Elismerések a város napján

Átírás

1 Elismerések a város napján Debrecen város napja alkalmából április 11-én ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő testülete. Az eseményen díszpolgári címeket, Pro Urbe- és Mecénás-díjakat, Sajtódíjat valamint Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adott át Papp László polgármester. Ez a nap - Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulója - a város napja. A kiváltságlevelet I. Lipót magyar király április 11-én adományozta Debrecennek. Mivel ennek törvénybe iktatására 1715-ben került sor, ezért a szabad királyi városi cím elnyeréséhez idén egy 300. évforduló is kapcsolódik. A város napja alkalmából hagyományosan díszpolgári címet, Pro Urbeés Mecénás-díjakat, Sajtódíjat adományoz a debreceni közgyűlés, s átadják a Kölcsey Ferenc ösztöndíjat is. Az ünnepi közgyűlést megnyitó beszédében Papp László polgármester külön is kiemelte, hogy a krónikák majd úgy jegyzik fel a most kitüntetettek nevét, mint akik ezen a 300. évfordulón kapták a várostól elismerésüket. - Elődeink megküzdöttek azért, hogy ma Debrecen erős, gyarapodó, fejlődő városként emlékezhessen meg a szabad királyi városi rang megszerzéséről. Debrecent polgárai vagyoni és szellemi értelemben is gazdaggá tették az elmúlt évszázadok során. De a gazdasági gyarapodás mellett a város megtartó erejévé vált a hit és az oktatás. A hit ereje megteremtette a Református Kollégiumot, amely világító lámpásként szolgált Magyarország számára a legzavarosabb történelmi korszakokban is. Majd pedig - ha már beszéltünk a 300. évfordulóról - akkor mondjuk el azt is, hogy egy nehezen meghozott, de bölcs döntéssel pontosan 300 évvel ezelőtt a város kálvinista vezetése visszaengedte két és fél évszázados száműzetés után a katolikus hitéletet Debrecenbe. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Debrecen ma Magyarország spirituális központja, hiszen itt jött létre a Magyar Református Egyház 2009-ben, amely összefogja a világ magyar ajkú református egyházi szervezeteit, itt működik a Tiszántúli Református Egyházkerület, a római katolikus püspökség, itt él és fejlődik az ország második legnagyobb zsidó közössége, de tevékeny részese a város életének az evangélikus, a baptista egyház és a Hit Gyülekezete is. Március 20-tól pedig Debrecen a magyar görög katolikus egyház központja érseki székhelyként. Debrecent polgárainak példátlan szorgalma, városunkba vetett feltétlen hite tette erőssé. Ezt a várost tatár, török, kurucok és labancok egyaránt

2 fosztogatták, a 16. és a 18. század között 23 tűzvész pusztította el - nem egy esetben porig -, de ennek a városnak mindig volt ereje, hogy újrakezdje. Ez kizárólag belső erejének, polgárainak köszönhető. A megpróbáltatások ellenére ma Debrecen nem az ország egyik kis vagy közepes mératű városa, hanem az ország második legnagyobb, s a vidék legnagyobb városa. Szellemi, gazdasági ereje messze túlmutat közigazgatási határain - mondta többek közt a polgármester. Mindezzel a történelmi tudattal és felelősséggel kell a jövőbe tekintenünk, ebből származik debreceniségünk. Ez olyan erő, amely folyamatos tenni akarásra, alkotásra és fejlődésre ösztönöz bennünket. Ez a debreceni mentalitás köszön vissza a mai díjazottak mentalitásában is. Ők megmutatták ennek a közösségnek, miként lehet tudásukkal, tehetségükkel városunkért tenni. Díszpolgárok A Debrecen Város Díszpolgára kitüntető cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik a város és lakossága érdekében példamutatóan munkálkodtak. Ezzel ismeri el azok életművét, akik maradandót alkottak, és ezzel hozzájárultak Debrecen szellemi és anyagi gyarapodásához. E címmel tüntethető ki az a személy, aki a város nemzetközi hírnevét tovább erősítette. A képviselő testület az idén Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott Dr. Imre László irodalomtörténész, Csokonai-díjas professor emeritus, akadémikusnak és Kóti árpád, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-, valamint Csokonai-díjas színművész, érdemes és kiváló művésznek. Dr. Imre László irodalomtörténész, professor emeritus 1968-ban szerzett kitüntetéses diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen től az egyetem XIX. századi Magyar Irodalmi Tanszékének oktatója, 1998-tól tanszékvezető egyetemi tanára, között a Bölcsészettudományi Kar dékánja, 2003-tól egy évig a Debreceni Egyetem rektora. A Helsinki Egyetemen vendégtanár, számos nemzetközi konferencián meghívott előadó volt. Fő kutatási területei - egyebek mellett - a XIX. századi, valamint a kortárs magyar irodalom, továbbá a keletközép-európai irodalmak összehasonlító vizsgálata. Munkásságát a széles körű szakmai tájékozódás mellett elsősorban a kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes szemléletmód, az értékek tisztelete, a magyar és a világirodalmi jelenségek együttes mérlegelése jellemzi. Debrecen tudományos, kulturális és művészeti életében hosszú évtizedeken keresztül a Magyar írók Szövetsége Kelet-magyarországi Csoportjának s a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának tagjaként, a Méliusz Rádió rendszeres szereplőjeként, a Debreceni Irodalmi Napok felkért előadójaként és ülésvezetőjeként játszott meghatározó szerepet. A 2002-ben Csokonai-díjjal, 2010-ben a Magyar Köztársasági érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett tudós, aki 2013-tól a Debreceni Református Teológia

3 díszdoktora, több fontos akadémiai megbízatásnak tett, tesz eleget. Magas szintű, nemzetközileg is jelentős tudományos pályafutást és a szakmai közvélemény által számos díjjal elismert példaértékű munkásságot tudhat magáénak. Kóti árpád a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész fél évszázada hűséges színházához és városához ben Kiskunfélegyházán, a tanítóképző testnevelési szaktanítói tagozatán szerzett testnevelés-szaktanítói oklevelet, majd színi tanulmányait követően 1958-ban végzett a budapesti Színművészeti Főiskolán ban szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz. Lengyel György hívására jött a cívisvárosba, s elmondása szerint mintha haza érkezett volna. Később is játszott más színházakban, de mindig csak egy-egy szerep erejéig; az elszerződés gondolata meg sem fordult a fejében. Elsősorban drámai karaktereket alakított, de címszerepei is jelentősek: Lúdas Matyi (1969), Márton partjelző fázik (1999), Ványa bácsi (1983), Lear király (2006), Dundo Moraje (2008), én, Károli Gáspár (2009). Regisztrált bemutatóinak száma közel 200. Az egyik legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színésznek tartják május 2-án a Csokonai Színház társulata a budapesti Thália Színházban vendégszerepelt a Revizor című darabbal, melyben a kritikusok szerint is brillírozott. Amellett, hogy munkásságát több magas szakmai kitüntetés fémjelzi, december 1-jén a Csokonai-díjas színészt a Nemzet Színészévé választották, elismerve a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése és népszerűsítése terén szerzett kimagasló érdemeit. Pro Urbe-díjasok A város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismeréseként Pro Urbe kitüntető díj adományozható azon természetes és jogi személynek, közösségnek, aki, illetve amely éveken keresztül munkálkodott a helyi társadalom javára az emberi tevékenység bármely területén. Debrecen közgyűlése Pro Urbe-díjat adományozott László ákos Csokonai-díjas grafikusművésznek, Makoldi Sándor festőművész, nyugalmazott főiskolai docens, szakírónak, valamint dr. P. Szalay Emőke

4 nyugalmazott főmuzeológus, osztályvezetőnek, a néprajz tudományok habilitált kandidátusának. Az idén 75. életévét betöltő László ákos Debrecen megkerülhetetlen művésze, aki több évtizede, szinte éjt nappallá téve rója a város utcáit, s közben folyamatosan feljegyzéseket készít a jellegzetes épületekről, terekről, emberekről és utcarészletekről. Fáradságot, időt és egészségét sem kímélve, szüntelenül figyelemmel kíséri a változásokat; az eltűnő épületek gyakran csak rajzairól lesznek emlékezetesek. A városban tett sétái nyomán számtalan grafika született, melyeket a nagyközönség kiállítások, illetve a Szerelmem Debrecen címmel megjelentetett könyv és naptár formájában ismerhetett meg. Városunk hírnevét a nemzetközi művészeti kapcsolatok során Svájcban és Franciaországban tett tanulmányútjai, továbbá rajzai és freskói révén is öregbítette. Alkotásain keresztül komoly szerepet vállalt a Debrecen és a svájci St. Gallen, a franciaországi SaintMichel, valamint a német Padernborn között létrejött kapcsolatok elmélyítésében. Bemutatott városrajzai, helyben készült faliképei mind a művészek, mind a látogatók körében osztatlan sikert arattak. Számos alkalmazott grafikáján, oklevelén jelennek meg - kiegészítésként - a cívisvárost ábrázoló részletek. Emberi habitusa is egyedülálló, hiszen közvetlensége révén könnyen épít ki kapcsolatot egyszerű emberekkel, művésztársaival pedig baráti viszonyt ápol. Az európai műveltséggel, sokoldalú irodalmi tájékozottsággal és számos kitüntetéssel (Holló László-díj, a Debreceni Tavaszi Tárlat fődíjai) rendelkező művész munkásságát az önkormányzat 2002-ben Csokonai-díjjal ismerte el. Az ebben az esztendőben 70 éves Makoldi Sándor a budapesti Képzőművészeti Gimnázium befejezése után Egerben földrajz-rajz, majd Debrecenben néprajz szakot végzett. Több mint 30 évig tanított a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Művészeti Tanszékén, ahonnan docensként ment nyugdíjba. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szervezeteinek. 1971

5 óta állít ki önállóan, de a régió közös tárlatain is többnyire részt vesz. Egyéni kiállításain túl gyakoriak a (volt) tanítványokkal közös szereplései és a családi tárlatai. Művészeti írásai mellett néprajzzal és pedagógiaelmélettel is foglalkozik; elméleti munkásságának tanúbizonyságai könyvekben, folyóiratokban, publikációkban jelennek meg. Pályafutása, Debrecen iránti szeretete és a régióhoz való hűsége egyaránt példaértékű. Az immáron több évtizede felvállalt nemzeti hagyományok (képírás) tudatos továbbvitele mellett a hasonló vizuális törekvések ösztönzését is szívügyének tekinti; jellegzetesen egyedi színvilágot, a magyarságra jellemző jelképfestészetet teremtett, melyben a magyar népművészetet és annak ősi hagyományait szólaltatja meg. A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjasának, valamint a Magyar Művészetért Díj kitüntetettjének a debreceni művészeti életre gyakorolt hatása kiemelkedő, tanítványai sokasága gazdagítja a cívisváros kulturális palettáját. A pályafutása jelentős alkotásait felsorakoztató jubileumi kiállítást 2015 februárjában tekinthette meg a nagyközönség a Belvárosi Galériában. Dr. P. Szalay Emőke muzeológus munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Debrecen sok évszázados múltjának az iparművészet terén jelentkező hatása minél szélesebb körben ismertté váljon. A Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-latin, majd néprajz szakán szerzett diplomát től 2004-es nyugdíjazásáig a Déri Múzeumban dolgozott főmuzeológusként, osztályvezetőként. Nevéhez fűződik Déri Frigyes általános művelődéstörténeti gyűjteményének gondozása, valamint az iparművészeti gyűjtemény gyarapítása, számos kiállítás rendezése és fotótárlat szervezése, valamint a Kárpátaljai Református Egyház Egyházművészeti Múzeuma elindításában való részvétel. Rendhagyó múzeumlátogatásokat, múzeumi órákat tartott általános- és középiskolásoknak óta folyamatosan oktat a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Gazdag életműve révén a város céhemlékei, ötvössége és népi kerámiája bekerültek a tudományos köztudatba. Debrecen tanácsülési jegyzőkönyveinek latinból magyarra fordításával is hozzájárult városunk történetének mind teljesebb megismeréséhez; tevékenysége a lokálpatriotizmus további kibontakozását segíti elő. Gazdag munkásságát 13 önálló kötet, 160 cikk, valamint tanulmány, számos előadás, s közel 50 kiállítás ebből 3 nívódíjas - közvetítette a szakma és a nagyközönség számára óta a Református Doktorok Kollégiumában az Egyházi Néprajzi Szekció elnöke. A református egyházművészet kutatása és oktatása terén elért eredményeit a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Károli Gáspár-díjjal ismerte el. Mecénás-díjas Debrecen Város Mecénása-díj adományozható a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város

6 Mecénása-díjat adományozott dr. ábrahám Lászlónak, az NI Hungary Kft. Pro Urbe-díjas ügyvezető igazgatója, villamos- és híradástechnikai szakmérnöknek. Az idén 60 éves dr. ábrahám László villamosmérnök, híradástechnikai szakmérnök 2001 óta a fő profilként hardvergyártással foglalkozó debreceni NI Hungary Kft. ügyvezetője. Irányításával a csúcstechnológiát képviselő cég kollektívája állítja elő nagy hatékonysággal és kiváló minőségi mutatókkal a teljes vállalatcsoport termelésének túlnyomó részét. Példaértékű az ügyvezető azon társadalmi felelősségvállalása, amely a felnövekvő nemzedék, a kultúra, a sport támogatásával, valamint a környezet és a természet védelméért tett erőfeszítésekkel járul hozzá a debreceni polgárok életminőségének javításához. Több olyan sikeres programot vezettek be, mint például az 'NI Mentor Program a következő generáció mérnökeiért', melynek keretében programozást oktatnak a város általános iskoláinak több mint 20, míg középiskoláinak több mint 30 százalékában. A cég a helyi felsőoktatásban is jelen van. A Debreceni Egyetemmel különösen szoros szakmai kapcsolatot ápolnak, egy évtizede támogatják az intézményt. Emellett támogatják például az Agóra Tudományos élményközpontot, szponzorálják a DVSC kézilabdacsapatát, NI OVI és NI BöLCSI elnevezésű programjaik keretében az NI-os munkatársak gyermekeinek is helyet adó gyermekjóléti intézményeket segítik, továbbá részt vállaltak a MODEM melletti kerékpártároló létrejöttében is. A cég 2012-ben meghirdetett 'Légy Te is önkéntes!' elnevezésű kampánya során vette fel a kapcsolatot a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft.-vel, s azóta a rászorulókon már többször segítettek élelmiszer- és ruhaadományokkal. A példaértékű összefogást a ReFoMix saját alapítású, 'Az év Adományozója 2014' díjjal ismerte el. A városért végzett tevékenysége okán dr. ábrahám László 2012 óta a Pro Urbe-díj birtokosa is. Sajtódíjasok Debrecen Város Sajtódíja adományozható az elektronikus vagy írott sajtóban dolgozó újságírónak, a városról való objektív tájékoztatás, a város népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén nyújtott kiemelkedő és magas színvonalú tevékenysége elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott Vojtkó Ferencnek, a Debrecen Televízió szerkesztő-riporterének, valamint Petromán Lászlónak (posztumusz).

7 Munkáját nagyfokú igényességgel, szakmai felkészültséggel és empátiával végzi. Munkabírása, munkamorálja példaértékű. A napi riporteri munka mellett filmet készített a Magyar Honvédség működéséről, az egyházakról, illetve a DTV vallási műsorának szerkesztése is a nevéhez fűződik. Az elmúlt években országosan is jegyzett dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket készített. Hiánypótló alkotásokról van szó, amelyek közül kiemelkedik a Debrecen mezővárossá válásának 650. évfordulója alkalmából készített, a Bosák Nándor püspökről, vagy a Berkesi Sándor karnagyról szóló alkotás. Számos egyházi, művészeti és folklór-tematikájú filmsorozat szerkesztője, amelyek helyet kaptak az országos médiában is. A határainkon túli magyarság életéről több, helyi és országos elismerést hozó filmet készített. önkéntes vállalásai közül kiemelkedik a világ magyarságát összefogó civil szervezet, a Panoráma Világklub megyei elnöki posztjának betöltése is, amelynek köszönhetően a magyar diaszpóra is megismerheti Debrecen városát. Petromán Lászlót grafikusként és tollforgatóként egyaránt jól ismerték a debreceniek. Nevére az olvasók már az 1990-es évek elején felfigyelhettek, a Hajdú-bihari Napló hasábjain írt szellemes, míves filmkritikái révén. Egyéni hangú publicisztikáival és filmkritikáival később a Debrecen és a Hajdú-bihari Hét című hetilapok olvasói is rendszeresen találkozhattak. Nevéhez fűződik a Hajdú-bihari Nap 1996-os lapterve, majd a Debrecen hetilap, a megyében megjelenő Hajdú-bihari Hét című hetilapok, a Debreceni Disputa című kulturális és közéleti folyóirat tervezete. Ez utóbbi esetében külön ki kell emelni a beszédes, különleges és minden tematikus lapszámhoz egyedileg alkotott borítókat, melyekből néhány éve kiállítás is nyílt a Csokonai Színházban. Szintén Petromán László készítette a Debrecen Városi Televízió Kft. gondozásában megjelenő népszerű kulturális programajánló magazin, a Debreceni Korzó laptervét is. Ezek mellett számos más városi kiadvány elkészítésében is közreműködött. Alapvetően a háttérbe húzódva dolgozott, azonban a kiadványokon keresztül meghatározó szerepe volt abban, ahogy a város megjelent a debreceni és országos olvasóközönség előtt. Pályáját 2014-ben bekövetkezett halála törte ketté. A díjat felesége, Tóth Andrea vette át.

8 Kölcsey Ferenc ösztöndíjas Debrecen közgyűlése 2006-ban Kölcsey Ferenc ösztöndíjat alapított debreceni amatőr és hivatásos alkotóművészek, művészeti együttesek részére abból a célból, hogy Debrecenről szóló alkotások létrejöttét ösztönözze. A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2012-ben Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adományozott a Csokonai Nemzeti Színháznak. Az idén 150 éves színház a jubileumi évad szerves részeként olyan darab ősbemutatóját tervezi, amely a város történelmét és szellemiségét idézi fel. A darab Orbán János Dénes erdélyi költő, író A magyar Faust című drámája. A szerző alkotói tevékenységéért, valamint az erdélyi magyar irodalmi életben betöltött irodalmi szervezői szerepe elismeréseként 2014-ben Magyarország Babérkoszorúja Díjat kapott. A megvalósítás folyamatában különleges hangsúlyt kapnak a városunk történelmében meghatározó szerepet betöltő személyek, valamint a kortárs alkotók gondolatisága és jelenléte. Az előadást átszövi a cívis értékrend és a hagyományok tisztelete. Az ösztöndíjat a színház nevében Ráckevei Anna igazgató vette át. Fotók (az archív felvétel kivételével): Miskolczi János