MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. évfolyam 25. szám 2015

Átírás

1 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. évfolyam 25. szám 2015

2 MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő: Prof. dr. Semsei Imre Főszerkesztő helyettes: Patyán László Rovatvezetők: Szociális gerontológia: Prof. dr. Iván László Kísérletes gerontológia: dr. Máté Endre Geriátria: Prof. dr. Székács Béla Oktatás: Prof.dr. Bakó Gyula Gerontopszichológia: Prof. dr. Molnár Péter Életmód: Prof.dr. Figler Mária Prevenció: Dr. Papp Katalin Társadalomgerontológia: Dr. Fábián Gergely Aktív idősödés: Dr. Huszti Katalin Nemzetközi szerkesztők: Prof. dr. Madhaw Singh Baghel Szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Dobos László, Miskolc Dr. Horváth László, Nyíregyháza Dr. Jászberényi József, Budapest Dr. Kovács Klára, Nyíregyháza Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szalkai Iván, Miskolc Dr. Zékány Zita, Gyula Kiadó: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Sóstói u Felelős kiadó: Dr. Semsei Imre, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Megjelenés: negyedévente On-line verzió: ISSN: Technikai adatok: A 'MAGYAR GERONTOLÓGIA' tagja a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját fejlesztésű elektronikus folyóirat rendszerének. ( Nyomtatott verzió: ISSN: Kiadó: Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen, Egyetem tér 1. Felelős Kiadó: Karácsony Gyöngyi i

3 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN TARTALOMJEGYZÉK Szerkesztői levél (Patyán László) 1 oldal Időskor és népbetegségek Dr. Szegedi János, Dr. Kiss István 3 Az idősek szubjektív jóllétének elemzése Magyarországon a SHARE adatbázis alapján Dr. Hüse Lajos, Dr. Huszti Éva, Dr. Takács Péter 18 A hospice szolgáltatás kialakításának szükségessége és lehetőségei Szabolcs Szatmár Bereg megyében Póliscsák Bernadett, Dr. Siket Adrienn 42 A menedzsmenttudomány válasza az öregedő társadalom kihívásaira Dr. Móré Marianna 60 A krónikus vesebetegség és a veseelégtelenség gyakori előfordulásának okai egy idősek otthonában Kárándi Erzsébet, Kovácsné Oláh Julianna 72 Idősügyi Tanács Nyíregyházán Dr. Exterdéné Zsurkai Ilona 90 ii

4 Megrendelés 95 Útmutató a közléshez 99 Angol tartalomjegyzék 101 iii

5 SZERKESZTŐI LEVÉL Tisztelt Olvasóink! A Nyíregyházi Gerontológiai Napok konferenciát immáron hetedik alkalommal rendeztük meg. A rendezvény ez évben is nagy érdeklődésre tartott számot. A kétnapos rendezvényen 33 előadás hangzott el, melyek az öregedéstudomány, az alkalmazott kutatások és a szakmai gyakorlat aktuális eredményeit mutatták be. A konferencia címe Szépkorúak 2014 maga is jellemezte a rendezvény interdiszciplináris szellemét. Az egészségtudományi, táplálkozástudományi, sporttudományi, társadalomtudományi tematikájú előadások mellett több előadás hangzott el az aktív idősödés szellemiségét hangsúlyozva. Számomra legértékesebb a rendezvényben az idősek, illetve az idős szervezetek tevékenységének bemutatása volt, hiszen így a konferencia nem az idősekről, hanem az idősekkel vizsgálta meg az öregedéstudomány aktuális kérdéseit. Konferencia kötetünkben Dr. Szegedi János és Dr, Kiss István kiváló összefoglalója olvasható azon megbetegedések előfordulási gyakoriságáról, prognózisáról és időskorban jellemző sajátosságairól, melyek alapjában határozzák meg az idősek egészségi állapotát s ezáltal életminőségét. A diabates, a hypertonia, az obesitas a vesebetegségek jellemzőit, valamint ezen betegségek speciális egymásra hatását, prognózisát mutatja be a tanulmány. E témához illeszkedik Kárándi Erzsébet és Kovácsné Oláh Julianna írása, akik idősek ápoló gondozó otthonában vizsgálták meg a vesebetegségek, illetve a veseelégtelenség előfordulási gyakoriságát, valamint az ennek hátterében meghúzódó okokat. Az intézményben élő populáció vizsgálatának eredményei összecsengenek a szakorvos szerzőink tapasztalataival. A szerzők értékes javaslatai a szociális szolgáltatások rendszerében végezhető mérési módszerek bevezetésére hívják fel a figyelmet. 1

6 A hospice és palliatív ellátás helyzetét Szabolcs Szatmár - Bereg megyében Póliscsák Bernadett és Ujváriné Siket Adrienn elemezte. Az ellátási jellemzők bemutatásán túl empirikus módszerekkel tárták fel a hospice iránti igényeket. Móré Marianna az idősödő társadalom egy új vetületével, a generációmenedzsmenttel ismerteti meg olvasóit. A menedzsmenttudomány speciális területe a generációs kapcsolatokat, az intergenerációs tanulás jelentőségét és nemzetközi gyakorlatát, illetve az időskorúak foglalkoztatásának jelentőségét emeli ki, valamint felvillantja azokat a lehetőségeket, melyekben ez a rohamosan fejlődő tudományterület segítséget tud nyújtani. Hüse Lajos Huszti Éva és Takács Péter a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) nemzetközi kutatás adatbázisában végeztek másodelemzéseket. Kutatásuk fókuszába a szubjektív jóllét mutatóinak elemzése került a survey-ben használt standard mérési módszerek felhasználásával. A hazai adatok elemzése az 50 év felettiek szubjektív jóllétét meghatározó jellemzőket tárja fel. Exterdéné Zsurkai Ilona a nyíregyházi Idősügyi Tanács működését, eredményeit mutatja be beszámolójában. Patyán László Főszerkesztő helyettes 2

7 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN IDŐSKOR ÉS NÉPBETEGSÉGEK Dr. Szegedi János, Dr. Kiss István Összefoglalás Napjainkban kb. 600 millió 60 év feletti lakos él a világon, számuk 2025-re megkétszereződhet. A lakosság számának csökkenésével és az életkor növekedésével folytatódik a populáció elöregedése. Magyarországon minden tizedik lakos 70 éves, vagy öregebb. Előrejelzések szerint 2025-re a magyar népesség 26,1%-a 65 év feletti lesz. A népegészségügyi szempontból fontos betegségek meghatározzák a lakosság rövid és hosszú távú életkilátásait, a lakosok életminőségét és halálozását is. Az időskorú lakosság esetén a népbetegségnek számító diabetes, hypertonia, obesitas és vesebetegség jelentősége nő. Magyarországon a hypertonia népbetegség, a háziorvosi praxisba bejelentkezett 19 év feletti populációban a hypertoniások száma meghaladja a 3,5 milliót. Idős korban az izolált systolés hypertonia a jellemző, mely 70 év felett 70-80% gyakoriságú. A diabetes mellitus is népbetegség, előrejelzések szerint 2030-ra 552 millió diabetesessel kell számolnunk az egész világon. A diabetes előfordulása idős korban gyakoribb, a populáció 15-20%-át érinti. Az elhízás a leginkább szembetűnő, mégis a legelhanyagoltabban kezelt népegészségügyi probléma. A világban 2030-ra 2,16 milliárd túlsúlyos, 1,12 milliárd elhízott lakossal kell számolni, hazánkban már most a lakosság több mint 40%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Az előzőekben tárgyalt betegségek/kardiovaszkuláris kockázatok következményeként ma már a krónikus vesebetegség is népbetegség, a lakosság 10-14%-t érinti. Időskorban a vese tömege, véráramlása (RBF) csökken. A krónikus veseelégtelenség incidenciája 75 év felett háromszorosa a év közöttinek. A népegészségügyi programban fokozott figyelmet kell fordítani az időskorúak körében is a népbetegségek megelőzésére, korai felismerésére, kezelésére és gondozására. 3

8 Summary Ageing and endemics (hypertension, obesity, type-2 diabetes mellitus and chronic renal disease) Approximately 600 million people are living in the world over 60 nowadays and their number can double by The aging of the population is continuing with the decrease in numbers and aging of the population. One in ten residents is 70 years of age or older in Hungary. According to various forecasts 26.1% of the Hungarian population will be over 65 by Endemics which are significant related to public healthcare define the short and long-term life expectancy, mortality and the quality of life as well of the population. In the case of elderly people in the population the significance of the endemics diabetes, hypertension, obesity and kidney disease is increasing. Hypertension is an endemic in Hungary, because in general practice in the population over 19, the number with hypertension logged is more than 3.5 million. Isolated systolic hypertension appears typically in the elderly population, which has a frequency of 70-80% in patients over 70. Diabetes mellitus is also an endemic and forecasts predict that by 2030 there will be 552 million suffering from it all over the world. The prevalence of diabetes in the elderly is more frequent as it affects 15-20% of the population. Obesity is the most conspicuous endemic, but also the least managed public health condition billion overweight and 1.12 billion obese inhabitants can be prognosticated in the world by 2030, but in our country more than 40% of the population is already overweight or obese. As a consequence of the aforementioned and discussed diseases and/or cardiovascular risk factors, chronic renal disease is also an endemic which affects 10-14% of the population nowadays. In the elderly the mass of the kidneys and their renal blood flow (RBF) are reduced. The incidence of chronic renal failure in the number of patients over 75 triples that in the number of patients between the ages of Special attention should be paid among the elderly to the prevention, early detection, treatment and care of the endemics in the public healthcare system. 4

9 Az idős kor jelentősége Az öregedés az élethez tartozó biológiai folyamatok összessége, melyre a mai kor embere hajlamos betegségként gondolni. Hasonló tünetekkel jelenik meg az idősödéssel járó funkciócsökkenés és a tényleges betegség, előbbi nem, az utóbbi viszont jelentősen befolyásolva a homeostasist. Az öregedés elkerülhetetlenül bekövetkezik, annak legfeljebb ütemét és esztétikai megjelenését tudjuk befolyásolni. Napjainkban kb. 600 millió 60 év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. A népesség fogyásával párhuzamosan folytatódik a lakosság elöregedése között a teljes népességen belül az időskorú nők aránya 3,3, az időskorú férfiak aránya 2,7 százalékponttal nőtt. 1. ábra: A népesség nem és korcsoport szerint, január 1( KSH). A évi népszámlálás alkalmával 2 millió 331 ezer 60 év feletti személyt regisztráltak Magyarországon. Ebből 1 millió 154 ezer 70 év feletti, 400 ezer 80 év feletti volt. Magyarország minden tízedik lakosa 70 éves, vagy idősebb. Az időskorúak aránya régiónként is változik, a legidősebb korösszetétel Békés, Heves, Nógrád és Zala megyében élőket jellemzi. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében a fiatalok és idősek aránya azonos. A legidősebbek Budapesten élnek, ahol év alatti lakosra év feletti jut. A férfiak magas halandósága miatt idős korban a nők aránya nagyobb. 5

10 27% 24% 20% 20% 19% 19% 21% 16% megoszlás (%) 59% 62% 63% 61% 60% 59% 55% 18% 20% 22% 26% 14% 15% Életkor ,5 17,1 14,7 14,4 14, , ,5 12,1 11, ,8 42,3 42,9 41,8 41, , ,2 14,5 14, ,7 12,2 12,7 13,1 13,4 >80 2,5 2,4 3,9 4,1 4,2 1. táblázat: A népesség életkor szerinti összetétele (%) között az időskorúak aránya folyamatosan növekedett ben Magyarországon mind a fiatalok (14,5%), mind az idősek (16,9%) aránya alacsonyabb az Európai Uniós tagállamok átlagánál. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 65- éves éves 0-19 éves 30% 20% 10% 0% évek 2. ábra: A magyar népesség várható korösszetétele között 6

11 Előrejelzések szerint 2050-re a 65 év felettiek aránya meghaladja a 19 év alattiak arányát Közép Magyarország 110,6 121,9 Közép-Dunántúl 87,2 120,9 Nyugat-Dunántúl 100,2 129,3 Dél-Dunántúl 96,8 132,6 Észak Magyarország 94,3 127,3 Észak-Alföld 89,3 117,0 Dél-Alföld 76, táblázat: Az öregedési index alakulása Magyarország régióiban Az öregedési index (időskorú népesség / gyermekkorú népesség) aránya Magyarországon belül régiónként különbséget mutat ban a népesség 24% 60 éven felüli volt között a 60 éves és idősebb lakosok száma fővel nőtt. A lakosságon belül az idősek aránya egy évtized alatt 4,2%-al emelkedett. Előrejelzések szerint 2035-re a 60 éven felüliek aránya 30% lesz, 2050-re a magyar lakosság 26,1 %-a a 65 év feletti korosztályba tartozik. 3. ábra: 65 és 80 év feletti lakosság kormegoszlása Idős korban a betegségek gyakoriságával nő a kórházi igénybevétel, különösen gyors a növekedés a 80 év feletti korcsoportban. Idős korban több fiziológiás és patofiziológiás elváltozás következik be, melyek alapvetően befolyásolják a szervezet működését. Csökken az izomszövet tömege, az testvíz mennyisége, a szív percvolumene, a plazmafehérje koncentráció, egyes hormonok szekréciója, a máj és a vese tömege és vérátáramlása, a máj és a vese metabolikus és 7

12 eliminációs funkciója. Csökken a Na + -visszatartás, a plazma renin-aldosteron szint, vízkiválasztás, a cukor reabszorpciója. Nő a zsírszövet mennyisége is. a 4. ábra: A krónikus betegségek előfordulása az időskorúak között. Az időskorban bekövetkező változásoknak megfelelően nő a betegségek gyakorisága, így gyakoribb az anyagcserezavarok (diabetes mellitus, lipidanyagcsere zavar, köszvény), a hypertonia, a kardiovaszkuláris betegségek (arteriosclerosis, myocardiális infarktus stb.) előfordulása. A folyadékháztartás zavara, a mentális problémák, a mozgásszervi és egyéb betegségek is gyakrabban fordulnak elő. Idős kor és a diabetes mellitus A diabetes népbetegség, gyakorisága járványszerűen nő. Előrejelzések szerint 2025-re 300 millió, 2030-ra 552 millió lesz a diabetes betegek száma. Minden ismert cukorbetegre legalább még egy, már fennálló, de még fel nem ismert beteget kell számítanunk. Ma már tény, hogy a prediabetesek száma annyi, mint az ismert és még kórismézetlen betegeké. Ez azt jelenti, hogy 2,2 millió lakosnál áll fenn a diabetes, vagy valamely stádiuma a vércukorháztartás zavarának. Reprezentatív szűrővizsgálatok eredményei alapján a év közötti populációban a diabetes előfordulása 8,65 % volt, ami a teljes év közötti populációra 8

13 vetítve 7,47 %-os súlyozott gyakoriságot jelent. Idős korban a diabetes gyakorisága elérheti a %-ot ábra: Diabetes mellitus (E10-E14) a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebb magyarországi lakosság körében A háziorvosi praxisba bejelentkezett 19 év feletti populációban 2001-ben , 2011-ben diabeteses beteget tartottak nyilván. Amerikai adatok szerint a éves populációban a diabetes gyakorisága 10,8%, 60 év felett 23,1%, a 65 év feletti populációban 25,9 % volt A cukorbetegek korcsoportok szerinti száma ábra: A cukorbetegek korcsoport szerinti száma 0-4 éves 5-14 éves éves éves éves éves éves éves éves 75- éves 9

14 A cukorbetegek korcsoportok szerinti prevalenciája ábra: A cukorbetegek korcsoport szerinti prevalenciája 0-4 éves 5-14 éves éves éves éves éves éves éves éves 75- éves Az adatok egyértelműen igazolják, hogy a diabetes prevalenciája az idős korcsoportban mindkét nemben nagymértékben nő. Nemzetközi adatok szerint az időskori diabetesek 36 %-a túlsúlyos, 47,6 %-a elhízott. Elhízás és az időskor Az elhízás a leginkább szembetűnő, mégis a legelhanyagoltabban kezelt népegészségügyi probléma a világon. Előrejelzések szerint 2030-ra 2,16 milliárd túlsúlyos 1,11 milliárd elhízott lakossal kell számolni. Az USA-ban a férfiak 40,8%-a, a nők 46,9%-a túlsúlyos, vagy elhízott. Az elmúlt 30 évben Amerikában az elhízottak aránya megduplázódott. Az Országos Táplálkozási és Tápláltsági vizsgálat adatai szerint a éves korosztályban a lakosok 41 %-ban, a 65 év felettiek 76%-ban fordult elő túlsúly vagy elhízás. 60 év felett a túlsúly és az elhízás a nőknél gyakoribb. Hazai felmérések szerint a éves korcsoportban férfiaknál a túlsúly 43%, az elhízás 40,1% gyakoriságú volt, nőknél pedig ez 36,4%-nak illetve 41%-nak adódott. Magyarországi adatok szerint 6,7 millió lakos túlsúlyos, 1,8 millió elhízott. Az elmúlt 20 évben az elhízott férfiak száma megduplázódott, nőknél 50 %-os emelkedés észlelhető. A WHO elhízást érintő statisztikája szerint az Európai Unióban Magyarország vezeti a listát az elhízásban. Az elhízott vagy túlsúlyos betegek egészségügyi ellátásának évi költsége 207 milliárd forint, ami az egészségbiztosítás teljes kiadásának 11,6 %-a. Az elhízást a diabetest, hypertoniás és lipidanyagcserét magába foglaló metabolikus szindróma gyakoriságát Ford és munkatársai a éves korcsoportban 5%-os, a

15 korcsoportban 25%-os, a 60 év feletti korcsoportban 45%-os gyakoriságúnak találták. A közötti magyar lakossági szűrővizsgálatoknál a metabolikus szindróma gyakoriságát nőknél 38,7%-34,1%-nak, férfiaknál 37,9%-33,8%-nak találták. Időkor és a hypertonia A vérnyomás az életkorral együtt nő. Ez összefüggést mutat a hypertonia gyakoriságával. A nemzetközi felmérések szerint jelenleg 970 millió hypertoniás ember él a világon, előrejelzések szerint 2025-re 60%-al nő a hypertoniások száma, azaz 1,56 milliárd ember, a világ felnőtt lakosságának 29%-a lesz hypertoniás. A hazai felnőtt lakosságban a hypertonia prevalenciája meghaladja a 35%-ot, a 65 éven felüliek körében az előfordulás gyakorisága eléri a 65%-ot ábra: Magas vérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebb magyarországi lakosság körében Az elmúlt évtizedben a felismert hypertoniások száma nagymértékben növekedett között a háziorvosi praxisba bejelentkezett 19 év feletti hypertoniások száma 42,3 %-al nőtt. Korcsoport Prevalencia (%) év 0, év év > év

16 >70 év 72,8 3. táblázat: A kor és a hypertonia prevalenciája Nemzetközi adatok szerint 50 év felett a hypertonia prevalenciájának nagyfokú növekedése tapasztalható,70 év felett ez meghaladja a 72%-ot. Aguado és munkatársai felmérése szerint az év közötti korcsoportban a hypertonia prevalenciája 40%, 60 év felett ez 70% feletti volt. 9. ábra: A hypertonia prevalenciája Magyarországon (2010) A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program is igazolja, hogy szoros összefüggés van mindkét nemben a kor és a hypertonia prevalenciája között. Magyarországon a hypertonia 65 év felett nőknél gyakoribb. Időskor és a vesebetegség Az életkor részben közvetlenül, részben egyéb rizikófaktorokon keresztül játszik szerepet a veseelégtelenség kialakulásában. Az idült vesebetegek száma világszerte nő, a vesebetegség a lakosság 10-14,6 %-át érinti. A vesebetegség, a veseelégtelenség okai között kiemelkedő szerepe van az életkornak, az obesitásnak, a diabetesnek és a hypertoniának. 12

17 10. ábra: Veseelégtelenség és életkor Az életkor előrehaladtával a vesében anatómiai és funkcionális változások következnek be. A vese tömege fiatal felnőtt korban gr, a 8.-ik évtized után ez gr-ra csökken. A csökkenés elsősorban a kéregállományt érinti. Csökken a renalis véráramlás (RBF). A vese véráramlása fiatal korban 1200 ml/perc, 80 éves korban ez 600 ml/percre csökken. Csökken a vese működését jelző glomerularis filtrációs ráta (GFR). A GFR a 40-es évek után évtizedenként 8 ml/perc/1,73 m 2 -rel csökken. Az időskorú populációban gyakoribb az akut veseelégtelenség kialakulása, melyben az életmódi tényezők mellett a gyógyszeres kezeléseknek is szerepe van. Idős korban a gyógyszeres kezelések problémái több tényezővel függenek össze. Pácienstől függő faktorok között a krónikus betegségek sokasága, a betegségek atípusos megjelenése, a beteg és a család elvárásai, a nem kielégítő beteg-orvos viszony, a sok nem rendelvényre adott gyógyszer szedése, a gyógyszerek eredete (orvosok, barátok) komoly szerepet játszik. Nem hagyhatók figyelmen kívül az orvostól függő faktorok szerepe sem. Ezek között a szimptóma centrikus kezelés (egy szimptóma - egy gyógyszer), újabb gyógyszer adása a meglévő gyógyszer mellékhatás korrigálására, az egységes gondozás hiánya (több orvos párhuzamos gyógyszerrendelése), a gyógyszerhatékonyság ellenőrzésének hiánya komoly tényező. 13

18 Ország o 19 év év év év 74 év pmarp % pmarp % pmarp % pmarp % pmarp % EDTA átlag 5,3 1 46, , , ,7 30 Magyarország 0,89 7,74 34,03 29,2 28,12 4. táblázat: Incidens betegek kormegoszlása Ország o 19 év év év év 74 év pmarp % pmarp % pmarp % pmarp % pmarp % EDTA átlag 34, , , , ,4 20 Magyarország 0,42 11,62 37,48 28,17 22,29 5. táblázat: Prevalens betegek kormegoszlása A magyar és a nemzetközi adatok összehasonlításából egyértelműen kiderül, hogy a dialízis programba vett incidens betegeknél Magyarországon a év közöttiek aránya meghaladja az európai átlagot. A prevalens betegek esetében a magyar betegek között a 65-74, és a 74 év felettiek aránya lényegesen magasabb az európai átlagnál. Magyarországon a programba kerülő új betegek átlagéletkora 60,4 év volt, 2013 december 31-én is dialízált betegek életkora 60,2 évnek adódott. Az életkor ma már nem akadálya a vesepótló kezelés elkezdésének, de mindig individualizáltan kell dönteni a vesepótló kezelés módjáról (peritoneális vagy haemodialízis). A veseátültetés 65 év felett is jelentősen javítja az életkilátásokat, az életminőséget. A népbetegségek szoros összefüggést mutatnak. A Magyar Hypertonia Társaság Regiszterének adatai szerint a magyar hypertoniás populáció 14%-ában igazolható középsúlyos vagy súlyos veseelégtelenség. Siriwat és munkatársai felmérése szerint a kor, a hypertonia és diabetes együttes előfordulása szoros összefüggést mutat. A hypertoniás populáció 21-24%-a diabeteses. Az USA-ban a végstádiumú veseelégtelenség (ESRD) hátterében 44 %-ban a diabetes áll. Magyarországi adatok szerint a dialízis programba kezelt betegek alapbetegségében a diabetes 27%-ban a hypertonia 21%-ban fordul elő. 14

19 A népbetegségek együttes előfordulása meghatározza a gyógyszeres terápia stratégiáját is. A 65 év felettiek egészségügyi ellátására 5 éves szinten átlagosan fejenként több mint 250 ezer, a 75 éven felettieknél több mint 300 ezer forintot fizet az Egészségbiztosító. Idős korban a gyógyszeres kezelés jellemzői: az összes orvosi beavatkozások 60%-át jelenti a polimorbiditás jellemző a polipragmázia: egy panasz-egy gyógyszer, átlagosan 8 gyógyszer/ beteg speciális orvos-beteg kapcsolat leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek: CV gyógyszerek (ACE-gátlók, diureticumok stb), a fájdalomcsillapítók, NSAID-k, az antibiotikumok, egyéb speciális gyógyszerek( cytostaticumok stb ), a kontrasztanyagok. A nem kellő indikációval, a kontraindikációk figyelmen kívül hagyásával alkalmazott gyógyszeres terápia szerepet játszik a veseelégtelenség kialakulásában. A geriátriai szemlélet és gyakorlat általánossá válásával a gyógyszeres terápia mellékhatásai csökkenthetők. Az időskorú lakosság életminőségét a népbetegségek alapvetően meghatározzák, ezért kiemelt feladat e korcsoportban a népbetegség szűrése, kivizsgálása, kezelése, gondozása. Az időskorú betegek ellátása team munkát igényel, melyben a megfelelően képzett szakemberek együttműködése szükséges. A hypertonia, a diabetes korai felismerése, kezelése fontos a vesebetegség, a veseelégtelenség megelőzése szempontjából. Magyarországon a 2015-ben megfogalmazott program szerint 2020-ra a születéskor várható egészségben eltöltött életévek számának 2 évvel történő növelése, 2022-re az EU átlag elérése a cél. Ez az időskorúak számának és arányának növekedését is jelenti. Idős korban igazolható, hogy számos népbetegség gyakrabban fordul elő. Ezen betegségek megelőzése, korai felismerése és megfelelő kezelése kiemelt feladatot jelent. Idős korban a gyógyszeres kezelés fokozott figyelmet, a geriátriai gyakorlat széleskörű alkalmazását igényli. Irodalomjegyzék Aguado A, Lopez F, Miravet S, et al. (2009): Hypertension in the very old, prevalence, awareness, treatment and control, a cross-sectional population-based study in Spanish municipality. BMC Geriatrics 9: 16. A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve (2014): Diabetologia Hungarica 22 (Suppl 1):

20 American Diabetes Association Standard of Medical Care in Dabetes (2014): Diab. Care. 37(Suppl 1): S36-S38. Az elhízás. Magyar Elhízástudományi Társaság (2008): Útmutató, Balogh S. (2006): A hazai lakosság rizikóstátusza, megbetegedési viszonyai. Metabolizmus (Suppl. A.): A2-A7. Barna I, Daiki T, Dankovics G, et al. (2013): A hypertonia lakossági vizsgálata Magyarországon Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja Hypertonia és Nephrologia 107(1): Ogden CL, Carol MD, Curtin LR, et al. (2006): Prevalence of Overweight and Obesity in the United States JAMA 295(13): ERA-EDTA Registry: ERA-EDTA Registry Annual Report Academic Medical Center, Department of Medical Informatics, Amsterdam, The Netherlands, 2013 ISBN European Health Survey (ELEF) I-Hungary Summary of results (2011); Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) I-Magyarország Összefoglaló eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, 2011., Budapest 2011 (In Hungarian). Farsang Cs, Alföldi S, Kiss I (szerk). (2013): Hypertonia és kardiovaszkuláris prevenció kézikönyve. Medintel Könyvkiadó Kft. ISBN Neneilly GS, Tessier D. (2001): Diabetes in Elderly Adults. J. Gerontol. 56A (1): M5-M13. Guarigualo L, Whitung D, Hambleton I et al. (2014): Global estimates of diabetes prevalence for 2013 and propections for 2035 for the IDF Diabetes Atlas. Diab. Res. Clin. Pract. 103: International Diabetes Federation (IDF), Diabetes Atlas, 6th edition, (2013): Magyar Hypertonia Regiszter (2014): Orv. Hetil. 155 (19): Rurik I. (2015): Obesitas és obesitologia Magyarországon. Metabolizmus XIII (1): Schutta MH. (2007): Diabetes and hypertension: epidemiology of the relationship and pathophysiology of factors associated with these comorbid conditions. J. Cardiometab. Syndr. 2: Semsei I (szerk.). (2008): Gerontológia. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar. Szegedi J, Kiss I. (2013): Hypertonia és diabetes mellitus. Hypertonia és Nephrologia 17 (2): Széles Gy. (2003): Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program kidolgozása, elindítása és 16

21 működtetése Magyarországon: A magas vérnyomás, cukorbetegség és májzsugor prevalenciája. Orv. Hetil. 144 (31): Tiptaradol S, Aekplakorn W. (2012): Prevalence, Awareness, Treatment and Control of Coexistence od Diabetes and Hypertension in thai Population. Int. J. Hypertension. Article ID Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ, Nyíregyháza Dr. Kiss István Geriátriai Tanszéki Csoport, Semmelweis Egyetem és Dél-budai Nephrologiai Központ (Szent Imre Oktató Kórház, Nephrologia-Hypertonia Profil); B. Braun Avitum 1.sz. Dialízisközpont), Budapest. 17

22 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN AZ IDŐSEK SZUBJEKTÍV JÓLLÉTÉNEK ELEMZÉSE MAGYAROR- SZÁGON A SHARE ADATBÁZIS ALAPJÁN Hüse Lajos Huszti Éva Takács Péter Összefoglalás Jelen tanulmány elsősorban az 50 éves és idősebb népesség szubjektív jóllétének néhány dimenzióját vizsgálja a SHARE adatbázis alapján. Ennek kapcsán elsősorban a fizikai és mentális egészség, az aktivitás, valamint a jövedelem dimenzióinak egyes kérdéseit elemzi abban a tekintetben, hogy hová sorolható be Magyarország a kutatásban résztvevő országok között a jólét (welfare) és annak hiánya, a szegénység (poverty) anyagi, illetve nem anyagi vonatkozásában. A felhasznált adatok a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) nemzetközi kutatás negyedik hullámának magyar vonatkozású gyűjtéséből származnak. Az írás áttekinti az életminőség tudományos megközelítésében létrejött változásokat, amelynek során a hangsúly eltolódott az egyoldalú, monetáris mutatókról a több szempontot átölelő összetett mérőszámok felé. A főbb szempontok és célirányok: az egészségi állapot, a mindennapi aktivitást akadályozó tényezők, a depressziós állapot, továbbá az élettel való elégedettség mérőszámainak elemzése. A SHARE 4. hullámának adatai alapján az egyes országok 50+ lakosságának kvantitatív jóléti mutatói (SMT, ADL, EURO-D, UNHAPPY) kerülnek középpontba. Végül a bemutatott négy mérési elem mellé egy olyan új mutató kialakítására kerül sor (GLP - General Life Perspective), amely az általános életperspektíva mérését tűzi ki célul. Summary Analyzing of the Hungarian elder s subjective well-being used on the database of SHARE This study mainly examines of some dimensions of subjective well-being among 50+ based 18

23 on the database of SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe). In connection with this topic this paper analyses some questions of dimensions of the physical and mental health, the activity, and some aspects of income among 50+. The main question of the study is where Hungary should rank among other countries in the SHARE research concerning welfare and poverty furthermore theirs financial and non-financial perspective. The applied data stem from the 4 th wave of SHARE international research. The study focuses international position of Hungary using data to our country. The essay reviews those changes of the scientific approach of quality of life in consideration of the swing of the stress from the one-sided, monetary indeces to the more regards container complex index-numbers. The main focal points and targets are the following: analyzing of the indeces of health status, limitations with activities of daily living, depression scale moreover the indeces of life satisfaction. Based on the SHARE 4 th wave the quantitative indeces (SMT, ADL, EURO-D, UNHAPPY) of the 50+ population of the examined countries get into the focus. Final, besides the four analysed dimensions, the study deal with a new index (GLP General Life Perspective), which measures the general life perspective. Bevezetés - SHARE alapok A SHARE betűszó (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) elsősorban azt a nemzetközi kutatási projektet jelöli, amely több tudományág megközelítéséből vizsgálja az emberi öregedés legkülönfélébb jellemzőit. A betűszó másik vonatkozásában arra az adatbázisra utal, mely a felmérés hullámainak (Wave 1 - Wave 5) adatgyűjtési eredményeiből alakul. A SHARE kutatás 2002-ben indult; alapítója és koordinálója Prof. Dr. Axel Börsch-Supan (Munich Center for the Economics of Ageing, Max-Planck Institute for Social Law and Social Policy). Az egymást követő kutatási hullámok során, 2015 elejére több, mint százötvenezer lekérdezés és interjú készült a SHARE keretein belül (Wave 1-4); az eddigi legutolsó vizsgálat (Wave 5) adatai napjainkban látnak napvilágot. A vizsgálatok első hullámára 2004-ben került sor. Ekkor tizenegy európai ország fogott össze az alapadatok lekérdezésére. Az érintett országok között voltak skandináv (Dánia, Svédország), közép-európai (Ausztria, Franciaország, Németország, Svájc, Belgium, Hollandia) és mediterrán (Spanyolország, Olaszország, Görögország) államok végén Izrael is csatlakozott a projekthez, mint az első közel-keleti állam. A panel-jellegű, multidiszciplináris, 19

24 számítógéppel támogatott személyes lekérdezésen (CAPI; Computer-Aided Personal Interviews) alapuló kutatás az egészségre, a társadalmi-gazdasági helyzetre és a társadalmi-, családi kapcsolatokra irányul. A SHARE alapkérdőíve 20 modulból tevődik össze; az adatfelvétel különböző tematikus részegységeket tartalmaz, amelyek révén szélesen értelmezett módon közelíthető meg az idős népesség egészségi állapota, az idősödéssel változó társadalmi helyzete, illetve az életkörülmények változása (Börsch-Supan és Jürges, 2005). A modulok többsége minden hullám kérdőívének szerves része volt (a modulok felsorolása és céljaik a dolgozat I. mellékletében találhatók). A második vizsgálati hullám 2006 és 2007 közé tehető. A két új résztvevő állam: Csehország és Lengyelország voltak. Az alapkérdőív kiegészült egy életvégi interjúval ( End of Life ), melyet az elhunytak családtagjai töltöttek ki. Izrael 2009-ben hajtotta végre ennek a hullámnak a lekérdezését. A harmadik felmérési hullám 2008 és 2009 között zajlott, (SHARELIFE, 13 európai ország) az előzőektől eltérő célokkal. A vizsgálat az emberi élettörténetekre, élettörténésekre fókuszált és 2011 között a negyedik SHARE felmérésre került sor, amelyben az adatgyűjtők visszatértek az eredeti célokhoz. A négy új résztvevő között hazánk is szerepelt; Észtország, Portugália és Szlovénia mellett. Az adatgyűjtésnek köszönhetően jó minőségű, reprezentatív, összehasonlításra alkalmas adatokkal rendelkezünk az 50 évesnél idősebb népesség (50+) köréből hazánkra vonatkoztatva is áprilisában jelent meg az ötödik hullám adatbázis-része; tizenöt résztvevő ország adatait tartalmazva, Luxemburg csatlakozásával. Ebben a felmérésben Magyarország nem vett részt. A jövedelem és más dimenziók, mint az életminőség meghatározói Az életminőség tudományos igényű vizsgálata az elmúlt néhány évtizedben jelentősen megváltozott. Mindezt jelzi a kutatói terminológia átalakulása is. Például a publikációkban az angol welfare (jólét) kifejezés ma már határozottan az anyagi jólétre utal, míg a well-being (jóllét) szóösszetétel az életnek nem pusztán az anyagi, de a minőségi oldalát is dominánsnak tekinti (Utasi, 2002). Napjainkra világszerte megszaporodtak az élet minőségét mérő megközelítések, módszerek és számítások egységes rendszerbe foglalását célzó kutatások. A 2009-ben napvilágot látott Stiglitz-jelentés (Stiglitz, Sen és Fitoussi, 2009) erőteljesen firtatja annak kérdését, hogy a GDP mutatója mennyire pontosan, illetve árnyaltan képes kifejezni a modern társadalmak 20

25 életminőségét, a lényegre mutat-e rá. Az utóbbi időben a monetáris mutatók felől a hangsúly az élet minőségének egyéb jellemzői felé tolódott el, úgy a társadalmak általános, mint az egyének életminőségének kutatásában (Kárpáti, 2014). A megközelítések sokszínűsége mellett a jólétnek vagy hiányának (szegénységnek) a meghatározása során kulcskérdés a lehetséges indikátorok közötti választás (Havasi és Altorjai, 2005), hiszen ezzel nem csupán azt határozzuk meg, hogy mit és hogyan mérünk, illetve méréseinket mivel és milyen módon tudjuk összevetni, de azt is, hogy mit fogunk magyarázni. Amikor az anyagi jólét mérésére megkonstruáljuk a számszerűsíthető, pénzben kifejezhető jövedelem fogalmát, majd e közvetítő fogalom segítségével meg is mérjük az egyének, háztartások szakmai konszenzuson nyugvó, tartalmában pontosan ismert és egyeztetett jövedelmét, akkor az így kapott számok, adatok nem helyettesíthetőek vissza, mintegy automatikusan, az anyagi jólét fogalmába. Az, hogy egy egyénnek vagy háztartásnak kétszer annyi a mért jövedelme, mint egy másiknak, az nem jelenti azt, hogy kétszer akkora az anyagi jóléte is (Havasi és Altorjai, 2005:10). A szegénységi küszöb meghatározásában a jövedelem, bár egzakt, viszonylag jól mérhető és statisztikailag kedvező arányskálát ad, mégiscsak egyfajta ridegség jellemző rá, hiszen miközben nominális skálát formálunk a jövedelemi adatokból (szegény/nem szegény), onnan kezdve mindenki, akinek jövedelme nem éri el a megadott határt, szegénynek számít, figyelmen kívül hagyva, hogy csupán néhány, vagy több ezer forinttal marade el attól (Havasi és Altorjai, 2005). Természetesen nem lebecsülendő a pusztán monetáris mutatók szerepe és haszna. Részben kiválóan alkalmasak arra, hogy meghúzzunk az adott társadalmakban relevánsnak számító határokat, és ezekről a határokról vitát folytassunk, illetve ezekhez a határokhoz társadalompolitikai eszközöket rendeljünk, például olyanokat, amelyek révén minden egyes állampolgár számára biztosíthatóak a szociális alapbiztonság elemei. Ugyanakkor ahhoz, hogy definiálni tudjuk, mit jelent konkrétan az egyes emberek életében az, hogy milyen távol állnak ezektől a határoktól (pl. átlagjövedelem, létminimum) és milyen irányban, nem elég pusztán a monetáris számításokra és mutatókra alapozni. Ahhoz, hogy az élet számos dimenziójában egzakt módon leírhatóvá váljon az egyén monetáris mutatókkal kifejezhető helyzete, olyan modellekre van szükség, amelyek jócskán túllépnek a monetáris kereteken. Mindezek mellett azt is figyelembe kell vennie a kutatásoknak, hogy a fejlett országok népessége jórészt öregszik, egyre nagyobb az időseknek tekinthető emberek aránya a teljes populáción belül 1. Ennek okán egyre fontosabb az idősek vagy a korosztályhoz közelítők 1 world.bymap.org/medianage.html 21

26 részpopulációjának ismerete. Természetes folyamat, hogy az idősebb korosztály esetén más jellegzetességei mutatkoznak az emberi és társadalmi szükségleteknek. A SHARE projekt éppen ezeket a részben feltáratlan területeket célozza meg, felkészülve az Európai Unió jövőben várható társadalmi, gazdasági és egészségügyi kérdéseire. Legújabban a Michael Green által fejlesztett és több országban vizsgált társadalmi fejlődés (SPI - Social Progress Index) mutató szól arról, hogy az országok eredményességét a modern fejlett társadalmakban nem elegendő a GDP által mutatott értékek alapján leírni. A GDP-vel inkább gazdasági teljesítményt lehet mérni, mintsem egy ország jólétét. Az SPI-vel viszont éppen ez, az országok jóléte vizsgálható. A mutató három dimenziót vizsgál: alapvető emberi szükségletek (táplálék, ivóvíz, lakhatás, biztonság), a jóllét alapjai (oktatás, tájékoztatás, egészségügy, fenntartható környezet, stb.), lehetőségek, esélyek az egyéni megvalósításra (személyi jogok, döntési szabadság, diszkrimináció mentesség, modern tudáshoz való hozzáférés) (Porter, Stern és Artavía Loría, 2013). A kutatások nem csak nemzeti szinten zajlanak. Magyarországon a TÁRKI Magyar Háztartás Panel ( ) 2, majd Háztartás Monitor (1997-től) 3 vizsgálatok lehetőséget adnak kisebb földrajzi egységek vizsgálatokra is. A Debreceni Egyetem nyíregyházi székhelyű Egészségügyi Karán 2008-tól folynak városi szintű kutatások. Ez a vizsgálat a TÁRKI felmérésekhez hasonló módszertannal dolgozva kutatja többek között az emberi élet minőségi vonatkozásait (Fábián, Kiss, Patyán és Huszti, 2012; Huszti, Patyán, Fábián 2014). Az adatokra támaszkodva egy lokális életminőség index került kialakításra Tauhidur Rahman modelljét interpretálva (Takács és Fábián, 2012; Takács és Fábián, 2014). Az eredmények városi szinten a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának munkájában közvetlen alkalmazásra kerültek és kerülnek napjainkban is. A nyíregyházi panelvizsgálatok korcsoportos elemzésekre is módot adnak. Az eredmények rávilágítanak az idősebb, a SHARE vizsgálatban válaszadóként megjelenő korosztály helyi (nyíregyházi) viszonyaira (Patyán, 2014). A fent összefoglalt kari kutatások adtak alapot a SHARE vizsgálatok elkezdésére karunkon. A jóllét dimenzióinak nemzetközi összevetése a SHARE adatbázis alapján A SHARE adatbázisra alapozva Adena és Myck (2013) az életminőség négy olyan dimenziójának alakulását vizsgálta meg a résztvevő országokban, amelyek hatással bírnak a

27 szegénység mértékére, illetve a szegénység közvetlen következményeire. A szerzők a rendelkezésre álló adatok alapján megállapították, hogy a jövedelmi szegénység gyengén korrelál a fizikai és mentális egészséggel, valamint az élettel való megelégedettséggel, míg a szubjektív szegénységgel ugyanezen dimenziók erősen korrelálnak. Elemzésükhöz a fizikai egészségi állapot két dimenzióját (a rossz egészségi állapot szimptómái, SMT - Symptoms of bad health; a mindennapi aktivást gátló tényezők, ADL - Activities of Daily Living), a mentális egészség egy dimenzióját (európai depresszió-skála, EURO-D), valamint az élettel való megelégedettség egy dimenzióját hozták létre 4 : az SMT dimenzió a rossz egészségi állapottal együtt járó 12 szimptóma meglétére épül három, vagy több szimptóma megléte esetén a megkérdezettet a rossz egészségi állapotúak közé sorolták (3+SMT); az ADL dimenzió a mindennapi aktivitást gátló tényezők 13 elemű változó-listájából épül fel három, vagy több akadály megléte esetén a megkérdezettet a mindennapi életében akadályozottak közé sorolták (3+ADL); az EURO-D skála a depressziós állapotot méri, és elterjedten használatos a mentális egészség mérésére (Prince és mtsai., 1999) a 12 elemű skálának négy vagy több tapasztalt jelensége esetén a megkérdezettet a rossz mentális egészségűek közé sorolták (4+EURO-D); az élettel való megelégedettség dimenziója azon a kérdésen alapult, mely szerint a megkérdezettek kifejthették, hogy milyen gyakran tekintenek vissza örömmel az életükre a ritkán és soha válaszokat adókat úgy azonosították be, mint akik rossz állapotban vannak a boldogság és az élettel való megelégedettség kérdésében (UNHAPPY) (Adena és Myck, 2013). Annak érdekében, hogy meghatározhassuk a magyarországi, 50+ népesség jóllétét, illetve megállapítsuk, hogy a jóllét hazai állapota hogyan viszonyul más országok jóllétéhez képest, megvizsgáltuk az Adena és Myck (2013) által a SHARE adatfelvétel harmadik hullámában alkalmazott dimenziókat a negyedik hullám adatain. A vizsgálatunk így 16 európai (egyben EUtag) ország adataira terjedt ki. Az adatokból megállapítható, hogy a magyar 50 éves és idősebb lakosság nemzetközi összehasonlításban a legrosszabb helyet éri el a rossz egészségi állapot (3+SMT) dimenziójában (1. ábra). A három vagy több egészségi probléma megléte a hazai korcsoport kétötödét (42,1%) érinti, ezzel kiugrik az ugyancsak magas értékeket elérő országok (elsősorban Lengyelország, Észtország, Portugália és Csehország) csoportjából is. A magyar mintában következő három item említése a leggyakoribb: 4 Az SMT, ADL és EURO-D dimenzió itemeit a II.-IV. mellékletben soroljuk fel. 23

28 1. Hátfájás, térdfájás, csípő- vagy más ízületi fájdalom (58,8 %) 2. Fáradékonyság (39,5 %) 3. Alvási nehézségek (27,7 %) A fizikai egészségkárosodás dimenziójában legjobb eredményeket elérő Svájc mellé főként skandináv és benelux országok sorakoznak fel (Hollandia, Dánia, Svédország), melyek számos más, nem csupán e tanulmány által vizsgált dimenzióban is kiemelkednek az EU átlagából, illetve Ausztria tartozik még a jobb helyzetű országok körébe, ahol a megkérdezettek kevesebb, mint negyede számolt be legalább három egészségi problémáról. 1. ábra. A rossz egészségi állapot (3+SMT) dimenziójának alakulása nemzetközi viszonylatban. N = A mindennapi aktivitást gátló tényezők dimenziójában (3+ADL) a negyedik legrosszabb helyen állnak a magyarok, amennyiben a megkérdezettek 10,9%-át legalább három tényező akadályoz hétköznapi tevékenységében (2. ábra). A magyar mintában következő három item említése a leggyakoribb: 1. Házimunka vagy kerti munka végzése (21,0 %) 2. Bevásárlás (14,3 %) 3. Felöltözni, beleértve a cipő és zokni felvételét (9,0 %) Ebben a dimenzióban Lengyelország és Észtország valamivel rosszabb eredményt ért el, Portugália ismét egy kicsivel jobbat. A 3+SMT dimenzióban kifejezetten rossz eredményeket produkáló Csehország viszont megközelítette a legjobb helyzetű országok élmezőnyét, illetve, ha 24

29 az extrémen jó eredményt felmutató Svájcot nem számítjuk, akkor Csehország lényegében az élmezőnybe tartozik. A 3+ADL dimenzió jelentősebb problémákkal küzdő csoportjába egy másik mediterrán, sok szempontból az EU átlagától elmaradottabb ország került: Spanyolország. A legkedvezőbb helyzetű országok akárcsak a 3+SMT dimenzió esetén Svájc, Hollandia és Dánia. Kissé leszakadva a dobogósoktól Svédország, Franciaország és Szlovénia (a legnyugatibb poszt-szocialista ország) alkot egy ugyancsak kedvező helyzetű csoportot. 2. ábra. A mindennapi aktivitást gátló tényezők (3+ADL) dimenziójának alakulása nemzetközi viszonylatban. N = Hazánk az EURO-D skálán mért depressziós állapotot dimenziójában szintén a negyedik legsúlyosabb helyzetbe került, miután a megkérdezettek 37,3%-a legalább négy tünetről beszámolt (3. ábra). A magyar mintában következő három item említése a leggyakoribb: 1. Az elmúlt hónapokban előfordult, hogy túl kevés energiája volt elvégezni azt, amit akart (49,2 %) 2. Az elmúlt hónapban volt szomorú vagy depressziós (40,0 %) 3. Volt mostanában problémája az alvással (38,1 %) A hasonló adatokkal rendelkező országok csoportja is azonos a korábbi dimenziókban leírtakkal: Észtország, Lengyelország és Portugália (a magyarnál rosszabb eredményekkel), 25

30 továbbá Spanyolország (a magyarnál jobb eredményekkel). A spanyol eredményeket megközelítő franciákat is bevonva egy olyan ország-csoportot kapunk, amelyben a megkérdezettek legalább harmada depressziósnak mutatkozik az EURO-D skála alapján. A depresszió tüneteit a legkevesebben Dániában észlelték magukon, majd Hollandia, Svájc és Svédország következik ezekben az országokban a megkérdezettek egyötödénél kevesebben számítanak depressziósnak az EURO-D skála alapján. Lényegében ebbe a kedvező helyzetű csoportba sorolhatjuk Ausztriát is, ahol alig valamivel többen, mint a megkérdezettek egyötöde érzékelte önmagán a depresszió tüneteit. 3. ábra. A depresszió (4+EURO-D) dimenziójának alakulása nemzetközi viszonylatban. N = Magyarország az élettel való elégedetlenség dimenziójában (UNHAPPY) sem áll kifejezetten jó helyen, hiszen a megkérdezettek 16,9%-a elégedetlen az életével, ezzel az ötödik legelégedetlenebbek a magyar megkérdezettek voltak, lényegében fej-fej mellett a negyedik helyezett (17,0%) lengyelekkel (4. ábra). Ebben a dimenzióban viszont határozottan elkülönülnek a negatív csúcstartók a maguk kiugró adataival: az eddig minden dimenzióban rossz eredményeket produkáló Portugália és Észtország, valamint Csehország. Az életükre megelégedetten visszatekintő idősek aránya Dániában a legmagasabb (az elégedetlenek aránya csupán 2,9 %), ezt követi Hollandia és Svájc. Ausztria és Svédország 26

31 szintén kiváló mutatókkal jellemezhető, a megkérdezettek kevesebb, mint tizede érzi úgy, hogy semmi oka a megelégedettségre, ha visszatekint eddigi életére. 4. ábra. Az élettel való elégedettség (UNHAPPY) dimenziójának alakulása nemzetközi viszonylatban. N = Összességében tehát elmondható, hogy a Magyarország a vizsgált országok legrosszabb életminőség-mutatókkal rendelkező csoportjába tartozik. A dimenziók többsége fizikai, illetőleg orvosi szempontból is igazolható, objektív elemeket tartalmaz, amelyek napi szinten rontják a megkérdezettek életminőségét. A negyedik dimenzió szubjektív benyomáson alapul, ám azt nem mondhatnánk, hogy ez kevéssé fontos, mint a fizikai-orvosi dimenziók, hiszen a lelkiállapot igen erőteljesen határozza meg az életminőséget, a jóllétet. A jóllét dimenzióinak összefüggései A teljes képet áttekintve szembetűnő, hogy a négy dimenzióban legjobb és legrosszabb eredményeket felmutató országok csoportjai lényegében változatlanok. A legrosszabb helyzetben lévők csoportja egy poszt-szocialista és mediterrán konglomerátum, melynek tagjai Észtország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Portugália és Spanyolország. A legjobb helyzetű országok csoportját Benelux- és skandináv államok alkotják (Hollandia, Dánia és Svédország), Svájccal és Ausztriával kiegészülve. Sajnos a SHARE adatfelvétel vizsgált hulláma nem terjedt ki a teljes Európai Unióra, de a fenti két csoport viszonylagos stabilitása miatt (a csoportok egyes tagjai ritkán ki lépnek a 27

32 csoportból, a többségük pedig nem lép ki ) feltételezhetjük, hogy a legrosszabb és legjobb helyzetű csoportok országai esetében nem csupán a jóllét dimenzióiban elért eredmények közösek. Az okokat keresve számos tényezőt sorakoztathatunk fel. Már említésre kerültek azok a történelmi vonatkozások, amelyek lényeges determináló keretet szabnak a vizsgált országok jó részére. Hasonló, sok esetben örökölt tényező az egyes országokban működő egészségügyi- és nyugdíjrendszerek több évtizeden át hurcolt kényszerekkel. Az egyes országokban különböző idősgondozási modellek alakultak ki, amelyek működési jellemzői nagy valószínűséggel alapvető befolyással vannak a vizsgált mutatókra. Mindezen hatások feltárására a szerzők további kutatásokat végeznek. Hazai szempontból különösen jelentősnek tekinthetőek azokat a dimenziók, ahol az érintettek aránya kifejezetten magas, negyven százalék körüli (3+SMT és 4+EURO-D). Ezek a dimenziók ugyanis nem csupán egy relatív, a többi résztvevő országhoz viszonyított sorrendben felvett rossz pozícióra mutatnak rá, hanem egy jelentős, a korcsoport közel felét abszolút értelemben érintő problémára. Mivel ezek az állapotok nem hirtelen alakulnak ki, hanem fokozatos rosszabbodás által, a két dimenzió sokakat érintő, rossz eredményei nem csak a SHARE kutatásba bevont korosztályokra vonatkoznak, hanem kisebb de az életkorral egyenes arányban növekvő mértékben a fiatalabb korosztályokra is. Ezek az adatok így arról árulkodnak, hogy a részben még aktív, nagyobb részben inaktív embertömeg jelentős korlátok közé szorulva éli az életét hazánkban. Az egészségi és mentális problémák terheit az azokat elszenvedő egyének mellett a családok viselik: házastársak, élettársak, az érintettekkel együtt élő, vagy már saját családot alapító, felnőtt gyermekek. Magyarországon a mentális és egyéb egészségi problémák kiemelkedően sok embert érintenek. A középkorú népesség különösen a középkorú férfiak idő előtti egészség-romlása olyan nagymértékű, hogy a hazai adatok már jobban hasonlítanak az ukrán vagy orosz adatokhoz, mint a lengyel, szlovák, és cseh adatokhoz. Az éves korcsoportból több férfi hal meg hazánkban évente, mint 1930-ban (Kopp, 2008). Ez az egészség-szakadék, amelybe a magyar lakosság belecsúszott, alapvetően befolyásolja az állami-önkormányzati kötelezettségvállalás (főleg az egészségügyi és érintőlegesen a szociális szféra) rendszereire nehezedő terheket is. Ezen terhek nagyságát szemlélteti például az, hogy az egészségügyi kiadások a 2000-es években nagyjából 900 milliárd forint körül alakultak évente, melynek háromnegyede közkiadás volt. A közkiadások több mint 90 százaléka a társadalombiztosítás által fedezett folyó kiadás (25 30 % gyógyszerkiadás, 30 % fekvőbeteg-ellátás). A fejlesztésre, beruházásra fordított hányad szignifikánsan alacsony volt (Lepp-Gazdag, 2004). 28

33 Az általános életperspektíva (GLP General Life Perspective) dimenziója a SHARE adatbázis alapján A SHARE kérdései alkalmasak arra, hogy további szempontokkal bővítsük az életminőségre vonatkozó vizsgálódásunkat. A megkérdezettek szubjektív életminőségére irányuló 12 item hét pozitív és öt negatív állítást tartalmaz ezek egyikéből alkotta meg Adena és Myck (2013) az UNHAPPY dimenziót. A kérdéscsoport azonban további, a hivatkozott szerzőpáros által nem vizsgált adatokat rejt magában, melyeket az V. mellékletben mutatunk be. A kutatás jelenlegi szakaszában a magyar almintára koncentráltunk (5. ábra), bevonva a vizsgálatba a jelzett változókört. Az 5. ábrában nem az eredeti megszövegezéssel szerepelnek az itemek, hanem az eredeti kijelentések tömör, jelentés-tartó megfogalmazással, illetve a pozitív itemeket is negatív kijelentéssé formáztuk át 5. A pozitív itemekhez tartozó válaszok esetében azokat az adatokat vettük figyelembe, amelyek a válaszadóra nem jellemző válaszokat tömörítették, így ugyanezen válaszok jelentését a negatívra átfogalmazott itemek esetében úgy fogjuk fel, hogy azok (mármint a negatív kijelentések) jellemzőek a válaszadóra. Az általános életperspektívára (GLP) irányuló kérdéscsoport átfogalmazott elemei a következők (az 5. ábra sorrendjében): 1. A pénz hiánya akadályozza, hogy tegye, amit szeretne 2. Nem érzi úgy, hogy az élet tele lenne lehetőségekkel (eredetileg pozitív) 3. Kora akadályozza a dolgok végzésében 4. Nem érzi úgy, hogy a jövője biztató lenne (eredetileg pozitív) 5. Nem érzi úgy, hogy tele lenne energiával (eredetileg pozitív) 6. Nem tudja ellenőrzése alatt tartani a történéseket 7. Nem tudja megtenni azt, amit szeretne (eredetileg pozitív) 8. Úgy érzi, hogy kihagyják dolgokból 9. Családi kötelezettségei akadályozzák abban, amit szeretne 10. Nem tekint várakozással a következő nap elé (eredetileg pozitív) 11. Nem tekint vissza örömmel az életére (eredetileg pozitív) 12. Nem érzi úgy, hogy van értelme az életének (eredetileg pozitív) 5 Bár a negatívról pozitívra való átfordítás kevesebb itemet érintett volna, azért ragaszkodtunk ehhez a megoldáshoz, mert a tanulmányban korábban ismertetett négy dimenzió ugyancsak a negatívumok, problémák mértékét mutatja meg. 29

34 Az adott állítással egyetértők arányát tekintve az 5. ábrán látható, hogy többségükkel a válaszadók egyötöde (kihagyják a dolgokból, nem várja a holnapot, családi kötelezettségei akadályozzák), illetve egy másik nagyobb csoporttal a válaszadók fele ért egyet (lehetőségek nélküli élet, kora akadályozza, a jövő nem biztató). Néhány item kiválik ebből a trendből, különösképpen az anyagi korlátozottságra utaló item. Eszerint az látszik, hogy a szubjektív életminőséget leginkább meghatározó tényező a pénzhiány, hiszen a válaszadók 70,6%-át ez akadályozza meg abba, hogy azt tegyék, amit szeretnének. A kérdéscsoport másik végpontja, ahol a magyar alminta 15,7%-a nem érzi, hogy lenne értelme az életének. 5. ábra. Az idősek általános életperspektívája Magyarországon. N = 3017 Az azonos problémára irányuló itemekre alapozott, aggregált dimenziók mintája alapján (SMT, ADL, EURO-D) az életre, életvitelre vonatkozó perspektivikus kérdéseiből kialakíthatunk egy negyedik aggregált dimenziót, amely a korábbi UNHAPPY egykérdéses dimenziót is magába foglalja. Az új dimenzió az általános életperspektíva (General Life Perspective) nevet kapta. A 4. hullám teljes adatbázisán megvizsgálva a négy aggregált dimenzió összefüggését, láthatóvá vált, hogy nem csupán a korábbi három aggregált dimenzió korrelációja mérvadó, hanem az új GLP dimenzió is szignifikánsan korrelál a másik hárommal 30

35 1. táblázat. A négy aggregált dimenzió korrelációja SMT ADL EURO_D GLP SMT Pearson Correlation * * * Sig. (2-tailed) 0,000 0,000 0,000 N ADL Pearson Correlation * * * Sig. (2-tailed) 0,000 0,000 0,000 N EURO_D Pearson Correlation * * * Sig. (2-tailed) 0,000 0,000 0,000 N GLP Pearson Correlation * * * 1 Sig. (2-tailed) 0,000 0,000 0,000 N * Szignifikáns korreláció (0.01 level, 2-tailed) A korábbi dimenziók mintájára a GLP dimenzió a szubjektív életminőség 12, negatívra forgatott kijelentésére épül. Három, vagy több, az életminőséget negatívan befolyásoló helyzetre utaló kijelentés esetén a megkérdezettet az alacsony szubjektív életminőségben élők közé soroltuk (3+GLP). A 6. ábrán látható, hogy az általános életperspektívát rontó tényezők közül három, vagy több leginkább a magyar válaszadókra jellemző. A magyarországi mutató kiugróan rossz, még az ezt követő három ország (Portugália, Észtország, Olaszország) mutatóihoz képest is, holott már ezek is messze meghaladják az átlagos mutatóval rendelkező országok eredményeit. Legkevésbé a dán idősekre jellemző az életminőségüket rontó tényezők fokozott megélése. Svájc, Hollandia, Svédország és Ausztria válaszadói közül ugyancsak kevesen panaszkodtak arra, hogy három, vagy több tényező rontja az életminőségüket. A korábbi dimenziókhoz hasonlóan a legrosszabb mutatókkal a 3+GLP dimenziójában is poszt-szocialista, és mediterrán országok kerültek, míg a legjobb mutatókkal Benelux- és 31

36 skandináv országok, valamint Svájc és Ausztria rendelkeznek. 6. ábra. Az általános életperspektíva (3+GLP) dimenziójának alakulása nemzetközi viszonylatban A jövedelmi helyzet és az életminőség kapcsolata Magyarországon a nyugdíjak rendszeressége, kiszámíthatósága és a nyugdíjemelések értékőrző jellege miatt a lakosság más rétegeivel összehasonlítva az idősek relatív helyzete kedvezőbb (2. táblázat). Az ellátások stabilitásának köszönhetően még a gazdasági válság után is sikerült ezt a kedvező helyzetet megőrizni. Ugyanakkor a gazdasági nehézségek közepette a nyugdíjak reálértékét egyre nehezebb megtartani, így például Magyarországon a nyugdíjak nettó keresetekhez mért relatív pozíciója 2010 óta kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan gyengül (KSH, 2012a). A jövedelmi helyzet mellett azonban figyelembe kell vennünk az életminőség egyéb mutatóit is. Amennyiben az életminőség mutatói rosszak, úgy a relatíve jó jövedelmi helyzet is rossz anyagi helyzetben manifesztálódik, hiszen a betegségnek komoly ára van. Az életminőség mind a négy dimenziójában megmutatkozó rendkívül rossz mutatói miatt a magyarországi idősebb korosztályok súlyos helyzetben vannak. Két, az életminőséget nagyon is direkt módon meghatározó dimenzióban (3+SMT és 4+EURO-D) a magyar minta igen nagy arányban, negyven százalék körül ért el rossz eredményt. Ezek az adatok egy jelentős, részben még aktív, nagyobb részben inaktív, transzferekből élő korcsoport korlátok közé szorulását, jóllétének 32

37 csorbulását jeleníti meg. 2. táblázat. Jövedelmi szegénységi arány korcsoportok és nemek szerint Magyarországon (%) Korcsoport (év) társadalmi juttatásokkal együtt társadalmi juttatások nélkül ,7 20,6 20,3 23,0 51,9 51,3 52,4 52, ,1 17,7 17,0 18, ,5 13,0 12,7 13,8 43,9 42,7 42,6 42, ,5 7,8 8,6 11,0 65 x 4,3 4,6 4,1 4,5 89,0 88,1 88,0 89,4 Összesen 12,4 12,4 12,3 13,8 52,1 51,3 51,4 51,8 Forrás: KSH (2012 b) Mindezzel párhuzamosan az elmúlt évek gazdasági válsága az egészségügyi kiadásokban is éreztette hatását. A gazdasági válságok rövid távú hatásként az egészségügyi ráfordítások csökkentését eredményezik, hosszú távon pedig részben a finanszírozási keretek szűkülését, részben társadalmi-lélektani okok miatt a társadalom egészségi állapotának romlását vonhatják maguk után, ami aztán az egészségügyre fordított kiadások szerkezetét kedvezőtlenül alakíthatja. Magyarországon az államháztartásban 2007-re kialakuló krízissel már a gazdasági válságot megelőzően sor került az egészségügyet érintő jelentős forráskivonásra, amely 2009-ig reálértéken folyamatosan csökkenő egészségügyi ráfordításokat eredményezett től ingadozó hol növekvő, hol csökkenő finanszírozás mellett is a visegrádi országok leggyengébb finanszírozású országa lettünk (KSH, 2013). A nagy egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terheket tehát az állam egyre kevésbé viseli magán, így ezek egyre inkább az egyéneket és családokat terhelik. Az állami egészségügyi kiadások csökkenése, valamint ezzel párhuzamosan a háztartások közvetlen készpénzkiadásainak növekedése kedvezőtlenül befolyásolja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, különösen a társadalom alacsony jövedelmű, sérülékeny csoportjai esetében (OECD, 2013). A háztartások közvetlen (azaz nem az adók formájában befizetett) kiadásai Magyarországon nem érik el az OECD-országok átlagát 2011-ben hazánkban az egy főre jutó, 33

38 vásárlóerő-arányok alapján számított magán-egészségügyi kiadás összege 440 dollár volt, szemben az OECD-országok 563 dolláros átlagával (KSH, 2013), ám mindez egy jelentősen csökkenő háztartási bevételű országban mérhető. A as gazdasági válság óta a gyenge magyar gazdasági teljesítménye miatt 2007 és 2010 között a szegényebb magyarországi háztartások sokkal nagyobb csökkenést szenvedtek el az elkölthető jövedelem terén, mint a többi OECD tagország (OECD, 2014). Az életminőség szubjektív mutatóinak, ezen belül is az egészséggel kapcsolatos mutatók (3+SMT, EURO-D) szerepét támasztja alá az az adat, miszerint a magyar háztartások legnagyobb kiadási terhét a gyógyszerráfordítások teszik ki, melyeknek 2011-ben mért 277 milliárd forintos értéke a háztartások egészségügyi kiadásainak 48 százalékát adta ban még 183 milliárd forint volt a háztartások gyógyszerkiadása, tehát a két adat között eltelt öt évben a háztartások egészségügyi ráfordításainak növekedése mögött csaknem teljes egészében a gyógyszerek álltak. Ennek legnagyobb része 2007-ben következett be (43 milliárd forint), amikor is a gyógyszertámogatások jelentős mértékű csökkentésének hatására a gyógyszerek fogyasztói ára 18,5 százalékkal emelkedett (KSH, 2013). A rossz egészségi állapot következtében így fordul át a relatív jövedelmi biztonság a jólét és a jóllét hiányával jellemezhető állapotba. Összegzés A dolgozat fő mondanivalója mind a kvantitatív elemző részből, mind a kvalitatív elemekből kiviláglik: az emberi életminőség javítása nem csak a pénzügyi és gazdasági vonatkozások fejlődésében kell, megvalósuljon. A rendelkezésre álló erőforrások megfelelő csoportosítása és elosztása, szervezése; a közép- és hosszútávra történő tervezés főbb indikátoraiként jelentkeznek a vizsgált jóllét mutatók. A SHARE adatbázis tisztán és világosan rávilágít Magyarország helyzetére. Lényegében már egy felmérés is elhelyezi hazánkat az európai színtérben. A negyedik hullám adatainak további elemzése mélyebb strukturális okokra világíthat rá, amelyekre alapozva az egészség- és nyugdíjpolitika más szemszögű döntéseket, szabályozási és fejlesztési irányokat dolgozhat ki. A beavatkozás következményeként olyan változások jöhetnek létre, melyek nem csupán a hazai lakosság életminőségét emelik meg, de az egészségesebbé váló társadalom és különösképpen az idősek megváltozó termelékenysége, csökkenő egészségügyi szükségletei következtében jól mérhető gazdasági haszonnal is együtt járhatnak. Ezt szem előtt tartva javasoljuk hazánk részvételét a későbbi felmérésekben. 34

39 Irodalomjegyzék Adena, M., Myck, M. (2013): Poverty and transitions in key areas of quality of life. In: Börsch- Supan, A. et al. [eds]: Active ageing and solidarity between generations in Europe. de Gruyter, Berlin Börsch-Supan, A., Jürges, H. [eds.] (2005): The Survey of Health, Aging, and Retirement in Europe Methodology. Mannheim Research Institute for the Economics of Aging (MEA), Mannheim. Fábián G, Kiss J. Patyán L. Huszti É. [szerk.] (2012): Életminőség Nyíregyházán. DE-EK, Nyíregyháza. Havasi É. Altorjai Sz. (2005): A jövedelem mint az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma. Társadalomstatisztikai Füzetek 43. KSH, Budapest. Huszti É, Patyán L, Fábián G. szerk. (2014): Életminőség Nyíregyházán Acta Medicinae et Sociologica 5: Kárpáti J. (2014): Az életminőségről népszerű formában. Statisztikai Szemle 92/2: Kopp M. (2008): Magyar Lelkiállapot Semmelweis Kiadó, Budapest. KSH (2012a): Társadalmi helyzetkép, 2010 nyugdíjasok, nyugdíjak. KSH, Budapest. KSH (2012b): A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, Statisztikai Tükör 72. KSH (2013): Az egészségügyi kiadások legfőbb jellemzői, Statisztikai Tükör 98. Lepp-Gazdag, A. (2004): Néhány gondolat a magyar egészségügy reformjához. International Center for Economic Growth, Budapest. OECD (2013): Health at a Glance (2013): OECD Indicators. OECD (2014): Society at a Glance (2014): - OECD Social Indicators. Patyán, L. (2014): Egyszemélyes háztartásban élő idősek életminősége. Életminőség Nyíregyházán 2012 tematikus szám, Acta Medicinae et Sociologica, 5: Porter, ME, Stern S, Artavía Loría, R. (2013): Social Progress Index Social Progress Imperative, Washington. Prince MJ, Reischies F, Beekman AT, Fuhrer R, Jonker C, Kivela SL, Lawlor BA, Lobo A, Magnusson H, Fichter M, van Oyen H, Roelands M, Skoog I, Turrina C, Copeland JR. (1999): Development of the EURO-D scale-a European, Union initiative to compare 35

40 symptoms of depression in 14 European centres. British J. Psychiatry 17: Stiglitz JE, Sen A, Fitoussi JP. (2009): Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress. Takács P, Fábián G. (2012): Egy lokális életminőség index kialakításának lépései. In: Fábián G., Kiss J., Patyán L., Huszti É. [szerk.] (2012): Életminőség Nyíregyházán. DE-EK, Nyíregyháza. p Takács P, Fábián G. (2014): A nyíregyházi lakossági panelfelméréshez kapcsolódó életminőség vizsgálatok. Életminőség Nyíregyházán 2012 tematikus szám, Acta Medicinae et Sociologica, 5: Utasi Á. (2002): A bizalom hálója. Mikro-társadalmi kapcsolatok, szolidaritás. Új Mandátum Kiadó, Budapest. dr. Hüse Lajos dr. Huszti Éva dr. Takács Péter Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 36

41 I. Melléklet. A SHARE moduljai Kód Modulok 1. hullám 2. hullám 4. hullám CV_H Háztartásra vonatkozó áttekintő kérdések X X CV_R Az egyénre vonatkozó áttekintő kérdések X X X DN Demográfia és hálózat X X X SN Kapcsolathálózat X CH Gyermekek X X X PH Fizikai egészség X X X BR Rizikómagatartás X X X CF Kognitív funkciók X X X MH Mentális egészség X X X HC Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés X X X EP Foglalkoztatottság és nyugdíjak X X X GS Kézfogás ereje (műszeres) X X X WS Járás sebessége (műszeres) X X CS Székben ülés (műszeres) X PF Tüdőkapacitás X X SP Társas támogatás X X X FT Transzferjövedelmek X X X HO Háztartás X X X HH A háztartás bevétele X X X CO Kiadások X X X AS Pénzügyi tartalékok X X X AC Aktivitás X X X EX Várakozás (a jövőbe tekintés) X X X IV A kérdező megfigyelései X XT Az élet vége interjú X X Forrás: 37

42 II. Melléklet: Az SMT-dimenzió itemei Kódja Az itemek 1. Hátfájás, térdfájás, csípő- vagy más ízületi fájdalom 2. Szívpanasz vagy angina, mellkasi fájdalom erőkifejtés közben 3. Fulladás, nehézlégzés 4. Makacs köhögés 5. Lábduzzanat vagy bedagadt láb 6. Alvási nehézségek PH010_Symptoms 7. Elesés 8. Félelem az eleséstől 9. Szédülés, ájulás vagy rövid eszméletvesztés 10. Gyomor- illetve bélpanaszok, beleértve a szorulást, a szélgörcsöt és a hasmenést 11. Inkontinencia vagy vizeletcsepegés 12. Fáradékonyság 38

43 III. Melléklet: Az ADL-dimenzió itemei Kódja Az itemek 1. Felöltözni, beleértve a cipő és zokni felvételét 2. Keresztülmenni a szobán 3. Fürdeni, zuhanyozni 4. Enni, beleértve az étel felvágását 5. Ágyba be-, ágyból kiszállás 6. A WC használata, beleértve a leülést és a felállást PH049_HeADLb 7. Térkép használata ismeretlen helyen való tájékozódáshoz 8. Meleg étel elkészítése 9. Bevásárlás 10. Telefonálás 11. Gyógyszerbevétel 12. Házimunka vagy kerti munka végzése 13. A pénz kezelése, mint pl. a csekkek befizetése, a kiadások számontartása 39

44 IV. Melléklet: Az Euro-D dimenzió itemei Kódja MH002_Depression MH003_Hopes MH004_WishDeath MH005_Guilt MH007_Sleep MH008_Interest MH010_Irritability MH011_Appetite MH013_Fatigue MH015_ConcRead MH016_Enjoyment MH017_Tear Az itemek 1. Az elmúlt hónapban volt Ön szomorú vagy depressziós? 2. Miben reménykedik a jövőre nézve? 3. Az elmúlt hónapban, érezte-e azt, hogy inkább meghalna? 4. Szokta-e magát hibáztatni vagy bűnösnek érezni magát valami miatt? 5. Volt Önnek mostanában problémája az alvással? 6. Az utóbbi hónapban mi iránt érdeklődik? 7. Ingerlékeny Ön az utóbbi időben? 8. Milyen mostanában az étvágya? 9. Az elmúlt hónapokban előfordult-e hogy túl kevés energiája volt elvégezni azt, amit akart? 10. Tud-e koncentrálni az olvasmányaira? 11. Mi az, amit Ön mostanában élvezettel csinált? 12. Sírt-e Ön az elmúlt hónapban? 40

45 V. Melléklet: A GLP dimenzió itemei Kódja AC014_AgePrev AC015_OutofContr AC016_LeftOut AC017_DoWant AC018_FamRespPrev AC019_ShortMon AC020_EachDay AC021_LifeMean AC022_BackHapp AC023_FullEnerg AC024_FullOpport AC025_FutuGood Az itemek 1. Milyen gyakran gondolja úgy, hogy az életkora megakadályozza olyan dolgok végzésében, amelyeket szívesen csinálna? 2. Milyen gyakran érzi úgy, hogy nem tudja ellenőrzése alatt tartani az Önnel történő dolgokat? 3. Milyen gyakran érzi úgy, hogy kihagyják dolgokból? 4. Milyen gyakran gondolja úgy, hogy meg tudja tenni azt, amit szeretne? 5. Milyen gyakran érzi úgy, hogy a családi kötelezettségei megakadályozzák abban, hogy azt tegye, amit szeretne? 6. Milyen gyakran érzi úgy, hogy a pénz hiánya megakadályozza Önt abban, hogy azt tegye, amit szeretne? 7. Milyen gyakran tekint várakozással a következő nap elé? 8. Milyen gyakran érzi úgy, hogy van értelme az életének? 9. Átlagosan, milyen gyakran tekint vissza örömmel az életére? 10. Milyen gyakran érzi úgy mostanában, hogy tele van energiával? 11. Milyen gyakran érzi úgy, hogy az élet tele van lehetőségekkel? 12. Milyen gyakran érzi úgy, hogy a jövője biztató? 41

46 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN A HOSPICE SZOLGÁLTATÁS KIALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETŐSÉGEI SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Póliscsák Bernadett, Újváriné Dr. Siket Adrienn Összefoglalás Bevezetés: A kialakult társadalmi kultúra miatt a halál és haldoklás, a betegség időtartama alatti szakasz a kórház falai közé szorul. Az aktív osztályok betegforgalma és ellátási szükséglete nem teszi lehetővé a minőségileg emeltebb színvonalú ellátást. Emiatt a hospice ellátás kiemelt jelentőséggel bírhat. A kutatás célja, átfogó képet nyújtani a hospice jelenlegi helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről. A kutatásban összefoglaltuk a hospice elméleti hátterét, nemzetközi kitekintéssel kiegészítve. Hazai példákon keresztül bemutattuk a hospice állapotát, kiemelten a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyzetet. Módszerek: Helyzetfeltáró kutatást végeztünk. A kutatás eszköze önkitöltős kérdőív volt. Két célcsoportot céloztunk meg, a lakosságot és a háziorvosokat. Eredmények: A kutatás eredményét képezi a kérdőívek kiértékelésének részletes elemzése, továbbá a kutatáshoz konstruált hipotézisek vizsgálata. Megbeszélés: A kutatás eredményekből történt következtetések felhasználásával javaslatok készültek a hospice ellátás fejlesztési lehetőségeire Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Summary A review of hospice care in Szabolcs Szatmár Bereg County Introduction: Due to the established social culture the periods of death, dying and illness are stuck within the walls of hospitals. The patient turnover and the care supply needs of active departments make it impossible to provide better quality care. Therefore, hospice care can be of outstanding importance. This research aims to provide a comprehensive picture of the 42

47 current situation and the future possibilities of hospice care. In this study we have summarized the theoretical background of hospice, supplemented with an international outlook. By taking national examples we have presented the state of hospice care, specifically that of Szabolcs-Szatmár-Bereg County. Methodology: We have completed an analytic study. The means of this study were questionnaires to be answered by individuals. We have approached two target groups: residents and general practitioners. Results: The result of the study is provided in the detailed analysis of the questionnaireevaluations and by the examination of the hypothesis construed for the study. Discourse: Applying the conclusions from the study results proposals have been addressed for possible improvements of hospice care in Szabolcs-Szatmár-Bereg County. Bevezetés Meghalni életünk természetes rendje, kikerülhetetlen. Aktív korunk életét tehetjük szebbé. Életünket élhetjük egészségesebben, de halálunkat nem ismerjük, sem az idejét, sem a módját. A társadalom számára fontos, hogy a szakemberek/leendő szakemberek ennek megfelelő szemléletet alakítsanak ki. Ismerniük kell a lehetőséget, és fontos, hogy első körben ők maguk is merjenek szembenézni a halállal, hogy aztán megfelelően tudjanak segíteni végstádiumú betegeiknek. A mai magyar mentalitás nem tudja befogadni a szenvedést, a halált, a fájdalmat. Mindinkább törekszik az élet tartalmas megélésére, lehetőleg kikerülve a véghez kapcsolódó bármilyen kommunikációt. Marie De Hennezel ezt így fogalmazta meg: Úgy rejtegetjük a halált, mintha valami szégyellni való és viszolyogtató dolog volna. Szörnyűséget, képtelenséget, felesleges és kínos szenvedést látunk benne. A hospice szerinte egy mozgalom, amely visszavezeti a halált tudatunk és gondolataink terébe és emberibbé teszi az intézményekben. A hospice mozgalom tevékenységeivel azt a célt szolgálja, hogy a közvélemény figyelme a haldoklók felé irányuljon, és a társadalom tudatosan és elfogadóan viszonyuljon a halálhoz. Napjainkban a társadalomban jelentős változásokat figyelhetünk meg. A legszembetűnőbb átalakulás a születéskor várható élettartam folyamatos növekedése. De míg a születéskor várható élettartam növekszik, addig az egészségben eltöltött évek száma stagnál és megfigyelhető, hogy egyre több esetben a halált hosszabb idejű betegség előzi meg. 43

48 A modern társadalom embere kétféleképpen halhat meg, egyrészt biológia, másrészt szociális értelemben. A szociális értelemben vett halál azt jelenti, hogy az ember valamely külső tényező miatt magára marad, korábbi társas kapcsolatai is megszakadnak, ő maga sem keresi a külvilág segítségét, támogatását. (GYUKITS 1998) Az idős emberek közül sokan éppen a koruk miatt maradnak magukra, hiszen a társadalom ilyen gyors fejlődése miatt már nem biztos, hogy megtalálják a helyüket, értékrendjük is eltér, sok esetben, nem tudják követni a modern technika fejlődését stb. Az életvitel felgyorsulása miatt az idősek a társadalomból akaratlanul kizáródnak. Hasonlóan az idősekhez a gyógyíthatatlan betegek szeparálódását is megfigyelhetjük, főleg a társadalmi megbélyegzettség érzése miatt. A többségi társadalom nincs felkészülve a gyógyíthatatlan betegekkel kapcsolatos eseményekre, életre és a velem nem történhet ilyen gondolkodásmód miatt nem is akar tudni róla. Ez egy olyan konfliktus, amelyet igen nehéz feloldani. A hospice fogalma A hospice (palliatív) ellátás olyan egészségügyi ellátási forma, melyben a gyógyíthatatlan elsősorban daganatos megbetegedésben szenvedő, végső stádiumba került betegek ellátása, valamint a családtagok, gyászolók támogatása történik multidiszciplináris ellátó csoport segítségével. (Egészségügyi Közlöny 2010) A hospice szellemiség lényege a haldoklóval való együttélés, a haldokló bevonása egy közösség életébe, olyan környezet, körülmények biztosítása, amelyben a haldokló a megmaradt szellemi és fizikai képességeit lehetőségeihez képest használni tudja (Hegedűs 2006). A hospice betegek ellátásának formái A gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számára több alternatíva is létezik arra vonatkozóan, hogy életvégi idejük minőségi, aktív lehessen. Ez magába foglalja azt, hogy a haldoklóval együtt élünk, ezzel biztosítva az optimális ellátást számára úgy, hogy lehetőleg nem szakítjuk ki a megszokott közegéből, az otthonból. Ezen célok megvalósítására hozták létre a hospice részlegeket (ellátási formákat), melyek közül a három legelterjedtebb részleg szolgáltatásait foglalja össze az 1. táblázat (Hegedűs 2009). 44

49 1. táblázat A hospice részlegek szolgáltatásai Bentfekvő részleg Nappali kórházi részleg Otthoni gondozás - Fodrász Foglalkoztatás Étkeztetés bejáróknak - Gyászolókat segítő szolgálat Fájdalomcsillapítás, tüneti kezelés Orvosi konzultáció Ápolás, Pszichés támogatás, Gyógytorna, Diétás tanácsadás, Szociális ügyintézés, Lelkész szolgálat, Önkéntesi segítők A nemzetközi hospice mozgalom Az első hospice a római matróna, Fabiola nevéhez fűződik, aki az átutazó idegenek előtt nyitotta meg ajtaját a 4. században. A 11. században a lovagrendek kórházakat építettek a betegek ellátására. Ezt követően a francia ún. Hotel Dieu, vagyis az Isten háza a betegeken kívül befogadta azokat is, akik idősek voltak ben egy francia özvegy, Jeanne Garnier- Chabot létrehozott egy házat végső stádiumú rákbetegek részére. A 19. század végén már Angliában is nagy számban nyíltak a haldokló betegek számára intézmények. A korai hospice szervezetek az emberszeretet, az erkölcs és a vallás elvére támaszkodtak. A modernkori hospice kiemelkedő személye Cicely Saunders volt, aki ápolónőként kezdte munkáját haldokló betegek között. Munkája során észrevételt tett, miszerint a fájdalom az, ami a legjobban megnehezíti és megbélyegzi a végstádiumú betegek halála előtti időt. Munkája alatt megfogalmazta a totális fájdalom fogalmát, melynek lényege a következő volt: a fájdalom szomatikus, pszichés, szociális, kognitív és spirituális elemei, ezen ismeretek használata a mindennapi fájdalomcsillapításban. A WHO 1990-es ajánlása alapján három stratégiai feladat volt javasolt az országok egészségügyi kormányzatai számára, melyek a következők: 1. A törvényi szabályozás megteremtése, 2. Speciális képzési rendszer megteremtése, 45

50 3. Az alapvető fájdalomcsillapítók és ezen belül a per os szedhető morfium hozzáférhetőségének biztosítása os becslések szerint a világon megközelítőleg 100 országban 8000 hospice/palliatív szolgálat működött. A különböző országok más és más szervezeti formát preferáltak, mint például Amerikában a hospitalizáció elkerülése végett az otthoni szakápolás terjedt el, addig Kanadában a kórházi osztályként funkcionáló hospice ellátás terjedt el (Hegedűs 2006). Barcelonai Deklaráció a palliatív gondozásról A Barcelonai Deklaráció ( ) alapjait az jelentette, hogy a világon évente megközelítőleg 52 millió ember hal meg. Milliónyira tehető azok száma, akik olyan betegségekben szenvednek, amely az élet megrövidülésével jár. Hozzávetőleg 10 főből 1 rák következtében hal meg, akik közül 100-ból 70 az előrehaladott rákos betegségben iszonyú fájdalmakat él meg. Míg a fejlett országokban törekednek az életvégi fájdalmat és állapotot enyhíteni, addig a fejlődő országok ennek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Mindazonáltal emberi létünk alapvető szükséglete a fájdalommentesség életünk végén is. Az elmúlt években nagyfokú fejlődés indult az életvégi helyzet enyhítése felé. A halál és a haldoklás egyre jobban beépül a köztudatba. Az emberek, a laikusoktól a szakszemélyzetig team munkában próbálnak meg azért dolgozni, hogy egy jól működő, fejlett rendszert hozzanak létre az élet végi szenvedés enyhítésére. A Barcelonai Deklaráció kimondja, hogy a palliatív ellátásnak integrálódnia kell az egészségügybe a WHO ajánlásainak megfelelően. Az ellátást mindenki számára elérhetővé kellene tenni, nemzetiségtől és szociális helyzettől függetlenül. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy az terminális állapotban lévő rákos betegek ellátása mellett gondolni kell más, krónikus betegségben szenvedő betegek ellátására hasonló séma alapján, mint a rákos betegeknél. Fontos, hogy a kormányok jól megfogalmazott, érthető ajánlásokat adjanak közre. Az ellátáshoz megfelelő részlegeket/osztályokat alapítsanak, megfelelő szakembereket képezzenek, hozzáférhetővé tegyék a szükséges gyógyszereket és megfelelő rendszerességgel mérjék fel a szükségességét a palliatív ellátásnak, mielőtt bármily részleget létrehoznának. A családok és a nem szakavatottak jelenléte is fontos az ellátó rendszerben a hatékony palliatív ellátás biztosítása érdekében. A Deklaráció értelmében a palliatív ellátást a kormánypolitikának meg kell ismertetni a társadalommal és meg kell könnyíteni az ellátás megszervezését és működtetését (Hegedűs 1998). 46

51 A magyarországi hospice ellátás kialakulása Az egyes országokban, így Magyarországon is a brit minta alapján jöttek létre a hospice hálózatok. Az első kezdeményezés, miszerint Magyarországon hospice mozgalom létrejöjjön, dr. Polcz Alaine tanatológus és pszichológus nevéhez fűződik, aki április 29-én hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt. Mivel munkája nem nyert támogatást, ezért sokáig egyedül küzdött, hogy a köztudatban tabuként szereplő halált, haldoklást, a meghalás körülményeit közelebb hozza az emberekhez, megalapozva a szemléletváltást. (Gyukits 1998) Magyarországon az utóbbi években fogalmazódott meg annak igénye, hogy a hospice dolgozók teljesebb értékűen munkálkodhassanak a szakmájukban, és a rendszer elterjedtebbé váljon. Az egészségügyi ellátó rendszerbe való integráció által sikerült kisebb áttörést véghezvinni a tabu és az elfogadottság között, köszönhetően a már létező Egészségügyi Törvénynek (1997.évi CLIV tv. az egészségügyről 99 ) és a házi szakápolási rendelet hatályos formájának, ami magában foglalja a hospice és palliatív ellátást is től ugrásszerűen növekedett meg a hospice-palliatív részleg és a házi gondozói csoportok létrehozásával foglalkozó szervezetek száma. A Soros Alapítvány, az önkormányzatok és a szakminisztérium többször írt ki pályázatot a hospice részlegek kialakítására valamint támogatására március 25-én 19 szervezet összefogásával létrejött a Magyar Hospice- Palliatív Egyesület. A hospice ellátás jogi háttere Magyarország Alkotmányában, a Polgári Törvénykönyvben szerepelnek az alapvető emberi jogok, melyek az élethez, az emberi méltósághoz, az egészséghez, az orvosi ellátáshoz, valamint a szociális biztonsághoz való jog. Az 1997.évi CLIV törvényben már szerepel a haldokló beteg gondozásáról szóló cikkely, mely megteremtette a jogi alapokat a hospice számára. Ez még sajnos nem tartalmazta a minimumfeltételeket, amikkel egy szervezetek működéséhez rendelkeznie kellene, nem beszélve arról, hogy az államtól érkező finanszírozás is ez alapján történik. (Hegedűs 2006) 2004-ben a hospice tevékenységet szabályozó jogszabályok, valamint állami fejlesztési koncepció készült, amivel megkezdődött a hospice szervezetek állami finanszírozása is. Ezzel a hospice lehetőséget kapott arra, hogy a közegészségügy részévé váljon, és egyenlő eséllyel legyen elérhető minden állampolgár számára (Turcsányi és mtsai 2013). 47

52 A hospice finanszírozási rendszerek A hospice-ok jelentős része karitatív módon kezdte meg működését az állami finanszírozástól függetlenül. Finanszírozás szempontjából a palliatív ellátás költsége kb. 50%- al kevesebb, mint egy aktív kórházi osztály költsége, viszont alacsony ágyszámú hospice osztályt nem kifizetődő fenntartani. (Hegedűs 2006) A hospice/palliatív gondozási központok a következőképpen finanszírozhatóak: 1. teljes egészében az állami költségvetésből, társadalombiztosítási alapból, vagy az egészségügy más finanszírozási formáiból, 2. közösségi pénzügyi eszközökkel és a hospice szervezetek saját pénzügyi alapjaiból, 3. vegyesen az egészségügyi alapokból és önkormányzati pénzügyi eszközökkel. Magyarországon az otthoni szakápolásra és a hospice ellátásra létrejött egészségügyi vállalkozások tevékenységükre finanszírozási szerződést köthetnek a területileg illetékes Egészségbiztosítási Pénztárakkal. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok költségvetéseiről szóló évi LXXXIV. törvény rendelkezésének megfelelően az Egészségbiztosítási Alapban meghatározásra került a házi szakápolásra és hospice ellátásra felhasználható összeg, amelyet a lakosság számának arányában osztanak fel a megyék között. Ennek számítási módja a következő: Normatív vizitkeret = Lakosságszám Egy főre jutó Ft érték / Alapdíj Ft / 12 hó A hospice ellátások a lakosság részére ingyenesek, vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza azt. Az ellátást igényelni a háziorvos tudja (vagy saját vélemény alapján, vagy kórházi zárójelentés javaslatára) elrendelni, illetve a beteg közvetlen szakorvosa. (Turcsányi és mtsai 2013) A hospice ellátás jelenlegi helyzete Magyarországon A Magyar Hospice- Palliatív Egyesület által 2013-ban végzett felmérés eredményeit a 2012-es évre vonatkozóan foglaltuk össze. Manapság Magyarországon a felmérés alapján mintegy 90 betegellátó intézmény, valamint otthoni ápolási szolgálat végez hospice tevékenységet. A 2011-es év eredményeihez képest a változás csekély, mégis pozitív eredménynek számít (az előző éveket figyelembe véve növekvő tendencia tapasztalható). Jelenleg a 2012-es adatok szerint 11 hospice fekvő részleg, 72 hospice otthoni ellátást végző csoport, 4 hospice mobil team és 3 palliatív járóbeteg ellátás működik. 48

53 A MHPE adatai szerint az előző évhez képest az intézményi hospice ellátás ágyszáma 177-ről 172-re csökkent. A hospice ellátások száma az otthonápolás fejlődésének köszönhetően mégis emelkedik. A WHO említést tesz arról, hogy 1 millió lakosra 50 palliatív ággyal kell rendelkezni. Magyarország lakossága 2011-ben fő volt. Ez alapján, és a WHO adatai alapján hazánk lakosaira megközelítőleg 500 palliatív ágynak kellene jutnia. Emellett elmondható, hogy a kórházak sajnos még mindig nem érdekeltek a hospice-ok létrehozásában, mivel plusz költségnek és tehernek tekintik azt ben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 780 millió forintot osztott fel a megyében működő szervezetek számára a lakosság megoszlása alapján. A fenti adatokból jól látszik, hogy míg a hospice-ok száma emelkedik, addig az ellátó személyzet száma csökken. Ennek következtében az egy főre (egy hospice team tagra) jutó terhelés növekszik. Az eddigi trendek és gazdasági viszonyok alapján további létszámcsökkenésre számíthatunk. Az MHPE forrásait figyelembe véve látszik, hogy az OEP a kiadások %-át fedezte, így a többi költség fedezésére szükség volt külső források, támogatások felkeresése. ( A 2013-as felmérés alapján a hospice szervezetek legfőbb nehézségei a következőek voltak: - anyagi nehézségek - források hiánya - a betegek későn kerülnek a hospice-ba - bizonytalanság - szakemberhiány - hátrányos helyzetű családok - szemléletmódbeli gondok - problémák az OEP-el és a MEP-el - együttműködés hiánya a háziorvosok részéről és tájékozatlanság. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hospice ellátás helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakossága a 2012-es adatok szerint fő volt, ami 10 évvel ezelőtti népszámláláshoz képest majdnem 7%-os csökkenést jelent. A megye lélekszámának jelentős részét az aktív korosztály adja. (15-64 év) A születéskor várható átlagos élettartam 2002 és 2012 között férfiaknál 4 évvel, nőknél 2 évvel emelkedett. De a férfiak várható élettartama így is 1,2 évvel le van maradva az országos átlagtól. A lakosság egészségügyi állapota messze nem megfelelő ahhoz a szinthez, ami az ország gazdasági szintjéhez képest lehetséges volna. 49

54 (1) A földrajzi elhelyezkedés, a település szerkezetek, a források, mint ivóvíz, termények alapvetően meghatározói a megye egészségügyi állapotának. A megyeszékhelyen és a nagyobb városokban a fejlettségnek köszönhetően is kedvezőbbek az egészségügyi állapot mutatói, mint a kisebb településeken. (Tájékoztató - Sz-Sz-B megye lakosságának egészségügyi helyzetéről; 2013.április). A megyében az országos átlagnál jóval magasabb a dohányzás és az alkoholfogyasztás következtében kialakult egészség károsodás, daganatos megbetegedés (1. ábra, 2. ábra). 1. ábra Daganatok okozta halálozás Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, férfiak ábra Daganatok okozta halálozás Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, nők 2010 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg is működnek hospice szolgáltatók, melyek a következőek ( 50

55 Dr. Bencze és Társa Eü. Kft. (Szarvas), Felsőszabolcsi Betegápoló Kft. (Kisvárda), Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ által a kutatás időszakában, ezt követően - Alapellátási Igazgatóság által (Nyíregyháza), Péter Andrásné Dr. (Szamossályi). Az ellátási formák lényege, hogy az egészségügyi szolgáltatást a beteg az otthonában kapja meg, így nem szükséges a rendelőintézetet felkeresnie április 1-jétől az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság feladatkörébe tartozik az otthoni szakápolás és hospice ellátás szolgáltatása Nyíregyházán is. Az átszervezésre azért történik, mert az otthoni hospice szolgáltatás alapellátási tevékenység. Az otthoni szakápolás lényege, hogy a biztosítottat otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló keresi fel. A kutatás bemutatása A kutatás során két célcsoportot jelöltünk ki: lakosság és háziorvosok. A kutatási területet a lakosság esetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére korlátozódott, míg a háziorvosoknál Nyíregyházára és vonzáskörzetére terjedt ki. A kutatás a következő két pontot célozta meg: 1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosság esetében a hospice ellátással kapcsolatos ismeretek, igények, lehetőségek felmérése. 2. A Nyíregyháza vonzáskörzetében praktizáló háziorvosok esetében a hospice ellátással kapcsolatos ismeretek, igények, lehetőségek felmérése. A kutatás során alkalmazott módszerek és a mintavételezési eljárás bemutatása A kutatás során a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hospice feltáró-értékelő vizsgálatát végeztük. Ehhez a kvantitatív (számszerű) kutatási módszerek közül az írásbeli megkérdezés kérdőíves megvalósítását választottuk. A vizsgálat egy jól meghatározott rövid időszakra terjedt ki az idő dimenzió mentén, azaz keresztmetszeti kutatások körébe tartozott (Ujváriné 2011). A kutatás során önkitöltő kérdőíves információszerzés módszerét alkalmaztuk, azért mert a módszer segítségével nagy mennyiségű információhoz lehet jutni rövid idő alatt, és ha jól megválasztott a kérdőív típusa, akkor eredményeinek kiértékelése is egyszerűsödik. 51

56 A kérdőíves felmérés során a vegyes típusú kérdőívet alkalmaztunk (nyílt és zárt típusú kérdéseket is feltettem). Erre azért volt szükség, mert a kérdőív hátránya, hogy csak a feltett kérdésekre érkeznek válaszok, új gondolatok nem jelennek meg, ezért ahol szükségesnek éreztem, nyílt kérdéseket tettem fel. A feladat megoldásához a véletlenszerű kiválasztás mintavételi módszerét alkalmaztuk, melynek keretében 120 lakossági és 20 háziorvosi kérdőív került kiosztásra. A kutatás során kapott eredményeket az Microsoft Excel program segítségével dolgoztuk fel, amely tartalmazott rendezési, összegezési, szűrési és értékelési feladatokat is. A kutatás helye és ideje A kérdőívek kiosztása széles körre kiterjedt, így a mintavétel ideje 2014.januártól február hónap közepéig tartott. A lakosságot megszólító kérdőív kiosztása Szabolcs-Szatmár- Bereg megyeszerte történt, míg a háziorvosokat megszólító kérdőív Nyíregyháza és vonzáskörzetében került kiosztásra. A lakossági kérdőív kérdéseinek kiértékelése A lakossági kérdőívből 120 db-ot osztottunk ki, melyből 116 érkezett vissza. A lakossági kérdőív a felnőtt (18 éves kor feletti) lakosság részére készült. A 18 év feletti válaszadókat életkor szerint 7 kategóriára osztottuk. A legtöbb válaszadó a év közötti korosztályba tartozott. A válaszadók 63 %-a (116/72 fő) nő, 37 %-a (116/44 fő) férfi volt. A megkérdezettek csaknem 37 %-a (116/43 fő) rendelkezett érettségivel vagy OKJ-val, míg 40%-uk (116/47 fő) főiskolai/egyetemi végzettséggel. A válaszadók nagy többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megyeszékhelyén lakik, 30 %-uk (116/35 fő) a megyén belüli kisebb településről származik. A lakóhely szerinti eloszlás jelen esetben részben közelíti a népsűrűséget is (amely a megyeszékhely környezetében a legnagyobb. A lakossági kérdőív általános témafelvezető kérdései, amelyek a hospice kérdéseket bevezették, a következő eredményekkel zárultak: Magyarországon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosság nagy többsége úgy gondolja, hogy jól ismeri a vezető halálokokat (válaszadók 68 %-a, 116/79 fő). Két kérdéssel később a 7. kérdéssel egy kontrollkérdéssel visszatértem erre a témára, melynek eredményeképpen kiderült, hogy a többség a szív és érrendszeri megbetegedéseket tartja Magyarországon vezető haláloknak. Megemlítendő, hogy az alkoholizmus következtében 52

57 kialakult betegségek miatti halálozásokat a válaszadók egyáltalán nem tekintik vezető haláloknak Magyarországon. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosság a daganatos megbetegedések gyógyulási arányárát se túl alacsonynak, se túl magasnak nem ítéli. A válaszadók többsége szerint a daganatos betegek %-a gyógyul meg. Pontosabban a válaszadók 36 %-a (116/42 fő) véli úgy, hogy a daganatos betegek 35 %-a meggyógyul (a betegség korai stádiumban való felismerése esetén). Ezt a megkérdezettek helyesen ítélték meg. A megkérdezettek 58%-a (116/68 fő) ritkán keresi fel a háziorvosát, annak ellenére, hogy a válaszok alapján a legtöbben az egészségüket tartják az első helyen, azt követi a család, az anyagi jólét, majd a munka. A lakossági kérdőív hospice ellátásra vonatkozó kérdései a következő eredményekkel zárultak: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosok jól ismerik a hospice definícióját. Ez arra enged következtetni, hogy valószínűleg már hallottak valamilyen kommunikációs csatornán keresztül a hospice-ról, vagy ők, esetleg ismeretségi körük már került olyan helyzetbe, hogy igénybe is szándékozott venni, vagy esetleg már igénybe is vette a hospice ellátást. A válaszadók 67 %-a (116/ 78 fő) nem tudott arról, hogy a hospice ellátás ingyenes. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lakosság a hospice fogalmát jól ismeri, ugyanakkor ehhez képest kevesen tudják azt, hogy az ellátást ingyenesen igénybe vehetik (az OEP támogatás miatt). Hasonlóan a finanszírozáshoz, a lakosság arról sem tud, hogy milyen módon (háziorvos vagy kórházi kezelőorvos írhatja fel) lehet igénybe venni a hospice szolgáltatást. A hospice fogalmának ismeretén túl a válaszadók több mint fele (58 %-a, 116/67 fő) tud a lakóhelyén lévő hospice ellátásról. Az eddig ismertetett hospice témájú kérdések eredményeit összefoglalva azt a következtetés vonom le, hogy a válaszadók többsége tud a hospice fogalmáról és az intézmények létezéséről, azonban a szolgáltatás igénybevételéről és finanszírozás módjáról nem megfelelő ismeretekkel rendelkezik. Annak ellenére, hogy hospice ismeretiek nem teljesek és világosak, a lakosok véleménye szerint egyértelműen szükség volna ilyen jellegű intézmények létrehozására, ezt a válaszadók 93 %-a (116/108 fő) megerősítette. Ehhez kapcsolódik a hospice ellátási forma minőségi környezetben való elhelyezésének kérdése is. A lakosság úgy véli, hogy erre a legalkalmasabb egy erdős, csendes terület volna (63 %, 116/73 fő), de előnyben részesítették a kórházhoz közeli helyeket is (27 %, 116/31 fő). 53

58 A haldokló betegek és hozzátartozóik felvilágosítását végző személy kilétével kapcsolatos kérdések esetében is egyértelmű válaszok születtek. A lakosság több mint fele szerint (57 %, 116/66 fő) a betegek tájékoztatása háziorvosi/asszisztensi hatáskörbe kell, hogy tartozzon. Hasonlóan alakult a hozzátartozók tájékoztatásával kapcsolatban feltett kérdés is (71 %, 116/82 fő). Mindkét kérdés esetében a háziorvosok után a lakosság a közeli bizalmasokra bízná ezt a feladatot. A megkérdezett lakosság a hospice ellátással kapcsolatos információkat elsősorban a háziorvosától várná (48 %, 116/97 fő), ezen kívül hasonló arányban, de az internetre és a prospektusokra is számítanának. Érdekesség, hogy a mai felgyorsult világban nem az internet került az első helyre. Látható módon, többek között ezen a területen is az emberek közötti személyes interakcióval kell számolni és a társadalmi szokásoknak megfelelően, ahol szükséges azt kell alkalmazni. A megkérdezett lakosság többsége nem tud arról, hogy a hospice ellátás ingyenes, mégis nagy részük anyagi lehetőségéhez képest támogatná ezt az ellátási formát (78 %, 116/90 fő). A lakossági kérdőív utolsó kérdése a lakosság halálfogalmára vonatkozott. Mivel ennél a kérdésnél nem előre meghatározott válaszokat adtam meg, egy különleges feldolgozási módszert választottam, azért, hogy feltérképezhessem a válaszadók halálképét. A módszer lényege az volt, hogy a válaszok között előre definiált fogalmak előfordulási számát határoztam meg (szűréssel), majd ezek alapján vontam le a következtetéseimet. A válaszok feldolgozásakor arra számítottunk, hogy az élet és lét szavak nagy gyakorisággal fognak előfordulni a válaszok között. Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy milyen kontextusban. A földi élet, és az élet vége szókapcsolatok gyakorisága nagy volt, az élet és halál együtt, illetve az élet befejezése ritkán szerepelt a válaszok között. A valami új/új lét kezdete, átlépés, út vagy utazás szókapcsolatok ritkán fordultak elő. Az örök élet és megváltás kifejezések kifejezetten vallási eredetűek, és arányaiban ezek is kevés alkalommal fordultak elő. Ez összefüggésbe hozható azzal is (erősen korrelál), hogy a betegek és hozzátartozók felvilágosítását a megkérdezett lakosság elsősorban nem egyházi személyektől várta. Az eddig bemutatott szavak és szókapcsolatok alapvetően a halálfogalom pozitív megközelítését támasztották alá. Ezekkel szemben a halál negatív értelmű megközelítése is legalább annyira erősen megmutatkozott. Ezt támasztja alá, hogy a vég, halál, elmúlás, megszűnés, félelem és fájdalom szavak hasonló arányban fordultak elő a válaszok a között. 54

59 A háziorvosi kérdőív kérdéseinek kiértékelése A háziorvosok részére 20 db kérdőívet osztottam ki, melyből 15 db került kitöltésre. A megkérdezett háziorvosok véleménye szerint a terminális betegellátásra a legalkalmasabb hely a beteg otthona, ezt a megkérdezettek 65 %-a állította. A háziorvosok szerint a terminális állapotú betegek ellátása nem a kórházak feladata, hiszen ezt az alternatívát senki nem választotta. Viszont csak 18 %-uk tudta megnevezni az egyéb kategória alatt azt, hogy milyen intézmény hivatott az ilyen jellegű betegellátására (általában hospice ellátással kapcsolatos intézményeket jelölték). Annak ellenére, hogy a háziorvosok a terminális állapotú betegek ellátására a betegek otthonát választották, azt a tapasztalatuk, hogy a betegek hozzátartozói általában nem képesek a megfelelő ellátást biztosítani ilyen tekintetben. A háziorvosi kérdőív hospice ellátásra vonatkozó kérdései, a következő eredményekkel zárultak: A háziorvosok esetében két kérdés vonatkozott a hospice ellátás fogalmának ismeretére. Az eredmények alapján megállapítható, hogy minden megkérdezett háziorvos rendelkezik ismeretekkel a hospice ellátás lényegéről. A háziorvosok 44 % (15/7 fő) szerint a hospice olyan intézményt jelent, ahol a terminális állapotú betegek számára nyújtanak megfelelő ellátást, 25 %-uk (15/4 fő) szerint a betegek team munkában történő ellátásáról van szó, és szintén 25 %-uk (15/4 fő) állítja, hogy a betegek otthonában lévő szakképzett ellátás fedi le kellően a hospice fogalmát. Mindegyik állítás igaz a hospice ellátásra, de leginkább a legelső fedi le azt. A háziorvosok döntő többsége szerint (80 %, 15/12 fő) létezik otthoni hospice ellátás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Állításuk helytálló. A megkérdezett háziorvosok 87 %-a (15/13 fő) véleménye szerint a körzetükben hospice ellátásra jogosult betegek 0-5%-os arányban vannak jelen. Tapasztalatuk szerint a körzetükben hospice ellátást nagyon kevesen vették igénybe, de a többség véleménye szerint (53 %, 15/8 fő) ez az arány várhatóan növekedni fog az elkövetkezendő években. A háziorvosok 67 %-a (15/10 fő) venne részt hospice témájú továbbképzéseken, illetve konferenciákon. A hospice ellátás fejlesztésével kapcsolatban a háziorvosok összefoglalva a következőképpen vélekednek: több szolgáltató, ill. helyi szolgáltatók kellenének jobb marketinggel a betegek felé, és minőségi szolgáltatással, 55

60 kellő információ adás, tájékoztatás, továbbképző előadások, az ellátás elkezdésének könnyítése, az adminisztratív munka csökkentése, a hospice ellátási forma intézményesítése: - megyei hospice szolgálat kialakítása, - hospice házak létrehozásával, - szakellátó telepítés, - idősek napközi otthona, - hospice osztály vagy esetleg kórházrész megszervezése. A háziorvosok véleménye jól tükrözi a hospice ellátás jelenlegi helyzetét Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. Pontosan rávilágítanak a leginkább hiányzó elemekre (információ szolgáltatás, ellátás elérhetőségének könnyítése) és csaknem minden hospice ellátási formát felsorolnak alkalmazható alternatívaként (mindegyiket különböző háziorvos adta meg). Következtetések és javaslatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (és országos szinten is) a hospice ellátás fejlődésének alapproblémája a hazai társadalom terminális állapotú betegekkel kapcsolatos viszonya. Ennek változtatásához társadalmi szintű szemléletformálásra van szükség, melyet nem lehet más úton elérni, mint a témával kapcsolatos nyílt kommunikációval, a köztudatba való beépítéssel. Jelenleg a problémát az jeleneti, hogy a hospice szolgáltatásról kevés információ jut el a köztudatba, de még inkább a rossz információs csatorna vagy a helytelenül megválasztott célközönség a jellemző. A lakosság tájékoztatására tehát változatos információforrások (pl. internet, televízió, rádió, újság, plakát, prospektus stb.) szükségesek. Gondolni kell arra is, hogy a hospice ellátásra szorultak egy része egyedülálló és kora, állapota, stb. miatt képtelen ezekhez az információs csatornákhoz hozzáférni. Figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos kor után (általában nyugdíjas kor) az emberek már nem bíznak meg ezekben a csatornákban, számukra személyes tájékoztatást kell biztosítani. Ennek az információforrásnak a középpontjában állnak a háziorvosok és asszisztenseik (jelenleg ápolók, a közeljövőben diplomás ápolók). A háziorvos az a személy, akin keresztül az ellátást el lehet érni, így elengedhetetlen, hogy alapos ismeretekkel rendelkezzen a témáról. A kutatásunk alapján szükségesnek tartjuk a háziorvosok támogatását szakfolyóiratokkal, konferenciákkal és továbbképzésekkel. 56

61 A háziorvosok környezetében egyre nagyobb arányban megjelenhetnek a frissen képzett BSc ápolók (diplomás ápolók is). Számukra a legmegfelelőbb fórum az információszerzésre a képzés/továbbképzés és a konferenciák lehetősége. Ahhoz, hogy társadalmi szintű változásokat lehessen elérni, először a háziorvosok és asszisztenseik tájékozódottságát kell növelni. Ezt a hospice ellátás ismereteivel összekötött más tudományágak (pl. pszichológia, szociológia) bevonásával kell elvégezni annak érdekében, hogy a betegeiknek a hospice ellátásról szükséges ismereteket a megfelelő módon tudják átadni. Hosszú távon érdemes lehet külön hospice tanszéki csoportot is alapítani (más egyetemek példái már ismertek), ahol szervezett tudományos munka keretében lehetőség adódna a téma nemzetközi szintű nyomon követésére, és a legújabb eszközök és módszerek bevetésére is a hazai gyakorlatban. Emellett számos publikáció és értekezés tehető közkinccsé. Egy ilyen jellegű tudományos területről szakemberek közvetlenül és hatékonyan képesek előremozdítani a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hospice intézményeket (vagy a jövőben alapításra kerülő intézményeket). Kreditpontos kötelező szakmacsoportos továbbképzés a már rendszerben lévő egészségügyi szakdolgozók számára nyújtana értékes segítséget munkavégzésük során. Ezáltal remélhetőleg szemléletük formálódna, türelmük és empátiájuk növekedne a terminális állapotú betegek felé az aktív osztályos munka terhei mellett. Érdemes volna Nyíregyházán és a megye nagyobb városaiban lakossági fórumokat megszervezni, ahol a témával kapcsolatban az érdeklődők közvetlen a szakemberektől nyernének információt erre jó példa lehet a Kelet- Magyarországi Szépkorúak Akadémiája is. Ezen kívül jó lehetőség lenne a téma továbbgondolására a karon a fekvő- és aktív betegellátó centrumok összehívása szakmai fórum keretében kerekasztal beszélgetésre, melyben a tapasztalataikat oszthatnák meg egymással, így megtalálva a legoptimálisabb ellátás megszervezésének elemeit. Hazánkban két gyermekhospice intézmény is van. Gyermekek esetében sokszor teljesen más hozzáállás és filozófia mentén kell a hospice ellátást felépíteni. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében is létjogosultsága lehet ilyen jellegű intézmény(ek) alapításának, azonban a feltételek megteremtéséhez alapos kutatómunka szükséges, beleértve az igényeket, a környezetet, a rövid és hosszú távú előrejelzéseket a megfelelő képzettségű személyek biztosíthatóságát stb. 57

62 A kutatás továbbfejlesztésének irányait részben az előző bekezdésekben kijelöltük, az ottani javaslatokon kívül a következő észrevételeket tennénk: 1. Nagyobb méretű mintán kellene elvégezni a kérdőíves vizsgálatokat, mert ezáltal növelhető az eredmények pontossága, hitelessége és hihetősége. 2. A kutatásban szereplő kérdőíveket kiegészítenénk a következő témájú kérdésekkel: a. gyógyíthatatlan betegekkel az állapotuk közlése hozzátartozók által (elmondanák-e vagy sem), b. gyermek hospice szükségessége. IRODALOMJEGYZÉK 1997.évi CLIV tv. az egészségügyről 99 (A jogszabály III. 29. hatályos állapota) Ádány R. (2011): Megelőző orvostan és népegészségtan, Medicina. Bíró E., MKTI. (2010): Méltóság mezeje program: a szemléletformálás új lehetőségei a magyarországi hospice mozgalomban. Kharón Thanatológiai Szemle. 14: Bodnárné M. Z. (2013): Otthoni szakápolás: múlt-jelen-jövő (előadásanyag). Clark D, Saunders C. (2002): Founder of the Hospice Movement. Selected letters, Oxford. Csikós Á. (2011): Az életvégi betegellátás helyzete és fejlődési lehetőségei Magyarországon, PhD értekezés. Hegedűs K. (1998): A nemzetközi hospice mozgalom. Kharón Thanatológiai Szemle, 2. évf Hegedűs K. (2000): Az emberhez méltó halál. Osiris, Budapest. Hegedűs K. (2006): A hospice ellátás elmélete, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. Hegedűs K. (2009): A palliatív ellátás alapjai. Semmelweis, Budapest. Egészségügyi Közlöny 2010.január 21. LX. évfolyam 2. szám Smith, EA, Tebbit P. (1997): Hospice and palliative care int he UK including a summary of trends Palliative Medicine 11: Gyukits Gy. (1998): a haldokló betegek hospice szellemű ellátásának szociális dimenziói Angliában. Esély 5: Hennezel M. (1997): A meghitt halál. Európa, Budapest. 11. Hoping and Preparing. Medical Writings. Annals of Internal Medicine 2003, 38:

63 Sepulveda C. et al. (2002): Palliative care: WHO global perspective. J. Pain and Symptom Management 24: (2) Tájékoztató - Szabolcs- Szatmár- Bereg megye lakosságának egészségügyi helyzetéről; 2013.április Ujváriné Siket A. (2011): Kutatásmódszertan, Felkészülést segítő diasor (előadásanyag). Internetes hivatkozások: (Magyar Hospice Alapítvány; Látogatva: ) (Magyar Hospice-Palliatív Egyesület; Látogatva: ) zsegtan/ch03s05.html (Megelőző orvostan és népegészségtan; Látogatva: ) (A terminális állapotú betegek ellátásának újabb lehetőségei; Látogatva: ) (A gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Hospice Osztályáról; Látogatva: ) (Tábitha gyermek hospice ház; Látogatva: ) (A gyermekhospice szolgáltatás bevezetése Magyarországon a Szemem Fénye Alapítvány, Dóri Ház, Pécs; Látogatva: ) (Erzsébet Hospice Otthon és Alapítvány; Látogatva: ) (Az otthoni hospice ellátás magyarországi helyzete, Egészségügy és haladás; Látogatva: ) (Minőségirányítási rendszerek; Látogatva: ) (Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye taglista; Látogatva: ) (Otthoni szakápolás; Látogatva: ) (Minden második ember rákos beteg lesz 2020-ig; Látogatva: ) Póliscsák Bernadett BSc ápoló [email protected] Ujváriné Dr. Siket Adrienn főiskolai docens Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 59

64 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN A MENEDZSMENTTUDOMÁNY VÁLASZA AZ ÖREGEDŐ TÁRSADALOM KIHÍVÁSAIRA Dr. Móré Mariann Összefoglalás Az öregedő társadalom új kihívások elé állítja a tudomány egyes területeit. Ezek a tudományterületek egyelőre csak elvétve kapcsolódnak egymáshoz, talán a generációmenedzsment és a gerontoedukáció kapcsolódik össze leginkább. A munka világában megjelenő széles generációs spektrum új feladatok elé állítja a munkahelyeket: intergenerációs problémamegoldás, idősek munkavégzési képessége. A tanulmány bemutatja azokat az új kutatásokat, amelyek igyekeznek feltárni a problémákat, hogy azokra válaszolhasson a menedzsmenttudomány. A generációmenedzsment az egészségpolitika és a személyzeti politika összhangja, a munkahelyek reagálása az egyre idősebb generációk jelenlétére. A generációmenedzsment fő célja, hogy a különböző generációk kompetenciáit a szervezet érdekében a lehető legjobban felhasználja. Summary The answers of the management science for the issues of ageing society The aging society maintains certain areas of science presents new challenges. These fields have only rarely linked, perhaps the generation and management of linked gerontoeducation most. Generation wide spectrum appears in the working world poses new challenges jobs: intergenerational problem solving, ability to work the elderly. The study presents new research that seek to uncover the problems that can respond to those in management science. The generation is consistency of health policy and management personnel policy, jobs grew 60

65 older generations response to the present. The main purpose of the generation management that competence of different generations in order to make the best use of the organism. Bevezetés Az Európai Unió tagállamainak egységes jellemzője az elöregedés, a növekvő élettartam, ami azt jelenti, hogy miközben egyre kevesebben születnek az alatt egyre tovább élnek az egymást követő generációk ben az EU 27 tagállamára vetítve a 65 évnél idősebb népesség aránya 17,4% volt, a becslések szerint 2050-re ezekben az országokban 28,8% lesz ennek a korosztálynak az aránya (Spéder 2011). Az idős népességen belül a legidősebbek aránya növekszik jobban. A teljes korosztály aránya 2050-re 1,7-szeresére nő az előrejelzések alapján, ugyanakkor a 80 évnél idősebbek száma 2,5 szeresére nő, minden tízedik lakos ebből a korcsoportból kerül ki. A magyar populáción belül 16,6% volt 2010-ben a 65 évnél idősebbek aránya, 2050-re az időskori függőségi ráta 22,6-ról 48,3 nő (Monostori 2009). A korosztályi eltolódás kezelése fontos társadalompolitikai kérdéseket vet fel, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű terület a munka világa. A generációk munkaerő-piaci pályafutásának megnövelése egyéni és társadalmi érdek, s ehhez komoly egészségmegőrző projektek kell, hogy kötődjenek. Az egyéni jólét elengedhetetlen feltétele a megfelelő nyugdíjalap megteremtése, amely a felosztó-kirovó rendszerek miatt biztosítja a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát. A nyugdíjkiadások az EU tagállamokban 2008-ban a GDP 11,7%-át jelentették, ami az előrejelzések szerint 2050-re 12,5%-ra emelkedik, ez a megnövelt nyugdíjkorhatár miatt nem követi a demográfiai öregedést. Magyarországon az előrejelzések szerint az európai átlagnál erőteljesebb a növekedés a vizsgált időszakban: 10,9%-ról 12,3 %-ra nő az arány (Monostori 2009). A problémakezelés eszközei között szerepelhet a foglalkoztatottság szintjének növelése, a nyugdíjjogosultság tényezőinek változtatása, illetve a nyugdíjak összegének csökkentése. A nyugdíjkorhatár emelése 1997 óta folyamatosnak tekinthető, ma a nők és a férfiak egységesen 65 évesen mehetnek nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár emelése, és egyéb gazdasági-társadalmi folyamatok hatásai megmutatkoznak a foglalkoztatottak számának korcsoportonkénti alakulásában. Az 1. ábra 1998 és 2014 között mutatja be a változásokat. Az adatokból kitűnik, hogy a csökkenő lélekszám ellenére a foglalkoztatottak száma növekedett a vizsgált 17 év alatt, fővel több dolgozik. A növekedés a különböző korcsoportok között nem érvényesül, a fiatalabbak (különösen 30 éves korig) kevésbé foglalkoztatottak, a jelentős növekedés az 50 és 65 év közötti korosztály esetében figyelhető meg. Az évesek között összességében fővel több dolgozik 2014-ben, mint 61

66 1998-ban, ez szinte azonos teljes növekedéssel. Létszámában nem jelentős, de arányában hangsúlyos a 65 éven felüliek foglalkoztatási mutatója, fővel több dolgozik 2014-ben, mint 1998-ban. Vannak ágazatok, mint pl. az egészségügy, ahol az idősebb generáció tagjai nélkül az ellátás is veszélybe kerülne. Az egészségügyi szakdolgozók esetében már 20% az 50 év felettiek aránya, de a következő éves korcsoport csak 12%os arányt képvisel a foglalkoztatottak között, ezért csak minden második ápoló utánpótlása biztosított (Vízvári- Gyetvai 2010). 1. ábra: Foglalkoztatottak száma korcsoportonként (ezer fő) Forrás: Statisztikai Tükör (2013) Generációs konfliktusok a munkahelyen A statisztikai adatok arra mutatnak rá, hogy olyan mértékben növekszik az idősebb munkavállalók száma, hogy az már komoly kihívások elé állítja a munkahelyeket. Megnövekszik a munkahelyi kollektíva tagjai közötti korkülönbség, új típusú generációs konfliktusok jöhetnek létre. Kozák (2011) vizsgálata arra mutatott rá, milyen attitűdök jellemzik az egyes korcsoportokat. Az 1. táblázat adatai szerint minden mutatóban eltérés figyelhető meg a különböző korcsoportok között, amelyek a folyamatos konfliktus forrásai lehetnek. A kapcsolatok kiépítésétől, fenntartásától a középkorúak csoportja tartja leginkább távol magát, törekszik az egyensúlyra, szkeptikus. Az idősebb generáció tagjai között megfigyelhető egyfajta megújulásra való törekvés. Optimisták, nyitottak a kommunikációra, s még képesek új lendületre a munkában. Úgy tűnik, ez a generáció könnyebben talál utat a fiatalokhoz, mint a középkorosztály. 62

67 1. táblázat: A különböző korcsoportokat jellemző attitűdök A 48 és 65 év közötti korcsoport A 30 és 47 év közötti korcsoport A 18 és 29 év közötti korcsoport Szemléletmód Optimista Szkeptikus Reményteljes Munkamorál Hajtós Egyensúlyra törekvő Elszánt Hatalom Szereti/Gyűlöli Érdektelen Tiszteli Vezetés Megegyezésre törekszik A szakértelmet tiszteli Közös vezetésre törekszik Kapcsolatok Személyes öröme Vonakodik Figyelembe veszi Kommunikáció Vezetékes telefon Bármikor hívható Mobiltelefon Csak munkaidőben hívható Internet, , Mobiltelefon Forrás: Kozák (2011) 51.p Ezek a különbségek, az eltérő attitűdök generációs konfliktushoz vezetnek, amely csökkentheti a vállalat teljesítményét. Kiéleződik a feszültség az átszervezések és leépítések idején, mert a generációk versengenek egymással az egyre kevesebb munkahelyért. A legfiatalabb generáció tagjainak kutatói közül Kim és tsa.(2009) kimutatták, hogy ennek a generációnak munkavállalói szerepkonfliktusa negatívan befolyásolja a munkahelyi teljesítményt és elégedettséget, míg a menedzseri támogatás pozitív hatással van a szervezeti változókra. Krajcsák (2014) vizsgálata arra mutatott rá, hogy a fiatal munkavállalók elkötelezettségi profiljában az affektív és a szakmai elkötelezettség mértéke megelőz minden más egyéb faktort. Juhász és Terjék (2014) elvárási tényezőket vizsgáló kutatásukban arra az eredményre jutottak, hogy a fiatal munkavállalók számára a vezető személye és a munkaidő beosztása a legfontosabb tényezők, s ezek megelőzik a szakmai kihívásokat. Magyar munkavállalók különböző generációi közötti kapcsolatra vonatkozó adat található a Kelly Services, a világ egyik vezető munkaerő közvetítő és tanácsadó cégének felmérésében (e-cím4). A Kelly Global Workplace Index dolgozó véleményét gyűjtötte össze 34 országban, köztük magyar munkavállalóét is. A felmérés tanúsága szerint a generációs különbségek súrlódásokat okozhatnak a munkavállalók között, amelyet a menedzsmentnek kezelni kell. A képzésekkel 63

68 összefüggésben a éves korosztály tagjait foglalkoztatja leginkább a munkaadók által biztosított képzés színvonala, mert szerintük az nem biztosít számukra új tudást, ismeretet. Prémium esetén az idősebbek a pénzbeli elismerést választják. Leginkább ez a korosztály érti a generációk közötti különbségeket. A éves generáció tagjainak 87%-a véli úgy, hogy 5 éven belül jelentős új ismeretre lesz szüksége, ha a munkahelyi kihívásoknak meg akar felelni, s szerintük a képzések biztosítása a munkaadó és munkavállaló közös felelőssége. A legfiatalabb éves korosztály tagjai kapják a legtöbb támogatást a vállalatok HR csoportjától céljaik eléréséhez. Ez a generáció támogatja legkevésbé a különböző generációkhoz tartozó munkavállalók együttes foglakoztatását, nem hisznek abban, hogy ez javítaná a produktivitást a munkahelyen. A legfiatalabbak prémium esetén extra szabadnapot, vagy képzési lehetőséget választanának. A válaszolók több mint fele számolt be arról, hogy munkahelyén már találkozott generációk közötti konfliktussal. A többség elismeri, hogy az életkorhoz kötődő különbségek hatással vannak az emberek viselkedésére a munkahelyen is. A megkérdezettek 59%-a nyilatkozott úgy, ha a másik generáció tagjával tárgyal, akkor stílusát igyekszik a partner korának megfelelően megválasztani. Korosztálytól függetlenül a férfiakat a nőknél jobban foglalkoztatja, hogy a munkaadótól nem kapják meg a megfelelő képzést ahhoz, hogy az iparági változásokkal lépést tudjanak tartani. A korszerű kommunikációs eszközök használata a számítógép, az internet a fiatalabb generáció tagjainak természetes jelenség, hétköznapi életük része, ezért alkalmazásuk a munkahelyen számukra semmilyen problémát nem jelentett. Ez a tudás (pontosabban képesség), a digitális kultúra megjelenésekor erősebb pozíciót biztosított a munka világában. A munkaadók elvárásainak rangsorában előbbre került az informatikai tudás, mint a munkatapasztalat, ezért fiatalok kerültek hamar vezető pozíciókba. Az idősebb generáció tagjai nehezen alkalmazkodtak az információtechnika gyors fejlődéséhez, lemaradtak. A munkahelyeken már nem érvényesült az a gyakorlat, amely a munkában eltöltött hosszú éveket egy magasabb munkahelyi státusszal honorálta, a generációk együttműködése sok feszültség forrása lett. A folyamat az ezredfordulóra lassult le, a generációk közötti informatikai tudáskülönbség lassan eltűnt a munkahelyeken. Ennek hátterében természetesen az a munkahelyi tanulás is áll, amelynek több éven keresztül kiemelt célpontja volt a számítógépes ismeretek átadása. A generációk közötti együttműködést természetesen ezután is meghatározza az információtechnológiai tudáskülönbség, a kommunikációs nehézségek. 64

69 Intergenerációs tanulás A generációk közötti eltérő vélemények létezése a felmérés szerint minden államban meglévő jelenség, de nagyban függ a társadalmi és gazdasági körülményektől. Almeida (2009) véleménye az, hogy a demográfiai átalakulásra, a gazdasági és jóléti minták változására, a tudás alapú társadalom felé való eltolódásra egyaránt válasz lehet az intergenerációs tanulás szerepének felértékelése, gyakorlatának kidolgozása. A generációk közötti tanulás hozzá tud járulni a különbségek kiegyenlítéséhez, hozzájárulhat az egyéni kompetencia fejlesztéséhez, a befogadóbb társadalom kialakításához. Az Eurobarometer 2008-as vizsgálatára utalva a szerző kiemeli, hogy az EU állampolgárainak 85%-a támogatja az intergenerációs tanulási programok indítását. A munkahelyen megvalósuló intergenerációs tanulás kiemelt fontosságát jelzi, hogy az Európai Unió egy önálló projektet hozott létre, amely korosztályokon átívelő módon keresi a választ a foglalkoztathatóság támogatására: Intergenerational Learning in Organizations (IGLOO). A 2008-ban indított projekt arra a kérdésre keresi a választ, hogyan kerülhető el az európai munkaerőpiac további feldarabolódása, és hogyan hozható létre egyensúly a különböző generációk között. A program alapgondolata szerint nagy veszteséget jelent a vállalatok számára, ha a nyugdíjba vonulók hallgatólagos tudása elvész és nem adják át szakértelmüket, szaktudásukat a fiatal generáció tagjainak. Ugyanakkor a jelen problémájaként azonosítják azt a jelenséget, amely szerint a fiatalabb dolgozók csak ritkán adják át korszerű információtechnológiai ismereteiket az idősebbeknek. A program célja, hogy tudatosítsa a fiatalok és idősek közötti tudáscsere, az intergenerációs tanulás fontosságát. Az IGLOO (e-cím 1) jelentése szerint a különböző generációk eltérő értékprioritásokat mutatnak. Az idősebb munkavállalók nagy tapasztalattal rendelkeznek, munka orientáltak, a stabil foglalkoztatást preferálják. A fiatalok vállalkozó szemléletűek, technológiai írástudók, egyre mobilabbak és kisebb szervezeti elkötelezettséget mutatnak, céljuk az önmegvalósítás. A program szakértői az intergenerációs tanulás fontosságának bizonyításához kutatásokat végeztek. Vezető kereskedelmi alkalmazottak számára szervezett egyetemi képzés tagját elérő kérdőív segítségével azt mutatták ki, hogy az informális tanuláson alapuló ismeretekre (megfigyelés, kérdezés, tanácsadás) a válaszolók nagyon hatékonyan emlékeztek. A válaszolók szerint a formális tanulás kevésbé hasznosítható az álláskeresés során. vállalatok számára a gyakorlatban szerezhető tanulás jelentősége nagyobb, mint a formális úton megszerzett tudás. A vállalatokon belül az informális tanulás egyik módja lehet az intergenerációs tanulás. Az IGLOO ajánlást készített arról, milyen formái és lehetőségei vannak a generációk közötti kapcsolatoknak a szervezetekben. 65

70 A tanulóidő szakasza: az ekkor megvalósuló intergenerációs kapcsolatban azonnali visszajelzést kap egymástól a mester és a gyakornok, az eredmény társadalmilag is értékes. A kezdő munkavállaló számára egyértelművé válik a szakértelem fontossága, megtanulja értékelni a tapasztalatot, ami elősegíti a tisztelet kialakulását. Mester és tanítvány kölcsönösen segítik egymást, amikor az elért haladásról beszámolót készítenek. Párbeszédes mentorálás: olyan eszköz, amellyel a problémákat és ellentmondásokat eredményező napi gyakorlatot lehet megváltoztatni. Tulajdonképpen egy pedagógia eszköz a munkahelyen, amelyben a fiatal munkavállaló egyenlő esélyeket kap, s a közreműködők feltárhatják egyéni megérzéseiket. Konstruktív kommunikáció: a sztereotípiák feloldására szolgál, a beszélgetések nem a problémákról és igényekről szólnak, hanem arról, hogyan lehet hasznosítani a kapacitásokat, mi a közös cél, mi érhető el magunk és mások számára. A generációk közötti interakciók fejlesztése: a gazdasági szférában meglévő verseny beszivárog a munkahelyre is, ez szembenállást, bizalmatlanságot hozhat létre. A szervezetek humánerőforrás politikájukat úgy kell alakítsák, hogy demográfiailag heterogén csoportokat hoznak létre, amelyekben nagymértékű függőség alakul ki, szükségszerűvé válik a kölcsönös alkalmazkodás. Ebben a formai keretben fontos módszer a korosztályos csapatépítő tréning, az idős és fiatal munkavállaló párosítása. A tanulási hierarchiák kihívása: nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hatalmi struktúrák és a státuszbeli különbségek gátolják a felfelé irányuló és a horizontális tanulást is. A hierarchikusan magas pozíciókat betöltők kizárják önmagukat az intergenerációs tanulásból. A projekt megemlíti, hogy az Európai Bizottság már 2004-ben kitért arra, hogy a munkahelyen a kor relatív fogalom, a képességeken és kompetenciákon van a hangsúly. Amennyiben egy vállalat a szakértelemre koncentrál, úgy az életkor csak egy lesz abból a sok szempontból, amely alapján a munkavállalókat megítélik. A vállalati intergenerációs tudásmegosztás témakörével foglalkozó IGLOO projekt több országban végzett kutatásokat, amelyből a német és az olasz eredményeket mutatom be, ahol vállalatvezetőket kérdeztek a témában. Az észak-keleti régió 7 vállalata került be a kutatásba. A régió gazdaságilag alulfejlett. A megkeresett vállalatoknál az új technológiák szerves részét képezik a napi munkafolyamatnak. A kutatás eredménye szerint az idősebb munkavállalók nehezebben hoznak döntéseket, míg a fiatalok spontánok és nyitottak a kísérletezésre. Az idősek vonakodnak attól, hogy megtanulják az új technológiákat, rettegnek a tanulás erőfeszítésétől, inkább dolgoznának egy ismerős eszközzel. A menedzserek dicsérték az idősebbek munkaerkölcsét, erős minőségtudatát és hűségét. Értékesnek ítélték gazdag tudásukat, de arra 66

71 is felhívták a figyelmet, hogy mennyiségi teljesítményük nem olyan jó, mint a fiataloké. Ugyanakkor a fiatalok nincsenek tudatában a minőség fontosságának, nem mélyülnek el, a lehető leghamarabb be akarják fejezni a feladatot. Általános megoldásként a vezetők a vegyes csoportok létrehozását említették. A tudásátadás kérdéskörében a bizalmat és a kommunikációt emelték ki a válaszolók. Támogatják az informális tanulást munkaidő alatt, de hangsúlyozták a tanfolyam alapú tanulást is, amely szoros összefüggésben van a pénzeszközök rendelkezésre állásával. Olaszországban Campobasso tartományban végeztek fókuszcsoportos interjút, 45 évesnél idősebb és 30 évesnél fiatalabb munkavállalók körében. Az intergenerációs tanulás ismeretlen volt a vizsgált populációban, ugyanakkor a téma iránt fogékonyak voltak. Érdekes módon a fiatalok konstruktívabban közelítettek a generációk közötti tudásmegosztáshoz és jobban elvárnák a tapasztalatok átadását, mint az idősebbek. Az interjúk azt mutatják, hogy az ismeretátadás a bizalmon alapul a nemzedékek között. A csoportokban könnyű átadni az élményeket, a szervezeti valóság, de van hátránya is a csapatmunkának. A különböző felelősségi szintek rivalizálást eredményeznek a generációk között. Pozitív lehetőségként említették a mentori programot, amelynek során a folyamatos alkalmazkodás megkönnyíti a kommunikációt. Az Európai Bizottság által kezdeményezett EQUAL (e-cím 2) program a foglalkoztathatóság és esélyegyenlőség kérdésköre kapcsán hangsúlyozta: a hallgatólagos tudásnak sokkal nagyobb szerepének kell lennie az egyéni önértékelésben, mert ez szorosan hozzá tartozik a munkavállalói képességhez. Ezt a rejtett tudást a munkahelyen a csoportok közötti kölcsönhatás, a tapasztalatcsere tudja felszínre hozni, s ezzel megteremti az idősebb generáció tagjai számára az elismerés esélyét, a tudásátadás lehetőségét. A folyamat eredményeként növekedhet a munkahelyi elégedettség, mert az idősebb munkavállalók úgy érezhetik, komolyan veszik őket, hallgatnak rájuk. Az EQUAL külön kiemeli, hogy a vállalatoknak komoly felelőssége van a generációk közötti tanulás feltételének megteremtésekor abban, újragondolták-e az információs és kommunikációs csatornákat a munkavállak különböző generációi között. Az elemzések alapján megállapítható: a munkahelyen zajló intergenerációs tanulás csak az elmúlt néhány évben került a figyelem középpontjába. Az átlagéletkor növekedése, a nyugdíjkorhatár emelése olyan kihívás elé állítja a szervezeteket, amelyre gyors választ kell találniuk. A megoldás egyik módja az intergenerációs tanulás. Ez a tanulási forma a tudás megszerzésének olyan módját jelenti, amely az informális tanuláshoz kapcsolódik. Az informális tanulás eredményességét már több kutatás is igazolta, ezért a szervezetek biztonsággal alkalmazhatják a módszert. A generációk közötti tanulásnak két formája létezhet. Az egyik magában foglal egy hierarchikus, de jóhiszemű kapcsolatot egy tapaszalt és egy 67

72 tapasztalatlan személy között, ilyen a gyakornoki,- mentori-, tutori program. A másik magában foglalja a nemzedékek közötti tanulást, amelyben a nem hierarchikus kapcsolatban álló felek között kölcsönös információ csere, támogatás, kooperatív megoldások jönnek létre. A szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy optimalizálják a tehetséget minden korcsoportban, kiegyenlítsék a különbségeket a munkavállalók között, hogy kihasználhassák és optimalizálják a sokszínűséget. Generációmenedzsment A foglalkoztatottak korcsoportonkénti megoszlását bemutató táblázat adatainak elemzésekor utaltam arra, hogy az egyre idősebb korú munkavállalói réteg megjelenése új munkáltatói kihívásokat teremt, gazdasági következményekkel járhat. A népesség elöregedésének gazdasági hatásait elemzi Galla (2005) írása, amelyben az elöregedés jelentőségét a termelékenység szempontjaiból is vizsgálja. Az öregedés először a fizikai képességek romlásában jelentkezik, majd 50 éves kor felett a krónikus betegségek kialakulása lesz egyre gyakoribb. Az öröklött képességek romlanak gyorsabban, a tanult képességek javulhatnak is, amelynek hátterében részben a felhalmozott tapasztalati tudás áll. A teljesítményelvű megközelítés szerint a munkavállalói termelékenység romlásában szerepet játszik a munka jellege, a munkahelyi környezet és a szervezeti kultúra is. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség egyik elemzése (e-cím 3) szerint annak ellenére, hogy az egészségi állapot és a fizikai teljesítőképesség romlik, más funkciók a korral javulhat. Sikertörténet a szellemi gyarapodás, a stratégiai gondolkodás és a mérlegelési képesség javulása. A munkateljesítmény mérések arra mutatnak rá, hogy a pszichomotoros képességek gyengülését ellensúlyozza a munkatapasztalat. Fejlődnek az együttműködési készségek, bővül és ezzel jobban hasznosul a szervezet funkcionális ismerete, egyre kiterjedtebbé válik a kapcsolati háló. A tanulás nem függ a kortól, csak a tanulási folyamat változik a korral. Az időskori tanulás elfogadatása hazánkban Durkó (1968) munkásságához köthető, aki 1968-ban alkotta meg a geronto-andragógia kifejezést. A szerző a nyugdíjas korúak tanulási lehetőségeire fókuszált, de érdemes figyelembe venni, hogy ebben az időszakban a nők már 55 éves korukban elhagyták a munka világát, míg mára ez közötti életévekre tevődött át. Nyhan-Tikkanen (2006) elemzésükben azt állítják, hogy az idősebb munkavállalók lényegesen kevesebb képzést kapnak, mint más korcsoport tagjai. A tanulmány megállapítja, hogy ez nemcsak negatívan hat az érintettekre, hanem hátrányosan befolyásolja a gazdasági teljesítményt és a generációk közötti tanulást. War (1994) arra hívta fel a figyelmet hogy az 68

73 idősek iránti munkakereslet szempontjait figyelembe véve négy munkakategória különböztethető meg: - korhoz kötött (folyamatos adatfeldolgozás, fárasztó fizikai munka, monotonítás), - korral változó (képzett kétkezi munka, értékesítés, felügyelet), - korsemleges (nem nagy megterheléssel járó munkák, rutintevékenységek), - korközömbös (tudásalapú, kötetlen foglalkozások). A sokrétű probléma súlyát jelzi, hogy megjelent egy új irányzat, a generációmenedzsment a HR funkciók között. Pape-Beisheim (2010) részletesen elemzi az új szemléletmód elméleti kérdéseit. A generációmenedzsment az egészségpolitika, és a személyzeti politika különös összhangja. A munkában eltöltött időszak növekedése egészségmegőrző programok bevezetését kívánja meg, a vállalatok kénytelenek ergonómiai átalakításokat végrehajtani, a munkafolyamatokat optimalizálni. A teljesítmény-menedzsment is új kihívásokkal néz szembe, központinak tekintett teljesítménymérésében tekintettel kell lennie az idősebb generációra, a mérési indikátorok kialakításakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. A HR feladatok között új megközelítést kell alkalmazni a karriertervezésben is a hosszú idejű alkalmazás miatt. A problémakezelés egyik lehetséges útja, hogy a korhoz kötött foglalkozásoktól a korsemleges vagy korközömbös munka jelentheti az idősebb generációk számára a karriert. A meghatározásokból látszik, hogy ezekben a kategóriákban nagyobb szerep jut a tudásnak, ezért sajátos programokra, az iskolarendszerű képzések kiterjesztésére van szükség. A karriertervezés lényeges eleme a képességeknek megfelelő munkakörök megtalálása, ezért az idősebb generáció tagjainak hatékonyságát a három műszakos munkarend alóli felmentés, a kötetlen munkaidő bevezetése, vagy a szervezői, felügyelői feladatokkal való megbízás növelheti. A generációmenedzsment szemléletű vállalati kultúrában a munkaképesség megőrzésére a következő szempontok alapján kell intézkedési tervet kidolgozni: - az egészség megőrzése: foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások biztosítása, a munka egészségügyi kockázatok csökkentése, az egészséges életmód népszerűsítése, - készségek és kompetenciák frissítése: a tanulás legfontosabb színtere a munkahely, a non-formális és informális tanulás felértékelődése, - értékek, attitűdök, motiváció: a tanulási motiváció változásának figyelembe vétele, a közvetlen felettes szerepének-, a személyes kapcsolatoknak a felerősödése, 69

74 - munkafeltételek, szervezeti kultúra: a munka egyéni képességekhez és kompetenciákhoz történő igazítása, munkafeladatok megosztása kor szerint Az idős munkavállaló, mint érték A modern, fejlett társadalmakban nem kerülhető el az idősebb munkavállalók nagyszámú megjelenése, ezért a gazdasági élet szereplőinek is fel kell készülniük ennek a helyzetnek a kezelésére. Ennek a generációnak tagjai olyan képességekkel és kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek termelékenységi szempontból jól hasznosíthatók. Az idősebbek bizonyos foglalkozási ágakban pótolják a szakemberhiányt, más esetekben kapcsolataik hiányában akár a termelékenység is csökkenhetne. A munkahelyek erősségét jelentheti a különböző kompetenciák megfelelő kombinációja, amely az eltérő generációk egyidejű alkalmazásával valósulhat meg. Az egészséges munkakörülmények, a korsemleges és korközömbös munkakörök lehetősége esélyt teremt arra, hogy az idősebb munkavállalók aktívak maradjanak és ennek tükrében éljenek teljesebb életet, továbbá hogy a társadalom és a gazdaság hasznot húzzon erősségeikből és tehetségükből. IRODALOMJEGYZÉK Almeida PT. (2009): Útmutató ötletek intergenerációs programok tervezéséhez és kivitelezéséhez. (letöltés: ) Beisheim M, Pape K. (2010): Zeit zum Handeln Studie untersucht Generationenmanagement Personal manager 2010/3 pp (ISSN ) Durkó M. (1988): Felnőttkori sajátosságok és felnőttnevelés. Kossuth Kiadó, Budapest (ISBN: ) Galla V. (2005): Az elöregedés gazdasági megközelítésben. Közgazdasági Szemle 5: Juhász Cs, Terjék L. (2014): Elvárások vizsgálata az Y generációnál. Gazdálkodás és szervezéstudomány 1-2: Kim H, Knight DK, Crustinger C. (2009): Generation Y employees retail work experience: The medating effect of job characteristics. J. Business Research 62: Kozák A. (2011): A generációk közötti munkahelyi kommunikáció vizsgálata amerikai és magyar munkavállalók egy-egy csoportján. In: Láczay M.- Bocsi V. (szerk.) 70

75 Multikulturális Műhely Tanulmányok I., Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, pp Hajdúböszörmény (ISBN ) Krajcsák Z. (2014): A tudatos elkötelezettség szervezeti jelentősége. Gazdálkodás és szervezéstudomány 1-2: Monostori J. (2009): Az idősödő társadalom problémaköre a poszt-lisszaboni stratégiában. KSH Népességtudományi Kutatóintézet Kutatási tárójelentés, Budapest. Nyhan B, Tikkanen T. (szerk) (2006): Promoting lifelong learning for older workers an international overview. Office for Official Publications of the European Communities Luxembourg (ISBN: ). War P. (1994): Age and job performance. In: Snel, J. Cremer, R. (1994): Work and ageing: A European perspective. Taylor and Francis, London. (ISBN: ) Vízvári L, Gyetvai Gy. (2010): Az egészségügyi humánerőforrás stratégiája. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest. Spéder Zs. (szerk) (2011): Demográfiai jövőkép. NFFT Műhelytanulmányok - No.1 Budapest Statisztikai Tükör (2013): Ötven év felettiek a munkaerőpiacon. KSH, Budapest Internetes hivatkozások: 1. (letöltés: ) 2. athens-paving.pdf (letöltés: ) 3. (letöltés: ) 4. (letöltés: ) Dr. habil Móré Mariann Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar 4220 Hajdúböszörmény Désány István u Tel: , Fax: [email protected] 71

76 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN A KRÓNIKUS VESEBETEGSÉG ÉS A VESEELÉGTELENSÉG GYAKORI ELŐFORDULÁSÁNAK OKAI EGY IDŐSEK OTTHONÁBAN Kárándi Erzsébet, Kovácsné Oláh Julianna Összefoglalás A tanulmány alapja a Fazekas Gábor Idősek Otthonában végzett retrospektív vizsgálat: meglévő dokumentumok adatainak feldolgozása. A felmérést végzők az idősek otthonában élő gondozottak élethelyzetét és egészségi állapotát tükröző anyagot készítettek. Ezen belül is különös tekintettel a veseelégtelenség megjelenésére. E betegség gyakori előfordulásának okait keresték. A vizsgálat tárgyát képező betegségcsoport nagyarányú megjelenésének hátterében elsősorban a vizsgált populáció életkorából adódó okokat feltételeztek. A felmérés középpontját képező célcsoport magas átlagéletkorából a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség és az érelmeszesedés gyakori előfordulásában látják az okokat. A vizsgálati eredmények alapján megfogalmaznak következtetéseket és javaslatokat. Summary The main reasons of the increase of kidney disease in the Nursery Home Present paper is based on a retrospective study conducted in the Gábor Fazekas Elderly Home: by elaborating data of existed documents. The conductors were prepared the material reflecting the living conditions and health status including particularly the appearance of kidney failure of the cared people living in the elderly home. They were investigating the reasons of the high incidence of this disease. 72

77 They hypothesized that the reason of the large-scale appearance of the disease-group is primarily resulting from the age of the examined population. The reasons are the frequent occurrence of hypertension, diabetes and arteriosclerosis resulting from the high average age of the studied group. According to the result of the study they formulated conclusions and recommendations. 1. Bevezetés Egy tartós bentlakást biztosító intézmény munkatársaiként már évekkel ezelőtt feltűnt számunkra a krónikus vesebetegség, illetve veseelégtelenség egyre gyakoribb előfordulása az ellátottak körében. Lakóink egy része már a felállított diagnózissal érkezik, más részük egy kivizsgálás során, vagy az általunk évente végzett szűrővizsgálat (vér- és vizeletvizsgálat) keretében szembesül e betegség meglétével. Mind a megfelelő gondozás, mind a terápia, mind a megelőzés miatt fontos fényt deríteni arra, hogy mi áll e betegségcsoport gyakori előfordulásának hátterében. Miért veszélyeztetett az idős populáció e betegségcsoport szempontjából? Szakmai körökben egyre inkább hangsúlyozzák a veseelégtelenség megelőzését, s az életkor előre haladtával csökkenő vesefunkció miatt időskorban ez kiemelt szerepet kap A vese működésének megváltozása idős korban Az öregedés normális biológiai folyamatnak tekintendő, nem szükségszerű, hogy kóros elváltozások, vagy betegségek társuljanak hozzá. Az öregedéssel kapcsolatban kialakuló élettani változások viszont fokozzák a betegségekre, balesetekre való hajlamot. A kor előre haladtával szinte minden szervrendszerben negatív irányú változások következnek be. Nincs ez másképp a vizeletkiválasztó rendszert tekintve sem. Az életkor növekedésével a vese sem kivételezett szerv a változásokat illetően. Csökken a vesék tömege, a nefronok száma, fokozatosan atrófiássá válnak. Megkevesbedik a vesében lévő és az elsődleges vizelet kialakításáért felelős, funkcionáló hajszálérgomolyagok száma, illetve nő a működésképteleneké. Következményesen kisebb lesz a filtrációs felszín nagysága, csökken a GFR (glomerulus filtrációs ráta), melynek értéke jelzi, hogy a veseműködés mennyire szűkült be. Ugyanis a GFR nem más, mint egy olyan elfogadott mérőszám, amely a vesék salakanyagot kiválasztó működéséről ad felvilágosítást. A vesefunkció hatékonyságát leíró 73

78 mérőszám azt mutatja meg, hogy adott idő alatt mennyi vér átszűrésére képes a szerv. (ORMAI, 1993) A normálisan körüli GFR éves korra körüli lesz, hiszen ekkorra mind a vesék tömege, mind a nefronok száma csökken. Hazánkban a rendszeres szűrés és gondozás még csak gyerekcipőben jár annak ellenére, hogy vér- és vizeletvizsgálat során könnyen kimutatható a veseműködés beszűkülése, így az emberek nagy része az utolsó pillanatban, végállapotú veseelégtelenséggel kerül orvoshoz, amikor már azonnal dialízis megkezdése szükségeltetik. Ez mindenképpen a szűrés, a prevenció kudarcának tekinthető. (e-cím 2) Összességében tehát idős korban csökken a vese funkciója, s ehhez társulhatnak különféle betegségek, balesetek, melyek együttesen elvezethetnek a vese működésének beszűküléséhez, majd elégtelenségéhez. Az idős populáció azért veszélyeztetettebb, mert a vesében, illetve más szervekben is történnek változások, negatív irányú funkciócsökkenések, melyek együttesen bármely betegség táptalajai lehetnek, indukálhatják azok kialakulását. Ezek közül talán a szív- és érrendszeri változások a kiemelendők, hiszen szinte mondhatni idős korban nagyon sok ember szenved e betegségcsoport valamelyik tagjában, melyekért életkoruk mellett az életmódjuk, életminőségük is felelős. (Székács, Ferenczy, 2005; Monos és mtsai, 2005) A krónikus vesebetegség és a veseelégtelenség kialakulásának lehetséges okai A krónikus vesebetegségek előfordulása a szakemberek szerint is nőtt az utóbbi évtizedekben. Kialakulásuk hátterében számos tényező játszik szerepet: Magas-vérnyomás betegség Cukorbetegség: Idős korban elsősorban a hypertonia és a 2. típusú cukorbetegség áll a krónikus vesebetegség hátterében, azok szövődménye tulajdonképpen. Gyógyszerek rendszeres szedése (főleg fájdalomcsillapítók, kiemelendő a non-szteroid gyulladás gátlók - NSAID csoportja): Az életkor előre haladtával nem ritka a multimorbiditás jelenléte, mely nem nélkülözheti a polifarmáciát sem. Ezen kívül körükben gyakoriak a degeneratív ízületi megbetegedések, melyek fájdalomcsillapítók szedését indukálják. Érelmeszesedés: Szintén gyakori az előfordulásuk az idős populáció körében és az általános érelmeszesedés részeként a vesék ereit is érinti, s negatívan befolyásolja annak működését. Krónikus, illetve visszatérő vesegyulladások 74

79 Policisztás vese Vesekövesség Veleszületett, illetve örökletes rendellenességek Baleset Obstruktív elváltozások (daganat, prosztata túltengés) Mérgek Autoimmun betegségek A fenti tényezők tulajdonképpen bármely életkorban kiváltói lehetnek a krónikus vesebetegségnek, kivéve a prosztata hyperplázia, mely kifejezetten időskori elváltozásnak mondható. Időskor: Az időskor az öregedéssel járó változások, a vese, a vaszkuláris érintettség, a hypertonia, a degeneratív ízületi megbetegedések és a multi morbiditás miatti rendszeres gyógyszerszedés okán sorolandó ide. Másrészt idős korban a nyugdíjazással járó anyagi változások sokuk esetében olyan negatív életmódbeli változásokat idéznek elő, melyek elsősorban a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktorainak halmozódását eredményezik, elősegítve ezzel a vese problémák kialakulását. Különösen az alacsony társadalmi státuszba sorolható idősek esetén érezhető ilyen típusú hatás. (PETRÁNYI,1995; e-cím 5) Összefüggések az időskor, a kardiovaszkuláris megbetegedések és a krónikus vesebetegségek, illetve a veseelégtelenség között Idős korban a krónikus veseelégtelenség kialakulásának hátterében a legtöbb esetben az évtizedeken keresztül fennálló diabétesz, hypertonia áll. Ehhez az életkor előrehaladtával bekövetkező fiziológiai változások (öregedés), működéscsökkenések ugyanolyan mértékben hozzájárulnak, mint maga az alapbetegség. ( 6 KISS, 2005: 220) Ebből következik, hogy az idős cukorbeteg, illetve magas vérnyomás betegségben szenvedő, veseelégtelenség kialakulása szempontjából magas rizikójú csoportot jelent. Az öregedéssel kapcsolatos változások egyik fő manifesztációs helye az érterület. Nyilvánvaló, hogy ennek össze kell függenie az atherosclerosis folyamatával. Az atherosclerosis elmélet számos pontján fellelhetők azok a közös vonalak, amelyek az öregedés 6 KISS I. (2005): A vese időskori rendellenességei, veseelégtelenség. In SZÉKÁCS B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest,

80 elméletekben kulcspozíciót kaptak, így az öregedéssel kapcsolatos folyamatok több ponton is elősegítik az atherosclerosis előrehaladását. ( 7 CSÁSZÁR, 2005: 110) Gyakori az idős populáció körében az arterioszklerózis, mely, mint általános érbetegség a szervezet minden erére kiterjedhet, bár különböző mértékben. Így a klinikai képben lehetnek a szív, az agy, a vese, vagy akár a perifériás erek érintettek. (PRÉDA, 1994) Idős korban mind a férfiak, mind a nők körében a kardiovaszkuláris betegségek tartoznak a vezető halálokok közé. Annak ellenére, hogy már nemzetközi vizsgálatok is bebizonyították, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzhetők a rizikófaktorok eliminálásával, és így csökkenthető a hozzá kapcsolódó morbiditás és mortalitás egyaránt. Azonban ez sok esetben a társadalom olyan rétegeiben fordul elő, ahol több ponton is akadályba ütközik a megfelelő életmód, életminőség kialakítása. (FARSANG, 2005) A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek életkilátásait nem csupán az alapbetegség határozza meg, sokkal inkább a következményesen fellépő szív- és érrendszeri szövődmények, melyek hátterében elsősorban az érelmeszesedés áll. ( 8 VARGA, 2012: 3) A szakemberek ma már kardio-renális szindrómáról beszélnek, mely jelzi a két betegség összefüggését. A vesebetegek a legnagyobb kardiovaszkuláris rizikójú csoportba tartoznak. A dializált betegek kardiovaszkuláris halálozása meghaladja az átlagpopulációét. ( 9 VARGA, 2012: 4) Az időskort tulajdonképpen rizikófaktornak tekintik az agyi erek megbetegedése szempontjából. Az öregedés során 10 évenként duplázódik az agyi vascularis megbetegedés valószínűsége. 10 (NAGY, 2005: 160) Az agyi erek betegsége esetén a vérellátási zavar következtében gyakran kialakul a vaszkuláris demencia, mely az időskori szellemi hanyatlás egyik típusa. Erről azért fontos említést tenni, mert a születéskor várható életkor emelkedése mellett egyre gyakoribb az időskori elbutulásban szenvedők száma. Közöttük leggyakoribbak az Alzheimer-kór és a vaszkuláris eredetű demenciák. Ez utóbbiak hátterében általános érprobléma áll, s annak részeként jelentkezik a demencia, de jelentkezhet akár, mint veseelégtelenség is. (LAJOS, 2006; e-cím 3) Az utóbbi évtizedekben a 2. típusú cukorbetegség is egyre inkább az érdeklődés középpontjába került, mely népbetegségnek tekinthető. Az időskorú cukorbetegek kb. 90 %-a 7 CSÁSZÁR A. (2005): Atherosclerosis. In SZÉKÁCS B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, VARGA É. (2012): A humán paraoxonáz-1 aktivitását meghatározó tényezők veseelégtelenségben és vesetranszplantációt követően (PhD értekezés). Debreceni Egyetem Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen. 9 VARGA É. (2012): A humán paraoxonáz-1 aktivitását meghatározó tényezők veseelégtelenségben és vesetranszplantációt követően (PhD értekezés). Debreceni Egyetem Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen. 10 NAGY Z. (2005): Agyi keringészavarok idős korban. In SZÉKÁCS B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest,

81 ebben szenved. Az életkor növekedésével nagyobb a valószínűsége, hogy valaki diabeteszes lesz, mivel az életmód, a szénhidrát anyagcsere, a testsúly életkori sajátosságai elősegítik annak kialakulását. E betegségcsoport jelentősen növeli a szív- és érrendszeri problémákat és a következtükben létrejövő halálozást. Megerősíti rizikófaktor jellegét, hogy ma már kardiodiabéteszről beszélünk, mely egyértelműen jelzi a kardiovaszkuláris szövődmények kialakulásának lehetőségét. ( 11 NÉMETH, 2005:14) A háttérben az inzulin rezisztencia áll, mely együtt jár a vérzsírok felszaporodásával, a magas vérnyomással, a vér magas inzulin szintjével és a hasra történő elhízással. A felsoroltakat együtt ma már metabolikus szindrómának nevezzük, melyet szintén népbetegségként emlegetnek, és amelynek előfordulása jóval gyakoribb az 50 éven felüliek között, mint a korábbi életkorúaknál. E tünetegyüttes szintén kiemelt kardiovaszkuláris kockázattal jár. A fenti összefüggéseken kívül az említett típusú cukorbetegség és a veseelégtelenség is szoros kapcsolatban áll egymással, ugyanis az esetek többségében a diabétesz felfedezésekor már fennáll a hipertónia is, majd következményesen megjelenik a magas vérzsír szint, ugyanakkor a csökkenő HDL koleszterin és a hasra történő elhízás. Az anyagcserezavar és a magas vérnyomás végül károsítja a kis ereket és vese, idegrendszeri, valamint szemproblémákat okoz. A veseátültetések jelentős része a cukorbetegség okozta veseelégtelenség miatt történik. Összességében elmondható, hogy az idős korban számos betegség közvetve, vagy közvetlenül elősegítheti a krónikus veseelégtelenség kialakulását, de az említett betegségek jellegét tekintve a szűrésre, a megelőzésre, a korai felfedezésre, majd a megfelelő szintű gondozásra kell fektetni a hangsúlyt. 2. A kutatás A kutatás célja Egy idős populáció vizsgálatát tűztük ki célul. Egy idősek otthonában élő gondozottak élethelyzetét és egészségi állapotát tükröző anyagot készítettünk. Ezen belül is különös tekintettel a veseelégtelenség megjelenésére. Az idős emberek társadalmi struktúrában elfoglalt helye, a kardiovaszkuláris betegségek, a krónikus vesebetegség és veseelégtelenség 11 NÉMETH ZS. (2005): Diabetológiai gondozás fontossága kardiovaszkuláris betegségben szenvedők körében szakdolgozói szemmel. Nővér, 18/3:

82 kialakulásának összefüggését kutattuk. A cél a megelőzési lehetőségek felderítése volt az említett összefüggések kapcsán A kutatás helyszíne A kutatást a Fazekas Gábor Idősek Otthonában végeztük, Hajdúböszörményben. A vizsgálat időpontjában, az Idősek Otthonában élő emberek összessége, azaz 134 fő járult hozzá az adatgyűjtésben való részvételhez A kutatás módszere Retrospektív vizsgálat: meglévő dokumentumok adatainak feldolgozása előre elkészített munkatáblák alapján, melyeket saját magunk töltöttünk ki. Az adatforrás: másodlagos (az ellátottak beleegyezésével az ápolási dokumentációikból nyertünk adatokat). A statisztikai felvétel jellege szerint: egyszeri adatgyűjtés, a megfigyelés köre szerint: teljes körű. Az adatfeldolgozás technikája: számítógéppel, az adatok közlése: az elkészült diagramok alapján, az adatok interpretálása: a diagramok értékelését követő összefoglalással történt. (FÓNAI és mtsai, 2003) Hipotézisek A Fazekas Gábor Idősek Otthona ellátottainak többsége alacsony társadalmi státusszal bír Az ellátottak nagy része az idős korosztályból került ki. Jellemző rájuk a multimorbiditás, a rendszeres gyógyszerszedés. Sokan szednek fájdalomcsillapítót. Az ellátottak körében magas arányú a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulása. Magas a hypertoniában, arterioszklerózisban, demenciában, 2. típusú diabéteszben, krónikus vesebetegségben, illetve veseelégtelenségben szenvedők száma. A demenciában szenvedők között a vaszkuláris demencia előfordulása a leggyakoribb. A veseelégtelenségben szenvedők Nefrológiai gondozásban részesülnek. 78

83 2. 5. A kutatás eredményei A GFR értéke szerinti megoszlás GFR 90 ml/ min fölötti GFR ml/min GFR ml/min GFR ml/min 2 4 GFR 15 ml/min alatti Első látásra nagyon rémisztőek a kapott adatok, ha csupán a GFR normális értékét vesszük figyelembe. Viszont fontos tudnunk, hogy kb. 50 éves kortól kezdődően mind a vese mérete, tömege, mind pedig a működő nefronok száma csökken, melyek együttesen a GFR csökkenéséhez vezetnek. Ez a jól ismert tény még önmagában nem eredményezne ilyen értékeket, ehhez még szintén elsősorban az életkorukból, másrészt a társadalmi státuszukból következő tényezők is jelentős súllyal hozzájárultak. Nézzük meg az okokat külön-külön elemezve. Életkor szerinti megoszlás 6% 4% 53% 37% éves éves éves 90 év fölötti Látható az ellátottak életkorát bemutató grafikonból, hogy a vizsgáltak 90 %-a 75 év fölötti, 6 % év közötti, így csupán 4 %-ot tesznek ki a 60 év alattiak. Tehát főként idősödőkből, idősekből és aggokból álló csoportot tanulmányoztunk. A vizsgált populációban az átlagéletkor a következő képen alakul: nők: 77,6 év; férfiak: 70,8 év; együttesen: 75,2 év. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint, 79

84 Magyarországon 2013-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 78,73, a férfiaké 72,01 volt. Itt fontos megemlíteni, hogy a krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából már az 50 év feletti egyének magas kockázattal bírnak éppen a már említett változások miatt. Tehát az életkorát tekintve minden egyes ellátott veszélyeztetett e betegségekre nézve. Betegség csoportok szerinti megoszlás Anyagcsere b Endokrin b. Daganatos b. Emésztőszervi b. Érzékszervi b. Húgy- és ivarszervi b. Idegrendszeri b. Mozgásszervi b. Légzőszervi b. Pszichiátriai b. Szív- és érrendszeri b. Veleszületett b. A különböző betegségcsoportok előfordulását reprezentáló ábrából le lehet olvasni, hogy erre a korcsoportra a kardiovaszkuláris, a mozgásszervi, a pszichiátriai betegségek magas előfordulása jellemző. A mozgásszervi megbetegedések esetében a degeneratív ízületi betegségek, valamint az osztoprózis a leggyakoribbak. A pszichiátriai betegségek közül kiemelendő a demencia és az időskori depresszio. Előbbi hátterében főleg valamilyen érbetegség áll, de említésre méltó az Alzheimer kór is. Az időskori depressziót kiválthatja a társ elvesztése, a magány, a létbizonytalanság, a bizonytalan társadalmi szerep stb, melyek ebben az életszakaszban különösen gyakoriak. Magas számban fordulnak még elő a húgy- és ivarszervi, az érzékszervi, valamint az anyagcsere megbetegedések. Mindhárom esetben elsősorban a vizsgáltak életkorából adódóan magas az előfordulási arány. A húgy- és ivarszervi megbetegedések között a krónikus vesebetegség, a krónikus veseelégtelenség, az inkontinentia, a prostata megnagyobbodás említendő. Az érzékszervi betegségek mögött főleg az életkor előre haladtával járó változások állnak, melyek gyakori szem, fül és bőr betegségeket okoznak (látásromlás, szürkehályog, nagyothallás). (CSERNÁTHNÉ, KOVÁCSNÉ, 2012) 80

85 Míg az anyagcsere betegségeken belül a cukorbetegség gyakori, ezen belül is a 2. típusú. A kutatási eredményünktől eltekintve is idős cukorbetegek több, mint 90 %-a a 2. típusú, hiszen 65 éves kor felett a diabétesz e fajtájának prevalenciája nő. Ezen kívül a későbbi szövődmények kialakulását tekintve fontos tényező, hogy kezelésükben az életkorukból adódóan jelentős hátráltató tényezők állhatnak fent (más betegségek, nem megfelelő szociális, anyagi körülmények, alacsony egészségkulturáltság). (VAJÓ, 2005) Ezek együttesen nehezítik a kezelést, így a normoglikémia elérését, növelve ezzel a szintén gyakori betegségek (hipertónia), valamint az olyan szövődmények kialakulását, mint amilyen a krónikus vesebetegség és a veseelégtelenség. Ezen kívül gyakori a multimorbiditás a körükben, mely egyértelműen látható a fenti grafikon számadataiból. A diagram egyértelműen mutatja, hogy az ellátottak körében a leggyakoribb a kardiovaszkuláris betegségek köre, mely egyrészt életkorukra, másrészt alacsony társadalmi státuszukra vezethető vissza, melyet egy másik kutatás egyértelműen bebizonyított. Ugyanis e betegségcsoport rizikófaktorait és a megelőzési lehetőségeket figyelembe véve valószínűsíthető az összefüggés az alacsony társadalmi státusz és a kardiovaszkuláris megbetegedések között. (CSERNÁTHNÉ, KOVÁCSNÉ, 2012) A kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulása szerinti megoszlás 4% Igen Nem 96% Látható, hogy milyen magas e betegségcsoport előfordulása a vizsgáltak között, melynek egyik nagy jelentőséggel bíró, nem befolyásolható rizikófaktora az életkor, hiszen előre haladtával egyre nagyobb a valószínűsége, hogy valaki szív- és érrendszeri megbetegedésben szenved. A vizsgált populáció életkori megoszlását bemutató diagramból látható, hogy nagy részük az idősek, illetve az attól idősebbek csoportjába tartozik, azaz az aggok közé, így a 81

86 kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából fontos nem befolyásolható rizikófaktor van jelen. Így valószinűsíthető, hogy a szív- és érrendszerben már olyan változások vannak jelen, amelyek könnyen betegségeket indukálnak (az idősödők csoportjában sem elhanyagolhatók ezek a változások). (CSERNÁTHNÉ, KOVÁCSNÉ, 2012) Magasvérnyomás betegség előfordulása szerinti megoszlás 24% Igen Nem 76% A szív- és érrendszeri betegségeken belül a hipertónia megjelenését tükrözi ezen ábra, pontosabban a 76%-os, gyakori jelenlétét. A hipertóniának bizonyított rizikófaktor jellege van a kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából. Megfelelő kezelése esetén csökkenteni lehet a kardiovaszkuláris események számát, illetve a hozzájuk kapcsolódó halálozást. (CSERNÁTHNÉ, KOVÁCSNÉ, 2012) A vizsgált személyek mindannyian gondozásban és kezelésben részesülnek. Ezen kívül kockázatot jelent a krónikus vesebetegség kialakulása szempontjából is, de fordítottan nézve is nagy a veszély, hiszen a krónikus vesebetegséghez társuló szív- és érrendszeri halálozás a lakosság jó részét érinti. Cukorbetegség előfordulása szerinti megoszlás 28% Igen Nem 72% 82

87 Az ellátottak megoszlása a cukorbetegség terápiája alapján Diéta Diéta és gyógyszer Diéta és inzulin Diéta, inzulin és gyógyszer A vizsgáltak nagy százaléka szenved cukorbetegségben, pontosabban nagy részük 2. típusú diabéteszben, akik közül mindannyian részesülnek valamiféle kezelésben, gondozásban. A diabétesz is szerepelhet a krónikus vesebetegség, illetve veseelégtelenség okozójaként, hiszen önmagában, vagy a hozzá gyakran társuló hipertóniával együtt károsítják az érrendszert, beleértve a vesék ereit is, következményesen a vesefunkció beszűkülését okozva. Demencia előfordulása szerinti megoszlás 49% 51% Igen Nem A demencia, illetve azon belül a vaszkuláris demencia magas előfordulási aránya elsősorban a vizsgált személyek életkori összetételére vezethető vissza. Látható az Alzheimer típusú demencia nem elhanyagolható megjelenése is. Az egyéb kategóriában az alkohol okozta szellemi leépülés emelhető ki. 83

88 Demencia típusok szerinti megoszlás 21% 9% Vaszkuláris Alzheimer típusú Egyéb 70% A jelentősen csökkent GFR szempontjából a vaszkuláris demencia emelendő ki, hiszen hátterében cerebro-, s vele együtt valószínű kardiovaszkuláris betegség állhat, melyek valamelyike, vagy egyike a demencián kívül szövődményként vese problémát is okozhat. Dohányzási szokások szerinti megoszlás Nem dohányzik Kismértékben dohányzik Közepes mértékben dohányzik Nagymértékben dohányzik 103 A dohányzás az erekre kifejtett károsító hatásán keresztül tehető felelőssé az idővel kialakuló veseelégtelenségért. A kutatásban részt vevők között viszonylag alacsony e rizikó tényezőnek az előfordulása. Látható, hogy több mint 50 %-a a vizsgáltaknak túlsúlyos, illetve enyhén, vagy jelentősen el van hízva, mely egyrészt az életkorukkal, valamint az abból adódó anyagcsere, mozgástevékenység változásával, esetleg más betegségekhez társuló immobilitással, a megváltozott életmódjukkal magyarázható. A vizsgálat tárgyát képező vesebetegségek szempontjából egyrészt, mint szív- és érrendszeri kockázati tényező, másrészt mint a metabólikus szindróma részeként a krónikus vesebetegségek, majd a veseelégtelenség kialakulásáért tehető felelőssé. (e-cím 3) 84

89 BMI szerinti megoszlás , , , , fölött Gyógyszerszedés szerinti megoszlás 1% Igen Nem 99% Megdöbbentő, de nem meglepő, hogy szinte mindenki szed valamilyen gyógyszert. Ennek oka a multi morbiditás lehet, s ráadásul ez polifarmáciát is jelent egyben, melyek együttesen a vesére nézve jelentős kockázatot jelentenek és még a veseelégtelenség kialakulása előtt olyan gyógyszerelést kell beállítani, amely eléri a megfelelő hatást a lehető legkevesebb gyógyszer alkalmazásával. Ez egyrészt a házi orvos, másrészt a nefrológus és a geriáter együttes munkája kell, hogy legyen. Szintén időskori sajátosság a fájdalomcsillapítók gyakori használata. A diagram is tükrözi ezt, melynek hátterében elsősorban az ilyen magas életkorban gyakran előforduló degeneratív mozgásszervi betegségek állhatnak és azok tüneteként megjelenő fájdalom. Az analgetikumok rendszeres használata, elsősorban a NSAD mind a gasztrointesztinális, mind az urogenitális renszerben jelentős problémákat okoznak. Kiemelt kockázatot jelentenek a veseelégtelenség kialakulására. 85

90 Fájdalom csillapító szedése szerinti megoszlás Igen Nem Ezen adatokból egyértelműen kitűnik, hogy egy idős populációról van szó, akiknél az életkorukból adódóan már a veséikben bekövetkeztek olyan változások, melyek a GFR bizonyos mértékű csökkenéséhez vezethettek. Ezen kívül egy olyan életkor összetételű csoportról van szó, akiknél egyértelműen gyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz, az elhízás előfordulási gyakorisága, s akikre jellemző a fájdalomcsillapítók alkalomszerűtől gyakoribb szedése. Ezek együttesen a vizsgáltakra nézve jelentősen megemelik a rizikót a krónikus vesebetegségek, illetve később a veseelégtelenség kialakulására. Összességében ezek a tényezők okozhatták a megdöbbentő GFR értékeket, azaz a sokuknál jelentkező vesefunkció beszűkülését A hipotézisek értelmezése a vizsgálati eredmények alapján A Fazekas Gábor Idősek Otthona ellátottainak többsége alacsony társadalmi státusszal bír. (CSERNÁTHNÉ, KOVÁCSNÉ, 2013) Ezt a feltevésünket ugyanezen populáció másik kutatás keretében végzett vizsgálata alkalmával sikerült alátámasztani. Az ellátottak 90 %-a 75 év fölötti, 6 % év közötti, így csupán 4 %-ot tesznek ki a 60 év alattiak. Tehát főként idősödőkből, idősekből és aggokból álló csoportot tanulmányoztunk. Jellemző rájuk a multi morbiditás, mely egyértelműen látható a különféle betegségcsoportok előfordulását reprezentáló grafikon számadataiból. A rendszeres gyógyszerszedést tekintve megdöbbentő, de nem meglepő, hogy szinte mindenki szed valamilyen gyógyszert. Csupán 2 fő nem szed. Sokan szednek fájdalomcsillapítót, a 134 főből 41 fő. 86

91 Az ellátottak körében valóban magas arányú a kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulása. Mindössze 4 %-uknál nincs jelen. Magas a hipertóniában (a vizsgáltak 76 %-a szenved), demenciában (68 fő szenved), 2. típusú diabéteszben (az ellátottak 28 %-a diabéteszes és mindannyian 2. típusúban szenvednek), krónikus vesebetegségben, illetve veseelégtelenségben szenvedők száma. A demenciában szenvedők között a vaszkuláris demencia előfordulása a leggyakoribb. 70 %-os a megjelenése. A veseelégtelenségben szenvedők Nefrológiai gondozásban részesülnek. A 7 főből mind a heten gondozás alatt állnak. 3. Következtetések, ajánlások A jövőre nézve az elsődleges prevenció jelentene igazán előre lépést, pontosabban meg kellene előzni még fiatal korban a felvilágosítással, az egészséges életmódra neveléssel, a rizikó faktorok távol tartásával a szív- és érrendszeri, az anyagcere- és a vesebetegségek kialakulását. Az 50 év feletti korosztály számára pedig szűrőrendszert kellene kidolgozni a perifériás érbetegségek megelőzését megcélzó ÉRV program mintájára. Tehát a még tünetmentes, de már mérsékelten beszűkült vesefunkcióval bíró egyének kiszűrése, majd házi orvos, illetve geriátria, nefrológia általi gondozása fontos lenne. (e-cím 1, e-cím 2) Az idős, krónikus vesebetegek számára viszont még a nefrológiai gondozás szükségessé válását megelőzően gerontológiai ellátást kellene nyújtani, pontosabban Magyarországon kiépíteni ennek a hálózatát. Az elsődleges prevenció, a szűrés, illetve a gondozás ellenére mégis kialakult veseelégtelenség esetén a szükségessé váló dialízis alkalmával viszont biztosítani kellene az idős, végstádiumú vesebetegek számára a peritoneális dialízis lehetőségét, mely a beteg otthonában végezhető és folyamatos, egyenletes méregtelenítést tesz lehetővé. Miért fontos ez? A dializált betegek átlagéletkora az utóbbi időben növekvő tendenciát mutatott és sok esetben vagy maga az idős ember betegségei, fizikai és szellemi állapota miatt nem tudja azt megtanulni. Vagy pedig a családja munkahelyi, lakóhelyi okok miatt nem tudja vállalni a PD végzését és kényszerűségből marad a hemodialízis. Így a szociális ellátó rendszer akár alapellátásán belül a házi segítségnyújtást végzők, akár a szakosított ellátáson belüli idősek 87

92 bentlakásos ellátását biztosító intézményekben dolgozók tevékenységi körébe fel kellene venni a CAPD végzését. Összefoglalva a betegek életminőségét javítandó lehetőségek elérését kellene megcélozni. 4. Köszönetnyilvánítás Tisztelettel megköszönjük az adatgyűjtés során segítséget nyújtó kollégáink munkáját: Kovács Tímea, Mezeiné Tóth Mária. Irodalomjegyzék Császár A. (2005): Atherosclerosis. In: Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, Csernáthné KE, Kovácsné OJ. (2012): A Fazekas Gábor Idősek Otthona ellátottai társadalmi struktúrában elfoglalt helye és cardiovasculáris megbetegedései közötti összefüggés, Magyar gerontológia 3/11: Csernáthné KE, Kovácsné OJ. (2013): Gondozási szükséglet és következményei egy bentlakásos idősek otthonában. Magyar gerontológia 5/18: Farsang Cs. (2005): Hypertonia idős korban. In: Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, pp Imre S, Fábián G. (2006): Őszülő társadalmak. Egészségügyi szociális munka könyvtára. Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza. Kiss I. (2005): A vese időskori rendellenességei, veseelégtelenség. In: Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, Lajos Z. (2006): A szellemi hanyatlásról. Szociális Menedzser 5: Monos E., Raffay G., Székács B. (2005): A szív- és érrendszer fiziológiás öregedése. In: Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, Nagy Z. (2005): Agyi keringészavarok idős korban. In: Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, Németh ZS. (2005): Diabetológiai gondozás fontossága kardiovaszkuláris betegségben szenvedők körében szakdolgozói szemmel. Nővér 18/3: Ormai S. (1993): Élettan - Kórélettan. Semmelweis Kiadó, Budapest. Petrányi GY. (1995): Belgyógyászat: Tömör összefoglalás. Medicina Kiadó, Budapest. 88

93 Préda I. (1994): Az atherosclerosis kialakulása és a veszélyeztető tényezők szerepe. Orvosképzés 69, Semsei I. (2008): Gerontológia. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kari Jegyzetek 15, Start Nyomda, Nyíregyháza. Székács B, Ferenczy G. (2005): Az időskor meghatározó kórfolyamatai. In: Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, pp Vajó Z. (2005): A cukorbetegség kezelésének sajátos problémái idős korban. In: Székács B. (szerk.): Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest, Varga É. (2012): A humán paraoxonáz-1 aktivitását meghatározó tényezők veseelégtelenségben és vese transzplantációt követően (PhD értekezés). Debreceni Egyetem Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen. Internetes irodalomjegyzék ezeto_betegsegek_kornyezeti_tenyezok.html Kárándi Erzsébet, Kovácsné Oláh Julianna Fazekas Gábor Idősek Otthona, 4220 Hajdúböszörmény. Dorogi u. 91 Tel. / Fax: ; [email protected] 89

94 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN Összefoglalás IDŐSÜGYI TANÁCS NYÍREGYHÁZÁN Dr. Exterdéné Zsurkai Ilona Időskorban az ember méltóságának megőrzéséhez létezésünk minden dimenzióját karban kell tartani. Az Idősügyi Tanács tagjai, akik különböző szervezetek delegáltjai az idősek érdekeit és értékeit hivatottak képviselni. Konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet folytatnak, döntési jog nélkül. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett 2012 májusában megalakult az Idősek Tanácsa, mely konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a döntést hozó szervezetek számára. Summary Council of Elderly in Nyíregyháza town For saving dignity older people have to maintain all dimensions of human life. The members of the Council of Elderly delegated by different age-organizations and responsible for the interest of the elder people in the level of the local municipality. They are point out their willingness, taking part of consultations, although they have no right for making decisions which influence the decision making process of the local municipality. The local Council of Elderly was found in 2012 in Nyíregyháza. The study shows their activities during the last two years. Az ember méhen belüli testi fejlődése szakaszolható és kevés eltéréssel azonos minden magzat életében, ha károsodása vagy fejlődési rendellenessége nincs. Megközelítőleg a szülés 90

95 utáni testi-lelki-szellemi fejlődés is datálható, ha a gyermek egészségesen jött a világra. Ezen három dimenzió szorosan összefügg és befolyásolja egymást. Az egészségi állapotunk felnőtt korban is így működik tovább. A három dimenzió bármelyikében történik pozitív vagy negatív változás, az törvényszerűen leképződik a másik két területre is. Például: egy baleset következtében, ha elveszítjük egyik végtagunkat, súlyosan terheli a lelkiállapotunkat is. A megalázás, különösen mások jelenlétében és gyakran ismételve, testi elváltozásokat, betegségeket válhatnak ki. Legkevésbé prognosztizálhatóak, különösen életévekhez kötve az időskori elváltozások, hanyatlások. Ezen életszakasz minőségét befolyásoló tényezők a genetikai adottságokat nagymértékben növelhetik, illetve csökkenthetik. A környezeti tényezők személyi és tárgyi feltételek és az életmód rendkívül nagy hatásúak. A napi táplálkozási szokásaink, a mozgásunk, a szabadban töltött időtartam, a károsító mennyiségű kávé, cigaretta, alkohol összességében felül vagy alulírhatja az öröklött lehetőségeket. A megelőzés mindig hatékonyabb, mint a korrekció, ezért már általános iskolai tanulmányok során meg kellene ismernie minden fiatalnak. Az emberi méltóság birtoklása születésünkkel alapvető emberi jogunk, aminek időskorban való megőrzéséhez, létezésünk minden dimenzióját karban kell tartanunk. Ennek bizonyítéka, hogy életünk utolsó szakaszában nagy eltéréseket tapasztalunk azonos életkorú idősek körében. Látunk év közötti embert öregnek és év közöttieket fiatalosan testben, lélekben és személyes kapcsolati rendszerükben. Szellemesen ír erről a közelmúltban eltávozott híres pszichológusunk: Megszoktam, hogy napi 16 órát dolgozom, és újabban megbotránkozva veszem észre, hogy fáradt vagyok. Barátaimtól úgy értesültem, hogy az ember idővel megöregszik. Titokban mindig azt hiszem, hogy ilyesmi csak másokkal történik. Popper Péter Az idősödés kihívás és fátum. Az értelmes, tevékeny életvitel, a hasznosság tudata méltóságunk generáló ereje. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1991-ben rendezte meg először az Idősek Világnapját október 1.-én a Föld mintegy hatszázmillió embere számára, azzal a céllal, hogy méltóságteljes legyen az időskor és teljes értékű legyen az élet fenntartása. Hazánkban minden ötödik ember időskorúnak számít. Budapesten és a kis településeken élnek a legtöbben, e korosztály egyenlőtlen arányú: 61%-a nő. Az idősek többsége egyedül, vagy másik időssel él együtt. 91

96 Magyarországon 1994-ben alakult meg az Idősügyi Tanács, amely a Kormány mellett működő testület. Célja: az időskorúak érdekeinek és értékeinek a képviselete, védelme. Feladatai: konzultációk, véleményezések, javaslattevések a Kormány felé. Éves programok készítése, jelentések a tevékenységükről. Az Országos Idősügyi Tanács tagjainak létszáma fő képviselve az Országgyűlést, a Magyar Tudományos Akadémiát, az Egészségfejlesztési Intézetet, az Országos Nyugdíjas Egyesületeket, az Egyházakat decemberében megalakult az Önkormányzati Idősügyi Tanács Együttműködési Fóruma, amelynek célja, együttműködés az Emberi Erőforrások Minisztériumával. A minőségi partnerséget az Idősbarát Önkormányzati Díjjal jutalmazzák. (2014-ben Információ Időseknek című tájékoztató kiadványt adott közre az EEM Ügyfélszolgálati Irodája, amiben információkat és elérhetőségeket találunk. Összeállította: Ruminé Szíjártó Ildikó, Dr. Veres Gábor) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata május 23.-án megalapította az Idősügyi Tanácsot a 78/2012. (IV.26.) számú határozatával és elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Tanács elnöke a mindenkori Polgármester, az alelnököt az elnök jelöli ki. A Tanács tagjai az SZMSZ szerint szervezetek delegált tagjai. A Tanács konzultatív, véleményező és javaslattevő testület. A titkár a tagok közül szavazással megválasztott személy. A Tanács üléseire minden alkalommal meghívott: - a Szociális és Köznevelési Osztály vezetője, - az Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság igazgatója, - a Nyíregyházi Gondozási Központ vezetője, - az Idősügyi Tanács elnöke-alelnöke. Az alakuló ülésen az Elnök köszöntötte a Tanács tagjait, akik személyenként bemutatkoztak rövid ismertetővel. Az alelnök ismertette városunk demográfiai helyzetét. Tájékoztatta a tagokat: Nyíregyházán korábban is működött Idősügyi Tanács, munkájukat 2004-ben Idősbarát Önkormányzati Díjjal jutalmazták ban idősügyi programot készítettek, melyet az újjá szerveződött Tanács tagjai (2012-ben) az alakuló ülés előtt kézhez kaptak véleményezés céljából. Ebben a programban található a Háztartáspanel című szociológiai felmérés a minta nagysága 2000 fő, kétévente ismétlik. A SWOT analízis Veszélyek című része (14. oldal) külön figyelmet érdemel. 92

97 Az újjá alakult Idősügyi Tanács: - a helyzetelemzéshez cselekvési irányokat és terveket rendel, - a vizsgálatokhoz össze kell gyűjteni a lehetőségeket, szolgáltatásokat, - a magányosan, kapcsolatok nélkül élő idősek feltérképezése, különösen a bokortanyákon élők körében, - az észlelt nehéz helyzetek, problémák jelzése a hatáskörrel rendelkezők felé, - a lakosság informálása: szolgáltatásokról, programokról. Ilyen és hasonló javaslatok hangzottak el az alakuló ülésen. Az ülések tartalmát a Tanács tagjai határozták meg a konkrét tapasztalatok, konzultációk, vélemények, javaslatok és az aktuális rendezvények alapján. Havonta találkoztak, nem ritkán 3-4 óra időtartammal, lelkesen vélemények-ellenvélemények hangzottak el, de mindig tisztelettel. A jelenségek, problémák felvetésekor mindig a hatáskörrel rendelkező szerv, szakterület vezetőjét kéri föl az elnök, vagy a titkár és konkrétan, szakszerűen, közérthetően ad tájékoztatást, segítséget, intézkedik. Eddig minden előhozott problémát, amit a Tanács felvetett a Közgyűlés elé vittek. Ott elhangzott a vélemény és javaslat, amit az üléseken a Tanács tagjai megfogalmaztak. Ezek a konkrét témák a mellékletben olvashatóak. Az első ülésre egy idős, még aktívan dolgozó főorvost kértek föl, aki az időskorral járó testilelki változásokról, az egészség karbantartásáról, a leggyakoribb időskori betegségekről és szolgáltatásokról, szűrésekről konkrét szakrendelések ismertetéséről tartott előadást. Ezt a témát a melléklet 16, 17. számú előadás, tájékoztató és a kapcsolatos problémafelvetés taglalja. Különösen a betegszállítással kapcsolatban voltak kemény vélemények és javító javaslatok. Kihelyezett ülést is szerveztek, mely alkalommal a járóbeteg 24 órás ellátásnak ügyeleti helyét, tevékenységét mutatta be a szakterület vezetője. Jogi felvilágosítás, jogsegélyszolgálat (önkéntes!) lehetőségeit ismertette a jogász. A betegjogok érvényesítéséről beszélt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Oktatókórházának betegjogi képviselője, aki évtizedes tapasztalattal bír. Kiemelt és visszatérő téma a közlekedéssel kapcsolatos problémák felvetése az idősek körében, a kerékpározás a járdákon, tereken okoz gondot. A 3., 4., 6., 8. téma a lelki egészségre, a kapcsolatok kialakítására, a rendezvények látogatására hívja föl a figyelmet. Az egyedül élő idősek, a családi krízisben levők gondoskodásáról szóltak a szakintézmények vezetői. A szociális ellátásról naprakészen kap információt, közérthető tájékoztatást az Idősügyi Tanács, mert az állandó meghívott Szociális 93

98 és Köznevelési Osztályvezető jogi végzettségű. Ő vagy a helyettese minden alkalommal jelen van az üléseken, konkrét segítséget is nyújtva. Az Önkormányzat által kiírt pályázatokat is időben, mindig megismeri a Tanács, a felmerülő kérdésekre így mindig van válasz helyben. Az Idősügyi Tanács elnöke minden évben beszámolót készít a tanács tevékenységéről, leírja javaslatait is, amit az Önkormányzati Képviselők is megismernek. A Tanács titkára minden ülés témáját emlékeztetőben foglalja össze, és az éves tevékenységről pedig beszámolót állít össze, melyet minden delegált részére eljuttatat. Hazánk több városában is jól működő Idősügyi Tanács dolgozik és segíti az önkormányzatok munkáját. Elsődleges feladat közreműködni az időseket érintő problémák feltárásában, jelzésében, információk cseréje, az egészséges életmódot népszerűsítő programok támogatása. Ki a fiatal? Az ember akár tizenhat éves, akár hatvanat, csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és dolgok szépségén. Albert Schweitzer Irodalomjegyzék Bagdy E. (1994): Pszichológia jegyzet, Kézirat, Budapest. Buda B. (1994): Mentálhigiéne tanulmányok, XII. Öregség és lelki egészség , Budapest, Animula. Komlóssy V. (2014): Betegségek lelki tünetei, Vagabund. Popper P. (1981): Belső utak könyve, Budapest, Magvető. Ruminé Szíjártó I, Veres G. (2014): Információ Időseknek, Bp. Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság. Semsei I. (2008): Gerontológia DEEK, Nyíregyháza. 94

99 Melléklet: Nyíregyházán, az Idősügyi Tanácsban elhangzott előadások címe, témája, előadói 1. Időskorúak egészségügyi ellátásnak aktuális kérdései Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Előadó: Dr. Szegedi János főorvos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. orvos igazgatója 2. Az időskorúak közlekedésének segítése Előadó: Ignácz László, a Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója Pató István a Városfejlesztési Osztály vezetője 3. A generációk közötti együttműködés erősítése az oktatásban Meghívott: Kőhegyi Edit, az Oktatási, Kulturális és Sport Osztály Vezetője (2012) 4. Az időskorúakat érintő tájékoztatások és az Idősügyi Tanács tájékoztatóinak, felhívásainak megjelentetése Meghívott: Tarczy Gyula főszerkesztő 5. Tájékoztató szociális intézmények esetében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről, térítési díjak megállapításáról Előadó: Dr. Krizsai Anita, a Szociális és Köznevelési Osztály vezetője 6. Egyedülálló idősek, családi krízishelyzetben lévők gondjainak kezelése, segítése az egyházak részéről Előadó: Dr. Kovács-Szilágyi Eszter, a Szivárvány Idősek Otthona vezetője 7. Tájékoztató a gondnokságról, a gondnokság alá helyezés jogszabályi hátteréről Előadó: Dajkáné Fercsi Andrea, a Járási Gyámhivatala munkatársa 8. Tájékoztató az Idősek Akadémiája rendezvénysorozat programjáról Előadó: Szilvásiné Bojda Márta, a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ vezetője 9. Tájékoztató a közbiztonság helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló beszámolóról Előadó: Dr. Illés László r. alezredes, városi rendőrkapitány 10. Tájékoztató a Szomszédok Egymásért Mozgalom szervezéséről Előadó: Jászai Menyhért alpolgármester 11. Sportolási lehetőségek ismertetése, toborzás, aktivizálás érdekében tett intézkedésekről tájékoztatás 95

100 Előadó: Dajka László, a Nyírsuli Kft. munkatársa 12. Kortárs-nyugdíjas egészségre figyelők társasága megalakítása, önkéntes munka az egészségügyi alapellátásban program végrehajtásának jelenlegi állásáról tájékoztató, az Idősügyi Tanács programhoz milyen segítséget tud nyújtani? Előadó: Csikós Péter, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság igazgatója 13. Tájékoztató Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának bizottságai által kiírt pályázati lehetőségekről Előadó: Dr. Krizsai Anita, Szociális és Köznevelési Osztály vezetője 14. Közlekedés helyzete Nyíregyházán (akadálymentesítés, kerékpárutak) Előadó: Gémesi István, a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Útkezelési és Közlekedési Iroda vezetője 15. Jogi felvilágosítás, jogsegélyszolgálat lehetőségei, segítségadás módja Előadó: Dr. Tirpák György ügyvéd 16. Betegjogi képviselő betegjogokról szóló tájékoztatója Előadó: Dr. Kiss Zoltán betegjogi képviselő 17. A betegszállítás szabályai, elmélet és gyakorlat Előadó: Dr. Pápai György, OMSZ regionális orvos igazgató 18. Az Intézmény szolgáltatásai Előadó: Szilvásiné Bojda Márta, a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ vezetője Dr. Exterdéné Zsurkai Ilona okleveles mentálhigiénikus, szaktanácsadó a DE EK oktató közösségének örökös tagja Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3. I/2. Telefon: 06-20/ zsurkay@fre .hu 96

101 MAGYAR GERONTOLÓGIA 7. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN MEGRENDELÉS A Magyar Gerontológia folyóirat megrendelhető az alábbi címen: Dr. Semsei Imre Főszerkesztő Magyar Gerontológia Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u [email protected] SUBSCRIPTION INFORMATION The journal Hungarian Gerontology can be subscribed at the address below: Imre Semsei PhD Editor-in-Chief Hungarian Gerontology Faculty of Health University Debrecen 22 Sostoi Str. H-4400 Nyiregyhaza, Hungary [email protected] 97

102 MAGYAR GERONTOLÓGIA Nyomtatott verzió: ISSN On-line verzió: ISSN A Magyar Gerontológia negyedévenként megjelenő folyóirat, a hazai biogerontológia, geriátria és szociális gerontológia tudományos- és közélet első írásos fóruma; a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, valamint a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság, közös kiadványa. A folyóirat a későbbiekben elektronikus formában is elérhető lesz a weboldalról. Céljaink: - hazai gerontológiai fórumot nyújtani, és integrálni a hazai szociális, orvosi és kísérletes gerontológia képviselőit - különös hangsúlyt kívánunk helyezni a gerontológiai prevencióra - a mind módszertanában, mind pedig eszköztárában inter- és multidiszciplináris gerontológia kapcsolódó szakterületei eredményeinek ismertetése - szakmai forrása kívánunk lenni a gerontológia graduális és posztgraduális képzésének - kitekintési lehetőséget nyújtunk a nemzetközi gerontológiai eseményekre és eredményekre - fórumot kínálunk minden gerontológiával kapcsolatos hazai törekvésnek, legyen az hivatalos (pl. szakmai kollégiumi, minisztériumi), vállalati vagy magánkezdeményezés Általános tudnivalók: A Magyar Gerontológia lektorált folyóirat, melyben az alábbi típusú írásokat közöljük: 1. Eredeti közlemény, a gerontológia minden területéről az alapkutatástól a mindennapok gyakorlatáig 2. Összefoglaló tanulmány (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 3. Közérdekű közlemények (hirdetmények, ismertetők, stb.) 4. Bemutatkozás (egyes intézmények megismertetése) 5. Külföldi folyóiratok, konferenciák közleményeinek ismertetése 6. Levelek a Szerkesztőségnek (észrevételek, problémák, megjegyzések) 7. Termékismertetés (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 8. Társdiszciplínák eredményeiből 9. Olvasónapló 10. Történelmi visszatekintés (arcképcsarnok, tudománytörténet, stb.) A lektorálás nyílt rendszerű, azaz a szerző(k)nek joga van ismerni a lektor(ok) személyét. 98

103 ÚTMUTATÓ A KÖZLÉSHEZ Formátum A kéziratot A/4-es méretű fehér lapon, lehetőleg MS Word formátumban, 1,5-es sorközzel, Times New Roman 12 betűtípussal és körben 2,5 cm-es margóval kérjük írni. A tagolása (eredeti közlemények esetén): Címoldal: - a munka rövid, de minden lényegi elemet tartalmazó címe - a szerzők teljes neve - a szerzők munkahelyének megnevezése - a levelező szerző teljes levelezési címe, telefon és faxszáma, címe - rövid futócím (max. 40 leütés) - kulcsszavak (max. 5) Összefoglalás: maximum 100 szó, magyar és angol nyelven (angol címmel is) Bevezetés: a közlendő téma rövid ismertetése, különös tekintettel a sokirányú érdeklődésű olvasótáborra. Nem elég tehát a közlendőket szűk szakmai környezetben elhelyezni, általános ki- és betekintést kell adnia. Nagy hangsúlyt helyezzenek a társterületekkel való kapcsolatokra, átfedésekre. Módszerek: a használt módszerek, eszközök leírása, betegcsoportok és egészséges csoportok, kísérleti minták (állat, sejttenyészet) ismertetése röviden, de szakszerűen. Ha a törvény megköveteli, az etikai bizottság hozzájárulását is kérjük jelezni. Eredmények: a megfigyelések, kísérletek eredményeit áttekinthető formában, amennyiben csak lehet, ábrával, táblázattal és képekkel illusztrálva, a fő eredményekre koncentrálva kérjük leírni. A fejezet végén pontokba sorolva adják meg a végkövetkeztetéseket. Megbeszélés: Az eredmények értékelését kérjük összekötni a hasonló témában eddig ismertekkel is. A szűk tudományterület mellett, lehetőleg más területekkel való kapcsolódását is tárgyalják meg. Jelezzék a lehetséges további irányokat és lépéseket is, ugyanakkor kerüljék az alap nélküli spekulációkat. Ábrajegyzék: A számozott ábrák és táblázatok (1. ábra, I. Táblázat ) értelmezését kérjük leírni (cím, leírás, jelmagyarázat) úgy, hogy a szöveges résszel egységet képezzen, a kettő egymást ne ismételje. Illusztrációk: Az ábrákat, képeket kérjük digitális formátumban megadni (a lehető legkisebb memóriaterjedelemben, még a kép élvezhetőségének csorbulása nélkül: pl. jpeg formátum), a táblázatokat MS Word, vagy MS Excel formátumban. Egy ábra (táblázat) - egy lapon legyen. Irodalom: a szövegben a szerzőt (szerzőket: XY és mtsai) és a közlés évszámát zárójelben kérjük feltüntetni. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kérjük, a következő formátumokat használván: Tröster H, Metzger T, Semsei I, Schwemmle M, Bachmann MP. (1994): One gene, two transcripts: Isolation of an alternative transcript encoding for the autoantigen La/SS-B from a library of a patient with primary Sjögren s syndrome. J Exp Med 180: Semsei I. (2003): A hosszú élet génje. InterPress Magazin, június: Frolkisz VV. (1980): Az öregedés és az életkor. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN ). Kovács M. (Szerk.) (2003): Az időskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, Budapest (ISBN ). Richardson A, Semsei I. (1987): Effect of ageing on translation and transcription. In: Review of Biological Research in Aging Vol. 3, pp Ed.: M. Rothstein. Alan R. Liss Inc., New York (ISBN ). 99

104 Semsei I. (2003): A génexpresszió vizsgálata az öregedés során és egyes autoimmun szindrómákban. MTA doktora értekezés, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. (VII. 26.) Népjóléti Minisztérium 20/1996. Csak már elfogadott, vagy kiadott közleményeket idézzenek, s melyeket a szövegben is említenek. Személyes közléseket a szövegben kérjük jelezni. Elektronikus címek: a szövegben, zárójelben számozva (e-cím 1) idézzék, a pontos feltalálási helyet pedig az Irodalomjegyzékben a cikkeket követően sorolják fel, pl.: 1. A többi közleménytípusnál a módszerek rész kivételével minden részt hasonlóan kérünk kialakítani, esetenként az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Mindemellett kérjük, törekedjenek a tömör, tagolt, lényegre törő, pontos, logikus és áttekinthető közlésre. Terjedelem: Alapvetően nem szabunk terjedelem korlátokat, de kérjük a tömör, lényegre törő közlést (kb. mintegy 10 gépelt oldal [összefoglalóknál 20] plusz ábrák, táblázatok, irodalom). A terjengősséget és a felesleges ismétléseket (szöveg és ábra) kérjük kerülni. Az irodalmi hivatkozások száma ne haladja meg eredeti közleményeknél a 25-öt, összefoglalóknál az 50- et. Helyesírás: A lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a magyar írásmód alkalmazására. Az angol és latin szavak csak elkerülhetetlen mértékben legyenek jelen, azok magyar megfelelőjét alkalmazzák. Az egységesség fenntartása érdekében fenntartjuk a jogot, hogy (a szerzővel konzultálva) a megkívánttól eltérő írásmódot javítsa. Az elkerülhetetlen rövidítéseket az első megjelenés helyén a rövidítendő szöveg után zárójelben kérjük megadni. Kérjük, tartsák szem előtt, hogy - noha a szakterület ismerője számára egyértelmű és kényelmes a sok rövidítés használata, másoknak ez korántsem az, sőt igen zavaró lehet. Kéziratok beküldése: A kéziratokat 2 példányban, kísérőlevéllel a főszerkesztő postacímére kérjük: Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, OEC, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4, vagy elektronikus formában a: [email protected] címre. A kézirat elfogadása után elektronikus adathordozón (floppy, CD), vagy a fenti címek valamelyikére is kérjük a teljes anyagot (szöveg, ábrák, táblázatok, képek, stb.). 100

105 HUNGARIAN GERONTOLOGY CONTETNS Vol. 7. Nr Editorial (Patyán László) 1 Ageing and endemics Dr. János Szegedi Dr. István Kiss 3 Analyzing of the Hungarian elder s subjective well-being used on the database of SHARE Dr. Lajos Hüse Dr. Éva Huszti Dr. Péter Takács 18 A review of hospice care in Szabolcs Szatmár Bereg County Bernadett Póliscsák - Dr. Adrienn Siket 42 The answers of the management science for the issues of ageing society Dr. habil. Móré Marianna 60 The main reasons of the increase of kidney disease in the Nursery Home Erzsébet Kárándi Julianna Oláh 72 Council of Elderly in Nyíregyháza town Dr. Ilona Zsurkai Exterdéné 90 Ordering information 95 Information for authors 99 English contents