Frissítve: július :00 Netjogtár Hatály: 2019.VII Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló

Átírás

1 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 1. oldal 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a légi közlekedésről szóló évi XCVII. törvény végrehajtásáról légiközlekedésről szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 73. -ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. 1 Ha a légiközlekedésről szóló törvény eltérően rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó okban az ügyintézési határidő 25 nap (1) katonai légügyi aiban hozott döntés módosítható vagy visszavonható a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül. (2) katonai légügyi aiban a kérelem a katonai légügyi nál terjeszthető elő. (3) katonai légügyi aiban az ügyfél nyújthatja be másolatban az iratokat. (4) katonai légügyi aiban hiánypótlási felhívásnak két alkalommal is helye van. (5) katonai légügyi aiban a hiányzó bizonyíték pótolható az ügyfél nyilatkozatával (z Lt. 6. -ához) (1)5 Magyarország területére, a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak minősülő, leszállás céljából belépő légi járműnek az első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania, ahol útlevélvizsgálat végrehajtása biztosított, illetve a vámvizsgálat végrehajtása is biztosított, amennyiben a légi jármű vámszempontból harmadik országból érkezik. (2)6 Magyarország területéről induló, a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak minősülő légi járműnek a felszállást olyan repülőtéren kell végrehajtania, ahol útlevélvizsgálat végrehajtása biztosított, illetve a vámvizsgálat végrehajtása is biztosított, amennyiben a légi jármű vámszempontból harmadik országba indul. 1 Megállapította: 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. (1). Hatályos: I. 1-től. hatálybalépését követően indult és a megismételt okban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. (2). Hatályos: I. 1-től. hatálybalépését követően indult és a megismételt okban kell alkalmazni. 3 Hatályon kívül helyezte: 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 11.. Hatálytalan: I. 24-től. 4 Megállapította: 350/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: I. 14-től. 5 Módosította: 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. a), 246/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. a). 6 Módosította: 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. a), 246/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. a).

2 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 2. oldal (3)1 Magyarország területére a 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti belső légijáratnak minősülő olyan légi jármű, amelynek fedélzetén vámszempontból harmadik országból érkező utasnak vámvizsgálaton át esett poggyásza van, első leszállását olyan repülőtéren kell végrehajtania, amelyen a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló külön jogszabályban foglaltak alkalmazása biztosított. (z Lt aihoz) 5. (1)2 lajstromba való bejegyzést - kivéve a (2) bekezdés i) pontját - annak kell kérnie, aki a bejegyzéssel jogosulttá válik. (2) lajstromba a következőket kell bejegyezni: a) a légi jármű lajstromjele; b) a lajstromba vétel időpontja; c) a légi jármű azonosításához szükséges adatok; d)3 a légi jármű tulajdonosának neve, nyilvántartási száma (cégnyilvántartásba bejegyzett cég esetében cégjegyzékszáma), címe (székhelye vagy telephelye) és természetes személy esetén állampolgársága; e)4 a légijármű üzemben tartójának neve, nyilvántartási száma (cégnyilvántartásba bejegyzett cég esetében cégjegyzékszáma), címe (székhelye vagy telephelye) és üzemeltetési bázisa; f) a légi jármű használatának célja; g) a légi jármű telephelye; h)5 a légi járművet terhelő jelzálog és egyéb (pl. bérleti stb.) jog; i)6 a jármű tulajdonos természetes személy által kezdeményezett adósságrendezési ; j)7 az a)-i) pontokban említett adatok megváltozása. 6. (1)8 z állandóan Magyarország területén kívül üzemben tartott légijármű lajstromba való felvétele megtagadható, ha a magyar szakmai felügyelete biztosítható. (2) Kísérleti és próbarepülés tartamára a légi járművet ideiglenesen kell a lajstromba felvenni. 7. lajstromból való törlés légi jármű tulajdonosa a lajstromozási bizonyítványt köteles a nak visszaadni. (z Lt ához) 8. 9 z engedélyben meg kell határozni az üzemben tartó adatait, telephelyét, a repülőtér, illetőleg a földi léginavigációs berendezés azonosításához szükséges adatokat, az üzemben tartás célját, szervezeti, személyi, dologi és egyéb feltételeit, továbbá az engedély időbeli hatályát. 1 Módosította: 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. a), 246/2016. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. a). 2 Módosította: 218/2015. (VIII. 6.) Korm. rendelet 1. (3). 3 Módosította: 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 4. (2) a). 4 Megállapította: 408/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. (1). Módosította: 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 4. (2) a). 5 Végre hajtható módosítására lásd: 408/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. (2). 6 Megállapította: 218/2015. (VIII. 6.) Korm. rendelet 1. (1). Hatályos: IX. 1-től. 7 Beiktatta: 218/2015. (VIII. 6.) Korm. rendelet 1. (2). Hatályos: IX. 1-től. 8 Megállapította: 408/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 3.. Módosította: 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. b). 9 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 69..

3 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 3. oldal 9. (1)1 (2)2 (z Lt ához) (z Lt ához) jóváhagyott légi személyszállítási és a jóváhagyott légi árufuvarozási szabályzatot, a menetrendet, a tarifákat és ezek változásait - az utasok, illetőleg a fuvaroztatók tájékoztatása céljából - a légi személyszállítási és árufuvarozási tevékenység folytatására jogosult közzéteszi. 11. légi személyszállítás és a légi árufuvarozás folytatására jogosult köteles a) a légi személyszállítást, illetőleg légi árufuvarozási tevékenységet az engedélyben foglaltak betartásával végezni; b) a légiközlekedésre, a környezet védelmére, valamint a járványügyi megelőző tevékenységre szabályokat megtartani; c) a légi járművön szállított személyek és az áru irányítására, biztonságos szállítására irányuló intézkedéseket megtenni; d) a légiközlekedés védelmében jogszabályban meghatározott módon részt venni; e) a tevékenységével kapcsolatos műszaki és gazdasági adatokat a nak i feladatai teljesítésére rendelkezésre bocsátani z alkalomszerű légi fuvarozásra külön feltételek határozhatók meg. (z Lt ához) 13. (1)5 polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó polgári légijármű, részei, berendezései és alkatrészei, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz csak olyan üzemben gyártható, javítható vagy tartható karban, amely a gyártmány fajtája szerint a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel. 1 Hatályon kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 70.. Hatálytalan: X. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 4. (3). Hatálytalan: III. 15-től. 3 Megállapította: 408/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: 242/2005. (X. 28.) Korm. rendelet 3.. Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt ban kell alkalmazni. 5 Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 68. (1). Hatályos: X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt okban kell alkalmazni.

4 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 4. oldal (2) Ha a Magyarországon gyártott vagy javított légi jármű kerül a lajstromba vagy légi jármű nyilvántartásba, illetőleg, ha a külföldi légi jármű magyarországi vállalkozó által végzett karbantartását lajstromozó államának a felügyeli, továbbá, ha az ilyen légi jármű Magyarországon kerül felhasználásra, akkor a gyártásához vagy a javításához, illetőleg karbantartásához szükséges a engedélye. gyártás, javítás, illetőleg karbantartás i felügyelete - ha ezt szerződés indokolja - kérhető a tól. ekkor úgy jár el, mint a lajstromba, illetőleg légi jármű nyilvántartásba felvett, illetve felvenni szándékozott légi járművek esetében. 14. (1) polgári légi jármű, annak része, berendezése és alkatrésze, valamint a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz előállítója a légiközlekedés, a személyek és javak biztonsága érdekében köteles gyártmányainak üzemeltetési tapasztalatait figyelemmel kísérni, és az ezek alapján a légiközlekedés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, a ot, valamint a gyártmányok felhasználóit az intézkedésekről tájékoztatni. (2) polgári légi jármű, annak része, berendezése és alkatrésze, továbbá a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását végző vállalkozó köteles a légi jármű, illetőleg légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártója által előírt, és a magyar által jóváhagyott okat és technológiákat betartani. légi jármű vagy légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartását csak akkor nyilváníthatja elvégzettnek, ha azon - az üzemben tartó megrendelése alapján - a gyártó és a által előírt, illetőleg a által jóváhagyott valamennyi karbantartási munkát és változtatást elvégezte. (z Lt ához) 15. (1) engedélye a következő személyek képzéséhez szükséges: a) a lajstromozásra kötelezett légi járművek vezetői és a polgári légi jármű légi üzemeltetéséhez szükséges hajózó (a repülés közben a légi jármű fedélzetén feladatot végző) személyzet; b) a polgári légi járműveket a földön kiszolgáló - jogszabályban meghatározott - szakszemélyzet; c) a polgári légi járművek javítási és karbantartási munkáinak végrehajtására, valamint - ezt követően - a polgári légi járművek üzemképességének tanúsítására jogosult műszaki szakszemélyzet; d)1 a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot (FIS) ellátó szakszemélyzet. (2)2 működési engedély tartalmazza a képzéshez alkalmazható légijármű-fajtákat és -típusokat, valamint az egyéb feltételeket. (3)3 1 Beiktatta: 82/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló zetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 2 Megállapította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 68. (2). Hatályos: X. 1-től. Ezt követően indult vagy megismételt okban kell alkalmazni. 3 Hatályon kívül helyezte: 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 25.. Hatálytalan: I. 1-től.

5 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 5. oldal (z Lt ához) légi jármű bérbeadására jogosult a légi jármű üzemben tartójának minősül, kivéve, ha a bérbevevő és a bérbeadó írásban másként állapodtak meg, és a bérbevevő rendelkezik az adott kategóriájú és típusú légi jármű üzemben tartásához szükséges feltételekkel. (z Lt aihoz)2 16/. 3 zetközi légiközlekedéshez kapcsolódó tevékenységek esetében a) vízszintes vonatkoztatási rendszerként a Világszintű Geodéziai Rendszer 1984 (World Geodetic System WGS84) rendszer, b) magassági vonatkoztatási rendszerként a Közepes Tengerszint (Mean Sea Level - MSL) alapfelület, c) gravitációs modellként a Földi Gravitációs Modell (Earth Gravitation Model EGM-96) rendszer, d) időbeli vonatkoztatási rendszerként a Gergely-naptár és az egyeztetett világidő (Coordinated Universal Time - UTC) alkalmazandó. (z Lt aihoz) zetközi repülőtéren zetközi személyforgalom számára megnyitott útvonalon tranzitterület létesíthető a Nemzeti dó- és Vámhivatal Főigazgatóság engedélye alapján, továbbá az egyéb, jogszabályban előírt szolgálatokon kívül határrendészeti, vámi, légiközlekedés-védelmi, továbbá közegészségügyi szolgálatot kell fenntartani. 18. törvény hatálybalépésekor meglévő repülőtér körzetében a létesítésekor hatályos jogszabály szerint kialakított biztonsági és zajvédelmi övezetet addig kell fenntartani, amíg a repülőtér működési feltételei meg változnak. feltételek változása törvény alapján hozott rendelkezések és egyéb, jogszabályok szerint kell eljárni. (z Lt ához) 19. (1) Ha a az üzemben tartás során a polgári légi jármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusával kapcsolatban olyan adat birtokába jut, amely arra utal, hogy az adott típusú légi jármű, illetőleg a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz további üzemben tartása biztonságos, a a típusalkalmassági bizonyítványt bevonhatja vagy a feltételek helyreállításáig felfüggesztheti. (2) nnak a légi járműnek, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköznek az üzemben tartását, amelynek típusalkalmassági bizonyítványát bevonták vagy felfüggesztették, az üzemben tartónak haladéktalanul meg kell szüntetnie. 1 Megállapította: 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 4. (1). Hatályos: III. 15-től. 2 Beiktatta: 28/2019. (III. 1.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: III. 31-től. 3 Beiktatta: 28/2019. (III. 1.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: III. 31-től. 4 Megállapította: 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 77.. Hatályos: I. 1-től.

6 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 6. oldal (z Lt ához) 20. (1)1 légialkalmassági bizonyítványnak tartalmaznia kell a légi jármű tulajdonosának és üzemben tartójának nevét, a légi jármű azonosítására szolgáló adatokat (típus, lajstromjel, gyártási szám), az alkalmazás célját és a bizonyítvány időbeli hatályát. (2) légi járműnek a két i vizsgálata közötti folyamatos légialkalmasságának fenntartásáról az üzemben tartó gondoskodik. (3) z üzemképesség tanúsítására jogosultak kijelölésének módját és a jogosultak nevét az üzemben tartó jelöli meg, vagy a karbantartó működési szabályzatában kell megjelölni. (4)2 Ha a légi jármű az üzemben tartás során felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a légialkalmassági bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető. (5)3 Magyarországon jogosultsággal rendelkező javító, illetőleg karbantartó vállalkozó által javított vagy karbantartott magyar légi jármű légialkalmasságát a csak a légi jármű üzemben tartójának kérésére és a lajstromozó állama szerint illetékes egyetértő nyilatkozatára vizsgálja, illetőleg igazolja légialkalmasságát. (z Lt. 50/B. és 51. -ához) (1) z akadálykorlátozási felületek kijelölésére és az akadályok jelölésére rendelkezések a nyilvános repülőterek esetén és azon polgári célú nyilvános repülőterek lkalmazandóak, amelyeken műszeres repülési vagy különleges látvarepülési okat tettek közzé (a továbbiakban a 21-21/H. vonatkozásában együtt: repülőtér). (2) repülőtér üzembentartója az akadálykorlátozási felület elemeit és méreteit a futópálya megközelítési típusa alapján határozza meg a (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. Ha a futópálya mindkét irányában végrehajtanak fel- és leszállási műveleteket, akkor a repülőtér üzembentartója az adott futópálya küszöbhöz tartozó akadálykorlátozási felületek közül a szigorúbb követelményeknek megfelelő felületet jelöli ki. (3) Nem-műszeres, -precíziós és I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők: a) kúpos felület, b) belső vízszintes felület, c) megközelítési felület és d) átmeneti felületek. (4) II. és III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya esetében az akadálykorlátozási felületek a következők: a) kúpos felület, b) belső vízszintes felület, c) megközelítési felület és belső megközelítési felület, d) átmeneti felületek, e) belső átmeneti felületek és f) megszakított megközelítési felület. 1 Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet Módosította: 304/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. c). 4 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: VII. 25-től. 5 Megállapította: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: VII. 25-től.

7 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 7. oldal (5) mennyiben a futópályát felszállásra is használják, a felszállási emelkedési felületet is ki kell jelölni akadálykorlátozási felületként. (6) Ha futópályához kapcsolódóan látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszer kerül telepítésre, akkor a repülőtér üzembentartója a futópálya küszöb előtt akadályvédelmi felületet jelöl ki. (7) (3) és (4) bekezdésben meghatározott felületek, valamint a (6) bekezdésben meghatározott akadályvédelmi felület méreteinek és egyéb paramétereinek a leírását és az azt ábrázoló ábrákat a honlapján teszi közzé. 21/. 1 (1) z Lt. 51. (3) bekezdés a) pontja szerinti további területet a 2. melléklet tartalmazza. (2) polgári részadatbázisok létrehozásával, kezelésével, az adatok tárolásával, a változások vezetésével, valamint az adatok szolgáltatásával kapcsolatos feladatok ellátására a Kormány a HM ZRÍNYI Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: adatbázis-kezelő) jelöli ki. (3) z adatbázis-kezelőnek az alábbi dokumentumokat és munkarészeket kell előállítania valamennyi részadatbázis esetén: a) műszaki leírás, b) digitális fénykép a mesterséges objektumról. (4) kadály részadatbázis (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok és munkarészek mellett az adatbázis-kezelőnek a által meghatározott és honlapján közzétett terep és az akadály adattermék specifikációt is elő kell állítania. (5) z Lt. 51. (3) bekezdés c)-d) és g) pontjában meghatározott polgári részadatbázisokban szereplő adatok előállítását, az Lt. 51. (4) bekezdése alapján felhasználásra kerülő adatok feldolgozását, valamint az adatok karbantartását az adatbázis-kezelő végzi. (6) repülőterekre adatok előállításáról, valamint az adatokban történő változások módosított adatok előállításáról és az adatbázis-kezelő részére ellenszolgáltatás nélkül történő átadásáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik. (7) z adatbázis-kezelő a (6) bekezdés szerint megkapott adatokat ellenőrzés után építi be az adatbázisba. z ellenőrzés a szolgáltatott adatok legalább 30%-ára kiterjed. z így feltárt hibák javításáról a repülőtér üzembentartója gondoskodik. 21/B. 2 (1) rendelkezésre álló terep és akadály adatkészletek jegyzékét a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak (a továbbiakban: IS) terep adattermék, valamint akadály adattermék specifikáció formájában elektronikusan teszi közzé. (2) Valamennyi terep adattermék specifikációnak tartalmaznia kell egy áttekintő részt, a részletes leírás érvényességi tartományát, az adattermék azonosítását, az adatok összetételét és szerkezetét, a vonatkoztatási rendszert, az adat minőségét, az adat rögzítését, az adatok karbantartását, az adat ábrázolását, az adattermék továbbítását, kiegészítő információkat és a metaadatokat. 1 Megállapította: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től. korábbi alcím címét hatályon kívül helyezte: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 10.. Hatálytalan: VII. 25-től. 2 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től.

8 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 8. oldal (3) terep adattermék vagy akadály adattermék specifikáció áttekintő részének tartalmaznia kell a termék informális leírását, valamint általános információkat az adattermékről. homogén adatok adatkészlete számára az IS meghatározza a részletes leírás érvényességi tartományát. terep, valamint az akadály adattermékre azonosító információknak tartalmazniuk kell a termék elnevezését, a tartalom egy tömör, leíró összegzését, a rendeltetését, a honlapján közzétett követelmények szerinti térbeli felbontóképességét, ha az rendelkezésre áll, az adattermék által lefedett földrajzi területet és kiegészítő adatokat. (4) terep és akadály adatkészletek információtartalmát alkalmazási séma és egy tereptárgy jellegzetesség jegyzék (a továbbiakban: jellegzetességjegyzék) formájában kell meghatározni. z alkalmazási sémának biztosítania kell az adatszerkezet formai leírását és az adatkészlet tartalmát. jellegzetességjegyzéknek biztosítania kell valamennyi jellegzetességtípus szemantikáját az attribútumaival együtt, az attribútum-értéktartományokat, a jellegzetességtípusok és műveletek közötti kapcsolat típusait, az átöröklési viszonyokat és a ségeket. felszínborítást egy jellegzetesség egy altípusának kell tekinteni, és azt azonos attribútumokkal rendelkező jellegzetességek egy gyűjteményéből kell származtatni. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikáció egyértelműen meg kell, hogy határozza az általa tartalmazott felszínborítást vagy ábrázolást, és biztosítania kell a részletes leírást. (5) terep és az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adattermékben alkalmazott vonatkoztatási rendszert azonosító információkat, valamint a térbeli és az időbeli referenciarendszert. Mind a terep, mind az akadály adattermék specifikációnak tartalmaznia kell az adatminőségi követelményeket, valamint egy nyilatkozatot a minőségi követelményeknek való megfelelés szintjéről és az adatminőségi intézkedésekről. nyilatkozatnak tartalmaznia kell az összes adatminőségi elemet és alelemet vagy azt, hogy az adott adatminőségi elem vagy alelem alkalmazható. (6) z adatkészletben szereplő repülőterek földrajzi koordinátákkal jelölt akadályaival kapcsolatos akadály adattermék leírásának tartalmaznia kell a) az adatgyűjtési területként kijelölt 2a számú, 2b számú, 2c számú és 2d számú Terület leírását, b) a felszállási terület leírását és c) az akadálykorlátozási felületek leírását. 21/C. 1 (1) repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója elektronikus úton elérhető repülőtéri térképészeti adatbázisba rendezi. (2) repülőtér térképészeti adatai közül azokat az adatokat, amelyek szerepelnek Magyarország terep és akadály adatbázisának az adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Területre részadatbázisában, a repülőtér üzembentartója Magyarország terep és akadály adatbázisában szereplő adatokkal azonos minőségben a repülőtéri térképészeti adatbázisban rögzíti. (3) z adatgyűjtési területként kijelölt 3-as számú Terület Magyarország terep és akadály adatbázisában megjelenő elektronikus terep és akadály adatait és a repülőtér térképészeti adatait a repülőtér üzembentartója azonos módszerrel állítja elő, és egységes térinformatikai rendszerben kezeli. 1 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től.

9 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló 1 9. oldal (4) repülőtéri térképészeti adattermékek esetében a földrajzi információkra ISO szabványsorozat vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás alkalmazandó. (5) repülőtéri térképészeti adattermékeket a repülőtér üzembentartója az ISO szabványban meghatározottak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerint írja le. leírásnak tartalmaznia kell legalább a következőket: a) repülőtéri térképészeti adattermék áttekintés, b) a leírás tárgya, c) az adattermék azonosítója, d) az adattermék adattartalma és felépítése, e) vonatkoztatási rendszerek, f) adatminőség, g) adatrögzítés, h) adatkarbantartás, i) adatok ábrázolása, j) az adattermék szétosztása, k) kiegészítő tájékoztatások, l) metaadatok. (6) repülőtéri térképészeti adatkészlet tartalmát és felépítését a repülőtér üzembentartója az alkalmazási séma szabályairól szóló ISO szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő alkalmazási séma és a térbeli objektumok katalogizálásának szabályairól szóló ISO szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő, a repülőtéri objektumok geometriáját leíró objektum katalógus formájában adja meg. (7) repülőtéri térképészeti metaadatok megfelelnek az ISO szabványnak vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak. 21/D. 1 (1) Nem létesíthető olyan építmény - beleértve a meglévő építmények bővítését is -, amely a repülőtér akadálykorlátozási felületei vagy akadályvédelmi felülete fölé nyúlik, kivéve, ha egy már meglévő, mozdítható tereptárgy (a továbbiakban: árnyékoló tereptárgy) léte miatt az új építmény okoz repülésbiztonsági kockázatot, és a (2) bekezdés szerint árnyékoltnak tekinthető. (2) Egy új építmény akkor tekinthető árnyékoltnak, ha az árnyékoló tereptárgytól legfeljebb 150 m távolságra található és a) a repülőtér felőli oldalon egy olyan kúpfelület alatt helyezkedik el, amelynek csúcsa az árnyékoló tereptárgy legmagasabb pontja, palástjának lejtése pedig 10% a kúp csúcsából indított vízszintes felülethez képest, és b) a repülőtérrel ellentétes oldali legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága az árnyékoló tereptárgy legmagasabb pontjának tengerszint feletti magasságánál kisebb. (3) Légvezeték árnyékol akadályt. (4) bban az esetben, ha az új építmény a megközelítési felület vagy a felszállási emelkedési felület fölé nyúlna, minősül árnyékoltnak. (5) Ha egyetlen tereptárgy legmagasabb pontja sem éri el a 2%-os lejtéssel emelkedő felszállási emelkedési felületet, az építmény tervezője az új építményt úgy tervezi meg, hogy az biztosítsa a meglévő akadálymentes felület megőrzését vagy egy 1,6%-os lejtésű felület kialakítását. 1 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től.

10 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal (6) Nem helyezhető el olyan rögzített tereptárgy, amely a belső megközelítési felület, a belső átmeneti felület vagy a megszakított megközelítési felület fölé nyúlik, kivéve az olyan törhető tereptárgyakat, amelyek funkciójuk miatt e felületek alá eső területen helyezendőek el. Mozgó akadályok szintén lehetnek e felületek felett akkor, amikor a futópályát leszállás céljából használják. (7) z olyan rögzített tereptárgy, amely funkciója miatt a belső átmeneti felület vagy belső vízszintes felület alá eső területen helyezendő el, a (6) bekezdés rendelkezéseinek betartásával az átmeneti felület fölé nyúlhat. (8) zokat a tereptárgyakat, amelyek nyúlnak a megközelítési felület fölé, de hátrányosan hatnak a léginavigációs földi berendezések optimális elhelyezésére vagy teljesítményére, az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt távolítható el, akkor az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el. (9) zokat a tereptárgyakat, amelyek a belső vízszintes felület és a kúpos felület határain belül találhatóak, és veszélyeztethetik a légijárműveket a mozgási területen vagy a levegőben, az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett eltávolítja. Ha a tereptárgy jellege vagy funkciója miatt távolítható el, akkor az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett az e rendelet szerinti akadályjelöléssel látja el. 21/E. 1 (1) Ha egy meglévő, az akadályvédelmi felület fölé nyúló tereptárgy veszélyeztetheti a légijárművek biztonságos üzemelését, az illetékes repülőtér üzembentartója végrehajtja a látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszerrel kapcsolatban a következő intézkedések valamelyikét: a) a rendszer által biztosított siklópálya lejtésének repülésbiztonsági szempontból megfelelő növelése, b) az azimut csökkentése olyan mértékben, ami biztosítja, hogy a tereptárgy a helyes megközelítést jelző fénysugár határain kívül esik, c) a látás utáni megközelítési siklópálya jelző rendszer tengelyének és a kapcsolódó akadályvédelmi felületnek az áthelyezése legfeljebb 5 -kal, d) a küszöb áthelyezése, vagy ha ez hajtható végre, a rendszer áthelyezése oly módon, hogy a rendszer által biztosított küszöb feletti átrepülési magasság a benyúló tereptárggyal azonos magasságra növekedjen. (2) tereptárgy eltávolításának szükségességét repülésbiztonsági tanulmány állapítja meg, amelynek tartalmi elemei: a) a tereptárgy pozíciója WGS84 koordinátákkal, b) a tereptárgy tengerszint és föld feletti magassága, c) az érintett akadálykorlátozási felület és a tereptárgy abba történő benyúlásának mértéke, d) az érvényben lévő légiforgalmi okat megtervező szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy Légiforgalmi Tájékoztatóban (a továbbiakban: IP) publikált légiforgalmi okra, beleértve az indulási és megközelítési okra gyakorolt hatásáról, e) ha van ilyen, az érintett léginavigációs berendezést üzemeltető szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy léginavigációs berendezés teljesítményére gyakorolt hatásáról, 1 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től.

11 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal f) ha van ilyen, az érintett léginavigációs berendezést üzemeltető szervezet által készített szakvélemény a tereptárgy földi berendezések védőterületeire gyakorolt hatásáról, a zavarások elemzéséről vagy a zavarások hiányának igazolásáról, g) a tereptárgy kezelésével kapcsolatos lehetséges megoldások és azok hatásai, h) az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló tereptárgy eltávolításának lehetőségei, i) az akadálykorlátozási felületek fölé nyúló el távolítható tereptárgy jelölésének lehetőségei, j) ajánlás a tereptárgy eltávolítására vagy a tereptárgy e rendelet szerinti akadályjelöléssel való ellátására. (3) (2) bekezdésben meghatározott repülésbiztonsági tanulmányt az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott SZÉM1 szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy készíti el. 21/F. 1 (1) Minden, az akadálykorlátozási felület oldalhatárain belül vagy kívül található, rögzített akadályt az Lt. 51. (1) bekezdésében meghatározott kötelezett akadályjelöléssel látja el a honlapján közzétettek szerint. Ha ez lehetséges, akkor a kötelezett a akadályon vagy a akadály körül egyéb jelölést vagy jelző zászlót helyez el. (2) z akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül elhelyezkedő minden mozgó akadályt az akadály tulajdonosa festett színjelöléssel vagy jelző zászlóval lát el. (3) z e rendeletben meghatározott esetekben a akadályokat az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett - az (1) bekezdésben meghatározott akadályjelölésen túl - fényjelöléssel (a továbbiakban: akadályfény) is ellátja. z akadályfény alacsony, közepes vagy nagy intenzitású fény lehet. akadályok jelölésére a különböző akadályfények kombinációja is alkalmazható. (4) nagy intenzitású akadályfényt éjszakai és nappali akadályfényként is lehet alkalmazni. z Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett gondoskodik azonban arról, hogy a nagy intenzitású akadályfény ne vakítsa el a légijármű vezetőjét. (5) z Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett az akadályfények számát és elhelyezését úgy határozza meg, hogy az minden irányszögből nézve biztosítsa a akadály jelölését. Ha az akadályfényt bármely irányból akadály valamely része vagy egy másik, közeli tereptárgy árnyékolja, az árnyékoló akadályrészen vagy másik tereptárgyon a kiegészítő fényt az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett oly módon helyezi el, hogy a kiegészítő fény biztosítsa a kivilágítandó akadály terjedelmének jelzését. Ha az árnyékolt akadályfény szolgálja a megjelölt akadály meghatározát, akkor az akadályfény elhagyható. (6) z akadályfények alkalmazásának és elhelyezésének módját a honlapján teszi közzé. 1 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től.

12 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal (7) z alacsony intenzitású akadályfény, B, C vagy D típusú, a közepes intenzitású akadályfény, B vagy C típusú, a nagy intenzitású akadályfény vagy B típusú lehet. z egyes akadályfény típusok leírását a honlapján teszi közzé. 21/G. 1 (1) felszállási emelkedési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő rögzített, a felszállási emelkedési felületen túlnyúló tereptárgyat az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli. (2) megközelítési felület belső élétől 3000 m távolságon belül lévő, a megközelítési felületen vagy az átmeneti felületen túlnyúló rögzített tereptárgyat az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli. (3) vízszintes felületen túlnyúló rögzített tereptárgyakat az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli. (4) z (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a) az akadályjelölés és az akadályfény elhagyható, ha a akadályt egy másik mozdítható akadály árnyékolja, b) az akadályjelölés elhagyható, ha a akadály nappal típusú közepes intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, és a akadály magassága a környező talajfelszínhez viszonyítva haladja meg a 150 m-t, c) az akadályjelölés elhagyható, ha a akadály nappal nagy intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, vagy d) az akadályfény elhagyható, ha a akadály egy világítótorony és a világítótorony saját fénye megfelelő a akadály jelzésére. (5) (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a (4) bekezdésben foglaltakon túl, az akadályjelölés, beleértve az akadályfényt is, elhagyható a) azon a területen, amelynek igénybevételét a mozgatható tereptárgyak vagy a terep nagymértékben akadályozza, és amelyen ezért a repülési ok biztosítják az akadálymentes magasságot, vagy b) ha a tereptárgy veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát. (6) felszállási emelkedési felület 5 m-es vízszintes környezetében lévő, akadálynak minősülő rögzített tereptárgyat az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli, amennyiben ez szükséges a tereptárgy elkerülésének biztosítása érdekében. (7) (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az akadályjelölés elhagyható, ha a tereptárgy a) nappal típusú közepes intenzitású akadályfénnyel ki van világítva, és magassága a környező talajfelszínhez viszonyítva haladja meg a 150 m-t, vagy b) nappal nagy intenzitású akadályfénnyel ki van világítva. (8) z akadályvédelmi felületen túlnyúló rögzített akadályokat az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel látja el, és ha a futópályát éjszaka is használják, akadályfénnyel is jelöli. 1 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től.

13 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal (9) z akadálykorlátozási felületek oldalhatárain belül található valamennyi folyót, völgyet és autópályát keresztező légvezetéket, ezek tartóoszlopait, valamint az egyéb pályás közlekedési rendszer pályáját az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett akadályjelöléssel, beleértve az akadályfényt is, látja el, ha azok veszélyt jelentenek a légijárművekre. 21/H. 1 (1) z akadálykorlátozási felületek oldalhatárain kívül található építményt tulajdonosa akadályfénnyel is megjelöli, ha az építmény magassága meghaladja a) a 75 m-t, vagy b) hegycsúcson vagy gerincvonalon a bemért magassági ponthoz viszonyított 50 m-t. (2) z autópályák, az autóutak, az elsőrendű főutak, a vasutak, a völgyek, valamint a folyók tengelyétől mért m távolságig terjedő sávon belül a) bármilyen rendeltetésű légvezeték tartóoszlopait és az egyéb pályás közlekedési rendszer tartószerkezetét, ha magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 m-t, továbbá a legfelső légvezeték vagy az egyéb pályás közlekedési rendszer pályája 50 m felett elhelyezkedő szakaszát, ha a tartószerkezetek magassága meghaladja az 50 m-t, b) bármilyen rendeltetésű légvezeték-átfeszítések tartóoszlopait, az átfeszített vezetéket és az átfeszített egyéb pályás közlekedési rendszer pályájának elemeit, ha azok magassága a talajfelszínhez viszonyítva meghaladja a 25 m-t, valamint c) a 25 m-nél magasabb, méretük, alakjuk vagy színük miatt jelölés nélkül nehezen észrevehető építményeket a szerkezet vagy építmény tulajdonosa akadályjelöléssel látja el. (3) légvezetékeket és az egyéb pályás közlekedési rendszer pályájának megfelelő elemét a szerkezet tulajdonosa akadályjelöléssel látja el. Ha a jelzések elhelyezése a vezetéken gyakorlati okokból lehetséges, akkor B típusú nagy intenzitású akadályfényt kell elhelyezni a tartóoszlopokon. (4) Ha a akadály egy szélerőmű, akkor az Lt. 51. (1) bekezdése szerinti kötelezett festett színjelöléssel és akadályfénnyel látja el. szélerőmű és a szélerőműpark lkalmazandó színjelölés és akadályfény jellemzőit, valamint elhelyezésük módját a honlapján teszi közzé. (z Lt ához) (1) Légi járművel fel- és leszállni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - repülőtéren vagy leszállóhelyen szabad. (2) fel- és leszállás repülőtéren vagy leszállóhelyen is történhet a következő esetekben: a) állami légi jármű fel- és leszállása, b) baleseti segélynyújtás érdekében szükséges fel- és leszállás, c) a légi jármű tulajdonságai miatt a leszállás helye előzetesen határozható meg, d) a leszállás a biztonság érdekében, veszélyhelyzetben szükséges, 1 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: VII. 25-től. 2 Megállapította: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 44.. Hatályos: V. 7-től. Lásd: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 43..

14 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal e)1 helikopter fel- és leszállása a 22/. -ban meghatározott feltételek szerint. (3)2 (2) bekezdés szerinti fel- és leszállással okozott kárt és személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíjat meg kell téríteni. 22/. 3 (1) Repülőtéren vagy leszállóhelyen kívül nappal, látvarepülési szabályok szerint, belföldi repülést végző polgári helikopterrel fel- és leszállni a) kizárólag az Lt pontjában említett magáncélból és 21. pontjában meghatározott vállalati célból végzett repülés esetén, b) repülési terv benyújtása mellett, c) biztonságos fel- és leszállásra alkalmas területen, d) kizárólag talajszinten, e) a fel- és leszállásra használt terület tulajdonosának vagy kezelőjének előzetes, írásos hozzájárulásával, amely hozzájárulás tartalmazza a terület tulajdonosának azon nyilatkozatát, miszerint megbizonyosodott arról, hogy a terület az adott helikopter típus légiüzemeltetési utasítása szerint biztonságos fel- és leszállására alkalmas, és a használat során a földön tartózkodó személyek a helikoptertől biztonságos távolságban tartózkodnak, f) a helyi önkormányzat fel- és leszállásra, a lakosság érdekeit figyelembe vevő korlátozásokat megállapító rendelkezéseinek és a terület tulajdonosának vagy kezelőjének korlátozásainak ismerete és betartása mellett lehet. (2) z (1) bekezdés szerint végrehajtott fel- és leszállás repülésbiztonsági és légiközlekedés-védelmi szabályok betartásáért, valamint az ennek során okozott kárért a légijármű parancsnoka felel. terület tulajdonosa vagy kezelője felelősséggel tartozik abban az esetben, ha kellő körültekintéssel adta meg az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott hozzájárulását. (z Lt. 52/. -ához)4 22/B. 5 légvédelmi készenléti gyakorló repüléseket az illetékes irányító egységek között létrejött - a és az állami célú légiközlekedés vonatkozásában a katonai légügyi által jóváhagyott - együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kell végrehajtani. (z Lt ához) 23. (1)-(3)6 (4)7 Gazdasági célú tevékenység keretében légijármű-vezetői tevékenységet 60. életévét betöltött személy láthat el, kivéve ha a) többpilótás légi jármű személyzetének a tagja, és b) a légi járművön egyedüli 60. életévét betöltött légijármű-vezető személyzeti tag. 1 Beiktatta: 206/2014. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. (1). Hatályos: VIII. 16-tól. 2 Módosította: 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 4. (2) b). 3 Beiktatta: 206/2014. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. (2). Hatályos: VIII. 16-tól. 4 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 3.. Hatályos: VII. 25-től. 5 Megállapította: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 3.. Hatályos: VII. 25-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 70.. Hatálytalan: X. 1-től. 7 Megállapította: 242/2005. (X. 28.) Korm. rendelet 6. (1). Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 70..

15 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal (5)1 Gazdasági célú tevékenység keretében légijármű-vezetői tevékenységet 65. életévét betöltött személy láthat el. (z Lt ához) 24. (1) parancsnok kijelölésének módját a működési szabályzatban - ha az adott tevékenység e bekezdés rendelkezésének hatálya alá tartozik -, a parancsnok nevét pedig a repülési okmányban meg kell jelölni. (2) z (1) bekezdésben említett repülési okmány a repülési terv vagy a légi jármű üzemben tartója által vezetett napló. (z Lt ához) 25. repülés akkor kezdhető meg, ha a parancsnok meggyőződött arról, hogy a)2 a légi járművön a felség- és lajstromjel előírásos, a légi jármű a tervezett repülési feladatra felkészített, repülésre alkalmas állapotban van, fedélzeti berendezései működnek és légialkalmassági bizonyítványa hatályos; b) a légi járművön minden előírt karbantartási munkát és ellenőrzést elvégeztek, és ezt az okmányokban igazolták; c) a légi jármű tömege és tömegközéppontja a repülési feladatra meghatározott biztonsági határokon belül van; d) a légi járműnek az adott feladat végrehajtásához előírt személyzete a fedélzeten és a feladat végrehajtására felkészült; e) valamennyi utas és a szállított teher elhelyezése előírásos és biztonságosan rögzített; f) az utasokat a repülés közbeni és a vészhelyzeti magatartásról kioktatták; g) a tervezett repülés útvonalának időjárási helyzete megfelelő; h) a légi járműre a jogszabályban előírt biztosítást megék. (z Lt. 62/. -ához)3 25/. 4 (1)5 z 1. mellékletben meghatározott szervezetek a Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban - a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint - közzéteendő adatokat és tájékoztatásokat IS-nek az 1. mellékletben meghatározottaknak megfelelően adják meg. (2) közlekedésért felelős miniszter, a, a léginavigációs szolgálatok, a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szervezet, a léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezés üzembentartója, a repülőtér üzembentartója, a balesetek kivizsgálását végző szervezet, a meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet, a közzéteendő tájékoztatással vagy adattal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezet és Magyarország terep és akadály adatbázisának kezelője az 1. mellékletben meghatározott adatokat és tájékoztatásokat közvetlenül adja meg az IS részére. 1 Beiktatta: 242/2005. (X. 28.) Korm. rendelet 6. (2). Módosította: 309/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet Beiktatta: 28/2019. (III. 1.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: III. 31-től. 4 Beiktatta: 28/2019. (III. 1.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: III. 31-től. 5 Módosította: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 8..

16 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal (3) meteorológiai szolgáltatást ellátó szervezet felügyeletéért felelős miniszter, a vámügyekért felelős felügyeletéért felelős miniszter, a rendészetért, határrendészetért és idegenrendészetért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter és a frekvenciaszabályozásért felelős szervezet az 1. mellékletben meghatározott adatokat és tájékoztatásokat a közlekedésért felelős miniszternek küldi meg, aki továbbítja az adatokat és tájékoztatásokat az IS részére. (4) z 1. melléklet 20. pontjában meghatározott adatokat és tájékoztatásokat az IS teszi közzé az IP-ben. 25/B. 1 (1) változás esetében a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatszolgáltató az IRC rendszer által meghatározott hatálybalépési dátum előtt 110 nappal elindítja az adatszolgáltatási folyamatot az IS felé az erre a célra kialakított rendszeren keresztül. (2) z (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási folyamat csak abban az esetben indítható meg, ha az adatszolgáltató rendelkezik a nak az engedélyköteles változást jóváhagyó hatályos engedélyével. (3) z IS az adatszolgáltatási folyamat megindulását jelzi a nak. (4) az adatszolgáltatási folyamat megindulására értesítést követő 5 napon belül engedélyezi az engedélyköteles adat vagy tájékoztatás közzétételét, ha az adatszolgáltató által közzétételre benyújtott adat vagy tájékoztatás megfelel a nak az engedélyköteles változást jóváhagyó hatályos engedélyében foglaltaknak. (5) mennyiben a hozzájárult a légiforgalmi adat és tájékoztatás közzétételéhez, az IS elvégzi a nyers adat vagy tájékoztatás közzétételi követelményeknek való megfelelésére ellenőrzését, és ha az megfelel a közzétételi követelményeknek, intézkedik a közzétételről. (6) Ha a nyers adat vagy tájékoztatás felel meg a közzétételi követelményeknek, vagy az adatszolgáltatási folyamat során a közzétételre benyújtott adatban vagy tájékoztatásban olyan változtatás történik, melynek folytán az adat vagy tájékoztatás már felel meg a nak az engedélyköteles változást jóváhagyó érvényes engedélyében foglaltaknak, az IS értesíti erről a ot. (7) a (6) bekezdésben foglalt értesítés alapján hivatalból jogorvoslati t indít. (8) a (7) bekezdés szerint hozott döntéséről, annak véglegessé válását követően haladéktalanul tájékoztatja az IS-t. (9) z IS a (8) bekezdésben foglalt tájékoztatás szerint intézkedik a közzétételről vagy a visszautasításról (z Lt ához, 65/. -ához és 66. -ához)2 1 Beiktatta: 28/2019. (III. 1.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: III. 31-től. 2 Módosította: 108/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályon kívül helyezte: 267/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 15. a). Hatálytalan: III. 1-től.

17 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal 26/. 1 (1) Nemzeti Repülésbiztonsági Program alapján kidolgozott, a által elfogadott Repülésbiztonság-irányítási Rendszert kell működtetnie valamennyi a) szakszemélyzet - kivéve a lajstromozásra kötelezett légi járművek vezetői - képzésére engedéllyel rendelkező képzési szervezetnek, amelyek szolgáltatásának ellátása közben repülésbiztonsági kockázat merülhet fel, b) gazdasági célú tevékenység végzésére kiadott, üzemben tartási engedéllyel rendelkező légi jármű üzemben tartójának, c) karbantartó szervezetnek, d) légi járművet és légiközlekedéssel kapcsolatos eszközt tervező és gyártó szervezetnek, e) kereskedelmi repülőtér üzemben tartójának. (2)2 z 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletben a légiforgalmi szolgálatokra meghatározott Repülésbiztonság-irányítási Rendszernek a Nemzeti Repülésbiztonsági Programon kell alapulnia. (z Lt ához) 27. (1) Légi jármű abban az esetben vehet részt a légiközlekedésben, ha a légi jármű üzemben tartója, személyzete és a szállított személyek a biztonsági szabályoknak eleget tesznek. (2) Olyan anyagot vagy tárgyat, amely a repülés vagy a légi járművön tartózkodó személyek biztonságát veszélyezteti, szabad légi járművön szállítani, vagy annak fedélzetére felvinni. légi utasnak tűrnie kell, hogy a légi jármű fedélzetére szállásakor a fegyvert vagy a fegyverként használható egyéb eszközt, anyagot tőle elvegyék és a repülés tartama alatt hozzá férhető helyen őrizzék. (3) Ha a légi jármű üzemben tartója megtagadja, hogy légi járművét, annak szállítmányát az illetékes vagy a repülőtér biztonsági szervei biztonsági ellenőrzésnek vessék alá, akkor az a légiközlekedésben vehet részt. zt a légi utazásra jelentkező személyt, aki veti magát alá a biztonsági ellenőrzésnek, a légiközlekedésből ki kell zárni. (4) légiközlekedés védelme érdekében - jogszabályban meghatározott körben - a munkavállalókat az illetékes szervek, az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik. (z Lt ához)3 27/. 4 (1) E rendelet alkalmazásában 1. adatgyűjtési terület: akadály és terep adatok gyűjtése céljából kijelölt terület a következők szerint: a) 1-es számú Terület: Magyarország teljes területe, b) 2-es számú Terület: a repülőtér környezetében lévő terület a következők szerint: ba) 2a számú Terület: a futópálya körüli négyszögletes terület, amely magában foglalja a futópályasávot és - ha van olyan - a felszállási biztonsági területet, 1 Beiktatta: 108/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: IV. 17-től. 2 Megállapította: 88/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: IV. 27-től. 3 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: VII. 25-től. 4 Beiktatta: 167/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 4.. Hatályos: VII. 25-től.

18 Magyar joganyagok - 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet - a légi közlekedésről szóló oldal bb) 2b számú Terület: a 2a számú Terület meghosszabbítása mindkét felszállási irányban 10 km hosszan és 15%-os kiszélesítéssel, bc) 2c számú Terület: a 2a számú és a 2b számú Területeken kívüli terület a 2a számú Terület határától legfeljebb 10 km távolságig, bd) 2d számú Terület: a 2a számú, a 2b számú és a 2c számú Területeken kívüli terület, a repülőtér vonatkoztatási pontjától mért 45 km távolságig vagy - ha utóbbi a közelebbi - a közelkörzeti irányító körzet határáig, c) 3-as számú Terület: a repülőtér mozgási területével határos terület, amely vízszintesen a futópálya szélétől kezdődően a futópálya középvonalától mért 90 m távolságig terjedő és a mozgási terület egyéb részeinek szélétől 50 m távolságig terjedő terület, d) 4-es számú Terület: a repülőtér II. vagy III. kategóriás precíziós megközelítésű futópályájának küszöbétől a megközelítési irányban 900 m-ig meghosszabbított és a meghosszabbított futópálya középvonalától mindkét irányban 60 m-ig terjedő terület, 2. adatkészlet: adatok azonosítható gyűjteménye, 3. adatkészlet sorozat: azonos termékspecifikációval rendelkező adatkészletek gyűjteménye, 4. adattermék: adatkészlet vagy adatkészlet sorozat, amely megfelel az adattermék specifikációnak, 5. adattermék-specifikáció: az adatkészlet vagy adatkészlet sorozat részletes meghatározása azon kiegészítő információkkal, amelyek lehetővé teszik az adatkészlet létrehozását, szolgáltatását és másik fél által történő felhasználását, 6. egyéb pályás közlekedési rendszer pályája: a vasútnak minősülő egyéb pályás közlekedésről szóló törvény szerinti egyéb pálya, 7. felszállási terület: a felszállás pályája alatt a föld felszínén elhelyezkedő, a felszállási pálya két oldalán szimmetrikusan elhelyezkedő négyszögletes terület, amely a) a futópálya vagy - ha van kijelölt felszállási biztonsági terület - a felszállási biztonsági terület végénél kezdődik, b) szélessége a kiinduló pontnál 180 m (600 láb) és ez 0,25D értékkel növekszik 1800 m (6000 láb) legnagyobb szélességig, ahol D a kiindulási ponttól mért távolság, és c) addig a pontig terjed, amelyen túl nincsenek akadályok, de legfeljebb 10 km (5,4 NM) távolságig, 8. jelentős: változás vagy hatás esetében jelentős alatt azt kell érteni, amely közvetlenül befolyásolja a repülésbiztonságot, 9. terep: a Föld felszíne, amelyen megtalálhatóak a természetes módon előforduló sajátosságok, jellemző tulajdonságok, többek között a hegyek, dombok, hegyláncok, völgyek, víztömegek, állandó jéggel és hóval borított felületek, ide értve a mesterséges tereptárgyakat, 10. tereptárgy: természetes vagy mesterséges tárgy a terep felszínén, 11. törhető tereptárgy: olyan könnyű tárgy, amely nekiütközéskor letörik, elhajlik vagy kitér, és így a legkisebb veszélyt jelenti a légijármű számára. (2) z e rendeletben meg határozott fogalmakat a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási oknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 139/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.