AZ ELőADÁS CÉLJA. megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést. az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ELőADÁS CÉLJA. megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést. az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása:"

Átírás

1 AZ ELőADÁS CÉLJA megmagyarázni, hogy milyen célból használunk entitás-esemény modellezést a jelölések ismertetése az alábbiak elkészítésekor használt eljárások bemutatása: ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT ENTITÁS-ÉLETTÖRTÉNETEK ezen technikák használatának bemutatása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

2 Az entitás esemény modellezés a rendszerfejlesztési alapmintában Vizsgálat/ helyzetfelmérés Döntési struktúra Specifikáció eljárásrendek Események azonosítása Lekérdezések azonosítása Rendszerfelület-terv Entitás élettörténet Fogalmi Modell Belső terv Felhasználó iszervezet Koncepciók és Rendszerépítés Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 2

3 Információ gyűjtés / szolgáltatás és irányítás 2. szakasz irányitása 2. szakasz tervei Projektalapító okirat 1. szakaszból 210 RENDSZERSZERVEZÉSI ALTERNATÍVÁK MEGHATÁROZÁSA Jelenlegi szolgáltatások leírása Követelményjegyzék Felhasználójegyzék Szervezeti tevékenység modell Rendszerszervezési alternatívák Alternatíva választás 220 RENDSZERSZERVEZÉSI ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSA Rendszerszervezési alternatívák Kiválasztott rendszer szervezési alternatíva Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 3

4 3. szakasz tervei Információ gyűjtés / szolgáltatás és irányítás 3. szakasz irányitása Adatjegyzék Logikai adatmodell Logikai adattáregyed megfeleltetés Felhasználójegyzék Szervezeti tevékenység modell Követelményjegyzék Kiválasztott rendszerszervezési alternatíva (BSO) Jelenlegi logikai adatmodell 310 AZ IGÉNYELT RENDSZER FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA 320 IGÉNYELT RENDSZER ADATMODELLJÉNEK KIDOLGOZÁSA Igényelt rendszer DFM Felhasználói szerepkörök Igényelt rendszer 340 IGÉNYELT ADATMODELL MEGERőSÍTÉSE 330 A RENDSZER FUNKCIÓINAK ELÕÁLLÍTÁSA Követelmény jegyzék B / K adatszerkezet LDM 335 A MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ELKÉSZÍTÉSE 360 B / K adatszerkezet ADATFELDOLGOZÁSI FOLYAMATOK Követelményjegyzék MEGHATÁROZÁSA Igényelt rendszer LDM Funkcióleírások Munkafolyamat modell Szerepkör/ funkció mátrix B / K adatszerkezet Szerepkör/ funkció mátrix Funkcióleírások Eseményhatás-ábra Lekérdezési utak Entitás-élettörténetek Esemény és lekérdezés jegyzék Szervezeti szintű környezeti útmutató Prototípus kiterjedése1 Szerepkör/ funkció mátrix 350 A SPECIFIKÁCIÓS PROTOTÍPUSOK KIDOLGOZÁSA Követelményjegyzék 370 RENDSZER- CÉLKITűZÉSEK VÉGLEGESÍTÉSE Parancsszerkezet Prototípus kiértékelése Menüszerkezetek Funkcióleírások Követelményjegyzék Igényelt rendszer LDM A KÖVETELMÉNY SPECIFIKÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA Követelmény specifikáció Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 4

5 ENTITÁSTÖRTÉNET ELEMZÉS (ELH-k) Célok: események bekövetkezési sorrendjének és feltételeinek felismerése hiányzó események, folyamatok és adatok feltárása a LOGIKAI ADATMODELL és a FUNKCIÓLEÍRÁS helyességének ellenőrzése (magasszintű folyamatközpontú nézőpont) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 5

6 KAPCSOLAT MÁS TECHNIKÁKKAL követelménye k meghatározás módosítási a követelmények kezdeti események adatfolyammodellezés funkciómeghatározás rendszertechnikai alternatívák specifikációs prototípus készítése logikai adattár/ események egyed megfeleltetés Entitás viselkedés modellezés rendszerfeldolgozási események részletei funkcióleírások fizikai tervezés logikai adatfeldolgozás tervezése CPM új entitások, bemeneti entitások kapcsolatok, és navigáció attribútumok ELH-k ECD-k logikai adatmodellezés Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 6

7 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK MODELLJE Szervezeti esemény: a szervezet környezetében bekövetkező olyan dolog, amire a szervezetnek reagálnia kell; nem mindig érinti az automatizált rendszer adatait. Fogalmi modell (FM) esemény: valami, amely elindít egy fogalmi modellbeli feldolgozást a rendszer adatainak aktualizálására; a rendszer az eseményről egy vagy több funkció útján értesül. MűVELETEK: az esemény által kiváltott elemi feldolgozási folyamatok. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 7

8 FOGALMI MODELL: EBM Az esemény azonosítása az adatfolyam-modell, és/vagy a funkciók alapján, illetve a logikai adatmodell aktualizálására vonatkozó követelmények figyelembevételével Lekérdezés azonosítása, a szervezeti/ működési tevékenységek információ-igénye alapján Hangsúly: lekérdezések használata az LDM helyességének ellenőrzésére (validálására) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 8

9 Az entitás viselkedés modellezés termékei: entitás-elérési táblázat (entitás-elérési táblázat); esemény és lekérdezés jegyzék / katalógus; entitástörténet (entitás-élettörténet). Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 9

10 Az entitás viselkedés modellezés lépései: entitás-elérési mátrix létrehozása kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása (alulról- felfelé) entitás-élettörténetek teljessé tétele (felülről- lefelé, az entitások közötti viszonyok figyelembe vételével) törlési stratégia meghatározása műveletek, állapotjelzők hozzáadása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 10

11 Események és az ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT az ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT felépítésének bemutatása bemutatni, hogy a rendszer felismert eseményei milyen hatást gyakorolnak az LDS-en szereplő entitásokra a felismert lekérdezések hogyan érintik az entitásokat bemutatni, hogy az ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT hogyan fog rávilágítani a hiányzó eseményekre, valamint a többi dokumentációra gyakorolt befolyás bemutatása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 11

12 MI AZ ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT? A rendszer olyan kétdimenziós megjelenítése, amely segíti az események entitásokra gyakorolt hatásának bemutatását. ENTITÁS-ELÉRÉSI MÁTRIX TELJESSÉG Legalább L, T szerepel minden entitáshoz. ENTITÁS ESEMÉNY 1. ESEMÉNY 2. ESEMÉNY 3. ESEMÉNY 4. ESEMÉNY Azt is ellenőrzi kell, hogy: minden entitásra legalább egy esemény hatást gyakorol minden esemény hat legalább egy entitásra. VEVő RENDELÉS SOR TERMÉK KOMPLEXITÁS Mely események mely entitásokra hatnak Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 12

13 ENTITÁS-ELÉRÉSI TÁBLÁZAT ELKÉSZÍTÉSE DFD LDS ELEMI FOLYAMATOK LEÍRÁSA FUNKCIÓ- LEÍRÁS B/K ADATSZERKEZET * o ADATTÁR-ENTITÁS MEGFELELTETÉS o Entitáso Események k KÖVETELMÉNY- JEGYZÉK LEKÉRDEZÉSEK Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 13 L M L/M T

14 Fogalmi modell: EBM entitás-elérési mátrix esemény név lekérdezés név entitás név I : INSERT (B, beszúrás) M : MODIFY (M, módosítás) D : DEATH (H, logikai törlés) B : BURIED (T, delete) (fizikai törlés) G : GAIN DETAIL (N, alentitás nyerése) L : LOSE DETAIL (V, alentitás vesztése) T : TIE (K, főentitáshoz kapcsolás) C : CUT (L, főentitásról leválasztás) X : SWAP DETAIL(S) (X, alentitások cseréje) S : SWAP MASTER(S)(C, főentitások cseréje) R : READ (O, olvasás, eseményekben/lekérdezésekben) entitás név Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 14

15 Fogalmi modell: EBM Esemény és lekérdezés jegyzék A tartalom lehetséges szerkezete: Esemény / lekérdezés neve Esemény / lekérdezés azonosítója Esemény / lekérdezés leírása Kiváltó szervezeti esemén / tevékenység Átlagos előfordulások száma Maximális előfordulások száma Az eseményhez / lekérdezéshez szükséges bemenő adatok Belépési pont az LDM-be Elért entitások Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 15

16 Kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása A legfontosabb állapotváltozások azonosítása A főbb állapotok között megengedett események hatásainak azonosítása Az ELH megrajzolása Azon események azonosítása, amelyeknek egynél több hatásuk van egy entitásra Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 16

17 Kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása (alulról-felfelé) A párhuzamos nézetek elkülönítése (aspektusok) Az egymást kölcsönösen kizáró események meghatározása és vizsgálata Az iterációt megvalósító események meghatározása és vizsgálata Az iteráció végének vizsgálata Új alentitás szükségességének vizsgálata Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 17

18 Kezdeti entitás-élettörténetek rajzolása (felülről-lefelé) Még fel nem tárt logikai törlési események azonosítása Végigfutó logikai törlés megállapítása Korlátozó logikai törlés megállapítása Főentitás logikai törlésének következményeként, az alentitás főentitásának cseréje Az alentitás további logikai törlési eseményét a főentitás élettörténete tartalmazza Felettes események azonosítása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 18

19 Logikai törlési stratégia meghatározása A logikai törlési események meghatározása Az entitások előző állapotokba való visszatérésének vizsgálata Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 19

20 Műveletek és állapotjelzők felvétele Műveletek felvétele a struktúrán Az attribútumok ellenőrzése A kapcsolatok ellenőrzése Állapotjelzők felvétele Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 20

21 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK AZ ELőADÁS CÉLJA az SSADM szerkezetében elfoglalt helyének bemutatása rávilágítani az ENTITÁS TÖRTÉNETI ÁBRÁK használatának okaira az ELH-n használt jelölések bemutatása egy ELH létrehozási módszer bemutatása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 21

22 ELH-N HASZNÁLT JELÖLÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA Felső doboz: entitásnév Középső dobozok: csoportosító ill. strukturális dobozok a történet vagy rész-történet típusát definiálják definiálják az időhatárokat melyben az esemény előfordulhat Alsó dobozok: események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 22

23 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ELHAGYÁSÁNAK KOCKÁZATA 10 0 hiányzó/nem teljes folyamatok hiányzó adatok a hibakezelés nem definiált a változtatások költsége nő VISZONYLAGOS KÖLTSÉG 1 0 x ELEMZÉS TERVEZÉS KÓDOLÁS TESZTELÉ S ELÕÁLLÍTÁS Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 23

24 D A B F E C ELH JELÖLÉSI SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÁSA SORRENDISÉG VÁLASZTÁS o o ISMÉTLőDÉS * Megj.: Azonos szinten nem keveredhetnek. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 24

25 JELÖLÉSEK (2) ENTITÁSNÉV * alternatíva: az entitás más módon is létrejöhet ismétlődés: 0, 1, több Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 25

26 ELH PÉLDA Entitáspéldány alternatív keletkezésének ábrázolása VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁ S IDEIGLENES LÉTREHOZÁS KELETKEZÉS ALTERNATÍV LÉTREHOZÁ S JELZÁLOG FELVÉTELE ÉLET MEGEGYEZÉS KÖLCSÖN * TÖRLÉ S KÖLCSÖN FELVÉTEL BEFIZETÉS (UTOLSÓ) * BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 26

27 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS ÉLET TÖRLÉS MEGEGYEZÉS KÖLCSÖN FELVÉTELE VISSZAFIZET ÉS Az események alapsorrendje Választás nem lehetséges Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 27

28 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS ÉLET TÖRLÉS MEGEGYEZÉS VISSZAFIZET ÉS KÖLCSÖN * FELVÉTEL Az esemény előfordulhat 0, 1, T alkalommal Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 28

29 ELH PÉLDA LÉTREHOZÁS VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN ÉLET TÖRLÉS MEGEGYEZÉS Az ismétlődés kiértékelése: a megegyezés csak egyszer fordulhat elő * a vásárló többször vehet fel kölcsönt KÖLCSÖN kölcsönönként egyetlen, egy összegű visszafizetés lehetséges KÖLCSÖN FELVÉTEL VISSZAFIZET ÉS Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 29

30 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS MEGEGYEZÉS ÉLET TÖRLÉ S KÖLCSÖN Egy adott kölcsönre több befizetés is előfordulhat, de: minden ismétlődés azonosan kezelendő-e? KÖLCSÖN FELVÉTEL * * BEFIZETÉS Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 30

31 NORMÁL ÉLET VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁ S ÉLET TÖRLÉS Az utolsó befizetés megváltoztatja az entitás állapotát, ezért hatás-minősítőként (esemény al-típus) kezelendő MEGEGYEZÉS KÖLCSÖN FELVÉTEL * KÖLCSÖN BEFIZETÉS* (RÉSZLEGES) BEFIZETÉ S (UTOLSÓ) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 31

32 Fogalmi modell: EBM Kilépések és folytatások Arra használjuk, hogy egy feltételezett eset -ből egy alternatív eset -be lépjünk át A kilépés helyette történik, és nem utána A Q (kilépés) és az R (folytatás) a hatás-doboz belsejében jelenik meg Csak az alábbi esetekben használható: választás egyik ágából a másikba, egy ismétlődésből az ELH fő szerkezetébe, az entitástörténet bármely pontjáról egy az ábrán kívüli struktúra dobozba, amely egy vagy több esemény hatását reprezentálja és az entitás életének tetszőleges pontján bekövetkezhet. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 32

33 Fogalmi modell: EBM Kilépések és folytatások: jelölésmód feltételezett eset O alternatív eset O Q1 alternatív eset előzménye * * * R1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 33

34 ELH PÉLDA LÉTRE- HOZÁS MEGE- GYEZÉS VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN TÖRLÉS R2 Q1: Kilépés bármely ponton a létrehozás után, a törlést megelőzően. A kölcsön leírásra kerül. ELHALÁ- LOZÁS KÖLCSÖN FELVÉTEL R1 Q2 BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) BEFIZETÉS (UTOLSÓ) Rendszertelenül bekövetkező esemény, amely megváltoztatja a sorrendet. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 34

35 ELH PÉLDA VÁSÁRLÓI feltételezett eset KÖLCSÖN O VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN alternatív eset VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN TÖRLÉS O LÉTRE- HOZÁS MEGEGYE- ZÉS Q1 * ALTERNA- TÍV ESET ELőZMÉNYE TÖRLÉ R1S KÖLCSÖN FELVÉTEL Q1 * BEFIZETÉS RÉSZL. Q1 BEFIZETÉS UTOLSÓ Q1 ELőZMÉ- NYEK * Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 35

36 FOGALMI MODELL: EBM Felettes esemény: Amikor néhány különböző eseménynek teljesen azonos hatása van egy entitásra, életciklusának ugyanazon pontján, akkor a hatásokat együttesen egy felettes esemény-névvel lehet leírni. Ezt azután egyéb ELH-k és ECD-k esetén is használni lehet. Mindig egy másik esemény indítja. logikai törlés illetve fizikai törlés: a logikai törlés nem feltétlenül idézi elő a fizikai törlés -t Közhasznú lekérdezés: mindig más események vagy lekérdezések indítják. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 36

37 Fogalmi modell: EBM Felettes események Az ELH-k egyszerűsítésére szolgálnak Segítenek a közös feldolgozások azonosításában Általában ott jelennek meg, ahol az LDS-en hierarchia található, amelyben végigfut egy eseményhalmaz A mátrixban és a hatásokban speciális szimbólummal jelöljük Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 37

38 Példa: Logikai adatszerkezet logikai adatszerkezet, és a megfelelő felettes események az entitás-élettörténetekben állhat Autók csoportja tartozik Autótípus tartozhat létezik Autó Autócsoport Autócsoport elszállítás a Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 38

39 A megfelelő felettes események az entitásélettörténetekben (folytatás): Autó Autótípus Felettes esemény Autó log. törlése Autótípus log. törlése Felettes esemény Autó típus log. törlése Autó kivonása Autó-csoport Autótípus kivonása kivonása A szuper-eseményeket megkülönböztetésül a többi eseménytől -gal jelöljük (bármely speciális karakter használható erre a célra) Az autócsoport kivonása esemény még megtalálható az autócsoport ELHján Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 39

40 Fogalmi modell : EBM Logikai törlés/ fizikai törlés Minden főentitás-alentitás páros elemzésre kerül, hogy meg lehessen határozni a főentitás logikai törlésének/fizikai törlésének hatását az alentitásra VÉGIGFUTÓ: a főentitás logikai törlése az alentitás logikai törlését jelenti KORLÁTOZÓ: a főentitás logikai törlését az alentitás logikai törlése korlátozza ÁRVA / CSERE: a főentitás logikai törlésénak hatására az alentitás Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 40 különállóvá válik, vagy átkerül egy másik főentitáshoz

41 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés A főentitás logikai törlését okozó eseményt föl kell venni az alentitás életciklusába KÖZÖS: az alentitás logikai törlése akkor következik be, amikor a főentitásé; az alentitásnak nincs külön logikai törlése KETTőS: az alentitás logikai törlése a főentitás logikai törlésekor következik be, vagy saját logikai törlésekor KORAI: az alentitás életciklusa olyan sorozatot tartalmaz, amelyet a főentitás logikai törlése több ponton is befejezhet Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 41

42 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés Közös logikai törlés PÉLDA Alentitás Az alentitás megszületése Az alentitás élete A főentitás logikai törlése Az alentitásra * vonatkozó események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 42

43 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés Kettős logikai törlés PÉLDA Alentitás Az alentitás megszületése Az alentitás élete Az alentitás logikai törlése Az alentitásra * Az alentitás A főentitás vonatkozó logikai törlése logikai törlése események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 43

44 Fogalmi modell : EBM Végigfutó logikai törlés Korai logikai törlés, példa feltételezett eset Az alentitás feltételezett élete Alentitás alternatív eset A főentitás lehetséges logikai törlése Az alentitás megszületése Az alentitás élete Az alentitás log. törlése Q1 Az alentitás élete A főentitás log. törlése R1 Az alentitásra vonatkozó Q1események Az alentitásra vonatkozó * események szekvenciája Az alentitásra vonatkozó Q1események * Események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 44

45 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés A főentitás logikai törlése csak összes alentitásának logikai törlése után következhet be ELLENőRZÖTT: Ahol az alentitás(ok) nem törlődnek ki a főentitás logikai törlése előtt, a főentitás logikai törlése bekerül az alentitás életciklusába Ahol az alentitás(ok) kitörlődnek a főentitás logikai törlése előtt, a főentitás egy hiba ( fail ) műveletet fog tartalmazni BETERVEZETT: A főentitás olyan állapotba kerül, hogy automatikusan eltávolítódik utolsó alentitásának logikai törlésekor Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 45

46 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés Ellenőrzött PÉLDA Alentitás Az alentitás megszületése Az alentitás élete Az alentitás logikai törlése A főentitás logikai törlése Az alentitásra * vonatkozó események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 46

47 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés Ellenőrzött Műveletek használata Főentitás A főentitás megszületése A főentitás élete A főentitás logikai törlése Műveletek 1. Hiba, ha létezik alentitás A főentitásra * vonatkozó események 1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 47

48 Fogalmi modell : EBM Korlátozó logikai törlés Betervezett PÉLDA Főentitás A főentitás megszületése A főentitás élete A főentitás betervezett logikai törlése Az utolsó alentitás logikai törlése A főentitásra * vonatkozó események Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 48

49 Fogalmi modell : EBM Árva / csere A főentitás logikai törlését az alentitás életciklusának fő részében egy leválasztás/csere ( cut / swap ) művelettel szemléltetjük Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 49

50 Fogalmi modell : EBM Árva/csere PÉLDA Alentitás Műveleti lista: Az alentitás megszületése Az alentitás élete 1. Lekapcsolás a főentitásr Az alentitás vagy a főentitás cseréje logikai törlése Az alentitásra * vonatkozó események O Más az alentitásra vonatkozó esmények A főentitás O logikai törlése 1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 50

51 Fogalmi modell : EBM Állapotjelzők (SI-k): Az ELH készítés részeként lehet felvenni. Az állapotokat el lehet nevezni, ha ez hasznos. Alap állapotjelzők: A logikai törlés nem nulláz Optimizált állapotjelzők: Ismétlődő részek esetében a beállított értékek az ismétlődésbe való belépés előtti értékkel azonossá tehetők. A beállított értékek egy választás minden részére azonosakká tehetők. Ha az entitásnak csak két állapota van: nulla és 1, akkor nincs szükség SI-re Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 51

52 Fogalmi modell: EBM Az SI optimalizálás A -/3 start of A B D E F * 3/3 G H I J 1/2 2/3 C 3/4 K L I * -/1 -/1 1/1 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 52

53 Fogalmi modell: EBM Az SI optimalizálás Az állapotjelzőket két egyszerű elv segítségével lehet optimalizálni: egy szelekció minden hatásának a végállapotát ugyanazzal az értékkel jelölhetjük a megismételt ismétlődő hatások végállapotát az ismétlődés megkezdése előtti értékkel jelölhetjük (vagyis az ismétlődés nem változtatja meg az állapotjelző értékét). Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 53

54 Fogalmi modell: EBM Az SI optimalizálás előnyei Egyszerűbb az események hatásai helyességének ellenőrzése Növekszik a folyamatok újrafelhasználhatóságának foka, a felettes események azonosításán keresztül (0-0 kapcsolat) Támogatja az állapotoknak a felhasználó számára is értelmes elnevezését Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 54

55 ELH PÉLDA (Szabályos párhuzamos szerkezet) VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTREHOZÁS ÉLET TÖRLÉS -/1 2,5/- MEGEGYEZÉSI CIKLUS VÁLTOZÁS LAKCÍM VÁLTOZÁS * 1/2 * 1,2,3,4,5/* KÖLCSÖN FELVÉTEL 2,5/3 BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) * BEFIZETÉS (UTOLSÓ) 3,4/5 Párhuzamosan bekövetkező esemény: nem befolyásolja a sorrendet. ÁLLAPOTJEZőK: EGYSZERűEN DEFINIÁLJA A LEHETSÉGES HIBÁKAT. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 55

56 ELH PÉLDA (Szabálytalan párhuzamos szerkezet) VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN KELETKE-ZÉS ÉLET TÖRLÉS -/1 2,5,6/- KÖLCSÖNT FELVEVő ELHALÁLOZÁSA MEGEGYE-ZÉS 1,2,3,4,5/6 1/2 * KÖLCSÖN FELVÉTEL 2,5/3 BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) * BEFIZETÉS (UTOLSÓ) 4/5 3,4/4 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 56

57 ELH PÉLDA (Állapotjelzőkre optimalizálás nélkül) VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN LÉTRE-HOZÁS ÉLET TÖRLÉS -/1 2,5/- MEGEGYEZÉS 1/2 KÖLCSÖN * KÖLCSÖN FELVÉTEL BEFIZETÉS (UTOLSÓ) 2,5/3 3,4/5 * BEFIZETÉS (RÉSZLEGES) 3,4/4 Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 57

58 ENTITÁS-SZEREPKÖRÖK KÖLCSÖN ÚJ KÖLCSÖN KÖLCSÖN ÉLETE KÖLCSÖN MEGSZÜN -TETÉS KÖLCSÖN CIKLUS * KÖLCSÖN ELADÁS o MEGEGYE- ZÉS A KÖLCSÖNRőL o CSERE TÖRTÉNT [TÖRÖLT] o CSERE o TÖRTÉNT [HELYETTES.] Egy esemény ugyanazon entitás különböző előfordulásaira egyszerre hat: midegyik különböző szerepet feltételez. A SZEREPKÖR SZÖGLETES ZÁRÓJELBE [ ] KERÜL. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 58

59 Fogalmi modell : EBM ELH műveletek Az összes műveletet egyedileg azonosítják a rendszer egészében Olyan szintaxis választható, amely megfelel a megcélzott technológiai környezetnek Létezik egy SSADM által javasolt alap művelet halmaz (Alentitás nyerése és vesztése kisebb hangsúlyt kap, az előző változathoz képest) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 59

60 MűVELETEK FELTÜNTETÉSE Minden ELH-hoz állítsuk össze a fontosabb műveletek listáját és rendeljünk ezekhez számokat. A műveletet azonosító számok az események alatti dobozokban találhatók. ÚJ VÁS. o FELVÉTEL LÉTREHO- ZÁS VÁSÁRLÓI KÖLCSÖN RÉGI o FELVÉTEL 1 MűVELETJEGYZÉK 1. Vásárlói kölcsön entitás létrehozása 2. További attribútumok beállítása Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 60

61 Fogalmi modell : EBM Művelet-típusok <entitás> LÉTREHOZÁSA (CREATE <entity>) <attributum> BEÁLLÍTÁSA (SET <attribute>) <attributum> BEÁLLÍTÁSA <kifejezés> ÉRTÉKRE (SET <attribute> USING <expression>) <főentitás> -HEZ KAPCSOLÁS (TIE TO <entity>) <főentitás>-ről LEKAPCSOLÁS (CUT FROM <entity>) <alentitás> NYERÉS (GAIN <entity>) <alentitás> ELVESZTÉS (LOSE <entity>) <főentitás> CSERE (SWAP <entity>) <feldolgozás> INDÍTÁS (INVOKE <process>) Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 61

62 Fogalmi modell : EBM Feltételhez kötött műveletek Ahol egy adott hatás esetén egynél több korábbi érvényes állapotjelző érték van; mostantól létezhetnek az állapotjelző értékétől, vagy értétéktartományától függő műveletek pl. HA <entitás> SI = <érték>... Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 62

63 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ÁTTEKINTÉSE szintaktikusan Csak egy entitás van minden ábrához? Legalább egy létrehozás és törlés szerepel? A módosító hatások beállítják minden adatelem összes elvárt értékét? Fel vannak tüntetve és megfelelőek az állapotjezők? Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 63

64 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ÁTTEKINTÉSE Szemantikusan: Az események folyama érvényes? Az esemény által okozott hatás érvényes? Minden ismétlődés azonos-e? Lehet-e opcionális az esemény? Az elő nem fordulások le vannak-e kezelve? A B O O Létezhet-e egynél több létrehozó és törlő hatás? Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 64

65 AZ ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK HASZNÁLATÁNAK ELőNYEI Visszatükrözi egy entitás története során előforduló események sorozatát. Felfedhet hiányzó adatokat illetve folyamatokat. Azonosítja a hibaelőfordulási feltételeket és tömören definiálja a kivételek kezelését. A folyamatok minden problémájára rávilágít. Utal különböző események közötti kölcsönhatásra. Biztosítja a tervezés konzisztenciáját, ellentmondásmentességét. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 65

66 ENTITÁSTÖRTÉNETI ÁBRÁK ÖSSZEFOGLALÁS A választott rendszer specifikációjának részletes érvényesítése. A folyamatok és az adatmodell konzisztenciájának egymással egybevetett ellenőrzése Definiálja az események bekövetkezési sorrendjére vonatkozó szabályokat és a kapcsolódó hibakezelést, valamint megvilágítja a bonyolultabb feldolgozási folyamatrészeket és pontosan leírja azokat. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 66

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Az előadás célja. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 Az előadás célja A munkafolyamat ezés módszereinek és technikáinak bemutatása A munkafolyamat ezést körülvevő fejlesztési környezetnek és a munkafolyamat ezés főbb lépéseinek ismertetése Információrendszer

Részletesebben

Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1

Követelmény meghatározás. Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 Követelmény meghatározás Információrendszer fejlesztés módszertana, Dr. Molnár Bálint egyetemi docens 1 A követelményjegyzék a rendszerfejlesztési alapmintában Döntési struktúra Vizsgálat/ helyzetfelmérés

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása

AZ ELőADÁS CÉLJA. a funkciók dokumentálásának bemutatása. az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása AZ ELőADÁS CÉLJA a funkciók fogalmának bevezetése a funkciók azonosításának bemutatása a funkciók dokumentálásának bemutatása az SSADM szerkezetben elfoglalt helyének bemutatása Információrendszer fejlesztés

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása

AZ ELőADÁS CÉLJA. Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása AZ ELőADÁS CÉLJA Miért készítünk adatfolyam-modellt? A módszerben elfoglalt helyének és szerepének meghatározása A adatfolyam-modellezés jelöléseinek ismertetése Egy adatfolyam-modell elkészítési módszer

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése. A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása

AZ ELőADÁS CÉLJA. A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése. A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása AZ ELőADÁS CÉLJA A logikai adatmodellezés fogalmának bevezetése A logikai adatszerkezet jelöléseinek és struktúrájának bemutatása Annak bemutatása, hogy a logikai adatmodellezés használatával hogyan lehet

Részletesebben

1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1

1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1 1. Áttekintés az entitás-esemény modellezésrõl az SSADM4+-ban 1 Az entitás-esemény modellezésbe azok a technikák tartoznak, amelyek a 'Fogalmi modell' adatai és folyamatai közötti kapcsolatokat írják le.

Részletesebben

SSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem

SSADM OO nézőpontból. Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem SSADM OO nézőpontból Molnár Bálint Egyetemi docens, Corvinus egyetem Információrendszerek Informáci ciórendszerek adatbázis-központú adatbázis-tervezés fontossága: hatékonyság stabilitás módosíthatóság,

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése

Funkcionális modellek leképezése III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása

Funkcionális modellek leképezése. Dialógusok meghatározása III.rész Funkcionális modellek leképezése A felhasználói interfész Elemei: Dialógusok Menük Képerny k/ablakok Nyomtatványok/nyomtatott táblázatok Az on-line folyamatok szétválasztása Off-line folyamatok

Részletesebben

Módszerek és technikák

Módszerek és technikák Szervezeti tevékenység elemzése Business Activity Model, BAM Módszerek és technikák Milyen kérdésekre keresünk választ: Miért? Mit? Mikor? Hogyan? Szervezeti szempontok Tevékenységek logikai modellje Szervezeti

Részletesebben

Rendszer szekvencia diagram

Rendszer szekvencia diagram Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában

Részletesebben

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezető. Történet A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezető. Történet A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia előadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezető Az SSADM az angol "Structured Systems

Részletesebben

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman

Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy

Részletesebben

AZ ELőADÁS CÉLJA. RDA logikai adatmodell. helyének bemutatása az SSADM módszertanban (340.LÉPÉS)

AZ ELőADÁS CÉLJA. RDA logikai adatmodell. helyének bemutatása az SSADM módszertanban (340.LÉPÉS) AZ ELőADÁS CÉLJA RDA logikai adatmodell helyének bemutatása az SSADM módszertanban (340.LÉPÉS) annak bemutatása, hogy hogyan készíthető logikai adat adatmodell 3NF racionalizált relációhalmazból. A választott

Részletesebben

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei 1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása

Részletesebben

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method

S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN. Structured Systems Analysis and Design Method S S A D M ELEMZÉSI ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN Structured Systems Analysis and Design Method Mi az SSADM? Kifejezetten a rendszerelemzést és a szoftverfejlesztést támogatja. Eljárási, műszaki és dokumentációs

Részletesebben

Lekérdezések az SQL SELECT utasítással

Lekérdezések az SQL SELECT utasítással Lekérdezések az SQL SELECT utasítással Az SQL SELECT utasítás lehetőségei Vetítés Kiválasztás 1. tábla 1. tábla Összekapcsolás 1. tábla 2. tábla Elemi SELECT utasítások SELECT * {[DISTINCT] column expression

Részletesebben

A FEJEZET CÉLJA. A racionalizálás SSADM szerkezeten belüli helyének bemutatása. A racionalizálás okainak meghatározása

A FEJEZET CÉLJA. A racionalizálás SSADM szerkezeten belüli helyének bemutatása. A racionalizálás okainak meghatározása A FEJEZET CÉLJA A racionalizálás SSADM szerkezeten belüli helyének bemutatása A racionalizálás okainak meghatározása Annak bemutatása, hogy hogyan készül a a jelenlegi rendszer fizikai DFM-jéből logikai

Részletesebben

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana

3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana 3. Komplex szoftver rendszerek fejlesztési módszertana A módszertan fejlesztési elvek, módszerek, eljárások és eszközök meghatározott halmaza, mely rendszerint a teljes fejlesztési ciklust, vagy annak

Részletesebben

a nyers adatokat relációs formátumúvá alakítja felkutatja és feloldja az adatelem meghatározásokban az esetleges pontatlanságot/bizonytalanságot

a nyers adatokat relációs formátumúvá alakítja felkutatja és feloldja az adatelem meghatározásokban az esetleges pontatlanságot/bizonytalanságot Az RDA a nyers adatokat relációs formátumúvá alakítja felkutatja és feloldja az adatelem meghatározásokban az esetleges pontatlanságot/bizonytalanságot Az adatösszefüggések megértésére szolgál normalizálja

Részletesebben

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által megszerzett engedély alapján az "SSADM Version 4

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Választó lekérdezés létrehozása

Választó lekérdezés létrehozása Választó lekérdezés létrehozása A választó lekérdezés egy vagy több rekordforrásból származó adatokat jelenít meg. A választó lekérdezések a táblák, illetve az adatbázis tartalmát nem változtatják meg,

Részletesebben

Struktúra nélküli adatszerkezetek

Struktúra nélküli adatszerkezetek Struktúra nélküli adatszerkezetek Homogén adatszerkezetek (minden adatelem azonos típusú) osztályozása Struktúra nélküli (Nincs kapcsolat az adatelemek között.) Halmaz Multihalmaz Asszociatív 20:24 1 A

Részletesebben

A FEJEZET CÉLJA. RDA a gyakorlatban. A relációs adatelemzés alkalmazásához kapcsolódó gyakorlati kérdések megvizsgálása:

A FEJEZET CÉLJA. RDA a gyakorlatban. A relációs adatelemzés alkalmazásához kapcsolódó gyakorlati kérdések megvizsgálása: A FEJEZET CÉLJA RDA a gyakorlatban A relációs adatelemzés alkalmazásához kapcsolódó gyakorlati kérdések megvizsgálása: Az ismétlődő csoportok felismerése adatfüggőségi ábra redundancia az elsődleges kulcsok

Részletesebben

Kölcsönhatás diagramok

Kölcsönhatás diagramok Kölcsönhatás diagramok Célkitűzés Olvasni tudják az alap UML kölcsönhatás diagramok (kommunikáció és szekvencia) diagramok jelöléseit. 2 Bevezetés Miért léteznek az objektumok? Azért, hogy a rendszer valamilyen

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából

Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének,

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Logikai adatmodell kialakítása

Logikai adatmodell kialakítása Logikai adatmodell kialakítása A logikai adatmodellezés célja: Segít az alkalmazási terület megértésében. Diagramjai révén világosan, pontosan és egyértelműen írja le a kommunikációs rendszert. lősegíti

Részletesebben

Az informatika kulcsfogalmai

Az informatika kulcsfogalmai Az informatika kulcsfogalmai Kulcsfogalmak Melyek azok a fogalmak, amelyek nagyon sok más fogalommal kapcsolatba hozhatók? Melyek azok a fogalmak, amelyek más-más környezetben újra és újra megjelennek?

Részletesebben

Megoldás. Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat

Megoldás. Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat Megoldás Feladat 1. Statikus teszt Specifikáció felülvizsgálat A feladatban szereplő specifikáció eredeti, angol nyelvű változata egy létező eszköz leírása. Nem állítjuk, hogy az eredeti dokumentum jól

Részletesebben

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom

A szoftver-folyamat. Szoftver életciklus modellek. Szoftver-technológia I. Irodalom A szoftver-folyamat Szoftver életciklus modellek Irodalom Ian Sommerville: Software Engineering, 7th e. chapter 4. Roger S. Pressman: Software Engineering, 5th e. chapter 2. 2 A szoftver-folyamat Szoftver

Részletesebben

FordEcat Gyors útmutató

FordEcat Gyors útmutató FordEcat Gyors útmutató Bejelentkezés Megjegyzés: Inserire il proprio nome utente assegnato e la propria password. Ezt követően válassza ki a nyelvet. Nome: prestare attenzione rispetta maiuscole/minuscole.

Részletesebben

Infokommunikációs technológiák 1

Infokommunikációs technológiák 1 INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu Bevezetés. Problémafelvetés Mi a SW? Adatok,

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

Adatbázisrendszerek 7. előadás: Az ER modell március 20.

Adatbázisrendszerek 7. előadás: Az ER modell március 20. Adatbázisrendszerek Jelölések, az 2018. március 20. Egyedtípusok 2 Definíció Azokat az egyedtípusokat, amelyek nem rendelkeznek saját kulcsattribútumokkal, gyenge egyedtípusoknak nevezzük. Ezzel ellentétben

Részletesebben

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezetı. Történet. Nyolc ok az SSADM használatára. Nyolc ok az SSADM használatára

Tartalom. Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Bevezetı. Történet. Nyolc ok az SSADM használatára. Nyolc ok az SSADM használatára Nagy rendszerek struktúrált fejlesztése (SSADM) Szoftvertechnológia elıadás Tartalom Áttekintés A strukturális modell Az SSADM technikái Az SSADM termékei 2 Bevezetı Az SSADM az angol "Structured Systems

Részletesebben

A szemantikus elemzés elmélete. Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) A szemantikus elemzés elmélete. A szemantikus elemzés elmélete

A szemantikus elemzés elmélete. Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) A szemantikus elemzés elmélete. A szemantikus elemzés elmélete A szemantikus elemzés elmélete Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) a nyelvtan szabályait kiegészítjük a szemantikus elemzés tevékenységeivel fordítási grammatikák Fordítóprogramok előadás

Részletesebben

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek

Fizikai terv. A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Fizikai terv A fizikai tervezés részei: Adatterv Adatvédelmi terv A rendszer működésének terve Funkciók terve (programspecifikációk) I/O tervek Készítsük el a Hallgatói adatok kezelésének Dialógus tervét!

Részletesebben

I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK 3. Strukturált rendszerfejlesztési módszertan Dr. Risztics Péter Irányítástechnika és Informatika Tanszék risztics@iit.bme.hu I. Bevezetés. I. 1. Problémafelvetés Mi a SW?

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer

Tartalomjegyzék SSADM. Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer i Tartalomjegyzék SSADM Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Tartalomjegyzék ii Strukturált rendszerelemzési és -tervezési módszer Áttekintés Az

Részletesebben

Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából

Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.

Részletesebben

A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1

A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1 A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található meg. A CD-melléklet használata Bevezetés xi xiii 1. Elméleti áttekintés 1 1.1. Adatmodellezés 3 1.2. Táblák, oszlopok és sorok

Részletesebben

MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny

MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny Tartalomjegyzék Bejelentkezés a tudáspróbára... 3 Kijelentkezés... 3 Megkezdett tudáspróba folytatása... 4 Tudáspróba kiválasztása... 5 Tudáspróba kiválasztása...

Részletesebben

Publikációk és idéző közlemények duplum vizsgálata és kezelése

Publikációk és idéző közlemények duplum vizsgálata és kezelése Publikációk és idéző közlemények duplum vizsgálata és kezelése Az adatbázisban lévő publikációk illetve idéző közlemények között található duplumok keresése, jelölése illetve kezelése jelentős részben

Részletesebben

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS Az Enterprise Architect (EA) modell illesztése az számú, Komplex népegészségügyi szűrések elnevezésű kiemelt projekt megvalósításához kapcsolódóan 1. Fogalmak és rövidítések

Részletesebben

A d m i n i s z t r á c i ó s f e l a d a t o k a I n t e g r á l t K ö n y v t á r i R e n d s z e r b e n

A d m i n i s z t r á c i ó s f e l a d a t o k a I n t e g r á l t K ö n y v t á r i R e n d s z e r b e n A d m i n i s z t r á c i ó s f e l a d a t o k a I n t e g r á l t K ö n y v t á r i R e n d s z e r b e n JavaADM Kézikönyv Tartalomjegyzék 1 PROGRAMLEÍRÁS... 3 1.1 A PROGRAM ÁLTALÁNOS HASZNÁLATA...

Részletesebben

Adatbázis tartalmának módosítása

Adatbázis tartalmának módosítása Adatbázis tartalmának módosítása Tankönyv 6.5. Változtatások az adatbázisban A módosító utasítások nem adnak vissza eredményt, mint a lekérdezések, hanem az adatbázis tartalmát változtatják meg. 3-féle

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

SQL DDL-2 (aktív elemek) triggerek

SQL DDL-2 (aktív elemek) triggerek SQL DDL-2 (aktív elemek) triggerek Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 7.fej.: Megszorítások és triggerek 7.4. Önálló megszorítások 7.5. Triggerek

Részletesebben

AZ ÖN ÚJ NISSAN EPC-JE HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

AZ ÖN ÚJ NISSAN EPC-JE HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ AZ ÖN ÚJ NISSAN EPC-JE HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ JÁRMŰ AZONOSÍTÁSA A Microcat Live technológiájával működő Nissan EPC a tökéletes alkatrész-értékesítési rendszer. Első lépésként vessen egy pillantást a fő képernyőkre.

Részletesebben

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai SQL ALAPOK Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai BEVEZETÉS SQL: Structured Query Language Strukturált Lekérdező Nyelv Szabvány határozza meg, azonban számos nyelvjárása létezik

Részletesebben

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás Tesztelési módszerek statikus tesztelés kódellenőrzés szintaktikus ellenőrzés szemantikus ellenőrzés dinamikus tesztelés fekete doboz módszerek fehér

Részletesebben

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István Adatmodellezés, alapfogalmak Vassányi István Alapok A helyes modell az információs rendszer későbbi használhatóságánakazalapja, olyanmint a jómunkaruha: véd, de nem akadályozza a munkát Objektum-orientált

Részletesebben

QGIS tanfolyam (ver.2.0)

QGIS tanfolyam (ver.2.0) QGIS tanfolyam (ver.2.0) I. Rétegkezelés, stílusbeállítás 2014. január-február Összeállította: Bércesné Mocskonyi Zsófia Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A QGIS a legnépszerűbb nyílt forráskódú asztali

Részletesebben

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor

MÓDSZERTAN LEÍRÁS. NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan. 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor MÓDSZERTAN LEÍRÁS NKTH Biztonsági rendszertervezési módszertan 2007.09.05. Terjedelem: 69 oldal Készítette: Dr. Remzső Tibor A dokumentum adatlapja Azonosítás Dokumentum adatai Dokumentum címe Biztonsági

Részletesebben

Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik:

Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik: 2. gyakorlat Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik: Egyed-kapcsolat diagram szemléletes ábrázolás Relációs adatbázis séma implementáció-közeli

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 574/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

A BIZOTTSÁG 574/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2014.5.28. L 159/41 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 574/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. február 21.) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének az építési termékekre

Részletesebben

az adatbevitel szabályozása, alapok

az adatbevitel szabályozása, alapok az adatbevitel szabályozása, alapok De, Tanító bácsi! Én úgy tudom, hogy ezt igazából, csak adatbázisban tudjuk megtenni! Hááát Ez igaz Pistike! Bár egy-két eszköz a táblázat-kezelő programban is a rendelkezésünkre

Részletesebben

Az SQL adatbázisnyelv: DML

Az SQL adatbázisnyelv: DML Az SQL adatbázisnyelv: DML Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 6.5. Az adatbázis tartalmának módosítása (DML utasítások) INSERT, DELETE, UPDATE

Részletesebben

A számítástudomány alapjai. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A számítástudomány alapjai. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A számítástudomány alapjai Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bináris keresőfa, kupac Katona Gyula Y. (BME SZIT) A számítástudomány

Részletesebben

SQL jogosultság-kezelés. Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok

SQL jogosultság-kezelés. Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok SQL jogosultság-kezelés Privilégiumok Grant és Revoke Grant Diagrammok 1 Jogosultság-kezelés Egy fájlrendszer általában jogosultságokat rendel az általa kezelt objektumokhoz. Tipikusan olvasható, írható,

Részletesebben

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:

Részletesebben

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve Kérdő Attila, ügyvezető, INSERO Kft. EOQ MNB, Informatikai Szakosztály, HTE, ISACA 2012. május 17. Módszertanok

Részletesebben

26. MINIMÁLIS KÖLTSÉGŰ UTAK MINDEN CSÚCSPÁRRA

26. MINIMÁLIS KÖLTSÉGŰ UTAK MINDEN CSÚCSPÁRRA 26. MINIMÁLIS KÖLTSÉGŰ UTAK MINDEN CSÚCSPÁRRA Az előző két fejezetben tárgyalt feladat általánosításaként a gráfban található összes csúcspárra szeretnénk meghatározni a legkisebb költségű utat. A probléma

Részletesebben

SQL haladó. Külső összekapcsolások, Csoportosítás/Összesítés, Beszúrás/Törlés/Módosítás, Táblák létrehozása/kulcs megszorítások

SQL haladó. Külső összekapcsolások, Csoportosítás/Összesítés, Beszúrás/Törlés/Módosítás, Táblák létrehozása/kulcs megszorítások SQL haladó Külső összekapcsolások, Csoportosítás/Összesítés, Beszúrás/Törlés/Módosítás, Táblák létrehozása/kulcs megszorítások 1 Külső összekapcsolás Összekapcsoljuk R és S relációkat: R C S. R azon sorait,

Részletesebben

Információtartalom vázlata

Információtartalom vázlata 1. Az Ön cégétől árajánlatot kértek egy üzleti portál fejlesztésére, amelynek célja egy online áruház kialakítása. Az árajánlatkérés megválaszolásához munkaértekezletet tartanak, ahol Önnek egy vázlatos

Részletesebben

A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén

A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén A tanuló legyen képes: A fejlesztés várt eredményei a 1. évfolyam végén - Halmazalkotásra, összehasonlításra az elemek száma szerint; - Állítások igazságtartalmának eldöntésére, állítások megfogalmazására;

Részletesebben

Szakterület Modell Kapcsolatokkal bővítés

Szakterület Modell Kapcsolatokkal bővítés Szakterület Modell Kapcsolatokkal bővítés Cél Tárjuk fel a szakterület modelljén belüli kapcsolatokat. Különböztessük meg a szükséges és a jó ha van kapcsolatokat. 2 Bevezetés Keressük meg azokat a fogalom

Részletesebben

4. Az SSADM termékei

4. Az SSADM termékei 4. Az SSADM termékei Ebben a fejezetben az SSADM termékekkel kapcsolatos leírásai szerepelnek. Ez két részre oszlik, az első a termékfelépítési szerkezetet ábrázolja és írja le, a második szabványos termékleírásokat

Részletesebben

Térképek jelentése és elemzése

Térképek jelentése és elemzése Térképek jelentése és elemzése Ontológiák Az ontológiák termekre, csomópontokra (koncepciókra) és összeköttetésekre (kapcsolatokra) vonatkozó listák, amik importálhatóak és hozzáadhatóak a VUE térképekhez,

Részletesebben

OTP Portálok. Felhasználói útmutató magánszemélyek részére. OTP Egészségpénztár OTP Nyugdíjpénztár OTP SZÉP Kártya OTP Cafeteria Nyilatkoztató

OTP Portálok. Felhasználói útmutató magánszemélyek részére. OTP Egészségpénztár OTP Nyugdíjpénztár OTP SZÉP Kártya OTP Cafeteria Nyilatkoztató OTP Portálok Felhasználói útmutató magánszemélyek részére 2017 Készítette: Konyicsák Zoltán 1. Néhány szó az OTP Portálok programról Az OTP Portálok honlapon az OTP Pénztárszolgáltató Zrt., az OTP Nyugdíjpénztár,

Részletesebben

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek

SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek SSADM Dokumentáció Adatbázis Alapú Rendszerek Videó-megosztó oldal Szeged, 2012. 1. Csapattagok Sipos Norbert (SINRABT.SZE) Szűcs Dávid (SZDQACT.SZE) Várkonyi Zoltán (VAZSACT.SZE) 1.1. A projekt bemutatása

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Adatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 17

Adatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 17 Adatbázisok 8. gyakorlat SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT 2015. október 26. 2015. október 26. Adatbázisok 1 / 17 SQL nyelv Structured Query Language Struktúrált lekérdez

Részletesebben

Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése

Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Szoftverellenőrzési technikák (vimim148) Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék http://www.inf.mit.bme.hu/

Részletesebben

Projectvezetők képességei

Projectvezetők képességei Projectvezetők képességei MOI modell Motivation ösztönzés Organisation szervezés Ideas or Innovation ötletek vagy újítás Más felosztás Probléma megoldás Vezetői öntudat Teljesítmény Befolyás, team képzés

Részletesebben

Programozási nyelvek 1. előadás

Programozási nyelvek 1. előadás Programozási nyelvek 1. előadás I. A nyelv története Logo Seymour Papert, 1968,1969 - szövegkezelés, M.I.T. Később: grafika, mikroszámítógépekre átdolgozva Cél: minél kisebb gyerekeknek is, természetes

Részletesebben

2 Access 2016 zsebkönyv

2 Access 2016 zsebkönyv 2 Access 2016 zsebkönyv BBS-INFO Kiadó, 2016. 4 Access 2016 zsebkönyv Bártfai Barnabás, 2016. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a szerző írásbeli hozzájárulásával

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra Adatbázis rendszerek. előadás Relációs algebra Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Bevezetés Relációs algebra általában A relációs algebra néhány tulajdonsága: Matematikailag jól definiált Halmazelméletből

Részletesebben

22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA

22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA 22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA A megoldandó feladatok, problémák modellezése során sokszor gráfokat alkalmazunk. A gráf fogalmát a matematikából ismertnek vehetjük. A modellezés során a gráfok több változata is

Részletesebben

AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis

AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis AB1 ZH mintafeladatok 1. Töltse ki, és egészítse ki! Matematikai formalizmus arra, hogy hogyan építhetünk új relációkat a régi relációkból. Az adatoknak egy jól strukturált halmaza, amelyből információ

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin

ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin 1. Alapfogalmak...1 1.1. Adat... 1 1.2. Információ... 1 1.3. Egyed, Tulajdonság, Kapcsolat... 1 1.4. Adatmodellek... 2 1.5. Adatbázis (DATABASE, DB)... 3 2. A relációs

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT

ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai Kar Nappali Tagozat ADATBÁZIS-KEZELÉS FÉLÉVES FELADAT NÉV: MÁK VIRÁG NEPTUN KÓD: A DOLGOZAT CÍME: Jani bácsi székadatbázisa Beadási határidő: 14. oktatási hét

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv. Verzió : 1.0 draft Kiadás : Oldal: 1 / 10

Felhasználói kézikönyv. Verzió : 1.0 draft Kiadás : Oldal: 1 / 10 Felhasználói kézikönyv Verzió : 1.0 draft Kiadás : 2014.09.01 Oldal: 1 / 10 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezető... 3 1.1 Koncepció és alkalmazás... 3 1.2 Előny... 3 2 Bejelentkezés... 4 3 Bejelentés választás,

Részletesebben

mobil alkalmazás rész 1: CSATLAKOZTATÁS

mobil alkalmazás rész 1: CSATLAKOZTATÁS Üdvözöljük a Robzone II. verzió mobilalkalmazásban. Regisztráljon, párosítsa a Duoro X CONTROL robotporszívóját az alkalmazással és kezelje kényelmesen bárhonnan. A robotporszívó az alkalmazással történő

Részletesebben

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

8. előadás. Az ER modell. Jelölések, az ER séma leképezése relációs sémára. Adatbázisrendszerek előadás november 14.

8. előadás. Az ER modell. Jelölések, az ER séma leképezése relációs sémára. Adatbázisrendszerek előadás november 14. 8. előadás Jelölések, az Adatbázisrendszerek előadás 2016. november 14., és Debreceni Egyetem Informatikai Kar Az előadások Elmasry & Navathe: Database Systems alapján készültek. 8.1 Egyedtípusok Definíció

Részletesebben

Adatbázisok. 4. gyakorlat. Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása szeptember 24.

Adatbázisok. 4. gyakorlat. Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása szeptember 24. Adatbázisok 4. gyakorlat Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása 2014. szeptember 24. 2014. szeptember 24. Adatbázisok 1 / 20 Az adatbázisok szolgáltatásai

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Tevékenységek tervezése Gantt diagramm

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Tevékenységek tervezése Gantt diagramm ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Tevékenységek tervezése Gantt diagramm TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE Fel kell vázolni egy lehetséges tevékenység sorozatot, egyfajta megoldást, illetve elvárt eredményt, amit a célrendszerrel

Részletesebben

Temporális adatbázisok. Kunok Balázs szakdolgozata alapján

Temporális adatbázisok. Kunok Balázs szakdolgozata alapján Temporális adatbázisok Kunok Balázs szakdolgozata alapján Miért? Döntéshozatalok körülményeinek meghatározása. Nem csak az a lényeges, hogy hogyan változott az adat, hanem az is, hogy miért. Adatok helyreállíthatók

Részletesebben