A masszázs szerepe a wellness turizmusban

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak Egészségturizmus Szervező Szakirány A masszázs szerepe a wellness turizmusban Nyerjákné Sári Róza Vanyó Marietta 2014.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Wellness turizmus A masszázs A masszázs története Masszázskínálat a wellness turizmusban Európai masszázs Frissítő masszázs Aromamasszázs Csokoládé masszázs Mézes masszázs Reflexzóna masszázs Talpreflex masszázs Amerikai eredetű masszázsok Lávaköves masszázs Lomi-lomi masszázs Távol-keleti masszázsok Shiatsu masszázs Yumeiho masszázs Thai masszázs Ájurvédikus masszázs A masszázs, mint turisztikai szolgáltatás A masszázs, mint szolgáltatás marketingmixe Kutatási anyag és módszer Eredmények ismertetése

3 8. Megbeszélés Összefoglalás Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Mellékletek

4 1. Bevezetés Szakdolgozatomban a wellness szállodák kínálati elemeinek egyik legjellegzetesebb komponensét, a masszázst mutatom be. Azért választottam ezt a témát, mert egészségturizmus szervezőként fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körű ismeretünk legyen a wellness szolgáltatásokról, hiszen annál jobban tudjuk közvetíteni és wellness csomaggá szervezni a fogyasztók számára. A wellness turizmusban a fogyasztók saját elhatározásukból veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat, ezért fontos, hogy személyre szabottan meg tudjuk szólítani őket, és felkeltsük érdeklődésüket egy adott szolgáltatás iránt. Véleményem szerint a masszázs segítségével a lehető legtermészetesebb módon szabadulhat meg az ember a stressztől. Ezért ha valaki pár napot eltölt egy wellness szállodában érdemes kipróbálnia a masszázst, hiszen a testben végbemenő változások kiegészülnek a pszichikumot érintő pozitív hatásokkal. Éppen ezért célszerű wellness csomagba szervezni, hiszen ez lehetőséget teremt arra, hogy a vendég kipróbálhassa a masszázst. Személyes tapasztalataim is motiváló tényezők voltak e téma választásánál, ugyanis egyetemi tanulmányaim során lehetőségem nyílt az európai masszázs elméleti megismerésére és gyakorlati alkalmazására, amely nagyon izgalmas és hasznos volt számomra. Továbbá volt szerencsém wellness szállodában is részt venni masszázson, amellyel teljes mértékig meg voltam elégedve. Pozitív tapasztalataim alapján megvizsgálom a wellness turisták véleményét a masszázzsal kapcsolatban. Szakdolgozatomban bemutatom a legjellegzetesebb masszázsokat, amelyeket a wellness turizmus kínál. Ismertetem eredetüket, gyakorlati alkalmazásukat és hatásukat. Továbbá elemzem a masszázst, mint turisztikai szolgáltatást a wellness turizmusban. Kutatásomban célom, hogy felmérjem a wellness turisták érdeklődését a masszázsok iránt, megvizsgáljam a tapasztalatot, elégedettséget, valamint azt, hogy melyik a legnépszerűbb masszázs. 4

5 Kérdőíves kutatást végeztem, amely primer, kvalitatív kutatási forma, mely alkalmas mély összefüggések feltárására, és minden egyes megkérdezettől ugyanolyan formában nyújt adatokat. Kutatási módszerem induktív (empirikus) módszer, hiszen a valós világot figyeltem meg, mintákat kerestem és a minták alapján általánosításokat fogalmaztam meg. Kutatásom célcsoportja a wellness turisták. Munkámban az alábbi hipotézisekre szeretném megtalálni a megfelelő bizonyítást: 1. Feltételezem, hogy a wellness szállodák fő vendégköre a magas jövedelemmel és iskolai végzettséggel rendelkező középkorosztály (30-60 év). 2. Feltételezem, hogy a legtöbb wellness turista már vett részt masszázson wellness szállodában. 3. Feltételezem, hogy a legtöbb wellness fogyasztó wellness csomagon belül vette igénybe a masszázst. 4. Feltételezem, hogy az igénybevevők általában elégedettek a masszázzsal. 5. Feltételezem, hogy kevesebben tartják fontosnak a wellness csomag választásnál, hogy tartalmazzon masszázst is. 6. Feltételezem, hogy amikor a wellness fogyasztó csomagon kívül, egyénileg választ masszázst, az ár a legmeghatározóbb szempont. 7. Feltételezem, hogy a wellness turisták fontosnak tartják, hogy személyre szabottan tájékoztassák őket egy adott masszázsról a wellness szállodában. 8. Feltételezem, hogy a fogyasztók általában nyitottak a keleti és az amerikai eredetű masszázsok iránt is. 9. Feltételezem, hogy az általam felsorolt masszázsok többségét ismerik a fogyasztók, az igénybevétel aránya azonban az ismertséghez viszonyítva alacsonyabb. 5

6 2. Wellness turizmus A wellness egy életforma, amely magába foglalja a testi, szellemi és lelki jóllét elemeit, valamint az egyén önmagához, másokhoz és környezetéhez fűződő kapcsolatát. A pozitív és optimista szemléletmódot, valamint a holisztikus és kiegyensúlyozott életstílust hirdeti. (Smith-Puczkó, 2010.) Az egészségturizmus egyik formája a wellness turizmus, amely turisztikai szolgáltató helyen egyedi és komplex szolgáltatások igénybevételét jelenti. Szolgáltatásaival egyszerre célozza a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a kiegyensúlyozottság, a szellemi frissesség elérését, illetve megőrzését. A wellness turista egyik legfontosabb jellemzője, hogy általában önkéntesen válogatja és veszi igénybe a szolgáltatásokat, amelyek széles körből származhatnak, hiszen találhatunk közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy sporttevékenységeket. A wellness turizmus, ellentétben a gyógyturizmussal, csak ritkán részesül állami vagy magánbiztosítói támogatásban. (Boros-Mondok-Várhelyi, 2012.) A wellness turizmus résztvevői nagyon motiváltak, legfőbb céljuk az egészségmegőrzés, egészségtudatos életvitel (helyes táplálkozás, rendszeres mozgás, káros szenvedélyek kerülése) segítségével. A wellness turizmus szolgáltatásait elsősorban a magas jövedelemmel rendelkező középkorosztály (30-60 év) veszi igénybe, aki a stresszel teli mindennapok után ilyen típusú szállodában keres testi, szellemi, lelki megújulást. Nemek terén a nők nagyobb számban vesznek igénybe wellness szolgáltatásokat a férfiakkal szemben, náluk elsősorban a sport és a fitness jelent nagyobb motivációt. (Smith-Puczkó, 2010.) A wellness turizmust széles kínálat jellemzi. Például kozmetikai arckezelések, különféle masszázsok (frissítő masszázs, thai masszázs, lávaköves masszázs stb.), gasztronómiai újdonságok. A gyógyturizmushoz képest magasabb árfekvésű szolgáltatásokat kínál. A wellness holisztikus értelmezéséből következően, aktív (például sportok) és passzív (például szépségprogramok) tevékenységeket is magába foglal. (Heim, 2004) 6

7 3. A masszázs A masszázs a test felületén végzett holisztikus terápia, amely érintésen keresztül teremti meg a test egyensúlyát. Az izomszövetekben feszültség és méreganyagok gyülemlenek fel, melyek feloldása lehetővé teszi, hogy testünk ellazuljon, és hatékonyan működjön. A masszázs lehet pihentető vagy élénkítő is, a begyakorolt nyomás sorrendjétől függően. Az izmok feszültségének megszüntetése mellett az elmét is ellazítja. A masszázs az egyik legtermészetesebb módszer, amellyel a betegségeket megelőzhetjük, illetve egészségünket megőrizhetjük. (Bosler, 2007.) (Maxwell-Hudson, 1990.) 3.1. A masszázs története A masszázs szó eredetét több nyelvben is nyomon követhetjük. A latin massa szó azt jelenti gyúrni vagy érinteni. A görög masszein szó jelentése gyúrni, a szanszkit makehé nyomni, az arab massé érezni vagy érinteni, franciául pedig a masser szó jelentése: dörzsölni. (Bosler, 2007.) A masszázs eredete az ősi keleti gyakorlatokhoz kötődik. A kínaiak Kr.e táján megteremtették a masszázs első, korai formáját, amelyben nyugtató és gyógyító céllal speciális mozgássorozatokat használtak. A japánok a 6. században elkezdték irányítani a testben áramló energiát, amelynek eredménye a shiatsu, amely a test meghatározott pontjaira gyakorolt nyomással igyekszik optimális szinten tartani az egészségi állapotot. A masszázs Indiában is régi hagyományokra tekint vissza, és a máig igen népszerű ájurvédikus gyógyászathoz kötődik. (Bosler, 2007.) Az ókori Görögországban a gyógyítás szerves részeként tekintettek a masszázsra. Hippokratész, a neves görög orvos anatripszisznek hívta, és meg volt győződve arról, hogy a masszázs képes rögzíteni a túl laza ízületeket, és kilazítani a túl kötötteket. Az ókori Rómában, a küzdelmek előtt és után a gladiátorok masszázsban részesültek. Julius Caesar pedig minden nap megmasszíroztatta magát, hogy enyhítse idegi problémáit. (Bosler, 2007.) 7

8 A masszázs a középkorban visszaszorult, mert ekkoriban bűnnek számítottak a test örömei. A 18. és 19. században a masszázs Európában is megkezdte diadalútját. A svéd gyógyító, költő és pedagógus, Per Henrik Ling kifejlesztette azt a technikát, amelyet ma svéd masszázsként ismerünk, ami a kínai, egyiptomi, görög és római testedzési és élettani gyakorlatok ötvözete. Módszerét az 1813-ban alapított Királyi Központi Testnevelési Intézetben kezdte tanítani. (Bosler, 2007.) (Maxwell-Hudson 1990.) (Lidell-Thomas-Cooke-Porter, 1996.) A 19. század vége felé a masszázs már elfogadott gyógymódnak számított, amelyet általános orvosok, sebészek és szívspecialisták is előírtak. Az orvosok általában maguk végezték a masszírozást, vagy másokat, többnyire nőket tanítottak be. Nyolc szakképzett masszírozónő 1894-ben megalapította a Szakképzett Masszírozónők Társasága Intézményt, amelyből később kialakult a Fizioterápia Társaság. (Maxwell-Hudson, 1990.) Az első és második világháború idején a masszázst főleg idegsérülések kezelésénél és sokkhatások ellen használták. Amikor Nagy-Britanniában az elektromos masszírozó készülékek használata egyre jobban elterjedt, a kézi masszázs vesztett jelentőségéből, és vitatták terápiás értékét. Az az általános vélemény alakult ki, hogy az új orvosi készülékekkel és gyógyszeres kezeléssel is ugyanolyan jó eredményeket lehet elérni. A tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy a gyógyszereknek káros mellékhatásaik lehetnek, és ebben az esetben az emberi kéz semmi mással nem helyettesíthető. (Maxwell-Hudson, 1990.) A 21. századra a masszázs az egyik legfontosabb kiegészítő kezeléssé vált és széles körben tekintik az egészségmegőrzés bevált eszközének. (Kavanagh, 2008.) 8

9 4. Masszázskínálat a wellness turizmusban Ebben a fejezetben bemutatom a legjellegzetesebb masszázsokat, amelyeket egy wellness szálloda kínálhat, betegségmegelőzés, illetve egészségmegőrzés céljából. Ismertetem eredetüket, gyakorlati alkalmazásukat és hatásukat Európai masszázs Az európai masszázs technikáját a svéd gyógytornász, Per Henrik Ling dolgozta ki a 19. században. Az európai masszázsnál, más néven svéd masszázsnál ötféle alapfogást különböztetünk meg, amelyek a következőkben ismertetek. Simítás: Ezzel a fogással indítják a masszázst és oszlatják szét az olajat a bőrön, valamint ezzel kötik össze a különböző mozdulatokat a masszázs során. A simítás serkenti a vér-és nyirokáramlást, és ellazítja a testet. Gyúrás: A nagyobb izomcsoportok lazítására alkalmazható. A gyúrás az izmokból kipréseli a mérgeket, és növeli a bőr hajszálereinek vérellátását. A mozdulatok ritmusának és folyamatosságának köszönhetően nyugat és pihentet. Dörzsölés: A dagasztástól eltérően az összpontosított, körkörös dörzsölő mozdulatokkal felszíni szövetek egy kis területére gyakorolt nyomás kéztővel vagy hüvelykujjal, átmozdítva azt a mélyebben fekvő részeken, amellyel feloldhatjuk a már meglévő letapadásokat. Ütögetés: Gyors, ritmikus mozdulatsor, amellyel felélénkítjük, élettel töltjük meg az izmokat. A kéz gyorsan és finoman ütögeti a bőrt, hogy stimulálja a vérkeringést, amelynek következtében a bőrfelszín vérrel telítődik és a méreganyagok kioldódnak. Rezegtetés, vibráció: Finom, rezegtető ujjmozdulatok egy-egy ideg mentén, azok stimulálása és megtisztítása érdekében, ellazulást és feszültségoldást eredményez. (Hoare, 2011.) (Bosler, 2007.) (Kavanagh, 2008.) Az európai masszázs javasolt az egészséges életmód részeként, a stressz oldására, a mozgásrendszer karbantartására, valamint reumás ízületi-, neurológiai-, 9

10 és belgyógyászati betegségek esetén. Továbbá sérülések, balesetek, műtétek utáni rehabilitációban is hatékony. Azonban nem javasolt lázas betegségek, akut gyulladások, fekélyek, daganatos betegségek, nagyfokú visszértágulat, vérzékenység (hemofília), friss szívinfarktus és súlyos érelmeszesedés (atherosclerosis) esetén. Az európai masszázs jótékony hatásai a következők: enyhíti az izommerevséget, izomfeszülést, megszünteti az izomgörcsöt, fokozza az izmok, szövetek rugalmasságát és az ízületek mozgásterjedelmét, segíti a stressz tüneteinek leküzdését és a relaxációt, könnyíti és mélyíti a légzést, javítja a vér- és nyirokkeringést, fokozza a szervezet öngyógyító mechanizmusait, gyorsítja a szövetek regenerációját, enyhíti az izom, illetve ízületi fájdalmakat és szerepet játszik a stressz kezelésben, feszültségoldásban. (Boros-Mondok-Várhelyi, 2012.) Frissítő masszázs Az európai masszázs felosztása alkalmazási terület szerint lehet frissítő masszázs, sportmasszázs és gyógymasszázs is. A frissítő masszázst fürdőkben, szalonokban, wellness szállodákban alkalmazzák kiváló élénkítő, kondicionáló hatása miatt. A frissítő masszázs a klasszikus svéd masszázs fogásait alkalmazza. Masszázságyon, masszázsolajjal végzik és lábtól felfelé haladva a teljes test részesül a masszázsfogásokból. A vendég ruha nélkül, illetve fürdőruhában vagy csak alsóban vesz részt a kezelésen. (Berentei, 2007.) Ennek a masszázsnak a gyógyászati szerepe nem nagy, arra viszont tökéletesen alkalmas, hogy a napi stressz, helytelen és egészségtelen testhelyzetek (pl.: irodai ülőmunka) okozta feszültséget, izomfájdalmat feloldja. 1 Csökkenti a fejfájást, fáradtságérzetet, fokozza az anyagcsere-folyamatokat, ezáltal segíti a test méregtelenítését, élénkíti a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, ellazítja a merev izmokat és javítja a testtartást. (Berentei, 2007.)

11 4.2. Aromamasszázs Az emberiség évezredek óta használja terápiás céllal a növények illatos kivonatait, már a legkorábbi civilizációk is ismerték és alkalmazták őket. A napjainkban ismert aromaterápia alapjait 19. és 20. századi francia és olasz tudósok rakták le. Az aromaterápia szakkifejezés megalkotását Dr. René-Maurice Gattefossé vegyésznek tulajdonítják. Olasz tudósok 1920 és 1930 között az illóolajok pszichológiai hatásait kutatták. Dr. Renato Cayola és Dr. Giovanni Garri az illóolajok idegrendszerre, vérnyomásra, pulzusra, valamint a légzés tempójára gyakorolt hatását vizsgálták, egyben megfigyelték az illóolajok antibakteriális tulajdonságait. Ez idő tájt Marguerite Maury biokémikus kutatta az illóolajok terápiás és kozmetikai felhasználási lehetőségeit. Orvosi/kozmetikai terápiáját masszázsra építette és az illatos olajoknak a testre, bőrre és tudatra gyakorolt hatását tanulmányozta. Természetes bőrápolási gyakorlatát főként ősi indiai és kínai forrásokból merítette. Napjaink aromaterápiája jelentős mértékben alapoz az ő munkásságára. (Hoare, 2011.) Az aromaterápia fő alkalmazási területe a növényi eredetű bázisolajokban oldott illóolajokkal történő masszázs. Az illóolajok csak zsíros olajokban, például mandula, vagy napraforgó olajban oldódnak. Rendkívül koncentráltak és erőteljesek, ezért az aromaterápiás használat előtt hígítják őket. Például egy masszázsolajhoz a bázisolajba két-, esetleg három százaléknyi illóolajat kevernek. Az illóolajokat a következő bázisolajokban tudjuk feloldani: édesmandula-olaj, sárgabarackmag-olaj, avokádóolaj, körömvirágolaj, sárgarépaolaj, kókuszolaj, ligetszépeolaj, szőlőmagolaj, mogyoróolaj, jojobaolaj, csipkebogyómag-olaj. (Farrer-Halls, 2008.) A masszázs során leggyakrabban használt illóolajok a következők: bergamott, eukaliptusz, geranium (rózsamuskátli), ilang-ilang, jázmin, kamilla, levendula, majoránna, neroli (naracsvirág), narancslevél (keserűnarancs), rózsa, rozmaring, szantálfa, tealevél, tömjén, zsálya. (Maxwell-Hudson, 1990.) A svéd masszázs és az aromamasszázs között kapcsolat van. Minden masszőr beépíti repertoárjába a svéd masszázs egyes fogásait, főként a könnyű simítást és a 11

12 tenyeres dagasztást. A lassú, finom, nyugodt mozdulatokat az egész testen alkalmazzák. A vendég egészsége érdekében, az illóolaj kiválasztása személyre szabottan történik, például allergia esetén. (Hoare, 2011.) A masszázs során az illóolajok a bőrön keresztül felszívódnak, majd a véráram útján közvetlenül kapcsolatba kerülnek a szervezettel, továbbá az illatanyagok belégzése is fontos szerepet játszik. Több szinten, fizikailag, érzelmileg, mentálisan és energikusan jó hatással van ránk az aromamasszázs. A fizikai szinten csillapítja a fájdalmat, fokozza a vér-, és nyirokkeringést, segít megszabadulni a méreganyagoktól, és ellazítja a megmerevedett, feszült izmokat. Érzelmi síkon megnyugtatja az elmét és kiegyensúlyozza az érzelmeket. A mentális és az energetikus hatások elsősorban a kellemes közérzetben mutatkoznak meg. (Farrer- Halls, 2008.) 4.3. Csokoládé masszázs A Dél-Amerikában honos kakaó a XVII. században terjedt el Európában. Kezdetben étkezési téren hasznosították a belőle készített termékeket, elsődlegesen desszert formájában. Mára a tudomány kimutatta a kakaóban található nyomelemeket és vitaminokat, így a felhasználási lehetőségek nagyban kibővültek. A csokoládéról köztudott, hogy a kakaó alkotóelemeinek köszönhetően, az egyik legtáplálóbb édesség - boldogság a test számára - és bőrön keresztül történő felszívódásának köszönhetően a bőr számára is. Olyan vízben oldódó vitaminok vannak benne, mint a B1-, B2- és B3-vitamin, valamint vasban is rendkívül gazdag. Létfontosságú tápanyagokat és antioxidánsokat tartalmaz, amelyek megvédik a bőrsejteket a káros szabad gyököktől. A csokoládé masszázs azoknak ajánlott, akik különleges, exkluzív pihentető kikapcsolódásra vágynak. A minden napi stressz oldására a csokoládéban rejlő energiát választják. A kezelés viszont nem ajánlott azoknak, akiknek ekcémás és gyulladásra hajlamos a bőrük. A kezelés alatt a masszőr alaposan átmasszírozza az egész testet, és a krémet percig a bőrön hagyja befóliázva, hogy a bőrtápláló hatóanyagok teljesen 12

13 beszívódhassanak, így fizikailag és szellemileg egyaránt kellemesen ellazulhasson a vendég. 2 A csokoládé masszázs endorfintermelő, lélekre ható kezelés. A magas tartalmú csokoládékrém hidratálja, puhítja és revitalizálja a bőrt. A finom, meleg kakaóillat, a hangulatos fények és a lágy zene hatására az izmok ellazulnak és a szorongások is elmúlnak. A csokoládé masszázs jótékony hatásai: antioxidáns hatóanyagaival segíti a sejtek regenerálódását, feszesíti a bőrt, pótolja a hiányzó ásványi anyagokat, a veséket méregtelenítésre készteti, bársonyossá és simává teszi a bőrt, jótékony hatással van a narancsbőrre. A bőrön és szaglóhámon keresztül felszívódó csokoládé boldogságérzetet, relaxáló hatást biztosít Mézes masszázs A méz jótékony hatását nemcsak belsőleg alkalmazzák a wellness szállodákban, hanem magas vitamin, ásványi anyag és enzimtartalma miatt a bőr és a test szépítésére is. A mézes masszázs a tibeti-kínai orvoslásban és az orosz népi gyógymódok között egyaránt ismert. Nem csak különféle betegségek gyógyítására szolgál, hanem ideális módszer a teljesítmény és az általános jólét fokozására is. A mézmasszázs reflektorikus úton fejti ki hatását, és előnyös tulajdonságait a méznek köszönheti. A hagyományos kínai orvoslás szerint az egészség feltétele az életenergia, a csi akadálytalan áramlása a testben. Ha ez az áramlás valahol blokkolódik, akkor ez betegségek kialakulásához vezet. Ezen a felismerésen alapul a méz alkalmazása is, mert képes szabályozni a test energiaáramlását, és visszaállítani egészséges egyensúlyát. 4 A masszázskezelés elején a masszőr a vendég hátára folyatja a mézet, amit azután egyenletesen eloszlat. Rányomkodja a tenyerét a páciens hátára csurgatott mézre, majd felemeli és a méz szívó hatásának köszönhetően a bőr felső rétege is

14 felemelkedik vele együtt. Az apró hajszálerek és pórusok kitágulnak a folyamat alatt és salakanyagok távoznak a szervezetből a bőrön keresztül. Mialatt a méz magába szívja a távozó méreganyagokat, mélyen a bőr alá hatolva a szövetekbe juttatja a szervezet számára oly fontos hatóanyagait, a vitaminokat, enzimeket és a mézben lévő több mint harmincféle ásványi anyagot. 5 A mézes masszázs segít harmonizálni a szervezet kiegyensúlyozatlan energetikai eloszlását. Nyak-, váll- és hátfájdalmakkal, visszatérő fertőzésekkel, emésztési zavarokkal, krónikus kimerültséggel és fejfájással küszködőknek ajánlják. Salaktalanító tulajdonsága az egész szervezetre kihat, így például az immunrendszert is erősíti, nagyon jó gyulladáscsökkentő és izomlazító. Emellett bőrszépítő hatású: rövid időn belül megerősíti a testkontúrokat, feszessé teszi a bőrt, javítja annak rugalmasságát. (Heim, 2004.) 4.5. Reflexzóna masszázs A reflexterápia ősi gyógymód, amelynek lényege, hogy bizonyos bőrterületek, bőrpontok ingerlésével gyógyító hatásokat lehet kiváltani. Nagy előnye, hogy rendkívül egyszerű, természetes eljárás. A reflexzóna masszázs úgy működik, hogy a reflexológia energetikai- és szabályozó rendszere által a kéz, láb, stb. reflexzónáin keresztül befolyásolni tudjuk a szervek nem megfelelő működését. (Wagner, 1990.) Talpreflex masszázs Időszámításunk előtt 2000 évvel Egyiptomban már ismerték a talpreflex masszázst, amelyről írásos dokumentumok, rajzok is fennmaradtak. Indiában és Kínában is alkalmazták. Másodvirágzását az újkorban élte, főleg az angol, német és orosz területeken vált népszerűvé. Később William Fitzgerald, amerikai orvos dolgozta ki a hasonló alapokon nyugvó reflexzóna masszázst. A két talpat

15 hosszanti sávra zónára - osztotta. Úgy vélte, hogy mindegyik zónához tartozik egy-egy reflexterület a testen. A talp zónáinak stimulációjával az adott területen fekvő szervek működésére lehet hatni, fájdalmat csillapítani. Az 1930-as években Eunice Ingham fedezte fel, hogy az összes szerv anatómiai elhelyezkedése kirajzolható, a hozzájuk tartozó reflexpontok által a két talpon. (Boros-Mondok- Várhelyi, 2012.) 1. kép: A láb reflex zónái 6 A talpreflex masszázs manapság nagyon népszerű, hiszen használható állapotfelmérésre, karbantartásra, valamint számos tünet enyhíthető, javítható és megszüntethető vele, korra és nemre való tekintet nélkül alkalmazható. A masszázs alatt a vendég fekhet vagy ülhet, bár a legmegfelelőbb testhelyzet, ha hanyatt fekszik, így kényelmesen ellazulhat és az energiák zavartalanul áramolhatnak testében. A masszázst a lábujjaknál kezdik, és a sarok irányába haladnak. Ha vízszintes irányban masszíroznak, a talp külső élétől folytatják befelé. A kezelés alatt a masszőr a hüvelyk- és mutatóujjával gyakorol nyomást az adott pontra. Nem az európai masszázs mozdulatait alkalmazza, hanem a meghatározott pontok nyomását, vagyis stimulálását végzi el masszázsolaj használata nélkül. (Patkós, 2012.)

16 A talpreflex masszázs jó hatással van a vér- és nyirokkeringésre és az immunrendszerre, valamint szabályozza a belső elválasztású mirigyek működését. A masszázs különösen alkalmas a hátfájás és a fejfájás csillapítására, de eredményesen használható túlzott idegesség, alvászavarok és emésztőrendszeri problémák kezelésére is. (Marquart, 1992.) 4.6. Amerikai eredetű masszázsok Egyre több wellness szálloda masszázskínálatában megtalálható az észak- amerikai eredetű lávaköves masszázs, és a hawaii lomi-lomi masszázs Lávaköves masszázs A lávaköves masszázs eredete az amerikai őslakos indiánoktól származik, akik már a korai időkben felismerték a meleg kövekkel végzett kezelések jótékony hatását. A masszázs technikáját Mary Hannigan dolgozta ki, és szabadalmaztatta 1993-ban. 7 A lávaköves masszázst vulkanikus eredetű, sima bazaltkövekkel végzik. A köveket forró vízben felmelegítik, majd ráhelyezik őket a csakrákra, az úgynevezett energiacentrumokra, melyek egy-egy szervvel vagy miriggyel állnak kapcsolatban. Egészséges emberek esetében a csakrákban szabadon áramlik az energia. Ha egy csakra blokkolt, akkor az életerő áramlása is akadozik, így a test egyes részei nem jutnak elegendő energiához. A test speciális pontjaira (gerinc, tenyér, ujjak, lábujjak) helyezett kövek már a masszírozás előtt átadják a hőt a mélyebben fekvő szöveteknek, izomrostoknak és a bennük lévő ásványi anyagok felszívódnak a bőrön keresztül. A masszírozó mozdulatokat is a meleg kövekkel végzik, éterikus olajak segítségével. A masszírozás során a kihűlt köveket folyamatosan cserélik. A lávaköves masszázs fokozza a nyirokrendszer működését, ezzel hozzájárul a méreganyagok sejtekből való távozásához, a szervezet méregtelenítéséhez. A

17 kezelés révén mély relaxációs hatás érhető el, oldódik a stressz, semlegesítődnek a negatív energiák. Az embernek jobb lesz a közérzete, rövid idő alatt kipiheni magát, és helyreáll a lelki egyensúlya. (Heim, 2004.) Lomi-lomi masszázs A lomi-lomi masszázs a hawaii szigetekről származik, mely a különböző masszázsfogások, imádságok, kántáló énekek, és táncok sajátos keveréke. Filozófiai alapja a Huna, mely szerint a világon minden szeretetre és harmóniára törekszik. A negatív gondolatok, rossz emlékek hatására a szervezet egyensúlya felbomlik, megszűnik az összhangja a környezetével. A lomi-lomi masszázs segítségével visszaállíthatjuk a szervezet harmóniáját. Az igazi terapeuták szerint, ha a kezelés során a gondoskodás és együttérzés nincs jelen, a terápia nem lesz hatásos. A megfelelő hőmérséklet mellett óriási jelentősége van a polinéz zenének, a masszázsolajnak illetve a különféle illatgyertyáknak, füstölőknek, amelyek segítik meditatív állapotba kerülni a pácienst. A masszázsfogásokat az egész testen alkalmazzák, amelyek igen változatosak, hiszen a masszőr az alkarját, az ujjait, a csuklóit, a térdeit, lábait egyaránt használja. A finom gyúró mozdulatokhoz párosul az ízületek kimozgatása, így a befeszült csípő, láb és nyak is teljesen újjá születik. A legfontosabb cél, hogy a páciens megszabaduljon a negatív gondolatoktól, élményektől, a stressztől, a szervezetben szabaddá váljon az energia áramlása. Ennek érdekében a masszázst imákkal, énekkel, táncszerű mozdulatokkal és különféle légző gyakorlatokkal kombinálják. 8 A lomi-lomi nem csupán egy masszázs, de meditatív utazás is egyben. A lelki megtisztulás mellett a testet is gyógyítja. Fizikai hatásaiban oldja az izomcsomókat, enyhíti az ízületi fájdalmakat, a reumatikus panaszokat, a bioenergiai áramlás fokozásával serkenti a vérkeringést, miközben oldja a feszültséget és a stresszt

18 4.7. Távol-keleti masszázsok A távol-keleti filozófiai rendszereken alapuló eljárások napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, amelyek között számos masszázsfélét is elkülöníthetünk. A keleti orvoslás a jin és jang ellentétes energiák összhangjára, egyensúlyára épül, amelyek aránya minden élő organizmusban fellelhető, arányuk mindig változik, egymást kiegészítve (pl. ha a jin-energia csökken, akkor a jang nő). A chi, vagyis az energia minden sejten, szerven, szöveten átáramlik. Pályája az emberi test szövevényes meridiánjain (energiacsatornáin) halad át, és az egyes szerveket összeköti egymással. A betegségek, lelki, szellemi, testi panaszok akkor jelentkeznek, ha a chi áramlás akadályba ütközik. A távol-keleti gyógyító eljárások - így a masszázsok is - az energiaáramlás folytonosságára, a blokkok megszüntetésére, a jin és jang energiák harmonizálására helyezik a hangsúlyt. (Boros-Mondok-Várhelyi, 2012.) Shiatsu masszázs A Shiatsu masszázs Japánból származik. A shiatsu szó azt jelenti: nyomás hüvelyujjal, vagy ujjakkal. (Patkós, 2012.) A masszázs ruhában, földre terített szőnyegen vagy matracon fekve, halk, megnyugtató zene kíséretében történik. A masszőr a kezelés során a kezén kívül a könyökét, térdét és a talpát is használja. A meridián vonalak mentén elhelyezkedő akupresszúrás pontokat masszírozza, amelyeken keresztül ingerelhetőek a különböző szervek. A kezelés nyomásokból, masszírozásból és nyújtásból áll, továbbá különlegessége abban rejlik, hogy a páciens együttműködése is szükséges hozzá, ugyanis a légzésének összhangban kell lennie a masszőr által végzett mozdulatokkal. (Heim, 2004.) A shiatsu masszázs célja, hogy egyensúlyba hozza a szervezetet, megtalálja az energiatorlódást és megszüntesse azt. Kiváló eredményeket lehet vele elérni a stressz oldás területén, hát- és vállmerevség, fejfájás, szorongás, székrekedés, álmatlanság és rendszertelen menstruáció esetén. (Berentei, 2007.) 18

19 Yumeiho masszázs A yumeiho masszázs Kínából származik, amelynek alapjait jelentő fogásait a shaolin kolostorok harcművészetekkel is foglalkozó szerzetesei alkalmazták a különböző sérülések kezelésére, a szervezet energiaszintjének növelésére, az egészségi állapot fenntartására, javítására. Mai formáját a japán származású Saionji Masayuki alakította ki, a XX. század második felében. A shaolin kolostorokban megismert fogásokat kiegészítette, ötvözte a nyugati típusú, anatómiai ismeretekre épülő masszázstechnikával, az akupresszúrával és a kiropraktikával, amely a gerinccel foglalkozó gyógyászat. 10 A yumeiho masszázs a földön, matracon történik, kényelmes ruhában, hangulatos körülmények között. A masszázs elején a kiropraktikai fogásokkal helyreállítják a gerinc és a csípő ízületeit, majd ezután jön a lazító, oldó, gyúró mélymasszázs. Végül pedig akupresszúrás nyomókezelést alkalmaznak a meridián pontokon. (Berentei, 2007.) A yumeiho masszázs helyreigazítja a csontokat, kiegyenesíti a hátat, lazítja az izmokat és a kötőszöveteket, javítja a vérkeringést, továbbá pozitív hatással van az általános közérzetre. Kifejezetten ajánlott hát-, derék-, és lábfájdalmakra, idegbecsípődésekre, gerincsérvre, és a különböző tartáshibák megelőzésére és korrekciójára. (Heim, 2004.) Thai masszázs A thai masszázs alapítója a több mint 2500 évvel ezelőtt élt Jivaka Kumar Bhacchat, indiai orvos, akinek tanításai az i.e században érkeztek a mai Thaiföld területére. (Polonkai, 2006.) A thai masszázs földön, szivacson, kényelmes ruhában, olaj nélkül, halk zene kíséretében történik. Több keleti gyógymódhoz hasonlóan a thai masszázs is bizonyos nyomáspontok ismeretén alapszik. Ezek a nyomáspontok a testet behálózó

20 energiacsatornák mentén találhatóak. Ezeket a láthatatlan energiacsatornákat sennek nevezik. A technika alapos ismerői, művelői szerint mintegy sen van a szervezetben, amelyek közül tíz számít a legfontosabbnak. A kezelés során ezekre a sen vonalakra, illetve a rajtuk található pontokra fejtenek ki nyomást tenyérrel, hüvelykujjal, könyökkel, talppal, sarokkal lehetővé téve az energia áramlását, ezzel teremtve egyensúlyt a szervezetben. A masszázs rendkívüli hatékonyságát a különböző testrészek kimozgatásával, kiropogtatásával fokozzák, amelyek kivitelezése során a vendég pozícióját folyamatosan változtatják. (Boros-Mondok- Várhelyi, 2012.) A wellness szállodákban általában 4 féle thai masszázzsal találkozhatunk, amelyek a következők: Tradicionális thai masszázs: Az előzőekben leírtak alapján végzik. Thai gyógynövényes masszázs: Különféle gyógynövénygőzökkel kombinálják a tradicionális thai masszázst. Gőzölt herbazsákkal masszírozzák át a testet, amely 15 különböző gyógynövényt tartalmaz. Thai olajos masszázs: A masszázs menete lényegében megegyezik a tradicionális thai masszázséval, azzal a különbséggel, hogy a vendég ruha nélkül vesz részt a kezelésen, és az olajtól csúszóssá vált testen bizonyos fogásokat elhagynak. Thai talpmasszázs: Azon az ősi kínai eredetű gyógymódon alapszik, amely szerint a talp a test térképe. Ha a talpon a megfelelő pontot masszírozzák, a hozzá tartozó testrégió keringése javul. A thai talpmasszázshoz a masszőr a kezét, ujjait és speciális fapálcikát használ krémmel és olajjal. 11 Az előzőekben felsorolt mindegyik thai masszázs megteremti a test és a lélek egyensúlyát, ellazít, csökkenti a stresszt. Oldja a blokkokat az energia vezetékekben, ezáltal nő az energiaszint. Az egész testben fokozza és optimalizálja a nyirok-és vérkeringést, valamint elősegíti a méreganyagok távozását a szervezetből. Oldja az izmokban levő feszültséget, ezáltal nagyobb lesz a teherbírás. (Polonkai, 2006.)

21 Ájurvédikus masszázs A tradicionális indiai gyógyászati rendszer, az Ayurvéda több mint ötezer éves múltra tekint vissza, amelynek neve az Ayur (élet) és a Veda (tudás, ismeret) szavak összetételéből áll, így az Ayurveda nem más, mint az élet tudománya. Alaptétele szerint minden embert három, úgynevezett dosha elsődleges életerő alkot. Az ember biológiai alkatát, fiziológiai és fizikai adottságait alapvetően az határozza meg, hogy az egyes doshák közül melyik milyen arányban van jelen benne, és melyik van túlsúlyban a másik kettőhöz képest. Ez a három dosha a Vata (levegő), a Pitta (tűz) és a Kapha (víz). Testfelépítését tekintve a dominánsan Vata alkatú ember általában arányos testű, atléta termetű, a Pitta típusú vékony és törékeny, míg a Kapha testes, zömök. Az indiai gyógyászati rendszer fontosnak tartja a rendszerességen és a tudatosságon alapuló életvezetést, illetve az egyes doshák hatásait kiegyenlítő különféle testkezelések és masszázsok rendszeres alkalmazását. (Meguellati-Meyer, 2011.) A wellness szállodákban többféle ájurvédikus masszázskezeléssel találkozhatunk, amelyek a következők: Abhyanga masszázs: A teljes test relaxáló és harmonizáló olajos masszázsa. A masszőrnek minden esetben ismernie kell a vendég dosháját, hiszen a mozdulatok, nyomások erejét, a masszázs ritmusát az egyéni tulajdonságok alapján határozza meg. A masszázshoz szezámolajat használnak, amelyet a kezelés hatásának fokozása érdekében különféle füvek finom porával dúsítanak. Indiában ezt a masszázst hagyományosan egy lepellel leterített szalmagyékényen végezték, nyugaton azonban az általánosan elterjedt kulturális szokások miatt és a vendég kényelme érdekében nem földön, hanem masszázságyon történik. Shirodhara: Ez egy különleges kezelés, amely során a vendég feje fölött körülbelül 20 centiméterre levő rézedényből a homlok közepén található hatodik csakrára, az Ajnára, közismertebben a harmadik szemre folyamatos sugárban langyos gyógyolajat csorgatnak. Általában a Vata dosha lecsillapítására alkalmazzák. A kezelőágy úgy van kialakítva, hogy a homlokra, majd onnan a hajra 21

22 folyó olajat összegyűjtse és ne engedje elfolyni. A Shirodhara kezelés mély belső békét, meditatív állapotot idéz elő. 2. kép: Shirodhara kezelés 12 Udvartana: Az udvartana egy méregtelenítő, karcsúsító masszázs, amely elsősorban a Kapha dosha túlsúlya (súlyfelesleg, narancsbőr stb.) esetén javasolt. A masszőr csicseriborsóliszttel vagy meghatározott szárított gyógynövények őrleményével végzi a masszázst az alsó végtagoktól kezdve, a tarkó felé haladva. Marma masszázs: A marma pontok a test fő energetikai pontjai, amelyek az egész testet átfogó rendszerként kötnek össze egymással idegeket, vénákat és artériákat, nyirokereket, energiacsatornákat és csakrákat. A masszőr általában szezámolajat használ és a tradicionális technikáknak megfelelően masszírozza a marma pontokat a kezeivel, valamint használhatja a lábait és a saját testsúlyát is. Shiroabhyanga: Ez az indiai fejmasszázs szintén a marma pontok ismeretén alapszik, hiszen a test marma pontjainak egyharmada a fejen és a tarkótájékon található, amelyeket a masszőr ütemes, állandóan ismétlődő, körkörös mozdulatokkal stimulál. A három dosha elmélete alapján az ájurvédikus masszázsok speciálisan és egyénre szabottan működnek. Az alapvető cél a doshák harmonizációjának, egyensúlyának megteremtése a szervezetben. Továbbá, az ájurvédikus masszázs élénkíti a vér-és nyirokkeringést, méregtelenít, javítja a bőr minőségét, megerősíti a szervezet védekezőképességét a stressz ellen, nyugodt alvást biztosít, javítja a memóriát. (Meguellati-Meyer, 2011.)

23 5. A masszázs, mint turisztikai szolgáltatás Ebben a fejezetben gazdasági oldaláról vizsgálom a masszázst, hiszen egészségturizmus szervezőként a jótékony hatások és a gyakorlati alkalmazás ismerete mellett fontos feladatunk az egészségturisztikai termékek, szolgáltatások menedzselése, fejlesztése és közvetítése a fogyasztók felé. A wellness szállodák szolgáltatásaikkal a lehető legmagasabb szinten próbálják kielégíteni a fogyasztók igényeit, amelyek közül az egyik legjellegzetesebb szolgáltatás a masszázs. A szolgáltatás egy cselekedet, amely az igények kielégítésére irányul. Alapvető jellemzője a megfoghatatlanság, hiszen nem mérhető vagy értékelhető az előállítás előtt. Továbbá az előállítás és a fogyasztás egyszerre történik, mely mind az előállítótól, mind pedig a fogyasztótól aktív közreműködést igényel. Másrészt a szolgáltatásoknál fontos a szubjektum szerepe, hiszen minden fogyasztó másképpen ítélheti meg ugyanazt a szolgáltatást. Jellemzője még a raktározhatatlanság, hiszen a kapacitások a fogyasztó jelenlétében használhatók ki. (Kenesei-Kolosi, 2007.) A szolgáltatások sajátos természete tükröződik az alkalmazható marketingmixben is. Bernard Booms és Mary Bittner a sajátosságok alapján a McCarthy-féle 4P-t (product - termék, price - ár, place - értékesítési csatornák, promotion - reklámozás) további három eszközcsoporttal bővítették ki: emberi tényező (people), tárgyi elemek (physical evidence) és a folyamat (process) mixelemekkel, és az így kapott tényezőket együttesen a szolgáltatások 7P-jének nevezték el. (Veres, 2009.) 5.1. A masszázs, mint szolgáltatás marketingmixe A termék a masszázs. A legjellegzetesebb wellness masszázsokat a 4. fejezet tartalmazza. A következőkben SWOT-elemzés segítségével mutatom be a wellness masszázsok erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Erősségek: Stressz oldó hatású, ellazít. Minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbbet. A testre és a lélekre is pozitív hatással van. Széleskörű választék. 23

24 Gyengeségek: Magas árak. A wellness masszázs gyógyászati szerepe nem nagy, hiszen egy-egy igénybe vett kezeléstől teljes gyógyulás nem várható, inkább a megelőzés, egészségmegőrzés a célja. Lehetőségek: Wellness csomagba szervezéssel, a kínálat bővítésével, akciókkal, kedvezményekkel növelhető az igénybevétel. Veszélyek: A szakszerűség, empátia, személyre szabott tájékoztatás és a higiénia hiánya veszélyeztetheti a vendégelégedettséget. Továbbá veszélyt jelenthetnek politikai döntések, pl.: a Széchenyi Pihenő kártya megszüntetésével csökkenhet a kereslet a wellness turizmus és a wellness masszázsok iránt. Ár: Mivel a fogyasztó számára kevés az információ, amelyet a szolgáltatás igénybevétele előtt meg tud szerezni, ezért az ár kiemelkedő információforrássá válik. (Kenesei-Kolosi, 2007.) Ezért is fontos a teljes körű tájékoztatás és az árérték arány megteremtése és közvetítése a vendég felé, hiszen a masszázs szolgáltatások során a szakértelmet, a felhasznált alapanyagokat és az infrastruktúrát kell megfizetni, amelyek az egyes masszázsoknál különbözőek. A következő táblázatban szemléltetem a wellness masszázsok árait az interneten végignézett három csillagos wellness szállodáktól kezdve az öt csillagosig: Frissítő masszázs Aromamasszázs Csokoládé masszázs Mézes masszázs Talpreflex masszázs Lávaköves masszázs Lomi-lomi masszázs Shiatsu masszázs Yumeiho masszázs Thai masszázs Ájurvédikus masszázs Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 1. táblázat: A wellness masszások árai Saját szerkesztés. 24

25 Értékesítési csatorna: Az értékesítési csatorna a szolgáltatások és a fogyasztók összekapcsolását segíti elő. A wellness turizmusban a masszázs értékesítési csatornája a wellness szálloda. Reklámozás: A reklámozás során a szolgáltatásokat ismertté tehetjük. A hatékony szolgáltatásreklám az úgynevezett imázs- és szimpátiareklám, amely felkészíti a fogyasztót a szolgáltatás igénybevételére, és meggyőzi annak különleges előnyeiről. (Veres, 2009.) Például a wellness szálloda honlapján tájékoztatást adunk a masszázsokról képekkel és rövid ismertetővel. Továbbá a vendégek érkezéskor prospektust kapnak a wellness szolgáltatásokról, különösen a masszázsokról. A szolgáltatások marketingkommunikációja a klasszikus kommunikációs csatornákon túl olyan fontos üzenetközvetítőkkel bővül ki, mint a környezet (hangulatos wellness részleg, figyelemfelkeltő képek a falon) és az igénybevevőkkel kapcsolatban álló szolgáltató személyzet, tehát a diszpécser és a masszőr is. (Veres, 2009.) Emberi tényező: Az összes olyan személy, aki szerepet játszik a szolgáltatás létrejöttében. (Veres, 2009.) A masszázs tekintetében a diszpécser, aki szóban információt szolgáltat, a masszőr, aki megfelelő szakképesítéssel, empátiával masszíroz és maga az igénybevevő vendég is. Tárgyi elemek: Az a környezet, amelyben a szolgáltatást nyújtják, továbbá bármely olyan tárgyi elem, amely segíti a szolgáltatás létrejöttét. (Veres, 2009.) A masszázs során fontos a higiénikus és a kellemes hangulatú masszázsszoba, a kényelmes masszázságy, a keleti masszázsoknál pedig a matrac. A tárgyi elemeknél kiemelendő a relaxációt elősegítő halk zene, valamint a különféle masszázsolajok, amelyek kultúránként különbözőek. Folyamat: A szolgáltatások egyik legfontosabb jellemzője, amely megkülönbözteti a termékektől, a folyamatjelleg. A vevő számára az, hogy hogyan jut a szolgáltatás végeredményéhez, éppen olyan fontos lehet, mint a végeredmény. (Kenesei-Kolosi, 2007.) A masszázsnál meghatározó a szolgáltatási folyamat hossza (masszázs időtartama), az alkalmazott masszázs technika és a szolgáltatás megbízhatósága (a masszőr szakértelme, a masszázs jótékony hatása a szervezetre). A folyamat során a vendég pozitív élményének és elégedettségének elérése a cél. 25

26 6. Kutatási anyag és módszer A kutatásom célja, hogy felmérjem a wellness turisták érdeklődését a masszázsok iránt, megvizsgáljam a tapasztalatot, elégedettséget, valamint azt, hogy melyik a legnépszerűbb masszázs. Az adatfelvétel online kérdőív segítségével történt 2014 októberében. Azért választottam a kérdőívet, mint primer, kvalitatív kutatási formát, mert alkalmas mély összefüggések feltárására és minden egyes megkérdezettről ugyanolyan formában nyújt adatokat. A kutatási módszerem induktív (empirikus) módszer, hiszen a valós világot figyeltem meg, mintákat kerestem és a minták alapján általánosításokat fogalmaztam meg. A minta tagjai a wellness turisták. A mintavételem ismert valószínűségi mintavétel, azon belül pedig egyszerű véletlen mintavétel, hiszen minden elemnek egyenlő esélye volt a mintába kerülésre. A ténylegesen kiértékelhető kérdőívek száma összesen 152 darab, amelynek kitöltése anonim módon történt. A kérdőív bemutatkozó részében jeleztem a kitöltők felé, hogy amennyiben szoktak járni wellness szállodába, abban az esetben legyenek szívesek válaszolni a kérdésekre. A kérdőív 20 kérdésből áll, amelynek első 14 kérdése a válaszadók wellness fogyasztási szokásaival, valamint a masszázzsal kapcsolatos érdeklődésével, tapasztalatával foglalkozik. Az utolsó 6 kérdés pedig a demográfiai adatokra vonatkozik. A 20 kérdésből a 6. és a 16. nyitott, a többi pedig zárt kérdés. A megkérdezettek válaszait a Google Docs online kérdőív szerkesztő program segítségével összesítettem, melynek eredményét a következőkben fogom ismertetni. 26

27 7. Eredmények ismertetése A kérdőíves vizsgálatból kapott eredmények elemzésénél statisztikai módszert alkalmaztam, főleg átlag- és százalékszámítást. Grafikonok és kördiagramok segítségével ábrázoltam az eredményeket, amelyeket relatív (%) számokkal tettem szemléletessé. Mindegyik ábrához rövid magyarázat is tartozik. A 152 válaszadó nem szerinti megoszlását tekintve 131 fő (86%) nő, 21 fő (14%) férfi, amely azzal magyarázható, hogy a nők nagyobb számban vesznek igénybe wellness szolgáltatásokat és a wellness utazásokat is általában ők szervezik a család számára. A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 36 év, és a válaszadók többsége, 71%-a a középkorosztályba tartozik (30-60 év). A megkérdezettek jelentős része, 57%-a városban, 24 %-a faluban, községben, míg 19 %-a a fővárosban él. A válaszadók Magyarországról kerültek ki, nem szerepeltek közöttük külföldiek. A következő demográfiai kérdés a családi állapotra irányult. 1. ábra: A válaszadók családi állapot szerinti megoszlása A válaszadók többsége, 66 fő (43%) kapcsolatban él, 44 fő (29%) házas, 23 fő (15%) házas, gyermekkel, és 19 fő (13%) egyedülálló. 27

28 2. ábra: A válaszadók legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása A megkérdezettek többsége, 46%-a (70 fő) főiskolai, egyetemi végzettséggel, 33%- a (50 fő) felsőfokú szakképesítéssel, 13%-a (20 fő) érettségivel, 7%-a (10 fő) szakmunkás és 1%-a (2 fő) általános iskolai végzettséggel rendelkezik. 3. ábra: A válaszadók egy főre jutó havi nettó jövedelem szerinti megoszlása A legtöbb válaszadónak, 49 főnek (32%) az egy főre jutó havi nettó jövedelme és Ft között van. A legkevesebb válaszadónak, 4 főnek (3%) Ft alatt van az egy főre jutó havi nettó jövedelme. 28

29 4. ábra: A válaszadók megoszlása aszerint, hogy milyen gyakran látogatnak el wellness szállodába A megkérdezettek 36%-a (55 fő) évente egyszer látogat el wellness szállodába, 33%-a (50 fő) ritkábban, 23%-a (35 fő) pedig félévente. Mindössze 7% (10 fő), aki negyedévente egy-két alkalommal és csupán 1% (2 fő), aki havonta egyszer tartózkodik wellness szállodában. 5. ábra: A válaszadók mely wellness szolgáltatásokat veszik igénybe szívesen egy wellness szállodában A kérdésnél több válasz megjelölésére volt lehetőség. A legtöbb válaszadó, 122 fő (80%) a szaunát veszi igénybe szívesen, 106 fő (70%) a masszázst, 47 fő (31%) a fitness-t, 20 fő (13%) a szoláriumot, 12 fő (8%) a kozmetikai arckezelést, és szintén 12 fő (8%) a manikűr, pedikűrt veszi igénybe szívesen egy wellness szállodában. 29

30 A következő kérdéssel arra kerestem a választ, hogy a fogyasztók vettek-e már igénybe masszázst wellness szállodában. 6. ábra: Masszázs igénybevétele wellness szállodában A ábrán jól látható, hogy a válaszadók közül 106-an (70%) már vettek részt masszázson wellness szállodán belül, 46-an (30%) pedig nem. A soron következő kérdés azokhoz szólt, akik már vettek igénybe masszázst wellness szállodában. Arra kerestem a választ, hogy milyen módon vették igénybe. 7. ábra: Masszázs igénybevételének módja wellness szállodában A 106 igénybevevő közül 44 fő (42%) esetében wellness csomag tartalmazta a masszázst, 32 fő (30 %) csomagon kívül, egyénileg választotta, a maradék 30 fő (28 %) pedig mindkét módon igénybe vette már a masszázst wellness szállodán belül. 30

31 8. ábra: Elégedettség a masszázzsal kapcsolatban A válaszadók jelentős többsége, 104 fő (98%) elégedett volt, míg csupán 2 fő (2%) nem volt elégedett a wellness szállodában igénybevett masszázzsal. A következő nyitott kérdésben lehetőség nyílt megindokolni, hogy miért nem voltak elégedettek a masszázzsal, amelyek közül az egyik válaszadó a masszőr hozzáállásával, szakértelmével, a másik pedig a masszázs időtartamával nem volt megelégedve. 9. ábra: A válaszadók megoszlása aszerint, hogy fontosnak tartják-e, hogy az általuk választott wellness csomag tartalmazzon masszázst A megkérdezettek 57%- a (87 fő) fontosnak tartja, hogy amikor wellness csomagot választ tartalmazzon masszázst, míg 43%-a (65 fő) nem tartja fontosnak. 31

32 A következő kérdés arra irányult, hogy mely szempont meghatározó a fogyasztó számára, ha csomagon kívül, egyénileg választ masszázst. 10. ábra: A masszázs választását meghatározó tényezők Ennél a kérdésnél több válasz megjelölésére nyílt lehetőség. Az ábrán jól látható, hogy a legtöbb fogyasztónál a masszázs választásánál meghatározó tényező az ár, hiszen a válaszadók közül 106 fő (70 %) bejelölte. A megkérdezettek közül 58 fő (38%) fontos szempontnak tartja az ismeretet a masszázsról, 48 fő (32%) az előző élményt, 44 fő (29%) az akciót, 39 fő (26%) pedig a kultúrát tekinti meghatározó tényezőnek, amikor masszázst választ. 32

33 11. ábra: A válaszadók mennyit költenének masszázsra A megkérdezettek 57 %-a (87 fő) Ft alatti összeget költene masszázsra, míg 40%-a (61 fő) és Ft közötti összeget is hajlandó szánni egy masszázskezelésre. Csupán 3% (4 fő) költene masszázsra és Ft között, Ft felett pedig egyetlen válaszadó sem. 12. ábra: A válaszadók kihez mennének masszíroztatni A válaszadók többségénél, 81 főnél (53%) nem befolyásoló tényező a masszőr neme. A megkérdezettek közül 50 fő (33%) nőhöz menne szívesebben masszíroztatni, 21 fő (14%) pedig férfihoz. A válaszadó nők többsége női masszőrt választana, amely a konfortérzetükkel van összefüggésben, hiszen a legtöbb masszázs ruha nélkül történik. A válaszadó férfiaknál azonban egyenlő arányban oszlik meg a női és férfi masszőr választása. 33

34 13. ábra: A válaszadók megoszlása aszerint, hogy mennyire fontos számukra a személyre szabott tájékoztatás egy adott masszázsról A válaszadók jelentős részének, 51%-ának (77 fő) fontos, 25%-ának (38 fő) nagyon fontos, 20%-ának (31 fő) kevésbé fontos, míg 4%-ának (6 fő) nem fontos, hogy személyre szabottan tájékoztassák egy adott masszázsról a wellness szállodában. 14. ábra: A válaszadók mely eredetű masszázsok felé nyitottak A kérdésnél több válasz megjelölésére volt lehetőség. A megkérdezettek közül 124 fő (82%) az európai eredetű masszázsok, 86 fő (57%) a keleti eredetű masszázsok és 59 fő (39%) az amerikai eredetű masszázsok felé nyitott. Az eredmény azt mutatja, hogy a különböző kultúrájú masszázsok felé nyitottak a fogyasztók, azonban az élen az európai eredetű masszázsok állnak. 34