A MÉH, A MÉZ ÉS AZ EMBER A vetélkedı a Mecseki Mézeskörút c. projekt részeként kerül meghirdetésre. 3. forduló feladatsora MEGOLDÁSOK

Átírás

1 MEGOLDÁSOK A harmadik forduló feladatai az emberrıl: a méhészrıl és a mézkedvelıkrıl szólnak. 1. feladat: Készítsetek egy idıszalagot a méhészet történetérıl! Elıször nyomozzátok ki, hogy mikor történtek az alábbi események, írjátok melléjük az évszámot, majd idırendben ábrázoljátok egy idıszalagon! Legalább 2 eseményhez készítsetek rajzot! Pontozás: minden jó évszám 5 pont (összesen 40 pont) idıszalag 10 pont, rajzok 20 pont Összesen: 70 pont a. I. István 12 méhészt adományozott a pécsváradi monostornak: (1015 vagy elfogadható a 1001 is) b. Mária Terézia felhívta a figyelmet a méhészet fontosságára: (1765.) c. Salamon király megadóztatta a mézet és a mézsert: (1067). d. Az elsı magyar nyelvő méhészeti könyv megjelenése: (1645/1636).*indoklás lejjebb e. A nándorfehérvári csatában méheket is bevetettek a védekezésbe: (1440) ez az ostrom nem a híres Nándorfehárvári csata, amelyet Hunyadi és Kapisztrán vívott 1456-ban, hanem 1440 áprilisában II. Murád szultán ostrom alá veszi Nándorfehérvárt, melyet Tallóci (Thallóczi) János vránai perjel sikerrel védelmezett, itt vetettek be méheket! Forrás: oldal. f. Méhészeti fıiskolát alapítottak Bécsben: (1770.) g. A keszthelyi Georgikon megalapítása, ahol méhészeti oktatás is folyt: (1797.) h. A trákok a Duna partján méhészkedtek: (2500 évvel ezelıtt, azaz i.e. 500 körül) IDİSZALAG: Ie / A trákok a Duna partján méhészkedtek I. István 12 méhészt adományozott a pécsváradi monostornak Salamon király megadóztatta a mézet és a mézsert A nándorfehérvári csatában méheket is bevetettek a védekezésbe Az elsı magyar nyelvő méhészeti könyv megjelenése* Mária Terézia felhívta a figyelmet a méhészet fontosságára Méhészeti fıiskolát alapítottak Bécsben A keszthelyi Georgikon megalapítása, ahol méhészeti oktatás is folyt

2 * méhészeti szakismereteket tartalmazó kézirat vagy nyomtatvány. Az elsı mo.-i méhészkönyvek az 1640-es években keletkeztek, ezek még a 19. sz.-ban is közkézen forogtak. Az egyik Horhi Miklósnak, I. Rákóczi György méhészmesterének kézirata, 1646 körül íródott és valószínőleg nyomtatásban is megjelent, ez az ún. Nagyváradi Méhészkönyv. A másik Andreas Jankol (Jankó András) munkája, amely római gazdasági írók, elsısorban Columella A mezei gazdaságról c. munkája alapján készült. Mo.-on 1759-tıl 1817-ig magyar, német és latin nyelven 56 kiadásban 42 méhészeti munka jelent meg immár nyomdai úton. Ez a szám egyedülállóan nagy európai viszonylatban. A legjelentısebb méhészkönyvek: Gedde János: Ángliai méhes kert (Eger, 1759); Pálfi Lırinc: Erdélyi méhecske (Kolozsvár, 1762); Szigeti Gyula: Méhész könyv (Nagyenyed, 1763); Széki Vesmás Márton: Erdélyi méhes kert (Kolozsvár, 1774); Ravazdi András: Méhtolmács (Diószeg, 1792). A sz.- i méhészkönyvek forrásaiul szolgáltak a római gazdasági írók (pl. Vergilius, Columella); ez úton igen sok ókori mediterrán eljárást és hagyományt örökítettek át. Másrészt a keletkezésük idejében alkalmazott népi méhészkedés gyakorlatát rögzítik. Irod. Hofer Tamás: XVIII. századi méhészhiedelmek (Ethn., 1951); Mándoki László: Adatok a magyar méhészet történetéhez a XVII. századból (Agrártört. Szle, 1959); Schram Ferenc: Méhészeti kéziratok a XVIII. századból (Agrártört. Szle, 1961); Balassa M. Iván: Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a Nagyváradi Méhészkönyv (Agrártört. Szle, 1970).

3 2. feladat Összekeveredtek három, mézzel kapcsolatos mesterség szerszámai, eszközei. Válogassátok ki ıket, találjátok ki, melyik mesterséghez tartoznak. Mesterségenként egyet-egyet rajzoljatok is le! Pontozás: minden jó helyen lévı eszköz 5 pont (összesen 60 pont), helyes mesterségnevek 5-5 pont, szép rajzok pont Összesen: 105 pont pergetı, tepsi, gyertyabél, fedelezıkés/fedelezıvilla, nyomófa/ütıfa, ring, pad*, keret, öntıkalap, kaptár, kemence, kas Mesterség neve Méhész Mézeskalácsos Gyertyaöntı pergetı nyomófa/ütıfa ring fedelezıkés pad öntıkalap Szerszámok, eszközök keret kemence gyertyabél kas tepsi kaptár Mézeskalácsos, bábos, mézesbábos lisztbıl, mézbıl és cukorszirupból jellegzetes, többnyire díszített süteményt, mézeskalácsot készítı mesterember. Mőhelyében rendszerint háromfajta tésztaféleség készül: 1. A mesterségre legjellemzıbb mézeskalácsot (Ny-Mo.-on mézesbáb) mézbıl, cukorszirupból és lisztbıl sütik. A tésztát fa kavaróteknıben kavarják be, törıpadon (brechpad) gyúrják, táblán (hosszú munkaasztal) nyújtják és negatív vésető fa formákba (Ny-Mo.-on ütıfa) nyomkodják bele (kiverés), gárbon (kiemelhetı polcú állvány) tárolják, és az ország keleti felében (pl. Debrecenben) speciális kemencében, néhol boglyakemencében négyszögletes, nagy tepsikben, lángoló tőz mellett sütik meg. A sütéshez a legtöbb helyen több sütı terő ún. cukrászkemencét használnak. 2. Kemencében sütik a cukorsziruppal készített ún. ejzolt tésztákat, amelyeket különbözı alakú fém szaggatókkal vágnak ki, és sütés után, rendszerint pirosra befestik, valamint színes masszával (ejz) díszítik. Legjellegzetesebb darabjai a piros alapon több színő tükrösök, szívek. 3. Különbözı alakú, ízesített, főszeres, nagy tömegben gyártott tészták, elsısorban kerek puszedlik és hasáb alakú stanglik. A tészták mellett a sonkolyosan vásárolt mézbıl ( méznyerés) készítettek viaszgyertyát ( gyertyaöntés) és méhsert. A mézeskalács kialakításához és díszítéséhez használt mézeskalácsos formákat az ügyes kező mesterek vagy segédeik faragták. A múlt század elejérıl fennmaradt pl. egy ütıfa, amelyet egy Prixner Gottfried nevő pesti rézmetszı faragott. Szentpéteri József ötvös ( ) is írja naplójában, hogy ı is több mesternek készített ütıfákat.

4 A korai ütıfákat külföldön is ötvösöknek tulajdonítják. Legjellegzetesebb a kerek alakú tányér, a lovast ábrázoló huszár, a pólyást utánzó baba (báb), valamint a szív A nagy színes, tükrös szívek a parasztfiatalság sokáig ırzött vásárfiái és szerelmi ajándékai voltak. A rajtuk levı nyomtatott képek (bilét) alatti versikék elmúlt évszázadok alkalmi költészeti stílusának hatását ırzik. A mézeskalácsosok készítményeiket vásárokon, búcsúkon és piacokon, sátrak alatt árusították. Ekhós szekereikkel lakóhelyüktıl km-es távolságra minden búcsúra és vásárra eljártak. Irod. Kemény György: Mézeskalácsosok (IV., Magyar Népmővészet, Bp., 1925); Weiner Mihályné: Névjelzés-egyezések az Iparmővészeti Múzeum néhány faragott mézeskalács-faformáján (Mővészettörténeti Ért., 1956); Szabadfalvi József: A magyar mézeskalácsosság kialakulásának kérdéséhez (Déri Múz. Évkve, 1957); Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség (Debrecen, 1963); Weiner, Piroska: Geschnitzte Lebkuchenformen in Ungarn (franciául, angolul is, Bp., 1964). Gyertyamártó, gyertyaöntı A gyertyaöntést nagyban végzı mőhelyek jellegzetes felszerelése az asztalszerő öntıpad, a bankli, amelynek kettıs lapjába sőrőn kerek lyukakat vágtak az öntıminták megtartására. A kémcsıre emlékeztetı üvegek szájára kis tölcsérszerő betétet helyeztek, majd a belet a befőzıtővel ezen keresztül úgy húzták át, hogy annak alsó vége a csı aljába lévı kis lyukon átnyúlt. Ezután a langyos faggyúval sorban megtöltötték a formákat, és hagyták kihőlni. Rendszerint másnap a betét levétele után a kész gyertyákat a bél kiálló végénél fogva kihúzták az üvegcsövekbıl. A gyertyák alsó végét egyformára vágták, majd fontok szerint csomagolták. A gyertya méretétıl függıen egy fontot (56 dkg) 8, 10, 12, 16, 20 vagy 24 szál gyertya nyomott, ennek megfelelıen nyolcas, tízes, tizenkettes stb. névvel különböztették meg ezeket a faggyúgyertyákat (Módy 1957: ). A mézeskalácsosok a sonkolyosan vásárolt méz melléktermékébıl, a viaszból speciális öntıeljárással készítettek gyertyát. A mennyezethez és a padlóhoz erısített rúdon, kb cm magasságban forgatható fakerék (ring) szélén kiálló szegekre db gyertyabelet erısítenek. A felmelegített viasz az állvány mellett három lábon álló, széles peremő edényben (kalap) áll, alulról parázs melegíti. A szegekre erısített bélre serpenyıvel (sefon) öntik rá sorban, többször megismételve a masszát. Az így öntött gyertyákat asztalon mángorlóval egyengetik, majd a kívánt méretre vágják. (Ethn., 1963). MIVEL EGYES FORRÁSOK A GYERTYAÖNTİK SZERSZÁMAI KÖZÖTT IS SZEREPELTETIK A PADOT, EZÉRT EZT IS ELFOGADJUK HELYES MEGFEJTÉSKÉNT!

5 3. feladat Vegyétek fel a kapcsolatot egy lakóhelyeteken vagy a közelben mőködı méhésszel! (A Mézeskörúthoz csatlakozott méhészek elérhetısége a oldalon megtalálható) Méhész neve: Készítsetek együtt egy 12 hónapra szóló naptárt arról, hogy milyen teendıi vannak a méhésznek egy év során! (Pótlap csatolható, vagy megoldható külön lapon) Pontozás: 120 pont

6 4. feladat Tervezzetek címkét a megismert méhész mézes üvegeire! Szabadon választott technikával készíthetı, de gondoljatok arra, hogy a címkének el kell férnie egy mézesüvegen, és csináljon kedvet a vásárlónak a megvételre. A címkén szerepelnie kell, hogy milyen mézfajta, termelıi méz, a termelı nevének, a méz mennyiség (kg vagy gr), ár, mikor készítették, meddig fogyasztható (1 év) Pontozás: 50 pont RAJZ: (vagy csatolható pótlapon)

7 5. feladat Most már annyit tudtok a méhekrıl, méhészkedésrıl, hogy Ti is kedvet kaptatok hozzá! Kaptok ajándékba egy méhcsaládot kaptárral, de az eszközöket Nektek kell összeválogatni. Soroljátok fel, milyen eszközöket, szerszámokat vennétek elıször! (Kérjétek a méhész tanácsát, mi az, ami tényleg szükséges a kezdetekhez!) Minden jó válasz 5 pont Elérhetı pontszám: 65 pont 1. Méhészkalap/álarc 2. Kesztyő 3. Füstölı 4. Kaptárvas Méh lesöprı kefe /toll Méh itató és etetı Fedelezı állvány Fedelezıvilla vagy kés 9. Pergetı 10. szőrı Kezelı és léphordó láda Szemetes lapátka 13. Jegyzetfüzet A MÉHÉSZEK GYAKORLATA ELTÉRİ, EZÉRT TÖBB JÓ MEGOLDÁS IS LEHETSÉGES, DE AZ ESLİ 10 TÁRGYNAK SZEREPELNIE KELL.

8 6. feladat Egy kis nyelvészet! Értékelés: Minden helyes megfejtés 5 pont. Elérhetı pontszám: 50 pont Milyen eredetőek a következı szavaink? - kaptár: az ófelnémet chafteri ( méhkas ) átvétele, - kas: szláv eredető szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák koš ( kosár, méhkas ). - lép: finnugor eredető vogul líp- ( befed ), zürjén leb ( tetı ).. - méh: finnugor eredető mekse zürjén mus, cseremisz meks, finn mehilainen. - méz: finnugor eredető mete mordvin med, finn mesi,. - nektár: görög-latin az istenek itala a görög mitológiában, - viasz: szláv eredető szó: szerb-horvát, szlovén régi vojsk. Magyarázd meg röviden, mit jelentenek: Kelence: A falutól távol erdıkben, réteken, szılıkben felállított méhes, méheskert, méhtartóállás sonkoly: lépet, méhviaszt, lép-, viasztörmeléket jelent. köpő: bodon, fatörzsbıl kivájt méhlakás. (Ajánlott irodalom: Etimológiai Szótár, Magyar Néprajz II. Gazdálkodás)

9 7. feladat A képen Baranya térképe látható. Jelöljétek meg azokat a városokat, községeket, ahol a Mecseki Mézeskörút tagjai méhészkednek! Ahol többen is vannak, írjátok a község mellé, hogy hány méhészet van! Elérhetı pontszám 50 pont 50 méhészt kellett bejelölni!

10 8. feladat Mint minden foglalkozáshoz, a méhészkedéshez is főzıdnek hagyományok, szokások, babonák. Kutassatok fel legalább hármat ezek közül, és írjátok le! Jelöljétek meg a forrást is, ahonnan győjtöttétek! Elérhetı pontszám: 60 pont

11 9. feladat Kik lehetnek ık? Nyomozzátok ki a három, a méhészkedés területén jelentıs személy nevét életrajzi adataik és munkásságuk alapján! Értékelés: minden helyes válasz 10 pont Elérhetı pontszám 30 pont 9/a. Tessedik Sámuel. (Alberti, április 20. Szarvas, december 27.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Munkássága három nagyobb területre terjedt ki: a gazdasági szakoktatás, a mezıgazdasági termelés gyakorlati fejlesztése és az elméletiszakirodalmi tevékenység. Jelentıs érdemeket szerzett az alföldi szikesek befásítása terén: három évtizeden át kb darab, több mint 300 fajta facsemetét nevelt a sziken. İ honosította meg Szarvason és környékén az akácfát, s alkalmazott gazdaságában mezıvédı erdısávot. A méhlegelı javítása végett más mézelı fák és egyéb növények szaporítását is szorgalmazta. A méhészkedés terén pedig 1794-tıl olyan méznyerési eljárást alkalmazott, ami elkerülhetıvé tette a méheknek addig szokásban volt leölését, elpusztítását. 9/ b. Boczonádi Szabó Imre Zoltán (Pálmonostor, szeptenber 14. Vancouver, BC, Kanada, február 3.): méhész, újságíró, országgyőlési képviselı. Mint okleveles tanító rövid ideig a méhészeti vándortanítói karban szolgált Gödöllın (1905). aztán a földmővelésügyi minisztérium marosvásárhelyi kirendeltségén majd a budapesti központi számvevıségén volt tisztviselı. A méhészet terén ismert szakember, szerkesztette a Méhészet c. szaklapot ban mutatta be az (NB) keretmérető vándorkaptárját, ami még napjainkban is a legelterjedtebb kaptártípus. 9/c. Örösi Pál Zoltán (Székelyudvarhely, január 14. Budapest, április 13.) Kossuthdíjas magyar biológus, entomológus, méhész, a mezıgazdasági tudományok (akadémiai) doktora. Kutatási területe a méhészet, azon belül a méhtetvek és más paraziták, valamint a méhmirigy mőködésének vizsgálata és 1972 között a Méhészeti és Méhbiológiai Kutatóintézet igazgatója, illetve az átszervezés után a Kisállattenyésztési Kutatóintézet Méhtenyésztési Osztályának vezetıje volt. Társszerzıje az 1926-ban megjelent Méhgazdaság címő könyvnek

12 FOLYAMATOS FELADAT A DÖNTİHÖZ: 1. Folytassátok a herbárium készítését azokból a növényekbıl, amelyeket a méhek szívesen látogatnak. A herbárium készülhet hagyományos módon, azaz lepréselt növényi részekbıl, vagy fényképekbıl, rajzokból - egy lapra egy fajta növényt helyezzetek. Írjátok mellé növény magyar és latin nevét, a győjtés vagy fényképezés helyét és idejét! Egy hagyományos herbárium formai követelményei: A szokványos herbáriumi lapméret A/4-es, (kis rajzlap) erre elfér a növénynek akkora része, ami alapján egyértelmően azonosítható. A felragasztott növényeknek elegendıen laposnak kell lenni. A levelek préselésére és kiszáradására legalább egy hetet kell szánni. A fóliatasakba helyezett (ez nem elıírás) herbáriumi lapok még száraznak tőnı állapotukban is penészedésre hajlamosak - és megpenészedve nem elfogadhatóak. A herbáriumi lapra cellux-szal célszerő az anyagot felragasztani, ügyelve arra, hogy a faji azonosításhoz szükséges bélyegek láthatóak legyenek - egyes csoportok levélfonákja informatívabb, mint a felszíni oldala (pl. som, hárs). Egy fotóherbárium formai követelményei: Egy oldal állhat több képbıl: pl. levél, virág, termés, kéreg. A képeken az ábrázolásra szánt növényrésznek kell élesnek lenni, nem a háttérnek. A képeken látszani kell valami olyan egyedi tárgynak, ami arra utal, hogy saját készítéső képrıl van szó. Rajzolt herbárium A rajznak meggyızınek és szépnek kell lenni - azaz mutassa a növény felismerési bélyegeit, és azt is, hogy elkészítésére elvárt energiát fordított a készítıje. Célszerő szerepeltetni pl. egy fa esetén egy leveles hajtást, termést, esetleg virágot/virágzatot is. Megengedett a vegyes technikával készített herbárium, például a már elvirágzott növények virágát rajzzal kiegészíteni. 2. Győjtsétek össze a mappába, hogy milyen fajtamézeket készítenek a környéketeken, kérjetek címkét, leírást a mézrıl. Kérjétek a közeletekben mőködı méhész segítségét! 3. Feladat a nyárra: Készítsetek a méhész-naptárhoz képeket (lehet rajz, montázs, fotó) A három folyamatos feladat eredményét a 3. feladat megoldásaival együtt kell beküldeni, szeptember 26-ig.