AZ ELőADÁS CÉLJA. megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést. az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása:
|
|
- Bence Takács
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ELőADÁS CÉLJA megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést a jelölések ismertetése az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása: ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT ENTITÁS-ÉLETTÖRTÉNETEK ezen technikák használatának bemutatása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1
2 Az entitás esemény modellezés a rendszerfejlesztési alapmintában Vizsgálat/ helyzetfelmérés Döntési struktúra Specifikáció eljárásrendek Események azonosítása Lekérdezések azonosítása Rendszerfelület-terv Entitás élettörténet Fogalmi Modell Belső terv Felhasználó iszervezet Koncepciók és Rendszerépítés Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 2
3 Információ gyűjtés / szolgáltatás és irányítás 2. szakasz irányitása 2. szakasz tervei Projektalapító okirat 1. szakaszból 210 RENDSZERSZERVEZÉSI ALTERNATÍVÁK MEGHATÁROZÁSA Jelenlegi szolgáltatások leírása Követelményjegyzék Felhasználójegyzék Szervezeti tevékenység modell Rendszerszervezési alternatívák Alternatíva választás 220 RENDSZERSZERVEZÉSI ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSA Rendszerszervezési alternatívák Kiválasztott rendszer szervezési alternatíva Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 3
4 3. szakasz tervei Információ gyűjtés / szolgáltatás és irányítás 3. szakasz irányitása Adatjegyzék Logikai adatmodell Logikai adattáregyed megfeleltetés Felhasználójegyzék Szervezeti tevékenység modell Követelményjegyzék Kiválasztott rendszerszervezési alternatíva (BSO) Jelenlegi logikai adatmodell 310 AZ IGÉNYELT RENDSZER FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA 320 IGÉNYELT RENDSZER ADATMODELLJÉNEK KIDOLGOZÁSA Igényelt rendszer DFM Felhasználói szerepkörök Igényelt rendszer 340 IGÉNYELT ADATMODELL MEGERőSÍTÉSE 330 A RENDSZER FUNKCIÓINAK ELÕÁLLÍTÁSA Követelmény jegyzék B / K adatszerkezet LDM 335 A MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ELKÉSZÍTÉSE 360 B / K adatszerkezet ADATFELDOLGOZÁSI FOLYAMATOK Követelményjegyzék MEGHATÁROZÁSA Igényelt rendszer LDM Funkcióleírások Munkafolyamat modell Szerepkör/ funkció mátrix B / K adatszerkezet Szerepkör/ funkció mátrix Funkcióleírások Eseményhatás-ábra Lekérdezési utak Entitás-élettörténetek Esemény és lekérdezés jegyzék Szervezeti szintű környezeti útmutató Prototípus kiterjedése1 Szerepkör/ funkció mátrix 350 A SPECIFIKÁCIÓS PROTOTÍPUSOK KIDOLGOZÁSA Követelményjegyzék 370 RENDSZER- CÉLKITűZÉSEK VÉGLEGESÍTÉSE Parancsszerkezet Prototípus kiértékelése Menüszerkezetek Funkcióleírások Követelményjegyzék Igényelt rendszer LDM A KÖVETELMÉNY SPECIFIKÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA Követelmény specifikáció Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 4
5 ENTITÁSTÖRTÉNET ELEMZÉS (ELH-k) Célok: események bekövetkezési sorrendjének és feltételeinek felismerése hiányzó események, folyamatok és adatok feltárása a LOGIKAI ADATMODELL és a FUNKCIÓLEÍRÁS helyességének ellenőrzése (magasszintű folyamatközpontú nézőpont) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 5
6 KAPCSOLAT MÁS TECHNIKÁKKAL követelménye k meghatározás módosítási a követelmények kezdeti események adatfolyammodellezés funkciómeghatározás rendszertechnikai alternatívák specifikációs prototípus készítése logikai adattár/ események egyed megfeleltetés Entitás viselkedés modellezés rendszerfeldolgozási események részletei funkcióleírások fizikai tervezés logikai adatfeldolgozás tervezése CPM új entitások, bemeneti entitások kapcsolatok, és navigáció attribútumok ELH-k ECD-k logikai adatmodellezés Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 6
7 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK MODELLJE Szervezeti esemény: a szervezet környezetében bekövetkező olyan dolog, amire a szervezetnek reagálnia kell; nem mindig érinti az automatizált rendszer adatait. Fogalmi modell (FM) esemény: valami, amely elindít egy fogalmi modellbeli feldolgozást a rendszer adatainak aktualizálására; a rendszer az eseményről egy vagy több funkció útján értesül. MűVELETEK: az esemény által kiváltott elemi feldolgozási folyamatok. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 7
8 FOGALMI MODELL: EBM Az esemény azonosítása az adatfolyam-modell, és/vagy a funkciók alapján, illetve a logikai adatmodell aktualizálására vonatkozó követelmények figyelembevételével Lekérdezés azonosítása, a szervezeti/ működési tevékenységek információ-igénye alapján Hangsúly: lekérdezések használata az LDM helyességének ellenőrzésére (validálására) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 8
9 Az entitás viselkedés modellezés termékei: entitás-elérési táblázat (entitás-elérési táblázat); esemény és lekérdezés jegyzék / katalógus; entitástörténet (entitás-élettörténet). Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 9
10 Az entitás viselkedés modellezés lépései: entitás-elérési mátrix létrehozása kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása (alulról- felfelé) entitás-élettörténetek teljessé tétele (felülről- lefelé, az entitások közötti viszonyok figyelembe vételével) törlési stratégia meghatározása műveletek, állapotjelzők hozzáadása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 10
11 Események és az ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT az ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT felépítésének bemutatása bemutatni, hogy a rendszer felismert eseményei milyen hatást gyakorolnak az LDS-en szereplő entitásokra a felismert lekérdezések hogyan érintik az entitásokat bemutatni, hogy az ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT hogyan fog rávilágítani a hiányzó eseményekre, valamint a többi dokumentációra gyakorolt befolyás bemutatása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 11
12 MI AZ ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT? A rendszer olyan kétdimenziós megjelenítése, amely segíti az események entitásokra gyakorolt hatásának bemutatását. ENTITÁS-ELÉRÉSI MÁTRIX TELJESSÉG Legalább L, T szerepel minden entitáshoz. ENTITÁS ESEMÉNY 1. ESEMÉNY 2. ESEMÉNY 3. ESEMÉNY 4. ESEMÉNY Azt is ellenőrzi kell, hogy: minden entitásra legalább egy esemény hatást gyakorol minden esemény hat legalább egy entitásra. VEVő RENDELÉS SOR TERMÉK KOMPLEXITÁS Mely események mely entitásokra hatnak Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 12
13 ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT ELKÉSZÍTÉSE DFD LDS ELEMI FOLYAMATOK LEÍRÁSA FUNKCIÓ- LEÍRÁS B/K ADATSZERKEZET * o ADATTÁR-ENTITÁS MEGFELELTETÉS o Entitáso Események k KÖVETELMÉNY- JEGYZÉK LEKÉRDEZÉSEK Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 13 L M L/M T
14 Fogalmi modell: EBM entitás-elérési mátrix esemény név lekérdezés név entitás név I : INSERT (B, beszúrás) M : MODIFY (M, módosítás) D : DEATH (H, logikai törlés) B : BURIED (T, delete) (fizikai törlés) G : GAIN DETAIL (N, alentitás nyerése) L : LOSE DETAIL (V, alentitás vesztése) T : TIE (K, főentitáshoz kapcsolás) C : CUT (L, főentitásról leválasztás) X : SWAP DETAIL(S) (X, alentitások cseréje) S : SWAP MASTER(S)(C, főentitások cseréje) R : READ (O, olvasás, eseményekben/lekérdezésekben) entitás név Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 14
15 Fogalmi modell: EBM Esemény és lekérdezés jegyzék A tartalom lehetséges szerkezete: Esemény / lekérdezés neve Esemény / lekérdezés azonosítója Esemény / lekérdezés leírása Kiváltó szervezeti esemén / tevékenység Átlagos előfordulások száma Maximális előfordulások száma Az eseményhez / lekérdezéshez szükséges bemenő adatok Belépési pont az LDM-be Elért entitások Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 15
16 Kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása A legfontosabb állapotváltozások azonosítása A főbb állapotok között megengedett események hatásainak azonosítása Az ELH megrajzolása Azon események azonosítása, amelyeknek egynél több hatásuk van egy entitásra Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 16
17 Kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása (alulról-felfelé) A párhuzamos nézetek elkülönítése (aspektusok) Az egymást kölcsönösen kizáró események meghatározása és vizsgálata Az iterációt megvalósító események meghatározása és vizsgálata Az iteráció végének vizsgálata Új alentitás szükségességének vizsgálata Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 17
18 Kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása (felülről-lefelé) Még fel nem tárt logikai törlési események azonosítása Végigfutó logikai törlés megállapítása Korlátozó logikai törlés megállapítása Főentitás logikai törlésének következményeként, az alentitás főentitásának cseréje Az alentitás további logikai törlési eseményét a főentitás élettörténete tartalmazza Felettes események azonosítása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 18
19 Logikai törlési stratégia meghatározása A logikai törlési események meghatározása Az entitások előző állapotokba való visszatérésének vizsgálata Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 19
20 Műveletek és állapotjelzők felvétele Műveletek felvétele a struktúrán Az attribútumok ellenőrzése A kapcsolatok ellenőrzése Állapotjelzők felvétele Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 20
21 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK AZ ELőADÁS CÉLJA az SSADM szerkezetében elfoglalt helyének bemutatása rávilágítani az ENTITÁS TÖRTÉNETI ÁBRÁK használatának okaira az ELH-n használt jelölések bemutatása egy ELH létrehozási módszer bemutatása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 21
22 ELH-N HASZNÁLT JELÖLÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA Felső doboz: entitásnév Középső dobozok: csoportosító ill. strukturális dobozok a történet vagy rész-történet típusát definiálják definiálják az időhatárokat melyben az esemény előfordulhat Alsó dobozok: események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 22
23 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ELHAGYÁSÁNAK KOCKÁZATA 10 0 hiányzó/nem teljes folyamatok hiányzó adatok a hibakezelés nem definiált a változtatások költsége nő VISZONYLAGOS KÖLTSÉG 1 0 x ELEMZÉS TERVEZÉS KÓDOLÁS TESZTELÉ S ELÕÁLLÍTÁS Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 23
24 D A B F E C ELH JELÖLÉSI SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÁSA SORRENDISÉG VÁLASZTÁS o o ISMÉTLőDÉS * Megj.: Azonos szinten nem keveredhetnek. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 24
25 JELÖLÉSEK (2) ENTITÁSNÉV * alternatíva: az entitás más módon is létrejöhet ismétlődés: 0, 1, több Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 25
26 ELH PÉLDA Entitáspéldány alternatív keletkezésének ábrázolása VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁ S IDEIGLENES LÉTREHOZÁS KELETKEZÉS ALTERNATÍV LÉTREHOZÁ S JELZÁLOG FELVÉTELE ÉLET MEGEGYEZÉS KÖLCSÖN * TÖRLÉ S KÖLCSÖN FELVÉTEL BEFIZETÉS (UTOLSÓ) * BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 26
27 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS ÉLET TÖRLÉS MEGEGYEZÉS KÖLCSÖN FELVÉTELE VISSZAFIZET ÉS Az események alapsorrendje Választás nem lehetséges Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 27
28 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS ÉLET TÖRLÉS MEGEGYEZÉS VISSZAFIZET ÉS KÖLCSÖN * FELVÉTEL Az esemény előfordulhat 0, 1, T alkalommal Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 28
29 ELH PÉLDA LÉTREHOZÁS VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN ÉLET TÖRLÉS MEGEGYEZÉS Az ismétlődés kiértékelése: a megegyezés csak egyszer fordulhat elő * a vásárló többször vehet fel kölcsönt KÖLCSÖN kölcsönönként egyetlen, egy összegű visszafizetés lehetséges KÖLCSÖN FELVÉTEL VISSZAFIZET ÉS Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 29
30 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS MEGEGYEZÉS ÉLET TÖRLÉ S KÖLCSÖN Egy adott kölcsönre több befizetés is előfordulhat, de: minden ismétlődés azonosan kezelendő-e? KÖLCSÖN FELVÉTEL * * BEFIZETÉS Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 30
31 NORMÁL ÉLET VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁ S ÉLET TÖRLÉS Az utolsó befizetés megváltoztatja az entitás állapotát, ezért hatás-minősítőként (esemény al-típus) kezelendő MEGEGYEZÉS KÖLCSÖN FELVÉTEL * KÖLCSÖN BEFIZETÉS* (RÉSZLEGES) BEFIZETÉ S (UTOLSÓ) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 31
32 Fogalmi modell: EBM Kilépések és folytatások Arra használjuk, hogy egy feltételezett eset -ből egy alternatív eset -be lépjünk át A kilépés helyette történik, és nem utána A Q (kilépés) és az R (folytatás) a hatás-doboz belsejében jelenik meg Csak az alábbi esetekben használható: választás egyik ágából a másikba, egy ismétlődésből az ELH fő szerkezetébe, az entitástörténet bármely pontjáról egy az ábrán kívüli struktúra dobozba, amely egy vagy több esemény hatását reprezentálja és az entitás életének tetszőleges pontján bekövetkezhet. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 32
33 Fogalmi modell: EBM Kilépések és folytatások: jelölésmód feltételezett eset O alternatív eset O Q1 alternatív eset előzménye * * * R1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 33
34 ELH PÉLDA LÉTRE- HOZÁS MEGE- GYEZÉS VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN TÖRLÉS R2 Q1: Kilépés bármely ponton a létrehozás után, a törlést megelőzően. A kölcsön leírásra kerül. ELHALÁ- LOZÁS KÖLCSÖN FELVÉTEL R1 Q2 BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) BEFIZETÉS (UTOLSÓ) Rendszertelenül bekövetkező esemény, amely megváltoztatja a sorrendet. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 34
35 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI feltételezett eset KÖLCSÖN O VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN alternatív eset VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN TÖRLÉS O LÉTRE- HOZÁS MEGEGYE- ZÉS Q1 * ALTERNA- TÍV ESET ELőZMÉNYE TÖRLÉ R1S KÖLCSÖN FELVÉTEL Q1 * BEFIZETÉS RÉSZL. Q1 BEFIZETÉS UTOLSÓ Q1 ELőZMÉ- NYEK * Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 35
36 FOGALMI MODELL: EBM Felettes esemény: Amikor néhány különböző eseménynek teljesen azonos hatása van egy entitásra, életciklusának ugyanazon pontján, akkor a hatásokat együttesen egy felettes esemény-névvel lehet leírni. Ezt azután egyéb ELH-k és ECD-k esetén is használni lehet. Mindig egy másik esemény indítja. logikai törlés illetve fizikai törlés: a logikai törlés nem feltétlenül idézi elő a fizikai törlés -t Közhasznú lekérdezés: mindig más események vagy lekérdezések indítják. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 36
37 Fogalmi modell: EBM Felettes események Az ELH-k egyszerűsítésére szolgálnak Segítenek a közös feldolgozások azonosításában Általában ott jelennek meg, ahol az LDS-en hierarchia található, amelyben végigfut egy eseményhalmaz A mátrixban és a hatásokban speciális szimbólummal jelöljük Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 37
38 Példa: Logikai adatszerkezet logikai adatszerkezet, és a megfelelő felettes események az entitás-élettörténetekben állhat Autók csoportja tartozik Autótípus tartozhat létezik Autó Autócsoport Autócsoport elszállítás a Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 38
39 A megfelelő felettes események az entitásélettörténetekben (folytatás): Autó Autótípus Felettes esemény Autó log. törlése Autótípus log. törlése Felettes esemény Autó típus log. törlése Autó kivonása Autó-csoport Autótípus kivonása kivonása A szuper-eseményeket megkülönböztetésül a többi eseménytől -gal jelöljük (bármely speciális karakter használható erre a célra) Az autócsoport kivonása esemény még megtalálható az autócsoport ELHján Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 39
40 Fogalmi modell : EBM Logikai törlés/ fizikai törlés Minden főentitás-alentitás páros elemzésre kerül, hogy meg lehessen határozni a főentitás logikai törlésének/fizikai törlésének hatását az alentitásra VÉGIGFUTÓ: a főentitás logikai törlése az alentitás logikai törlését jelenti KORLÁTOZÓ: a főentitás logikai törlését az alentitás logikai törlése korlátozza ÁRVA / CSERE: a főentitás logikai törlésénak hatására az alentitás Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 40 különállóvá válik, vagy átkerül egy másik főentitáshoz
41 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés A főentitás logikai törlését okozó eseményt föl kell venni az alentitás életciklusába KÖZÖS: az alentitás logikai törlése akkor következik be, amikor a főentitásé; az alentitásnak nincs külön logikai törlése KETTőS: az alentitás logikai törlése a főentitás logikai törlésekor következik be, vagy saját logikai törlésekor KORAI: az alentitás életciklusa olyan sorozatot tartalmaz, amelyet a főentitás logikai törlése több ponton is befejezhet Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 41
42 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés Közös logikai törlés PÉLDA Alentitás Az alentitás megszületése Az alentitás élete A főentitás logikai törlése Az alentitásra * vonatkozó események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 42
43 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés Kettős logikai törlés PÉLDA Alentitás Az alentitás megszületése Az alentitás élete Az alentitás logikai törlése Az alentitásra * Az alentitás A főentitás vonatkozó logikai törlése logikai törlése események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 43
44 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés Korai logikai törlés, példa feltételezett eset Az alentitás feltételezett élete Alentitás alternatív eset A főentitás lehetséges logikai törlése Az alentitás megszületése Az alentitás élete Az alentitás log. törlése Q1 Az alentitás élete A főentitás log. törlése R1 Az alentitásra vonatkozó Q1események Az alentitásra vonatkozó * események szekvenciája Az alentitásra vonatkozó Q1események * Események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 44
45 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés A főentitás logikai törlése csak összes alentitásának logikai törlése után következhet be ELLENőRZÖTT: Ahol az alentitás(ok) nem törlődnek ki a főentitás logikai törlése előtt, a főentitás logikai törlése bekerül az alentitás életciklusába Ahol az alentitás(ok) kitörlődnek a főentitás logikai törlése előtt, a főentitás egy hiba ( fail ) műveletet fog tartalmazni BETERVEZETT: A főentitás olyan állapotba kerül, hogy automatikusan eltávolítódik utolsó alentitásának logikai törlésekor Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 45
46 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés Ellenőrzött PÉLDA Alentitás Az alentitás megszületése Az alentitás élete Az alentitás logikai törlése A főentitás logikai törlése Az alentitásra * vonatkozó események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 46
47 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés Ellenőrzött Műveletek használata Főentitás A főentitás megszületése A főentitás élete A főentitás logikai törlése Műveletek 1. Hiba, ha létezik alentitás A főentitásra * vonatkozó események 1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 47
48 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés Betervezett PÉLDA Főentitás A főentitás megszületése A főentitás élete A főentitás betervezett logikai törlése Az utolsó alentitás logikai törlése A főentitásra * vonatkozó események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 48
49 Fogalmi modell : EBM Árva / csere A főentitás logikai törlését az alentitás életciklusának fő részében egy leválasztás/csere ( cut / swap ) művelettel szemléltetjük Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 49
50 Fogalmi modell : EBM Árva/csere PÉLDA Alentitás Műveleti lista: Az alentitás megszületése Az alentitás élete 1. Lekapcsolás a főentitásr Az alentitás vagy a főentitás cseréje logikai törlése Az alentitásra * vonatkozó események O Más az alentitásra vonatkozó esmények A főentitás O logikai törlése 1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 50
51 Fogalmi modell : EBM Állapotjelzők (SI-k): Az ELH készítés részeként lehet felvenni. Az állapotokat el lehet nevezni, ha ez hasznos. Alap állapotjelzők: A logikai törlés nem nulláz Optimizált állapotjelzők: Ismétlődő részek esetében a beállított értékek az ismétlődésbe való belépés előtti értékkel azonossá tehetők. A beállított értékek egy választás minden részére azonosakká tehetők. Ha az entitásnak csak két állapota van: nulla és 1, akkor nincs szükség SI-re Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 51
52 Fogalmi modell: EBM Az SI optimalizálás A -/3 start of A B D E F * 3/3 G H I J 1/2 2/3 C 3/4 K L I * -/1 -/1 1/1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 52
53 Fogalmi modell: EBM Az SI optimalizálás Az állapotjelzőket két egyszerű elv segítségével lehet optimalizálni: egy szelekció minden hatásának a végállapotát ugyanazzal az értékkel jelölhetjük a megismételt ismétlődő hatások végállapotát az ismétlődés megkezdése előtti értékkel jelölhetjük (vagyis az ismétlődés nem változtatja meg az állapotjelző értékét). Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 53
54 Fogalmi modell: EBM Az SI optimalizálás előnyei Egyszerűbb az események hatásai helyességének ellenőrzése Növekszik a folyamatok újrafelhasználhatóságának foka, a felettes események azonosításán keresztül (0-0 kapcsolat) Támogatja az állapotoknak a felhasználó számára is értelmes elnevezését Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 54
55 ELH PÉLDA (Szabályos párhuzamos szerkezet) VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS ÉLET TÖRLÉS -/1 2,5/- MEGEGYEZÉSI CIKLUS VÁLTOZÁS LAKCÍM VÁLTOZÁS * 1/2 * 1,2,3,4,5/* KÖLCSÖN FELVÉTEL 2,5/3 BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) * BEFIZETÉS (UTOLSÓ) 3,4/5 Párhuzamosan bekövetkező esemény: nem befolyásolja a sorrendet. ÁLLAPOTJEZőK: EGYSZERűEN DEFINIÁLJA A LEHETSÉGES HIBÁKAT. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 55
56 ELH PÉLDA (Szabálytalan párhuzamos szerkezet) VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN KELETKE-ZÉS ÉLET TÖRLÉS -/1 2,5,6/- KÖLCSÖNT FELVEVő ELHALÁLOZÁSA MEGEGYE-ZÉS 1,2,3,4,5/6 1/2 * KÖLCSÖN FELVÉTEL 2,5/3 BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) * BEFIZETÉS (UTOLSÓ) 4/5 3,4/4 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 56
57 ELH PÉLDA (Állapotjelzőkre optimalizálás nélkül) VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTRE-HOZÁS ÉLET TÖRLÉS -/1 2,5/- MEGEGYEZÉS 1/2 KÖLCSÖN * KÖLCSÖN FELVÉTEL BEFIZETÉS (UTOLSÓ) 2,5/3 3,4/5 * BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) 3,4/4 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 57
58 ENTITÁS-SZEREPKÖRÖK KÖLCSÖN ÚJ KÖLCSÖN KÖLCSÖN ÉLETE KÖLCSÖN MEGSZÜN -TETÉS KÖLCSÖN CIKLUS * KÖLCSÖN ELADÁS o MEGEGYE- ZÉS A KÖLCSÖNRőL o CSERE TÖRTÉNT [TÖRÖLT] o CSERE o TÖRTÉNT [HELYETTES.] Egy esemény ugyanazon entitás különböző előfordulásaira egyszerre hat: midegyik különböző szerepet feltételez. A SZEREPKÖR SZÖGLETES ZÁRÓJELBE [ ] KERÜL. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 58
59 Fogalmi modell : EBM ELH műveletek Az összes műveletet egyedileg azonosítják a rendszer egészében Olyan szintaxis választható, amely megfelel a megcélzott technológiai környezetnek Létezik egy SSADM által javasolt alap művelet halmaz (Alentitás nyerése és vesztése kisebb hangsúlyt kap, az előző változathoz képest) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 59
60 MűVELETEK FELTÜNTETÉSE Minden ELH-hoz állítsuk össze a fontosabb műveletek listáját és rendeljünk ezekhez számokat. A műveletet azonosító számok az események alatti dobozokban találhatók. ÚJ VÁS. o FELVÉTEL LÉTREHO- ZÁS VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN RÉGI o FELVÉTEL 1 MűVELETJEGYZÉK 1. Vásárlói kölcsön entitás létrehozása 2. További attribútumok beállítása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 60
61 Fogalmi modell : EBM Művelet-típusok <entitás> LÉTREHOZÁSA (CREATE <entity>) <attributum> BEÁLLÍTÁSA (SET <attribute>) <attributum> BEÁLLÍTÁSA <kifejezés> ÉRTÉKRE (SET <attribute> USING <expression>) <főentitás> -HEZ KAPCSOLÁS (TIE TO <entity>) <főentitás>-ről LEKAPCSOLÁS (CUT FROM <entity>) <alentitás> NYERÉS (GAIN <entity>) <alentitás> ELVESZTÉS (LOSE <entity>) <főentitás> CSERE (SWAP <entity>) <feldolgozás> INDÍTÁS (INVOKE <process>) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 61
62 Fogalmi modell : EBM Feltételhez kötött műveletek Ahol egy adott hatás esetén egynél több korábbi érvényes állapotjelző érték van; mostantól létezhetnek az állapotjelző értékétől, vagy értétéktartományától függő műveletek pl. HA <entitás> SI = <érték>... Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 62
63 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ÁTTEKINTÉSE szintaktikusan Csak egy entitás van minden ábrához? Legalább egy létrehozás és törlés szerepel? A módosító hatások beállítják minden adatelem összes elvárt értékét? Fel vannak tüntetve és megfelelőek az állapotjezők? Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 63
64 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ÁTTEKINTÉSE Szemantikusan: Az események folyama érvényes? Az esemény által okozott hatás érvényes? Minden ismétlődés azonos-e? Lehet-e opcionális az esemény? Az elő nem fordulások le vannak-e kezelve? A B O O Létezhet-e egynél több létrehozó és törlő hatás? Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 64
65 AZ ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK HASZNÁLATÁNAK ELőNYEI Visszatükrözi egy entitás története során előforduló események sorozatát. Felfedhet hiányzó adatokat illetve folyamatokat. Azonosítja a hibaelőfordulási feltételeket és tömören definiálja a kivételek kezelését. A folyamatok minden problémájára rávilágít. Utal különböző események közötti kölcsönhatásra. Biztosítja a tervezés konzisztenciáját, ellentmondásmentességét. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 65
66 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ÖSSZEFOGLALÁS A választott rendszer specifikációjának részletes érvényesítése. A folyamatok és az adatmodell konzisztenciájának egymással egybevetett ellenőrzése Definiálja az események bekövetkezési sorrendjére vonatkozó szabályokat és a kapcsolódó hibakezelést, valamint megvilágítja a bonyolultabb feldolgozási folyamatrészeket és pontosan leírja azokat. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 66
Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1
Az előadás célja A munkafolyamat ezés módszereinek és technikáinak bemutatása A munkafolyamat ezést körülvevő fejlesztési környezetnek és a munkafolyamat ezés főbb lépéseinek ismertetése Információrendszer
Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1
Követelmény meghatározás Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 A követelményjegyzék a rendszerfejlesztési alapmintában Döntési struktúra Vizsgálat/ helyzetfelmérés
AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása
AZ ELőADÁS CÉLJA a funkciók fogalmának bevezetése a funkciók azonosításának bemutatása a funkciók dokumentálásának bemutatása az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása Információrendszer fejlesztés
AZ ELőADÁS CÉLJA. Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása
AZ ELőADÁS CÉLJA Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása A adatfolyam-modellezés jelöléseinek ismertetése Egy adatfolyam-modell elkészítési módszer
AZ ELőADÁS CÉLJA. A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése. A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása
AZ ELőADÁS CÉLJA A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása Annak bemutatása, hogy a logikai adatmodellezés használatával hogyan lehet
1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1
1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1 Az entitás-esemény modellezésbe azok a technikák tartoznak, amelyek a 'Fogalmi modell' adatai és folyamatai közötti kapcsolatokat írják le.
SSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem
SSADM OO nézőpontból Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem Információrendszerek Informáci ciórendszerek adatbázis-központú adatbázis-tervezés fontossága: hatékonyság stabilitás módosíthatóság,
Funkcionális modellek leképezése
III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok
Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása
III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok
Módszerek és technikák
Szervezeti tevékenység elemzése Business Activity Model, BAM Módszerek és technikák Milyen kérdésekre keresünk választ: Miért? Mit? Mikor? Hogyan? Szervezeti szempontok Tevékenységek logikai modellje Szervezeti
Rendszer szekvencia diagram
Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában
Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezető. Történet A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei
Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia előadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezető Az SSADM az angol "Structured Systems
Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman
Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy
AZ ELőADÁS CÉLJA. RDA logikai adatmodell. helyének bemutatása az SSADM módszertanban (340.LÉPÉS)
AZ ELőADÁS CÉLJA RDA logikai adatmodell helyének bemutatása az SSADM módszertanban (340.LÉPÉS) annak bemutatása, hogy hogyan készíthető logikai adat adatmodell 3NF racionalizált relációhalmazból. A választott
BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei
1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása
S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method
S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN Structured Systems Analysis and Design Method Mi az SSADM? Kifejezetten a rendszerelemzést és a szoftverfejlesztést támogatja. Eljárási, műszaki és dokumentációs
Lekérdezések az SQL SELECT utasítással
Lekérdezések az SQL SELECT utasítással Az SQL SELECT utasítás lehetőségei Vetítés Kiválasztás 1. tábla 1. tábla Összekapcsolás 1. tábla 2. tábla Elemi SELECT utasítások SELECT * {[DISTINCT] column expression
A FEJEZET CÉLJA. A racionalizálás SSADM szerkezeten belüli helyének bemutatása. A racionalizálás okainak meghatározása
A FEJEZET CÉLJA A racionalizálás SSADM szerkezeten belüli helyének bemutatása A racionalizálás okainak meghatározása Annak bemutatása, hogy hogyan készül a a jelenlegi rendszer fizikai DFM-jéből logikai
3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana
3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana A módszertan fejlesztési elvek, módszerek, eljárások és eszközök meghatározott halmaza, mely rendszerint a teljes fejlesztési ciklust, vagy annak
a nyers adatokat relációs formátumúvá alakítja felkutatja és feloldja az adatelem meghatározásokban az esetleges pontatlanságot/bizonytalanságot
Az RDA a nyers adatokat relációs formátumúvá alakítja felkutatja és feloldja az adatelem meghatározásokban az esetleges pontatlanságot/bizonytalanságot Az adatösszefüggések megértésére szolgál normalizálja
SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer
SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4
SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer
SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4
Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:
Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A
Választó lekérdezés létrehozása
Választó lekérdezés létrehozása A választó lekérdezés egy vagy több rekordforrásból származó adatokat jelenít meg. A választó lekérdezések a táblák, illetve az adatbázis tartalmát nem változtatják meg,
Struktúra nélküli adatszerkezetek
Struktúra nélküli adatszerkezetek Homogén adatszerkezetek (minden adatelem azonos típusú) osztályozása Struktúra nélküli (Nincs kapcsolat az adatelemek között.) Halmaz Multihalmaz Asszociatív 20:24 1 A
A FEJEZET CÉLJA. RDA a gyakorlatban. A relációs adatelemzés alkalmazásához kapcsolódó gyakorlati kérdések megvizsgálása:
A FEJEZET CÉLJA RDA a gyakorlatban A relációs adatelemzés alkalmazásához kapcsolódó gyakorlati kérdések megvizsgálása: Az ismétlődő csoportok felismerése adatfüggőségi ábra redundancia az elsődleges kulcsok
Kölcsönhatás diagramok
Kölcsönhatás diagramok Célkitűzés Olvasni tudják az alap UML kölcsönhatás diagramok (kommunikáció és szekvencia) diagramok jelöléseit. 2 Bevezetés Miért léteznek az objektumok? Azért, hogy a rendszer valamilyen
Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell
Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)
Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének,
Mérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
Méréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
Logikai adatmodell kialakítása
Logikai adatmodell kialakítása A logikai adatmodellezés célja: Segít az alkalmazási terület megértésében. Diagramjai révén világosan, pontosan és egyértelműen írja le a kommunikációs rendszert. lősegíti
Az informatika kulcsfogalmai
Az informatika kulcsfogalmai Kulcsfogalmak Melyek azok a fogalmak, amelyek nagyon sok más fogalommal kapcsolatba hozhatók? Melyek azok a fogalmak, amelyek más-más környezetben újra és újra megjelennek?
Megoldás. Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat
Megoldás Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat A feladatban szereplő specifikáció eredeti, angol nyelvű változata egy létező eszköz leírása. Nem állítjuk, hogy az eredeti dokumentum jól
A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom
A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver
FordEcat Gyors útmutató
FordEcat Gyors útmutató Bejelentkezés Megjegyzés: Inserire il proprio nome utente assegnato e la propria password. Ezt követően válassza ki a nyelvet. Nome: prestare attenzione rispetta maiuscole/minuscole.
Infokommunikációs technológiák 1
INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu Bevezetés. Problémafelvetés Mi a SW? Adatok,
Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?
Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii
Adatbázisrendszerek 7. előadás: Az ER modell március 20.
Adatbázisrendszerek Jelölések, az 2018. március 20. Egyedtípusok 2 Definíció Azokat az egyedtípusokat, amelyek nem rendelkeznek saját kulcsattribútumokkal, gyenge egyedtípusoknak nevezzük. Ezzel ellentétben
Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezetı. Történet. Nyolc ok az SSADM használatára. Nyolc ok az SSADM használatára
Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia elıadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezetı Az SSADM az angol "Structured Systems
A szemantikus elemzés elmélete. Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) A szemantikus elemzés elmélete. A szemantikus elemzés elmélete
A szemantikus elemzés elmélete Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) a nyelvtan szabályait kiegészítjük a szemantikus elemzés tevékenységeivel fordítási grammatikák Fordítóprogramok előadás
Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek
Fizikai terv A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Készítsük el a Hallgatói adatok kezelésének Dialógus tervét!
I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK
INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés Mi a SW?
Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t
Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,
Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer
i Tartalomjegyzék SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Tartalomjegyzék ii Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer Áttekintés Az
Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.
A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1
A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található meg. A CD-melléklet használata Bevezetés xi xiii 1. Elméleti áttekintés 1 1.1. Adatmodellezés 3 1.2. Táblák, oszlopok és sorok
MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny
MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny Tartalomjegyzék Bejelentkezés a tudáspróbára... 3 Kijelentkezés... 3 Megkezdett tudáspróba folytatása... 4 Tudáspróba kiválasztása... 5 Tudáspróba kiválasztása...
Publikációk és idéző közlemények duplum vizsgálata és kezelése
Publikációk és idéző közlemények duplum vizsgálata és kezelése Az adatbázisban lévő publikációk illetve idéző közlemények között található duplumok keresése, jelölése illetve kezelése jelentős részben
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések
A d m i n i s z t r á c i ó s f e l a d a t o k a I n t e g r á l t K ö n y v t á r i R e n d s z e r b e n
A d m i n i s z t r á c i ó s f e l a d a t o k a I n t e g r á l t K ö n y v t á r i R e n d s z e r b e n JavaADM Kézikönyv Tartalomjegyzék 1 PROGRAMLEÍRÁS... 3 1.1 A PROGRAM ÁLTALÁNOS HASZNÁLATA...
Adatbázis tartalmának módosítása
Adatbázis tartalmának módosítása Tankönyv 6.5. Változtatások az adatbázisban A módosító utasítások nem adnak vissza eredményt, mint a lekérdezések, hanem az adatbázis tartalmát változtatják meg. 3-féle
Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása
1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június
SQL DDL-2 (aktív elemek) triggerek
SQL DDL-2 (aktív elemek) triggerek Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 7.fej.: Megszorítások és triggerek 7.4. Önálló megszorítások 7.5. Triggerek
AZ ÖN ÚJ NISSAN EPC-JE HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
AZ ÖN ÚJ NISSAN EPC-JE HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ JÁRMŰ AZONOSÍTÁSA A Microcat Live technológiájával működő Nissan EPC a tökéletes alkatrész-értékesítési rendszer. Első lépésként vessen egy pillantást a fő képernyőkre.
SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai
SQL ALAPOK Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai BEVEZETÉS SQL: Structured Query Language Strukturált Lekérdező Nyelv Szabvány határozza meg, azonban számos nyelvjárása létezik
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás
Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér
Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István
Adatmodellezés, alapfogalmak Vassányi István Alapok A helyes modell az információs rendszer későbbi használhatóságánakazalapja, olyanmint a jómunkaruha: véd, de nem akadályozza a munkát Objektum-orientált
QGIS tanfolyam (ver.2.0)
QGIS tanfolyam (ver.2.0) I. Rétegkezelés, stílusbeállítás 2014. január-február Összeállította: Bércesné Mocskonyi Zsófia Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A QGIS a legnépszerűbb nyílt forráskódú asztali
MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor
MÓDSZERTAN LEÍRÁS NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor A dokumentum adatlapja Azonosítás Dokumentum adatai Dokumentum címe Biztonsági
Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik:
2. gyakorlat Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik: Egyed-kapcsolat diagram szemléletes ábrázolás Relációs adatbázis séma implementáció-közeli
A BIZOTTSÁG 574/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
2014.5.28. L 159/41 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 574/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. február 21.) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének az építési termékekre
az adatbevitel szabályozása, alapok
az adatbevitel szabályozása, alapok De, Tanító bácsi! Én úgy tudom, hogy ezt igazából, csak adatbázisban tudjuk megtenni! Hááát Ez igaz Pistike! Bár egy-két eszköz a táblázat-kezelő programban is a rendelkezésünkre
Az SQL adatbázisnyelv: DML
Az SQL adatbázisnyelv: DML Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.5. Az adatbázis tartalmának módosítása (DML utasítások) INSERT, DELETE, UPDATE
A számítástudomány alapjai. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A számítástudomány alapjai Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bináris keresőfa, kupac Katona Gyula Y. (BME SZIT) A számítástudomány
SQL jogosultság-kezelés. Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok
SQL jogosultság-kezelés Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok 1 Jogosultság-kezelés Egy fájlrendszer általában jogosultságokat rendel az általa kezelt objektumokhoz. Tipikusan olvasható, írható,
Adatbázis-kezelés. alapfogalmak
Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:
Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve
Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok
26. MINIMÁLIS KÖLTSÉGŰ UTAK MINDEN CSÚCSPÁRRA
26. MINIMÁLIS KÖLTSÉGŰ UTAK MINDEN CSÚCSPÁRRA Az előző két fejezetben tárgyalt feladat általánosításaként a gráfban található összes csúcspárra szeretnénk meghatározni a legkisebb költségű utat. A probléma
SQL haladó. Külső összekapcsolások, Csoportosítás/Összesítés, Beszúrás/Törlés/Módosítás, Táblák létrehozása/kulcs megszorítások
SQL haladó Külső összekapcsolások, Csoportosítás/Összesítés, Beszúrás/Törlés/Módosítás, Táblák létrehozása/kulcs megszorítások 1 Külső összekapcsolás Összekapcsoljuk R és S relációkat: R C S. R azon sorait,
Információtartalom vázlata
1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos
A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén
A tanuló legyen képes: A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén - Halmazalkotásra, összehasonlításra az elemek száma szerint; - Állítások igazságtartalmának eldöntésére, állítások megfogalmazására;
Szakterület Modell Kapcsolatokkal bővítés
Szakterület Modell Kapcsolatokkal bővítés Cél Tárjuk fel a szakterület modelljén belüli kapcsolatokat. Különböztessük meg a szükséges és a jó ha van kapcsolatokat. 2 Bevezetés Keressük meg azokat a fogalom
4. Az SSADM termékei
4. Az SSADM termékei Ebben a fejezetben az SSADM termékekkel kapcsolatos leírásai szerepelnek. Ez két részre oszlik, az első a termékfelépítési szerkezetet ábrázolja és írja le, a második szabványos termékleírásokat
Térképek jelentése és elemzése
Térképek jelentése és elemzése Ontológiák Az ontológiák termekre, csomópontokra (koncepciókra) és összeköttetésekre (kapcsolatokra) vonatkozó listák, amik importálhatóak és hozzáadhatóak a VUE térképekhez,
OTP Portálok. Felhasználói útmutató magánszemélyek részére. OTP Egészségpénztár OTP Nyugdíjpénztár OTP SZÉP Kártya OTP Cafeteria Nyilatkoztató
OTP Portálok Felhasználói útmutató magánszemélyek részére 2017 Készítette: Konyicsák Zoltán 1. Néhány szó az OTP Portálok programról Az OTP Portálok honlapon az OTP Pénztárszolgáltató Zrt., az OTP Nyugdíjpénztár,
SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek
SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Java programozási nyelv
Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék
DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció
H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE
Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Adatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 17
Adatbázisok 8. gyakorlat SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT 2015. október 26. 2015. október 26. Adatbázisok 1 / 17 SQL nyelv Structured Query Language Struktúrált lekérdez
Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése
Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/
Projectvezetők képességei
Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés
Programozási nyelvek 1. előadás
Programozási nyelvek 1. előadás I. A nyelv története Logo Seymour Papert, 1968,1969 - szövegkezelés, M.I.T. Később: grafika, mikroszámítógépekre átdolgozva Cél: minél kisebb gyerekeknek is, természetes
2 Access 2016 zsebkönyv
2 Access 2016 zsebkönyv BBS-INFO Kiadó, 2016. 4 Access 2016 zsebkönyv Bártfai Barnabás, 2016. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a szerző írásbeli hozzájárulásával
Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra
Adatbázis rendszerek. előadás Relációs algebra Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Bevezetés Relációs algebra általában A relációs algebra néhány tulajdonsága: Matematikailag jól definiált Halmazelméletből
22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA
22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA A megoldandó feladatok, problémák modellezése során sokszor gráfokat alkalmazunk. A gráf fogalmát a matematikából ismertnek vehetjük. A modellezés során a gráfok több változata is
AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis
AB1 ZH mintafeladatok 1. Töltse ki, és egészítse ki! Matematikai formalizmus arra, hogy hogyan építhetünk új relációkat a régi relációkból. Az adatoknak egy jól strukturált halmaza, amelyből információ
ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin
ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin 1. Alapfogalmak...1 1.1. Adat... 1 1.2. Információ... 1 1.3. Egyed, Tulajdonság, Kapcsolat... 1 1.4. Adatmodellek... 2 1.5. Adatbázis (DATABASE, DB)... 3 2. A relációs
ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT
ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai Kar Nappali Tagozat ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT NÉV: MÁK VIRÁG NEPTUN KÓD: A DOLGOZAT CÍME: Jani bácsi székadatbázisa Beadási határidő: 14. oktatási hét
Felhasználói kézikönyv. Verzió : 1.0 draft Kiadás : Oldal: 1 / 10
Felhasználói kézikönyv Verzió : 1.0 draft Kiadás : 2014.09.01 Oldal: 1 / 10 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezető... 3 1.1 Koncepció és alkalmazás... 3 1.2 Előny... 3 2 Bejelentkezés... 4 3 Bejelentés választás,
mobil alkalmazás rész 1: CSATLAKOZTATÁS
Üdvözöljük a Robzone II. verzió mobilalkalmazásban. Regisztráljon, párosítsa a Duoro X CONTROL robotporszívóját az alkalmazással és kezelje kényelmesen bárhonnan. A robotporszívó az alkalmazással történő
Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája
Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból
8. előadás. Az ER modell. Jelölések, az ER séma leképezése relációs sémára. Adatbázisrendszerek előadás november 14.
8. előadás Jelölések, az Adatbázisrendszerek előadás 2016. november 14., és Debreceni Egyetem Informatikai Kar Az előadások Elmasry & Navathe: Database Systems alapján készültek. 8.1 Egyedtípusok Definíció
Adatbázisok. 4. gyakorlat. Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása szeptember 24.
Adatbázisok 4. gyakorlat Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása 2014. szeptember 24. 2014. szeptember 24. Adatbázisok 1 / 20 Az adatbázisok szolgáltatásai
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Tevékenységek tervezése Gantt diagramm
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Tevékenységek tervezése Gantt diagramm TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE Fel kell vázolni egy lehetséges tevékenység sorozatot, egyfajta megoldást, illetve elvárt eredményt, amit a célrendszerrel
Temporális adatbázisok. Kunok Balázs szakdolgozata alapján
Temporális adatbázisok Kunok Balázs szakdolgozata alapján Miért? Döntéshozatalok körülményeinek meghatározása. Nem csak az a lényeges, hogy hogyan változott az adat, hanem az is, hogy miért. Adatok helyreállíthatók