1993. évi XXIII. törvény. a Nemzeti Kulturális Alapról

Átírás

1 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról 1. A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megırzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért. 2. (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki. (2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát. (3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetıit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat. (4) A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társadalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter - külön jogszabályban meghatározottak szerint - ezektıl a feltételektıl eltérhet. (5) Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) - a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt. (6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Bizottság elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejőleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti. (7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenırzése. (8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza, szavazategyenlıség esetén a Bizottság elnökének, illetve a kollégium vezetıjének szavazata dönt. (9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezıek. Az 1993-ban elkülönített állami pénzalapként létrehozott Nemzeti Kulturális Alapot az január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetének egyik alcímébe helyezve, fejezeti kezeléső célelıirányzatként, Nemzeti Kulturális Alapprogrammá alakította át. Az Alapprogrammá minısítés óta eltelt idıben szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az NKA céljainak megvalósításához törvényben is garantált függetlenséget elkülönített állami pénzalapként sokkal hatékonyabban tudta ırizni a különbözı adminisztrációs befolyásokkal szemben. Az NKA ugyanakkor a mai napig rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyeket az államháztartásra vonatkozó jogszabályok írnak elı az elkülönített állami pénzalap létrehozásához. A módosítás, a fentiek rögzítésén túlmenıen, az NKA 12 éves mőködésének tapasztalatából eredı kiegészítéseket tartalmazza, valamint a szöveg néhány bekezdésének áthelyezésével és pontosításával a jogszabály logikai felépítésének javítását szolgálja. 2/A. (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja. (2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetıinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak (Ptk b) pont) pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. (3) A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetıje és tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezetı tisztségviselık, illetve felügyelı bizottsági tagok érintettek, vagy a támogatást igénylıvel a döntést megelızı egy évben ilyen kapcsolatban álltak, továbbá, ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni elınyben részesülnének. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshez az összeférhetetlenséggel nem érintett tagok háromnegyedének szavazata szükséges. (5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetıje és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tıle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

2 (6) Az összeférhetetlenségrıl legkésıbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetıje esetében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt. (7) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselı visszahívására. 2/B. Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések elıkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. -ában meghatározott feladatokat. A törvény kiemelkedı újdonsága, hogy kiegészíti a jogszabályt az összeférhetetlenség kérdésének szabályozásával a kollégiumi döntéseknek és a pályázatok elbírálásának tisztasága, támadhatatlansága, átláthatósága érdekében. 3. Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz. 4. (1) Az Alap bevételi forrásai: a) a mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után befizetett kulturális járulék; b) központi költségvetési elıirányzatokból átvett pénzeszközök; c) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései; d) egyéb bevételek. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekő kötelezettségvállalásnak minısülnek (Ptk ). (3) A központi költségvetési elıirányzatból átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására is az Alapra érvényes szabályokat kell alkalmazni. (4) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. Az NKA költségvetésének összeállításakor az egyes szakmai jogcímek várható kiadásait csak az elızı év tapasztalatai alapján lehet megállapítani. A költségvetés évében meghozott pályázati döntések ettıl lényegesen eltérhetnek, ezért szükség lehet a pályázati támogatások kifizetéséhez az egyes jogcímek elıirányzatai közötti átcsoportosításra. Ez nem érintheti a mőködési kiadásra tervezett összeget. 5. (1) A mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kulturális járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg. APEH közlemény a kulturális járulékfizetési kötelezettség uniós tagságunkra tekintettel változó kérdéseirıl 2004/73. Adózási kérdés kulturális járulékfizetés a saját kivitelezéső - éveken áthúzódó - beruházás esetében (2) A jogszabály alapján mőködı mővészeti zsőrik által minısített képzı-, ipar- és fotómővészeti alkotások járulékmentesek. Járulékmentes továbbá a szerzı által értékesített, szerzıi jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ bıl) - ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ ) -, valamint az elıadómővészi tevékenység (SZJ ). (3) Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa törvény) 29-29/A. -a szerint mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, melyek az áfa törvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minısülnek. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az január 1-jét megelızıen az SZJ 143 szám, január 1-jétıl az SZJ 74.4 alá tartozó tevékenységbıl származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt - e törvény szerint járulékköteles - ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti azon - e törvény szerint járulékköteles - terméknek az értékesítésébıl származó bevétel, amely a vevınél az áfa-törvény 29-29/A. szerinti - változatlan formában történı - értékesítéssel másik tagállamba vagy harmadik ország területére kerül.

3 (6) Az (1) bekezdés szerinti járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által végzett járulékköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében beszerzett járulékköteles termékek, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. A kulturális járulékköteles termékek körében elıfordul, hogy az exportra, vagy a Közösség másik tagállamába történı értékesítésre szánt terméket - a Közösségen belüli áfa-elszámolásból adódóan, és a külföldiek adó-optimalizáló megfontolása alapján - a terméket elıállító vállalkozás az ugyancsak belföldi áfaszámmal rendelkezı, de külföldi központ felé értékesíti (még belföldön). Ebbıl következıen a kulturális járulék alóli mentesség csak a második ügyletre, a külföldi központ harmadik országba, vagy más tagállamba történı értékesítésére vonatkozhatna. Indokolt ugyanakkor, hogy a belföldön felhasználásra nem kerülı terméket ne terhelje járulék, így a módosítás alapján ezen értékesítések árbevételével csökkenthetı a járulékalap. A törvény szerint a járulék alapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által végzett járulékköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében beszerzett járulékköteles termékek, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. A módosítás évek óta húzódó jogértelmezési problémát szüntet meg azzal, hogy egyértelmővé teszi az egyszeres járulékteher fizetési kötelezettséget, mely megfelel az állásfoglalásokban kifejtett jogértelmezéseken alapuló eddigi adózói és adóhatósági gyakorlatnak. (7) A hirdetési tevékenység körébe tartozik és kulturális járulékot kell fizetni a reklám és hirdetési felületnek a könyvekben, napilapokban, idıszaki kiadványokban, képeslapon, levelezı- és üdvözlılapon, képen és hasonló anyagokon történı értékesítése után, ideértve az internetes hirdetési felület értékesítését, valamint a televízió és a rádió reklámidı eladását is. 5/A. (1) A kulturális járulék alapja a - melléklet szerinti - kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. Azoknál az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál - az 5/A. (3) bekezdésének második mondatában foglalt kivétellel -, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerősített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. 2004/91. Adózási kérdés a mőholdas televíziómősor-szolgáltatók kulturális járuléka 2003/31. Adózási kérdés az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyok kulturális járulék alapja 2002/86. Adózási kérdés rádió-, televíziómősor-szolgáltatás kulturális járulékkötelezettsége (2) A kulturális járulék alapja - a melléklet szerinti - épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérı vagy meghaladó összértékő építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minısülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja. (3) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végzı magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele. Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerősített vállalkozói adó alapjába számító bevétele. (4) A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelybıl a kulturális járulék alapjának számítása egyértelmően megállapítható. 5/B. (1) Az építtetı, (beruházó, megrendelı) köteles a kivitelezıt - az építési szerzıdésben vagy külön nyilatkozatban - írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem. A kivitelezı járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejőleg keletkezik, illetıleg szőnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetıt terheli. (2) Megszőnik a járulékfizetési kötelezettség, ha az építmény a rendeltetése alapján - az építési (szerelési, kivitelezési) szerzıdés megkötését követıen az építési engedély módosításával bekövetkezett változás folytán - már nem tartozik a melléklet szerinti körbe. (3) Amennyiben az 5/A. (2) bekezdése szerinti építmény megvalósításához az építtetı biztosít anyagot, saját elıállítású terméket, nyújt szolgáltatást, azoknak - a számvitelrıl szóló évi C. törvény 51. -ának (3) bekezdése szerint meghatározott - bekerülési költsége is része az építmény teljes bekerülési értékének, és a kulturális járulék alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni.

4 (4) Az építtetı által biztosított anyagok, saját elıállítású termékek, nyújtott szolgáltatások (3) bekezdés szerint meghatározott értéke alapján a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetıt terheli. (5) Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény a melléklet szerinti körbe tartozik és bekerülési költsége a járulékköteles értékhatárt a) nem haladja meg, a járulékfizetésre kötelezett (kivitelezı, illetıleg építtetı) a megfizetett kulturális járulékot esedékes bevallásában az állami adóhatóságtól visszaigényelheti; b) eléri, a járulékfizetésre kötelezett (a kivitelezı, illetve az építtetı) köteles a teljes kulturális járulékot, illetıleg - ha az építmény megvalósítása során részteljesítés történt - a különbözetet az esedékes bevallásával egyidejőleg megfizetni. (6) Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény nem tartozik a melléklet szerinti körbe, a már megfizetett kulturális járulékot az építtetı, illetve a kivitelezı az esedékes bevallásában az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. (7) A kivitelezı a fizetendı (bevallott) kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között számolja el, az építtetı az ıt terhelı kulturális járulékot pedig a bekerülési érték részeként mutatja ki. 6. (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. Az adózó a kulturális járulékot az adózás rendjérıl szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott bevallási gyakoriságnak megfelelıen vallja be, és a bevallással egyidejőleg fizeti meg. Ha az építési szerzıdésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) idıben elválik egymástól, a kivitelezı a számla kibocsátását követı hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtetı az ıt terhelı kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerő használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenırzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggı, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjérıl szóló törvényt kell alkalmazni. (2) Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális járulék összegét naponta átutalja az Alap számlája javára. Az idıközben megváltozott az APEH által vezetett számla neve, valamint nem rendelkezik a jogszabály az évi egyszeri alkalommal történı járulékfizetésre kötelezettek teljesítésének eljárási rendjérıl, azaz nem határozza meg, hogy mely idıpontig kell azt teljesíteni. Ezt a hiányosságot a törvényhely kiegészítésével szükséges rendezni. Mivel a kulturális járulék a nemzetgazdasági kimutatásokban tól kezdıdıen - más járulékbevételekhez hasonlóan az ún. megosztott bevételek között kimutatott összeg, szükséges a napi átutalásra és jóváírásra történı áttérés bevezetése a havi átutalás helyett. 7. (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás: a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megırzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére; b) a kulturális ágazatot érintı évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre; c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történı részvételre; d) a mővészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építımővészettel kapcsolatos tevékenységekre; e) a kultúrateremtı, kultúraközvetítı, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedı szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra; f) a nemzetközi tagdíjakra. (2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelıje mőködésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggı kiadásait is. 7/A. (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követı harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség. (2) Az Alap tárgyévet követı bevételei terhére - éven túli kötelezettségvállalásként - legfeljebb három évre vállalható kötelezettség. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi elıirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.

5 7/B. (1) Az Alapból - a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átadó vagy befizetı által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével - építési beruházás, felújítás nem támogatható. (2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történı megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító. (3) A támogatás törzstıke-, illetve alaptıke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható. 7/C. A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a kulturális járulékbevétel-elıirányzat - a 7. (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret). A törvény lehetıvé teszi - a leírt korlátok között -, hogy az Alap hosszabb távú, illetve elıre tervezett programokat is támogathasson, a kulturális terület sajátosságainak megfelelıen. A módosítás törvényi szintre emeli az eddig rendeleti szinten szabályozott fıbb korlátait a támogatás felhasználásának. A törvény egyértelmően és pontosan meghatározza azt a keretet, melyet a kulturális járulékbevételelıirányzatból a mindenkori miniszter fordíthat kulturális célok támogatására. 8. (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozások igényelhetnek támogatást. (2) Az Alap kezelıje a pályázat nyerteseivel szerzıdést köt. 9. (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendı és részben vagy egészben vissza nem térítendı formában nyújtható. (2) A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve - a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben - egyedi elbírálás alapján adhatók. (3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól - ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is - a bizottság a miniszter egyetértésével dönt. (4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelıjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhetı. (5) Az Alapból a támogatás folyósítása - a program jellegére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel - a támogatási szerzıdésben meghatározott ütemezésben történik. (6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosítható, valamint a támogatási szerzıdésben meghatározott elszámolási határidıig felhasználható. (7) A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésrıl a támogatottnak írásban be kell számolnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási szerzıdésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb módon eltér a szerzıdésben foglaltaktól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap számlájára haladéktalanul vissza kell fizetni. (8) Az Alap kezelıje gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról. A törvény egyértelmővé teszi a pályázati eljárás primátusát a támogatások módját érintıen, ettıl eltérı megoldás - egyedi elbírálás - csak a miniszteri keret esetén, illetve a kollégiumok kapcsán kivételesen indokolt (pl. vis major, elıre nem tervezhetı kulturális kiadás) esetben lehetséges. Bıvült a miniszteri jogkör azzal az egyetértési joggal, amely a támogatási formák és pályázati módok, valamint a kollégiumok keretének meghatározásánál illeti meg a minisztert. A támogatás utalásának ütemezését szükségessé teszi a támogatási összeg utalása és felhasználása közötti idı minél rövidebbre szorítása. A gyakorlatnak megfelelıen törvényi szinten kerül rögzítésre a támogatásnak nem a szerzıdésben foglalt cél szerinti felhasználása esetén alkalmazandó jogkövetkezmény. A támogatási döntések folyamatos nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége - a kialakult gyakorlatnak megfelelıen - az Alap kezelıjéhez lett telepítve. 9/A. E törvény alkalmazásában 1. erıszaktartalmú mő: minden olyan mő, amelynek célja és egyben legfıbb hatáskeltı eszköze - a mő egészébıl megállapíthatóan - az erıszakos, illetve az erıszakos cselekedetre ösztönzı jelenetek ábrázolása; 2. forgalmazó: a termék elsı belföldi forgalomba hozatalával foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, beleértve a gyártót is, mint elsı forgalombahozót; 3. gyártó: a termék és a félkész termék elıállítója; 4. importáló: az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény 13. (3) bekezdésében meghatározott természetes személy, jogi személy vagy a Ptk c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, Közösségen belüli beszerzés esetén pedig a forgalmazó;

6 5. kiadó: a mővet, annak példányát vagy más terméket sajátjaként megjelentetı, illetve más módon nyilvánosságra hozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; 6. kivitelezı: építmény létrehozására - az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény szerint - jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; 7. pornótartalmú mő: olyan mő, amelynek célja - a mő egészébıl megállapíthatóan - a szexuális ingerkeltés, és amelyben a szexuális cselekményeket nyíltan, kendızetlenül ábrázolják; 8. szolgáltató: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kiadott, mindenkor érvényes Szolgáltatások Jegyzéke hatálya alá sorolt tevékenységet végzı természetes személy, jogi személy vagy a Ptk c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; 9. építmény létrehozásának bekerülési költsége: átalánydíjas szerzıdés alapján végzett munkánál a kivitelezı által számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg, szerzıdés alapján tételesen elszámolt munkánál az építmény megvalósulása (megépítése) számlázott anyagköltségének és munkadíjának együttes összege, a számla - általános forgalmi adó nélküli - végösszege; 10. építmény megvalósításának anyagköltsége: magában foglalja az építmény megvalósítása (megépítése) során felhasznált vásárolt anyagok és saját elıállítású termékek bekerülési (beszerzési, elıállítási) értékét, ezen anyagoknak, termékeknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási, rakodási költségeit, továbbá az egyéb rakodási költségeket; 11. építmény megvalósításának munkadíja: magában foglalja az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerı bérköltségét és annak járulékait, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezetét. 10. (1) Ez a törvény április 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejőleg a Kulturális Alap létesítésérıl szóló 23/1967. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelıs miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, az ellenırzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további elıírásokat rendeletben szabályozza. Melléklet az évi XXIII. törvényhez 2003/40. Adózási kérdés kulturális járulékkötelezettség a Kombinált Nómenklatúra (KN) 9504 jelő termékkörbe tartozó termékek után A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képezı (8-számjegyő) Kombinált Nómenklatúra (KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint I. TERMÉKEK KN-csoport Termékkör BTO (tájékoztató adat) Járulékkulcs (%) Kötelezett Faanyagú dísztárgyak ** Festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete Gyártó 4420 ** ** Intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evıeszközös ládikó vagy -doboz és hasonló Gyártó cikkek fából; kis szobor és más díszmőáru fából ** Egyéb faáruból: Képzımővészeti állvány fából Gyártó

7 Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek ex 4901 Könyvbıl, brosúrából, röpiratból és hasonló nyomtatványból: pornó- és erıszaktartalmú mő ex 4902 Újságból, folyóiratból és idıszakos kiadványból: pornó- és erıszaktartalmú mő (illusztrálva és reklámtartalommal is) ex 4903 Képeskönyvbıl, rajzoló- és kifestıkönyvbıl: pornóés erıszaktartalmú mő ex 4908 Postai levelezılapból, üdvözlılapból, képbıl ex 4909 és más ex 4910 nyomtatott termékbıl: pornó- és ex 4911 erıszaktartalmú mő ex 8524 Video- és hangfelvételt tartalmazó lemezbıl, szalagból és más anyagból, amelyen hangot vagy más jelet rögzítettek: pornó- és erıszaktartalmú mő ex 8524 Adatfeldolgozási információt tartalmazó (számítógépes stb.) mágnesszalagból és - lemezbıl, CD-bıl: pornó- és erıszaktartalmú mő ** Szótár, enciklopédia és ilyen sorozatok folytatásai (lexikon), az irányadó jogszabályok alapján tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított mővek nélkül ** Könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár és enciklopédia nélkül), a hivatalos tankönyvjegyzékben megjelent tankönyvek nélkül 4902** ** Újság, folyóirat és idıszakos kiadvány, illusztrálva és reklámtartalommal is, a jogalkotási törvényben nevesített hivatalos lapok nélkül ** Gyermek- és ifjúsági képeskönyv, rajzoló- 25 Kiadó 25 Kiadó 25 Kiadó 25 Kiadó 25 Kiadó 25 Kiadó Kiadó Kiadó 1 Kiadó Kiadó és kifestıkönyv 4905 ** ** Földgömb, csillagászati glóbusz, térkép Kiadó 4908 ** ** Levonókép (levonó matrica) Kiadó ** Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezılap; nyomtatott lapok személyes üdvözlettel vagy bejelentéssel, illusztrálva, díszítve és borítékkal is Kiadó ** Nyomtatott naptár, naptárblokk Kiadó ** Kereskedelmi reklámanyag, katalógus és Kiadó

8 hasonló ** Hanglemez Kiadó ** CD-ROM és más lézerrel olvasható lemez adatfeldolgozási (pl. számítógépes) Gyártó információval ** Hangfelvételek CD-n Kiadó ** Kép- vagy mozgókép-felvételek CD-n, DVD-n lézerrel olvasható lemez más (nem adatfeldolgozási vagy hang-) jelekkel ** Mágnesszalag adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval * ** Mágnesszalag hangfelvétellel (mősoros hangszalag) * ** Mágnesszalag képfelvétellel (mősoros videoszalag) ** Mágneses és egyéb adathordozó lemez, más jelhordozó automatikus adatfeldolgozási (pl. számítógépes stb.) információkkal ** Hangfelvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n) ** Kép- vagy mozgókép-felvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n) Vegyi termékek (fotokémiai anyagok) Kiadó Gyártó Kiadó Kiadó Gyártó Kiadó Kiadó 37** ** ** Fotokémiai anyagok (film, fotópapír, fotólemez, fotóvegyszer), kivéve a röntgenfilmet és a röntgenpapírt Mőanyag dísztárgyak Gyártó ** Mőanyagból készült szobor és más belsı díszítésre szolgáló tárgy Gyártó Üveg és kerámia dísztárgyak 6913 ** ** Szobrocska és más dísztárgy kerámiából Gyártó 7013** ** Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (nem díszített ivópohár és üvegedény kivételével) Gyártó Fém dísztárgyak

9 8306 2* ** Kis szobor és más dísztárgy fémbıl (nem nemesfémbıl) ** Könyvkötı gép, beleértve a könyvfőzı gépet is 8442 ** ** Betőöntı vagy betőszedı, nyomódúc, nyomólap, nyomóhenger vagy más nyomólemezelıállítására szolgáló gép, készülék és felszerelés 8443** ** Nyomdaipari gép (ofszet-, magas- és mélynyomó, flexográfiai, tintasugaras stb. nyomógép) nyomdaipari segédgép, az automatikus adatfeldolgozó gép printere (nyomtatója) nélkül Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Írógép, másológép 8469** ** Egyéb írógép (szövegszerkesztık és az automatikus adatfeldolgozó gép printere, valamint a Brailleírógép nélkül) 9009** ** Optikai rendszerő vagy kontaktfénymásoló és hımásoló készülék Gyártó Gyártó Híradástechnikai termékek ex 8518** ** Mikrofon és tartószerkezete, hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató, fülhallgató és kombinált mikrofon/hangszóró egység; hangfrekvenciás elektromos erısítı; elektromos hangerısítı egység, a polgári repülés készülékei kivételével 8519** ** Lemezjátszó, erısítı nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevı szerkezet nélkül ex 8520** ** Magnetofon és más hangfelvevı készülék, - lejátszó szerkezettel vagy anélkül is, a polgári repülés készülékei kivételével ex 8521** ** Videofelvevı és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, a polgári repülés készülékei kivételével ex 8522** ** Kizárólag vagy elsısorban kép- és hangrögzítı és -lejátszó berendezések alkatrészei, a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével ex 8525 ** ** Rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és tévémősoradókészülék (vevıkészülékkel vagy anélkül), hangfelvevı vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is, kivéve a katonai és egyéb közszolgálati Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó

10 (közcélú távközlési, tőzoltó, mentı stb.), polgári repülési adóberendezést ex ** Televíziós kamera (felvevı), állóképes videokamera és más videokamera felvevık, kivéve a közterületi forgalomellenırzés speciálisan csatlakoztatott (pl. helyhez kötött) kameráit * ** Külsı áramforrás nélkül mőködı rádiómősorvevıkészülék, hangfelvevı vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, ideértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is * ** Csak külsı áramforrásról mőködı, gépjármővekben használatos rádiómősor-vevıkészülék, beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is * ** Más rádiómősor-vevıkészülék beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is ex * ** Rádiótelefon és rádiótávíró-vevıkészüléke (mobiltelefon is), a polgári repülés készülékei kivételével ex 8528** ** Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádiómősor vevıkészüléket, hang- és képfelvevı vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, videomonitor és video vetítıkészülék, kivéve az egészségügyi, mővelıdési, kulturális, oktatási intézmények és a tömegközlekedés zártláncú hálózatának speciálisan csatlakoztatott készülékeit ex ** Antennák és antennareflektor összes típusa, valamint az ezek használatához alkalmas alkatrészek, a polgári repülés és a közcélú ex ** távközlési szolgáltatás készülékei kivételével Kép- és hangrögzítı és -lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó Gyártó ,5 Gyártó Gyártó Gyártó Fényképészeti eszközök ex 9002** ** ex 9006** ** Fényképészeti eszközök és tartozékaik, kivéve az orvosi, a kriminológiai, a földmérési és Gyártó

11 9007** ** ex 9008** ** ex9010** ** hasonló hivatásfényképezés, valamint a mikrofelvételek készítésének és leolvasásának eszközeit, a félvezetıgyártás fényképészeti berendezéseit Ékszer, hangszer, játék, szórakoztató tárgy, díszítı termék, mőalkotás, győjtemény, régiség 6702** ** Mővirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekbıl készült áru 7101** ** 7102** ** 7103** ** 7104** ** Természetes vagy tenyésztett gyöngy, gyémánt és más drágakı, féldrágakı, szintetikussal vagy rekonstruálttal együtt, megmunkálva vagy osztályozva is, de foglalat vagy szerelés nélkül Gyártó Gyártó 7117** ** Ékszerutánzat Gyártó 7118** ** Érme Gyártó ex 92** ** ** Zenei eszközök (hangszerek), alkatrészek és tartozékok nélkül Gyártó Játékfegyver Gyártó ** Tévéhez kapcsolható videojáték Gyártó ** ** Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal mőködı más játék, beleértve a tivoli játékot, a biliárdot, a különféle típusú játékkaszinó-asztalt (a tekepályafelszerelés kivételével) Gyártó ex 9504** ** Pornó- és erıszaktartalmú videojáték Gyártó ** Kártya Gyártó ex 9504** ** Pornó- és erıszaktartalmú kártya Gyártó 9505** ** Ünnepi, farsangi és különféle más szórakoztató tárgy, beleértve a bővésztárgyat és a beugratós tréfakelléket is ex 9701** ** Kizárólag kézzel készített másolat mőalkotás (festmény, rajz, pasztellkép, kollázs, dekoratív tábla, metszet, nyomat, szobrászmővészeti alkotás) alapján 9704** ** Bélyeg, nem forgalomra szánt vagy forgalmon kívüli, bélyegzéssel ellátott boríték, hasonló filatéliai cikk Gyártó Gyártó Kiadó 9705** ** Állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, Forgalmazó

12 történelmi értékő, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai, numizmatikai győjtemény vagy győjteménydarab 9706** ** Száz évnél idısebb régiség Forgalmazó II. SZOLGÁLTATÁSOK SZJ-szám Megnevezés Járulékkulcs (%) A járulék fizetésére kötelezett Mőalkotás-kiskereskedelem 1 Szolgáltató Régiség-kiskereskedelem 1 Szolgáltató bıl Távbeszélı útján teljesített pornótartalmú emeltdíjas szolgáltatás 25 Szolgáltató Videokazetták-, DVD kölcsönzése 3 Szolgáltató bıl Pornó- és erıszaktartalmú videokazetták, DVD kölcsönzése 25 Szolgáltató bıl Hangkazetták, hanglemezek, CD-k, CD-ROM-ok kölcsönzése 3 Szolgáltató Hirdetés 1 Szolgáltató Fényképészet 1 Szolgáltató Divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás 1 Szolgáltató Személyek, mővek közvetítése 1 Szolgáltató ból Pornó- és erıszaktartalmú film-, video-, DVD-gyártás 25 Gyártó Film-, video-, DVD-lemez terjesztése 2 Szolgáltató bıl Pornó- és erıszaktartalmú film-, video-, DVD-lemez terjesztése 25 Szolgáltató Film-, videovetítés, DVD-lejátszás 2 Szolgáltató bıl Pornó- és erıszaktartalmú film-, videovetítés, DVD-lejátszás 25 Szolgáltató Országos és regionális rádió-, televíziómősor-szolgáltatás 2 Szolgáltató (kivéve a közszolgálati rádió- és televíziómősor-szolgáltatás, továbbá a közmősor-szolgáltatás) bıl Regionális rádió-, televíziómősor-szolgáltatás 1 Szolgáltató Mővészeti kiegészítı szolgáltatás 2 Szolgáltató Vidámparki szórakoztatás 2 Szolgáltató Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás (kivéve a bábszínházi elıadás) 2 Szolgáltató III. ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY KIVITELEZÉSE ÉJ-szám Megnevezés Járulékkulcs (%) A járulék fizetésére kötelezett 1211 Szállodaépületek 0,2 Kivitelezı 1220 Hivatali épületek 0,2 Kivitelezı 1230 Nagy- és kiskereskedelmi épületek 0,2 Kivitelezı 1241 Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok 0,2 Kivitelezı és kapcsolódó épületek 1242 Garázsépületek 0,2 Kivitelezı 1251 Ipari épületek 0,2 Kivitelezı 1252 Tárolók, silók és raktárak 0,2 Kivitelezı 2213 Távolsági távközlı hálózatok és mőtárgyaik 0,2 Kivitelezı

13 2224 Helyi (települési) távközlı- és elektromos hálózatok 0,2 Kivitelezı