Sorszám Cím Oldalszám 1. Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2010.december) kihirdetett jogforrások listája, illetve a pénzügyi szolgáltatások szektorral kapcsolatban az Európai Bizottság honlapján közzétett hírek Tartalomjegyzék: Az Európai Unió Hivatalos Lapja - L (Jogszabályok) Sorszám Cím Oldalszám 1. Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós 2 makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról 2. Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai 3 Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről 3. Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, 5 valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről 4. Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai 7 Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről 5. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve ( november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról 6. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve (2010. november 24.) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó 11 tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról 7. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/73/EU irányelve (2010. november 24.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy 12 piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló

2 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról Sajtóbejelentések Sorszám Cím Oldalszám 1. Single Euro Payments Area (SEPA): Commission sets deadline 13 for pan-european payment system 2. Commission launches consultation on review of EU investment 15 funds rules 3. Commission appoints Mr Giovanni Kessler as Director-General 15 of OLAF 4. Stricter financial regulation can help contain future asset 16 bubbles and reduce macroeconomic imbalances 5. Strengthening sanctions for violations of EU financial services 18 rules: the way forward 6. Financial services: improving European rules for a more robust 20 framework for all financial actors and instruments 7. Frequently Asked Questions: Communication on reinforcing 22 sanctioning regimes in the financial services sector 8. Markets in Financial Instruments Directive (MiFID): Frequently 26 Asked Questions 9. European Commission wants broad-scale adoption of e- invoicing by Jogszabályok 1. Jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról Megjelent: L 331 (XII. 15.) Jogforrás tartalma: A rendelet hozza létre az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT). Az ERKT egy különálló, független testület, ami nem rendelkezik jogi személyiséggel. Feladata makroprudenciális felügyeleti feladatok ellátása, a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat azonosítása, adott esetben pedig kockázati figyelmeztetés kiadása és ajánlások közzététele az azonosított kockázatok kezelésére. 2

3 A rendelet meghatározza ERKT szervezeti felépítését, tisztségviselőit, testületeinek feladatait és működési elveit. Részletes szabályokat tartalmaz a testületek működésére, feladatai ellátására vonatkozóan. A rendelet december 16-én lép hatályba. 2. Jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről Megjelent: L 331 (XII. 15.) Jogforrás tartalma: A rendelet létrehozza az európai felügyeleti hatóságot (Európai Bankhatóság), amely része a nemzeti és az uniós felügyeleti hatóságok integrált hálózataként kialakított az új európai pénzügyi felügyeleti rendszernek (PFER). A Hatóság tevékenységének célja a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi intézmények eltérő jellegének figyelembevételével. A Hatóságnak megteremti a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer stabilitását, a piacok és pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a betétesek és befektetők védelmét. A Hatóságnak megakadályozza a szabályozói arbitrázst és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, továbbá fokoznia kell a nemzetközi felügyeleti koordinációt a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Feladatai közé tartozik továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításának és az uniós intézményeknek szóló tanácsadásnak a banki és a fizetési rendszerekre és az elektronikus pénzre vonatkozó szabályozás és felügyelet, valamint a kapcsolódó vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdések területén. A rendelet meghatározza a Hatóság jogállását: az Európai Bankhatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv, amelynek székhelye London; valamint megadja a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének definicióját és rendezi a Hatósággal való kapcsolatát. A rendelet meghatározza a Hatóság szervezeti felépítést, tisztségviselőit, az egyes szervek összetételét, feladatait és eljárásainak szabályait, ezen túlmenően lefekteti a Hatóságok közötti együttműködés kereteit az európai felügyeleti hatóságok közös testületeinek megnevezésével, és eljárásaikra vonatkozó szabályok definiálásával. A rendelet rögzíti a Hatóság faladatait, tevékenységi körét, melynek megfelelően az tevékenységével: - hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása révén; - hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, a vonatkozó irányelvek 3

4 következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi intézmények hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén; - ösztönzi és megkönnyíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházását; - szorosan együttműködik az ERKT-val, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ERKT figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő betartását; - a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítését, beleértve az iránymutatások és ajánlások kibocsátását és a bevált gyakorlatok megállapítását; - a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket, beleértve adott esetben különösen a háztartási hitelek és a kkv-knak nyújtott hitelek tendenciáit; - a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzést készít a piacokról; - elősegíti a betétesek és a befektetők védelmét; - hozzájárul a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozásához és koordinálásához, magas szintű védelmet nyújt az Unió egész területén a betétesek és a befektetők számára, továbbá hozzájárul a fizetésképtelen pénzügyi intézmények szanálására irányuló mechanizmusok és a megfelelő finanszírozási eszközök iránti igény felmérésének kidolgozásához; - elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladatot; - honlapján közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a tevékenységi területére vonatkozó információkat különösen a hatáskörébe tartozó területeken, a nyilvántartott pénzügyi intézmények vonatkozásában, hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosítson a nyilvánosságnak; - szükség szerint átvesz minden meglévő vagy folyamatban lévő feladatot az európai bankfelügyelők bizottságától (EBFB). A Hatóság feladatai ellátása érdekében meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, ezek a rendelet értelmében a következők lehetnek - szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása, - végrehajtás-technikai standardtervezetetek kidolgozása, - iránymutatások és ajánlások kibocsátása, - a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett egyedi határozathozatal, - a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozathozatal, - az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló vélemények kibocsátása, - a pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges információk összegyűjtése, - közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére, - központilag hozzáférhető adatbázis készítése a nyilvántartott pénzügyi intézményekről a hatáskörébe tartozó területen. 4

5 A rendelet meghatározza a szabályozástechnikai standardok valamint a végrehajtástechnikai standardok kiadására és a velük kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályokat, továbbá az irányelvek és ajánlások kiadásával és tartalmával kapcsolatos elvárásokat. A rendelet rögzíti a Hatóság feladatait az uniós jog megsértése esetén, valamint meghatározza a vészhelyzetekben való fellépés tartalmát és módszereit. A rendelet a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések rendezése esetére is tartalamaz szabályokat és a Hatóság felügyeleti kollégiumok működésében való részvételéről is rendelekzik. A rendelet rögzíti a Hatóság rendszerkockázatok azonosítására és mérésére vonatkozó feladatait és az ahhoz kapcsolódó kritérium rendszert, valamint a rendezési és szanálási tervek, vészhelyzet esetén követendő eljárások és megelőző intézkedések kidolgozásához és koordinálásához fűződő eljárásokat. A rendelet értelmében a Hatóság feladatai közé tartozik a nemzeti betétbiztosítási rendszerek európai rendszerének megerősítése is. A rendelet általános rendelekzései rögzítik a Hatóság létrehozásához szükséges feltételeket valamint az átmeneti rendelekezések körében a jelenleg fennálló európai bankfelügyelők bizottságával való kapcsolatát és a jogutódláshoz kapcsolódó feladatokat. A Hatóság január 1-jén jön létre. A rendelet december 16-án lép hatályba. 3. Jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről Megjelent: L 331 (XII. 15.) Jogforrás tartalma: A rendelet létrehozza az európai felügyeleti hatóságot (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) (a továbbiakban: a Hatóság), amely része a nemzeti és az uniós felügyeleti hatóságok integrált hálózataként kialakított az új európai pénzügyi felügyeleti rendszernek (PFER). A Hatóság tevékenységének célja a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi intézmények eltérő jellegének figyelembevételével. A Hatóságnak megteremti a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer stabilitását, a piacok és pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a kötvénytulajdonosok, a nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek védelmét. A Hatóságnak megakadályozza a szabályozói arbitrázst, egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, továbbá fokoznia kell a nemzetközi felügyeleti koordinációt a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Feladatai közé tartozik továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításának és az uniós intézményeknek szóló tanácsadásnak a biztosításra, viszontbiztosításra és a foglalkoztatóinyugdíj-rendszerekre vonatkozó 5

6 szabályozás és felügyelet, valamint a kapcsolódó vállalatirányítási, könyvvizsgálati és pénzügyi beszámolási kérdések területén. A rendelet meghatározza a Hatóság jogállását: az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv, amelynek székhelye Frankfurt am Main, valamint megadja a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének definicióját és rendezi a Hatósággal való kapcsolatát. A rendelet meghatározza a Hatóság szervezeti felépítést, tisztségviselőit, az egyes szervek összetételét, feladatait és eljárásainak szabályait, ezen túlmenően lefekteti a Hatóságok közötti együttműködés kereteit az európai felügyeleti hatóságok közös testületeinek megnevezésével, és eljárásaikra vonatkozó szabályok definiálásával. A rendelet rögzíti a Hatóság faladatait, tevékenységi körét, melynek megfelelően az tevékenységével: - hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása révén; - hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, a vonatkozó irányelvek következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi intézmények hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén; - ösztönzi és megkönnyíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházását; - szorosan együttműködik az ERKT-val, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ERKT figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő betartását; - a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítését, beleértve az iránymutatások és ajánlások kibocsátását és a bevált gyakorlatok megállapítását; - a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket; - a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzést készít a piacokról; - elősegíti a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és a kedvezményezettek védelmét; - hozzájárul a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozásához és koordinálásához, magas szintű védelmet nyújt az Unió egész területén a kötvénytulajdonosok és a kedvezményezettek számára; - elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladatot; - honlapján közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a tevékenységi területére vonatkozó információkat különösen a hatáskörébe tartozó területeken, a nyilvántartott pénzügyi intézmények vonatkozásában, hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosítson a nyilvánosságnak; - szükség szerint átvesz minden meglévő vagy folyamatban lévő feladatot az biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságától (CEIOPS). 6

7 A Hatóság feladatai ellátása érdekében meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, ezek a rendelet értelmében a következők lehetnek - szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása, - végrehajtás-technikai standardtervezetetek kidolgozása, - iránymutatások és ajánlások kibocsátása, - a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett egyedi határozathozatal, - a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozathozatal, - az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló vélemények kibocsátása, - a pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges információk összegyűjtése, - közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által az intézmények pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére, - központilag hozzáférhető adatbázis készítése a nyilvántartott pénzügyi intézményekről a hatáskörébe tartozó területen. A rendelet meghatározza a szabályozástechnikai standardok valamint a végrehajtástechnikai standardok kiadására és a velük kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályokat, továbbá az irányelvek és ajánlások kiadásával és tartalmával kapcsolatos elvárásokat. A rendelet rögzíti a Hatóság feladatait az uniós jog megsértése esetén, valamint meghatározza a vészhelyzetekben való fellépés tartalmát és módszereit. A rendelet a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések rendezése esetére is tartalamaz szabályokat és a Hatóság felügyeleti kollégiumok működésében való részvételéről is rendelekzik. A rendelet rögzíti a Hatóság rendszerkockázatok azonosítására és mérésére vonatkozó feladatait és az ahhoz kapcsolódó kritérium rendszert, valamint a rendezési és szanálási tervek, vészhelyzet esetén követendő eljárások és megelőző intézkedések kidolgozásához és koordinálásához fűződő eljárásokat. A rendelet értelmében a Hatóság feladatai közé tartozik a nemzeti biztosítási garanciarendszerek európai hálózatának kidolgozása is. A rendelet általános rendelekzései rögzítik a Hatóság létrehozásához szükséges feltételeket valamint az átmeneti rendelekezések körében a jelenleg fennálló európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságával való kapcsolatát és a jogutódláshoz kapcsolódó feladatokat. A Hatóság január 1-jén jön létre. A rendelet december 16-án lép hatályba. 4. Jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről Megjelent: L 331 (XII. 15.) 7

8 Jogforrás tartalma: A rendelet létrehozza az európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (a továbbiakban: a Hatóság), amely része a nemzeti és az uniós felügyeleti hatóságok integrált hálózataként kialakított az új európai pénzügyi felügyeleti rendszernek (PFER). A Hatóság tevékenységének célja a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi piaci szereplők eltérő jellegének figyelembevételével. A Hatóságnak megteremti a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer integritását és stabilitását, a piacok és pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a befektetők védelmét és biztosítja a hitelfelvétel és egyéb kockázatok megfelelő szabályozásának és felügyeletét. A Hatóságnak megakadályozza a szabályozói arbitrázst és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, továbbá fokoznia kell a nemzetközi felügyeleti koordinációt a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Feladatai közé tartozik továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításának és az uniós intézményeknek való tanácsadás a felelősségébe tartozó kérdések tekintetében valamint a fogyasztóvédelem javítása. A rendelet meghatározza a Hatóság jogállását: az Európai Értékpapír-piaci Hatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv, amelynek székhelye PárizsPárizs; valamint megadja a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének definicióját és rendezi a Hatósággal való kapcsolatát. A rendelet meghatározza a Hatóság szervezeti felépítést, tisztségviselőit, az egyes szervek összetételét, feladatait és eljárásainak szabályait, ezen túlmenően lefekteti a Hatóságok közötti együttműködés kereteit az európai felügyeleti hatóságok közös testületeinek megnevezésével, és eljárásaikra vonatkozó szabályok definiálásával. A rendelet rögzíti a Hatóság faladatait, tevékenységi körét, melynek megfelelően az tevékenységével: - hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, iránymutatások, ajánlások, valamint szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása révén; - hozzájárul a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, különösen a közös felügyeleti kultúra elősegítése, a vonatkozó irányelvek következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosítása, a szabályozási arbitrázs megakadályozása, a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, a pénzügyi piaci szereplők hatékony és következetes felügyeletének biztosítása, a felügyeleti kollégiumok koherens működésének biztosítása és többek között vészhelyzetekben való fellépés révén; - ösztönzi és megkönnyíti a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és hatáskörök átruházását; - szorosan együttműködik az ERKT-val, különösen azáltal, hogy ellátja a feladatai teljesítéséhez szükséges információkkal és biztosítja az ERKT figyelmeztetéseinek és ajánlásainak megfelelő betartását; - a felügyeleti eredmények következetességének fokozása érdekében megszervezi és lefolytatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló összehasonlító elemzések elkészítését, többek között iránymutatásokat és ajánlásokat fogalmaz meg, valamint meghatározza a legjobb gyakorlatokat; - a hatáskörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket - a Hatóság feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében gazdasági elemzést készít a piacokról; 8

9 - elősegíti a befektetők védelmét; - hozzájárul a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, a rendszerszintű kockázat nyomon követéséhez, értékeléséhez és méréséhez, a rendezési és szanálási tervek kidolgozásához és koordinálásához, magas szintű védelmet nyújt az Unió egész területén a befektetők számára, továbbá hozzájárul a fizetésképtelen pénzügyi piaci szereplők szanálására irányuló mechanizmusok és a megfelelő finanszírozási eszközök iránti igény felmérésének kidolgozásához; - elvégez minden egyéb, az ebben a rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott feladatot; - honlapján közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a tevékenységi területére vonatkozó információkat különösen a hatáskörébe tartozó területeken, a nyilvántartott pénzügyi intézmények vonatkozásában, hogy könnyen hozzáférhető tájékoztatást biztosítson a nyilvánosságnak; - szükség szerint átvesz minden meglévő vagy folyamatban lévő feladatot az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságától (EBFB). A Hatóság feladatai ellátása érdekében meghatározott hatáskörökkel rendelkezik, ezek a rendelet értelmében a következők lehetnek - szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása, - végrehajtás-technikai standardtervezetetek kidolgozása, - iránymutatások és ajánlások kibocsátása, - a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett egyedi határozathozatal, - a közvetlenül alkalmazandó uniós jogot érintő ügyekben a pénzügyi intézményeknek címzett egyedi határozathozatal, - az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló vélemények kibocsátása, - a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó szükséges információk összegyűjtése, - közös módszertan kidolgozása a termékjellemzők és a forgalmazási folyamatok által a pénzügyi piaci szereplők pénzügyi helyzetére és a fogyasztók védelmére gyakorolt hatások értékelésére, - központilag hozzáférhető adatbázis készítése a nyilvántartott pénzügyi piaci szereplőkről a hatáskörébe tartozó területen. A rendelet meghatározza a szabályozástechnikai standardok valamint a végrehajtástechnikai standardok kiadására és a velük kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályokat, továbbá az irányelvek és ajánlások kiadásával és tartalmával kapcsolatos elvárásokat. A rendelet rögzíti a Hatóság feladatait az uniós jog megsértése esetén, valamint meghatározza a vészhelyzetekben való fellépés tartalmát és módszereit. A rendelet a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti nézeteltérések rendezése esetére is tartalamaz szabályokat és a Hatóság felügyeleti kollégiumok működésében való részvételéről is rendelekzik A rendelet rögzíti a Hatóság rendszerkockázatok azonosítására és mérésére vonatkozó fealadatiai, és az ahhoz kapcsolódó kritérium rendszert, valamint a rendezési és szanálási tervek, vészhelyzet esetén követendő eljárások és megelőző intézkedések kidolgozásához és koordinálásához fűződő eljárásokat. A rendelet értelmében a Hatóság feladatai közé tartozik nemzeti befektetőkártalanítási rendszerek európai rendszerének megerősítése is. A rendelet általános rendelekzései rögzítik a Hatóság létrehozásához szükséges feltételeket valamint az átmeneti rendelekezések körében a jelenleg fennálló európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságával való kapcsolatát és a jogutódláshoz kapcsolódó feladatokat. 9

10 A Hatóság január 1-jén jön létre. A rendelet december 16-án lép hatályba. 5. Jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról Megjelent: L 331 (XII. 15.) Jogforrás tartalma: Az irányelv a európai felügyeleti hatóság létrehozásáról szóló rendeletekkel összhangban a következő irányelvek rendelekzéseit módosítja: - Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről - Az európai parlament és a tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról - Az Európai Parlament és a Tanács 2003/6/EK irányelve (2003. január 28.) a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) - Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről - Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról. - Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről - Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról - Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve ( október 26. ) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről, - Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve ( június 14. ) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) - Az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve ( június 14. ) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg) 10

11 - Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve ( július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról Az irányelv a pénzügyi felügyeletek európai rendszerének (PFER) eredményes működése érdekében módosítja azon irányelveket, amelyek érintik a három Európai Felügyeleti Hatóság (EFH) tevékenységi területét. Az irányelvvel bevezetett változtatások az EFH egyes hatáskörei hatályának meghatározására, bizonyos hatásköröknek a vonatkozó uniós jogi aktusokban megállapított hatáskörökbe való integrálására, és olyan módosításokra vonatkoznak, amelyek biztosítják az EFH zökkenőmentes és eredményes működését a PFER-rel összefüggésben. Az irányelv rendelekzései egy egységes szabálykönyvet is létrehoznak, amelynek révén biztosítható a következetes harmonizáció és a szabályok egységes alkalmazása. A tagállamoknak hatályba kell léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az irányelv január 4-én lép hatályba. 6. Jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve (2010. november 24.) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról (1) Megjelent: L 329 (XII. 14.) Jogforrás tartalma: Az irányelv célja a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvek rendelkezéseinek kiegészítése a hitelintézetek és befektetési vállalkozások arra irányuló kötelezettségével, hogy a kockázati profilra szakmai tevékenységük révén lényeges hatással bíró munkavállalók tekintetében a hatékony kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat hozzanak létre és tartsanak fenn. Úgyszintén az irányelv célja, hogy módosítsa a 2006/48/EK irányelv alapján újraértékpapírosításokba befektető hitelintézetek gyakorlatát az értékpapírosítások és az azok végső alapjául szolgáló nem értékpapírosítási kitettségek értékelési gyakorlata tekintetében. Az irányelv azon értékpapírosítási pozíciókra, melyek értékpapírosítási pozíciók újraértékpapírosításával keletkeztek, magasabb tőkekövetelményt határoz meg az egyszerű értékpapírosítási pozíciókhoz képest. Az összetett, újraértékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba történő befektetésekre a tervezet előírja, hogy a hitelintézetek a mögöttes kitettségek kockázatértékelését végezzék el minden esetben, ennek hiányában pedig 1250%-os büntető súlyozás alkalmazandó. Az irányelv a kereskedési könyvi értékpapírosítási pozíciók piaci kockázati tőkekövetelmény számítását is módosítja, amely ezután a banki könyvi értékpapírosítási 11

12 pozíciókhoz hasonlóan kerül meghatározásra, mivel az ezen pozíciók normál hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként történő eddigi kezelése e pozíciók valós piaci kockázatát nem tükrözte. Az értékpapírosítási pozíciókra vonatkozó közzétételi követelmények pedig kiegészülnek a kereskedési könyvbe sorolt értékpapírosítási pozíciók közzétételével Az irányelv szerint a hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásoknak olyan tevékenységükkel és a szervezet méretével, összetettségével arányos javadalmazási politikával kell rendelkezni, mely összhangban van és elősegíti a prudens és hatékony kockázatkezelést. A javaslat a javadalmazási politikák felülvizsgálatát beemeli a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) kereteibe, és a nem megfelelő javadalmazási politikával rendelkező intézményekkel szemben különböző felügyeleti intézkedésekre ad jogosítványt. A felügyeleti hatóságok előírhatják a javadalmazási politika módosítását, az intézmény által vállalt kockázatok csökkentését, és pótlólagos tőkekövetelmény előírására is felhatalmazást ad a tervezet. Az irányelv hatóköre azon alkalmazottak javadalmazására terjed ki, akik tevékenysége az intézmény által vállalt kockázatokra lényeges hatást gyakorolhat. A tagállamoknak hatályba kell léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az irányelv december 31-én lép hatályba. 7. Jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács 2010/73/EU irányelve (2010. november 24.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról (1) Megjelent: L 327 (XII. 11.) Jogforrás tartalma: Az irányelv célja a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által előírt kötelezettségek legszükségesebb minimum szintre csökkentése, tekintettel arra, hogy ezek a kötelezettségek túlzott terhet jelenthetnek a társaságoknak. Az irányelv módosítja a 2003/71/EK irányelvben meghatározott, hatály alól kivont intézmények körét és pontosítja az egyes fogalmakat. Az irányelv a tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség kapcsán módosítja a közzétételi kötelezettséggel nem járó kibocsátok körét, megemelve a összeghatárt euróra. A jelenlegi vagy korábbi munkavállalóknak vagy vezető tisztségviselőknek felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírokra vonatkozó mentességek körét is módosítja, kiterjeszti rájuk a tájékoztató kibocsátási kötelezettség alóli mentességet, és ezt vezeti be a nyilvános ajánlatokra és az Unión kívül bejegyzett olyan vállalatok szabályozott piacra történő bevezetésére is, amelyek értékpapírjait már bevezették valamely szabályozott piacra vagy valamely harmadik ország piacára. Az irányelv módosítja a tájékoztató tartalmára vonatkozó elvárásokat is. Meghatározza a tájékoztató összefoglalójával szembeni elvárásokat, formai, tartalmi követelményeket, az alaptájékoztatóban, valamint az ahhoz fűzött kiegészítő jegyzékben 12

13 megjelenítendő minimum információkat. Arányos közzétételi szabályokat vezet be a hatékonyság növelése érdekében. A tájékoztatók jóváhagyárása és közzétételére vonatkozó szabályokat rugalmasabbá teszi, a tájékoztatók kiegészítő jegyzékeire vonatkozó rendelekzéseket pontosítja az irányelv, és egyidejűleg az elektronikus formában történő közzétételt ír elő. Az irányelv a nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében határokon átnyúló kibocsátások és szabályozott piacra történő bevezetések szabályait is módosítja. A tagállamoknak hatályba kell léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek július 1- jéig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. Az irányelv december 31-én lép hatályba. Sajtóbejelentések 1. IP/10/1732 Brussels, 16 December 2010 Single Euro Payments Area (SEPA): Commission sets deadline for pan-european payment system A Belgian citizen working in The Netherlands receives his salary on his Belgian bank account as quickly as his Dutch colleagues. A German family pays all its gas and electricity bills for their holiday home in Greece by simple direct debit from their German account. A Romanian student on exchange in Italy does all her payments in euros effortlessly from her Romanian account in euros. Similarly, companies will also benefit from SEPA. A German export/import company trading with Latvia, Cyprus and Norway will optimise cash flow by easily collecting funds in euro from debtors in these countries using a single account in Germany. These are just some examples of what could soon be made easier and cheaper. Indeed, the European Commission has today proposed to set EU-wide end-dates for the migration of the old national credit transfers and direct debits to the recently created Single Euro Payments Area (SEPA) instruments. It will mean that national credit transfers and direct debits are phased out and the recently created pan- European systems take their place, respectively 12 and 24 months after the entry into force of the Regulation. This will reduce the costs of payments, increase competition and make cross-border payments as easy as domestic ones. The Commission's proposal now passes to the European Parliament and the Member States for consideration. Internal Market and Services Commissioner Michel Barnier said: "We have a Single Market, many countries share a single currency and soon we will move to a single pan- European payment system in Europe. It means that making payments cross-border will 13

14 become as easy as making them at home. Consumers will only need one bank account and their payments will be faster, cheaper and safer. Businesses will benefit from one set of standards and much simpler processes. The proposal adopted today fixes end-dates to make this pan-european system a reality, hopefully as early as 2012." The Single Euro Payments Area (SEPA) is the area where more than 500 million citizens, over 20 million businesses and European public authorities can make and receive payments in euro under the same basic conditions, rights and obligations, regardless of their location. The objective of SEPA is to increase efficiency and competition so that high-quality and competitively priced electronic payment products exist throughout the whole of the EU. This would mean that Europeans can rely on one bank account to make euro payments across 32 countries 1 while enjoying highly competitive services provided by banks. Thanks to SEPA, as from 2012 money transfers will reach the beneficiary at least by the end of the next business day or faster and no deductions will be made to the amounts transferred. As a result, the process of paying bills will be even more convenient. SEPA benefits not only customers. Businesses will enjoy common standards; faster settlement and simplified processing for payments that will improve cash flow, reduce costs and facilitate the access to new markets. Self-regulatory efforts have proven not to be sufficient to drive forward concerted migration to SEPA. According to available European Central Bank (ECB) data, as of October, only 9.6 % of all credit transfers in the euro area were executed using a pan- European payment instrument. If this trend continues, the full benefits or implementation of the SEPA would only be felt after more than 25 years. Only rapid migration to pan- European, i.e. SEPA credit transfers and direct debits, will generate the full benefits of an integrated payments market. The proposed Regulation will ensure a quick and smooth migration to pan-european credit transfers and direct debits by phasing out the existing national payment instruments. In order to ensure interoperability, the use of certain common standards and technical requirements such as the use of international bank account numbers (IBAN), bank identifier codes (BIC) and a financial services messaging standard (ISO XML) will be mandatory for all bank account payments in euro in the EU. The proposed regulation also takes into account user concerns such as the possibility to limit a direct debit collection to a certain amount and/or frequency of payments. Banks and companies which send out a large number of bills (for example electricity or telecommunications providers) are encouraged to adopt measures to make SEPA migration as easy as possible for bank account holders. The proposed Regulation will also increase transparency and competition between payment services providers and between payment services themselves, notably through the ban on hidden fees between banks for direct debit transactions, which are currently charged in six Member States (Spain, France, Sweden, Belgium, Portugal and Italy). Background information While acknowledging progress, the first report on the implementation of the SEPA Roadmap , published today and the latest report on SEPA migration by public administrations show that important actions are still not sufficiently addressed or are running behind schedule. Awareness-raising activities and active marketing of SEPA instruments throughout the payments industry is an area requiring more effort. Similarly, migration by public administrations remains disappointingly low in the majority of Member States and does not reflect the important catalyst role that public administrations, as highvolume payment users, could play in encouraging SEPA migration. 14

15 Both of the above reports therefore confirm the need for regulatory action to provide certainty on an end date for SEPA migration. See also MEMO/10/688 More information 1 : These are the 27 EU Member States plus Iceland, Liechtenstein, Norway, Switzerland and Monaco. 2. Midday Express of News from the Communication Directorate General's midday briefing Commission launches consultation on review of EU investment funds rules EXME 10 / The European Commission has launched a consultation today on the review of the EU rules for setting up and operating investment funds. These funds are known as Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities (UCITS) and accounted for over 5 trillion in Following the financial crisis and the Madoff investment fraud, the consultation seeks comments on possible measures to further harmonise protection for UCITS investors. A central part of the consultation is reserved for the role of depositaries - financial institutions entrusted with the safe keeping of UCITS assets. The Commission is asking questions on how the duties of depositaries can be further clarified, including their eligibility and liability and how they can be effectively supervised in the EU. Furthermore, to curtail excessive risk-taking and to ensure that remuneration policies are consistently applied across the financial sector, it seeks comments on possible new rules on remuneration policies for UCITS managers. The replies received will feed into the Commission's work on a legislative proposal that is due to be tabled by the spring of Interested parties are invited to send their comments to the Commission by 31 January The consultation paper is available at: 3. IP/10/1717 Brussels, 14 December 2010 Commission appoints Mr Giovanni Kessler as Director-General of OLAF 15

16 The Commission has today appointed Mr Giovanni Kessler as Director-General of the European Anti-Fraud Office (OLAF). As Director-General of OLAF, Mr Kessler will be head of a Directorate-General comprising four Directorates and some 500 staff, and will manage a budget of around 50 million. He will be responsible for the three tasks of OLAF. The first of these is to conduct administrative investigations, and Mr Kessler will be responsible, in full independence, for the investigative activity of the Office. This is monitored by the OLAF Supervisory Committee. Secondly, he will manage OLAF s role in assisting Member States by organising close and regular cooperation between their competent authorities, in order to coordinate activities aimed at protecting the EU budget against fraud. Thirdly, Mr Kessler will be responsible for contributing to the design of the Commission s anti-fraud strategy. The non-investigative tasks of OLAF are supervised by the Commission, especially by the Commissioner responsible for antifraud. According to OLAF Regulation 1073/1999, the Commission shall (...), after a favourable opinion has been given by the Supervisory Committee, draw up a list of suitably qualified candidates. After consultations with the European Parliament and the Council, the Commission shall appoint the Director General (article 12). This decision to appoint Mr Kessler was taken following a selection procedure in which the OLAF Supervisory Committee 1 gave a favourable opinion on a list of suitably qualified candidates. Mr. Kessler was one of the three candidates who received the unanimous support of the Supervisory Committee. The Commission then consulted the European Parliament and the Council, who also both supported Mr. Kessler's nomination. Mr Kessler, aged 54, has been Italian High Commissioner to combat counterfeiting and is currently President of the legislative Assembly of the Autonomous Province of Trento and President of the Conference of European Regional Legislative Assemblies (CALRE). 1 : The OLAF Supervisory Committee reinforces the Office's independence by regularly monitoring the implementation of its investigative function. It is composed of five independent persons, qualified in their respective countries for senior posts relating to OLAF's areas of activity, who are appointed through common accord of the European Parliament, the Council and the Commission. 4. IP/10/1703 Brussels, 14 December 2010 Stricter financial regulation can help contain future asset bubbles and reduce macroeconomic imbalances As part of the effort to broaden macroeconomic surveillance, this Quarterly Report on the Euro Area investigates the extent to which financial supervisory and regulatory 16

17 reform can help avoid future harmful credit and asset price booms, for instance in housing markets. Stricter financial supervision can help directly reduce risks to financial stability by keeping banks' leverage in check and by establishing more stringent lending standards. Further topics in this issue highlight the effect the crisis has had on crossborder banking integration in the euro area. Furthermore, the sovereign debt crisis of 2010 is shown to complicate the ongoing process of balance sheet repair. Finally, the freezing of interbank markets in 2008 has caused non-financial corporations to switch to greater bond issuance, thereby diversifying away from their traditional bank-based funding. In keeping with the prominent role occupied by financial marked issues in recent months, this edition of the Quarterly Report on the Euro Area features analysis of a number of closely related topics in this area. The Focus Section starts with the observation that excessive credit and asset price booms in some parts of the euro area created an important source of vulnerability in the run-up to the crisis. A single monetary policy for the euro area is by itself unable to effectively address the adverse effects of excessive credit growth, which in the past has shown strong regional divergences. The financial crisis has further exposed the limits of the current regulatory and supervisory structure in dealing with the build-up of balance sheet vulnerabilities in the banking sector. In this respect, the newly created European Systemic Risk Board (ESRB) will play a pivotal role for the identification of risks and will thereby support a stronger focus on macroprudential surveillance. Furthermore, changes to banks loss provisioning standards, combined loan-to-value and loan to-income rules, as well as more demanding capital adequacy rules stand out as promising regulatory instruments to prevent excessive credit build-up in the future. Within the euro area, the supervisory toolbox should be considered as part of a wider macrofinancial surveillance framework. Turning to the set of special topics in this edition, the report examines the impact of the financial crisis on the euro-area banking sector, in particular on cross-border integration of financial institutions through bank mergers and acquisitions (M&A). The results show that the process of market integration is still ongoing, although at a slower pace as a consequence of the crisis and the ensuing restructuring of the banking sector. The process of market integration is however not uniform across countries, as smaller economies are integrating internationally more quickly than larger ones, for whom M&A activity is predominantly domestic. But irrespective of country size, the crisis has led to a clear slowdown of M&A activity and a refocusing on domestic activities for almost all euro-area countries. This edition further investigates the effects of the sovereign debt crisis on the recovery process in the euro-area financial sector. The deterioration of investors' perception of sovereign risk has contributed to a negative feedback loop between public finances and financial market developments. Challenging fiscal positions have raised funding costs for banks in some Member States in the Southern and Western periphery, while rising banking sector guarantees and implicit liabilities to the public sector have increased the perception of sovereign credit risk. This negative spiral can complicate the process of banks' balance sheet repair. The emergence of some sovereign bonds as risky assets has segmented the investor basis and led to higher funding costs for some sovereigns, despite falling benchmark interest rates. This illustrates that the pace of recovery in the financial system is highly dependent on the strength of recovery in the real economy. Finally, this issue shows that the euro-area corporate sector's traditional reliance on bank lending (rather than capital markets) may be changing. The surge in bond issuance by nonfinancial corporations in 2009 and the persistently high share of bonds in corporations' 17