A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A
|
|
- Nóra Juhászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A M É L T Ó S Á G S Z A B A D S Á G O K E G Y E N L Ő S É G S Z O L I D A R I T Á S A P O L G Á R O K J O G A I I G A Z S Á G S Z O L G Á L T A T Á S
2 A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A
3 T a r t a l o m j e g y z é k E l ő s z ó a E N P- E D k é p v i s e l ő c s o p o r t e l n ö k é t ő l 5 B e v e z e t é s 9 A z E u r ó p a i U n i ó a l a p j o g i c h a r t á j a 1 5 E D I T I O N
4 E l ő s z ó Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták (ENP-ED) képviselőcsoportja, az Európai Parlament legbefolyásosabb politikai csoportja, meghatározó politikai erő, amely az alapító atyák Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi örökségét és felfogását hordozza. Képviselőcsoportunk egy értékeket hordozó, egységes, nyitott, sokszínű és humánusabb Európáért dolgozik. Meglátásunk szerint az európai építmény alappilléreit az alapvető jogok tisztelete és a jog elsőbbsége, a demokratikus és független intézmények, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása jelentik. A ENP-ED család tagjai számára, akik tevékenyen részt vettek az alapjogi charta megfogalmazásában, ez a dokumentum a politikai unió létfontosságú eleme, amely megmutatja, hogy az elmúlt 50 év során létrehozott Európa milyen értelemben értékközösség. Az alapjogi charta így tehát a ENP-ED csoport által védelmezett elvekről szól. Ez a meghatározó befolyás azon értékeknek köszönhető, amelyekkel politikai családunk is azonosul: tevékenységeinket mindig az emberi
5 jogok oltalmazásának szándéka kíséri, és a közös érdekek keresése során folyamatosan kifejezésre jut az európai polgárság szellemisége. A charta kidolgozása során alkalmazott módszer figyelemreméltó. A Konvent nemzeti parlamenti képviselőkből, európai képviselőkből, a nemzeti kormányok képviselőiből állt, és az illetékes európai biztos is tagja volt, munkáját a demokratikus jelleg és az átláthatóság jellemezte. Ez a módszer az európai szervezet történelmében egyedülálló módon igen kiterjedt és termékeny vitákat tett lehetővé. Így egy színvonalas szöveg jött létre, amelyet aztán jelentős többséggel fogadtak el. A szöveg sikere átütő, ami egyértelműen tükrözi a közösségi módszer megalapozottságát és hatékonyságát, amely elsőbbséget biztosít a közjóra való törekvés és érdekeink globális megítélése számára. Az Európai Unió alapjogi chartáját az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság 2000 decemberében Nizzában hirdette ki ünnepélyes keretek között. A szöveg az európai alkotmány II. részét alkotja. Csoportunk, az eddigiekhez hűen a jövőben is a polgárok érdekeit szolgáló nagy európai cél megvalósításának aktív elkötelezettje. Joseph Daul, a ENP-ED képviselőcsoport elnöke Európai Parlament
6 B e v e z e t é s 1. Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája A Z E U R Ó P A I U N I Ó ALAPVETŐ JOGOK C H A R T Á J A - támogatja az emberi méltóságot - tisztázza az Unió állampolgárainak alapvető jogait, - megmutatja az Európai Unió intellektuális és jogi alapjait, - kiemeli az Európai Uniót, mint az értékek és a jogrend közösségét, - a legmodernebb alapvető jogi nyilatkozat világszerte és az első az új évezredben. - garantálja, hogy a benne foglalt alapvető jogokat az összes uniós intézmény is tiszteletben fogja tartani. 2. Az EU Alapvető Jogok Chartáját decemberében Nizzában hirdette ki ünnepélyes keretek között az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa (vagyis a tagállamok kormányai) és az Európai Bizottság. A charta működik a politika terén, mivel egyfajta mérceként szolgál az EU-s intézmények és a tagállamok számára a polgári jog elfogadásánál és alkalmazásánál, illetve a felvételt kérő államokkal és harmadik országokkal folytatott tárgyalások során. Emellett a charta a jog terén is működőképes januárjában például a Német Szövetségi Alkotmánybíróság Karlsruhéban az uniós állampolgárok alapvető jogaira hivatkozva érvénytelenítette a Szövetségi Közigazgatási Bíróság egyik jogerős ítéletét. A spanyol Alkotmánybíróság ugyanilyen alapon hatálytalanította a spanyol adatvédelmi törvénykezés egy részét. Az Alapvető Jogok Chartája fontos hivatkozási pont és értelmezési segítség az Európai Bíróság számára annak joggyakorlata során. A z Alapvető Jogok Char táját december 7- én ír ták alá N izzában 3. Az Alapvető Jogok Chartájának előzetes tervezetét az EU alapvető jogaival foglalkozó, külön e célra alakított Konvent dolgozta ki, ami a jogtörténelem és az integrációs politika szempontjából is újítást jelentett. A különböző országok és pártok képviselőit integrálni képes, Dr. Roman Herzog, volt német szövetségi elnök által vezetett Konvent 30 tagot számlált a 15 részt vevő nemzeti parlamentből, 16 tagot az Európai Parlamentből, 15 képviselőt a tagállamok kormányaitól és az Európai Bizottság illetékes tagját. A testület háromnegyede ily módon olyan emberekből állt, akik számára a nyitottság és a nyilvános vitázás természetes dolog. A póttagokkal együtt ők voltak azok, akik kidolgozták a charta előzetes tervezetét. A Konvent kezdettől fogva nyilvánosan ülésezett és az összes dokumentáció kezdettől fogva világszerte hozzáférhető volt az Interneten. A Konvent nyilvános meghallgatásokat tartott civil társadalmi szereplők képviselőinek részvételével és saját soraiból több mint 1500, a charta szövegére vonatkozó megfogalmazási javaslatot alkotott. A nemzeti parlamentek szintén tartottak meghallgatásokat, parlamenti vitákat és véleménynyilvánításokat a charta szövegével kapcsolatosan.
7 4. Mi az Alapvető Jogok Chartájának célkitűzése? Ezt a kölni Európa Tanács csúcstalálkozó fogalmazta meg: a chartának az egyéni alapvető jogokra való korlátozása, a meglévő jogszabályok áttekinthetővé tétele, illetve annak egyértelművé tétele, hogy az európai törvények végrehajtása és alkalmazása során minden EU intézményt és tagállamot kötnek az állampolgárok alapvető jogai, vagyis, hogy az unió állampolgárai nem veszítik el alapvető jogaik nemzeti védelmét, amennyiben egy szerződésmódosítás okán valamely kötelezettség átkerül a tagállamok hatásköréből a Közösségébe. Ahogy azt Dr. Roman Herzog elnök megfogalmazta, a charta célkitűzése az volt, hogy bemutassa az Európai Unió intellektuális és jogi alapjait, azaz egyértelművé tegye, hogy az Európai Unió a kezdetektől fogva a közös értékek és törvények térsége. A charta tehát üzenetet küld az állampolgároknak, a világnak, a felvételt kérő államoknak és a szomszédos országoknak azt illetően, hogy az EU politikái és törvényei határozottan állást foglalnak a közös értékek és törvények mellett, illetve, azokat kötik a közös törvények. 5. Mi nem volt a charta célja? Nem volt célkitűzés alkotmányt írni az Európai Unió számára; ez jövőbeli fejlemények függvénye marad. Azonban, Herzog professzor tanácsának megfelelően, a charta megfogalmazása olyan, mintha részét képezné egy EU-s alkotmánynak; vagyis olyan kifejezésmódot használ, ami alkalmas egy alkotmány, avagy egy szerződés céljaira is. Emellett a charta nem alapvető jogok kinyilatkoztatása a tagállamok számára, hiszen e téren a tagállamok saját alapvető jogaikat élvezik és saját törvényhozói szuverenitással rendelkeznek. A chartának az sem célja, hogy a felelősséget átruházza a tagállamokról az Unió szintjére; a felelősségek módosítása a tagállamok kizárólagos joga és feladata az Európai Uniót létrehozó Szerződések módosításának formájában. Végezetül, a charta nem új jogok megfogalmazásáról szól, hiszen a feladat épp a meglévő jogszabályok áttekinthetővé tétele volt. 6. Milyen jogi forrásokból származtatható az Alapvető Jogok Chartája? Az uniós állampolgárok jogait tárgyaló részek szétszórtan megtalálhatók számos jogi szövegben, amelyek azonban még a szakemberek számára is kezelhetetlenek. A charta jelenti az uniós állampolgárokra vonatkozó meglévő jogszabályok összegzését, azaz még pontosabban, az európai konszenzus által az alapvető jogok érvényesítésére alkalmasnak ítélt jogszabályok esszenciáját, amelyek szövegezése az alábbi dokumentumokból származtatható: az Európai Unió Szerződése, az Európai Közösséget létrehozó szerződés, a 15 tagállam alkotmányos hagyományai, az Európa Tanács 1950-es Európai egyezménye az emberi jogokról, annak kiegészítő jegyzőkönyveivel és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság esetjogával együtt, az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga, az Európa Tanács 1961-es Európai Szociális Chartája (amelyre hivatkozás található az EU szerződés preambulumában), az 1989-es Közösségi charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (az EU-s kormányfők politikai nyilatkozata, amelyre hivatkozás található az EU Szerződés preambulumában és az EK-Szerződés 136. cikkében), az ENSZ Egyezménye a gyermekek jogairól, Európa tanácsi egyezmények, a Nemzetközi büntetőtörvényszék alapokmánya, Europol egyezmények, a Schengeni egyezmény végrehajtásáról szóló megállapodás, stb. 7. Nem lehetett volna egyszerűen bemásolni az Európa Tanács 1950-es Európai egyezményét az emberi jogokról? A konventet többek között az ECHR (Az Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságokról Szóló Európai Egyezmény) vezérelte az előzetes tervezet megalkotásakor, de annak átvétele vagy bemásolása több okból is lehetetlen volt. Először is, nem ez volt Köln üzenete, továbbá az Európai egyezmény az emberi jogokról tartalma az Európai Alapvető Jogok Chartája szövegének körülbelül csupán egyharmadát teszi ki. Emellett a jogi fejlemények fényében az ECHR, a maga tiszteletet parancsoló 50 évével, túlságosan idejétmúlt ahhoz, hogy szövegét teljesen átvegyék. Ezt az Európa Tanács is felismerte, és az EU Alapvető Jogok Chartájának kihirdetése után úgy döntött, hogy felülvizsgálja az ECHR-t. A Konventnek ugyanakkor valóban arra is figyelmet kellett szentelnie, hogy új jogokat ne alakítson ki, hiszen feladata csupán a létező jogszabályok elemzése volt. A már meglévő jogokhoz kapcsolódó új veszélyeket azonban figyelembe vette; az emberkereskedelemre vonatkozó nyilatkozatok, a reproduktív klónozás, az adatvédelem, a jogsegély, a hatékony közigazgatás, a menedékjogi törvények, és az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége jó példák erre. Végül, az ECHR azért sem volt jó másolandó minta, mert olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyeket nagyon nehéz megérteni. 8. Az EU Alapvető Jogok Chartája biztosítéki intézkedéseket határoz meg az egyén számára az állam hatalmával szemben, illetve alapvető szociális jogokat, anélkül, hogy közben betarthatatlan ígéreteket tenne. A szöveg éppen ezért világosan kimondja, hogy az effajta jogok nem biztosítanak az EU számára a tagállamok által szerződésmódosítás útján el nem dönthető hatásköröket, illetve, hogy a közösségi jog feltételeit és korlátait tiszteletben kell tartani. Az ENP-ED család szempontjából szintén különösen örvendetes az a tény, hogy a Konvent keretében lezajlott hosszas tárgyalássorozatot követően egy preambulum részletezi azokat a kulturális forrásokat, amelyekre a szöveg támaszkodik. Noha az egyes tagállamok alkotmányos hagyományai jelentősen eltérnek egymástól, magának a Konventnek a keretei között sikerült beépíteni egy utalást a szellemi és erkölcsi örökségre. Ugyanakkor az is célunk volt, hogy felhívjuk a figyelmet a jogok és a kötelességek alapvető összefüggésére. Egy közösség csak akkor biztosíthat jogokat tagjai számára, ha azok a közösség érdekeit szolgáló fontos kötelességeket 10 11
8 is készen állnak elvégezni. Ez egy olyan logikai összefüggés, amelyet a középkori mondás segítségével, amely szerint a városi levegő szabaddá tesz annakidején minden olyan polgár megértett, aki nem vette ki a részét a városát megerősítő vagy ahol az szükséges volt, annak védelmére irányuló munkálatokból. Az Alapvető Jogok Chartája preambulumának utolsó előtti mondata sokatmondóan fogalmazza meg mindezt: ezen jogok élvezete kötelességeket és kötelezettségeket von maga után más személyekkel, az emberi közösséggel és a jövő generációkkal szemben. 9. Az ENP-ED család tagjai, akik Dr. Ingo Friedrich, az Európai Parlament alelnökének vezetésével részt vettek a charta kidolgozásában, úgy vélik, hogy a charta lényeges mérföldkő a fokozatosan körvonalazódó politikai unió felé vezető úton. Ugyanakkor bizonyíték is arra, hogy az Európa, amit az elmúlt 50 év során építettünk, nem csupán egy piac noha önmagában ez is nagyon jelentős szempont hanem több annál: a közös értékek lelkesítő közössége. A charta ezáltal elismeri, hogy mindenki jogosult arra, hogy ügyeit az Uniós intézmények megfelelően kezeljék. Egyszóval, az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája mindenki érdekét szolgálja, az ENP-ED által vallott alapelvekből és értékekből eredően. 10. A Parlament és az ott képviselt pártok legtöbbjének egyértelmű akaratának megfelelően a chartának végül is a tagállamok által ratifikálandó szerződések alkotóelemét kell majd képeznie; más szóval, a szerződéses jogban nyíltan kötelező érvényűvé kell majd válnia, ahogy azt Iñigo Méndez de Vigo professzor, az Európai Parlament delegációjának vezetője is nyilatkozta a biarritzi Európai Tanácsban. Ez minden uniós állampolgár számára lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróságokon és az Európai Bíróságon keresztül közvetlenül európai uniós alapvető jogaira hivatkozzon. Az ENP-ED család tagjai rendkívül aktívan vettek részt a Konvent eszmecseréiben és kulcsfontosságú szerepet játszottak a végleges szöveg kidolgozásában, amely konszenzussal került elfogadásra. Különösen elégedettek vagyunk azon hozzájárulásainkkal, amelyek közrejátszottak az emberi méltóság sérthetetlenségének, az egyén integritása tiszteletben tartásának, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jognak, illetve a családoknak nyújtandó jogi, gazdasági és szociális védelem meghatározásában. Emellett az oktatáshoz való jog úgy lett kinyilatkoztatva, hogy az magában foglalja a ingyenes kötelező iskoláztatás lehetőségét is. A ENP-ED család az esélyegyenlőség és a diszkrimináció-mentesség alapelvét alapvető fontosságúnak tartja. A rasszizmus, az idegengyűlölet és a megkülönböztetés minden formáját teljes mértékben el kell utasítanunk. Támogatjuk a férfiak és a nők közötti teljes egyenlőséget és a nyelvi, kulturális és vallási pluralizmust Európában. Határozottan támogatjuk a szolidaritásról szóló fejezetet, mivel hisszük, hogy a szociális dimenzió szükségszerűen együtt kell, hogy járjon a gazdasági dimenzióval. Ugyanakkor támogatásunkat a baloldalra jellemző népszerűség-keresés és csalfa reményekhez való folyamodás nélkül biztosítottuk, anélkül, hogy beleavatkoztunk volna az Unió és a tagállamok hatásköreibe, és anélkül, hogy bármi olyasmit ígértünk volna, amit képtelenek lennénk teljesíteni. Kísérletet tettünk továbbá az Európai Unió gazdasági alapjainak kihangsúlyozására: A tulajdonjog, beleértve a szellemi tulajdonjogokat és az üzleti vállalkozás folytatásához fűződő alapvető szabadságjogot, szintén különösen fontosak, mivel magukban foglalják a belső piacban megtestesült jogokat, amelyeket a Szerződések az Unió összes állampolgára számára biztosítanak, azaz a vállalkozás és a letelepedés szabadságát, a szolgáltatások nyújtásának szabadságát és az áruk szabad mozgását
9 P R E A M B U L U M Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét. A Z E U R Ó P A I U N I Ó A L A P V E T Ő J O G O K C H A R T Á J A Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát. Ennek érdekében a társadalmi változások, a társadalmi haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében szükséges az alapvető jogok megerősítése e jogoknak egy chartában való kinyilvánítása útján. E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. Ebben az összefüggésben a Charta értelmezése során az Unió és a tagállamok bíróságai kellően figyelembe veszik a Chartát megszövegező Konvent elnökségének irányítása alatt készített és az Európai Konvent elnökségének felelőssége mellett naprakésszé tett magyarázatokat. E jogok gyakorlása együtt jár a más személyek, az emberi közösség és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel. Az Unió ezért elismeri az alábbiakban kinyilvánított jogokat, szabadságokat és elveket
10 I. C Í M M É L T Ó S Á G I I. C Í M S Z A B A D S Á G O K I I C I K K A Z E M B E R I M É LT Ó S Á G Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell. I I C I K K A Z É L E T H E Z VA L Ó J O G (1) Minden embernek joga van az élethez. (2) Senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni. I I C I K K A S Z E M É LYI S É R T H E T E T L E N S É G H E Z VA LÓ J O G (1) Mindenkinek joga van a testi és szellemi sérthetetlenséghez. (2) Az orvostudomány és a biológia területén különösen a következőket kell tiszteletben tartani: a) az érintett személy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezése a törvényben megállapított eljárásoknak megfelelően, b) az eugenikai, különösen az egyedkiválasztást célzó gyakorlat tilalma, c) az emberi test és részei ekként történő, haszonszerzési célú felhasználásának tilalma, d) az emberi lények szaporítási célú klónozásának tilalma. I I C I K K A S Z A B A D S Á G H O Z É S B I Z T O N S Á G H O Z VA L Ó J O G Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. I I C I K K A M A G Á N - É S A C S A L Á D I É L E T T I S Z T E L E T B E N TA R TÁ S A Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. I I C I K K A S Z E M É LY E S A D AT O K V É D E L M E (1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. (2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni. (3) E szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie. I I C I K K A K Í N Z Á S É S A Z E M B E R T E L E N VA G Y M E G A L Á Z Ó B Á N Á S M Ó D É S B Ü N T E T É S T I L A L M A Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. I I C I K K A H Á Z A S S Á G K Ö T É S H E Z É S A C S A L Á D A L A P Í TÁ S H O Z VA L Ó J O G A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogot, az e jogok gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, biztosítani kell. I I C I K K A R A B S Z O L G A S Á G É S A K É N Y S Z E R M U N K A T I L A L M A (1) Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani. (2) Senkit sem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni. (3) Tilos emberi lényekkel kereskedni. I I C I K K A G O N D O L AT -, A L E L K I I S M E R E T - É S A VA L L Á S S Z A B A D S Á G (1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását. (2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot, az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni
11 I I C I K K A V É L E M É N Y N Y I LVÁ N Í TÁ S É S A TÁ J É K O Z Ó D Á S S Z A B A D S Á G A (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül. (2) A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani. I I C I K K A F O G L A L K O Z Á S M E G VÁ L A S Z TÁ S Á N A K S Z A B A D S Á G A É S A M U N K A VÁ L L A L Á S H O Z VA L Ó J O G (1) Mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához. (2) Az uniós polgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga. (3) Harmadik országok azon állampolgárait, akik a tagállamok területén való munkavállalásra engedéllyel rendelkeznek, az uniós polgárokkal azonos munkafeltételek illetik meg. I I C I K K A G Y Ü L E K E Z É S É S A Z E G Y E S Ü L É S S Z A B A D S Á G A (1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon. (2) Az uniós szintű politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához. I I C I K K A M Ű V É S Z E T É S A T U D O M Á N Y S Z A B A D S Á G A A művészet és a tudományos kutatás szabad. A tudományos élet szabadságát tiszteletben kell tartani. I I C I K K A Z O K TATÁ S H O Z VA L Ó J O G (1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. (2) Ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való ingyenes részvétel lehetőségét. (3) Az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályokkal összhangban. I I C I K K A VÁ L L A L K O Z Á S S Z A B A D S Á G A A vállalkozás szabadságát, az uniós joggal és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, el kell ismerni. I I C I K K A T U L A J D O N H O Z VA L Ó J O G (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik. A tulajdon használatát, az általános érdek által szükségessé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni. (2) A szellemi tulajdon védelmet élvez. I I C I K K A M E N E D É K J O G A menekültek jogállásáról szóló július 28-i genfi egyezmény és az január 31-i jegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Alkotmánnyal összhangban a menedékjogot biztosítani kell. I I C I K K V É D E L E M A K I T O L O N C O L Á S S A L, A K I U TA S Í TÁ S S A L É S A K I A D ATÁ S S A L S Z E M B E N (1) Tilos a kollektív kiutasítás. (2) Senki sem toloncolható ki vagy utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá
12 I I I. C Í M E G Y E N L Ő S É G I I C I K K A Z I D Ő S E K J O G A I Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez. I I C I K K A T Ö R V É N Y E L Ő T T I E G Y E N L Ő S É G A törvény előtt mindenki egyenlő. I I C I K K A M E G K Ü L Ö N B Ö Z T E T É S T I L A L M A (1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. (2) Az Alkotmány alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. I I C I K K A K U LT U R Á L I S, VA L L Á S I É S N Y E LV I S O K F É L E S É G Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. I I C I K K A N Ő K É S F É R F I A K K Ö Z Ö T T I E G Y E N L Ő S É G A nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell. Az egyenlőség elve nem akadályozza, hogy az alulreprezentált nem számára különleges előnyöket biztosító rendelkezéseket tartsanak fenn vagy hozzanak meg. I I C I K K A G Y E R M E K E K J O G A I (1) A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni. (2) A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenekfölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. (3) Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes. I I C I K K A F O G YAT É K K A L É L Ő S Z E M É LY E K B E I L L E S Z K E D É S E Az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. I V. C Í M S Z O L I D A R I T Á S I I C I K K A M U N K A VÁ L L A L Ó K J O G A A VÁ L L A L K O Z Á S N Á L A TÁ J É K O Z TATÁ S H O Z É S K O N Z U LTÁ C I Ó H O Z A munkavállalók vagy képviselőik számára az uniós jogban, valamint a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel biztosítani kell a megfelelő szintű és kellő időben történő tájékoztatást és konzultációt. I I C I K K A K O L L E K T Í V TÁ R G YA L Á S H O Z É S F E L L É P É S H E Z VA L Ó J O G A munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve. I I C I K K A M U N K A K Ö Z V E T Í T Ő I S Z O L G Á LTATÁ S O K I G É N Y B E V É T E L É H E Z VA L Ó J O G Mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez
13 I I C I K K A Z I N D O K O L AT L A N E L B O C S ÁTÁ S S A L S Z E M B E N I V É D E L E M Az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez. I I C I K K T I S Z T E S S É G E S É S I G A Z S Á G O S M U N K A F E LT É T E L E K (1) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (2) Minden munkavállalónak joga van a munkaidő felső határának korlátozásához, a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. I I C I K K A G Y E R M E K M U N K A T I L A L M A É S A F I ATA L O K M U N K A H E LY I V É D E L M E Tilos a gyermekek foglalkoztatása. A foglalkoztatás alsó korhatára a fiatalok számára kedvezőbb szabályok sérelme nélkül és korlátozott kivételekkel nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa. A fiatal munkavállalóknak életkoruknak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, védeni kell őket a gazdasági kizsákmányolással szemben és minden olyan munkától, ami sértheti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket, vagy összeütközésbe kerülhet nevelésükkel, oktatásukkal. I I C I K K A C S A L Á D É S A M U N K A (1) A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. (2) A család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe. I I C I K K A S Z O C I Á L I S B I Z T O N S Á G É S A S Z O C I Á L I S S E G Í T S É G N Y Ú J TÁ S (2) Az Unión belül jogszerűen lakóhellyel rendelkező és tartózkodási helyét jogszerűen megváltoztató minden személy jogosult az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban szociális biztonsági ellátásokra és szociális előnyökre. (3) A társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az Unió az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel. I I C I K K E G É S Z S É G V É D E L E M A nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. I I C I K K A Z Á LTA L Á N O S G A Z D A S Á G I É R D E K Ű S Z O L G Á LTATÁ S O K H O Z VA L Ó H O Z Z Á F É R É S Az Unió a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban foglaltak szerint és az Alkotmánnyal összhangban elismeri és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést az Unió szociális és területi kohéziójának előmozdítása érdekében. I I C I K K K Ö R N Y E Z E T V É D E L E M A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat. I I C I K K A F O G YA S Z T Ó K V É D E L M E Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét. (1) Az Unió, az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által megállapított szabályokkal összhangban, elismeri és tiszteletben tartja a szociális biztonsági ellátásokra és szociális szolgáltatásokra való jogosultságot, amelyek védelmet nyújtanak anyaság, betegség, munkahelyi baleset, gondoskodásra utaltság vagy időskor, továbbá a munkahely elvesztése esetén
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/389 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2010/C 83/02) 2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/391 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen
Részletesebben1. cikk Az emberi méltóság Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben kell tartani, és védelmezni kell.
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben. Szellemi és
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság ünnepélyesen kihirdeti az alábbi szöveget az Európai Unió Alapjogi Chartájaként: AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
Részletesebben3 cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
FORRÁS 16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 Egyszerűsítette az Amnesty International 1 cikk Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenCIG 87/04 ADD 2 REV 2
A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Készült a Területi együttműködéseket segítő esélyegyenlőségi programok a Keszthelyi járásban (ÁROP-1.A.3-2014-2014-0080) elnevezésű projekt keretében. A projekt által
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
Részletesebben»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK
44 SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK ABASELIÁLLATKERTBEN.Svájc, 1961»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « AZ EMBERI JOGOK egyetemes nyilatkozata
RészletesebbenÜgyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!
Ügyszám: NAIH/2019/1073 [ ] részére [ ] [ ] Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett konzultációs megkeresésében hatósági erkölcsi bizonyítványok
RészletesebbenAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,
RészletesebbenAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,
RészletesebbenA következők szerint tájékoztatni kívánom a GDPR alapvető rendelkezéseiről, melyek ismerete minden területi kamara számára is különösen indokolt:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
RészletesebbenJogszabályi keretek összefoglalása
Jogszabályi keretek összefoglalása a Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Gyulai Járás önkormányzatainál elnevezésű, ÁROP-1.A.3-2014-2014-0047 kódjelű projekthez kapcsolódóan Előszó Az
RészletesebbenAz európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében
25.5.2018 A8-0319/51 Módosítás 51 Martina Dlabajová az ALDE képviselőcsoport nevében Jelentés Elisabeth Morin-Chartier A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (COM(2016)0128
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
RészletesebbenEmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november
EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe Hatálybalépés: 2017. november Nyilatkozat Vállaljuk, hogy működésünk minden terén beleértve üzleti partnereinket és beszállítói láncunkat -- tiszteletben tartjuk
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?
RészletesebbenI. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság
I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenKüzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen
Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
Részletesebben1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)
Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
Részletesebben149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről
149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa
RészletesebbenIránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához
Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához I. BEVEZETÉS (i) Az Egyesült Nemzetek, többek között a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában,
RészletesebbenMAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT
MAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT Kedves Munkatársaink! Társaságunk legfőbb értéke munkatársaink és külső üzleti partnereink cégünkbe vetett bizalma. A bizalom fenntartásához korrekt és példamutató
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám
A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0258 (NLE) 6731/15 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: SOC 149 EMPL 76 MIGR 12 JAI 148 A TANÁCS
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám
A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 16.12.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Elena Clara Popescu román állampolgár által a gyógyszerészek romániai kollégiuma nevében benyújtott 0695/2011.
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
RészletesebbenXella Csoport Szállítói Magatartási Kódex
Xella Csoport Szállítói Magatartási Kódex Xella Supplier Code of Conduct Preambulum A Xella Csoport vállalatait üzleti tevékenységének valamennyi területén nemzetközi-, nemzetiés helyi törvények, rendeletek
Részletesebbenemlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;
A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-0064/2018 26.1.2018 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 216. cikkének (2) bekezdése alapján az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenÉrintett minden olyan természetes személy, akinek személyes adatait valaki tárolja és kezeli.
Általános tájékoztatás a 2018. május 25. napjától alkalmazandó GDPR rendeletről Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete - általános adatvédelmi rendelet Mi a célja? A GDPR az Európai Parlament
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés november 28.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenDOKUMENTUMOK. (Részlet)
DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 152 final 2013/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatása
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
Részletesebben1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám
A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenC 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenEsélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenHelsinki, március 25. Dokumentum: MB/12/2008 végleges
Helsinki, 2009. március 25. Dokumentum: MB/12/2008 végleges HATÁROZAT AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRŐL SZÓLÓ 1049/2001/EK EURÓPAI PARLAMENTI ÉS
RészletesebbenNőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási
RészletesebbenAZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÔDÉSHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK. I. MELLÉKLET Az Alkotmány III-226. cikkében hivatkozott lista
AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZÔDÉSHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET Az Alkotmány III-226. cikkében hivatkozott lista 1. A kombinált nómenklatúrában 2. A termékek leírása szereplô vámtarifaszám
Részletesebben1. cikk. 2. cikk. 3. cikk
2004.12.16. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 310/261 7. JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Alkotmány III-434. cikke szerint
RészletesebbenXT 21023/17 hk/ms 1 TFUK
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 22. (OR. en) XT 21023/17 BXT 31 INF 100 API 73 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk Az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Képzés
Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenÜgyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: [ ] részére. Tisztelt [ ]!
részére Ügyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: Tisztelt! Ön azzal a kérdéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), hogy a GDPR alapján a hatályos
Részletesebben2018/2019. III. negyedév TÁRSADALOMISMERET EXTRA (Bea) TÉMA: EMBERI JOGOK. Írásbeli teszt időpontja: április 5. péntek reggel 9 óra
2018/2019. III. negyedév TÁRSADALOMISMERET EXTRA (Bea) TÉMA: EMBERI JOGOK Írásbeli teszt időpontja: 2018. április 5. péntek reggel 9 óra Ha kérdésed van a tananyag kapcsán, Beát keresd! Az alapvető emberi
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenÁrnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről
Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek
Részletesebben1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1 Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét,
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0977/1. Módosítás
12.9.2016 B8-0977/1 1 Paloma López Bermejo, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ángela Vallina, Marina Albiol Guzmán, Cornelia Ernst, Marie-Christine Vergiat, Tania González Peñas, Miguel Urbán Crespo, Lola Sánchez
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN
BHAKTIVEDANTA HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2017-ES ÉVRE VONATKOZÓAN Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi
RészletesebbenMercedes Bresso A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal összefüggésben (COM(2018)0636 C8-0413/ /0336(COD))
6.3.2019 A8-0435/8 8 4 preambulumbekezdés (4) Ezért olyan ellenőrzési eljárást kell bevezetni, amelynek értelmében a Hatóságnak bizonyos körülmények között fel kell kérnie a független kiemelkedő személyek
RészletesebbenAz ábra feliratai % of employment A foglalkoztatottság %-os aránya
A nemek közötti egyenlőség és a munka és magánélet közötti egyensúly A nemek közötti egyenlőtlenség továbbra is aggodalomra ad okot a munkaerőpiacon és az oktatás területén. A nemek közötti egyenlőtlenség
RészletesebbenADATVÉDELMI- ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT május 25.
ADATVÉDELMI- ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT 2018. május 25. Tartalom I. Preambulum... 3 II. Alkalmazott jogszabályok... 3 III. Alapfogalmak... 4 IV. Adatkezelés jogalapja... 5 V. Adatkezelő... 5 VI. Adatkezelés
RészletesebbenCivil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
Részletesebben(7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL
C 202/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2016.6.7. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés
Részletesebben(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)
2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan
Részletesebben