SZERENCS KÖZSÉG FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 2019. június

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS KIBOCSÁTÁSI LELTÁR (MEI) A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása Önkormányzati épületek Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek Lakóépületek Önkormányzati flotta Tömegközlekedés Lakossági közlekedés Összes ráfordítás Végrehajtás akadályainak értékelése Következtetések, további fejlesztési irányok Villamosenergia termelés korszerűsítése (naperőmű) Fenntartható közlekedés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése

3 BEVEZETÉS Szerencs Község Önkormányzata részt vesz az EU HORIZON2020 Programjában finanszírozott számú EMPOWERING LOCAL PUBLIC AUTHORITIES TO BUILD INTEGRATED SUSTAINABLE ENERGY STRATEGIES című EMPOWERING projektben. Az EMPOWERING projekt konzorciumi tagjai segítik a partnerrégiókban található, a munkába bekapcsolódó helyi önkormányzatokat abban, hosszú távú energiagazdálkodási stratégiát alkossanak. A projekt keretében különböző kompetenciafejlesztést célzó tevékenységek megvalósítására került sor, melyen az önkormányzat munkatársai is részt vettek, majd szakértő bevonásával elkészült a település 2013-ban elkészült Fenntartható Energia Akciótervének felülvizsgálata. Szerencs Önkormányzatának Képviselőtestülete a 114/2013. (V.31.)/Öth. számú határozattal fogadta el Szerencs Fenntartható Energia Akciótervét (SEAP), mely dokumentum az Európai Unió Intelligent Energy Europe Programjának támogatásával, a City_SEC projekt keretében készült el, a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) útmutatója alapján. A SEAP viszonyítási alapként szolgáló bázisévként évet választotta, és 2020-ig 20% CO 2 kibocsátás-csökkentést irányzott elő. Bár a dokumentum 2013-ban készült, az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárát egyetlen évre, 2008-ra mutatja be, ekkor Szerencs CO 2 kibocsátása t volt. A SEAP 2020-ig 18 intézkedés-csoportban összességében közel 50 beruházást tervezett, melyek 5526 tonnával mérsékelnék a CO 2 a kibocsátást kb. 8,634 milliárd Ft ráfordítás mellett. A felülvizsgálati dokumentum első részében ismertetjük az üvegházhatású gázok (ÜHG) monitoring kibocsátási leltárát évre, összehasonító elemzést adunk a közötti időszak energetikai és ÜHG kibocsátási tendenciáiról. Ezt követően átfogó értékelést adunk a évi SEAP stratégiájáról; ennek keretében vizsgáljuk a célokat és prioritásokat, illetve elemezzük a végrehajtás intézményi feltételeit. Végül részletesen bemutatjuk és elemezzük a időszakban megvalósult SEAP intézkedéseket, továbbá következtetéseket fogalmazunk meg a SECAP-pá való továbbfejlesztés ajánlott irányaira. 3

4 1. ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS Szerencs város, a Hegyalja kapuja az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, a Nagyalföld és az Eperjes-Tokaji hegylánc találkozásánál fekszik. Szerencs közúti és vasúti közlekedési csomópont. Miskolctól 35, Nyíregyházától 53, Szlovákiától 50, Ukrajnától 113 km-re fekszik. Az M3-as autópálya, majd az M30-as út kiépítésével a 200 km-re lévő Budapest is lényegesen könnyebben megközelíthető. A szerencsi kistérséget alkotó tájak felszíni tagoltsága miatt a térség éghajlata nagyon változatos. Az évi napfénytartalom óra, az évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 C, a védett déli oldalakon, a sík területeken eléri a 10 C-t. Az évi csapadékmennyiség a hegyekben 650 mm feletti, míg a sík tájakon 600 mm alatti. Zempléni hegység egységes tömbjét hegylábfelszíni dombságok övezik, ennek délkeleti eleme a Szerencsi dombság, mely m magasságú, többségében mezőgazdasági művelésű terület. Az erdőterületek aránya elenyésző. A település déli része a harangod vidékhez tartozik, a Taktaközből kiemelkedve szintén alapvetően síkvidéki terület, szántóföldi növénytermesztéssel. A világörökségi védelem alatt álló Tokaji borvidék sajátos tájkaraktere Szerencsen csak kisebb területekre korlátozódva, a Szerencs patak völgye irányába lefutó domboldalakon jelenik meg. Szerencs történetére írásos emlékek alapján a 12. századig visszamenőleg lehet következtetni. Fejlődését meghatározta, hogy itt haladtak át az Alföldet a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak. Ez a települést a XVI-XVIII. századra jelentős kereskedelmi, védelmi, később gazdasági központtá emelte. A település fejlődésének jelentős eleme volt, hogy 1889-ben felépült a cukorgyár, ami addig soha nem látott fejlődést eredményezett a településen. A fejlődés eredményeképpen 1984-től Szerencs ismét városi rangot kapott. A város területe 36,69 km 2, melyre 2011-ben 9579 fő állandó népesség jutott. A hasonló lélekszámú településekhez viszonyítva Szerencsen magas a népsűrűség: 272 fő/km 2. Szerencs városának lakónépessége is csökkenő tendenciát mutat. A munkanélküliség arányszáma a városban az aktív korú népességhez viszonyítva alacsonyabb volt, mint a kistérség átlaga, ennek magyarázata elsősorban a helyben foglalkoztatottak magas aránya, aminek oka, hogy Szerencs a térség központja. A térségben ellentmondást mutat, hogy a munkanélküliség mellett a munkaerőhiány is egyidejűleg jelen van. A foglalkoztatottak nagy része a szolgáltatási ágazatokban dolgozik, ezen kívül számottevő az iparban dolgozók aránya, míg a mezőgazdaság kevesebb, mint 10%-ot foglalkoztat. A helyi gazdaság szerkezete jónak tekinthető, de ebben jelentős változást hozott 2008 tavaszán a cukorgyár bezárása. A város nagyobb ipari üzemei a település öt jelentősebb ipari területén helyezkednek el, kisebb ipari jellegű vállalkozások azonban a település egyéb részein is találhatóak. A cégek többsége 4

5 kisvállalkozás, s kevesebb, mint harmaduk értékesít 50 millió forint feletti értékben évente. A cégeknek mindössze 5%-a termel exportra, a többi vállalkozás a helyi, a megyei vagy esetenként a regionális és az országos piacon van jelen. A városban több jelentős mezőgazdasági vállalkozás működik, ezek elsősorban szántóföldi növénytermeléssel fogalakoznak. A település adottságaiból adódóan azonban nyilvánvaló, hogy a város gazdaságában továbbra is meghatározó lesz a mezőgazdasági termelés és termékfeldolgozás. A kistérségben a földterület legnagyobb része szántó, ennek s a szőlőterületnek a részaránya országos átlag feletti, az erdősültség azonban alacsony. A Hegyaljai kistájra a szőlészet-borászat, Taktaközre és Harangodra a szántóföldi gazdálkodás jellemző, ahol a vetésszerkezetben a gabonafélék és az ipari növények dominálnak. A város közigazgatási területe a 9 ezer fős lakosságához viszonyítva nem túl nagy, 37 km 2, melynek a negyede belterület. A város lakóterületei vegyes képet mutatnak. Vannak nagytelkes családi házas beépítésű területek, gyári lakóterületek, kolóniák, többszintes lakótelepek. Az ingatlanok gázellátása 100 %-os kiépítettségű. Szerencs villamosenergia-ellátása a település külterületén található 120/35/20 kv-os alállomásról történik, a Szerencs-dél és a Szerencs-észak elnevezésű 20 kv-os légvezetékes hálózatokon keresztül. A lakosság villamosenergia-ellátottsága is 100 %-os. A közvilágítás összességében nem mondható korszerűnek, mert nagyon nagyarányú a már korszerűtlen fényforrással üzemelő, fizikailag és műszakilag egyaránt elavult lámpatest. Szerencs vízellátását a Bekecs, Legyesbénye, Mezőzombor egyesített rendszere adja. A szerencsi vízellátó rendszer össze van kapcsolva a golopi vízellátó rendszerrel, így kapacitáshiány esetén Golop felől is ki lehet elégíteni a vízigényeket. A külterületen a közüzemi vízmű kútjain túl jelentős számú mélyfúrású kút is üzemel. Szerencs vízellátó rendszerét 1974-ben helyezték üzembe, mára zömében elöregedtek, gyakoriak az ebből eredő meghibásodások. A város rendelkezik szennyvíztisztító teleppel, melynek üzemeltetője a GW-Borsodvíz Kft. A szennyvíztisztító telep bővítése és modernizálása 1998-ban történt meg, kapacitása m3 /nap lett. A csatornahálózat nagy része gravitációs rendszerű, kisebb része nyomott vezeték. Az összegyűjtött szennyvíz mennyisége: m3/nap. A tisztított szennyvizek befogadója a Takta övcsatorna. Teljes összegyűjtött szennyvíz mennyiség évente 280 ezer m3, ebből lakossági 200 ezer m3. Távhő rendszer nem működik a településen. Szerencs Város Polgármesteri Hivatala Építésügyi és Városfejlesztési osztályának feladatai között szerepelnek az energia (energetikai) feladatok. Nincs külön csak ezzel a területtel foglalkozó szakember (energetikus), az Építésügyi és Városfejlesztési osztályon dolgozó városgazdának tartozik rész feladatai közé az energetikai terület, ő teljes munkaidőben foglalkoztatott személy, munkaidejének egy részét tölti ki az energetikai 5

6 feladatokkal kapcsolatos munkavégzés. Külön energetikai költségvetés nem készül, a költségvetésben egységesen jelenik meg a városüzemeltetési feladatokra elkölthető éves keretösszeg, helyi épületenergetikai előírás, szabályozás nincs. Az energetikai adatok tárolása nem megoldott, központi adatbázis nincs. A döntés előkészítési mechanizmusban a polgármester és a jegyző vesz részt, pályázat és/vagy önkormányzati ingatlan vagyont érintő kérdések esetében pedig a képviselő-testület is. Az energetikai szakmai anyagok elkészítését külső erőforrásokra bízzák. 6

7 2. KIBOCSÁTÁSI LELTÁR (MEI) A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása Önkormányzati épületek Az önkormányzatnak és az intézményeknek példamutató szerepet kell betöltenie az épületenergetika, az energiahatékonyság, valamint a megújuló energia felhasználás terén. Ez jelentősen fokozhatja a többi szektor energia megtakarítási hajlandóságát is. A helyi önkormányzati épületállomány túlnyomó többsége az es években épült meglehetősen rossz energetikai tulajdonságokkal, hőszigetelés nélkül. Ezeknél az épületeknél a megtakarítási potenciál magas, költséghatékony megoldás esetén kb. 40%-os, példamutató szerepet előtérbe helyező (de még racionális) felújítás esetén akár 70%-os megtakarítást is el lehet érni. Az önkormányzati épületek jelentős részének felújítása megvalósult vagy folyamatban van, a között megvalósult fejlesztéseket az alábbi táblázat ismerteti: 1. számú táblázat: Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítései között Önkormányzati épületek neve Jelentősebb korszerűsítések ( ) Ideje Tartalma Költség (millió Ft) hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, 450 Óvodák 2014 napelem Egészségház 2011 hőszigetelés 111 hőszigetelés, 793 Rákóczi vár, Református templom 2011 fűtéskorszerűsítés Szerencsi Általános Iskola Alapfokú hőszigetelés 535 Művészetoktatási Intézmény és Óvoda 2011 Egyéb önkormányzati épületek 2015 hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés 282 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 2. számú táblázat: Önkormányzati épületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2008 és 2017) Év Villamos energia Földgáz Összesen MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco Forrás: Szerencs Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP), önkormányzati adatszolgáltatás 7

8 Megfigyelhető, hogy az önkormányzati épületeken végzett intézkedések jelentős eredménnyel jártak, a villamosenergia felhasználás közel harmadára, a földgázfelhasználás közel felére esett vissza, amiknek köszönhetően ebben a szektorban a kibocsátások 54%-al csökkentek Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek A 2008-as kibocsátási leltárban (BEI) a kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületekkel adatok hiányában nem foglalkoztunk. Ez a 2017-es felülvizsgálati monitoring évre is igaz, nem áll rendelkezésre adat az említett szektor energiafogyasztásának vizsgálatára vonatkozóan Lakóépületek A lakossági épületek kibocsátásai teszik ki a település kibocsátásainak 60%-át, így ez a szektor bír a legnagyobb csökkentési potenciállal. 3. számú táblázat: Lakóépületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2008 és 2017) Év Villamos energia Földgáz Szén Biomassza Összesen MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco Forrás: Szerencs Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP), önkormányzati adatszolgáltatás Megfigyelhető, hogy a lakossági földgázfelhasználás 21%-os csökkenést mutat, ami jónak mondható, ellenben a villamosenergiafelhasználás nőtt, így a szektor kibocsátásai mindössze 9%-al csökkentek. A lakossági épületek terén van a legnagyobb csökkentési potenciál, amit a későbbiek folyamán tárgyalunk részletesebben Önkormányzati flotta Az önkormányzati flotta üzemanyagfelhasználása alapján 2008 óta több, mint 60%-al csökkent a flotta éves kibocsátása, ami példaértékűnek mondható Tömegközlekedés Szerencsen nincs helyi tömegközlekedés. 8

9 Lakossági közlekedés A városban 2008 és 2017 között a lakosság dízel járműinek száma megduplázódott, ami a lokális légszennyezés mellett jelentősen hozzájárul a település ÜHG kibocsátásaihoz is, ben annak 17%-áért felelt Összes ráfordítás A 2017-ig megvalósult önkormányzati beruházások összköltsége 2,171 milliárd forint volt, a lakossági beruházásokról nincsenek ilyen jellegű adataink. 9

10 Tonna CO 2 -egyenérték / év ÁGAZATONKÉNT ÜHG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENÉS Energiafelhasználás csökkenést az épületek és a közvilágítás terén sikerült elérni, de a közlekedési kibocsátások növekedése miatt ami a gépjárműállomány gyarapodásának köszönhető - a település összes kibocsátása mindössze 7%-al csökkent. 1. ábra: Ágazatonkénti üvegházhatású gáz-kibocsátás Önkormányzati Szolgáltatási Lakossági Közvilágítás Ipar Közlekedés [legördülő] Egyéb Energiafogyasztáshoz nem kapcsolódó VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁS ÁGAZATONKÉNT 4. tábla: Az elfogadott szén-dioxid-kibocsátási tényezők[t/mwh]: Villamos energia Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiaforrások Fűtés/hűtés Cseppfolyós gáz Fűtőolaj Dízel Benzin Lignit Szén Egyéb Növényi Bio- Egyéb Naphő- Geotermikus Nemzeti Helyi Földgáz fosszilis olaj üzemanyag biomassza energia energia 0,785 0,785 0,230 0,202 0,227 0,279 0,267 0,249 0,399 0,351 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Kategória Villamos energia Fűtés/hűtés Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 5. táblázat: Végső energiafogyasztás Földgáz Folyékony gáz VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁS [MWh] Fosszilis tüzelőanyagok Fűtőolaj Dízelolaj Benzin Lignit Szén Egyéb fosszilis tüzelőanyag Növényi olaj Bioüzeman yag Megújuló energiaforrások Egyéb biomassza Termikus Geotermikus napenergia energia ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK, IPAR: Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények A szolgáltató szektorhoz tartozó (nem önkormányzati) épületek, berendezések/létesítmények na na na na na na na na na na na na na na na 0 Lakóépületek Önkormányzati közvilágítás Ipar (az ETS európai kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó iparágak kivételével) na na na na na na na na na na n na na na na 0 Épületek, berendezések/létesítmények és ipar - részösszeg KÖZLEKEDÉS: Önkormányzati flotta Tömegközlekedés Magáncélú és kereskedelmi szállítás Közlekedés - részösszeg Összesen Összesen 10

11 MWh/év 6. táblázat: Energiahordozónkénti végső energiafogyasztás Villamos energia Fűtés/hűtés Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiák [legördülő] Összességében a település villamosenergia fogyasztása némileg, földgázfelhasználása pedig jelentősen (26%-al) csökkent. Ezt ellensúlyozza, hogy a dízel járművek elterjedése révén gázolaj felhasználása közel duplájára nőtt, így a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása terén csak 11%-os csökkenést sikerült elérni Végrehajtás akadályainak értékelése A SEAP dokumentumban vállalt intézkedések végrehajtását, illetve azok megvalósulását számos körülmény nehezítette, melyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban ismertetjük: A SEAP intézkedések nyomonkövetéséhez szükséges energetikai adatok nyilvántartása nem átlátható. Humánerőforrás hiány. A SEAP készítésébe és a végrehajtás nyomon követésébe bevont munkatársak számos más feladattal is foglalkoznak, ezért leterheltségük jelentős. A probléma megoldását jelentheti egy erre a célra létrehozott munkacsoport működése és humán erőforrás fejlesztés. Forráshiány. A SEAP-ban vállalt önkormányzati tulajdonú épületeket érintő intézkedések megvalósításának forrása legtöbb esetben valamilyen pályázat keretében elnyert támogatás. 11

12 3. Következtetések, további fejlesztési irányok Szerencsen a SEAP-ban előirányzott intézkedéseket leginkább az önkormányzati épületek szektorban sikerült implementálni, illetve a lakossági épületeknél is jelentős földgázfelhasználás-csökkenés figyelhető meg. Ennek ellenére a villamosenergia és az üzemanyagok felhasználásának növekedése miatt a település összes kibocsátása csak 7%-al csökkent. A SEAP-ban felvázolt, de még el nem indított intézkedések megvalósítása továbbra is javasolt, legfőképp és legsürgősebben az energiagazdálkodási rendszer elindítása, amely a település energiafelhasználásának nyomonkövetésén túl elősegítené a leghatékonyabb kibocsátáscsökkentést ígérő területek beazonosítását a következő időszakra. Az önkormányzati épületekre vonatkozóan szükséges kialakítani egy olyan egységes önkormányzati energiagazdálkodási nyilvántartási rendszert, amely összefoglalva tartalmaz minden adatot, beleértve az éves energiafogyasztásokat, amelynek segítségével a tendenciákat is nyomon lehet követni. Ennek az intézkedésnek a költsége elenyésző - tekintve hogy az energiafelhasználási adatokat amúgy is nyilván kell tartani -, az általa elérhető megtakarítás pedig akár milliárdos nagysegrendű is lehet, ezért mindenképp prioritást kellene élveznie minden szempontból. Hasonlóan fontos lenne a település megújúlóenergia-potenciáljának felmérése, melynek becsült költsége fél millió forint körül mozog, de szintén ennél nagyságrendekkel nagyobb megtakarítást eredményezhet a leghatékonyabb beruházások meghatározásával. E két kulcsfontosságú intézkedés megvalósításával Szerencs felkészültebben nézhetne a következő időszak elé, melyben a bázisévhez képest már 40% kibocsátáscsökkenést szükséges elérnie. A lakosság energiafogyasztása a települési energiafogyasztás számottevő részét képezi, így a települési energiafogyasztás fenntartható irányba való tereléséhez elengedhetetlen a lakosság bevonása és aktív közreműködése. A lakossági energiafelhasználás jelentős hányada a lakóépületek fenntartására és a mindennapos háztartási folyamatok energiával történő kiszolgálására fordítódik. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében szükséges a meglévő lakóépületek korszerűsítése (fűtés, nyílászárók, hőszigetelés stb.), az új épületek energiatakarékos tervezése és építése (megújuló energiaforrások: napelem, napkollektor, hőszivattyú; korszerű építési anyagok és berendezések stb.), valamint a háztartási eszközök vásárlásakor és cseréjekor az energiatakarékosabb berendezések előnyben részesítése. E beruházások megvalósulása ahogy az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási 12

13 Cselekvési Terv 1 is megállapítja az anyagi lehetőségek megléte mellett az energiafogyasztói ismeretek és szemlélet fejlesztését is igényli. A klímavédelem szempontjából nemcsak az energiafelhasználás mértéke, hanem a felhasznált energiahordozók fajtája is fontos. A klímavédelem érdekében az épületek fűtése terén előtérbe kell kerülnie a megújuló energiaforrások alkalmazásának, a lakóépületek esetében a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk vagy a hagyományosnak számító tűzifa környezetkímélő, helyes használatának (például Fűts okosan! kampány 2 ). A településen a lakosság körében elterjedt a hulladékok fűtési célú elégetése, mely nemcsak általánosságban a légkört, de közvetlenül az emberi egészséget is nagymértékben károsítja. Kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása a negatív hatásokról és a jogi szabályozásról annak érdekében, hogy a hulladékok égetése terén a lakosság magatartása tudatosabbá váljon. A település SEAP felülvizsgálata során megszerzett tapasztalatok és levont következtetések alapján a Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv kidolgozásához a következőkre érdemes figyelni: Többéves programot indokolt indítani a családi házak energetikai felújítására. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 3 figyelembevételével javasolt egy települési felmérés készítése a családi házak energetikai állapotáról, felújításuk pénzügyi és energetikai racionalitásáról és műszaki lehetőségeiről. Új lakó- és középületek esetében az építéshatósággal együttműködve biztosítani kell a 2021-től kötelező közel nulla energiafogyasztású építésre vonatkozó előírások betartását. Ezáltal a megfelelő szigeteltség, és fűtési/hűtési gépészeti műszaki megoldások mellett az épületekben alkalmazható megújuló energiák alkalmazása (elsősorban napelem, napkollektor és hőszivattyú) előtérbe kerülhet. Lakossági energiatudatossági szemléletformálási program indítása - az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv 4, valamint a Fűts Okosan kampány figyelembevételével széleskörű ismertterjesztő és szemléletformáló kampánysorozat elindítása, különös tekintettel a fűtési energiafogyasztás mérséklésére, illetve az illegális tüzelőanyag-felhasználás visszaszorítására. Szerencsen viszonylag egyedi probléma a dízelautók rohamos terjedése. A lakossági közlekedésből eredő kibocsátásokat leginkább a kerékpáros és gyalogos közlekedés 1 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről A Kormány 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozata a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiáról 4 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről 13

14 fejlesztésével és népszerűsítésével illetve közösségi közlekedési alternatívák megteremtésével lehetne visszaszorítani. A lakossági folyamatok energiafelhasználásának csökkentése tehát alapvető szereppel bír, így a tájékoztatás és ösztönzés, a lakosság bevonása is szükségszerű. Érdemes a lakosság ösztönzésénél, információval történő ellátásakor a figyelmet a pénzügyi megtakarítási lehetőségekre, megtérülési időkre és az esetleges pályázati forrásokra is felhívni. Lakossági energia tanácsadó-pont létrehozása Az energia tanácsadó-pont havi egy alkalommal ingyenes tájékoztatást nyújt a lakosság számára energiagazdálkodási kérdésekben előadás, tanácsadás, illetve kiadványok formájában. Az intézkedés elsődleges célja a lakóépületállomány energiafelhasználásának csökkentése.a tájékoztatás (szóbeli, kiadványok) az alábbi témakörket foglalja magában: Energetikai lakóépületfelújítás hőszigetelési és épületgépészeti lehetőségei (családi és társasházak); Napelemek, napkollektorok elhelyezése lakóépületeken (családi és társasházak); Hőszivattyúk alkalmazási lehetősége lakóépületeken (családi és társasházak); Fűts okosan tűzifával!, Fűts okosan ne tüzelj hulladékkal! szemléletformálási kampány; Háztartási villamosenergia takarékosság előmozdítása; Pályázati, hitel konstrukciós stb. tanácsadás; Kivitelezési tanácsadás. A lakossági energia tanácsadó-pont egyben tájékoztatást nyújt a közlekedési eredetű energiahasználat csökkentési lehetőségeiről is Az energia tanácsadó napot érdemes egy állandó napra tenni (pl. minden hónap első szerdája), és annak időpontját megjeleníteni Szerencs honlapján Az írásos formában való ismeretterjesztéshez javasolt országosan, ingyen elérhető klíma kiadványokat alkalmazni. Az energia tanácsadó-pont működtetésébe javasolt a helyi civil szervezetek, ingatlanközvetítők, a településen dolgozó építész tervezők, közeli generálkivitelezők, építési, épületgépészeti vállalkozások, bankok stb. bevonása. A konkrét szemléletformálási akciókat az Önkormányzat éves költségvetésében javasolt tervezni. Lakossági források, EU és hazai pályázati forrásokkal kiegészítve Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-1. Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése D-2. Karbonsemleges villamosenergia termelés D-5. Energiatudatosság javítása Felelős, partnerek: Önkormányzat Finanszírozási igény: Időtáv: Célcsoport: Lakosság 600 ezer Ft/év Lehetséges forrás: Önkormányzat, Gazdasági szereplők 14

15 Átmenet egy megfelelő életminőségű, alacsony rezsijű lakásállomány felé : Energiahatékony új építés és az energiapazarló, gazdaságosan nem felújítható épületek fokozatosan használaton kívülre kerülnek. Az új építésű lakások energiafelhasználása (feltételeztük, hogy 2030-ig összességben 40 db új lakás épül Szerencsen) növeli a CO 2 kibocsátást, ez azonban a szigorodó épületenergetikai követelmények következtében folyamatosan csökken tól csak ún. közel nulla energiafelhasználású épületek építhetőek a 7/2006 TNM rendelet alapján, így az újonnan épülő lakások energiafelhasználása és CO 2 kibocsátása kb %-kal alacsonyabb lesz, mint a meglévő épületeké. Ezen két tényező különbözeteként 235 t/év CO 2 kibocsátás megtakarítás adja az intézkedéshez kapcsolódó CO 2 csökkentési szükségletet. Az intézkedés várható költségeit a Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös új lakásépítési adatai alapján, szakértői becsléssel állapítottuk meg. Kapcsolódás a dekarbonizációs céljokhoz: Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése CO 2 kibocsátás-csökkentési célérték: 293,75 t/év Felelős, partnerek: Finanszírozási igény: Lakosság Időtáv: Célcsoport: Lakosság 61 millió Ft/év Lehetséges forrás: Lakossági források 15

16 Napkollektor használati melegvíz (HMV) lakossági épületekre Általánosságban elmondható, hogy egy átlagos igényű háztartásban fejenként naponta 50 liter melegvízre van szükség, melyet 1 m 2 felületű napkollektor tud biztosítani. A HMV előállításon kívül a napkollektorok használhatók fűtés rásegítésre, illetve medencefűtésre. A méretezés ebben az esetben azért kap kiemelt szerepet, mert komoly problémákat okoz a rendszerben, amennyiben nem fogy el a megtermelt melegvíz. Napkollektor használata nem csak családi házak, hanem akár panel társasházak esetében is lehetséges. Mindezeket figyelembe véve 2030-ra azt irányozzuk elő, hogy a Szerencsen élők további 7%-ának melegvíz fogyasztását segítik majd elő napkollektorok. Ez 670,6 m 2 napkollektor felület kialakítását teszi szükségessé. Kapcsolódás a dekarbonizációs célokhoz: Lakó- és középületek, szolgáltató épületek megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése CO 2 kibocsátás-csökkentési célérték: 423,5 t/év Felelős, partnerek: Finanszírozási igény: Lakosság Időtáv: Célcsoport: Lakosság 16,1 millió Ft/év Lehetséges forrás: Lakossági források Biomassza kazánok telepítése lakossági felhasználásra Kívánatos lenne a biomasszát a jelenleginél nagyobb hatékonysággal használja fel a lakosság is, erre a célra tervezett kazánokban. Meg kell említeni, hogy a kazánok telepítése mellett a levegő szennyezettségének elkerülése érdekében szükséges a megfelelő technológia alkalmazása (pl. lambda szondás kazánok, vezérlés). A pellet kazánokról általánosságban elmondható, hogy kevesebb szennyező anyagot juttatnak a levegőbe, mint a faapríték kazánok. A magas beruházási költség miatt azt feltételezzük, hogy a családi házak további 6 %-ánál építenek be biomassza kazánt. Kapcsolódás a dekarbonizációs célokhoz: Lakó- és középületek, szolgáltató épületek megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése CO 2 kibocsátás-csökkentési célérték: 637,2 t/év Felelős, partnerek: Finanszírozási igény: Lakosság Időtáv: Célcsoport: Lakosság 387,6 millió Ft Lehetséges forrás: Lakossági források 16

17 Villamosenergia termelés korszerűsítése (naperőmű) Naperőmű (napelem park) létesítése Az észak-magyarországi régióban az energiatermelési célra alkalmas napsütéses órák száma körül mozog. Az elmúlt években a napelemek világpiaci ára erőteljesen csökkent, ennek hatására is jelentősen megnőtt a hazai beruházók érdeklődése a napelem parkok, naperőművek (PV) iránt. Az ország számos településén épült az elmúlt néhány évben kisebb-nagyobb teljesítményű naperőmű. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is több naperőmű beruházási projekt megvalósítás alatt áll, ezek sorában is kiemelkedő az MVM Zrt. beruházásában megvalósuló felsőzsolcai naperőmű projekt, mely Magyarország egyik legnagyobb teljesítményű PV parkja. Szerencs esetében is indokolt egy legalább 4 MW teljesítményű naperőmű beruházás megvalósítása, amelynek segítségével éves szinten kb MWh villamosenergia-termelés és kb t/év CO 2 kibocsátás csökkenés érhető el. A beruházás helyszínének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy megközelítően 8,3 hektár területet igényel a naperőmű ebben a teljesítmény tartományban. Mivel a naperőművek döntö többségében a 20 kv-os hálózatra csatlakoznak célszerű egy már megkévő 20 kv-os vezeték, vagy alállomás közelében telepíteni az erőművet. Emellett fontos szempont, hogy lehetőleg barnamezős területen legyen az erőmű elhelyezve (pl. felhagyott iparterületen). Lényeges, hogy a beruházás nem terheli az Önkormányzat költségvetését; vállalkozói (beruházói), illetve a vállalkozó által pályázott forrásokból valósulhat meg. Kapcsolódás a dekarbonizációs célokhoz: Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése Karbonsemleges villamosenergia termelés CO 2 kibocsátás-csökkentési célérték: t/év Felelős, partnerek: Finanszírozási igény: hálózati engedélyes, beruházó (területkijelölésben: Önkormányzat) Időtáv: Célcsoport: lakosság, Önkormányzat, vállalkozások 1800 millió Ft Lehetséges forrás: EU források, állami támogatás, beruházó saját forrása 17

18 Fenntartható közlekedés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése Intézkedések számszerű kibocsátás-csökkentési célértékkel Környezetbarát közlekedési szokások elterjesztése: szemléletformálás az energia tanácsadó pont keretében A szemléletformálás megvalósulhat az energia tanácsadó pont keretében. A tájékoztatás terjedjen ki az alábbi témakörökre: Hagyd otthon az autót, és kerékpározz! szemléletformálás; Kis távolságokban gyalogolj! szemléletformálás; Egészséges és biztonságos kerékpározás szemléletformálás; Válts közösségi közlekedésre! szemléletformálás; Utazz tele kocsival! szemléletformálás; Számolj, mérlegelj, válts alacsony fogyasztású, kisebb teljesítményű, alternatív hajtásmódú (LPG, hibrid, e-autó) személygépkocsira szemléletformálás. A szemléletformálás részben állhat szóbeli tájékoztatásból másrészt viszont plakátok, kiadványok, térképek készítéséből és terjesztéséből. Az intézkedéshez kötődően Szerencs kapcsolódjon az Európai Mobilitási Héthez, Autómentes Naphoz pl. Kerékpáros felvonulás vagy családi nap szervezésével (iskolák bevonásával). A biztonságos kerékpáros közlekedés népszerűsítése (iskolákban/óvodákban pedagógusok, rendőrök által kiadványok, KRESZ feladatok, tanpálya és egyéb játékok segítségével) kiterjedhet továbbá óvodákra/iskolákra a nevelők bevonásával. A megvalósulás során érdemes a helyi civil szervezeteket, a rendőrség állományát, a pedagógusokat is bevonni. A konkrét szemléletformálási akciókat az Önkormányzat éves költségvetésében, míg a kiadványok, szóróanyagok szerkesztését, nyomdai kivitelezését, terjesztését a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében javasoljuk tervezni. A kiadványokban, vagy programokon szereplő vállalkozások szponzorációval egyben hozzájárulhatnak a költségek finanszírozásához is. A közlekedési szemléletformálás szakmai üzeneteinek kialakításához megfelelő kiindulópontot jelenthetnek a LIFE+ program által támogatott, 9 EU tagállamra kiterjedő "Clean Air" projekt magyar nyelven is elérhető anyagai. 5 E rövid brosúrák többek között az autómentes települési mobilitás, a kerékpározás, a környezetbarát települési közlekedésszervezés és parkolás, a közösségi közlekedés, a "zöldebb" autóvezetési szokások témaköreiben segítheti az intézkedés megvalósítását. Kapcsolódás a dekarbonizációs célokhoz: Közlekedési eredetű CO 2 kibocsátás mérséklése Energiatudatosság javítása CO 2 kibocsátás-csökkentési célérték: 315 t/év Felelős, partnerek: Önkormányzat Időtáv: Célcsoport: Lakosság Finanszírozási igény: 3 millió Ft Lehetséges forrás: EU források (KEHOP pályázati kiírás függvényében), állami támogatás, önkormányzati forrás 18