Prostitúció, emberkereskedelem
|
|
- Marcell Kerekes
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem Prostitúció, emberkereskedelem Fehér Lenke 1. Bevezetés 1 Az emberkereskedelem amely amellett, hogy rendkívül súlyos bűncselekmény, az emberi jogok, az emberi méltóság súlyos megsértése is az utóbbi néhány évtizedben a nemzetközi figyelem középpontjában áll, s az ellene való küzdelem, a nemzetközi fellépés gondolata több jelentős nemzetközi és európai dokumentumban is megfogalmazódott és testet öltött. A nemzetközi emberkereskedelem ugyanakkor a határokon átívelő, szervezett bűnözés részét is képezi, amely óriási profitot termel a szervezett bűnözői csoportoknak. Ma már nem kétséges, hogy e jelenséggel szemben fokozott fellépésre, nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. Ez magában foglalja többek között a jogharmonizációt, a sztenderdizált adatgyűjtést, az információáramlást, a tapasztalatok megosztását, illetve a legjobb gyakorlatok egymás közötti kicserélését, valamint az áldozatok segítését, és az áldozattá válás megelőzésére való törekvést. Az emberkereskedelem bűncselekménye a nők elleni erőszak részének tekintendő, 2 hiszen a prostitúciós célú emberkereskedelem áldozatai elsősorban nők és gyermeklányok. Ha visszatekintünk a nemzetközi erőfeszítések történetére ezen a területen, azt láthatjuk, hogy az első, e tárgyban született egyezmények az ún. fehér rabszolgaságról, a nők és gyermekek áldozattá válása ellen próbáltak fellépni. A későbbi egyezmények hatóköre ugyan már mindkét nemre kiterjed tehát nők és férfiak egyaránt lehetnek emberkereskedelem áldozatai, a politikai deklarációk és a kutatások azonban hangsúlyozzák a probléma gender-dimenzióját, azaz, hogy az áldozatok túlnyomó többsége nő, illetve leánygyermek a kommerciális szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem esetében. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években nagy számban előforduló, ún. kényszermunkára, rabszolgasághoz hasonló gyakorlatra irányuló emberkereskedelem áldozatai között is igen sok a nő, bár a férfi áldozatok száma itt jelentős. Ez utóbbi területen jelenleg számos kutatás folyik, amelyek révén majd pontosabb adatokat nyerhetünk a nemek 1 A tanulmány az OTKA támogatásával készült (nyilv. szám: 46973). 2 Lásd az Európa Tanács 2002 évi 5. sz. ajánlás a tagállamok felé a nőknek az erőszakkal szembeni védelméről című dokumentuma mellékletének, 1. d.) pontját. 211
2 Szerepváltozások közötti megoszlásról, az e csoportba tartozó bűncselekmények sértettjei körében. Az emberkereskedelem problémája összefonódik egy sor más jelenséggel. Így pl. az illegális migráció vagy az embercsempészés során, a kiszolgáltatott helyzetű személyek körében fokozott a veszélye az emberkereskedelem áldozatává válásának is. A világ globalizálódik, s a gazdaság földrajzilag egyenetlen, helyenként lassú, míg másutt kiemelkedő volumenű fejlődése, területileg is koncentrálja a tőkét, az ipart, a munkalehetőségeket. Ez helyenként magasabb életszínvonalat, életnívót és fokozott munkaerő-keresletet eredményez, míg a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű régiókban nagy volumenű, szabad munkaerőkapacitást, munkaerő-kínálatot indukál, ami szervezett vagy szervezetlen, legális vagy illegális módon áramlik a kiemelt és vonzó munkaerőpiacokra. Az Európai Unión belül, az ún. Maastrichti Szerződés (1992) célkitűzéseinek sorában szerepel többek között egy olyan belső piac, amelyet az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése jellemez. A nem uniós országok viszonylatában azonban a munkaerő szabad mozgása természetesen nem érvényesül ennyire korlátlanul. Az ún. Amszterdami Szerződés (1997) szerinti egyik cél: az Unió fenntartása és fejlesztése a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. Az EU folyamatosan törekszik arra, hogy megfelelő politikát, stratégiát dolgozzon ki a bevándorlás problémáinak kezelésére. A Bizottság különösen az illegális bevándorlásra vonatkozó közös politikáról szóló 2001-es közleményében hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlás kérdését olyan átfogó megközelítéssel kívánja kezelni, amely a migrációs folyamat valamennyi, különböző szakaszával foglalkozik. 3 Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az emberkereskedelemnek az illegális migrációval való összefüggése, nem jelenti azt, hogy az emberkereskedelem minden áldozata illegális migráns lenne vagy, hogy minden illegális migráns emberkereskedelem áldozatává válik. Az összefüggés abban áll, hogy az illegális migránsok kiszolgáltatottságuk okán veszélyeztetettebbek, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy ilyen bűncselekmény áldozatává válnak. A migráció, illetve a munkaerő vándorlása elé kerülő mennyiségi és minőségi korlátokat az illegális migrációból, valamint az illegális migránsok munkáltatásából hasznot húzó bűnözők és bűnöző szervezetek igyekeznek áthidalni. A határokon átívelő, szervezett bűnözés elleni fellépés rendkívüli 3 Az Európai Bizottság közleménye a harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól {SEC(2006) 964} {SEC(2006) 965} {SEC(2006) 1010} /* COM/2006/0402 végleges */ 212
3 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem fontosságú kérdés, amely szoros európai és világméretű összefogást tesz szükségessé. Az emberkereskedelem jelenségének, okainak vizsgálata során, hosszú távon nem mellőzhető a prostitúciós célú emberkereskedelem, s ennek kapcsán érintőlegesen a prostitúció, és az arra épülő kizsákmányoló jellegű cselekmények vizsgálata sem. Mint ismeretes, a prostitúciós célú emberkereskedelem áldozatai elsősorban és szinte kizárólagosan nők és gyermekek. Az utóbbi években azonban a kényszermunkát célzó emberkereskedelem is a figyelem, a kutatások középpontjába került, s e területeken a becslések és a kutatások alapján számottevő a férfiak viktimizációja is. A gender-orientált szemléletmód tehát a jelenség további fontos aspektusaira is ráirányíthatja a figyelmet. Az emberkereskedelemmel kapcsolatban egységes az álláspont, így a világ szinte minden országában súlyos bűncselekménynek tekintik és pönalizálják. A prostitúcióra ráépülő magatartások zöménél is hasonló a helyzet, ám a prostitúcióról vallott eltérő álláspontok miatt, nincs teljes egyetértés a jelenség megközelítését illetően. A továbbiakban először a prostitúció európai szabályozási modelljeiről, a magyar szabályozás problémáiról, a kereslet szerepéről, majd ezt követően az emberkereskedelem fogalmáról, illetve a probléma hazai helyzetéről (a statisztika és az empirikus kutatás tükrében) szeretnék rövid, összefoglaló áttekintést adni. 2. A prostitúció 2.1. A prostitúció szabályozása Európában A prostitúció jelenségét az országok egy része eltűri vagy engedélyezi, más része korlátozza, vagy éppen tiltja. A prostitúció szabályozása során tehát az egyes országok a prohibicionista (tiltó), a reglementált (bizonyos keretek között engedélyező és szabályozó) vagy az abolicionista (a szabályozás ellen fellépő) modellt, illetve ezek új vagy kombinált formáit alkalmazzák. 4 Az utóbbi évtizedben az ún. holland és a svéd modell szabályozási rendszerének, filozófiájának alapjai és az emberkereskedelemre gyakorolt hatásának a tanulmányozása állt a figyelem homlokterében. Mint ismeretes, egyes országok, így pl. Hollandia, tradicionálisan a reglementált modell híve. E modellt azonban folyamatosan korszerűsítik, szabályozzák, így mára már szinte legalizált modellnek is nevezhetnénk. A szabályozás filozófiájának lényege a szexuális szolgáltató szektor legális, kereső foglalkozásként történő elismerése, s ennek révén, a szexuális szolgáltatást végző függetlenítése a kizsákmányolástól. A szexuális szolgáltatás pénzkereső foglalkozásként történő elismerése valóban javít valamit a prostituáltak marginalizált helyzetén. Nem 4 A szabályozási modellekről részletesen lásd Fehér (2006). 213
4 Szerepváltozások mellékes körülmény ugyanakkor az sem, hogy a korábbi, a prostitúciót kizsákmányoló személyek helyére olyan, a prostitúció infrastruktúráját, üzleti hátterét biztosítani képes, üzletemberek lépnek, akik e tevékenység megszervezéséből, menedzseléséből élnek. (A korábbi, kizsákmányoló jellegű bűncselekmény elkövetője tehát a prostitúció legalizálásával szintén legális vállalkozóvá, üzletemberré vált.) Ez a megváltozott szemlélet és struktúra sem tudta azonban teljesen kiküszöbölni az illegális prostitúciót és annak holdudvarát. Kiemelést érdemel azonban, hogy a prostitúció legalizálásával egyidejűleg, az emberkereskedelem elleni küzdelemnek is sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a holland modellt alkalmazó országokban. A svéd modell alapja az előbbiektől teljesen eltérő, újszerű megközelítés. Annak ellenére, hogy ezt a modellt a nemzetközi irodalom nem ritkán prohibicionistának tartja, a svédek maguk, abolicionistának tekintik, és erre meg is van minden okuk. Az előbbi érvelésben is van azonban némi igazság. 1. A svéd szabályozási modell csak azon az alapon tekinthető prohibicionistának, hogy valamit tilt, nevezetesen a prostituált szolgáltatásának az igénybe vételét. Viszont attól nem klasszikusan prohibicionista, hogy nem magát a prostitúciót tiltja. Nézetem szerint tehát fordított prohibicionista, mert a kliens (nem pedig a prostituált) magatartását bünteti. 2. Ugyanez a szabályozás viszont azért tekinthető abolicionistának, mert a prostitúció szabályozása eltörlésének a híve, egy modern, neo-abolicionista szemlélet alapján. Megjegyzendő, hogy Svédországban január 1-jén lépett életbe a nők integritásának súlyos veszélyeztetéséről szóló törvény. 5 Ez kimondja, hogy a prostitúció a nők és a gyermekek ellen elkövetett erőszak egy formája. A svéd Büntető Törvénykönyv 6 értelmében, a szexuális szolgáltatások vásárlása, illetve az arra tett kísérlet bűncselekménynek számít, és pénzbírsággal vagy maximum hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A kerítés bűncselekménye viszont négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 7 Ezzel szemben a prostituált cselekménye nem büntetendő, sőt a prostituáltak számára képzési és munkáltatási programok állnak rendelkezésre, amelyek segítik a prostitúciós életformából történő kilépést július 1-jétől lépett életbe Svédországban a szexuális célú emberkereskedelmet bűncselekménnyé minősítő szabályozás, amelyet 2004-ben kiterjesztettek a más céllal megvalósított emberkereskedelemre is. A cselekmény szankciója kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. A svéd modell filozófiája véleményem szerint rendkívül korszerű, amely az emberi jogok, az emberi méltóság tiszteletén alapul. E szemlélet alapján a 5 Kvinnofridslagstiftningen 6 Svéd Btk. 6. fejezet Svéd Btk. 6. fejezet,
5 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem szexuális szolgáltatás nem lehet árucikk. A mindeddig anonim kliensre (aki a kereslet oldalt testesíti meg) történő rámutatás, s az ezzel járó társadalmi stigma, elgondolkodtatja az embereket arról, hogy vajon helyesen cselekszenek-e, amikor pénzért úgy vásárolnak szexuális szolgáltatást, mint azt bármely más árucikk, illetve szolgáltatás esetében tenni szokták. Ez a szolgáltatás ugyanis alapvetően más, mint a többi, mert az ember testét, mint árucikket ajánlja fel. A kliens magatartásának, a kereslet problémájának a felvetése olyan hatással jár, amely a kérdéssel kapcsolatban felelős magatartásra késztet. Ez pedig, ha rövid távon nem is, de hosszú távon minden bizonnyal megváltoztatja az emberek mentalitását, szokásait, értékrendjét. A fentiekben, dióhéjban ismertetett, kétféle szabályozás előnyeit és kritikus pontjait számosan értékelik és vitatják. A holland modell filozófiáját nem mindenki értékeli egyöntetűen pozitívan. A modell rendkívül pragmatikus. Legfőbb erényeként a legális, ezért átláthatónak feltételezett rendszert tekintik. Mások szerint, az emberkereskedelem elleni küzdelem szempontjából a svéd modell nagyon hatékony. A kliens magatartásának szankcionálása miatt ugyanis megváltozik az ebbe a régióba irányuló emberkereskedelem volumene, radikálisan csökken a külföldi prostituáltak száma. Vannak azonban olyan vélemények, melyek szerint elsősorban a prostitúció utcai, nyílt, látható formái tűnnek el, s az új szabályozás nem megszünteti, hanem inkább csak illegalitásba, zárt helyekre tereli a prostitúciót (zárt klubok, táncos szórakozóhelyek, hajók), tehát megváltoztatja a kínálati szokásokat, illetve esetlegesen átcsoportosítja, áthelyezi a keresletet más országokba. Mindkét előbb említett modell mellett és ellen sorakoztatnak fel érveket, illetve ellenérveket. Magam inkább a svéd abolicionista modell híve vagyok. A kritikai megállapítások ellenére úgy vélem, vitathatatlan, hogy ez a modell új szemléletet hozott, amely termékenyítőleg hatott a gondolkodás irányára, és ennek nyomán, több országban is hangsúlyozottan megjelent a kereslet elleni fellépés igénye A prostitúció hazai szabályozása Tagadhatatlan tény, hogy a prostitúció és a prostitúcióra ráépülő kizsákmányoló jellegű cselekmények, valamint az emberkereskedelem között számos összefüggés mutatható ki. A prostitúció szabályozási modelljének ugyanakkor jelentős szerepe van az emberkereskedelem jelenségének alakulására is. A prostitúció szabályozási modelljét tekintve, a magyar megoldás nézetem szerint felemásra sikerült, s ennek következményei számos területen bizonytalanságot eredményeznek. Az elvi problémák közül elsősorban azt emelném, ki, hogy a prostitúció szabályozási modellje ún. korlátozott abolicionista. A szabályozásnak meg kellett volna maradnia az abolicionizmus keretei között, mivel Magyarország ratifikálta az emberkereskedés és mások 215
6 Szerepváltozások prostitúciója kihasználásáról szóló ENSZ Egyezményt (New Yorki Egyezmény). 8 Az Egyezmény bevezető részében kimondja, hogy a prostitúció és az azt kísérő rossz, a prostitúció céljait szolgáló emberkereskedés az ember személyi méltóságával és értékével összeegyeztethetetlen és veszélyezteti az egyén, a család és a társadalom jóllétét. A magyar szabályozás során, nézetem szerint, a törvényalkotó 9 a prostitúció jelenségét nem komplexen, hanem elsősorban közrendvédelmi szempontból közelítette meg. Ennek megfelelően, a cél az volt, hogy a jelenség területi és tartalmi kereteinek a megállapításával, a prostitúció megfelelő korlátok közé kerüljön, az utcákról eltűnjön, illetve kiszoruljon a jogszabály által körülírt, definiált védett övezetekből. Az ily módon létrejött, a prostitúcióra vonatkozó szabályozás keretei azonban inkább elviek, mint pragmatikusak voltak. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvény (a továbbiakban Szbtv.), azzal, hogy nem csupán a (prostitúciótól) védett övezeteket határozza meg, hanem az önkormányzatok számára lehetővé, illetve bizonyos esetekben kötelezővé teszi az ún. türelmi zónák kijelölését, nézetem szerint túllépett az abolicionista modellek keretein, és átlépett az ún. reglementáris rendszerű modell keretei közé. Mint ismeretes ugyanis, a reglementációs rendszer abból indul ki, hogy a prostitúciót illetően a teljes tiltás reménytelen és eredménytelen, ezért (a prostitúciót szükséges rossznak tekintve) megpróbálja azt szabályozni, korlátok közé szorítani. A joghátrányt ez a modell sem iktatja ki teljesen, csak késlelteti, hiszen a büntető szankcióra mint végső eszközre sor kerül akkor, ha a közbeiktatott szabályozást, a kontroll elemeit nem tartják tiszteletben. A reglementációs rendszer azzal, hogy bordélyházakba, speciális negyedekbe tereli a prostitúciós tevékenységet (távol a közintézményektől), s meghatározott feltételekhez köti annak gyakorlását (felnőtt korúság, egészségügyi kontroll), azt bizonyos fokig ellenőrzés alatt tudja tartani. A korlátozó jellegű szabályozás ugyanakkor erősíti azt a benyomást, hogy olyan, társadalmilag elfogadott jelenségről van szó, amely már több, mint a jelenség passzív eltűrése. Ha a prostitúció bár korlátok között is de engedélyezett, akkor ez azt jelenti, hogy a prostituált egy lépést tett a legalitás felé. Sajnálatos módon azonban bár nemkívánatos következményként vele együtt a legális szférába kerülhet a prostitúció üzleti hátterét, infrastruktúráját biztosító üzletember, a futtató is. A filozófiai, emberi jogi megközelítés problémáin túl, a törvény által szabályozott jelenséggel, illetve a törvény értelmezésével kapcsolatban számos 8 Convention for the Suppression of the Traffic in Persons and of the Exploitation of the Prostitution of Others. (New York, 21 March, 1950) 9 A folyamat leírását lásd bővebben Borai (2003) tanulmányában. 216
7 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem probléma merült fel. E kérdések közül, néhánnyal az Alkotmánybíróság (AB) is foglalkozott. 10 Problémát okozott a türelmi zónák kijelölése körüli bizonytalanság, az önkormányzatok vonakodása a zónák kijelölésétől, illetve a néhány kijelölt övezet esetében a helyi lakosság tiltakozása. Gyakorlati problémaként merült fel a védett övezetek fogalmának értelmezése is, s a hatóságok ebben hosszú ideig semmiféle gyakorlati segítséget nem nyújtottak. Így a hatóságok a valóságban igen keveset tettek annak érdekében, hogy a prostituáltak jogszerűen elkerülhessék a védett övezetek határait, ami növelte az ilyen szabálysértések kockázatát. Az utóbbi egy-két évben a prostituáltak bátorítást kapnak az egyéni vállalkozói engedély kiváltására, az adózás érdekében. A türelmi zónák kijelölésének elmulasztása kérdéseivel 2003-ban az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH) 11 is foglalkozott és jelentést készített 12. A jelentés leszögezi, hogy a jogbiztonság elvét sérti, ha egy jogszabály rendelkezései félreérthetőek vagy eltérően értelmezhetőek. Az általános helyettes összességében megállapította, hogy mindazok a települési önkormányzatok, amelyek az Szbtv. 8. (1) bekezdésében 13 és 62. (4) bekezdésében 14 megállapított kötelezettségüket nem teljesítették, törvénysértő mulasztás állapotát idézték elő. Ez a törvénysértő mulasztás és az ennek következtében előálló jogbizonytalanság alkotmányos visszásságot okoz a prostituáltak törvényben legalizált jogaival és törvényes érdekeivel összefüggésben. 15 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese továbbá azt is javasolta a belügyminiszternek, hogy dolgozzon ki koncepciót a közterületi prostitúció jogállami követelményeknek megfelelő szabályozása érdekében, valamint az új koncepció alapján dolgozza ki a közterületi prosti- 10 Pl. 2/2001. (I. 17.) AB határozat; 55/2003. (XI. 13.) AB határozat; 54/2003. (XI. 13.) AB határozat. 11 OBH 4007/2003. Lásd: Példatár. Válogatás az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak jelentéseiből. A 2002-ben iktatott ügyek. (Letöltés dátuma: nov. 13.) 12 A jelentést Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese készítette (1) Az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy türelmi zónát jelölhet ki. Kivételesen ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges több türelmi zóna is létesíthető. A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az lélekszám feletti települések esetében (4) Ha a prostitúció tömeges (4. j) pont), az lélekszám feletti település önkormányzatának képviselőtestülete (fővárosban a fővárosi közgyűlés) a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, ha pedig a jelenség a törvény hatálybalépése után válik tömegessé, ennek megállapításától számított kilencven napon belül köteles a türelmi zóna kijelöléséről a rendeletet megalkotni. A türelmi zóna helyének kijelölése tekintetében egyetértési jogot gyakorolnak azok a kerületi önkormányzatok, amelyek az egyeztetés során vállalják, hogy a saját területükön türelmi zónát alakítanak ki. 15 A törvényi rendelkezés ellenére a türelmi zónák kijelölésének elmulasztása sérti a prostituáltak jogait. 217
8 Szerepváltozások túció kérdéseit a jogállami jogbiztonság követelményeinek megfelelően szabályozó normaszöveget. (OBH 4007/2003) Az előbbiekből látható tehát, hogy a szabályozás sem filozófiai síkon, sem a gyakorlati jogértelmezés, sem annak végrehajtása szempontjából nem tekinthető megfelelőnek és egyértelműnek. Tekintve, hogy a törvényalkotó egy majdnem teljesen reglementált rendszer kereteit vázolta fel, de kizárólag az egyéni prostitúciót engedélyezte, meglehetősen sok kérdőjelet hagyott. Ezek egyike, és ez szerintem a legfontosabb, hogy a törvény szellemisége nem egyeztethető össze az emberkereskedelem és mások prostitúciója kizsákmányolásának elnyomása tárgyában született nemzetközi egyezmény, a New Yorki Egyezmény cikkével, 17 amely tiltja a prostituáltak speciális regisztrálását, különleges ellenőrzését. A hazai szabályozás túlmegy az abolicionizmus határain, amelynek lényege a prostitúcióra vonatkozó szabályozás eltörlése. Mint ismereretes, az abolicionista rendszer nem magát a prostitúciót szünteti meg, hanem a prostitúció feletti hatósági kontroll gyakorlását, azaz a szabályozott rendszert törli el. Az abolicionista álláspont szerint a prostituált helyzete a nyilvánosházban olyan, mint a rabszolgáé, s a prostitúcióval való kereskedés pedig egyértelműen emberkereskedelem. Ennek jegyében, ellenzi a prostitúció gyakorlására szolgáló helyek hivatalos kijelölését, a kötelező regisztrációt és a prostituáltak kötelező orvosi vizsgálatát. E nézet szerint nem a prostitúciót magát kell szabályozni vagy visszaszorítani, hanem annak harmadik személy általi kizsákmányolását, továbbá a köznyugalmat zavaró prostitúciót kell tiltani és büntetni. A prostituáltat áldozatnak tekinti, és hangsúlyozza a nemek közötti egyenjogúságot. (Fehér, 2007) A magyar szabályozás, deklaráltan korlátozott abolicionista, azaz a vegyes szabályozási modellek közé tartozik. Nézetem szerint azonban, a jelenlegi magyar modell, amely bár szándékai szerint korlátozott abolicionista, szellemiségében inkább reglementáris. Sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy a magyar megoldás ténylegesen, a valóságban inkább kaotikusnak nevezhető. Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi rendszer nem megfelelő. Ezért a prostitúció kérdését és a hatályos szabályozást egyaránt feltétlenül felül kell vizsgálni, széles társadalmi vitát kell folytatni e kérdésekről a civilszervezetek, a jogvédő szervezetek, valamint a prostituáltak érdekvédelmi szervezeteinek a bevonásával. Szembesíteni kell a szabályozás lehetséges módozatait az emberi jogi egyezmények, nemzetközi dokumentumok tartalmával, a gyermekek jogainak védelmével. Foglalkozni kell a svéd modell gyakorlati ta- 16 A New Yorki Egyezményt Magyarország az évi 34. törvényrendelettel ratifikálta Cikk: A jelen Egyezményben részes Felek kötelesek az összes szükséges intézkedést megtenni minden hatályos törvény, szabályzat vagy igazgatási gyakorlat hatályon kívül helyezésére vagy eltörlésére, amely szerint a prostitúcióval foglalkozó vagy azzal gyanúsított személyek különleges nyilvántartásba tartoznak magukat vétetni, külön igazolvánnyal kell rendelkezniük, vagy különleges ellenőrzési vagy bejelentési előírások alá esnek. 218
9 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem pasztalataival, és figyelembe kell venni a keresletet megcélzó intézkedések lehetséges módozatait A magyarországi empirikus vizsgálat és eredményei A prostitúció jelensége és gyakorlásának körülményei ugyan vitatottak Magyarországon, a prostitúció körüli élősdi jellegű cselekmények fogalma és büntetőjogi szabályozása azonban megfelelő. A joggyakorlat, jogértelmezés kérdései azonban itt sem nevezhetők teljesen problémamentesnek. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) 2004 és 2006 között kutatást folytatott a magyarországi prostitúció és emberkereskedelem témakörében. A kutatás középpontjában, (amely 220 akta empirikus vizsgálatát is magában foglalta) az állt, hogy a prostitúcióval kapcsolatos szabályozás, a büntetőpolitika változása és ellentmondásossága mennyiben hatott a bűncselekmények elkövetési gyakoriságára, azok formáira, és hogyan érintette a prostitúcióra épülő egyes bűncselekmények megítélését. A kutatás a prostitúció európai és hazai jogi helyzetének rövid, elméleti jellegű áttekintésén túl, empirikus vizsgálat keretében a prostitúció körüli élősdi jellegű cselekmények (a Btk ában foglalt üzletszerű kéjelgés elősegítése, a Btk ában foglalt kitartottság, a Btk ában foglalt kerítés bűncselekménye) problematikájával is foglalkozott. Mindhárom bűncselekmény szoros kapcsolatban áll a prostitúcióval, jellemzően azt kizsákmányolja, abból hasznot húz. 18 A kutatás adatai alapján a prostitúció átstrukturálódására lehet következtetni, ami nagy valószínűséggel a prostitúció szabályozási modelljének problémáira vezethető vissza. A prostitúció megjelenési formáival kapcsolatban, jellemzőnek mondható a magánlakásokban, burkolt hirdetés alapján zajló prostitúció. Emellett gyakori a magánlakásban történő, valamint az utcai prostitúció gyakorlásának a kombinálása is, amelynek oka a kliensek változó forgalmának a kiegyensúlyozására való törekvés. Igen elterjedt jelenség a szexuális szolgáltatások és szolgáltatók interneten keresztül történő reklámozása, illetve hirdetése, valamint a virágnyelven megfogalmazott újsághirdetések közreadása a kliensek elérésére. A magánlakásban folyó prostitúció esetén gyakori a lakásnak egy prostituált által történő bérbe vétele, majd a lakáshasználat, -bérlet és a lakásrezsi megosztása más prostituáltakkal. Más, szervezettebb konstrukcióban viszont egy személy látja el a szervezési, hirdetési, vezetési és egyéb feladatokat, s a többieket is ő alkalmazza. A törvényi tilalom ellenére, egyes üzletek a legális tevékenység mellett, illegális melléktevékenységként szexuális szolgáltatást is nyújtanak. Így pl. 18 A Büntető Kollégium (BK) 172. számú (1997. V. 26.) kollégiumi állásfoglalással módosított, BK 109. számú állásfoglalás az üzletszerű elkövetés megállapítása szempontjából a prostitúcióhoz való szoros kötődés mint jellemző körülmény alapján az üzletszerű kéjelgés elősegítését, a kitartottságot, és a kerítést hasonló jellegűeknek tekinti. 219
10 Szerepváltozások egyes masszázs vagy erotikus masszázs szolgáltatást nyújtó szalonokban is előfordul esetenként szexuális szolgáltatás nyújtása, de találkozhatunk ilyen esetekkel az éjszakai bárokban, klubokban és más szórakozóhelyeken is. A legálisan masszőrként, táncosnőként, pultosként alkalmazott személyek egy része a legális foglalkozáson kívül, üzletszerű kéjelgést is folytatott, a tulajdonos vagy az üzletet üzemeltető szervezésében. Előfordult, hogy a cselekmény lelepleződéséig viszonylag hosszabb ideig, akár több évig is zajlik e tiltott tevékenység, a bordélyház üzemeltetése. A vizsgált mintában nagy számban fordultak elő olyan esetek, amikor az elkövetők a fiatal lányokat közvetlenül a különböző intézetekből, nevelőotthonokból toborozták, vagy közvetve, már beszervezett társaik felhasználásával győzték meg őket. Sajnos, az sem volt egyedi eset, hogy korábbi intézeti neveltek szervezték be társaikat, prostitúció céljára. Az ilyen és hasonló jelenségek ellen, sürgető megelőző intézkedéseket kell tenni. A prostitúcióból elsősorban nem a prostituált profitál, hanem mindazok, akik biztosítják a prostitúció hátterét, körülményeit, infrastruktúráját, klienseit. A mások prostitúciójából származó jövedelemből él a kitartott is, akit a közvélemény, de még a jogi szakma egyes reprezentánsai is hajlamosak a prostituált védelmezőjének, a közöttük levő viszonyt pedig egyértelműen konszenzusos viszonynak tekinteni. 19 Ez különösen azért anakronisztikus, mert a bírói gyakorlat nem tekinti halmazatnak, ha a kitartott több személlyel is kitartatja magát, akár egyidejűleg is. A kitartók számát a büntetés kiszabása során veszi figyelembe a joggyakorlat. A prostitúcióra szinte mindig ráépülnek az élősdi jellegű bűncselekmények. Ez alól sajnálatos módon egyik prostitúciót szabályozó modell sem mentes teljes mértékben. Még a sokak által előnyösnek vélt reglementált modell (amely a prostituált szolgáltatását, bármely más szolgáltatáshoz hasonlóan, legalizálja, pénzkereső foglalkozásként ismeri el) sem tudja kiszűrni teljes mértékben a prostituált ilyen jellegű kiszolgáltatottságát. Sőt, a prostitúció infrastruktúrája más által történő biztosításának az engedélyezésével, a prostitúciós szolgáltatás mellett, olyan magatartásokat is legalizál, és az üzleti szférába emel, amelyet más szabályozási modellek bűncselekménynek tekintenek. 20 Ez a prostitúció legalizálásának, a prostituált viszonylagos függetlenségének és a prostitúció jövedelemszerző tevékenységként történő elismerésének a következménye (vagy úgy is fogalmazhatnánk, az ára). 19 A kitartó és a kitartott rendszerint közös megegyezéssel folytatja bűnös tevékenységét, amelyből nem feltétlenül csak a kitartottnak származik haszna, hanem kölcsönös előnyökkel jár (a kitartó védelmet biztosít a kitartottnak stb.). Ezért csak az adott ügy körülményeihez képest bírálható el, hogy a kitartó sértettnek tekinthető-e. A Legfelső Bíróság 3/1999. büntető jogegységi határozata. 20 Pl. a bordélyház működtetése, ahhoz anyagi eszközök szolgáltatása stb. 220
11 3. Az emberkereskedelem 3.1. A szabályozás háttere Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem A prostitúció kizsákmányolása kapcsán, elkerülhetetlenül beszélnünk kell az emberkereskedelemről is. A prostitúcióra jellemző, hogy globalizált, kiterjedt jelenség, amelynek rendkívül nagy a mobilitása. A migráns prostitúció szerepe igen jelentős, hiszen a prostitúciós szolgáltatás szektora a kliensek érdekében igényli a változatosságot, a szolgáltatók folytonos cseréjét, megújulását. A kereslet-kínálat viszonya hatást gyakorol erre a szektorra is. A kutatások adatai szerint, a prostitúció szabályozási modelljei kialakításának, illetve a gyakorlatban történő érvényesülésének, a kontrollnak is jelentős szerepe van az emberkereskedelem megelőzésében. Így pl. az előzőekben bemutatott svéd modell bevezetése jelentősen visszaszorította mind a prostitúció, mind pedig az emberkereskedelem volumenét. Két évvel az új modell alkalmazását követően a prostituáltak száma felével, a kliensek száma háromnegyedével csökkent (Ekberg, 2001). A svéd álláspont szerint a nemzetközi emberkereskedelem nem virágozna a helyi prostitúciós piacok nélkül. A prostitúció és az emberkereskedelem ugyanis feltételezi a keresletet. Ha egyesek nem tekintenék magától értetődőnek, hogy a nőket és a gyermekeket adják-veszik és kizsákmányolják, akkor sem a prostitúció, sem az emberkereskedelem nem létezne többé (FACTSHEET, 2004). Az utóbbi néhány évben, mint azt már említettem, az emberkereskedelem problémája a korábbinál sokkal intenzívebben a figyelem középpontjába került, és a nemzetközi szervezetek keretében több, jelentős dokumentum is megfogalmazásra került. Ezek sorában kiemelkedő jelentőségű az ENSZ Transznacionális Szervezett Bűnözésről szóló Egyezménye és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, így az emberkereskedelem tárgyában született Jegyzőkönyv 21 (továbbiakban ENSZ Jegyzőkönyv) létrejötte. Emellett óriási jelentőségű az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló Egyezményének 22 (továbbiakban Európai Egyezmény) a megszületése is, mely február 1-jén lépett hatályba. 23 Az Európai Egyezmény, elismerve és rendkívül nagy jelentőségűnek tartva az ENSZ Jegyzőkönyv érdemeit, elfogadta az emberkereskedelem abban szereplő definícióját. 21 Protocol to Prevent, Suppress and Punish Trafficking in Persons Especially Women and Children, Supplementing the United Nations Convention against Transnational Organised Crime (2000.). 22 The Council of Europe Convention on Action against Trafficking in Human Beings (2005). 23 Az Európai Egyezményt 22 Európai Bizottságban képviselt ország írta alá: Andorra, Belgium, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, San Marino, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Ukrajna és az Egyesült Királyság. 221
12 Szerepváltozások Az Európai Egyezmény tehát átveszi az ENSZ vonatkozó jegyzőkönyvének definícióját, és sok vonatkozásban azonosul a kitűzött célokkal is, azonban nézetem szerint, helyenként más hangsúlyokat állapít meg. Az Európai Egyezmény az emberi jogi, a nemek közötti esélyegyenlőség kérdéseit helyezi a figyelem középpontjába, illetve ugyanezen az alapon a sértett védelme és segítése szempontjait tartja kiemelkedően fontosnak, emellett az Egyezmény hatékony ellenőrző rendszerének a kidolgozására is nagy hangsúlyt helyez. Utóbbi, azaz az ún. monitoring rendszer létrejöttére 2009 januárjában kerül sor, amint a GRETA 24 tagjait megválasztják. Az Európai Egyezmény az emberi jogi, az esélyegyenlőségi kérdésekre fókuszál, amikor többek között célul tűzi ki: az emberkereskedelem megelőzését és az ellene való harcot a nemek közötti esélyegyenlőség garantálásával, illetve a sértett emberi jogainak védelmét, a sértett védelméhez és segítéséhez szükséges megfelelő keretek kijelölését a nemek közötti egyenlőség garantálásával, s a hatékony nyomozás és bűnüldözés biztosításával. Az Európai Egyezmény felhívja a részes államokat, hogy alakítsanak ki és szilárdítsanak meg hatékony politikát és programokat az emberkereskedelem megelőzésére. Ennek eszközei között említi a kutatást, az információáramlás elősegítését, a figyelemfelkeltő és oktató kampányokat, a társadalmi és gazdasági kezdeményezéseket, valamint a tréning programokat, különösen az emberkereskedelem szempontjából veszélyeztetett személyek, valamint olyan szakemberek számára, akik az emberkereskedelemmel kapcsolatba kerülnek. 25 E programok megvalósítása során, az emberi jogi megközelítést, a gender mainstreaming alkalmazását és a probléma megközelítését illetően, a gyermekek iránti érzékenységet tartja kiemelkedően fontosnak. 26 Az Európa Tanács évi széleskörű és rendkívül sikeres kampánya ráirányította a figyelmet a nők elleni erőszak, valamint az emberkereskedelem problémájára. A kampány során, tizenegy regionális szeminárium került megrendezésre az Európa Tanács tagállamaiban, s ezek keretében, többek között a megelőzés kérdéseit, az áldozatok emberi jogainak védelme és az elkövetők felelősségre vonása érdekében tett intézkedések hatékonyságát vitatták meg a résztvevők. 24 Group of Experts on Action against Trafficking in Human Beings (GRETA) 25 ET Emberkereskedelem elleni egyezmény 5. cikk 2. pont 26 ET Emberkereskedelem elleni egyezmény 5. cikk 3. pont 222
13 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem 3.2. A kereslet szerepe az emberkereskedelemben A kereslet elleni fellépés gondolata már 2002-ben, az ún. Brüsszeli Nyilatkozatban 27 is megfogalmazódott, akként, hogy a figyelemfelkeltés körében olyan kampányokat tart szükségesnek, amelyek az emberkereskedelem keresleti oldalát célozzák meg. 28 Ez a gondolat a svéd modell filozófiája nyomán, ismét a figyelem középpontjába került. Több nemzetközi szervezet, így pl. az International Organisation for Migration (IOM) is foglalkozott a kereslet-kínálat szerepével az emberkereskedelem alakulásában. (IOM, 2003) Az ENSZ emberkereskedelem elleni Jegyzőkönyvnek, a megelőzésről szóló 9. cikke (5) bekezdése is kitér erre a kérdésre. Ennek értelmében: A Részes Államok olyan jogalkotási vagy egyéb, például oktatási, szociális vagy kulturális intézkedéseket fogadnak el, vagy azokat megerősítik kétoldalú vagy többoldalú együttműködés révén is, amelyek segítségével csökkenthető az az igény [azaz a kereslet] 29, amely az emberek, különösen a nők és a gyermekek kizsákmányolásának valamennyi formáját táplálja, és amely az emberkereskedelemhez vezet. Az Európai Egyezmény 6. cikke kifejezetten a kereslet, a prostitúció iránti igény visszaszorításával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. Nézetem szerint, azzal, hogy külön, önálló címet szentel a témának, hangsúlyozza a kereslet elleni fellépés rendkívül nagy szerepét az emberkereskedelem megelőzésében és az ellene való küzdelemben. Az Európai Tanács által december 1.-én elfogadott az emberkereskedelem elleni küzdelemre és annak megelőzésére vonatkozó legjobb gyakorlatokról, normákról és eljárásokról szóló európai uniós terv, meghatározza e terület középtávú ütemtervét. Ez a cselekvési terv intézkedéseket irányoz elő egy sor kérdés kezelése érdekében. Ezek sorában szerepel a bűncselekmény (mint jelenség és annak dimenziói) jobb megértése, az emberkereskedelem megelőzése, valamint a kereslet csökkentése. Lényegesnek tartjuk kiemelni, hogy az előbbieken kívül, sok más kérdéssel kapcsolatban is intézkedéseket irányoz elő az ütemterv, így pl. a nyomozás és a büntetőeljárás hatékonyabbá tétele, az áldozatok védelmének, támogatásának, biztonságos visszatérésének és újra beilleszkedésének az elősegítése, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatban felmerülő problémák az ún. harmadik országokban. A cselekvési terv kifejezetten előírja a veszélyeztetett csoportokkal, így például a nőkkel és gyermekekkel kapcsolatos különleges megelőzési stratégiák kidolgozását is Brussels Declaration on Preventing and Combating Trafficking in Human Beings. The European Conference on Preventing and Combating Trafficking in Human Beings Global challenge for the 21st century th September, Brussels. 28 Brussels Declaration (Point 10.) 29 A szerző megjegyzése. 30 A Bizottság közleménye a harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól c. Az emberkereskedelem elleni küzdelem. 28. pont. 223
14 Szerepváltozások Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának az emberkereskedelem elleni küzdelmet monitorozó, évi jelentése, 31 külön alcím alatt, kiemelt figyelmet szentel a kereslet kínálat tényezőinek, okainak és következményeinek az ismertetésére. 32 Ebben hangsúlyozza, többek között, hogy az olcsó, kiszolgáltatott és illegális munkaerő, valamint a prostituáltak iránti kereslet elsődleges húzóerőt ( pull factor) jelent. A jelentésben szereplő országok beszámolói is utalnak azokra a kampányokra, intézkedésekre, amelyeket, a keresletet megcélozva vezettek be. Az USA Külügyminisztériumának az emberkereskedelemről szóló, évi jelentése is központi szerepet tulajdonít a megelőzésben a keresleti oldalt megcélzó intézkedéseknek. (US State Dep., 2008: 28) 3.3. A magyarországi példa szabályozás és adatok Magyarország, mind az előbb említett, az USÁ-ban készült jelentések szerint, mind pedig az európai jogharmonizáció szempontjait figyelembe véve, megfelel az emberkereskedelem elleni fellépés terén támasztott alapkövetelményeknek. Több területen viszont, így a keresletet megcélzó intézkedéseket illetően is, még sok feladat áll előttünk, illetve számos olyan kihívás van, amelynek meg kell felelnünk. Magyarország az emberkereskedelem elleni fellépést illetően, a büntetőjogi szabályozás és a jogpolitika terén törekszik a jelentős nemzetközi dokumentumok tartalmának, valamint az európai uniós jogharmonizációs feladatoknak megfelelni. Az európai országok között példásan korán 33 szabályozta a Büntető Törvénykönyvben az emberkereskedelem büntetőjogi tényállását, majd hamarosan módosította azt, 34 az ENSZ Jegyzőkönyvben foglaltaknak való megfelelés érdekében. A szabályozás, bár alapvetően követte a Jegyzőkönyv definícióját, több vonatkozásban attól eltérő jogtechnikát al- {SEC(2006) 964} {SEC(2006) 965} {SEC(2006) 1010} / COM/2006/0402 végleges / (Letöltés dátuma: nov. 15.) 31 US State Department: Trafficking in Persons Report, June Demand for cheap labor and for prostituted women, girls, and boys is the primary pull factor. Customers for the products of forced labor are often completely ignorant of their involvement with slavery. Sex buyers are far more complicit in the victimization of sex trafficking victims, and thus are logical targets for education on the link between prostitution and human trafficking. Sex tourism and child pornography have become worldwide industries, facilitated by technologies such as the Internet, which vastly expand the choices available to pedophiles and permit instant and nearly undetectable transactions. Trafficking is also driven by the global demand for cheap, vulnerable, and illegal labor. For example, there is great demand in some prosperous countries of Asia and the Middle East for domestic servants who sometimes fall victim to exploitation or involuntary servitude. US State Dep. (2007: 35) évi LXXXVII. törvény évi CXXI. törvény
15 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem kalmazott. Így pl. a bűncselekmény alapesetét akként határozta meg, hogy annak megvalósításához nem szükséges az erőszak, kényszer elemének a fennforgása. Ezeket az elemeket a minősítő körülmények sorában helyezi el, tehát azok fennforgása esetén, szigorúbban rendeli büntetni a cselekményt. Ez tulajdonképpen nem kifogásolható, sőt kifejezi, hangsúlyozza a bűncselekmény súlyosságát. A minősítő körülmények sorában viszont nem szerepel a sértett sebezhető, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés. Ezt a fogalmat egyébként (több mással egyetemben), 35 az ENSZ Jegyzőkönyv hivatalos magyar szövege véleményem szerint pontatlanul, a védekezésre képtelen állapottal való visszaélés -nek fordítja. A sebezhető, különösen sebezhető sértett fogalma ugyanis ennél tágabb. 36 (Fehér, 2008.) Az emberkereskedelem szempontjából Magyarország, mint ismeretes, kedvező földrajzi helyzeténél fogva elsősorban tranzitországnak számít, s csak kismértékben tekinthető származási és/vagy célországnak. Az ismertté vált emberkereskedelem bűncselekmények száma hazánkban, évente nem haladja meg a 34-et, sőt 2006-ban 5, 2007-ben pedig 28 volt, ahogyan azt az alábbi, 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Ismertté vált emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma, Év Esetek száma Forrás: Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ERÜBS) Az emberkereskedelem sértettjeiről készült kriminálstatisztika adatai azt mutatják, hogy között, azaz öt év alatt az összes ismertté vált emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma 137 volt, e bűncselekmények összes sértettje pedig 120. Ebből 27 esetben fiatalkorú, 6 esetben pedig gyermekkorú volt a sértett. Ez meglehetősen magas arány, 35 E témában lásd még Hollán (2008). 36 Vö.: the reference to the abuse of a position of vulnerability is understood to refer to any situation in which the person involved has no real and acceptable alternative but to submit to the abuse involved. (Interpretative notes for the official records of the negotiation of the Protocol to Prevent, Suppress and Punish Trafficking in Persons, especially Women and Children, supplementing the UN Convention against TOC. Article 3 Use of terms.) 225
16 Szerepváltozások amellyel mindenképpen kiemelten kell foglalkozni, különösen annak fényében, hogy a kutatások adatai szerint az áldozattá vált felnőtt korúak között vannak olyanok, akik fiatalkorúként váltak prostitúcióval kapcsolatos, élősdi jellegű bűncselekmény sértettjévé, s ezt követően pedig, alig évesen már emberkereskedelem sértettjeivé váltak. A prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények tanulmányozása mellett, az elmúlt évben, az emberkereskedelem témakörben is folytattunk empirikus vizsgálatokat az Országos Kriminológiai Intézetben. Ennek során az emberkereskedelem köréből 50 eljárás aktáinak a tanulmányozására nyílt lehetőségünk. Az 50 esetből 48 volt ún. prostitúciós célú emberkereskedelem, míg a fennmaradó két ügyben gyermekek örökbeadása kapcsán került sor emberkereskedelem megállapítására. 37 A vizsgált esetek többsége ún. belföldi, azaz az ország határain belül zajló emberkereskedelem volt. E tény ellenére, szinte alig volt olyan eset, ahol ne találkoztunk volna az elkövetők külföldi kapcsolataira való utalással, a sértettek külföldre történő eladásával való fenyegetéssel vagy tényleges külföldre közvetítésével. Esetenként az elkövetők a vád tárgyává tett emberkereskedelem bűncselekmény sértettjét több alkalommal, hosszabb-rövidebb időre, külföldre utaztatták és ott (szex-klubokban vagy bérelt magánlakásban) prostitúcióra kényszerítették. Az emberkereskedelem körébe tartozó bűncselekmények elkövetési körülményei közül nem hagyható figyelmen kívül az elkövetőknek a bűncselekmény elkövetése során tanúsított brutalitása, kíméletlensége. A cselekmény végrehajtása során általában erőszakkal, fenyegetéssel törték meg a sértett akaratát. A bűncselekmény alig néhány esetben történt a sértett beleegyezésével. Ahogy azt már korábban megemlítettük, ez utóbbi tény nem játszik szerepet a bűncselekmény tényállásának megállapításánál, de az előforduló néhány esetben, a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelték a bíróságok. A vizsgált mintában, az elkövetők általában társtettességben követték el e cselekményt, az elkövetők száma 2 9 között váltakozott. Közöttük igen magas volt a büntetett előéletűek, illetve a visszaesők aránya. Jellemzően az emberkereskedelem mellett, azzal halmazatban, más bűncselekményeket is elkövettek, így jellemzően okirat-hamisítást, személyi szabadság megsértését, erőszakos, személy elleni bűncselekményeket, erőszakos nemi bűncselekményeket. Az ismertté vált sértettek száma egy-egy bűncselekmény kapcsán általában több, legalább 2 4 volt. A sértettek közül minden ötödik állami gondozásban, családotthonban, nevelőszülőnél nevelkedett fiatalkorú leány volt. A fiatalkorú sértettek közül néhányan eltűnés miatt körözés alatt álltak, mások rendőrségi rutinintézkedés alkalmával kerültek a rendőrség látókörébe. Az elkövetők szinte minden esetben tisztában voltak a sértettek életkorával, sőt 37 Ezek az eljárások még a jelenleg hatályos Btk.-t megelőző szabályozás alapján indultak. 226
17 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem személyi adataik, elsősorban életkoruk leplezésére hamis okmányokkal látták el őket, illetve esetenként külsejüket is megváltoztatták. A fiatalkorú sértettek vonatkozásában gyakori, hogy az igazságügyi szakértői vélemény sodorhatóságot, befolyásolhatóságot, személyiségfejlődési zavart állapított meg az elsődleges kapcsolati zavarok talaján. Az empirikus vizsgálatba bevont sértettek döntő többsége hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű volt, rossz szociális és rendezetlen családi körülményekkel. Gyakori volt a szegénység, az alkoholizmus, az érzelmi elhanyagolás problémája a családban. Az esetek a legkülönbözőbb módon jutottak a hatóság tudomására: a sértett feljelentése, a sértett eltűnés miatti körözése, közúti ellenőrzés stb. Az általunk vizsgált mintában jellemző, hogy a bűncselekmények felderítésére elsősorban rendőrségi rutinellenőrzések kapcsán került sor. Az országhatárokon belül zajló, ún. belföldi emberkereskedelem jellemzője, hogy az elkövető(k) a sértettet prostitúcióra kényszerítik, és az ebből származó jövedelmet tőle elvéve, azt saját céljaikra fordítják. Tudatosítják bennük, hogy a megvásárlásakor értük fizetett összeget le kell dolgozniuk, meg kell keresniük. Egyes sértetteket utcán, autópályák mentén, másokat magánlakásban vagy különböző erotikus klubokban, éjszakai bárokban foglalkoztatják. A sértettek a szálláson és ellátáson kívül általában nem részesülnek az általuk megkeresett jövedelemből. Ezen túlmenően azonban, személyi szabadságuk más módon is korlátozott. Az elkövetők a sértettekkel durván bánnak, félelemben és abszolút kontroll alatt tartva őket. Az elkövetők megszabják a sértettek által nyújtandó szolgáltatások körét, tarifáit, feltételeit. A sértetteket megfélemlítik, rettegésben tartják, illetve rendszeresen bántalmazzák, ha ellenszegül, ha nem produkál kellő jövedelmet, ha szökni próbál, ha elrejt a bevételből stb. Sok esetben a prostitúción túl, más tevékenységet is kell végezniük. Gyakran előfordul, hogy a sértettek az átélt traumák és a rettegés következtében még a szökésre kínálkozó alkalommal sem tudnak élni. Olyan példa is akadt, amikor a sértettek még akkor sem mertek segítséget kérni, és felfedni a hatóságok előtt, hogy emberkereskedelem áldozatai, amikor a tilalmi zónában gyakorolt prostitúció miatt rendőrségi intézkedés történt velük szemben. Éppen ezért, igen nagy jelentősége van annak, hogy a rendőrség számoljon az ilyen helyzetekkel, pro-aktív módon viszonyuljon azokhoz, és lehetőség szerint felismerje az ilyen bűncselekményeket és azok áldozatait. A felderített bűncselekmények esetén, az eljárás során, a hatóságok biztosítják a sértett anonimitását, a sértett/tanúvédelmet. Ennek ellenére előfordul, hogy az elkövetők megkísérelnek a sértettre nyomást gyakorolni. Előnyök adásával vagy éppen súlyos sérelem okozásának kilátásba helyezésével igyekeznek rábírni a sértettet a terhelő vallomás visszavonására. Az ilyen események, és sok más egyéb tényezőnek a hatására előfordul, hogy a sértett elbizonytalanodik, megváltoztatja, illetve visszavonja a tanúvallomását. Ez természetesen meghosszabbítja és megnehezíti a bizonyítási eljárást. Az 227
18 Szerepváltozások elkövetők teljes tagadása szinte általános, ezért nagy jelentősége van a sértett vallomása mellett az egyéb bizonyítékoknak. A sértett fokozott védelmére, a sértetti kockázat folyamatos elemzésére, valamint az egyéb bizonyítékok összegyűjtésére a nyomozó hatóságnak egyre nagyobb figyelmet kell szentelnie. 4. Következtetések A magyar törvényi szabályozás és jogpolitika szándékai szerint vitathatatlanul az emberkereskedelem elleni hatékony fellépést célozza. Az emberkereskedelem nyomozására létrehozott speciális egység aktivitása, a tanúvédelem eszközei, az áldozatsegítés állami intézményei, valamint a civilszervezetek tevékenysége, mind-mind az emberkereskedelem elleni fellépés hatékonyságát szolgálják. A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája 38 ugyan prioritásai között 39 nem szól kifejezetten az emberkereskedelemről, az áldozattá válás megelőzése azonban természetesen az emberkereskedelem vonatkozásában is kiemelt cél január 1-jén hatályba lépett a évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről. Rendkívül fontos tény, hogy a törvény kifejezetten kimondja, hogy az emberkereskedelem áldozata számára, állampolgárságától függetlenül, biztosítja az áldozatsegítő szolgáltatásokat. Örvendetes tény az is, hogy a közelmúltban (meglehetősen hosszú munka és egyeztetés után) megszületett az emberkereskedelem elleni, közötti nemzeti stratégiáról szóló Kormányhatározat. 40 Az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégia az emberkereskedelem elleni fellépés alapja, amely meghatározza annak legfőbb elveit, a megelőzésben, bűnüldözésben és az áldozatsegítésben. A stratégia megvalósítása során alapelvként kell szem előtt tartani az emberi jogok tiszteletben tartását különös tekintettel a gyermeki jogokra, a kiszolgáltatott helyzetű áldozatok védelmét, valamint a diszkriminációmentességet, így különösen a nemek közötti egyenlőség biztosítását, mely a nők és férfiak eltérő szükségleteinek felismerésén alapszik. E stratégia keretei között kerül sor a nemzeti cselekvési program kidolgozására. Az emberkereskedelem elleni fellépésnek a jogalkotás, jogalkalmazás, áldozat-orientált bűnmegelőzés, áldozatsegítés, kutatás, ismeretterjesztés és más területek mellett, a jövőben a prostitúció, a szexuális szolgáltatás iránti /2007 (III. 20.) Kormányhatározat. 39 A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése; a városok biztonságának a fokozása; a családon belüli erőszak megelőzése; az áldozattá válás megelőzése; a bűnismétlés megelőzése /2008. (III. 26.) 228
19 Fehér Lenke: Prostitúció, emberkereskedelem igény, kereslet problémájára, a kliens szerepére is fokozottabb figyelmet kell szentelnie. Hasonlóan kiemelkedő jelentőségű a munkavégzést célzó emberkereskedelem problémájának a kutatása, az e területen meglévő látencia feltárása, s a megelőzés lehetőségeinek a vizsgálata. Irodalom Borai Á., 2003: Prostitúció. Kecskemét: Print 2000 Nyomda Kft. Ekberg, G. S., 2001: Prostitution and trafficking: The legal situation in Sweden. Paper presented at Journées de formation sur la mondialisation de la prostitution et du traffic sexuel. Montréal, Quebec (Canada): Association Québécoise des Organismes de Coopération Internationale. FACTSHEET 2004: Prostitution and trafficking in women FACTSHEET. Ministry of Industry, Employment and Communications. January (Letöltés dátuma: nov. 15.) Fehér L., 2007: A prostitúció szabályozásának európai modelljei. Állam- és Jogtudomány, XLVII. évf. 3. sz. pp Fehér L., szerk., 2008: Nemzetközi emberkereskedelem. Közlemények, 22. sz., Budapest: MTA Jogtudományi Intézete, pp Hollán M., 2008: Az emberkereskedelem hatályos hazai szabályozása nemzetközi egyezmények és más instrumentumok tükrében. In: Fehér L. szerk., 2008: Nemzetközi emberkereskedelem. Budapest: MTA Jogtudományi Intézete, Közlemények, 22. sz., pp IOM, 2003: Is trafficking in human beings demand driven? A multi-country pilot study. Prepared for IOM by Bridget Anderson, University of Oxford and Julia O Connell Davidson, University of Nottingham. December, Geneva. US State Dep., 2007: Trafficking in Persons Report, June The many causes of trafficking: supply and demand. US State Department Publications US State Dep., 2008: Prevention: spotlight on addressing demand In: US State Department: Trafficking in Persons Report, June p (Letöltés dátuma dec. 10.) 229
1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1
1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
J/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN
AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN ELFOGADÁSRA KERÜLT AJÁNLÁSOK Ülésezve Prágában, 1997.
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső
A KORMÁNY. rendelete
A KORMÁNY./2006. ( ) rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.8. COM(2010) 465 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A MENEKÜLTSTÁTUSZ MEGADÁSÁRA ÉS VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELJÁRÁSOK
NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I
NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi
KIRIPOVSZKY CSABA AZ EMBERKERESKEDELEM ÉS A SZERVEZETT BŐNÖZÉS KAPCSOLATA A PROSTITÚCIÓ TÜKRÉBEN
KIRIPOVSZKY CSABA AZ EMBERKERESKEDELEM ÉS A SZERVEZETT BŐNÖZÉS KAPCSOLATA A PROSTITÚCIÓ TÜKRÉBEN A Nemzeti Nyomozó Iroda Emberkereskedelem Elleni Osztálya 2004. július 1-jén jött létre a Szervezett Bőnözés
TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
KUTATÓI MOBILITÁS, AVAGY A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR KUTATÓK MIGRÁCIÓJA ÉS MAGYARORSZÁGI INTEGRÁCIÓJA 1 ÁCS VERA GELLÉRNÉ LUKÁCS ÉVA 2
KÖZLEMÉNYEK KUTATÓI MOBILITÁS, AVAGY A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR KUTATÓK MIGRÁCIÓJA ÉS MAGYARORSZÁGI INTEGRÁCIÓJA 1 ÁCS VERA GELLÉRNÉ LUKÁCS ÉVA 2 Bevezetés Az Európai Unió az 1990-as évek végén
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Európai Tanács Tárgy: Az EU drogstratégiája
J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében
6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének
Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. a 2010. évi nemzetközi kakaómegállapodásnak az Európai Unió által történő megkötéséről
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.1. COM(2010) 705 végleges 2010/0343 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA a 2010. évi nemzetközi kakaómegállapodásnak az Európai Unió által történő megkötéséről
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi
Éves JlentésÉ. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda FÉLÉVÉS TÁJÉKOZTATÓ 2014.
Éves JlentésÉ FÉLÉVÉS TÁJÉKOZTATÓ 2014. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 2 2 Statisztikai tájékoztatás... 3 3 Cash Control akciósorozat...
a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére
TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium
Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575
Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány
Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás
Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló
Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon
Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás
Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag
Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású
BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747
Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 A dinamikus egyensúly állapota Velkey Gábor: Dinamikus egyensúlytalanság. A hazai közoktatási rendszer szétesése, felforgatása és a
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. december 1. (03.12) (OR. en) 16555/10 Intézményközi referenciaszám: 2008/0028 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. december 1. (03.12) (OR. en) 16555/10 Intézményközi referenciaszám: 2008/0028 (COD) DENLEG 139 AGRI 485 CODEC 1306 FELJEGYZÉS Küldi: az Állandó Képviselők Bizottsága
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT DUNAVARSÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. február 13. Elfogadva:../2013. (II.12.) sz. Kt. határozat 1 I. FEJEZET Általános rendelkezések A közpénzek
BÜNTETŐ KOLLÉGIUM. A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények. 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény ***
BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma által 2013. évben hozott vélemények 1/2013. (VI. 24.) BK vélemény A bíróságnak a határozatában nem csak azt kell rögzítenie, hogy az elkövetéskori
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 06.10.2004 COM(2004)636 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az európai műholdas rádiónavigációs program üzembehelyezési és
2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.
2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása ***II
P7_TA-PROV(2011)0324 A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása ***II Az Európai Parlament 2011. július 6-i jogalkotási állásfoglalása a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról,
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére
Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?
Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 140 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Második jelentés a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.2. COM(2016) 108 final 2016/0061 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a nemzetközi párok vagyonjogi rendszerei tekintetében a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG. Elnök
1 Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/545/13/2013. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (, a továbbiakban: hatóság) a kérelmező kérelmére az eljárás alá vonttal szemben a fenti ügyszámon folytatott
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.12. COM(2012) 589 final 2012/0284 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek
A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés
1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,
POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET. GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től
POLGÁRMESTERI HIVATAL ELLÁTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ SZERVEZET GAZDÁLKODÁSI ÜGYREND Érvényes: 2010.01.01.-től Ü G Y R E N D A Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezetének feladatait az államháztartásról
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői művek online fájl cserélő rendszerek segítségével megvalósuló felhasználása Ügyszám: SZJSZT 07/08/1. A megbízó által feltett kérdések: 1.: Engedélyköteles
II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)
OTDK-DOLGOZAT 2015 1
OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management
A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE
2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2092/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2092/2016. számú ügyben Előadó: dr. Németh Andrea A vizsgálat megindítása Az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét, valamint az ennek ellátásához
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés
A magyar hatóságok véleménye 1557/2009. számú petícióval kapcsolatban
A magyar hatóságok véleménye 1557/2009. számú petícióval kapcsolatban Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elnöke a magyar hatóságok véleményét kérte a Mészárosné Győrvári Izabella által a Vállalkozások
2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl
2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és
Hungarian language version
Urban Reconstruction, Social Exclusion and the Roma in Budapest Workshop at Central European University, Budapest November 19, 2010 The workshop is organized within the RESPECT research project (http://respect.iusspavia.it/),
E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére
HAL IM B A K ÖZSÉG ÖNK ORM ÁNY ZATA P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1067/2015. Tárgy: Halimba község Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciójának
A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.4. COM(2016) 279 final 2016/0141 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség
A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.
A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés
398-30/2014. Tárgy: DAREH Társulás Társulási Megállapodás módosítása Mell.: egységes szerkezetbe foglalt Társulási megállapodás
Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel.: 62/263-001 Fax: 62/263-105 398-30/2014. Tárgy: DAREH Társulás Társulási Megállapodás módosítása Mell.: egységes szerkezetbe
I. E LŐSZ Ó A felhasználók tájékoztatása, a szolgáltatási feltételrendszer egyértelmű rögzítése és a kiegyensúlyozott felhasználó-szolgáltató kapcsolatrendszer kialakítása érdekében minden szolgáltatónak
Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.
Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS
AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE
UDPESTI MŰSZKI ÉS GZDSÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI és SZERVEZÉSI TNSZÉK dr. Neszmélyi László Z ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE - 2015. - Tartalom 1. EVEZETÉS... 4 2. Z ÉPÍTÉSEN
Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi
Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban
Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,
2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808}
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.6.2009 COM(2009) 281 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2012. október 18.(*)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács) 2012. október 18.(*) 2004/18/EK irányelv Építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések A 44. cikk, (2) bekezdése, valamint
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
JÁTÉKSZIGET Óvoda Szombathely, Győzelem u. 1/a MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Geositsné Gerencsér Lucia óvodavezető Fodor Imréné minőségügyi megbízott Minőségfejlesztési Kézikönyv Változat: 3 1.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához
Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük
AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET
INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a
9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 907 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATOK: ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS HU HU Összefoglaló Ez a közlemény összefoglalja a makrogazdasági
A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra
Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a
Előszó. V. Skouris A Bíróság elnöke
Előszó 2013-ban az Európai Unió Bírósága igazságszolgáltatási tevékenységének üteme jelentősen fokozódott. Egyrészt az Unió igazságszolgáltatási rendszerében a beérkezett ügyek száma a létrehozatala óta
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8136/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A Téli közfoglalkoztatási programba bevont panaszos azért fordult hivatalomhoz,
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
A Mensa alapszabálya
A Mensa alapszabálya [Elfogadva 1982-ben, módosítva 1982-ben, 1985-ben, 2005-ben és 2009-ben] I. A MENSA JELLEGE A. A Mensa nemzetközi egyesületi szövetség, amely nemzeti Mensákból és közvetlen nemzetközi
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.16. COM(2015) 449 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról
BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése
EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére
Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről
Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)
EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 24.3.2009 EP-PE_TC1-COD(2008)0035 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 24.3.2009 EP-PE_TC1-COD(2008)0035 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2009. március 24-én került
Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei
KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt
POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ
DR. TOMORI ERIKA POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda 2015. szeptember 14. 1. TARTALOM 2. Bevezetés 7 3. Általános értelmezési kérdések 8 4.
B/6 EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG A SZERZŐDÉSI JOGBAN (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, MEGBÍZÁS, BIZTOSÍTÁS)
EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTEN 4. (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve