TOKAJ VÁROS FENTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 2019. június

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS KIBOCSÁTÁSI LELTÁR (MEI) A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása Önkormányzati épületek Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek Lakóépületek Önkormányzati flotta Tömegközlekedés Összes ráfordítás Végrehajtás akadályainak értékelése Következtetések, további fejlesztési irányok... 9 Villamosenergia termelés korszerűsítése (naperőmű)

3 BEVEZETÉS Tokaj Város Önkormányzata részt vesz az EU HORIZON2020 Programjában finanszírozott számú EMPOWERING LOCAL PUBLIC AUTHORITIES TO BUILD INTEGRATED SUSTAINABLE ENERGY STRATEGIES című EMPOWERING projektben. Az EMPOWERING projekt konzorciumi tagjai segítik a partnerrégiókban található, a munkába bekapcsolódó helyi önkormányzatokat abban, hosszú távú energiagazdálkodási stratégiát alkossanak. A projekt keretében különböző kompetenciafejlesztést célzó tevékenységek megvalósítására került sor, melyen az önkormányzat munkatársai is részt vettek, majd szakértő bevonásával elkészült a település 2013-ban elkészült Fenntartható Energia Akciótervének felülvizsgálata. Tokaj Önkormányzatának Képviselőtestülete a 77/2013. (III.28.)/KT h. számú határozattal fogadta el Tokaj Fenntartható Energia Akciótervét (SEAP), mely dokumentum az Európai Unió Intelligent Energy Europe Programjának támogatásával, a City_SEC projekt keretében készült el, a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) útmutatója alapján. A SEAP viszonyítási alapként szolgáló bázisévként évet választotta, és 2020-ig 26% CO 2 kibocsátás-csökkentést irányzott elő. Bár a dokumentum 2013-ban készült, az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárát egyetlen évre, 2008-ra mutatja be, ekkor Tokaj CO 2 kibocsátása t volt. A SEAP 2020-ig 17 intézkedés-csoportban összességében közel 50 beruházást tervezett, melyek 3117 tonnával mérsékelnék a CO 2 a kibocsátást kb. 4,686 milliárd Ft ráfordítás mellett. A felülvizsgálati dokumentum első részében ismertetjük az üvegházhatású gázok (ÜHG) monitoring kibocsátási leltárát évre, összehasonító elemzést adunk a közötti időszak energetikai és ÜHG kibocsátási tendenciáiról. Ezt követően átfogó értékelést adunk a évi SEAP stratégiájáról; ennek keretében vizsgáljuk a célokat és prioritásokat, illetve elemezzük a végrehajtás intézményi feltételeit. Végül részletesen bemutatjuk és elemezzük a időszakban megvalósult SEAP intézkedéseket, továbbá következtetéseket fogalmazunk meg a SECAP-pá való továbbfejlesztés ajánlott irányaira. 3

4 1. ÁLTALÁNOS HELYZETÉRTÉKELÉS Tokaj város az Észak-Magyarországi Régióban, Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Megközelíthetősége közúton: Budapest felől az M3-as autópályán, a 3-as főúton, Miskolcon keresztül a 37. sz. úton, Nyíregyháza felől a 38. sz. úton. Tokaj éghajlata a környező alföldi tájakkal mutat rokonságot: kontinentális, melyre a kevés csapadék, a forró, száraz nyarak és hideg telek jellemezőek. Az ősz gyakran hosszú és meglehetősen csapadékszegény. A déli fekvésű, sűrűn tagolt domborzat védelmet nyújt a hideg északi szelek ellen, és biztosítja a sok napsütést. A napsütéses órák száma óra felett van. Az évi középhőmérséklet 10,8 C. A téli hótakarós napok száma nap körül várható, a várható hóréteg vastagsága a cm. Az uralkodó szélirány északnyugati. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i. A csapadék mennyisége, ami 90 év átlagát tekintve 591 mm, az Alföld peremi helyzetre utal. A város földrajzi helyzete különleges, mert a Zempléni hegyvidék és az Alföld közötti találkozási pontján fekszik, a Tisza és a Bodrog találkozásánál. A lakosság száma a 2000-es évek elejétől csökkenő tendenciát mutat. A lakosság elöregedése folytatódik, kevesebb a születő gyermeklétszám és a házasságkötések száma. Tokaj bájos történelmi városként a turistákat is vonzza. A borvidék a Világörökség része. Tokaj a régió kevésbé iparosodott részei közé tartozik. A helyi gazdaság két fő tevékenységi köre a borászat, valamint az erre alapozó idegenforgalom és szolgáltatóipar. Hátrányt jelent ugyanakkor, hogy a helyi vállalkozások zöme tőkeszegény, valamint az erős szezonalitás is nehezíti a térség gazdasági helyzetét, főként a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. Tokaj-Hegyalja szőlőültetvényei km hosszan és 3-4 km szélesen vonulnak végig a Zemplén délkeleti - délnyugati lankáin. A sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói Sátorhegy és a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben 28 település tartozik Magyarország történelmileg leghíresebb borvidékéhez. Tokaj egyedi potenciáját számos tényező kivételesen szerencsés együttállásának köszönheti. A vulkanikus altalaj (agyag, lösz), a napsütötte déli lejtők és a Tisza és Bodrog folyó által meghatározott mikroklíma. 4

5 2. KIBOCSÁTÁSI LELTÁR (MEI) A végső energiafogyasztás és az ÜHG kibocsátás ágazatonkénti és energiahordozónkénti bemutatása Önkormányzati épületek Az önkormányzatnak és az intézményeknek példamutató szerepet kell betöltenie az épületenergetika, az energiahatékonyság, valamint a megújuló energia felhasználás terén. Ez jelentősen fokozhatja a többi szektor energiamegtakarítási hajlandóságát is. A helyi önkormányzati épületállománya meglehetősen régi építésű, több esetben a műemlékvédelmi szempontok lehetnek a teljes körű energetikai korszerűsítés akadályai. Az önkormányzati épületek nagy részének energetikai minősége alacsony. Az önkormányzati épületek korszerűsítése folyamatban van, az eddig megvalósult fejlesztéseket az alábbi táblázat ismerteti: 1. számú táblázat: Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítései között Önkormányzati épületek neve Jelentősebb korszerűsítések ( ) Ideje Tartalma Költség (millió Ft) Széchenyi István Kollégium 2015 napelem telepítése 56 Időskorúak Otthona 2015 napelem telepítése 56 Világörökségi Bormúzeum 2015 talajszonda telepítése 590 Forrás: önkormányzat 2. számú táblázat: Önkormányzati épületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2008 és 2015) Év Villamos energia Földgáz Összesen MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco Forrás: Tokaj Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP), önkormányzat Megfigyelhető, hogy az épületek estében mintegy 21%-os kibocsátás-csökkenést sikerült elérni Kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületek A 2008-as kibocsátási leltárban (BEI) a kereskedelmi és egyéb gazdasági célú szolgáltató épületekkel adatok hiányában nem foglalkoztunk. Ez a 2015-ös felülvizsgálati monitoring 5

6 évre is igaz, nem áll rendelkezésre adat az említett szektor energiafogyasztásának vizsgálatára vonatkozóan Lakóépületek A lakossági épületekkel kapcsolatos intézkedések is jelentős eredménnyel jártak mind reálértékén nézve, amely a fosszilis tüzelőanyag felhasználás (elsősorban földgáz) jelentős visszaesésében figyelhető meg, amely közel 20%-os kibocsátás-csökkenést eredményezett. 3. számú táblázat: Lakóépületek energiafogyasztása és CO2 kibocsátása (2008 és 2015) Év Villamos energia Földgáz Szén Biomassza Összesen MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco 2 MWh tco Forrás: Tokaj Település Fenntartható Energia Akcióterve (SEAP), önkormányzat Önkormányzati flotta Az önkormányzati flotta 2008 óta 16-ról 9db járműre csökkent. Ennek és az újabb járművek hatékonyságának köszönhetően e szektor kibocsátása kevesebb, mint harmadára csökkent Tömegközlekedés Tokajban helyi tömegközlekedés nincs, és a település méreténél és lakosainak számánál fogva nem is releváns Összes ráfordítás A 2015-ig megvalósult önkormányzati beruházások összköltsége 702 millió forint volt, a lakossági beruházásokról nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. 6

7 Tonna CO 2 -egyenérték / év ÁGAZATONKÉNT ÜHG KIBOCSÁTÁS CSÖKKENÉS Energiafelhasználás csökkenést a közlekedés és az épületek terén sikerült elérni. A lakossági épületek energiafelhasználása és kibocsátásai jelentős mértékben csökkentek. A közvilágításból eredő kibocsátás többszörösére nőtt az infrastruktúra bővítésének köszönhetően -de települési szinten ez nem meghatározó-, a közlekedésből eredő kibocsátások csökkentek. 1. ábra: Ágazatonkénti üvegházhatású gáz-kibocsátás Önkormányzati Szolgáltatási Lakossági Közvilágítás [legördülő] Ipar Közlekedés Egyéb Energiafogyasztáshoz nem kapcsolódó VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁS ÁGAZATONKÉNT 4. Az elfogadott szén-dioxid-kibocsátási tényezők[t/mwh]: Villamos energia Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiaforrások Fűtés/hűtés Cseppfolyós gáz Fűtőolaj Dízel Benzin Lignit Szén Egyéb Növényi Bio- Egyéb Naphő- Geotermikus Nemzeti Helyi Földgáz fosszilis olaj üzemanyag biomassza energia energia 0,785 0,785 0,230 0,202 0,227 0,279 0,267 0,249 0,399 0,351 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0, tábázat: Végső energiafogyasztás Ágazat ÉPÜLETEK, BERENDEZÉSEK/LÉTESÍTMÉNYEK ÉS IPAR Önkormányzati épületek, berendezések/létesítmények Szolgáltató (nem önkormányzati) épületek, berendezések/létesítmények VÉGSŐ ENERGIAFOGYASZTÁS (MWh) Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiaforrások Egyéb Villamos Fűtés/hűtés Cseppfolyó fosszilis Bioüzemanyag Egyéb Naphő- Geotermikus Összesen energia Földgáz Fűtőolaj Dízel Benzin Lignit Szén Növényi olaj s gáz tüzelőanyagok biomassza energia energia Lakóépületek Közvilágítás Nem ETS-ágazat Ipar ETS (nem javasolt) Részösszeg KÖZLEKEDÉS Önkormányzati flotta Tömegközlekedés Magáncélú és kereskedelmi szállítás Részösszeg EGYÉB 1 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ÖSSZESEN Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 7

8 MWh/év 2. ábra: Energiahordozónkénti végső energiafogyasztás [legördülő] Villamos energia Fűtés/hűtés Fosszilis tüzelőanyagok Megújuló energiák 2.2. Végrehajtás akadályainak értékelése A SEAP dokumentumban vállalt intézkedések végrehajtását, illetve azok megvalósulását számos körülmény nehezítette, melyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban ismertetjük: A SEAP intézkedések nyomonkövetéséhez szükséges energetikai adatok nyilvántartása nem átlátható. Humánerőforrás hiány. A SEAP készítésébe és a végrehajtás nyomon követésébe bevont munkatársak számos más feladattal is foglalkoznak, ezért leterheltségük jelentős. A probléma megoldását jelentheti egy erre a célra létrehozott munkacsoport működése és humán erőforrás fejlesztés. Forráshiány. A SEAP-ban vállalt önkormányzati tulajdonú épületeket érintő intézkedések megvalósításának forrása legtöbb esetben valamilyen pályázat keretében elnyert támogatás. 8

9 3. Következtetések, további fejlesztési irányok Tokajban a legtöbb szektorban jelentős energiafelhasználás-csökkenést sikerült elérni, ami által a település összes energiafelhasználása 20%-al csökkent, a SEAP-ban felvázolt intézkedések nagy részének megvalósítása folyamatban van. A SEAP-ban felvázolt, de még meg nem valósított intézkedések megvalósítása továbbra is javasolt, legfőképp és legsürgősebben az energiagazdálkodási rendszer elindítása, amely a település energiafelhasználásának nyomonkövetésén túl elősegítené a leghatékonyabb kibocsátáscsökkentést ígérő területek beazonosítását a következő időszakra. Az önkormányzati épületekre vonatkozóan szükséges kialakítani egy olyan egységes önkormányzati energiagazdálkodási nyilvántartási rendszert, amely összefoglalva tartalmaz minden adatot, beleértve az éves energiafogyasztásokat, amelynek segítségével a tendenciákat is nyomon lehet követni. Ennek az intézkedésnek a költsége elenyésző - tekintve hogy az energiafelhasználási adatokat amúgy is nyilván kell tartani -, az általa elérhető megtakarítás pedig akár milliárdos nagysegrendű is lehet, ezért mindenképp prioritást kellene élveznie minden szempontból. Hasonlóan fontos lenne a település megújúlóenergia-potenciáljának felmérése, melynek becsült költsége fél millió forint körül mozog, de szintén ennél nagyságrendekkel nagyobb megtakarítást eredményezhet a leghatékonyabb beruházások meghatározásával. E két kulcsfontosságú intézkedés megvalósításával Tokaj felkészültebben nézhet a következő időszak elé, melyben a bázisévhez képest már 40% kibocsátáscsökkenést szükséges elérnie. A lakosság energiafogyasztása a települési energiafogyasztás számottevő részét képezi, így a települési energiafogyasztás fenntartható irányba való tereléséhez elengedhetetlen a lakosság bevonása és aktív közreműködése. A lakossági energiafelhasználás jelentős hányada a lakóépületek fenntartására és a mindennapos háztartási folyamatok energiával történő kiszolgálására fordítódik. Az energiafelhasználás csökkentése érdekében szükséges a meglévő lakóépületek korszerűsítése (fűtés, nyílászárók, hőszigetelés stb.), az új épületek energiatakarékos tervezése és építése (megújuló energiaforrások: napelem, napkollektor, hőszivattyú; korszerű építési anyagok és berendezések stb.), valamint a háztartási eszközök vásárlásakor és cseréjekor az energiatakarékosabb berendezések előnyben részesítése. E beruházások megvalósulása ahogy az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási 9

10 Cselekvési Terv 1 is megállapítja az anyagi lehetőségek megléte mellett az energiafogyasztói ismeretek és szemlélet fejlesztését is igényli. A klímavédelem szempontjából nemcsak az energiafelhasználás mértéke, hanem a felhasznált energiahordozók fajtája is fontos. A klímavédelem érdekében az épületek fűtése terén előtérbe kell kerülnie a megújuló energiaforrások alkalmazásának, a lakóépületek esetében a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk vagy a hagyományosnak számító tűzifa környezetkímélő, helyes használatának (például Fűts okosan! kampány 2 ). A településen a lakosság körében elterjedt a hulladékok fűtési célú elégetése, mely nemcsak általánosságban a légkört, de közvetlenül az emberi egészséget is nagymértékben károsítja. Kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása a negatív hatásokról és a jogi szabályozásról annak érdekében, hogy a hulladékok égetése terén a lakosság magatartása tudatosabbá váljon. A település SEAP felülvizsgálata során megszerzett tapasztalatok és levont következtetések alapján a Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv kidolgozásához a következőkre érdemes figyelni: Többéves programot indokolt indítani a családi házak energetikai felújítására. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 3 figyelembevételével javasolt egy települési felmérés készítése a családi házak energetikai állapotáról, felújításuk pénzügyi és energetikai racionalitásáról és műszaki lehetőségeiről. Új lakó- és középületek esetében az építéshatósággal együttműködve biztosítani kell a 2021-től kötelező közel nulla energiafogyasztású építésre vonatkozó előírások betartását. Ezáltal a megfelelő szigeteltség, és fűtési/hűtési gépészeti műszaki megoldások mellett az épületekben alkalmazható megújuló energiák alkalmazása (elsősorban napelem, napkollektor és hőszivattyú) előtérbe kerülhet. Lakossági energiatudatossági szemléletformálási program indítása - az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv 4, valamint a Fűts Okosan kampány figyelembevételével széleskörű ismertterjesztő és szemléletformáló kampánysorozat elindítása, különös tekintettel a fűtési energiafogyasztás mérséklésére, illetve az illegális tüzelőanyag-felhasználás visszaszorítására. A lakossági folyamatok energiafelhasználásának csökkentése tehát alapvető szereppel bír, így a tájékoztatás és ösztönzés, a lakosság bevonása is szükségszerű. Érdemes a lakosság ösztönzésénél, információval történő ellátásakor a figyelmet a pénzügyi 1 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről A Kormány 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozata a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiáról 4 A Kormány 1602/2015. (IX. 8.) Korm. határozata az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervről 10

11 megtakarítási lehetőségekre, megtérülési időkre és az esetleges pályázati forrásokra is felhívni. Lakossági energia tanácsadó-pont létrehozása Az energia tanácsadó-pont havi egy alkalommal ingyenes tájékoztatást nyújt a lakosság számára energiagazdálkodási kérdésekben előadás, tanácsadás, illetve kiadványok formájában. Az intézkedés elsődleges célja a lakóépületállomány energiafelhasználásának csökkentése.a tájékoztatás (szóbeli, kiadványok) az alábbi témakörket foglalja magában: Energetikai lakóépületfelújítás hőszigetelési és épületgépészeti lehetőségei (családi és társasházak); Napelemek, napkollektorok elhelyezése lakóépületeken (családi és társasházak); Hőszivattyúk alkalmazási lehetősége lakóépületeken (családi és társasházak); Fűts okosan tűzifával!, Fűts okosan ne tüzelj hulladékkal! szemléletformálási kampány; Háztartási villamosenergia takarékosság előmozdítása; Pályázati, hitel konstrukciós stb. tanácsadás; Kivitelezési tanácsadás. A lakossági energia tanácsadó-pont egyben tájékoztatást nyújt a közlekedési eredetű energiahasználat csökkentési lehetőségeiről is Az energia tanácsadó napot érdemes egy állandó napra tenni (pl. minden hónap első szerdája), és annak időpontját megjeleníteni Tokaj honlapján Az írásos formában való ismeretterjesztéshez javasolt országosan, ingyen elérhető klíma kiadványokat alkalmazni. Az energia tanácsadó-pont működtetésébe javasolt a helyi civil szervezetek, ingatlanközvetítők, a településen dolgozó építész tervezők, közeli generálkivitelezők, építési, épületgépészeti vállalkozások, bankok stb. bevonása. A konkrét szemléletformálási akciókat az Önkormányzat éves költségvetésében javasolt tervezni. Lakossági források, EU és hazai pályázati forrásokkal kiegészítve Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-1. Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése D-2. Karbonsemleges villamosenergia termelés D-5. Energiatudatosság javítása Felelős, partnerek: Önkormányzat Finanszírozási igény: Időtáv: Célcsoport: Lakosság 600 ezer Ft/év Lehetséges forrás: Önkormányzat, Gazdasági szereplők 11

12 Villamosenergia termelés korszerűsítése (naperőmű) Naperőmű (napelem park) létesítése Az észak-magyarországi régióban az energiatermelési célra alkalmas napsütéses órák száma körül mozog. Az elmúlt években a napelemek világpiaci ára erőteljesen csökkent, ennek hatására is jelentősen megnőtt a hazai beruházók érdeklődése a napelem parkok, naperőművek (PV) iránt. Az ország számos településén épült az elmúlt néhány évben kisebb-nagyobb teljesítményű naperőmű. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is több naperőmű beruházási projekt megvalósítás alatt áll, ezek sorában is kiemelkedő az MVM Zrt. beruházásában megvalósuló felsőzsolcai naperőmű projekt, mely Magyarország egyik legnagyobb teljesítményű PV parkja. Tokaj esetében is indokolt egy legalább 4 MW teljesítményű naperőmű beruházás megvalósítása, amelynek segítségével éves szinten kb MWh villamosenergia-termelés és kb t/év CO 2 kibocsátás csökkenés érhető el. A beruházás helyszínének kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy megközelítően 8,3 hektár területet igényel a naperőmű ebben a teljesítmény tartományban. Mivel a naperőművek döntö többségében a 20 kv-os hálózatra csatlakoznak célszerű egy már megkévő 20 kv-os vezeték, vagy alállomás közelében telepíteni az erőművet. Emellett fontos szempont, hogy lehetőleg barnamezős területen legyen az erőmű elhelyezve (pl. felhagyott iparterületen). Lényeges, hogy a beruházás nem terheli az Önkormányzat költségvetését; vállalkozói (beruházói), illetve a vállalkozó által pályázott forrásokból valósulhat meg. Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-1. Lakó- és középületek, szolgáltató épületek fűtési és villamosenergia-felhasználási energiahatékonyságának javítása, megújuló energiahordozók alkalmazásának bővítése D-2. Karbonsemleges villamosenergia termelés CO 2 kibocsátás-csökkentési célérték: t/év Felelős, partnerek: Finanszírozási igény: hálózati engedélyes, beruházó (területkijelölésben: Önkormányzat) Időtáv: Célcsoport: lakosság, Önkormányzat, vállalkozások 1800 millió Ft Lehetséges forrás: EU források, állami támogatás, beruházó saját forrása Környezetbarát közlekedési szokások elterjesztése: szemléletformálás az energia tanácsadó pont keretében A szemléletformálás megvalósulhat az energia tanácsadó pont keretében. A tájékoztatás terjedjen ki az alábbi témakörökre: Hagyd otthon az autót, és kerékpározz! szemléletformálás; Kis távolságokban gyalogolj! szemléletformálás; Egészséges és biztonságos kerékpározás szemléletformálás; Válts közösségi közlekedésre! szemléletformálás; Utazz tele kocsival! szemléletformálás; Számolj, mérlegelj, válts alacsony fogyasztású, kisebb teljesítményű, alternatív hajtásmódú (LPG, hibrid, e-autó) személygépkocsira szemléletformálás. A szemléletformálás részben állhat szóbeli tájékoztatásból másrészt viszont plakátok, kiadványok, térképek készítéséből és terjesztéséből. Az intézkedéshez kötődően Tokaj kapcsolódjon az Európai Mobilitási Héthez, Autómentes Naphoz pl. Kerékpáros felvonulás vagy családi nap szervezésével (iskolák bevonásával). A biztonságos kerékpáros közlekedés népszerűsítése (iskolákban/óvodákban pedagógusok, rendőrök által kiadványok, KRESZ feladatok, tanpálya és egyéb játékok segítségével) kiterjedhet továbbá óvodákra/iskolákra a nevelők bevonásával. A megvalósulás során érdemes a helyi civil szervezeteket, a rendőrség állományát, a pedagógusokat is bevonni. A konkrét szemléletformálási akciókat az Önkormányzat éves költségvetésében, míg a kiadványok, szóróanyagok szerkesztését, nyomdai kivitelezését, terjesztését a mindenkori pályázati lehetőségek függvényében javasoljuk tervezni. A kiadványokban, vagy programokon szereplő vállalkozások szponzorációval egyben hozzájárulhatnak a költségek finanszírozásához is. A közlekedési szemléletformálás szakmai üzeneteinek kialakításához megfelelő kiindulópontot jelenthetnek a LIFE+ program által támogatott, 9 EU tagállamra kiterjedő "Clean Air" projekt magyar 12

13 nyelven is elérhető anyagai. 5 E rövid brosúrák többek között az autómentes települési mobilitás, a kerékpározás, a környezetbarát települési közlekedésszervezés és parkolás, a közösségi közlekedés, a "zöldebb" autóvezetési szokások témaköreiben segítheti az intézkedés megvalósítását. Kapcsolódás a települési energiaterv dekarbonizációs céljaihoz: D-4. Közlekedési eredetű CO 2 kibocsátás mérséklése D-5. Energiatudatosság javítása CO 2 kibocsátás-csökkentési célérték: 97 t/év Felelős, partnerek: Önkormányzat Időtáv: Célcsoport: Lakosság Finanszírozási igény: 3 millió Ft Lehetséges forrás: EU források (KEHOP pályázati kiírás függvényében), állami támogatás, önkormányzati forrás 13