A Rakaca-völgy és oldalvölgyei (HUAN20002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Átírás

1 Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alp: vidéki területekbe beruházó Európ A Rkc-völgy és oldlvölgyei (HUAN20002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntrtási terve Jósvfő 2014

2 Aggteleki Nemzeti Prk Igzgtóság Ügyfél BioAqu Pro Kft. Zöld Akció Egyesület Prtner Szkmi koordinátor dr. Boldogh Sándor dr. Juhász Péter Vezető szkértők dr. Kiss Bél Krjnyák Cecíli Közreműködő szkértők Brti Sándor Brti Blázs dr. Boldogh Sándor Demeter Zoltán Frks Emese Frks Rolnd Frks Tünde dr. Gulyás Gergely Hegyessy Gábor Huber Attil Hudák Ktlin Horváth Som dr. Juhász Péter Kiss József Mizsei Edvárd dr. Müller Zoltán Spéder Ferenc dr.szmord Ferenc Tóth Viktor Virók Viktor Visnyovszky Tmás Zsólyomi Tmás Ez dokumentáció szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem ltt áll. A dokumentáció nyilvános, megfelelő hivtkozások mellett szbdon felhsználhtó és terjeszthető! 2

3 Trtlomjegyzék I. Ntur 2000 fenntrtási terv A terület zonosító dti Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés lpjául szolgáló fjok és/vgy élőhelyek Jelölő élőhelyek (kiemelt jelentőségű élőhely*) Jelölő fjok (kiemelt jelentőségű fj*) Érintett települések Egyéb védettségi ktegóriák Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv Településrendezési eszközök (Országos rendezési tervktszter szerint) Körzeti erdőtervek és üzemtervek Körzeti vdgzdálkodási tervek és üzemtervek Hlgzdálkodási tervek Vízgyűjtő-gzdálkodási terv Veszélyeztető tényezők Kezelési feldtok meghtározás Természetvédelmi célkitűzés, terület rendeltetése Kezelési jvsltok Élőhelyek kezelése Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...60 Az egyes élőhelyrekonstrukciós jvsltok kezelési egységeknél szerepelnek Fjvédelmi intézkedések Kuttás, monitorozás Mellékletek A kezelési jvsltok megvlósításánk lehetséges eszközei jogi háttér és tuljdonviszonyok függvényében Agrártámogtások Pályáztok A terv egyeztetési folymtánk dokumentációj Felhsznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés htósági és területi kezelő szervekkel Térképek

4 Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alp: vidéki területekbe beruházó Európ I. Ntur 2000 fenntrtási terv

5 1. A terület zonosító dti 1.1. Név Tervezési terület neve: 1.2. Rkc-völgy és oldlvölgyei kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjktt) Azonosító kód Tervezési terület zonosítój: 1.3. HUAN20002 Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése ,23 h A kijelölés lpjául szolgáló fjok és/vgy élőhelyek Jelölő élőhelyek (kiemelt jelentőségű élőhely*) 6240* - Szubpnnon sztyeppék 91E0* - Enyves éger (Alnus glutinos) és mgs kőris (Frxinus excelsior) lkott ligeterdők (Alno-Pdion, Alnion incne, Slicion lbe) Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vgy gygbemosódásos tljokon (Molinion cerulee) Síkságok és hegyvidéktől mgshegységig trtó szintek hidrofil mgskórós szegélytársulási Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kszálórétek (Alopecurus prtensis, Snguisorb officinlis) Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91M0 - Pnnon cseres-tölgyesek Jelölő fjok (kiemelt jelentőségű fj*) piros kígyószisz (Echium russicum) mgyr nőszirom (Iris phyll ssp. hungric) leánykökörcsin (Pulstill grndis) díszes légivdász (Coengrion orntum) tomp folymkgyló (Unio crssus) ngy tűzlepke (Lycen dispr) vérfű-hngyboglárk (Mculine teleius) zempléni futrink (Crbus zwdszkii) ngy hőscincér (Cermbyx cerdo) hrántfogú törpecsig (Vertigo ngustior) Petényi-márn (Brbus meridionlis) vágó csík (Cobitis teni) hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus) 3

6 1.5. szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus) nyugti piszedenevér (Brbstell brbstellus) csonkfülű denevér (Myotis emrgintus) kis ptkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) ürge (Spermophilus citellus) sárg gypjsszövő (Eriogster ctx) Érintett települések A tervezési terület áltl érintett helyrjzi számok listáját z európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet trtlmzz. A Ntur 2000 területek áltl érintett helyrjzi számokt és így Ntur 2000 jogi státuszt is KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg megosztássl keletkező utód helyrjzi számokr is kiterjed. Település Büttös Csenyéte Debréte Felsőggy Ggybátor Ggyvendégi Glvács Kány Keresztéte Krsznokvjd Litk Meszes Pmlény Perecse Rkc Rkcszend Szászf Szemere Tornbrkony Megye Érintett terület (h) Borsod-Abúj-Zemplén 98,17 Borsod-Abúj-Zemplén 79,16 Borsod-Abúj-Zemplén 101,07 Borsod-Abúj-Zemplén 1,61 Borsod-Abúj-Zemplén 97,34 Borsod-Abúj-Zemplén 43,1 Borsod-Abúj-Zemplén 59,54 Borsod-Abúj-Zemplén 26,71 Borsod-Abúj-Zemplén 9,13 Borsod-Abúj-Zemplén 7,16 Borsod-Abúj-Zemplén 138,05 Borsod-Abúj-Zemplén 127,26 Borsod-Abúj-Zemplén 9,46 Borsod-Abúj-Zemplén 0,73 Borsod-Abúj-Zemplén 333,35 Borsod-Abúj-Zemplén 174,71 Borsod-Abúj-Zemplén 126,87 Borsod-Abúj-Zemplén 593,61 Borsod-Abúj-Zemplén 52,82 Összesen: 2079,85 4

7 1.6. Egyéb védettségi ktegóriák Típus Kód Név Kiterjedés (h) Védetté nyilvánító jogszbály szám (ÉMI-KÖTEVIFE ht.) Ex lege védett láp Debrétei-ptk völgye 56,24 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Kdobeci-völgy 5,19 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Bátor-ptk völgye 90, /2005 Ex lege védett láp Bgoly-völgy 18,42 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Szászfi Ngy-rét 20,6 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Kígyós-rét 31,35 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Jnk-ptk völgye 34,78 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Keresztétei-ptk völgye 33,95 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Alsó-Glvács 55,95 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Brkonyi-ptk völgye 56,07 FÖLDHIVATALI BEJEGYEZTETÉS Ex lege védett láp Kányi-ptk völgye 33, /2005 Ex lege védett láp Rkc-forrásvidék 181, /2005 Országos ökológii hálózt Országos ökológii hálózt övezet A tárgyi Ntur évi XXVI. törvény terület teljes z Országos egészében z Területrendezési Tervről Országos Ökológii Hálózt övezet része. Legngyobb része mgterületbe sorolt, kisebb része ökológii folyosó, illetve puffer terület Tervezési és egyéb előírások Természetvédelmi kezelési terv A területre pár éve elkészült védelemre tervezett Csereháti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terv tervezete, de TK védetté nyilvánítás és kezelési terv kihirdetése nem történt meg. 5

8 1.7.2.Településrendezési eszközök (Országos rendezési tervktszter szerint) Település Típus htároztszám Csenyéte Településrendezési terv 8/2004. (12.20) Önkormányzti rendelet Debréte - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz ktszterben Felsőggy Településrendezési terv 9/2004. (XII. 14.) Önkormányzti rendelet Ggybátor Település szerkezeti terv 59/2007 (XI.29) htározt Ggyvendégi Település szerkezeti terv, 63/2007 (XI.29) htározt, 11/2007 (XI. 30.) Helyi építési szbályzt rendelet Szbályozási terv Glvács Település szerkezeti terv, /2006 (II.1) htározt, 3/2006 (II.01.) rendelet Helyi építési szbályzt Szbályozási terv Keresztéte Helyi építési szbályzt 7/2003. (XII.01.) rendelet Szbályozási terv Krsznokvjd Helyi építési szbályzt 7/2003. (XI.26.) rendelet Szbályozási terv Litk Település szerkezeti terv, 11/2005 (VI.27.) htározt, 7/2005. (VI.27.) Helyi építési szbályzt rendelet Szbályozási terv Meszes Település szerkezeti terv, 63/2003 (XI.27) htározt, 9/2003. (XI.27.) Helyi építési szbályzt rendelet Szbályozási terv Pmlény Nincs rendezési terv. Perecse Helyi építési szbályzt 7/2003. (XI.27.) rendelet Szbályozási terv Rkc - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz ktszterben Rkcszend - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz ktszterben Szászf - Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz ktszterben Szemere Helyi építési szbályzt 13/2006 (XII. 22.) Rendelet Szbályozási terv Tornbrkony Településfejlesztési 14/2001 (IX.14) htározt, 7/2002. (XII.13.) koncepció, település rendelet szerkezeti terv, Helyi építési szbályzt Szbályozási terv Kány Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz ktszterben. Büttös Nincs rendezési terv, és egyéb településrendezési eszköz ktszterben 6

9 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek A jelenleg érvényben levő körzeti erdőtervek ngy részét már htályát vesztett évi LIV. tv. ( régi erdőtörvény ) lpján készítették el. A természetmegőrzési területet érintő körzeti erdőterveket ( körzetek kódját és megnevezését, évi erdőterületdtokt és korábbi erdőtervezés évét) z lábbi táblázt fogllj össze: Erdőtervezési körzet kódj Erdőtervezési körzet megnevezése Észkerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igzgtóság (Encs) Hernádvölgyi Erdőtervezési Körzet Szendrői Erdőtervezési Körzet Összesen: Aktuális erdőterület (h) Erdőtervezés éve 332, , , , A évi XXXVII. tv. ( új erdőtörvény, Evt.) áltl életbe léptetett új erdőtervezési rendszer szerint természetmegőrzési terület erdőtervezési körzetek szerinti beosztás megváltozott. Az új körzetek nevét, z érintett településeket, évi erdőterületdtokt és következő (vgy folymtbn levő) erdőtervezés évét z lábbi táblázt fogllj össze: Erdőtervezési körzet neve Hernádvölgyi Erdőtervezési Körzet Csereháti Erdőtervezési Körzet Szendrői Erdőtervezési Körzet Összesen: Érintett települések (teljes körű felsorolás) Aktuális erdőterület (h) Következő erdőtervezés éve Büttös, Csenyéte, Felsőggy, Ggyvendégi, Kány, Litk, Szemere 431, Debréte, Ggybátor, Keresztéte, Krsznokvjd, Meszes Pmlény Perecse Rkc Rkcszend Szászf Tornbrkony 219, , , Glvács Az erdőgzdálkodók részére kidott erdőgzdálkodási üzemtervek ( évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 esztendő (pl. z Észkerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igzgtóság esetében ), de z új erdőtervek z érvényesség lejártától függetlenül már z új ütemezés szerint készülnek (h z üzemterv lejárt, z új erdőterv pedig nem készült el, kkor gzdálkodó erdőterv-megállpítás révén biztosíthtj folymtos gzdálkodói tevékenységét). Érvényes erdőtervek: Szendrői 523-s Erdészeti tervezési körzet második erdőterve. Érvényes jnuár december 31. Törzskönyvi szám: 4/2008. Hernádvölgyi erdőtervezési körzet erdőterve, 60/2013. (VII.19) VM rendelet 5. melléklete 7

10 Körzeti vdgzdálkodási tervek és üzemtervek II/2. Mátr-Bükk-Csereháti ngyvds vdgzdálkodási körzet Körzeti vdgzdálkodási terve. Jóváhgyt: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Csereháti Vdásztársság üzemterve Érvényessége: március február 28. Jóváhgyt: B.- A. - Z. megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság Tornvidéke Vdásztársság üzemterve Érvényessége: március február 28. Jóváhgyt: B.- A. - Z. megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság Hunor Din Egyesült Vdásztársság üzemterve Érvényessége: március február 28. Jóváhgyt: B.- A. - Z. megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság Négy Évszk Vdásztársság üzemterve Érvényessége: március február 28. Jóváhgyt: B.- A. - Z. megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság Hernád völgyi Szent Hubertusz Vdásztársság üzemterve Érvényessége: március február 28. Jóváhgyt: B.- A. - Z. megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság Hunydi János Vdásztársság üzemterve Érvényessége: március február 28. Jóváhgyt: B.- A. - Z. megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság FTVK üzemterve Érvényessége: március február 28. Jóváhgyt: B.- A. - Z. megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság Hlgzdálkodási tervek A területen Rkc-ptk és Rkc-víztározó hlászti vízterület. Hsznosítój Horgász Egyesületek B-A-Z. Megyei Szövetsége (3530 Miskolc, Corvin u..) Bérleti szerződés Előző hlgzdálkodási terv: /2006. engedélyszámon tlálhtó Vízgyűjtő-gzdálkodási terv Vízgyűjtő gzdálkodási terv: A terület 2-6 Sjó Bódvávl vízgyűjtő-gzdálkodási legységhez trtozik (Érvényesség: április december 31.) Közredj: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igzgtóság (VKKI) 1012 Budpest, Márvány utc 1/c-d és z Észk-mgyrországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igzgtóság, 3525 Miskolc, Vörösmrty M. u

11 2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) I01 Idegenhonos fjok jelenléte inváziós H 50 J01.01 Leégés M 10 9 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. Gyomosítj, átlkítj z eredeti vegetáció fjösszetételét, minden jelölő élőhely esetében. Károsítj gerinctelen fjokt zempléni futrink (Crbus zwdszkii), ngy tűzlepke (Lycen dispr), vérfű hngyboglárk (Mculine teleius), sárg gypjsszövő (Eriogster ctx), hrántfogú törpecsig (Vertigo ngustior), vlmint jelölő növényfjokt.

12 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) J Felszíni vízkivétel L mezőgzdsági célr 2-3 K01.03 Kiszárdás M 10 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric). A felső tljréteget kiégeti, ezzel rontj tljszerkezetet, kedvez egyes gresszív egyszikűek pl. sisk nádtippn (Clmgrostis epigeios) terjedésének, veszélyezteti 6240 és 6410 élőhelyeket. Az ökológii vízmennyiség elvonás környező gyümölcsösök számár, minden vízhez kötött jelölő álltfjr kedvezőtlen htású. Láp- és mocsárrétek, mgskórósok, természetes erdőtársulások (7230, 6410,

13 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) K02.01 Fjösszetétel szukcesszió 45 változás, H 11 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. 6430, 6440, 6510, 91E0, 91M0) átlkulását, fjkészletének elszegényedését okozz. A nedvességkedvelő hrántfogú törpecsig (Vertigo ngustior) is eltűnik területről. Cserjésedés mind nedves, mind szárz gyepes jelölő élőhelyeken, honnn gyepfjok z árnyékolás mitt kiszorulnk (7230, 6410, 6430, 6440, 6510 és 6240). A vérfű hngyboglárk (Mculine teleius), ngy tűzlepke (Lycen dispr és ngy hőscincér (Cermbyx cerdo) élőhelyeit is veszélyezteti. A jelölő növényfjokt z árnyékolás mitt

14 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) A03.01 Intenzív, vgy M intenzívebb kszálás Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. veszélyezteti: leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric). Sárg gypjsszövő (Eriogster ctx) esetében cserjék túlzott záródás már nem kedvező peterkás számár. Ngy tűzlepke (Lycen dispr): A helytelen időpontbn, illetve túlzott gykorisággl történő, vlmint gyepek egészén egyszerre végrehjtott kszálás: ) Az imágók kikelését megelőző stádiumbn lévő álltok (peték, lárvák, 12

15 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Érintett terület ngyság (%) 13 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. illetve bábok) elpusztítását eredményezheti. b) Olyn természeti állpotokt teremt, melyek nem felelnek meg lepkék mgs füvű rétekhez kötődő élőhelyi igényeinek. c) Csökkenti nőstény egyedek petézési hjlndóságát, illetve szűkíti vgy súlyosbb esetben megszünteti zok petézési lehetőségeit. d) Hátrányosn befolyásolj lepkék számár optimális mikroklímát, és egyes élőhelyek gyorsbb szárdását idézheti elő. e) Veszélyezteti nektárforrást jelentő virágos növények kellő mennyiségben és

16 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Érintett terület ngyság (%) 14 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. minőségben vló rendelkezésre állását. Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius): ) A fj populációink fenntrtás szempontjából jelentős veszélyforrás nem megfelelő módon, illetőleg rossz ütemezéssel fogntosított kszálás. A június -e után végzett kszálás számottevő károkt okozht lepkefj állományibn, mivel visszvetheti vérfű virágkezdeményeinek kifejlődését, és ennek eredményeként nőstény lepkék rjzási időszkbn még egyáltlán nem vgy csk korlátozottn tlálnk megfelelő fejlettségű virágztokt peterkáshoz. Az október 1-je

17 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Érintett terület ngyság (%) Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. (szeptember közepe) előtt végrehjtott kszálás zért káros, mert ekkor hernyók még Snguisorb virágztán trtózkodnk, és kszálás pusztulásukt okozz. b) A fj élőhelyein sok esetben gépi kszálást végeznek, mi különösen veszélyes lehet, mert ngy teljesítményű kszálógépekkel (illetve rosszul időzített vgy indokoltln gykorisággl ismételt gépi kszálások révén) komolybb egyedszámú állományokt is ki lehet pusztítni, kár egyetlen vegetációs időszk ltt síkságok és hegyvidéktől

18 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) J Üledékkotrás, kitermelés 2 L 16 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. mgshegységig trtó szintek hidrofil mgskórós szegélytársulási esetében nem megfelelő időpontbn történő és túl lcsony trlóvl történő kszálás káros. A vízfolyásokon végzett mederkotrás vízhez kötődő jelölő fjok állományát veszélyezteti. Pl. díszes légivdász (Coengrion orntum), tomp folymkgyló (Unio crssus), Petényimárn (Brbus meridionlis), vágó csík (Cobitis teni), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus), hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus).

19 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) J03.01 Tipikus élőhelyi L dottságok csökkenése vgy megszűnése 1 17 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. Idős odvs fák eltűnésével megszűnnek denevérek éjszkázóhelyei nyugti piszedenevér (Brbstell brbstellus) csonkfülű denevér (Myotis emrgintus)kis ptkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), mederkotrássl kvicsos lzthoz kötődő hlfjok életfeltételei csökkennek: vágó csík (Cobitis teni), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus), hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus). Az ürge (Spermophylus citellus) esetében rövidfüvű legelők megszűnése fj eltünését vonj mg után mészkedvelő üde láp és sásrétek:

20 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) J02.10 Vízi és prti vegetáció M kezelése cstornázási célokból 18 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. A frgmentálódás és túl kis méret okozt degrdáció z élőhely eltűnéséhez vezet. Sárg gypjsszövő (Eriogster ctx) esetében cserjés szegélyek megszűnése, megszünteti potenciális élőhelyet is. 91E0 A folyó- és ptk menti keskeny fűzligetek árvízvédelmi célból történő ritkítás, kivágás z állományok szegényedésével vgy eltűnésével jár.

21 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) J Hidrológii viszonyok L módosítás, áltlános 1 J02.12 Gátk, prti mesterséges áltlános 3 művek, M prtok, 19 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. Az ármlási viszonyok megváltozásár, megváltozttásár érzékenyen regáló fjok, mint, tomp folymkgyló (Unio crssus), Petényi-márn (Brbus meridionlis), vágó csík (Cobitis teni), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus), hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus). A hlk vándorlását pl. Petényi-márn (Brbus meridionlis) nehezíti. A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus) z lzthoz kötődik, ezért nnk mesterséges átlkítás fj életfeltételeit rontj.

22 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) G05 Egyéb emberi jelenlét és M zvrás 3 A03.03 Kszálás hiány 25 M01.02 Aszály cspdékmennyiség csökkenés felhgyás, H és H Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. A vízfolyásokt kísérő ligeterdőket (91E0) z illegális fkivágások veszélyeztetik. Ürgét (Spermophylus citellus) helyi lkosság vdássz. A kszálás elmrdásávl tájidegen fjok mellett mgskórós gyomok szporodhtnk fel, vegetáció jelentősen átlkul, ngy tűzlepke és vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) állományi visszszorulhtnk, eltűnhetnek. A nyári szárz, meleg időjárás htásár vízfolyások vízszintje olyn mértékben lecsökkenhet, mi hlk és vízi

23 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) B02. Erdőgzdálkodás 20 M 21 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. gerinctelenek túlélését veszélyeztetheti. Bizonyos vízfolyások (pl. Brkonyiptk, Debréte-ptk) sokszor ki is szárdnk. A fnyg eltávolításár irányuló bevtkozások ngy hőscincér (Cermbyx cerdo) számár fontos szubsztrátot eltüntetik z élőhelyekről. A holtfák eltávolításávl olyn mikroélőhelyeket tüntetnek el, hol mdrk odúkészítési lehetőségei szűnnek meg, denevérfjok búvóhelyei tűnnek el, vlmint jelentős mértékben csökkenhet táplálékforrásul is szolgáló

24 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Érintett terület ngyság (%) 22 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. rovrvilág fjgzdgság. A mohák számár is kilkult mikroélőhelyeket is megszüntetjük ezzel. Az erdőlkó denevérfjokr egyértelműen z erdőgzdálkodás gykorolj legngyobb negtív htást. A véghsználtok eredményeként ngyobb egykorú (korhomogén) foltok kilkításávl csökken z erdőlkó fjok számár lklms táplálkozóterületeket kiterjedése. A kor- és ffjhomogén erdők mind búvóhelyek, mind táplálkozási lehetőségek szempontjából szuboptimálisk vgy teljesen

25 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Érintett terület ngyság (%) 23 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. lklmtlnok e fjok számár. Az idegenhonos fjokból álló erdők mind búvóhely mind vdászterület szempontjából szuboptimálisk denevérfjok számár. 91M0: Az élőhely hosszú távú megőrzésének esélyeit klímváltozás okozt esetleges termőhely-szárzodás mellett elsősorbn z erdőgzdálkodási tevékenység és z kác további előretörése veszélyeztetheti. A trvágás jellegű bevtkozások, rövid időszk ltt lebonyolított felújítóvágások, homogenizáló htású erdősítés-ápolások és nevelővágások (tisztítások,

26 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Érintett terület ngyság (%) Kívülről jövő 24 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. gyérítések), cserjeszint és holt fnyg eltávolítás, jelentős tljbolygtássl járó fkitermelési és fnyg-mozgtási technológiák minden esetben z állományok szegényedésével, z élőhelyi mozikosság és változtosság szűkülésével, romlásávl járnk. Zempléni futrink (Crbus zwdszkii): Az ármentes területek erdeinek irtás, szárzbb vrszinti mikroklímát okozó kác terjedése csökkenti futrink állományt.

27 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F tényező E03.01 H01 Érintett terület ngyság (%) Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. Háztrtási hulldék 5 Szennyezi mocsár- és lápréteket, mgskórósokt (7230, 6410, 6430, 6440, 6510) és veszélyezteti ptkokbn élő jelölő álltfjokt: tomp folymkgyló (Unio crssus), Petényimárn (Brbus meridionlis), vágó csík (Cobitis teni), hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus). A Rkc-völgyben számos településen nem megoldott szennyvízelvezetés, így lkossági szenny közvetlenül ptkb kerül, mely tápnygfeldúsulást, Felszíni szennyezése M vizek M 10 25

28 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés Érintett terület ngyság (%) F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) H06.02 Fényszennyezés 20 M 26 Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. mérgezést okoz jelölő vízi szervezetek számár díszes légivdász (Coengrion orntum), tomp folymkgyló (Unio crssus), Petényi-márn (Brbus meridionlis), vágó csík (Cobitis teni), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus), hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus), A szennyezés mitt rovrvilág károsodik, így denevérek táplálékbázis csökken. Az épületlkó denevér kolóniákt igen negtívn érintheti szállásépületek dekorációs célú kivilágítás. Ez htás

29 Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A Intenzív szrvsmrh- M legeltetés F Vdk károkozás M (túltrtott vdállomány) Érintett terület ngyság (%) Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) esetében z élőhely túlzott mértékű legeltetése több ok mitt is.) Az álltok közlekedése jelentősen igénybe veszi biotópok tlját, tposás tönkreteheti gyep struktúráját, betposs tljb hrántfogú törpecsigát (Vertigo ngustior) és kedvezőtlenné teszi számár z élőhelyet. A legelés mitt számottevő mértékben csökkenhet tápnövény őszi vérfű (Snguisorb officinlis) mennyisége vgy nnk állományi kár időlegesen el is tűnhetnek z érintett területről. c) A legeltetés szűkíti vgy megszüntetheti zt mgs füves élőhelyi struktúrát, mely z imágók jellegzetes viselkedése szempontjából lényeges feltétel. d) A lepke mirmikofil életmódot folytt ezért területen lévő hngyfészkek esetleges pusztulás lepkefj populációink egyedszámábn drsztikus csökkenést idézhet elő.az intenzív és teljes legeltetési idényben történő legeltetés terület vegetációjánk teljes átlkítását jelentheti Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei: áltlános gyepszerkezet-romlás tposás mitt és zsombékosodás. Különösen vddisznó (Sus scrof) túrás és gímszrvs/európi őz (Cervus elphyus/cpreolus cpreolus) rágás jelent veszélyt mocsár-és lápréteken (7230, 6410, 6430, 6440, 6510), kisebb mértékben sztyeppréteken (6240). A jelölő növényfjokt /leánykökörcsin (Pulstill grndis), piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric)/ kitúrják, lerágják, vlmint gyomosítják z élőhelyeket. Ntur 2000 területen közvetlenül nem jelenik meg, de területet potenciálisn hsználó épületlkó fjok pl. csonkfülű denevér (Myotis emrgintus) állományir is veszélyt jelentő tényező lehet. Jelmgyrázt: H: mgs jelentőségű, M: közepes jelentőségű, L: lcsony jelentőségű 27

30 Potenciális veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve J Árvíz (potenciális) H01.05 Jelentősége Érintett terület ngyság (%) L 2-3 Diffúz felszíni L vízszennyezés mezőgzdsági, vgy erdészeti tevékenység mitt Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? 6440: A trtós vízborítás, hsonlón más hzi folyó menti területekhez is vegetáció teljes átlkulását jelentheti. A természetvédelmi szempontból is fontos kszálórétek, mocsárrétek rány csökkenhet. A hosszbb vízborítás idején, ugynkkor új, teljesen víz áltl mghtározott élőhelytípusok jelentek meg gzdsági szempontból fontos gyepek rovásár. Az érintett lepkepopulációk szempontjából e veszélyforrás körébe sorolndók mindzon esetek, mikor - kár természetes, kár mesterséges eredetű okok mitt - z élőhelyek árvízzel vgy belvízzel kerülnek elársztásár. Ngy tűzlepke (Lycen dispr): A fj hernyój jól lklmzkodott tipikus élőhelyeinek természeti sjátosságihoz: nyuglmi időszkát megelőzően olyn szövedéket lkít ki mgánk, melyben trtósbb vízállásokt is túlél. Fontos zonbn szem előtt trtni, hogy fj számár ez megoldás sem nyújt korlátln védelmet, hiszen lárvák (de peték vgy bábok is) mximum np után ngy eséllyel elpusztulnk vízben. Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius): A trtósbb vízborítás fent említettekhez hsonló fenyegetést jelent fjr nézve is, zzl kitétellel, hogy árvíz vgy belvíz esetén nem csk lárvák vgy bábok, hnem hernyókt gondozó hngyák is elpusztulnk. Jelentősebb mértékű, trtós, illetve rendszeres vízelöntés során nnk mértékétől függően fennáll továbbá vérfű visszszorulásánk vgy kipusztulásánk veszélye is (igz, tárgylt élőhelyek esetében ez nem jelent érdemi fenyegetést). Az érintett lepkepopulációk szempontjából e veszélyforrás körébe sorolndók mindzon esetek, mikor kár természetes, kár mesterséges eredetű okok mitt - z élőhelyek árvízzel vgy belvízzel kerülnek elársztásár. A trtós vízborítottságot sem zempléni futrink (Crbus zwdszkii), sem z ürge (Spermophylus citellus) nem viseli el. Ngy tűzlepke (Lycen dispr): A vizsgált Ntur 2000 területen Rkc és oldlptkji számos helyütt mezőgzdsági művelés ltt álló prcellák között vgy zok mentén folyik, és különösen cspdékosbb időjárás, mgsbb vízállás esetén szállít vizet lepkefj biotópjir. Ennek következtében felszíni vízbázis esetleges szennyeződése veszélyforrást jelenthet lepkefj élőhelyeire,

31 Kód Veszélyeztető tényező neve Érintett terület ngyság (%) Jelentősége Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? tápnövényeire, vlmint z egyedek épségére nézve egyránt (kár közvetlenül mezőgzdsági járművekből kifolyt oljszármzékok, kár gépek áltl szétszórt növényvédő szerek, gyomirtók, műtrágyák, illetve egyéb vegyszerek következtében). Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius): A ngy tűzlepke kpcsán leírtk itt is érvényesek, zzl megjegyzéssel, hogy e veszélyeztető tényező tápnövény-állományok őszi vérfű (Snguisorb officinlis) károsítás, vlmint hngyfészkek egyidejű mérgezése esetén lepkét fokozott mértékben, többszörösen sújthtj. A jelölő denevér fjok táplálékbázisát képező ízeltlábúk irtás negtívn htht e fjokr (táplálkozási lehetőségek beszűkítése, indirekt toxicitás). A szennyezés mitt rovrvilág károsodik, így táplálékbázis csökken. A07 Biocid termékek, L hormonok, kemikáliák hsznált, de csk pontenciális veszélyeztető tényező A vizsgált térségben ngy tűzlepke és vérfű hngyboglárk (Lycen dispr és Mculine teleius), sárg gypjsszövő (Eriogster ctx) tényleges vgy potenciális élőhelyeinek egy része mezőgzdsági területek közelében vgy zok mentén helyezkedik el. A szél tápnövények leveleire juttthtj z intenzíven művelt prcellákon kiszórt növényvédő szereket, műtrágyákt, mindmellett vegyi nygok vízben vló oldódásuk esetén gyökérzeten keresztül is bejutnk növények szervezetébe. Ezek htások kár külön-külön, kár együttesen peték, lárvák, illetőleg bábok károsodását vgy pusztulását idézhetik elő. E veszélyforrás kpcsán fontos z lábbi szempontok figyelembe vétele: ) A fent felsorolt lepkefjok hernyói igen érzékenyek tápnövényre rkódott porr és/vgy vegyszerekre, ezért z ilyen htásoknk kitett leveleket már szennyező nygok viszonylg lcsonybb koncentrációj esetén sem fogysztják el. b) A vérfű virágztát, illetve leveleit érő vegyszerek mrdványi boglárk petéire, lárváir, vlmint petéző lepkékre egyránt káros htássl vnnk. c) H vegyi nygok tljb/tljvízbe szivárognk, úgy károsodhtnk fj hngygzdáink fészkei, vlmint z ott fejlődő lárvák és bábok. Ez veszélyforrás noh jóvl csekélyebb formábn ngy tűzlepkét is érintheti, mivel esetenként ez fj ugyncsk szimbiózisbn él különböző hngyfélékkel (pl.: Myrmic rubr, Lsius niger). Jelölő denevérfjok esetében táplálékbázist 2 29

32 Kód Veszélyeztető tényező neve Érintett terület ngyság (%) Jelentősége Milyen jelölő élőhelyre vgy fjr és milyen módon gykorol htást? képező ízeltlábúk irtás negtívn htht e fjokr (táplálkozási lehetőségek beszűkítése, indirekt toxicitás). K05 Csökkenő termékenység / genetiki leromlás L A mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric) populációt kertekből/temetőkből kivdult kék nőszirom (I. germnic) genetikilg szennyezi, mivel fj zzl hibridizál. 1 Jelmgyrázt: H: mgs jelentőségű, M: közepes jelentőségű, L: lcsony jelentőségű 30

33 3. Kezelési feldtok meghtározás 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, terület rendeltetése A kijelölés lpjául szolgáló közösségi jelentőségű fjok piros kígyószisz (Echium russicum), mgyr nőszirom (Iris phyll ssp. hungric), leánykökörcsin (Pulstill grndis), díszes légivdász (Coengrion orntum), tomp folymkgyló (Unio crssus), ngy tűzlepke (Lycen dispr), vérfű-hngyboglárk (Mculine teleius), zempléni futrink (Crbus zwdszkii), ngy hőscincér (Cermbyx cerdo), hrántfogú törpecsig (Vertigo ngustior), Petényi-márn (Brbus meridionlis), vágó csík (Cobitis teni), hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus), nyugti piszedenevér (Brbstell brbstellus), csonkfülű denevér (Myotis emrgintus), kis ptkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), ürge (Spermophilus citellus), sárg gypjsszövő (Eriogster ctx) és egyéb védett fjok populációink megőrzése, életfeltételeinek biztosítás, megőrzése, jvítás. A jelölő élőhelytípusok (Sík- és dombvidéki kszálórétek 6510, hidrofil mgskórós szegélytársulások 6430, 91E0* enyves éger (Alnus glutinos) és mgs kőris (Frxinus excelsior) lkott ligeterdők (Alno-Pdion, Alnion incne, Slicion lbe), 6410 kékperjés láprétek, 6440 folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei, 6240* szubpnnon sztyeppék, 7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek, 91M0 pnnon cseres-tölgyesek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntrtás, helyreállítás, vlmint Ntur 2000 területek lehtárolásánk lpjául szolgáló természeti állpot, illetve fenntrtó gzdálkodás feltételeinek biztosítás. Exlege védett lápok természeti állpotánk megőrzése Kezelési jvsltok Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet pontj lpján (5) fenntrtási terv Ntur 2000 terület kezelésére vontkozó jvsltokt, vlmint ezek megvlósításánk lehetséges eszközeit trtlmzz, és jogszbály eltérő rendelkezése hiányábn kötelező földhsználti szbályokt nem állpít meg. Az itt megfoglmzott előírások célj, hogy kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, jelenlegi gzdálkodási gykorlt és dottságok lpján jvsltot tegyenek gzdálkodás kívántos módjár. Ennek érdekében itt megfoglmzásr kerülnek olyn előírások, melyek lpul szolgálnk jövőbeli támogtási progrmok kidolgozásához. A gzdálkodók számár ezek z előírások jelen terv lpján kötelezettséget nem jelentenek, betrtásuk csk támogtási progrmokon keresztül, önkéntes válllás formájábn válht csk kötelezővé. A már más jogszbály vgy htósági eszköz lpján létező előírások esetében zok kötelező jellegét értelemszerűen z zt meglpozó jogszbály, vgy htósági eszköz támsztj lá, jelen fenntrtási terv ezekre z előírásokr csk utlást tesz. A kezelési egységek lehtárolás z egyes zonos kezelést igénylő élőhelyek (Á-NÉR szerinti elkülönítés) összevonásávl jött létre pl. hsonló igényeik, kszálássl történő hsznosításuk mitt folyóvölgyek mocsárrétjeit és sík és dombvidéki kszálóréteket és mgskórósokt egy egységbe helyeztük, ugynígy jártunk el kiszárdó frnciperjés nedves gyepek és ezek rontott degrdálódott változti esetében, hiszen itt szárzbb tlj, kevésbé érzékeny élőhelyek már z esetleges legeltetést is lehetővé teszik. 31

34 Természetesen honos ffjú, fás jelölő élőhelyeket különválsztottuk z elsősorbn átlkításr jvsolt idegenhonos ffjú, illetve idegenhonos ffjokkl elegyes erdőktől. Egyes esetekben csk 1-1 speciális igényű élőhely trtozik egy kezelési egységbe pl. hínárnövényzet és sztyepprétek vontkozásábn, hol z érintetlenség megőrzése érdekében minimális bevtkozás jvsolt. A vontkozó térkép fejezetben tlálhtó Gzdálkodáshoz nem köthető áltlános jvsltok A területen újbb bánytelek nem fektethető, vlmint bánynyitás nem támogthtó. Az kilkítndó, áthelyezendő, ideiglenes és végleges közlekedésépítési létesítményekhez, vontkozásábn vontkozó htályos jogszbályok iránydók. Új közlekedési létesítmények, illetve olyn vonls létesítmények kiépítése, melyek jelölő élőhelyek károsodását okozzák nem tervezhetők. A területen új szfltozott utk nyomvonlát lehetőség szerint Ntur 2000 területen kívülre, vgy meglévő utk nyomvonlár lehet tervezni, de minden esetben z Igzgtósággl előzetesen egyeztetni szükséges. Ntur 2000 jelölő élőhelyen szennyvíz-tisztítótelepek elhelyezésére ne kerüljön sor. Távközlési tornyok, szélerőművek, ngyméretű reklámtáblák elhelyezése nem jvsolhtó területen. Szeméttelepek Ntur 2000 jelölő élőhelyeken nem létesíthetők, z illegális szemétlerkásokt fel kell számolni. A turisztiki célú fejlesztéseket pl. turistutkt, pihenőket, kilátótornyokt minden esetben egyeztetni kell z igzgtósággl. Az elektronikus hírközlési építmények, posti létesítmények elhelyezése esetén vontkozó jogszbályok előírási érvényesek. A mederben és mederrézsűben csk olyn mértékig jvsolt felnövő cserjék és bedőlt fák eltávolítás, mi *91E0 élőhelyet nem veszélyezteti. Csk mederbe bedőlt, illetve kisvízi mederben felnövő cserjék és fák eltávolítás jvsolt. A mederrendezési munkák vízfolyást kísérő puhfás és égeres ligeteket nem érinthetik. A mederrészű és prti sáv kszálási időpontját, helyét és módszerét nemzeti prk igzgtósággl egyeztetetve jelölő fjok életmenetéhez lklmzkodv kell megválsztni. A Rkc-ptkot és Bátor-ptkot átjárhtóvá kell tenni jelölő hlfjok számár. Illegális flopásokt meg kell előzni. Minden jelentősebb épületlkó denevérkolóni esetében szükséges szálláshelyek zvrtlnságánk biztosítás és kedvező dottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjzt) fenntrtás. Szporodási időszkbn minden jelentősebb épületlkó denevérkolóni esetében z épületek díszkivilágítását mellőzni szükséges. Mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric) esetében fj kék nősziromml (Iris x germnic-vl ) képzett hibridjeinek folymtos eltávolítás szükséges. A Ntur 2000 kijelölést megelőzően elfogdott településrendezési tervek esetén Ntur 2000 területen tlálhtó, meglévő épületek, építmények vontkozásábn (vízmű, mjor, tny, stb.) Ntur 2000 terület fenntrtási céljink elérését nem veszélyeztető vgy nem sértő és Ntur 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folyttott tevékenység folytthtó. 32

35 A településrendezési tervben szbályos módon, Ntur 2000 kihirdetés előtt elfogdott beépítésre szánt terület kiterjedése és szbályozás esetében z dott területen rendezési tervben meghtározott kiterjedésű területen, megdott beépítési százlékkl, meghtározott szbályozási értékekkel rendelkező épületek, építmények, komplexumok kilkíthtók. Azonbn zoknk prmétereknek tekintetében, melyeket helyi építési szbályzt nem szbályoz, vgy egy intervllum megdásávl szbályoz, ott nemzeti prk igzgtósággl is egyeztetett módon, htósági engedélyezési eljárás keretében Ntur 2000 kijelölés céljit szolgáló korlátozások léphetnek életbe VIZES ÉLŐHELYEK Gzdálkodáshoz köthető áltlános kezelési jvsltok: Vizes élőhelyek esetében z ökológii vízmennyiség biztosítás, szennyezettség megelőzése vgy csökkentése, hosszirányú átjárhtóság biztosítás hlfjok számár, z ikrázó-helyek zvrtlnságánk biztosítás és természetes inváziós fjoktól mentes növényzet fenntrtás legfontosbb feldt. Gzdálkodáshoz köthető, támogtási rendszerbe illeszthető kezelési előírás jvsltok Kötelezően betrtndó előírások Vízügyi szempontból évi LVII. törvény, 482/2013 (XII.17) és 120/1999. (VII.6) Korm rendeletek. A NATURA 2000 gyepterületek fenntrtásánk földhsználti szbályiról szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, z európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/ (X.8.) Korm. rendelet előírási kötelező érvényűek. Ezen előírásokt külön nem jelezzük részletes jvsltok között. Önkéntesen válllhtó előírások () Kezelési egység kódj: KE-1 (b) Kezelési egység meghtározás: hínrsok és prtmenti lágyszárú növényzet (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: 30 Természetes eutróf tvk Mgnopotmion és Hydrochrition hínárnövényzete Érintett ÁNÉR élőhelyek: Ac: Álló és lssn folyó vizek hínárnövényzete; BA :frgmentális mocsári és/vgy hínárnövényzet; B2: hrmtkásás-békbuzogányos-pántlikfüves mocsári vízprti növényzet; B1: nem tőzegképző nádsok, gyékényesek. (d) Kezelési jvsltok indoklás A hínrsok és vízprti növényzet bevtkozás nélkül fenntrtndó érzékeny élőhelyek. A felszíni víz szennyezését kell megkdályozni. A jelölő hlfjok: Petényimárn (Brbus meridionlis), vágó csík (Cobitis teni), hlványfoltú küllő (Gobio lbipinntus), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus mrus) megóvás érdekében vegyszerhsznált kerülése szükséges. 33

36 A vizes élőhelyeken z ökológiilg szükséges vízmennyiség folymtos biztosítás cél, vlmint z élőhelyeken jelentkező inváziós fertőzöttség mechnikus módszerekkel történő visszszorítás legngyobb feldt. Kód Vizes élőhelyekre vontkozó előírás-jvsltok V1 A területen, növényvédelmet kizárólg vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű nygokkl és kizárólg inváziós növényfjok irtás céljából lehet végezni. V19 Idegenhonos hlfjok visszszorítás kötelező, idegenhonos hlfj telepítése tilos. V67 A területet kezeletlenül kell fenntrtni, mindennemű bevtkozás tilos. Mgyrázt Kivéve z idegenhonos fjok irtását. GY GYEPEK Gzdálkodáshoz köthető áltlános kezelési jvsltok: Gyepek esetében legfontosbb feldt nyílt, inváziós és gyomfjoktól mentes, természetes növénytkróvl fedett élőhelyek megőrzése, fenntrtás. Ezen cél elérése érdekében elengedhetetlen ntropogén htásr kilkuló gykori tűzeseteket megelőzése, megfelelő és kímélő grotechnik kiválsztás, jelölő fjok életmenetét, virágzását, fészkelését és fióknevelését figyelembe vevő kszálási időpont megválsztás. A legeltetés csk kevésbé sérülékeny területeken képzelhető el. A gyepek területrányánk csökkenését cserjeirtássl lehet megkdályozni, melynek mértéke fj és területfüggő kell legyen, melyet nemzeti prk igzgtóság egyedi szkmi véleménye lpján kell figyelembe venni. A vdgzdálkodási létesítmények (sózó, szóró, vdetető) gyepen történő elhelyezését gyomosító, vdk koncentrált túrás, tposás okozt károsító htás mitt el kell kerülni. Gzdálkodáshoz köthető, támogtási rendszerbe illeszthető kezelési előírás jvsltok Kötelezően betrtndó előírások A NATURA 2000 gyepterületek fenntrtásánk földhsználti szbályiról szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, z európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/ (X.8.) Korm. rendelet előírási kötelező érvényűek. Ezen előírásokt külön nem jelezzük részletes jvsltok között. Az egységes területlpú támogtások és egyes vidékfejlesztési támogtások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgzdsági és Környezeti Állpot fenntrtásához szükséges feltételrendszer megállpításáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti előírásokt Ntur 2000 gyepterületeken történő gzdálkodáshoz nyújtndó kompenzációs kifizetéseknél is lklmzni kell. A támogtás igénybevétele esetén kötelezően lklmzndó Helyes Mezőgzdsági és Környezeti Állpot feltételrendszere. A termőföldek hsznosításár és földvédelemre vontkozó rendelkezéseket termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény is megállpít, ezeket is be kell trtni. 34

37 A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23) Kormányrendelet égetésre vontkozó előírási. 259/2011. (XII.7) Korm. rendelet, mely többek között tűzvédelmi birságról is szól. Vízügyi szempontból évi LVII. törvény, 83/ 2014 (III.14) Kormányrendelet, 482/2013 (XII.17) és 120/1999. (VII.6) Korm rendeletek. Önkéntesen válllhtó előírások () Kezelési egység kódj: KE-2 (b) Kezelési egység meghtározás: fjgzdg, mgsfüvű nedves gyepek (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjei, Sík- és dombvidéki kszálórétek (Alopecurus prtensis, Snguisorb officinlis), Síkságok és hegyvidéktől mgshegységig trtó szintek hidrofil mgskórós szegélytársulási, Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Érintett ÁNÉR élőhelyek: D34: Mocsárrétek; D2: kékperjés rétek; D5: ptkprti és lápi mgskórósok; D6: ártéri és mocsári mgskórósok; B5: nem zsombékoló mgssásrétek, OA : Jellegtelen fátln vizes élőhelyek és OB: jellegtelen üde gyepek. (d) Kezelési jvsltok indoklás A területen tlálhtó mocsárrétek sérülékeny élőhelyek, rendkívül érzékenyek kiszárdásr, nehéz gépekkel történő tposásr. Megőrzésüknél mindig z ktuális vízállpotokt is figyelembe vevő, kíméletes módszerrel történő kszálás - esetleg sávos, lápréteken kézi kszálás- képzelhető el, melynek időpontját z itt élő jelölő fjok életmenetéhez, vlmint mdárvédelmi Ntur 2000-es területtel vló érintettség mitt z itt élő és jelölő mdárfjok szporodásához és fiókneveléséhez lklmzkodv kell megválsztni. Ugynkkor z inváziós rnyvessző és sokvirágú nprforgó fjok is ezeket z élőhelyeket veszélyeztetik leginkább, ezért visszszorításukr ngy gondot kell fordítni. A területen vérfüves mocsárrétek (D34) sérülékeny élőhelyek, melyek jelölő lepkefjok tápnövényeinek is élőhelyei. Megőrzésüknél mindig z ktuális vízállpotokt is figyelembe vevő, lehetőleg kíméletes, lehetőleg kézi módszerrel történő kszálás - esetleg sávos - képzelhető el, melynek időpontját jelölő lepkefjok életmenetéhez, vlmint z itt revírt foglló hris (Crex crex) állományok szporodásához és fiókneveléséhez lklmzkodv kell megválsztni. Mivel ez kezelési egység fogllj mgáb vérfű hngyboglárkák (Mculine teleius) legjelentősebb élőhelyeit, legeltetés itt nem jvsolt. A gépi szárzúzás sem jvsolt. Kezelés során kiemelt figyelmet kell fordítni legüdébb, legjobb természetességű gyeprészekre, és különösen zokr, melyekben legtöbb sóskféle (Rumex spp.) és őszi vérfű (Snguisorb officinlis) tlálhtó, illetőleg melyek virágos növényekben is leggzdgbbk. A kszálási módszerek közül csk kézi kszálást kell előnyben részesíteni. Stbil, ngy egyedszámú vérfű hngyboglárk populációk fenntrtásához mérsékelten kszált, ngyjából homogén szerkezetű, július közepére már virágzásnk indult, jelentős tőszámú őszi vérfű állományok legoptimálisbbk. Ennek biztosítás céljából június -étől október 1-jéig terjedő időszkbn kerülni kell z őszi vérfüves rétek teljes területének kszálását. A vérfüves folt 30%- évente változó helyen, kszáltlnul hgyndó. 35

38 Mivel jelölő lepkefj állományi élőhelyei ngyon érzékenyek z élőhelyeken zjló kezelésekre, legoptimálisbb NP igzgtósággl egyeztetett kszálási terv elkészítése. A mgskórósok mind jelölő lepkefjok, mind pedig zempléni futrink (Crbus zwdszkii) élőhelyéül szolgálnk, megőrzésük, természetes fjösszetételük fenntrtás jvsolt. Kód Gyepterületekre vontkozó előírás-jvsltok GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY09 Fogsolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY14 Felázott tljon mindennemű munkvégzés tilos. GY Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY11 Hengerezés nem megengedett. GY20 Kizárólg kszálássl történő hsznosítás. GY23 Biztosítni kell felhlmozódott fűvr eltávolítását. GY26 Inváziós fásszárúk mechnikus irtás kötelező. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell kdályozni, zonbn szórtn jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csk szeptember 1. és február 28. közötti időszkbn lehetséges. GY75 Kszálás ugusztus 1. után lehetséges. Hrisos élőhelyen. GY % kszáltln terület meghgyás prcellánként. Az őszi vérfüves foltokbn kell kijelölni. GY99 A kszáltln területet évente más helyen kell kilkítni. GY101 Amennyiben inváziós gyomokkl fertőzött területen költ fokozottn védett mdár, terület tisztítását csk megengedett kszálási időpont után szbd kezdeni. GY102 A kszálás során z inváziós fjokt nem trtlmzó szegély élőhelyek kszáltln területbe bele trtozhtnk. GY109 A lekszált inváziós növényeket területről el kell távolítni kszálást követő 30 npon belül. 36 Mgyrázt

39 Az őszi vérfüves foltokbn elhgyott területekre értendő. GY111 A tisztító kszálás legkorábbi időpontj: október 1. GY116 A területen trágydepóni, szén és szlmkzlk elhelyezése tilos. GY79 Évente z időjárási viszonyoknk és gyep állpotánk megfelelő, természetvédelmi-ökológii és gzdálkodási szempontokt egyránt figyelembe vevő kszálási terv készítése és egyeztetése működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl, vlmint z így egyeztetett kszálási terv végrehjtás. A vérfüves területek június előtt mennyiben vn megfelelő mennyiségű fű kszálhtók, későbbi időpontbn történő kszálás esetén z elhgyndó foltokt nemzeti prk igzgtósággl egyeztetni kell. () Kezelési egység kódj: KE-3 (b) Kezelési egység meghtározás: fjgzdg szárz gyepek (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: 6240 Szubpnnon sztyeppék Érintett ÁNÉR élőhelyek: H2: Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek; H4: Erdősztyepprétek, félszárz irtásrétek, szárz mgskórósok (d) Kezelési jvsltok indoklás A sztyepprétek terület sérülékeny élőhelyei ezért kíméletes gyepgzdálkodás, elsősorbn kszálássl történő fenntrtás jvsolhtó. A kszálási időpontbn történő korlátozásr jelölő növényfjok pl. mgyr nőszirom, piros kígyószisz virágzásánk és termésérlelésének biztosítás érdekében történik. Az inváziós fjok irtásár természetes gyepszerkezet, míg cserjék visszszorításár z árnyékolás megszüntetése mitt vn szükség. A védett cserjefjokt pl. berkenyék, méretes vdgyümölcsöket, odvs fákt mdárvédelmi szempontból is meg kell őrizni. Kód Gyepterületekre vontkozó előírás-jvsltok GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY09 Fogsolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY11 Hengerezés nem megengedett. GY12 Gyepszellőztetés nem megengedett. 37 Mgyrázt

40 GY13 Kiszántás nem megengedett. GY14 Felázott tljon mindennemű munkvégzés tilos. GY Tűzpászták létesítése nem megengedett. GY20 Kizárólg kszálássl történő hsznosítás. GY23 Biztosítni kell felhlmozódott fűvr eltávolítását. GY26 Inváziós fásszárúk mechnikus irtás kötelező. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell kdályozni, zonbn szórtn jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csk szeptember 1. és február 28. közötti időszkbn lehetséges. GY30 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és vdgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. GY32 A működési terület szerinti nemzeti prk igzgtóság áltli kijelölésüket követően fjgzdg, vgy védett fjokt trtlmzó cserjés foltokt nem szbd eltávolítni. GY35 Legeltetés tilos. GY74 Kszálás július. után lehetséges. GY79 Évente z időjárási viszonyoknk és gyep állpotánk megfelelő, természetvédelmi-ökológii és gzdálkodási szempontokt egyránt figyelembe vevő kszálási terv készítése és egyeztetése működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl, vlmint z így egyeztetett kszálási terv végrehjtás. GY95-20% kszáltln terület meghgyás prcellánként. GY99 A kszáltln területet évente más helyen kell kilkítni. GY109 A lekszált inváziós növényeket területről el kell távolítni kszálást követő 30 npon belül. GY116 A területen trágydepóni, elhelyezése tilos. szén A mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric) foltokt kszálásból ki kell hgyni! és 38 szlmkzlk A mgyr nőszirmos foltokbn kijelölni.

41 () Kezelési egység kódj: KE-4 (b) Kezelési egység meghtározás: ecsetpázsitos és frnciperjés kiszárdó kszálók és legelők (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: Sík- és dombvidéki kszálórétek (Alopecurus prtensis, Snguisorb officinlis), csk frnciperjésedő kiszárdó, rontott típusok Érintett ÁNÉR élőhelyek: E1: Frnciperjés rétek; E2: veres csenkeszes rétek,; OC: jellegtelen szárz és félszárz gyepek; P45: fás legelők (d) Kezelési jvsltok indoklás Az ecsetpázsitos kszálórétek (E1) nem mocsrsodó, fjszegényebb, esetleg gyomosodó, kiszárdó kevésbé érzékeny típusin (OC), fás legelőkön kszálás mellett legeltetés is elképzelhető megfelelő létszámú (0,2-0,3 SZA (zz számosállt)/h) szrvsmrhávl. A legeltetés módszerét, legelő állt mennyiségét, z álltok legelőterületen vló trtózkodásánk időpontját és intervllumát zonbn nemzeti prk igzgtósággl (NPI) egyeztetni kell, hiszen legelésből z érzékeny vérfüves élőhelyeket, lápréteket ki kell hgyni. Ezeken területeken NP igzgtósággl egyeztetett legelési terv z optimális megoldás. A fás legelők esetében tájképi értéket is hordozó, idős odvs böhönc jellegű fákt meg kell hgyni. Kszálás esetén Kód Gyepterületekre vontkozó előírás-jvsltok GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY09 Fogsolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY14 Felázott tljon mindennemű munkvégzés tilos. GY22 Legeltetéssel és/vgy kszálássl történő hsznosítás. GY23 Biztosítni kell felhlmozódott fűvr eltávolítását. GY26 Inváziós fásszárúk mechnikus irtás kötelező. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell kdályozni, zonbn szórtn jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csk szeptember 1. és február 28. közötti időszkbn lehetséges. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját leglább 5 nppl korábbn A 39 Mgyrázt Mindkettő lehetséges, de csk z egyik válszthtó dott évben túlhsznált elkerülése mitt sárg gypjsszövő

42 írásbn működési terület szerinti nemzeti prk igzgtóságnk be kell jelenteni, vlmint meghgyásr szánt cserjéket, cserjefoltokt élőhelyein. működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl egyeztetni kell. GY101 Amennyiben inváziós gyomokkl fertőzött területen költ fokozottn védett mdár, terület tisztítását csk megengedett kszálási időpont után szbd kezdeni. GY111 A tisztító kszálás legkorábbi időpontj: október 1. GY102 A kszálás során z inváziós fjokt nem trtlmzó szegély élőhelyek kszáltln területbe bele trtozhtnk. GY109 A lekszált inváziós növényeket területről el kell távolítni kszálást követő 30 npon belül. GY116 A területen trágydepóni, szén és szlmkzlk elhelyezése tilos. Az őszi vérfüves foltokbn elhgyott területekre értendő. GY79 Évente z időjárási viszonyoknk és gyep állpotánk megfelelő, természetvédelmi-ökológii és gzdálkodási szempontokt egyránt figyelembe vevő kszálási terv készítése és egyeztetése működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl, vlmint z így egyeztetett kszálási terv végrehjtás. A vérfüves területek június előtt mennyiben vn megfelelő mennyiségű fű kszálhtók, későbbi időpontbn történő kszálás esetén z elhgyndó foltokt nemzeti prk igzgtósággl Gy75 Kszálás ugusztus 1. után lehetséges. Hrisos élőhelyen. GY % kszáltln terület meghgyás prcellánként. Az őszi vérfüves foltokbn kell kijelölni. GY99 A kszáltln területet évente más helyen kell kilkítni. Kód Vdgzdálkodásir vontkozó előírás-jvsltok VA03 A területen szóró, vdetető, sózó nem létesíthető. Mgyrázt Legeltetés esetén Kód Gyepterületekre vontkozó előírás-jvsltok GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY09 Fogsolás nem megengedett. GY10 Tárcsázás nem megengedett. GY13 Kiszántás nem megengedett. GY14 Felázott tljon mindennemű munkvégzés tilos. GY Tűzpászták létesítése nem megengedett. 40 Mgyrázt

43 GY22 Legeltetéssel és/vgy kszálássl történő hsznosítás. GY23 Biztosítni kell felhlmozódott fűvr eltávolítását. GY26 Inváziós fásszárúk mechnikus irtás kötelező. GY28 A gyepek cserjésedését meg kell kdályozni, zonbn szórtn jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csk szeptember 1. és február 28. közötti időszkbn lehetséges. GY31 Mindkettő lehetséges, de csk z egyik válszthtó dott évben túlhsznált elkerülése mitt. A cserjeirtás megkezdésének időpontját leglább 5 nppl korábbn írásbn működési terület szerinti nemzeti prk igzgtóságnk be kell jelenteni, vlmint meghgyásr A sárg gypjsszövő élőhelyein. szánt cserjéket, cserjefoltokt működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl egyeztetni kell. GY44 A legeltetési sűrűséget működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl egyeztetni szükséges. GY45 A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. GY57 Villnypásztor csk működési terület szerinti nemzeti prk igzgtóság írásos véleménye lpján lklmzhtó. Gy105 Minden évben tisztító kszálás elvégzése kötelező. GY111 A tisztító kszálás legkorábbi időpontj: október 1. GY59 Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl. Az őszi vérfüves foltokbn elhgyott területekre értendő. GY62 A gyepen legeléskizárt terület kilkítás szükséges, mi Vérfüves foltb kell kijelölni. nem hldj meg prcell 30%-át. GY67 Legeltethető álltfjt: szrvsmrhfélék GY101 Amennyiben inváziós gyomokkl fertőzött területen költ fokozottn védett mdár, terület tisztítását csk megengedett kszálási időpont után szbd kezdeni. GY116 A területen trágydepóni, elhelyezése tilos. GY117 Éjszkázó helyek, ideiglenes krámok és jószágállások helyét működési terület szerinti nemzetiprkigzgtósággl egyeztetni szükséges. Kód Vdgzdálkodásr vontkozó előírás-jvsltok VA03 A területen szóró, vdetető, sózó nem létesíthető. szén szrvsmrh és SZÁNTÓK 41 szlmkzlk

44 Gzdálkodáshoz köthető áltlános kezelési jvsltok: A területen tlálhtó kisprcellás szántókon természetkímélő gzdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető környező gyepes élőhelyek megóvás, vlmint közösségi jelentőségű állt és növényfjok védelme. Gzdálkodáshoz köthető, támogtási rendszerbe illeszthető kezelési előírás jvsltok Kötelezően betrtndó előírások A termőföldek hsznosításár és földvédelemre vontkozó termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény rendelkezései iránydók. Önként válllhtó előírások () Kezelési egység kódj: KE-5 (b) Kezelési egység meghtározás: Szántóterületek, grár élőhelyek (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: Érintett ÁNÉR élőhelyek:, T1: egyéves intenzív szántóföldi kultúrák; T2: évelő intenzív szántóföldi kultúrák; T6: extenzív szántók; T10: fitl prlg és ugr; T11: csemetekertek, fiskolák, kosárkötőfűz ültetvények (d) Kezelési jvsltok indoklás A területen tlálhtó kisprcellás, extenzív szántókon természetkímélő gzdálkodás előtérbe helyezésével elősegíthető környező gyepes és vizes élőhelyek megóvás, vlmint jelölőállt és növényfjok fjok védelme. Kód Szántóterületekre vontkozó előírás-jvsltok SZ04 Pillngósok esetén természetkímélő kszálás, vdrisztó lánc hsznált kötelező. SZ10 Trágy, műtrágy: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágy, műtrágy nem deponálhtó. SZ11 Szlm, szén: szlm, szén depóniát és bálát (különösen felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) területről 30 npon belül le kell hordni. SZ12 Egyéb szerves hulldék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve tljjvítás céljából csk engedéllyel helyezhető ki. SZ13 Szántóföldön trágyszrvs kilkítás tilos. SZ14 A prcell szélein leglább 3 m széles növényvédőszer-mentes táblszegélyt kell hgyni, hol szükség esetén mechniki gyomirtást kell végezni. SZ17 Természetközeli állpotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávbn szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem lklmzhtók. SZ21 Légi kivitelezésű növényvédelem és tápnyg-utánpótlás tilos. 42

45 SZ24 Totális gyomirtó szerek hsznált nem engedélyezhető területen. SZ25 Rovrölő szerek nem lklmzhtók. SZ34 Istállótrágy kijutttásánk mértéke, éves átlgbn nem hldhtj meg 100 q/h-t. SZ37 Tápnyg-utánpótlást csk szerves trágyávl lehet végezni. SZ43 Fás szárú és lágy szárú energetiki ültetvény telepítése tilos. SZ46 Melioráció tilos. SZ63 Tájidegen fűmgkeverékkel történő vetés tilos. SZ68 A prcell körül természetes tljvédelmet szolgáló táblszegély fenntrtás, illetve telepítése, melynek őshonos cserjékből vgy fákból álló sövény, illetve fsor kell legyen. A táblszegély inváziós cserje és ffjoktól vló mentességét, kizárólg mechniki eszközökkel, biztosítni kell. (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési jvsltok: Értékes közösségi jelentőségű fjoknk is otthont dó, jelölő élőhelynek számító gyeppé lkult szántót beszántni nem jvsolt, zt célszerű gyeppé minősíttetni. A beszántás z itt kilkult jelölő élőhelyeket - sík és dombvidéki kszálórétek, mocsárrétek és mgskórósok megszünteti ERDŐK Gzdálkodáshoz köthető áltlános kezelési jvsltok: A jelölő erdős élőhelytípusok kedvező természetességi állpotú (természetes és természetszerű erdő, illetve esetleg szármzék erdő besorolású) állományinál (védett természeti területeken kívül) törekedni kell Ntur 2000 rendeltetés elsődleges rendeltetésként vló megállpításár. Az üzemmód-megválsztás z Evt. védelmi rendeltetésű erdőkre vontkozó, fokoztosn, több évtized ltt életbe lépő szbályitól eltekintve lpvetően gzdálkodói döntés kérdése, így e tekintetben csk nnyit lehet rögzíteni, hogy területen (is) feltétlenül kívántos folymtos erdőborítást biztosító üzemmódok (átlkító, szálló, illetve véderdők esetében fnyg-termelést nem szolgáló üzemmód) minél ngyobb területen vló lklmzás. A sérülékeny termőhelyen álló, véderdő jellegű és áltlábn természetvédelmi szempontból is jelentős erdők kisebb, önálló erdőrészletként nem leválszthtó állományibn z erdőrészlet egészéhez viszonyítv differenciált erdőkezelést kell biztosítni. A véderdő jellegű foltok áltlábn ktív gzdálkodás nélkül, természetes erdődinmiki folymtokr lpozv trtndók fenn, kezelési feldtok e helyeken z idegenhonos ffjok fokoztos cseréjére, vdkárosítás megelőzésére, felújulási folymt segítésére, illetve esetleg közutk melletti m széles erdősávok gondozásár terjednek ki. A bevtkozásokkl érintett erdők állománynevelése (tisztítások, gyérítések) során z őshonos elegyffjok egyedei kímélendők, visszhgyndók. Idegenhonos ffjokkl elegyes erdőkben munkákt z őshonos ffjok megtrtásávl, z idegenhonos ffjok rovásár kell elvégezni. A nevelési munkák során kerülni kell z egyenletes hálóztot kilkító, szerkezeti homogenizáló jellegű bevtkozásokt, törekedni kell szerkezeti 43

46 változtosság (lsó lombkoronszint, cserjeszint, böhöncök, mikroélőhelyek, stb.) megtrtásár, fokozásár. A vágásos és átlkító üzemmódb sorolt erdőknél termőhelyi viszonyok és z állományok egészségi állpot függvényében lehető legmgsbb vágáskorok lklmzását kell célul kitűzni. Gyorsn növő ffjok állományibn (égeresek, füzesek) így év, lssn növő ffjok állományibn pedig év közötti vágásérettségi szkszok htározhtók meg. Az erdőfelújítások során trvágások mellőzése és minél vegyeskorúbb, változtosbb állományokt eredményező (folymtos erdőborítás melletti gzdálkodást/kezelést lehetővé tevő) természetes felújítási módok lklmzás lehet z irány. Legfontosbb célként rövid idő (5-10 év ltt) ltt végigvezetett, egyenletes bontáson lpuló, ismét egykorú, homogén állományokt produkáló ernyős felújítóvágásoktól vló eltávolodást lehet megfoglmzni, s helyettük -30 évre elnyújtott, egyenlőtlen (lékes-csoportos-foltos) bevtkozássl végzett felújítóvágások (egyes ligeterdő-állományokbn szállás) lklmzását kell szorglmzni. A természetmegőrzési területen belül z állománytípusok jövőben kívántos rányát és térbeli mintáztát potenciális természetes erdőtársulások eloszlás htározz meg. Az idegenhonos ffjú erdők (kácosok, erdei- és lucfenyvesek) gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes klímábn tlálhtók, így rekonstrukciójuk esetében gyertyános- és cseres-kocsánytln tölgyes állományok jelentős (leglább 120 h-os) növekedése prognosztizálhtó. Az idegenhonos ffjú erdők ffjcserés átlkítás (z kác további térfogllását megelőző intézkedésekkel összefüggésben) természetvédelmi szempontból távltilg indokolt, így nnk támogtási rendszeren keresztül vló ösztönzése fontos feldt. A távlti célállomány-típusok minden erdőterületen termőhelyi viszonyoknk megfelelő, őshonos fő- és elegyffjok lkott, potenciális természetes erdőtársulásoknk megfelelő állománytípusok lehetnek. A terület fontosbb célállománytípusi következők: GY-KTT (gyertyános-kocsánytln tölgyes), GY-KST (gyertyánoskocsányos tölgyes), KTT-CS (cseres-kocsánytln tölgyes), CS-KTT (kocsánytln tölgyes-cseres), FÜ-E (elegyes füzes), MÉ (mézgás égeres), MÉ-E (elegyes mézgás égeres). A terület üde termőhelyein több helyütt megtlálhtó elegyetlen kocsányos tölgyeseket (KST) és mérsékelten elegyes, de gyertyán nélküli kocsányos tölgyeseket (KST-EL) távltilg z dott termőhelyeken potenciálisn is előforduló gyertyánoskocsányos tölgyesek (GY-KST) felé kell elmozdítni. Kulcseleme z erdők jó állpotbn vló fenntrtásánk z lklmzott fkitermelési és közelítési technológi. A teljes fábn vgy hosszúfábn történő vonszolásos közelítés ngyon sok kárt okozht visszmrdó állománybn, z ljnövényzetben, z erdőtljhoz kötötten elforduló mikroélőhelyekben és mgábn tljbn is. Minél ngyobb ránybn szükséges tehát fnyg megemelt formábn vló mozgtás, illetve kíméletes közelítési módok (ideértve lovs közelítést is) lklmzás. Fontos szempont továbbá fkitermelési munkák (fnyg-felkészítés, fnyg-mozgtás, vágásterület-rendezés) időpontjánk, időjárási körülményeinek, illetve tljállpotánk megválsztás: ezeket feldtokt elsősorbn fő vegetációs és költési időszkon kívül (ugusztus. és március. között) kell elvégezni. Az erdők jó természetességi állpotánk megőrzéséhez és fejlesztéséhez, vlmint z erdei biodiverzitás-védelméhez hozzátrtozik mikroélőhelyek megtrtás és bővítése is. A mikroélőhelyek részben termőhelyi eredetűek (pl. kőgörgeteg, sziklkibúvás, források, erek, ptkok, kisvízállások), részben fállomány-szerkezet függvényében vnnk jelen (pl. gyökértányérok, álló és fekvő holtf, fcsonk, hsdt-törött fák, üreges-odvs-tplós törzsek, kéregleválások). Közülük kiemelkedő jelentősége vn holtf különböző formáink (jelenlététől számos élőlénycsoport léte, lokális megmrdás függhet), így 44

47 gzdálkodási célztú bevtkozások során z álló és fekvő holtf egy része (elsősorbn vstgbb, cm törzsátmérő feletti holtf, hektáronként leglább 5m3 mennyiségben) visszhgyndó. Az erdőkben folyttott gzdálkodási/kezelési célztú bevtkozások során minden esetben tekintettel kell lenni Ntur 2000 jelölő fjok (és természetesen más értékes, védett fjok) populációnk megőrzésére, életfeltételeik biztosításár. Az egyes növény- és álltfjok érdekében fogntosíthtó intézkedések: lelőhely, szporodási hely és környékének gzdálkodás lóli (időszkos vgy teljes) mentesítése, z dott élőlénycsoport számár szükséges szubsztrát/közeg (pl. holtf, odú, cserjeszint, táplálkozási kpcsoltok révén releváns ffj) megtrtás-megjelenítése, z egyéb veszélyeztető tényezők elhárítás. Az országos problémként jelentkező erdei vdkár helyi szinten is megmuttkozik: térségbeli vddisznó-populáció főleg tposássl, feltlj feltúrásávl-átforgtásávl, mkkfelszedéssel, csemeték kitúrásávl okoz kárt, míg z őz- és gímszrvs-állomány felverődött újult rágásávl, hántásávl, szelektálásávl képes blokkolni vgy hátrálttni z erdődinmiki, illetve felújulási folymtokt. A felmerülő problémávl szemben z egyetlen lehetséges mielőbb megvlósítndó megoldás térségi szintű, drsztikus vdlétszám-csökkentés. Gzdálkodáshoz köthető, támogtási rendszerbe illeszthető kezelési előírás jvsltok Kötelezően betrtndó előírások Az erdők és fásítások esetében z erdőről, z erdő védelméről és z erdőgzdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény előírási és 60/2013. (VII.19) VM rendelet 5. melléklete Hernádvölgyi erdőtervezési körzet erdőterve, vlmint Szendrői 523-s Erdészeti tervezési körzet második erdőterve áltl előírt vontkozó erdőgzdálkodási szbályok kötelező érvényűek. Az Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból Ntur 2000 erdőterületeken történő gzdálkodáshoz nyújtndó kompenzációs támogtás részletes szbályiról szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet támogtás igénybe vétele esetén kötelező. Az európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/ (X.8.) Korm. rendelet előírási erdők esetében is kötelező érvényűek. Ezen előírásokt külön nem jelezzük részletes jvsltok között. Önkéntesen válllhtó előírások ()Kezelési egység kódj: KE-6 (b)kezelési egység meghtározás: Honos ffjú, edfikus erdők (ligeterdők) 45

48 (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: enyves éger (Alnus glutinos) és mgs kőris (Frxinus excelsior) lkott ligeterdők (Alno-Pdion, Alnion incne, Slicion lbe) (91E0). Érintett ÁNÉR élőhelyek: J2: Láp és mocsárerdők; J4: fűz-nyár ártéri erdők; J5: égerligetek (d) Kezelési jvsltok indoklás A láperdők és láposodó égeresek (fásításként) kivétel nélkül védelem ltt állnk, ex lege védett lápterületekre esnek. Területükön ennek megfelelően természetvédelmi irányelvek élveznek elsőbbséget, s ennek lpján (z állományok területi kiterjedése és természeti értékei mitt) z érintetlenül, bevtkozás nélkül történő fenntrtás kp prioritást. A természetmegőrzési területen belül jelentős ránybn, vízfolyások mentén mindenhol megjelenő fűz- és égerligetek méretük és frgmentáltságuk mitt z erdészeti nyilvántrtásból szinte teljes egészében hiányoznk. A védett természeti területre (ex lege védett lápterületek) eső előfordulások részben érintetlenül trtndók fenn, részben pedig csk árvízvédelmi indítttású ( meder-krbntrtáshoz, vízlevezetéshez szükséges volumenű) bevtkozásokkl érinthetők. A nem védett területek esetében kötelező irányelvek z erdőtervezett előfordulásokr és fásításként kezelhető keskeny, kis területű erdősávokr egyránt értelmezhetők ( végezhető tevékenységek lényegében minkét esetben erdészeti htósági eljárás keretében dőlnek el). Az erdészeti, illetve fkitermelési munkák során z elegyesség és z állományszerkezeti változtosság megtrtás-fokozás, drsztikus bevtkozások mellőzése, illetve z állományokhoz kötődő mikroélőhelyek kímélete emelhető ki. Az érintett állományokr zok elhelyezkedése és mérete mitt elsősorbn minimális bevtkozássl érintendő élőhelyekként és nem természeti erőforrásként (hsznosíthtó fnygot trtlmzó erdőkként) kell tekinteni. Kód Erdőterületekre vontkozó előírás-jvsltok Mgyrázt E01 A Ntur 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése jelölő fjok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében.. E02 E03 E04 E05 A jelölő fjok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szbd rendelkezésű erdők és fásítások részletes állpotleírás és változások vezetése. A körzeti erdőtervezés során közösségi jelentőségű élőhelyek vgy fjok megőrzése érdekében z erdőterület erre lklms erdőrészleteiben folymtos erdőborítást biztosító átlkító, szálló vgy fnygtermelést nem szolgáló üzemmódr vló áttérés. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fjok populációink, továbbá természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos ffjok telepítésének korlátozás. Erdészeti szempontból mellőzése. tájidegen ffjok erdőtelepítésben 46 vló lklmzásánk

49 E06 Idegenhonos ffjok telepítésének mellőzése. E07 Intenzíven terjedő idegenhonos ffjok erdőtelepítésben vló lklmzásánk mellőzése. E08 Rkodó, depóni kilkításánk területi korlátozás ( közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fjokr történő esetleges káros htások mitt). E09 A fkitermeléshez és nygmozgtáshoz szükséges közelítő nyomok csk közösségi jelentőségű fjok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. E10 Meghtározott erdőrészletekben z élőhelyek és fjok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítás z inváziós növényfjok eltávolításár vontkozó tevékenység kivételével. E12 A tisztások fátln állpotbn trtás, tisztásként vló további nyilvántrtás. E13 Állománynevelés során nyildékok és állományszélek felé leglább 5 m széles erdőszegély létrehozásánk elősegítése vgy meglévők fenntrtás. Az elő- és véghsználtok során tájidegen növények eltávolítás (z őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). E16 E17 E18 E20 A gyérítések és véghsználtok során leglább 5 m3/h álló és/vgy fekvő holtf jelenlétének biztosítás. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (z erdei élőhelyek fenntrtását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghgyás. A ritk fjhoz trtozó, vgy odvs, vgy böhöncös, vgy idős vgy más okból értékes fegyedek kijelölése és megőrzése z elő- és véghsználtok során. Fokozottn védett jelölő meghtározott) körzetében tevékenység korlátozás. mdárfj fészkelési fészkének (mdárfjtól függően Területi korlátozás: időszkbn z erdőgzdálkodási Az lsó szintben lévő idegenhonos ffjok területi korlát nélkül kitermelhetőek, - felső szintben lévő inváziós ffjok mx. 25%os mértékig 50 méteren belül, - felső szintben lévő inváziós ffjok mx.50%-ig fészektől számított méter között, - felső szintben lévő idegenhonos, de nem inváziós fjok mx. %-os mértékig 50 méteren belül - felső szintben lévő idegenhonos, de nem inváziós fjok mx. 30%-os mértékig fészektől számított méter között kitermelhetők. Egyéb munkáltok tekintetében 47

50 fészkelési időszkok figyelembe vételével közösségi jelentőségű rgdozómdárfj és fekete góly esetében fészek körül 100m sugrú körben, időbeni korláttl (fészkelés, fióknevelés) 300m sugrú körben z erdőgzdálkodási tevékenység korlátozott. E22 E27 E26 E28 E29 Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen leglább 10 m3/h, kifejezetten vstg (többségében 30 cm mellmgssági átmérő feletti) odvs, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek lklms élő fák kijelölése és folymtos fenntrtásánk biztosítás. A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kilkítás érdekében nevelővágások során z lsó lombkoron- és cserjeszint kilkítás, kilkult szintek megfelelő záródásánk fenntrtás. Az előhsználtok során z elegyf fjok lsó és felső lombkoron szintben hgyás, fenntrtás, lehetőség szerint természetes erdőtársulásr/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásbn. Őshonos ffjokkl jellemezhető fállományokbn nevelővágások során z idegenhonos f- és cserjefjok egyedszámánk minimális szintre szorítás, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítás. A vegyes összetételű fállományokbn nevelővágások során z idegenhonos ffjok eltávolítás. A nevelővágások során z intenzíven terjedő ffjok teljes mértékű eltávolítás. E31 E35 E36 E39 E49 Fhsználtok során kitermelt fnyg vonszolásos közelítésének mellőzése. Az dott erdőrészletben véghsznált esetén szállóvágás lklmzás. A mikroélőhelyek fenntrtás. Az eredeti tljállpot fenntrtás érdekében tlj-előkészítés és tuskózás elhgyás. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos ffjokkl, illetve fállomány típussl. E52 Őshonos ffjú fállomány táj- és termőhelyhonos f- és cserjefjokkl történő felújítás. 48

51 E55 E57 Természetes, természetszerű és szármzék erdőkkel htáros erdőterületek felújítás táj- és termőhelyhonos ffjokkl, illetve fállománytípussl Az erdőfelújításbn, pótlásbn, állománykiegészítésben kizárólg tájhonos ffj lklmzás. E65 Intenzíven terjedő idegenhonos ffj felújításokbn történő lklmzásánk teljes körű mellőzése. E68 Totális gyomirtó szerek hsznált csk szelektív módon és csk intenzíven terjedő, inváziós lágy- és fásszárú fjok ellen lklmzhtó működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl történt előzetes egyeztetést követően. Az intenzíven terjedő növényfjok elleni vegyszer hsznált következő előírások mellett: Az ellenőrizhetőség biztosítás érdekében vegyszerbe minden esetben színező nyg keverése. Jvsolt lklmzási idő: lágyszárú: május-június, fásszárú: ugusztus-szeptember. Alklmzás fásszárú fjok visszszorítás érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, finjektálássl, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren E70 gylogkác kivételével finjektálássl. Az lklmzhtó szerek lehetőleg környezetbrát, gyorsn felszívódó htónygúk, szelektív kijutttásr lklmsk legyenek, melyek levélen vgy kmbiumon keresztül felszívódnk és növény srjdásmentes irtását biztosítják. Csk erdészeti felhsználásr is engedélyezett készítmények lklmzás (z engedélyokirtbn fogllt módon, z egyéb vontkozó jogszbályi előírások betrtásávl, kijutttáshoz szükséges htósági engedélyek birtokábn). Megfelelő vstgságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vgy levágás után vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján lklmzhtó vegyszer. Vékonybb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihjtó srjk esetében levélen felszívódó gyomirtó lklmzás, csöppenésmentes kijutttássl. E71 E72 A tűzpásztákon, nyildékokon gondoskodni kell z idegenhonos, gresszíven terjeszkedő növényfjok visszszorításáról. Lehetőség szerint mechniki módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kszálás) lklmzndók gresszíven terjedő fjok visszszorításár. Fnyg közelítése csk fgyott vgy szárz tljon. E81 Fnygtermelést nem szolgáló üzemmód fenntrtás. E87 kód VA01 Vdgzdálkodásr vontkozó előírás-jvsltok Szóró, sózó vgy etetőhely működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl egyeztetett helyszínen lkíthtó ki. 49 Mgyrázt

52 (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési jvsltok: Az állományok hosszú távú fenntrtás elsősorbn kpcsolódó területek védőfunkciójánk biztosításávl lehetséges, így ezeken szomszédos területeken olyn típusú élőhelyfejlesztési lépések (pl. szántó-gyep konverzió, gyomos területek rendszeres kszálás) jvsolhtók, melyek láperdők és láposodó égeresek táji szintű ökológii hálóztb illesztését, illetve gzdálkodási környezet melletti fenntrtását egyránt megoldják. A fás növényzet nélküli folyó- és ptkszkszokon összhngbn mederfenntrtási elképzelésekkel őshonos, területen is jellemző fjokból álló fsorok, illetve keskeny erdősávok telepítését is meg lehet fontolni. Megfelelő méretű területsáv rendelkezésre állás esetén (főként gyomos gyepek és szántók rovásár) szób jöhet vízfolyások menti állományok kiszélesítése is. A fásítási/erdősítési munk lehetséges célffji: fehér nyár, fehér fűz, törékeny fűz, mézgás éger. Önkéntesen válllhtó előírások () Kezelési egység kódj: KE-7 (b) Kezelési egység meghtározás: Honos ffjú keményfás erdők, jellegtelen szármzékerdők és ezek fitlosi (cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, vegyeslombú honos erdők) (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek Pnnon cseres-tölgyesek 91M0, Pnnon gyertyánostölgyesek Quercus petre-vl és Crpinus betulus-szl 91G0 Érintett ÁNÉR élőhelyek: L2: cseres-kocsánytln tölgyesek; K2: gyertyánoskocsánytln tölgyesek; RA: őshonos ffjú fcsoportok, fsorok, erdősávok; RC: őshonos ffjú keményfás jellegtelen erdők 50

53 (d) Kezelési jvsltok indoklás A véderdő-jellegű állományok fnygtermelést nem szolgáló üzemmódb sorolás és gzdálkodás lóli mentesítése (pl. Jón-hegy) jvsolt. A gzdálkodássl érinthető állományokbn z elegyesség, állományszerkezeti változtosság (szintezettség, mozikosság) és mikroélőhelyek megtrtás nevelővágások során fontos feldt. Az álló és fekvő holtf (elsősorbn vstgbb, cm törzsátmérő feletti holtf) 5m 3/h mennyiségben vló visszhgyás z egészségügyi fkitermelések során jelölő idős, holtfához kötődő rovrfjok mitt. Az állománykornál idősebb, méretes törzsek (különösen korábbi fáslegelők visszerdősülése után megmrdt öreg böhöncök, hgyásfák) kímélete és megsegítése nevelővágások és véghsználtok végzése közben. A felújtóvágás-végvágások során 5 %-os hgyásf-csoport visszhgyás szükséges mdárfun fészkelése és természetes erdőfelújulás elősegítése érdekében. A felújítási célállomány-típus élőhelytípusnk megfelelő megválsztás és megfelelő ffjösszetételű, idegenhonos ffjoktól mentes fitl erdősítés létrehozás. A kíméletes fkitermelési technológiák lklmzás, törzs-, tlj-, újulti és gyepszintkárok kiküszöbölése, illetve minimlizálás erdei ljnövényzet kímélete mitt elengedhetetlen. Kód Erdőterületekre vontkozó előírás-jvsltok E01 A Ntur 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése jelölő fjok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. E02 E3 Mgyrázt A jelölő fjok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szbd rendelkezésű erdők és fásítások részletes állpotleírás és változások vezetése. A körzeti erdőtervezés során közösségi jelentőségű élőhelyek vgy fjok megőrzése érdekében z erdőterület erre lklms erdőrészleteiben folymtos erdőborítást biztosító átlkító, szálló vgy fnygtermelést nem szolgáló üzemmódr vló áttérés. E05 Erdészeti szempontból lklmzásánk mellőzése. tájidegen ffjok E06 Idegenhonos ffjok telepítésének mellőzése. E07 Intenzíven terjedő idegenhonos ffjok erdőtelepítésben vló lklmzásánk mellőzése. E10 Meghtározott erdőrészletekben z élőhelyek és fjok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítás z inváziós növényfjok eltávolításár vontkozó tevékenység kivételével. E12 A tisztások fátln állpotbn trtás, tisztásként vló további nyilvántrtás. E13 Állománynevelés során nyildékok és állományszélek felé leglább 5 m széles erdőszegély létrehozásánk elősegítése vgy meglévők fenntrtás. Az elő- és véghsználtok során tájidegen növények eltávolítás (z 51 erdőtelepítésben vló

54 őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). E16 E18 E20 E22 E25 E26 E27 A gyérítések és véghsználtok során leglább 5 m3/h álló és/vgy fekvő holtf jelenlétének biztosítás. A ritk fjhoz trtozó, vgy odvs, vgy böhöncös, vgy idős vgy más okból értékes fegyedek kijelölése és megőrzése z elő- és véghsználtok során. Területi korlátozás: Az lsó szintben lévő idegenhonos ffjok területi korlát nélkül kitermelhetőek, - felső szintben lévő inváziós ffjok mx. 25%-os mértékig 50 méteren belül, - felső szintben lévő inváziós ffjok mx.50%-ig fészektől számított méter között, - felső szintben lévő idegenhonos, de nem inváziós fjok mx. %-os mértékig 50 méteren belül Fokozottn védett jelölő mdárfj fészkének (mdárfjtól függően - felső szintben lévő de nem meghtározott) körzetében fészkelési időszkbn z erdőgzdálkodási idegenhonos, inváziós fjok mx. 30%-os tevékenység korlátozás. mértékig fészektől számított méter között kitermelhetők. Egyéb munkáltok tekintetében fészkelési időszkok figyelembe vételével közösségi jelentőségű rgdozómdárfj és fekete góly esetében fészek körül 100m sugrú körben, időbeni korláttl (fészkelés, fióknevelés) 300m sugrú körben z erdőgzdálkodási tevékenység korlátozott. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen leglább 10 m3/h, kifejezetten vstg (többségében 30 cm mellmgssági átmérő feletti) odvs, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek lklms élő fák kijelölése és folymtos fenntrtásánk biztosítás. Erdészeti termékek szállításánk, fnyg közelítésének korlátozás gyepterületen, tisztáson ( közösségi jelentőségű élőhelyek és fjok védelme érdekében). Az előhsználtok során z elegyf fjok lsó és felső lombkoron szintben hgyás, fenntrtás, lehetőség szerint természetes erdőtársulásr/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásbn. A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kilkítás érdekében nevelővágások során z lsó 52

55 lombkoron- és cserjeszint kilkítás, kilkult szintek megfelelő záródásánk fenntrtás. E28 E29 E33 Őshonos ffjokkl jellemezhető fállományokbn nevelővágások során z idegenhonos f- és cserjefjok egyedszámánk minimális szintre szorítás, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítás. A vegyes összetételű fállományokbn nevelővágásokt minden esetben z őshonos ffjok jvár kell elvégezni. Természetes, természetszerű és szármzék erdőkben trvágás mellőzése. E35 Fhsználtok mellőzése. során kitermelt fnyg vonszolásos közelítésének E38 Őshonos ffjú állományok véghsznált során átlgosn 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszhgyás, lehetőleg z idős állomány összetételét jellemző formábn. E51 Felújítás táj- és termőhelyhonos ffjokkl, illetve fállomány típussl. E55 Természetes, természetszerű és szármzék erdőkkel htáros erdőterületek felújítás táj- és termőhelyhonos ffjokkl, illetve fállománytípussl E64 Az idegenhonos és tájidegen ffjú erdők véghsznált során táj- és termőhelyhonos ffjok minden egyedének meghgyás (z lsó- és lehetőség szerint cserjeszintben is). E65 Intenzíven terjedő idegenhonos ffj felújításokbn történő lklmzásánk teljes körű mellőzése. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében z erdészeti tájidegen ffjok lkott állományok terjeszkedésének megkdályozás. Az intenzíven terjedő növényfjok elleni vegyszer hsznált következő előírások mellett: Az ellenőrizhetőség biztosítás érdekében vegyszerbe minden esetben színező nyg keverése. Jvsolt lklmzási idő: lágy szárú: május-június, fás szárú: ugusztusszeptember. Alklmzás fás szárú fjok visszszorítás érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, finjektálássl, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren gylogkác kivételével finjektálássl. E70 Az lklmzhtó szerek lehetőleg környezetbrát, gyorsn felszívódó htónygúk, szelektív kijutttásr lklmsk legyenek, melyek levélen vgy kmbiumon keresztül felszívódnk és növény srjdásmentes irtását biztosítják. Erdészeti felhsználásr engedélyezett készítmények lklmzás (z engedélyokirtbn fogllt módon, z egyéb vontkozó jogszbályi előírások betrtásávl, kijutttáshoz szükséges htósági engedélyek birtokábn). Megfelelő vstgságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vgy levágás után vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján lklmzhtó vegyszer. Vékonybb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihjtó srjk esetében levélen felszívódó gyomirtó lklmzás, csöppenésmentes kijutttássl. E68 Totális gyomirtó szerek hsznált csk szelektív módon és csk intenzíven terjedő, inváziós lágy- és fásszárú fjok ellen lklmzhtó működési terület 53

56 szerinti nemzeti prk igzgtósággl történt előzetes egyeztetést követően. E71 A tűzpásztákon, nyildékokon z idegenhonos, gresszíven terjeszkedő növényfjok visszszorítás. E72 Lehetőség szerint mechniki módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kszálás) lklmzndók gresszívn terjedő fjok visszszorításár. E81 Fnyg közelítése csk fgyott vgy szárz tljon. E83 Az erdőszegélyekben tlálhtó intenzíven terjedő lágy és fásszárú fjok továbbterjedésének mechnikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) történő megkdályozás. E84 Fkitermelés tervezése eloszlásánk jvítás. során z érintett erdőrészletek korosztály- E74 Kórokozók és kártevők elleni vegyszeres védekezés kizárólg indokolt esetben (pl. lkott terület közelében, közegészségügyi okokból, esetleg felújítás ltt álló erdőterületeken, mgtermő állományokbn) történő elvégzése. E75 Kártevők elleni védekezésnél szelektív szerek vgy biológii módszerek lklmzását kell előnyben részesíteni. Nem hsználhtók olyn htónyg trtlmú készítmények, melyek közösségi jelentőségű, illetve védett fjok egyedeit is elpusztítják. kód Vdgzdálkodásr vontkozó előírás-jvsltok VA01 Szóró, sózó vgy etetőhely működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl egyeztetett helyszínen lkíthtó ki. Mgyrázt (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési jvsltok: A gzdálkodássl érinthető állományokbn jelentős élőhely-fejlesztésként értékelhető vágásos üzemmódú erdők átlkító üzemmódb vló átsorolás, tényleges erdőszerkezet-átlkítás ( szálló erdőszerkezetnek megfelelő mozikos erdőkép közelítése) és z állományok folymtos erdőborítás melletti fenntrtás. Az erdőterületeken belül természetes/természetszerű erdőborítás rányánk növelése, illetve vegyes korosztályszerkezet kilkítás. Önkéntesen válllhtó előírások () Kezelési egység kódj: KE-8 (b) Kezelési egység meghtározás: Idegenhonos ffjú ültetvények, idegenhonos ffjokkl elegyes erdők 54

57 (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek:érintett ÁNÉR élőhelyek: RD Öshonos lombos ffjokkl elegyes fenyves szármzékerdők; RDb Öshonos lombos ffjokkl elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők; S1: kácültetvények; S2: nemesnyársok; S3: egyéb ültetett tájidegen lomboserdők; S4: ültetett erdei és feketefenyvesek; S5: egyéb ültetett tájidegen fenyvesek;,s6: nem őshonos ffjok spontán állományi (d) Kezelési jvsltok indoklás A honos ffjú erdők helyén kilkított vgy spontán kilkult ültetvények, idegenhonos erdők szerkezete rontott, egyhngú, cserje és gyepszintje szegény, gyomfjokkl terhelt. Az ilyen jellegű erdők funáj is szegény. Az idegenhonos fjok kiszorítás és spontán terjedés természetes élőhelyeket is degrdálj, veszélyezteti. Kód Erdőterületekre vontkozó előírás-jvsltok E05 Erdészeti szempontból lklmzásánk mellőzése. E06 Idegenhonos ffjok telepítésének mellőzése. E07 Intenzíven terjedő idegenhonos ffjok erdőtelepítésben vló lklmzásánk mellőzése. E20 tájidegen ffjok Mgyrázt erdőtelepítésben vló Fokozottn védett jelölő mdárfj fészkének (mdárfjtól függően Területi korlátozás: meghtározott) körzetében fészkelési időszkbn z erdőgzdálkodási Az lsó szintben tevékenység korlátozás. lévő idegenhonos ffjok területi korlát nélkül kitermelhetőek, - felső szintben lévő inváziós ffjok mx. 25%os mértékig 50 méteren belül, - felső szintben lévő inváziós ffjok mx.50%-ig fészektől számított méter között, - felső szintben lévő idegenhonos, de nem inváziós fjok mx. %-os mértékig 50 méteren belül - felső szintben lévő idegenhonos, de nem inváziós fjok mx. 30%-os mértékig fészektől számított méter 55

58 között kitermelhetők. Egyéb munkáltok tekintetében fészkelési időszkok figyelembe vételével közösségi jelentőségű rgdozómdárfj és fekete góly esetében fészek körül 100m sugrú körben, időbeni korláttl (fészkelés, fióknevelés) 300m sugrú körben z erdőgzdálkodási tevékenység korlátozott. E25 Erdészeti termékek szállításánk, fnyg közelítésének korlátozás gyepterületen, tisztáson ( közösségi jelentőségű élőhelyek és fjok védelme érdekében). E28 Őshonos ffjokkl jellemezhető fállományokbn nevelővágások során z idegenhonos f- és cserjefjok egyedszámánk minimális szintre szorítás, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítás. E29 A vegyes összetételű fállományokbn idegenhonos ffjok eltávolítás. E30 Az idegenhonos vgy tájidegen ffjokkl jellemezhető fállományokbn nevelővágások során z őshonos ffjok egyedeinek megőrzése z lsó- és cserjeszintben is. E35 E51 Fhsználtok mellőzése. során kitermelt fnyg nevelővágások vonszolásos során z közelítésének Felújítás táj- és termőhelyhonos ffjokkl, illetve fállomány típussl. E64 Az idegenhonos és tájidegen ffjú erdők véghsznált során táj- és termőhelyhonos ffjok egyedeinek meghgyás (z lsó- és lehetőség szerint cserjeszintben is). E65 Intenzíven terjedő idegenhonos ffj felújításokbn történő lklmzásánk teljes körű mellőzése. E69 A környező gyepterületek védelme érdekében z erdészeti tájidegen ffjok lkott állományok terjeszkedésének megkdályozás. 56

59 Az intenzíven terjedő növényfjok elleni vegyszer hsznált következő előírások mellet : Az ellenőrizhetőség biztosítás érdekében vegyszerbe minden esetben színező nyg keverése. Jvsolt lklmzási idő: lágy szárú: május-június, fás szárú: ugusztusszeptember. Alklmzás fás szárú fjok visszszorítás érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, finjektálássl, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren gylogkác kivételével finjektálássl. E70 Az lklmzhtó szerek lehetőleg környezetbrát, gyorsn felszívódó htónygúk, szelektív kijutttásr lklmsk legyenek, melyek levélen vgy kmbiumon keresztül felszívódnk és növény srjdásmentes irtását biztosítják. Erdészeti felhsználásr engedélyezett készítmények lklmzás (z engedélyokirtbn fogllt módon, z egyéb vontkozó jogszbályi előírások betrtásávl, kijutttáshoz szükséges htósági engedélyek birtokábn). Megfelelő vstgságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vgy levágás után vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján lklmzhtó vegyszer. Vékonybb egyed E71 A tűzpásztákon, nyildékokon z idegenhonos, gresszíven terjeszkedő növényfjok visszszorítás. E72 Lehetőség szerint mechniki módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kszálás) lklmzndók gresszívn terjedő fjok visszszorításár. E68 Totális gyomirtó szerek hsznált csk szelektív módon és csk intenzíven terjedő, inváziós lágy és fás szárú fjok ellen lklmzhtó működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl történt előzetes egyeztetést követően. E78 A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl egyeztetett szélességben erdőszegély kilkítás. E81 Fnyg közelítése csk fgyott vgy szárz tljon. kód Vdgzdálkodásr vontkozó előírás-jvsltok VA01 Szóró, sózó vgy etetőhely működési terület szerinti nemzeti prk igzgtósággl egyeztetett helyszínen lkíthtó ki. Mgyrázt (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési jvsltok: Véghsználtot követően ffjcserés átlkítás végzése jvsolhtó, melyhez jelenleg is elérhető támogtás áll rendelkezésre. A levágott területeken termőhelyi viszonyok ismeretében részleges (pdkás) tljelőkészítést követően elegyes gyertyános-kocsánytln tölgyes, cseres-tölgyes fitlosok kilkítás jvsolhtó Alklmzhtó elegyffjok: mezei juhr, vdkörte, brkóc berkenye (cseres-tölgyesek), vgy mezei juhr, kislevelű hárs, mdárcseresznye (gyertyános-tölgyesek). 57

60 A trvágásos véghsznált során z előforduló őshonos lombos ffjok egy része hgyásfként vgy hgyásf-csoportként visszhgyndó. Az káctuskók és srjk vegyszeres kezelésére gondot kell fordítni, z őshonos lombos ffjok csemetéit intenzív ápolássl kell z kácsrjk és vágásnövényzet fölé segíteni EGYÉB ÉLŐHELYEK Gzdálkodáshoz köthető áltlános kezelési jvsltok: A gyepkezelések felhgyás nyomán, spontán szukcesszióvl kilkult cserjés élőhelyek között fjgzdg és degrdált állományok is vnnk. A cserjések estében elsődleges cél gyep-cserjés megfelelő rányánk, mozikosságánk megőrzése kijelölés céljit figyelembe véve és biztosítv. A védett cserjefjok kíméletével cserjések visszszorítás sztyepprétről, ugynkkor fontos cserjésekben fészkelő mdárfjok életfeltételeinek is biztosítás, ezért természetes erdőszegélyek meghgyás. A vdgzdálkodási létesítmények (sózó, szóró, vdetető) cserjésben történő elhelyezését gyomosító, vdk koncentrált túrás, tposás okozt károsító htás mitt el kell kerülni. Gzdálkodáshoz köthető, támogtási rendszerbe illeszthető kezelési előírás jvsltok Kötelezően betrtndó előírások Mivel cserjések jelenleg is gyep művelési ágú területeken vnnk NATURA 2000 gyepterületek fenntrtásánk földhsználti szbályiról szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, z európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/ (X.8.) Korm. rendelet előírási kötelező érvényűek. Ezen előírásokt külön nem jelezzük részletes jvsltok között. Az egységes területlpú támogtások és egyes vidékfejlesztési támogtások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgzdsági és Környezeti Állpot fenntrtásához szükséges feltételrendszer megállpításáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti előírásokt Ntur 2000 gyepterületeken történő gzdálkodáshoz nyújtndó kompenzációs kifizetéseknél is lklmzni kell. A támogtás igénybevétele esetén kötelezően lklmzndó Helyes Mezőgzdsági és Környezeti Állpot feltételrendszere. A termőföldek hsznosításár és földvédelemre vontkozó rendelkezéseket termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény is megállpít, melyeket be kell trtni. () Kezelési egység kódj: KE-9 (b) Kezelési egység meghtározás: nedves és szárz területen kilkult cserjések (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: Érintett ÁNÉR élőhelyek: P2;: Üde és nedves cserjések; P2b glgonyás-kökényesborókás szárz cserjések 58

61 (d) Kezelési jvsltok indoklás A bokorfüzesek és kökényes-glgonyás-borókás cserjések egyre ngyobb teret hódítnk el gyepes élőhelyekből visszszorításuk lpvető feldt. Az időbeni korlátozásr cserjéseket előnyben részesítő énekesmdrk (tövisszúró gébics, krvlyposzát) fészkelési időszkár tekintettel vn szükség. Ugynkkor zempléni futrink, sárg gypjsszövő és számos mdárfj bokros szegélyeket előnyben részesíti, úgyhogy erdővel érintkező szegélyzónát hgyni kell. Kód Gyepterületekre vontkozó előírás-jvsltok GY28 A gyepek cserjésedését meg kell kdályozni, zonbn szórtn jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. GY29 Cserjeirtás csk szeptember 1. és február 28. közötti időszkbn lehetséges. GY31 A cserjeirtás megkezdésének időpontját leglább 5 nppl korábbn írásbn működési terület szerinti nemzeti prk igzgtóságnk be kell jelenteni, vlmint meghgyásr szánt cserjéket cserjefoltokt működési terület szerint érintett NPI-gl egyeztetni kell. GY118 Élőhelyrekonstrukció. GY32 A működési terület szerinti nemzeti prk igzgtóság áltli kijelölésüket követően fjgzdg, vgy védett fjokt trtlmzó cserjés foltokt nem szbd eltávolítni. Kód Erdőgzdálkodásr vontkozó előírás-jvsltok E78 Mgyrázt A NPI áltl meghtározott területeken gyeppé lkítás. Mgyrázt A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületekkel érintkező állományok esetében nemzeti prk Amennyiben cserjésedés olyn igzgtósággl egyeztetett szélességben erdőszegély mértékű, hogy már fásításnk kilkítás. számít. Kód Vdgzdálkodásr vontkozó előírás-jvsltok VA03 A területen szóró, vdetető, sózó nem létesíthető. Mgyrázt (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési jvsltok: Az értékes előrehldott szukcesszionális állpotú, erősen cserjésedett gyepeken cserjeirtás elvégzése után, folymtos kszálássl cserjéseket gyeppé kell lkítni nyílt élőhelyek területi rányánk megtrtás érdekében. () Kezelési egység kódj: KE-10 (b) Kezelési egység meghtározás: utk 59

62 (c) Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgált: Érintett Ntur 2000 élőhelyek: Érintett ÁNÉR élőhelyek: U11: Út és vsúthálózt (d) Kezelési jvsltok indoklás A területen tlálhtó földutk és szfltozott utk mentén kszálni lehetséges, z inváziós és gyomfjok visszszorítás mitt, vlmint vegetációs időszkon kívül cserjeirtás z átjárhtóság és beláthtóság biztosítás érdekében. A vegyszeres gyomirtás zonbn nem támogthtó Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az egyes élőhelyrekonstrukciós jvsltok kezelési egységeknél szerepelnek Fjvédelmi intézkedések Minden jelentősebb épületlkó denevérkolóni esetében szükséges szálláshelyek zvrtlnságánk biztosítás és kedvező dottságok (pl. megfelelő méretű berepülőnyílások, héjzt) fenntrtás. Szporodási időszkbn minden jelentősebb épületlkó denevérkolóni esetében z épületek díszkivilágítását mellőzni szükséges. A potenciális denevér-szálláshelyek (pl. épületpdlások, pincék stb.) felmérése. A felderített szülőkolóniák búvóhelyeinek és táplálkozóterületeinek (pl. fás szegélyek, zárt, elsősorbn keményfás ligeterdők) védelme. Erdőkben denevérek számár lklms idős, odvs fákt meghgyás. Fokozottn védett denevérfj szporodási helyének m-es sugrú körzetében szporodási időszkbn z erdőgzdálkodási tevékenység korlátozás. A nyugti piszedenevér (Brbstell brbstellus) esetében természetes, vgy természetközeli állpotú (álló és fekvő holtfát megfelelő ránybn trtlmzó), fodvkbn gzdg, vegyes korösszetételű és z dott élőhelyre jellemző természetes elegyrányú erdők fenntrtás, illetve kilkítás. A Petényi márn állományok fennmrdás érdekében Rkc-ptkon természetközeli állpotú, gyorsbb folyású szkszok fenntrtás szükséges, melyeken hosszirányú átjárhtóság biztosított. A ptk menti kísérő fás vegetáció fennmrdás, kisvízi meder szélén is szükséges. A Petényi márn (Brbus meridionlis) állományánk növekedése érdekében hltelepítés csk erősen indokolt esetben pl. tömeges pusztulás, hvri esemény stb - és kizárólg őshonos, víztérre jellemző hlfjokkl lehetséges. Díszes légivdász (Coengrion orntum): A mkrovegetáció jelenléte mederben nélkülözhetetlen metfitikus életformájú díszes légivdász lárvák számár. A mkrovegetáció regenerálódásáig fenntrtási vgy mederrendezési munkáltokkl érintett mederszksz nem lklms fj megtelepedésére. Az időszkosn, ill. rendszeresen ismétlődő vízkárelhárítási, és vízrendezési fenntrtási munkák kivitelezését megelőzően, természetvédelmi-ökológii szempontokt figyelembe vevő, ktuális vízkárelhárítási és vízrendezési terv készítését és egyeztetését jvsoljuk működési terület szerint illetékes Aggteleki Nemzeti Prk Igzgtósággl. Amennyiben vízkárelháritási célból, túlburjánzott vízi növényzet eltávolítás, mederüledék eltávolítás elkerülhetetlen, úgy 60

63 A jvsoljuk, hogy legyen egy kivitelezési oldl, mely később fenntrtási oldlként funkcionálht, ill. legyen egy ökológii oldl, melynek fő szerepe z ökológii folyosó funkció biztosítás, ill. élőhely biztosítás vízfolyás és vízfolyást kísérő növényzet, vlmint hozzá kpcsolódó életközösség számár. A kezelési egység területén prt menti pufferzón kilkítását és fenntrtását jvsoljuk. vízfolyásb felülről érkező tisztított szennyvíz és kommunális települési szennyezés mennyiségének minimlizás és hosszbb távon megszüntetése jvsolt. A zempléni futrink állományink fennmrdás érdekében szegélyzónák (bokros erdőszegélyek, mgskórósok) megőrzése szükséges. A vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) állományok fennmrdás érdekében z élőhelykezelési előírásoknál tett jvsltok elegendőek. A mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric) állományánk megőrzése érdekében termőhely zvrtlnság biztosítndó, szükség esetén szelektív cserjeirtás végzendő. Mgyr nőszirom (Iris phyll subsp. hungric) esetében fj kék nőszirom (Iris x germnic-vl) képzett hibridjeinek folymtos eltávolítás szükséges. Gllyfészket hordozó fák és közvetlen környezetük kímélete fkitermelések során: rgdozómdrk fészkelési lehetőségeinek biztosítás. - A cserjeszint kímélete, cserjeborítás csk legszükségesebb mértékű lkítás nevelővágások során: cserjeszinthez kötődő énekesmdár-fjok fészkelő- és táplálkozó-területeinek kímélete. - Az erdei vízfolyások és kisvízállások kímélete fkitermelések, közelítési és fnyg-szállítási tevékeny során: kétéltűek és egyéb vízi szervezetek élőhelyének megóvás. Az ürge (Spermophylus citelleus) esetében meg kell vizsgálni vissztelepítés lehetőségét, fel kell mérni potenciális telepítési területeket (lehetőleg folymtosn legeltetett területen) hol mesterségesen populáció újr létrehozhtó. Tovább kell vizsgálni potenciális élőhelyeket z esetleges spontán megtelepedés nyomonkövetésére. A jelölő fjok esetében szükséges z állományok változásánk monitorozás. 61

64 Kuttás, monitorozás A területen 8 Ntur 2000 monitoring mintpont tlálhtó, melynek felmérése folymtbn vn központi dtlpok (gyepes/erdős/vizes) lpján. A Nemzeti Biodiverzitás monitorozó Rendszer (továbbikbn NBmR) keretében felmérésre kerül z összes jelölő növényfj és denevérfjok rendszeres monitorozás történik z NBmR protokoll szerint. Ezek felvételezésének gykoriság jelenlegi protokoll szerint megfelelő. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer vízi mkroszkópikus gerinctelen együttesek monitorozásár kidolgozott progrmjánk keretében jvsoljuk z érintett vízfolyások rendszeresen ismétlődő monitorozását 6-6 mintvételi egységben, oly módon, hogy évente leglább két-két mintvételi szelvény kerüljön monitorozás tomp folymkgyló (Unio crssus) és díszes légivdász (Coengrion orntum) állományir vontkozón. Egyéb kuttási módszerek, jvsltok Ngy tűzlepke (Lycen dispr) Tekintettel ngy tűzlepke tényleges, illetve potenciális élőhelyeinek jelentős kiterjedésére térségben, indokolt egyrészt z elmúlt években végzett kuttások lpján ismertté vált állományok további kuttás, mind populációk egyedszámát, mind zok területi eloszlását illetően, vlmint többi olyn, potenciális élőhely felmérése, melyekről fj eddig még nem került elő. Jvsoljuk, hogy kuttás minimálisn 3, optimálisn pedig 5 éves időintervllumot öleljen fel. A kuttásokt mind z első, mind pedig második nemzedéken jvsolt elvégezni. A populációbecslés időjárástól, rendelkezésre álló időtől és erőforrásoktól függően történhet: 1.) Az ún. triple ctch módszerrel (npi háromszori számlálás), melynek z lényege, hogy vizsgált területen felmérés minden npján háromszor délelőtt, délben, illetve délután be kell járni egy előre meghtározott mintvételi utt, és megfigyelt imágók szám mindhárom lklomml rögzítésre kerül. A populáció mérete, vlmint átlgos egyedszám ezekből z dtokból, egy e célr kifejlesztett mtemtiki képlettel számolhtó ki. 2.) Trnszekt menti számlálássl, kár teljes terület bejárás lpján (véleményem szerint ez legcélrvezetőbb, és egyben legpontosbb megoldás), vgy pedig z dott élőhely méretétől függően leglább 50-0 méter hosszú, fj számár legoptimálisbb növényzetű gyepeket célzó útvonlon. A trnszekt menti számlálás esetén indokolt rögzíteni lepkék előfordulási dtink GPS-koordinátáit (néhány esetet kivéve, például tömeges rjzás esetén, mikor z összes imágó pontos helyzetének meghtározás nyilvánvlón lehetetlen), továbbá trnszekt kezdő-, és végpontjánk (vgy kár megtett út összes pontjánk) koordinátáit is. 3.) Jelölés-visszfogás módszerével (lklms élőhely, továbbá jó időjárási körülmények esetén ez módszer eredményezi legpontosbb dtokt, különösen kkor, h erre vlmennyi mintvételi ponton, és rjzási idő minden npján sor kerül). 4.)Hernyók számlálásávl z élőhelyen előre kijelölt mintvételi kvdrátokbn. Vérfű hngyboglárk (Mculine teleius) Indokolt z elmúlt években végzett kuttások lpján ismertté vált állományok további vizsgált, mind populációk egyedszámát, mind zok területi eloszlását illetően. Jvsoljuk, hogy lepkék kuttás minimálisn 3, optimálisn pedig 5 éves időintervllumot öleljen fel. 62

65 A populációbecslés időjárástól, rendelkezésre álló időtől és erőforrásoktól függően történhet: 1.) Az ún. triple ctch módszerrel (npi háromszori számlálás), melynek z lényege, hogy vizsgált területen felmérés minden npján háromszor délelőtt, délben, illetve délután be kell járni egy előre meghtározott mintvételi utt, és megfigyelt imágók szám mindhárom lklomml rögzítésre kerül. A populáció mérete, vlmint átlgos egyedszám ezekből z dtokból, egy e célr kifejlesztett mtemtiki képlettel számolhtó ki. 2.) Trnszekt menti számlálássl, kár teljes terület bejárás lpján (véleményem szerint ez legcélrvezetőbb, és egyben legpontosbb megoldás), vgy pedig z dott élőhely méretétől függően leglább 50-0 méter hosszú, fj számár legoptimálisbb növényzetű, őszi vérfű (Snguisorb officinlis) állományokt mgukbn foglló gyepeket célzó útvonlon. A trnszekt menti számlálás esetén indokolt rögzíteni lepkék előfordulási dtink GPS-koordinátáit (néhány esetet kivéve, például tömeges rjzás esetén, mikor z összes imágó pontos helyzetének meghtározás nyilvánvlón lehetetlen), továbbá trnszekt kezdő-, és végpontjánk (vgy kár megtett út összes pontjánk) koordinátáit is. 3.) Jelölés-visszfogás lpján. Alklms élőhely, továbbá jó időjárási körülmények esetén ez módszer eredményezi legpontosbb dtokt, különösen kkor, h erre vlmennyi mintvételi ponton, és rjzási időszk minden npján sor kerül. 4.) Hernyók számlálásávl z élőhelyen előre kijelölt mintvételi kvdrátokbn. E módszer lklmzás főként kezdeti hernyóstádium során jvsolt, mikor lárvák még z őszi vérfű (Snguisorb officinlis) virágztábn táplálkoznk. A hernyófészkek megbontás viszont már súlyos természeti károkkl járn, így ez megoldás nem támogthtó. Sárg gypjsszövő (Eriogster ctx) Pontos elterjedése és állományngyság vizsgálndó, kuttndó. A hernyófészkek keresése leghtékonybb módszer fj elterjedésének megállpításár. Jelölő denevér-fjok esetében / nyugti piszedenevér (Brbstell brbstellus), csonkfülű denevér (Myotis emrgintus), kis ptkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)/ Rendszeres állományfelmérés ( denevérállományok változásánk monitorozás) mellett, esetleg élőhelypreferenci és mikrobiális ptogének kuttás jvsolt. 63

66 Mellékletek 64

67 65

68 66

69 67

70 3.3. A kezelési jvsltok megvlósításánk lehetséges eszközei jogi háttér és tuljdonviszonyok függvényében A tervezési terület egésze Rkc-völgy és oldlvölgyei (HUAN20002) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekbe trtozik, tehát tervezési területre lpvetően 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet z iránydó. A fent hivtkozott Ntur 2000 területeken belül országos jelentőségű védett természeti területek 12 db exlege védett lápterület tlálhtó, melyekre természet védelméről szóló évi LIII. törvény vontkozik. Továbbá terület teljes egészében része z országos ökológii hálóztnk is egyben (ld fejezet). A kezelési jvsltok megvlósítás esetén fentebb összefogllt körülményeket kell figyelembe venni Agrártámogtások Jelenleg működő grártámogtási rendszer A területet jelenleg 69 MEPAR-blokk érinti. ÉTT besorolás Észk-Cserehát MTÉT besorolás A, B és C zón. Kedvezőtlen dottságú (KAT19 és 20) 545,26 h terület. Ntur 2000 kifizetések 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet áltl meghtározott feltételek betrtás mellett kérhetők, ez kizárólg gyep hsznosítású területek esetében vn htálybn. A gzdálkodáshoz nyújtndó kompenzációs támogtást 128/2007. (X.31) FVM rendelet szbályozz. Az ebben fogllt feltételeknek betrtás nem csk Ntur 2000 területekre, hnem SAPS támogtásokr is vontkozik. A Ntur 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, vlmint 269/2007. (X.18.) és 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfoglmzott földhsználti szbályokt bbn z esetben is be kell trtni, h földhsználó nem igényel területén támogtást. A SAPS (Single Are Pyment Scheme), zz egységes területlpú támogtás hzánkbn zokr gyep és szántó területekre igényelhető, melyek MEPAR rendszerben támogthtó területként vnnk nyilvántrtv. A gzdálkodónk z összes bejelentett területét helyes mezőgzdsági gykorltnk megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állpotbn kell trtni. Ezeknek feltételeknek teljesítését Mezőgzdsági és Vidékfejlesztési Hivtl (MVH), külön megállpodás lpján z illetékes szkhtóságok bevonásávl térinformtiki módszerekkel, helyszíni bejárássl ellenőrzi. A területen z A zónábn gyepgzdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkl és természetvédelmi gyeptelepítés, B és C zónábn ezt kiegészíti szántóföldi növénytermesztés mdár- és próvd élőhelyfejlesztési előírásokkl támogthtók zonális célprogrmbn. Horizontális célprogrmbn extenzív gyepgzdálkodás célprogrmr lehet, vlmint ökológii növénytermesztés és gyepgzdálkodás célprogrmr, utóbbir csk kkor lehet pályázni, h bejelentett biogzdálkodó. Horizontális ültetvényes célprogrmbn gyümölcsösök esetében ökológii gyümölcs vlmint hgyományos és integrált gyümölcstermesztésre vn lehetőség pályázni. Ökológiir csk bejelentett biogzdálkodóként lehet pályáztot benyújtni. 68

71 Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogtások: A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból z erdészeti potenciál helyreállításár nyújtndó támogtások igénybevételének részletes szbályiról A jogszbály lpján normtív, vissz nem térítendő támogtás igényelhető természeti ktsztróf (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) áltl sújtott területeken z erdészeti potenciál helyreállításár, vlmint másodlgos erdőkárok megelőzésére: - lptámogtás: () erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, károsodott fállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vgy pótlás, (3) tőre vágás vgy srjzttás - kiegészítő támogtás: () bkhátk létesítése, (b) 10 fokot meghldó lejtésű területen pdk létesítése, (c) fokot meghldó lejtésű területen rőzsefont vgy tljfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból z erdőszerkezet átlkításához nyújtndó támogtások részletes feltételeiről A jogszbály lpján normtív, területlpú, vissz nem térítendő támogtás igényelhető z lábbi ffjcserés szerkezet-átlkítási bevtkozások finnszírozásár: - erdőállomány ltti erdősítéssel történő szerkezetátlkítás - trvágást követő szerkezetátlkítás: () ffjcserével, (b) ffjcserével, tuskózássl, gyökérfésüléssel, (3) ffjcserével, finjektálássl vgy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátlkítás Erdőkre ( többségi állmi tuljdonú területek kivételével) igénybe vehető támogtások: C) 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból z erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtndó támogtások részletes feltételeiről A jogszbály lpján normtív terület-, illetve térfogtlpú, vissz nem térítendő támogtás igényelhető z lábbi (természetvédelmi célokt is mgáb foglló) célprogrmokr: - gresszíven terjedő, idegenhonos f- és cserjefjok visszszorítás - szálló erdőgzdálkodás bevezetése - erdőállományok kézimunk-igényes ápolás - őshonos erdőállományok trvágásos felújításánk visszszorítás - speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítás: () mikroélőhelyek kilkítás, fenntrtás, (b) fcsoportok visszhgyás véghsznált során, (c) z erdőfelújítás sikerességét biztosító cserjeszbályozás - véghsznált elhlsztás tlj- és élőhelyvédelem céljából - közjóléti célú erdők fenntrtás - erdei tisztások kilkítás és fenntrtás - természetkímélő nygmozgtási módszerek lklmzás Erdőkre (z önkormányzti és többségi állmi tuljdonú területek kivételével) igénybe vehető támogtások: D) 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból Ntur 2000 erdőterületeken történő gzdálkodáshoz nyújtndó kompenzációs támogtás részletes szbályiról A jogszbály lpján vissz nem térítendő kompenzációs támogtás vehető igénybe Ntur 2000 irányelveket érvényre jutttó jogszbályok végrehjtásávl érintett, z Országos Erdőállomány Adttárbn nyilvántrtott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. 69

72 Erdőkre (mgán- és önkormányzti tuljdonú területekre) igénybe vehető támogtások: E) 25/2012. (III. 20.) VM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból fitl erdők állományneveléséhez nyújtndó támogtások részletes feltételeiről A jogszbály lpján vissz nem térítendő támogtás vehető igénybe fitl erdők gzdsági értékét növelő állománynevelési jellegű tevékenységek (befejezett erdősítés ápolás, tisztítás és törzsnyesés) végzésére. Konkrétn területen mgántuljdonú erdők esetében 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból z erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtndó támogtások részletes feltételeiről szóló jogszbály lpján normtív terület-, illetve térfogtlpú, vissz nem térítendő támogtás, 25/2012. (III. 20.) VM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból fitl erdők állományneveléséhez nyújtndó támogtások részletes feltételeiről szóló jogszbály lpján vissz nem térítendő támogtás, továbbá 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból Ntur 2000 erdőterületeken történő gzdálkodáshoz nyújtndó kompenzációs támogtás részletes szbályiról szóló jogszbály lpján vissz nem térítendő kompenzációs támogtás vehető igénybe Ntur 2000 irányelveket érvényre jutttó jogszbályok végrehjtásávl érintett, z Országos Erdőállomány Adttárbn nyilvántrtott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezésére Jvsolt grártámogtási rendszer A vizsgálti terület erdein belül muttkozó mgs állmi tuljdoni hányd mitt vlmilyen módon szükségesnek trtnánk fenti erdőgzdálkodási szempontok/jogcímek állmi szektorr vló kiterjesztését is. Mivel z Európi Mezőgzdsági Vidékfejlesztési Alpból (EMVA) közvetlenül nem támogthtók z állmi tuljdonú területek, itt szób jöhetnek esetleg z állmi erdőgzdálkodás rendszerén belül elkészítendő belső szbályozások és utsítások (hozzájuk rendelten pedig belső pénzeszköz-elkülönítések), illetve plusz források bevonását jelentő, z ismertetett (vgy zokhoz hsonló) jogcímek szerinti, természetvédelmi célokt is szolgáló tevékenységek megvlósítását segítő pályáztok. A nem állmi tuljdonú területek esetében elemzésnek szükséges továbbá lávetni jelenlegi támogtás-igénylések és támogtottság mértékét, futó progrmok megfelelőségét, hogy működő támogtási progrmok htékonyságáról reális helyzetképet kpjunk. Gyepgzdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkl zonális célprogrmbn jvsoljuk cserjésedés visszszorításár, területhelyreállításr, vlmint z inváziós lágyszárúk visszszorításár vontkozó támogtás bevezetését. Jvsoljuk z oszttln közös tuljdonú földek, megosztásánk rendezését, mivel földhsználóként vló bejelentkezés, - mint támogtások igénylésének lpj dminisztrtívn nehezített miót z összes tuljdonos hozzájárulás szükséges, így sok terület kezeletlenül mrd. Jvsoljuk orvosolni Ntur 2000 támogtások helyrjzi számhoz és nem MEPARblokkhoz vló kötését. Jelenleg MEPAR-blokk egy hrsz-nél ngyobb mesterségesen megállpított egység, melyen belül, h 1 hrsz is Ntur 2000 területen fekszik z egész blokkr felvehető Ntur 2000 támogtás (kkor is, h nem minden hrsz kihirdetett Ntur 2000 terület!!). A jogszbályok előírási viszont csk Ntur 2000 területekre érvényesek, így z ellenőrzés is csk rr terjedhet ki. Jvsoljuk Ntur 2000 jogszbályokbn gyep foglmánk konkretizálását és következetes lklmzását. 70

73 A kijelölés szempontji csk úgy érvényesíthetők mrdéktlnul, h természetben gyep területeket nem szántnk be engedély nélkül és z át nem minősített szántó művelési ágú, de természetben gyep területek beszántását Ntur 2000 területen földhivtl (természetvédelmileg indokolt esetben!) nem sznkcionálj. Ezen problém jogszbályi rendezése mindenképp megoldásr vár Pályáztok Jelenleg megvlósítás ltt álló, részben területet is érintő projekt: Természetvédelmi területkezelés védett természeti értékű gyepek megőrzése érdekében (zonosító KEOP-320/ ). Az igzgtóság sját vgyonkezelésű területein természetvédelmi célú gyepkezelésekhez (kszálás/területhelyreállítás) szükséges gépprkjánk fejlesztése. A projekt megvlósításánk kezdete: ( Támogtási Szerződés htályéb lépésének npj) A projekt fiziki megvlósításánk vége: A projekt költsége (100 %-os támogtási intenzitás): Ft A berszerzésre kerülő gépprkkl nemzeti prk sját vgyonkezelésű gyepjein tud természetvédelmi célú területkezelés végezni, mely 6440 folyóvölgyek Cnidion dubiihoz trtozó mocsárrétjeinek és 6510 sík- és dombvidéki kszálóréteknek (Alopecurus prtensis, Snguisorb officinlis) érintett Ntur 2000 területen lévő állományink egy részét is mgábn fogllj. A Sjó vizes élőhelyeinek és mellékvízfolyásink természetvédelmi célú felmérése: HUSK/1101/221/0063 A projekt elsődleges motivációj Ntur 2000 élőhelyhálózt, Víz Keretirányelv, vlmint Kárpátok védelméről és fenntrthtó fejlesztéséről szóló keretegyezmény céljink segítése. A projekt eredményeinek kiterjesztését egyrészt kuttási dtokt hsznosító, később elkészülő természetvédelmi lpdokumentumok, másrészt lkosság szemléletformálás jelenti. A projekt számos, vízgyűjtőgzdálkodási tervezés peremfeltételeit és kimenetét meghtározó információt állít elő projektterület víztesteinek állpotáról, terhelések helyéről, jellegéről, htásáról. Az információk közvetlenül felhsználásr kerülhetnek vízgyűjtőgzdálkodási tervek megvlósítás során nnk érdekében, hogy VGT-ben meghtározott intézkedések ténylegesen költséghtékonyn jvítsák felszíni víztestek ökológii állpotát, miközben elősegítik vízkészlettel történő fenntrthtó gzdálkodást. A projekt Rkcát, mint vízgyűjtő-területet/mellékvízfolyás érinti. Hozzájárul Mgyrország, z Európi Közösség természeti értékeinek megőrzése érdekében válllt, z élőhelyvédelmi és mdárvédelmi irányelvek jelentéstételi kötelezettségeinek szkmilg meglpozott teljesítéséhez. A projekt megvlósításánk kezdete: A projekt megvlósításánk vége: A támogtás összege: A Projekt várhtó teljes költsége , miből Prtner (ANPI) áltl elvégzendő feldt várhtó költsége. 71

74 3.4. A terv egyeztetési folymtánk dokumentációj Felhsznált kommunikációs eszközök 2013 februárjábn összegyűjtöttük területen érintett célcsoportok többségének elérhetőségeit, mely tervezési folymt során még újbb érintettekkel bővült márciusától megkezdtük fontosbb célcsoportok, kulcsérintettek megkeresését. E-milen vgy posti úton tájékozttó levelet küldtünk ki 39 érintett számár, melyben tájékoztttuk őket fenntrtási tervek tervezési folymtáról, céljáról, kommunikációjáról, tervezett fórumokról, információs nygokról. Tájékoztttuk őket rról is, hogy milyen módon nyílik lehetőségük észrevételeket és jvsltokt tenni (önkormányzti kifüggesztés, fórumok, levélben vgy e-milen megküldött észrevételek), kértük együttműködésüket z egyeztetési folymtbn. A tájékozttó levéllel együtt egy kérdőívet is eljuttttunk hozzájuk, melyben célcsoportonként eltérő trtlomml Ntur 2000 hálózttl és z dott területtel kpcsoltos tájékozottságukról, hhoz vló viszonyulásukról, problémáikról, elvárásikról, jvsltikról kérdeztük őket. Az időközben felmerülő újbb kulcsérintettek számár ugyncsk megküldtük tájékozttó levelet és kérdőívet, így z előzetes tájékozttás és kérdőívezés folymt 2013 júliusáig zjlott. A megkeresett 39 érintett közül 9 válszolt (levélben, e-milen vgy telefonon) kérdőívben feltett kérdésekre május-június hónpbn telefonon kpcsoltb léptünk mind 19 érintett önkormányzttl, ily módon is tájékozttv őket fenntrtási tervek készítésének kommunikációs folymtáról. Együttműködésüket, illetve fórumok szervezésével és helyben lklmzhtó tájékozttássl kpcsoltbn segítségüket is kértük május-június hónpbn telefonon is megkerestük z encsi, edelényi flugzdász irodát és interjút készítettünk velük. Emellett együttműködésüket kértük, illetve tájékoztttuk őket fenntrtási tervek készítésének folymtáról, kommunikációjáról. Az Aggteleki Nemzeti Prk Igzgtóság honlpján ( február 5-én hírt tettünk közzé rról, hogy 14 másik Ntur 2000 területtel együtt elkezdődött terület fenntrtási terveinek elkészítése. Tájékozttást dtunk rról is, hogy felmérési és kommunikációs folymt hogyn zjlik, vlmint z egyes területeken milyen jelölő értékek tlálhtók ( pg=news_7_1954) május 21-én honlp Egyéb védelmi ktegóriák menüpontjábn kilkított Ntur 2000 menüpont lá ( felkerült Ntur 2000 hálóztról egy rövid, áltlános tájékozttó, z Aggteleki Nemzeti Prk Igzgtóság működési területén belüli Ntur 2000 hálóztot bemuttó térkép, z érintett helyrjzi számokt trtlmzó rendelet, kpcsolódó jogszbályok és gzdálkodók számár további hsznos információk (kszálássl kpcsoltos ügyintézés rendje, bejelentőlp) júniusábn elkészült tájékozttó leporelló, mely trtlmzz területen várhtó korlátozásokt és zok szkmi indokit, vlmint természetvédelmi kezelő elérhetőségét júniusábn felkerült honlpr fenntrtási terv tervezete, tájékozttó leporelló, vlmint flu-, gzdfórumok és terepbejárások meghívój ( július 17-én Meszesen és Büttösön meglpozó dokumentáción lpuló egyeztetési nyg elkészülése után egyeztető fórumokt és terepbejárásokt szerveztünk, melyre meghívtuk z érintett célcsoportokt. A fórumok időpontját 30 nppl megrendezést megelőzően legfőbb érintettek számár posti vgy elektronikus úton 72

75 megküldtük. Ehhez mellékeltük terv egyeztetési változtát. Ugynekkor megkértük z érintett település önkormányztát tervezet megtekintésére és véleményezésére vontkozó hirdetmény kifüggesztésére. A kifüggesztés időtrtmát z önkormányzt pecsétjével igzolt. A fórumokon elhngzottkt folymtosn dokumentáltuk és jvsltokt terv végleges változtáb beépítettük. A területre vontkozó intézkedéseket és korlátozásokt, illetve elérhetőségeket trtlmzó leporellót helyi lkosság, iskolák, civil szervezetek, gzdálkodók körében terjesztjük, de pdf. formátumbn projekt honlpján is letölthető. Alklmzott kommunikációs eszköz érintettek levélben vgy e-milben történő megkeresése és tájékozttás honlp Szám 39 érintett 44 érintett 3 megjelenés nyomttott ismertető önkormányzti közzététel terepbejárás 1 féle 19 2 lklom 20 fő 2 lklom 20 fő 2 lklom 20 fő flufórum gzdfórum Időpont március július június június június június-július július július július A kommunikáció címzettjei Előzetes kommunikáció során levélben vgy e-milen megkeresett érintettek 9 földtuljdonos Észkerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igzgtóság Négy Évszk Vdásztársság Hunor Din Egyesült Vdásztársság Básty Termelőszövetkezet Mgyr Mdártni és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Torni Helyi Csoport Krszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Büttös Önkormányzt Csenyéte Önkormányzt Debréte Önkormányzt Felsőggy Önkormányzt Ggybátor Önkormányzt Ggyvendégi Önkormányzt Glvács Önkormányzt Kány Önkormányzt Keresztéte Önkormányzt Krsznokvjd Önkormányzt Litk Önkormányzt Meszes Önkormányzt Pmlény Önkormányzt Perecse Önkormányzt Rkc Önkormányzt 73

76 Rkcszend Önkormányzt Szászf Önkormányzt Szemere Önkormányzt Tornbrkony Önkormányzt Miskolci Bánykpitányság Bódvvölgyi Vízgzdálkodási Társult Encsi Területi Flugzdász Irod Edelényi Területi Flugzdász Irod Agrárium Kht. A területen érintett összes célcsoport ) gzdálkodók Észkerdő Zrt. Hernádvölgyi Erdészeti Igzgtóság 9 mgán erdőgzdálkodó Tornvidéke Vdásztársság Négy Évszk Vdásztársság Hunor Din Egyesült Vdásztársság Abúji Arnyszrvs Vdásztársság Hunydi János Vdásztársság sz. Földtuljdonosi Vdászti Közösség Básty Termelőszövetkezet b) Ntur 2000 területtel érintett földrészletek tuljdonosi és vgyonkezelői Földtuljdoni lpok lpján tuljdonosok c) helyi érintettségű környezetvédelmi társdlmi szervezet Mgyr Mdártni és Természetvédelmi Egyesület Gömör-Torni Helyi Csoport Krszt Természet- és Környezetvédelmi Egyesület A Cserehátért Alpítvány Ggybátor Községért Közlpítvány Ggyvendégi Községért Közlpítvány Brkonyi Ptkvölgy Egyesület Bráti Kör Tornbrkonyért Alpítvány "GALVÁCS ÖRÖKSÉGE" Kulturális Egyesület d) Ntur 2000 területen illetékességi vgy működési területtel rendelkező területi állmigzgtási szervei és települési önkormányztok Büttös Önkormányzt Csenyéte Önkormányzt Debréte Önkormányzt Felsőggy Önkormányzt Ggybátor Önkormányzt Ggyvendégi Önkormányzt Glvács Önkormányzt Kány Önkormányzt Keresztéte Önkormányzt Krsznokvjd Önkormányzt Litk Önkormányzt Meszes Önkormányzt Pmlény Önkormányzt 74

77 Perecse Önkormányzt Rkc Önkormányzt Rkcszend Önkormányzt Szászf Önkormányzt Szemere Önkormányzt Tornbrkony Önkormányzt B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Erdészeti Igzgtóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóság Vdászti és Hlászti Osztály B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Növény- és Tljvédelmi Igzgtóság Észk-mgyrországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mezőgzdsági és Vidékfejlesztési Hivtl Nemzeti Médi és Hírközlési Htóság Miskolci Igzgtóság B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkpitányság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Népegészségügyi Szkigzgtási Szerve B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Közlekedési Felügyelőség B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Földhivtl B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Földhivtl Edelényi Járási Hivtl Edelényi Járási Földhivtl B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Földhivtl Encsi Járási Hivtl Encsi Járási Földhivtl Szendrői Hivtásos Tűzoltó-prncsnokság Encsi Hivtásos Tűzoltó Prncsnokság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Építésügyi és Örökségvédelmi Hivtl Állmi Főépítész Nemzeti Környezetügyi Intézet Észk-mgyrországi Kirendeltsége Észk-mgyrországi Vízügyi Igzgtóság B.-A.-Z. Megyei Ktsztrófvédelmi Igzgtóság B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Miskolc Járási Hivtl Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivtl Miskolci Bánykpitányság e) bányászti jogosultságok jogosítottivl, vlmint ezek gzdsági érdekképviseleti szervek. Miskolci Bánykpitányság Szendrő Város Önkormányzt Gzdsági Műszki Ellátó és Szolgálttó Szervezete Szuh 2000 Mérnöki, Ipri, Kereskedelmi és Szolgálttó Kft. Várhegy-Mészkő Bányászti, Kereskedelmi és Szolgálttó Kft. f) egyéb területhsználók Bódvvölgyi Vízgzdálkodási Társult Rkc-tó Meszes Üdülési és Fejlesztési Egyesület g) gzdálkodói szkmi szövetségek Csereháti Településszövetség B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iprkmr h) grár szktnácsdók 8 grár szktnácsdó i) flugzdászok Encsi Területi Flugzdász Irod Edelényi Területi Flugzdász Irod 75

78 j) grár szkmi és érdekképviseleti szervezet Cigány Gzdák Szervezete Borsod-Abúj-Zemplén megyei Mezőgzdsági Érdekvédelmi Szövetség Agrárium Kht Egyeztetés htósági és területi kezelő szervekkel Az előzetes kommunikáció folymán felvettük kpcsoltot több htósággl, fenntrtási tervek készítéséhez szükséges dtok megkérése ügyében áprilisábn megkerestük B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Földművelésügyi Igzgtóságánk Vdászti Osztályát, és kikértük fenntrtási tervek készítéséhez szükséges vdászti dtokt. Ugyncsk 2013 áprilisábn B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Erdészeti Igzgtóságától megkértük területen érintett erdőgzdálkodók elérhetőségét júniusábn meghívtuk z érintett htóságokt fórumokr és terepbejárásokr, vlmint elküldtük részükre terv tervezetét, és kértük, hogy véleményezzék zt. A megkeresett 20 htóság közül 11 jelzett vissz. Beépítésre kerültek z B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Erdészeti Igzgtóság kezelési egységekre tett jvítási jvslti és észrevételei 3.2. fejezetbe, é B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Földhivtl termőföldre vontkozó jvslt 3.2. fejezetbe, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Építésügyi és Örökségvédelmi Hivtl Állmi Főépítész településrendezési eszközökre és épített környezetre vontkozó észrevételei z és 3.2, vlmint II fejezetbe, Észk-mgyrországi Vízügyi Igzgtóság jogszbályi hivtkozási és árvízvédelmi észrevételei 3.2. és II fejezetekbe, B.-A.-Z. Megyei Ktsztrófvédelmi Igzgtóság észrevételei 3.2. fejezetbe, Miskolci Bánykpitányság bánytelkekre vontkozó információi z II fejezetbe. Mivel z Észkerdő Zrt. nem dott részletes jvslt-listát zt beépíteni nem tudtuk. Nem tett kifogást tervezetben foglltkkl kpcsoltbn z Észk-mgyrországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, B.-A.-Z. Megyei Kormányhivtl Népegészségügyi Szkigzgtási Szerve, Nemzeti Környezetügyi Intézet Észkmgyrországi Kirendeltsége. Illetékesség hiányábn nem tett észrevételt Nemzeti Médi és Hírközlési Htóság Miskolci Igzgtóság. 76

79 4. Térképek 77

80 78

81 79

82 80