Budapest, július 30. PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. FOGLALKOZTATÁS

Átírás

1 Budapest, július szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY II. FOGLALKOZTATÁS

2 792 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK, KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK évi XLVIII. törvény évi XLIX. törvény évi LV. törvény évi LX. törvény évi LXII. törvény évi LXVI. törvény évi LXVII. törvény 147/2019. (VI. 25.) Korm. rendelet 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 152/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet 168/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 24/2019. (VI. 26.) MNB rendelet 25/2019. (VII. 1.) MNB rendelet 26/2019. (VII. 1.) MNB rendelet 27/2019. (VII. 5.) MNB rendelet 28/2019. (VII. 8.) MNB rendelet 8/2019. (VI. 27.) PM rendelet 30/2019. (VII. 12.) OGY határozat 1409/2019. (VII. 9.) Korm. határozat 1410/2019. (VII. 9.) Korm. határozat A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény módosításáról 795 Egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről Egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról A babaváró támogatás igénylésével, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásával kapcsolatos eljárások illetékmentességének megteremtése érdekében az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról A Társadalombiztosítási Azonosító Jel generálás és nyilvántartás feladatának a Magyar Államkincstár által történő átvételéhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet és a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről Egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 908 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet módosításáról A Himnusz megzenésítése ezüst emlékérme kibocsátásáról A Himnusz megzenésítése rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról A 2019-ben Magyarországon megrendezésre kerülő Vívó-Világbajnokság alkalmából 50 forintos címletű érme kibocsátásáról A Kandó Kálmán rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról Az automataberendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről 924 A központi költségvetés címrendjének módosításáról A Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsról A gazdaság versenyképességének növelése érdekében végrehajtandó, a hazai szabályozott szakmák rendszerének felülvizsgálatáról és a szabályozott szakmák számának csökkentéséről

3 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY /2019. (VI. 19.) ME határozat A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén kötött Egyezmény módosításának létrehozására adott felhatalmazásról

4 794 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám évi XLVIII. törvény a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról* 1. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása 1. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény a) 29. -ában a 84 százalékát szövegrész helyébe a 85 százalékát szöveg, b) 47. (5) bekezdésében a 84 százaléka szövegrész helyébe a 85 százaléka szöveg lép. 2. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény módosítása 2. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény 4. (3) bekezdésében a 19,5 százalék szövegrész helyébe a 17,5 százalék szöveg lép. 3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény módosítása 3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény 10. (1) bekezdésében a forint szövegrész helyébe a forint szöveg, a forint szövegrész helyébe a forint szöveg lép. 4. A szociális hozzájárulási adóról szóló évi LII. törvény módosítása 4. A szociális hozzájárulási adóról szóló évi LII. törvény 2. (1) bekezdésében a 19,5 százaléka szövegrészek helyébe a 17,5 százaléka szöveg lép. 5. Záró rendelkezés 5. Ez a törvény július 1-jén lép hatályba. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke * A törvényt az Országgyűlés a június 12-i ülésnapján fogadta el.

5 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY évi XLIX. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény módosításáról* 1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény 79. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 79. (1) A szolgáltató a 13. (8) bekezdésétől eltérően október 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, ha a) az ügyféllel június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket október 31-ig nem végezte el, és c) az ügyfél vonatkozásában a ban és a ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei október 31-ig nem állnak teljeskörűen rendelkezésére. (2) Ha szolgáltató az (1) bekezdés a) pontja ügyfél tekintetében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény módosításáról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépéséig nem végezte el az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, illetve az ügyfél vonatkozásában a ban és a ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei a Módtv. hatálybalépésekor nem állnak teljeskörűen a szolgáltató rendelkezésére, akkor a szolgáltató a Módtv. hatálybalépését követő harmadik munkanap végéig írásban vagy a szerződésben meghatározott módon tájékoztatja az érintett ügyfelet az (1) bekezdésben foglaltakról. 2. Ez a törvény a kihirdetése napján 18 órakor lép hatályba. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke * A törvényt az Országgyűlés a június 25-i ülésnapján fogadta el.

6 796 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám évi LV. törvény egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről* 1. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosítása 1. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. Hatályát veszti az Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 10. pontja. 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény módosítása 3. (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. (2a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha) h) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár magánútlevél iránti kérelmet terjeszt elő. (2) Az Nytv. 4. -a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki: (2e) A magánútlevél iránti kérelem előterjesztését követően a kérelmező ha a nyilvántartásban nem szerepel személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételére irányuló eljárást hivatalból kell megindítani. A nyilvántartásba vételnek kizárólag akkor van helye, ha a kérelmező anyakönyvi eseménye az anyakönyvi nyilvántartásban már szerepel. (3) Az Nytv. 5. -a a következő (1) bekezdéssel egészül ki: (1) Szolgáltatásazonosító: az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzített, véletlenszerűen képzett egyedi azonosító karaktersorozat. (4) Az Nytv. 8/A. -a a következő g) ponttal egészül ki: [A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)] g) ellátja a 4. (2e) bekezdés külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat. (5) Az Nytv. 9. (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartást kezelő szerv) j) ellátja a 4. (2a) bekezdés a) és h) pontja külföldön élő magyar állampolgár személyi- és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat. (6) Az Nytv a a következő q) ponttal egészül ki: (A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:) q) a magánútlevél kiadásában közreműködő hatóság értesítése a természetes személyazonosító adatokról, családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről, nemről, magyarországi lakcím- vagy külföldi lakóhely adatokról. (7) Az Nytv. a következő 19/E. -sal egészül ki: 19/E. (1) A nyilvántartást kezelő szervtől a polgár lakcímadata érvényességének tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a) közvetlen hozzáféréssel, vagy b) elektronikus felületen keresztül van lehetőség. (3) Az adatigénylőnek a kérelemben az érintett polgár természetes személyazonosító adatait, valamint a lakcím adattartalmának valamennyi elemét hiánytalanul fel kell tüntetnie. (4) Az (1) (3) bekezdés adatigénylés alapján a nyilvántartást kezelő szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a lakcímadat a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal a nyilvántartásban nincs érvényes lakcím. * A törvényt az Országgyűlés a június 18-i ülésnapján fogadta el.

7 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 797 (8) Az Nytv a a következő m) ponttal egészül ki: [E törvény felhatalmazása alapján a 17. (2) bekezdésének c) pontja adatok igénylésére jogosultak:] m) a nyilvántartás történeti állományára kiterjedően is, a konzuli szolgálat a konzuli védelemről szóló évi XLVI. törvény 6. (1) bekezdése, valamint 11. (1) bekezdése feladata körében a hozzátartozó felkutatása, felvilágosítása, illetve értesítése céljából. (9) Az Nytv a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: (1a) A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja. (1b) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában eltulajdonítás, elvesztés vagy megsemmisülés miatt érvényes tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, az egyéb okból érvénytelen, vagy a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiadását követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartási kapcsolat rendelkezésre állásakor hivatalból kell rögzíteni. (10) Az Nytv a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki: (2e) Ha a 4. (2e) bekezdése polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését az útlevél kiadására irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kijelölt kormányhivatalnál köteles teljesíteni. Ha az első lakóhely nyilvántartásba vétele során az eljáró hatóság megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez jogszabályban meghatározott kivétellel szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie. (11) Az Nytv. 29. (7) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [Az állandó személyazonosító igazolvány a 29/E. (2) bekezdésében foglalt eset kivételével tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza] h) a szolgáltatásazonosítót. (12) Az Nytv. 29. (7) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki: [Az állandó személyazonosító igazolvány a 29/E. (2) bekezdésében foglalt eset kivételével tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza] i) a polgár lakcímadatát, j) a polgár személyi azonosítóját. (13) Az Nytv a a következő (17) bekezdéssel egészül ki: (17) A (18) (20) bekezdésben meghatározottak szerint a szolgáltatásazonosító kezelésére jogosult szerv vagy személy valamely jogosultság fennállását elektronikus úton a tároló elem olvasásával, felhasználói közreműködés további kódok megadása nélkül a szolgáltatásazonosítóhoz kötötten rögzítheti, a jogosultság fennállását ellenőrizheti, a szolgáltatásazonosítót kizárólag e célból megismerheti. (14) Az Nytv. 29. (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (18) Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározott elektronikuskártyakibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként csatlakozik, a szolgáltatásazonosító tekintetében a Nektv.-t, valamint a 29/D. alkalmazása szempontjából a Nektv. 5. (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott azonosítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e -ban és a 29/D. -ban meghatározott eltérésekkel. (15) Az Nytv a a következő (19) (20) bekezdéssel egészül ki: (19) Ha a valamely jogosultságot nyújtó szerv vagy személy a Nektv.-ben meghatározott elektronikuskártyakibocsátási keretrendszerhez kártyakibocsátóként nem csatlakozik, a szolgáltatásazonosító kezelésére akkor jogosult, ha valamely, a miniszter rendeletében meghatározott jogosultság fennállásának tényét a személyazonosító igazolvány jogosultjának természetes személyazonosító adataihoz hozzárendelten a személyes adatok kezelésére irányadó előírások alapján kezeli. A szolgáltatásazonosító kezelésére ebben az esetben, kizárólag ezen jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a személyes adatok kezelésére irányadó előírások szerint kerülhet sor. (20) A szolgáltatásazonosító alkalmazásával ellenőrzött egyes jogosultságokat tartalmazó nyilvántartások egymással való összekapcsolásához a szolgáltatásazonosító nem használható fel, a szolgáltatásazonosító személyazonosításra történő felhasználása tilos.

8 798 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (16) Az Nytv a a következő (21) bekezdéssel egészül ki: (21) Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem vagy nem helyesen tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, illetve személyi azonosítóját, abban az esetben a polgár kérelmére a) az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét, c) a nyilvántartás szervei a polgár lakcímét, illetve személyi azonosítóját a tároló elemen elhelyezi. (17) Az Nytv. 47. (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza) f) azon jogosultságok körét, amelyek ellenőrzésére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén elhelyezett szolgáltatásazonosító felhasználható. (18) Az Nytv. a következő 52/F. -sal egészül ki: 52/F. E törvénynek az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (19) Az Nytv. a következő 52/G. -sal egészül ki: 52/G szeptember 30-át követően a tároló elemmel ellátott állandó személyazonosító igazolvány esetében a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, a bv. szerv, a nyilvántartást kezelő szerv, illetve a konzuli tisztviselő a polgár erre irányuló kérelmére az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén rögzíti a polgár személyiadat- és lakcímnyilvántartás lakcímadatát és személyi azonosítóját. 4. Az Nytv. 29/D. (1) bekezdésében az Az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártyakibocsátási keretrendszerről szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szövegrész helyébe az Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szöveg lép. 3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény módosítása 5. (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 32. -a a következő x) ponttal egészül ki: (A személyi azonosító kezelésére az adattovábbítás kivételével jogosult) x) az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához. (2) A Szaztv a a következő (1h) bekezdéssel egészül ki: (1h) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kapcsolati kód alkalmazásával az általános hatáskörű útlevélhatóság részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a külföldre utazásról szóló évi XII. törvény 24/B. (1) bekezdése nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról. (3) A Szaztv. a) 8. (3) bekezdésében az (1) és (2) bekezdése szövegrész helyébe az (1) (3) bekezdése szöveg, b) 37. (3) bekezdésében az az (1) bekezdés a) pontja állami adóhatóság szöveg helyébe az az (1) bekezdés a) pontja állami adóhatóság, az (1) bekezdés d) pontja TAJ nyilvántartást vezető kincstár szöveg lép. 4. A külföldre utazásról szóló évi XII. törvény módosítása 6. (1) A külföldre utazásról szóló évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 3. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) A 16 16/C. -t a Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgárokra és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell. (3) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, bevándoroltakra, valamint letelepedett személyekre törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell.

9 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 799 (2) Az Utv. 3. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) E törvény rendelkezéseit a magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, valamint oltalmazottként elismert személyekre törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell. 7. Az Utv. 16. (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását) e) külügyi szolgálati útlevél és diplomata útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszter (hajtja végre.) 8. Az Utv. 16/A. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A 16. (1) bekezdés a) f) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett, illetve törölt külföldre utazási korlátozásról a bűnügyi nyilvántartó szerv automatikus adattovábbítás útján értesíti az útlevélhatóságot, amely az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést automatikus úton elvégzi. 9. Az Utv. 16/C. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha az érintett személytől a 16. (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében. 10. Az Utv. 21/B. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A szülői hozzájáruló nyilatkozat megtételére elektronikus kapcsolattartás útján is sor kerülhet. 11. Az Utv. 23/B. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) az ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki. 12. Az Utv. 24. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban kezeli: a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát, b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá a 32/A. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát, c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását, d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, amennyiben ezen nyilatkozat figyelembe vételével került sor úti okmány kiállítására, illetve a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját, f) az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat, g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat, h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző egyedi azonosító kódját, i) a külföldre utazás korlátozása bejegyzésének és törlésének tényét, j) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, a hivatalos útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímét, k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot,

10 800 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám l) a kérelem egyedi azonosítására szolgáló technikai azonosítóját, m) az eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét, n) az okmány kézbesítésének, illetve átvételének idejét, helyét, az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját, o) az ideiglenes magánútlevél esetében az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. 13. Az Utv. 24/A. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:) e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét, továbbá vezeti a 24/B. (1) bekezdése nyilvántartást. 14. Az Utv. a következő 24/B. -sal egészül ki: 24/B. (1) Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet. (2) Az (1) bekezdés nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek a) megnevezését b) székhelyét, levelezési címét, c) címét, telefonszámát, d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy da) családi és utónevét, db) születési családi nevét és utónevét, dc) anyja nevét, dd) születési helyét, idejét, de) szervezeti egységét, df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját, dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját, dh) felhasználónevét, di) hivatali kapcsolattartásra használható címét. (3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság a meghatározott időtartam lejártával a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra. (4) Az (1) bekezdés nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni. (5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a) c) pontjában, valamint d) pont da) df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezelheti az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadatés lakcímnyilvántartás vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet. (6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

11 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az Utv (1) bekezdés b) pontjában a 6 70 szövegrész helyébe a 6 65 szöveg, (1) bekezdés c) pontjában a 70 szövegrész helyébe a 65 szöveg, (2) bekezdésében a szövegrész helyébe a szöveg, (1) bekezdés a) pontjában a kényszergyógykezelés alatt áll, szövegrész helyébe a kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll, szöveg, 5. 21/B. (1) bekezdésében az az (5) bekezdésben szövegrész helyébe az e törvényben szöveg, 6. 21/B. (4) bekezdésében az útlevélhatóságnál szövegrész helyébe a konzuli tisztviselőnél szöveg, 7. 21/B. (8) bekezdésében az az úti okmány szövegrész helyébe az a magánútlevél és második magánútlevél szöveg, 8. 24/A. (1) bekezdés a) pontjában az (a továbbiakban: járási hivatal) szövegrész helyébe az (a továbbiakban: járási hivatal), illetve a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének szöveg, (1) bekezdésében az Az útlevélhatóság, valamint szövegrész helyébe az Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint szöveg, (1) bekezdés c) pontjában az az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és a menekültügyi hatóságtól szövegrész helyébe az az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságtól szöveg, (1a) bekezdésében az Az útlevélhatóság a kérelmező szövegrész helyébe az Az útlevélhatóság saját, illetve közreműködői feladatellátása céljából is a kérelmező szöveg, (2) bekezdés b) pontjában az útlevélhatóság adatot szövegrész helyébe az útlevélhatóság és a járási hivatal adatot szöveg, (1) bekezdésében a valamint a menekültügyi hatóságnak szövegrész helyébe a menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek szöveg, (1d) bekezdésében az által megadott, szövegrész helyébe az által a magánútlevele alapján megadott, szöveg, (2a) bekezdésében az a) és e) pontja szövegrész helyébe az a), e) és f) pontja szöveg, (6) bekezdésében az Az (1), (2) és (2b) bekezdésben szövegrész helyébe az Az (1) és (2) bekezdésben szöveg lép. 16. Hatályát veszti az Utv. a) 16/B. -a, b) 22. (3) bekezdése, c) 31. (2) bekezdése, d) 41. (2) bekezdés h) pontja. 5. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény módosítása 17. (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 75. (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:) i) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek nyilvántartása. (2) Az Szmtv. a következő 78/A. -sal egészül ki: 78/A. Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre vonatkozóan a korlátozás megszűnését követő három évig kezeli a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezését, valamint c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy úti okmányának típusát, számát, érvényességi idejét.

12 802 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 6. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény módosítása 18. (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 94/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 94/A. A 95. (1) bekezdésében, a 96. (1) bekezdésében, a 97. (1) bekezdésében, a 98. (1) bekezdésében, a 99. (1) bekezdésében, a 99/A. (1) bekezdésében, a 100. (1) bekezdésében, a 101. (1) bekezdésében, a 102. (1) és (2) bekezdésében, a 103. (1) bekezdésében és a 104. (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (2) A Harmtv. a következő 99/A. -sal egészül ki: 99/A. (1) Magyarország külképviselete és az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt vagy egyszeri utazásra jogosító okmányt kérelmező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan kezeli: a) a természetes személyazonosító adatokat, b) a bevándorolt, letelepedett, hontalan státuszt igazoló okmány számát, az okmány érvényességi idejét, c) szálláshelyének címét, illetve lakcímét, valamint hozzájárulása esetén címét, telefonszámát, d) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, e) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását, f) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját, g) a kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, h) az úti okmány cseréjére, pótlására vonatkozó adatokat, i) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat, j) az útlevélhatósági eljárást lefolytató alkalmazott egyedi azonosító kódját, k) a külföldre utazás korlátozásának tényét vagy annak törlését, l) az úti okmány iránti kérelem elutasításának indokát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az úti okmány iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott úti okmány esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő 10 évig kezeli. (3) A Harmtv (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos következő adatokat kezeli:) c) a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának típusa, száma, érvényességi ideje. (4) A Harmtv (2) bekezdésében a megszűnéséig szövegrész helyébe a megszűnését követő három évig szöveg lép. 7. A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény módosítása 19. A menedékjogról szóló évi LXXX. törvény 83. (1) bekezdés y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:) y) a menekült, az oltalmazott és a menedékes részére a menekültügyi hatóság által kiállított úti okmány típusát, okmányazonosítóját, az útlevél matrica okmányazonosítóját, az okmány kiállításának dátumát és érvényességének idejét, a kiállító útlevélhatóság megnevezését, a kiállítás helyét, az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző nevét, az úti okmányban szereplő személy arcképmását és saját kezű aláírását,

13 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény módosítása 20. (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 30/B. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,) b) akivel szemben ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes átadási felügyeletet rendeltek el, illetve olyan bűnügyi felügyeletet vagy ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyeletet rendeltek el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, (2) A Bnytv. 30/C. l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza) l) annak tényét, hogy az arra jogosult szervek adatközlése szerint az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik. (3) A Bnytv. 30/D. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. b) f), h) pontjában, i) pont ia) ic) alpontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint a) kényszerintézkedés elrendelése esetén a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába, b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába, c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába teljesítendő adatközlésre köteles. (4) A Bnytv. 30/D. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A 30/C. l) pontjában meghatározott tényt a) az (1) bekezdésében meghatározott bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, illetve b) a bűnügyi nyilvántartó szerv az útiokmány-nyilvántartás adatai alapján automatikusan jegyzi be. (5) A Bnytv. 76. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 76. a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1) A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatok bejegyzésekor a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az érintett személy 4. (2) bekezdés a) pont aa) ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adataival automatikus keresést indít az útiokmány-nyilvántartásban annak a ténynek a megismerése céljából, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal. Ha a kereséssel érintett személy rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a bűnügyi nyilvántartó szerv a) ezt a tényt automatikusan bejegyzi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába, egyidejűleg b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből automatikus adattovábbítással továbbítja az útiokmány-nyilvántartásba történő automatikus bejegyzés érdekében az érintett személy 4. (2) bekezdés a) pont aa) ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott személyazonosító adatait, valamint a külföldre utazási korlátozás tényét. (1a) Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szerepel az a tény, hogy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak automatikus adattovábbítás útján továbbítja az érintett személy személyazonosító adatai közül a 4. (2) bekezdés a) pont aa) ae), ag) és ah) alpontjában meghatározott adatokat. (6) A Bnytv. 76. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az útlevélhatóság az (1) bekezdés b) pontja és az (1a) bekezdés alapján automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó tény útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzésig, illetve az útiokmány-nyilvántartásból való törléséig kezelheti, és ezt követően az adatokat haladéktalanul törli.

14 804 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (7) A Bnytv. a) 30/C. b) pontjában és 30/D. (3a) bekezdésében az a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szövegrész helyébe az a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, az átadási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet azért szöveg, b) 30/D. (2) bekezdésében a kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási letartóztatás szövegrész helyébe a kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási bűnügyi felügyelet szöveg, c) 30/E. záró szövegrészében a 76. (1) bekezdésben szövegrész helyébe a 76. (1a) bekezdésében szöveg, d) 59. h) pontjában a [Btk (2) bekezdés szövegrész helyébe a [Btk (2) bekezdés szöveg lép. 9. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvény módosítása 21. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvény a) 9. (6) bekezdésében a magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő szövegrész helyébe a magasabb, vagy szöveg, b) 18. (8) bekezdésében a 19. (3) szövegrész helyébe a 19. (2) szöveg, a 19. (4) szövegrész helyébe a 19. (3) szöveg lép. 10. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló évi LXXXIII. törvény módosítása 22. (1) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 1. (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A NEK-hez kártyakibocsátóként az csatlakozhat, akit) b) az e törvény hatósági eljárásban kiadott engedély kártyakibocsátásra jogosít. (2) A Nektv pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) 6. kártyaelfogadó: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely kedvezmény vagy szolgáltatás kártyafelhasználó általi igénybevétele céljából a kártya olvasására a jelen törvényben meghatározott adatok vonatkozásában jogosult, (3) A Nektv. 8. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A működtető a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a kártyakibocsátók, valamint a megszemélyesítést végző szervezetek adatközlése alapján) b) a kártyafelhasználás támogatása érdekében [központi nyilvántartást (a továbbiakban: NEK központi nyilvántartás) vezet.] (4) A Nektv. 9. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) A működtető az (5) bekezdés törlésről és a kártya érvénytelenként való megjelöléséről automatikus információátadás keretében értesíti a kártyakibocsátót. (5) A Nektv. 14. (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kártyakibocsátási kérelem tartalmazza) a) gazdálkodó vagy civil szervezet kérelmező esetén aa) nyilvántartási számát, ab) nevét, ac) a szervezet képviseletére jogosultak nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési helyét- és idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét és nyilvántartási számát,

15 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 805 (6) A Nektv. 19. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kártyakibocsátó az általa kibocsátott kártyák adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza) d) a kártya kibocsátásának, érvényességének dátumát, érvénytelenségének tényét, (7) A Nektv a helyébe a következő rendelkezés lép: 20. (1) A kártyaelfogadó a kártya elektronikus egyedi azonosítója adat kezelésére kedvezmény vagy szolgáltatás kártyafelhasználó általi igénybevétele céljából a kártya elektronikus olvasása útján jogosult. A kártyaelfogadó a kártya elektronikus egyedi azonosítója alapján a kártya érvényességére vonatkozó adat elektronikus úton történő ellenőrzésére a kártyakibocsátóval kötött szerződésben foglaltak szerint a 19. nyilvántartás adattartalma alapján jogosult. (2) Érvényes kártya esetében a kártyaelfogadó a kibocsátási célt képező jogosultság vagy egyéb tény fennállásának ellenőrzése céljából a 19. g) pontjában meghatározott adat megismerésére a kártyakibocsátó erre vonatkozó engedélyén alapuló adatközlése alapján a kártyakibocsátóval kötött szerződésben foglaltak szerint jogosult. (3) A 4. (5) bekezdésében meghatározott okmány elektronikus olvasása során az érvényességre vonatkozó adat (1) bekezdés ellenőrzése a NEK központi nyilvántartásának adattartalma alapján, a kártyakibocsátó adatfeldolgozói közreműködésével történik. (8) A Nektv. 21. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben) b) állapítsa meg a működtető, a kártyakibocsátó, a kártyaelfogadó és a megszemélyesítő által kibocsátandó dokumentumok körét és elfogadásának rendjét, továbbá a kártyaigénylés, a kártyafelhasználói regisztráció, a NEK keretében történő hatósági ellenőrzésnek, a kártyakibocsátás engedélyezésére irányuló eljárásnak, a minősítési eljárás lefolytatásának, valamint a NEK keretében megkötendő szerződés és hatósági szerződés és a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait. (9) Hatályát veszti a Nektv a. 11. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló évi CCXI. törvény módosítása 23. (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 1. -a a következő 17. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) 17. ellátási terület: a megye (főváros) közigazgatási területének azon része, amelyen a) a kéményseprő-ipari szerv a 10. (1) bekezdés b) pontja esetben a 2. (1) bekezdés a) pontja ingatlanok körében, valamint a 2. (11) bekezdés esetben a 2. (1) bekezdés a) és b) pontja ingatlanok körében, b) a kéményseprő-ipari szolgáltató a tűzvédelmi hatóság által a 7. (4) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásba történt felvételt követően a 2. (1) bekezdés b) pontja ingatlanok körében, vagy c) a 10. (3) bekezdése szolgáltató a 10. (1) bekezdés a) pontja esetben a 2. (1) bekezdés a) és b) pontja ingatlanok körében kéményseprő-ipari tevékenységet végez. (2) A Kstv. 5. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ingatlan használója köteles) b) a kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak azok tevékenysége során megadni ba) a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, valamint, ha arról tudomása van, az ingatlan tulajdonosának családi és utónevét, lakóhelye, tartózkodási és értesítési helye címét, bb) az ingatlan címadatait, bc) ha az ingatlan gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye vagy fióktelepe, ennek tényét, valamint a gazdálkodó szervezet elnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát, képviselőjét, bd) az ingatlan jellegét, így különösen, hogy az ingatlan társasház, lakásszövetkezeti lakóépület vagy egylakásos ingatlan, (3) A Kstv. 6. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenység ellátása érdekében az ingatlan és az ingatlan tulajdonosának, használójának beazonosítása céljából jogosult az 5. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat a) az ingatlan használójától, tulajdonosától, b) a cégnyilvántartásból vagy a civil szervezetek nyilvántartásából,

16 806 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám c) az ingatlan-nyilvántartásból, valamint d) a társasház közös képviselőjétől, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a lakásszövetkezet elnökétől igényelni, továbbá kezelni. (4) A Kstv. 6. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az (1), az (1a) és a (3) bekezdés adatokat a) a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységének az adatokkal érintett ellátási területén történő megszűnéséig kezeli, b) az a) pont adatkezelési jogosultság megszűnésekor ba) a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenység tekintetében az ellátási területen jogutód állami szerv részére, bb) a kéményseprő-ipari szolgáltató a kéményseprő-ipari szerv részére átadja és nyilvántartásából törli. (5) A Kstv. 6. -a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: (5a) A kéményseprő-ipari szolgáltató az (5) bekezdés b) pontja időpontban az érintett ellátási területen végzett a) kéményseprő-ipari tevékenysége során birtokába került adatokból összeállított, a kéményseprő-ipari tevékenységével összefüggő valamennyi dokumentumot és nyilvántartást, b) kéményseprő-ipari tevékenységével összefüggő, lezárt vagy folyamatban lévő ügyek dokumentumait és nyilvántartásait, c) kéményseprő-ipari tevékenységével érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan használójának és tulajdonosának családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét a számviteli bizonylatok kivételével a kéményseprő-ipari szerv részére külön jogszabályban meghatározott formában és módon adja át. (6) A Kstv. 7. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan) b) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a kéményseprő-ipari díj- és költségtérítés-fizetési kötelezettség nem teljesítése esetét kivéve a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban jogszabályban meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, és legfeljebb harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki, (7) A Kstv. 7. (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki: (A tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szolgáltatókról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza) d) a kéményseprő-ipari szolgáltató ügyfélszolgálatának címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, honlapját, e) a kéményseprő-ipari szolgáltató ellátási területét és a 2. (1) bekezdése szerint ellátandó ingatlankört. (8) A Kstv. 7. -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (6a) Ha a (4) bekezdés nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet kéményseprő-ipari tevékenységet végez, e gazdálkodó szervezet esetében a (7) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. (9) A Kstv. 8. (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg) g) az ingatlan használójának, tulajdonosának, vagyonkezelőjének, valamint a társasházak, lakásszövetkezetek képviseletét ellátónak a kéményseprő-ipari feladatok ellátása érdekében az ingatlan azonosításának céljából a kéményseprő-ipari szerv részére történő adatszolgáltatása és a kéményseprő-ipari szervvel történő együttműködése részletes szabályait. (10) A Kstv. a) 5. (11) bekezdésében a kéményseprő-ipari szolgáltató szövegrész helyébe a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató szöveg, a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz szövegrész helyébe a kéményseprő-ipari szervhez, illetve a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz szöveg, b) 7. (6) bekezdésében a kéményseprő-ipari szolgáltató szövegrészek helyébe a gazdálkodó szervezet szöveg lép.

17 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény módosítása 24. (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. -a a következő 30a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) 30a. központi állami szolgáltatás: olyan, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő, központi szolgáltatásként nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet az állam kijelölt központi szolgáltatón keresztül biztosít; (2) Az E-ügyintézési tv. 25. (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az E-ügyintézési tv a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (10) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartási lehetőség megváltozása előtt az informatikai biztonság sérülésének veszélye vagy bekövetkezése kivételével a változást a honlapján a változást megelőző 30 nappal közzéteszi és a Felügyeletnek bejelenti. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján a módosítást követő 14 napon keresztül jelzi annak tényét, hogy a kapcsolattartás módja megváltozott. (11) Az elektronikus űrlap megváltozása esetén a (10) bekezdés alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a változást előzetesen 14 nappal korábban kell közzétenni, és a változást a Felügyeletnek nem kell bejelenteni. (3) Az E-ügyintézési tv. 27. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus ügyintézésben. (2) A szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott működőképességét eredményezi, legalább a tevékenység megkezdése előtt 3 nappal köteles a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és elérhetőségeken tájékoztatást elhelyezni. (4) Az E-ügyintézési tv. 28. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézési lehetőségnek az adott ügyben történő biztosítása megkezdése előtt 30 nappal, a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, a 26. (1) bekezdése tájékoztatás megküldése mellett elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti a Felügyelet számára. (2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés adatokban, tájékoztatóban bekövetkező változásokat a változás hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal az (1) bekezdés szerint bejelenti a Felügyeletnek. (5) Az E-ügyintézési tv. 42/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 42/A. (1) A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi állami szolgáltatások a Kormány rendeletében meghatározott módon az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által is igényelhetőek. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott piaci szereplők által az (1) bekezdésben meghatározott, ellenszolgáltatás mellett igénybe vehető szolgáltatások esetén, a piaci szolgáltató más igénybevevők részére történő szolgáltatás nyújtása során az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások továbbszolgáltatásáért ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt. (6) Az E-ügyintézési tv. 57. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az együttműködő szerv köteles legalább munkanaponként ellenőrizni és ugyanezen határidőben visszaigazolni az (1) bekezdés elérhetőségekre kézbesített küldeményeket. (7) Az E-ügyintézési tv. 104/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 104/A. (1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltató, valamint a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató (a továbbiakban együtt: központi szolgáltató) a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére közszolgáltatásként nyújtja a) az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott informatikai rendszer fejlesztését, üzemeltetését, vagy közreműködik annak fejlesztésében, b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat,

18 808 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám c) a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet kormányzati célú hálózatok igénybevételét, a kormányzati célú hírközlési tevékenységet, valamint a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokat, ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője ezek igénybevételét az e-közigazgatásért felelős miniszternél kezdeményezi. (2) Az (1) bekezdés szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató által nyújtott közszolgáltatás ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást az e-közigazgatásért felelős miniszter és a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője egyeztetésének eredményétől függően a) közvetlenül vagy a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv költségvetéséből történő átadással az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy b) a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnek kell biztosítani. (8) Az E-ügyintézési tv d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy) d) a 104/A. (1) bekezdés a) pontja alapján a központi szolgáltató által fejlesztett vagy üzemeltetett informatikai rendszereket, a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által igénybevett központosított informatikai és hírközlési szolgáltatások, a kormányzati célú hálózatok és hálózati szolgáltatások igénybevételének szabályait (rendeletben állapítsa meg.) (9) Az E-ügyintézési tv (6d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6d) december 31-ig természetes személy vagy egyéni vállalkozó sem tehet a rendelkezési nyilvántartásba adóügyekben a 22. (1) bekezdés e) pontja rendelkezést. (10) Az E-ügyintézési tv. a) pont k) alpontjában az ügyintézésre kötelezett szövegrész helyébe az ügyintézés biztosítására kötelezett szöveg, b) 11. (3) bekezdésében a személyes ügyintézési felületen szövegrész helyébe a személyre szabott ügyintézési felületen szöveg, c) 47. (3) bekezdésében a de az eljárás szövegrész helyébe az azonban a felügyeleti vizsgálat szöveg lép. (11) Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. a) 68. (3) bekezdése, b) 108. (2) (4a), (6) és (8) (16) bekezdése, c) 109. (2) és (3) bekezdése, d) 110/A. -a, e) 110/B. -a. 13. Záró rendelkezések 25. (1) Ez a törvény a (2) (4) bekezdésben meghatározott kivétellel július 1-jén lép hatályba. (2) Az 1 2., a 3. (1) (6), (10), (11), (13) (15), (17) és (18) bekezdése, a 4., az 5. (1) és (2) bekezdése, a 6 23., a 24. (1) (8), (10) és (11) bekezdése, valamint az 1. melléklet e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (3) A 3. (7), (9), (12), (16) és (19) bekezdése, valamint az 5. (3) bekezdés a) pontja szeptember 30-án lép hatályba. (4) A 3. (8) bekezdése január 1-jén lép hatályba. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

19 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY melléklet a évi LV. törvényhez Az Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 7. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Illetékmentes) d) az úti okmány cseréje, amennyiben az úti okmány tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat, illetve az nem működik,

20 810 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám évi LX. törvény egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat állami tulajdonban álló ingatlan vagyonkezelőjeként történő kijelöléséről 1. (1) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 11. (5) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest X. kerület belterület 38442/10/B helyrajzi számon felvett, természetben az 1101 Budapest, Vajda Péter utcában található ingatlan (Planetárium) vagyonkezelőjeként a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot (nyilvántartási szám: ; székhely: 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16.; a továbbiakban: TIT vagy vagyonkezelő) jelöli ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik. (3) Az (1) és (2) bekezdések szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a (4) (6) bekezdésben írt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén lehetséges bármelyik fél részéről. (4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény 27. (7) bekezdése visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A TIT által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység ideértve a vagyonelemek hasznosítását is közfeladatnak minősül. (5) A vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartásban részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget. (6) A vagyonkezelő az (5) bekezdés, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó, beruházásokkal összefüggésben selejtezési szabályzata figyelembevételével jogosult eljárni a bontással járó munkálatok elvégzése, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítése, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése érdekében, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél fenntartására fordítani. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jogot a (3) bekezdés vagyonkezelési szerződés megkötését követően a TIT kérelme alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. 2. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény módosítása 2. (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 10/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 10/B. A Hpt a, a és az üzleti titok védelméről szóló évi LIV. törvény 1. (1) bekezdése titoktartási kötelezettség nem terjed ki a Hpt (3) bekezdésében és 161. (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az MFB Zrt. által a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a kormányzati igazgatásról szóló évi CXXV. törvény 20. (2) bekezdése szerint kijelölt minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda részére, illetve az 1. mellékletben meghatározott és az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek által az MFB Zrt. részére adott adatszolgáltatásra. * A törvényt az Országgyűlés a június 25-i ülésnapján fogadta el.

21 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 811 (2) Az MFB tv. a következő 23/A. -sal egészül ki: 23/A. Az MFB Zrt.-nek a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéből (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) történő kilépéséig a 10/B. -nak az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LX. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései alkalmazandók az Integrációs Szervezet vagy annak tagjai által az MFB Zrt. részére, továbbá a miniszter által vezetett minisztérium, illetve a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a kormányzati igazgatásról szóló évi CXXV. törvény 20. (2) bekezdése szerint kijelölt minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda részére adott adatszolgáltatás vonatkozásában. 3. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény módosítása 3. (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) a) egységes informatikai rendszer: az Integrációs Szervezet tagjai és a további ellenőrzés alá vont szervezet részére az integrációs üzleti irányító szervezet irányításával, az Integrációs Szervezet prudenciális kontrollja mellett összeállított és fejlesztett, a Központi Adatfeldolgozó által üzemeltetett adatbázis és ahhoz kapcsolódó egyedi rendszerek együttese; (2) Az Szhitv. 1. (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) b) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) ekként meghatározott fogalom; (3) Az Szhitv. 1. (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) e) ellenőrzés alá vont szervezet: az Integrációs Szervezet tagjai, a Kapcsolt Vállalkozások, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja, valamint a Központi Adatfeldolgozó; (4) Az Szhitv. 1. (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) h) Holding Szövetkezet: az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő, szövetkezeti formában működő tagja, aki szövetkezeti hitelintézetekben tulajdonjoggal rendelkezik; (5) Az Szhitv. 1. (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) j) Kapcsolt Vállalkozás: az Integrációs Szervezet tagjának ellenőrző befolyása alatt működő szervezet; (6) Az Szhitv. 1. (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) m) integrációs üzleti irányító szervezet: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e törvény felhatalmazása alapján közreműködő, szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő pénzügyi intézmény; (7) Az Szhitv. 1. (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) s) részjegy: szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjának vagyoni részesedése; (8) Az Szhitv. 1. (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) x) veszélyeztető magatartás: az Integrációs Szervezet tagjának olyan e törvény alapján kiadott irányelvben meghatározott vagy az integrációs üzleti irányító szervezet közgyűlése által jóváhagyott integrációs szintű stratégiának a megvalósítását akadályozó, hátráltató vagy megnehezítő tevékenysége vagy mulasztása, amely a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak határidőben történő elérését nagymértékben veszélyezteti; (9) Az Szhitv. 1. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A szövetkezeti hitelintézet és az integrációs üzleti irányító szervezet az Integrációs Szervezet tagja és az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete kapcsolt intézmény. (10) Az Szhitv. 1. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikke feltételek teljesülése esetén mentesül e rendelet második-nyolcadik részében meghatározott követelmények

22 812 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám egyedi alkalmazása alól. Az Integrációs Szervezet, valamint annak tagjai a Hpt. összevont alapú felügyelet alatt állnak. (11) Az Szhitv. 1. -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (6a) A szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a Szan. tv.-ben meghatározott eljárásai során, az 1. (6) bekezdés kötelezettségek teljesítésére az integrációs üzleti irányító szervezetet vagy az Integrációs Szervezetet is felhívhatja. A szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank eljárásai során hozott döntéseit az Integrációs Szervezet tagjaival az Integrációs Szervezet útján közli. 4. (1) Az Szhitv. 3. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, az integrációs üzleti irányító szervezet, a Holding Szövetkezet, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett, Kapcsolt Vállalkozásnak minősülő, a Felügyelet által felügyelt intézmény. (2) Az Szhitv. 3. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A (3) bekezdéstől eltérően nem kötelező, hogy a szövetkezeti hitelintézet az integrációs üzleti irányító szervezet legalább egy darab az Integrációs Szervezet igazgatósága által meghatározott névértékű, fajtájú és sorozatú részvényének tulajdonosa legyen abban az esetben, ha az érintett szövetkezeti hitelintézetnek az integrációs üzleti irányító szervezet többségi tulajdonosa. 5. (1) Az Szhitv. 4. (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) Az Integrációs Szervezet tagja évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj összegét az Integrációs Szervezet Közgyűlése úgy állapítja meg, hogy az Integrációs Szervezet tagjai által fizetett tagdíjak összege legfeljebb az Integrációs Szervezet éves működési költségeit biztosítsa. A tagdíj megfizetésének rendjét az Integrációs Szervezet állapítja meg. (4) Az Integrációs Szervezetnek legalább az Integrációs Szervezet tagjainak az egymásban fennálló részesedések figyelmen kívül hagyásával összesített eszközei értékének 3 százalékát meghaladó értékű eszközökkel kell rendelkeznie. (2) Az Szhitv. 4. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az Integrációs Szervezet pénzeszközeit az integrációs üzleti irányító szervezetnél vagy az integrációs üzleti irányító szervezet által meghatározott szövetkezeti hitelintézetnél helyezi el. 6. Az Szhitv. az 5. -t követően a következő 4/A. alcímmel egészül ki: 4/A. Egyetemlegesség 5/A. (1) Az Integrációs Szervezet és annak tagjai egymás kötelezettségeiért a Ptk. szabályai egyetemlegesen kötelesek helytállni. Az egyetemleges felelősség az Integrációs Szervezettel és annak tagjaival szemben fennálló valamennyi követelésre kiterjed, függetlenül azok keletkezésének időpontjától. (2) Az egyetemlegességre alapozott követelésekkel kapcsolatban a kötelezettek egymással való együttműködésének részletes szabályait az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg. (3) Az Integrációs Szervezetben fennálló tagság megszűnése esetén a volt tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet és annak tagjai helytállási kötelezettsége a volt tag által a tagság megszűnése időpontjától vállalt kötelezettségekre nem terjed ki. Az a szervezet, amelynek Integrációs Szervezetben fennálló tagsága bármely okból megszűnik, az Integrációs Szervezettel és annak tagjaival szemben az Integrációs Szervezetben fennálló tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett és az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított 730 napon belül benyújtott igényekért felel. Az Integrációs Szervezet és annak tagjai a volt tag Integrációs Szervezetben fennálló tagságának megszűnése időpontjáig keletkezett és a volt tag Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított 730 napon belül benyújtott igényekért felelnek a volt tag tartozásaiért. A volt tag tekintetében az illetékes hatóság, illetve bíróság a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében az Integrációs Szervezetben fennálló tagsága megszűnése időpontjától számított 730 napig nem veheti figyelembe a volt tagnak a tagsági jogviszonya megszűnésekor kilépés esetén a kilépési szándéknyilatkozat Integrációs Szervezethez történő benyújtásakor fennállt saját tőke értékét. 7. Az Szhitv. 6. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a a következő (4) (6) bekezdéssel egészül ki: (3) A közgyűlés határozatait a jelen lévő tagok szavazatainak többségével hozza meg. A közgyűlésen az Integrációs Szervezet valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik.

23 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 813 (4) Az Integrációs Szervezet közgyűlésén az igazgatósági tagok és a felügyelőbizottsági tagok többsége a Holding Szövetkezet által delegált személyek közül, az Integrációs Szervezet tagjai többségének az egyetértő szavazatával választható meg. (5) A Holding Szövetkezet azt a személyt delegálhatja az Integrációs Szervezet igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjának, akit a Holding Szövetkezet természetes személy tagjainak több mint fele a Holding Szövetkezet közgyűlésén delegált személyként megválasztott. (6) A (4) bekezdés szerint megválasztott tagok visszahívásához az Integrációs Szervezet tagjai többségének az egyetértő szavazata szükséges. 8. Az Szhitv. 10. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Integrációs Szervezet működését a felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb öt természetes személy tagból áll. 9. (1) Az Szhitv. 11. (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében az Integrációs Szervezet tagjaira és a Kapcsolt Vállalkozásokra vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el: (2) Az Szhitv. 11. (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében az Integrációs Szervezet tagjaira vonatkozóan az MFB kivételével kötelező szabályzatot fogad el:) f) a szövetkezeti hitelintézetekre és az integrációs üzleti irányító szervezetre vonatkozó egyedi válságkezelési terv módszertanáról; (3) Az Szhitv. 11. (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 11. (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki: (Az Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében az Integrációs Szervezet tagjaira vonatkozóan az MFB kivételével kötelező szabályzatot fogad el:) l) a tagdíj megfizetésének rendjéről; m) az egyetemlegességet érintő eljárások kezeléséről és az erre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről, valamint n) minden olyan kérdésben, amelyben szabályzat alkotására e törvény vagy az Integrációs Szervezet alapszabálya felhatalmazza. (4) Az Szhitv. 11. (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1b) Az Integrációs Szervezet igazgatósága meghatározza az Integrációs Szervezet tagjai, valamint a Kapcsolt Vállalkozások prudens és biztonságos működését szolgáló, az Integrációs Szervezet tagjaira és a Kapcsolt Vállalkozásokra kötelező irányelveket, valamint az e törvényben meghatározott integrációs célok elérését biztosító tevékenységének keretrendszerét (a továbbiakban együtt: irányelvek). (5) Az Szhitv. 11. (1e) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1e) Az Integrációs Szervezet a jogszabályoknak, az általa meghatározott irányelveknek, a kiadott szabályzatoknak, valamint a korábbi utasításoknak megfelelő működés érdekében utasítást ad az Integrációs Szervezet tagjának, illetve a Kapcsolt Vállalkozásnak. Az utasítás címzettje az abban foglaltaknak köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell, és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét. Az Integrációs Szervezet a pénzügyi intézménynek címzett utasítást az utasítás címzettjének történő megküldésével egyidejűleg továbbítja a Felügyelet részére. (2) Az Integrációs Szervezet egyedi alapon is nyomon követi az Integrációs Szervezet tagja és a Kapcsolt Vállalkozás fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását. (6) Az Szhitv. 11. (6) (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (6) Az Integrációs Szervezet a biztonságos és hatékony működés, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében ellenőrzi az Integrációs Szervezet tagjai, valamint a Kapcsolt Vállalkozások által használt fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek működését, ennek keretében vizsgálja az egységes informatikai rendszert. Az Integrációs Szervezet évente megvizsgálja a Központi Adatfeldolgozó tevékenységét, ideértve a Központi Adatfeldolgozó által ellátott kiszervezett tevékenység 17/V. (2) és (3) bekezdésében meghatározott megállapodásban és üzemeltetési szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését, valamint a Központi Adatfeldolgozó által alkalmazott közreműködő által ellátott kiszervezett tevékenységet.

24 814 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (7) Az Integrációs Szervezet a 11/A. -ban szabályozott ellenőrző és felügyelési rendszer működtetésével ellenőrzi és folyamatosan felügyeli az ellenőrzés alá vont szervezetek tevékenységét, és a jogszabályoknak, az e törvény alapján kiadott szabályzatoknak, utasításoknak, valamint irányelveknek megfelelő működését. (8) Az Integrációs Szervezet tagja, a Kapcsolt Vállalkozás, valamint a 11/B. (9) bekezdésben meghatározott körben a Központi Adatfeldolgozó az Integrációs Szervezet által hozott, neki címzett utasítással vagy döntéssel szemben, valamint az Integrációs Szervezet tagja a valamennyi tagra kötelező döntésekkel szemben a jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat abban a körben, hogy az utasítás vagy döntés a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak és meghatározott irányelveknek, illetve a szövetkezeti hitelintézetek integrációja egyéb szabályzatainak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincs halasztó hatálya, az utasítás vagy döntés attól függetlenül az abban megjelölt határidőben végrehajtandó. (9) Az Integrációs Szervezetnek és tagjának, valamint az Integrációs Szervezet tagjainak egymás közötti jogvitáira a választottbírósági eljárás keretében történő vitarendezés kizárt. 10. Az Szhitv. 11/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében olyan az e törvényen és az Integrációs Szervezet szabályzatán és irányelvén alapuló ellenőrző és felügyelési rendszert működtet, amely lehetővé teszi az Integrációs Szervezet tagja, a Kapcsolt Vállalkozás és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja tevékenységének, valamint a jogszabályoknak, az e törvény alapján kiadott szabályzatoknak, utasításoknak és irányelveknek megfelelő működésének ellenőrzését, valamint folyamatos felügyelését, továbbá a Központi Adatfeldolgozó és az általa alkalmazott közreműködő által ellátott kiszervezett tevékenység ellenőrzését. Az Integrációs Szervezet jogosult ellenőrizni és folyamatosan felügyelni az Integrációs Szervezet tagjainak azon tevékenységét is, amelyet a Hpt., illetve Bszt. közvetítő útján végeznek. 11. (1) Az Szhitv. 11/B. (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ha az ellenőrzés vagy a folyamatos felügyelés során az Integrációs Szervezet igazgatósága megállapítja, hogy az Integrációs Szervezet tagja (2) Az Szhitv. 11/B. (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az Integrációs Szervezet igazgatósága) d) a Felügyelet egyidejű értesítésével megvonja az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatokat ellátó pénzügyi intézménytől az e törvényben az integrációs üzleti irányító szervezet részére biztosított jogkört, és az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott integrációs üzleti irányító szervezet feladatait ellátó pénzügyi intézmény kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint új pénzügyi intézményt választ ki az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatok ellátására; e) a Felügyelet egyidejű értesítésével integrációs biztost, illetve integrációs biztosokat (a továbbiakban együtt: integrációs biztos) rendelhet ki az integrációs üzleti irányító szervezet kivételével az Integrációs Szervezet tagjához 180 napra; az időtartam indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható. (3) Az Szhitv. 11/B. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az Integrációs Szervezet az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatokat ellátó pénzügyi intézménytől az e törvényben az integrációs üzleti irányító szervezet részére biztosított jogkört abban az esetben vonhatja meg, ha az integrációs üzleti irányító szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá ismételten nem tesz eleget az utasításokban vagy a szabályzatokban foglaltaknak. Az integrációs üzleti irányító szervezet részére biztosított jogkör megvonása esetén a 11/G. (2) (4) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell az integrációs üzleti irányító szervezeti jogkör átadása tekintetében. (4) Az Szhitv. 11/B. -a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: (8) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a Kapcsolt Vállalkozás ellenőrzésére vonatkozó vizsgálati jelentésben megfogalmazott megállapítások teljesítésére utasítást adhat a Kapcsolt Vállalkozásnak az ellenőrző befolyást gyakorló intézmény egyidejű értesítése mellett. (9) Az Integrációs Szervezet igazgatósága a Központi Adatfeldolgozó vagy az általa alkalmazott közreműködő által végzett tevékenység ellenőrzésére vonatkozó vizsgálati jelentésben megfogalmazott megállapítások teljesítésére utasítást adhat a Központi Adatfeldolgozónak.

25 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az Szhitv. 11/D. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az ügyvezetés, az igazgatóság, vagy a felügyelőbizottság tagja az integrációs biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet az Integrációs Szervezet igazgatósága által az integrációs biztost kirendelő döntés, továbbá az Integrációs Szervezet tagjával szemben hozott intézkedés ellen, e jogorvoslati eljárásban az Integrációs Szervezet tagját képviselheti, vagy a képviselet ellátására megbízást adhat. 13. Az Szhitv. 11/F. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet integrációs üzleti irányító szervezeten kívüli tagjai az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően, az integrációs üzleti irányító szervezet az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott integrációs üzleti irányító szervezet feladatait ellátó pénzügyi intézmény kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározott szabályok szerint léphet ki. Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó tag a kilépési szándékát azt követően jelentheti be az Integrációs Szervezethez, hogy a bejelentést megelőző legalább 60 nappal nem szövetkezeti formában működő hitelintézet alapítására, illetve működésére vonatkozó engedélyért fordult a Felügyelethez. 14. (1) Az Szhitv. 11/G. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) Az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezeti tagsága kizárólag azt követően szűnhet meg, hogy az e törvényben meghatározott, az integrációs üzleti irányító szervezet szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatait és hatásköreit az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott integrációs üzleti irányító szervezet feladatait ellátó pénzügyi intézmény kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint az Integrációs Szervezet által kiválasztott új integrációs üzleti irányító szervezet átvette. (3) Az integrációs üzleti irányító szervezet az e törvényben meghatározott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért és jogkörök gyakorlásáért, a feladatok és jogkörök új integrációs üzleti irányító szervezet által történő átvételéig felelősséggel tartozik. (2) Az Szhitv. 11/G. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott integrációs üzleti irányító szervezet feladatait ellátó pénzügyi intézmény kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint kiválasztott új integrációs üzleti irányító szervezete az Integrációs Szervezeti tagságának időpontjától egyetemlegesen felel az Integrációs Szervezet és annak tagjai által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától, továbbá ezen időponttól az Integrációs Szervezet és annak tagjai is egyetemlegesen felelnek az integrációs üzleti irányító szervezet által vállalt valamennyi kötelezettségért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától. 15. Az Szhitv. 7. alcím címe helyébe a következő cím lép: 7. Az integrációs üzleti irányító szervezet 16. Az Szhitv alcíme helyébe a következő alcím lép: 7.1. Az integrációs üzleti irányító szervezet jogállása 12. Az integrációs üzleti irányító szervezet pénzügyi intézmény, amelyre a Hpt.-t, a Bszt.-t és a Ptk.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 17. Az Szhitv. a 12. -t követően a következő 7.2. alcímmel egészül ki: 7.2. Az integrációs üzleti irányító szervezet közreműködése az integrációs szintű stratégia megvalósításában 13. Az integrációs üzleti irányító szervezet a közgyűlése által jóváhagyott integrációs szintű stratégia megvalósítása érdekében az Integrációs Szervezet egyes tagjai vagy valamennyi tagja érdekében a stratégia megvalósításához szükséges mértékben szerződést köthet. Az integrációs üzleti irányító szervezet az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően a tag vagy tagok érdekében megkötött szerződés alapján felmerült kiadásait jogosult akár egészben, akár részben továbbhárítani az Integrációs Szervezet azon tagja vagy tagjai részére, amelyek érdekében a kiadást teljesítette.

26 816 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 18. Az Szhitv. a 14. -t megelőzően a következő 7.3. alcím címmel egészül ki: 7.3. Az integrációs üzleti irányító szervezet alapszabálya 19. Az Szhitv alcím címe helyébe a következő cím lép: 7.4. Az integrációs üzleti irányító szervezet feladatai, viszonya a szövetkezeti hitelintézetekkel 20. (1) Az Szhitv. 15. (2) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az integrációs üzleti irányító szervezet az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően az Integrációs Szervezet tagjaira és a Kapcsolt Vállalkozásokra vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el (2) Az Szhitv. 15. (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) Az integrációs üzleti irányító szervezet az integrációs szintű beszerzések lebonyolítása és az Integrációs Szervezet tagjai és a Kapcsolt Vállalkozások igényeinek kielégítése érdekében többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot hozhat létre, vagy ilyen tevékenységet végző gazdasági társaságban többségi tulajdont szerezhet, illetve ezen tevékenységek ellátását nyilvános pályázat útján főtevékenységként ilyen tevékenységeket végző gazdasági társaságra bízhatja legfeljebb 5 éves időtartamra. (5) Az integrációs üzleti irányító szervezet az általa kiadott szabályzatoknak vagy korábbi utasításnak megfelelő működés érdekében utasítást adhat a szövetkezeti hitelintézetnek és a Kapcsolt Vállalkozásnak. A szövetkezeti hitelintézet és a Kapcsolt Vállalkozás az utasításnak köteles eleget tenni. Az utasítást indokolni kell és abban meg kell jelölni a teljesítés határidejét is. Az integrációs üzleti irányító szervezet az utasítását az utasítás címzettje részére történő megküldéssel egyidejűleg továbbítja az Integrációs Szervezet, valamint a Felügyelet részére. Az utasítás címzettje jogosult bírósághoz fordulni abban a körben, hogy az utasítás a törvénynek, egyéb jogszabályoknak, az Integrációs Szervezet által meghatározott irányelveknek és az integrációs üzleti irányító szervezet, illetve az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatoknak megfelel-e. A bírósághoz fordulásnak nincs halasztó hatálya, az utasítás attól függetlenül, az utasításban megjelölt határidőben végrehajtandó. (3) Az Szhitv. 15. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az Integrációs Szervezet tagja és a Kapcsolt Vállalkozás számviteli törvény beszámolója kivéve az átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a tevékenységet lezáró beszámolókat elfogadásához az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges, amely döntést az érintett szervezet tervezett közgyűlése, részközgyűlése vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban együtt: közgyűlés) előtt legalább 45 nappal nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés előterjesztéseit tárgyaló igazgatósági ülést megelőző legalább 8 nappal rendelkezésére bocsátott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján 30 napon belül hoz meg. Az integrációs üzleti irányító szervezet az előzetes jóváhagyásáról szóló döntést az Integrációs Szervezet ügyvezetésének előzetes egyetértését követően hozhatja meg. Az integrációs üzleti irányító szervezet előzetes jóváhagyása hiányában az érintett szervezet felügyelőbizottsága a számviteli törvény beszámoló tervezetét nem véleményezheti, az igazgatósága vagy ügyvezetése a számviteli törvény beszámoló tervezetét nem terjesztheti a legfőbb döntéshozó szerv elé, a legfőbb döntéshozó szerve pedig érvényesen nem fogadhatja el a számviteli törvény beszámolót. A cégbírósághoz benyújtásra kerülő beszámoló kötelező melléklete az integrációs üzleti irányító szervezet előzetes jóváhagyását tartalmazó nyilatkozata. 21. Az Szhitv. a 15/D. -t követően a következő 7.5. alcímmel egészül ki: 7.5. Holding Szövetkezet 15/E. (1) A Holding Szövetkezetre az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni. (2) A Holding Szövetkezet tekintetében a Ptk.-nak a tag személyes közreműködésére, a tagok vagyoni hozzájárulásának arányára és mértékére vonatkozó rendelkezéseit és a 3:326. (1) (3) bekezdését nem kell alkalmazni. (3) A Holding Szövetkezet az Integrációs Szervezet tagja, amely a szövetkezeti hitelintézeti integráció működésében az általa tulajdonolt szervezetekkel kapcsolatos tulajdonosi és a 6. (4) (6) bekezdésében foglalt jogait gyakorolva vesz részt. (4) A Holding Szövetkezet jogosult szövetkezeti hitelintézetben és annak többségi tulajdonában álló vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedésének kezelését fő tevékenységként végezni. (5) A Holding Szövetkezet más típusú jogi személlyé nem átalakulhat át és nem olvadhat össze más jogi személlyel.

27 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 817 (6) A Holding Szövetkezetbe kizárólag olyan szövetkezeti hitelintézet vagy annak Kapcsolt Vállalkozása olvadhat be, amely a Felügyelet által felügyelt tevékenységét a beolvadás időpontjáig megszüntette. A beolvadó jogi személy Integrációs Szervezetben fennálló tagsága a beolvadó jogi személy megszűnésének időpontjában szűnik meg. (7) Az Integrációs Szervezetnek csak egy Holding Szövetkezet tagja lehet, és a Holding Szövetkezet Integrációs Szervezeti tagsága sem kilépéssel, sem kizárással nem szüntethető meg. (8) A Holding Szövetkezetre alkalmazni kell a 17/E. (7) bekezdését, a 17/H. (1a) bekezdését, a 17/Q. -t és a 19. (3) bekezdését azzal, hogy ahol e rendelkezések szövetkezeti hitelintézetről rendelkeznek, ott a Holding Szövetkezetet kell érteni. 22. (1) Az Szhitv. 17/C. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Működési formájától függetlenül a szövetkezeti hitelintézet, valamint az integrációs üzleti irányító szervezet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre egységes szempontok szerint megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát azzal, hogy az Integrációs Szervezet az egyedi alapon megállapított tőkekövetelményt a tagok tényleges pénzügyi és kockázati helyzetéhez igazodva, kockázatalapon határozza meg. (2) Az Szhitv. 17/C. (2) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéje az (1) bekezdésben meghatározott szint alá süllyed, az Integrációs Szervezet köteles a Felügyelet jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben a Felügyelet ilyen intézkedést még nem tett a Felügyelet előzetes jóváhagyásával a 11/B. (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több intézkedéssel élni, amely mellett az alábbi egy vagy több kivételes intézkedést is alkalmazhatja: 23. Az Szhitv. 17/H. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Szövetkezeti hitelintézet esetében ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársasági formában működő szövetkezeti hitelintézetet a közgyűlés napját megelőző 15 nappal az összehívásról hirdetményt kell közzétenni, valamint a közgyűlés napját megelőző legalább 15 nappal értesíteni kell a tagot a napirendi pontokról, vagy az összehívásáról szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót minden napirendre vonatkozóan az előterjesztéssel és a kapcsolódó anyagokkal valamennyi tagnak legalább a közgyűlés napját megelőző 15 nappal meg kell küldeni. Szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetében azoknak a tagoknak, akik ezt írásban kérik, a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni és a közgyűlés által meghozott határozatokról valamennyi tagot tájékoztatni kell. 24. Az Szhitv. 17/K. (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1a) Az Integrációs Szervezet tagja vagy a Kapcsolt Vállalkozás vezető tisztségviselőinek és vezető állású személyeinek kinevezéséhez az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet kezdeményezheti, hogy az Integrációs Szervezet tagjánál tartsanak közgyűlést vagy taggyűlést, amelynek napirendi pontja a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett tagnál a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést vagy a taggyűlést. 25. Az Szhitv. 17/L. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A szövetkezeti hitelintézeteknek és az integrációs üzleti irányító szervezetnek a Hpt (1) bekezdésében és a Bszt (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok ideértve a személyes adatokat is, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény 59. -a fizetési titok, valamint a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény a biztosítási titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn az Integrációs Szervezeti tagok egymás közti viszonyában, valamint e szervezeteknek az Integrációs Szervezettel ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértőt is és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjával szemben. Az adatokat az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet által a 11/A. (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása, a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja az e törvény feladatai ellátása, az Integrációs Szervezeti tag pedig a pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatásai nyújtása, illetve e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, a szükséges mértékben kezelheti.

28 818 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 26. Az Szhitv. 17/M. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az Alap szabályzatait az Integrációs Szervezet hagyja jóvá. 27. (1) Az Szhitv. 17/P. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A szövetkezeti hitelintézetek és az integrációs üzleti irányító szervezet az egyetemleges felelősségvállalásuk fedezetét az Alapba történő éves befizetéssel és az Alap által elrendelt rendkívüli befizetéssel biztosítják. (2) Az Szhitv. 17/P. (3) (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) Az Alapba a (2) bekezdés szerint befizetett összeg kizárólag a szövetkezeti hitelintézetekkel és az integrációs üzleti irányító szervezettel szemben az egyetemlegesség alapján érvényesített követelések rendezésére, továbbá a 17/D. (2) bekezdés d) pontja állományátruházás sikeres lebonyolításhoz szükséges pénzeszköz biztosítására használható fel. Visszakövetelésére sem a befizető, sem annak felszámolója vagy hitelezője nem jogosult, a működési engedélyének visszavonása vagy egyébként jogutód nélküli megszűnése esetén sem. (4) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy az integrációs üzleti irányító szervezet jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását nem, vagy várhatóan nem tudja teljesíteni, akkor erről az Alapot és az Integrációs Szervezetet haladéktalanul tájékoztatja. (5) Amennyiben a szövetkezeti hitelintézet vagy az integrációs üzleti irányító szervezet által a jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozás alapján fizetendő összeg, vagy a 17/D. (2) bekezdés d) pontja állományátruházás sikeres lebonyolításhoz szükséges összeg az Alap egyenlegét meghaladja, az Alap rendkívüli befizetés teljesítését rendelheti el a szövetkezeti hitelintézetek és az integrációs üzleti irányító szervezet számára. A rendkívüli befizetés összege meghatározásának elveit és teljesítésének határidejét az Alap szabályzatban előre határozza meg. 28. (1) Az Szhitv. 17/Q. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolás a tag, annak örököse vagy jogutódja érdekkörében felmerült okból az arra vonatkozó szabályok alapján határidőben nem lehetséges, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet intézkedik a részjegy bevonásáról és a jegyzett tőke leszállításáról. A bevonást követően a részjegy tekintetében fennálló tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és a részjegy jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. A tag, annak örököse vagy jogutódja a bevonást követően a 17/R. -ban meghatározott rendelkezések alapján tarthat igényt a bevont részjegy névértékével egyező összegre. (2) Az Szhitv. 17/Q. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A tagnak, illetve részvényesnek a jogviszonyához kötődő bármilyen jogcímen történő kifizetésről vagy visszafizetésről az Integrációs Szervezet tagja az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulását követően dönthet. Az Integrációs Szervezet igazgatósága az előzetes hozzájárulással kapcsolatos döntését az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatóságának beleegyezését követően hozhatja meg. 29. Az Szhitv. 17/R. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet vagy a Holding Szövetkezet tagja vagy annak örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet vagy a Holding Szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye névértékére tarthat igényt. 30. (1) Az Szhitv. 17/S. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Integrációs Szervezet tagja vagy a Kapcsolt Vállalkozás átalakulása, egyesülése vagy szétválása az Integrációs Szervezet igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött, amely döntés meghozatalakor az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integrációs céloknak való megfelelést mérlegeli. Az Integrációs Szervezet igazgatóságának meg kell adnia az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy a szétválás az érintett intézmény fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti. (2) Az Szhitv. 17/S. (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) Az Integrációs Szervezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében elrendelheti, hogy az Integrációs Szervezet tagja vagy a Kapcsolt Vállalkozás vezetősége hívjon össze közgyűlést, illetve taggyűlést, ahol napirendi pont a kijelölt intézmény átalakulása, egyesülése vagy szétválása. A kijelölt intézménynél a közgyűlést, illetve taggyűlést a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani.

29 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 819 (5) Az Integrációs Szervezet tagja vagy a Kapcsolt Vállalkozás átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni. (3) Az Szhitv. 17/S. -a a következő (10) (12) bekezdéssel egészül ki: (10) A szövetkezeti hitelintézet az Integrációs Szervezet előzetes írásbeli hozzájárulását követően jogosult beolvadni a Holding Szövetkezetbe. (11) A szövetkezeti hitelintézet Holding Szövetkezetbe történő beolvadásához az Integrációs Szervezet abban az esetben járul hozzá, ha a) azt a szövetkezeti hitelintézet és a Holding Szövetkezet közösen kérelmezik, b) a szövetkezeti hitelintézet felszámolása kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn, c) a szövetkezeti hitelintézet beolvadása nem sérti a szövetkezeti hitelintézeti integráció érdekeit, valamint d) a szövetkezeti hitelintézet a tevékenységi engedélyének visszaadásáról döntött és a szövetkezeti hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta és a beolvadás a visszavonó határozatban megjelölt időpontig történik. (12) A szövetkezeti hitelintézet Holding Szövetkezetbe történő (10) és (11) bekezdés beolvadása esetén nem kell alkalmazni a Hpt. végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit. 31. Az Szhitv. 8/I. alcíme helyébe a következő alcím lép: 8/I. Jogutód nélküli megszűnés, átalakítás 17/T. (1) Az Integrációs Szervezet tagja ide nem értve a Holding Szövetkezetet és a Kapcsolt Vállalkozás a jogutód nélküli megszűnéséről vagy a Felügyelet által engedélyezett tevékenysége részben vagy egészben történő szüneteltetéséről, valamint megszüntetéséről, vagy a szövetkezeti hitelintézet pénzügyi vállalkozássá, befektetési vállalkozássá történő átalakításáról (a továbbiakban: átalakítás) az Integrációs Szervezet előzetes írásbeli hozzájárulását követően dönthet. (2) Amennyiben a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet végelszámolásának elhatározásáról dönt, és a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyének visszavonására egyébként a Hpt. 33. (1) bekezdés a) pontja alapján is helye lett volna, akkor ezt a tényt a Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában feltünteti és a határozatát haladéktalanul megküldi az Országos Betétbiztosítási Alap számára is. (3) Az átalakításhoz az Integrációs Szervezet abban az esetben járul hozzá, ha a kérelmező szövetkezeti hitelintézet és a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta és az átalakítás a visszavonó határozatban megjelölt időpontban megtörténik, b) a tevékenységi engedély visszavonásának más okból nincs helye, c) a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn, d) az átalakítás nem sérti a szövetkezeti hitelintézeti integráció gazdasági érdekeit, valamint e) a kérelmező a 20/A. (7) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel. (4) Az Integrációs Szervezet tagja végelszámolására, a szövetkezeti hitelintézet átalakítására az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 32. (1) Az Szhitv. 20/A. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az Integrációs Szervezet tagjai az Integrációs Szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet által az e törvény alapján kibocsátott szabályzatok rájuk vonatkozó rendelkezéseit a szabályzatokban megjelölt hatálybalépés napjától kötelesek alkalmazni. (2) Az Szhitv. 20/A. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az 5/A. (3) bekezdése vonatkozásában a kilépő tag köteles a kilépési szándéknyilatkozat Integrációs Szervezet részére történő benyújtásakor könyvvizsgálói jelentéssel ellátott közbenső mérleg alapján fennálló saját tőke értékének megfelelő összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő 730 napig ha pedig ezen időszak alatt igényt jelentettek be, annak teljesítéséről való döntésig az Integrációs Szervezet által kijelölt szövetkezeti hitelintézeti tagnál erre a célra nyitott, elkülönített számlán tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezendő összeg felszabadítására az Integrációs Szervezet által kiadott szabályzatban meghatározott személyek számára, a szabályzat feltételekkel és időpontokban kerül sor. 33. Az Szhitv. 9. alcíme a következő 20/G. -sal egészül ki: 20/G. (1) A szövetkezeti hitelintézeti integráció integrációs üzleti irányító szervezete az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: 2. Mód. tv.) hatálybalépésekor a központi banki jogkörrel rendelkező

30 820 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám szervezet mindaddig, amíg az Integrációs Szervezetből ki nem lép, vagy amíg az Integrációs Szervezet meg nem vonja tőle az integrációs üzleti irányító szervezeti jogkört. (2) Az a szövetkezet léphet be Holding Szövetkezetként az Integrációs Szervezetbe, amely a 2. Mód. tv. hatálybalépésekor a 3. (2) bekezdésében foglalt feltételeken túl megfelel a következő feltételeknek: a) legalább egy szövetkezeti hitelintézetben tulajdonnal rendelkezik, b) az Integrációs Szervezet által előírt formában írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalt arra, hogy Integrációs Szervezeti tagokban fennálló tulajdoni részesedésének kezelésén kívül más üzletszerű tevékenységet kizárólag az Integrációs Szervezet által engedélyezett körben végez és c) az alapszabálya megfelel a 11/H. és a 15/E. -ban meghatározott működésre vonatkozó követelményeknek. (3) E törvénynek a 2. Mód. tv.-vel megállapított 17/T. -át a folyamatban lévő átalakításokra is alkalmazni kell. (4) Ha a 2. Mód. tv. hatálybalépését követően az Integrációs Szervezet igazgatósági tagjának vagy felügyelőbizottsági tagjának a megbízatása megszűnik, az új tag a Holding Szövetkezet által a 6. (5) bekezdésének alkalmazásával delegált személyek közül, az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézeti tagjai többségének és a Holding Szövetkezetnek az egyetértő szavazatával választható meg mindaddig, amíg az Integrációs Szervezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának ily módon megválasztott tagjainak a száma el nem éri az e törvényben előírt arányt. (5) Az MFB Zrt. Integrációs Szervezetből történő kilépéséig az e törvény 2. Mód. tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az MFB Zrt. Integrációs Szervezetben fennálló tagsági jogviszonyára. Az Integrációs Szervezet közgyűlésén az Integrációs Szervezet tagjait megillető szavazatokra a 6. (3) bekezdés 2. Mód. tv hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése irányadó az MFB Zrt. Integrációs Szervezetből történő kilépéséig. 34. Az Szhitv (1) bekezdés l) pontjában az a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szövegrész helyébe az a Hpt. szöveg; (1) bekezdés t) pontjában, 1. (5b) (6) bekezdésében, 3. (2) bekezdés d) pontjában, 3. (3) bekezdésében, 11. (3) (4) bekezdésében, 11/A. (12) bekezdésében, 11/E. (4) bekezdésében, 11/G. (1) bekezdésében, 14. (4) bekezdés d) pontjában, 15. (3), (8), (9), (12) és (15) bekezdésében, 15/A. (2), (5) és (9) bekezdésében, 16. (2) bekezdés c) pontjában, 17/C. (1a), (2a) és (2b) bekezdésében, 17/E. (5) bekezdésében, 17/F. (2) bekezdésében, 17/K. (1) bekezdésében, 17/M. (1) bekezdésében, 17/N. (2) bekezdésében, 17/O. -ában, 17/P. (7) bekezdésében, 17/Q. (7) bekezdésében, 17/U. (1) bekezdésében, (2) bekezdés d) pontjában, (3) és (4) bekezdésében, 17/V. (1), (3) és (6) bekezdésében, 19. (9a) bekezdésében, 20. (10) bekezdésében, 20/D. -ában és 20/E. (1) bekezdésében az a Központi Bank szövegrész helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezet szöveg; (2) bekezdés a) pontjában, 11/B. (3) bekezdésében, 14. (2) bekezdésében, 15/A. (10) bekezdésében, 15/C. (1) bekezdésében, 16. (2) bekezdés nyitó szövegrészében és 17/V. (2) és (4) bekezdésében az a Központi Bank szövegrészek helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezet szöveg; (2) bekezdés i) pontjában az a szövetkezeti hitelintézetek és a Központi Bank szövegrész helyébe az az ellenőrzés alá vont szervezetek szöveg; (3) bekezdésében, 15/A. (1), (4) és (7) bekezdésében, 15/B. (1) és (2) bekezdésében, 15/C. (1) bekezdésében és 16. (2) bekezdés a) pontjában az a Központi Bankot szövegrész helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezetet szöveg; (5) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank szövegrész helyébe az a szövetkezeti hitelintézet, az integrációs üzleti irányító szervezet vagy az Integrációs Szervezet tagjának minősülő Kapcsolt Vállalkozás szöveg; 7. 11/A. (4) bekezdésében a Folyamatos felügyelés keretében történő eljárás esetén szövegrész helyébe az A folyamatos felügyelés keretében végzett tevékenységre vonatkozóan szöveg; 8. 11/A. (7) bekezdésében az Az ellenőrzést végző személy szövegrész helyébe az A helyszíni ellenőrzést végző személy szöveg; 9. 11/A. (9) bekezdésében az az ellenőrzés alá vont személy vagy szervezet szövegrész helyébe az az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy szöveg; /B. (1) bekezdés a) pontjában az a szövetkezeti hitelintézet belső szabályzatában szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagja belső szabályzatában szöveg; /B. (2) bekezdés a) és b) pontjában az a szövetkezeti hitelintézetet vagy a Központi Bankot szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagját szöveg;

31 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY /B. (2) bekezdés c) pontjában az a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank szövegrészek helyébe az az Integrációs Szervezet tagja szöveg; /B. (2) bekezdés c) pontjában az a szövetkezeti hitelintézetnél vagy a Központi Banknál szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagjánál szöveg; /B. (3) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézet veszélyeztető magatartásának szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagja veszélyeztető magatartásának szöveg; /C. (3) bekezdésében az az intézkedéssel érintett szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az az intézkedéssel érintett Integrációs Szervezeti tag szöveg; /C. (4) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézet vagy a Központi Bank szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagja szöveg; /D. (1) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézethez szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagjához szöveg; /D. (2) bekezdésében az átveszi a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságának teljes jogkörét szövegrész helyébe az átveszi az Integrációs Szervezet tagja ügyvezetésének szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság teljes jogkörét szöveg; /D. (3) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézet igazgatósági tagjának szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagja ügyvezetésének szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság tagjának szöveg; /D. (4) bekezdésében az az igazgatóság tagja szövegrész helyébe az az ügyvezetés, illetve az igazgatóság tagja szöveg, az az igazgatóság tagjának szövegrész helyébe az az ügyvezetés, illetve az igazgatóság tagjának szöveg és az a közgyűlés összehívását szövegrész helyébe az a közgyűlés, illetve taggyűlés összehívását szöveg; /D. (6) bekezdés a) pontjában az érintett szövetkezeti hitelintézetben szövegrész helyébe az érintett Integrációs Szervezeti tagban szöveg és az a szövetkezeti hitelintézettel szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezeti taggal szöveg; /D. (9) bekezdésében az az érintett szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az az érintett Integrációs Szervezeti tag szöveg; /F. (5) bekezdés b) pontjában az a 20/A. (2) bekezdésében és az 1. (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség szövegrész helyébe az az 5/A. -ban meghatározott egyetemleges felelősség szöveg; /G. (4) bekezdésében az A Központi Bank a kilépése vagy központi banki jogkörének megvonása esetén szövegrész helyébe az Az integrációs üzleti irányító szervezet kilépése vagy integrációs üzleti irányító szervezeti jogkörének megvonása esetén szöveg; (1) (2) bekezdésében és (4) bekezdése nyitó szövegrészében, 15. (1), (3), (11), (14) és (15) bekezdésében, 15/A. (1), (4) és (7) bekezdésében, 15/D. -ában, 17/C. (2a) bekezdésében, 17/P. (6) bekezdésében, 17/U. (2) bekezdés nyitó szövegrészében, (5) és (10) bekezdésében és 19. (9a) bekezdésében az A Központi Bank szövegrész helyébe az Az integrációs üzleti irányító szervezet szöveg; (2) bekezdésében és 20. (10) bekezdésében az a Központi Bankban szövegrész helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezetben szöveg; (2) bekezdés a) pontjában a kockázati monitoring szövegrész helyébe az a kockázatvállalások korlátozása, kockázati monitoring szöveg; (2) bekezdés c) pontjában az a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szintű beszerzési gyakorlatának szövegrész helyébe az az integrációs szintű beszerzési gyakorlatának szöveg; (3) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet tagjaira és a Kapcsolt Vállalkozásokra kötelező szöveg; (8) bekezdésében és 20. (10) bekezdésében az A Központi Bank szövegrészek helyébe az Az integrációs üzleti irányító szervezet szöveg; (11) bekezdésében az az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek szövegrész helyébe az az egyes szövetkezeti hitelintézeteknek és Kapcsolt Vállalkozásoknak szöveg; (12) bekezdésében az A szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az A szövetkezeti hitelintézet és a Kapcsolt Vállalkozás szöveg; (13) bekezdésében az A Központi Banknak szövegrész helyébe az Az integrációs üzleti irányító szervezetnek szöveg;

32 822 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (14) bekezdésében a központi banki feladatai szövegrész helyébe az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatai szöveg; /A. (8) bekezdésében az a Központi Banknak szövegrész helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezetnek szöveg; /C. (1) bekezdésében az A szövetkezeti hitelintézet és a Központi Bank szövegrész helyébe az Az Integrációs Szervezet tagja szöveg; (2) bekezdésében az a Központi Bank részére szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezet részére szöveg; /C. (2a) bekezdésében az a Központi Bankban szövegrészek helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezetben szöveg; /E. (6) bekezdésében és 19. (9) bekezdésében az a Központi Bankkal szövegrész helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezettel szöveg; /F. (2) bekezdésében a valamint az Országos Betétbiztosítási Alap szövegrész helyébe az az Országos Betétbiztosítási Alap, valamint a Holding Szövetkezet szöveg; /H. (1a) bekezdésében az intézkedéseket alkalmazza szövegrész helyébe az intézkedéseket alkalmazhatja szöveg; /J. (1) bekezdés nyitó szövegrészében a szövetkezet formában szövegrész helyébe a szövetkezeti formában szöveg; /K. (1) bekezdésében az A szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az Az Integrációs Szervezet tagja vagy a Kapcsolt Vállalkozás szöveg; /K. (8) bekezdésében az az érintett szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az az érintett intézmény szöveg és az a Felügyeletnek valamint a Központi Banknak szövegrész helyébe az a Felügyeletnek, valamint az Integrációs Szervezetnek szöveg; /L. (1) bekezdésében az eljáró Központi Bankkal szövegrész helyébe az eljáró integrációs üzleti irányító szervezettel szöveg és az eljáró Központi Banknak szövegrész helyébe az eljáró integrációs üzleti irányító szervezetnek szöveg; /M. (1) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaival szemben szövegrész helyébe az a szövetkezeti hitelintézetekkel, valamint az integrációs üzleti irányító szervezettel szemben szöveg; /Q. (5) bekezdésében az a szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az az Integrációs Szervezeti tag szöveg és az az adott szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az az adott Integrációs Szervezeti tag szöveg; /R. (2) bekezdésében az a részjegy illetve a vagyoni hozzájárulás összegének visszafizetését szövegrész helyébe az a részjegy névértékének visszafizetését szöveg; /S. (2) bekezdés a) és c) pontjában és 17/S. (3) bekezdésében az érintett szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az érintett intézmény szöveg; /S. (2) bekezdés b) pontjában az a szövetkezeti hitelintézet szövegrész helyébe az az érintett intézmény szöveg; /S. (6) bekezdésében az az átalakulásról véglegesen döntő szavazás szövegrész helyébe az az átalakulásról, egyesülésről vagy szétválásról véglegesen döntő szavazás szöveg; /S. (8) bekezdésében az az átalakulást követően szövegrészek helyébe az az átalakulást, egyesülést vagy szétválást követően szöveg; /U. (1) bekezdésében az Az Integrációs Szervezet 1. (4) bekezdése egyetemleges felelősség mellett működő tagjai szövegrész helyébe az A szövetkezeti hitelintézetek szöveg; /U. (11) bekezdésében az a Központ Bank szövegrész helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezet szöveg; (10) bekezdésében az A Központi bank szövegrész helyébe az Az integrációs üzleti irányító szervezet szöveg; /C. -ában az a Központi Bank Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott központi bank feladatait ellátó hitelintézet kiválasztásának szövegrész helyébe az az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott integrációs üzleti irányító szervezet feladatait ellátó pénzügyi intézmény kiválasztásának szöveg lép.

33 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Hatályát veszti az Szhitv (1) bekezdés l) pontjában az 1. (4) bekezdése egyetemleges felelősség mellett működő szövegrész; (1) bekezdés o) és p) pontja; (4) bekezdése; (2) bekezdése; (2) bekezdés b) pontjában az 1. (4) bekezdése szövegrész; (1) bekezdés k) pontjában a valamint szövegrész; (1a) bekezdése; (1c) bekezdés f) pontjában a vagy vagyoni hozzájárulás szövegrész; 9. 11/F. (8) bekezdése; (4) bekezdésében az MFB-n kívül szövegrész; (6) bekezdése; /F. (1) bekezdésében az illetve vagyoni hozzájárulás szövegrész; /H. (1) bekezdésében az A szövetkezeti hitelintézet a 3. (3) bekezdésében meghatározott részvényt csak az Integrációs Szervezetből való kilépést követően értékesítheti. szövegrész; /M. (1) bekezdésében az elsődlegesen szövegrész; /N. (7) bekezdése; /Q. (1) és (3) bekezdésében az, illetve vagyoni hozzájárulás szövegrész; /Q. (6) bekezdésében az, illetve a vagyoni hozzájárulásra és az, illetve a vagyoni hozzájárulások szövegrész; /S. (2) bekezdés a) pontjában az 1. (4) bekezdése egyetemleges felelősség mellett működő szövegrész; /V. (2) bekezdésében az ügyvezetése szövegrész; (4) bekezdése; /A. (1) (4) bekezdése; /E. (3) bekezdése. 4. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény módosítása 36. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (7) bekezdésében a hitelintézetekre szövegrész helyébe a pénzügyi intézményekre szöveg; (3) bekezdés b) pontjában és 161. (2) bekezdés a) pontjában az a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával szövegrész helyébe az a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró integrációs üzleti irányító szervezetével szöveg; (1b) bekezdésében az a Központi Bankkal, illetve a többi szövetkezeti hitelintézettel szövegrész helyébe az illetve annak tagjaival szöveg lép. 5. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló évi XXXVII. törvény módosítása 37. Hatályát veszti a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló évi XXXVII. törvény (3) bekezdése, pontjában a, valamint az Integrációs Szervezet szöveg, pontja, pontja, (6) bekezdése, (4) bekezdése, (2) bekezdés j) pontja, a.

34 824 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 6. Záró rendelkezések 38. E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke

35 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY évi LXII. törvény a babaváró támogatás igénylésével, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásával kapcsolatos eljárások illetékmentességének megteremtése érdekében az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról* 1. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. (2) bekezdése a következő 74. és 75. ponttal egészül ki: (Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:) 74. a babaváró támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások, 75. a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárások. 2. Az Itv. a következő 99/S. -sal egészül ki: 99/S. A babaváró támogatás igénylésével, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásával kapcsolatos eljárások illetékmentességének megteremtése érdekében az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról szóló évi LXII. törvénnyel megállapított 33. (2) bekezdés 74. és 75. pontját a július 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek alapján indult ügyekben is alkalmazni kell. Ha az ügyfél igazolja, hogy az eljárási illetéket a babaváró támogatás igénylésével, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásával kapcsolatos eljárással összefüggésben fizette meg, akkor a megfizetett illetéket kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti. 3. Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Áder János s. k., köztársasági elnök Lezsák Sándor s. k., az Országgyűlés alelnöke * A törvényt az Országgyűlés a július 2-i ülésnapján fogadta el.

36 826 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám évi LXVI. törvény Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról* 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény módosítása 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 39. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek. 2. (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható) a) központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására; (2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 40. (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható) h) foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére. 3. Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 39/D. (1) (4) bekezdése. 2. A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény módosítása 4. A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 24/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 24/A. (1) A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel a) ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig, b) központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt, c) a politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt. (2) A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni. (3) A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek. 5. A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 35. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Ha a tartós helyettes kirendelésének oka megváltozik, azt a területi kamara a) a 34. (1) bekezdés a) pontja esetén hivatalból, b) a 34. (1) bekezdés b) pontja esetén a közjegyzőnek a kirendelés alapjául szolgáló körülmények megváltozásának tényét és időpontját tartalmazó bejelentése alapján észleli, és gondoskodik a tartós helyettesítés folyamatosságáról. * A törvényt az Országgyűlés a július 2-i ülésnapján fogadta el.

37 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 54. (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére. 7. A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 17. (2) bekezdés b) pontjában a központi közigazgatási szervnél szövegrész helyébe az a kormányzati igazgatásról szóló törvény központi kormányzati igazgatási szervnél, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 2. -a szervnél szöveg lép. 8. (1) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 49/A. (11) bekezdése. (2) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 49/A. (10) bekezdésében a, ha azt a közjegyzői iroda oda jelentette be szövegrész. 3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása 9. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 6/A. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A (2) (4) bekezdés reprezentativitást március 31-ével, ezt követően minden hatodik év március 31-ével kell ismételten megállapítani. 10. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény a következő 18. -sal egészül ki: 18. A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat. 11. Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 17. (3) bekezdése. 4. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló évi LI. törvény módosítása 12. Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló évi LI. törvény 2/A. -a. 5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény módosítása 13. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 39/C. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. 14. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 41. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. 15. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 44. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg a) 100%-a a 41. (1) bekezdésében meghatározott esetben, b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében. 16. (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (1) bekezdésében az intézményhiányából szövegrész helyébe az intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből szöveg, (2) bekezdésében a hatszáz szövegrészek helyébe a nyolcszáz szöveg, és

38 828 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (1) bekezdésében a 16 szövegrész helyébe a 12 szöveg lép. (2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 60. (2) bekezdésében a nyolcszáz szövegrészek helyébe az ezer szöveg lép. 6. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény módosítása 17. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 34/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az általános költségátalány mértéke forintot meg nem haladó végrehajtási ügyérték esetén ügyenként forint, forint feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a. 18. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 239. (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha) d) a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári év mindegyikében a 270 napot, kivéve a 240/B. (2) (2a) bekezdésében foglalt esetet, 19. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 239. (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha) h) a végrehajtót helyi önkormányzati képviselőnek, illetve polgármesternek megválasztották. 20. (1) A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 240/B. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ha a végrehajtót országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel. (2) A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 240/B. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A végrehajtó politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá vagy kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt végrehajtói szolgálata szünetel. 21. A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 245. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti. 22. (1) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 254/G. (6) bekezdése. (2) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 254/G. (5) bekezdésében a, ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be szövegrész. 7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény módosítása 23. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 21. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és nemét, valamint lakcímét közli a kincstárral a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából. 24. (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 37. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kapcsolati kód alkalmazásával köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:) b) a társadalombiztosítási szervnek az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülés okának, nyilvántartásból való kikerülés okának (passziválási jogcím),

39 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 829 lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról; (2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 37. (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kapcsolati kód alkalmazásával köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:) d) a kincstárnak a TAJ szám nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülése okának, nyilvántartásból való kikerülése okának (passziválási jogcím), lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól; 25. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény 37. (3) bekezdésében az és az (1) bekezdés g) pontja központi ügyfél-regisztrációs szerv szövegrész helyébe az és az (1) bekezdés g) pontja központi ügyfél-regisztrációs szerv és az (1) bekezdés b) pontja egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szöveg lép. 8. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló évi LXXXV. törvény módosítása 26. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló évi LXXXV. törvény 32/C. (1) bekezdés l) pont lc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes: a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján) lc) a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás, 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása 27. (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 96. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Az egyházi fenntartó kérelmére a) a miniszter a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó, b) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a tanoda szolgáltatást nyújtó, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki az egyházi fenntartású tanodák, nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény). (2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 96. (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (12) A miniszter tanoda szolgáltatás esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt. 28. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 145. (2c) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki: (A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező) ce) fenntartóváltás (teszi szükségessé.)

40 830 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 29. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. 30. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatait és működési feltételeit, b) a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit. 31. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a következő sal egészül ki: 188. Az a települési önkormányzat vagy társulás, amelynek a gyermekek napközbeni ellátására tekintettel a december 31-én hatályos 145/A. alapján január 1-jén megtérítési kötelezettsége áll fenn, január 1-jétől mentesül a még fennmaradó megtérítési kötelezettségének teljesítése alól. 32. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (1) bekezdés b) pontjában a természetbeni szövegrész helyébe a pénzbeli szöveg, (1a) bekezdésében, 20. (3) bekezdésében, 20/B. (3), (6) és (7) bekezdésében a pénzbeli szövegrész helyébe a kiegészítő pénzbeli szöveg, 3. 20/A. (1) bekezdésében az alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában szövegrész helyébe az alapösszegű pénzbeli támogatást folyósít szöveg, 4. 20/A. (2) bekezdésében az emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában szövegrész helyébe az emelt összegű pénzbeli támogatást folyósít szöveg, 5. 20/B. (4) bekezdésében a pénzbeli szövegrészek helyébe a kiegészítő pénzbeli szöveg, /A. (1) bekezdésében a társulás a fenntartásában szövegrész helyébe a társulás a gyermekek napközbeni ellátása kivételével a fenntartásában szöveg, és /A. (2) bekezdésében a társulás fenntartásában szövegrész helyébe a társulás a gyermekek napközbeni ellátása kivételével a fenntartásában szöveg lép. 33. Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (2b) bekezdés b) pontja, és (2) bekezdés l) és p) pontja. 10. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény módosítása 34. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 40. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 40. (1) A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából a (2) bekezdés nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény adatokat. (2) Az adatkezelő a) a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás vonatkozásában a központi nyugdíjbiztosítási szerv, b) az egészségbiztosítási nyilvántartás ide nem értve a d) és e) pont nyilvántartást vonatkozásában az egészségbiztosítási szerv, c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás vonatkozásában az állami adóhatóság, d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás vonatkozásában a rehabilitációs hatóság, e) a TAJ nyilvántartás vonatkozásában a kincstár központi szerve.

41 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény a következő 40/B. -sal egészül ki: 40/B. (1) A kincstár központi szerve vezeti az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a kapcsolódó nyilvántartások azonosító kódjaként alkalmazandó Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) rendelkező természetes személyek nyilvántartását (a továbbiakban: TAJ nyilvántartás), és jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a TAJ szám képzésével kapcsolatos feladatokat. (2) A TAJ nyilvántartásban az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a munkanélküli és a szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat: a) TAJ szám, b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév), c) anyja születési neve, d) születési hely (születés országa, születési hely), e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve), f) állampolgárság, g) neme, h) családi állapot, i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely), azok be- és kijelentési időpontja és a fiktiválás dátuma, j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme, k) külföldön történő letelepedés időpontja(i), l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, az azonosításhoz szükséges BM, ÖNY kapcsolati kódok), m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím), n) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(i) (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén), o) elhalálozás időpontja és helye. (3) A TAJ nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a kincstár központi szerve az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli. 36. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény a következő 40/C. -sal egészül ki: 40/C. (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartást. (2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását: a) TAJ szám, b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév), c) anyja születési neve, d) születési hely (születés országa, születési hely), e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve), f) állampolgárság, g) neme, h) családi állapot, i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma), j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme, k) külföldön történő letelepedés időpontja(i), l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, BM és ÖNY kapcsolati kód), m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím), n) kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma, o) TAJ érvényesség státusza,

42 832 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám p) érvényesség kezdeti dátuma, q) érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója, r) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(i) (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén), s) elhalálozás időpontja és helye, t) foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím. (3) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő személyes adatok az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig nem törölhetőek. 37. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 5. (2) bekezdésében a vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja szövegrész helyébe a vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja szöveg lép. 11. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény módosítása 38. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 15. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 15. (1) A biztosított a 14. rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és várandósságának orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított jogszabály rendelkezése alapján jogosult anyatejellátásra. (2) A biztosított orvosi indikáció alapján jogszabályban meghatározott feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére. 39. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 82. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, valamint a baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni. 12. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény módosítása 40. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 150. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A miniszter tevékenységét az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT), az egészségügyi szakmai kollégium, a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, valamint az országos gyógyintézetek segítik. 41. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a át követően a következő alcímmel egészül ki: Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány 151/A. (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozására. (2) Az Alapítvány az onkológia oktatásával, kutatásával, a kutatás támogatásával, az elért eredmények hazai és nemzetközi bemutatásával, az eredmények gyógyításban történő felhasználásával összefüggő alábbi országos közfeladatokat és nemzetközi feladatokat látja el: a) elősegíti az onkológiai szakma fejlesztését, oktatását, kutatását, tudományos eredmények megszületését, b) figyelemmel kíséri az onkológiai szakterület hazai és nemzetközi fejlődését, az elért tudományos eredményeket, c) közreműködik az onkológia hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati oktatásában, ezen feladata megvalósítása érdekében kétoldalú együttműködési megállapodásokat köt, szakmai konferenciákat, képzéseket szervez, d) támogatja az új tudományos eredményeket, képzési módszereket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és oktatási kiadványok megjelenését, szaktudományos kiadványokat ad ki, e) együttműködik a hazai és nemzetközi szakmai, tudományos szervezetekkel, egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekkel, az egészségügyben működő szakmai kamarákkal, f) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, az egészségügyben működő szakmai kamarákkal, g) a tevékenysége során hazai és nemzetközi adatok elemzésével közreműködik a szakterületének fejlesztésében, h) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét jogszabály nem tiltja.

43 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 833 (3) Az Alapítvány olyan közfeladatot lát el, amely a közép-kelet-európai régió onkológus szakemberei közötti kapcsolatépítést ösztönző tevékenységét pályázatok kiírásával, és programszervezéssel, képzések szervezésével támogatja. (4) Az Alapítvány oktatási tevékenysége megvalósítása érdekében az illetékes országos gyógyintézettel együttműködve alakítja ki oktatási programját. (5) A (2) és (3) bekezdésekben foglalt feladatok ellátásához és az Alapítvány működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik. (6) Az Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik. (7) Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik. (8) Az Alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége az Onkológiai Akadémia, amely az Alapítvány elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyű tagjai révén látja el a (2) bekezdésben foglalt egyes feladatokat. 42. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 167. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető. 43. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a helyébe a következő rendelkezés lép: 169. (1) A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, és az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg. (2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedély kizárólag olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejűleg megfelel az ivarsejtek, valamint az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is. 44. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 244/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 113. (4) bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony január 1-jét követően keletkezett. Ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony január 1-jét megelőzően keletkezett, a működési nyilvántartást a nyilvántartott személy kérelmére a közfeladat ellátásának teljes idejével kell meghosszabbítani. 13. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény módosítása 45. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény 12. (4) bekezdésében, 20. -ában, 26. (2) bekezdésében, 27/A. -ában és 30. (2) bekezdésében a társadalmi felzárkózásért szövegrész helyébe a szociál- és nyugdíjpolitikáért szöveg lép. 14. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása 46. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 1. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A cégnyilvántartás és a (2) bekezdés b) pontja elektronikus ügyintézést támogató rendszer adatkezelője a céginformációs szolgálat. 47. (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 15. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A céginformációs szolgálat az erre a célra szolgáló honlapján, azonosítást követően, jogszabályban meghatározottak szerint ingyenes céginformációt biztosít. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (a továbbiakban: EUID), főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás,

44 834 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám kényszertörlés alatt áll. A céginformációs szolgálat az azonosítással összefüggésben megismert személyes adatokat egy hónapig kezeli. (2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 15. -a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: (1a) A céginformációs szolgálat a céget a cég adataiban bekövetkezett változásról a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított, elektronikus cégbizonyítvánnyal ingyenesen értesíti. (1b) A céginformációs szolgálat a cég részére a cég E-ügyintézési tv. hivatalos elérhetőségére minden hónapban ingyenesen közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld. 48. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 27. (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Korlátolt felelősségű társaság esetében) g) azt a tényt, hogy az alapításra az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 19/C. -a szerint került sor, továbbá az alapító egyéni vállalkozó nevét és nyilvántartási számát. 49. (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 30. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A cég a változásbejegyzési kérelemben a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja. (2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 30. -a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzésének napja. 50. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény IX. Fejezete a következő 6. és 7. Címmel egészül ki: 6. CÍM NYILVÁNTARTÁSBA BEJEGYZETT JOG ÉS TÉNY TÖRLÉSE IRÁNTI VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS 124/B. (1) Ha a jogutód nélkül törölt cég közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ha a 130. (2) bekezdése feltételek nem állnak fenn a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e különleges vagyonrendezési eljárást folytat le. (2) A vagyontárgy tulajdonosa által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak. (3) Ha a kérelemben foglaltak megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság elrendeli az e vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az e eljárásban vagyonrendező kijelölésére nem kerül sor. (4) A bíróság a vagyonrendezési eljárás keretében megvizsgálja, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő cégiratokban (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) volt-e rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről. (5) Ha jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő irat (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) nincs bírósági irattárban, és az más, a jogutód nélküli eljárásban részt vevő személytől, vagy a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a törölt cég adatait, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az azt megalapozó okiratok csatolásával jelentheti be a bíróságnál.

45 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 835 (6) Ha az (5) bekezdés határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. (7) Ha az eljárás alapján az állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt jog vagy tény más javára történő átengedésére került sor, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. (8) A közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt cég javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlésére az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben a (6) bekezdés végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség. 7. CÍM VÉGELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSÁT KÖVETŐEN TÖRÖLT CÉG VAGYONÁRA VONATKOZÓ KÉRELEMRE INDULÓ VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS 124/C. (1) Ha a végelszámolás lefolytatását és a cég törlését követően olyan vagyontárgy ideértve a törölt cég pénzforgalmi számláján nyilvántartott egyenleget kerül elő, amelynek a törölt cég a tulajdonosa, azonban arról a végelszámolási vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek, a törölt cég tagjának kérelmére e vagyonrendezési eljárás lefolytatásának van helye. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá csatolni kell a törölt cég volt tagjai a volt tag halála esetén örököse, jogi személy tag vonatkozásában bekövetkezett jogutódlás esetén a jogutód által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, e eljárásban felmerült vagyontárgyra vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot. (3) Az e eljárásban vagyonrendező kijelölésére és vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor. (4) Ha a kérelem és kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja. 51. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 52. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (1) bekezdésében az elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján szövegrész helyébe az az E-ügyintézési tv. hivatalos elérhetőségén keresztül szöveg, (6) bekezdésében az az (5) bekezdés szövegrészek helyébe az a beküldő szöveg, (1) bekezdés i) pontjában az adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok szövegrész helyébe az adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat szöveg, (1) bekezdés n) pontjában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szövegrész helyébe az E-ügyintézési tv. szöveg, (5) bekezdésében az adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok szövegrész helyébe az adószámának törlését, illetve e határozat szöveg, (1) bekezdés m) pontjában a közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok szövegrész helyébe a közösségi adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat szöveg, (2) bekezdésében a közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok szövegrész helyébe a közösségi adószámának törlését, illetve e határozat szöveg, (2) bekezdésében az a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel szövegrész helyébe az a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd cég törlésének napját tünteti fel szöveg, (1) bekezdésében az egyéni cég bejegyzése esetén szövegrész helyébe az egyéni cég, vagy az Evectv. 19/C. -a alapítás esetén a korlátolt felelősségű társaság bejegyzése esetén szöveg, és /L. -ában a szövegrész helyébe a szöveg lép.

46 836 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 53. (1) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 24. (10) bekezdése. (2) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 24. (9) bekezdésében a, ha azt a cég oda jelentette be szövegrész. 15. A szövetkezetekről szóló évi X. törvény módosítása 54. A szövetkezetekről szóló évi X. törvény III. Fejezete a következő 3/A. alcímmel egészül ki: 3/A. Start szociális szövetkezet 21/A. (1) A start szociális szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek alapítása és működése a szociális szövetkezetre vonatkozó előírásokon felül megfelel az ezen alcímben foglalt előírásoknak is. (2) A start szociális szövetkezetnek a nevében a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett a start szociális szövetkezet megnevezést kell viselnie. 21/B. (1) A start szociális szövetkezet a) alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és b) alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott). (2) A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény álláskeresőnek minősül, azzal, hogy ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és az e bekezdés feltételeknek megfelelő új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál. 55. A szövetkezetekről szóló évi X. törvény a következő 108/C. -sal egészül ki: 108/C. (1) A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVI. törvény hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a 21/B. -ban foglaltaknak megfelelő szociális szövetkezetnek a 21/A. (2) bekezdése rendelkezésnek legkésőbb december 31-étől kell megfelelnie. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges alapszabály-módosítás alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani, feltéve, hogy az alapszabálymódosítás kizárólag az (1) bekezdésben előírtaknak való megfeleléshez szükséges módosításokat tartalmazza. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni. 16. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény módosítása 56. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény (1) bekezdés b) pontjában az ideiglenes letelepedési engedély szövegrész helyébe az ideiglenes letelepedési engedély vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény 94. (2) bekezdése nemzeti letelepedési engedély szöveg, (1) bekezdés b) pontjában a bevándorolt szövegrész helyébe a magyar állampolgárral vagy bevándorolt szöveg, és (1) bekezdés c) pontjában a bevándorolt szövegrész helyébe a magyar állampolgár, bevándorolt szöveg lép. 17. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény módosítása 57. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény 1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) E törvény hatálya a) az államháztartás alrendszereiből,

47 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 837 b) az európai uniós forrásokból, c) a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból, d) a 100%-os állami tulajdonban álló szervezet által létrehozott alapítványtól származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek ide nem értve a társasházat (a továbbiakban együtt: személy) számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki. 18. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény módosítása 58. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény I. Fejezete Az adatok védelme, iratkezelési szabályok alcímet követően a következő alcímmel egészül ki: Az egységes ügykezelő alkalmazás 15/A. (1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait ha jogszabály eltérően nem rendelkezik haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás). (2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban. (3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni. (4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett az országos kamara kezeli. (5) Az alkalmazás a közjegyző, illetve a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző (alkalmazott) azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. Az alkalmazásban a beadványok adatainak rögzítését azonosítását követően a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti. (6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. (7) A közjegyzőhöz vagy az országos kamarához érkezett olyan iratokat ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell. 15/B. (1) A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre választása szerint az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére. (3) Az (1) bekezdés esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya az eljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, továbbá tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles. (4) Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat. 15/C. (1) Az alkalmazás naplót készít: a) a rendszer üzemben tartási idejéről, b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével, c) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról, valamint

48 838 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével. (2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. (3) A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult. 15/D. (1) Az alkalmazás kivéve az üzemszerű karbantartás idejét folyamatosan elérhető. (2) Az alkalmazás működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az országos kamara a közjegyzőket elektronikus levélben értesíti. (3) A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az alkalmazásban felmerült üzemzavar akadályozta az alkalmazás működését. Ha a határidő lejárati napján legalább négy órán át üzemzavar állt fenn, a közjegyző által meghatározott határidőbe ez a nap nem számít bele. (4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az alkalmazáson végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek az alkalmazás szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Ezekben az esetekben az országos kamara az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet is értesíti. 19. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény módosítása 59. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény (1) bekezdés a) c) pontjában, 49. (4) bekezdésében és 55. (2) bekezdésében az szövegrész helyébe a szöveg, (2) bekezdésében és 49. (3) és (4) bekezdésében az szövegrész helyébe az szöveg, (3) bekezdésében a szövegrész helyébe a szöveg, és (1) és (5) bekezdésében az szövegrészek helyébe a szöveg lép. 20. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény módosítása 60. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 13. (2) bekezdése következő d) ponttal egészül ki: [Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát] d) a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához. 61. (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 19. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik) b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy a 19/C. korlátolt felelősségű társaságot alapított, a 32. (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján, (2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 19. (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről) c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése, valamint a 19/C. korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) (elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.)

49 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény a következő I/A. Fejezettel egészül ki: I/A. FEJEZET A GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉG EGYSZEMÉLYES GAZDASÁGI TÁRSASÁGI FORMÁBAN TÖRTÉNŐ TOVÁBBFOLYTATÁSA 19/C. (1) Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására e törvény feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. A korlátolt felelősségű társaság alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt. (2) Nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt. (3) A korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. (4) A korlátolt felelősségű társaság előtársaságként nem működhet. 19/D. (1) E törvény alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó a) elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását, b) meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak, c) elkészíti a korlátolt felelősségű társaság a számvitelről szóló évi C. törvény 2/A. (4a) bekezdése szerint összeállított nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról. (2) Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés intézkedések megtételét követő 30 napon belül elfogadja a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát. (3) Az e törvény alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. (4) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg, a) az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében ha ezeket a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként jelöli meg megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg, és b) az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként terhelik továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. (5) E törvény alapítás esetén a 31. (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a korlátolt felelősségű társaságra alkalmazni kell. (6) A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti az e törvény alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát. 63. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 25. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az egyéni cég előtársaságként nem működhet. 64. (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 27. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Egyéni cég alapítását megelőzően az egyéni vállalkozó a) elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását, b) meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az egyéni cégnek, c) elkészíti az egyéni cég a számvitelről szóló évi C. törvény 2/A. (4a) bekezdése szerint összeállított nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő egyéni cégnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.

50 840 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 27. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Egyéni cég alapítása az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. (3) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 27. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a) az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében ha ezeket az egyéni cég vagyonaként jelöli meg megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok az egyéni céget jogutódként illetik meg, b) az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek az egyéni céget jogutódként terhelik, továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és az egyéni cég az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felel. 65. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 31. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, és az egyéni vállalkozó az egyéni cég alapításának elhatározását az engedély kiadására jogosult hatóságnak bejelenti, az egyéni cég az egyéni vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelőzően kiadott hatósági engedély jogosultja lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg. 66. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény (1) bekezdés f) pontjában az adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok szövegrész helyébe az adószám törlését, valamint e határozat szöveg, (1) bekezdésében az adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok szövegrész helyébe az adószámának törlése, valamint e határozat szöveg, és (2) bekezdésében az egyéni cég alapítása szövegrész helyébe az egyéni cég vagy a 19/C. korlátolt felelősségű társaság alapítása szöveg lép. 67. Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény 11. (5) és (6) bekezdése. 21. A minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvény módosítása 68. A minősített adat védelméről szóló évi CLV. törvény 40. (3) és (4) bekezdésében a 2020 szövegrész helyébe a 2022 szöveg lép. 22. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény módosítása 69. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény a következő 7/J. -sal egészül ki: 7/J. (1) Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az millió forintot, c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt, az e -ban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet. (2) Az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e belső kontrollrendszert.

51 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 841 (3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság a) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre, b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse, c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól, d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre, e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését, f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit, g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritás kockázatokra. (4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el. (5) A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében: a) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját, b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását, c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására, e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, és f) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján. (6) A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak létszám, költségvetés biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg. (7) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság előzetes egyetértésével adható. (8) Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az végezhet belső ellenőrzést, aki szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 70. (5) bekezdése adattartalommal vezetett nyilvántartásban. (9) A belső ellenőrzést végző személy és a megfelelési tanácsadó a feladata ellátása érdekében minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. 70. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény a következő 11. és 12. -sal egészül ki: 11. (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó részletszabályokat, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat. (2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat. 12. A 7/J. a belső piaci szolgáltatásokról szóló december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

52 842 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 23. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény módosítása 71. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló évi CXXV. törvény 6. (1) bekezdésében és 31. (7) bekezdésében a társadalmi felzárkózásért szövegrész helyébe a szociál- és nyugdíjpolitikáért szöveg lép. 24. A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény módosítása 72. A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény a következő 11/A. -sal egészül ki: 11/A. A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A 15/D. -a alkalmazandó. 25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosítása 73. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény 13. (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A NAV) e) adó- vagy vámigazgatási jogkörben eljáró szerve egyéb érdekeltként vesz részt a költségvetést károsító bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárásban, 74. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény 78/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 78/B. Ha a NAV a kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban tartózkodók biztonsága érdekében képfelvevőt helyez el és felvételt készít, a képfelvevőt kizárólag a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében az emberi méltóság védelme érdekében megfigyelés elől elzárt területeket kivéve helyezhet el és képfelvételt kizárólag e területekről készíthet. A NAV köteles figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen képfelvételt készít, továbbá köteles a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (általános adatvédelmi rendelet) meghatározott tartalommal összeállított tájékoztatót a felvétel készítésének helyszínén, továbbá a honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzétenni. Az e alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. (3) és (4) bekezdését valamint a 36/P. rendelkezéseit kell alkalmazni. 75. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény (6) bekezdésében, 74. (3) bekezdésében és 76. (1) bekezdés a) és b) pontjában a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési szövegrész helyébe a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti szöveg, és 2. 82/A. (1) bekezdés g) pontjában a pénzügyőrök részére szövegrész helyébe a pénzügyőrök és a tisztjelöltek részére szöveg lép. 76. (1) Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény (2) bekezdése, és (7) bekezdése. (2) Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény 66. (3) bekezdésében a NAV felügyeletére szövegrész. 26. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló évi LXVII. törvény módosítása 77. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló évi LXVII. törvény 5. alcíme a következő 17/A. -sal egészül ki: 17/A. A központi hatóság közreműködik a külföldön behajtott tartásdíj kérelmezőnek történő eljuttatásában, ha a tartásdíj külföldről a kérelmezőnek közvetlenül nem küldhető meg.

53 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény módosítása 78. A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény a következő sal egészül ki: 163. Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVI. törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül törölni kell a központi névjegyzékből a nem magyar állampolgárságú választópolgárok nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartására vonatkozó adatot. 79. A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 51. (1) bekezdés b) pontjában a négy szövegrész helyébe az öt szöveg lép. 28. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény módosítása 80. (1) Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 91. (5) bekezdése. (2) Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 91. (4) bekezdésében a, ha azt a szervezet oda jelentette be szövegrész. 29. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény módosítása 81. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 4. -a a következő (2a) (2c) bekezdéssel egészül ki: (2a) Az ágazati képző központ gyakorlati képzés szervezése céljából a) legalább négy mikro-, vagy kisvállalkozás által, vagy b) kettő középvállalkozás, vagy a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet által, vagy c) a szakképzési centrum legfeljebb 60%-os tulajdoni hányadával létrehozott nonprofit gazdasági társaság. (2b) A (2a) bekezdés a) pontja szerint létrehozott ágazati képző központ tagjai bevételének legfeljebb 20%-a származhat közvetlen állami támogatásból. (2c) Az ágazati képző központ szervezeti minőséget a társaság alapításakor vagy később a gazdasági társaság kérelmére a cégbíróság állapítja meg. A gazdasági társaság az ágazati képzőközponti jelleget cégnevében feltüntetheti. 82. Hatályát veszti a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény pontja, és l) pontja. 30. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény módosítása 83. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át) 16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés; 84. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a következő 108/C. -sal egészül ki: 108/C. A ban meghatározottaktól eltérően a helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönthet a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. 85. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg:) j) önkormányzati tulajdonban álló ingó vagyon 108/C. ingyenes átruházására vonatkozó szabályokat.

54 844 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 31. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény módosítása 86. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 10/B. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A Kormány az (1) (3) bekezdés hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy ha az önkormányzat a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott és emiatt központi költségvetési többletkiadást vagy önkormányzati költségvetési többletkiadást generálhat. 87. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 10/D. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kérni, ha) b) a módosított vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az új adósságot keletkeztető ügylet keletkeztetésének ütemezése az eredetihez képest bármely évben meghaladja az eredeti ütemezés szerint az adott év végéig keletkező kumulált adósságösszeget, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség a futamidő lejártáig bármelyik évben meghaladja az eredeti szerződés értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve a garancia összege nő. 88. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 10/E. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság) a) adósságot keletkeztető ügyletét a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet és az 50 millió forintot el nem érő ügylet kivételével, figyelemmel a 10. (4) bekezdés a) pontja egybe számítási szabályra is az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. (1) bekezdése szerint, (a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása önkormányzat nyújtja be.) 89. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 10. (6) bekezdésében a szervezettől szövegrész helyébe a szervezettől, illetve a központi költségvetésből szöveg lép. 32. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény módosítása 90. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény pontja a következő n) alponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve) n) az állam hitelfelvételét is tartalmazó nemzetközi szerződésben meghatározott, kizárólagos állami tulajdonú vagyon fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítása érdekében 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott támogatásokat, 91. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 19. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Állami vagyonelemek így különösen gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek

55 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 845 tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve. 92. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 36. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, megjelölve a forrásbiztosítás végső határidejét. 93. (1) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 39. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 39. -a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A kincstár elnöke a (4) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét. 94. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 54. -a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: (1b) Ha a kincstár jogosulatlan igénybevételt állapít meg az 51. (3) bekezdése nem állami intézményfenntartó az (1) bekezdés a) pontja hatósági ellenőrzése és egyéb hivatalból indult eljárása keretében, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs. 95. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 60/A. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Ha a jogosulatlan igénybevételt a kincstár az 59. felülvizsgálati eljárásban állapítja meg, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs. 96. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 70. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A tevékenység gyakorlásától el kell tiltani és törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi. 97. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 79. (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter teljeskörűen vagy meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódóan felmentést adhat. A felmentés nem terjedhet ki az 51. (4) bekezdése előírások alapján kizárólag a kincstárnál vezethető fizetési számlára. 98. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az átalakítással érintett költségvetési szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése, vagy az alapító okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárásban, a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő megkezdésének napja alatt azt a napot kell érteni, amely napon valamennyi, az eljárás lefolytatásához előírt kérelem a kincstárhoz hiánytalanul, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal beérkezik. 99. (1) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 105/B. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A bejelentésre kötelezett törzskönyvi jogi személlyel szemben a kincstár a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki, ha a törzskönyvi jogi személy a bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti.

56 846 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 105/B. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségnek az (1) bekezdés bírságot előíró határozat közlésétől számított 8 napon belül történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 108. (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha az adatszolgáltatás kötelezettje) b) adatszolgáltatási kötelezettségét ide nem értve a kincstár érdekkörében felmerülő okot, vagy körülményt nem, vagy késedelmesen teljesíti, (a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.) 101. (1) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 109. (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg) 17. a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó jogosultsággal rendelkezőkről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonyítási eszközökkel, a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerével, az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat, a belső ellenőrzési tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, (2) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 109. (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy) 4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító, illetve a tevékenységtől való eltiltásra okot adó körülmény bejelentésének a rendjét, belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatértésével kapcsolatos részletes szabályokat, (rendeletben szabályozza.) 102. (1) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A 79. (2a) bekezdése felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a december 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni. (2) Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a a következő (36) és (37) bekezdéssel egészül ki: (36) E törvénynek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVI. törvény 94. -ával megállapított 54. (1b) bekezdését, és 95. -ával megállapított 60/A. (1a) bekezdését a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell. (37) Az ÁKK Zrt. a Gst. 13. (3) bekezdésében foglaltakon túl olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt is létrehozhat, amely a Gst. 13. (1) bekezdés f) pontja ügyleteknek és az állampapírok kamatjuttatásának tárgya lehet Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 1. 6/B. (1) bekezdés a) pontjában a kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet szövegrész helyébe a kormányzati főhivatal és az alapításáról rendelkező törvény szöveg, 2. 8/A. (2) bekezdésében a kormányhivatal szövegrész helyébe a kormányzati főhivatal szöveg, 3. 11/F. (9) bekezdésében a munkakör szövegrész helyébe az álláshelyet vagy munkakör szöveg,

57 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY (4) bekezdésében az Az (5) bekezdésben szövegrész helyébe az A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata szöveg, (4a) bekezdésében a fejezeti kezelésű előirányzatok szövegrész helyébe a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a 14. (4) bekezdés a) és b) pontja fejezet központi kezelésű előirányzatai szöveg, (2a) bekezdésében az A költségvetési szerv szövegrész helyébe az Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv szöveg, (2) bekezdésében a kormányhivatal szövegrészek helyébe a kormányzati főhivatal szöveg, (4a) bekezdésében a munkakörben szövegrész helyébe az álláshelyen vagy munkakörben szöveg, és /A. (1) bekezdés e) pontjában a munkakörének szövegrész helyébe a munkakörének, álláshelyének szöveg lép (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (5) bekezdése, és (8) bekezdése. (2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 51. (4) bekezdésében az a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, szövegrész. 33. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény módosítása 105. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 415. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) E alkalmazásában rossz minőségű a termék, a) ha a jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy b) az a) pontban meghatározott előírás hiányában akkor, ha ba) az emberi fogyasztás céljára előállított termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedték, bb) a termék minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, bc) a terméket nem megengedett összetevő felhasználásával állították elő, bd) a terméket emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állították elő emberi fogyasztás céljára, vagy be) a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 417. (4) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E alkalmazásában az áru lényeges tulajdonsága:) ab) az áru eredete, származási helye és előállításának módja, 107. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény 459. (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) 1. bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése; 34. Az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény módosítása 108. Az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. Az Erzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége.

58 848 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 109. Az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény 2. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Erzsébet-program az 1. megvalósítása céljából szervezett és lebonyolított, az állam által támogatott szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be Az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény 6. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A 3. -ban meghatározott közfeladatok megvalósulása érdekében az állam elősegíti az ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését Az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény a következő 10. -sal egészül ki: 10. A január 1-jén folyamatban lévő üdülési pályázatokat e törvénynek a december 31. napján hatályban lévő rendelkezései alapján kell lebonyolítani (1) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény (2) bekezdésében az az MNÜA és, és (1) bekezdésében az MNÜA és az szövegrész. (2) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény (1) bekezdése, (1) bekezdése, a, (1) bekezdés a), b) és d) pontja, és (2) bekezdése. (3) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény 3. (1) bekezdés c) pontja. 35. A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény módosítása 113. A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény 329. (1) bekezdésében a legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig szövegrész helyébe a legkésőbb a szavazást követő második napon szöveg lép. 36. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvény módosítása 114. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvény 10. (3) bekezdésében a hat szövegrész helyébe a nyolc szöveg lép. 37. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvény módosítása 115. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvény 2. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló évi CLXX. törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló évi CIII. törvény (a továbbiakban: évi CIII. törvény) alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő részvénytársaság által az állam javára történő ingatlanvásárlásra, valamint az állam tulajdonába került ingatlannak a évi CIII. törvény III. fejezetében és V. fejezetében meghatározott jogosult által egy összegben, illetve részletvétellel történő megvásárlására. 38. A temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény módosításáról szóló évi CXXXVIII. törvény módosítása 116. A temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény módosításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 26. (2) bekezdésében a szövegrész helyébe a szöveg lép.

59 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény módosítása 117. (1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 4. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket, ha a jogi személynél ilyen működik, a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell. (2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 4. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Nem jogosult erre a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy állandó könyvvizsgálójává a jogi személy bejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A könyvvizsgálót megillető jogosultságokra a Ptk. 3:38. (1) bekezdését kell alkalmazni Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 6. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. A döntéshozó szerv továbbá dönt az átalakulásról és a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján az átalakuló jogi személy vezető tisztségviselője aláírja a jogutód létesítő okiratát Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 10. (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a tag helytállási kötelezettsége az átalakuló jogi személy kötelezettségeiért a jogi személy fennállása alatt korlátozott, a (2) bekezdés hitelezői felhívás alapján a hitelező által kért biztosítékot az átalakuló jogi személy csak akkor tagadhatja meg, ha 120. (1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 11. -a a következő (1a) (1c) bekezdéssel egészül ki: (1a) A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra. (1b) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza 6. (6) bekezdése szerint, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni. (1c) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. (2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 11. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A (2) bekezdés végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálóra a 4. (6) bekezdését kell alkalmazni Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 13. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az egyesülni kívánó jogi személyek és az egyesüléssel létrejövő jogi személy vonatkozásában is készíteni kell vagyonleltár-tervezetekkel alátámasztott vagyonmérleg-tervezeteket. Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesüléssel érintett jogi személyek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló.

60 850 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 122. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 18. (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (4) A szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról a szétváló jogi személy döntéshozó szerve dönt. Ha a tag a döntéshozatalban nem vesz részt és az 5. alapján sem ismerhető meg szándéka, kiválás (beolvadásos kiválás) esetén úgy kell tekinteni, hogy a jogelőd továbbműködő jogi személy tagja kíván maradni, különválás (beolvadásos különválás) esetén pedig úgy kell tekinteni, hogy egyik jogutód jogi személynek sem kíván a tagja lenni. (5) Ha a szétválási szerződést a szétváló jogi személy döntéshozó szerve elfogadja, a jogutód új jogi személy létesítő okiratát és a továbbműködő jogi személy létesítő okirata módosítását a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján a szétváló jogi személy vezető tisztségviselője írja alá Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 20. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 20. (1) Kiválás esetén a jogelőd továbbműködő jogi személyt, beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a már működő jogi személyt, amelyhez a kiváló, különváló tag csatlakozik, a szétválás bejegyzésekor a bíróság nem törli a nyilvántartásból. (2) Ha a szétválás bejegyzése során a jogelőd jogi személy nyilvántartásból való törlésére nem kerül sor, a 6. (6) bekezdése és a 11. (1a) (1c) bekezdése alkalmazásában a jogelőd jogi személy törlésének hatálya alatt a szétválási kérelemben a jogelőd továbbműködő jogi személy törölni kért nyilvántartási adata törlésének hatályát kell érteni. (3) Ha a szétválás bejegyzése során jogutódként új jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére nem kerül sor, a 6. (6) bekezdése és a 11. (1a) (1c) bekezdése alkalmazásában a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya alatt a szétválásra vonatkozó nyilvántartási adaton kívüli, a szétválási kérelemben a már működő jogutód jogi személy vonatkozásában bejegyezni kért további nyilvántartási adat bejegyzésének hatályát kell érteni. (4) Ha a jogi személy a (2), illetve (3) bekezdés szerint adatváltozást a kérelemben nem tüntet fel, vagy a 6. (6) bekezdés időpontot nem határoz meg vagy a szétválás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, a szétválás időpontja a szétválás bejegyzésének napja Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: 6. A nyilvánosan működő részvénytársaság egyesülésére vonatkozó különös szabályok 125. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 23. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 23. A nyilvánosan működő részvénytársaságok (ezen alcímben a továbbiakban: részvénytársaság) egyesülésére az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a jogi személyek egyesülésének közös szabályait kell alkalmazni Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 10. alcíme a következő 35/A. -sal egészül ki: 35/A. E törvénynek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokra az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra kell alkalmazni, amelyekről első ízben a Módtv. hatálybalépése után döntenek Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 36. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Ez a törvény a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló szeptember 16-i 2009/102/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

61 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY (1) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény 7. alcíme. (2) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló évi CLXXVI. törvény (3) bekezdésében a, dönt a könyvvizsgáló személyéről szövegrész, és (1) bekezdésében a, könyvvizsgáló által ellenőrzött szövegrész. 40. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló évi CCXLII. törvény módosítása 129. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló évi CCXLII. törvény 1. (1b) bekezdésében a vagyonkezelő 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság szövegrész helyébe az az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság szöveg lép Hatályát veszti a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló évi CCXLII. törvény 1. (3) bekezdése. 41. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvény módosítása 131. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvény 191. (1) és (10) bekezdésében a szövegrész helyébe a szöveg lép. 42. A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény módosításáról szóló évi XXVI. törvény módosítása 132. Nem lép hatályba a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény módosításáról szóló évi XXVI. törvény 5. -ának a választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény 314. (3) bekezdését megállapító rendelkezése. 43. A közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény módosítása 133. A közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény 31. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a jogszabályban meghatározott esetben központosított eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szervet) A közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény 198. (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza) 7a. a kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a központosított eljárások e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét; 135. A közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (3) bekezdésében a kormányzati kommunikációs szövegrész helyébe a kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési szöveg, és (1) bekezdés 7. pontjában a kormányzati kommunikációs szövegrészek helyébe a kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési szöveg, valamint a kommunikációs szolgáltatások szövegrész helyébe a kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások szöveg lép. 44. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló évi CCXI. törvény módosítása 136. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló évi CCXI. törvény 10. -a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki: (6a) Ha a közszolgáltatási szerződés a (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnt meg, a szerződő felek a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban egymással elszámolnak. Az elszámolás során a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés

62 852 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám megszűnése miatt a szerződés megszűnésének időpontjában felmerült és meg nem térült, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény alapján nem érvényesíthető, igazolt és a szerződéssel közvetlenül összefüggő tényleges kára megtérítését igényelheti a helyi önkormányzattól. Az elmaradt vagyoni előny nem követelhető. (6b) Ha az elszámolás során vita marad fenn, a szerződő felek ki nem elégített követeléseiket bírósági eljárásban érvényesíthetik A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló évi CCXI. törvény 7. alcíme a következő 10/B. -sal egészül ki: 10/B. E törvénynek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10. (6b) bekezdése igény érvényesítése a bíróság előtt a Módtv. hatálybalépésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. E határidő elmulasztása jogvesztő. 45. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény módosítása 138. (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 14. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A gazdálkodó szervezet ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a Kormány rendeletében megjelölt, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a Kormány rendeletében meghatározott, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára. (2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 14. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (9) Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik. (3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 14. -a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: (10) Az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét a Kormány rendeletében meghatározott módon jelenti be (1) Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (3) bekezdése, a, és (3) bekezdés l) pontja, és (5) bekezdés c) pontja. (2) Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 14/A. -ában az és (3) szövegrész. 46. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény módosítása 140. (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 1. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) E törvényt az alkalmazott kiválasztási eljárástól függetlenül nem kell alkalmazni a) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFItv.) meghatározott, továbbá b) a KFItv. alapján kötött megállapodásban foglalt, kutatás-fejlesztési és innovációs, illetve a szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásokra vonatkozó projektekkel kapcsolatos, illetve támogatási kérelmekre vonatkozó értékelési feladatokra és eljárásokra.

63 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 853 (2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 1. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) E törvényt nem kell alkalmazni a (4) vagy (6) bekezdés felhívásra benyújtott támogatási kérelmek esetén, ha ahhoz a miniszter különösen indokolt esetben hozzájárul Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) 1. alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, állami felsőoktatási intézményben fennálló munkaviszony, valamint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszony; 142. (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell] c) a pályázat elbírálásának várható időpontját, d) a pályázói adatlapot, továbbá (2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 4. (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell] e) mindazokat az egyéb tartalmi és formai elemeket, amelyeket jogszabály ír elő. (3) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 4. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A jogviszony létesítését megelőzően a pályázó nyilatkozik arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a pályázó, értékelő büntetlen előéletével összefüggésben kétség merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban, indokolással felszólíthatja, hogy a felhívástól számított tizenöt napon belül ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja, hogy büntetlen előéletű. (4) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 4. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A pályázói adatlaphoz mellékelni kell a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolást és a Kormány rendeletében meghatározott nyilatkozatokat Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki: 3/A. Az állami projektértékelő jogviszony létesítéséhez szükséges pályázói adatlap, nyilatkozatok és a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás 6/A. A pályázói adatlap tartalmazza: a) a pályázó aa) nevét, ab) születési nevét, ac) anyja nevét, ad) születési helyét, idejét, ae) adóazonosító jelét, af) társadalombiztosítási azonosító jelét, ag) lakóhelyét, ah) tartózkodási helyét, ai) értesítési címét, aj) telefonszámát, ak) fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, al) bankszámlaszámát, b) a pályázó alapjogviszonya munkahelye ba) típusát, bb) megnevezését, bc) adószámát,

64 854 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az e törvény alapjogviszonyban áll-e, d) a pályázó által választott tématerületet, amely tárgykörben értékelést kíván végezni, e) a pályázó által választott szakértői tématerülettel kapcsolatos szakmai tapasztalatának időtartamát, f) az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok meglétének igazolását, g) a projektértékelői azonosítót (a minisztérium által működtetett informatikai rendszer által generált adat). 6/B. Az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok tartalmazzák a pályázó a) nevét, b) születési nevét, c) születési helyét, idejét, d) anyja nevét, e) adóazonosító jelét. 6/C. A pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás tartalmazza a) a pályázó alapjogviszony munkáltatója aa) megnevezését, ab) székhelyének címét, ac) telefonszámát, ad) adószámát, ae) nyilvántartási számát (törzskönyvi azonosító szám, cégjegyzékszám), af) törvényes képviselőjének adatait (név, beosztás, telefonszám), b) a foglalkoztatott ba) nevét, bb) születési nevét, bc) születési helyét, idejét, bd) anyja nevét, be) munkahelyi telefonszámát, bf) munkakörét, illetve beosztását, bg) jelenlegi jogviszonya jellegét (kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony), bh) jelenlegi jogviszonyának kezdetét, bi) kinevezése, illetve munkaszerződése időtartamát, c) az alapjogviszony munkáltató nyilatkozatát arról, hogy ca) a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt, cb) a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű vagy nem hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik, cc) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e, d) a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett foglalkoztatott da) vagyonnyilatkozat-tételének időpontját, db) következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét, e) az alapjogviszony munkáltató igazolását a foglalkoztatott igazolás kiállítását megelőző hónapra megállapított havi bruttó illetményéről vagy munkabéréről, f) az alapjogviszony munkáltató nyilatkozatát arról, hogy vállalja, hogy az a) e) pont adatokban történő változásról különösen a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének tényéről a minisztériumot haladéktalanul tájékoztatja (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 9. (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A munkáltató részéről a jogviszony a (2) bekezdés b) pontja esetben különösen akkor szüntethető meg, ha az értékelő] d) vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során összeférhetetlenség kerül megállapításra. (2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 9. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Az alapjogviszony munkáltató köteles az (1) bekezdés b) d) pontja feltételek bekövetkezéséről a munkáltatót tájékoztatni.

65 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 7. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: 7. Adatkezelési szabályok, a szakértői névsor összeállítása, a névsorban szereplő adatok és tények nyilvántartása 10. (1) A munkáltató a) a 3. (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése, b) az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív és a piaci szereplők érdekeitől független értékelésének ellenőrzése, c) az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása, valamint d) az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása céljából kezeli az értékelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy és az állami projektértékelő személyes adatait, valamint a 4. (3) bekezdése nyilatkozatát, és azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy jogviszony létesítése és fennállása esetén december 31-ig kezeli. (3) A munkáltató a pályázó, illetve értékelő a) állami projektértékelő jogviszonya létesítéséhez a Kormány rendeletében előírt iskolai végzettséget igazoló oklevelét, bizonyítványát, illetve a szakmai tapasztalat igazolását, továbbá b) fizetési számlára vonatkozó, a fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást másolati vagy elektronikus formában ellenőrzés céljából írásban, az ellenőrzés céljának megjelölésével bekérheti. (4) Az értékelő köteles öt napon belül bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást. (5) A munkáltató az értékelőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az értékelő hozzájárulásával közölhet. (6) Az értékelőt előzetesen tájékoztatni kell arról, ha a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az értékelő személyes adatait az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint az adatfeldolgozó számára átadja. (7) Az értékelőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra az értékelő hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 10/A. (1) Az értékelők adatait tartalmazó szakértői névsor az adatvédelmi követelményekre figyelemmel történő összeállításáról, folyamatos vezetéséről és elektronikus nyilvántartásáról a miniszter az erre a célra kialakított informatikai rendszerben gondoskodik. (2) A szakértői névsorba bejegyzett adatok közül az értékelő neve és tématerülete közérdekből nyilvános adatnak minősül. (3) A szakértői névsorral kapcsolatos adatszolgáltatásért a miniszter a felelős. (4) A szakértői névsort és annak módosítását hivatalos közzététele előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója hagyja jóvá. (5) A szakértői névsor közérdekből nyilvános adatainak a w ww.palyazat.gov.hu honlapon történő közzétételéről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik. (6) A 10. (4) bekezdése adatok szakértői névsorban történő módosításáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. 10/B. (1) A pályázók és az értékelők minisztériumi nyilvántartása (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) egyedi azonosítószám alapján történik, amelyet az érintettek a regisztráció során kapnak meg. (2) A nyilvántartás minden személyről a pályázói adatlapon közölt vagy az értékelő bejelentése alapján a munkáltató által módosított adatokat és tényeket tartalmazza. (3) A keretszerződés megkötését követően az értékelőről nyilvántartott adatokat ki kell egészíteni az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat megtételére vonatkozó információval. (4) A nyilvántartásba eljárásukban indokolt mértékig a jogszabályban erre feljogosítottak jogosultak betekinteni és abból adatokat átvenni.

66 856 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 146. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 8. alcíme a következő 14. -sal egészül ki: 14. E törvénynek a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: évi LXVI. törvény) megállapított 1. (8) bekezdését azokra a felhívásokra lehet alkalmazni, amelyek esetén a felhívásban megállapított valamely elbírálási szakaszra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelése a évi LXVI. törvény hatálybalépésekor még nem kezdődött meg Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény (2) bekezdés b) pontjában a közalkalmazottként szövegrész helyébe a közalkalmazottként, kormánytisztviselőként, valamint állami felsőoktatási intézményben közalkalmazottként vagy munkavállalóként szöveg, (2) bekezdésében az e) pontja szövegrész helyébe a b) vagy d) pontja szöveg, (1) bekezdésében az írásban szövegrész helyébe az írásban, elektronikus úton szöveg, a hét szövegrész helyébe a három szöveg, (5) bekezdésében a (3) szövegrész helyébe a (3) és (8) szöveg, és e) pontjában a szabályait szövegrész helyébe a szabályait, valamint a kötelező alkalmazás alóli mentesítésre vonatkozó részletszabályokat szöveg lép Hatályát veszti az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XXXIII. törvény 11. b) pontja. 47. A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény módosítása 149. A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 58. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 58. [Az illetékes ügyész és az ügyész eljárása jogi képviselő nélküli perekben] (1) A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el. (2) Mindazokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, az ügyészre abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet megindítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 113. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. A bírósági eljárásban a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 259. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel hiánypótlási felhívás mellőzésével az eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő. (2) Ha a felperes csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit vagy nem csatolja annak kötelező mellékleteit, az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság tizenöt napos határidővel, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett a felperest hiánypótlásra felhívta és a határidő eredménytelenül eltelt. Akkor is megszünteti a bíróság az eljárást, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetet tartalmazó iratot nem jogszabály nyomtatványon terjeszti elő, és a bíróság tizenöt napos határidőt meghatározó, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés melletti hiánypótlási felhívásában megadott határidő eredménytelenül eltelt. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a keresetet tartalmazó irat hiányzó eleme ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását a közjegyzői iratanyagból megállapítható.

67 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A gyámhatóság által indított perben, vagy amelyet a gyámhatóság ellen indítanak, a gyámhatóság a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatára nem köteles A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. Ebben az esetben a viszontkereset a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: (5) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. (2) és (3) bekezdése alapján kéri, a keresetlevélhez csatolni kell a Ptk. 4:21. (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll. (6) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. (2) és (3) bekezdése alapján kéri, az alperes ebben az esetben is köteles ellenkérelmet előterjeszteni. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Ha az alperes maga is egyetért a házasság felbontásával, a 199. (6) bekezdés nyilatkozatot tehet A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 459. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 491. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset összekapcsolható a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel A polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény (4) bekezdésében a perben szövegrész helyébe a perben a természetes személy által szöveg, (1) bekezdésében az a házassági életközösség szövegrész helyébe az az életközösség szöveg, az A házassági életközösség szövegrész helyébe az Az életközösség szöveg, és (2) bekezdésében az a házassági életközösség szövegrész helyébe az az életközösség szöveg lép Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 455. (1) bekezdésében a származására, szövegrész. 48. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény módosítása 159. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény 140. d) pontjában a társadalmi felzárkózásért szövegrész helyébe a szociál- és nyugdíjpolitikáért szöveg lép. 49. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény módosítása 160. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 2. -a a következő 5. és 6. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) 5. egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem: az állam 100%-os tulajdonában álló, olyan ingatlan vagy vagyonelem, amely turisztikai fejlesztési célú hasznosítása kiemelt jelentőséggel bír, elhelyezkedésénél, jellegénél fogva alkalmas arra, hogy turisztikai fejlesztés helyszíne legyen, vagy annak tárgyát képezze, és ezt

68 858 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám jogszabály, szerződés vagy más megállapodás nem zárja ki, azonban kiemelt állami turisztikai beruházással nem érintett; 6. ingatlan: ingatlan, ingatlanrészek, ingatlanalrészlet és ingatlanhányad (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 3. (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az állam feladata) d) a kiemelt állami turisztikai beruházások végrehajtása, a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmények, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása. (2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 3. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el, azzal, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a Kormánynak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak esetén a 4. (1) és (1a) bekezdése gazdasági társaságok útján látja el (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Kormány a) a kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása, valamint b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem, illetve a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmény üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok létesítését rendeli el. (2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 4. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Az (1) bekezdés feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt, 100%-ban állami tulajdonban álló, egyéb gazdasági társaságok is elláthatják. (3) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 4. (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) A Kormány a rendeletben állapítja meg a) az egyes turisztikai térségben lévő, helyrajzi szám szerint megjelölt, 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanokat, illetve az b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanokat, vagyonelemeket, mint közfeladat ellátásához szükséges területet, amelyekre vonatkozóan a 3. (4) bekezdés d) pontja közfeladat ellátása érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett üzemeltetéséhez, fenntartásához és hasznosításához szükséges észszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg e feladat ellátására feljogosított gazdasági társasággal (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelési szerződést köt. (4) A Kormány a rendeletben meghatározza, hogy a közfeladat ellátására a (3) bekezdés ingatlan, vagyonelem vonatkozásában melyik (1) vagy (1a) bekezdés gazdasági társaság jogosult, valamint azt, hogy az erre jogosult gazdasági társaság vagyonkezelőként az ingatlan vagy vagyonelem tekintetében a) az (1) bekezdés a) pontja feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: beruházó), illetve b) az (1) bekezdés b) pontja feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: fenntartó) látja el. (4) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 4. -a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: (4a) A (3) bekezdés ingatlan, illetve vagyonelem tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni. (4b) A vagyonkezelési szerződés megkötéséhez és a jogügylet érvényességéhez, hatályosságához a védettség jellege szerint felelős miniszter az előzetes egyetértéséről, valamint jóváhagyásáról ha jogszabály az adott ingatlan esetében az előzetes egyetértését, jóváhagyását előírta a tulajdonosi joggyakorlónak a vagyonkezelési szerződés tervezetét

69 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 859 tartalmazó megkeresésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. A határidő eredménytelen eltelte esetén az előzetes egyetértést és a jóváhagyást a megkeresés kézhezvételétől számított 16. napon megadottnak kell tekinteni. (5) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 4. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A vagyonkezelési szerződés megkötésekor fennálló jogviszonyok így különösen a hasznosítási, megbízási, vállalkozási, szolgáltatás-igénybevételi, garanciális, valamint szellemi tulajdonra vonatkozó jogviszonyok, és ideértve az ingatlanok formai kialakítása, alap- és tervrajzai (tervezése) tekintetében fennálló nem személyhez fűződő, a tervek felhasználási jogait, közműkapacitásokat is tekintetében a bejegyzett vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló helyébe a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelésében, a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában általános és egyetemleges jogutódként a vagyonkezelő lép. A rendelet ingatlanok vagyonkezelőjének megváltozása nem érinti az Európai Unió által támogatott, már megvalósított projektek fenntartási kötelezettségét A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 6. (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3b) A vagyonkezelő selejtezési szabályzata figyelembevételével jogosult eljárni a bontással járó munkálatok elvégzése, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítése, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése érdekében, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél fenntartására fordítani (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 10. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) d) a 3. (5) bekezdése feladatok ellátásának részletszabályait, a 4. (3) bekezdése ingatlanokat, vagyonelemeket és az ott megjelölt ingatlanok vagy vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötésére feljogosított beruházót vagy fenntartót, (rendeletben határozza meg.) (2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 10. -a következő i) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) i) tárhelyszolgáltató és a szálláshely-szolgáltató közötti adatfeldolgozási jogviszony tartalmát (rendeletben határozza meg.) 50. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló évi XLIII. törvény módosítása 165. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló évi XLIII. törvény 3. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Ha a központi államigazgatási szervnek címzett hatáskör gyakorlójaként a szerv vezetője az e törvény hatálya alá tartozó bármely bírósági eljárásban félként jár el, a nyilvántartásba nem természetes személyként kell bejegyezni. Ebben az esetben a nyilvántartásban az (1) bekezdés d) pont da) alpontja adatként a szerv vezetőjének és a szervnek a megnevezését együttesen kell feltüntetni, az (1) bekezdés d) pont dc) alpontja adatot nem kell feltüntetni, az (1) bekezdés d) pont db) alpontja, valamint az (1) bekezdés d) pont dd) dg) alpontja adatként pedig a szerv adatait kell feltüntetni. 51. A választottbíráskodásról szóló évi LX. törvény módosítása 166. A választottbíráskodásról szóló évi LX. törvény 57. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség fizetésére nem kötelezhetők.

70 860 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 167. (1) A választottbíráskodásról szóló évi LX. törvény 62. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az elnökség) e) az eljárási szabályzatban megállapítja az alapeljárás, a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás, valamint az eljárásújítás választottbírósági díjának mértékét, továbbá a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az adott ügyben eljáró választottbírósági tanács vagy tanácsok díjazásával összefüggő részletszabályokat, (2) A választottbíráskodásról szóló évi LX. törvény 62. (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Az elnökség) g) az eljárási szabályzatban írja elő elkülönített tartalékalap képzését a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából, valamint dönt az elkülönített tartalékalap terhére történő kifizetések teljesítéséről az eljárási szabályzatban meghatározott rend szerint. (3) A választottbíráskodásról szóló évi LX. törvény 62. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Ha a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából képzett elkülönített tartalékalap nem nyújt fedezetet a szükséges kifizetések teljesítéséhez, a fedezet rendelkezésre állásáról a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondoskodik A választottbíráskodásról szóló évi LX. törvény 62. (2) bekezdés b) pontjában az és permegszüntető szövegrész helyébe az és a 17. (3) bekezdés döntés, valamint a választottbírósági eljárást a 45. (2) bekezdés d) pontja alapján megszüntető szöveg lép. 52. Az ügyvédi tevékenységről szóló évi LXXVIII. törvény módosítása 169. Az ügyvédi tevékenységről szóló évi LXXVIII. törvény 189. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az ügyvédi kamara az 1. mellékletben foglalt táblázat 20. sora adatot az Eüsztv. rendelkezési nyilvántartásból átveszi Az ügyvédi tevékenységről szóló évi LXXVIII. törvény 190. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az ügyvédi kamara az (1) bekezdés 7. pontja adatot az Eüsztv. rendelkezési nyilvántartásból átveszi. 53. Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény módosítása 171. Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény a a következő (24) bekezdéssel egészül ki: (24) Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a természetes személy elektronikus úton adott hozzájárulása alapján haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított, jogszabály tartalmú, hatósági bizonyítványnak nem minősülő elektronikus keresetkimutatást a központi hitelinformációs rendszerről szóló évi CXXII. törvény központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a természetes személy által megjelölt, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással erre vonatkozó szerződéssel rendelkező pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálatnak (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában együtt: címzett), feltüntetve a természetes személy adóazonosító jelét. Ennek során a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az állami adó- és vámhatóság által automatizált módon megküldött elektronikus keresetkimutatást a címzett a természetes személy adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a természetes személy által megjelölt összes címzett számára való továbbítását követően haladéktalanul törli. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást az előállításától számított 30 nap elteltével akkor is törli, ha a természetes személy által megjelölt címzett a megküldését nem kéri Az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény 268. (1) bekezdése a következő 18. alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) 18. a 131. (24) bekezdése elektronikus keresetkimutatás tartalmát (rendeletben állapítsa meg.)

71 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény módosítása 173. Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény 12. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes gazdasági társasági formában történő továbbfolytatása esetén is alkalmazni kell (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény 15. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az állami adó- és vámhatóság az adózók állandó meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet, továbbá az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon fogadja az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottra vonatkozó bejelentést. (2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény 15. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Meghatalmazást elektronikusan a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeren keresztül, b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés elektronikus felületen, vagy c) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva lehet tenni Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény (2) bekezdésében az adózók meghatalmazásainak szövegrész helyébe az adózók állandó meghatalmazásainak szöveg, (1) bekezdésében az az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) szövegrész helyébe az az Eüsztv.-ben szöveg, (3) bekezdésében a 15. (4) bekezdését szövegrész helyébe a 15. (1) (4) bekezdését szöveg, (1) bekezdésében a 79. szövegrész helyébe a 79. (2) bekezdése és az Eüsztv. 14. (4) bekezdés c) pontja szöveg, és a) pontjában az állami adó- és vámhatóság szövegrész helyébe az adóhatóság szöveg lép Hatályát veszti az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény (1) bekezdésében az a rendelkezési nyilvántartásban vagy szövegrész, és (6) bekezdésében az a rendelkezési nyilvántartásban, illetve szövegrész. 55. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény módosítása 177. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: (6a) Ha a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a megkeresésben foglalt a) követelés végrehajtásához való jog elévült, b) (4) bekezdés b) pontja azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható, az adóhatóság a megkeresést végzéssel visszautasítja Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény 125/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 110. alapján jár el.

72 862 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 179. (1) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény 131/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A végrehajtást lefolytató törvényszék az állami adó- és vámhatóság által kialakított elektronikus úton adja át a (2) bekezdés ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényszék a december 31. napján folyamatban lévő ügyeket január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket december 31. napjáig adja át. A végrehajtást lefolytató törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot. (2) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény 131/A. -a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: (7) A végrehajtást kezdeményező törvényszék az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át azokat a (2) bekezdés ügyeket, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak. (8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés, az államot megillető, 200 ezer forintot el nem érő követeléssel érintett, valamint az államot megillető január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény 60. alcíme a következő 131/C. -sal egészül ki: 131/C. E törvénynek a Magyarország évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított át és 125/A. (3) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló évi CLIII. törvény ában a behajthatatlanként nem tartja nyilván, a végrehajtásához való jog elévülését nem állapítja meg, illetve szövegrész helyébe a behajthatatlanként nem tartja nyilván, illetve szöveg, és /B. (1) bekezdésében az I V. Fejezet szövegrész helyébe az I XI. Fejezet szöveg lép. 56. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XCVII. törvény módosítása 182. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XCVII. törvény (2) bekezdésének a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény 9/H. (4) bekezdését módosító rendelkezése a nem ismerheti meg szövegrész helyett a nem ismerheti meg, a tárhelyszolgáltató a szálláshely-szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint adatfeldolgozójaként jár el szöveggel, (2) bekezdésének a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény 85/A. (2) bekezdését módosító rendelkezése a tárhelyszolgáltatótól közvetlenül szövegrész helyett a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól szöveggel, (2) bekezdésének a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény 73. (3) bekezdését módosító rendelkezése a tárhelyszolgáltatótól közvetlenül szövegrész helyett a tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól szöveggel lép hatályba A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XCVII. törvény 12. (3) bekezdésében a szeptember 1-jén szövegrész helyébe a január 1-jén szöveg lép.

73 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló évi CIII. törvény módosítása 184. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló évi CIII. törvény 5. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az e törvény tulajdonszerzésre vonatkozó, az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 91. (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése során a vagyonszerző képviseletében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jár el. A bejelentési kötelezettség teljesítése céljából a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a vagyonszerző természetes személyazonosító adatainak megadásával a vagyonszerző adóazonosító jelére vonatkozóan adatot igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól. Az állami adó- és vámhatóság az adatigényléstől számított nyolc napon belül megküldi a vagyonszerző adóazonosító jelét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló évi CIII. törvény 7. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 32. (1) és (2) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonos ingatlannyilvántartásról szóló törvényben meghatározott személyes adatait, a tulajdoni hányadot és a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelmet tartalmazó okirata alapján jegyzi be. Az okirathoz a Nemzeti Eszközkezelő csatolja az (1) bekezdés nyilatkozat másolati példányát. 58. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény módosítása 186. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 2. E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra, valamint a 4. (7) bekezdés magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 4. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) Az (7) bekezdés magasépítési beruházásokra a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a (7) bekezdés magasépítési beruházás keretében létrejött vagyonelemek eltérő megállapodás hiányában az ingatlan tulajdonosát illetik meg térítésmentesen. A magasépítési beruházás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket a Beruházási Ügynökség az általa nyilvántartott könyv értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során az állam javára és nevében jár el (1) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 10. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az (5) bekezdés fejezetben a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a továbbiakban e tekintetében: beruházások) előkészítésének és megvalósításának kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni.

74 864 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 10. (8) és (9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: (8) Az (5) bekezdés fejezetet irányító szerv a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (9) Az (5) bekezdés fejezetet irányító szerv a fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (3) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 10. -a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki: (10a) Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataihoz kapcsolódó előirányzatokat tartalmazó fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett. (4) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény 10. (10a) bekezdése a következő rendelkezés lép: (10a) Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (5) bekezdés fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló évi CXXXVIII. törvény (3) bekezdésében az az állam nevében megvalósítandó szövegrész helyébe az az állam nevében előkészítendő vagy megvalósítandó szöveg, és (4) bekezdésében az a Kormány beruházás jóváhagyásáról szövegrész helyébe az a Kormány beruházás előkészítéséről vagy jóváhagyásáról szöveg lép. 59. Hatályba léptető rendelkezések 191. (1) Ez a törvény a (2) (14) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 22. az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (3) A 105., a 106., a 136. és a 137. az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (4) A 100. és a 104. (1) bekezdés 2. pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. (5) A augusztus 15-én lép hatályba. (6) Az 59. az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. (7) A 132. a évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba. (8) A 165. az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (9) A 81. és a szeptember 1-jén lép hatályba. (10) A 47., a 49., az 50., az pontja és a október 1-jén lép hatályba. (11) Az 1. 3., a 6., a , a 16. (1) bekezdése, a 28., a 29., a 31., a és 7. pontja, a pontja, az 58., a 69., a 72., a , a 91., a 99., a pontja, a 104. (1) bekezdés 1. pontja, a , a 112. (1) és (2) bekezdése, a 164. (2) bekezdése, a 174. és a 189. (4) bekezdése január 1-jén lép hatályba. (12) A 171. és a február 1-jén lép hatályba. (13) A 138. (1) bekezdése október 1-jén lép hatályba. (14) A 16. (2) bekezdése január 1-jén lép hatályba. 60. Átmeneti rendelkezések 192. A gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv bejegyzi a nyilvántartásába a gazdálkodó szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségét, ha azt a nyilvántartás nem tartalmazza. Ha a gazdálkodó szervezet a hivatalos elérhetőségét a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek jelentette be, a gazdálkodó szervezet

75 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 865 hivatalos elérhetőségére vonatkozó adatot, és a nyilvántartásban való rögzítés időpontját a nyilvántartó szerv átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv ellenőrzi az így átadott hivatalos elérhetőség szabályszerűségét, létezését, és ha az nem megfelelő, erről tájékoztatást küld a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek, amely a tájékoztatás alapján törli az érintett adatot a nyilvántartásából. Ha a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezető szerv részéről történő adatátadáskor a hivatalos elérhetőség adat szerepel a rendelkezési nyilvántartásban is, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv megvizsgálja az adatok egyezőségét, és eltérés esetén a későbbi időpontban rögzített adat kerül rendelkezési nyilvántartásban hivatalos elérhetőségként bejegyzésre, annak szabályszerűsége és létezése esetén. 61. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 193. E törvény a, 79. -a, a és a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 62. Az Európai Unió Jogának való megfelelés 194. E törvény 69. -a a belső piaci szolgáltatásokról szóló december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Áder János s. k., köztársasági elnök Lezsák Sándor s. k., az Országgyűlés alelnöke 1. melléklet a évi LXVI. törvényhez 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 1. számú melléklet II/1. alpontja a következő d) alponttal egészül ki: [Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok korlátolt felelősségű társaság esetén] d) az Evectv. 19/C. -a alapítás esetén a korlátolt felelősségű társaság nyitó mérleg-tervezete és az Evectv. 19/D. (1) bekezdés b) pontja leltár. 2. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 1. számú melléklet II/9. alpontja a következő c) alponttal egészül ki: [Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok egyéni cég esetén] c) az egyéni cég nyitó mérleg-tervezete és az Evectv. 27. (3) bekezdés b) pontja vagyonleltár.

76 866 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám évi LXVII. törvény a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról* ELSŐ RÉSZ A HOSSZÚ TÁVÚ RÉSZVÉNYESI SZEREPVÁLLALÁS ÖSZTÖNZÉSE I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Általános és értelmező rendelkezések 1. Az e törvényben a nyilvánosan működő részvénytársaságra (a továbbiakban: társaság), az intézményi befektetőre, az eszközkezelőre és a részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó, átláthatóságot szolgáló követelmények teljesítése során a társaság, az intézményi befektető, az eszközkezelő és a részvényesi képviseleti tanácsadó nem köteles olyan információt nyilvánosságra hozni, amely üzleti érdekét, üzleti titokhoz való jogát súlyosan sértené. E rendelkezés alkalmazása azonban nem vezethet e törvényben előírt követelmények mellőzéséhez. 2. E törvény alkalmazásában: 1. eszközkezelő: a) befektetők részére portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó aa) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) befektetési vállalkozás, illetve ab) olyan befektetési vállalkozás, amely a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (l) bekezdés 1. pontjának más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre, valamint b) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) befektetési alapkezelő, ide nem értve a Kbftv. 2. (2) bekezdésében meghatározott alternatív befektetési alapkezelőt; 2. igazgató: a társaság a) ügyvezető (igazgatóság, igazgatótanács) vagy felügyeleti testületeinek (felügyelőbizottság) bármely tagja; b) vezérigazgatója és ha van ilyen funkció a társaságnál a vezérigazgató-helyettese, ha nem tagjai a társaság ügyvezető vagy felügyeleti testületeinek; 3. intézményi befektető: a) a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) Hatodik Része hatálya alá tartozó biztosító, ide nem értve a Bit. 4. (1) bekezdés 18. pontja biztosítót az életbiztosítási tevékenysége vonatkozásában, és a biztosítót vagy a Bit. 4. (1) 115. pontja viszontbiztosítót az életbiztosítási kockázatokra vonatkozó viszontbiztosítási tevékenysége vonatkozásában, b) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló évi CXVII. törvény pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény; 4. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott személy; * A törvényt az Országgyűlés a július 2-i ülésnapján fogadta el.

77 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY közvetítő: olyan jogi személy, amely részvényesek vagy más személyek megbízásából részvényekre vonatkozóan értékpapírszámla-vezetést, valamint a Bszt.-ben meghatározott letéti őrzést, letétkezelést, illetve ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokat végez, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott részvényesi meghatalmazottat és a tőkepiacról szóló évi CXX. törvényben meghatározott központi értéktárat; 6. részvényesi képviseleti tanácsadó: olyan jogi személy, amely szakmai jelleggel és üzletszerű tevékenységként elemzi a tőzsdén jegyzett társaságok által közzétett tájékoztatást és más információkat annak érdekében, hogy szavazási döntéseik meghozatala során a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó kutatás, tanácsadás vagy szavazási ajánlások révén tájékoztassa a befektetőket; 7. részvényes személyazonosságára vonatkozó információ: a részvényes személyazonosságának megállapítására alkalmas információ, amely magában foglalja az alábbiakat: a) a részvényes neve és kapcsolattartási adatai (ideértve a teljes lakcímet és ha a részvényes azt megadta, az -címet), továbbá jogi személy esetén a nyilvántartási száma, vagy ha nyilvántartási szám nem áll rendelkezésre, akkor más egyedi azonosítója; b) a részvényes tulajdonában álló részvények száma; valamint c) ha azokat a társaság kéri, a részvényes tulajdonában álló részvények fajtái vagy osztályai, illetve a részvények tulajdonjoga megszerzésének időpontja. II. FEJEZET A RÉSZVÉNYESEK AZONOSÍTÁSA, A TÁRSASÁGI ESEMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KOMMUNIKÁCIÓ A TÁRSASÁG ÉS A RÉSZVÉNYES KÖZÖTT 2. A részvényesek azonosítása 3. (1) A társaság jogosult a részvényesei azonosítására. A társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél kérésére a közvetítő a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, szeptember 3-i 2018/1212/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: 2018/1212/EU rendelet) előírt tartalommal és formában közli a társasággal a részvényes adatait. (2) Több közvetítőből álló közvetítői lánc (a továbbiakban: közvetítői lánc) esetén a közvetítő a társaság kérésére közli a társasággal az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a közvetítői láncban következő közvetítő nevét, székhelyét és elektronikus elérhetőségét. (3) Közvetítői lánc esetén a közvetítő a közvetítői láncban az őt követő közvetítőnek továbbítja a társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél megkeresését. Erre irányuló kérés esetén továbbá közli a (2) bekezdésben meghatározott, a következő közvetítőre vonatkozó információt a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel. A részvényes személyazonosságára vonatkozó információt bármely, a közvetítői láncban az információ birtokában lévő közvetítő közvetlenül közli a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel. (4) A társaság felhívására a közvetítő köteles nyilatkozni arról, hogy a szavazati jog gyakorlására a részvényes utasítása alapján vagy annak hiányában, saját döntése alapján kerül sor. (5) A társaság a részvényesek azonosításához szükséges információk összegyűjtésére és a közvetítőkkel való kapcsolattartásra közvetítőnek (a továbbiakban: megbízott) megbízást adhat. A megbízott megkeresése alapján a közvetítők ezen alcímben meghatározott kötelezettségeiket a megbízott felé teljesítik, azonban a közvetítő kérésére a megbízott igazolja a megbízás fennállását. 4. (1) A természetes személy részvényes a 3. (1) bekezdésben meghatározott személyes adatait a társaság ezen alcím alapján abból a célból kezeli és dolgozza fel, hogy azonosítani tudja a meglévő részvényeseit annak érdekében, hogy a részvényesi jogok gyakorlása és a részvényesi szerepvállalás biztosítása körében közvetlenül kommunikálhasson velük, valamint, hogy az alapszabály szavazati jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket érvényesítse. (2) Ha törvény vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, a közvetítők és a társaság a természetes személy részvényes személyes adatait e törvényben meghatározott célból legfeljebb

78 868 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám tizenkét hónapig jogosultak tárolni azt követően, hogy tudomást szereztek arról, hogy az érintett személy már nem részvényese a társaságnak. (3) A társaság jogosult a közvetítőtől kapott tájékoztatás helyesbítését kérni, ha a részvényes személyazonosságára vonatkozó információ hiányos vagy pontatlan. (4) A közvetítő ezen alcímben foglalt kötelezettségének teljesítése nem minősül a részvényes személyazonosságára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának, és nem tekinthető a részvényessel fennálló szerződésben, jogszabályban, hatósági határozatban előírt nyilvánosságra hozatali korlátozás megsértésének. 3. Részvényes tájékoztatása a társasági eseményekről, a közgyűlésen lezajlott elektronikus szavazás visszaigazolása 5. (1) A társaság a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában köteles a közvetítő részére azokat az információkat átadni, amelyek a részvényesi jogok gyakorlásához szükségesek. Ha ezen információk a társaság honlapján elérhetőek, akkor erről a tényről és arról kell a közvetítőt értesíteni, hogy a honlapon hol találhatóak az információk. (2) Az (1) bekezdés kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a részvényes a társaságtól közvetlenül kapja meg a tájékoztatást. (3) A közvetítő az (1) bekezdés módon a tudomására jutott információkat megküldi a részvényesnek vagy a részvényes által megjelölt személynek. (4) A közvetítő tájékoztatja a társaságot a részvényes által rendelkezésre bocsátott, a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatos információkról. (5) Az e -ban foglalt kötelezettség fennáll akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell az információt eljuttatni a címzettnek. (6) A társaság az (1) bekezdés kötelezettségének eleget tehet úgy is, hogy a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges információkat a központi értéktár részére juttatja el. Ebben az esetben a központi értéktár köteles az információkat az érintett közvetítőknek a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában továbbítani. 6. A közvetítő a ban meghatározott, a részvényesek azonosítása során, valamint a társasági eseményekkel összefüggő kommunikáció során előírt kötelezettségének haladéktalanul, de legkésőbb a 2018/1212/EU rendeletben meghatározott határidőn belül köteles eleget tenni. 7. (1) Ha a Ptk. 3:281. (3) bekezdése alapján a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásról a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában a közvetítő a társaságtól kap visszaigazolást, azt köteles a részvényesnek haladéktalanul továbbítani. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell a tájékoztatást a részvényesnek eljuttatni. (2) A Ptk. 3:273. (5) bekezdése esetben a részvényes a kérelmét a közgyűlés napját követő harminc napon belül nyújthatja be, és a visszaigazolást a társaság a részvényes kérelme érkezésétől számított tizenöt napon belül köteles közölni. A közvetítővel való közlés esetén az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Ha a társaság az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdésben meghatározott visszaigazolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részvényes a közgyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt akkor is jogosult pert indítani, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. 4. A közvetítő szolgáltatásának költségei, a harmadik országbeli közvetítők 8. (1) A közvetítő köteles a ban meghatározott szolgáltatásokra, továbbá a részvényesek azonosítását szolgáló szolgáltatásra alkalmazandó költségeket szolgáltatásonkénti bontásban nyilvánosságra hozni. (2) A költségeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a szolgáltatások nyújtása során felmerülő konkrét költségekkel arányosaknak kell lenniük. A határokon átnyúló szolgáltatások után felszámolt költségek csak szolgáltatás teljesítése során ténylegesen felmerült többletköltségek mértékével haladhatják meg a belföldi szolgáltatás költségeit. (3) A okban és az (1) és (2) bekezdésben foglaltak arra a közvetítőre is kiterjednek, amely a szolgáltatás nyújtásakor sem létesítő okirat székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkezik az Európai Unió területén.

79 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 869 III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK, AZ ESZKÖZKEZELŐK ÉS A RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓK ÁTLÁTHATÓSÁGA 5. Az intézményi befektetők és az eszközkezelők szerepvállalási politikája és annak végrehajtása 9. (1) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők szerepvállalási politikát dolgoznak ki, amely ismerteti, hogy hogyan építik be a részvényesi szerepvállalást befektetési stratégiájukba. (2) A szerepvállalási politika tartalmazza, hogy a) hogyan követik nyomon a befektetéssel érintett társaságok tevékenységét, így különösen az üzleti tervét (üzleti stratégiáját), a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményét és annak kockázatát, a tőkeszerkezetét, a társadalmi és környezeti hatásokat, valamint a vállalatirányítását, b) hogyan folytatnak párbeszédet a befektetéssel érintett társaságokkal, c) hogyan gyakorolják a szavazati jogokat és a részvényekhez kapcsolódó más jogokat, d) hogyan működnek együtt más részvényesekkel, e) hogyan kommunikálnak a befektetéssel érintett társaságok érintett érdekelt feleivel, továbbá f) hogyan kezelik a szerepvállalásukkal kapcsolatos tényleges és lehetséges összeférhetetlenségeket. 10. (1) Az intézményi befektetők és az eszközkezelők évente nyilvánosságra hozzák a szerepvállalási politikájuk végrehajtásáról való tájékoztatást, ideértve a szavazási magatartásuk általános ismertetését, a legfontosabb szavazatok magyarázatát és a részvényesi képviseleti tanácsadók szolgáltatásainak igénybevételét. Tájékoztatást kell adniuk arról, hogyan szavaztak azon társaságok közgyűlésein, amelyeknek a részvényeivel rendelkeznek, kivéve azokat az eseteket, amelyek a szavazás témája vagy a társasági tulajdonrész aránya miatt nem bírnak jelentőséggel. (2) A szerepvállalási politikát, valamint annak végrehajtásáról való tájékoztatást az intézményi befektető vagy az eszközkezelő honlapján kell nyilvánosságra hozni és ott díjmentesen elérhetővé kell tenni. (3) Ha az eszközkezelő az intézményi befektető nevében hajtja végre a szerepvállalási politikát ideértve a szavazást is, akkor az intézményi befektetőnek meg kell jelölnie a szavazásra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának helyét. (4) Az intézményi befektetőkre és az eszközkezelőkre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat különösen a Kbftv át, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, december 19-i (EU) 231/2013 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet cikkeit, a Kbftv. 22. (4) bekezdését, a Kbftv. 22. (7) bekezdés b) pontját, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról szóló, július 1-i (EU) 2010/43 bizottsági irányelv cikkeit, az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet összeférhetetlenségi szabályokat, és a Bszt át a szerepvállalási tevékenységekre is alkalmazni kell. 11. Ha az intézményi befektető, illetve az eszközkezelő úgy dönt, hogy a 9. és a 10. rendelkezéseinek vagy azok egy részének nem tesz eleget, köteles annak magyarázatát egyértelmű és indokolással ellátott tájékoztatásban a honlapján nyilvánosságra hozni. 12. (1) Az intézményi befektetők nyilvánosságra hozzák, hogy tőkebefektetési stratégiájuk fő elemei hogyan állnak összhangban elsősorban a hosszú távú kötelezettségeik profiljával és időtartamával, továbbá hogyan járulnak hozzá az eszközeik közép- és hosszú távú teljesítményéhez. (2) Ha az eszközkezelő az intézményi befektető nevében fektet be akár a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelés alapján, akár a Kbftv.-ben meghatározott befektetési alapkezelési tevékenységet végző befektetési alapkezelő útján, akkor az intézményi befektető nyilvánosságra hozza a) azt, hogy az eszközkezelővel kötött megállapodás hogyan ösztönzi az eszközkezelőt arra, hogy befektetési stratégiáját és döntéseit az intézményi befektető elsősorban a hosszú távú kötelezettségeinek profiljához és időtartamához igazítsa; b) azt, hogy a megállapodás hogyan ösztönzi az eszközkezelőt arra, hogy a befektetési döntéseit a befektetést befogadó társaságok közép- és hosszú távú pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményének értékelései alapján

80 870 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám hozza meg, valamint arra, hogy szerepet vállaljon a befektetést befogadó társaságokban azok teljesítményének közép- és hosszú távon történő javítása érdekében; c) azt, hogy hogyan áll összhangban az eszközkezelő teljesítményének értékelésére alkalmazott módszer és az értékelés időtávja, valamint az eszközkezelői szolgáltatások ellentételezése az intézményi befektetőnek elsősorban a hosszú távú kötelezettségeinek profiljával és időtartamával, és hogyan veszi figyelembe a hosszú távú abszolút teljesítményt; d) azt, hogy az intézményi befektető hogyan követi nyomon a portfólióforgalom eszközkezelőnél felmerülő költségeit, és hogyan határozza meg és követi nyomon az elvárt portfólióforgalmat vagy annak nagyságrendjét; továbbá e) az eszközkezelővel kötött megállapodás időtartamát. (3) Ha az eszközkezelővel kötött megállapodás nem tartalmazza a (2) bekezdés valamely elemét, akkor az intézményi befektetőnek, ennek okáról világos és indokolással ellátott magyarázatot kell adnia. (4) Az (1) (3) bekezdés információkat az intézményi befektető honlapján kell díjmentesen nyilvánosságra hozni. Az információkat évente frissíteni kell, kivéve akkor, ha jelentős változásra nem került sor. (5) Az (1) (3) bekezdés információkat az intézményi befektetőknek a Bit (1) bekezdése fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentésükben kell megadniuk. 13. (1) Az eszközkezelő azt az intézményi befektetőt, amellyel a 12. (2) bekezdésben megjelölt megállapodást kötött, évente tájékoztatja arról, hogy a befektetési stratégiája és annak végrehajtása milyen módon felel meg a megállapodásnak, továbbá hogyan járul hozzá az intézményi befektető vagy az alap eszközeinek közép- és hosszú távú teljesítményéhez. (2) Az (1) bekezdés tájékoztatásnak jelentést kell tartalmaznia, amely kitér a) a befektetésekkel kapcsolatos jelentős közép- és hosszú távú kockázatokra, b) a portfólió összetételére, forgalmára és a portfólió forgalma tekintetében felmerülő költségekre, c) a részvényesi képviseleti tanácsadók szerepvállalási tevékenység céljára történő igénybevételére, d) az eszközkezelő értékpapír-kölcsönzési politikájára, és adott esetben e politika alkalmazására a szerepvállalási tevékenységek megvalósítása érdekében, különösen a befektetéssel érintett társaság(ok) közgyűlésének idején, e) arra, hogy az eszközkezelő a befektetéssel érintett társaságok közép- és hosszú távú, többek között nem pénzügyi teljesítményének értékelése alapján hoz-e befektetési döntéseket, és ha igen, hogyan hozza meg e döntéseket, továbbá f) arra, hogy a szerepvállalási tevékenységgel kapcsolatban felmerültek-e összeférhetetlenségek, ha igen, milyen összeférhetetlenségek merültek fel, és az eszközkezelők hogyan kezelték ezeket. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt információkat a Kbftv. 6. melléklet éves jelentéssel vagy a Bszt ában meghatározott tájékoztatással együtt kell megadni. Ha az (1) és (2) bekezdés információk nyilvánosan elérhetők, az eszközkezelőnek nem kell közvetlen tájékoztatást nyújtania az intézményi befektető számára. (4) Ha az eszközkezelő az eszközöket nem a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelés alapján kezeli, az (1) és (2) bekezdés szerint megadott információkat legalább kérésre ugyanazon alap más befektetőinek is át kell adnia. 6. A részvényesi képviseleti tanácsadóra vonatkozó rendelkezések 14. (1) A részvényesi képviseleti tanácsadónak meg kell jelölnie az általa alkalmazott magatartási kódexet, és be kell számolnia e magatartási kódex alkalmazásáról. Ha a részvényesi képviseleti tanácsadó eltér annak bármely ajánlásától, akkor köteles jelezni, hogy mely részeitől tér el, továbbá az eltérést indokolnia kell, jelezve az elfogadott intézkedéseket. (2) Ha a részvényesi képviseleti tanácsadó nem alkalmaz magatartási kódexet, úgy ezt világosan és egyértelműen indokolnia kell. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkat a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján kell díjmentesen nyilvánosságra hozni. Az információkat évente frissíteni kell. 15. (1) A részvényesi képviseleti tanácsadó tevékenysége pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatos megfelelő ügyfél-tájékoztatás érdekében kutatásai, tanácsadása és szavazási ajánlásai elkészítésével kapcsolatban évente nyilvánosságra hozza legalább az alábbi információkat: a) az alkalmazott módszerek és modellek alapvető jellemzőit, b) a felhasznált főbb információforrásokat, c) a kutatás, tanácsadás és szavazási ajánlások minőségének biztosítása érdekében bevezetett eljárásokat, és a kutatás, tanácsadás és szavazási ajánlások elkészítésében részt vevő személyzet végzettségét,

81 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 871 d) azt, hogy figyelembe veszi-e, és ha igen, hogyan a piaci, jogi, szabályozási és társaságspecifikus feltételeket, e) az egyes piacokra alkalmazott szavazási politikák alapvető jellemzőit, f) azt, hogy folytat-e párbeszédet a kutatásai, tanácsadása vagy szavazási ajánlásai tárgyát képező társaságokkal és a társaságok érdekelt feleivel, és ha igen, annak mértékét és jellegét; g) az összeférhetetlenségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikát. (2) Az (1) bekezdés információkat a részvényesi képviseleti tanácsadó honlapján kell nyilvánosságra hozni, és a közzététel időpontját követően legalább három évig díjmentesen elérhetővé kell tenni. Az információkat nem kell külön közzétenni, ha azok 14. közzététel részeként elérhetőek. (3) A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosít és ügyfelei felé haladéktalanul jelez minden olyan tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget vagy üzleti kapcsolatot, amely a kutatásai, a tanácsadása és a szavazási ajánlásai elkészítését befolyásolhatja, valamint jelzi a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség megszüntetése, mérséklése vagy kezelése érdekében tett intézkedéseket. (4) A 14. és e azokra az Európai Unióban sem létesítő okirat székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkező részvényesi képviseleti tanácsadókra is alkalmazandó, akik vagy amelyek tevékenységüket az Európai Unióban található telephelyen keresztül végzik. IV. FEJEZET JAVADALMAZÁSI POLITIKA ÉS JAVADALMAZÁSI JELENTÉS 7. Javadalmazási politika, annak tartalma, közzététele 16. (1) A társaság az igazgatók tekintetében javadalmazási politikát állapít meg. (2) A javadalmazási politikának hozzá kell járulnia a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához, és ismertetnie kell, hogy miként teszi ezt. (3) A javadalmazási politikának egyértelműnek és érthetőnek kell lennie. (4) A társaság a javadalmazási politikában és a javadalmazási jelentésben nem köteles olyan információt nyilvánosságra hozni, amely információ nyilvánosságra hozatala üzleti érdekét, üzleti titokhoz való jogát súlyosan sértené. E rendelkezés alkalmazása azonban nem vezethet a javadalmazási politikával összefüggő követelmények mellőzéséhez. (5) A társaság az igazgatói részére csak a Ptk. 3:268. (2) bekezdés szerint közgyűlésen véleménynyilvánító szavazásra előterjesztett javadalmazási politika alapján fizethet ki javadalmazást. (6) Ha a közgyűlés elutasítja a javasolt javadalmazási politikát, akkor a társaságnak az átdolgozott javadalmazási politikát újbóli véleménynyilvánító szavazás céljából a következő közgyűlésen elő kell terjesztenie. 17. (1) A javadalmazási politikának tartalmaznia kell a következőket: a) a javadalmazás különböző rögzített és változó összetevőinek megjelölését, ideértve az igazgatóknak biztosítható jutalmak és egyéb juttatások valamennyi formáját, megjelölve ezek relatív arányát, b) annak bemutatását, hogy a javadalmazási politika kialakítása során hogyan került figyelembevételre a társaság munkavállalóinak fizetése és foglalkoztatási feltételei, c) az igazgatókkal kötött munkavégzésre vagy a tisztség ellátására, vagy ezzel összefüggő javadalmazásra vonatkozó szerződésnek az időtartamát, az alkalmazandó felmondási időt, a kiegészítő nyugdíj vagy a korengedményes nyugdíjazási rendszerek fő jellemzőit, a szerződés megszüntetésének feltételeit, és a megszüntetés esetén járó kifizetéseket, d) a javadalmazási politika meghatározására, felülvizsgálatára és végrehajtására irányuló döntéshozatali eljárás bemutatását, beleértve az összeférhetetlenség elkerülésére vagy kezelésére irányuló intézkedéseket, és adott esetben a javadalmazási bizottság vagy más érintett bizottság szerepét. (2) Ha a társaság részvényalapú javadalmazást állapít meg, a javadalmazási politikának az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határoznia a megszolgálási időszakokat, esetlegesen a megszolgált részvények megtartását, és be kell mutatnia, hogy a részvényalapú javadalmazás miként járul hozzá 16. (2) bekezdésben foglalt célok megvalósításához. (3) Ha a társaság változó javadalmazást állapít meg, a javadalmazási politikának az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyértelmű, átfogó és sokrétű kritériumokat kell meghatároznia a változó javadalmazás odaítélésére vonatkozóan. A javadalmazási politikának az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) az alkalmazandó pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménykritériumokat, így különösen a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kritériumokat, továbbá annak bemutatását, hogy hogyan járulnak ezek

82 872 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám hozzá a 16. (2) bekezdésben meghatározott célok megvalósításához, továbbá az annak meghatározására alkalmazandó módszereket, hogy a teljesítménykritériumok milyen mértékben valósultak meg, b) a halasztási időszakokról való rendelkezést, és a társaság azon lehetőségét, hogy visszakövetelje a változó javadalmazást. (4) A javadalmazási politika átdolgozása esetén annak tartalmaznia kell a javadalmazási politikával kapcsolatos legutóbbi közgyűlési szavazás óta végbement valamennyi lényeges módosítás leírását és magyarázatát, valamint annak bemutatását, hogy hogyan veszi figyelembe a részvényeseknek a javadalmazási politikával és a jelentésekkel kapcsolatos véleményét és szavazatát. (5) A javadalmazási politikától csak kivételes esetben és ideiglenesen lehet eltérni. Kivételes esetnek csak azok az esetek minősülnek, amikor a javadalmazási politikától való eltérés a társaság hosszú távú érdekeinek és fenntartható működésének céljából vagy életképességének biztosításához szükséges. Az eltérés ezekben az esetekben is csak akkor lehetséges, ha a javadalmazási politika tartalmazza azokat az eljárási feltételeket, amelyek mellett az eltérés alkalmazható, továbbá meghatározza a politika azon elemeit, amelyektől el lehet térni. 18. A javadalmazási politikával kapcsolatos véleménynyilvánító közgyűlési szavazást a javadalmazási politika elutasítása esetén az ismételt szavazást követően a javadalmazási politikát a társaság honlapján haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni, a szavazás dátumával és eredményével együtt. A javadalmazási politikának legalább érvényessége alatt díjmentesen elérhetőnek kell lennie. 8. A javadalmazási jelentés, annak tartalma és közzététele 19. (1) A társaság évente javadalmazási jelentést készít. A jelentésnek világosnak és érthetőnek kell lennie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy átfogó áttekintést adjon a legutóbbi üzleti évben megítélt vagy annak eredményei alapján járó, a javadalmazási politikának megfelelően bármilyen formában az egyes igazgatók részére megállapított összes javadalmazásról, ideértve az üzleti évben újonnan alkalmazott igazgatókat is. (2) A javadalmazási jelentésnek tartalmaznia kell az egyes igazgatók javadalmazására vonatkozó következő információkat: a) a javadalmazás teljes összegét összetevőkre bontva, a javadalmazás rögzített és változó összetevőinek relatív arányát, valamint annak ismertetését, hogy a teljes javadalmazás hogyan felel meg az elfogadott javadalmazási politikának és hogyan járul hozzá a társaság hosszú távú teljesítményéhez, valamint információt arról, hogyan alkalmazták a teljesítménykritériumokat, b) legalább a legutóbbi öt üzleti évben a javadalmazás éves változását, a társaság teljesítményének és a társaság nem igazgató munkavállalói átlagos javadalmazásának ezen időszak alatti fejlődését teljes munkaidős egyenértékben kifejezve, és az összehasonlítást lehetővé tévő módon bemutatva, c) az azonos, a számvitelről szóló évi C. törvény anyavállalatot és annak minden leányvállalatát magába foglaló csoporthoz tartozó társaságoktól kapott minden javadalmazást, d) a juttatott vagy felkínált részvények és részvényopciók számát, a joggyakorlás fő feltételeit, beleértve a lehívás árfolyamát és napját, valamint ezek változásait, e) tájékoztatást a változó javadalmazás visszakövetelésére vonatkozó lehetőség alkalmazásáról, f) tájékoztatást a javadalmazási politika végrehajtására vonatkozó eljárástól való bármely eltérésről és a 17. (5) bekezdésével összhangban alkalmazott bármely eltérésről, ideértve a kivételes körülmények jellegének ismertetését, továbbá azon konkrét elemek megjelölését, amelyektől eltértek. (3) A javadalmazási jelentésnek ismertetnie kell, hogy a társaság az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésre vonatkozó közgyűlési véleménynyilvánító szavazást hogyan vette figyelembe. (4) A társaság állandó könyvvizsgálója ellenőrzi, hogy a javadalmazási jelentésben szerepelnek-e az e -ban meghatározott információk. Ha a társaság állandó könyvvizsgálója azt állapítja meg, hogy a javadalmazási jelentés nem felel meg az e -ban foglaltaknak, felhívja a társaság igazgatóit a szükséges intézkedések megtételére. Ha a javadalmazási jelentés javítására nem kerül sor, a társaság állandó könyvvizsgálója jogosult a részvényeseket a következő közgyűlésen tájékoztatni az észlelt hibáról, hiányosságról és az általa megtett intézkedésről. 20. (1) A javadalmazási jelentés nem tartalmazhat az igazgatókra vonatkozó, az általános adatvédelmi uniós rendeletben, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény pontjában meghatározott különleges adatot, továbbá az egyes igazgatók családi helyzetét ismertető információt. (2) A javadalmazási jelentés az igazgatók nevét és tisztségét tartalmazza.

83 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 873 (3) Az igazgatók javadalmazási jelentésben szereplő, az (1) bekezdés alá nem tartozó személyes adatait a társaság átláthatóságának növelése, az igazgatók elszámoltathatóságának és a részvényeseknek az igazgatók javadalmazása feletti felügyeletének fokozása céljából kezelheti. A társaság a javadalmazási jelentés nyilvánosságra hozataláról számított tíz év elteltével a személyes adatokat akkor sem teheti nyilvánosan megismerhetővé, ha a társaság a 21. -ban meghatározott időt meghaladó nyilvános közzétételről határoz. (4) Törvény a (3) bekezdéstől eltérő adatkezelési rendelkezéseket és nyilvánosságra hozatali időtartamot állapíthat meg. 21. A javadalmazási jelentést a társaság a véleménynyilvánító közgyűlési szavazást követően a honlapján tízéves időtartamra díjmentesen nyilvánosan elérhetővé teszi. A társaság határozhat úgy is, hogy a javadalmazási jelentést tíz évet meghaladó ideig teszi elérhetővé, ha az már nem tartalmazza az igazgatók személyes adatait. 22. (1) A társaság igazgatói kötelesek megtenni minden szükséges, a feladatkörükbe eső intézkedést annak érdekében, hogy a javadalmazási jelentés megfeleljen az előírásoknak, továbbá, hogy annak nyilvánosságra hozatala megtörténjen. E kötelezettség megszegése esetén, ha a társaság engedélyköteles főtevékenységet folytat, e főtevékenység felett felügyeletet gyakorló hatóság vagy szervezet felügyeleti jogkörében, ha a társaság nem végez engedélyköteles főtevékenységet vagy nincs a főtevékenység felett felügyeletet gyakorló hatóság vagy szervezet, a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében járhat el. (2) A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tekintetében e törvénynek a javadalmazási jelentésre vonatkozó előírásait akkor kell alkalmazni, ha a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank azt a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 450. cikk (1) bekezdés j) pontja határozatában kéri. V. FEJEZET A KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK 9. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek átláthatósága 23. (1) A társaság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni a kapcsolt féllel folytatott lényeges ügyletre vonatkozó információkat, legkésőbb az ügylet végrehajtásakor. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább a) a kapcsolt féllel fennálló viszony jellegére vonatkozó információkat, b) a kapcsolt fél nevét, c) az ügylet időpontját és értékét, valamint d) az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy az ügylet a társaság és a nem kapcsolt fél részvényesek szempontjából a kisebbségi részvényeseket is ideértve méltányos és indokolt-e. (2) Az ügylet módosítását akkor kell nyilvánosságra hozni, ha a módosítás érdemi jelentőséggel bír és emiatt az ügyletről korábban adott társasági tájékoztatás tartalma már nem felel meg a követelményeknek. (3) E fejezet alkalmazásában lényeges ügylet az olyan ügylet, amelynek értéke meghaladja a társaságnak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)] 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolása című standard szerint elszámolt, előző üzleti évben elért, korrigált árbevételének 1%-át. 24. A 23. rendelkezéseit nem kell alkalmazni a) a szokásos üzletmenet során és rendes piaci feltételek mellett kötött ügyletekre, b) a társaság és leányvállalatai között kötött ügyletekre, feltéve, hogy a leányvállalatok teljes egészében a társaság tulajdonában vannak, vagy a társaság más kapcsolt fele nem rendelkezik tulajdonosi érdekeltséggel a leányvállalatban, vagy az említett ügyletek vonatkozásában jogszabály megfelelően védi a társaság, a leányvállalat és azok nem kapcsolt fél részvényeseinek a kisebbségi részvényeseket is beleértve érdekeit, c) azon ügylettípusokra, amelyek esetében a jogszabály a közgyűlés jóváhagyását írja elő, feltéve, hogy minden részvényes tisztességes bánásmódban részesül, valamint a társaság és a nem kapcsolt fél részvényesek a kisebbségi részvényeseket is beleértve érdekeit az ilyen rendelkezés szabályozza és azok megfelelő védelemben részesülnek, d) az igazgatók javadalmazásával vagy annak egyes elemeivel kapcsolatos, a társaság érvényben lévő javadalmazási politikája alapján megállapított, illetve járó juttatásokra,

84 874 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám e) a hitelintézetek által a stabilitásuk megóvását célzó, az európai uniós jog értelmében a prudenciális felügyeletért felelős illetékes hatóság által elfogadott intézkedések alapján kötött ügyletekre, f) a valamennyi részvényes számára azonos feltételek mellett felkínált ügyletekre, amelyek során biztosított a valamennyi részvényessel szembeni egyenlő bánásmód és a társaság érdekeinek védelme. 10. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek jóváhagyása 25. (1) A kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket a 24. ügyletek kivételével a társaság ügyvezetése hagyja jóvá. A társaság alapszabálya rendelkezhet úgy is, hogy a kapcsolt felekkel folytatott lényeges ügyleteket a közgyűlés, vagy ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság hagyja jóvá. (2) A társaság ügyvezetése vagy felügyelőbizottsága olyan belső eljárást hoz létre, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza, hogy a kapcsolt fél a pozíciójából fakadóan előnyhöz jusson, valamint biztosítja a társaság és azon részvényesek érdekeinek megfelelő védelmét, akik nem kapcsolt felek, ideértve a kisebbségi részvényeseket is. (3) Az (1) bekezdés döntéshozatalban nem vehet részt az a személy, aki a kapcsolt féllel folytatott ügyletben közvetlenül érintett, ideértve azt az esetet is, ha az érintett személy a kapcsolt fél. (4) A társaság ügyvezetése vagy a felügyelőbizottság a 24. ügyletek tekintetében is belső értékelő eljárást hoz létre, amelynek keretében a társaság rendszeres időközönként értékeli, hogy a feltételek teljesülnek-e. A kapcsolt felek nem vehetnek részt ebben az értékelő eljárásban. (5) A társaság a 24. b) pontja lényeges ügyleteket a 23. (1) bekezdés a) c) pontja tartalommal nyilvánosságra hozza. 26. A 23. rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha az azonos kapcsolt felekkel bármely tizenkét hónapos időszak során vagy ugyanabban az üzleti évben kötött ügyletek összesített értéke alapján tartoznak az ügyletek a 23. hatálya alá. 27. A okban foglaltak nem érintik a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/ EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkében említett, a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó szabályokat. MÁSODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK, SARKALATOSSÁGI ÉS JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK 11. Hatályba léptető rendelkezések 28. (1) Ez a törvény a (2) (8) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. (2) A 35., a , a 48., az 50. a i) pontja, az 50. l m) pontja, az 51., a 74. (1) bekezdése, a , a 78. a) és b) pontja, a , a 87., a , a 110. a) pontja és a a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba. (3) Az , a 70. és a 72. a) pontja, a 73. a) és b) pontja szeptember 1-jén lép hatályba. (4) A 32., a 34. (1) bekezdése, a 36. (1) és (3) bekezdése, a és a október 1-jén lép hatályba. (5) A 33., a 47., az 50. j k) és n) pontja, a 74. (2) bekezdése, a 78. c) pontja, a 97. és a 110. b) pontja január 1-jén lép hatályba. (6) Az 52 54, a , a 71., a 72. b) és c) pontja, a 73. c) pontja, a , a , a , a , a és az 1. melléklet január 17-én lép hatályba. (7) A és a 96. (2) bekezdése július 1-jén lép hatályba. (8) A 3 8., a 29. (1) és (5) bekezdése, a 31. (2) bekezdése, a 90., 115., a 124. és a szeptember 3-án lép hatályba.

85 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Átmeneti rendelkezések 29. (1) E törvény 2. és 3. alcímét szeptember 3-át követő részvényesi azonosításra, társasági eseményről való részvényesi tájékoztatásra, közgyűlési szavazásra kell alkalmazni. (2) E törvény 5. és 6. alcímét e törvény hatálybalépését követően induló üzleti évtől kell alkalmazni. (3) E törvény 7. alcímében előírt javadalmazási politikát az e törvény hatálybalépését követően induló üzleti évben kell először elfogadni, és az azt követő üzleti évben kell először alkalmazni. (4) A 19. (2) bekezdés b) pontja kötelezettségének a nyilvánosan működő részvénytársaság az e törvény alapján elfogadott javadalmazási politika alkalmazásának első öt üzleti évében úgy tesz eleget, hogy csak a már az e törvény alapján elfogadott javadalmazási politikákra vonatkozóan alkalmazza a rendelkezést. (5) A Ptk. e törvénnyel megállapított 3:273. (5) bekezdését és a 3:281. (3) bekezdését az szeptember 3-át követő időpontra összehívott közgyűlésre kell alkalmazni. (6) A Ptk. e törvénnyel megállapított 3:268. (2) (4) bekezdéseit és 3:279. (2) bekezdését először az e rendelkezések hatálybalépését követő első javadalmazási politikára és az ennek alapján készült első javadalmazási jelentésre kell alkalmazni. (7) E törvény alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor fennálló, de még nem teljesített ügyletekre is alkalmazni kell úgy, hogy a kapcsolt felekkel folytatott, e törvény hatálybalépésekor fennálló, de még nem teljesített ügyletekkel kapcsolatos első belső eljárásra legkésőbb január 31-éig sor kerüljön. (8) E törvény 10. alcímében meghatározott belső eljárást és belső értékelő eljárást a nyilvánosan működő részvénytársaság legkésőbb december 31-ig létrehozza. 13. Sarkalatossági záradék 30. A 119. az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 14. Az Európai Unió jogának való megfelelés 31. (1) Az 1 27., a 90., a 115., a a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A 3 8. a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, szeptember 3-i (EU) 2018/1212 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (3) A 32., a 34., a az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, október 22-i 2014/94/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (4) A és a 104. a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (5) A , a , a , a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (6) Az , a , a 71., a 72. (2) és (3) bekezdése, a 73. c) pontja, a , a , a , a , a és az 1. melléklet a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (7) Az , a 70., a 72. (1) bekezdése, a 73. a) b) pontja a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv), május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (8) A a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (9) A és a 96. (1) bekezdése az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról,

86 876 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (10) A a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének, 14. cikkének és 18. cikkének való megfelelést szolgálja. (11) A a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének, 6. cikkének, 8. cikkének, 12. cikkének és 15. cikkéneknek való megfelelést szolgálja. (12) A 46., a 49. és az 50. d) és f) n) pontja a) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet, b) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/ EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet, c) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló, január 26-i 73/2010/EU bizottsági rendelet, d) az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. VII. FEJEZET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK 15. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény módosítása 32. (1) A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén) f) az elektromos töltőpontot magába foglaló elektromos töltőberendezés üzemeltetésére és az elektromobilitás szolgáltatásra, valamint g) az elektromobilitás felhasználókra és az elektromosjármű-kereskedőkre. (2) A Kkt. 2. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) E törvény elektromobilitás szolgáltatásra és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) eljárása vonatkozásában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló évi XXII. törvény, valamint a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. 33. A Kkt. 18. (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást, illetve a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a vizsgaközpont adja ki. 34. (1) A Kkt. a következő alcím címmel és 45/A 45/E. -sal egészül ki: Az elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó alapvető szabályok 45/A. Ezen alcím hatálya kiterjed a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályairól szóló LXXVI. törvény 7. (1) bekezdése határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező elektromos töltőberendezés üzemeltetőkre és az elektromobilitás szolgáltatókra is. 45/B. Ezen alcím és a 2. alkalmazásában

87 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY elektromobilitás felhasználó: az, aki legalább egy elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy elektromobilitás szolgáltatóval fennálló tartós jogviszony vagy eseti töltés keretében elektromobilitás szolgáltatást vesz igénybe; 2. elektromobilitás szolgáltatás: az elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tárolójának nyilvános elektromos töltőberendezésen történő töltése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása tartós jogviszony vagy eseti töltés alapján; 3. elektromobilitás szolgáltató: az, aki az elektromobilitás felhasználónak e törvény elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel kötött szerződés alapján; 4. elektromos meghajtású jármű: olyan jármű, amelynek meghajtása részben vagy teljesen villamos motor által történik, és a meghajtáshoz szükséges villamos energiát külső forrásból feltölthető villamosenergia-tároló rendszerből is nyerheti; 5. elektromos töltőberendezés: olyan villamos berendezés, amely legalább egy darab normál vagy nagy teljesítményű töltőponttal rendelkezik; 6. elektromos töltőpont: az elektromos töltőberendezésen található töltőcsatlakozó, amely kizárólag egy elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tároló rendszerének feltöltésére alkalmas egyidejűleg; 7. eseti töltés: az elektromos töltőberendezés üzemeltetővel vagy az elektromobilitás szolgáltatóval tartós szerződéses jogviszonyban nem álló elektromobilitás felhasználó által igénybevett elektromobilitás szolgáltatás; 8. nagy teljesítményű töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán 22 kw-nál nagyobb villamos teljesítmény leadására alkalmas; 9. normál teljesítményű elektromos töltőpont: olyan elektromos töltőpont, amely a töltés folyamán legfeljebb 22 kw villamos teljesítmény leadására alkalmas, nem foglalja magában a 3,7 kw vagy annál kisebb villamos teljesítményű, háztartásban létesített, nyilvánosan nem hozzáférhető berendezéseket, vagy amelyek elsődleges rendeltetése nem az elektromos meghajtású járművek töltése; 10. nyilvános töltőberendezés: olyan közterületen, közintézmény épülete mellett és közintézmény ügyfélparkolóiban, továbbá közforgalmú üzemanyagtöltő-állomásokon üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók számára meghatározott azonosítási, használati és fizetési feltételek mellett megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető, valamint az olyan, közforgalom számára nyitott magánterületen vagy nyilvános parkolóban üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók korlátozott köre számára, ellenérték megfizetése nélkül vagy meghatározott fizetési feltételek mellett hozzáférhető, ideértve a part menti villamosenergia-ellátást, ide nem értve a háztartásokban üzemeltetett elektromos töltőberendezést; 11. elektromos töltőberendezés üzemeltető: az, aki az üzemeltetési engedély birtokában a nyilvános töltőberendezést rendeltetésszerűen működteti, annak műszaki üzemeltetését és karbantartását végzi, azon elektromobilitás szolgáltatást nyújt az elektromobilitás felhasználók számára, illetve elektromobilitás szolgáltató számára biztosítja az elektromobilitás szolgáltatás nyújtásának műszaki feltételeit; 12. part menti villamosenergia-ellátás: villamos energia part menti, szabványos interfészen keresztül történő biztosítása a kikötőkben horgonyzó hajók részére. 45/C. (1) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetésére vonatkozó engedély alapján a Vet pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével bárki üzemeltethet nyilvános elektromos töltőberendezést. (2) A nyilvános töltőberendezés üzemeltetése a Hivatal által kiadott engedély alapján végezhető. Az üzemeltetési engedélyt a Hivatal kérelemre akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel a tevékenység ellátásához szükséges e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek. Az engedély határozatlan időre szól. (3) Hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést az elektromos töltőberendezés üzemeltetője köthet a Vet. 84. elosztói engedélyessel. (4) Az elektromos töltőberendezés üzemeltetője jogosult arra, hogy villamos energiát vásároljon bármely villamosenergia-kereskedőtől. (5) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető biztosítja, hogy az elektromobilitás felhasználók az elektromobilitás szolgáltatást eseti töltés keretében is igénybe vehessék az ellenérték egyidejű megfizetése ellenében. (6) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromobilitás szolgáltatásnyújtást, ide értve az elektromobilitás szolgáltatás eseti töltés keretében történő igénybevételének lehetőségét elektromobilitás szolgáltató bevonásával is biztosíthatja. (7) A (6) bekezdés esetben a Hivatal nyilvántartásba veszi az elektromos töltőberendezés üzemeltető által az üzemeltetési engedélykérelemben megjelölt elektromobilitási szolgáltatót. 45/D. (1) Az elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségnek eleget téve a Vet pontjában meghatározott hálózati engedélyes kivételével bárki folytathat elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet.

88 878 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) Az elektromobilitás szolgáltatási tevékenység a Hivatalhoz intézett bejelentést követően gyakorolható. A bejelentésre és az azzal kapcsolatos eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 45/E. (1) Az elektromobilitás szolgáltatás igénybevételét megkülönböztetés-mentesen kell biztosítani. Az elektromobilitás szolgáltatás díjait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott módon nyilvánosan közzé kell tenni. (2) Az elektromos töltőberendezés üzemeltető az üzemeltetési engedélyben vagy az elektromobilitás szolgáltató az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén a Hivatal: a) megfelelő határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre való utalás mellett figyelmezteti az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjon kötelezettségszegés elkövetésétől, b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, c) 6 12 hónapra eltilthatja a tevékenység végzésétől az elektromos töltőberendezés üzemeltetőt vagy az elektromobilitás szolgáltatót, ha az a) pont figyelmeztetés és a b) pont bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti a kötelezettségét, d) visszavonja az engedélyt, ha: da) az elektromos töltőberendezés üzemeltető vagy az elektromobilitás szolgáltató a kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az elektromos töltőberendezés üzemeltető az elektromos töltőberendezést az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti, db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok észszerű határidőn belül nem pótolhatók, dc) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre: a) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás, b) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység. (4) A Hivatal részére az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője a) a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-ában, vagy b) ha a tárgyévet megelőző évben az elektromobilitás szolgáltatónak nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben a bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-ában meghatározott összegű felügyeleti díjat fizet. (2) A Kkt. a következő alcím címmel és 45/F. -sal egészül ki: Nemzeti hozzáférési pontra vonatkozó szabályok 45/F. (1) A nemzeti hozzáférési pont egységes hozzáférési pontot kínál a felhasználók számára forgalmi információk szolgáltatása érdekében a közúti hatóságok, közútkezelők és egyéb szolgáltatók által nyújtott, az ország területére vonatkozó forgalmi- és egyéb útinformációs adatokhoz. A forgalmi információkat egységes módon, a pártatlan és független nemzeti szerv ellenőrzése mellett kell a nemzeti hozzáférési ponton keresztül rendelkezésre bocsátani. (2) A közúti közlekedési információs szolgáltatások kiépítésének további célja a kötelező pihenőidők és szünetek betartásának, a helytelen parkolás visszaszorításának és a parkolóhelyek optimális kihasználásának támogatása, melynek keretében a kereskedelmi úthasználók részére a forgalmi és biztonsági feltételek indokoltsága esetén a biztonságos és védett parkolóhelyekről információt kell szolgáltatni. 35. A Kkt. 46/D. (1a) bekezdésében a közlekedési hatóság szövegrész helyébe a közlekedési hatóság és a vizsgaközpont szöveg lép. 36. (1) A Kkt. 48. (3) bekezdés a) pontja a következő alponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy] 42. elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezésére és az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait, 43. az elektromos töltőberendezés üzemeltetők és az elektromobilitás szolgáltatók tevékenységére, valamint az elektromobilitás felhasználók tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat,

89 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó, a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtásáról szóló, az Európai Bizottság felé benyújtandó jelentés részét képező, az elektromos-töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló részletes intézkedéseket, 45. az engedélyezési és bejelentési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait, 46. az elektromos töltőberendezés üzemeltető, az elektromobilitás szolgáltató és az elektromobilitás felhasználó közötti együttműködést biztosító jogviszony további részletes szabályait, valamint az együttműködéshez szükséges műszaki feltételeket, 47. az elektromos meghajtású jármű töltésére vonatkozó mérési és mennyiségi, energiahatékonysági eredmények kimutatására alkalmas adatok kezelésének és továbbításának részletes feltételeit, 48. az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettség alapján eljáró és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezését végző Hivatal feladat- és hatáskörét (rendeletben állapítsa meg.) (2) A Kkt. 48. (3) bekezdés b) pontja a következő 52. és 53. alponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap b) a miniszter, hogy] 52. a nemzeti hozzáférési pont létrehozásának és működtetésének részletes szabályait, 53. a biztonságos és védett parkolóhelyek létrehozásának és működtetésének részletes szabályait (rendeletben állapítsa meg.) (3) A Kkt. 48. (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap) h) az iparügyekért felelős miniszter, hogy az elektromos töltőberendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeket (rendeletben állapítsa meg.) 37. A Kkt. 48/A. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A október 1-jét megelőzően létesített elektromos töltőberendezésekre e törvény rendelkezéseit július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a Vet. 74. (1) bekezdés k) pontja alapján kiadott, elektromos jármű töltésére vonatkozó engedélyeket a Hivatal a október 1-jéig hivatalból felülvizsgálja, és a felülvizsgálatkor hatályos jogszabályi feltételek fennállása esetén e törvény szerint hivatalból módosítja az engedélyeket; a feltételek hiányában az engedély december 31-én hatályát veszti. 38. A Kkt. 49. (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) i) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, j) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. 39. A Kkt a helyébe a következő rendelkezés lép: 50. (1) A 18. (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése előzetes bejelentése megtörtént. (2) A 45/C. (1) bekezdése, továbbá a 45/D. (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése előzetes bejelentése megtörtént. 40. Hatályát veszti a Kkt. 2. (1) bekezdés d) pontjában a valamint szövegrész. 16. A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény módosítása 41. (1) A légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az állam feladatai:) o) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében teljesítménytervek kidolgozása;

90 880 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) Az Lt. 2. (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: (Az állam feladatai:) p) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerében kidolgozott teljesítménytervek elfogadása és az Európai Bizottság számára történő elküldése. (3) Az Lt. 2. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésnek] b) a d) és a p) pontban meghatározott feladatot a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszter); (látja el.) (4) Az Lt. 2. (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésnek] i) a c), az l), n) és az o) pontjaiban felsorolt feladatokat a légiközlekedési hatóság (látja el.) 42. Az Lt. 3. -a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki: (1f) A légiközlekedési hatóság eljárása felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a légiközlekedési hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. 43. Az Lt. 3/C. -a a következő (10) (12) bekezdéssel egészül ki: (10) A légiközlekedési hatóság honlapján a) közzéteszi légiközlekedési szakterület csoportosításban a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott, és a minimális megfelelési követelményekkel, nemzetközi útmutatókkal összefüggő általános és egyedi jellegű tájékoztatókat, iránymutatásokat, minimális követelményeket; b) közzéteszi a légiközlekedési szakterület csoportosításban az évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény függelékeihez szorosan kapcsolódó, megfelelő végrehajtásukhoz szükséges ICAO dokumentumokban foglalt részletes műszaki követelmények azon részét, amelyet eljárásai tekintetében e törvény, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján figyelembe vesz; c) közzéteszi az Lt ában meghatározott a légiközlekedési terep és akadály adatbázis elkészítéséhez és fenntartásához szükséges műszaki követelményeket. (11) A légiközlekedési hatóság e törvény alapján meghatározott feltételek jogszerű teljesítése, valamint a repülésbiztonság megfelelő szintjének biztosítása érdekében teljesíti jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét. (12) A légiközlekedési hatósági eljárásban részt vevők a (10) bekezdésben meghatározott, a légiközlekedési hatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett a jogszabályokkal összhangban kialakított műszaki és szakmai követelményeket betartva kötelesek eljárni. 44. Az Lt a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikkében meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell azon repülőtérre, amely a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében meghatározott mentességet kapott, és a közös felhasználású repülőtérre, amennyiben az ilyen repülőteret megnyitják a nyilvánosság számára. 45. Az Lt. 50/A. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A nyilvános repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdésben foglaltakon túl: a) a repülőteret a meghirdetett működési időben a meghirdetett működési feltételek szerint szabályosan igénybe venni szándékozó légi járművek használatára bocsátja; b) a meghirdetett működési időben az előírt szolgálatok és berendezések működését fenntartja, a légiközlekedésben részt vevők biztonságához szükséges intézkedéseket megteszi. (2) Az Lt. 50/A. -a a következő (2a) (2d) bekezdéssel egészül ki: (2a) A 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőterek esetében ideértve azokat a repülőtereket, amelyek a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (7) bekezdésében foglalt mentesség alá esnek a repülőtér üzembentartója repülőtéri kézikönyvben szabályozza a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

91 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 881 értelmében történő meghatározásáról szóló február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben foglalt tartalmi követelményeket. (2b) A repülőtér üzemben tartója a (2a) bekezdésben meghatározott repülőtéri kézikönyvtől elkülönült környezetvédelmi kézikönyvben szabályozza a repülőtéri zaj csökkentésére vonatkozó intézkedéseit, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé teszi. (2c) A (2a) bekezdésben foglalt kézikönyvet és annak jóváhagyás-köteles módosításait a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. (2d) A (2a) (2c) bekezdésben meghatározottakat a (2a) (2c) bekezdés hatálybalépésekor repülőtéri kézikönyvvel és repülőtérrenddel egyaránt rendelkező repülőterekre is alkalmazni kell azzal, hogy a repülőtér repülőtérrendjének kivezetésére legkésőbb február 28. napjáig kerüljön sor. 46. Az Lt. a következő 50/B. -sal egészül ki: 50/B. (1) A nyilvános repülőtér és azon polgári célú nem nyilvános repülőtér esetében, amelyen műszeres repülési vagy különleges látvarepülési eljárásokat tettek közzé, a repülőtér körüli légtér akadálymentességének biztosítása érdekében a repülőtér üzembentartója akadálykorlátozási felületeket jelöl ki. (2) Az akadálykorlátozási felületek kijelölését és a kijelölés módosítását a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá, amennyiben az megfelel a 3/C. (10) bekezdés b) pontjában foglaltaknak. (3) Az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel nem létesíthető olyan építmény beleértve a meglévő építmények bővítését is, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik. 47. Az Lt. 61. (5a) és (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5a) A 61/A. (3) bekezdés m) pontjában kijelölt költségalap-kezelőnek (a továbbiakban: költségalap-kezelő) az (5) bekezdésben meghatározott összeget negyedéves egyenlő részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára. A magyar légtérhez kapcsolódó költségalap-elszámolás biztosítása érdekében a felügyeleti hatóság köteles a felmerült költségekről a tárgyévet követő év február 15-ig kimutatást készíteni és azt megküldeni a költségalap-kezelő részére. (5b) A tárgyévre fizetett összeg és a tárgyévben ténylegesen felmerült költségek közötti eltérés esetén a különbözetet a tárgyévet követő második év díjfizetése során kell a felügyeleti hatóságnak és a költségalap-kezelőnek rendezni azzal, hogy az adott évre az (5) bekezdés alapján meghatározott összeg mértékét a különbözet összegével módosítani kell. 48. Az Lt. 66/A. -a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: (5a) A 66/A. (1) bekezdés alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 49. Az Lt a a következő 46. ponttal egészül ki: (A törvény alkalmazásában) 46. akadálykorlátozási felület: az a felület, amely meghatározza, hogy tárgyak meddig nyúlhatnak ki a légtérbe. 50. Az Lt. a) 3. (2d) bekezdés e) pontjában a tanúsítására irányuló szövegrész helyébe a tanúsítására, valamint felügyeletére irányuló szöveg, b) 4. -ában az az állam szövegrész helyébe az az állam a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szöveg, c) 50/A. (1) bekezdésében a nyilvános repülőtér szövegrész helyébe a repülőtér szöveg, d) 50/A. (2) bekezdés nyitó szövegrészében az a repülőtér szövegrész helyébe az (EU) 2018/1139 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőtér szöveg, e) 50/A. (3) bekezdésében a repülőtérrendet szövegrész helyébe a repülőtérrendet és annak módosításait szöveg, f) 51. (1) bekezdés nyitó szövegrészében a repülőtér szövegrész helyébe a nyilvános repülőterek és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek szöveg,

92 882 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám g) 51. (1) bekezdésében az akadályjelzéssel szövegrész helyébe az az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel akadályjelzéssel szöveg, h) 51. (9) bekezdésében az és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló kormányrendeletben, szövegrész helyébe az és a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének főbb szabályairól valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról rendelkező kormányrendeletben, szöveg, i) 61. (1) bekezdésében az a magyar légtérben szövegrész helyébe az a magyar légtérben a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről, valamint a légiforgalmi szolgálatok ellátásának szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szöveg, j) 61. (5) bekezdésében az a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének létrehozásáról szóló, május 3-i 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet szövegrész helyébe az az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet szöveg, k) 67. (9) bekezdésében az az utasonként 50 forint de maximum évi 500 millió forint szövegrész helyébe az az utasonként 150 forint de maximum évi 1 milliárd 500 millió forint szöveg, és a 2012-től szövegrész helyébe a 2020-tól szöveg, l) 73. (1) bekezdés zs) pontjában az és a légiközlekedési szövegrész helyébe az az akadálykorlátozási felület fölé nyúló építményekre és a légiközlekedési szöveg, m) 73. (1) bekezdés zs) pontjában a vonatkozó szabályokat szövegrész helyébe a vonatkozó részletes szabályokat szöveg, n) 74/A. (1) bekezdés v) pontjában az a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet szövegrész helyébe az az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet szöveg lép. 51. Hatályát veszti az Lt. a) 50/A. (1) bekezdés d) és e) pontja, b) 51. (6) bekezdésében az a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelöléséről, a légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól, valamint Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának létrehozásáról és fenntartásáról szóló szövegrész, c) 51. (8) bekezdésében az és a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisának adattartalmára vonatkozó szabályokról szövegrész, d) 74. (2) bekezdés d) pontjában a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, február 20-i szövegrész. 17. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény módosítása 52. (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban. Tpvt.) 98. (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény) c) 43/H. (12) bekezdése és XI/B. Fejezete a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, (a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

93 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 883 (2) A Tpvt. a) 43/H. (12) bekezdésében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szövegrész helyébe a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] 12. cikke, b) XI/B. Fejezet címében az a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet, c) 80/G. (1) bekezdésében az a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet, d) 80/H. (1) bekezdésében A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az Az (EU) 2017/2394 rendelet, e) 80/H. (2) bekezdésében az a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet 11. cikke, f) 80/H. (3) bekezdésében az a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet 12. cikke, g) 80/H. (4) bekezdésében az A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve feltételek nem teljesülése esetén a 8. cikk (5) bekezdése szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve feltételek nem teljesülése esetén a 14. cikk (3) bekezdése szöveg lép. 53. Hatályát veszti a Tpvt. 98. (3) bekezdés d) pontja. 18. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény módosítása 54. A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. -a a következő x) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) x) online felület: a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] 3. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom. 55. (1) Az Fgytv. 18. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) által működtetett szakmailag független testület. (3) Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékben gondoskodik a békéltető testületek működésének támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet. (2) Az Fgytv. 18. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt kamara által működtetett békéltető testület illetékes. (3) Az Fgytv a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A békéltető testület tagja e tevékenység ellátásáért a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által rendeletben meghatározott díjazásra és szükség esetén költségtérítésre jogosult. 56. Az Fgytv a helyébe a következő rendelkezés lép: 19. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/ EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait. 57. Az Fgytv a helyébe a következő rendelkezés lép: 21. (1) A békéltető testület elnökből, szükség szerint elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.

94 884 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) A békéltető testületi tagok a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Ha a területileg illetékes kamara a külön jogszabályban meghatározott időpontban nem indítja meg a pályázati eljárást, akkor helyette azt az MKIK bonyolítja le. (3) A pályázat érvényes lezárását követően az illetékes kamara a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően megküldi az MKIK részére, aki azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi tagokat a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki, a kiválasztást követően a megbízásukat a területileg illetékes kamarától kapják meg. (4) A testületi tagok száma testületenként legalább öt fő. A pályázat érvényes lezárását követően a békéltető testületi tagok javasolt legmagasabb számát a területileg illetékes kamara megküldi az MKIK részére, aki véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testület megalakulásakor legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (5) A békéltető testületi tagok (3) bekezdés megbízását követően megalakul a békéltető testület. (6) A békéltető testület megbízatása három évre szól. A békéltető testületi tagok megbízatási idejük lejártát követően újra pályázhatnak. (7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket megbízási szerződés keretében látják el. A békéltető testület elnöke a tevékenységét az MKIK-val munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében látja el. 58. (1) Az Fgytv. 22. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Az Fgytv. 22. (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem lehet békéltető testületi tag, aki) d) az (1) bekezdés, a békéltető testületi tagságra benyújtott pályázat alapjául szolgáló foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt áll. (3) Az Fgytv. 22. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az (1) bekezdés alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltető testületi tagságra benyújtott pályázat feltételeként. (4) Az Fgytv. 22. (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b) d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja] a) a békéltető testületi tagságra benyújtott pályázat részeként, (5) Az Fgytv. 22. (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A 21. (3) bekezdésében foglalt feltétel teljesülésének vizsgálata érdekében a békéltető testületi tagok kiválasztására irányuló pályázat során a tagnak jelölt személy életkorát hatósági igazolvánnyal igazolja. 59. Az Fgytv a helyébe a következő rendelkezés lép: 23. (1) A békéltető testületi tagjelöltek közül az illetékes kamara a békéltető testületi elnöknek javasolt tagokat, azok előzetes értékelését követően megküldi az MKIK részére, aki azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi elnököt a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnököt az MKIK bízza meg vagy alkalmazza három évre. Ha a testület megalakulásakor, vagy az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az illetékes kamara nem javasol elnöknek személyt az MKIK részére, akkor az új elnököt a testületi tagjelöltek vagy tagok közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. Az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az e tisztségek betöltésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet. (2) Ha a testület munkaterhe azt indokolja, a kamara javaslatot tehet elnökhelyettes jelölésére a testületi tagok közül az MKIK részére, aki azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. Az elnökhelyettest a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnökhelyettest az MKIK bízza meg vagy alkalmazza a békéltető testület megbízatásának időtartamára. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.

95 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az Fgytv. 23/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 23/A. A tagokról a testület elnöke nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél megnevezését és szakterületük megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testületet működtető kamarának, az MKIK-nak és a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek. 61. (1) Az Fgytv. 24. (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik) g) felmondással. (2) Az Fgytv. 24. (2) (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés e) pontja esetben a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a kamara véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve az elnök tekintetében a területileg illetékes kamara, az MKIK és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg. (3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag kiválasztására irányuló rendelkezéseknek megfelelően kiírt pályázat alapján új testületi tagot kell kiválasztani. Ha a békéltető testületi tag megbízatása az (1) bekezdés b) g) pontja alapján szűnik meg, a folyamatban lévő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot. (4) Ha az (1) bekezdés b) g) pontja okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltető testületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell javasolni, illetve kinevezni. (3) Az Fgytv a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A békéltető testületi tagság felmondással való megszüntetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, amennyiben a békéltető testület elnöke e tevékenységét munkaviszony keretében látja el, akkor a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 62. Az Fgytv a helyébe a következő rendelkezés lép: 25. (1) A békéltető testület tagja a (2) bekezdésben foglalt vagylagos feltétel megléte esetén, a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel egyedül jár el. (2) Az egyedül eljáró testületi tag jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen. (3) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita bonyolultsága indokolja, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. (4) Ha azt bármely fél kéri, akkor a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. (5) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említi, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell. (6) Nem vehet részt az eljárásban az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott és a megelőző három évben az eljárásban részt vevő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt. 63. Az Fgytv. 29. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának megküldésével kellő időben előzetesen értesíti. 64. Az Fgytv. 37. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter az MKIK-val együttműködve a békéltető testületek egységes gyakorlatának kialakítása érdekében országos eljárási szabályzatot készít, amelynek alkalmazása kötelező a békéltető testület eljárásában. 65. Az Fgytv. 37/A. (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A békéltető testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen biztosítja, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:) c) a békéltető testületi tagok nevét, megbízatásuk időtartamát, felsőfokú végzettségük oklevél megnevezését, szakterületüket,

96 886 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 66. Az Fgytv a helyébe a következő rendelkezés lép: 40. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a) fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot alkot, b) intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében. 67. Az Fgytv. 43/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 43/A. (1) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében: a) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított december 22-i 87/102/EGK tanácsi irányelv, b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv, c) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló, február 16-i 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, d) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, e) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és cikke, f) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2004/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított cikke, g) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, h) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, i) a szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, j) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el szükség szerint a légiközlekedési hatóság megkeresésével az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseibe ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében. (3) A fogyasztóvédelmi hatóság végzi Magyarországon összekötő hivatalként az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtásának összehangolását. (4) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását az (EU) 2018/302 rendeletbe ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében abban az esetben, ha a vevő az (EU) 2018/302 rendelet fogyasztónak minősül. 68. Az Fgytv. 43/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 43/B. Az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének (1) bekezdése, valamint 8. cikkének (1) bekezdése tájékoztatási kötelezettségek, a 17. cikk, a 26. cikk, a 29. cikk, a 30. cikk, a 37. cikk (1) és (3) bekezdése információcsere, továbbá a 39. cikk értesítési kötelezettség végrehajtásáról a fogyasztóvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

97 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az Fgytv a a következő (1a) (1c) bekezdéssel egészül ki: (1a) Amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz az (EU) 2017/2394 rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetésének vagy megtiltásának érvényre juttatására és a fogyasztók kollektív érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében, a fogyasztóvédelmi hatóság: a) elrendelheti az online felületről a tartalom eltávolítását vagy egy online felülethez való hozzáférés korlátozását, illetve elrendelheti, hogy az online felületre való belépéskor a fogyasztóknak szóló kifejezett figyelmeztetés jelenjen meg, b) elrendelheti, hogy a tárhelyszolgáltató az online felületet távolítsa el, az ahhoz való hozzáférést tiltsa le vagy korlátozza, vagy c) elrendelheti, hogy a domainszolgáltatók és domainnyilvántartók egy teljesen minősített domainnevet töröljenek és jogosult annak az engedélyezésére, hogy az érintett illetékes hatóság ilyen domainnevet nyilvántartásba vegyen, ideértve a harmadik fél vagy más hatóság felkérését ilyen intézkedések megtételére. (1b) A fogyasztóvédelmi hatóság (1a) bekezdés határozatának kötelezettje annak határozatban történő megjelölése nélkül valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató. (1c) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi. 70. Az Fgytv. a következő 56. -sal egészül ki: 56. Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a békéltető testületi tagsági feladat ellátására vonatkozó pályázat szabályairól, a pályázatok előzetes értékeléséről, a békéltető testületi tagok díjazásáról szóló részletes szabályokat és az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kijelölt kamarák által működtetett békéltető testületek kijelölését rendeletben állapítsa meg. 71. Az Fgytv. 57. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában:) a) az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés, 9. cikk (4) bekezdés g) pont, 17. cikk, 26. cikk, cikk, 37. cikk (1) és (3) bekezdés és 39. cikk [a 43/A., a 43/B., a 47. (1a) és (6) bek., a 47. (14) bek., valamint az 51. (2) (4) bek.]; 72. Az Fgytv. a) 36/C. (1) bekezdésében az a Magyar Kereskedelemi és Iparkamaránál szövegrész helyébe az az MKIK-nál, b) 47. (14) bekezdésében az a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendeletből, c) 51/A. (1) bekezdésében az a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet szöveg lép. 73. Hatályát veszti az Fgytv. a) 26. (4) bekezdése, b) 55. (1) bekezdés g) és i) pontja, c) 57. (2) bekezdés b) és c) pontja. 19. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény módosítása 74. (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 14. (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A nyilvántartót értesíti:) h) a vizsgaközpont elektronikusan ha) a járművezetőnek a 8. (1) bekezdés a) pont aa) ae) alpontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól, hb) az engedélynek a 8. (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól.

98 888 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) A Kknyt. 14. (2) bekezdés h) pontja a következő hc) alponttal egészül ki: (A nyilvántartót értesíti a vizsgaközpont elektronikusan) hc) a Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról és érvényességi idejéről. 75. (1) A Kknyt. 19. (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:) ca) a közúti járművezető és közúti közlekedési szakember képzési, utánképzési és vizsgáztatási tevékenység ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása tekintetében a 8. -ban meghatározott adatokat, (2) A Kknyt. 19. (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:) g) a vizsgaközpont a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatainak ellátásához a 8. -ban meghatározott adatokat. 76. A Kknyt. III. fejezete a következő alcímmel egészül ki: Automatizált keresés a 2018/1541 EU tanácsi rendelet alapján 27/E. (1) A nyilvántartó szerv, mint nemzeti kapcsolattartó pont a 904/2010/EU és a 2017/2454 EU rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) csalással kapcsolatos gyanú kivizsgálása vagy e csalások felderítése céljából történő adatigénylés teljesítéséhez biztosítja az Európai Unió más tagállamának kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére a) a jármű teljes forgalmi rendszámát, vagy alvázszámát, és a keresett időpontot, vagy időtartamot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott jármű vonatkozásában a 9. (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz, b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatait és az időpontot tartalmazó adatigénylés alapján a megadott időpontban e személy tulajdonában vagy üzemben tartásában lévő járművek vonatkozásában a 9. (1) bekezdés a), b), d), e) pontjában, valamint a 9. (2) bekezdés a), b), és g) pontjában meghatározott adatokhoz elektronikus úton történő automatizált hozzáférést. (2) A nyilvántartó a héa-csalások kivizsgálására, felderítésére jogszabályban felhatalmazott elrendelő hatóságok a) a jármű teljes forgalmi rendszáma, vagy alvázszáma, a keresett időpont, vagy időtartam, vagy b) a természetes vagy jogi személy azonosító adatai, vagy héa azonosító száma, és az időpont megadásával elrendelt adatlekérdezése esetén az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) szoftveralkalmazásának igénybevételével, közvetlen hozzáférés útján történő automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában. (3) A (2) bekezdés hozzáférés a Rendeletben meghatározott Eurofisc-kapcsolattartó révén jön létre, aki az említett információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő elektronikus rendszerben személyes felhasználói azonosítóval rendelkezik. 77. A Kknyt. 43. (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (E törvény) c) a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendelet (végrehajtását szolgálja.) 78. Hatályát veszti a Kknyt. a) 14. (2) bekezdés e) pont ea) alpontja, b) 14. (2) bekezdés e) pont eb) alpontja, c) 14. (2) bekezdés e) pont ed) alpontja.

99 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény módosítása 79. A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A hajózási képesítések megszerzéséhez szükséges vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló vagy az általa alapított nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. 80. A Vkt. 26/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 26/B. (1) A hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgát a vizsgaközpont által meghatározottak szerint kell lefolytatni. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, és nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A hajózási hatóság a vizsgabiztosokról Vizsgabiztosi Névjegyzéket (a továbbiakban e alkalmazásában: névjegyzék) vezet. A névjegyzék a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza az alábbi adatokat: a) természetes személyazonosító adatok, b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, -cím), c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja, d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma. (3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) A hajózási hatóság a vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e. (5) A vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja, és a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha: a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, b) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát, c) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott, d) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy e) a vizsgabiztosi tevékenységre a hajózási képesítésekről szóló rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti. (6) Az (5) bekezdés e) pontja esetben a volt vizsgabiztos az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb vizsgabiztosi engedélyt. 81. A Vkt. a következő 26/C. -sal egészül ki: 26/C. (1) A hajózási képesítő vizsgára felkészítő tanfolyamon oktatóként (a továbbiakban: oktató) az vehet részt, aki büntetlen előéletű és akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte. (2) A hajózási hatóság az oktatókról névjegyzéket vezet. A névjegyzék a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza az alábbi adatokat: a) természetes személyazonosító adatok, b) a névjegyzékbe vett személy lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, -cím), c) nyilvántartásba vétel száma, időpontja, d) nyilvántartásba vétel alapját képező engedélyező döntés kelte, száma. (3) A névjegyzék a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4) A hajózási hatóság az oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az oktató büntetlen előéletű-e. (5) Az oktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a hajózási hatóság visszavonja és az oktatót, a névjegyzékből törli, ha: a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, b) a gyakorlati oktató nem rendelkezik a vízijármű kategóriájának megfelelő és érvényes képesítő okmánnyal, c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát, d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott, e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

100 890 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám f) az oktatói tevékenységre a hajózási képesítésekről szóló rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti. (6) Az (5) bekezdés f) pontja esetben a volt oktató az engedély visszavonását kimondó döntés véglegessé válását követő 5 éven belül nem kaphat újabb oktatói engedélyt. 82. A Vkt. a következő 26/D. -sal egészül ki: 26/D. (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét. (2) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli. (3) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja: a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a vizsgaközpont figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére, vagy b) bírságot szab ki, amelynek mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi. 83. A Vkt. 48/A. -a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatok kezelésére és nyilvántartására az ezen törvényben, valamint a hajózási képesítésekről szóló rendeletben meghatározott vizsgáztatási tevékenységével összefüggésben a vizsgaközpont is jogosult a vizsga letételét követő 15 napig. 84. A Vkt. 88. (1) bekezdése a következő r) t) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány) r) a vizsgaközpont kijelölésének, s) a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervének, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörének, illetékességének, továbbá működési rendjének és eljárásának, t) a vizsgaközpont felügyeleti szerve által kiszabható bírság kiszabása részletszabályainak (rendeletben történő megállapítására.) 85. A Vkt. 88. (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter) 27. a tengeri halászati ágazat munkafeltételeinek (rendeletben történő megállapítására.) 86. A Vkt. a következő 89/A. -sal egészül ki: 89/A. (1) Az e törvénynek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 26/B. (1) bekezdése névjegyzékben a Módtv. által megállapított 26/B. (1) bekezdés hatálybalépésének napján szereplő vizsgabiztost úgy kell tekinteni, hogy a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik. A Módtv. által megállapított 26/C. (1) bekezdés hatálybalépésének napjáig hajózási képesítő vizsgára felkészítő tanfolyamon oktatóként szereplő oktatót úgy kell tekinteni, hogy az oktatói tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik. (2) Az e törvénynek a Módtv. által megállapított 2. (5) bekezdése, valamint a 26/B. (1) bekezdése vizsgaközponti feladatokat a 88. (1) bekezdés r) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelettel történő vizsgaközponti kijelölés hatálybalépéséig a hajózási hatóság végzi. 21. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló évi CXXVIII. törvény módosítása 87. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló évi CXXVIII. törvény 5. (5) bekezdésében a hatóság szövegrész helyébe a vizsgaközpont szöveg lép.

101 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény módosítása 88. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 18. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:) a) az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdés; 89. Az Ektv. 16/F. (1) bekezdésében az A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] szöveg lép. 23. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény módosítása 90. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 149. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani. A tulajdonosi megfeleltetést nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosításra vonatkozó előírások sérelme nélkül kell végrehajtani. 24. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény módosítása 91. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) VII. Fejezet címe helyébe a következő cím lép: KISKERESKEDELMI BARANGOLÁSI TÖBBLETDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK, VALAMINT AZ EU-N BELÜLI SZABÁLYOZOTT HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KISKERESKEDELMI DÍJAKTÓL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSE 92. Az Eht. VII. Fejezete a következő 73. -sal egészül ki: 73. (1) Ha az Unión belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató megállapítása szerint sajátos és rendkívüli, a legtöbb uniós szolgáltató esetében fennállótól eltérő körülmények miatt a nyílt internet-hozzáféréssel és az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjakkal kapcsolatos intézkedések meghozataláról, továbbá a 2002/22/EK irányelv és az 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, november 25-i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (e alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) szabályozott felső határértékek alkalmazása jelentősen befolyásolná a belföldi hírközlési szolgáltatásaira vonatkozó meglévő díjainak fenntartására vonatkozó képességét, akkor a szolgáltató az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért a fogyasztóknak felszámított maximális kiskereskedelmi díjaktól való eltérés engedélyezése iránt a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon kérelmet nyújthat be az Elnökhöz. (2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását a szolgáltató köteles bizonyítani. (3) Az Elnök a kérelem alapján ha a hatósági eljárás jogszabályi feltételei fennállnak az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjaktól való eltérést engedélyezi, elutasítja vagy az eltérés kérelemben megjelölt mértékét módosítja. (4) Ha a kérelem a hiánypótlást és az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató meghallgatását követően is nyilvánvalóan megalapozatlan vagy hiányos, az Elnök a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy elutasítja a kérelmet. (5) Ha az Elnök az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kiskereskedelmi díjaktól való eltérést határozatában engedélyezi, határozatában megállapítja az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért fizetendő azt a maximális díjat a rendeletben meghatározott határérték egyikén vagy mindkettőn felül, amely elengedhetetlen a szolgáltató belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának a biztosításához.

102 892 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (6) A maximális díjra vonatkozó hatósági engedély időbeli hatálya 12 hónap. A határozat időbeli hatályának lejártát követő naptól a határozat érvényét és hatályát veszti, a maximális díj nem alkalmazható, és az engedélyből a továbbiakban jogok és kötelezettségek nem erednek. (7) Az (5) bekezdés határozat időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmét az engedélyes az (5) bekezdés határozat (6) bekezdés időbeli hatályának lejárta előtt legalább 60 nappal köteles benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. (8) Ha az engedélyes (7) bekezdés kérelme alapján az Elnök megállapítja, hogy az EU-n belüli szabályozott hírközlési szolgáltatásokért a fogyasztóknak felszámított maximális kiskereskedelmi díjaktól való eltérés a) az (5) bekezdés határozatban megállapított díjazással továbbra is indokolt, határozatával 12 hónappal meghosszabbítja a kérelmező engedélyét; b) az (5) bekezdés határozatban megállapított díjazásnál alacsonyabb vagy magasabb díjazással indokolt, határozatával módosítja az (5) bekezdés határozatot a maximális díj mértéke tekintetében, és a hatósági engedély időbeli hatályát 12 hónappal meghosszabbítja; c) már nem indokolt, elutasítja a kérelmet. 93. Az Eht. a 92/B. -t követően a következő alcím címmel és 92/C. -sal egészül ki: Együttműködés a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel 92/C. (1) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglalt, a lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának céljából. (2) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz az (1) bekezdésben szereplő feladat végrehajtásához megfelelő műszaki rendszert létesíteni, és ennek elérhetőségét hálózatában az összekapcsolási pontig biztosítani a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére. (3) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a (2) bekezdésben meghatározott műszaki rendszeren ingyenesen biztosítani a lakosság riasztását és veszélyhelyzeti tájékoztatását. 94. Az Eht. a t követően a következő alcím címmel és 145/A. -sal egészül ki: Riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatás 145/A. (1) A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató a lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának érdekében biztosítja ezen információk célba juttatását SMS útján. (2) Az (1) bekezdés információk célba juttatásának költsége a szolgáltatót terheli. 95. Az Eht (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:) h) a mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közötti együttműködés rendjét. 96. (1) Az Eht (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Ez a törvény) i) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.) (2) Az Eht a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A 92/C., a 145/A. és a 182. (1) bekezdésének h) pontja a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 7. cikke előzetes bejelentése megtörtént.

103 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény módosítása 97. Hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 12/A. -a. 26. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény módosítása 98. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) pontja a következő 6.5. alponttal egészül ki: (A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:) 6.5. nemzeti szabályok: minden olyan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmazó szabályok összessége, amelynek célja az Átjárhatósági Műszaki Előírások valamint a közös biztonsági célok és közös biztonsági módszerek mellett az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó vasútbiztonsági és műszaki feltételek és előírások szabályozása. 99. A Vtv. 9/F. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerint vasúti társaság, valamint a pályahálózatműködtető a kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, de legfeljebb hat hónapra a tevékenység folytatását megtiltja. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatásának megtiltását megszünteti. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és a közhiteles nyilvántartásból a vasúti társaságot vagy a pályahálózat-működtetőt törli A Vtv. 11/A. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Olyan pályahálózat-működtető esetében, amelynél a 67/P. (3) bekezdésében foglalt feladatokat a VPSZ látja el, az (1) bekezdés c) és d) pontjait nem kell alkalmazni (1) A Vtv. 11/C. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A pályahálózat-működtető a pályahálózat-működtetői tevékenységéből származó bevételeket beleértve a költségvetésből, illetve európai uniós forrásból nyújtott támogatást is kizárólag a pályaműködtetési tevékenység finanszírozására használhatja fel, ideértve adósságszolgálatának teljesítését is, azonban a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel a Ptk.-ban meghatározott szabályok szerint osztalékot fizethet a tulajdonosainak. (2) A Vtv. 11/C. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A vertikálisan integrált vállalkozáson belül valamely vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozás részére a pályahálózat-működtető a (2) bekezdés osztalékot nem fizethet A Vtv a és a -t megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: NEMZETI SZABÁLYOK 30. (1) A nemzeti szabályok jogszabályban, valamint a miniszter rendeletével létrehozott és szabályozott szakértői testület által kiadott vasútbiztonsági és vasúti műszaki előírásokban kerülnek meghatározásra. (2) A nemzeti szabályoknak összhangban kell lenniük az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett Átjárhatósági Műszaki Előírásokkal, közös biztonsági módszerekkel és célokkal és elő kell segítenie az egységes európai vasúti szállítási rendszer kialakítását. (3) Ha új nemzeti szabály bevezetésére van szükség, a miniszter a nemzeti szabály tervezetét a közlekedési hatóság által a 80. (1) bekezdés g) pontja szerint lefolytatott egyeztetést követően megküldi az Európai Bizottságnak, és ismerteti bevezetésének indokait.

104 894 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (4) Ha az Európai Bizottság a tervezett nemzeti szabály ellen kifogást emel, annak tervezete az Európai Bizottság határozatának meghozataláig, de legfeljebb a kifogást tartalmazó értesítés megérkezésétől számított hat hónapig nem hirdethető ki, illetve nem tehető közzé. (5) A nemzeti szabályokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg. (6) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed. (7) A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá A Vtv a a következő (10) (12) bekezdéssel egészül ki: (10) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét. (11) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli, kivéve, ha az ellenőrzés alapján hatósági eljárás indult, ilyen esetben az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli, ideértve a közigazgatási per jogerős eldöntését is. (12) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet és figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye, a felügyeleti szerv bírságot szab ki. A bírság mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi A Vtv. A vasúti pályahálózathoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés alcíme a következő 51/A. -sal egészül ki: 51/A. (1) A pályahálózat-működtető megkülönböztetésmentes módon, írásban szerződést köthet a vállalkozó vasúti társasággal a pályahálózat meghatározott részein a vállalkozó vasúti társaság részére történő előnyök nyújtására vonatkozóan. Az előnyök fajtái: a) alacsonyabb költségek és b) jobb teljesítmény. (2) A pályahálózat-működtető minden további vállalkozó vasúti társasággal annak kezdeményezésére is köteles a pályahálózatnak a szerződés hatálya alá tartozó részére vonatkozóan ugyanolyan feltételekkel szerződést kötni, mint amilyen feltételekkel az (1) bekezdés szerződést megkötötték. (3) A vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti eljárás keretében nyomon követi az (1) bekezdés szerződés végrehajtását, és amennyiben megállapítja, hogy a szerződés a) új szereplőnek a vasúti piacra lépését akadályozza vagy b) a vasúti piac felosztására vezet, a szerződésben részes feleket kötelezi a szerződés megszüntetésére A Vtv a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A vasúti igazgatási szerv a 9/E. (1) bekezdése eljárásában az eljárást felfüggeszti, ha a vasúti igazgatási szerv adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan az eljárásban döntés nem hozható A Vtv. 80. (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:) g) a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kidolgozása és módosítása során szakmai egyeztetés lefolytatása a nemzeti szabályok kiadásáért felelős szakértői testülettel, a vasúti társaságokkal, a vasúti alrendszerek gyártóival és karbantartóival, a vasúti szolgáltatásokat igénybevevőkkel, valamint a vasúti munkavállalók képviselőivel, 107. A Vtv. 84/N. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában továbbá, ha a szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a szervezet által végzett

105 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 895 valamennyi tevékenységet érinti, akkor a szervezetet a nyilvántartásból törli, ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja (1) A Vtv. 88. (1) bekezdése a következő 16. és 17. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) 16. a működési engedélyezési eljárásnak, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának, a működési engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentésnek, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének eljárási szabályait, 17. a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását, az általa kiszabható bírság részletszabályait (rendeletben állapítsa meg.) (2) A Vtv. 88. (2) bekezdése a következő 38. és 39. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) 38. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, 39. a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kidolgozásáért és kiadásáért felelős szakértői testület létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat (rendeletben állapítsa meg.) 109. A Vtv. a) pontjában az amelyek szövegrész helyébe az amely szöveg, b) 11/A. (1) bekezdésében az érdekében ugyanazon szövegrész helyébe az érdekében az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel ugyanazon szöveg, c) 33. (1) bekezdésében a nemzeti biztonsági szabályokban szövegrész helyébe a nemzeti szabályokban szöveg, d) 84/N. (2) bekezdésében a felfüggeszti a tevékenység folytatását szövegrész helyébe a megtiltja a tevékenység folytatását szöveg lép Hatályát veszti a Vtv. a) 79/F. (1) bekezdés a) pontja, b) 79/F. (1a) bekezdése. 27. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény módosítása 111. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 88. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában:) a) az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdés A Gyftv. 18/B. (1) bekezdésében az A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] szöveg lép Hatályát veszti a Gyftv. 88. (2) bekezdés b) és c) pontja.

106 896 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 28. A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény módosítása 114. (1) A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet) 39. (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: (Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül) c) olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergia-ellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek, vagy d) a közúti közlekedésről szóló törvény nyilvános töltőberendezés létesítése céljából. (2) Hatályát veszti a Vet a) 3. 7a. és 7b. pontja, b) pontjában az, ide nem értve az elektromos gépjármű töltését szövegrész, c) 3. 61a. pontja, d) 39. (1) bekezdés b) pontjában a vagy szövegrész, e) 74. (1) bekezdés k) pontja, f) az Elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély alcím címe és a 90/B., valamint g) 170. (1) bekezdés 49. pontja. 29. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény módosítása 115. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény a a következő w) ponttal egészül ki: (Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét) w) a nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosítás érdekében az értékpapírszámla-vezető részéről a nyilvánosan működő részvénytársaság részére nyújtott adatszolgáltatás. 30. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény módosítása 116. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) a) 28. (1) bekezdésében az A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet], b) 56. (3) bekezdés a) pontjában az a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésének és melléklete 16. pontjának szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) bekezdésének és melléklete 9. pontjának szöveg lép Hatályát veszti az Fttv. a) 28. (2) bekezdése, b) 56. (3) bekezdés b) pontja. 31. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény módosítása 118. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 230. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában:) a) az (EU) 2017/2394 rendelet,

107 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az Mttv (2) bekezdésében az a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szövegrész helyébe az a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] szöveg lép. 32. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény módosítása 120. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 92. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) Ha az eljárás alá vont személy a cselekmény elkövetésekor fiatalkorú volt, az állam viseli a kirendelt ügyvéd eljárása során felmerült költséget A Szabs. tv a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A bíróság a fiatalkorú eljárás alá vont személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja A Szabs. tv (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (E törvény) d) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (való megfelelést szolgálja.) 33. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény módosítása 123. A Ptk. 3:268. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (2) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a javadalmazási politikáról való véleménynyilvánító szavazás. A javadalmazási politikát annak jelentős változása esetén, de legalább négyévente a közgyűlés napirendjére kell tűzni. (3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén az előző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentést véleménynyilvánító szavazás céljából a közgyűlés napirendjére kell tűzni. (4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni A Ptk. 3:273. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A részvényes kérelmére a részvényesnek vagy az általa megjelölt személynek az igazgatóság köteles visszaigazolni, hogy a részvényes szavazatát a közgyűlésen szabályszerűen rögzítették és azt beszámították, kivéve, ha a szükséges tájékoztatás a részvényes rendelkezésére áll A Ptk. 3:279. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3:279. [Határozatok nyilvánosságra hozatala] (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles honlapján nyilvánosságra hozni. (2) A nyilvánosan működő részvénytársaság a javadalmazási politikáját és a javadalmazási jelentést köteles honlapján nyilvánosságra hozni A Ptk. 3:281. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Ha a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásra kerül sor, biztosítani kell, hogy az elektronikus hírközlő eszközzel szavazó részvényes elektronikus visszaigazolást kapjon a szavazat leadásáról.

108 898 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 127. A Ptk. 5:100. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az önálló zálogjoggal terhelt zálogtárgy tulajdonjogát megszerző fél a biztosítéki szerződésben a zálogkötelezett helyébe lép. A biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelést kielégítő kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt a megtérítési követelése biztosítására ha az nem pénzügyi intézmény az önálló zálogjog ranghelyén, annak helyébe lépő követelést biztosító zálogjog illeti meg. A megtérítési követelése biztosítékaként a követelést kielégítő pénzügyi intézményre az önálló zálogjog átszáll (1) A Ptk. 5:140. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az alzálogjog jogosultja a zálogjogosultnak a zálogjogból fakadó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben e jogok gyakorlására a zálogjogosult maga is jogosult. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a zálogjogosult az alzálogjog jogosultjának kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni. (2) A Ptk. 5:140. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés kezességgel van biztosítva, a zálogjogosult a kezességből fakadó jogait a követelés kezesével szemben a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával a kezesség jogosultjára irányadó szabályok szerint gyakorolhatja A Ptk. 5:142. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására akként, hogy a fennmaradó zálogjog a megtérítési követelés jogosultját illeti meg (1) A Ptk. 8:6. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény:) d) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; (való megfelelést szolgálja.) (2) A Ptk. 8:6. r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a a következő s) ponttal egészül ki: (E törvény:) r) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; s) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (való megfelelést szolgálja.) 131. A Ptk. 5:99. címében az átruházása szövegrész helyébe az átruházása és megterhelése szöveg lép Hatályát veszti a Ptk. 8:6. a), l), n) és p) pontja. 34. A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény módosítása 133. (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 41. (1) bekezdésében az a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szövegrész helyébe az a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2394 rendelet] végrehajtását szöveg lép. (2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 186. (3) bekezdésében az a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (6) bekezdésének szövegrész helyébe az az (EU) 2017/2394 rendelet 5. cikk (1) és 9. cikk (3) bekezdésének szöveg lép Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 186. (4) bekezdése.

109 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló évi CCXXI. törvény módosítása 135. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbny.) 7. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A követelés elzálogosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja hitelbiztosítéki nyilatkozat alapján a követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésével a Ptk. 5:99. (4) bekezdése alzálogjogot is megalapítottnak kell tekinteni. Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelést az elzálogosításának hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzését követően biztosítják zálogjoggal, e követelést biztosító zálogjog megalapításával egyidejűleg kell megalapítottnak tekinteni a Ptk. 5:99. (4) bekezdése alzálogjogot A Hbny. a következő 35/A. -sal egészül ki: 35/A. Ha a zálogjoggal biztosított követelés zálogjoggal való megterhelésére irányuló zálogszerződést a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően kötötték, az alzálogjogot a követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzése időpontjában az e törvénynek a Módtv ával megállapított 7. (1a) bekezdése szerint megalapítottnak kell tekinteni. 36. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló évi CCXXXV. törvény módosítása 137. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló évi CCXXXV. törvény 90. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ez a törvény a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6) (7) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában. 37. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény módosítása 138. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 38. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény módosítása 139. (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 12. (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5a) A kényszerintézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú részére a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon túl a befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan a) a letartóztatás megszüntetése, az enyhébb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, továbbá a letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása iránti indítvány benyújtásához való jogról, b) arról, hogy a részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen a törvényes képviselője is részt vehet és ebből a célból a törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell, c) arról, hogy a tárgyaláson és az előkészítő ülésen a jelenléte kötelező, ennek érdekében előállítására kerülhet sor, vagy jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják, d) az orvosi vizsgálat kezdeményezéséhez való jogról, különösen arról, hogy orvosi vizsgálatát törvényes képviselője vagy védője is kezdeményezheti, e) a fogvatartás során a felnőtt korúaktól való elkülönítéshez, egészségi állapota megőrzéséhez, testi és szellemi fejlődésének biztosításához, oktatáshoz és képzéshez, fejlődése és reintegrációja érdekében megfelelő programokon való részvételhez, valamint a családi élethez való jogának e törvény kapcsolattartás keretében történő tényleges és rendszeres gyakorlásához való jogról, f) a d) és az e) pontban foglalt jogai megsértése esetén az e törvény panaszjogról.

110 900 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (2) A Bv. tv a a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki: (5b) Az (5a) bekezdés b) és d) pontja törvényes képviselővel kapcsolatos jogokról a fiatalkorút akkor kell tájékoztatni, ha van törvényes képviselője. (5c) Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4) (5a) bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven, egyszerűen és közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről A Bv. tv a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: (2b) A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell A Bv. tv a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A letartóztatott részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell (1) A Bv. tv (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására az e fejezetben foglalt eltérésekkel az V. Fejezetnek a fiatalkorúakra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy fiatalkorú alatt érteni kell azt a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott terheltet is, akivel szemben fiatalkorú elleni büntetőeljárás indult. (2) A Bv. tv a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A tizenhatodik életévüket be nem töltött fiatalkorúakat lehetőség szerint a többi fiatalkorútól külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell elhelyezni, kivéve, ha ez a fiatalkorú érdekével ellentétes. (3) A Bv. tv a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A fiatalkorú részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek a fogva tartó intézetbe történő belépését engedélyezni kell A Bv. tv. A fiatalkorúak letartóztatásának végrehajtására vonatkozó szabályok című alcíme a következő 413/A. -sal egészül ki: 413/A. (1) A fiatalkorú orvosi vizsgálatát ideértve a látlelet felvételét akkor is el kell végezni, ha ezt a) a törvényes képviselője vagy b) a védője kérelmezi. (2) Az (1) bekezdés orvosi vizsgálat következtetéseit írásban kell rögzíteni. (3) Ha az (1) bekezdés alapján lefolytatott orvosi vizsgálat eredményeként a fiatalkorú egészségügyi ellátása nem vált szükségessé, és a törvényes képviselő vagy a védő az erre vonatkozó figyelmeztetést követően rövid időn belül ismételten, nyilvánvalóan alaptalan kérelmet nyújt be, az orvosi vizsgálatot el kell végezni, de a fogva tartó intézet parancsnoka a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását kezdeményezheti. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be (1) (3) és (6) (9) bekezdését, valamint a Be (1) bekezdését kell alkalmazni A Bv. tv a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) E törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja A Bv. tv. a) 12. (6) bekezdésében az (5) bekezdésben szövegrész helyébe az (5) és (5a) bekezdésben szöveg, b) 12. (7) bekezdésében a (4) (5a) bekezdésben szövegrész helyébe a (4) (5a) és (5c) bekezdésben szöveg, c) 12. (8) bekezdésében a (3) (5a) bekezdés szövegrész helyébe a (3) (5a) és (5c) bekezdés szöveg, valamint a (4) (5a) bekezdés szövegrészek helyébe a (4) (5a) és (5c) bekezdés szöveg,

111 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 901 d) 399. (3) bekezdésében az a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve a törvényes képviselőre is alkalmazni kell. szövegrész helyébe az a törvényes képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy a törvényes képviselő a kapcsolattartásra ellenőrzés mellett, a rendelkezési jogkör gyakorlójának előírásait figyelembe véve jogosult. szöveg lép. 39. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló évi CII. törvény módosítása 146. (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 18/A. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik) a) az 5. alcím bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személyre vagy szervezetre vonatkozóan bírság kiszabása, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének megtiltása, (2) Az Ekpt. 18/A. (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik) c) az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyekről és szervezetekről felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység megtiltása, 147. Az Ekpt. 20/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja, és ennek tényét rögzíti az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában továbbá, ha a személy vagy szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a személy vagy szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a személyt vagy szervezetet a nyilvántartásból törli, ha a személy vagy szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja Az Ekpt. a) 1. b) pontjában a vasúti szövegrész helyébe a vasútnak nem minősülő szöveg, b) 18/A. (7) bekezdésében a határozatait szövegrész helyébe a határozatairól szóló közleményt szöveg, c) 20/A. (2) bekezdésében a felfüggeszti a tevékenység folytatását szövegrész helyébe a megtiltja a tevékenység folytatását szöveg lép. Áder János s. k., köztársasági elnök Lezsák Sándor s. k., az Országgyűlés alelnöke 1. melléklet a évi LXVII. törvényhez 1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény 5. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 2. Ez a törvény a 185. (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 12-i (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (6) (7) bekezdés végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában.

112 902 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Kormány 147/2019. (VI. 25.) Korm. rendelete a Társadalombiztosítási Azonosító Jel generálás és nyilvántartás feladatának a Magyar Államkincstár által történő átvételéhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 83. (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 132. (1) bekezdés z) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. és 4. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása 1. (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet] 12/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az igényérvényesítéshez szükséges TAJ kiadását a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a Tbj. biztosított vagy a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult belföldi személy a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely járási hivatalnál kezdeményezi. A TAJ számot igazoló hatósági igazolvány kiadását az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell kérelmezni. A járási hivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ képzését, és az adatátadást követően azt a járási hivatal vagy a NEAK hatósági igazolványon igazolja. Ha a Tbj. belföldi személy magyarországi tartózkodása vagy egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultsága határozott idejű, a járási hivatal, illetve a NEAK a hatósági igazolványt ezen időtartamra vonatkozó érvényességgel adja ki. (2) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének az újszülött adataira vonatkozó adatszolgáltatása alapján a Kincstár TAJ számot képez, és erről adatot szolgáltat a NEAK részére. A gyermek lakóhelye a szülő kérelmére a gyermek születési helye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely járási hivatal, a Kincstár adatszolgáltatását követően soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül kiadja, és a gyermek lakóhelyére vagy a szülő kérelmében meghatározott címre postán megküldi az újszülött TAJ számát igazoló hatósági igazolványt. (3) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A Tbj. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely járási hivataltól kéri a TAJ kiadását. A járási hivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ szám képzését, és az adatátadást követően a képzett TAJ számról, valamint a TAJ számot igazoló hatósági igazolvány átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót. A TAJ számot igazoló hatósági igazolványt a foglalkoztatott az ország területén bármely egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely járási hivatalnál átveheti. (4) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (14) A TAJ számmal nem rendelkező, belföldinek nem minősülő, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott természetes személy részére nem magyar állampolgár esetén a foglalkoztatási szerv, magyar állampolgár esetében pedig a foglalkoztató megkeresésére a megyeszékhelyen működő egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró járási hivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ képzését, és az adatátadást követően a képzett TAJ számról a megyeszékhelyen működő egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró járási hivatal értesíti az állami foglalkoztatási szervet, illetve a foglalkoztatót. A járási hivatal az értesítésben a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult szöveggel korlátozza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.

113 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása 2. A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés b) pontjában a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásából szövegrész helyébe a Magyar Államkincstár TAJ szám nyilvántartásából szöveg lép. 3. Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása 3. Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 7. (1) bekezdés e) pont eb) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (A NEAK ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, így különösen) eb) a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartását, ideértve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával, valamint a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ) igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával kapcsolatos adatokat is, 4. A 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a következő 8/A. -sal egészül ki: 8/A. (1) A NEAK a TAJ szám nyilvántartás kialakítása céljából a Kincstár részére átadja az általa vezetett nyilvántartásban nyilvántartott, a TAJ szám bevezetése óta képzett TAJ számokat és az azzal rendelkező személyek azonosításához szükséges az aktuális és történeti adatokkal kiegészített adatkört, a hozzá tartozó algoritmusokkal együtt (a továbbiakban együtt: ősfeltöltés). (2) Az ősfeltöltésnek és frissítésének a TAJ szám generálás és nyilvántartás éles indulását megelőző 30 napon belül kell megtörténnie. 5. A 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a) 7. (1) bekezdés g) pontjában az egészségbiztosítás szövegrész helyébe az egészségbiztosítás NEAK hatáskörébe tartozó szöveg, b) 7. (7) bekezdésében az Európai Egészségbiztosítási Kártya szövegrész helyébe az Európai Egészségbiztosítási Kártya és a TAJ kártya szöveg, c) 8. (4) bekezdés e) pont ec) alpontjában a (7) bekezdésében szövegrész helyébe a (7a) bekezdésében szöveg lép. 6. Hatályát veszti a 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a) 7. (1) bekezdés e) pont ea) alpontja, b) 7. (1) bekezdés f) pontja. 4. A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása 7. A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet] 3. alcíme a következő 14/A. -sal egészül ki: 14/A. (1) A Kincstár központi szerve a 14. (1) bekezdésében meghatározott feladatokkal összefüggésben egészségbiztosítási feladatkörében eljárva a) TAJ számot képez, b) vezeti a TAJ számmal rendelkező személyek azonosító adatainak, a nemzeti adatvagyonba tartozó közhiteles nyilvántartását. (2) A Kincstár központi szerve működteti és fejleszti a TAJ szám képzéshez és nyilvántartáshoz szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok statisztikai célra történő továbbításáról. 8. A 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet a) 14. (1) bekezdés b) pontjában a költségtérítéssel szövegrész helyébe a költségtérítéssel, valamint a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával szöveg, b) 14. (2) bekezdésében az ellátásokkal szövegrész helyébe az ellátásokkal és feladatokkal szöveg lép.

114 904 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 5. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1 3. és az július 1. napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

115 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 905 A Kormány 151/2019. (VI. 26.) Korm. rendelete a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet és a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, a 12. tekintetében a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 48. (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépése 1. A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 4. (1) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (A kölcsönszerződés megkötését a házaspár együttes igénylőként akkor igényelheti, ha a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában) h) egyiküknek sincs a központi hitelinformációs rendszerről szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: évi CXXII. törvény) 11. (1) bekezdése, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott tartozása, ide nem értve azt az esetet, amikor a késedelmes tartozás teljesítése már megtörtént, azonban a teljesítésre a kölcsönkérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor, és a évi CXXII. törvény 8. (4) bekezdése alapján a hiteladósra vonatkozó referenciaadatot a KHR-ből még nem törölték. 2. Az R (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (5) Ha a kölcsönkérelmet a várandósság ideje alatt, a várandósság betöltött 12. hetét követően nyújtják be, a törlesztés szüneteltetése iránti kérelmet a kölcsönkérelemmel egyidejűleg is be lehet nyújtani. 3. Az R (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (3) Ha a kölcsönkérelmet ikerterhesség ideje alatt, a várandósság betöltött 12. hetét követően nyújtják be, a gyermekvállalási támogatás iránti kérelmet a kölcsönkérelemmel egyidejűleg is be lehet nyújtani. 4. Az R1. a következő 29. -sal kiegészülve lép hatályba: 29. A támogatott személyek a 14. és 19. -ban foglaltakon túl a kamattámogatásnak a kölcsön teljes futamidejére szóló igénybevételére, a gyermekvállalási támogatásra és a törlesztés szüneteltetésére a július 1-je és 31-e közötti időszakban a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően született vér gyermekük után is jogosultak, ha a kölcsönkérelmet július 31-éig benyújtják. Ebben az esetben a) a törlesztés szüneteltetése és ikerterhesség esetén a gyermekvállalási támogatás iránti kérelmet a kölcsönkérelemmel egyidejűleg is be lehet nyújtani, és b) a 4. (1) bekezdés j) pontja nyilatkozatot a július 1-je és 31-e közötti időszakban született gyermekre vonatkozóan is meg kell tenni. 5. Az R1. a) 4. (1) bekezdés j) pontja, 14. (1) bekezdés b) pontja és 19. (2) bekezdés b) pontja a kölcsönszerződés megkötését szövegrész helyett a kölcsönkérelem benyújtását szöveggel, b) 5. (4) bekezdés b) pontja a hitelintézet szövegrész helyett a hitelintézet, a kincstár szöveggel, c) 14. (1) bekezdés a) pontja és 19. (2) bekezdés a) pontja a kölcsönszerződés megkötésének szövegrész helyett a kölcsönkérelem benyújtásának szöveggel, d) 14. (3) bekezdése a tekintettel szövegrész helyett a tekintettel a kölcsön folyósításától számított 5 éves időszakon túl szöveggel lép hatályba. 6. Nem lép hatályba az R (2) bekezdésében az a kölcsönszerződés megkötésétől szövegrész.

116 906 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám 2. A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépése 7. (1) A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (E rendelet alkalmazásában:) b) megfelelő befogadóképességű személygépkocsi: a kérelem benyújtásának időpontjában a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet értelmében személyszállítás céljára készült és jóváhagyott, M1 járműkategóriába sorolt olyan járműkísérő lappal rendelkező gépkocsi a lakóautó jellegű jármű kivételével, amelyben a vezető ülését is beleértve legalább hét állandó ülőhely van, továbbá új járműnek minősül, ideértve a belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével üzletszerűen foglalkozó, adószámmal rendelkező szervezet vagy a nagycsaládostól vagy a támogatással érintett személytől eltérő személy (a továbbiakban: autókereskedő) által a nagycsaládos általi megszerzése előtt legfeljebb egy évvel forgalomba helyezett és legfeljebb 2000 kilométert futott személygépkocsit is, amelyet az autókereskedő továbbértékesítési céllal szerzett be, és amelyet a forgalomba helyezése és a nagycsaládos általi megszerzése közti időszakban nem használtak vagy kizárólag értékesítés előtti bemutatás céljára használtak; (2) Az R2. 3. d) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (E rendelet alkalmazásában:) d) nagycsaládos: a Cst. szerint da) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult, a Cst. 7. (1) bekezdés a) pontja szülő, ide nem értve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbefogadni kívánó személyt, db) legalább két ikrekkel való várandósság esetén egy gyermek után családi pótlékra jogosult várandós nő a várandósság betöltött 12. hetét követően vagy az ilyen várandós nővel közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, aki a Cst. 7. (1) bekezdés a) pontja szülőnek ide nem értve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbefogadni kívánó személyt minősül, dc) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult gyám, amely esetben a gyermekek számába a gyámság alatt álló gyermek akkor számít bele, ha mindkét szülője meghalt, és a gyámság legalább egy éve fennáll, azzal, hogy az igénylő saját háztartásában nevelt vagy gondozott olyan gyermekét, akire tekintettel a családi pótlékra való jogosultság megszűnése előtt közvetlenül magasabb összegű családi pótlékra volt jogosult, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, életkorától és a családi pótlékra való jogosultság megszűnésétől függetlenül kell figyelembe venni, a Cst. 9. (4) bekezdése gyermek pedig a lakóhelye szülőnél vehető figyelembe; (3) Az R a a következő g) ponttal kiegészülve lép hatályba: (E rendelet alkalmazásában:) g) casco biztosítás: a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény 1. melléklet A) rész 3. pont a) alpontja biztosítási ágazatba tartozó kárbiztosítási szerződés. 8. Az R a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: (8) A szerzési támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat kezelő szerve a Kincstár. A szerzési támogatás fedezetét és a kezelésével összefüggő működési költségeket a családpolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési fejezetből kell biztosítani. 9. Az R2. 7. (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (3) Az adásvételi szerződés, illetve a pénzügyi lízingszerződés egy példányát az igénylő vagy az autókereskedő a Kincstárnak megküldi. A Kincstár a szerzési támogatás összegét a szerződés beérkezését követő 15 napon belül utalja át az autókereskedő részére. A szerződésben a támogatás összegét fel kell tüntetni. 10. Az R (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (1) Ha az elidegenítési tilalom időtartama letelt, vagy ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták, akkor az elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzést a közlekedési igazgatási hatóság 15 napon belül törli a járműnyilvántartásból. A jogosultnak vagy örökösének a forgalomból való kivonást tartalmazó határozatot a Kincstár részére is be kell mutatnia.

117 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az R2. 6. alcíme a következő 11/A. -sal kiegészülve lép hatályba: 11/A. Ha a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsira a megszerzéstől számított 3 éven belül casco biztosítás kötésére kerül sor, a biztosítási szerződésben a Kincstárt a szerzési támogatás és járulékai erejéig társbiztosítottként kell feltüntetni, és a biztosítónak a szerződéskötésről a Kincstárt tájékoztatnia kell, továbbá a szerződést meg kell küldenie a Kincstárnak. A személygépkocsi eltulajdonítása, illetve annak a forgalomból való végleges kivonását eredményező megrongálódása miatti kártérítés fizetése esetén annak összegéből a Kincstárt a szerzési támogatás 3 éves időtartamra számított időarányos részének megfelelő részösszeg, a jogosultat pedig a kártérítés e részösszeggel csökkentett összege illeti meg. 12. Az R (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: (2) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 90. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a járművet a tulajdonos a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban e bekezdés vonatkozásában: kormányrendelet) meghatározott, az állam által nyújtott személygépkocsi-szerzési támogatás felhasználásával szerezte meg, a közlekedési igazgatási hatóság a kormányrendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott időtartamra a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzi a jármű átalakítására vonatkozó tilalmat és a tilalom lejártának időpontját. Ha a tilalom törlésére a kormányrendelet 9. (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt nem került sor, a közlekedési igazgatási hatóság a bejegyzést az időtartam lejártát követő 15 napon belül hivatalból törli. 13. Az R2. a) 9. (3) bekezdése a jogosult jár el szövegrész helyett a jogosult vagy képviselője jár el szöveggel, b) 13. felvezető szövege a jogosultság szövegrész helyett a jogosultsági feltételek fennállásának az elidegenítési tilalom 9. (1) bekezdésében foglaltak időtartama alatti szöveggel, c) 13. a) pontja az az igénylő vezetői engedélyének szövegrész helyett az igénylő, ennek hiányában a támogatással érintett személy vezetői engedélyének szöveggel lép hatályba. 3. Záró rendelkezés 14. Ez a rendelet július 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

118 908 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Kormány 152/2019. (VI. 26.) Korm. rendelete egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása 1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 25/F. (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési és nyilvántartási céllal az e rendelet támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik, következő adatait:) e) az 1. (2) bekezdés f) h) pontja kamattámogatott kölcsönszerződések adatait. 2. Az R1. a következő 57. -sal egészül ki: 57. (1) Az e rendelet adatszolgáltatásokat és elszámolásokat a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr9.) és az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 152/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr10.) 1. -ának hatálybalépését követően a Módr9. által megállapított VII/A. és VII/B. fejezetben, illetve a Módr10. által megállapított 25/F. (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint kell teljesíteni. (2) A hitelintézet június 30. napjáig az e rendelet kamattámogatásoknak a évre vonatkozó, a Módr9. és a Módr10. hatálybalépésének napjáig a központi költségvetés által megtérített összegéről az eadaton található útmutató formában adatot szolgáltat a Kincstárnak. (3) Az MT rendelet alapján folyósított támogatások központi költségvetéssel történő elszámolására és adatszolgáltatására a Módr9. és a Módr ának hatálybalépését követően a Módr9. által megállapított VII/A. és VII/B. fejezetben, illetve a Módr10. által megállapított 25/F. (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 2. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása 3. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 12. -a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki: (2c) A 15/A. -ban meghatározott esetben a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9., valamint a (2) (2b) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtható. Ha a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9., valamint a (2) (2b) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege az igénylő 43. (1) bekezdés e) pontja nyilatkozata alapján meghaladná az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig terjedő mértékű családi otthonteremtési kedvezményre jogosult. 4. (1) Az R (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy) c) a csekély összegű (de minimis) támogatásokra irányadó feltételek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatokat (a családi otthonteremtési kedvezmény szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, a Kincstár, valamint az állami adóhatóság részére.)

119 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 909 (2) Az R a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: (8) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jelenteni. (9) Az igénylő a (8) bekezdés nyilatkozatot akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet pontja állami támogatást. 5. Az R2. a következő 15/A. -sal egészül ki: 15/A. (1) Ha az igénylő a 13. (8) bekezdése alapján olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelye az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakásba kerül bejelentésre a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az igénylő megfeleljen az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés esetben a hitelintézet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése igazolásként a támogatási szerződésben rögzíti a) a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9., valamint a 12. (2) (2c) bekezdése szerint az igénylő részére megállapítható összegét, b) azt, hogy ez az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, valamint c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet teljes címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait. 6. Az R (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:) e) a 15/A. esetben a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételek teljesítését az igénylő által benyújtott nyilatkozattal, 7. Az R a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: (1a) Nem minősül az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti, feltéve, ha erről a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor a 13. (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett, és a kedvezményre való jogosultság elbírálása során a 43. (1) bekezdés e) pontja nyilatkozatában foglaltak alapján megfelelt az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek. (1b) Nem minősül az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti vagy bejelentette, feltéve, ha erről a 86/A. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett. 8. Az R2. a következő 86/A. -sal egészül ki: 86/A. (1) Az az igénylő, aki a családi otthonteremtési kedvezményt az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 152/2019. (VI. 26.) Korm. rendelettel megállapított 12. (2c) bekezdése, 13. (1) bekezdés c) pontja, valamint (8) és (9) bekezdése, 15/A. -a, 43. (1) bekezdés e) pontja, 50. (1a) és (1b) bekezdése, valamint 70. -a hatálybalépését megelőzően igényelte, december 31-éig teljes bizonyító erejű magánokiratba

120 910 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozhat arról a hitelintézetnek, hogy az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentette, illetve be kívánja jelenteni. (2) Az igénylő az (1) bekezdés nyilatkozatot csak akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet pontja állami támogatást. (3) Ha az igénylő az (1) bekezdés alapján olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelye az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakásba kerül vagy került bejelentésre a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, a családi otthonteremtési kedvezmény további igénybevételének feltétele, hogy az igénylő az (1) bekezdés nyilatkozat időpontjában megfeleljen az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek. (4) A (3) bekezdés esetben a hitelintézet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése igazolásként rögzíti a) a családi otthonteremtési kedvezménynek a 9., valamint a 12. (2) (2b) bekezdése szerint az igénylő részére a kölcsönszerződés megkötésekor megállapított összegét, b) azt, hogy ez az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, valamint c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet teljes címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait. 9. Az R2. a) 50. (1) bekezdés nyitó szövegrészében a Ha a családi szövegrész helyébe a Ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a családi szöveg, b) 70. -ában az a 13. (1) és (2) bekezdésében, a 14. és 15. -ban, szövegrész helyébe az a 12. (2c) bekezdésében, a 13. (1), (2), (8) és (9) bekezdésében, a 14 15/A. -ban, szöveg, a valamint az ban szövegrész helyébe az az ban, valamint a 86/A. -ban szöveg, c) 78. (1) bekezdésében a valamint a 61. (2) bekezdésében foglaltak kivételével a ban szövegrész helyébe az a 61. (2) bekezdésében foglaltak kivételével a ban, valamint a 86/A. -ban szöveg lép. 10. Hatályát veszti az R (1) bekezdés a) pontjában az az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt szövegrész. 3. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása 11. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. -a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki: (2c) A 14. (2a) bekezdésében meghatározott esetben a családi otthonteremtési kedvezménynek a 11., valamint a (2) (2b) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtható. Ha a 14. (2a) bekezdésében meghatározott esetben a családi otthonteremtési kedvezménynek a 11., valamint a (2) (2b) bekezdés szerint az igénylő részére megállapítható összege az igénylő 30. (1) bekezdés 23. pontja nyilatkozata alapján meghaladná az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig terjedő mértékű családi otthonteremtési kedvezményre jogosult.

121 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY (1) Az R a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: (2a) Ha az igénylő a (9a) bekezdés alapján olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy bővített használt lakásba kerül bejelentésre a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az igénylő megfeleljen az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek. (2b) A (2a) bekezdés esetben a hitelintézet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése igazolásként rögzíti a) a családi otthonteremtési kedvezménynek a 11., valamint a 3. (2) (2c) bekezdése szerint az igénylő részére megállapítható összegét, b) azt, hogy ez az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, valamint c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet teljes címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait. (2) Az R a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki: (9a) A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelemben az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezménnyel érintett használt lakást a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába be kívánja jelenteni. (9b) Az igénylő a (9a) bekezdés nyilatkozatot akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett használt lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet pontja állami támogatást. 13. Az R (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki: (A családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:) 23. a 14. (2a) bekezdése esetben a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételek teljesítését az igénylő által benyújtott nyilatkozattal. 14. Az R a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: (1a) Nem minősül az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett használt lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti, feltéve, ha erről a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor a 14. (9a) bekezdésében foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett, és a kedvezményre való jogosultság elbírálása során a 30. (1) bekezdés 23. pontja nyilatkozatában foglaltak alapján megfelelt az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek. (1b) Nem minősül az (1) bekezdés d) pontjában foglalt, a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett használt lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti vagy bejelentette, feltéve, ha erről a 60. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő nyilatkozatot tett. 15. Az R a helyébe a következő rendelkezés lép: 51. (1) A 45. (12) bekezdése tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eadaton történő regisztráció szükséges. (2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 47. adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 48. és 49. adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.

122 912 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám (3) A Kincstár a 47. adatszolgáltatás, valamint a miniszter kezdeményezésére a 48. és a 49. adatszolgáltatás a) nem teljesítése esetén a támogatás, vagy b) hibás vagy hiányos teljesítése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatással érintett támogatás 45., hitelintézet részére történő folyósítását felfüggeszti. (4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja felfüggesztése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás folyósítással egyidejűleg történik. (5) A (3) bekezdés b) pontja felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát. (6) Az e rendelet elszámolást és adatszolgáltatásokat öt vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére. (7) Az e rendelet elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell azzal, hogy a) az összesített elszámolás és adatszolgáltatás az összesítéssel érintett hitelintézetek székhelyét, cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazza, b) az elszámolás és adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó határidők és határnapok az összesítő hitelintézet tekintetében irányadóak, c) az összesítő hitelintézet felel a hitelintézeti elszámolások és adatszolgáltatások adatainak hibásan történő összesítéséből eredő kárért, d) az összesítő hitelintézetet az összesített elszámolás és adatszolgáltatás teljesítéséért a hitelintézetek tárgyhavi elszámolásában lehívott a Kincstár által az elszámolás ellenőrzése alapján jóváhagyott támogatási összeg 1,5 -ének megfelelő összegű költségtérítés illeti meg, melyet az összesített tárgyhavi elszámolásban, külön jogcímen feltüntetve igényelhet a Kincstártól. 16. Az R3. a következő 60. -sal egészül ki: 60. (1) Az az igénylő, aki a családi otthonteremtési kedvezményt az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 152/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.) által megállapított 3. (2c) bekezdése, 14. (2a), (2b), (9a) és (9b) bekezdése, 30. (1) bekezdés 23. pontja, 36. (1a) és (1b) bekezdése és 51/I. (1) bekezdése hatálybalépését megelőzően igényelte, december 31-éig teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozhat arról a hitelintézetnek, hogy az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kedvezménnyel szerzett használt lakást a) a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve b) az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentette, illetve be kívánja jelenteni. (2) Az igénylő az (1) bekezdés nyilatkozatot csak akkor teheti meg, ha a családi otthonteremtési kedvezménnyel szerzett használt lakás megszerzésének költségeihez nem vett korábban igénybe az 1407/2013/EU bizottsági rendelet csekély összegű (de minimis), illetve ezen jogcímtől eltérő jogcímen az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet pontja állami támogatást. (3) Ha az igénylő az (1) bekezdés alapján olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ide nem értve a részvénytársaságot, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelye az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett használt lakásba kerül vagy került bejelentésre a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, a családi otthonteremtési kedvezmény további igénybevételének feltétele, hogy az igénylő az (1) bekezdés nyilatkozat időpontjában megfeleljen az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglalt, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek. (4) A (3) bekezdés esetben a hitelintézet az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése igazolásként rögzíti a) a családi otthonteremtési kedvezménynek a 11., valamint a 3. (2) (2b) bekezdése szerint az igénylő részére a kölcsönszerződés megkötésekor megállapított összegét, b) azt, hogy ez az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, valamint c) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet teljes címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatait.

123 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY Az R3. a következő 61. -sal egészül ki: 61. (1) Az e rendelet adatszolgáltatásokat és elszámolásokat a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) és a Módr a hatálybalépését követően a Módr3. által megállapított 13. és 14. alcímben és a Módr a által megállapított 51. -ban foglaltak szerint kell teljesíteni. (2) A hitelintézet június 30. napjáig az e rendelet kamattámogatás évre vonatkozó, a Módr3. és a Módr4. hatálybalépésének napjáig a központi költségvetés által megtérített összegéről az eadaton található útmutató formában adatot szolgáltat a Kincstárnak. 18. Az R3. a) 14. (3) bekezdés a) pontjában a családi otthonteremtési kedvezményre szövegrész helyébe a családi otthonteremtési kedvezményre, továbbá a csekély összegű (de minimis) támogatásokra irányadó feltételek teljesítésére vonatkozó nyilatkozatában foglalt adatokra, szöveg, b) 36. (1) bekezdés nyitó szövegrészében a Ha a családi szövegrész helyébe a Ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a családi szöveg és c) 51/I. (1) bekezdésében az a ban, szövegrész helyébe az a 12. és 13. -ban, valamint a 14. (2a), (2b), (9a) és (9b) bekezdésében, szöveg lép. 19. Hatályát veszti az R (1) bekezdés a) pontjában az az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt szövegrész. 4. A lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése 20. Nem lép hatályba a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet a) 1. (1) bekezdésének a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 25/F. (1) bekezdés e) pontját megállapító rendelkezése, b) 1. (2) bekezdése, c) 7. (1) bekezdésének a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 51. és 51/A. -át megállapító rendelkezése és d) 7. (2) bekezdése. 5. Az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 46/2019. (III. 12.) Korm. rendelet rendelkezésének hatályba nem lépése 21. Nem lép hatályba az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 46/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 1. -ában az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés 9. pont a) alpontját módosító rendelkezésében az a meglévő épület vagy épületrész átalakításának kivételével szövegrész. 6. Záró rendelkezések 22. (1) Ez a rendelet a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel július 1-jén lép hatályba. (2) A 2. alcím, valamint a , 16., 18. és 19. az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (3) Az 1. és 4. alcím, valamint a 15. és október 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

124 914 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Kormány 168/2019. (VII. 9.) Korm. rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 58. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 22. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A Kincstár az egészségbiztosítási szervek jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében a NEAK számára folyamatos online kapcsolattal biztosítja a nyilvántartása szerint TAJ számmal rendelkező személyek adatváltozása esetében az automatikus adatátadást. (2) Az R a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: (8a) A Kincstár megszakítás nélkül működteti a TAJ szám képző és nyilvántartó rendszerét, és a NEAK központi egészségbiztosítási nyilvántartási informatikai rendszerén keresztül az egészségbiztosítási szerv által rögzített és a TAJ interfészen átadott adatok alapján haladéktalanul TAJ számot képez, rögzíti azt a TAJ szám nyilvántartásában, és online megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartás részére. 2. Ez a rendelet a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi LXVI. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

125 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 915 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 24/2019. (VI. 26.) MNB rendelete a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet módosításáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 171. (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 4. (7) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az (1) (3) bekezdésben foglalt limitek alkalmazása során, amennyiben az ügyfél a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatása érdekében nyújtott kölcsönön (a továbbiakban: babaváró kölcsön) kívül ugyanazon lakás vásárlása céljából a babaváró kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés megkötésétől számított 90 napon belül ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelt is igényel, a hitelnyújtó a babaváró kölcsönből eredő akár saját, akár más hitelnyújtó kitettségének legalább 25%-át az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel kitettségéhez hozzáadja, legfeljebb 75%-át az ingatlan forgalmi értéke és az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitel jelen bekezdés szerint meghatározott kitettsége közötti különbözet részeként figyelembe veszi. 2. A Rendelet 7. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) E rendeletnek a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet módosításáról szóló 24/2019. (VI. 26.) MNB rendelettel megállapított rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben kizárólag a havi adósságszolgálatnak az 5. -ban foglaltak megállapítása során történő beszámítás során kell alkalmazni. 3. Ez a rendelet július 1-jén lép hatályba. Nagy Márton s. k., a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

126 916 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Magyar Nemzeti Bank elnökének 25/2019. (VII. 1.) MNB rendelete a Himnusz megzenésítése ezüst emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 171. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A Magyar Nemzeti Bank a Himnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából a Himnusz megzenésítése megnevezéssel forintos címletű ezüst emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: július (1) Az emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 77,76 gramm, átmérője 52,5 mm, széle recézett. (2) Az emlékérme előlapján, a jobb oldali mezőben Kölcsey Ferenc félalakos portréjának ábrázolása látható. A portré ábrázolásától balra a Himnusz eredeti kéziratából származó szövegrészlet az első versszak töredéke olvasható, alatta Kölcsey Ferenc aláírásával. Az emlékérme felső szélén, félköriratban, jobbra a MAGYARORSZÁG felirat, balra a értékjelzés és az Ft felirat, a félkörirat alatt, középen a 2019 verési évszám, a portré ábrázolásába illesztve a BP. verdejel olvasható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján Erkel Ferenc félalakos portréjának ábrázolása látható, a háttérben balra Erkel Ferenc aláírásával, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott eredeti kottájának részletével. Az emlékérme szélén, fent, balra csúsztatott félköriratban az A HIMNUSZ MEGZENÉSÍTÉSE 1844 felirat olvasható, lent, a portré ábrázolásába illesztve Kereszthury Gábor tervezőművész mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. Az emlékérméből 7000 darab készíthető, különleges ún. proof technológiával. 4. Ez a rendelet július 2-án lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

127 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY melléklet a 25/2019. (VII. 1.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 25/2019. (VII. 1.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:

128 918 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Magyar Nemzeti Bank elnökének 26/2019. (VII. 1.) MNB rendelete a Himnusz megzenésítése rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 171. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A Magyar Nemzeti Bank a Himnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából a Himnusz megzenésítése megnevezéssel 3000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: július (1) Az emlékérme 75% réz és 25% nikkel ötvözetéből készült, súlya 76,5 gramm, átmérője 52,5 mm, széle recézett. (2) Az emlékérme előlapján, a jobb oldali mezőben Kölcsey Ferenc félalakos portréjának ábrázolása látható. A portré ábrázolásától balra a Himnusz eredeti kéziratából származó szövegrészlet az első versszak töredéke olvasható, alatta Kölcsey Ferenc aláírásával. Az emlékérme felső szélén, félköriratban, jobbra a MAGYARORSZÁG felirat, balra a 3000 értékjelzés és az Ft felirat, a félkörirat alatt, középen a 2019 verési évszám, a portré ábrázolásába illesztve a BP. verdejel olvasható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján Erkel Ferenc félalakos portréjának ábrázolása látható, a háttérben balra Erkel Ferenc aláírásával, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott eredeti kottájának részletével. Az emlékérme szélén, fent, balra csúsztatott félköriratban az A HIMNUSZ MEGZENÉSÍTÉSE 1844 felirat olvasható, lent, a portré ábrázolásába illesztve Kereszthury Gábor tervezőművész mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. Az emlékérméből 5000 darab készíthető. 4. Ez a rendelet július 2-án lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

129 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY melléklet a 26/2019. (VII. 1.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 26/2019. (VII. 1.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe:

130 920 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Magyar Nemzeti Bank elnökének 27/2019. (VII. 5.) MNB rendelete a 2019-ben Magyarországon megrendezésre kerülő Vívó-Világbajnokság alkalmából 50 forintos címletű érme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 171. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A Magyar Nemzeti Bank a 2019-ben Magyarországon megrendezésre kerülő Vívó-Világbajnokság alkalmából 50 forintos címletű érmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: július (1) Az érme réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 7,70 gramm, átmérője 27,4 mm, peremvastagsága 1,8 mm, széle sima. (2) Az érme előlapjának szélén található gyöngysorszegélyen belül, fent, köriratban a VÍVÓ-VILÁGBAJNOKSÁG felirat, lent, két vízszintes vonal között a MAGYARORSZÁG felirat, alatta a 2019 verési évszám olvasható. A középmezőben a párbajtőr összecsapás egyik klasszikus mozdulatának ábrázolása látható. Az érme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az érme hátlapjának szélén található gyöngysorszegélyen belül, a középmezőben kissé egymásra csúsztatott számjegyekből álló 50 értékjelzés, az értékjelzés bal és jobb oldalán, alul díszítővonal látható. Az értékjelzés alatti két vízszintes sorban a FORINT felirat és a BP. verdejel olvasható. Az érme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. Az érméből darab készíthető. 4. Ez a rendelet július 8-án lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

131 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY melléklet a 27/2019. (VII. 5.) MNB rendelethez Az érme előlapjának képe: 2. melléklet a 27/2019. (VII. 5.) MNB rendelethez Az érme hátlapjának képe:

132 922 PÉNZÜGYI KÖZLÖNY 7. szám A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2019. (VII. 8.) MNB rendelete a Kandó Kálmán rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról A Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 171. (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A Magyar Nemzeti Bank Kandó Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából Kandó Kálmán megnevezéssel 2000 forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsát ki. (2) A kibocsátás időpontja: július (1) A négyzet alakú emlékérme 75% réz és 25% nikkel ötvözetéből készült, súlya 14 gramm, mérete 28,43 mm 28,43 mm, széle sima. (2) Az emlékérme előlapján a Kandó Kálmán által tervezett, MÁV V40 sorozatú, fázisváltós villamosmozdony ábrázolása látható, a régi mozdonyok géptábláinak felületét idéző érdes, szemcsés háttérrel. Az emlékérme szélén, fent, egymás alatti vízszintes sorokban, balra a 2000 értékjelzés és a FORINT felirat, jobbra a 2019 verési évszám és a BP. verdejel, lent a MAGYARORSZÁG felirat olvasható. Az emlékérme előlapjának képét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az emlékérme hátlapján Kandó Kálmán portréjának ábrázolása látható. A portré ábrázolásától jobbra, lent, egymás alatti vízszintes sorokban a KANDÓ, a KÁLMÁN és az felirat olvasható. Az emlékérme bal oldali szélén, lent Bitó Balázs tervezőművész mesterjegye látható. Az emlékérme hátlapjának képét a 2. melléklet tartalmazza. 3. Az emlékérméből darab készíthető, amelyből 6000 darab különleges ún. proof technológiával verhető. 4. Ez a rendelet július 9-én lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

133 7. szám PÉNZÜGYI KÖZLÖNY melléklet a 28/2019. (VII. 8.) MNB rendelethez Az emlékérme előlapjának képe: 2. melléklet a 28/2019. (VII. 8.) MNB rendelethez Az emlékérme hátlapjának képe: