A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE

Átírás

1

2 VÁKÁT OLDAL

3 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE Budapest

4 Szerkesztőbizottság: Dr. Padányi József Görbe Attiláné dr. Zán Krisztina szeptember augusztus 31., 2019 Dr. Padányi József és Görbe Attiláné dr. Zán Krisztina, 2019 A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető.

5 TARTALOM TARTALOM 5 I. KÖSZÖNTŐ 7 II. AZ EGYETEM MŰKÖDÉSE 9 1. A működést meghatározó jogszabályok jegyzéke 9 2. A Fenntartói Testület Az Egyetem vezetői A Szenátus 17 III. TUDOMÁNYOS ÉLET Az Egyetemi Doktori Tanács, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és az Egyetemi Tudományos Tanács tagjai A doktori iskolák és az egyetemi doktori képzés programjai Tudományos fokozatszerzés és habilitáció A mentor-oktatói (mentor universitatis) és a vezető mentor-oktatói (mentor magister universitatis) cím Az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat tagjai Tudományos diákköri munka A minőségbiztosítási rendszer felépítése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Az Egyetem által megjelentetett jelentősebb kiadványok 52 IV. FEJLESZTÉSI PROJEKTEK A KÖFOP VEKOP azonosító számú, A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című projekt bemutatása A KÖFOP VEKOP azonosító számú, A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés című projekt megvalósításában kiemelt szereplők és elérhetőségeik című projekt bemutatása A KÖFOP VEKOP azonosító számú A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása című projekt bemutatása A KÖFOP VEKOP azonosító számú, Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése című projekt bemutatása A GINOP azonosító számú, A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó interdiszciplináris tudományos potenciál növelése és integrálása a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatba a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (VOLARE) című projekt bemutatása 69 V. HALLGATÓI ÉLET Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjasok Szakkollégiumok Sportélet Oklevelet szerzett hallgatók névsora 84

6 6 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE VI. AZ EGYETEM ÉLETÉNEK FONTOSABB PILLANATAI Ludovika Projekt Kiemelt rendezvények Elismerések Együttműködések 149 VII. ALUMNI Arany, Gránit, Gyémánt, Zafír és Vas Díszoklevelek Alumni közösség az Egyetemen 155 VIII. STATISZTIKAI ADATOK Oktatás Gazdálkodás 160 IX. SAJTÓMEGJELENÉSEK 165 X. IN MEMORIAM 179 XI. AZ EGYETEM DOLGOZÓI AUGUSZTUSI ÁLLAPOT SZERINT 181 XII. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 211

7 I. KÖSZÖNTŐ Tisztelt Egyetemi Polgár! Kedves Olvasó! Egyetemünk 2017/2018-as tanévének évkönyvét tartja kezében a Tisztelt Olvasó, amely betekintést enged intézményünk mindennapi életébe, tevékenységébe, egyúttal megkísérel átfogó képet nyújtani az eddig elvégzett munkáról, valamint az előttünk álló feladatokról és célokról. Engedje meg nekem, hogy röviden szóljak néhány szót, az értékes összeállítást figyelmébe ajánlva, annak ellenére, hogy magam csak 2018 szeptemberében csatlakoztam az Egyetem közösségéhez. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-ben történt alapítása óta kiadott hatodik évkönyv szellemiségében és szerkesztésében követi az elmúlt évek hagyományait, és igyekszik átlátható módon, a fontosabb tárgykörök szerint csoportosítva tájékoztatást adni az Egyetem érdekében kifejtett munkánkról. A 2017/2018-as év számos változást hozott az Egyetem életében. Az egyetemi polgárok 2017 szeptemberében vehették birtokba a 3372 fő egyidejű befogadására alkalmas, szemináriumi termekkel, nagyelőadókkal, laborokkal és olvasóteremmel rendelkező Oktatási Központot, valamint a Rendészeti Oktatási Épületet és Kollégiumot. E tanévtől hallgatóink rendelkezésére áll a 2017-ben Építőipari Nívódíjat nyert Orczy Úti Kollégium, a sportcsarnokkal, uszodával, lövészklubbal és sportparkkal rendelkező Ludovika Aréna, továbbá a Ludovika Huszár Lovarda, amely alkalmassá teszi az Egyetemet arra, hogy a régi ludovikás múltra visszatekintő lovas hagyományt integrálja az egyetemi oktatásba, nevelésbe. A Magyarországon egyedülállóan modern egyetemi infrastruktúra megfelelő alapot nyújt az oktatás magas színvonalának biztosításához, az universitas közösségének erősítéséhez, lépést tartva a 21. század dinamikus oktatástechnikai fejlődésével, valamint az élenjáró nyugati egyetemek infrastrukturális adottságaival. Ezen feltételek között hivatásunk és egyben kötelességünk is korszerű ismeretekkel, a legmagasabb szintű szakmai tudásanyaggal rendelkező, önálló döntéshozatalra képes, szellemileg és fizikailag egyaránt felkészült szakemberek képzése az alap- és mesterszakokon, valamint a doktori iskolákban, akik nem csupán a munkaerőpiacon való helytállásra vannak felkészítve, hanem a közszolgálat szolgálatként való felfogása jegyében hasznosítják a megszerzett tudásukat. Tovább bővült az Egyetem képzéseinek sora. Döntés született a teljesség igénye nélkül a katonai pilóta-, illetve légiirányító-képzés mintegy két évtized kihagyás utáni újraindításáról az állami légiközlekedési alapképzési szak keretében, az újgenerációs közbeszerzési továbbképzés, valamint a közgazdálkodás és közpolitika mesterképzési szak indításáról, amelyeket a évi felvételi eljárásban hirdettünk meg. A 2017/2018-as tanévtől indult az államtudományi osztatlan mesterképzési szak, a kriminalisztika mesterképzési szak, a négyéves rendészeti és bűnügyi alapképzések, a polgári nemzetbiztonsági alapképzés, valamint a megújított nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak. Szintén e tanévtől választható az adóigazgatási szakirány a közigazgatás-szervező alapképzésen. A hat féléves vízügyi üzemeltetési mérnök alapképzési szakot és a polgári nemzetbiztonsági mesterképzési szakot pedig a évi felvételi eljárásban hirdettük meg. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatás, a diplomácia, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, valamint a vízügyi szakemberek az államszervezet alapvető feladatait látják el, Egyetemünk az alap-, mester- és továbbképzéseivel, valamint doktori programjaival és kutatásaival markáns szerepet vállal a jó állam és a jó kormányzás eszméinek gyakorlatba való átültetésében. Intézményünk kiemelt stratégiai partnerei a magyar állam szervei. Fontos rögzíteni azt is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víziója és egyben fejlesztési célja az, hogy az együttműködés egyetemeként, a társadalmi igények, a nemzetstratégiai és kormányzati célok, valamint az egyetemi autonómia gyakorlói közötti hatékony együttműködés által töltse be sajátos szerepét a felsőoktatás hazai és nemzetközi környezetében. A közszolgálati továbbképzési

8 8 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE rendszer felépítésében, a közigazgatási vizsgarendszerek működtetésében eddig elért sikereink magukért beszélnek: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Magyarország legnagyobb felnőttképzési e-learning-rendszerét sikerült felépíteni, az évente szervezett közel 300 ezer továbbképzés meghatározó befolyást gyakorol a közszolgálat minőségére. Az oktatás mellett a kutatásra is kiemelt figyelmet fordítunk, a karokon és intézeteinkben folyó kutatómunkán túl Egyetemünkön speciális, tematikus kutatóközpontok működnek, szakmailag elismert és tapasztalt oktatók, szakértők vezetésével. Hallgatóink a tehetséggondozás keretében hét szakkollégium közül választhatnak. A tudományt művelni szándékozó, elkötelezett kutatók számára lehetőség nyílik doktori fokozatszerzésre, hiszen Egyetemünk a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság érvényben lévő minősítése alapján jogosult doktori képzés szervezésére és az ahhoz kapcsolódó doktorifokozat-szerzési eljárás lefolytatására. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a hadtudományok, a katonai műszaki tudományok, a közigazgatás-tudományok, valamint a rendészettudományok területein rendelkezik önálló, akkreditált doktori iskolával ban intézményünk részt vett az Európai Egyetemek Szövetsége Intézményértékelési Programjában (EUA IEP). Hiszem, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem minőségének folyamatos fejlesztésével a több mint két évszázadra visszanyúló hagyományokon nyugvó intézményi kultúra ápolásával az 1808-ban alapított Ludovika Akadémiára is emlékezve olyan, az oktatás és kutatás területének szakmai színvonalán alapuló közszolgálati képzés valósítható meg az Egyetem valamennyi kara esetében, amely a közszolgálat, azaz a közjó és közérdek szolgálata iránt elkötelezettek méltó alma matere lehet. A 2017/2018-as tanév a fenntartói modell változásával zárult: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról szóló évi XLVIII. törvény hatálybalépése megváltoztatta az eddigi fenntartói modellt, oly módon, hogy július 15-től az Egyetem fenntartói jogait a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja. Az Egyetem mellett a Fenntartó vezetésével, az igazságügyért, a honvédelemért, az oktatásért, az innovációért és technológiáért, a külpolitikáért, valamint a rendészetért felelős miniszterek delegáltjainak részvételével a Fenntartó egyes döntéseinek megalapozását végző és szakmai támogatását nyújtó Tanácsadó Testület működik. Bízom benne, hogy a fenti rövid összefoglaló felkeltette a Tisztelt Olvasó figyelmét és érdeklődését, a jövőben pedig közös erővel dolgozhatunk tovább céljaink eléréséért. Dr. Koltay András rektor

9 II. AZ EGYETEM MŰKÖDÉSE 1. A működést meghatározó jogszabályok jegyzéke Az NKE működését meghatározó jogszabályok módosításai a 2017 szeptembere és 2018 szeptembere közötti időszakban Törvényi szintű szabályok A 2017 szeptembere és 2018 szeptembere közötti időszakban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) több alkalommal módosult: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról szóló évi XLVIII. törvény augusztus 15-én lépett hatályba. A módosítás eredményeként az NKE fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter gyakorolja. Ezzel megszűnt a korábbi négyfenntartós struktúra (közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, igazságügyért felelős miniszter, honvédelemért felelős miniszter, valamint rendészetért felelős miniszter), illetve a négy miniszter részvételével működő Fenntartói Testület. Létrejött a Tanácsadó Testület, amely a fenntartó vezetésével, az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter részvételével a fenntartó egyes döntéseinek megalapozását és szakmai támogatását segíti elő. A Fenntartói Testület Hivatala helyébe a Fenntartó Hivatala lépett. A törvénymódosítás a fenti változásokat átvezette az NKE tv.-n és más érintett törvényeken. A törvénymódosítás kiterjesztette az NKE tv. hatályát, figyelemmel arra, hogy az NKE az utóbbi években az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás területén kívül más képzési területen is egyre több képzést indít: gazdaságtudományi, társadalomtudományi, valamint műszaki képzési területen (például Víztudományi Kar létesítése, jogelőd képzések átvétele). A büntetőeljárásról szóló évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVII. törvény kismértékben módosította az NKE tv.-t az új eljárási törvény terminológiájának való megfelelés érdekében. Rendeleti szintű szabályok A 2017 szeptembere és 2018 szeptembere közötti időszakban az NKE tv. végrehajtási rendeletei körében az alábbi módosítások történtek: A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 284/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet módosította kisebb mértékben.

10 10 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE A 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének korábbi rendelkezései az NKE tv. egy korábbi módosítása nyomán szükségtelenné váltak, ugyanakkor szükséges volt utalni arra, hogy az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletet a közszolgálati ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása esetében is alkalmazni kell. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosította a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint az államtudományi képzés képesítéseinek a közigazgatásban történő bevezetésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 146/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet. A módosítás célja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról szóló évi XLVIII. törvényből adódó változások átvezetése volt. A Fenntartói Testület és az FT Hivatala működésének szabályait a 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben a Tanácsadó Testület és a Fenntartó Hivatala működésének szabályai váltották fel. A közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendeletet a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet módosításáról szóló 3/2018. (II. 14.) MvM rendelet módosította. A rendeletbe beépítették a polgári nemzetbiztonsági mesterképzésre vonatkozó felvételi feltételeket, és az összhang megteremtése érdekében az alapképzési szak feltételrendszere módosult, valamint a nemzetbiztonsági képzések tekintetében a felvételi feltételek módosultak.

11 Az egyetem működése A Fenntartói Testület A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény (NKE tv.) 4. -ában kihirdetésekor úgy rendelkezett, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) fenntartói jogait Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős miniszter (együtt: fenntartó miniszterek) közösen gyakorolja. E paragrafus június 6-án módosult, az FT kibővült, a megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyére az annak szakfeladatait átvevő Igazságügyi Minisztérium, illetve a Miniszterelnökség lépett, így a fenntartói jogokat 2014 júniusától augusztus 14-ig négy fenntartó gyakorolta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait érintő egyes törvények módosításáról szóló évi XLVIII. törvény augusztus 15-én lépett hatályba, ez rendelkezett arról, hogy az NKE fenntartói jogait a korábbi négy miniszter helyett a továbbiakban a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter gyakorolja. Ugyanezen törvénymódosítás rendelkezett arról is, hogy az Egyetem mellett a Fenntartó vezetésével az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter részvételével a Fenntartó egyes döntéseinek megalapozását és szakmai támogatását elősegítő Tanácsadó Testület működik. Az FT szavazati jogú tagjai a 2017/2018-as tanévben július 1-jétől december 31-éig az FT ügyvivői feladatait dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár, Igazságügyi Minisztérium (IM), látta el január 1-jétől az FT ügyvivői feladatait dr. Földváry Gábor helyettes államtitkár, Honvédelmi Minisztérium (HM), látta el. A 2017/2018-as tanév során még az új fenntartói struktúrára történő átállást megelőzően történt személyi változás az FT összetételében. A tavaszi parlamenti választásokat követő kormányzati átalakítások következtében dr. Földváry Gábor (HM) mandátuma május 30-án megszűnt, azt június 1-jétől Szabó István államtitkár vette át. Dr. Vidoven Árpád (Miniszterelnökség) mandátuma május 21-én szűnt meg, az ő feladatát dr. Orbán Balázs miniszterhelyettes vette át. A személyi változások az ügyvivői feladatokat is érintették. Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter kérésének eleget téve a tagok június 1-jétől június 30-ig felhatalmazták dr. Janza Frigyest az ügyvivői feladatok ellátásával, aki július 1-jétől már soros ügyvivőként vezette a Testületet. A Fenntartói Testület augusztus 15-én befejezte működését. Az FT szavazati jogú tagjai tárca időtartam XIV. félév XIII. félév XII. félév BM HM IM ME Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, ügyvivő Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy, mb. ügyvivő ( től) Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagy Szabó István államtitkár Szabó István államtitkár ( től) Dr. Földváry Gábor helyettes államtitkár, ügyvivő ( ig) Dr. Földváry Gábor helyettes államtitkár Dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár Dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár Dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár Dr. Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár, ügyvivő Dr. Orbán Balázs parlamenti államtitkár Dr. Orbán Balázs parlamenti államtitkár ( től) Dr. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár ( ig) Dr. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár

12 12 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE A Külgazdasági és Külügyminisztérium tanácskozási jogú delegáltja a 2017/2018-as tanévben A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. (2) pontja szerint az FT-ülés állandó, tanácskozási jogú meghívottja a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tanácskozási jogú képviselőjének posztját június 16-tól dr. Balogh Csaba közigazgatási államtitkár tölti be. Az FT működése II. félévében az FT hat ülést tartott, az üléseken 140 napirendi pontot tárgyaltak meg. A félév során 94 határozat született. Az FT I. félévben hat ülést tartott, az üléseken mintegy 120 napirendi pontot tárgyaltak meg. Az FT a félév során 90 határozatot hozott. Az FT némely határozata több döntés vagy több szenátusi határozat jóváhagyását is tartalmazta. A Fenntartói Testület Hivatala (FTH) Az NKE tv. 9. (3) pontja szerint az FT ügyviteli és döntés-előkészítő feladatait az FT ügyvivő irányításával az FT Hivatala (a továbbiakban: FTH) látta el. Az FTH a Ludovika Főépület ös irodában működött. A Hivatal működését addigi formájában az FT augusztus 15-i megszűnésével befejezte. Az FTH jelenlegi munkatársai Csekei László hivatalvezető Balogh Lilla ügyvivő szakértő Dr. Bognár László szakértő (2013. január 1-jétől augusztus 14-ig) (2015. január 1-jétől augusztus 14-ig) (2016. július 1-jétől augusztus 14-ig)

13 Az egyetem működése Az Egyetem vezetői Rektor: Dr. Koltay András (2018. szeptember 1-től) Dr. Patyi András (2018. augusztus 31-ig) Oktatási rektorhelyettes: Dr. Kovács Gábor r. dandártábornok Központi Tanulmányi Iroda Irodavezető: Dr. Diószegi Péter Oktatási Iroda Irodavezető: Dr. Keresztes Judit Tudományos rektorhelyettes: Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy Tudományos Ügyek Irodája Irodavezető: Görbe Attiláné dr. Zán Krisztina r. ezredes Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár Főigazgató: Bedekovits Tamás (2018. augusztus 1-től) Sörény Edina (2018. július 31-ig) Nemzetközi rektorhelyettes: Dr. Nyikos Györgyi Dr. Nagy Judit r. ezredes (2017. október 31-ig) Főtitkár: Dr. Horváth József Főtitkárhelyettes: Szalontainé dr. Czettisch Barbara Jogtanácsosi Iroda Irodavezető: Dr. Csanády Szabolcs Igazgatási Osztály Osztályvezető: Dr. Udvari Erzsébet Xénia Humán-erőforrás Iroda Irodavezető: Dr. Sipos Csilla

14 14 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE Informatikai Igazgatóság Igazgató: Dr. Lakos Lambert István Gazdasági Hivatal Gazdasági főigazgató: Dr. Nászné Brózsely Tünde Gazdasági főigazgató-helyettes: Illés Zoltán alezredes Pénzügyi és Számviteli Iroda Irodavezető: Kiss Rita Klaudia ÁKK Gazdasági Osztály Osztályvezető: Katona Klára HHK Gazdasági Osztály Osztályvezető: Rigó Katalin NETK Gazdasági Osztály Osztályvezető: Gyurián Katalin VTK Gazdasági Osztály Osztályvezető: Csima Beáta Államtudományi és Közigazgatási Kar Dékán: Dr. Kis Norbert Oktatási dékánhelyettes: Dr. Téglási András Dr. Méhes Tamás (2018. április 20-ig) Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes: Dr. Peres Zsuzsanna Dékáni hivatalvezető: Dr. Kristó Katalin

15 Az egyetem működése 15 Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Dékán: Dr. Pohl Árpád dandártábornok Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szászi Gábor ezredes Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes: Dr. Jobbágy Zoltán ezredes Dékáni hivatalvezető: Mészáros Judit ezredes Dr. Vörös Miklós ezredes (2018. február 12-ig) Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Dékán: Dr. Koller Boglárka Oktatási dékánhelyettes: Dr. Szente-Varga Mónika Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes: Dr. Rada Péter Dr. Bóka János (2017. november 18-ig) Dékáni hivatalvezető: Dr. Széki Aletta Dr. Schwartz Kitti (2018. január 14-ig) Rendészettudományi Kar Dékán: Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok Dr. Boda József nb. vezérőrnagy (2018. július 15-ig) Oktatási dékánhelyettes: Dr. Hautzinger Zoltán Megbízott tudományos és nemzetközi dékánhelyettes: Dr. Mészáros Bence r. ezredes Dékáni hivatalvezető: Dr. Hegedüs Judit

16 16 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE Víztudományi Kar Dékán: Dr. Bíró Tibor Oktatási dékánhelyettes: Dr. Cimer Zsolt Dékáni hivatalvezető: Letenovicsné Polyák Andrea Államkutatási és Fejlesztési Intézet Tudományos igazgató: Dr. Kaiser Tamás Szervezési igazgató: Dr. Auer Ádám Katasztrófavédelmi Intézet Igazgató: Dr. Vass Gyula tű. ezredes Nemzetbiztonsági Intézet Igazgató: Dr. Resperger István ezredes Vezető- és Továbbképzési Központ Központvezető: Klotz Balázs

17 Az egyetem működése A Szenátus A Szenátus szavazati jogú tagjai szeptember 1-től augusztus 31-ig Elnök: Dr. Patyi András rektor Az NKE Szenátusának hivatalból tagjai Tagjai: Dr. Pohl Árpád dandártábornok, dékán Dr. Kis Norbert, dékán Dr. Ruzsonyi Péter c. bv. dandártábornok, dékán (2018. július 16-tól) Dr. Boda József nb. vezérőrnagy, dékán (2018. július 15-ig) Dr. Koller Boglárka, dékán Dr. Bíró Tibor, dékán Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar: Dr. Horváth Tibor ezredes Dr. Palik Mátyás ezredes Sebők István őrnagy Államtudományi és Közigazgatási Kar: Dr. Imre Miklós Dr. Bordás Mária (2018. július 11-től) Dr. Cserny Ákos (2018. július 5-ig) Dr. Szabó Máté Csaba Dr. Kovács Éva Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar: Dr. Lattmann Tamás Dr. Molnár Anna Éva Dr. Hettyey András Varga András Az NKE Szenátusának választott tagjai Rendészettudományi Kar: Dr. Ruzsonyi Péter c. bv. dandártábornok (2018. július 15-ig) Dr. Balla Zoltán (2018. augusztus 8-tól) Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy Dr. Pallagi Anikó Dr. Szilvásy György Péter r. őrnagy Víztudományi Kar: Dr. Mátrai Ildikó Dr. Tamás Enikő Anna

18 18 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE Államkutatási és Fejlesztési Intézet: Dr. Cs. Kiss Lajos Katasztrófavédelmi Intézet: Dr. Schweickhardt Gotthilf Gyula Nemzetbiztonsági Intézet: Simon László Vezető- és Továbbképzési Központ: Klotz Balázs Egyéb munkakörben foglalkoztatottak: Dr. Kiss Gabriella Paplogó Edit (2017. szeptember 13-tól április 15-ig) Szalontainé dr. Czettisch Barbara Zajk Erik Az NKE Szenátusának delegált tagjai Pató Viktória Lilla, DÖK (2018. május 3-tól) Hegedűs Barbara, DÖK (2018. május 2-ig) Kosztrihán Dávid, EHÖK Fekete Gréta, EHÖK (2018. május 22-ig) Murányi Ferenc (2018. május 23-tól) Krecz Ádám, HHK HÖK Ruszkovics Patrik, HHK HÖK Böszörményi Balázs, ÁKK HÖK (2018. május 22-ig) Schmidt Martin, ÁKK HÖK (2017. december 31-ig, majd május 23-tól) Garab Anna, ÁKK HÖK (2018. január 17-től) Herczeg Petra, NETK HÖK (2017. szeptember 12-ig) Veres Eszter Adrienn, NETK HÖK (2017. szeptember 13-tól december 31-ig) Bak Pál, NETK HÖK (2017. december 31-ig) Fodor Márk Joszipovics, NETK HÖK (2018. január 17-től) Nyárádi Fanni, NETK HÖK (2018. január 17-től) Ferencz Judit, RTK HÖK (2018. április 17-ig) Tóth Bálint, RTK HÖK (2018. április 17-ig) Tasnádi Bence, RTK HÖK (2018. április 18-tól) Bodnár Alexandra, RTK HÖK (2018. április 18-tól) Zagyva Dániel, VTK HÖK (2017. december 31-ig) Kollár Ádám, VTK HÖK (2018. január 17-től) Reprezentatív szakszervezetek részéről: Dr. Széki Aletta, RTK (2017. szeptember 1-től december 31-ig) Dr. Gregóczki Etelka, ÁKK (2018. január 1-től május 31-ig) Simon Csilla, HHK (2018. június 1-től szeptember 30-ig)

19 III. TUDOMÁNYOS ÉLET 1. Az Egyetemi Doktori Tanács, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és az Egyetemi Tudományos Tanács tagjai Egyetemi Doktori Tanács Az Egyetemi Doktori Tanács összetételét az NKE Szenátusa 74/2018. (VI. 20.) számú határozata tartalmazza. Tagjait augusztus 1-ig szóló mandátummal választotta meg. Hivatalból tagok: Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes, az EDT elnöke Dr. Csikány Tamás ezredes, egyetemi tanár, a Hadtudományi Doktori Iskola vezetője, az EDT elnökhelyettese (2018. július 31-ig) Dr. Kende György ny. ezredes, egyetemi tanár, a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője, az EDT elnökhelyettese Dr. Kiss György egyetemi tanár, akadémikus, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője, az EDT elnökhelyettese Dr. Kerezsi Klára egyetemi tanár, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője, az EDT elnökhelyettese A Tanács választott tagjai karonként 2 fő tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató: Dr. Haig Zsolt mk. ezredes, egyetemi tanár, HHK Dr. Kovács László mk. ezredes, egyetemi tanár, HHK Dr. Egedy Gergely egyetemi tanár, ÁKK Dr. Nemeslaki András egyetemi tanár, ÁKK (2018. augusztus 1-ig) Dr. Kis Norbert egyetemi tanár, ÁKK (2018. augusztus 1-től) Dr. Gazdag Ferenc professor emeritus, NETK Dr. Tálas Péter c. egyetemi docens, NETK Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár, RTK Dr. Sallai János r. ezredes, egyetemi tanár, RTK A Tanács választott tagjai a Katasztrófavédelmi Intézet és a Nemzetbiztonsági Intézet 1-1 fő tudományos fokozattal rendelkező oktatója vagy kutatója: Dr. Solymosi József ny. mk. ezredes, professor emeritus, KVI Dr. Resperger István ezredes, egyetemi docens, NBI Doktori iskolánként 1 fő doktorandusz: Novák-Varró Virág, HDI (2018. augusztus 1-től)

20 20 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE Hegedűs Barbara, HDI (2018. augusztus 1-ig) Sibalin Iván, KMDI (2018. augusztus 1-től) Ronyecz Lilla, KMDI (2018. augusztus 1-ig) Pató Viktória Lilla, KDI (2018. augusztus 1-től) Fási Csaba, KDI (2018. augusztus 1-ig) Lukács Dalma, RDI A Doktori Tanács külsős tagjai Dr. Simai Mihály professor emeritus, akadémikus Dr. Svéd László ny. o. altábornagy, magántanár Dr. Hajdú József egyetemi tanár Dr. Torma Andás egyetemi tanár Dr. Farkas Beáta egyetemi tanár Dr. Palánkai Tibor professor emeritus, akadémikus Dr. Kabódi Csaba egyetemi docens Dr. Gellér Balázs egyetemi tanár Dr. Tamás János egyetemi tanár Dr. Szűcs Péter egyetemi tanár Dr. Korinek László professor emeritus, akadémikus Dr. Varga Zs. András egyetemi tanár Egyetemi Habilitációs Bizottság Az NKE Szenátusa a 75/2018. (VI. 20.) számú határozatával az Egyetemi Habilitációs Bizottság tagjaként június 20-i hatállyal az alábbi személyeket választotta meg, módosítva ezzel a 62/2017. (V. 31.) határozatát. A Bizottság választott tagjai, az egyetemi tanárok kari képviselői: Dr. Papp Tekla egyetemi tanár, ÁKK, az EHB elnöke (2018. január 1-től) Dr. Jakab Éva egyetemi tanár, ÁKK (2017. december 5-ig) Dr. Horváth Attila egyetemi tanár, ÁKK (2017. december 6-tól) Dr. Munk Sándor ny. ezredes, egyetemi tanár, HHK, az EHB elnöke (2017. december 31-ig) Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár, HHK Dr. Finszter Géza ny. r. ezredes, egyetemi tanár, RTK Dr. Blaskó Béla ny. r. vezérőrnagy, egyetemi tanár, RTK Dr. Halmai Péter egyetemi tanár, NETK Dr. Szenes Zoltán vezérezredes, NETK A karközi intézetek képviselői: Dr. Boda József nb. vezérőrnagy, egyetemi docens, NBI (2018. június 19-ig) Dr. Gál István László egyetemi tanár, NBI (2018. június 20-tól) Dr. Bleszity János ny. tű. altábornagy, egyetemi tanár, KVI Külső tagok: Dr. Bihari Mihály egyetemi tanár (2018. június 19-ig) Dr. Szakály Sándor egyetemi tanár (2018. június 20-tól) Dr. Matus János egyetemi tanár Dr. Kovács Gábor egyetemi docens Dr. Kiss László egyetemi tanár Dr. Szilágyi Tivadar egyetemi tanár

21 Tudományos élet 21 Egyetemi Tudományos Tanács Az Egyetemi Tudományos Tanács összetételét és megválasztását az NKE SzMSz 33. -a határozza meg. A Szenátus 36/2018. (III. 7.) határozatával az Egyetemi Tudományos Tanács tagjaként március 7-i hatállyal az alábbi személyeket választotta meg, módosítva ezzel a 62/2017 (V. 31.) határozatát. A Tanácsnak hivatalból tagjai: Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes, az ETT elnöke Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, ÁKK Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, HHK Dr. Bóka János egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, NETK (2017. november 20-ig) Dr. Rada Péter egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, NETK (2017. november 21-től) Dr. Mészáros Bence r. ezredes, egyetemi docens, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes, RTK Dr. Németh András őrnagy egyetemi docens, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke A Tanács választott tagjai, az egyetemi tanárok kari képviselői: Dr. Vastag Gyula egyetemi tanár, ÁKK Dr. Haig Zsolt mk. ezredes, egyetemi tanár, HHK Dr. Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár, NETK Dr. Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok, egyetemi tanár, RTK A Tanács választott tagjai, a tudományos fokozattal rendelkező kutatók képviselői: Dr. Halász Iván egyetemi tanár, ÁKK Dr. Ujházy László alezredes, egyetemi docens, HHK Dr. Várpalotai Viktor tudományos főmunkatárs, NETK Dr. Major Róbert r. alezredes, egyetemi docens, RTK (2018. március 7-ig) Dr. Barabás Andrea Tünde egyetemi tanár, RTK (2018. március 8-tól) A Tanács külsős tagjai (tanácskozási joggal): Dr. Benczes István Zsolt egyetemi tanár (2018. március 8-tól) Dr. Kádár Béla akadémikus, egyetemi tanár (2018. március 7-ig) Dr. Hermann Róbert (2018. március 8-tól) Dr. Sótonyi Péter akadémikus, egyetemi tanár Dr. Romsics Ignác akadémikus, egyetemi tanár (2018. március 7-ig) Dr. Szabó István egyetemi tanár A Tanács ülésének állandó meghívottjai az egyetem professor emeritusai (tanácskozási joggal).

22 22 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE A doktori iskolák és az egyetemi doktori képzés programjai Napjaink hadtudománya A jelenkori hadtudomány vizsgálata kapcsán megállapíthatjuk, hogy a 20. század végétől napjainkig több tudományos közlemény foglalkozott a 21. századi hadviselés átalakulásával, a fegyveres küzdelem jellegének jelentős változásával, és ezek többé-kevésbé alá is támasztják azt, hogy az adott kor kihívásainak megfelelően módosultak a hadtudomány kutatási kérdései, objektumai. Ugyanakkor találkozunk olyan állításokkal is, miszerint megváltozott a hadtudomány generális kutatási tárgya is. Egy ilyen (hipo)tézis kapcsán korunk egyik legfontosabb kutatási feladata amely érinti a doktori iskolában folyó képzést és kutatást is megvizsgálni, hogy ez valóban a hadtudomány paradigmaváltását eredményezi-e. Azt mindenképp le kell szögeznünk, hogy a paradigmaváltás alapvetően a tudományág fejlődését jelenti, továbbá hozzájárult, illetve hozzájárul ahhoz, hogy a hadtudomány helyzete tovább erősödjék a normáltudományok rendszerében. Ebben az esetben a normáltudományon olyan kutatási területet értünk, amely határozottan egy vagy több múltbeli tudományos eredményre épül. Szakirodalmi kutatásokra alapozva megállapítható, hogy a normáltudomány nem törekszik újfajta jelenségek előidézésére, a kutatók nem akarnak teljesen új elméleteket megalkotni, és a kutatás is alapvetően a paradigmával járó jelenségek és elméletek összekapcsolására irányul. Megítélésünk szerint ez a paradigmaváltás nem egyik napról a másikra következik be, hanem a megelőző hadtudományi ismeretrendszer időálló tapasztalataira alapozva fokozatosan. A jelenkor doktoranduszainak, doktorjelöltjeinek, a jövő hadtudósainak pedig, egyik fontos feladata jelen állítás igazolása vagy megcáfolása. (Dr. Gőcze István) A Hadtudományi Doktori Iskola bemutatása A Hadtudományi Doktori Iskolát 1996-ban alapították, így az iskola immár 22 éve működik. A doktori iskola vezetője, dr. Csikány Tamás ezredes augusztus 1-jétől új beosztást kapott a Honvédelmi Minisztériumban. Távozásával az iskola törzstagjainak 100%-os támogatásával az iskola új vezetője dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az MTA doktora lett. A MAB a doktori iskolát 2014 decemberében öt évre akkreditálta, továbbá 2017-ben a MAB kétszer monitoringolta az iskolákat, amelyek során rendben találta a doktori iskolát, ami elsősorban a törzstagoknak köszönhető, akik mind a 12-en megfeleltek. A 2018-as évben a törzstagok száma egy fővel, dr. Jobbágy Zoltán ezredessel bővült, továbbá dr. Csikány Tamás ezredes távozásával a törzstagsága is megszűnt. Az iskola jelenlegi törzstagjai: Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, egyetemi tanár Dr. Harai Dénes egyetemi tanár Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, egyetemi docens Dr. Kiss Zoltán László egyetemi tanár Dr. Krajnc Zoltán egyetemi tanár Dr. Molnár Anna egyetemi docens Nagyné, dr. Rózsa Erzsébet egyetemi docens Dr. Resperger István egyetemi docens Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár Dr. Szabó Miklós ny. altábornagy, akadémikus, professor emeritus Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, egyetemi tanár Tálas Péter egyetemi docens

23 Tudományos élet 23 A Hadtudományi Doktori Iskola Tanácsa A HDI vezető szakmai munkáját a 11 főből álló Hadtudományi Doktori Iskola Tanácsának tagjai segítik. Tagjai: az iskola vezetője, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, továbbá választott tagok: a kutatási területek képviselői (7 fő) és két külsős tag. Teljes jogú, szavazattal rendelkező tagjai: Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, egyetemi tanár, az iskola vezetője Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, tudományos és nemzetközi dékánhelyettes Dr. Kovács László ezredes, egyetemi tanár Dr. Krajnc Zoltán ezredes, egyetemi tanár Dr. Szelei Ildikó alezredes, egyetemi docens, a HDIT tudományos titkára Dr. Remek Éva egyetemi docens Dr. Forgács Balázs százados, egyetemi docens Dr. Gyarmati József alezredes, egyetemi docens Dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens Dr. Boda József r. vezérőrnagy, egyetemi docens Dr. Gőcze István ny. alezredes, egyetemi docens Az iskola kutatási területei A Hadtudományi Doktori Iskola hét kutatási területet foglal magába, amelynek élén a kutatási terület vezetői állnak. 1. Biztonsági tanulmányok Vezetője: dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, egyetemi tanár A biztonsági tanulmányok kutatási terület a Hadtudományi Doktori Iskolában kutatási irányonként (specializációs területenként) épül fel. A kutatási irányok azokat a tudományszakokat és tudományterületeket fedik le, amelyek a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási és kutatási profiljába tartoznak. Fő kutatási irányok: Biztonságpolitika Védelempolitika EU- és NATO-tanulmányok Biztonsági és katonai stratégiák Regionális biztonsági és védelmi tanulmányok Nemzetközi biztonsági szervezetek 2. A védelem társadalomtudományi kérdései Vezetője: dr. Szelei Ildikó alezredes, egyetemi docens A kutatási terület a védelmi szféra területén keresztül az embert mint társadalmi lényt vizsgálja, a társadalmat, amelyben él, dolgozik, és a kettő viszonyát, illetve az emberi együttélés különböző vonatkozásait. Tágabb értelemben gazdaság-, történet-, jogtudomány, népesedéstudomány; szoros értelemben a szociológia, társadalomfilozófia, szociálpszichológia, pedagógia kérdésköreit kutatja. Fő kutatási irányok: A globális problémák (túlnépesedés, nemzetközi migráció, klímaváltozás, kisebbségi kérdés) hatása a biztonságra és a fenntartható fejlődésre A nemzeti, az etnikai kisebbségek és a multietnicitás-multikulturalitás politikaelméleti és biztonsági kérdései

24 24 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE A katonai büntetőjog aktuális kérdései A béketámogató műveletek katonaszociológiai aspektusai A magyar CIMIC- és PSYOPS-kapacitás kiépítésének és működésének sajátosságai, valamint a működtetésével kapcsolatos kihívások A NATO-hadseregek oktatási-nevelési-képzési rendszerének elemzése, összehasonlítása A válságreagáló műveletek vezetési vonatkozásai Az önkéntes haderő vezetői, a tiszti pálya követelményei a 21. században 3. A hadtudomány általános elmélete Vezetője: dr. Forgács Balázs százados, egyetemi docens A hadtudomány általános elmélete kutatási terület a Hadtudományi Doktori Iskolában kutatási irányonként (specializációs területenként) épül fel. A hadtudomány nem más, mint az emberiség létét és biztonságát fenyegető kihívások és veszélyek ellen alkalmazott katonai erők, eszközök sikerét meghatározó elméleti tételek és gyakorlati tapasztalatok összefoglaló ismeretrendszere. Fejlődését a technikai fejlődés és az emberi tényezők döntő mértékben határozzák meg. Fő kutatási irányok: A hadtudomány fejlődése A hadászat, hadművelet és harcászat elmélete és gyakorlata A háború és a fegyveres küzdelem Válságkezelő műveletek Civil-katonai együttműködés Nemzetközi terrorizmus Napjaink fegyveres konfliktusai A 21. század műveleti környezete A biztonsági és katonai kihívások, kockázatok és fenyegetések A nemzeti és nemzetközi válságkezelés 4. A hadművészet elmélete Vezetője: dr. Krajnc Zoltán alezredes, egyetemi docens A hadművészet elmélete a katonai vezetés, a fegyveres küzdelem előkészítésének, megvívásának elmélete és gyakorlata, a hadtudomány legfőbb kutatási területe. A kutatási terület a hadművészet négy fő részterülete kutatásának biztosítja a kereteit: a hadászatnak, a hadműveleti művészetnek, a harcászatnak, valamint a katonai vezetés fő kérdéseinek. Ez a négy terület kölcsönösen függ egymástól, és szerves egységet alkotnak. Közülük a vezető, integratív szerep a hadászaté. Fő kutatási irányok: A hadművészet elmélete A katonai stratégia és a hadászati műveletek elmélete, illetve gyakorlata Az egyetemes és a magyar hadtörténelem a nagy francia forradalomtól napjainkig A fegyvernemek és a szakcsapatok alkalmazása napjainkban A katonai stratégiai gondolkodás A békeműveletek aktuális kérdése A magyar tiszti értékrend kialakulása, fejlődése A NATO és EU vezette katonai műveletek elmélete és gyakorlata A magyar katonai gondolkodás a században

25 Tudományos élet Védelmi logisztika és védelemgazdaság Vezetője: dr. Gyarmati József alezredes, egyetemi docens A védelmi logisztika és védelemgazdaság kutatási terület a hadsereg önálló és szövetséges keretek között folyó műveleteinek logisztikai támogatásával és a gazdaság működésének védelmi aspektusaival foglalkozik. A műveletek harckiszolgálói támogatásának keretében vizsgálja a logisztikai integráció problémáit a békeműveletek (katonai missziók) és a lehetséges koalíciós háborús műveletek viszonyai között haderőnemi és összhaderőnemi vonatkozásban egyaránt. Külön teret szentel a logisztika funkcionális területei mellett a katonai egészségügy, a közlekedés, az ellátási láncok működése és az űrlogisztika kutatására. Jelenleg több aktuális probléma kutatását végzi. 6. Nemzetbiztonság Vezetője: dr. Resperger István ezredes, egyetemi docens A kutatási terület elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a magánbiztonsági szféra számára folytat tudományos kutatásokat. Fő kutatási irányok: Az emberi létet veszélyeztető globális kihívásokra a rendészettudomány esetében különös tekintettel a határokat könnyedén átlépő nemzetközi szervezett bűnözésre, a terrorizmusra, a természeti katasztrófák kockázatának megértésére és hatásának csökkentésére adott válaszok Magyarország és az Európai Unió belső és külső biztonságával, ezek kapcsolatrendszerével összefüggő kutatások A kihívások, kockázatok és fenyegetések nemzetbiztonsági kérdései a 21. században A több rendészeti szervezet tevékenységével összefüggő komplex problémák megoldására irányuló kutatások Az alapjogok érvényesítése a rendészeti tevékenységben A megrendelő szervezetek által preferált, konkrét problémák megoldására irányuló kutatási témák 7. Védelmi informatika és kommunikáció elmélete Vezetője: dr. Fekete Károly mk. alezredes, egyetemi docens A védelmi informatika és kommunikáció elmélete kutatási terület a Hadtudományi Doktori Iskolában kutatási irányonként (specializációs területenként) épül fel. A kutatási irányok azokat a tudományszakokat és tudományterületeket fedik le, amelyek a Katonai Üzemeltető Intézet oktatási és kutatási profiljába tartoznak. Fő kutatási irányok: Az információs műveletek elmélete A Magyar Honvédség, illetve a védelmi szféra tevékenységét támogató informatikai képességek, rendszerek, alkalmazások és eszközök A Magyar Honvédség, illetve a védelmi szféra információs rendszereinek védelme Az elektronikai hadviselés korszerű elvei, eszközei Hadszíntér-digitalizáció Vezeték nélküli információs rendszerek A hálózat nyújtotta képesség, a hang-, adat- és képintegráció megvalósításának lehetőségei az MH kommunikációs rendszerében A közigazgatási, rendőrségi és katasztrófavédelmi informatikai rendszerek tapasztalatai

26 26 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE A képzés célja, formái A képzés célja a hadtudományok tudományág valamely kutatási területén tudományos kutatást végző, szervezett képzésben vagy egyéni felkészülésen részt vevő doktoranduszok felkészítése a tudományos (PhD) fokozat megszerzésére, valamint a minőségi oktatás. Az iskola célja továbbá a hazai és a nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítése elsősorban konferenciákon, oktatáson és publikációkon keresztül. Az iskola kutatási tématerületei elsősorban a védelmi szféra tevékenységét érintő hadtudományi jellegű kérdések kutatása. Ez magában foglalja a hadtörténelem témaköreitől a biztonságelméleteken, a védelmi igazgatáson, a nemzetbiztonság és rendvédelem kutatásán keresztül a szűk katonai területek kutatásáig tartó széles skálát. Az iskola filozófiája a minőségi oktatás biztosítása, továbbá hogy a nálunk végzett, PhD-fokozatot szerzettek sikeres elméleti és gyakorlati hadtudósok legyenek hazai, valamint nemzetközi szinten. Olyan kutatók képzése, akik a hadtudomány területén magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek, és kutatási eredményeiket széleskörűen publikálni és hasznosítani tudják. A doktori iskola képzési formái Szervezett képzés teljes idejű nappali (állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses) részidejű (levelező) képzés egyéni képzés Egyéni költségtérítéses felkészülés A képzés nyelve magyar és angol. Általános információk a HDI-ről MAB-kódszám: D132. Intézmény: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudományterületi besorolása: társadalomtudományok Tudományága: hadtudományok MAB-érvényesség: A HDI munkatársai A doktori iskola vezetője: dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, egyetemi tanár A doktori iskola tudományos titkára: dr. Szelei Ildikó alezredes, egyetemi docens A doktori iskola tanulmányi referense: Dukai Petra A Hadtudományi Doktori Iskola létszámadatai Hadtudományi Doktori Iskola Képzés 1. éves 2. éves 3. éves Összesen Nappali ösztöndíjas Nappali önköltséges Levelező Egyéni képzés Egyéni felkészülő Stipendium Mindösszesen

27 Tudományos élet 27 A Katonai Műszaki Doktori Iskola bemutatása A Katonai Műszaki Doktori Iskola tudományága a katonai műszaki tudományok. A katonai műszaki tudományok a műszaki tudományok tudományterülethez tartozó valamennyi többi műszaki tudományágnak (így az épületmérnöki, a villamosmérnöki, építészmérnöki tudományok, az anyagtudományok és -technológiák, a gépészeti, a közlekedési, a vegyészmérnöki, az informatikai, az agrárműszaki és multidiszciplináris műszaki tudományok) speciálisan katonai alkalmazásával kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatással, kísérleti fejlesztési, technológiai, technológiatranszfer és műszaki innovációs jellegű kutatással foglalkozó tudományág. A képzés célja, feladatai A doktoranduszok magas színvonalú oktatása, azaz kutatva tanítása a védelmi szféra oktatási és kutatási elitjének utánpótlásaként, első helyen a katonai műszaki tudományok tudományágban tevékenykedő egyetemi szakok számára. Kutatói elit nevelése a felhasználói, a tágabb értelemben vett piaci (rövid és hosszú távú) igények kielégítése érdekében, így különösen a katonai műszaki kutatások, a hazai és a NATO nemzetközi haditechnikai fejlesztői, szervezői és vezető üzemeltetői feladatok magas színvonalú ellátására, továbbá a védelmi szféra valamennyi, a katonai műszaki tudományok kutatatási területeihez kapcsolódó civil, azaz nem katonai szervezet számára. Az iskola oktatóinak, az iskola oktatási és kutatási teljesítményének hatékony növelése, a saját új kutatási eredmények rendszeres közzététele minél rangosabb hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, illetve konferenciákon. Nemzetközi összehasonlításban is mérhető kutatási eredmények produkálása mind az oktatók (témavezetők), mind a doktoranduszok által. Műhelyépítés az elitképzés és a kiválóak sikeres kinevelése érdekében. Az oktatás és a kutatás magas színvonalú, minőségi szervezése és irányítása, különös tekintettel a hatékonyság növelésére (mindenki számára hozzáférés biztosítása az információhoz és az infrastruktúrához, ezek eredményesebb felhasználása, illetve kihasználtsága érdekében), a nyilvánosság megteremtésére (meghívott tagok, oktatók, opponensek), valamint a tudományetika szigorú tiszteletben tartására irányul. Az iskola kutatási területei 1. Katonai műszaki infrastruktúra elmélete Vezetője: dr. Kovács Zoltán alezredes, egyetemi docens A katonai műszaki infrastruktúra kutatási terület olyan szakirányú okleveles mérnöki vagy egyéb műszaki jellegű egyetemi végzettségű doktoranduszok képzését folytatja, akik békében, háborúban és minősített helyzetben, továbbá békefenntartó műveletek során a katonai műszaki infrastruktúra jelölt témacsoportjaiba tartozó létesítmények tervezésének, építésük megszervezésének és vezetésének, valamint fenntartásuk és karbantartásuk irányításának tudományos igényű kutatását, korszerűsítését tekintik alkotói életcéljuknak. 2. Haditechnika és robotika Vezetője: dr. Turcsányi Károly ny. mk. ezredes, professor emeritus A haditechnika és robotika kutatási terület a katonai műszaki tudományok része, amely a haditechnikai eszközök fejlesztéséhez, gyártásához, korszerűsítéséhez, teljes élettartamához, sajátos konstrukciós megoldásaihoz, katonai alkalmazásához, minőségbiztosításához és elemzési-értékelési módszertanához kapcsolódó tevékenységek elméletének és gyakorlatának kutatásával foglalkozik. A kutatási terület belső felosztása igazodik a haditechnikai eszközök Magyar Honvédségen belüli szakmai csoportosításához, fegyvernemeihez és szakcsapataihoz, valamint az alkalmazás alapvető jellegéhez (harctámogató, harcbiztosító eszközök) és az előbbiekhez kapcsolódó elméletek rendszeréhez.

28 28 A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM ÉVKÖNYVE Védelmi elektronika, informatika és kommunikáció Vezetője: dr. Haig Zsolt mk. ezredes, egyetemi tanár A védelmi elektronika, informatika és kommunikáció kutatási terület a katonai műszaki tudományok tudományágban, a védelmi szférában alkalmazott elektronikai eszköz- és eljárásrendszerek (radar, telemetria, informatika, kommunikáció, elektronikai hadviselés, űrkutatás tudományszakirányok) alap- és alkalmazott kutatásával, kísérleti fejlesztésével foglalkozik. A technológiai transzfer és a műszaki innováció területének művelőit, azok szakmai tudását, egyetemi és külső intézetekkel közös kutatásokból származó eredményeit, publikációit foglalja magában. 4. Katonai környezetbiztonság Vezetője: dr. Földi László mk. alezredes, egyetemi docens A katonai környezetbiztonság kutatási terület a katonai műszaki tudományokon belül a biztonságunk kiemelt részét képező környezeti veszélyforrásokkal, a katonai tevékenységek környezeti hatásaival, a környezeti erőforrások és a fenntartható fejlődés kapcsolatrendszerével, a környezettudatosság fejlesztésével, a környezeti elemek védelmével és a környezeti károk megelőzésével, elhárításával és felszámolásával, a környezet állapotának helyreállításával kapcsolatos műszaki kérdések kutatásával foglalkozik. 5. Katonai logisztika és védelemgazdaság Vezetője: dr. Horváth Attila alezredes, egyetemi docens A katonai logisztika és védelemgazdaság a katonai műszaki tudományok részeként, a logisztikához és a közgazdaságtanhoz kapcsolódva a haderő, valamint a védelmi szféra logisztikai és a védelemgazdaság rendszerei technikai alrendszereinek fenntartásával, fejlesztésével, alkalmazásának kutatásával foglalkozik. Vizsgálja és elemzi a haderő, továbbá a védelmi célok érvényesülésének lehetőségeit a termelő, szolgáltató ágazatokban, illetve az infrastruktúra-fejlesztési programokban és a külgazdasági kapcsolatokban. A kutatási terület belső felosztása a katonai logisztikai és védelemgazdasági rendszer funkcionális feladatrendszeréhez igazodik. 6. Biztonságtechnika Vezetője: dr. Berek Tamás mk. alezredes, egyetemi docens Napjainkban egyre nagyobb igényként jelentkezik olyan magasan kvalifikált, kreatív, rendszerszemlélettel rendelkező szakemberek képzése, akik a biztonságtechnika és biztonságvédelem területén jelentkező problémák kutatására alkalmasak, és képesek olyan tudományos kutatási eredményeket prezentálni, amelyek lehetővé teszik e szakterület fejlődését. Olyan szakemberek képzése, akik szakirányú egyetemi végzettség után képesek a személy- és vagyonvédelem, információvédelem, munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelem, katasztrófaelhárítás területén jelentkező problémák tudományos alaposságú kutatására, új tudományos eredmények kidolgozására. 7. Katasztrófavédelem Vezetője: dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes, egyetemi docens A katasztrófavédelem kutatási terület a katonai műszaki tudományokon belül a közbiztonság kiemelt részét képező természeti és ipari veszélyforrások kutatásával, a katasztrófavédelmi feladat- és eszközrendszer fejlesztésével, az esetleges katasztrófák és ipari balesetek megelőzésével, elhárításával és a károk felszámolásával, valamint a helyreállítással kapcsolatos műszaki kérdések kutatásával foglalkozik.