AZ INDIAI FŰSZEREK, MINT A GYÓGYÍTÁS ALAPESZKÖZEI

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező szak Egészségturizmus-szervező szakirány AZ INDIAI FŰSZEREK, MINT A GYÓGYÍTÁS ALAPESZKÖZEI Konzulens: Dr. Szalkai Iván Egészségügyi-szociális klaszter menedzser Szatmári Mónika 2014.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Ayurveda, az ősi indiai gyógyászat forrásai Az Ayurveda alapjai Az Ayurveda öt elem-tana A dosha-k A megbetegedés folyamata az Ayurveda szerint Az Ayurveda gyógymódjai Ayurvedikus dietoterápia Gyógynövényekkel végzett terápia (fitoterápia) Panchakarma Rasayana Egyéb alternatív terápiák Az indiai fűszerek, mint a gyógyítás alapeszközei A Váta doshát egyensúlyozó fűszerek Fokhagyma Petrezselyem Rozmaring A Pitta doshát egyensúlyozó fűszerek Borsmenta Kapor Kömény, Fűszerkömény A Kapha doshát egyensúlyozó fűszerek Bazsalikom Kakukkfű Chilipaprika Kutatás Anyag és módszer Eredmények Testtípusba való besorolás eredményei Kedvelt ízcsoportok és doshák összefüggésének eredményei

3 A fűszerek felhasználására vonatkozó eredmények A fűszerek gyógyhatásaira vonatkozó eredmények Összefoglalás Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Táblázatjegyzék Mellékletek melléklet: A kutatáshoz használt kérdőív 2. melléklet: A Kérdőívet kitöltők kor- és testtípus szerinti adatai 3. melléklet: Testtípusok és kedvelt ízek összefüggése a Kérdőívre adott válaszok alapján 4. melléklet: Fűszerek gyógyhatásainak ismerete 5. melléklet: Szakdolgozati Témalap 6. melléklet: Szakdolgozati Konzultációs Lap melléklet: Szakdolgozati Konzultációs Lap melléklet: Nyilatkozat Szakdolgozathoz 3

4 1. Bevezetés 1.1. Az Ayurveda, az ősi indiai gyógyászat forrásai Az Ayurveda ma egyike a világ három legnagyobb gyógyászati rendszerének (a kínai és a nyugati, allopatikus orvoslás mellett). A nyugati országokban élő emberek körében az utóbbi évtizedekben egyre népszerűbbekké váltak az ősi, természetes alapanyagokat alkalmazó gyógyászati rendszerek. Fennmaradásukat azok az évezredes tapasztalatok indokolták, amelyek igazolják a régi időkben élt emberek bölcsességét, igen kifinomult ismeretanyagát, módszereik rendkívüli hatékonyságát, és természet közeliségét. (1) Az Ayurvedának, a hosszú és egészséges élet tudományának történelmi gyökerei az ókori India védikus korszakába nyúlnak vissza. Keletkezése az i.e. 3. évezredtől az i. sz. 8. századig terjedő időszakra tehető, tulajdonképpen ez a tudomány négy főműből álló, negyven tudományágat magába foglaló védikus irodalom orvoslással, gyógyítással foglalkozó ága. A megfelelő módszerek és gyakorlatok segítségével lehetővé válik, hogy a betegségeket már a fejlődésük korai szakaszában kezelni kezdjük.(2) I.e. 600 körül már kialakultak az orvoslás különböző szakterületei: belgyógyászat, sebészet, fül-orr-gégészet, szülészet és gyermekgyógyászat, toxikológia, pszichiátria, tisztító és fiatalító gyógymódok, szexológia és szaporodástan). (3) Az Ayurveda az embert a test, a lélek, a viselkedés és a környezet egységeként kezeli (holisztikus szemlélet), ezáltal az ember, a természet és a világegyetem is szoros és elválaszthatatlan egységet alkot. Célja a hosszú, egészséges élet, melyet a folyamatos szellemi kiteljesedés és siker is jellemez. Az Ayurveda tehát az ember teljes élettartamára került kidolgozásra, elsődleges feladata pedig az egészség megőrzése és a betegségek természetes módon történő gyógyítása. (2) 4

5 2. Az Ayurveda alapjai 2.1. Az Ayurveda öt elem-tana Az Ayurveda egyik alapja a Szankja-filozófia. Eszerint az emberi életet három alaptényező kölcsönös kapcsolata határozzák meg: az energiák, az élet anyagi természetű építőkövei, és a dosha-k. Az anyagi természetű építőkövek az öt elem: az Éter (Akash), a Levegő (Vayu), a Tűz (Agni vagy Taj), a Víz (Jal) és a Föld (Prithvi). Az őselem fogalom a megfigyelésen alapuló gyógyászatban a szervezet működésének befolyásolására felhasználható logikai rendszert képez. Az ayurvedikus tanítások szerint környezetünk legkisebb változása is hatással van a közérzetünkre. Ez azt is jelenti, hogy minden, ami kívülről belénk áramlik, szintén az öt elemből áll. Összetételük adja az ember egyedi alkatát, melyben benne foglaltatik a testfelépítés, az erősségek és a gyengeségek is. ELEM MEGFELELŐJE KAPCSOLÓDÓ SZERV(EK) ÉRZÉKELÉS Éter vagy Űr (Akash) Üresség Fül Nyelv Hallás Beszéd Levegő (Vayu) Kiterjedés Mozgás Bőr Tapintás Tűz (Agni vagy Taj) Hő Szem Nemi szervek Látás Víz (Jal) Folyadék Nyelv Szájpad Íny Lábak Ízlelés Föld (Prithvi) Szilárdság Egyenetlenség Forma Orr Kezek Szaglás 1. táblázat: Az öt elem, a szervek és a szervezet funkcióinak összefüggése (Forrás: (2)-saját szerkesztés) 5

6 2.2. A dosha-k A dosha szanszkrit szó, azt jelenti: ami elromolhat. Minden ember veleszületett, egyedi dosha-struktúrával rendelkezik. Amennyiben ez a dosha-szerkezet módosul, megjelenik a szervezetben a betegség. Ezért az ayurvedikus diagnosztika során nemcsak az aktuális, hanem a jellemző dosha-szerkezetet is meg kell határozni, hogy a páciens kezelése valóban effektív lehessen.(3) Fontos, hogyan reagál az adott alkat a betegségekre, illetve a táplálkozásra, érzéki benyomásokra, hőmérsékletre vagy az életkörülményekre. A dosha-k dinamikusak, szövetről szövetre vándorolnak a szervezetben; irányítják, építik és alakítják azokat, tökéletes összhangban egymással. Minden ember kevert típus, tehát mindhárom dosha kifejezésre jut minden egyénben, azonban különböző arányban. Eszerint hétféle alkat van: Váta, Pitta, Kapha, Váta-Pitta, Pitta-Kapha, Váta-Kapha, Váta-Pitta-Kapha.(2) Ez nem más, mint a genetika ősi, ayurvédikus megfogalmazása, mely egyben magyarázattal szolgál arra, hogy az emberek egyaránt vizsgálhatóak egyedi eltéréseik szerint, ugyanakkor kategorizálhatók is. Hármas, egymásra dinamikusan ható egység jön létre a doshák, a szövetek (dhatuk), és az anyagcseretermékek (mala) között.(3) A mala a test anyagcsere-végtermékeinek összessége, mely magában foglalja az urinát, a faecest, illetve a sejtek anyagcseréje során keletkezett vegyi anyagokat (például a szabad gyököket) is.(2) A HÁROM DOSHA VÁTA PITTA KAPHA ÉTER LEVEGŐ TŰZ VÍZ FÖLD 2.táblázat: A három doshsa és az öt elem összefüggése (Forrás: (2) - saját szerkesztés) 6

7 A doshák jellemző tulajdonságai: A Váta az Éter és a Levegő elemeket tartalmazza, felelős minden mozgásfolyamatért, ami a sejtekben és a belső szervekben játszódik le; irányítja a növekedést, az elme és az érzékszervek aktivitását; valamint befolyásolja az éberséget, a frisseséget és a kreativitást. A Pitta és a Kapha a Váta irányítása alatt áll, szabályozza a sejtek közötti interakciót és az anyagcserét. Fő székhelye a testben a vastagbél és a medenceüreg.(2) A Váta típusú embert vékony, szinte csontos testfelépítés jellemzi, mivel étvágya és emésztése is rendszertelen; obstipációra hajlamos. Bőre száraz, főként télen, emiatt nem szereti a hideg időjárást. Alvási szokásait a felszínes alvás, gyakori felébredés jellemzi. Tevékenységét tekintve: gyorsan mozog és cselekszik; gyorsan tanul új dolgokat, de ugyanakkor gyorsan is felejt. Természetét nézve alapvetően vidám, lelkes és beszédes, viszont aggodalmaskodás is gyakran úrrá lehet rajta; véleményét is gyorsan változtathatja, nehezen tud dönteni.(7) Egyensúly jelei: VÁTA DOSHA Zavar jelei: szellemi éberség, lelkesedés és öröm fáradtság, szorongás, aggodalmaskodás rendszeres és jó emésztés megfelelő alvás erős immunrendszer testszövetek megfelelő képződése obstipatio álmatlanság kóros soványság, izomfeszülés okozta fejfájás száraz, durva tapintatú bőr, rossz hidegtűrés 3. táblázat: A Váta dosha egyensúlyának és zavarának jelei (Forrás:7) A Pitta a Tűz elemmel áll kapcsolatban, de a Víz elem is hatással van rá. Felelős az emésztőrendszer megfelelő működéséért, az anyagcseréért, és a normál testhőmérsékletért. Irányítja az intelligenciát, az értelmet és az érzelmeket.(2) A Pitta típusú ember külső megjelenésre közepes testfelépítésű; általában vöröses tónusú haj és arcszín, valamint anyajegyek és szeplők jellemzik. Könnyen izzad, emiatt nem szereti a meleg időjárást, inkább a hideg ételeket és italokat részesíti előnyben. Étvágya és emésztése erőteljes, étkezést általában nem tud kihagyni. 7

8 Tevékenységét tekintetbe véve közepesen gyorsan tanul és cselekszik, memóriája is közepesnek mondható. Intelligenciája viszont erőteljes, jó előadó. Pontos és jó szervezőtehetségű. Természete szerint heves vérmérsékletű személyiség, szórakoztató, azonban hajlamos az ingerlékenységre és a dühkitörések sem állnak messze tőle. (7) PITTA DOSHA Egyensúly jelei: ragyogó arc és megjelenés erős emésztés, normál testhőmérséklet és szomjúság-érzet erős intellektus, megelégedettség Zavar jelei: bőrgyulladások, bőrkiütések, korai őszülés és kopaszodás, látászavarok gyomorégés, túlzott felhevülés ingerlékenység, ellenséges viselkedés 4. táblázat: A Pitta dosha egyensúlyának és zavarának jelei (Forrás:7) A Kapha dosha alkotói a Föld és a Víz elemek. Felelős a testfelépítésért és a vízháztartásért. Összetartja a test elemeit, serkenti a természetes ellenállóképességet. A gyomor felső részében és a mellkasban található.(2) A Kapha típusú ember testfelépítése szerint erős, nehéz testfelépítésű, könnyen hízik. Túlzott váladékfelhalmozódásra, krónikus obstipatiora, melléküregek gyulladásos folyamataira illetve allergiára hajlamos. Külsejét tekintve bőre olajos, puha, szőrzete erős, vastag szálú. Étvágya enyhe, emésztése lassú, emiatt különösebb következmények nélkül ki tud hagyni étkezéseket. Alvása mély, és sokáig alszik. Tanulási folyamatait és cselekvését nézve lassan tanul, és cselekszik, de nagyon jó a memóriája, erős és kitartó. Személyisége nyugodt, állhatatos, nehezen lesz dühös, vagy ideges. Természete szerint kedves és boldog ember, azonban levertségre vagy depresszióra hajlamos.(7) Egyensúly jelei: az elme egyensúlyi állapota, életerő és kitartás, nagylelkűség, bátorság, ragaszkodás izomerő, egészséges ízületek KAPHA DOSHA 8 Zavar jelei: levertség, tunyaság kövérség, lassú emésztés melléküregek gyulladása, légúti allergiák, erős immunrendszer olajos bőr 5. táblázat: A Kapha dosha egyensúlyának és zavarának jelei (Forrás:7)

9 2.3. A megbetegedés folyamata az Ayurveda szerint A szervezetben hármas, egymásra dinamikusan ható egység jön létre a doshák, a szövetek (dhatu-k), és az anyagcseretermékek (mala) között. A dhatu-k, és az általuk irányított anyagcsere-folyamatok a szervezet különböző szervrendszereinek megfelelő működéséért felelősek, egymástól függenek, lépésről-lépésre épülnek fel a táplálékból. Egymást kölcsönösen befolyásolják, így a folyamatos építő-és lebontó folyamat részei. Az egyik dhatu nem megfelelő működése gyakran az utána következő, ráépülő szövetek helytelen működését vonja maga után. A doshák, egyenetlen eloszlásuk ellenére minden dhatu-val közvetlen kapcsolatban állnak.(2) Az ayurveda három betegségcsoportot különít el: külső eredetű (exogén) betegségek: exogén hatás az időjárás, illetve az évszakok változása. a doshák működési zavarán alapuló (endogén) betegségek: az agni megváltozása a doshák genetikai struktúrájának egyensúlyát okozzák, ennek következménye a betegség kialakulása. A hármas egység (a doshák, a dhatuk és az anyagcseretermék között) felborulása akkor is bekövetkezhet, ha az anyagcsere-folyamat végén nem mala, hanem patológiásan ama (salakanyag) keletkezik. Az ama a gyomor-bélrendszer, valamint a sejtek és szövetek nem megfelelő működése miatt létrejövő salakanyagokból, mérgekből és emészthetetlen táplálékrészekből áll. Az ama gyengíti a szöveteket, és gyakorlatilag bármilyen kórkép üti fel a fejét, minden esetben felfedezhető a jelenléte. Olyan lelki tényezők hatására is keletkezhet, mint a feldolgozatlan érzelmek; a túlterheltség és a megoldatlan konfliktusok. mentális eredetű betegségek: itt a betegségek elsődleges oka az energiatestben van. Az energiatesten változásokat hoznak létre a személy által használt szavak, de a gondolatok és a cselekvések is. A létrejött változás kihat a Vata dosha-ra, mely meghatározza a másik két dosha működését. Ez tulajdonképpen a pszichoszomatika ősi, ayurvedikus leírása. Ezen kívül ok lehet az élvezetek iránti vágy, az ősi bölcsességek elhagyása, az érzékszervek 9

10 nem megfelelő használata, a bioritmus önkényes megváltoztatása, mely a környezetből érkező információk feldolgozásának módját is megváltoztatja. A betegség fázisai az Ayurveda leírásában: 1. fázis: a különböző negatív hatások miatt az egyik uralkodó dosha túlsúlyba kerül, ennek következtében elkezdődik az egyensúly-eltolódás. Ekkor az adott dosha túlműködésének szindrómáját figyelhetjük meg. (3) Más megközelítésben: az elménk világossága (satwa) segíti azon képességünket, hogy különbséget tudjunk tenni a jó és rossz között, valamint az előnyös és ártalmas között. Azonban különböző tényezők hatására az intelligencia háttérbe szorulhat. Ilyen például: vágyak (kaam), harag (krodha), mohóság (lobha), ragaszkodás (moha), bánat (shoha), gyűlölet (dvesha). Amikor az elménk túlterhelt, képtelenek vagyunk dönteni jó és rossz között, így legtöbbször ennek következtében alakulnak ki a helytelen táplálkozási szokások, illetve a testben lévő egyensúly megbomlása.(5) 2. fázis: a dosha-eltolódás tünetei súlyosbodnak, emiatt az egyensúly egyre labilisabb lesz.(3) A gastrointestinális rendszerben zajló anyagcsere-folyamat során felesleges salakanyagok (ama) is keletkeznek. A rendszertelen étkezési szokások, az egészségtelen életmód az emésztés felszívódási és kiválasztási folyamatait akadályozzák, ekkor változó étvágy, túlzott gázképződés, acidosis, obstipatio, vagy akár vastagbél irritáció is felléphet. Nagyon sokan figyelmen kívül hagyják ezeket a tüneteket, azt gondolván, hogy majd maguktól elmúlnak.(5) 3. fázis: a keletkezett egyensúlyzavar kiterjed az egész szervezetre, ezért az Ayurveda ezt a fázist szétszóródási fázisnak nevezi. Ekkor már megjelennek a betegség első, általános tünetei. (3) A biokémiai és biofizikai funkciókat irányító vérkeringés telítődhet az amával.(5) 4. fázis: valamely szervben elkezdődik a salakanyag (ama) felhalmozódása, mely prodromális tüneteket okoz.(3) A szívben rendellenes működés lép fel, mivel már az általa pumpált vér is tartalmaz amát. Ez palpitációt vagy a szívizmok túlzott kimerültségét, leterhelését okozza.(5) 10

11 5. fázis: az ama felhalmozódása az adott szerv megbetegedését hozza magával, mely a betegség kifejezett klinikai tüneteinek megjelenését idézi elő.(3) A szervekben és a szövetekben különböző elzáródások alakulnak ki. Ennek következtében a szervezet nem tud elég gyorsan reagálni magas szintű koncentrációt igénylő helyzetekben.(5) 6. fázis: kialakul az akut betegség, mely már számottevő tünetet okoz, ezek a diagnosztikus eljárásokkal kimutathatók.(3) A lassú, nem megfelelő reakció a többi klinikai tünet mellett esetenként depresszióhoz, vagy szorongásos betegséghez is vezethet. Ez érzelmi instabilitást okoz, mely olyan mértéket is ölthet, hogy a páciens a mindennapi élethelyzetekben (család, munka) sem tudja megállni a helyét. Emiatt ez a fázis a diagnosztizált stress-syndroma fázisának is nevezhető.(5) 7. fázis: a betegség tartósan fennáll, krónikussá válik, míg - amennyiben nem történik beavatkozás - bekövetkezik a halál.(3) 11

12 2.4. Az Ayurveda gyógymódjai Az Ayurveda többféle módszert alkalmaz az egyes rendellenességek kezelésére, meghatározott sorrendben, akár egymással kombinálva is (a páciens állapotának, illetve a betegség súlyosságának megfelelően): ayurvedikus dietoterápia fitoterápia a szervezet sejtszintű tisztítása (panchakarma) rasayana-terápia egyéb alternatív terápiák: aromaterápia, jóga, mandalaterápia, zeneterápia, meditáció Ayurvedikus dietoterápia A nyugati orvoslással ellentétben - melynél legtöbbször csak a hatodik fázisban történik a diagnózis felállítása, és a kezelés megkezdése, - az Ayurveda már az első fázisban képes megállapítani a dosha-egyensúly eltolódását.(3) Az egyensúly visszaállításához gyakran elegendő kisebb változtatás az életmódban vagy a táplálkozásban.(4) Ezután az első lépés a személyre szabott diéta beállítása, különösen a megfelelő fűszerek segítségével. Az Ayurveda a dosha-csoportoknak megfelelően étkezteti a pácienst.(3) A betegség korai fázisában az élelmiszerek "íze" alapján tudjuk a doshákat befolyásolni, mely ebben az esetben hatástani csoportokat jelent, ezek eltérő hatással vannak a szervezetre.(6) Az Ayurveda ízcsoportjai(4): Az Ayurveda minden egyes ételféleséghez az általa beazonosított hat íz (rasa) valamelyikét rendeli hozzá, melyek tulajdonságait a bennük lévő elemek határozzák meg. Az alábbi táblázatok a különböző ízeket az anyagcserére gyakorolt hatásuk szerint sorolják be anabolikus (fűtő) és katabolikus (hűtő) ízek csoportjaiba. 12

13 ANABOLIKUS (FŰTŐ) ÍZEK Név Édes íz (Madhur Rasa) Savanyú íz (Amla Rasa) Sós íz (Lavana Rasa) Erősség Elemek Víz elem (Jal) Föld elem (Prithvi) Föld elem (Prithvi) Tűz elem (Agni) Tűz elem (Agni) Víz elem (Jal) Szerep Élénkíti a pancreas működését Erősíti a gyomor mirigyeit Befolyásolja a vízháztartást Fokozza a nyáltermelést Étvágygerjesztő hatású Élelmiszerek Cukor, Méz, Rizs, Tésztafélék, Tej, Tejszín, Vaj, Búza, Kenyér Citromfélék, Sajt, Joghurt, Szilvafélék és más savanyú gyümölcsök Ecet Minden megsózott élelem Befolyásolt doshák Kapha doshát erősíti Pitta doshát gyengíti Pitta doshát erősíti; Váta doshát gyengíti Pitta doshát erősíti, Váta doshát gyengíti Pozitív hatások A test építő folyamatait ösztönzi Testsúlynövekedést idéz elő Ösztönzi az Agni (emésztőnedvek) működését Javítja az ízlelést Kiemeli az ételek természetes ízét Energiával látja el a szervezetet Megszűnteti a hányingert Negatív hatások Nagy mennyiségben elhízáshoz vezethet Levertség Fáradtság Megnöveli a Pitta dosha erejének intenzitását Hajlamos felborítani a Pitta dosha egyensúlyát Panaszok, kórképek túlzott fogyasztás esetén Rhinitis, Köhögés Nausea, Vomitus, Colitis, Böfögés, Obesitas, Bélférgesedés Különböző bőrbetegségek Vesepanaszok Exsiccosis Hypertonia Impotencia 6. táblázat: Anabolikus ízek csoportosítása (Forrás: 4- saját szerkesztés) 13

14 Név KATABOLIKUS (HŰTŐ) ÍZEK Fanyar íz Keserű íz (Kashaya Rasa) (Tikta Rasa) Csípős íz (Katu Rasa) Erősség Elemek Föld elem (Prithvi) Levegő elem (Vayu) Levegő elem (Vayu) Éter elem (Akash) Tűz elem (Agni) Levegő elem (Vayu) Szerep Megnyugtatja a nyálkahártyákat Összehúzó hatású Serkenti a májat és az epét Tisztító hatású Hőt termel és tisztít Élénkíti az anyagcserét Élelmiszerek Gránátalma és más almafajták Körtefélék Káposzta Kesernyés zöldségek, Endívia, Kurkuma, Cikória, Fejessaláta, Spenót és a leveles zöldségek, Fekete bors, Cayenne- bors, Gyömbér és minden más csípős fűszer Tonik Befolyásolt doshák Váta doshát erősíti Kapha doshát gyengíti Váta doshát erősíti Kapha doshát gyengíti Pitta doshát és a Váta doshát erősíti Kapha doshát gyengíti Pozitív hatások Jót tesz a bőrnek Segíti a súlycsökkenést Elősegíti a méregtelenítési folyamatokat Féregűző Fokozza az éhség-és szomjúságérzetet Negatív hatások Mértéktelenül fogyasztva székrekedést okoz Túlzott mértékű fogyasztása a test lebontó folyamatait erősíti Égető szomjúságérzet Meghatározhatatlan fájdalmak Panaszok, kórképek túlzott fogyasztás esetén Obstipatio Kóros értelemben vett fogyás Általános legyengülés Nyálkahártya-irritáció Fájdalmak 7. táblázat: Katabolikus ízek csoportosítása (Forrás: 4- saját szerkesztés) 14

15 Az ayurvedikus diéta magába foglalja: 1. az étel minőségét 2. az étkezés idejét 3. az ételek mennyiségét 4. a különböző élelmiszerek kombinációja 5. a különböző fűszerek ismeretét és tudatos használatát 6. az ismeretet, hogy mi hasznos és mi ártalmas az adott személynek az adott betegség állapotában.(5) Az Ayurveda a vegetáriánus étrendet részesíti előnyben és ajánlja a páciens részére Gyógynövényekkel végzett terápia (fitoterápia) különböző növényi részek és a belőlük előállított készítmények gyógyászati felhasználásán alapszik. A növény az ember számára eleinte táplálékul, később pedig gyógyszeréül is szolgált. Az orvoslás történelmi fejlődése során a gyógynövények képezték a gyógyszeres kezelés alapját. (8) A hagyományos és a vallási meggyőződéseken alapuló gyógyítás kialakulásakor a gyógynövények voltak a legfőbb gyógyszeralapanyagok Keleten és Nyugaton egyaránt. Egyes keleti területeken, például Kínában és Indiában nagyon bonyolult és sokrétű gyógynövénytudomány fejlődött ki, mely főleg hosszú évezredek megfigyelésein és tapasztalatain alapult. Az Ayurveda pedig a világ legrégibb, legfejlettebb, és teljeskörű gyógynövénytudományát öleli fel, mely még a mai modern világban is megállja a helyét, amit anagyszámú szaklap- és irodalmi hivatkozás is igazol.(24) Az Ayurvedában a különböző gyógynövények étkezés előtti vagy utáni használata az emésztő tűz (Agni), illetve az enzimindukció szabályozását éri el, mivel nagyon fontos a valós éhség előidézése, és a megfelelő emésztés.(5) Panchakarma A panchakarma jelentése 5 (pancha) cselekedet, folyamat (karma) a szervezet megtisztítására. Alkalmazása során a test megtisztul az anyagcsere folyamatok melléktermékeitől, és a környezetből származó mérgektől. Megszabadítja a testet a káros lerakódásoktól, helyreállítja a dosha-k egyensúlyát, valamint a testi-lelki 15

16 harmóniát. Főként olyan krónikus megbetegedések esetében használatos, mint a szív-és érrendszeri betegségek, rheumatikus elváltozások, időskori panaszok, vegetatív zavarok. Azonban hatékonyan alkalmazható a stressz és a túlfeszített munka okozta panaszok, krónikus légúti- és arcüregi gyulladások, valamint különböző anyagcserezavarok (például hypercholesterinaemia, diabetes mellitus) esetében is. A Panchakarma tisztítási folyamatának alapelvei, illetve alkalmazott eljárásai: Speciális gyógyolajok alkalmazásával történő méregtelenítés a gastrointestinalis rendszeren és a bőrön keresztül. Termoprocedúrák (gyógyító pára, száraz meleg, hipertermikus fürdők, infra- és ultraibolya fény, ultrahang, stb.) segítségével a szövetetekben a vér mikrokeringésének és perfúziójának felerősítése. Eredményeképpen a feloldott és lekötött mérgek visszajutnak az emésztőrendszerbe. Ekkor kezdhető meg a mérgek szervezetből történő eltávolítása a következő eljárásokkal ( az 5 cselekedet ): Vaman : terápiás kímélő hányás, amely eltávolítja a nyálkát, fertőzéstörzseket, a feloldott mérgeket a zsír- és nyirokszövetekből. Virechan: speciális hashajtók használatával eltávozik az epe, a savak, koleszterin-lerakódások; tisztulnak a vékonybelek, a vér és az izomszövet. Nasya: a homlok-, arc- és orrüreg átmosása, melynek következtében távoznak a mérgek a sinusokból, elmúlnak a krónikus felső légúti fertőzések. Basti niruha: speciális gyógyító, tisztító beöntések alkalmazása, melyek elősegítik a mérgek gyengéd eltávolítását a vastagbelekből, tisztítják a bélfalat; illetve távoznak a metabolitok a csont-, ideg- és reproduktív szövetekből. Basti anuvasan: beöntések, azonban az előbbitől különböznek: a vastagbél tónusának helyreállítására és PH-értékének normalizálására hivatottak. Yoni terápia: speciális hüvelyi irrigáció nőknek, tisztító és regeneráló hatással. A tisztítókúrát a bőr tisztítása és gyógyítása fejezi be. 16

17 A tisztítókúra eredménye: a túlsúly jelentős csökkenése a szervezet sejtszinten történő megfiatalodása és megtisztulása a bőr állapotának javulása tartós frissesség, energikusság érzése gombás fertőzések (például Candida) megszűnése a vérnyomás, vércukorszint, koleszterinszint, és a vér biokémiai mutatóinak normalizálódása egészséges terhesség esélyének megnövekedése a szervezet öregedési folyamatainak lassulása harmónia elérése a pszichoszomatikus állapotban. Panchakarma-terápiát helyesen és hatékonyan kizárólag orvosok, illetve ayurveda-specialisták végezhetnek, speciálisan felszerelt intézeti körülmények között, jól felkészült személyzet közreműködése mellett. (9) Rasayana Egyes fűszernövények különleges tulajdonságokkal rendelkeznek az Ayurveda szerint, többek között azzal, hogy képesek a szervezetet megújítani. (10) A Rayasana terápia célja a dhatu-k megtisztítása a salakanyagoktól. Az eljárás során javul a memória és az intelligencia; megújulnak az agysejtek; megerősödik az immunrendszer, ezáltal a szervezet ellenállóvá válik különböző betegségekkel szemben; a külső megjelenés fiatalosabbá válik; a szellemi kapacitás megnő; erősödnek az érzékszervek. Táplálja a vért, izomzatot, valamint a nyirokrendszer működését; a szaporító szervrendszert. Növeli az állóképességet és az energiaszintet; a férfiasságot. Azonban a Rasayana terápia alkalmazása előtt érdemes a Panchakarma mélytisztító eljárásokkal méregteleníteni a szervezetet. Ennek magyarázata az, hogy a Rasayana terápia során alkalmazott ásványi anyagok, és gyógynövények hasznosításához jól működő Agni-ra van szükség. (11) 17

18 Egyéb alternatív terápiák Aromaterápia: illóolajok alkalmazásán alapuló gyógyító rendszer; az aromatikus hatóanyagokat tartalmazó gyógynövények és az ezekből készült illóolajok alkalmazása az egészség megőrzésére és a betegségek gyógyítására.(12) Mandala terápia: a mandala szanszkrit szó, jelentése: kör, ív, korong. A mandalákat évezredek óta használják meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz; illetve elkészítésük maga is egyfajta meditatív szertartás. A mandala egyfajta szimmetrikus, meditációs kép, melyben minden szín, forma, vagy szám jelentéssel bír. A mandalák terápiás felhasználásának két módja van: az egyik a rajzolás, mely egyfajta meditatív tevékenység, tehát feszültségoldó hatású. A másik mód a kész mandalák nézegetése. A képekből sugárzó energia az érzékszerveinken (főként a szemünkön) keresztül éri el a központi idegrendszert. A mandala színei és formái visszafelé hatva érzelmi hatást gyakorolnak a páciensre.(13) Zeneterápia: a különböző hangingerek ismétlésével, sokféleségével hat és gyógyít. Felhasználja a dallam és az éneklés jótékony hatásait is. (mantrázás) (14) Testgyakorlatok végzése: elsősorban a jóga különböző irányzatai ajánlatosak rendszeres gyakorlásra. Transzcendentális Meditáció: segítségével lehetséges az emberi tudat mélyebb rétegeibe történő lemerülés, melynek rendszeres megtapasztalása szükséges a nagymértékben hozzájárul a sejtmegújuláshoz, a testi-lelki regenerációhoz és a szellemi kiteljesedéshez. Hatására jelentősen javul a memória, a koncentráló képesség és fejlődik a kreativitás. Növeli a szervezet ellenálló képességét, és jelentősen lassítja az öregedés folyamatát. (2) 18

19 3. Az indiai fűszerek, mint a gyógyítás alapeszközei A fűszer- és gyógynövényeket évezredek óta használja az ember ételei ízesítésére és tartósítása mellett többek között betegségek gyógyítására, kártevők elriasztására és a levegő illatosítására. A fűszernövények értékét elsősorban az aromájuk vagy illatuk, a gyógynövényekét gyógyhatásuk adja. Alkalmazástól függően bármely részük gyökerük, száruk, levelük, viráguk, magjuk, termésük fontos lehet. (15) A magyar konyhában alkalmazott összes fűszernövény egyúttal ayurvedikus jelleggel is bír. A fűszernövények besorolása egyes kategóriákba attól függ, hogy az adott fűszernövény melyik doshát egyensúlyozza. Ez azt jelenti, hogy az egyén olyan fűszereket, ízeket részesít előnyben, amelyek domináns doshájával nem megegyezők, tehát kiegészítik azt a többi aspektusú jegyeket birtokló doshákkal. Így egy Pitta típusú embernek Váta- és Kapha jellegű ízeket és fűszereket kell fogyasztania. Egy Váta típusú embernek Kapha- és Pitta jellegű fűszerek, egy Kapha típusú embernek pedig Váta- és Pitta jellegű fűszerek ajánlottak. A legfontosabb kiindulási pont az ayurvedikus táplálkozásban az, hogy valamennyi íz bevitele támogatja fizikai testünk egészségét. Egy egészséges ember étrendjében tehát lehetőleg valamennyi íz szerepeljen maximum három nap alatt, mert ekkor lesz a táplálkozás kiegyensúlyozott. A dietoterápia során viszont az egyes ízek előnyben részesítése vagy éppen csökkent fogyasztása kerül bevezetésre.(16) 3.1. Váta doshát egyensúlyozó fűszerek A Váta doshát befolyásoló ízek: Erősítő ízek: Fanyar íz, Keserű íz, Csípős íz Gyengítő ízek: Savanyú íz, Sós íz, Édes íz. A Váta doshát erősítő fűszerek közül az alábbiak kerülnek bővebb tárgyalásra: Fokhagyma Petrezselyem Rozmaring 19

20 Fokhagyma (Latin neve: Allium sativum) Az ókori társadalmakban már több mint 5000 évvel ezelőtt is népeledelnek számított, de mintegy 8000 féle gyógyászati alkalmazását is ismerték. Napjainkban az egész világon kedvelik jellegzetes íz javító tulajdonsága miatt. Tápanyagokban gazdag növény, a modern orvostudomány pedig igazolta gyógyhatásait. Terápiás célra csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható.(15)(17)(18)(19)(23) FOKHAGYMA TULAJDONSÁGAI Hasznos része Ízcsoportja 1. ábra: Fokhagyma (I.) Hatóanyagai Használata fűszerként Hagyma Csípős Illóolajok (Aliin, Allicin) Vitaminok (A, B1, B2, C, D) Fehérjék Poliszacharidok Flavonoidok Nyomelemek (Szelén, Jód, Vas, Réz, Magnézium) Levesek Főzelékek Szószok Mártások Sültek Vadas ételek Vagdalt húsok, kolbászok, szalámik Kocsonyák Saláták, salátaöntetek Fűszerkivonatok, fűszerkeverékek Páclevek Gyógyhatásai Antimikrobiális Féregűző Tensiocsökkentő Atherosclerosist gátló Epe- és májműködést segítő Szívroham esetén Diabetes, tumor, ólommérgezés és AIDS esetén alkalmazható Mellékhatásai Esetenként allergiás bőrkiütéseke t okozhat Anyatejjel a csecsemők szervezetébe jutva hasmenést idézhet elő Véralvadási problémák esetén ellenjavallt. 8. táblázat: A Fokhagyma tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 23;-saját szerkesztés) 20

21 Petrezselyem (Latin neve: Petroselium hortense) Az egyik legismertebb és legszélesebb körben használt zöldfűszer- és gyógynövény, valamint kozmetikai és festékanyag. A mediterráneum dél-keleti területein őshonos növényt napjainkban már mindenütt termesztik. Fogyasztása a szervezet számára nagyon előnyös. A petrezselyem zöld a petrezselyem (fehérrépa) levele, de külön levélpetrezselyemnek (metélőpetrezselyem) is léteznek.(15)(17)(18)(19)(23) PETREZSELYEM TULAJDONSÁGAI Hasznos része Zöld Gyökér Mag Ízcsoportja Keserű 2. ábra: Petrezselyem(II.) Hatóanyagai Használata fűszerként Illóolajok Vitaminok (C, E, karotin) Ásványi anyagok (Vas, Jód) Levesek Főzelékek Zöldség- és tojásételek Mártások Saláták, salátaöntetek Fűszerkeverékek Díszítésre is használható Gyógyhatásai Gyomorerősítő Emésztéstserkentő Vesetisztító Diuretikum Étvágygerjesztő Csökkenti a reumatikusés köszvényes fájdalmakat Serkenti az uterus simaizomzatának összehúzódását Mellékhatásai Vesevérzés (a termésdrog tea túladagolásakor) Spontán abortus (a terhesség korai szakaszában) Diuretikumként alkalmazva Káliumpótlás szükséges 9. táblázat: A Petrezselyem tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 23;-saját szerkesztés) 21

22 Rozmaring (Latin neve: Rosmarinus officinalis) Az ókor óta kedvelt évelő fűszer-, gyógy- és illatszernövény. Számos európai-, így a magyar konyha elengedhetetlen fűszere. A kozmetikai ipar kölnivizek, szappanok, krémek, dezodorok készítésénél; a likőripar a kesernyés likőrök ízesítésére használja. A magyar népi gyógyászatban számtalan betegségre gyógyírként tartják számon.(15)(17)(18)(19)(20)(21)(22)(23) ROZMARING TULAJDONSÁGAI Hasznos része Levél Virágok Ízcsoportja Csípős Keserű 3. ábra: Rozmaring(III. ) Hatóanyagai Használata fűszerként Illóolajok Levesek (Lineol, Főzelékek Kámfor, Borneol, Sültek Eukaliptol) Keserűanyagok Flavonoidok Rozmaringsav Szaponin Csersav Nikotinsav Töltött húsételek Mártások Fűszerkeverékek Díszítésre is használható 22 Gyógyhatásai Antibakteriális Sebgyógyító Antioxidáns Spasmolyticus Étvágyjavító, gyomor-erősítő Idegerősítő Szélhajtó, epehajtó Tensio-emelő, keringésjavító Tensiós- és migrénes fejfájást csökkenti Memóriajavító Hajápoló Klimaxos tüneteket enyhíti Izom-, ízületiés reumás fájdalmakat csillapítja 10. táblázat: A Rozmaring tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 20; 21; 22; 23;-saját szerkesztés) Mellékhatásai Gyomor-, vese- és bélpanaszok a rozmaringolaj kis mennyiségű túladagolása esetén is

23 A Váta doshát a fentieken kívül további számos fűszer befolyásolja (16): Ánizs, Csillagánizs Hagyma Mirrha Bazsalikom Kakukkfű Mustármag Csombormenta Kardamom Pirospaprika Édeskömény Koriander Sáfrány Fahéj Kömény Szegfűszeg Feketebors Kurkuma Torma Görögszéna Majoránna Zsálya. Gyömbér Mák 3.2. Pitta doshát egyensúlyozó fűszerek A Pitta doshát befolyásoló ízek: Erősítő ízek: Savanyú íz, Sós íz, Csípős íz Gyengítő íz: Édes íz. A Pitta doshát egyensúlyozó fűszerek közül az alábbiak kerülnek bővebb tárgyalásra: Borsmenta Kapor Kömény 23

24 Borsmenta (Latin neve: Mentha X Piperita) A Borsmenta spontán keletkezett többszörös fajhibrid, a Vízi menta (Mentha aquatica) és a Zöld menta (Mentha viridis) kereszteződéséből. Már az Ókorban is ismerték, valószínűleg gyógyászati célokra termesztették és használták. Hazánkban nagy mennyiségben termesztik. Napjainkban gyógyászati-, kozmetikai-, élelmiszerés likőripari felhasználása is jellemző. Illóolajának és levelének leírása szerepel a magyar gyógyszerkönyvben.(15)(17)(18)(21)(23) BORSMENTA TULAJDONSÁGAI Hasznos része Levél Mag Ízcsoportja Keserű Csípős 4. ábra: Borsmenta(IV.) Hatóanyagai Használata Gyógyhatásai fűszerként Illóolajok (Mentol, Piperition) Cserzőanyagok Flavonoidok Triterpének Keserűanyagok Klorogénsav Szószok Sültek Hústöltelékek Húsételek Üdítők Teák, gyógyteák, teakeverékek Koktélok Gyümölcslevesek Gyümölcssaláták 24 Nyál- és epetermelődést fokozó Emésztésserkentő Étvágyjavító Szélhajtó Szeszes kivonata bedörzsölőszer (lumbágó, izomfájdalmak, fejfájás esetén) Spasmolyticum Enyhén antimikrobiális Lokális érzéstelenítő Mellékhatásai Hányinger Hányás Hasfájás Vertigo Ataxia Kóma Szaglási zavarok 11. táblázat: A Borsmenta tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 23;-saját szerkesztés)

25 Kapor (Latin neve: Anethum graveolens) A Földközi-tenger vidékéről származó, egynyári növény, mely már az Ókorban is közkedvelt fűszer- és gyógynövény volt. Jellegzetes, általánosan ismert, átható aromával rendelkezik. Felhasználása sokrétű, mely által az egész világon híres fűszerré vált. A konyhai, és a gyógyászati felhasználásán kívül megtalálható a konzerv-, cukor- és illatszeripar készítményeiben is.(15)(17)(18)(19)(23) KAPOR TULAJDONSÁGAI Hasznos része Ízcsoportja 5. ábra: Kapor(V. ) Hatóanyagai Használata fűszerként Gyógyhatásai Mellékhatásai Levél Mag Keserű Illóolajok (Karvon) Vitaminok (A, C) Kumarinszármazékok Proteinek Klorofill Levesek Főzelékek Szószok Mártások Saláták, salátaöntetek Fűszerkeverékek Tészták Savanyúságok Húsételek Sajtételek Antiszeptikus Emésztésjavító Étvágyfokozó Szélhajtó Diuretikus Spasmolyticus Nyugtató (a növény vizes kivonata) Fájdalomcsillapító (a termés illóolaja) Lactatiót serkentő Bőrkiütések (érzékeny egyéneknél) 12. táblázat: A kapor tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 23;-saját szerkesztés) 25

26 Kömény, Fűszerkömény (Latin neve: Carum Carvi) Eurázsiában őshonos, kétéves növény. A Közel-Keleten már az Ókorban is népszerű volt, míg Európában a 13. századtól használatos fűszer- és gyógynövényként egyaránt. Gyógynövényként a kozmetikai ipar is ismeri és használja. Erőteljes aromája és íze miatt csak kevés más fűszerrel érdemes együtt használni (Bors, Majoránna, Fokhagyma, Koriander). Roboráló hatása miatt fogyasztása javasolt: gyerekeknek, betegeknek, lábadozóknak, gyenge gyomrúaknak, valamint emésztési panaszok esetén leves vagy tea alakjában.(15)(17)(18)(19)(20)(21)(22)(23) FŰSZERKÖMÉNY TULAJDONSÁGAI Hasznos része Gyökér Levél Mag Illóolaj Ízcsoportja Fanyar 6. ábra: Fűszerkömény(VI. ) Hatóanyagai Használata Gyógyhatásai fűszerként Illóolajok (Karvon) Zsíros olaj Proteinek Szénhidrátok Flavonoidok Levesek Főzelékek Szószok Mártások Saláták Péksütemények Savanyúságok Sült húsételek, kolbászáruk Burgonyaés káposztaételek 26 Étvágyjavító Emésztésjavító Szélhajtó Gyomorerősítő Spasmolyticus Féregűző Lactatiót serkentő Hasfogó Émelygést csökkentő Epetermelést serkentő Bőrparaziták ellen hatékony Mellékhatásai Illóolaját belsőleg hosszabb ideig alkalmazni ellenjavallt Terhesség alatt fogyasztása csak kis mennyiségben engedélyezett Száj- és fogápoló 13. táblázat: A fűszerkömény tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 20; 21; 22; 23;-saját szerkesztés)

27 A Pitta doshát a fentieken kívül befolyásoló fűszerek (16): Cikória Édeskömény Fodormenta Koriander Sáfrány Szenna Kapha doshát egyensúlyozó fűszerek A Kapha doshát befolyásoló ízek: Erősítő íz: Édes íz. Gyengítő ízek: Fanyar íz, Keserű íz, Csípős íz. A Kapha doshát egyensúlyozó fűszerek közül az alábbiak kerülnek bővebb tárgyalásra: Bazsalikom Kakukkfű Chilipaprika 27

28 Bazsalikom (Latin neve: Ocimum basilicum) A növény Indiában őshonos, azonban ma már a világ minden részén megtalálható. Kellemesen erős aromájú és illatú fűszer. A mediterrán tájakon, de a magyar konyhában is egyaránt előszeretettel használatos. Illóolaját hazánkban az élelmiszer- és az illatszeripar is egyaránt felhasználja. Kellemes aromája hamar elillan, ezért főzés során csak az utolsó fázisban adagolandó az ételhez.(15)(17)(18)(19)(20)(23) BAZSALIKOM TULAJDONSÁGAI Hasznos része Levél Virágok Ízcsoportja Csípős 7. ábra: Bazsalikom(VII.) Hatóanyagai Használata Gyógyhatásai fűszerként Illóolaj (Cineol, Linalool, Metilkavikol, Eugenol) Cserzőanyagok Flavonoidok Kávésav Esculosid Szaponinok Zöldséges ételek Levesek Főzelékek Mártások Szószok Saláták, savanyúságok Húsételek, sültek Pácok, fűszerecetek Üdítőitalok, szörpök, likőrök 28 Gyomorerősítő Étvágyjavító Szélhajtó Vércukorszintcsökkentő Diuretikum Idegnyugtató Frissítő Memóriaserkentő Anti allergén Köhögéscsillapító Antiszeptikus Immunrendszer-erősítő Bőrápoló Mellékhatásai Terhesség alatt csak kis mennyiségben használható Menstruáció elősegítésére csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható 14. táblázat: A Bazsalikom tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 20; 23;-saját szerkesztés)

29 Kakukkfű (Latin neve: Thymus vulgaris) A Földközi-tenger nyugati részén őshonos, mediterrán vidékről származó fűszerés gyógynövény. Régen rituális szertartások eszköze is volt, ma már gyógyászati- és élelmiszeripari, és konzervipari felhasználása ismert. Illóolaját a kozmetikai ipar is használja. Szárazabb, füves részeken vadon is előfordul, de kertekben, gazdaságokban is termesztik. Számos faja ismert. Drogja a magyar gyógyszerkönyvben is szerepel.(15)(17)(18)(19)(20)(23) KAKUKKFŰ TULAJDONSÁGAI Hasznos része Ízcsoportja 8. ábra: Kakukkfű(VIII. ) Hatóanyagai Használata Gyógyhatásai fűszerként Mellékhatásai Levél Virágzó hajtás Keserű Illóolaj (Linalool, Linalilacetát, Karvakrol, Timol, Geraniol, Borneol, Citronellál) Triterpénszármazék Kávésav Rozmaringsav Flavonoid Húsételek Töltelékek Tésztaételek Sültek, pecsenyék Levesek Főzelékek Túrók, Sajtok Káposzta-, Padlizsán- és Paradicsomételek Gyomorerősítő Étvágyjavító Szélhajtó Spasmolyticum Köhögéscsillapító Expectorans Antiszeptikusés tartósító Nyugtató Féregűző Anaemia esetén is hatásos Antirheumaticum Illóolaja mérgező lehet! Bőrelváltozásokat okozhat Pajzsmirigyműködést gátolhatja 15. táblázat: A Kakukkfű tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 20; 23;-saját szerkesztés) 29

30 Chili paprika (Latin neve: Capsicum frutescens, Capsicum fastigiati) A paprika különböző változatait már legalább 7000 éve fogyasztják Dél-Amerika szerte, mára azonban a világ minden táján ismerik és kedvelik. A kínai-, a mexikói-, az indonéz-, az indiai-, az olasz- és a magyar konyha elengedhetetlen fűszere. Hazánkban a fő paprikatermelő vidékek Szeged és Kalocsa környéke. A fűszer az érett bogyótermés szüretelése, szárítása és őrlése után nyerhető. Értéke a felhasznált paprikafajta és az őrlemény minősége (termésfal, mag, erezet aránya) alapján határozható meg. A gyógyászat mellett a húsfeldolgozó-, a konzerv-és sütőipar, valamint a kozmetikai ipar is nagy mennyiségben használja. (15)(17)(18)(19)(20)(21)(22)(23) CHILI PAPRIKA TULAJDONSÁGAI Hasznos része Ízcsoportja Termés Csípős Vitaminok (A, C) 9. ábra: Chilipaprika(IX. ) Hatóanyagai Használata Gyógyhatásai fűszerként Kálium Szilícium Ásványi anyagok Csípős vegyület (Capsaicin) Festékanyag (Karotinoidok) Illóolaj Pektin Cukor Zsír Levesek Főzelékek Szószok Mártások Húsételek Sültek, grillezett húsok Tojásos, sajtos ételek Fűszerkeverékek 30 Keringésjavító Értisztító- és erősítő Spasmolyticum Fájdalomcsillapító (reumás) Gyulladáscsökkentő Emésztést serkentő Étvágyjavító Izzasztó Diuretikum Hasmenést szüntető Antioxidáns Lázcsillapító Mellékhatásai Nyálkahártya- és bőrirritáció, esetleges felégések Hyperaciditas, Ulcus ventriculi- és Ulcus duodeni esetén nem fogyasztható Hypertonia esetén ellenjavallt 16. táblázat: A Chili paprika tulajdonságai (Forrás:15; 17; 18; 19; 20; 21; 22; 23;-saját szerkesztés)

31 A Kapha doshát a fentieken kívül befolyásoló fűszerek (16): Babér Borsmenta Cikória Csillagánizs Csombormenta Édeskömény Fahéj Feketebors Fokhagyma Görögszéna Gyömbér Hagyma Kapor Kardamom Koriander Kömény Kurkuma Majoránna Mák Mirrha Mustármag Petrezselyem Rozmaring Sáfrány Szegfűszeg Szenna Torma Zsálya. 31

32 4. Kutatás 4.1. Anyag és módszer Kutatómunkám során több irányú vizsgálatot végeztem. A vizsgálat során egy adott közösség tagjainak testtípusára, az általuk leginkább kedvelt, és előnyben részesített ízcsoportokra és az általuk rendszeresen használt közismert fűszerek gyógyhatásaira vonatkozóan gyűjtöttem adatokat. A vizsgálat alapfeltételezése az volt, hogy a megkérdezett közösség tagjai a vezető ayurvedikus testtípusukat megfelelően egyensúlyozó ízcsoportokat részesítenek előnyben. A vizsgálat alanyai egy Idősek Otthonának egészségügyi- és kisegítő személyzetének tagjai voltak, akiket október hónap ideje alatt vontam be a vizsgálatba. A kutatómunkához kérdőíves felmérést végeztem, amely konzulensi közreműködés mellett, saját szerkesztéssel készült. A Kérdőív 23 zárt kérdést tartalmaz, melyek mindegyikére nominális változó válaszok adhatók, a kérdés témájától függően egy vagy több válaszlehetőség került bejelölésre. (A Kérdőív A Mellékletek között 1. melléklet néven megtalálható.) A dolgozói létszám 75 fő, a Kérdőív kitöltéséhez a teljes állomány beleegyezését adta, így a vizsgált létszám szintén 75 fő, azaz 100 %. A vizsgált populáció korcsoport szerint négy kategóriába sorolható: év közötti, év közötti, év közötti, és 50 év fölötti korosztály tagjai válaszoltak a feltett kérdésekre. A testtípus vizsgálatakor az Ayurveda tudományából ismert három fő testtípusba (Váta, Pitta, Kapha), illetve korcsoportok szerint kerültek besorolásra a válaszadók. Ebben a Kérdőív 1-16-ig terjedő kérdéseire adott válaszok voltak segítségemre, melyek tulajdonképpen egy rövidített ayurvedikus dosha-teszt alapján kerültek a Kérdőívbe. A megkérdezettek által leginkább kedvelt ízekre vonatkozott a 17. kérdés, majd a 18. kérdéstől történt a fűszerek felhasználására - és gyógyhatásaira vonatkozó kérdésekre való áttérés. 32

33 4.2. Eredmények Testtípusba való besorolás eredményei A vezető testtípusba való besorolás tehát az kérdések alapján adott válaszok a következő adatokat eredményezték: Váta-típus: év közötti személy: 4 fő = 5,3 % év közötti személy: 4 fő = 5,3 % év közötti személy: 4 fő = 5,3 % 50 év fölötti személy: 5 fő = 6,7 % Pitta-típus: év közötti személy: 10 fő = 13,3 % év közötti személy: 11 fő = 14,7 % év közötti személy: 16 fő = 21,3 % 50 év fölötti személy: 6 fő = 8 % Kapha-típus: év közötti személy: 1 fő = 1,3 % év közötti személy: 0 fő = 0 % év közötti személy: 5 fő = 6,7 % 50 év fölötti személy: 9 fő = 12 % Összesen a három típusba tartozó személyek 75 főt tesznek ki, azaz 100 %-ot. Az alábbi két táblázat a fenti adatokat tartalmazza áttekinthető formában. (Az ide vonatkozó eredmények teljeskörű, részletes megjelenítése a Mellékletekben, 2. mellékletként tekinthető meg.) Testtípus/Kor év (fő) év (fő) év (fő) 50 év fölött (fő) Összesen (fő) Váta Pitta Kapha Összesen (fő) táblázat: A Kérdőívet kitöltők testtípus- és korcsoport szerinti megoszlása (saját szerkesztés) 33

34 Testtípus/Kor év (%) év (%) év (%) 50 év fölött (%) Összesen (%) Váta 5,3% 5,3% 5,3% 6,7% 22,65% Pitta 13,3% 14,7% 21,3% 8% 57,32% Kapha 1,3% 0% 6,7% 12% 19,99% Összesen (%) 20% 20% 33,33% 26,66% 99,99%=100% 18. táblázat: A Kérdőívet kitöltők testtípus- és korcsoport szerinti százalékos megoszlása (saját szerkesztés) Kedvelt ízcsoportok és doshák összefüggésének eredményei A vizsgálat következő szakasza a megkérdezettek által kedvelt ízcsoportokra vonatkozott. Ennek felmérése a 17. kérdésre adott válaszok alapján történt. Itt viszont nincs életkor szerinti besorolás. A válaszok alapján a hat ízcsoport fogyasztása, illetve kedveltsége a következőképpen alakult ( a 100 %-ot itt is 75 fő képezi): a megkérdezettek közül legtöbben az Édes ízt részesítik előnyben: 51 fő jelölte be, ami a válaszadók 68 %-át teszi ki. a Sós íz követi a sorban, melyet 48 fő jelölt meg, tehát 64 %. a Csípős íz követi az előzőeket, melyet 37 fő jelölt meg, vagyis a válaszadók 49,3 %-a. a Savanyú ízt 35 fő kedveli, ez a válaszadók 46,6 %-a. a Fanyar ízt a megkérdezettek közül 31 fő kedveli, amely 41,3 %-ot jelent. A legkeveseben a Keserű ízt kedvelik, 17 fő jelölte meg, ez a válaszadók 22,6 %-a. Az alábbi összefoglaló táblázatban szerepelnek a fentiekben leírt adatok. (A részletes összefoglaló táblázat a Mellékletekben 3. melléklet néven szerepel.) 34

35 Ízek/ Válaszadók Kedvelt íz (fő) Összesen (%) Édes íz Sós íz Csípős íz Savanyú íz Fanyar íz Keserű íz % 64 % 49,3 % 46,6 % 41,3 % 22,6 % 19. táblázat: A Kérdőívet kitöltők által kedvelt ízcsoportok aránya (saját szerkesztés) Egy másik összegzés a megkérdezettek vezető dosha-besorolása és az ízek közötti összefüggést írja le. Életkori csoportokba való besorolás itt sem történik. Eszerint a megoszlás a következő táblázatban foglalható össze: Arányok/ Ízek Összes válasz (fő) Összes válasz (%) Váta dosha (fő) Váta dosha (%) Pitta dosha (fő) Pitta dosha (%) Kapha dosha (fő) Kapha dosha (%) Édes íz % 9 16 % 30 26% 12 24% Sós íz % % 26 23% 10 20% Csípős íz % % 19 17% 7 14% Savanyú íz % 9 16 % 17 15% 9 18% Fanyar íz % 8 14 % 14 12% 9 18% Keserű íz 17 8 % 7 13 % 8 7% 2 4% Mindösszesen táblázat: A megjelölt ízek és a vezető doshák összefüggése (saját szerkesztés) A vizsgálat kezdetén az alapfeltevés tehát az volt, hogy a vizsgált populáció tagjai a vezető ayurvedikus testtípusukat harmonizáló ízcsoportokat részesítenek előnyben. A következő táblázat és az adataiból készült grafikon a bázistól való eltérést mutatja be az ízcsoportok és a doshák összefüggésében, aszerint, hogy az összesen százalék-értékétől mennyiben tér el az adott dosha/íz százalék-értéke. Ebben a táblázatban látható, hogy a Váta-Pitta doshák esetén egyértelmű, a Kapha dosha esetében azonban szórt az eredmény. 35

36 Bázistól való eltérés Testtípusok/ Ízek Váta dosha Pitta dosha Kapha dosha Fanyar íz 0% 2% -4% Keserű íz -5% 1% 4% Csípős íz -3% 0% 3% Savanyú íz 0% 1% -2% Sós íz 0% -1% 2% Édes íz 7% -3% -1% 21. táblázat: Az ízcsoportok használatának bázistól való eltérései az adott doshák esetében (Forrás: Dr. Szalkai Iván) 10. ábra: Doshák és ízek összefüggés-grafikonja (Forrás: Dr. Szalkai Iván) Következtetés: a vizsgált populációban a kedvelt ízek gyakorisága az előzőekben látható. adott dosha-típus esetében a gátló ízek spontán használata a jellemző. Kaphadosha esetében ez szórtan jelentkezik, de az Édes íz használata itt is csökkent A fűszerek felhasználására vonatkozó eredmények A Kérdőív második részében a 18. kérdés vonatkozott erre a területre. Az eredményeket illetően nem volt korcsoporti és dosha-besorolás, a fűszerek felhasználásánál az étkezési célra használók és az étkezési- és gyógyászati célra használók képeztek csoportokat. A teljes, 75 fős vizsgált közösség képezi itt is a 100 %-os alapot. A kapott adatok alapján a válaszadók közül 51 fő, azaz 68 % 36

37 használja kizárólag étkezési célra (főzés, fűszerezés, ízesítés); a többi 24 fő, azaz 32 % elmondása szerint étkezési és valamilyen gyógyászati célra is használja a fűszereket A fűszerek gyógyhatásaira vonatkozó eredmények A kérdőív utolsó öt kérdése (19-23) a Szakdolgozatban részletesebben bemutatott kilenc, a magyar konyha által is közismert és népszerű fűszerének gyógyhatásaira vonatkozott. A kilenc fűszer tehát a következő: Fokhagyma, Petrezselyem, Rozmaring, Borsmenta, Kapor, Fűszerkömény, Bazsalikom, Kakukkfű és Chilipaprika. A kérdésekben szereplő antibiotikus/antiszeptikus-, emésztést serkentő/étvágyjavító-, spasmolyticus-, diuretikus- és szélhajtó hatással a felsorolt fűszernövények mindegyike rendelkezik. A vizsgálat arra keresett választ, hogy a megkérdezettek hány százaléka ismeri ezeket a gyógyhatásokat. Az 100-os alap itt is 75 fő. A következő eredmények prezentálhatók: Antibiotikus/antiszeptikus hatás: Fokhagyma: a megkérdezettek közül 51 fő, azaz 68 % ismerte. Petrezselyem: 25 fő, azaz 33,3 % ismerte Rozmaring: 43 fő, azaz 57,3 % ismerte Borsmenta: 42 fő, azaz 56 % ismerte Kapor: 23 fő, azaz 30,6 % ismerte Fűszerkömény: 23 fő, azaz 30,6 % ismerte Bazsalikom: 29 fő, azaz 38,6 % ismerte Kakukkfű: 36 fő, azaz 48 % ismerte Chilipaprika: 38 fő, azaz 50,6 % ismerte. Emésztést serkentő/étvágyjavító hatás: Fokhagyma: a megkérdezettek közül 45 fő, azaz 60 % ismerte. Petrezselyem: 34 fő, azaz 45,3 % ismerte Rozmaring: 38 fő, azaz 50,6 % ismerte Borsmenta: 32 fő, azaz 42,6 % ismerte Kapor: 36 fő, azaz 48 % ismerte 37

38 Fűszerkömény: 41 fő, azaz 54,6 % ismerte Bazsalikom: 38 fő, azaz 50,6 % ismerte Kakukkfű: 39 fő, azaz 52 % ismerte Chilipaprika: 40 fő, azaz 53,3 % ismerte. Spasmolyticus hatás: Fokhagyma: a megkérdezettek közül 28 fő, azaz 37,3 % ismerte. Petrezselyem: 16 fő, azaz 21,3 % ismerte Rozmaring: 33 fő, azaz 44 % ismerte Borsmenta: 31 fő, azaz 41,3 % ismerte Kapor: 18 fő, azaz 24 % ismerte Fűszerkömény: 16 fő, azaz 21,3 % ismerte Bazsalikom: 18 fő, azaz 24 % ismerte Kakukkfű: 23 fő, azaz 30,6 % ismerte Chilipaprika: 31 fő, azaz 41,3 % ismerte. Diuretikus hatás: Fokhagyma: a megkérdezettek közül 18 fő, azaz 24 % ismerte. Petrezselyem: 43 fő, azaz 57,3 % ismerte Rozmaring: 19 fő, azaz 25,3 % ismerte Borsmenta: 28 fő, azaz 37,3 % ismerte Kapor: 13 fő, azaz 17,3 % ismerte Fűszerkömény: 8 fő, azaz 10,6 % ismerte Bazsalikom: 14 fő, azaz 18,6 % ismerte Kakukkfű: 24 fő, azaz 32 % ismerte Chilipaprika: 22 fő, azaz 29,3 % ismerte. 38