infokommunikációs technológia viszont kezdi kiszorítani a hagyományos, nyomtatott könyveket. A terjedő e-learning és blended learning kurzusok 57

58 58 hatásainak egyik kulcstényezője a digitalizált szöveg és a nyomtatott szöveg olvasási hatékonyságának összehasonlítása. Olvasáskutatási eredmények A nemzetközi oktatáskutatási vizsgálatok az utóbbi évtizedekben az oktatáspolitika sikerének egyik fokmérőjévé váltak. Az olvasáskutatási eredményeket azonban az eltérő, s folyamatosan változó/finomodó módszertan; a bevont országok (változó) köre, az eltérő célcsoportok stb. miatt nagyon nehéz egymással összehasonlítani. Ellentmondásos kép rajzolódik ki pl. Magyarország esetén. A 4. osztályos gyerekek hagyományos olvasási kompetenciáit felmérő PIRLS 2016 szerint Magyarország 50 országból a 8. legjobb lett, s az eredményei javuló tendenciát mutatnak. (Mullis et al., 2017) A 15 éves tanulók különböző kompetenciáit felmérő PISA-felmérések korábbi, még hagyományos olvasási kompetenciákat is mérő tesztjeinek magyarországi eredményei a digitális olvasási kompetenciákhoz hasonlóan az OECD átlagánál gyengébbek voltak. (Sándor, 2011) A 2015-ös felmérésben már csak digitális olvasási feladat volt, s a szövegértést (a próbateszteket leszámítva) is számítóképen kellett megoldani. Magyarország az OECD átlagánál gyengébben teljesített, s a felmérésbe bevont 72 országból a 40. helyen végzett. (Ostorics et al., 2016) A legrosszabb képet talán a felnőttek olvasási kompetenciákat mérő IASL mutatta 1999-ben, Magyarország a 22 országból a 18. helyen végzett. (Sándor, 2011) Az utóbbi években készült felnőttkori kompetenciamérések egyre inkább a digitális kompetenciákat mérik, sajnos Magyarország ezekben újabban nem vesz részt (OECD, 2016). A nagy nemzetközi olvasáskutatási vizsgálatok nem sokat árulnak el arról, hogy a digitális, vagy a nyomtatott szövegeket értik-e meg jobban az olvasók. Arra pedig végképp nem, hogy a különbség hogyan alakul rövidebb és hosszabb szövegek esetén. Az OECD 2012-es PISAfelmérése szerint a hagyományos szövegek értése terén tapasztalt kimagasló országeredmények erősen pozitív hatással vannak a digitális szövegértésre, de az általunk vizsgált kérdésre ez sem ad kielégítő választ. (OECD, 2015) A hagyományos olvasás vs. képernyőn történő olvasás kísérleti (kontrollcsoportos, illetve kognitív folyamatokra koncentráló) kutatásait alapvetően Mangen és munkatársai alapozták meg a Stavangeri Egyetemen. Fő megállapításuk, hogy képernyőn történő olvasás gyenge hatékonyságú. Különösebb hosszabb szövegek olvasásánál a digitalizált könyvben olvasott szöveget az olvasó általában gyengébben érti, részleteiben alig tudja felidézni és a szöveghez kapcsolódó esetleges feladatokat is kevésbé eredményesen tudja megoldani, mintha hagyományos könyvet olvasna. A nyomtatott könyv fizikai jellemzői és a hozzá kapcsolódó multiszenzoros folyamatok (érzékelés, észlelés, pszichomotorika) ugyanis elősegítik, hogy az olvasott szövegről az agyunk részletesebb és tartósabb kognitív térképet készítsen, mint a digitális olvasás során, s ennek döntő szerepe van a szöveg fontos elemeinek megjegyzésében és megértésében. (Mangen, 2008, 2016, Mangen et al., 2013) A fenti megállapítás elsősorban a statikus, digitalizált szövegekre (pl. pdf-formátumban mentett e-könyvekre) vonatkozik, de a hosszabb, digitalizált szöveg feldolgozhatóságát tovább rombolja

59 59 az ezernyi izgalmas tartalom ígéretével elágazásra (kattintásra) csábító, hiperhivatkozások formájában megjelenő, az online környezettől elválaszthatatlan impulzus (Mangen, 2008). A digitális technika korai bevezetése az oktatásba jelentős mértékben szinte mindenkinél bizonyos fokú technikai függést okoz, s negatívan befolyásolja a gyerekek általános készségeit és kompetenciáit, így az olvasást is. (Mangen, 2010) Az olvasott szöveg megértése és felidézhetősége elektronikus könyvolvasók (Kindle és társai) használata esetén is elmarad a nyomtatott könyvekétől. (Mangen et al., 2019) Nielsen (2009) szerint a weboldalak olvasói tovább kattintanak, ha az első 10 másodpercben nem olvasnak valami érdekeset, s átlagosan legfeljebb 30 másodpercet töltenek egy oldalon. Az oldalak pásztázása többnyire sajátos F-mintázatot követ, s ez nem kedvez a néhány sornál hosszabb szövegeknek. (Nielsen, 2016) Az olvasók tehát kevés ideig időznek egy oldalon, s csak néhány bekezdést hajlandóak elolvasni. Hírportálokon, kommentsávok, közösségi portálok idővonalain megfigyelhető jelenség, hogy a tartalom rendkívül gyorsan változik. Emellett a fake news és a gonzóújságírás terjedése is arra utal, hogy a web fejlődését részben a korábban tárgyalt dopaminergtermelés, ill. az erre építő üzleti érdekek vezérlik. (Nagi, 2019) Tudományos konszenzus egyelőre nincs, hiszen a digitalizált szövegek olvasásának is számos híve van. Azonban az e-olvasás híveit megerősítő empirikus kutatások rendszerint diákok bizonytalan önbevallásaira, s nem tudományosan megbízható teljesítménymérésre épülnek. Márpedig csak ez utóbbiban bízhatunk egy olyan médiakörnyezetben, ahol a digitalizált tananyagok vonzónak és progresszívnek tűnnek fel a poros könyvekkel szemben. (Hsieh-Kuo- Lin, 2016) Megállapítható tehát, hogy a nyomtatott könyv a jelenleg ismert technikai színvonal mellett semmilyen digitális eszközön tárolt/olvasott e-könyvvel nem helyettesíthető. E-learning fejlesztési tapasztalatok Az e-learning fejlesztések hajnalán az e-learning első teoretikusai gyakran hivatkoztak Illich Deschooling Society (1971) c. művére. Illich még az infokommunikációs eszközök és az internet tömeges elterjedése előtt egy olyan iskolát álmodott meg, amely tanuláselemekre, információforrásokra mutató referenciaszolgáltatásokra, a demokratikus tudáscsere fórumaira, az egyenrangúságra épülő kommunikációs hálózatokra és az oktatók elérését megkönnyítő demokratikus szolgáltatásokra épül. Illich felfogása tükröződött az egyik legelterjedtebb e-learning keretrendszer megalkotó Dougiamas (2003) konstruktivista oktatásfilozófiájában, aki úgy vélte, hogy az e-learning kurzusoknak a tapasztalatok és tudás megosztására, az egyéni kontextusok és igények kiszolgálására, ill. a tanárszerep átértékelése kell épülniük. Némileg leegyszerűsítve: az egyenrangú, közös kommunikáció fontosabb a tananyag forradalmánál. Lassan két évtizedes e-learning fejlesztési és kutatási tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy ebből vajmi kevés valósult meg. Az oktatás adminisztrációs környezetének lezajlott digitalizálása (főleg a felsőoktatásban) nyilván hatékonyságnövelő tényező, de intézményi,

60 60 szabályozási, szocializációs és tágabb értelemben vett kulturális okokból a konstruktivista pedagógia nem alakította át a pedagógiai gyakorlatot. A konstruktivista oktatás elterjedésének meghiúsulása azonban talán nem is olyan nagy probléma, ugyanis a ténylegesen megvalósult konstruktivista oktatás az eddig nemzetközi tapasztalatok szerint nagyon gyér pedagógiai eredményeket tudott felmutatni. (Kirschner et al., 2018) Viszont az eddig vázoltak alapján komoly problémának tűnik, hogy a digitalizált szöveg (e-book) lett az e-learning kurzusok központi eleme. Az e-könyv népszerűségét leginkább annak alacsony költségében kereshetjük, bár a költségszintet az e-learning fejlesztés és a szolgáltatás biztosításának költségei jelentős mértékben megemelhetik. A különböző interaktív tananyagok esetenként lehetnek hatékonyak, de a kutatások szerint nem hatékonyabbak a nyomtatott könyvnél (Mangen és Kuiken, 2014). A társadalmi szinten ténylegesen ráfordított költségekből pedig egészen jelentős számú nyomtatott könyvet lehet előállítani/vásárolni. A nyomtatott könyvekkel szemben felhozott környezetvédelmi indokok is gyenge alapokon állnak. (Dowd-Hinkle, 2012) Az e-könyvek színvonala sem hasonlítható össze a modernség szakkönyvkultúrájának színvonalával. Az e-könyv csökkenti a szerző bevételeit, leginkább a fejlesztők, ill. az alkalmazásokat és az infokommunikációs technológiát szállító technológiai cégek felé tolja át a bevételeket. Ez az intellektuális teljesítmény visszafogásához vezet. Az e-könyvek lektorálása emellett általában kevésbé jellemző vagy kevésbé alapos, mint korábban a nyomtatott könyveké. A digitális könyvek ingyenes sokszorosítását és terjesztését is lehetetlen megakadályozni. (Walters, 2013) Összegzés A szükséges mértékben digitalizált adminisztrációs környezet mellett, amíg komolyan vehető tudományos eredmények nem cáfolják a digitalizált szövegek okozta károkat, a köz- és részben a felsőoktatásban a tananyag szintjén vissza kell térni a nyomtatott kiadványokhoz. Mindez nincs ellentmondásban a digitalizált környezethez való alkalmazkodás igényével, hiszen bizonyított, hogy a gyerek- és fiatalkorban kialakult magas szintű, hagyományos olvasási és egyéb kompetenciák csak erősítik a felnőttkori digitális kompetenciákat. Az e-learning keretrendszerekre épített kurzusok a fiatal felnőttek és az idősebbek tanítását könnyíthetik meg, de elsősorban az oktatás adminisztrációjának digitalizációjával (és meggyorsításával) és a hagyományos kommunikációs csatornákat kiegészítő digitális kommunikációs-tudáscsere platformokkal. Azonban minden kurzus magjának a hagyományos, nyomtatott könyvnek (jegyzetnek) kell lennie. A javaslat a jelenlegi gazdasági-társadalmi környezetben azonban meglehetősen illuzórikus. A nagy tőkeerejű technológiai cégek üzleti érdekből minden társadalmi szféra és tevékenység digitalizálásra törekszenek. Ezek gyakran összevágnak a társadalmi érdekkel, de a tananyag és tanulás digitalizálása terén nem feltétlenül.

61 61 A fejlett országokban egy részében láthatóan van társadalmi és politikai ellenállás az iskola teljes digitalizálása ellen. (Kardaras, 2017) Nálunk inkább csak a tanárok/oktatók digitális kompetenciáinak hiánya és a forráshiány akadályozza meg a teljes kapitulációt. Irodalom [1] Alexander, B.K (2009). The Globalization of Addiction. Addiction Research. 8(6), pp [2] Anderson, C.A., Shibuya, A., Ihori, N., Swing, E.L., Bushman, B.J., Sakamoto, A., Rothstein, H.R. és Saleem, M. (2010). Violent Video Game Effects on Aggression, Empathy, and Prosocial Behavior in Eastern and Western Countries: A Meta-Analytic Review. Psychological Bulletin, Volume 136, Issue 2, March 2010, pp [3] Andreassen, C.S., Billieux, J., Griffiths, M.D., Kuss, D.J., Demetrovics, Z., Mazzoni, E., Pallesen, S. (2016). The relationship between addictive use of social media and video games and symptoms of psychiatric disorders: A large-scale cross-sectional study. Psychology of Addictive Behaviors, Volume 30, Issue 2, pp [4] Doan, A. (2012). Digital Pharmakeia: Optimizing the Pleasure of Teaching and Learning. University of Hawaii. [5] Dougiamas, M. (2003). Philosophy. Letöltve: [6] Dowd-Hinkle, D. J. (2012). Kindle vs. Printed Book An Environmental Analysis. Rochester Institute of Technology, RIT Scholar Works. [7] Greitemeyer T., McLatchie N. (2011). Denying humanness to others: a newly discovered mechanism by which violent video games increase aggressive behavior. Psychol Sci May; 22(5), doi: / Epub 2011 Mar 21. pp [8] Hsieh, Y.C., Kuo, C.T. és Lin, H. (2016). The Effect of Screen Size of Mobile Devices on Reading Efficiency. In: Zhou J., Salvendy G. (szerk.): Human Aspects of IT for the Aged Population. Design for Aging. ITAP Lecture Notes in Computer Science, vol Springer, Cham, pp [9] Illich, I. (1971). Deschooling Society. Harper & Row. New York. [10] Hong, S.B., Zalesky A., Cocchi L., Fornito A., Choi E.-J., Kim H.-H., et al. (2013). Decreased Functional Brain Connectivity in Adolescents with Internet Addiction. PLoS One, 8(2): e [11] Kardaras, N. (2017). A képernyő rabjai. Jaffa Kiadó [12] Kardaras, N. (2016). It s digital heroin : How screens turn kids into psychotic junkies. New York Post, August 27, [13] Kirschner, P. A., Sweller, J., Kirschner, F. és Zambrano, J. (2018). From cognitive load theory to collaborative cognitive load theory. International Journal of Computer- Supported Collaborative Learning 13 (2) pp [14] Kucirkova, N., Rowsell J. és Falloon, G. (2019). The Routledge International Handbook of Learning with Technology in Early Childhood. Routledge

62 [15] Lin, F., Zhou, Y., Du, Y., Qin, L., Zhao, Z., Xu, J. és Lei, H. (2012). Abnormal White Matter Integrity in Adolescents with Internet Addiction Disorder: A Tract-Based Spatial Statistics Study. PLoS One, 7(1): e [16] Lissak, G. (2018). Adverse physiological and psychological effects of screen time on children and adolescents: Literature review and case study. Environmental Research, Volume 164., July 2018, pp [17] Mangen, A., Olivier, G., és Velay, J.-L. (2019). Comparing Comprehension of a Long Text Read in Print Book and on Kindle: Where in the Text and When in the Story? Frontiers in Psychology, /fpsyg [18] Mangen, A. (2016). What hand may tell us about reading and writing? Educational Theory, Vol. 66. N. 4. pp [19] Mangen, A. és Kuiken, D. (2014). Lost in an ipad: Narrative engagement on paper and tablet. Scientific Study of Literature /ssol man. [20] Mangen, A., Walgermo, B. R., Brønnick, K. (2013). Reading linear texts on paper versus computer screen: Effects on reading comprehension. International Journal of Educational Research, 58. pp [21] Mangen, A. (2010). Point and Click: Theoretical and Phenomenological Reflections on the Digitization of Early Childhood Education. Contemporary Issues in Early Childhood. 11. pp /ciec [22] Mangen, A. (2008). Hypertext fiction reading: Haptics and immersion. Journal of Research in Reading. 31. pp /j x. [23] Markey, P. M., & Ferguson C. J. (2017). Moral combat: Why the war on violent video games is wrong. Benbella Books. [24] Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Foy, P. és Hooper, M. (2017). PIRLS 2016 International Results in Reading. Boston College, TIMSS & PIRLS International Study. [25] Nagi, K. (2019). ICSSM-116 New Social Media and Impact of Fake News on Society. Indian Journal of Science and Technology [26] Nielsen, J. (2016). F-Shaped Pattern For Reading Web Content (original study). Nielsen Norman Group. Letöltve: [27] Nielsen, J. (2009). Powers of 10: Time Scales in User Experience. Nielsen Norman Group. Letöltve: [28] OECD (2016). The Survey of Adult Skills: Reader s Companion, Second Edition. OECD Skills Studies, OECD Publishing, Paris. [29] OECD (2015). Students, Computers and Learning: Making the Connection, PISA. OECD Publishing. [30] Ostorics, L., Szalay, B., Szepesi, I. és Vadász, Cs. (2016). Pisa 2015 Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal. [31] Pavan, A., Hobaek, M., Blurton, S.P., Contillo, A., Ghin, F. és Greenlee, M.W. (2019). Visual short-term memory for coherent motion in video game players: evidence from a memory-masking paradigm. Scientific Reports, Volume 9, Issue 1, 1 December 2019, Article number [32] Pintér, R. (szerk.) (2007). Információs társadalom. Gondolat Kiadó, Új Mandátum. 62

63 [33] Sándor, K. (2011). Olvasáskutatás. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. [34] Sussman, C.J., Harper, J.M., Stahl, J.L. és Weigle, P. (2018). Internet and Video Game Addictions: Diagnosis, Epidemiology, and Neurobiology. Child and Adolescent Psychiatric Clinics of North America, Volume 27, Issue 2, April 2018, pp [35] Walters, W. (2013). E-books in academic libraries: challenges for discovery and access. Serials Review. 39. pp / [36] Wee, C.Y., Zhao Z., Yap, P-T., Wu, G., Shi, F., Price, T., Du, Y., Xu, J., Zhou, Y. és She, D. (2014). Disrupted Brain Functional Network in Internet Addiction Disorder: A Resting- State Functional Magnetic Resonance Imaging Study. PLoS ONE, 9(9): e

64 64 A mesterséges intelligencia történetéből HALÁSZ IMRE PhD, professor emeritus, Budapesti Gazdasági Egyetem, Gazdálkodási Kar, Zalaegerszeg Bevezetés Az ember ősidők óta törekedett arra, hogy természettől nyert képességeit túlszárnyalja, erejét megsokszorozza, ezen törekvései már a mitológiában is teret nyertek. Számos példát említhetnénk, de az összes közül talán Ikarosz története a legismertebb. Bár nem ez előadásunk szűkebb tárgya, annyit röviden felidézhetünk a mondából, hogy Athén első királyának leszármazottja, a művész és sikeres feltaláló Daidalosz féltékenységből meggyilkolta tanítványát Talost, aki feltalálta a fűrészt. A gyilkosság kiderült, Daidaloszt száműzték, Krétára ment, Knósszoszba, ahol Minósz király parancsára megépítette a Labürinthoszt, ahova bezárták Minótauroszt, az embertestű, bikafejű és bikafarkú lényt. A vérszomjas szörnyeteg emberáldozatokat kívánt, ezért érkezett a görög Tézeusz Krétára, hogy megölje, ami a belé szerelmesedett királylánytól kapott bűvös karddal sikerült is neki, ebben tanácsaival segítségére volt Daidalosz is. Minósz haragja elől Tézeusz gyorsan el is hajózott Krétáról. Amikor Minósz értesült Minótaurosz megöléséről, és a Labürinthoszba záratta Daidaloszt és fiát Ikaroszt. Daidalosz rövidesen lefizette őreit, kiszabadultak ugyan, de a szigetet nem tudták elhagyni. Hajóval nem mehettek, ezért Daidalosz nádszálakból és madártollakból szárnyakat készített, ezeket viasszal és mézzel, valamint lenfonállal rögzítette, majd fiával Ikarosszal felszálltak a levegőbe. Igaz, a Gutenberg-galaxis Jules Verne-t tartja az első olyan álmodozónak, kinek számos ötlete megvalósult, ám kijelenthetjük, a Daidalosz és Ikarosz története azt az elvet használta fel, amit ma a siklóernyőknél alkalmaznak. Daidalosz a madarak megfigyelésével jutott el eddig, az induló energia nagyságának meghatározása nélkül. Ikarosz felrepült, de az ifjonti hévvel és önfejűséggel repkedő fiú nem fogadta meg apja figyelmeztetését, hogy ne repüljön se magasan, se alacsonyan, mert ha a Naphoz közelít, a szárnyakat összetartó viasz megolvad és le fog zuhanni. Az intelem ellenére a repüléstől megmámorosodott Ikarosz egyre feljebb repült, szárnyai valóban megolvadtak, a fiú a tengerbe esett és meghalt. A mítoszok mellett a valóság legalább ennyire érdekes mert már az ókor géniuszainak is egyre többször jelentett kihívást az ember közvetlen tevékenysége nélküli eszközök megkonstruálása. Számos szerző ezt a korai automatizációnak, vagy az automatizáció kezdeteinek nevezi, melyet valamilyen mai szemmel kezdetleges programmal kellett vezérelni. Napjainkban mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A mesterséges intelligenciát legtöbb esetben számítógépnek tekintjük. De hogy jutottunk el a számítógépig?

65 65 Az előadás bevallottan kompiláció, mely a történeti irodalomból nyert adatokkal szándékozik áttekinteni a mesterséges intelligencia létrejöttéhez vezető több mint kétezer éves rögös út mérföldköveit. A természettudomány az ókorban rendkívül fejlett volt, és ahogy az emberiség történetében mindig, ekkor is generációk nőttek fel elődeik tudását továbbfejlesztve. Ezért már az ókorban sikerült az emberi elmének a mesterséges intelligenciához vezető kezdeti gyakorlati lépéseit megtenni, létrehozott alkotásai működtetéshez elektromosság nem lévén a mechanikus (mozgási) energiát használta fel. Ezek természetesen nem lehettek még emberi módon gondolkodó eszközök, tehát az első két évezred próbálkozásait nem tudjuk a fogalom napjainkban elfogadott definíciójának megfeleltetni, mert gépet, sőt egyre bonyolultabb gépezeteket létre lehet ugyan hozni, de a mesterségesen létrehozott intelligenciát az elektromosság előtt nem lehetett megalkotni. Mégis ezek voltak a programozás csírái, az első lépések a kétezer éves úton. Alexandriai Héron A mesterséges intelligencia történetét kutatók az egyiptomi Alexandriában élő és működő, görög Héron (10-70) számos találmányától eredeztetik. Héronnak hat évtized adatott meg, ez alatt nagyon sokat alkotott, elsősorban az automatika készítéséről írott művére, a Peri thé automatopoiktikhón -ra hivatkoznak, de ugyanilyen jelentőségű a fúvókészülékekről írott Pneumatika, a fegyverekről, közelebbről a nyílpattantyúkról szóló Belopoika, vagy a kézi parittyagép szerkezetéről írott műve. De készített automata templomajtót, szenteltvízautomatát, és pénzautomatát is. Héron alkotásai közül azonban az automata színházat tartják az origónak. Az ókori feltalálók robotjait fogaskerekek, súlyok, a víz áramlása továbbá a levegő kiszorítása, tehát a mozgási energia működtette. Ezeket felhasználva alkotta meg az automata színházát, mely kigurult a nézők elé, a jelenet végén a színház kigurult a színpadról. A Sheffieldi Egyetem tanára, Noel Sharkey szerint a színház egy leeső súly energiája miatt tudott megmozdulni, a mozgási energiát egy csigán áthúzott zsinór közvetítette az első tengelyre. A zsinórt a tengelyre tekerték, a súly ezzel a hengerben felemelkedett, onnan leesve hajtotta a Héron találmányát. Héron úgy szabályozta a gyorsaságot, hogy a hengert búzaszemekkel töltötte fel, melyek egy résen kifolytak a csőből, tehát a színház a csőből kifolyó búzaszemek sebességével gurult be a színpadra. A tengelyre és a kerekekre gyakorolt erő irányával nemcsak az előre- illetve hátramenetet lehetett szabályozni, hanem további irányokba is mozgathatta Héron a találmányát. Jóllehet mindenki Héronnak tulajdonítja a mozgó színház megalkotását, Sharkey szerint azonban az is elképzelhető, hogy ez csak másolata volt Philón és Arisztotelesz által készített mechanikai alkotásoknak. A New Scientist munkatársai szerették volna a gyakorlatban is igazolni elképzelésüket, munkájukat végül siker koronázta, és a szerkezet a programozás alapján minden irányban mozgatható volt.

66 66 A jelenetben egyébként a trójai háború egy epizódját láthatták a nézők, amikor fia, Palamédész megkövezéséért Naupliosz Euboia királya bosszút állt a görögökön. Az első számológép Az athéni régészeti múzeumban van egy 82 elemből álló, 37 fogaskerékkel működő szerkezet, melyet ismereteink szerint az emberiség történetének legrégebbi számológépe, egy csillagászati számológép. Az Antiküthéra szigetének öblében egy i.e. 80 körül elsüllyedt hajó maradványai közül a búvárok által 1901-ben felszínre hozott eszköz tud osztani, szorozni, összeadni, kivonni, képes összehangolni a holdhónapokat az évekkel, és azt is megmutatja, hogy a hold és a nap hol található egy adott égövben. Miután a hold elliptikus pályáját is figyelembe vette a számlapról nagy pontossággal leolvasható volt, a nap és holdfogyatkozás ideje is. A készülék vizsgálata nagy felbontású röntgen tomográfiai berendezéssel készült, melynek eredményei további magyarázatot adnak a görög hajósok, és a gépezet alkotóinak kiemelkedő navigációs képességeire. A csillagászati óra a lelet egyedi példány, nincs ismeretünk róla, hogy mennyi készült belőle, ha nem egyedi, akkor sem tudtak ilyen eszközt nagy számban gyártani - jóval megelőzte korát, mert eddigi ismeretink szerint ilyen precíziós eszközt csak a késő középkori óraipar tudott a legkorábban előállítani. Aquincumi viziorgona Hogy hazánk földjét se hagyjuk ki, meg kell említenünk az Aquincumi múzeumban található ben a Budapesti Székesfőváros Elektromos Művek transzformátorháza alapozásánál sok bronzsípot és töredékeit találtak. Ez a lelet mind a mai napig világszenzáció, hiszen az ókorból ez az egyetlen, szinte teljes egészében fennmaradt hangszer. Megtalálása óta Európában még két alkalommal kerültek elő olyan leletek, melyek ókori orgonák alkatrészei lehetnek. Fényes Gabriellának, a múzeum régészének írásaiból tudjuk, hogy az orgona feltalálójának Archimedest tartják, más szerzők ezt a víz és levegő tulajdonságait vizsgáló Ktsébiosnak tulajdonítják. Az aquincumi hangszer a dugattyús szivattyúk elvén működött, a levegő összesűrítése és kiáramlása szólaltatta meg a sípokat. A kiszorított levegő energiája működtette a hangképzést és nem a víz, ahogy azt az elnevezése miatt a közhiedelem tartja. A sípok addig szóltak, amíg a víztartályban és a levegőkiáramlást biztosító szélüstben ki nem egyenlítődött a vízszint. Az orgonát rekonstruálták és 1937-ben sikerült 1700 év után megszólaltatni. Egy bagdadi hajó a középkorból A 13. században Ibn Ismail Ibn Al-Razzaz Al-Jazari mérnök Bagdadban az uralkodó által meghívott nemesek szórakoztatására egy olyan hajót készített, melyen programozható robotzenészek játszottak néhány percig, egy hárfás, egy fuvolás és két dobos. A találmánya működési elvét ő maga írta le 1206-ban "Szellemes mechanikus eszközök tudásának könyvében". Végső soron a későbbi zenedobozok működési elvét alkalmazta leegyszerűsített formában. A vezérmű alkalmazása ideális a programozásra, miután ha a teljes hosszában el van

67 67 látva lukakkal, akkor a tüskék tetszés szerint áthelyezhetők, ezzel új hangsúlyozom: korabeli programot hozhatnak létre. A hajó hosszában a zenészek alatt egy kis vízkerék által hajtott hengeres rúd, egy vezérmű futott végig, melyből ékek álltak ki. A víz áramlása megforgatta a rudat, az ékek megütötték a zenészek végtagjaihoz erősített karokat, így életszerű mozgást hoztak létre. A szerkezetet működtető víz egy billenthető vödörből áramlott ki, amit a hajón lévő víztárolóból kiáramló víz automatikusan újratöltötte fél óránként ban ennek működését is igazolták egy kísérlettel: Al-Jazari leírása alapján újraalkották az egyik dobosát. Leonardo da Vinci A reneszánsz géniuszt talán az élet valamennyi területe, így a mechanika világa is foglalkoztatta. Számos fő műve közül most a virágot adó, I. Ferenc francia királyt és X. Leó pápát egyaránt lenyűgöző oroszlán-robotját választjuk ki, melyet fél évezred után sikerült rekonstruálni. Jóllehet az eredeti oroszlánnak már nincs nyoma, de történeti források és az alkotó vázlata fennmaradtak az utókor számára. Ezekből tudjuk, hogy az oroszlánt, Firenze szimbólumát ben az itáliai városállam adományozta I. Ferenc francia királynak Lyonban, Franciaország és Firenze között megkötött szövetség alkalmából. Amikor I. Ferenc háromszor ráütött az oroszlán hátára, kinyílt az oroszlán mellkasa, és Franciaország szimbóluma, a liliom bukkant elő az állat testéből. Az 1515-ben készített mestermű talapzatát, a kocsit, egy óraműre hasonlító rugós gépezet hajtotta, és a forgó fogaskerekek közötti falapok kormányozták. Attól függően, hogy ezek a falapok hogyan ütődtek a kormányműhöz, az oroszlán jobbra vagy balra fordult. A fa lapok áthelyezésével az oroszlán mozgása programozhatóvá vált. A gépezetet úgy kellett felhúzni, mint egy órát, tíz lépést tett előre, fejét forgatta és föl-le mozgatta a farkát. Alkotója az oroszlán sörényébe egy titkos szerkezetet épített, és amikor erre egy maghatározott ponton ráütöttek, az oroszlán oldalán feltárult egy csapóajtó, melyből liliomeső hullott ki. A sétáló oroszlánt Renato Boaretto készítette el Leonardo da Vinci kéziratából, aki ugyan nem rajzolta le alkotását, de a szerkezet működését részletesen leírta és a szerkezetet lerajzolta. Az életnagyságú páncélos android, az Automata cavaliere tervei 1495-ből maradtak fenn, amit a milánói Ludovico Sforza herceg szórakoztatására. A páncélos lovag képes volt önállóan állni, ülni, felülni, karjait mozgatni, sisakrostélyát felemelni, fegyverét, fejét, álkapcsát mozgatni. A lovag páncélja alatt bonyolult mechanizmust takart, ez esetben is csigasorral és zsinórokkal működött, és a mozgás sorrendje volt a programozás. Hogy működött (?), vagy működött volna, onnan tudjuk, hogy az 1978-ban fellelt szerkezeti rajz alapján 2002-ban Mark Rosheim megépítette az androidot, mely valóban végzett ilyen mozgásokat.

68 68 Pascal neve programozási nyelvben él tovább A 17. század nagy újítása a mindössze 39 évet megélt francia fizikus és matematikus Blaise Pascal 1652-ben megalkotott mechanikus számológépe volt, feltalálója nevét egy programozási nyelv tette a 20. században szinte mindenki számára ismertté. Az automaták évszázada A 18. század, a barokk világa, a tudomány és a technika fejlettsége egyaránt elősegítette a különböző, elsősorban a szórakoztatást és érdekességeket kedvelők számára különböző robotok megkonstruálását. A számtalan alkotásból csak néhányat idézhetünk fel. Jacques Vaucanson 1738-ban készített kacsája, mely vízben úszkált, hápogott, kacsázva lépkedett, és működött az anyagcseréje is: magokat csipegetett, ivott a vízből és még emésztése végtermékét és szimulálta : bűzös golyócskák távoztak belőle, nem kis megrökönyödést keltve a barokk világban A kacsánál is ismertebb a fuvolajátékosa, melyet 1738-ban mutatott be a Francia Akadémiának. Alkotása annyira sikerült, számos látogatója nem akarta elhinni, hogy valóban gépi hangokat hallanak. A provance-i pásztoralak élethűen mozgó ajkaival és ujjaival játszott a fuvolán, ujjainak mozgását alig lehetett szabad szemmel követni. A zseniális az volt az alkotásban, hogy a fuvolás tényleg a fuvolán játszott. A programozás sorrendjében 11, más forrás szerint 12 melódiát tudott eljátszani, de van olyan híradás is, mely húsz dalt említett. A mozgást az alak karjaiba és mellkasába épített bonyolult emelőrendszerrel állította elő, a levegőt a szájüregbe épített előre és hátra mozgatható fém nyelv szabályozta, a nyelvet pedig az egyik emelő. A levegőt a könyöktengely által mozgatott fujtatók szolgáltatták. Az életnagyságú alakot posztamensre állította, ebben voltak az áttétek és a fújtatók. A nagyközönség borsos áron februárjától tekinthette meg a fuvolást. Egy évvel később egy dobost is alkotott, majd ezt követően készítette el a kacsát. Készített mást is, például egy lyukkártyával működő automata szövőszéket, amit összetörtek az érintettek mint a ludditák Angliában -, alkotóját kővel dobálták meg, mert elvette volna a kétkezi munkások munkáját. A fejlődést csak késleltetni lehetett, megállítani nem, néhány évtizeddel később az ágazatot forradalmasító automata szövőszékét Jacqard Vaucanson szövőszéke mintájára készítette el. De ebben az évszázadban készült el többek között - Heilbrunnban Lorenz Rosenegger automata bábszínháza (1752), melynek 253 figurája közül 113 mozgott. A század nagy alkotója volt a magyar Kempelen Farkas. Több találmánya közül a legjelentősebb a modern fonetika előfutáraként 1788-ban, 22 év munka eredményeként megalkotott, gyermekhangot kiadó beszélőgép volt, amit süketnémák és beszédhibások számára tervezett. A világon egyedülálló eszköz a befújt levegő hatására emberi hanghoz hasonló levegőrezgéseket produkált. Alapos hangtani és beszédfiziológiai kutatások alapján készített találmányáról 1791-ben tanulmányt is jelentetett meg Az emberi beszéd mechanizmusa címmel. (Mechanismus der menschlichen, Sprache nebst der Beschreibugn seiner sprechenden Maschine. Wien, 1791.)

69 69 Az ő tervei szerint készültek Schönbrunn szökőkútjai, egyedi találmánya volt a Bécsben felállított gőz folyadékká alakításával, a gőzkondenzátorral működő gőzgép, továbbá a vízemelők, és találmányi szabadalmat nyújtott be 1788-ban, melyre mint a gőzturbina ősére tekint a mérnöktársadalom. De konstruált vakok számára írógépet is, valamint mozgatható ágyat a himlőben szenvedő Mária Terézia részére. Mégis 1769-ben készített a sakkozógépével, A Török-kel vált világhírűvé. Karl Gottlieb von Windisch 1783-ban megjelent könyvében leírása és a Törökről készült rézmetszet bejárta az akkori művelt világot. Napjainkra könyvtárnyira hízott a Kempelenről és sakkozógépéről szóló irodalom. Von Windisch egyébként a sakkozó török titkát próbálta megfejteni, nem kis erőfeszítéssel, de sikertelenül. A sakkozógép titka Kempelen 1804-es haláláig titok maradt. A Sakkozó Török egy turbánba, prémes kabátba öltöztetett életnagyságú mechanikus bábú volt, előtte egy másfél méter széles, 95 cm. magas és 90 cm mély zárt dobozzal, ami sakkasztalként is funkcionált. Az ellenfelek az asztal másik oldaláról játszottak. A bábu kiválóan sakkozott, partijainak döntő többségét meg is nyerte. Jóllehet Mária Terézia és udvara számára készült, de rövidesen egész Európában látni akarták. Ellenfelei között találjuk II. Frigyes porosz királyt, de megverte Benjamin Franklint, és Napóleont is, kivel 1809-ben játszott. A legenda szerint Napóleon meg akart győződni a sakkozógép mesterséges intelligenciájáról, ezért kétszer is szabálytalanul lépett. Első esetben A Török gépi mozdulataival visszatette a sakkfigurát a helyére, a második alkalommal azonban már gépi kezével lesöpörte az egész állást, amit Napóleon nagyra értékelt. Kempelen sakkozógépe igazi mestermű volt, titkát sokan meg akarták fejteni. Sejtették ugyan, hogy egy ember van valahol elrejtve a gépben, de nem sikerült az ellenfeleknek és nézőinek erre rájönni. Kempelen minden játék előtt teátrálisan minden ajtót kinyitott, minden fiókot kihúzott, hogy a közönség láthassa a bonyolult, rugók, emelők és fogaskerekek rendszerét, s azt, hogy ebbe nem fér bele élőlény. A Törökben mégis egy aprótermetű sakkozó volt elrejtve, volt benne egy kis sakktábla, mely különböző technikai megoldással kapcsolódott a török karjához, amit az apró termetű sakkozó ezáltal mozgatni tudott. Bent egy olajmécses fényénél dolgozott a sakkozó, a mécses füstjét el kellett vezetni, amire a török turbánján lévő kémény szolgált. A játszma során úgy világították meg a szerkezetet, hogy ne látszódjon a mécses füstje. Egy periszkóp szerű szerkezet tükreivel látta a rejtőzködő, hogy mi történik a sakkasztalon, így meg tudta tenni válaszlépéseit. Kempelen tehát feltalálta a robotkarok manipulálásának elvét, ami a 20. században a gépek irányítását forradalmasította, s alapja az Ipar 4.0. automatizálásnak is. Kempelen 1804-es halála után vásári látványossággá vált a Török, több évtizedig járták vele új tulajdonosai a világot. Az eredeti sakkozógép végül a philadelphiai múzeumba került, ahol ben tűzvész áldozata lett. A 20. század első felének gépemberei A 20. század a villanyáram és az elektronika évszázada, ami a robotépítésnek is új lendületet adott ban elkészült Erik a villanyember, aki parancsra leült és felállt. Richardson angol

70 70 mérnök találmányát távolról irányították, és néhány nagyon egyszerű kérdésre válaszolni is tudott, miközben villogott a szeme, és a szájában zöld lámpák égtek. Az Amerikai Egyesült Államokban megjelent Erik tengerentúli változata Alfa, aki revolverrel is tudott lövöldözni. Egy évvel később, januárjában Budapesten a Corvin Áruházban bemutatkozott Dr. Motor, a Tarján Ferenc által alkotott android, akit egy távolabbi stúdióból irányítottak, innen vezérelték a beszédjét és mozgásait. A 20. század harmincas éveiben egyre másra jelentek meg a gépemberek, ilyen volt Mr. Televox, amit füttyjelekkel tudtak irányítani. Háztartási robot volt, be tudta kapcsolni a ventilátort, porszívót, kinyitotta az ablakot, vagy az ajtót, és egy mágneses szalagról néhány mondatot is képes volt mondani. Továbbfejlesztett és átalakított változatát egy felhőkarcoló vízállás-ügyeleteseként hasznosították New Yorkban. Ellenőrizte a vízszintet, beindította a szivattyúkat, s ha felhívták telefonon, felvilágosítást is tudott adni a vízvezetékrendszer állapotáról. Az 1939-es New Yorki-i világkiállításon mindenki látni akarta Elektrot és kutyáját Sparkot. Elektro beszélt, számolt, dohányzott, kutyája hangokra reagált. Szemei fényérzékenyek voltak, ezzel készítői a fényforrás irányába terelték. A motorizáció robbanásával a tájékozódást segítő eszközként az Amerikai Egyesült Államokban 1932-ben beszerelték a személyautóba az első Early GPS-t. A mesterséges ember évszázadai a filmesek kedvencei Három ilyen teremtményt szeretnek a filmesek. Az egyik a Gólem. Héber szó, Alaktalan, élettelen tömeget jelent. Gólemtörténetekben nem szűkölködnek a közel keleti mítoszok, egészen a sumér időkig visszamenően, ahol a két embert gyúrtak agyagból, hogy az Istenes helyett dolgozzanak. A zsidó monda szerint a 16. század végén a prágai gettóban Maharal vagyis Júda Löw ben Becalél rabbi a titkos tan, a kabbala segítségével egy szájába tett varázserejű papír segítségével életre keltette a Moldva folyó partjáról hozott agyagból gyúrt mesterséges embert, aki szombatnapig szolgálatokat végzett neki. Ám ha a rabbi az Isten nevével ellátott papírt kivette a szájából, a Gólem ismét alaktalan tömeggé vált. Ez volt a programozása A legenda szerint a maradványai a mai napig megtalálhatók Prágában az Altneu-zsinagóga padlásán. Mesterséges emberrel az alkimisták is kísérleteztek. Ez volt a homunculus. A középkorban az alkimisták között széles körben elterjedt tan volt a tisztán kémiai eljárással előállítható mesterséges ember receptje, ugyanúgy meg akarták oldani, mint az aranycsinálás titkát. Főleg Paracelsus hirdette, hogy lombikban is elő lehet állítani embert vagy emberszerű lényt. Azt tartották, hogy az ivarsejtben egy kis homunculus van, mely kizárólag növekedéssel válik emberré. A harmadik ilyen lény Dr. Victor Frankenstein alkotása, mely Mary Shelley 1818-ban megjelent horror-regénye alapján hamar világhírű lett. Cselekményében egy fiatal tudós, dr. Frankenstein egy halottat keltett életre. A Frankensteintörténet valós alapja, hogy egy kivégzett gyilkos holttestével orvosi kísérletet hajtottak végre, hogy vissza tudják-e hozni az életbe. Bár áramütés hatására az izmok összerándultak ugyan, de a szív nem kelt életre. Számtalan kiadást megért könyvek születtek az ötletből, melynek sikereit nem nélkülözték az filmkészítő stúdiók tucatjai sem. Az első Frankenstein-filmet

71 Universal Pictures 1931-ben készítette el. Magyar vonatkozása, hogy Lugosi Béla játszotta volna a főszerepet, de ő a Drakula sikere után ezt a szerepet visszalépésnek tartotta. Azt hiszem mindnyájunkban Boris Karloff alakítása él, ha Frankenstein filmbeli története szóba kerül. 71

72 72 A fenntarthatósághoz kapcsolódó faipari kutatások tudománymetriai vizsgálata TÓTH ZSOLT Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar NOVOTNI ADRIENN Soproni Egyetem, Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Absztrakt A faipari termékek értékláncának és életciklusának fenntarthatóvá tétele a faipari menedzsment egyik kulcskérdése, amely már a FAO stratégiai céljai között is prioritást élvez. A fenntartható faipar fontos szerepet játszhat a szén-dioxid kibocsátás radikális csökkentésében és a fejlődő világ gazdasági, társadalmi és környezeti problémáinak kezelésében. A változás egyik fő akadálya a faipar rossz társadalmi megítélése, amely elsősorban a keresleti oldalon és a nemzetközi programok forrásgyűjtése során jelent problémákat. A szerzők tanulmányukban a fenntartható faipar fő fejlődési irányainak áttekintése után tudománymetriai eszközökkel megvizsgálják, hogy a fenntarthatóság a nemzetközi, faipari tudományos szakirodalomban milyen súlyt képvisel, s milyen trendek jellemzik. A cikkben a faipar alatt a faipari termékek teljes életciklusát értik, azaz az egyszerűség kedvéért az erdészet bizonyos elemeit (pl. fatelepítés és fakitermelés) is a részének tekintik. Kulcsszavak: tudománymetria, fenntarthatóság, fenntartható faipar, Scopus JEL-kódok: M11, N5 Bevezetés A Sustainable Wood for a Sustainable World (SW4SW, Fenttartható Fa egy Fenntartható Világért) kezdeményezést a FAO 2018-ban fogadta el, megvalósításában számos nemzetközi szervezet (ACSFI, CIFOR, ITTO, WWF) részt vesz. (FAO, 2018b) A faipar és a tőle nehezen elválasztható egyes erdészeti tevékenységek (a későbbiekben az egyszerűség kedvéért: faipar) fenntarthatóságának koncepciója fontos tényező az Agenda 2030-ban, az ENSZ integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszerében is (United Nations, 2019), de a 2015-ös Párizsi Egyezményben is megjelent (United Nations, 2015). A faipari termékek teljes életciklusának fenntarthatósága viszonylag új elem a környezetvédelemben, a korábbi megközelítések alapvetően az erdők megőrzésére koncentráltak. Egyre világosabbá vált azonban, hogy az erdők csak akkor őrizhetők meg, ha tudomásul vesszük, hogy az erdő számos egyéb funkciója mellett a faipar nyersanyagforrása. Különösen a fejlődő országokban elképzelhetetlen az erdőterületek megőrzése pusztán környezetvédelmi célokra hivatkozva. (Nambiar, 2019)

73 73 Az SW4SW szembenéz egy másik alapproblémával is. A faipar évtizedek óta nagyon súlyos támadásoknak van kitéve a környezetvédők részéről. Ez részben a nem, vagy korlátozottan fenntartható technológiáknak köszönhető. Azonban számos fából készült vagy faalapú termék helyettesítő termékei jóval nagyobb környezeti károkat okoznak, különösen, ha a teljes termékéletciklust vizsgáljuk. (Klarić és Obučina, 2020) A faipar elleni kritikák egyes termékek keresleti oldalán visszaesést okoztak a fejlett országokban, s a folyamat korántsem zárult le. (Paluš és Slašťanová, 2019) Ez részben fenntartható gazdálkodásra való törekvést eredményezett (Casey et al., 2017), részben még fenntarthatlanabb gazdálkodáshoz vezetett. A brazíliai erdőtüzek felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben az erdei nyersanyagok (főleg a fa) és termékek nem elég jövedelmezőek, vagy felhasználásuk esetleg adminisztratív akadályokba ütközik, akkor az erdő helyén már a teljes kiirtással (felégetéssel) elképesztő környezetvédelmi károkat okozva gyakran szarvasmarha-legelőket vagy szójababföldeket alakítanak ki. (DeFries et al., 2013) (Természetesen a probléma számos egyéb gazdaságitársadalmi tényezőre vezethető vissza.) Ugyanilyen súlyos problémát jelentenek az olajpálmaligetek Délkelet-Ázsiában az egykori természetes erdők helyén. Eközben a fa mint energiahordozó és döntően alacsony hozzáadott értékű feldolgozásra váró alapanyag iránti igény a fejlődő és felzárkózó országokban szintén hatalmas erdőpusztításokhoz vezet, amelyeket a legkedvezőbb esetben is csak monokultúrás ültetvényekkel pótolnak. (Henders et al., 2015) A főleg a magas szinten feldolgozott faipari termékek környezetvédelmi szempontból reális szemlélete, a jobb marketing, a teljes termékéletciklus fenntarthatóbbá tétele, s az erdő és a fa jövedelmezőségének javítása a helyi közösségek szintjén kulcsfontosságú tényező lehet az erdők megőrzése és a fenntarthatósági célok teljesítése érdekében. A fa növekvő high-tech felhasználása a kedvező folyamatokat erősítheti. (FAO, 2018b) A fenntartható faipar koncepciója A különböző erdőtípusok közül környezetvédelmi szempontból az örökzöld lombos erdők (EBF, evergreen broad-leaved forest; a trópusok és szubtrópusok jellemző természetes erdőtípusa) megőrzése kulcsfontosságú, mivel karbonmegkötési képességük kiemelkedően magas (0,388 kgc m -2 yr -1 ), egységnyi területre számítva minden más erdőtípus karbonmegőrzési képességének a többszöröse (3,5-9-szerese). (Zhao et al., 2019) A többi erdőtípus (ECF, DBF, DCF és ECDBMF) megóvása is fontos, hiszen ezek karbonmegkötési képessége is jóval magasabb, mint az adott éghajlaton helyükre telepíthető különböző fásszárú ültetvényeké, szántóföldeké és legelőké. A különböző természetes erdőtípusok pedig egymás helyén nagyon korlátozottan alakulhatnak ki vagy telepíthetők. A szén-dioxid kibocsátás és a szén-dioxid megkötés mérlege a természetes erdőtakarók esetén szintén jóval kedvezőbb. (Pang, 2019) A természetes, örökzöld lombos erdők azonban (mint láttuk) súlyos veszélyeknek vannak kitéve, s megőrzésük elképzelhetetlen fenntartható fakitermelés és faipar nélkül.

74 74 Az SW4SW a Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs, Sustainable Development Goals) közül 11-nek a megvalósításhoz járulhat hozzá az alábbi négy területen megvalósított lépések segítségével (FAO, 2018b): (1) A fenntartható faipari értékláncok és termékek előnyeit nemzetközi szinten kell elismerni, s be kell építeni a fenntarthatósági és klímavédelmi stratégiák, ill. a nemzeti politikai keretek közé. (2) Növelni kell az erdőgazdálkodás kapacitásait a fenntartható fakitermelés érdekében, a fenntartható fakitermelést pedig a fenntartható tájgazdálkodás különböző szintjeinek megfeleltetve kell szemlélni. (3) Szélesíteni kell a fenntartható faipari értékláncok és termékek piaci és finanszírozási lehetőségeit. (4) A fenntartható faipari értékláncok és a fenntartható faipari termékek biogazdálkodáshoz és újrahasznosításhoz való hozzájárulását mind a fejlett, mind a fejlődő országokban erősíteni kell. A fenti célok természetesen mindenképpen támogatandók. Azonban már az alapvető célokat megfogalmazó római világkonferencián kirajzolódtak a megvalósítás előtt álló fő akadályok. A faipar fenntarthatósága ugyanis igen összetett műszaki, gazdasági, és politikai problémák megoldását igényli. A megoldás módszerei alapvetően ismertek a szakemberek előtt, s egyes országok Kameruntól Kínáig igen komoly eredményeket értek el az utóbbi években. Néhány probléma azonban jelenleg globális szinten megoldhatatlannak tűnik: (1) A fejlődő országok relatíve szerény fogyasztói igényeit a fejlett országok közvéleménye és politikai vezetői nem fogadják el, s emellett rendkívül szigorú normákat fogalmaznak meg a számukra. (Sommer et al., 2017) (2) A SW4SW a probléma súlyához képest igen alacsony költségvetéssel tervez (19 millió USD), de egyelőre még ennek a forrásoldalát is csak részben sikerült biztosítani, főként az ENSZ utóbbi időben tapasztalt alulfinanszírozottsága miatt. (FAO, 2018a) Az elmúlt években a környezetvédelmi támogatások helyett egyes nyugati kormányok a szigorú környezetvédelmi szabályozások politikáját követik, miközben a problémák megoldása hatalmas anyagi forrásokat kívánna. (Adhikari, 2019) (3) A faipar és az erdőgazdálkodás a világ GDP-jének alig 1%-át adja, főleg a fejlett országok kormányai számára marginális területnek számít. (FAO, 2018b) (4) Az élelmiszer, az ipari és az energianövények, ill. az ipari területek iránti igény folyamatosan nő, miközben az alacsony feldolgozottságú fatermékek (pl. cellulóz) iránti igény 2030-ra megnégyszereződhet. Mindez nem kedvez a fenntartható gazdálkodásnak, különösen az alapanyag-kitermelésben. (FAO, 2018b) (5) A faalapú high-tech termékek előállítása főleg a fejlett országokban és Kínában történik, így a magas hozzáadott értékből fakadó többletjövedelmek fejlesztési forrásként főleg nem a fejlődő országokban jelennek meg. (Klarić és Obučina, 2020) A problémák rendkívül gazdag kutatási területet jelentenek, s a FAO is külön kiemelte a tudományt, mint az SW4SW egyik célcsoportját.

75 75 Érdekes kérdésnek tűnik tehát annak megvizsgálása, hogy növekedés tapasztalható-e a fenntartható faipari tudományos kutatások (publikációk) területén a környezetvédelmi kutatásokhoz és azon belül a fenntartható nyersanyagokhoz képest. 3. A fenntartható faipar súlya a tudományos kutatásban A fenntartható faipar súlyának időszaki változását a Scopus adatbázisának évenkénti találatértékeivel mértük fel. A vizsgálat során a sustainable wood (fenntartható fa), az environmental protection (környezetvédelem) és a sustainable material (fenntartható nyersanyag) kulcsszavak évenkénti gyakorisága jelentette a számítások alapját (a továbbiakban rendre: SW, EP, SM). Az adatfelvétel (adatexport) október 3-4. között történt. Az SW-hez tartozó publikációkat 1975 és 2020 között években közölték az adatbázis szerint. Az SW gyakorisága 2018-ban vette fel a maximális értékét (664). (2019 és 2020 az adatfelvétel idején nem tekinthető teljes évnek.) Ugyanezek az adatok EP és SM esetén rendre: , max. érték 2018: ; , max. érték 2018: Az adatok vizuális alakulásuk alapján polinomiális (harmadfokú) vagy exponenciális trenddel tűntek leírhatónak. Az összehasonlíthatóság kedvéért az 1975 és 2018 közötti időszakra írtuk fel ezeket. A trendegyenletek tapasztalati értékekre való illeszkedését az R 2 mutatóval vizsgáltuk. R 2 0,85 feletti alakulása esetén tekintettük úgy, hogy a kapott trendegyenlet jól leírja a tapasztalati értékeket. (Welc és Esquerdo, 2018) Pol. trendegyenlet és R 2 (SW): y = 0,0143x 3-0,3803x 2 + 3,671x - 9,122, R 2 = 0,9904 Exp. trendegyenlet és R 2 (SW): y = 0,491e 0,1784x, R 2 = 0,947 Pol. trendegyenlet és R 2 (EP): y = -0,0289x 3 + 6,6316x 2-1,409x + 589,9, R 2 = 0,9884 Exp. trendegyenlet és R 2 (EP): y = 728,6e 0,0676x, R 2 = 0,9695 Pol. trendegyenlet és R 2 (SM): y = 0,2771x 3-11,657x ,71x - 360,39, R 2 = 0,99 Exp. trendegyenlet és R 2 (SM): y = 0,4788e 0,2319x, R 2 = 0,9519 Ahol x = n-edik év, y = a publikációk évenkénti gyakorisága Bár formálisan a harmadfokú polinomiális egyenletek illeszkedtek jobban a tapasztalati értékeinkre, az adatok jellege alapján úgy véljük, hogy helyesebb, ha mindhárom esetben exponenciálisan növekvő trendről beszélünk. (Az R 2 mutató értéke exponenciális trend esetén is meglehetősen magas.) Bár a kapott egyenletek összehasonlíthatók, s ábrázolásuk után különösen feltűnő a trendek közötti különbség, úgy találtuk, hogy a helyzetet az olvasó számára leginkább az jellemzi, ha évenként képezzük EP és SW, illetve SM és SW gyakoriságának hányadosait. A zéró értékek és az outlierek kiszűrése után azt tapasztaltuk, hogy az első esetben (1.ábra) csökkenő exponenciális trend, a második esetben (2. ábra) növekvő lineáris trend tapasztalható. R 2 mutató értéke mindkét esetben magas.

76 76 1. ábra EP/SW arány zéró értékek és outlierek nélkül 2. ábra SM/SW arány zéró értékek és outlierek nélkül Összegzés Megállapítható, hogy a fenntartható faiparhoz kapcsolódó publikációk száma exponenciálisan nőtt, de ez a másik két kulcsszóval ellátott s még nagyon sok egyéb területet érintő publikációkra is igaz. A fenntartható faiparhoz kapcsolódó cikkek gyakoriságának száma nőtt a környezetvédelmi publikációk számához képest, de a fenntartható nyersanyagok területén évről évre több publikáció születik. Úgy tűnik, hogy a fenntarthatósági szempontból kulcsfontosságú terület felfedezése egyelőre várat magára. Ebben minden bizonnyal szerepet játszanak azok a tényezők, amelyek az SW4SW stratégiai céljainak megvalósulását is akadályozzák.

77 77 A számítások során felhasznált adatokat tartalmazó táblákat és a részeredményeket a toth.zsolt@uni-sopron.hu vagy a novadrienn@gmail.com címre küldött nyomán tudományos kutatás céljára bárkinek szívesen rendelkezésére bocsátjuk. Irodalom [1] Adhikari, B. (2019). United Nations general assembly voting and foreign aid bypass. International Politics, Volume 56, Issue 4, 1 August 2019, pp [2] Casey, S., Chow, K., Krichevsky, D., Mejia, A. és Parker, E. (2017). Developing a Sustainable Roadmap for Ebony Production in Cameroon. UCLA Environmental Science Senior Practicum [3] DeFries, R., Herold, M., Verchot, L., Macedo, M.N. és Shimabukuro, Y. (2013). Exportoriented deforestation in Mato Grosso: Harbinger or exception for other tropical forests? Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, Volume 368, Issue 1619, 5 June 2013 [4] FAO (2018a). Concept note for a JOINT INITIATIVE of the Collaborative Partnership on Forests. FAO Headquarters, Rome, Italy. [5] FAO (2018b). Sustainable Wood for a Sustainable World. Global Meeting Report, 31 October - 1 November 2017, FAO Headquarters, Rome, Italy. [6] Henders, S., Persson, U.M. és Kastner, T. (2015). Trading forests: Land-use change and carbon emissions embodied in production and exports of forest-risk commodities. Environmental Research Letters, Volume 10, Issue 12, 22 December 2015, Article number [7] Klarić, S. és Obučina, M. (2020). New Trends in Engineering Wood Technologies. Lecture Notes in Networks and Systems, Volume 76, 2020, pp [8] Nambiar, E.K.S. (2019). Re-imagining forestry and wood business: Pathways to rural development, poverty alleviation and climate change mitigation in the tropics. Forest Ecology and Management, Volume 448, 15 September 2019, pp [9] Paluš, H. és Slašťanová, N. (2019). Requirements for green public procurement of wood-based products in the EU. Digitalisation and Circular Economy: Forestry and Forestry Based Industry Implications - Proceedings of Scientific Papers, 2019, pp [10] Pang, J., Li, H., Tang, X. és Geng, J. (2019). Carbon dynamics and environmental controls of a hilly tea plantation in Southeast China. Ecology and Evolution, Volume 9, Issue 17, 1 September 2019, pp [11] Sommer, J.M., Shandra, J.M. és Restivo, M. (2017). The World Bank, contradictory lending, and forests: A cross-national analysis of organized hypocrisy. International Sociology, Volume 32, Issue 6, 1 November 2017, pp [12] United Nations (2019). The Sustainable Development Goals Report United Nations Publications, Department of Economic and Social Affairs [13] United Nations (2015). Paris Agreement. United Nations, Climate Change. [14] Welc, J. és Esquerdo, P.J.R. (2018) Common Pitfalls in Regression Analysis. In: Applied Regression Analysis for Business, Springer, Cham.

78 [15] Zhao, J., Ma és J., Zhu, Y. (2019). Evaluating impacts of climate change on net ecosystem productivity (NEP) of global different forest types based on an individual tree-based model FORCCHN and remote sensing. Global and Planetary Change, Volume 182, November 2019, Article number

79 79 KKV digitális érettség meghatározása Fuzzy eszközzel GUBÁN ÁKOS Főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem SÁNDOR ÁGNES Tanársegéd, Budapesti Gazdasági Egyetem FAUSZT TIBOR Főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem Bevezetés Az Ipar 3.0. és 4.0 erős hatással volt a KKV szektor minden szereplőjére. Egyrészt az információ technológiai eszközök teljesen beintegrálódtak a cégek életébe, majd elindult az Internet alapú hálózati kommunikáció. Jelenleg az okos megoldások terjednek a szektor élen járó cégeinél. A IT megoldások a KKV szektorban a digitalizáció fejlődésében és változásában érhető utol a leginkább. Ezek hatása alapjaiban változtatja meg a digitális eszközök integrálódását, használatát, valamint a cégek lehetőségeit, piaci szerepüket. (Bonnet Maulik, 2017). Leginkább a piaci szereplőkkel történő kapcsolatokban jelenik meg ezáltal gyorsabban tud reagálni a piaci helyzet változásaira. mindez csak akkor működik megfelelően, ha az értékláncban alkalmazott jól megválasztott eszközök segítségével automatizmusokon keresztül hatnak a belső folyamataikra. (Carlsson, 2018). Elsőre úgy tűnhet, hogy az IT eszközök maguk, önállóan képesek megváltoztatni a vizsgált KKV-k piaci helyzetét. Ez nem igaz, hiszen nagyon fontos emellett a vállalat stratégiája, rugalmassága, alkalmazkodás képessége. Ez azt jelenti hogy a cégek informatikai képessége és érettsége nem elegendő minőségi szintjüknek a meghatározásához. Ezért a KKV-k érettségét digitalizációs oldalról kell vizsgálni, amiben már benne vak az IT érettség, IT segítségével történő stratégia reakció képeség, továbbá belső folyamatok rugalmassága, melyet az IT eszközök vezérelnek, monitoroznak és szabályoznak. Tehát a stratégia, a kultúra és a vezetés is nagymértében befolyásolja a digitalizációt, amelyből az következik, hogy egy komplex és integrált egységről van szó (Kane et al., 2015). Az nyilvánvaló volt sőt evidenciának tekinthető - a modern technológiák megfelelő és gyakorlott használata hozzájárulhat a vállalatok jelentős fejlődéséhez. Az e-környezet számos lehetőségeket kínál leginkább a mikro-, kis- és közép vállalatoknak, amelyeknek korlátolt erőforrásokkal rendelkeznek, az ebbe a környezetbe tartozó e-eszközök használata fokozza a hatékonyságot, a profitabilitást valamint a versenyképességet (Sceulovs Gaile-Sarkane, 2014). A cikkben egy digitális érettség kezdeti meghatározására szolgáló eszközt mutatunk be..

80 80 Digitális érettség, mint KPI Mint a bevezetőben jeleztük a digitális érettség nem csak az IT minőségen múlik, hanem IT és szervezeti stratégiai összetevőkön is. Tehát jelenleg azok a cégek akik, közösségi (social), mobil, analitikus és felhő (Fulop et al., 2014) alkalmazása irányába mozdultak el jobban tudnak a piaci viszonyok között mozogni, valamint jobban kontrollált kockázatvállalásra ösztönzöttek, mint azok még nagyon a kezdeténél tartanak (Kane et al., 2015). Egy jól kialakított digitális érettségi modell a digitális fejlődés folyamatának fázisaiban alkalmazható többek között azért, hogy segítsen azonosítani a hiányosságokat, meghatározni azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre összpontosítani kell, és ahonnan elindulhat a cég (Deloitte, 2018). Itt meg kell jegyezni, hogy a digitális átalakulásban (fejlődés), nem feltétlen a digitális szóra kell koncentrálni, mivel beágyazottsága miatt minden területre ható fogalomról van szó, inkább az átalakulást kell vizsgálni, amelyben döntő jelensége van az emberi tényezőnek (Westerman, 2017). Az elmúlt pár évben számos érettségi modellt alkottak, ennek ellenére nem ismerünk a tényleges mérőszámot. Digitális érettség komponensei A digitális érettség kezdeti kialakításához egy Fuzzy modellt fogunk használni. Természetesen egy Neuro-Fuzzy modell sokkal jobb lenne, mivel nem áll rendelkezésünkre semmilyen korábbi mérés, nem tudjuk tapasztalati úton megbecsülni a cégek érettségét. Így nincs tanitó mintánk. Természetesen a kezdeti úton kialakított Fuzzy modell eredményeinek vizsgálata után melyben a modellt kézi hangolással finomítjuk kapunk egy kezdeti értékrendszert. Szakértőkkel történő elemzések után, amennyiben elfogadható az cég-érték pár, akkor ezeket már egy új Neuro-Fuzzy modell felépítésére felhasználhatjuk és pontosítását már automatizmuson keresztül elvégezhetjük. A Fuzzy modell kialakításához szükség van a mérési szempontok definiálására. A szakirodalmi elemzések alapján kialakításra került a digitális érettséget leíró modell, amelynek legfőbb célja a kis- és középvállalkozások digitális érettségi mutatószámának kialakítása. Ezen index kialakításban öt tényezőcsoportot jelöltünk ki: 1. Hardver 2. Szoftver 3. Menver 4. Orgver 5. Online jelenlét Természetesen ezek a kategóriák idejétmúltnak is tűnhetnek, hiszen a hardver szerepe nagyon megváltozott. Ahhoz tehát, hogy egy vállalat digitálisan érett tudjon lenni, mind a megfelelő technológiai és technikai háttérnek rendelkezésre kell állnia, mind pedig a szervezeti szabályozásnak/felépítésnek igazodnia kell az adatvezérelt működéshez, amelyben kulcs szereppel bír az emberi tényező is.

81 81 A később bemutatásra kerülő Fuzzy módszer pontosítása érdekében a tényezők között egy súlyozást alkalmazunk. Ennek meghatározása érdekében kérdőív került kiküldésre a témában kompetens IT szakemberek részére ahhoz, hogy meg lehessen határozni a modellben az egyes csoportok súlyszámait. A kérdőív az egyes tényezők egymáshoz való viszonyára fókuszált, amely alapján a megkérdezettek preferencia rendszerei egy-egy aggregált súlyszámban kerültek egyesítésre. A kitöltött kérdőívek esetében Guilford- és a páros összehasonlítás módszerek kerültek alkalmazásra, amely alapján kiszűrésre kerültek azon megkérdezettek válaszai, ahol ellentmondásosságot lehetett tapasztalni a preferenciarendszerben, azaz hiányzott a konzisztencia (transzformált Guilford féle preferencia eljárással). Összesen 73 db válasz érkezett a szakemberektől. A konzisztencia értékét pedig 0,75-nek határoztuk meg. Mivel az egyes tényezők fontossága minden szakértő számára eltérő lehet, ezért az összemérési eljárás első lépése mindenképpen arra kell, hogy irányuljon, hogy az egyes értékelt tényezők azonos súlyázás alapján kerüljenek rendezésre (Faust, 2011). A kérdőív alapján az alábbi súlyokat kaptunk meg az egyes tényezők esetében: 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0,00 0,16 0,20 0,23 0,21 0,20 Hardver Szoftver Menver Orgver Online jelenlét 1. ábra Az értékelési tényezők súlyozása. Forrás: saját szerkesztés A 3. ábrán látható, hogy a legnagyobb súllyal a menver szerepel, azaz a szakemberek megítélése alapján a digitális érettség szempontjából az emberi tényező játssza a legfontosabb szerepet. Majd ezt követi az orgver, vagyis lényeges, hogy milyen a számítógépes adatfeldolgozás ügyviteli folyamata: a gazdasági rendszer folyamata és hatóköre a szervezet keretein belül. Az orgver-t szorosan követi a szoftver és az online jelenlét fontossága, végül pedig a hardver látható. Az eredmény első vizsgálata során meglepetést okozott, hogy az IT szakemberektől leginkább a szoftver környezet prioritását vártuk volna. Ellenben az is belátható, hogy a jelenlegi kkv környezetben minőségi IT szakember hiány tapasztalható. Sok esetben alulképzett IT szakembernek nevezett rendszergazdák garázdálkodnak és nagyon sok kárt okoznak az üzemeltetésben, az IT környezet kialakításában és a profilhoz igazodó működtetésben illetve az IT szakemberek megítélésében. Ez közvetlenül és kölcsönösen hat az orgver hibás kialakítására is. A fenti súlyszámokat a fuzzy szabályokban fogjuk felhasználni a két lépcsős módszertan kialakításához. Az első lépésben az értékelési tényezők számértékét alakítjuk ki komponensek segítségével. Mivel általánosan is szeretnénk véleményt alkotni, ezért olyan tényezőket használunk, amelyek egy korábbi kutatás adatbázisára fognak épülni. Az adatbázisból a következő komponenseket választottuk:

82 Hardver: munkaállomások és felhasználók aránya, belső hálózat minősége (ideértve a belső mobilitás WiFi, Intranet), külső hálózat/internet minősége, hardver kora (funkció függvényében). A felhőszolgáltatások térnyerése és a belső hálózati rendszerek miatt a klasszikus értelemben vett hardver szerepe nagymértékben csökkent. Mivel a cégek esetében a szoftverbérlés felhőszolgáltatáson keresztül nagymértékben csökkenti az igényelt hardver eszközök mennyiségét és minőségét nincs szükség saját szerverekre, komolyabb munkaállomásokra stb. Sok esetben a konzumerizáció miatt elengedő egy mobil eszköz használata is, amely szintén a hardver háttérbe szorulását eredményezi. Más esetben a mobileszközök száma eleve biztosított, csak a desktop funkciókhoz szükséges arány lényeges. Az internet léte ma már alap, ennek minősége a cég működésére is nagy hatással lehet. A hardver kora, mint minőségi kategória függ a rajtuk futtatott szoftverek minőségétől is, nem minden esetben kell a legkorszerűbb (ezáltal a legdrágább) hardver. Szoftver: irodai szoftverek, cél/speciális szoftverek, szoftver integráció minősége. A tulajdonságok kkv esetében megfelelőek, ma irodai szoftverek nélkül nincs megfelelő működés (Nagyné Gubán, 2019). Az teljesen eltérő lehet, hogy miket foglal magába ez a kategória: van ahol a hagyományos Office csomagok elegendőek; van, ahol irodai szoftver részét képezheti, a HR szoftver, vagy esetleg a CRM rendszer. A cél-szoftverek viszont nagyon eltérőek lehetnek, és ezek minősége nagyban befolyásolhatja a cég működését. Ide értendő a vállalatirányítási rendszer (sok esetben számlázó-, könyvelő-, vagy webshop- és megrendelés kezelő szoftver), illetve a tevékenységgel szorosan összefüggő célrendszerek. Igen fontos az integráció, ami egyértelműen befolyással van az adatredundanciára és adatinkonzisztenciára. A szoftverek ergonómiája kiemelt jelentőségű a gyors és kényelmes kezelés miatt. Nagyon fontos lenne vizsgálni a shadow IT jelenlétet és ennek szintjét, de a cégek erről semmiképpen sem szeretnek nyilatkozni, mivel ez akár büntetést is maga után vonhat. Menver: fejlődési képesség, adaptálhatóság (helyzethez alkalmazhatóság), szaktudás megjelenése. Mint a legfontosabb kategória, sok szempontból vizsgálható. Fontos a személyek IT kompetenciája, de kizárólag a releváns szaktudás (Nagyné Gubán Koloszár, 2018). Nem feltétlen kell szuper programozói képességgel rendelkezni egy célszoftver alkalmazásához, elegendő a folyamatok átlátása és a szoftver működtetésének (néha működésének) ismerete. A túlképzettség sokszor hátrány is lehet. Fontos, hogy a szakember az IT ismereteit fel tudja használni és képes legyen ezt adaptálni az adott munkakörnyezetbe. Mivel az IT környezet nagyon gyorsan változik, ezért szükséges az IT szakember rugalmas megújulása. Jó szoftver és hardver környezet esetén is rossz személyi feltételek nagyon komoly zavarokat eredményezhetnek. Orgver: belső szabályozás, adatvédelem, IT környezeti beszerzési politika. Az adatvédelem és az ezt is szabályozó belső rendszer kulcsfontosságú a jó és megbízható működéshez. A kialakított architektúra az optimális működést eredményezheti, ez nagymértékben függ az IT beszerzési politikától és az IT kontroll szabályzattól is, hiszen a legolcsóbbat szemlélet sok problémát okozhat. Online-jelenlét: rendelkezi-e saját web megjelenéssel, van-e keresésoptimalizálás (egyáltalán megjelenési koncepció hatékonyság elemzés, javítás), online tevékenység (tipikus a webshopok 82

83 83 esetében), ergonomikus kialakítás. A kkv-k piacon való jelenlétének egyik alapvető lehetősége. Ma már kevés egy statikus, nem túl gyakran karban tartott weboldal, inkább többoldalas, dinamikus, gyakran karbantartott és ráadásul ergonomikus megoldásra van szükség. Egy jó keresőoptimalizálási stratégiával növelhető a gyors elérés, és a keresőkben elől történő megjelenés. Fuzzy modell és tesztfutások A fuzzy modell alkotása során egy kétlépcsös Fuzzy rendszert konstruáltunk. Első lépcsőben az öt komponens tényezőinek segítségével határoztuk meg a komponensek valódi értékét. Majd ezek felhasználásával készítettük el a digitális érettség számértékét. Az első amivel a létrehozáskor szembesülünk az az, hogy milyen tagsági függvényeket határozunk meg. Egyrész az adott paraméter esetében ha nincs természetes kvalitatív értékhalmaza menyi tagsági függvényt használjunk és azok milyen típusúak legyenek valamint milyen tartományokat jelöljenek ki. A teszt során eltérő eseteke kellet alkalmazni, mivel alapvető tapasztalatunk nincs a komponensek és paramétereik kapcsolata között, kézi hangolást használva egyes esetekben trapéz függvény tűnt célszerű megoldásnak, másik esetben háromszögfüggvényeket alkalmaztunk. A 1. mellékletben lévő listában látható, mely paraméter milyen tagsági függvényekkel szerepel és milyen komponenst milyen tagsági függvénnyel defuzzyfikáltunk. Majd a második lépcsőben előállítjuk a digitális érettségi mutatót. Két megoldást alkalmaztunk az egyikben összevontuk első megoldásban összevont fuzzy függvényeket alkalmaztunk. 2. ábra Az Összevont Fuzzy modell. Forrás: saját szerkesztés Második esetben két lépcsős megoldást készítettünk:

84 84 3. ábra Kétfázisú modell. Forrás: saját szerkesztés Rendelkezésünkre állt 21 általunk bemért KKV paraméter szintű teszt adatnak ezekre hangoltuk rá a fuzzy modellünket az eredményeket 2. melléklet mutatja be. Összefoglalás Az alkalmazandó tanító adat előállító Fuzzy eszköz sokat segíthet a végleges Neuro-Fuzzy eszköz megalkotásához. Ehhez fontos a paraméterek pontos leképezése a KKV-k számára egységes módon. Azaz a egy egzakt pontozási rendszert kell kialakítani a paraméterek számára, amely által generált értékhalmaz vizsgálatának eredménye alapján további hangolást végezhetünk a módszeren. Amint rendelkezésre áll szakértők által elfogadott végleges tanító adatrendszer, abban az esetben elkezdhetjük felépíteni az új végleges modellt. Felhasznált irodalom [1] Bonnet, D. Maulik, P. (2017): Reframing Growth Strategy in a Digital Economy. MIT Sloan Management Review, [on-line]. ( ) [2] Deloitte (2018): Digital Maturity Model - Achieving digital maturity to drive growth [on-line]. [3] Faust D. (2011): Rendszertechnika [on-line]. ( ) [4] Fulop, M. T. et al. (2014): The implementation degree of recommendation regarding the "Comply or Explain" statement and its efficiency via Cloud computing, PROCEDIA ECONOMICS AND FINANCE 15 pp Paper: -, 8 p. (2014) [5] Gill, M. VanBoskirk, S. (2016): The Digital Maturity Model 4.0 [on-line]. ( ) [6] Gubán, M. (2011): Non-linear programming model and solution method of ordering controlled virtual assembly plants, Logistics - The Eurasian Bridge : Materials of V International scientifically-practical conference Krasnoyarsk, (2011) pp

85 85 [7] Kane, G. C. et al. (2015): Strategy, not technology, drives transformation. MIT Sloan Management Review/Deloitte 2015 Digital Business Global Executive Study. [online]. ( ) [8] Kóczy T. L. - Tikk D. (2000): Fuzzy rendszerek [on-line]. ( ) [9] Kóczy T. E. et al (2006): Fuzzy következtető rendszerek alkalmazása mobil hálózatok felügyeletében. Híradástechnika, LXI. évfolyam. pp [10] Lloyds Bank (2017): UK Business Digital Index 2017 [on-line] ( ) [11] Manyika, J. et al. (2016): Digitalization globalization: The new era of global flows [online]. ( ) [12] Nagyné, H. Zs. Gubán, M. (2019): Informatikai alkalmazások és IT-szakemberigény összefüggései a magyarországi vállalkozások körében. JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK 14 : 2 pp , 18 p. [13] Nagyné, H. Zs. Gubán, M. Koloszár, L. (2018): Az informatikusképzés a felsőoktatásban. GIKOF JOURNAL: A NEUMANN JÁNOS SZÁMÍTÓGÉP-TUDOMÁNYI TÁRSASÁG GAZDASÁGINFORMATIKAI KUTATÁSI ÉS OKTATÁSI FÓRUM SZAKMAI SZERVEZET SZAKFOLYÓIRATA - : 11 pp , 11 p. [14] SAP (2017): Maturity Model and Best Practice [on-line]. eda71af511fa.html ( ) [15] Schopp A. (2018): Digitálisan éretlen magyar kkv-k [on-line]. ar_kkv-k.html#.w1b2acopxkw.facebook ( ) [16] Siler, W. Ying, H. (1989): Fuzzy control theory, Fuzzy Sets and Systems, Volume 33, Issue 3, pp [17] Westerman, G. (2017): Your Company Doesn t Need a Digital Strategy [on-line]. MIT Sloan Management Review. ( ) Mellékletek 1. Első lépcsős tagsági függvények jellemzői Name='worstations/users', FIS='trapmf' NumMFs=3 Name='local-network',, FIS='trapmf' NumMFs=3 Name='hardware-av-age', FIS='trimf' NumMFs=3 Name='Internet', FIS='trimf' NumMFs=4 Name='office-sw', FIS='trimf' NumMFs=3 Name='level-of-integration', FIS='trapmf' NumMFs=4 Name='target-sw', FIS='trimf' NumMFs=4 Name='upgradability', FIS=' trimf' NumMFs=3

86 Name='adaptability', FIS='trimf' NumMFs=3 Name='knowlwdge-adaptation', FIS='trimf' NumMFs=3 Name='Policy', FIS='trimf' NumMFs=3 Name='data-protection',FIS=' trimf' NumMFs=3 Name='Purchase-planning',FIS=' trimf' NumMFs=3 Name='webpage', FIS='trimf' NumMFs=3 Name='search-optimization', FIS='trimf' NumMFs=3 Name='online-activity', FIS=' trimf' NumMFs=3 Name='ergonomy', FIS='trimf' NumMFs=3 [Output] 86

87 87 Nemzetközi közúti áruszállító járatok optimális üzemanyag ellátásának tervezése Planning of optimal fuel supply of international transport activity GUBÁN MIKLÓS főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatika és Menedzsment Tanszéki Osztály KOVÁCS GYÖRGY egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Logisztikai Intézet Abstract Selection of petrol stations and the optimal amount of refilled fuel during long international road transport loops is depends on the individual decision of the camion driver, not defined by a central decision making process at forwarding companies. The aim of this study is to elaborate a mathematical method for planning the optimal fuel supply for international road transport activities to reduce the total cost of transport loops. Összefoglaló A legtöbb áruszállító vállalat nemzetközi körjáratai során a tankolási helyek megválasztása és a tankolt üzemanyag mennyiségének meghatározása nem központilag irányított, hanem a járművezető egyéni döntésén alapul, így a járatok teljesítéséhez felhasznált üzemanyag költsége nem optimális. A dolgozat célja egy pontos és megbízható matematikai modell és módszer kidolgozása az egyes áruszállítási feladatok teljesítéséhez szükséges optimális üzemanyag-felvételi helyek és mennyiségek meghatározására. A modell egy vegyes egészértékű nem lineáris programozási modell lesz, ami kezelhető optimalizáló eljárásokkal. A modellt és a hozzákapcsolódó feladatot egy egyszerű példán keresztül mutatjuk meg. A kidolgozott modell és a megadott eljárás alapján egy döntéstámogató szoftver kerül majd kidolgozásra, amely segítségével az egyes áruszállítási szakaszok gazdaságos teljesítéséhez szükséges információk előállíthatók, illetve a járművezetőkhöz eljuttathatók.

88 88 Bevezetés A termeléshez és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szállítási tevékenység intenzitása folyamatosan növekszik, a gazdasági teljesítmények növekedésének, az egyre nagyobb méreteket öltő ellátási láncoknak köszönhetően. Európában a közúti áruszállítás részaránya 78 %-a a teljes áruszállítási volumennek (2014. évi adat [1]), ráadásul ez a részarány folyamatosan növekszik. A teljes ellátási lánc költségének kb. 30 %-a az áruszállításból származik, ezért valamennyi termelő vállalat, szállítmányozó és fuvarozó vállalat nagy hangsúlyt fektet a szállítási tevékenység optimalizálására. A közúti áruszállító járatok szervezésénél a gyakorlatban megkülönböztetésre kerülnek az egyszerű járatok, az ingajáratok (egyszerű ingajárat, bővített ingajárat), valamint a körjáratok (terítő körjárat, gyűjtő körjárat, vegyes körjárat) [2,3]. A nemzetközi áruszállítás jellegzetessége, hogy többségében körjáratokból áll. Az áruszállító járatok szervezésének fő célja a gazdaságosság, vagyis az egységnyi árumennyiségre eső szállítási költség minimálása. Egy körjárat minden esetben a vállalat telephelyéről indul az első áru feladóhelyig, ahonnan a jármű az első leadóhelyre megy, majd onnan egy újabb feladóig, illetve leadóig, stb. (1. ábra). Az utolsó leadóhely után a jármű az útját a telephelyen fejezi be. A körjáratban a fel- és leadóhelyek száma tetszőleges számú lehet, sőt egy leadóhely egyben feladóhely is lehet. Telephely i. leadóhely 1. feladóhely i. feladóhely 1. leadóhely 1. ábra Körjáratok felépítése A környezeti feltételeknek megfelelő legjobb járművek kiválasztása Tegyük fel, hogy a vállalatnak K db jármű áll rendelkezésére. Jelölje t a járművek halmazát. Ekkor t = t % n. Rendeljük hozzá minden gépjárműhöz a környezeti faktorok vektorát: f = f % n. Rendezzük a t vektor elemeit a hozzárendelt f értékek csökkenő sorrendjében. Így a vektor első elemei azok lesznek, amelyeknek legjobb a környezeti értéke. Ezután válasszuk ki a rendezett vektorból az első olyan járművet amelyik rakodási kapacitása alapján megfelel a járat feltételeinek. Ez alapján környezettudatos lesz a járműválasztás.

89 89 Az optimális üzemanyagtöltő állomás(ok) helyének és a tankolás mennyiségének a meghatározása Az üzemanyag felvétel optimalizálási módszerének kidolgozására a korábban megadott módszerünkből indultunk ki [9]. Ezt kiegészítettük az azóta felvetődött paraméterekkel (időadatokkal). A szállító vállalatok többsége a nagy mennyiségű üzemanyag felhasználásnak köszönhetően valamely szerződéses üzemanyag forgalmazó partner kútjainál kedvezményes áron tankolhat. Az üzemanyag forgalmazó kiválasztásánál azokat preferálják, amelyeknek Európára kiterjedő üzemanyagtöltő állomás hálózata van. Az üzemanyag forgalmazótól megkérhetők GPS koordinátákkal megadva a lehetséges üzemanyagtöltő állomások, valamint az egyes kutaknál az aktuális üzemanyagár. Ezek alapján mindig megadható a kutak x,y koordinátája. A digitális útvonal-térképek az úthálózatokat rövid egyenes szakaszokra bontják [5]. Ezek segítségével bármely kiválasztott két pont (például egy telephely és egy kút, feladóhely és lerakóhely) segítségével meghatározhatjuk a pontok közti legrövidebb útvonal hosszát. Ezt megtehetjük például egy A* algoritmus használatával [4,7,8], de útvonal táblázatok (adattáblák) segítségével is megoldhatjuk [6]. Emellett a domborzati viszonyokra is kapunk információt, ami szintén fontos, hiszen a fogyasztás eltérő hegymenetben, illetve síkmenetben. Az útvonalkereső (pl. A*) algoritmus használatakor ki tudjuk kerülni azokat az útvonalakat, melyekre az adott járművel nem hajthatunk rá. Ehhez csak az adott útszakaszok útfeltételeinek adatait kell vizsgálni a kiválasztott jármű paraméterei alapján. Ha az út minőségi feltétele nem egyezik, vagy magasabb feltételű a járműhöz rendelt értéknél, akkor azt az útszakaszt kihagyjuk a kereső algoritmusban a vizsgálat során. (Ezt már eleve egy szűréssel az útkeresés elején megoldhatjuk.) Ezzel az algoritmust is gyorsítjuk, hiszen kevesebb útszakasz játszik szerepet a vizsgálatban. Minden útszakaszhoz az adott útadatbázisban meg van adva egy maximális sebesség, amely azt mutatja, hogy az adott szakaszon mi az a sebesség amivel az útszakaszon lehet haladni. A vizsgálat során meg tudjuk határozni az eddig megtett útszakasz hosszát és ennek megfelelően az időtartamát is (a maximális sebesség segítségével). Ez alapján az optimalizálás során figyelembe tudjuk venni az egyes le- és feladóhelyek által megadott határidőket is. A megtett útvonal időtartamát az útvonalkereső algoritmus alkalmazásakor kell figyelembe venni, ezért minden egyes szakaszhoz hozzárendeljük a legrövidebb időtartamot is. Az ismert adatok (kiegészítve az időadatokkal) Egy konkrét fuvarterv rögzíti azokat a helyeket (feladó helyek, leadó helyek) amelyeket az árurakodás szempontjából figyelembe kell venni. Ezeknek a sorrendje előre adott. Ezt a sorrendet használjuk a fel- és lerakóhelyek azonosítására. Jelölje N a felrakó és lerakó helyek számát, beleértve a kezdő és vég telephelypontot (ez lehet ugyanaz is körjárat esetén, de ebben az esetben két különböző indexszel jelöljük). Az egyes felés lerakóhelyeket egy 1 és N közti természetes számmal jelöljük. [9]

90 90 Definíciók Útszakasz. A továbbiakban útszakasznak nevezzük egy fel- vagy lerakóhely és a fuvarterv szerinti következő le- illetve felrakó hely között vezető utak halmazát. A gyakorlatban több út is vezethet két csomópont között, ezeket a kutaknál fogjuk definiálni. Az útszakaszt az i indexszel fogjuk jelölni. Kutak halmaza, lehetséges útszakasz. Jelölje T % az i-edik indulási hely és a i + 1-edik végpont közti kutak halmazát. Ekkor τ % = T % jelöli az i-edik útszakaszon a kutak számát (az útszakasz indexe megegyezik a kezdőpontja indexével). A kutakhoz tartozó útszakasz egy útját lehetséges útszakasznak fogjuk hívni. A lehetséges útszakaszt az i,k indexekkel jelöljük. Egy lehetséges útszakaszon legfeljebb csak egy kút lehet. Ha több van, akkor a modell mindig átalakítható olyan modellé ahol minden útszakaszon legfeljebb egy kút van (lásd a 4. megjegyzés állítását). Kutak jelölése. Jelölje t %' T % a k-adik kutat, (azaz a k-adik lehetséges útszakaszhoz tartozó kutat) az i-edik útszakaszon. Útszakaszon található kutak maximális száma. Jelölje egy útszakaszhoz tartozó kutak maximális számát H (H = max τ % ). Amely i-edik útszakaszon a kutak száma kevesebb mint H ott fiktív % lehetséges útszakaszokat veszünk fel τ % + 1 és H között. A lehetséges útszakasz hosszát elegendően nagy értékre választva biztosítható, hogy ezt a lehetséges útszakaszt nem választjuk az optimalizálás során. Ez biztosítja, hogy a modellben mindegy, hogy a vizsgálatot egy útszakaszon τ % vagy H lehetséges útszakaszra adjuk meg (egymással helyettesíthető a két érték). A 0-dik út (0 indexű) a tankolás nélküli útszakasz. Ezen a lehetséges útszakaszon a jármű nem áll meg, itt tankolás nem történik. Idővektor Rendeljünk hozzá a csomópontokhoz egy idővektort. Ez az idővektor mutatja, hogy az egyes csomópontokhoz az indulástól számítva mennyi időn belül kell odaérni. Ez a csomóponthoz tartozó fel -illetve lerakóhely kívánsága alapján határozható meg. Ha a csomóponthoz nincs időkorlát, akkor egy elegendően nagy (t bmt ) időt rendelünk hozzá. Az idővektor o = o % w. Domborzati viszonyok Az egyes lehetséges útszakaszokhoz a modellben két domborzati viszonyokhoz tartozó tényező fog tartozni: az egyik tényező a lehetséges útszakasz kezdőpontjától a kútig tartó szakasz domborzati tényezője lesz, a másik a kúttól a lehetséges útszakasz végéig tartó szakasz domborzati tényezője lesz. Jelölje ε %' yz az i, i + 1 relációban a k-adik kútig tartó lehetséges útszakasz domborzati viszonyoktól függő tényezőjét. Jelölje ε %' yj az i, i + 1 relációban a k-adik kúttól tartó lehetséges útszakasz domborzati viszonyoktól függő tényezőjét. Terhelési tényező. Jelölje ε { a terheléstől függő korrekciós tényezőt (lásd (2)).

91 91 Egységár mátrix. Jelölje p %' a t %' kútnál az üzemanyag egységárát (P = p %' w ~# ). p %k = 0 (i = 1; ; N). Távolság mátrixok A távolságadatokat is a tényezőkhöz hasonlóan két részre bontjuk: a lehetséges útszakasz kezdő pontjától kútig tartó szakasz hossza és a kúttól a lehetséges útszakasz végéig tartó szakasz hosszára. Jelölje l %' az i-edik indulási helytől az i + 1-edik végpont között a k-adik kútig tartó útvonalának hosszát (L = l %' w ~# ). Jelölje m %' az i-edik indulási helytől az i + 1-edik végpont között a k-adik kúttól a végpontig tartó útvonalának hosszát (M = m %' w ~# ). Használni fogjuk az i-edik útszakasz hosszát is: s %' = l %' + m %' (S = s %' w ~# ). Időtartam mátrixok Az időtartamadatokat is két részre bontjuk: a lehetséges útszakasz kezdő pontjától kútig tartó szakasz ideje és a kúttól a lehetséges útszakasz végéig tartó szakasz idejére. Jelölje t %' az i-edik indulási helytől az i + 1-edik végpont között a k-adik kútig tartó útvonal megtételének legrövidebb idejét (T = t %' w ~# ). Jelölje u %' az i-edik indulási helytől az i + 1-edik végpont között a k-adik kúttól a végpontig tartó útvonal megtételének legrövidebb idejét (U = u %' w ~# ). Használni fogjuk az i-edik útszakasz idejét is: v %' = t %' + u %' (V = v %' w ~# ). A szállítandó mennyiségek vektora. Jelölje q % az i, i + 1 relációban szállítandó mennyiséget. Üresjárat esetén 0. Így egységesen tudjuk kezelni mind a rakodott, mind az üresjáratokat. (q = q % w # ) A fajlagos fogyasztás. Jelölje f ü a fajlagos fogyasztást ( Ž% ( 'b ) lásd (2) alatt. Az üzemanyagtank kapacitása. Jelölje Q bmt az üzemanyag tank méretét. Egy benzinkútnál minimálisan tankolandó mennyiség. Jelölje Q b%. A mennyiség bevezetése azért szükséges, mert ha ennél kevesebb üzemanyagot szükséges tankolni, akkor nem fog megállni tankolásra a jármű. Például 1 liter üzemanyagért nem fog tankolni a gépjármű. A matematikai modell Összefoglalva a fentieket, az alábbiakban megadott modellt kapjuk. x %' 0, i = 1,, N 1; k = 0,, H (1) y %' 0; 1, i = 1,, N 1; k = 0,, τ % (2) ~ ~ '*k y %' = 1, Q % y %' l %' f + f ε %' yz + ε { q % '*k i = 1,, N 1 (3) Q # = Q (4) Q!, i = 1,, N 1 (5)

92 92 x %' y %' 0, i = 1,, N 1; k = 0,, τ % (6) x %' Q bmt Q % + l %' f + f ε yz %' + ε { q % = 0,, τ % ~ '*k y %' 0, i = 1,, N 1; k y %' l ik f f + f f ε DL ik + ε T q i m ik f f + f f ε DM ik + ε T q i + x %' + Q % '*# Q %# = 0, i = 1,,N 1 (8) y %' y %#,' = 0, i O, k = 0,, M (9) Q w Q (10) x %' Q b% y %' 0, i = 1,, N 1; k = 0,, M, (11) & ~ & ~ %*# '*# y %' s %' + %*# '*! y %' t M o &, j = 1,, N 1 (12) ~ (7) w # ~ ~ C = C X, Y, Q = C { C ( = p %' x %' y w #,' p w #,' Q w %*# '*# '*# min (13) A modellhez kapcsolódó feladat és annak megoldási módszere Az alábbiakban a feladat megoldhatóságát és a modell alkalmazhatóságát egy egyszerű mintafeladattal szeretnénk megmutatni, melyet MatLab-bal oldottunk meg. Tekintsünk egy olyan körjáratot melyben négy csomópont van. Budapest és Pozsony között 4 kút van. Pozsony és Brno között 2 kút található. 3 töltőállomás Brno és Prága között. Ugyanennyi Prága és Graz, valamint Graz és Budapest között. A mintafeladat Az alábbiakban megadjuk az egyes adatok értékeit (az adatok fiktívek, bizonyos esetben eltérhetnek a valós technikai paraméterektől). N = 5. M = 4. Terhelési tényező: ε { = 0,02. Biztonsági üzemanyagszint: Q! = 15 liter.

93 93 Üresjárati fogyasztás: f = 0,2 Ž% ( 'b 0 1,219 1,159 1, ,19 Max Max Egységár mátrix: P = 0 1,1913 1,239 Max euro. Max = ,19 1,109 Max 0 1,319 1,259 Max A Max ebben az esetben egy elegendően nagy értéket jelent. (Max értékét euróra választottuk). Távolság mátrixok: L = Max Max Max Max Max Domborzati viszonyok ε yz = S = 0 0, ,1 0,2 Max Max 0,3 0,3 0,2 Max 0,3 0,35 0,4 Max 0,1 0,2 0,1 Max km M = Max Max Max Max Max ε yj = Hasznos terhelés: q = 30; 15; 20; 0 [ton]. Q bmt = Q % = 600 [liter]. Q = Q = 10 [liter] Max Max Max Max Max km 0 0, ,1 0,2 Max Max 0,3 0,3 0,2 Max 0,3 0,35 0,4 Max 0,1 0,2 0,1 Max km A feladat megoldása MATLAB alkalmazással A feladat megoldásához egy programot írtunk Visual Basic-ben, amely az alapadatokból előállítja azokat a mátrixokat, melyeket a megoldóprogramok fogadni tudnak. A feladatot Matlab alkalmazással oldottuk meg. A probléma egy kevert-egészértékű programozási (mixedinterger programming) feladat. MATLAB beállítása

94 94 Az optimális megoldás Az eredmény jól mutatja, hogy a körjárat során kétszer kell tankolni. Először a Pozsony Brno szakaszon. Itt 177 liter üzemanyag kerül tankolásra. A második tankolás a Praha Graz szakaszon történik, az első kútnál, ahol az ár 1,109 euro. Itt a minimális 10 liter kerül tankolásra (39) feltétel figyelembe vételével. Jól látszik, hogy a tételünk érvényesül. Az elején maximális üzemanyagmennyiséggel indulunk: Q1 = 400 liter (38) feltétel, a végén a célba (azaz az indulási helyre) a minimális 5 literrel érkezünk (18) feltétel szerint. Az összes tankolási költség 223,82 euro. Megjegyezzük, hogy adataink nem valóságosak, hiszen itt a módszer működését szerettük volna bemutatni, ezért bizonyos értékeket eltorzítottuk. Összefoglalás Az optimális megoldás A dolgozat elsődleges célja egy pontos és megbízható matematikai modell és módszer kidolgozása volt az egyes áruszállítási feladatok teljesítéséhez szükséges optimális üzemanyagfelvételi helyek és mennyiségek meghatározására. Ez vetette fel, hogy hozzunk létre egy olyan modellt és módszert, ami általánosan kezeli a problémát és általános megoldást is ad a problémára. A gyakorlatból megismert feltételek és korlátok figyelembevételével megalkottuk a probléma matematikai modelljét. A modellhez kapcsolódó optimalizálási feladat ebben a formában nagyon nehezen kezelhető, ezért célszerűnek látszott bizonyos feltételek átalakítása. Ez újabb változók bevezetését és a feltételek számának növekedését eredményezte, de a kapott modell már kezelhető és ehhez már egyszerűbb szoftverek is biztosítanak megoldási lehetőséget. A modell alkalmazhatóságát egy egyszerű példán keresztül mutattuk be. A jövőbeli feladataink közé tartozik, hogy megvizsgáljuk a módszert gyakorlati körülmények között és szeretnénk kimutatni, hogy a gyakorlatban is jó hatékonyság érhető el, ha ezzel a módszerrel határozzuk meg a körjáratok útvonalát és tankolási tervét. Irodalmi hivatkozások [1] Fraunhofer Istitute: Executive summary, 2015., dokumente/studien/top%20100%20eu%202015%20executive%20summary.pdf, letöltve: [2] [Simchi-Levi D., Xin Chen, Bramel J.: The Logic of Logistics, Theory, Algorithms, and Applications for Logistics Management, Third Edition, Springer, 2014., ISBN , p.: 454

95 [3] Anbuudayasankar S. P., Ganesh K., Mohapatra S.: Models for Practical Routing Problems in Logistics, Design and Practices, Springer, ISBN , 2014., p.: 172 [4] Russell S., Norvig P.: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben, TAMOP /2/A/KMR , Panem Kft., Budapest, [5] Gubán M., Gubán Á.: Egy fuvarozási vállalat szállítmányozási feladatának matematikai modellje és tervezett megoldási algoritmusa, Globalitás és vállalkozás, Eszes István (szerk.), Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola, pp [6] Gubán Á., Gubán M., Hua N. S.: Információ, adat, intelligencia, Budapest, Gubán Ákos (szerk.) Informatikai témák a gazdaságban [I. kötet]: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., ISBN: pp [7] M S. Bazaraa: Nonlinear programming Theory and algorithm 2006 John Wiley & Son Inc Hoboken New Jersey ISBN (2007) [8] Yuanlin Zhang and Roland H.C. Yap: Making AC-3 an Optimal Algorithm SEARCH, SATISFIABILITY, AND CONSTRAINT SATISFACTION PROBLEMS School of Computing, National University of Singapore (2001) [9] György, Kovács ; Miklós, Gubán Planning of Optimal Fuel Supply of International Transport Activity PERIODICA POLYTECHNICA-TRANSPORTATION ENGINEERING 45 : 4 pp , 10 p. (2017) 95

96 96 Mennyire vigyázunk az értékeinkre? HONFI VID Főiskolai tanár, Milton Friedman Egyetem, Módszertani és Informatikai Tanszék ILLÉSI ZSOLT Főiskolai docens, Milton Friedman Egyetem, Módszertani és Informatikai Tanszék Absztrakt Az automatizált rendszerek és okos megoldások terjedése kapcsán egyre inkább központi kérdéssé válik, hogy miként biztosítható a pénzügyi és logisztikai rendszereink biztonsága. A pénzügyi szektorban alkalmazott megoldások sebezhetősége azonnali és jól azonosítható károkozással jár együtt, de vajon tisztában vannak-e a vállalkozások azzal, hogy az automatizált rendszerek nem megfelelő használatával milyen, ellenőrizetlen hozzáféréseket biztosítanak a vállalati komplex rendszerekhez, kritikus infrastruktúrákhoz? Ezeknek a kérdéseknek a boncolgatásával akarunk eljutni oda, hogy tisztázzuk, milyen intézkedéseket kell megtenni vállalati szinten, a biztonság növelése érdekében. Bevezetés Megítélésünk szerint a vállalati informatikai rendszerek értékelése sokkal összetettebb annál, mintsem, hogy a bennük tárolt adatok, információk előállítási és felhasználási értékével lehessen azt mérni. Még akkor is messze járunk az igazságtól, ha a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségeit is hozzá számoljuk az előzőekhez [5.]. Igaz, hogy az általánosan elfogadott nézetek szerint egy informatikai rendszer megvalósítási költségeinek mintegy 30-35%-át teszik ki a hardver és szoftver beszerzések, további költségek pedig a bevezetési tanácsadás és oktatás díjai. Már ezek a költségek is olyan mértékűek, melyek komoly beruházást jelentenek, de a megvalósított rendszerek valódi értékeit a rendszer által nyújtott szolgáltatások, a benne tárolt adatok és dokumentumok, illetve az ezek felhasználásával előállítható piacon is értékesíthető termékek és szolgáltatások jelentik. A kialakított rendszerek üzemeltetéséhez jól képzett személyzetre és a rendszer szolgáltatásait hatékony módon használni képes alkalmazottakra is szükségünk van, így őket is a vállalati informatikai és információs rendszer részének tekintjük [3.]. De vajon, megteszünk-e mindent vállalati oldalról az informatikai rendszerhez kapcsolódó értékeink védelme érdekében? Probléma ismertetés A pénzügyi szolgáltatások mindig is kifinomult támadások célpontjai voltak, de a számítógépes bűnözők eszköztára a technológiai fejlődésnek is köszönhetően egyre több lehetőséggel bővül. Ugyanakkor gyakran olyan szervezetek nyújtanak segítséget számukra, akik talán nem is tudnak arról, hogy felhasználják eszközeiket saját maguk, vagy egy harmadik fél kifosztása során.

97 97 Bármilyen szervezetről is legyen szó, a hosszú távú sikeres működéshez nélkülözhetetlen a partnerek részéről mutatott bizalom. A bizalom erősíti a szervezetet és új bevételi lehetőségeket teremt. Ezért egy-egy kiber támadásnak köszönhető kompromittálódás minden esetben üzleti hátrányokkal jár, még akkor is, ha közvetlen anyagi kárunk nem keletkezett. A különböző pénzügyi szolgáltató szervezeteknek folyamatosan újra kell értékelniük a pénzügyi ágazatot célzó számítógépes fenyegetések széles spektrumát annak érdekében, hogy az ellenálló képességüket és a bizalmat fenntartsák. Ugyanakkor nem túl szívderítőek azok az adatok, melyek a pénzügyi szektor felkészültségét jellemzik. A vállalkozásokat célzó rosszindulatú programokat tartalmazó, adathalász, illetve hamis ekkel elkövetett támadások száma az amerikai pénzügyi szektorban a 2016-ban detektált 6000 esetről 2018-ra re emelkedett, míg a gyanús tranzakciók átlagos havi összege ugyanezen időszak alatt 110 millió dollár/hónap összegről 301 millió dollár/hónapra emelkedett (1. ábra). [2.] 1. ábra: Detektált alapú támadások száma és a gyanús tranzakciók teljes összege [2.] (Baloldali tengelyen a az alapú támadások száma, jobb oldali tengelyen a gyanús tranzakciók összege millió dollárban, oszlopdiagramban a támadások száma havi bontásban, vonallal jelölve a tranzakciós összeg alakulása.) A pénzügyi vállalkozásokat célzó támadások csaknem fele a vállalkozás vezérigazgatója, vagy elnöke adatainak felhasználásával történt. A nagyobb pénzügyi haszon lehetősége miatt a csalások elkövetői hamis szállító számlákat használtak, amikor más iparágakat megcéloztak. A szállítók vagy ügyfelek adataival elkövetett csalások az összes csalás 34% -át tették ki 2017-ben, de a támadások minden gazdasági szektort érintettek. Azaz, teljesen mindegy, hogy a vállalkozásunk melyik szektorban tevékenykedik, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a csalások célpontjai között vagyunk. Ezután már csak az a kérdés, hogy ha megtámadnak, akkor mennyi idő alatt vesszük észre, hogy az informatikai rendszereinket felhasználva kompromittálódtunk?

98 98 Ezzel kapcsolatban ad útmutatást egy másik tanulmány, amely örömmel konstatálja, hogy október 1-től szeptember 30-ig tartó vizsgált időszakban a globális átlagos rejtőzködési idő 78 nap volt [7.]. Ez azt jelenti, hogy a támadók átlagosan alig három hónapig működnek, még mielőtt felfedezik őket. De ha a számok mögé tekintünk, akkor azért ennél sokkal árnyaltabb a kép. Az Európa, Közel-Kelet és Afrika régióban az átlagos detektálási idő 2018-ban 177 nap volt, ami nem túl bíztató szám. Ugyanakkor óriási különbség mutatkozik a külső és belső támadások detektálási ideje között (2. ábra). Szomorú, hogy az átlagos detektálási idő növekedése tapasztalható annak ellenére, hogy az Európai Általános Adatvédelmi Szabályzásnak is köszönhetően, a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a számítógépes rendszereket fenyegető kockázatok feltárására. 500 ÁTLAGOS DETEKTÁLÁSI IDŐ (NAP) , összes külső belső 2. ábra: Támadások átlagos detektálási ideje az EMEA régióban [7.] Arra a kérdésre, hogy miért baj a hosszú reagálási idő, egyszerűen válaszolhatunk az APT (Advanced Persistent Threat) támadások jellemzőinek ismeretében. Ezek a kártékony kódok hónapokon, akár éveken át a célgépeken vannak, gyorsan alkalmazkodnak az áldozatok szervezetének azon kísérleteihez, hogy eltávolítsák őket a hálózatból, és gyakran ugyanazt az áldozatot célozzák meg, ha a hozzáférés elveszik, azaz többször is megkísérlik a támadást. Ezért fontos tehát, hogy minél előbb felfedezzük, ha a számítógépes rendszereink kompromittálódtak. A magunk részéről további fenyegetésnek tekintjük az Ipar 4.0 megoldásokhoz kapcsolódó IoT és beágyazott rendszerek terjedését, illetve az ilyen rendszerek biztonsági hiányosságait. Egy gyors keresés eredményeként azt kapjuk, hogy novemberében, mintegy 26,6 millió védelem nélküli IoT eszköz érhető el a világban [9.]. Ugyanebben az időben mintegy 2000 magyarországi SCADA PLC eszköz elérhető az interneten. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek az IoT eszközök és beágyazott rendszerek gyakorlatilag szabadon hozzáférhetőek bárki számára, akkor könnyen beláthatjuk, hogy ez kettős veszélyt hordoz magában. Ezek az eszközök egyrészről vezérelnek valamilyen rendszert, így az eszköz

99 99 kompromittálásával a teljes vezérelt rendszer válik támadhatóvá. Másrészt viszont, ugyanezek az eszközök könnyen felhasználhatóak botnet támadások kiinduló pontjaiként. Ezért aztán a különböző informatikai rendszerek tulajdonosainak, üzemeltetőinek egy sor kérdésre kell tudniuk válaszolni, ha meg akarják őrizni a bizalmat. Ilyen kérdések, amelyekre a válaszokat egy kiterjedt kutatás keretében keressük a következők: - Tudjuk-e, hogy a számítógépes rendszerünket megtámadták? - Mennyi idő alatt vagyunk képesek detektálni a támadás tényét, és azonosítani a támadást? - Mit teszünk, ha nagyszámú IoT eszköz felhasználásával indított támadás áldozataivá válunk? - Mi történik akkor, ha az általunk üzemeltetett IoT eszközeink támadnak meg más rendszert, úgy, hogy arról nem tudunk? Eredmények és értékelésük A feltett kérdéseinkre a lehetséges válaszok azonosítása céljából, meg kell vizsgálnunk, hogy milyen sebezhetőségeket hordoznak magukban az IoT megoldások és a beágyazott rendszerek. Ehhez jó támpontot adnak az OWASP (Open Web Application Security Project) által rendszeresen közzétett sebezhetőségi listák és Best Practice megoldások [8.]. Az IoT eszközök és beágyazott rendszerek sebezhetőségeinek azonosításához az OWASP top 10 sebezhetőségi listáit használtuk fel. Az IoT eszközök és beágyazott rendszerek működtetése során figyelmet kell fordítanunk a webes technológiák, a beágyazott rendszerek, a mobil eszközök és az IoT eszközök sebezhetőségeire is. Ezeket a top 10 sebezhetőségeket foglalja össze az 1. táblázat. 1. táblázat: Az egyes technológiák top 10 sebezhetősége Webes technológiák 1 Befecskendezési hibák (SQL, NoSQL, OS és LDAP) Megtört hitelesítés Érzékeny adatok nyilvánosságra kerülése Külső XML hivatkozások belső Beágyazott rendszerek 2 Mobil eszközök 3 IoT eszközök 4 Puffer és verem túlcsordulás Befecskendezési hibák Firmware frissítések és kriptográfiai aláírások Érzékeny adatok nyilvánossága Nem megfelelő platform használata Nem biztonságos adattárolás és nem szándékos adatszivárgás Nem biztonságos kommunikáció Nem biztonságos azonosítás Gyenge, ellenőrizhető vagy rögzített jelszavak Nem biztonságos hálózati szolgáltatások Nem biztonságos interface-ek Biztonságos frissítési mechanizmusok hiánya

100 100 dokumentumként való kezelése Hitelesített felhasználók számára rosszul beállított/használt korlátozások Hibás biztonsági konfigurációk Cross-Site Scripting (XSS) hibák Hibás deszerializáció Ismert sérülékenységgel bíró komponensek használata Elégtelen naplózás és monitoring Beágyazott eszközön belüli felhasználói fiókok nem elválasztottak Firmware-ek nem biztonságos könyvtárai és protokolljai Szükségtelen előzetes gyártási kódok és kódok firmware-ben Szállítási réteg biztonsága Adatvédelem Harmadik fél kódja és építőelemei Források: 1. [10.], 2. [1.], 3. [6.], 4. [4.] Elégtelen titkosítás Engedélyezési hibák (pl. az alkalmazás nem hitelesíti a felhasználót) Rossz minőségű kód Kód meghamisítása Kód visszafejtés Idegen működés Nem biztonságos vagy elavult komponensek használata Elégtelen adatvédelem Nem biztonságos adatátvitel és tárolás Eszközkezelés hiányosságai Nem biztonságos alapbeállítások Fizikai védelem hiányosságai A kritikus sebezhetőségek azonos jellegzetességeket mutatnak. Ezek ismeretében a továbbiakban azt is vizsgálnunk kell, hogy mi történik akkor, ha valaki elkezdi ezeket a sebezhetőségeket következetesen kihasználni? Vizsgálatainkban a detektálási idő meghatározása során az OODA hurkot fogjuk használni. Az OODA hurkot gyakran döntéshozatali modellnek tekintik, de pontosabban leírható mint az egyén és a szervezet tanulásának és alkalmazkodásának modellje [11.]. Ha valamely szervezet az OODA hurkot használja, akkor le tudja rövidíteni a támadás detektálási idejét és csökkenteni tudja a reakció időt, ezzel mérsékelheti a károkat. Következtetések, javaslatok A jelenleg alkalmazott technológiák, illetve a felhasználók és alkalmazók biztonság tudatosságának hiányosságai következtében számottevő változás nem következett be az elmúlt évtizedben az ipari rendszerek biztonsága területén. Számíthatunk arra, hogy az eltérő motivációjú támadók a világ bármely részén működő hálózatokat és rendszereket célba veszik. A rendszerek üzemeltetői számára a legfontosabb feladat, hogy felkészüljenek ezekre a fenyegetésekre és a támadások elhárítására. Ennek érdekében különösen fontos szerephez jut

101 101 a korai azonosítás és az összes használt megoldás és szolgáltatás alapos ismerete. Biztosak lehetünk abban, hogy a rosszul kezelt multifaktoros hitelesítés, a gyenge jelszavak és a fiókok szegmentálásának hiánya szinte biztosan informatikai incidenst fog eredményezni. Felhasznált irodalom [1] Embedded Application (Best practices only) (2018), Embedded_Top_10_Best_Practices (2019. december 1.) [2] Financial Crimes Enforcement Network / FinCEN: Manufacturing and Construction Top Targets for Business Compromise, Financial Trend Analysis, [3] Gubán, Ákos ; Kása, Richárd: Service Logistics: Logistification of service processes, ADVANCED LOGISTIC SYSTEMS: THEORY AND PRACTICE 7 : 1 pp , 8 p. (2013) [4] Internet of Things (IoT) (2018), (2019. december 1.) [5] Kása, Richárd ; Gubán, Miklós ; Gubán, Ákos: LOGISTICAL PROCESSES OF SERVICE SYSTEM, WITH SPECIAL REGARD TO THEIR AMELIORATION A MODEL FRAMEWORK, Challenges in Process Management : Decision points, network systems and strategies in practice, (2016) pp [6] Mobile Top 10 (2016), Top_10 (2019. december 1.) [7] M-Trends: Insights into Today s Breaches and Cyber Attacks, M-Trends Reports, [8] Project (2019. november 30.) [9] shodan.io (2019. november 26.) [10] The Ten Most Critical Web Application Security Risks (2017), (2019. december 1.) [11] Taylor Pearson: The Ultimate Guide to the OODA Loop, (2019. december 1.)

102 102 Szervezeti bizalom és etika MICHALEC GABRIELLA Absztrakt A kutatás célja a szervezetek közötti bizalom fontosságának kiemelése. A siker kulcsa nemcsak számokban mérhető, bizalmat épít ki a munkavállalók és a munkaadók, az alkalmazottak és az üzleti partnerek között. A bizalomhiány sok cég pályafutását tönkre tévő jelenség, ami nem minden esetben kell, hogy illékony tulajdonság legyen. Ez egy kézzel fogható, pragmatikus előny, amelyet mi magunk hozhatunk létre viszonylag elég gyorsan és sikeresen. Nem csak az elméletben generálhat nehézségeket a hiánya, de a gyakorlatban is hátrányhoz juthat a cég, ahol mindenki megérezheti a következményeket: a szállítók, a kivitelezők, a fogyasztók, a vevők, a dolgozók, a szervezet. A bizalmat nehéz kialakítani, nehéz megtartani, viszont nagyon könnyű elveszíteni, éppen ezért nagyon ügyelnünk kell rá. Bevezetés A kutatás tárgya egy szlovákiai székhelyű cég bizalmi problémáinak bemutatása. Az egyik oka annak, hogy ezt a kutatási területet választottam az az, hogy csekély számban érhetők el számszerűsíthető kutatások, ezért be akarom tölteni a rést és a hiányokat a téma egészének megvilágításában. Számszerűsített adatokat szeretnék közölni, mennyire fontos a bizalmi tényező egy vállalat életében, milyen gazdasági hatásai vannak a hiányának, amikkel felhívom a figyelmet a bizalom fontosságára. Bemutatom, mi történik, ha hiányzik a vállalatban, milyen számszerűen is kimutatható károkat okozhat, miért kell, hogy jelen legyen, mikre kell odafigyelni egy bizalomra épülő szervezeti kultúra kialakítása esetén. Számításaim jól megmutatják, hogy az általam választott cégnél legfőképpen azért vannak felesleges időpazarlások, mert a vezető nem bízik az alkalmazottakban, és bármi kisebb probléma merül fel vagy új javaslat a jobb és sikeresebb működést illetően, mindennel hozzá kell fordulni és meg kell tárgyalni mindent. A vállalat profilja A vállalatot október 15-én indította el a vezérigazgató Szlovákiában. Először jogi formája természetes személy volt ben s.r.o.-vá alakult a cég, majd 2013-ban Szlovákiában érvénybe lépett egy új törvény, miszerint minden fuvarozó cégnek korlátolt felelősségű társaságnak kell lennie ig a cég kialakította üzleti partnereit, 1 sofőr volt csak a cégnél és a tulajdonos intézte a fuvarokat is re olyan sikeres volt a vállalat, hogy a vezető a folytatás mellett döntött, felvett több sofőrt, vett tehergépjármű szerelvényeket és folyamatosan növelte a cég kapacitását ben elkezdték a használt tehergépkocsik árusítását. A szállítók részére használt járműveket kínálnak, melyeket különböző leasing társaságok bevonásával is

103 103 megvásárolhatnak szerződéses partnereiktől ben a vállalat megváltoztatta telephelyét a városon belül, átköltözött egy m 2 nagyságú területre. A nagy övezet lehetőséget adott arra, hogy a vállalat kiépíthessen egy szervízközpontot, amit 2001-ben be is indított. Ezen belül haszongépkocsik javítását is vállalja a cég. A vállalat erős oldala a Renault márkájú tehergépkocsik, melyekre vadonatúj vagy használt alkatrészeket is biztosítanak májusában megkapták a nemzetközi DIN EN ISO 9001:2000 elismervényt, és fokozatosan bővül az elégedett vásárlóik száma is ezeken a területeken: 1. külföldi és belföldi szállítmányozás 2. gépkocsik eladása és felvásárlása 3. gépkocsik szervízelése. 37 ember dolgozik jelenleg a cégnél: 25 gépjárművezető, 5 fuvarszervező, 5 ember dolgozik a műhelyben, az igazgató és az osztályvezető. Bizalmi problémák Segíti a bizalom kialakulását a tény, hogy a szervezet könnyen válhat tanulószervezetté, ugyanis a vállalat nem preferálja a mély hierarchia rendszert. Személyes megfigyeléseim során láttam, hogy a különböző részlegek között szoros bizalmi kapcsolat van, illetve nagyon jól együttműködnek a dolgozók, ami lelkesíti és motiválja őket, és ez serkenti a bizalom kialakulását a kollektív munkán keresztül. Támogatja a csapatmunkát, hogy átfedések vannak a különböző részlegek és osztályok tevékenységei között, a munkaköri leírások tágan fogalmaznak a feladatok tekintetében, ami szintén növeli a bizalmi szintet. A vezető inkább a szóbeli megbeszéléseket preferálja, nem írásban tájékoztat, amiből ugyancsak arra lehet következtetni, hogy a vezető lehetőséget biztosít az alkalmazottaknak, hogy fordulhatnak hozzá bármilyen okból. Ezek a tényezők mind segítik a bizalom erősödését a vállalaton belül. A pozitív jellemzők után a másik oldal a negatívok, amelyek hátráltatják a bizalom kialakulását a vállalat életében. A beosztottak nem élveznek döntési szabadságot, minden felmerülő problémával vagy döntéssel fel kell keresni a vezérigazgatót, aki majd eldönti, hogyan folytatják tovább. Azonban a vezérigazgatónak nincs szoros személyes kapcsolata a beosztottakkal, így azok az igazgatóhoz / fuvarozási részlegvezetőhöz fordulnak, mert ő az, aki fontosnak tartja a bizalmi kapcsolatokat a dolgozókkal. Viszont ő sem dönthet szabadon, ő elmegy a feletteséhez, akivel megtárgyalják, hogyan lenne jobb. Legtöbb esetben a vezérigazgató véleménye a mérvadó, aszerint kell eljárni. Ez itt egy bizalom hiányos helyzet a részlegvezető és az igazgató között. Ez a plusz megbeszélések és időráfordítás miatt komoly pénzbeli következményeket jelent. Ahhoz, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a bizalomhiány gazdasági hatása, a következőkben kiragadott példákon keresztül mutatom be a számításaim eredményét. A fuvarszervező bruttó havi fizetése 2000 euró és havonta 160 órát dolgozik az irodában, tehát 1 óra alatt 12,50 euró. Valószínű egy ilyen vállalat esetében, hogy többször kell a vezetőknek megtárgyalni valamilyen problémát. Megfigyeléseimre támaszkodva heti szinten 2 órát kalkulálva, ami 1 hónapban, ha 4 hét van, 8 óra elvesztegetett időt jelent, ami már 100 euró mínuszt jelent a cégnek. Abban az esetben, ha a vezérigazgató teljes mértékben megbízna

104 a fuvarszervezési osztály vezetőjében, akkor a vezető közvetlenül adná ki a feladatokat a beosztottaknak, és nem kellene havonta több órát elpazarolniuk felesleges tárgyalásokra. Ez idő alatt az igazgató is tehetné a dolgát, nem szakadna meg az ő szakmai tevékenysége sem. Természetesen ez nem minden hónapban történik pontosan így, hol magasabb, hol alacsonyabb költség keletkezik, de a példa segít megvilágítani a helyzetet. A bizalom felhatalmazást eredményezne, ami meggyorsítaná a folyamatokat, motiválná a részlegvezetőt, amivel időt, pénzt takarítanának meg a cégnek. Negatívum a vállalat részéről, vagyis inkább a vezető oldaláról, hogy csak akkor kerül kapcsolatba az alkalmazottakkal, ha valami baj történik, de személyes kapcsolatot nem ápol velük. A fuvarozással egyáltalán nem akar foglalkozni. A kis- és részlegvezetők dolgoznak azon, hogy a dolgozók minél jobb és barátságosabb környezetben tudjanak dolgozni, bármi problémájuk van, félelem nélkül kereshetik fel feletteseiket. Ez hangsúlyozottabban jelentkezik a fuvarozásnál, hiszen a kamionsofőrök sokan vannak. Nem egyformák az emberek, így a dolgozókat sem lehet egy kalap alá venni, nem azonos a tűrőképességük vagy a teljesítőképességük, hiába rendelkeznek ugyanolyan végzettséggel vagy papírokkal. Ez nem gyártósoron végzett munka, itt sokrétű feladatról beszélünk. A részlegvezetőnek ezt figyelembe kell vennie. Ha egy beosztottnak alacsonyabb a tűrőképessége, akkor a részlegvezető nem ad neki olyan munkát, amit tudja, hogy nem fog elvégezni. Mindenkinek olyan megbízatást ad, amitől sikerélménye lehet, ezáltal jobban fog bízni a felettesében. Tehát a dolgozók nem fordulhatnak a vezérigazgatóhoz, ami eléggé rontja a bizalom kialakulásának esélyeit. A vállalat vezetése nem biztosítja a megfelelő kommunikációt, - különösen nem lentről felfelé -, nem számít az alacsonyabb beosztású alkalmazottak véleménye, nem mondják el egyes észrevételeiket, mert süket fülekre találnak a vezérigazgató személyében, a részleg vezető pedig még ha meg is hallgatja őket, az ő lehetőségei is korlátozottak. Összességében a vállalat esetében a legtöbb időveszteség a dolgozók iránti bizalomhiány és a nem megfelelő kommunikáció miatt alakul ki. Ha az igazgató nagyobb hatáskört adna a részlegvezetőnek, a dolgozóknak, akkor olajozottabban működne a cég, több pénzt és időt tudnának megspórolni. Mindemellett akadályozza a bizalmat az is, hogy a vezető csak a feltétlenül szükséges információkat adja át a beosztottaknak. Nem vonja be őket jelentősebb stratégiai projektek meghatározásába, csak a kivitelezésébe. Sokszor meg sem magyarázza a miérteket, csak kiosztja a feladatokat. Bizonytalanságot jelent az is, hogy nem tudják képviselni a missziót és víziót a vállalat mindennapi működése során, ennek következtében az alkalmazottak nem tudnak mivel azonosulni, fogyatkozik a motivációjuk. A kutatást a vállalat fuvarszervezési osztályán folytattam, mert ez a részleg a mérvadó a cég életében, ezen alapul a többi szervezeti egység munkája, mint például az eladás vagy a tehergépjárművek szervízelése. Végig követtem a fuvarozás munkamenetét, és megfigyeltem, mi történik akkor, ha a dolgozók nem bíznak egymás munkájában, esetleg a vezető vagy a vezérigazgató nem bízik az alkalmazottak szaktudásában. Megfigyeltem, mennyi ideig tart egy folyamat, milyen ráfordításokba kerül ez a cégnek és mi történik, ha kicsúsznak az időből. Azt is dokumentáltam, mennyibe kerül a vállalatnak a többlet idő, ami a bizalmatlanság egyik eredménye lehet. Ezt úgy tudtam számszerűsíteni, hogy a tehergépjármű vezető bruttó fizetését vettem alapul, valamint azt a munkaidőt, amit a szerződésben megfogalmaztak. A 104

105 105 megállapodásban álló bruttó alapbér 2150 és a szokásos munkaideje egy kamionsofőrnek 168 óra havonta. A fizetési forma Szlovákiában 4 tételből tevődik össze: 1. A fizetés, ami bruttó 724 euró 2. A sofőr kiutazott (kiküldött) munkavállaló, ezért naponta kap 50 eurót körülbelül 25 napot dolgozik havonta (4 hetes turnusokban), ami 1250 euró / hónap 3. A vállalatnál a sofőrök kapnak beutazási hozzájárulást, mivel többnyire messziről utaznak (Magyarországról, van, aki 400 km t), ez körülbelül 60 euró havonta 4. Hűségjutalom, ami 50 euró minden hónapban + különböző prémiumok 50 euró / hónap (nem késett a fel- és lerakodásokról, nem károsította az autót, nem vitt sérült árut, stb). Ennek következtében egy óra ledolgozott munka 12,79 költséget jelent a vállalat számára, ebből kifolyólag 1 perc 0,213. Az ütemterv betartása a legfontosabb a vállalatnál, mivel egész Európában szállítanak, a fuvarok nagyon igényesek, ezért több a jelentenivaló a vezetőnek és mind a két fél elvárja a precizitást. Bizalmi problémák a fuvarkeresésben Mivel a vállalat a kiinduló (export) fuvarok mennyiségét mindig a következő héten sorban induló gépjárművek számához vállalja, így a fuvarszervezők feladata a gépjárművek indulásának megtervezése és besorolása. A fuvarszervező csütörtökön kapja meg a következő heti rakodások kínálatát. Ebből a kínálatból kiválasztja a fel- és lerakodási dátum, a lerakodási hely alapján a vállalat gépkocsija által teljesíthető fuvarokat és ezeket lekéri a megbízótól. Ezen fuvarok esetében a fuvardíjak már szerződésileg kötöttek, így a fuvarszervezőnek már nem kell árajánlatot tennie a fuvarra. Természetesen minden egyes fuvarmegbízás esetében átszámolja a megadott fel- és lerakodási dátumok tarthatóságát a távolság függvényében az élőírt törvények betartása mellett. Az együttműködés elején, még a kölcsönös bizalom kiépülése előtt nagyon sok esetben a fuvarmegbízó irreálisan rövid időt szabott meg a fuvar teljesítésére. Nem ismerték tökéletesen a gépjárművezetőkre vonatkozó jogszabályokat vagy nem voltak hajlandók számolni az esetleges forgalmi helyzetekkel, melyeket sem a fuvarozó sem a gépjárművezető nem tudott befolyásolni. Például a megadott rakodási időpont kedd reggel 08:00 óra, a lerakodási időpont csütörtök 10:00 óra. A távolság a fel- és lerakóhely között 2100 km. A megrendelő számítása alapján 10 óra vezetési idővel 700 km út megtehető, így szerinte a megadott lerakodási dátum teljesíthető. Nem vette figyelembe, hogy a gépjárművezető csak heti kettő alkalommal vezethet 10 órát, hogy a gépjármű csak optimális esetben tud megtenni 10 óra alatt 700 km-t. Több éves tapasztalat alapján a vállalat vezetése tudja, hogy átlag 650 km megtételével számolhatnak. Így ők figyelmeztetik a megbízót és igyekeznek korrigálni a lerakodási időpontot csütörtök 14:00 órára. A második példa: a felrakodási időpont kedd 08:00 óra a lerakodási időpont pedig péntek 08:00 óra. Ha a felrakodásnál csúszások vannak és a gépjárművet a felrakó hibájából késve rakják meg, például 12:00 órakor, akkor a fuvarszervező kéri a lerakodási időpont kijavítását a megbízáson péntek 12:00 órára, a vállalatot megóvva ezzel az esetleges késedelmi díjak kirovásától. A bizalom kiépülése után, mikor a megbízó megbizonyosodott a fuvarozó részleg megbízhatósága felől, ezeknek a kérdéses lerakodási

106 106 időpontoknak az egyeztetése lényegesen kevesebb időt vesz igénybe. Az együttműködés elején ezen időpontok egyeztetése hosszabb időt vett igénybe, mivel a megbízó akarta tartani az időpontot, a fuvarszervező azonban nem akarta megígérni, amit nem tud teljesíteni, vagyis védte magát. Viszont a vállalt lerakodási időpontokat a sofőrök mindig tartani tudták. Emiatt a megrendelők elkezdtek bízni a cégben. A megbízóval is feltétel nélküli bizalmat kell kiépíteni, hiszen ő adja a munkát a fuvarozó cégeknek. Megtörténhet, hogy a fuvarszervező kap egy fuvarkínálatot, ő tudja, hogy körülbelül melyik autó hol áll éppen. Elfogadja azt a fuvart, ami megfelelő és teljesíthető távolságra van a megbízástól. A speditőr megtervezi az útvonalat, és pl. a megbízáson 33 raklap van feltűntetve, viszont a megbízóhelyen csak 29-et tesznek fel a tehergépjárműre. Ez esetben a kamionsofőr hívja a céget, hogy kevesebb szállítmányt kapott, és azt mondták neki, hogy így is elindulhat. Azonban a vállalati szabályozás alapján így nem kezdheti meg a fuvart. Ekkor a fuvarszervező leállítja a sofőrt, és telefonon egyeztet a megbízóval, hogy kevesebb árut tettek a kamionra. Mivel több esetben nem a gyártócég a megbízó, hanem valamilyen köztes cég, ezért a folyamat szerint: a sofőr jelent a speditőrnek, a speditőr a megbízónak és jobb esetben a megbízó a gyártócégnek. Ez az egyeztetési folyamat eltarthat akár 2 óráig is, anélkül nem indulhat az autó, hogy valaki le ne igazolja. A vállalat esetében nem a fuvarszervező felesleges munkája a veszteség, hanem az, hogy a kamion egyhelyben áll és nem indulhat el, várakozni kényszerül, hiszen a kamion akkor hoz profitot, ha úton van. Ha minden nap ennyit kellene várnia a kamionnak a megbízhatatlan megbízók hibája miatt, akkor az nagyon nagy veszteség lenne. Számszerűsítve: egy speditőr havi bruttó fizetése 1500 euró és havonta 160 órát dolgozik, tehát 1 óra alatt az 9,375 euró, ami az elvesztegetett 2 óra alatt 18,75 euró. A kamion esetében: ott egyenes veszteségről beszélünk, mert a fuvarszervező ez idő közben végezni tud más munkát is, viszont a kamionsofőr nem túlórázhat, a megadott időben kell megtennie a kilométert, mert törvényileg megszabott a sofőr munkaideje. Ebből adódóan a vállalat vesztesége 2 óra alatt: ha 0,18-0,20 euró nyereséggel dolgozik a kamion egy kilométeren, 2 óra alatt megtesz 120 kilométert, ami 21,6324 euró veszteséget jelent a vállalat számára. Egy kamion esetében több probléma felmerülhet a megbízás alatt, így vehetünk akár heti 2 óra elvesztegetett időt, ami egy hónapban 8 órát tesz ki, ami 173, 0592 euró mínuszt jelent a vállalatnak. Az ilyen megbízások után ezek a cégek feketelistára kerültek, mert így megbízni sem lehet bennük, holott az üzleti élet alapkövének számít a megbízhatóságon alapuló bizalom. A vállalat próbálja kiszűrni ezeket a megbízásokat, hogy ne legyen veszteséges a cég tevékenysége. Bizalmi problémák a megbízások továbbításában és érkezési idők jelentésében A fuvarszervező által elfogadott fuvarmegbízás a következő lépésben átkerül a kapcsolattartóhoz, aki a gépjárművezetőkkel tartja a kapcsolatot. Ez a beosztás annak érdekében került kialakításra a vállalatnál, hogy a fuvarszervezőnek ne kelljen a gépkocsivezetőkkel tárgyalnia és átadnia a fuvarmegbízásban szereplő adatokat, mert ez a munkafolyamat nagyon időigényes volt. Az így megspórolt idő alatt több másik fuvar szervezésében tudnak részt venni. A kapcsolattartó a gépjárművezetőkkel mobiltelefonok

107 107 segítségével kommunikál vagy a GPS figyelőrendszerhez tartozó kommunikációs táblagép segítségét veszi igénybe. A fuvarmegbízásról átmásolja a gépjárművezető számára fontos adatokat, mint a felrakodás helyét és időpontját, a lerakóhelyet a tervezett lerakodási dátummal, a szállítandó áru jellegét, megnevezését és súlyát, valamint a megtervezett útvonalat. Továbbá a kapcsolattartó ellenőrzi a GPS figyelőrendszeren keresztül a gépjármű haladását a pihenő és vezetési idők betartását. A gépjárművezető a kapcsolattartónak köteles jelenteni minden egyes esetet, ami meggátolhatja a tervezett szállítási idő be nem tartását. Ebben a fázisban különösen szükség van a kapcsolattartó és gépjárművezető közötti bizalomra, mivel bizalomhiány esetén a gépjárművezető nagyon sok kérdést tehet fel a fuvarral kapcsolatban, mely kérdések megválaszolása időt igényel. A bizalomhiány az egyes munkakörök esetében nagymértékben befolyásolja a munkamenet gyorsaságát és nagyon sok többletmunkát adhat mind a fuvarszervező mind a kapcsolattartó munkájában. Ez a többletmunka a vizsgált vállalatnál havi szinten 62,40 euróba kerül (napi szinten 10 autó ellenőrzése, az ellenőrzés 2 percet vesz igénybe, az ellenőrzést végző kapcsolattartó bére 0,156 euró egy percre így az ellenőrzés pénzbeli értéke egy hónapra 10 gépjármű x 2 perc x 0,156 EUR x 20 nap = 62,40 EUR). A bizalom növekedésével egyenes arányban csökken az ellenőrzésre fordított idő, így a kapcsolattartó a megspórolt időt más tevékenységre tudná fordítani. Egy tehergépjárművet koordináló személy több kamiont is ellenőriz. Előfordulhat, hogy hibázik és rosszul viszi be az adatokat a rendszerbe. Ezért a kapcsolattartó, esetleg a fuvarszervező kontrollálja, hogy helyesen történt-e a kilométerek és az útdíjak felvitele a programba. Ez nem a bizalomhiány eredménye, mindössze azért van erre szükség, hogy ne hibázzon a cég. Évekbe telt, míg kialakították azt a bizalmi szintet, ami ma már természetes köztük és üzlettársaik, valamint a dolgozók között. Nem engedhetnek meg maguknak alapvető hibákat, hogy továbbra is sikeresen és hatékonyan működjön a vállalat. Implikációk Kutatásom során a vizsgált vállalatnál több folyamatot végig kísértem, ahol időnként a bizalom kiépítésére utaló pozitív jeleket tapasztaltam, időnként azonban negatív irányú kapcsolatokat fedeztem fel. A bizalmat elsősorban kifelé, az üzleti partnerek felé alakították ki szinte tökéletesen, azonban belül, a szervezeten belüli bizalom elég alacsony szinten van jelen, ami elsősorban a rossz kommunikációnak köszönhető. Az igazgató nem hallgatja meg dolgozóit, nem vonja be őket a döntéshozatalba, ami negatív hatás a bizalom kiépítésére. Sok időt elpocsékolnak felesleges egyeztetésekkel és megbeszélésekkel. A dolgozók többnyire a fuvarozási osztály vezetőjéhez fordulnak, mert ő az alkalmazásuk óta kiépítette a munkatársakkal a bizalmat, tudja, hogy egy vállalat sikeres működéséhez nélkülözhetetlen tényezőnek számít. Azonban ő sem kapott szabad kezet az igazgatótól, neki is el kell menni hozzá megbeszélésre, még akkor is, ha kicsi jelentőségű problémamegoldásról vagy változásról van szó, amit a munkatárs is el tudna végezni szakmai tudása alapján. Ebből kifolyólag elvesztegetnek sok időt és pénzt, amit a gyakorlati részben számszerűen bemutattam. A fuvarozási részleget vettem górcső alá, mert az a vállalat meghatározó részlege, itt a legjobban észrevehető a bizalom hiánya, valamint következményi. Bemutattam, hogy mi történik akkor,

108 108 ha egy új, ismeretlen megbízóban bízik meg a vállalat, mennyi idő- és pénzveszteség áldozata lehet. Kiszámítottam, hogy mennyi pénzveszteséggel jár az, hogy a vezető nem bízik az alkalmazottakban, még a fuvarozási részleg vezetőjében sem, és a felesleges tárgyalásoknak köszönhetően pazarolják egymás idejét, miközben más munkákat oldhatnának meg. Az eredményeim csak megközelítő értéket mutatnak, hiszen minden hónap más, másképp dolgoznak. A havi minimum veszteségeket számoltam ki egy személyre, a valós értékek lehetnek alacsonyabb vagy akár sokkal magasabbak is. A legfőbb problémát a hiányos kommunikáció okozza, ahogy azt fent említettem, ezért fontos lenne, hogy az igazgató bevonja a dolgozókat a döntéshozatalba, hogy ők is érezhessék, hogy a vállalati siker részesei. A vezetőnek mindenki számára személyre szabott munkát kellene adjon, amivel sikerélménye és valós bizalma lehetne a vállalatban. Úgy gondolom, kulcsfontosságú tényező a bizalom a vállalatok életében, enélkül nem funkcionálhat egy szervezet sikeresen. Az alkalmazottaknak bízniuk kell egymásban, valamint a vezetőnek is bízni kell a munkatársakban és azok szakmai tudásában, hogy megfelelően és tökéletesen el tudják végezni a feladatokat, elvárt munkájukat. A vezetőknek ki kell alakítaniuk a megfelelő bizalmi szervezeti kultúrát, amelyben a dolgozók feltétel nélkül elkötelezettek és együttműködők. Irodalomjegyzék [1] Covey, S. R. Link, G. Merrill, R. R. (2013): Okos bizalom. Budapest, Édesvíz kiadó. 352 p. ISBN [2] Covey, S. Merrill, R. R. 2011): A bizalom sebessége. HVG könyvek kiadó, 414 p. ISBN [3] Dzindizs, SZ. (2019): Egyre pesszimistább a világ. [4] Veeveque. (2010): Szervezés és vezetéselmélet Handy kultúra tipológiája- példákkal. [5] Veeveque. (2010): Szervezés és vezetéselmélet - Quinn szervezeti kultúra modellje és Schein szakmakultúrák modellje. es-vezeteselmelet/5_-qinn-szervezeti-kultura-modellje-es-schein- 8222_szakmakulturak 8221_-modellje.html [6] Blackburn consulting kft. Esettanulmány írása miért és hogyan? [7] Maczkó, N. (2019): A bizalom lehet a kulcs a dolgozók megtartásához. [8] Farkas, K. (2016): Nem luxus, a siker alapja az etika.

109 109 A banki ügyfélélmény és dimenziói BALÁZSNÉ LENDVAI MARIETTA college associate professor, Budapest Business School Zalaegerszeg Faculty of Business Administration Absztrakt Nem véletlen, hogy valamennyi bank stratégiájának egyik meghatározó fókuszterülete az ügyfélélmény megteremtése, amely pozitív benyomásokat és érzéseket képes kelteni, s a szájreklám erejével hihetetlenül erős a marketing értéke. A versenyelőny mellett pozitív hatásként említhető, hogy az élmények hosszabb távon is képesek bevésődni, éppúgy mint egy jól felépített márka, amely megkapaszkodik a fogyasztó fejében, s jó érzéssel gondolnak vissza rájuk. Azonban egyre nagyobb kihívást jelent napról napra valami olyan pluszt nyújtani, amelyet élményként élnek meg a szolgáltatás igénybe vevők. A téma elméleti megközelítését követően azonosítom a banki élményelemek főbb típusait és gyakorlati megoldásait, ehhez módszertanilag górcső alá veszem a 8 nagybank honlapját, s az azokon elérhető kapcsolódó tartalmakat. Az eredmények alapján rendszerezem a főbb területeket és dimenziókat. Abstract It is no coincidence that one of the main focus areas of all bank strategies is to create customer experience which is able to generate positive impressions and feelings and which has an incredible marketing value through the power of verbal advertisement. Besides having a competitive advantage, it can be mentioned as a positive effect that experiences can be imprinted for the long run similarly to a well-built brand; they will both be stuck in customers heads who will then have pleasant memories of them. However, it has become more and more challenging to offer something extra that customers will have good experiences of. After approaching the topic from a theoretical perspective, I will identify the key types and practical solutions of the elements of bank experience. In order to do so I will have a thorough analysis of the websites and interconnected available content of the eight large banks. Based on the results I will classify the main areas and dimensions. Piaci trendek és kihívások A felgyorsult világunkkal és annak változó trendjeivel párhuzamosan alakul át a fogyasztó is. Mi is jellemzi napjaink fogyasztóját? Megokosodott, aki törekszik a legkedvezőbb ajánlatok felkutatására, anyagias, pénzéért vonzó megoldásokat akar kapni, jutalmazást vár el, kritikus, bátrabban hangot ad véleményének, ajánl, aktívan fellép és együttműködik. Fontos számára az idő, ezért keresi a gyors és hatékony megoldásokat. Türelmetlen is, ezért azonnali megoldásokat és reakciókat vár el. A biztonság mellett a bizonytalanság csökkenése is valódi érték lehet a fogyasztóknak, akik hajlandók áldozni már a kockázat megelőzésére is. (PwC, 2016)

110 110 Fontos számukra továbbá a személyre szabott ajánlatok megléte, amelyek testreszabottan az ő elvárásaikhoz, vágyaikhoz igazodnak, s éppen időben érkeznek meg. A sikeres ügyfélmenedzsmenthez fontos, hogy a pénzügyi szolgáltatók alapul vegyék a fentiekben felsorakoztatott tényezőket, hiszen csak így tudnak megfelelni, illetve magasabb szintre lépni az egyre intenzívebb versenyben, amelyben egyre nehezebb az új igénybe vevők megnyerése, valamint a meglévők megtartása. Tanulságosak a Forrester Research kutatási eredményei, miszerint egy új ügyfél megszerzése 5-10-szer többe kerülhet, mint egy régi megtartása. A magasabb elégedettségről beszámoló ügyfelek pedig hatszor nagyobb valószínűséggel vásárolnak újra az éppen elégedett ügyfelekhez képest. A felmérés rámutat arra is, hogy az átlagos ügyfél-lemorzsolódás 10%, de már 5%-os ügyfélmegtartással 85%-os profitnövekedést érhetünk el. Az is megállapítható, hogy az ügyfelek 90%-a szolgáltató váltással jelzi elégedetlenségét, és 2/3-uk leginkább az alacsony szintű ügyfélkiszolgálás miatt pártol el. ( Nem véletlen, hogy a pénzügyi szolgáltatók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az ügyfélélménymenedzsmentre, mint stratégiai fókuszterületre, hiszen a termékeket és a szolgáltatásokat valami érzelmi többlettel kell felruházni, s vonzóvá tenni. Egyre nagyobb kihívás az ügyfelek számára valami olyan pluszt kell biztosítani, amelyet élményként élnek meg, majd szívesen mesélnek róla ismerőseiknek, barátaiknak, s pozitívan gondolnak vissza ezekre, tehát emlékképükben is fennmaradnak, éppúgy mint egy jól felépített márka. Mindezekhez építhető a digitális ügyfélélmény megteremtésének igénye is. Ezt igazolja az Econsultancy és az Adobe világszintű, körülbelül digitális szakember bevonásával, - melyből 700 fő a pénzügyi szektorból került ki - készült felmérésének eredményi is, miszerint a válaszadók 85% -a nagyon fontosnak tartja az ügyélút (Costumer Journey) optimalizálását, 36% pedig az ügyfélélményt tartja a legfontosabb tényezőnek a versenyelőny elérése érdekében. (Leichenring, 2018) A 2016 januárjában lezárult 3. Országos Ügyfélélmény Kutatás 1 szerint a magyar fogyasztók 26%-a hajlandó akár tíz százalékkal is többet fizetni a termékekért és szolgáltatásokért, amennyiben magasabb szintű ügyfélélményt érzékelnek. ( Választ kell tehát keresni az alábbiakra: Milyen a jövő banki ügyfele? Mik a várakozásaik? Miként éreznek? Hogyan gondolkodnak? Hogyan tudjuk egyre mélyebben megismerni és megérteni Őket? S hogyan tudunk egyre extrémebb és érzelmileg vonzóbb élményeket felkínálni nekik? De mi is valójában az élmény? A következőkben először elméleti oldalról közelítem a témát, majd gyakorlati oldalról említek példákat a banki törekvésekre. 1 A Develor 1200 fős lakossági mintával készült reprezentatív online felmérés (a Develor szakmai támogatója a Momentor Research)

111 111 Élményteremtés elméleti megközelítésben Az élmény fogalmának körülírásához több szerző megfogalmazását vettem alapul: Carbone és Haeckel (1994) megfogalmazása szerint az emberek termékekkel, szolgáltatásokkal történő találkozása által keltett elvihető lenyomat egy észlelés, amely akkor keletkezik, amikor az emberek rögzítik az érzékszervi információkat. (Pavluska, 2014, p. 365.) Az ügyfélélmény definíciója szerint az a fogyasztói benyomás, amely az ügyfélút valamennyi érintkezési pontján az őt ért racionális és emocionális, tudatos és tudatalatti hatások következtében alakul ki. ( Carbone és Haeckel (1994.) szerint az élmény az emberek termékekkel, szolgáltatásokkal történő találkozása által keltett elvihető lenyomat egy észlelés, amely akkor keletkezik, amikor az emberek rögzítik az érzékszervi információkat. (Pavluska, 2014, p. 365.) Élménykategóriák, élménytípusok terén három nagy csoportot tudunk elkülöníteni az alábbiak szerint: Élményelemek kombinációja alapján A fogyasztói részvétel jellege és intenzitása alapján Különleges élmények. Flow élmény 1. ábra: Élménytípusok csoportosítása Forrás: saját szerkesztés, Pavluska (2014) alapján Az élménytípusok kombinációja alapján Zarantonello és Schmitt (2010) vizsgálata ötféle élménytípust különített el, ezen csoportokba tartozik a hedonista fogyasztó, a cselekvésorientált fogyasztó, a holisztikus fogyasztó, a belülről irányított fogyasztó és a haszonelvű/funkcionalista fogyasztó. (Pavluska, 2014, p. 381.) Az egyik véglet a holisztikus fogyasztó, aki mindenféle élmény iránt érdeklődik, a másik véglet a haszonelvű/funkcionalista fogyasztó, aki semmilyen fontosságot nem tulajdonít a márkaélménynek. (Pavluska, 2014, p. 382.) Köztük helyezkedik el a többi vevő, akik inkább az érzéki, érzelmi örömöket keresik, őket másnéven vegyestípusú fogyasztóknak is nevezhetjük. A fogyasztói részvétel jellege és intenzitása alapján négy fő kategóriába alakítható ki, így megkülönböztetünk szórakoztató, oktatási, esztétikai és eszképista élményeket. Ezeket angol megfelelőik alapján 4E élménykategória-rendszernek is nevezhetjük. A szórakoztatás az érzékeken keresztüli passzív befogadás, amikor a résztvevők valamilyen mások színészek, komédiások, énekesek, táncosok által előadott

112 112 produkciót néznek, hallgatnak, és nem különösebben mélyednek el annak élvezetében, vagyis szinte kívül vannak a kulturális eseményen. A szórakoztató élmény megnevetteti az embereket, jól érzik magukat az adott pillanatban kikapcsolódnak (Pine-Gilmore, 1999:31.). (Pavluska, 2014, p. 383.) A 2. kategória (oktatási tevékenységek) általában megkívánják a résztvevők aktív részvételt, viszont fontos hangsúlyozni, hogy ez nem feltétlenül jelenti a tevékenységben való elmélyülést. Az esztétikai élményeknél mélyebb az elmélyedés, viszont magára a tevékenységre kevésbé van hatással a vevő, inkább passzív szereplő, ilyen például a kiállításon hosszasan szemlélődő látogató. Az eszképista élmény a legintenzívebb élménytípus, amikor a résztvevő annyira belemélyed a tevékenységbe, hogy szinte elmenekül a világtól. Az eszképista élmények lehetnek szórakoztató és oktató élmények is, de mindig erőteljes fogyasztói belemerülést jelentenek. Pine és Gilmore vizsgálata szerint általánosságban a leggazdagabb élmények, amelyek mind a négy élménytípust tartalmazzák és a spektrumok metszéspontja körüli úgynevezett édes mezőben találhatók. A leggazdagabb élmény tehát egyszerre szórakoztató, ismeretet gyarapító, esztétikai élvezetet okozó és teljes belefeledkezést jelent. (Pavluska, 2014, p. 384.) A különleges élmények valami szokatlanságot, megdöbbentő, sokszor átformáló hatást tükröznek vissza, ezáltal teljes elmerülést idézhetnek elő. A flow-élmény tehát egy sajátos lelkiállapot, amikor az ember olyan intenzív és különleges élvezetet érez, olyan örömet lel abban, amit éppen csinál, amiben éppen részt vesz, hogy teljesen átadja magát a folyamatnak, teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit végez. A tökéletes élmény nemcsak úgy megtörténik velünk, hanem inkább mi hozzuk szándékosan létre. (Pavluska, 2014, p. 385.) További csoportosítási szempont Schmitt (2019) nyomán: Érzéki élmény (sense marketing): az érzékszervekre gyakorol hatást annak érdekében, hogy érzéki élményeket hozzon létre; Érzelmi élmény (feel marketing): a fogyasztók belső érzéseire, emócióira gyakorol hatást. Kognitív élmény (think marketing): a szellemre gyakorol hatást a kreatívan lekötő, problémamegoldó, megismerési élmények létrehozásának céljával; Cselekvési élmény (act marketing): fizikai élményekkel gazdagítja a fogyasztókat (életstílusok, interakciók megmutatásával); Társadalmi identitás élmény (relate marketing): a referenciacsoporthoz vagy kultúrához való kapcsolódás révén kíván élményt kelteni. (Pavluska, 2014, p. 376.) Napjainkban egyre inkább megjelenik a közös értékteremtés jegyében a fogyasztói együttalkotás (co-creation) élményének igénye, azaz ők maguk is szívesen aktivizálják magukat és bevonódnak az egyes tevékenységekbe, akár a tervezéstől a megvalósításig. Ezáltal a szerepük is megváltozik, hiszen a fogyasztói szerepkör mellett társalkotókká is válnak.

113 113 A fentiekben részletezett trendek egyértelmű utat mutatnak a banki szolgáltatók számára az ügyfélélménymenedzsment területen. A kihívásokat az alábbi élményhagyma-modellbe ágyazva szemléltetem, miszerint a Maslow piramis működési elvéhez hasonlóan a fogyasztók egyre magasabb élményszintre kívánnak lépni. A szolgáltatók számára tehát ez örök fejlesztési feladat, miképpen tudnak egy egy vonzóbb, egyedibb, különlegesebb ajánlattal hódítani és megnyerni az ügyfeleket. Az utolsó két szinten a fogyasztók már kiemelten attraktív megoldásokat várnak el, amelyek képesek mágnesként bevonzani őket. 2. ábra: Élményhagyma-modell Forrás: saját szerkesztés és modell Levitt termékkoncepciója alapján A következőkben a hazai 8 nagybank honlapjának és CSR jelentéseinek tartalom elemzésével emelem ki azon gyakorlati törekvéseket, amelyek alapján próbálnak a szolgáltatók gyakorlati választ adni a legfőbb kihívásokra. Banki törekvések az élményteremtés kapcsán Az élményhagyma-modell kiegészítő versenyszintjeibe illesztve sorakoztatom fel a legfontosabb banki gyakorlati motívumokat, irányokat: Kiegészítő élmény elvárások szintjén azonosíthatók az alábbi szolgáltatások: hirdetmények, kondíciós listák, tájékoztató anyagok, elemzések, előzetes időpontfoglalás lehetősége, bankfiók kereső, online banki megoldások a számlához kapcsolódóan, parkolási lehetőség, kártyaőr szolgáltatás, stb.) Vonzerőt növelő dimenziók közé sorolhatók az információhoz való hozzájutás egyszerűségének és átláthatóságának biztosítása, személyre szóló tanácsadás,