Kiskunsági Nemzeti Park. Barangolás. a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Kalandok a homok és a szik birodalmában

Átírás

1 Kiskunsági Nezeti Park Barangolás a Kiskunsági Nezeti Parkban Kalandok a hook és a szik birodalában

2 Vendégváró Kiskunsági Nezeti Park A Kiskunság változatos és nyugalat árasztó tájai különleges növény- és állatvilágukkal a ár ne csak a tudoány egszállottjainak vagy az aatőr botanikusoknak és adarászoknak titkokkal övezett világát jelenti. Ez a vidék régóta nagyszáú terészetkedvelő célterülete is. Az elúlt évtizedekben a Kiskunsági Nezeti Park területein több olyan fejlesztés valósult eg, aelyek kényelesebbé teszik a védett területek eglátogatását. Kisebb kiállító- és beutatóhelyek, tanösvények és egfigyelőtornyok teszik ég inkább lehetővé a terészet egiserését. A területek tanösvényeken történő felfedezése ellett nagy népszerűségnek örvendenek a szakvezetéses túrák, elyek egy-egy terészeti jelenségre (tiszavirágzás, árvalányhaj virágzása) fókuszálnak, vagy olyan részekre invitálják a terészetbarátokat, aelyek kevésbé isertek. Évente tartunk kisebb rendezvényeket (Túzokünnep, Fehértavi Darvadozás) a Kiskunság egyedi terészeti értékeinek népszerűsítése céljából. A terészetjáró ozgalak unkája révén több száz kiloéternyi jelzett túraút létesült, aelyek a bakancsos turizus színtereivé váltak. A hookvidéket behálózó laza talajú dűlőutakat nagyon kedvelik a terep- és távlovasok is. Táji adottságainak köszönhetően a tanyasi- és agroturizus igazi vendégarasztaló forája a Kiskunságnak. Ez a föld, ez a terészeti és történeli folyaatokban összeérett vidék a i hookhazánk, ahogy azt kortárs költőnk, Buda Ferenc egfogalazta. E táj beutatása, nezeti kincsként való elisertetése a Kiskunsági Nezeti Park Igazgatóság egyik alapfeladata. Nezeti parkunk egyik legfőbb vonzereje a páratlan látnivalókat kínáló rónaság, az időtlenségbe és a végtelenségbe siuló síkság, aely a stresszes nagyvárosi létből kiszakadó ebereknek a felszabadultság érzetét keltheti. Ökoturisztikai kiadványunk a tájegységenként egyáshoz közel eső védett területek rövid beutatásával, a látnivalók felsorolásával, a nyilvánosan bejárható útvonalak isertetésével ötleteket, javaslatokat kínál az ideérkezőknek egy-egy kiskunsági túra egtervezéséhez. Minden látogatónak kellees időtöltést és élényekben gazdag kirándulást kívánunk! Kiskunsági Nezeti Park Igazgatóság Tartalojegyzék: Vendégváró Kiskunsági Nezeti Park Kalandozás a Felső-Kiskunság szikesein Barangolás a Kiskunság ocsárvidékein Terészetlesen Császártöltés és Hajós környékén A Kiskunsági Nezeti Park Igazgatóság űködési területe Térdig a Kiskunság hookjában Látogatás az Alsó-Tisza entén Tisza enti kirándulások Csongrád egyében Terészet Háza

3 Kalandozás a Felső-Kiskunság szikesein Nyugati irányból elérve a Duna Tisza közét először a Duna enti síkságra érkezik a látogató, ahol a Kiskunsági Nezeti Park legnagyobb és legjelentősebb szikes területeivel találkozhat. A Duna enti síkság háro nezeti parki területegysége a Felső-kiskunsági-puszta, a Felső-kiskunsági-tavak és Mikla-puszta. FELSŐ-KISKUNSÁGI-PUSZTA A Felső-kiskunsági-puszta több int hektáros területe Apaj községtől egészen a Kunszentiklóstól délre fekvő Bösztörig húzódik. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. Az egykor vízjárta területek lecsapolása után a talajvíz agas sótartalának és a párolgásnak köszönhetően a szikesedési folyaat felgyorsult. A táj ai képét eszes-szódás puszták, szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikes foltok és a közéjük ékelődő löszös-hookos hátak határozzák eg. A puszta egyetlen állandó állóvize a esterségesen fenntartott 450 hektárnyi apaji halastavak rendszere. A nagyobb, időszakos vízborítások, int Kisapaj térsége, Szúnyog-puszta, Csárdalapos és Pozsáros, ájus végéig egaradó vizei kedvező költő- és táplálkozóhelyet kínálnak a szikesek gazdag adárvilágának.a szikes puszták növényvilágára a viszonylagos fajszegénység jellező. Sajátos sótűrő növényzet alakult ki a területen. A szikes puszták állatvilága szintén a szélsőséges élőhelyekhez alkalazkodott. Rovarvilágának egyik érdekessége a pusztai gyalogcincér, de itt él hazánk legnagyobb pókfaja, a szongáriai cselőpók is. A táj legszebetűnőbb és legisertebb állatai a adarak. Tavasszal az északi költőhelyeik felé vonuló parti adarak (cankók, partfutók) nagy töegei keresik táplálékukat a sekély tocsogókban. Itt él hazánk egyik legnagyobb túzok álloánya, a ragadozó adarak közül rendszeres a kékvércse jelenléte. A puszták nyár végén és ősszel is benépesülnek a telelőhelyeik felé vonuló adarak töegeivel. A külterjes állattartásnak évszázados hagyoányai vannak a szikes pusztákon. Az ősgyepek fenntartásában is fontos szerepet játszik az itt legeltetett juh- és szürkearha álloány. 4 KALANDOZÁS A FELSŐ-KISKUNSÁG SZIKESEIN KALANDOZÁS A FELSŐ-KISKUNSÁG SZIKESEIN 5

4 A Felső-kiskunsági-puszta Dösöd településről kiindulva a piros sáv jelzésű túraúton érhető el, elynek déli irányba tartó leágazása Apaj községen áthaladva az egykori apajpusztai állattartó telepig vezet TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: RÉCE TANÖSVÉNY A piros sáv jelzésű túraútról leágazó, piros kereszttel jelzett út vezet a tanösvényhez, aely egy kiloéter hosszan a sziki- és a nádi adárvilágot utatja be. A tanösvény két végén agasles található. Megközelítés: Apajról a Kunpeszér Bugyi összekötő úton. GPS: ,944 É, ,316 K; A nezeti parki egység északi részén a piros sáv jelzésű útról leágazó, Dabas irányába vezető zarándokút (agyarzarandokut.hu, a Dösödi-árapasztó csatorna ellett haladva keleti irányban érinti az apaji halastavakat. Ez a terület ideális helynek utatkozik adáregfigyelés szepontjából. A terület legdélebbi része Bösztörpuszta. Itt rendezzük eg inden évben a Túzokünnepet április elején, továbbá 2019-től jelentős ökoturisztikai fejlesztések valósulnak eg. Az Alsószenttaás irányából vezető zarándokút rövid szakasza érinti a bösztörpusztai telepet. A Duna ente élyártéri sávjában több száz hajdani szikes tóról van tudoásunk. Mára ezek jó része kiszáradt, vagy csak a kora tavaszi időszakban van víz bennük. A legnagyobbak a Kis-rét, a Zab-szék, a Keleen-szék és a Fehér-szék a hazánk és a nezeti park legértékesebb szikes tavai. A szikes tavak tengerpartokra elékeztető nagy felületű, sekély és táplálékban gazdag nyílt vizei a víziadarak töegeinek nyújtanak ideális élőhelyet. Ősszel és tavasszal nagy töegekben éjszakáznak és pihennek itt a vadludak. A szintén tízezres töegeket is eghaladó átvonuló récék közül jelentősebb fajok a csörgő réce, a fütyülő réce, a nyílfarkú réce, fészkelőként is egfigyelhetjük a kanalasrécét és a böjti récét. A géfélék közül gyakorlatilag az összes hazai jellező faj előfordul a területen. Tipikus sziki fészkelő fajok a gulipán és a gólyatöcs, de gyakori fészkelő a bíbic és a nagy póling is. Az utóbbi években a tavak környéki gyepeken szürkearha- és bivalygulyát tart a nezetipark-igazgatóság. Ezek a gyepek kezelése ellett a ocsaras-szikes élőhelyek fenntartásában, biológiai sokféleségének egőrzésében is fontos szerepet játszanak TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: GULIPÁN TANÖSVÉNY Keleen-széken, az 52-es főút 42. kiloéterszelvényénél található. Parkolni a Kígyósi Csárdánál lehet. A tanösvény része egy adárles kunyhó, elyet bárki használhat adáregfigyelés vagy fotózás céljából. A tanösvény 1300 hoszszú, tájékoztató táblái agyar nyelvűek, de a szövegek angolul is olvashatók QRkód segítségével. GPS: ,741 É; ,593 K; FELSŐ-KISKUNSÁGI-TAVAK Szabadszállás és Akasztó között található a Felső-kiskunsági-tavak területe. A folyaszabályozás előtt az áradások alkalával a Duna kisebb-nagyobb fattyúágainak (erek, eanderek) edréből kilépő víz bőséges nedvességet biztosított a vidéknek. Az árvizek levonultával a folyóvíz rendszerint visszahúzódott az árteret szövevényesen behálózó erek edreibe, de az erek ellett gátszerűen felagasodott folyóhátak közötti laposokon pangó vizek aradtak vissza. Ezekből a lefolyástalan vízterekből alakultak ki a szikes tavak és a tavakat övező változatos vizes élőhelyek. 6 KALANDOZÁS A FELSŐ-KISKUNSÁG SZIKESEIN MIKLA-PUSZTA A több int 6000 hektáros terület a Solti-síkság és a Kalocsai-Sárköz kistájak határán helyezkedik el. A 19. században végrehajtott folyaszabályozás itt is sokat változtatott a táj terészetes arculatán. A korábban jellező vízi világ helyén a hazánkban legkarakteresebb forakincsű, folyóvízi eróziós forákkal tagolt, ugyanakkor sekély időszakos vizekkel tarkított pusztaság jött létre. Az állandó vizű ocsarak helyén agas sótartalú, erősen lúgos vizű szikes ocsarak keletkeztek. Nyár végétől itt bontja szirait a szikeseink egyik bennszülött növénye, a sziki őszirózsa. A vizektől távolodva vakszikes felszínek jellezők, ahol nyár közepén gyakori a sókiválás, aikor kivirágzik a sziksó. Ilyen helyeken csak a pozsgás zsázsa és a bárányparéj, illetve a agyar sóballa tud egélni. A ozaikos élőhelyeket rejtő szikes puszták kedvelt helyei a vonuló adaraknak. Téli vendégek a nagy őrgébicsek és kékes rétihéják, februárban pedig ár egjelennek a bíbicek, aiket a nagy godák, a cankók, a partfutók és a pólingok követnek. Nagy csapatokban pihennek és táplálkoznak itt az észak felé vonuló nagylilikek, vetési- és nyári ludak csapatai is. Mikla-puszta egiserésének legjobb ódja, ha a látogatók a nezeti park által szervezett hétvégi túrákon vesznek részt. Az 53-as főúton a Sóséri csatorna elletti parkolóból szép kilátás nyílik a Bába-székre. KALANDOZÁS A FELSŐ-KISKUNSÁG SZIKESEIN 7

5 BÖDDI-SZÉK A Bába-széktől északra található Böddi-széken páratlan pusztai panoráa tárul elénk. A Duna enti síkság szikes tavainak tekintélyes tagja a Sós-éri pusztán elterülő Böddi-szék. Esős időszakban a vízzel borított területek kiterjedése eghaladhatja a 200 hektárt, íg csapadékszegény években korán kiszárad. A területen folyó élőhely-rekonstrukciós progra eredényeképpen az egykori szikes pusztai világ eredeti szépségében tárul ajd a látogatók elé. A terület bejárását tanösvény segíti, a tájat és annak páratlan adárvilágát pedig egfigyelő helyekről lehet szerevételezni. Megközelítése: az 53-as és 52-es főutat összekötő ellékúton Járáspuszta, Dunatetétlen irányában, ahol az út szélén táblák jelzik a látogatói zóna egközelítését. Aktuális inforációk: A Böddi-széktől ne essze, Dunatetétlen község határában található a Csárda-halo, ai a Nagy-ér ellett húzódó terészetes dobhát agasításával keletkezett. Fontos egálló volt a Kiskőrös Kiskunhalas felé vezető út és a Hartát Fülöpszállással összekötő út kereszteződésében. Feltételezhető, hogy közlekedési szepontból indig is fontos tereppont lehetett. A Csárda-halonál kiépített pihenőhely egközelíthető az 53. száú főút dunatetétleni leágazásánál. GPS: ,58 É; ,38 K SZELIDI-TÓ A Kalocsai-síkságon, Dunapataj Kalocsa Miske Hajós között egészen szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, feltöltődött orotvákat találunk. Közülük állandóan csak egy orotvában van víz, a Szelidi-tóban, ai közeli vízgyűjtő területe révén a Kékesi- és Kapaszkodó-réttel siul Mikla-pusztához. A tó 5 k hosszú, széles, 3 4 ély, vízfelülete kb. 80 ha. Déli partján nyugaloba jutott, lapos, erdősített futóhookbucka, az úgynevezett Várdob terpeszkedik, ai jelentős régészeti lelőhely. Hároezer éves urnák, népvándorlás és honfoglalás kori leletek kerültek innen a Magyar Nezeti Múzeuba. A Szelidi-tó sajátos vízösszetételű szikes tó. A tó ikroszkopikus élővilága igen gazdag, a kékalgák 29 faja között 4 olyan fajt is találtak, aelyek ásutt ne isertek. A Szelidi-tó a háras rendeltetésű, ezek az üdülés, a horgászat és a terészetvédele. A terészetvédele célja a tó különleges algavilágának, a parti zóna és a környező területek vegetációjának fenntartása. Aióta a tó feltöltésére szánt vizet a szoszédos gyepeken pihentetik, gazdagodott a tó és környékének adárvilága. A vendégeket kiépített strandok várják. A Szelidi-tavat 360 hektáros terészetvédeli terület övezi, ahol kellees sétákat vagy kerékpártúrákat tehet az idelátogató TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: KÉKMOSZAT TANÖSVÉNY A tó ellett található 2,4 k hosszú tanösvény a Szelidi-tó keletkezését, a tó vizének sajátosságait, élőlényeit, valaint a vízparti területek élővilágát utatja be. Kiindulópontja az üdülőfaluban, a Szittyó téren található. GPS: ,751 É, ,841 K HARTAI DUNA-ÁG A közelben közkedvelt kirándulóhely a Harta elletti Duna-szakasz, ahol fürdeni és horgászni is lehet. A hartai Duna-ág enti erdők területe 1996 óta helyi terészetvédeli oltalo alatt áll és a Natura 2000 hálózat része. Itt található az EuroVelo6 nezetközi kerékpárút Solt-Kaliajor és Harta közötti szakasza. A kerékpárút a Duna entén, a nyári gáton halad, így bepillantást enged a táj szépségeibe, élővilágába. A kerékpárút déli szakasza kisebb körtúrára is alkalas vagy el lehet kerekezni rajta egészen a Szelidi-tóig. 8 KALANDOZÁS A FELSŐ-KISKUNSÁG SZIKESEIN KALANDOZÁS A FELSŐ-KISKUNSÁG SZIKESEIN 9

6 Barangolás a Kiskunság ocsárvidékein A Duna enti síkság és a Hookhátság határvonalán húzódik a kiszáradó láp- és ocsárterületek több int 100 k hosszúságú, de alig 1 5 k széles területsávja. Az északi, Akasztóig tartó szakaszon a Turján, íg attól délre az Őrjeg elnevezés jelöli ezt a vízgazdag tájat. A rel a Turján-vidék fölé agasodó Hátságpere felőli talajvízszivárgás biztosítja e kieelt jelentőségű ökológiai folyosó viszonylagos vízbőségét. PESZÉRADACSI-RÉTEK A nezeti park Peszéradacsi-rétek nevű területe a Duna Tisza köze egyik legkülönlegesebb részén fekszik. A Turján-vidék a hajdani rendszeres, tartós vízborításnak és a korábbi birtokrendszernek köszönheti, hogy terészetközeli állapotában aradt. A 20. század közepéig a térségre a külterjes állattartás volt a jellező. Erre utalnak a régi elnevezések is: Gulya-, Ménes-, Tehén-járás, Széna-dűlő, Csíkfogó, (Farkas) Ordító, Daruköltő-turján. Növényegyütteseiben a élyebb fekvésű részeken egaradt nádasoknál jóval gyakoribbak a lápos réti talajokon kialakult agassásoszsobékos területek. Ilyen helyen él a tőzegpáfrány, a ocsári nősziro és a ocsári gólyahír. Itt bontják sziraikat a terület legszínpopásabb virágai, az orchideák. A legagasabb térszinteken sztyepprétek a jellezők. Itt él a ritka és veszélyeztetett ocsári kardvirág egyik legjelentősebb hazai álloánya. A virágos réteket járva szebetűnik, hogy ilyen sokszínű a gyepek lepkefaunája. Az élőhelyek változatossága iatt a Duna Tisza köze inden gyíkfaja előfordul itt, ég a jégkori aradványfajként nyilvántartott elevenszülő gyík is. Továbbá ez a terület két ritka hüllőfaj, a rézsikló és a fokozottan védett rákosi vipera élőhelye is. Kunadacson egy tájház fogadja a látogatókat, ai előzetes időpont-egyeztetés alapján látogatható ( 10 BARANGOLÁS A KISKUNSÁG MOCSÁRVIDÉKEIN BARANGOLÁS A KISKUNSÁG MOCSÁRVIDÉKEIN 11

7 1800 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: KOSBOR TANÖSVÉNY Az 1,8 k hosszú tanösvény a Turján-vidék láp- és ocsárvilágát, az eber tájforáló szerepét és a terület növényritkaságait utatja be. A Kunadacs előtti Horgászcentru és Pihenőpark ellett található úgynevezett Csikó-kertből indul. Megközelítés: a Kunszentiklós Kerekegyháza összekötő úton, Kunadacstól kb. 3 k-re. GPS: ,216 É, ,015 K 3000 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: BIKATOROK TANÖSVÉNY Izsákról a sárga sáv (Izsák Kiskőrös közötti) jelzésű túraúton közelíthető eg és érhető el a Kolon-tó nyugati oldala. A jelzett út földutakon halad, ajd rávezet a tanösvényre, aely háro kiloéter hosszan utatja be a táj igazi különlegességét, a hookbuckák és a láp élővilágát. A régió egyik legagasabb pontján, a Bikatorok-hegyen egy kilátóból tekinthetnek körbe a látogatók. A táj évszakonként különböző, gyönyörű képet utat, így a tanösvény bejárását egész évben javasoljuk. GPS: É, K KOLON-TÓ A Turján-vidék legnagyobb, édesvízi ocsara a Kolon-tó, aely a közel 3000 hektáros védett terület egyharadát foglalja el. Erősen benőtte a nádas az elöregedő tavat. A nádasok egyhangúságát esterségesen egnyitott vízfelszínek szakítják eg. A parti zónában terjed a széleslevelű gyékény, és jó vízellátású zsobékosokra is bukkanhatunk. A tavat szegélyező láp- és ocsárrétek, nedves kaszálók virágpopája ájusban teljesedik ki. Ne ritka az epergyöngyike, a réti iszalag, a ocsári kardvirág vagy a szibériai nősziro se, ájustól pedig virágoznak az orchideák. Ezekbe a fajgazdag rétekbe ékelődik Páhi határában a Közös-erdő, ely a Duna Tisza köze egyik legjobb állapotában egaradt tölgy-kőrisszil ligeterdeje. A tó nyugati oldalán a Bikatorok erősen tagolt buckavidéke nyílt hookpuszta gyep. A változatos élőhelyek sokasága gazdag állatvilágnak is otthont ad. A Kolon-tó vizében különleges halfajok is élnek: a fokozottan védett lápi póc és a védett réti csík. A Kolon-tó régóta híres gazdag adárvilágáról. A nagy összefüggő nádasok biztosítanak zavartalan fészkelési lehetőséget a géek száára. A nádasok énekesadár álloánya fészkelési és vonulási időszakban roppant fajgazdag és népes. A Kolon-tó nyugati partján, Izsáktól 6 kiloéterre található a Madárvárta. Évente több tízezer adár elsősorban nádi énekes lábára kerül jelölőgyűrű különböző kutatási prograok keretében. A Kolon-tó gazdag életközösségeinek egiserésére egyénileg és szervezett forában is lehetőség van ( A sárga sáv jelzésű úton délnyugati irányba haladva utunk során érintjük ég a űelék Soltszentirei Csonkatornyot, ai egy Árpád korabeli teploro. Az 1200-as évek végén vagy az 1300-as évek elején épülhetett, egy valaikori róai contra clastru helyén. Az épületen ben végeztek először állagegóvási unkákat, ajd 2000-ben újabb felújítás történt. A torony előtt álló kereszt Szent Irét ábrázolja. GPS: É, K KISKŐRÖSI TURJÁNOS Kiskőrösön, a Baross Gábor utcából induló sárga sáv jelzésű turistaút kis szakaszon érinti a Turjánvidék egyik legszebb erdőtársulását, a Kiskőrösi Turjános Terészetvédeli Területet. A láperdők pangó vizűnek látszanak ugyan, de valójában lassú utánpótlást kapnak a felszín alatt a Duna-völgy irányába szivárgó talajvízből. A jellező kőrises-éger láperdő első pillantásra szinte a szubtrópusi ocsárerdők hangulatát idézi: sötét és zárt. A agasabb fekvésű, ár ne vízállásos területek eredeti növényzete gyöngyvirágos tölgyes lehetett. Ennek ár csak a nyoait találjuk a kiskőrösi Szücsi-erdőben. Kiskőrösön található a 19. század legnagyobb agyar költőjének, a Kiskunság szülöttjének, Petőfi Sándornak a szülőháza és a János Vitéz Látogatóközpont, ahol interaktív ódon kerül beutatásra Kukorica Jancsi élete ( TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: ORCHIDEA TANÖSVÉNY A Kolon-tavat déli-délkeleti irányban szegélyező lápréteket beutató tanösvény nyolc kiloéteren át vezeti a látogatókat a Páhi-réteken és a Közös-erdő szélén. Téája a Kolon-tónál egtalálható orchidea fajok. A tanösvény Páhi központjából indul, az érdeklődők a gólyafészek alatt találhatják eg az indító táblákat. GPS: É, K 12 BARANGOLÁS A KISKUNSÁG MOCSÁRVIDÉKEIN BARANGOLÁS A KISKUNSÁG MOCSÁRVIDÉKEIN 13

8 A kiskőrösi turjánostól délre az Őrjeg legjelentősebb területei találhatók, ahol a Felső-Bácska löszös nyugati perevidéke Kecel és Baja között több int 40 k hosszan, helyenként eredek letöréssel kíséri a Duna-völgyet. VÖRÖS-MOCSÁR A hajdani vízi világ legértékesebb elee az Őrjeg középső része, a Császártöltés közelében fekvő Vörös-ocsár Terészetvédeli Terület. A ocsár óholocén Duna-ederben jött létre. A feltöltődés során a tóederben felhalozódó elhalt növényi aradványok tőzeggé alakultak. A táj arculatának átalakulása a tőzeg bányászatának következénye. A bányászat eredényeként tavak jöttek létre, aelyeket a bányászat abbahagyása után gyors üteben visszahódított a terészet. A tavak dús növényzete kitűnő búvóhely az állatvilág száára. A tél kivételével adárdaltól hangos a nádas. A szabad víztükrű tavakon hagyoányos, kisszerszáos halászat folyik, néelyik tó pedig sporthorgász célokat szolgál. A agaspartnál (az üzeen kívüli téglagyár ellett) necsak a színpopás gyurgyalagok iatt érdees egállni, hane azért is, ert innen nyílik a legszebb kilátás a löszfal lábánál elterülő védett területre. A környéken intenzív szőlő- és szántóföldi kultúrák honosodtak eg az 1700-as években betelepített néet ajkú lakosság szorgalas unkájának köszönhetően. TERMÉSZETLESEN Császártöltés és Hajós környékén Itt találhatók az ország legnagyobb pinceegyüttesei: a Hajósi Pincefaluban önálló településforaként 1100, Császártöltés belterületén több int 1000, Neesnádudvaron 700 pince sorakozik. Az Őrjeg bejárása Érsekhala és Császártöltés között az országos kék sáv és a kék négyzet jelzésű utakon lehetséges (turistautak.openstreetap.hu). Másik lehetőség a Császártöltésről induló, Ősi ösvény nevű sétaút 8,5 kiloéter hosszú szakaszának bejárása, ai végigvezet a falu határában, az Öreghegyen, a Szaárvölgyben, a Káposztáskerti pincesoron. Az Őrjeg területeinek a egtekintésére az 54-es főút ellett több egfigyelőpont is könnyen elérhető a Kecel bajai agasparton. Császártöltés belterületén a Szálas Béla-kilátóról vagy Pincesor utcáról jól belátható a település és környéke TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: VÖRÖS-MOCSÁR TANÖSVÉNY A tanösvény két végpontjánál álló löszdobokról az 54-es út 64. és 68. kiloéterénél jól belátható az Őrjeg. A két kiloéter hosszú tanösvényen a tőzeges ocsár jellező életközösségeit és a löszpartok adárvilágát figyelhetik eg a látogatók. GPS: ,705 É, ,210 K TERMÉSZETLESEN CSÁSZÁRTÖLTÉS ÉS HAJÓS KÖRNYÉKÉN 15

9 HAJÓSI KASZÁLÓK ÉS LÖSZPARTOK A Hajósi kaszálók és löszpartok Terészetvédeli Terület nevéből is sejteni lehet, hogy közel járunk a borairól és pincesoráról híres Hajós településhez. Tájképileg is vonzó, az alföldi képzeteket eghazudtolóan változatos, tagolt tájrészlet jellezi Hajós környékét. Őshonos háziállatunkkal, a bivallyal találkozhat az ide látogató vendég, hiszen egy egész bivalygulya védi az értékes lápréteket az inváziós növények ellen. A terület szabadon látogatható a kijelölt nyovonalon. Az itt található terészeti értékeket legkönnyebben a kék négyzet jelzésű túraútvonal entén haladva fedezhetjük fel. A túraútvonal kiindulópontja az 54. sz. útvonal ellett található egykori Csala-csárdánál van és egészen a hajósi pincefaluig vezeti a túrázókat. Itt csatlakozik az Országos Kéktúra útvonalához. Ahogy a Duna Tisza közi Hookhátságon, a Kéktúra alföldi szakaszán délebbre haladunk, az Illancs igen változatos doborzatú hookvidékét érintjük. Itt található a Duna Tisza köze legagasabb pontja, a 174 éter agas Ólo-hegy, a tetején kilátóval, ait a kék sáv is érint. A környező erdők jelentős része a hookkötés óriási erőfeszítéseket követelő unkájának eredénye. Az Illancs Hookhátság egykor jellező különleges növényzete a ár csak az 1975 óta védele alatt álló Kéleshali-hookbuckák terészetvédeli területen figyelhető eg TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: NATÚRA TANÖSVÉNY Kecel után az 54-es száú főút 63-as kiloéterétől nyugati irányba keskeny aszfaltút vezet az egykori tőzegbánya telephelyéig, ahol a halászcsárda várja a vendégeket. Az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján kulturált környezetben, kellees séta közben iserkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valaint a tőzegbányászat hazai történetével. Kiránduló családoknak ajánljuk. Horgászatra is van lehetőség. GPS: ,425 É, ,182 K Kéleshaloról a kék sáv jelzésű úton továbbhaladva utolsó álloásunk Kunfehértó, ahol a 120 hektáros Holdrutás-erdő található. A védett területet egyetlen növényfaj, a virginiai holdruta háborítatlan fennaradása érdekében alakították ki. Az egykor feltehetően gyöngyvirágos tölgyes erdő faálloányának jelentős részét a akác alkotja, aelynek egyetlen jelentős terészeti értéke a virginiai holdruta. A virginiai holdruta az ősi harasztok közé sorolható, legközelebbi rokonai a páfrányok. A holdruták ás fajai az egész északi érsékelt övben elterjedtek, a leggyakoribbak Észak-Aerikában. Az utóbbi évek botanikai vizsgálatai a holdruta ellett az Alföldön ritkának száító szálkás pajzsikát, vagy az orchideafélékhez tartozó kis- és széleslevelű nőszőfüvet és a adárfészek kosbort is felfedezték a területen. FÖLDTANI ÉRDEKESSÉGEK A LÖSZVIDÉKEN Hajóstól délre a kék sáv jelzésű turistaúton érhető el gyalogosan Érsekhala. A település közelében található az Érsekhali Hét-völgy Terészetvédeli Terület, aely a Kecel bajai agaspart egyik geoorfológiailag legérdekesebb területe. A agaspart, int a folyószabályozás előtt vízjárta terület pereén húzódó szárazulat, ár a bronzkorban is lakott volt. A középső bronzkorban épített erődített földvár sáncrendszerének aradványai ég a is láthatók. Ez a régészeti érték indokolta a a terészeti oltalat is élvező terület egy részének 1991-ben történeli-régészeti jelentőségű védett terület -té nyilvánítását. A löszös talajok jó terőképessége iatt a agaspart tetejét ár évszázadokkal ezelőtt űvelésbe fogták. A völgyek északnyugati lejtőin virít a tavasz egyik legkorábbi növénye, a tarka sáfrány, később az apró nősziro és a törpe andula bontja itt szirait. Az érsekhali földvár szabadon látogatható, felszíni rekonstrukció keretében egerősítették a földvár aradványait. Megközelíthető az 54. sz. főútról, az Érsekhala településre vezető elágazásnál. GPS: ,27 É; ,61 K A két ritka löszforáció, a Madarasi- és a Katyári-téglavetők eglátogatása különleges élényt nyújt azoknak, akik a geológia iránt érdeklődnek. A adarasi szelvény jelentőségét az adja, hogy a világ felszínének 10-11%-át alkotó löszös üledékek esetében itt fejlődött ki a legvastagabb rétegsor az utolsó löszképződés során. A Katyári-téglavető Katyár településtől kb. 2 k-re DNy-i irányban található, a település belterületének Ny-i oldalán kivezető burkolt útszakasz entén. A Madarasi-téglavető Madaras településtől kb. 1,5 k-re D-i irányban terül el, a település D-i oldalán kivezető burkolt útszakasz folytatásaként található földút entén, a Kígyós-főcsatornánál. TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: VASKÚTI HALMOK TANÖSVÉNY A Vaskút közelében levő egykori halok nagy valószínűséggel a szarata kor elékeit hordozzák. A tanösvény egközelíthető Vaskút település belterületétől délre, a Vaskút és Gara településeket összekötő űút elletti ezőgazdasági telephelyen keresztül kialakított úton. GPS: ,9 É; ,50 K 16 TERMÉSZETLESEN CSÁSZÁRTÖLTÉS ÉS HAJÓS KÖRNYÉKÉN TERMÉSZETLESEN CSÁSZÁRTÖLTÉS ÉS HAJÓS KÖRNYÉKÉN 17

10 Felső-kiskunsági puszta A Kiskunsági Nezeti Park Igazgatóság űködési területe 14 Peszér-Adacsi-rétek Kunszentiklós Irány a Kiskunság! Az 1975-ben alapított, közel 500 k² területű Kiskunsági Nezeti Park kilenc részegysége, továbbá az Igazgatóság háro tájvédeli körzete és tizenkilenc terészetvédeli területe hűen reprezentálja a Duna Tisza köze fennaradt terészeti viszonyait és ezek kultúrtörténeti vonzatait. A történeli idők néha robbanásszerű, áskor lassan őrlő folyaatai itt is jelentős változásokat eredényeztek. Elég, ha a honfoglalás vélhetően ide kötődő eseényeire, a pusztásodásra, a kunok és a ezővárosok nagyarányú állattartására, az eber előidézte újkori hookozgásokra, vagy a szőlő-, gyüölcs-, kertkultúrára és az attól elválaszthatatlan tanyasi gazdálkodásra gondolunk. A kultúrtájjá forált Kiskunságban ég a is vannak üdítő, élényt nyújtó és sok eglepetést tartogató aradványterületek, int a vadvizes szikesek, a hulláos felszínű buckavidékek. Azok a vizes élőhelyek is egiserésre éltóak, elyek a vízrendezések előtti táj terészetes egjelenését őrzik. Irány tehát a Kiskunság, iserjék és szeressék eg a tájait! Kecskeét Tiszakécske Fülöpházai-buckavidék Felső-kiskunsági szikes tavak Izsák Orgoványi-rétek Izsáki Kolon-tó Mikla-puszta 11 Bugac 19 Kiskőrös Kalocsa 3 16 Kiskunhalas Tőserdő és Alpári-rét Kiskunfélegyháza Mártélyi TK 4 Pusztaszeri TK Bácsalási Gyapjas Gyűszűvirág Terőhelye TT Bajai földikutya-rezervátu TT Császártöltési Vörös-ocsár TT Csólyospálosi földtani feltárás TT Csongrádi Kónyaszék TT Érsekhali Hét-völgy TT Hajósi-kaszáló és löszpark TT Hajósi Hookpuszta TT Jászszentlászlói Kalár-erdő Kéleshaloi-hookbuckák Kiskőrösi-turjános TT Kiskunhalas-Fejéteki Mocsár TT Kunfehértói holdrutás erdő TT Kunszepéri Szalag-erdő TT Péteri-tavi adárrezervátu TT Pirtói-hookbuckás TT Pusztaszeri Fülöp-szék TT Pusztaszeri Hétvezér Elékű TT Szelidi-tó TT 8 Szeged Baja 2 Kőrös-éri TK 1 18 kiloéter : É ± Jelagyarázat Nezeti park Tájvédeli körzet Terészetvédeli terület Országhatár Vasút Főbb útvonalak A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETE A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETE 19

11 A Duna Tisza köze közepén fekvő Hookhátság bejárására száos lehetőség kínálkozik, aihez a legjobb kiindulópont Kecskeét. Kecskeéttől déli és délnyugati irányban találhatók a félsivatagi hangulatot árasztó nezeti parki tájak. A Hookhátság átlagos tengerszint feletti agassága , a Duna-völgyénél éterrel agasabb. A Hátság az Ős-Duna hordalékanyagából képződött. A futóhookot a szél a pleisztocén- és a jelenkorban halozta fel. A Hookhátság kiterjedése 7400 k², felszínét lepelhook-síkságok, tagolt hookdűne vonulatok és ezek forakincse jellezi. A szél vájta élyedéseket korábban szikes tavak sokasága töltötte ki. FÜLÖPHÁZI BUCKAVIDÉK Egy hosszú, Kunadacstól Orgoványig húzódó buckavonulat középső része a fülöpházi buckavidék. Felejthetetlen élényt nyújt a látogatóknak a ozgó hookfelszínek látványa, ahol ég a is egfigyelhető a szél felszínforáló unkája. A buckavonulat keleti oldalán négy, a jobbára száraz, szikes tóeder található (Kondor-tó, Szappan-szék, Szívós-szék és a Hattyú-szék). A ájus júniusi, ezüstös színben tündöklő árvalányhaj virágzás különleges hangulatot ad ennek a hulláos felszínű vidéknek. Növényzete a szélsőséges klíaviszonyokhoz és a agas észtartalú talajokhoz alkalazkodott. Állatvilágának fajösszetételét alapvetően az extré környezeti feltételek határozzák eg. Ne ritka a agas nyári talajfelszíni hőérséklet, ezért a sivatagihoz hasonló életódot folytató rovarokat, sáskákat, hangyalesőket, szöcskéket találhatunk itt. A gazdag rovarvilág bőséges táplálékot ad a barna ásóbékának, a hooki-, a fürge- és a zöld gyíknak. A rovarvilág sok adarat is vonz a hooki gyepekre és erdőkbe. Olyan színpopás adarak élnek itt, int a sárgarigó, a búbosbanka, a szalakóta és a gyurgyalag. A fülöpházi területet az 52-es száú főúton közelíthetjük eg, de elérhető Kerekegyháza felől is. Az 52-es főút 20-as kiloéterénél található a Naprózsa Ház és a Naprózsa Erdei Iskola, elyek prograjaikkal a hookvilág egiserését segítik. GPS: ,737 É, ,075 K TÉRDIG a Kiskunság hookjában 8000 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: BÁRÁNYPIROSÍTÓ TANÖSVÉNY A tanösvény a félig kötött hookterületek geológiai, növényés állattani jellezőit utatja be. A Naprózsa Ház elletti parkolónál kezdődik, hossza 2 k. GPS: ,961 É; ,551 K TÉRDIG A KISKUNSÁG HOMOKJÁBAN 21

12 8000 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: GARMADA TANÖSVÉNY Szintén a Naprózsa Erdei Iskola parkolójából indulhatunk az 52-es úton átkelve a kb. 8 k hosszú gyalogtúrára a tanösvényen. Egyik ága az üzeen kívüli soodi tanyáig, a ásik ága pedig Fülöpháza központjába vezeti a turistát. ORGOVÁNYI-RÉTEK Az Orgoványi-rétek nevű nezeti parki egység Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, ocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és hookbuckákkal tarkított tája két nagy egységre bontható: keleti és déli részén az Ágasegyházi-rét, az Orgoványi-nagyrét és a Csíra-szék élővilágát az időszakos vízhatások határozzák eg, nyugati része hookbuckák száraz területe. Az orgoványi hookbuckák forakincse egegyezik a fülöpházival és a bugacival, de növényzete a kettő közötti átenet TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: REKETTYE TANÖSVÉNY A területen a Csíra-szék és az Ágasegyházi-rét É-i része a piros sáv jelzésű túraútvonalon látogatható. Ágasegyházán az erről leágazó a piros négyzet jelzésű úton, ai Orgoványig vezet, érhető el a tanösvény. Utunk során egiserhetjük az Orgoványi-rétek földtani fejlődését, felszínrajzát, élővilágát, valaint a területen jellező tanyavilágot. GPS: , ,134 BUGAC A nezeti park legnagyobb és doborzatát tekintve is legváltozatosabb területe Bugac, ai Kecskeéttől délnyugatra fekszik. A turizusnak ai napig kedvelt célterülete. Bugac necsak egy terészeti látványosság, hane kultúrtörténetünk egy darabjának, a szilajpásztorkodás és a tanyai gazdálkodás elékeinek hordozója. Itt rendezik eg évente Közép-Európa legnagyobb hagyoányőrző fesztiváljait (Kurultáj, Ősök Napja), elyek inden év augusztusában ezreket vonzanak a pusztaságba. Bugacon az egykori onostor rojai (Aranyonostor) és a ellette felépülő beutatóhely az Árpád kori időszak helyi vonatkozásaival iserteti eg a látogatót. Az Alföldfásítási Múzeu pedig a hookfásítás századi folyaatait dolgozza fel. A Karikás csárdánál léphetünk be a hook birodalába, a bugaci pusztára. Neve hallatán talán sokaknak egy fátlan, asztallap siaságú puszta képe jelenik eg, de a valóság ás. A területen két nagy buckavonulat húzódik végig. A gerincek és völgyek közti relatív szintkülönbség elérheti a 20 -t is. A legnagyobb kieelkedések indig fontos szerepet játszottak az ott élő eberek életében. Ezt tükrözi a nevük is: Messzelátó-hegy, Lóállás, Betyár-állás, Pipagyújtó-hegy. A buckasorokat északkelet felől a bugaci puszta váltja fel. A terület azonban itt se teljesen sík. Az egyre szárazabbá válás iatt innen is eltűntek a szikes tavak, és velük együtt száradtak ki a buckaközi selyékek és lápok is. Jellező növénytakarója a nyílt hookpusztagyep. Az itt kialakult szárazságtűrő borókás-nyáras erdőket nevezik ősborókásnak. Az elúlt két évtized hatalas erdőtüzei Bócsán 1600, Bugacon 1000 hektáron pusztították végig ezt a hooki csodavilágot. Az erdők szélein, a tisztásokon a gyorsan felelegedő hookon ár kora tavasszal egindul az élet. Az első virágzó növények között találjuk a fekete kökörcsint. Könnyen észrevehető a hooki pipó, az apró virágú tavaszi kőhúr és a törpe árvácska. Májustól teljesedik ki a buckák növényvilágának színpopája. A nyílt hookfelszíneken a báránypirosító és a naprózsa ellett jól érzi agát a sárga virágú hooki varjúháj, a hooki vértő, a szalagyopár és a hooki nősziro. Ősszel hozza virágát egyik bennszülött növényünk, a hooki kikerics. A bugaci pusztához évszázadok óta hozzátartoznak az ősi agyar háziállatok: a agyar szürkearha, a racka juh és a ló. Bugac lassan 100 éve idegenforgalilag is kedvelt része a hajdani kecskeéti pusztának. A tanösvények, a Pásztorúzeu és a csárdák sok élényhez juttatják a látogatókat. BODOGLÁRI HOMOKBUCKÁK TANÖSVÉNYEK A TERÜLETEN: A puszta egiserésére a rövid vagy hosszú körséta utak bejárását javasoljuk, elyek eghatározott részein kitáblázott szakaszok találhatók. MADARAK ÉS FÁK ÚTJA: A rövid pusztai körséta (2,2 k hosszú) kitáblázott szakasza a Madarak és Fák útja, elynek hossza 700. BORÓKA TANÖSVÉNY A hosszabb pusztai körséta 9 k hosszú, elynek kitáblázott szakasza 3 k. Ez a körséta út a Hittanya volt vasúti egállótól a kisvasút nyovonala ellett halad el, ajd nagyobb kerülőt téve pusztai hookutakon kanyarogva tér vissza a Karikás csárdához. GPS: ,905 É; ,900 K Inforáció: tel.: / , E-ail: info@bugacpuszta.hu 22 TÉRDIG A KISKUNSÁG HOMOKJÁBAN TÉRDIG A KISKUNSÁG HOMOKJÁBAN 23

13 Bugactól ne essze, Kiskunajsa határában található a tartós szegfű élőhelye, a bodoglári hookbuckák területe. A fokozottan védett tartós szegfű hazánk bennszülött növényfaja, aely kizárólag a Duna Tisza közén fordul elő. Egyik legnagyobb álloánya Bodoglár térségében található. Hookhátsági barangolásunk utolsó álloásai Kiskunhalas környékén találhatók. Az első látogatásra javasolt helyszín a Fejeték-ocsár. A Duna Tisza közére hajdan jellező kiterjedt tőzeges ocsarak és nedves rétek egyik utolsó aradványa. CSÓLYOSPÁLOSI FÖLDTANI FELTÁRÁS 1000 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: TARTÓS SZEGFŰ TANÖSVÉNY A tanösvény beutatja a tartós szegfű élőhelyéül szolgáló Natura 2000 terület terészetvédeli értékeit, a fokozottan védett növényt, valaint a faj védele érdekében végzett terészetvédeli tevékenységeket. A tanösvény pallósora 500 éter hosszan kanyarog egészen a buckatetőn felépített kilátóig. Inforációk a tanösvény látogatásával kapcsolatban: GPS: ,76 É, ,767 K PÉTERI-TÓ Egy bugaci és kiskunfélegyházi kirándulással összeköthető a Petőfiszállás és Pálonostora közelében levő Péteri-tó terészetvédeli terület eglátogatása az 5-ös száú főút entén. A Péteri-tó terészetes szikes tó, elyből egy háro egységből álló halastórendszert alakítottak ki a hooki ligeterdős, szikes pusztai környezetben. Mintegy 200 adárfaj fordul itt elő. A nádasok víziadarak, a tószegélyi szikesek a sziki adarak élőhelyei. FEJETÉK-MOCSÁR 4000 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: FEJETÉK TANÖSVÉNY A tanösvény indító táblája a ocsár déli végében, a Tóth-horgásztó bejáratától kb. 70 éterre található. A tanösvény a zsobékosok, láperdők, láprétek világával, valaint a nezeti park élőhely-helyreállítási törekvéseivel iserteti eg a látogatót. GPS: ,276 É; ,498 K Egy kiskunhalasi vagy kiskunajsai fürdőzés után javasoljuk, hogy ejtse útba a Csólyospálosi Földtani Feltárást. A Duna Tisza közének állandó és időszakos szikes tavaiban a kőzetképződéshez kedvező viszonyok következtében indulhatott eg a karbonátiszap kőzetté válása, így jött létre a réti észkő. A kialakult réti észkövet 1 2 vastagságú löszös-hookos fedőréteg takarta be ez elúlt évezredekben. A csólyospálosi feltárás egyike azoknak a hajdan jelentős száú kővágó helyeknek (bányáknak), aelyek a hátság keleti, lankás lejtőjén sorjázó szikes tavak fenékszinti kőzetanyagát hasznosították. A réti észkövet az itt élők darázskőnek nevezték a darázsfészekre elékeztető lyukacsos szerkezete iatt. A réti észkő a Kiskunság egyetlen jó inőségű, ugyanakkor könnyen egunkálható szilárd építőanyaga. Ebből épültek a kőkutak, de nagyobb épületek, teplook alapjai, sőt vakolt felenő falai is. Ezért a hajdani kővágó hely kultúr- és gazdaságtörténeti elékként is jelentős. A beutatóhely Csólyospálos településtől észak- TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: VÖCSÖK TANÖSVÉNY A 3500 hosszú hurokszerű útvonal tíz inforációs ponttal rendelkezik. Megközelítése: Az 5-ös száú főútvonalon Kiskunfélegyházától délre, a 127-es kiloétertáblánál található a nezeti park igazgatóságának kutatóháza, és innen indul a Vöcsök tanösvény is. Parkolás a kutatóháznál lehetséges. GPS: ,525 É, ,504 K keletre, a teetővel szeben található dűlőúton közelíthető eg. GPS: ,68 É, ,11 K A Kiskunsági Nezeti Park egyik legszebb Tisza enti területe a Szikra és az TÉRDIG A KISKUNSÁG HOMOKJÁBAN TÉRDIG A KISKUNSÁG HOMOKJÁBAN 25

14 LÁTOGATÁS az Alsó-Tisza entén Alpári-rét Lakitelek és Tiszaalpár között. A nezeti park legkisebb területének festői szépségét a Szikrai- és Alpári Holt-Tisza ágak, az azokat kísérő liget- és láperdők, ártéri ocsarak és ocsárrétek adják. Ez a Tisza enti táj őrizte eg leginkább azokat a tájképi és terészeti értékeket, aik a folyószabályozás előtti időket jelleezték. Az 1850-es években végrehajtott folyószabályozás során jött létre a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza. A korábbi terészetes ederfejlődés során fűződött le a Kis- és a Nagy-Sulyos, valaint a Dög-Tisza, elyek feltöltődése igen előrehaladott. A holtágak terészetes úton ár nincsenek kapcsolatban az élő Tiszával. Friss vizet a gyakori árvizek idején kapnak. A holtágak gyékényes-kákás partjait a nyíltabb vizeken a tündérrózsás-sulyos hínártársulások váltják fel. A agasabb térszinteken a galériaerdőkben évszázados tölgyek és a atuzsálei kort egért fehérnyárfák élnek. A szikrai és az alpári holtág necsak a terészet védelét, hane a kikapcsolódást is szolgálja. Tőserdő és Tiszaalpár üdülőtelepei évente több tízezer vendégnek biztosítanak pihenési lehetőséget. A horgászok fogási naplója a bizonyíték arra, hogy a keszegek és kárászok ellett élnek itt teretes pontyok, csukák, kapitális harcsák is. A terület történele több ezer éven át követhető vissza. Az első lakosok integy hároezer évvel ezelőtt, a bronzkorban telepedtek le itt, s építettek sánccal körülvett földvárat a ai alpári Teplodobnál, az akkor ég a Tisza által két oldalról védett agasparton. Anonyus krónikája szerint az alpári csataezőn aratott győzelet Árpád vezér Zalán, bolgár fejedele felett 895-ben. TISZAALPÁR, ÁRPÁD KORI FALUREKONSTRUKCIÓ 3500 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: KONTYVIRÁG TANÖSVÉNY Lakitelek-Tőserdőn a 3,5 k hosszú sárga félkörrel jelzett, hurokszerű útvonal a holtág és az ártéri erdő felfedezésére alkalas. A tanösvény a tőserdei szabadstrandon, a Szikrai-Holt-Tisza hídjától indul, gyalogosan és kerékpárral is járható. GPS: ,198 É, ,502 K 400 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: FÖLDVÁR TANÖSVÉNY A Tiszaalpáron található bronzkori földvár történetét és a bronzkori eberek életódját iserteti eg. Megközelítés: Tiszaalpár a 44. száú főúton és vasúton érhető el. A tanösvény a Teplodob elletti Várdobon található. GPS: ,560 É, ,654 K A hagyoányos technikával és anyagokkal felépített Árpád korabeli lakóegyüttes a kísérleti régészet példája. A beutatóhelyen a kora középkorra jellező indennapi élet és állattartás építényei, vereházak, keencék, gabonatárolók, kará és kút tekinthetők eg. Cí: 6060 Tiszaalpár, Szent István u. 1. Látogatható: ájus 1. és október 31. között, kedd vasárnap óra között Inforáció: Tiszaalpár, Művelődési Központ (Telefon: / ) GPS: ,157 É, ,020 K 26 LÁTOGATÁS AZ ALSÓ-TISZA MENTÉN LÁTOGATÁS AZ ALSÓ-TISZA MENTÉN 27

15 Háro tájvédeli körzet is található ezen az összetett arculatú vidéken. A Tisza jobb partján a Pusztaszeri Tájvédeli Körzet, bal partján a Mártélyi Tájvédeli Körzet, íg Mórahalo ellett a Körös-éri Tájvédeli Körzet felkeresése ad élényt. PUSZTASZERI TÁJVÉDELMI KÖRZET A Tisza jobb partján található hullátér és az árvízvédeli töltéseken kívül elterülő entett területek tartoznak a tájvédeli körzetbe. Területéből 5000 hektár a Rasari Egyezény hatálya alá eső nezetközi jelentőségű vizes élőhely (Labodár, Sas-ér, Büdös-szék, Baksipuszta, Csaj-tó, Fehér-tó). Az erdőrezervátuá nyilvánított Sas-ér jó része fokozottan védett. A 19. századi folyószabályozások során alakult ki a Labodári- és az Atkai-Holt-Tisza, ely őrzi az egykori hulláterek növény- és állatvilágát, egyben kedvelt horgászvíz is. A ély fekvésű selyékekben terészetes állapotú (Büdös-szék), vagy halastóvá alakított szikes tavakkal találkozhatunk (Csaj-tó, Fehér-tó). A botanikai és zoológiai kutatások igazolták, hogy ez a terület hordozza a Dél-Alföld legértékesebb szikes pusztai élővilágát. A Duna Tisza közi hookvidék és a Tisza-völgy érintkezése iatt itt hooki és szikes pusztai növénytársulások is védele alá kerültek. A Pusztaszer déli határában található Büdös-szék egőrizte a szikes tavak jellező arculatát. A tó környéki ürös szikes pusztát szikerek szabdalják. A Büdös-széktől északra fekszik a tájvédeli körzet egyik nagy halastórendszere, a Csaj-tó. A Szeged északi határában fekvő Fehér-tó a tájvédeli körzet legnagyobb tórendszere óta országos védettséget élvez. Eddig a tavon és környékén 280 adárfajt figyeltek eg. A Fehér-tóban levő Koro-sziget a sirályok fészkelő helye. Az igazi adártöegek nyár végén, az ősz beköszöntével lepik el a tavakat. A libák és récék tízezres csapataihoz október közepétől darvak csatlakoznak. A PUSZTASZERI TÁJVÉDELMI KÖRZET LÁTOGATÁSRA AJÁNLOTT HELYSZÍNEI: TISZA-VÖLGYI BEMUTATÓHÁZ, SZATYMAZ A látogatóközpont állandó kiállítása az Alsó-Tisza vidékének védett terészeti értékeit, élőhelytípusait utatja be. A közeli Beretzk Péter kilátóból a Fehér-tó adárvilága figyelhető eg. A látogatóközpontban lehetőség van kerékpárkölcsönzésre, fotósles igénybe vételére és a tórendszert felfedező túrákhoz szakvezetés is kérhető. Megközelítés: az 5-ös száú főúton a 157. és a 158. kiloéterszelvény közötti parkolónál található az épület. A beutatóház előzetes bejelentkezéssel látogatható. Inforáció: Ábrahá Krisztián; / ; abrahak@knp.hu GPS: ,780 É, ,949 K TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK Csongrád egyében 2000 TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: SIRÁLY TANÖSVÉNY A Tisza-völgyi Beutatóháztól induló két kiloéter hosszú tanösvény a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag adárvilágát utatja be. A 3. álloáson található kilátótoronyból jól egfigyelhető a Koro-sziget nyüzsgő sirálytelepe. A tanösvény kiindulópontja a Tisza-völgyi Beutatóház. GPS: ,261 É, ,033 K TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN 29

16 A TISZA ÁNYÁS MINDSZENTI KANYARULATA A erész ívű kettős kanyarban a Tisza legszebb panoráaképét csodálhatjuk eg. Ezen a szakaszon a folyó a kanyar hoorú oldalát folyaatosan pusztítja, íg a belső oldalon hordalékot rak le, aelyből zátonyok, gázlók képződnek. Az Ányási-kanyar vadregényes hangulatát a agas partok, hookos teraszok is fokozzák. A szakadozó partban alakult ki a Dél-Alföld egyik legnagyobb partifecsketelepe. A Baks Mindszent között közlekedő kop a ai napig fontos átkelőhely, kerékpáros és bakancsos turisták gyakran veszik igénybe. Június közepén a tiszavirágzás egfigyelésére kiváló helyszín az átkelőhely és környezete, aikor a nyári napforduló táján az esti órákban a víz felszínét illiónyi rajzó kérész hada lepi el. A kopon átkelve Mindszentet érjük el. A településtől 5 percnyi kerékpárútra levő üdülőtelep és hookos strand a nyaralók, vízitúrázók kedvelt helye. A strand büfésora ögött egyszerű berendezésű keping fogadja a nyaralókat, vízitúrázókat. ÓPUSZTASZERI NEMZETI TÖRTÉNETI EMLÉKPARK A Pusztaszeri Tájvédeli Körzetben található a agyarság történelének, últjának és identitástudatának fontos elékhelye, az Ópusztaszeri Nezeti Történeti Elékpark. Az elékpark egész évben gazdag kiállításokkal, sokszínű prograal várja a látogatókat. Tourinfor iroda H-6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68. Tel: / ; / , 121-es ellék Fax: / , e-ail: opusztaszer@tourinfor.hu. HÉT VEZÉR EMLÉKMŰ ÉS TANÖSVÉNY Mint történeli elékhely az országos jelentőségű védett terészeti területek között ritkaságnak száít. A pusztaszeri Hét vezér elékű elékeztet Kecskeét és Pusztaszer történeli kapcsolatára, hiszen a pusztaszeri legelők 1934-ig Kecskeét város birtokában voltak. A honfoglalásnak eléket állító elékű az Árpád-halon áll, ait korábban Kovácsné halának neveztek. Közadakozásból valósult eg, 1900-ban avatták fel. Az alapzatán levő árványtáblán ez olvasható: Magyarország 1000 éves fennállásának elékére Kecskeét város táogatásával, közadakozásból eelte a Magyar Országos Diákszövetség. Az elékűvet Pusztaszer községből rövid sétával lehet elérni. MÁRTÉLYI TÁJVÉDELMI KÖRZET A Mártélyi Tájvédeli Körzet ár a Tiszántúlon, a Tisza bal parti hulláterében fekszik. A vízjárás döntően befolyásolja a terület állapotát, élővilágát. Legértékesebb részei a Körtvélyes-sziget, a Körtvélyesi-holtág, a Solti-lapos, a Barci-rét és a kubikok. A éves nyárfákat, fűzfákat zöel a töltések egépítése után telepítették. Megőrzésük égis fontos és necsak tájképi szepontból, hane ert sok odúlakó adárnak és denevérnek adnak otthont. A tavaszi áradások idején a felelegedő vizek benépesülnek az ívó pontyok, keszegek csapataival. A kikelt ivadékok bőséges táplálékot biztosítanak a környék gételepeinek és a vonuló halevő adaraknak. A szerencsés látogatók június derekán láthatják a víz fölött a kérészek nászrepülését, a tiszavirágzást. Mártély fő zoológiai értéke a gazdag adárvilága. Eddig 245 adárfajt regisztráltak a területen, a költő fajok száa 112. Ezért indokolt, hogy a tájvédeli körzet 1979 óta szerepel a nezetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében. A ártélyi Holt-Tisza népszerű nyaraló- és kirándulóhely, ahol a tanösvényeken inden fontos terészeti látnivaló jól egfigyelhető. A képzőűvészeknek is kedvelt alkotóhelye. Mártély környéke történeli elékekben is gazdag. Necsak a Tisza-szabályozás szabadtéri úzeua, de újkőkori, bronzkori, szarata, avar és a honfoglalás idejéből feltárt régészeti lelőhelyek is gazdagították a vidéket TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: HULLÁMTÉRI TANÖSVÉNY A Mártélyi Tájvédeli Körzet északi, Korhány elnevezésű részterületét utatja be. A nyolc álloást felölelő ártéri túraút 2650 éter hosszú, 2 2,5 óra alatt bejárható. A tanösvényen egiserhető a Mártélyi-holtág kialakulása és a körülbelül 8000 évvel ezelőtti (újkőkor) Köröskultúra leletei is egtekinthetők TANÖSVÉNY A TERÜLETEN: TISZAI TANÖSVÉNY A hulláterek élővilágát és az élő Tiszát utatja be. A 6850 éter hosszú ösvényen nyolc álloás található. Fő látványossága a holtágon átívelő, 200 éter hosszú pallósor, aely a ocsarak világába nyújt betekintést. A tanösvény álloásain az inforációs táblák ellett pihenőpadok is találhatók VÍZI TANÖSVÉNY A Tisza vízi életét és a holtág vízi élővilágát utatja be csakne négy kiloéter hosszan. 30 TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN 31

17 KÖRÖS-ÉRI TÁJVÉDELMI KÖRZET A Duna Tisza közének ez a határenti sávja Kelebia, Öttöös, Ásotthalo és Mórahalo hook- és löszvidéke hajdan üde rétek, szikesedésre hajlaos buckaközök, hook-és löszpuszták fino tagoltságú ozaikja lehetett. A több tíz kiloéteren át a agyar szerb határt alkotó Kőrös-ér túlpartján a hasonló értékeket hordozó, de kiterjedtebb területek szintén védele alatt állnak. A tájvédeli körzet északi részegységei jellegzetes hooki élőhelyek. Enyhén buckás hookpuszta-gyepek, telepített és terészetes, tisztásokkal tarkított erdők, a élyebb részeken nádasok és szikesedő laposok által tagolt területek. Erdői közül az Ásotthali Elékerdő érdeel egkülönböztetett figyelet, aely Kiss Ferencnek Móra Ferenctől kapott szép titulusa szerint a szegedi erdők atyjának köszönheti egőrzött terészetességét. Neki köszönhetően ezen az egyre szárazabbá váló hooki élőhelyen ár több int egy évszázada nincs erdészeti beavatkozás. Az északi területsáv elkülönülten terészeti oltalo alá vont részei: Bácsborista, az öttöösi Barojárás, az Ásotthali Elékerdő és az ásotthali Bogárzó. A Körös-ér ellékén gazdag vízellátottságú selyékek és láprétek aradtak fenn. Ezek közül a legisertebb az Ásotthali-láprét, aelyet a helyiek indáig Királyhali-rétként tartanak száon, de Csodarét néven is elegetik. A tavaszi és nyári időszakban száos ritka növényfaj, az egyhajú virág, a ocsári kardvirág többezres álloánya virít a területen. A térség szikes tavai a Madarász-tó és a órahali Nagy-széksóstó, elyeket korábban halastóként hasznosítottak. A tájvédeli körzet határ enti részterületei: a Kelebiai-halastavak és erdők, a Magyari-erdő és az Átokházi-tőzegbánya, a Rívó-erdő, a Kissori-selyék, a Csipakselyék, a Tanaszi-selyék, az Ásotthali-láprét, a Madarász-tó és a órahali Nagyszéksós-tó TANÖSVÉNYEK A TERÜLETEN: BÖLÖMBIKA TANÖSVÉNY Mórahalotól keletre, a Nagyszéksós-tó partján található. Kiindulópontja a röszkei út ellett levő Nagyszéksósi Kulcsosház, ahol parkolni is lehet. Álloásai a tó történetét és adárvilágát dolgozzák fel. A háronyelvű táblákkal kísért, háro kiloéter hosszú útvonalon eelt két kilátóból bivalyok is láthatók. Az egyik torony kerekes székkel is egközelíthető. GPS: ,297 É; ,329 K 3000 CSIPAK TANÖSVÉNY A Duna Tisza közére egykor jellező kiszáradó, szikesedő, ély fekvésű rétek élővilágát utatja be. Csipak-selyék területét Mórahalo központjából a Kissori úton két kiloétert haladva, az első földútnál balra fordulva közelíthetjük eg. A háro kiloéter hosszú, hurokszerű tanösvény kezdőpontját inforációs tábla jelzi, és ind a tíz álloásán háronyelvű tábla olvasható. GPS: ,732 É; ,961 K 32 TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN 33

18 4000 CSODARÉT TANÖSVÉNY Mórahalotól délnyugatra, a Kissori úton háro kiloétert haladva tábla jelzi a királyhali iskolához vezető földutat. Itt található a Csodarét, aely az Ásotthali-láprét terészetvédeli terület része, és növénytani szepontból a Duna Tisza köze egyik legértékesebb, védett területe. A négy kiloéter hosszú, hurokszerű tanösvény tíz álloása agyarul, angolul és szerbül tárja a látogató elé a kiszáradó láprétek ökológiáját és tájtörténeti vonatkozásait. GPS: ,390 É; ,570 K NAGYSZÉKSÓS-TÓ BIVALYREZERVÁTUM Mórahalotól keletre, Nagyszéksós-tónál a Röszkére vezető kövesút ellett található. A vízben dagonyázó bivalyok életét közvetlenül az út és a tó ellett felállított, akadályentesített kilátóból, vagy a tó északkeleti részén levő toronyból figyelhetik eg a látogatók. A tó gyalogosan és kerékpárral is körbejárható. GPS: ,202 É, ,746 K TERMÉSZET HÁZA A Kiskunsági Nezeti Park látogatóközpontja a Kecskeéten található Terészet Háza. Az épületben a hazai terészetvédele történetét, a agyar nezeti parkokat, a Duna Tisza köze jellező élőhelyeit és a últbeli esterségeket utatja be egy állandó kiállítás. Ezen kívül terészetisereti foglalkozások, előadások, időszaki kiállítások várják az érdeklődőket. A vendégek inforációt kaphatnak a védett területek látogatási feltételeiről, a turisztikai szolgáltatásokról, a prograokról; továbbá lehetőség van inforációs anyagok, iseretterjesztő kiadványok, térképek, plakátok, ajándéktárgyak vásárlására is. Cí: 6000 Kecskeét, Liszt F. utca 19. Nyitvatartás: Egész évben hétfőtől-péntekig 8-16 óráig, szobat-vasárnap zárva. Előzetes egyeztetés alapján szobaton is fogadunk csoportokat. Elérhetőségek: Turisztikai és terészetisereti prograok: / , E-ail: oktatasio@knp.hu 34 TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN TISZA-MENTI KIRÁNDULÁSOK CSONGRÁD MEGYÉBEN 35

19 Elérhetőségeink: Kiskunsági Nezeti Park Igazgatóság 6000 Kecskeét, Liszt F. u. 19. Telefon: / , Fax: / , E-ail: Turisztikai inforációk: Kiadja: Kiskunsági Nezeti Park Igazgatóság Felelős kiadó: Ugró Sándor, igazgató Írta: Tóth Endre Szerkesztő: Kiss Mónika, Tóth Endre Lektor: Keleen Lívia Grafika: Szűcs Ferenc Fotók: Agócs Péter, Aradi Eszter, Dóka Richárd, Gilly Zsolt, Haar Sándor, Hans-Peter Graner, Kalotás Zsolt, Kis Ferenc, Kiss Mónika, Kolon-tavi archívu, Kovács Sándor, KNP archívu, Mile Orsolya, Puskás József, Soogyi István, Theo Kust Kövessen inket a Facebook-on: Kérjük, táogassa a terészetvédelet! Adója 1%-át ajánlja a Kiskunsági Nezeti Park Alapítványnak! Adószá: Bankszálaszá: