A tanulmány készítésében közreműködtek:

Átírás

1

2 A tanulmány készítésében közreműködtek: ProLabora Munka és Család Audit Kft. (1., 2., 3., 5., 7., 8. fejezet) Elek Csaba (2., 4., 5. fejezet) Simon Ferenc MBA (6. fejezet) Szerkesztette: dr. Jelen Tamás MBA, Ph.D. 2

3 Tartalomjegyzék Executive summary Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés A KKV szektor Foglalkoztatás és munkanélküliség Iskolázottság Az iskolázottság és a foglalkoztatás közötti összefüggés A kérdőíves megkérdezés eredményei Az oktatási rendszer sajátosságai, a képzésben rejlő lehetőségek A szakképzés szerepe és színtere Az iskolai rendszerben történő szakképzés Felnőttképzés Szakmai záróvizsgák Mesterképzés Szakmák kamarai gondozása A szakképzés legnagyobb problémái Javaslatok a képzési rendszert illetően Romák a munkaerőpiacon Demográfiai adatok Iskolázottság és foglalkoztatottság Az integrációt megnehezítő egyéb tényezők Roma tanodák működésének hatásai - kutatás A roma munkanélküliség fő okai A romák sikeresebb munkaerő-piaci integrálásának lehetséges megoldásai Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon Létszámadatok Költségvetési ráfordítások Iskolai végzettség és foglalkoztatás A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációja A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályozás Megoldási javaslatok a problémakör kezelésére Rugalmas munkavégzési formák, mint a munkahelyteremtés lehetséges eszközei Fejlesztési javaslatok Összegzés Irodalomjegyzék Mellékletek

4 Ábrajegyzék 1. ábra: Foglalkoztatottak és munkanélküliek megoszlása az iskolai végzettség tükrében ábra: A munkábaállás időigénye az egyes iskolázottsági szintek esetében ábra: A cég alkalmazottainak száma ábra: A vállalatok nettó árbevétel szerinti megoszlása ábra: Munkaerő-gazdálkodási tervek ábra: Tanulószerződés ábra: Tanulószerződés ábra: Hátrányos helyzetű csoportok alkalmazása ábra: Létszámbővítési tervek az egyes munkavállalói csoportokat illetően ábra: Alkalmazna-e az alábbi feltételek mellet hátrányos helyzetű munkavállalót? ábra: Roma munkavállalók alkalmazásnak akadályai ábra: Szakképzett romák alkalmazási esélyei ábra: Megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának akadályai ábra: Integrációs programok alkalmazása ábra: Rugalmas munkavégzési formák alkalmazása ábra: A rugalmas munkavégzési formák egyes típusainak elterjedtsége ábra: A vállalat értékrendjét vizsgáló kérdések ábra: Egyes támogatások ismertsége ábra: Legnépszerűbb szakmák ábra: A cigányság területi megoszlása ábra: Roma foglalkoztatás, ábra: Elégedettség a tanoda munkájával ábra: A tanoda hatása a gyerekekre ábra: Mmk dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása ábra: Foglalkoztatottak aránya a munkaképesség-csökkenést előidéző vezető okok szerint (%) ábra: Mmk dolgozók aránya munkaköri kategóriák szerint ábra: Rehabilitációs technikák gyakorlati alkalmazása ábra: Főbb rugalmas munkavégzési formák a foglalkoztatási ráta tükrében, Magyarország,(%). 109 Táblázatjegyzék 1. tábla: A kkv szektor szerepe a gazdaságban tábla: A éves lakosság gazdasági aktivitása az elmúlt években tábla: Foglalkoztatottak száma gazdasági ágazatok szerint (ezer fő) tábla: Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség tábla: A éves népesség száma legmagasabb iskolai végzettség szerint tábla: A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint (ezer fő, %) tábla: A mintába került vállalatok tevékenység szerinti megoszlása tábla: Támogatási formák alkalmazása/alkalmazási hajlandóság (db, %) tábla: Hátrányos helyzetű munkavállaló alkalmazását elősegítő tényezők tábla: Gyakorlati órák száma a német vs. magyar képzésben tábla: A kamara által gondozott szakmák tábla: A cigány háztartásban élő és az országos népesség életkor szerinti megoszlása (2003, %) tábla: A teljes népesség és a romák település típusok közötti eloszlása tábla: A magát roma nemzetiségűnek valló népesség és az össznépesség iskolai végzettsége a évesek korcsoportjában, 1990 és 2001 (%) tábla: A roma népesség megoszlása iskolai végzettség és terület szerint, 2001 (%) tábla: A lakóhelyi szegregáció mértéke (%) tábla: Szülők megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint tábla: Válaszolók megoszlása státuszuk szerint

5 19. tábla: Háztartások megoszlása egy főre eső jövedelem szerint tábla: Szülők elégedettségének okai tábla: A tanoda legfontosabb céljai tábla: Lehetséges célok a tanodában (%) tábla: Lehetséges tevékenységek szülők részére (%) tábla: Ha a tanoda oktatást, képzést indítana szülők részére, milyen témák esetében venne részt benne? (%) tábla: Rokkantsági nyugdíjasok százalékos aránya a munkaképes lakosság körében tábla: Magyarországon fogyatékkal élők száma és megoszlása a 2001-es népszámlálás adatai alapján tábla: A fogyatékossággal élők abszolút és tízezer lakosra vetített száma Magyarország megyéiben és Budapesten, a 2001-es népszámlálás adatai alapján tábla: A rokkantsággal kapcsolatos kiadások a GDP és a szociális kiadások százalékában néhány európai országban és az OECD országokban

6 EXECUTIVE SUMMARY The objective of the research was to investigate the possibilities of the integration of loweducated persons to the labour market with the help of small and medium enterprises (SME). In order to make a thorough analysis we made an extensive research by completing a questionnaire with more than hundred small and medium sized enterprises. The questionnaire was designed to obtain a clear picture about the views and intentions of the SME sector concerning the employment of low-educated persons. Based on the results and the analysis of the economic and social background we concluded the followings. Not surprisingly, we found a strong relationship between the level of education and employment chances. The increasing role of services within the economy resulted in a decreasing demand for physical workers on the labour market. Low-educated persons are the first to be crowded out. Consequently, nowadays education is essential for prosperity. At the same time, it clearly revealed that improvement in education itself only provides solution for those who do not suffer from any other detrimental factor. The group of low-educated, however shows a significant overlap with the group of romas and disabled. The results of the questionnaire clearly show that there is a strong opposition towards these multiply disadvantaged groups. Education itself does not solve their problem. Only about one-third of the observed companies would hire them. More than half of the companies reject the employment of romas even if they have the required skills for a given position. It turns the attention to the question of approach, the way of thinking. Both the approach of the employers and the romas should be changed for long-term results. Presently, financial incentives are the only ones with considerable effects on the willingness to employ these groups. Thus, there is an inevitable need for the introduction and effective communication of support and incentive programmes. Regulations on disabled must be changed in order to create a favourable climate for their employment. Atypical employment would create jobs for the economy and would provide solutions for the low-educated too. The Hungarian SME sector is unaware of the advantages of the flexible work opportunities. Incentives must be given to the SME in order to enhance the introduction and widespread use of these employment possibilities. 6

7 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás relevanciája A munkanélküliség visszaszorítása a fejlett piacgazdaságok egyik állandó feladata. Napjainkban általánosnak tekinthető, hogy a munkaerő-piacról az alacsony képesítésű, vagy képesítéssel egyáltalán nem rendelkező rétegek szorulnak ki elsőként és legnagyobb arányban. A foglalkoztatáspolitika egyik kulcs feladata a jelentős tömeget képviselő alacsony képzettségű rétegek munkaerő-piaci integrálásának kezelése, átfogó és hatékony megoldások kidolgozása. A KKV szektor hazai foglakoztatásban betöltött meghatározó szerepének megfelelően fontos szerepet kell hogy játsszon ebben a folyamatban. A kutatás célja Kutatásunk célja, hogy megvizsgálja a szakképzetlen vagy alacsony képzettségű munkavállalói réteg munkaerő-piaci integrálásának lehetőségeit, és hogy a KKV szektor milyen szerepet tud és kell, hogy játsszon ebben a folyamatban. E cél elérésének érdekében a tanulmány feladatául tűzi ki, hogy: megismertesse az alacsony képzettségűek egyes jellemző csoportjainak nehézségeit, mellyel a munkaerőpiacon szembesülnek, és ajánlásokat fogalmazzon meg kiküszöbölésükre, feltárja a KKV szektor igényeit és hozzáállását e hátrányos helyzetű munkaerő-piaci réteg alkalmazását illetően. A kutatás módszere Kutatásunkban a társadalmi, gazdasági adatok, információk elemzése és az empirikus kutatás egyaránt szerepet kapnak. Egy 129 darabos kis és középvállalatok köréből kikerült minta kérdőíves megkérdezésének eredményein keresztül vizsgáljuk meg a KKV szektorban rejlő foglalkoztatási lehetőségeket és hajlandóságot. A roma témakörben egy a roma tanodák hatásait mérő kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetjük 400 fős minta alapján. A tanulmány szerkezete A tanulmány öt fő részre tagolódik. Az elsőben általános helyzetképet adunk a gazdasági környezetről, a magyarországi foglalkoztatási viszonyokról és a KKV szektor jellegzetességeiről. A másodikban a kérdőíves vizsgálatok eredményeit ismertetjük, 7

8 megvizsgáljuk, hogy a mintában részt vett kis és középvállalatok konkrétan hogyan vélekednek e munkaerő-piaci szempontból hátrányos réteg alkalmazását illetően, milyen lehetőségeik, szándékaik és ismereteik vannak a témát illetően. A harmadik részben a képzési rendszert, annak hiányosságait és a benne rejlő lehetőségeket tárgyaljuk, lévén az alacsony iskolázottság a vizsgált munkaerő-piaci réteg megkülönböztető hiányossága, melynek orvoslására szükség lehet. A negyedik rész az alacsony képzettségűek/képzetlenek két sajátos csoportjának a romáknak és a megváltozott munkaképességű munkavállalóknaklehetőségeit és korlátait vizsgálja. Elkerülhetetlen, hogy sajátosságaikat részleteiben tárgyaljuk, hiszen mint csoport jelentős átfedést mutatnak az alacsony képzettségűekkel. A romáknak mintegy kilencven százaléka ide tartozik. Az ötödik rész a munkahelyteremtés szempontjából közelít a probléma megoldásához, a rugalmas munkavégzési formák lehetőségeinek vizsgálatán keresztül. A kutatás hipotézisei A kutatás megkezdése előtt az alábbi hipotéziseket fogalmaztunk meg: A képzés elengedhetetlen feltétele a képzetlenek/az alacsony képzettségűek hatékony munkaerő-piaci integrálásának. Szemléletmódbeli változásokra van szükség mind a romák részéről, mind pedig a munkaadók részéről a romákhoz való hozzáállást illetően. Hatékony támogatási és ösztönző-rendszer kidolgozására van szükség. A KKV szektor foglalkoztatási gyakorlata merev, mely gátja lehet a munkahelyteremtésnek. Az iparági változásoknak nincs jelentős hatása a képesítés nélküli munkavállalók esélyeire. Eredmények A kutatás eredményei alapján világossá vált, hogy az alacsony képzettségűek munkaerő-piaci integrálásának megoldási lehetőségeit négy fő területen szükséges vizsgálni, melyek a munkahelyteremtés, a képzés, a szemléletmód, és a támogatások, ösztönzők. Nyilvánvalóvá vált, hogy a KKV szektor munkahelyteremtő lehetőségei jelenleg korlátozottak. A kétkezi munkát leginkább igénylő szektorok mezőgazdaság, ipar- visszaszorulásával pedig a szakképesítést nem igénylő munkahelyek száma esett vissza a legjelentősebben. Ennek értelmében a képzés alapvető feltétele a sikeres munkaerő-piaci integrációnak, hiszen a 8

9 szakképesítéssel rendelkező munkavállalók jelentősen jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. Nem elég azonban képezni, tényleges esélyeket csak a megfelelő módon, és a megfelelő területen nyújtott szakképzés biztosíthat. Az eredményes szakképzés alapvető feltétele a gyakorlati órák számának növelése és a munkaerő-piaci igényeken alapuló beiskolázás. Ez utóbbi segítségével elkerülhetővé válik, hogy leendő munkanélkülieket képezzünk. Határozottan más a helyzet az alacsony képzettségűek két speciális csoportja a romák és a megváltozott munkaképességűek esetében. A vizsgálatok egyértelműen alátámasztják, hogy e két csoport számára a képzés önmagában nem biztosít megfelelő munkaerő-piaci esélyeket, a munkaadók oldaláról nagyfokú ellenállás tapasztalható irányukban. Létszámbővítés esetén a vizsgált vállalkozások alig egynegyede lenne hajlandó romát, egyharmada megváltozott munkaképességű személyt alkalmazni. A vállalatok fele akkor sem venne fel roma munkavállalót, ha meglenne az állás betöltéséhez szükséges szakképesítése. A romák esetében ez egyértelműen a faji diszkriminációnak, a megváltozott munkaképességűeknél pedig az ismeretlentől, kényelmetlenségtől való félelemnek tulajdonítható. Ennek a nagyfokú ellenállásnak a leküzdése a romák esetében csak hosszútávon, fokozatos és kölcsönös- szemléletmódbeli változásokkal oldható meg. A megoldás eszközei lehetnek a hatékony támogatási és egyéb ösztönző rendszerek, melyek a vizsgált esetek több mint egyharmadában elméletben erősebbnek bizonyultak a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok elutasításánál. Ehhez azonban nélkülözhetetlen és az eredmények alapján egyáltalán nem biztosított- a támogatási lehetőségek hatékony kommunikációja. A vizsgálatok megállapították, hogy a KKV szektor tájékozatlan az igénybe vehető támogatásokat, kedvezményeket illetően, a gyakorlatban pedig egyáltalán nem vettek igénybe ilyen lehetőséget. A megváltozott munkaképességűek lehetőségeit nagyban korlátozza a jelenleg érvényben lévő szabályrendszer. Gyökeres átalakításra lenne szükség. A rugalmas munkavégzési formák elterjedése elősegítené a vizsgált csoportok munkaerőpiaci beillesztését. A különböző atipikus formák más-más mértékben alkalmasak az alacsony képzettségűek munkaerő-piaci integrációjának elősegítésére. Nyújthatnak átmeneti megoldást (pl. a szezonális munkák) szolgálhatnak ugródeszkaként, de jelenthetnek tartós megoldást is. A társadalmi jellegzetességeket is figyelembe véve, a megváltozott munkaképességűek esetében a bedolgozás, míg a romák esetében az önfoglalkoztatás a jelenleg leginkább alkalmas munkavégzési forma. A KKV szektor nagymértékben tájékozatlan a rugalmas 9

10 lehetőségekben rejlő előnyöket illetően, alkalmazási arányuk jóval az európai átlag alatt van. Ily módon a hatékony ösztönzés és kommunikáció a rugalmas munkavégzési formák bevezetésének is alapkövetelménye. 10

11 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A KKV szektor A törvény meghatározása szerint a foglalkoztatottak létszáma alapján mikro-vállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebb, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebb, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebb főt foglalkoztató profitorientált gazdálkodó szervezet. A létszámadatokkal együtt teljesülnie kell továbbá a mérleg főösszeg és nettó árbevétel alapján meghatározott feltételeknek. 1 A mikro-, kis és középvállalatok a működő vállalkozások több mint 99%-át teszik ki. A versenyszférában a foglalkoztatottak több mint kétharmadát a KKV szektor alkalmazza, a hozzáadott érték létrehozásának fele ezen vállalkozásoknak tulajdonítható. A lakosság nagy részének jövedelmét, megélhetését ezek a vállalkozások biztosítják, és jelentős mértékben járulnak hozzá az adó- és járulékfizetésükkel a költségvetési bevételekhez. A KKV szektor a jelenleginél nagyobb figyelmet érdemel a gazdaságpolitikában. 1. TÁBLA: A KKV SZEKTOR SZEREPE A GAZDASÁGBAN Vállalat Vállalatok mérete számának aránya Foglalkoztatottak aránya Hozzáadott érték aránya Mikrovállalat 94,7 35,8 15,8 Kisvállalat 4,4 18,9 16,3 Középvállalat 0,7 16,2 18,1 KKV szektor 99,8 71,0 50,2 Forrás: SBA Factsheet Hungary, Mikro-vállalkozás esetében az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (~540 millió Ft) lehet. Kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió (2,7 milliárd Ft) eurónak, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak (13,5 milliárd Ft), a mérlegfőösszegre vonatkozóan pedig 43 millió eurónak (11,6 milliárd Ft) megfelelő forintösszeget jelent. Induló vállalkozás esetében a mutatószámokat éves szintre kell vetítetni. 11

12 A gazdasági, politikai rendszerváltás idején a hazai kisvállalkozások kedvező feltételekkel rendelkeztek. Tapasztalatokat szereztek a szakcsoportok, GMK-k, VGMK-k, kisszövetkezetek, háztáji gazdaságok működtetése során. A szerzett előnyüket a külföldi működő tőke erős ösztönzését is figyelembe véve rövid idő alatt elvesztették, és az Európai Unióba történő belépéskor az Uniós versenytársakkal szemben jelentős hátrányba kerültek. Az Uniós tagság hatására a magyarországi kkv-k több fontos tevékenységi területen vezetés, szervezés, kommunikációs technikák, önszerveződés viszonylag érzékelhető ütemű felzárkózási folyamat mutatható ki, a lemaradás azonban változatlanul jelentős. A hazai kisés középvállalkozások működési környezete javításának, fejlesztésük elősegítésének állami kötelezettségét és feladatát nem lehet vitatni. A hazai kis- és középvállalkozások alultőkésítettek és forrásszegények. Jövedelemtermelő képességük gyenge, nominálisan tized annyi jövedelmet termelnek, mint az EU-15 átlaga, és az árbevételi összehasonlítás is hasonló arányokat mutat. Az adórendszer terhei éltetik e szektor versenyhátrányát, támogatás helyett jelentős mértékben gyengítik, a fekete, láthatatlan foglalkoztatást erősítik. Az adminisztrációs terhek a KKV szektort sújtják a legerőteljesebben. Mindezek igazolják, hogy a kis- és középvállalkozások helyzete hazánkban nagyon kedvezőtlen. A változó kormányok szándékként rögzítették a KKV szektor versenyképességének és működési környezetének javítását, az eredmények azonban szerények. A gazdasági válság első hulláma a KKV szektorban kiemelten jelentkezett. A felszámolási, végelszámolási és csődeljárások rekordot döntöttek. A gazdasági fejlesztési koncepció kidolgozása és végrehajtása kiemelt fontosságúvá vált. A kormány évtől a KKV-k részére jelentős és kedvező forráshoz jutási lehetőségeket biztosít a finanszírozás, a hitelgarancia-nyújtás és a kockázati tőke biztosítás területein. A Nemzeti Fejlesztési Tervekből számos előnyös vonást példaértékűnek lehet tekinteni. Ilyen például, hogy a forrásoknak nagyobbik hányada az úgynevezett trade szektorokba (feldolgozóipar, turizmus) kerül várhatóan, és hogy a kkv-k részére juttatott források zömét a korábbi időszakban bevált pályáztatási eszközökkel (támogatás a technológiát fejlesztő beruházásokhoz) osztották el. Kedvezőtlen, hogy nehézkes és gyakran szakszerűtlen volt az elbírálás, késedelmes és hosszadalmas a folyósítás, és igen drága az adminisztráció. 12

13 A KKV-k jelenlegi működtetését hátrányosan befolyásolják a következők: - Nem versenyképes, bonyolult, nehezen követhető és magas az adó és járulékterhelés, a költségvetési egyensúly helyreállítása döntően bevételnöveléssel valósul meg. - A vállalkozások működtetésnek feltételei nem stabilak, sőt az utóbbi időben és jelenleg is a kkv-k számára elviselhetetlenül instabilak, a gazdálkodás feltételei többéves perspektívában előre nem láthatóak. Még a nyereséges vállalkozások sem mernek lényeges fejlesztésekbe kezdeni a bizonytalanságok miatt. - Nem megfelelő az ösztönzés és a szankcionálás kombinációja, az informális gazdasági tevékenységek felszámolása és fokozatos beintegrálása mellett, eltörpül a valódi feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés súlya. Olyan intézkedések és egyéb szabályozások születnek, amelyek ösztönzik a legalitás határán lévő mikrovállalkozások fekete gazdaság felé fordulását. - A vállalkozások működési költségei, adói növekednek (adók, hozzájárulások, különadók, szolidaritási adók, illetékek, igazolások, állami kötelező szolgáltatások díja, stb.). A puha költségvetési, önkormányzati szférából inflációt meghaladó áremelések gyűrűznek át a vállalkozási szférába, valamint a körbetartozások jelentős része is költségvetésnek, önkormányzatoknak végzett beruházásokból, munkavégzésből ered. - A vállalkozások működtetésének adminisztrációs terhei, tranzakciós költségei és a banki kamatmarzs indokolatlanul magasak, jelentős a versenyhátrányt okozó előírások száma. - Az elektronikus adatszolgáltatás rendkívül nehézkes a programok APEH által történő folyamatos módosításai következtében. - Az engedélyezési eljárások bonyolultak, átláthatatlanok és ebből adódóan a korrupciónak is teret adnak. - A bérmunkával dolgozó vállalkozások ki vannak rekesztve a pályázati lehetőségekből. A TÁMOP és egyéb pályázatok nem ösztönöznek megfelelően a munkahelyek megtartására. - Az üzleti és pénzügyi szolgáltatások árait kevésbé a piac alakítja, hisz az állami kormányzati előírások korlátozzák a vállalkozói finanszírozást, amikor ezt csak a bankok számára engedélyezik (lásd: magas kamatmarzs). - A közbeszerzési eljárásokban a kkv-k hátrányban vannak és ezzel jelentős piactól esnek el. 13

14 Javaslatok a KKV szektor foglalkoztatást bővítő pozícióinak erősítésére: A piaci konjunktúra erősödésével egyidejűleg az adórendszer átalakítása, a bérterhek érzékelhető mérséklése. Középvállalkozások felkarolása, megerősítése, piacuk erősítése. Esélyegyenlőség biztosítása a hazai vállalkozások számára. Ágazati prioritások megfogalmazása, egyes ágazatokat felkaroló pályázatok meghirdetése. Ipari, szakmakultúrák megőrzése, fejlesztése. A gazdasági kohéziónak fontos értékelési szempontként való érvényesítése. Bérmunkát végző cégek saját export tevékenységének felkarolása. (Megfelelő támogatás, hitel, forgótőke emelés, eszközpark megújítása, dolgozók képzésbeli megerősítése, stb.) Rozsdaövezetbeli telephelyek kialakítása, és a kkv-k részére kedvezményes bérbeadása (elsősorban ipari tevékenységet folytatóknak). Külpiaci fellépést felkaroló intézmények, eszközök bátrabb alkalmazása, e tevékenységet végzők támogatása. A közbeszerzési törvény módosítása, a hazai vállalkozások részére protekcionizmus biztosítása. A szociális szövetkezetek elterjedésének mint a foglalkoztatást elősegítő társulási forma elősegítése. A rugalmas munkavégzési formák alkalmazásának egyszerűbbé tétele és ösztönzése. A KKV szektor a munkahelyteremtés és munkahelymegtartás legfőbb színtere, de egyben nagyon érzékeny is a gazdasági változásokra illetve válságokra. Egy családi vállalkozás sokkal inkább küzd a talpon maradásáért, mint sok multinacionális cég, amely szigorúan csak gazdasági érdekeket tartanak szem előtt és könnyen áttelepül más országba, földrészre, ha ott olcsóbban tud termelni. A kisebb családi vállalkozásoknál ez elképzelhetetlen és sokat számít az is, hogy ha már több generáción keresztül művelik az adott tevékenységet, illetve a család több tagjának a megélhetése is ettől függ. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a multikra, ugyanis jellemző, hogy ahol megtelepedik egy multi, ott a helyi kkv-k zöme is fejlődésnek indul. Abban az esetben, amikor egy a kkv-k által lefedett területre belép egy multi, akkor általában a kis cégek egy része kiszorul a piacról, vagy váltásra kényszerül. Ilyenkor a fennmaradás eszköze és egyetlen esélye az, ha a kisvállalkozás kimagasló minőségben 14

15 szolgáltat egy adott részterületen. A minőségi szolgáltatás elképzelhetetlen minőségi szakemberek és minőségi szakképzés nélkül Foglalkoztatás és munkanélküliség Foglalkoztatási helyzetkép Hazánkban a foglalkoztatási ráta évek óta szinte változatlanul 57% körül mozgott. A évi gazdasági recesszió eredményeképpen a tavalyi évben a foglalkoztatási arány 1,6 százalékponttal csökkent. Így év végén a foglalkoztatási ráta 55,6%, mellyel messze elmaradunk az Európai Unió átlagától. A kormányzat 2010-ig 63%-os foglalkoztatási ráta elérését tűztet célul, mely célkitűzés jelenleg irreális. 2. TÁBLA: A ÉVES LAKOSSÁG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Foglalkoztatási ráta (%) ,2 57, ,7 56, ,6 56, ,0 57, ,0 57, ,1 56, szeptember-november 3757,4 55,6 Forrás: KSH Magyarország foglalkoztatási szerkezete igen nagy változásokon ment keresztül. Követte a világban és a környező országokban végbement változásokat és jelenlegi helyzetében jellemző az ipar és a szolgáltatási szektor túlsúlya a mezőgazdasággal szemben óta a mezőgazdaságban dolgozók száma szinte a felére csökkent, viszont jelentősen emelkedett a szolgáltatóiparban, főleg az ingatlanügyletekkel foglalkozó és pénzügyi szolgáltatási ágazatokban dolgozók száma. A mezőgazdasági ágazat visszaszorulásával, az alacsonyan képzett vagy képzetlen réteg egyik legnagyobb felvevő piaca szenvedett csorbát. Ez a trend folytatódott az elmúlt évek folyamán, ahogyan a következő táblázat adatai is tanúsítják. 15

16 3. TÁBLA: FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZERINT (EZER FŐ) Változás Ágazatok hoz képest (%) Ipari szektor 1267,3 1266,2 1291,7 1269,9 1243,4-2 Szolgáltató szektor 2153,6 2546,9 2470,2 2462,7 2465,1 +14,4 Ezen belül: pénzügyi közvetítés 82 77, ,1 102,2 +24,6 ingatlanügyletek 164,4 279,8 287,1 285,7 312,8 +90,2 Mezőgazdaság 274, ,8 182,9 174,1-37 Forrás: KSH A legtöbb foglalkoztatott a versenyszférában dolgozik, számuk folyamatosan emelkedik. A hazai munkaerő, főleg a fizikai munka tekintetében, nem tud versenyezni a román, ukrán, távol-keleti munkaerő árával, ami szintén nehezíti a magyar munkavállalók helyzetét. A területi mobilitási hajlandóság alacsony. Munkanélküliség Kardinális kérdés, hogy valaki adófizető, vagy, segélyből tengődő munkanélküli. Az embereknek szüksége van kiszámítható jövőképre, biztos megélhetésre. Rendszeres jövedelem nélkül egyének, családok, települések, illetve kistérségek mehetnek tönkre. Ez kihat az egészségügytől a közbiztonságig számtalan területre. Ahol van munkalehetőség, ott van fejlődés, ott boldogulnak az emberek, fejlődnek a települések. Ahol nincs, ott elnéptelenedik a vidék, vagy megjelenik a megélhetési bűnözés és rohamosan hanyatlik minden. A gazdaságpolitika gyakran csak a munkahelyteremtésre koncentrál, ami ugyan elengedhetetlen a foglalkoztatási arány javítása érdekében, de legalább ugyanolyan fontos a meglévő munkahelyek megtartása. Aki már dolgozik, szocializálódott a munkához, és kevesebb energiával és nagyobb sikerrel marad továbbra is munkavállaló, mint aki most készül belépni a munkaerő-piacra. Egyre gyakoribb probléma, hogy azért nem sikerül a munkahelyteremtés, mert nincs megfelelő munkaerő. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű emberek esetében gyakran hiányzik a motiváció és a követendő jó példa a kitörésre. Ennek hiányában még nehezebb, szinte lehetetlen az aktív keresővé válás A munkanélküliségi ráta tavaly augusztus-októberben 10,4%-kal 13 éves csúcsot ért el. Az állástalanok aránya tavaly először a július-szeptemberi időszakban lépte át a tíz százalékot és 16

17 arányuk azóta is folyamatosan emelkedett szeptember november időszakának KSH adatai szerint a éves foglalkoztatottak száma 3 millió 788 ezer, a munkanélkülieké 445 ezer fő volt, ami 10,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett az év utolsó időszakában (15-64 éves korosztályra számítva 10,6%). Ez az érték 2,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A nők esetében a munkanélküliség 2,3, a férfiaknál pedig 3,1 százalékponttal nőtt. Szakértői becslések szerint a munkanélküliségi ráta az idei év folyamán 11% körül tetőzik, majd év végére ismét 10,5% körül várható ben a munkanélküliek 43,3%-a talált állást 12 vagy annál több hónap után, a munkahelykeresés átlagos időtartama 16,4 hónap volt, mely 1,7 hónappal volt rövidebb, mint 2008-ban. 4. TÁBLA: FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG Időszak Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliségi ráta (%) I. 3905,5 7,5% II. 3942,5 7,0% III. 3947,4 7,2% IV. 3909,4 7,7% I. 3844,2 8,0% II. 3868,5 7,6% III. 3924,3 7,7% IV. 3880,7 8,0% I. 3764,1 9,7% II. 3797,1 9,6% III. 3783,5 10,3% Forrás: KSH 2.3. Iskolázottság A képzési rendszer a középiskolánál mozdult el egyensúlyi helyzetéből, eltolódott a gimnázium irányába, és csak a legrosszabb tanulók mennek szakiskolába. A gimnáziumokban tanulók száma jelentősen nőtt az elmúlt 15 év során. Ennél jobban csak az intézmények számának növekedése szembetűnőbb 321 db (1990/91. tanév) 822 db (2007/08. tanév). Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érettségit követően a felsőoktatásban továbbtanulók aránya, a jelentkezők száma magas, számuk évről-évre folyamatosan emelkedik (1990 óta megháromszorozódott). A kiválasztás is egyre engedékenyebb, ugyanannyi jelentkezőből jóval többet vesznek fel, mint éve. Míg 1990-ben a jelentkezők alig 36%-a nyert 17

18 felvételt, addig az évtized közepére ez a mutató 58%-ra nőtt, 2008-ban pedig már elérte a 77%-ot. A szakiskolai képzés van a legnehezebb helyzetben, mert egyrészt drasztikusan csökkent az oda jelentkezők száma (közel rel kevesebb, mint 1990-ben), másrészt jellemzően csak a leggyengébb tanulók választják ezt a jövőt maguknak. Ma Magyarországon nincs is a köztudatban olyan fizikai szakma, amihez karriert lehetne társítani. A fiatal népesség létszámcsökkenésének következtében évről évre kevesebben fejezik be a 8. osztályt. Ez a demográfiai visszaesés megfigyelhető a középiskolát végzettek számában is, 2008-ban 1200 fővel kevesebben iratkoztak be középfokú nappali képzésre, mint ez előző évben. Az alábbi táblázat adatainak tanúsága szerint ma, a év közötti magyar népességnek megközelítőleg 30%-a 8 általános iskolát végzett, 23%-a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik míg másik 30%-a érettségizett. A népesség kisebb hányada a végzettségi skála két végén helyezkedik el. Közel 16%-uk diplomával rendelkezik, 3%-uk pedig még az általános iskolát sem fejezte be. A éves népesség helyzetét vizsgálva a helyzet némileg kedvezőbb képet mutat. A 30%-kal szemben ezen korosztálynak 20%-a rendelkezik befejezett, vagy befejezetlen általános iskolai végzettséggel. 30%-nak a legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, további 30% szakiskolai vagy szakmunkás képesítéssel bír. 19%-uk rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával. 5. TÁBLA: A ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT Év 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakiskola szakmunkásképző Érettségi Főiskola Egyetem Össz ,1 8,3 5, ,7 8,7 5, ,1 9,2 5, ,6 30,2 9,7 6,1 100 Forrás: KSH 18

19 2.4. Az iskolázottság és a foglalkoztatás közötti összefüggés Az következő táblázat jól szemlélteti, hogy milyen szoros összefüggés van az iskolai végzettség és a foglalkoztatás, avagy a munkanélküliség között. 6. TÁBLA: A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGÜK SZERINT (EZER FŐ, %) Iskolatípus nő férfi általános iskolánál kevesebb 10,6 0,3% 0,2% 0,2% 9,6 0,2% 12,1 0,3% Általános iskola 8. osztálya 438,5 12% 12% 11% 491,5 12% 497,9 13% Szakiskola és szakmunkásképző 1134,6 30% 20% 39% 1198,1 30,8% 1258,6 32% Gimnázium 352,5 9% 13% 6% 347,6 9% 353,7 9% Egyéb érettségi 932,9 25% 26% 24% 970,6 25% 979,7 25% Főiskola 552,2 14% 19% 10% 547,7 14% 515,8 13% Egyetem 362,2 9,7% 9,8% 10% 359,2 9% 329,6 8% Összesen 3 783,5 100% 100% 100% 3924,3 100% 3947,4 100% Forrás: KSH Elenyésző arányban vannak jelen a munkaerőpiacon a 8 általánosnál alacsonyabb képzettségűek Nagyobb részük segélyekből él, kisebb részük a feketepiacon alkalmi munkákból. A rendszerváltás előtt számuk jóval magasabb (30-50% közötti, es években még magasabb) volt, főként a mezőgazdaság és a nehézipar tudta foglalkoztatni őket. Ezen iparágak jelentős visszaszorulásával helyzetük kilátástalan lett, képzettségi szintjük emelése mára a munkához jutás előfeltételévé vált. A 8 általánost befejezettek helyzete ennél kedvezőbb, de az ő munkaerő-piaci integrálásuk sem megoldott, nagyobb részük szintén nem dolgozik. Nemek tekintetében a foglalkoztatottak aránya némileg különböző képet mutat. A férfiak esetében a eltolódik a szakiskolai végzettséget igénylő kétkezi munka irányába, míg a női munkavállalók magasabb arányban helyezkednek el diplomával a kezükben. Egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb problémával az alacsony képzettségűek küzdenek, a legkevesebb munkanélküli pedig a diplomások közül kerül ki. Ez a helyzet még akkor is, amikor megugrott az egyetemi/főiskolai jelentkezések száma és egyre több diplomás jelent meg a munkaerőpiacon. Mégis fel tudta venni a munkaerőpiac a pályakezdő diplomások nagy részét. Ez azzal is magyarázható, hogy nemcsak diplomás álláshelyek betöltését vállalták el a friss diplomások, hanem azokat az álláshelyeket is, amelyekhez eredetileg csak érettségi kellett volna. Az érettségizettek pedig egy lépcsővel lejjebb próbálkoztak, ami végül a 19

20 legalacsonyabb iskolázottságú réteg kiszorult a munkaerőpiacról. Vagyis a munkáltatók jellemzően felfelé módosították a foglalkozások képzettség igényét, amely az egész foglalkoztatási hierarchiára hatással volt. 1. ÁBRA: FOGLALKOZTATOTTAK ÉS MUNKANÉLKÜLIEK MEGOSZLÁSA AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG TÜKRÉBEN A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 9% 14% 34% 31% 12% 2% 6% 26% 32% 34% Egyetem Főiskola Középiskola Szakiskola Általános iskola vagy annál kevesebb Foglalkoztatottak Munkanélküliek Forrás: KSH A magas iskolai végzettség növeli a foglalkoztatási esélyeket. Az alapfokú végzettségűeket kizárólag ott- de ott is egyre kevésbé- alkalmazzák, ahol nincs szükség speciális, csak helyben elsajátítható ismeretekre. Jellemzően nem alkalmazzák őket tartós munkára. Az esélyeket egyértelműen növeli, ha legalább szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik a munkavállaló. 20

21 2. ÁBRA: A MUNKÁBAÁLLÁS IDŐIGÉNYE AZ EGYES ISKOLÁZOTTSÁGI SZINTEK ESETÉBEN (15-29 ÉVES KOROSZTÁLY VIZSGÁLATA ALAPJÁN) A tanulmányok befejezése és a munkába állás között eltelt átlagos idő legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint diploma 3,3 érettségi 4,7 szakmunkásképző 4,5 legfeljebb 8 általános 12,6 hónap N=3606 Forrás: ifjúság 2008 gyorsjelentés, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet A 8 általánost végzetteknek háromszor annyi időbe telik munkát találni, mint képzettebb társuknak, ha egyáltalán sikerül nekik. A magasabb iskolázottság jobb esélyekkel, hosszú távon magasabb jövedelemmel párosulhat. A nyolc általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséghez képest az általános iskolát befejezettek keresete 13%-kal, a szakmunkásképzőt végzetteké 20%-kal, a középiskolát végzetteké 30%-kal, a felsőfokú végzettségűek keresete pedig mintegy 60%-kal magasabb. Mindezek tudatában kijelenthetjük, hogy az alacsony képzettségű vagy képzetlen réteg munkaerő-piaci integrálásának előfeltétele az iskolázottsági szint javulása. A foglalkoztatási szerkezetben beálló problémák megoldása többek között a munkahelyteremtésben és képzésben keresendő. 21

22 3. A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI Úgy véltük, hogy kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása ezen a ponton, a megoldást igénylő területek részletes tárgyalása előtt a legcélszerűbb, hiszen az eredmények segítenek a problémakör megértésében, a súlypontok meghatározásában. A kutatás témájának tükrében 129 mikro-, kis és középméretű budapesti céget kérdeztünk meg foglalkoztatási adataikról, szokásaikról és hajlandóságaikról. A cégek a BKIK Tanulószerződéssel alkalmazó cégek adatbázisából kerültek ki. A lekérdezés telefonos formában történt. A kérdőívet az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkérdezettek köréből adódóan a válaszok a budapesti helyzetről adnak képet, de mint látni fogjuk, ez nem jelent lényegi eltérést az országos viszonyokhoz képest. Feltételezhetjük, hogy mivel a cégek a Tanulószerződéssel alkalmazók köréből kerültek ki, az átlagnál némileg nyitottabbak a szervezeti újítások felé. A megkérdezettek köre véletlenszerű volt, annyi megkötéssel, hogy építőipari és gyártó cégek (ahol az alacsony képzettségűek leginkább foglalkoztathatók) magas számban szerepeljenek a mintában. A főváros foglalkoztatási szerkezetéből adódóan nincsenek a mintában mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok, de a későbbiekben a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre is kitérünk, lévén az alacsony képzettségűeket potenciálisan felvevő szektor. 22

23 A mintába került vállalatok jellemzői 7. TÁBLA: A MINTÁBA KERÜLT VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA Élelmiszergyártás 2 Gép, gépi berendezés gyártása 5 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 2 Építőipar 15 Egyéb feldolgozóipari tevékenység (hangszergyártás) 1 Gépjármű motorkerékpár kereskedelme, javítása 31 Ingatlanügyletek 1 Szálláshely-szolgáltatás 5 Kiskereskedelem 3 Vendéglátás 2 Egyéb személyi szolgáltatás (szépségápolás) 13 Reklám, piackutatás 1 Kölcsönzés 1 Fafeldolgozás 2 Egyéb speciális szakképesítés (villanyszerelés, víz-gáz fűtés szerelés, vakolás) 37 Egyéb iparcikk kiskereskedelem 2 Vegyi anyag, -termék gyártása 1 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1 Nemfém ásványi termék gyártása (pl: beton) 2 Egyéb építmény építése 1 Felnőttoktatás 1 23

24 3. ÁBRA: A CÉG ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA A cég alkalmazottainak száma 26% 3% 71% 0-9 fő fő fő A mintába került cégek meghatározó része, majdnem háromnegyede a mikro-vállalkozások körül került ki, egynegyede a kisvállalatok közül, és alig 3% az ötven főnél magasabb létszámú állománnyal bíró középvállalatok közül, tehát az országos átlagnál kevesebb de még így is kiemelkedő arányú mikro-vállalat szerepel a vizsgálatban. 24

25 4. ÁBRA: A VÁLLALATOK NETTÓ ÁRBEVÉTEL SZERINTI MEGOSZLÁSA Mekkora volt a cég nettó árbevétele 2008-ban?(millió Ft) ; 7% ; 2% ; 1% ; 28% 0-20; 62% Az árbevételeket tekintve a kis méretűek dominanciája miatt- a vállalatok 62%-a húszmillió forint alatti összeggel rendelkezett. Az arányok a bevétel-kategóriák növekedésével egyre csökkentek. Tízmilliárd forint feletti nettó árbevétellel egyik vállalt sem rendelkezett, egy és tízmilliárd forint közöttivel is mindössze egy. 25

26 A mintába került vállalatok válaszai alapján kapott eredmények 5. ÁBRA: MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Tervez-e munkaerő bővítést vagy leépítést a 2010-es évben? 1% 5% 94% igen, bővítés igen, csökkentést egyiket sem Egyetlen megkérdezett cég terveiben szerepelt a létszámbővítés, míg hét vállalat leépítést tervezett, az összes többi azonban semmilyen változtatást nem szándékozott tenni. Ez a gazdasági válságidőszakot tükröző eredmény -és bár elmarad a cégek fejlődése- az, hogy 5%- uk tervez elbocsátást, már kedvező aránynak tekinthető. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy nem teremtődnek új munkahelyek, sőt inkább megszűnnek. A hagyományos munkahelyteremtés ezen eszközével jelenleg egyáltalán nem számol a KKV szektor. 26

27 6. ÁBRA: TANULÓSZERZŐDÉS Alkalmazott-e tanulószerződéssel képzésben részt vevőt 2009-ben? 49% 51% igen nem 7. ÁBRA: TANULÓSZERZŐDÉS Tervezi-e a tanulószerződéssel történő alkalmazást 2010-ben? 7% 33% 60% igen nem nem tudja A vállalatok mindegyike alkalmazott tanulószerződéssel munkatársat az elmúlt évek során, de 2009-ben mindössze a megkérdezettek fele. További csökkenés várható, hiszen a 27

28 vállalkozások 60%-ának nem szerepel idei tervei között, csupán egyharmaduknak igen. Ez önmagában a gyakorlati képzőhelyek visszaesését jelenti. 8. ÁBRA: HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK ALKALMAZÁSA Alkalmazza-e a következő munkavállalókat? 70% 60% 61% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 10% 9% 0% legfeljebb alapfokú végzettségű roma megváltozott munkaképességű szakmunkás végzettségű Alapfokú vagy ennél alacsonyabb képzettségű munkavállalót a vizsgált cégek mindössze egytizede alkalmazott, főként az építőipari vállalkozások betanított és segédmunkásokként. Az építőipari és gyártó cégekre fektetett hangsúly miatt valószínűleg némileg kedvezőbb az itt kapott eredmény, -hiszen országosan e csoport foglakoztatási rátája 12% körüli, a vizsgált vállalatok 10%-a viszont valószínűsíthetően több mint 12%-ot foglalkoztat- de ez a szám nagyságrendileg megfelelően tükrözi az országos átlagot. A romákat alkalmazó vállalatok száma hasonló, némileg kevesebb a 9%-os eredménnyel (ismét csak: a 9% nem a foglalkoztatási arányt jelöli, hanem azokat a cégeket, ahol van roma alkalmazott, de ott lehet több is). Megváltozott munkaképességű munkavállalót (mmk) e megkérdezett cégek egyike sem alkalmaz. Az eredmény oka lehet többek közt- hogy az mmk munkavállalókat nem ritkán tömegesen egy cégnél alkalmazzák (azaz gyakoribb, hogy egy cég vagy alkalmaz mmk munkavállalót és akkor többet is, vagy egyáltalán nem alkalmaz) A mintába nem került mmk munkavállalót alkalmazó cég. 28

29 9. ÁBRA: LÉTSZÁMBŐVÍTÉSI TERVEK AZ EGYES MUNKAVÁLLALÓI CSOPORTOKAT ILLETŐEN Létszámbővítés esetében alkalmazná-e a következő munkavállalókat? megváltozott munkaképességű munkavállaló 30% 67% 3% roma munkavállaló 24% 74% 2% szakmunkás végzettséggel rendelkező tartós álláskereső 61% 37% 2% szakmunkás végzettséggel rendelkező pályakezdő 53% 45% 2% szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállaló 91% 9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen nem nem foglalkozik a létszámbővítés gondolatával Az alacsony képzettségűek foglalkoztatási nehézségeinek tudatában, célszerűnek láttuk azt megvizsgálni, hogy milyen a hozzáállás az alsó középfokú végzettségűekkel, azaz a szakmunkásokkal szemben. Jelenthet-e ilyen értelemben kiutat a legalacsonyabban kvalifikáltak számára a képzés, a szakma megszerzése. Hiszen hiába vannak területek, ahol betanított és segédmunkásokat alkalmaznak, a kutatás során egyértelműen fény derült arra az uralkodó trendre, miszerint a magasabb képzettségűek azokról a területekről is egyre inkább kiszorítják alacsonyabban képzettebb társaikat, melyhez alapvetően ténylegesen nem lenne szükséges a magasabb képesítés (fentről indulva: felsőfokú végzettségű elvégez középszintű munkát, és ez gyűrűzik lefele). Megállapítható, hogy általánosságban a szakmunkásokkal kapcsolatos attitűd igen kedvező, a megkérdezett vállalatok több mint kilencven százaléka alkalmazná őket, alig tíz százalékuk nem (ez nagyban betudható a cégprofilnak). Az alsó középfokú végzettségű tartós álláskeresők és pályakezdők esetében a helyzet csakúgy, mint egyébként is a pályakezdők és tartós munkanélküliek esetében- a hátrányos megkülönböztetés következtében jóval kedvezőtlenebb. Más a helyzet a romák és a megváltozott munkaképességűek esetében. Őket alig egynegyedes illetve egyharmados arányban vennék fel a cégek, ha lehetőségük nyílna létszámbővítésre. Ez egyértelműen a negatív megkülönböztetés megnyilvánulása, hiszen bármilyen egyéb 29

30 képzettségre, munkatapasztalatra stb. irányuló kiegészítő információ hiányában, pusztán azért utasítják el őket, mert romák, vagy mert megváltozott munkaképességűek. 10. ÁBRA: ALKALMAZNA-E AZ ALÁBBI FELTÉTELEK MELLET HÁTRÁNYOS HELYZETŰ MUNKAVÁLLALÓT? Ha bármelyik az előző kérdésnél nem - az alábbi feltételek mellett alkalmazna- e ilyen munkavállalókat? Csak bizonyos munkakörök betöltésre (pl. ahol nincs ügyfélkapcsolat) 26% 74% Ha mást nem találnának a munkakör betöltésére 24% 56% 20% Ha jelentős adókedvezményt/állami támogatást kapnának utána 38% 53% 9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen nem nem tudja Az adókedvezmények és a támogatások jelenthetik a leginkább ösztönző erőt a hátrányos helyzetűek alkalmazására, de még itt is jelentős az általános ellenállás. Az esetleges támogatások ellenére a vállalatoknak több mint a fele továbbra is elutasító választ adott. Egyértelműen kifejezi a KKV szektor elutasító magatartását a hátrányos helyzetű munkavállalókkal szemben, hogy háromnegyedük ügyfélkapcsolatot nem igénylő munkakörök esetében sem illetve akkor sem alkalmazná őket, ha mást nem találnak a munkakör betöltésre. 30

31 11. ÁBRA: ROMA MUNKAVÁLLALÓK ALKALMAZÁSNAK AKADÁLYAI Amennyiben nem alkalmazna roma munkavállalót, miért nem? 30% 25% 20% 15% 10% 11% 29% 20% 25% 15% 5% 0% bizalmatlanság rossz tapasztalatok nehezen beilleszthető szaktudás hiánya egyéb A három fő akadály: a rossz tapasztalatok, a szaktudás hiánya és a nehéz beilleszthetőség. Látható, hogy a leggyakrabban -a cégek egyharmada által- említett ok saját korábbi tapasztalaton alapuló elutasítás. Fellelhetően jelen vannak, az előítéletek is, a bizalmatlanság egyértelműen ennek megnyilvánulása, de a beilleszthetőségi gondok sem feltétlenül tapasztalatból, sok esetben inkább előítéletekből fakadnak. A szaktudás hiánya, tehát a képzés fontossága itt is előjön, a cégek egynegyede szerint ez a legfőbb akadálya annak, hogy alkalmazzák őket. 31

32 12. ÁBRA: SZAKKÉPZETT ROMÁK ALKALMAZÁSI ESÉLYEI Ha nem - abban az esetben sem alkalmazna roma munkavállalót, ha az rendelkezne az állás betöltéséhez szükséges szakképesítéssel? 21% 28% 51% akkor igen akkor sem nem tudom A válaszok önmagukért beszélnek. A korábbiak tükrében már nem okoz nagy meglepetést az ötven százalékot meghaladó elutasító válasz. A válaszadás milyenségéből valószínűsíthető, hogy a nem tudom kategóriát választók jó része is a nem csoportba tartozik, csak nem mertek nyíltan elutasító választ megfogalmazni. A megkérdezett KKV-k megközelítőleg egyharmada lenne csak nyitott egy az állás betöltéséhez szükséges szakképesítéssel rendelkező roma felvételére. Ez egybevág azzal, amit az előző kérdésnél láttunk, miszerint a vállalatok 25%-a képzettség hiányát találta a legfőbb akadályozó tényezőnek. 32

33 13. ÁBRA: MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK ALKALMAZÁSÁNAK AKADÁLYAI Amennyiben nem alkalmazna megváltozott munkaképességű munkavállalót, miért nem? 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 29% várható nehézségek miatt 36% fenntartások a megfelelő teljesítményt illetően 1% 1% korábbi tapasztalatok miatt hiányzó infrastrukturális feltételek 15% egyéb 18% nem tudom A megváltozott munkaképességűek esetében egyértelműen látszik, hogy az ismeretlentől, a mástól és az ezzel járó esetleges kényelmetlenségektől való húzódás az alkalmazás fő akadálya. A korábbi rossz tapasztalatok szinte egyáltalán nem játszanak szerepet az elutasításban. Az infrastrukturális feltételeket sem sorolják a megkérdezett cégek a fő nehézségek közé (megjegyzendő azonban, hogy a kérdésnél egy legjellemzőbb akadályt kellett a megkérdezetteknek kiválasztani, tehát az pl. az infrastrukturális feltételek hiánya valószínűleg nem csak két cégnél okoz esetleges problémát). Nagyon magas volt a nem tudom válaszok aránya is, ami szintén csak azt támasztja alá, hogy a munkaadóknak nincsenek sem tapasztalatai, sem elképzelései a megváltozott munkavállalók alkalmazását illetően. Az egyéb válaszok esetében a leggyakrabban hangoztatott érv az volt, hogy a munkakör jellege nem teszi lehetővé a csökkent képességűek alkalmazását (például nem tud létrára mászni - villanyszerelő, szobafestő, stb.). 33

34 14. ÁBRA: INTEGRÁCIÓS PROGRAMOK ALKALMAZÁSA Van-e olyan munkavállalója, aki valamilyen hátrányos helyzetűeknek (alacsony végzettségű/kisebbség/csökkent munkaképességű) szervezett integrációs program keretében került a vállalathoz? 100% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 0% van nincs A válaszadók egyöntetűen azt válaszoltak, hogy nincs olyan munkavállalójuk, aki hátrányos helyzetűeket segítő integrációs program keretében került volna hozzájuk. Ez mindenképpen jelzi, hogy az integrációs programok nem voltak elég ösztönző hatásúak, vagy/és a programok kommunikációja nem volt hatékony, nem érte el a KKV szektor ezen vállalatait (és akkor jellemzően a többiek meghatározó részét sem). 34

35 15. ÁBRA: RUGALMAS MUNKAVÉGZÉSI FORMÁK ALKALMAZÁSA Van-e cégüknél példa rugalmas munkavégzési formákra? 18% 32% 50% van nincs szükség esetén/nem tudja A megkérdezett 129 cégből csupán 41 jelentette ki, hogy van olyan alkalmazottja, akit valamilyen rugalmas formában foglalkoztat. Meglepő volt a bizonytalanok magas száma, 23 cég, a megkérdezettek csaknem egyötöde, nem tudott egyértelmű választ adni. A szükség esetén inkább a hát, lehet választ takarta, a ténylegesen esetenként alkalmazók (pl.. munkaerő kölcsönzés, szezonális munka) inkább igen választ adtak. A bizonytalanság magas foka mutatja a témában való jártasság, informáltság hiányát, hogy esetenként a kérdést sem tudták értelmezni, nem hogy célzottan alkalmaztak volna rugalmas formákat. A megfelelő ösztönzés mellett a hatékony kommunikáció elengedhetetlen feltétele lesz a rugalmas munkavégzési formák elterjesztésnek. 35

36 16. ÁBRA: A RUGALMAS MUNKAVÉGZÉSI FORMÁK EGYES TÍPUSAINAK ELTERJEDTSÉGE A rugalmas munkavégzési formák közül melyiket alkalmazzák cégüknél? 20% 15% 16% 16% 10% 7% 5% 0% rugalmas munkaidő 0% részmunka távmunka szezonális/alkalmi munka 2% határozott idejű munkaszerződés 0% regisztrált munkanélküli foglalkoztatása alkalmi kiskönyvvel A legmagasabb alkalmazási arány 16% volt, azaz huszonegy olyan céget találtunk, aki részmunkában és szintén huszonegyet aki, szezonális/alkalmi munkára alkalmaz munkaerőt. Ne tévesszük azonban össze, ez nem a foglalkoztatottak arányát jelenti, csak csupán azt, hogy hány cégnél került ez a munkavégzési forma bevezetésre, de azt nem, hogy ténylegesen hány alkalmazottat érint. A teljes rugalmas foglalkoztatási arány ennek megfelelően ezen eredményeknél jóval alacsonyabb. A rugalmas munkaidő kilenc cégnél használatos, mint munkavégzési forma. Érdekes, hogy egy cég sem alkalmaz távmunkában, ennek több oka lehet. Egyrészt ez inkább a nagyobb alkalmazotti létszámú cégekre jellemző -ha alkalmaz távmunkában, akkor tömegesen-, míg a mintában szereplő vállalatok nagyrészt mikro méretűek. Másrészt a távmunka nagykereskedelmi cégek fő jellemzője, akik jelen mintában nem szerepeltek. 36

37 17. ÁBRA: A VÁLLALAT ÉRTÉKRENDJÉT VIZSGÁLÓ KÉRDÉSEK Egyetért-e az alábbi állításokkal? Nyitottak vagyunk a rugalmas munkavégzési formák alkalmazása felé 29% 43% 28% A megváltozott munkaképességű emberek elkötelezettebbek a vállalat felé 20% 57% 23% Az esélyegyenlőség fontos a vállalatunknál 32% 61% 7% Vállalatunk számára fontos a társadalmi felelősségvállalás 43% 53% 4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% igen nem nem tudja/nem válaszol Kíváncsiak voltunk a vállalat által vallott értékekre, hozzáállásra, és arra hogy mennyiben van ez összhangban a már megvizsgált tényleges gyakorlattal. Ilyen típusú általános kérdésekre, mint esélyegyenlőség, társadalmi felelősségvállalás, általában a megkérdezettek nagy része bólogat és igenlő választ ad. Jelen esetben nem ez történt. Az eredmények összességében meglehetősen kedvezőtlen képet mutatnak. Ennek oka lehet, hogy a tényleges cselekvő magatartásra utaló kérdéseket e kérdéskört megelőzően tettük fel, a válaszok tudatában pedig már nem merték az elvárt és lehet hogy konkrétumok nélkül általánosságban önmaguk által is elhitt- kedvező választ adni. Maguk a kérdésekre adott válaszok az alapvető elzárkózást mutatják az érintett témákkal szemben. Még a legáltalánosabbnak tekinthető társadalmi felelősségvállalás kérdésében is több mint a válaszadók fele érdektelen volt. A többi kérdésnél a helyzet még rosszabb, húsz és harminc százalék között mozognak a támogatást jelentő válaszok. Az esélyegyenlőségre adott egyharmados válasz körülbelül egybeesik a romákkal szemben tanúsított hozzáállással (hangsúlyozzuk, nem a gyakorlattal). Itt is előjönnek a megváltozott munkaképességűek és a rugalmas munkaidő ismeretével kapcsolatos hiányosságok, magas a bizonytalanok száma. 37

38 18. ÁBRA: EGYES TÁMOGATÁSOK ISMERTSÉGE Az alábbi támogatások közül melyeket ismeri? Távmunka támogatása 99% 1% Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 100% 0% Helyközi utazás támogatása 86% 14% Csoportos személyszállítás támogatása 99% 1% Közhasznú munkavégzés támogatása 98% 2% Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás 98% 1,50% Bérgarancia támogatás 99% 1% Munkahelymegőrzés támogatása 98% 2% Start kártya 61% 36% Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának járulékkedvezménye A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás 92% 94% 8% 3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nem ismeri ismeri 38

39 8. TÁBLA: TÁMOGATÁSI FORMÁK ALKALMAZÁSA/ALKALMAZÁSI HAJLANDÓSÁG (DB, %) Támogatás A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának járulékkedvezménye tervezi igénybevételét igénybe vette 4 0 3% 0% 0 0 0% 0% Start kártya 4 0 3% 0% Munkahelymegőrzés támogatása 0 0 0% 0% Bérgarancia támogatás 0 0 0% 0% Foglalkoztatás bővítését szolgáló 1 0 bértámogatás 0,5% 0% Közhasznú munkavégzés támogatása 0 0 0% 0% Csoportos személyszállítás 0 0 támogatása 0% 0% Helyközi utazás támogatása 0 0 0% 0% Részmunkaidős foglalkoztatás 0 0 támogatása 0% 0% Távmunka támogatása 0 0 0% 0% A jelenlegi foglalkoztatási szint javítását megcélzó rendelkezések ismertségét és alkalmazását térképeztük fel a vizsgált cégek körében. A válaszok alapján azt találtuk, hogy a támogatási lehetőségek nagy részét a cégek szinte egyáltalán nem, vagy nagyon kis mértékben ismerik, alkalmazni pedig nagyon egyáltalán nem alkalmazzák. A leginkább -több mint egyharmados arányban- ismert lehetőség a Start-kártya, melyet szintén egyik cég sem alkalmaz, de négy cég legalább tervezi. A helyközi utazás támogatása és az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának járulékkedvezménye az átlagnál nagyobb arányban ismertek, de senki nem vette igénybe és nem is tervezi, hogy fogja. Más a helyzet a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási 39

40 rehabilitációját elősegítő támogatás esetében. Igaz, hogy csak négy cég (3%) ismeri, de ők mindannyian előnyösnek tartják, tervezik igénybevételét. Ezek a cégek valószínűleg nyitottak voltak erre a témára és önmaguk feltérképezték a lehetőséget, majd kedvezőnek is találva most ténylegesen tervezik is hogy élnek vele. Megkérdezve azokat a vállalatok, aki ismertek egy adott támogatást, de nem vették és nem is akarják igénybe venni, azt a választ kaptuk, hogy kötelezettségek is járnak velük és nem engedhetik meg maguknak, ha esetleg vissza kell fizetni. Összességében elmondható, hogy tájékozottság szintje nagyon alacsony. Ez egyrészt fakadhat a megfelelő tájékoztatás hiányából, másrészt pedig azt is tükrözi, hogy a cégek önállóan nem járnak utána ezeknek a lehetőségeknek. A megfelelő tájékoztatás egy mindenképpen fejlesztendő terület, hiszen láthattuk, hogy a hátrányos munkavállalókkal szembeni elutasítások 38%-ban feloldhatóak lehetnek megfelelő ösztönző-rendszer biztosításával. 9. TÁBLA: HÁTRÁNYOS HELYZETŰ MUNKAVÁLLALÓ ALKALMAZÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK szaktudás 24 bizalom 19 támogatás 9 cég profilja nem teszi lehetővé/munkakör kizárja 4 több megrendelés 3 munkavállaló hozzáállásának javulása 3 tőke 2 nem alkalmazna 1 Az utolsó nyitott kérdéssel próbáltuk célzottan összefoglaló választ kapni arra, hogy a kis és középvállalatok megkérdezett képviselői miben látják a megoldás kulcsát, mi segítené elő, hogy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalót alkalmazzanak. (A válaszok az önmaguktól említett tényezők darabszám szerinti eredményeit mutatják. Volt aki többet is felsorolt, volt aki egyet sem, a válaszok darabszámainak összege ennek értelmében nem 129). Amint kiderült, az önmaguktól adott válaszok eredményei is igen hasonló eredményt hoztak a vezetett kérdések esetében találtakkal. Szaktudás, bizalom (előítéletek elküzdése), ezzel összefüggésben a hozzáállás megváltozása a munkavállalók részéről, és támogatás, ami véleményük szerint leginkább javulást eredményezhetne a foglalkoztatásban. 40

41 4. AZ OKTATÁSI RENDSZER SAJÁTOSSÁGAI, A KÉPZÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK Vizsgálataink alapján bebizonyosodott, hogy a képzés az alacsonyan képzettek sikeres munkaerő-piaci integrációjának egyre inkább meghatározó előfeltétele. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai képzési rendszer milyen lehetőségeket nyújt, hogyan alakulnak az egyes képzési formákból kikerülők munkaerő-piaci lehetőségei. A hazai társadalmi-gazdasági fejlődést alapvetően meghatározza az oktatás minősége. A hosszú távú gazdasági fejlődés erősítéséhez elengedhetetlen az oktatás, azon belül az alapfokú oktatás színvonalának emelése. Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal által készített Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért című tanulmány megállapításával: -mely szerint Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad vetélytársaitól 2 egyet kell érteni. Az elmúlt évek részterületekre irányuló reformjai egymást kioltották, az oktatás hatékonysága érzékelhetően nem javult. A magyar fiatalok mintegy egynegyede nem sajátítja el az alaptudást, amelyre későbbi tanulmányaiban, illetve munkájában szüksége lenne. Hazánk képzési rendszerével több ponton is baj van. Számos képzési területen túlképzés mutatkozik, ugyanakkor bizonyos területeken nem képződik új szakember, munkanélküliség egyre nagyobb, egyre többen lesznek azok, akik szaktudás hiányában nem is tudnak már a nyugdíjas korukig elhelyezkedni. Probléma van bizonyos területeken túl sok pályakezdő elhelyezkedésével, ugyanakkor év felett szinte lehetetlen munkát találni. A gazdasági válság pedig tovább nehezíti ezt a helyzetet A szakképzés szerepe és színtere A magyar gazdaságban egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a szakképzett munkaerő iránti kielégíthetetlen kereslet. Óriási probléma, hogy egyes szakmákban leendő munkanélküliek képzése történik az adófizetők pénzéből, míg sok vállalkozás szakemberhiánnyal küzd. Ez jelentős gátja a működő tőke beáramlásának is. Ennek a problémának kiküszöbölése, a szakmánkénti beiskolázási létszámok helyi igényeknek 2 Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal: Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008, 1. o. 41

42 megfelelő kialakítása a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok egyik fő feladata. (Másik igen jelentős feladata a decentralizált alap elosztási irányelveinek meghatározása az alap zárolása miatt meghiúsult.) A minőségi szakképzés csak OKJ-s illetve program-akkreditációval rendelkező szakmák esetén garantálható. A szakképzés történhet iskolai rendszerben, felnőttképzés valamint felsőoktatás keretében. Meghatározó a bemeneti követelmények szempontjából az adott szakma OKJ-s számának első két számjegye. Az általános iskolában nincs semmilyen szakképzés. A 33-as kezdetű szakmák esetében a évfolyamon az 5-ös kezdetű szakmák esetében a évfolyamon csak úgynevezett szakmacsoportos alapozó képzés folyik, konkrét gyakorlati képzés nem. Tény, hogy egy szakma elsajátításához szükség van alapozó ismeretekre. A felsőoktatás óriási elszívó hatása miatt viszont jellemzően csak azok mennek szakiskolába, akik számára a családi vállalkozás továbbviteléhez ez szükséges (belőlük jó eséllyel lesz kiváló szakember), illetve azok, akik az általános iskolai tanulmányaik során igen szerény eredményeket értek el. Ez utóbbi csoportba tartozó diákok bekényszerítése az elméleti képzésbe további 2-4 évre, nem segíti a szakképzést, hanem lemorzsolódást eredményez től a szakiskolák élhetnek az előrehozott szakképzés lehetőségével, így már a 9. évfolyamon elkezdődhet a szakmacsoportos gyakorlati oktatás, és remélhetőleg jelentősen csökken a lemorzsolódás. Az általános iskolában elsajátítandó alapismeretek (írás, olvasás, számolás) esetleges hiánya veszélyezteti az előrehozott szakképzés hatékonyságát. Az elmélet és a gyakorlat arányát az SzVK (Szakmai és Vizsgáztatási Követelmények) határozza meg szakmánként. Jellemzően 40-70% között van a gyakorlati képzés aránya. Minden szakképesítés esetében rendszeresen visszatérő igény a gyakorlati oktatók és a szakma képviselői részéről, a gyakorlati képzés arányának növelése. Felnőttképzésnél nincs 2-4 év előzetes elméleti alapozó képzés, ha az OKJ első két számjegye szerinti bemeneti követelménynek eleget tesz. Az új OKJ csak a képzés maximális óraszámát határozza meg, így ez az elméleti alapok bepótolására, megtanulására fordítódik, és a gyakorlat sokszor háttérbe szorul. A szakképzés csúcsát jelenti a mesterképzés, melyet a kamarák szerveznek. Több éves gyakorlat, és a szakma elméleti és gyakorlati fortélyainak professzionális ismerete szükséges a mester cím megszerzéséhez. A szaktudás garanciáját ez jelenti. 42

43 Az OKJ-ban szereplő szakképesítések esetében a szakterületért felelős miniszterek rendeletben kiadták a Szakmai és Vizsgáztatási Követelményeket. Ez tartalmazza a szakma oktatásához szükséges eszközjegyzéket, illetve a szakképesítés moduljaiban elsajátítandó kompetenciák részletes leírását. Minden OKJ-s szakképesítés modulokból áll össze. Egy modul egy adott kompetencia (készség) elsajátításáról szól. Iskolai rendszerben ez jelentős problémát okozhat, mert ott jellemzően tantárgyakat oktatnak, és egy modulhoz viszont több tantárgy (tananyagegység) is kapcsolódhat Az iskolai rendszerben történő szakképzés Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdheti utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti 3. Az egyes szakmákra beiskolázottak számának meghatározásánál figyelembe kell venni az évi LXXIX. törvény a közoktatásról előírásait, az adott iskola profilját, a fenntartó irányelveit és a legfontosabb a munkaerőpiac igényét. Ez utóbbi a legnehezebb feladat. Nagy felelősség hárul az iskolákra, hogy megakadályozzák a lemorzsolódást, biztosítsák a tanulók sikeres vizsgára történő felkészülését, illetve már a gyakorlati hely megválasztása (esetlegesen a tanulószerződés megkötése) révén az elhelyezkedés elősegítésében. Aki kimarad, megbukik, vagy állás nélkül marad, csalódottá válik, csökken a munka iránti aktivitása, feleslegesnek érzi az iskolában eltöltött éveket. Ez mind az egyén mind a nemzetgazdaság szempontjából rendkívül káros. 3 A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. Kitolódik a korhatár akkor is, ha a szakképzési évfolyamok száma kettőnél több. 43

44 Pontos munkaerő-piaci prognózist felállítani 5-7 évre előre szinte lehetetlen feladat. Iskolarendszerű képzésnél ez a minimális átfutási idő, mire a döntéstől a végzett szakmunkásokig juthatunk. Pedig ez biztosítaná, hogy a pályakezdők elhelyezkedhessenek a tanult szakmájukban. Szakmunkások esetében ez az arány - különböző felméréseket és becsléseket figyelembe véve % között van. A kamara is rendszeresen végez ilyen irányú felmérést, de az iskolák is kötelezve vannak a végzett diákok utánkövetésére. A munkaerő-piaci igények mind pontosabb meghatározása céljából 2008-ban létrejöttek a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok, melyek társelnökeit a kamarák delegálják. A bizottságokban a kamara mellett a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek is jelen vannak. Így szinte a teljes munkaerőpiac lefedhető. Felmérések, kutatások segítségével a várható igények megbecsülhetőek. Egyik legfontosabb feladatuk meghatározni mind régiós, mind kistérségi szinten a várható munkaerő igényt. Ennek alapján ajánlásokat fogalmaznak meg az iskolák és TISZK-ek (ld.később) fenntartói számára a beiskolázási arányokról. Sajnos a legpontosabb prognózisok ellenére is túljelentkezés van az úgynevezett divatszakmákból (pl. fodrász, kozmetikus, stb.), míg a legtöbb kézműves szakmában alig van jelentkező. Ennek több oka is van: - A fizikai, kétkezi munka becsülete, társadalmi elismertsége igen alacsony. A szülők többsége a diplomában látja a gyermekei jövőjének biztonságát. - Ezt felismerve a felsőoktatási intézmények óriási elszívó hatást gyakorolnak. Sok esetben leendő szakmájukban elhelyezkedni nem képes diplomást képeznek. - A szakképzése bekerülő diákok közül soknak alacsony a motiváltsága, nem alakul ki a szakma szeretete. - Gazdasági és demográfiai folyamatok. A közismereti és szakmai tárgyak megoszlása Iskolai rendszerű szakképzés során, a 9-10 évfolyamon zömmel csak közismereti tantárgyakat oktatnak. Cél a tanulók szintre hozása, azon ismeretek bepótlása, melyeket az általános iskolában kellet volna elsajátítaniuk. A közismereti tantárgyakat az szakképzési évfolyamokon is tanítják, de egyre csökkenő óraszámmal. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a gimnáziumok óriási elszívó hatása miatt a szakiskoláknak nincs lehetőségük a válogatásra. Sokszor a maradék elv érvényesül. A szakiskolai tanulók jelentős része küzd 44

45 alapvető írási, olvasási és számolási nehézségekkel, hiányosságokkal. Csak ezek után van lehetőség szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatására. Az adott szakmától függően ez másmás évfolyamon, de sok esetben már a évfolyamon elkezdődhet 4. A konkrét szakmai ismeretek (elméleti és gyakorlati) oktatása csak a szakképző évfolyamokon kezdődik. Ez szintén függ az adott szakmától (az OKJ első két számjegye), de jellemzően ez a 11. illetve a 13. évfolyam. A szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek tanulásának kitolódása kihat a nagyfokú lemorzsolódásra. Sok olyan fiatal jelentkezik a szakiskolákba, akiknek az elméleti illetve közismereti tantárgyak tanulása során rossz eredményeket értek el már az általános iskolában is. Ők nagyon nehezen viselik a további 2-4 év elméleti oktatást (újabb kudarcélményeket). Térségi Integrált Szakképző Központok Az iskolai rendszerű szakképzés legújabb formája a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozásával és a tanulószerződéses jogviszony elterjedésével jött létre. A TISZKek kísérleti jelleggel, az elmúlt 3-4 évben alakultak (2006-ban 16), tömegesen az idei tanévben jöttek létre. Előzmények A közoktatásban az elmúlt két évtizedben számos - a munkaerőpiacra való belépés szempontjából részben hátrányos - hatás érvényesült. Megszűnt a közoktatás egységessége. Ez a folyamat egyrészt a társadalom felerősödő szegregálódására vezethető vissza, másrészt az oktatási rendszer reformjaira, amelyek a szabad választás jegyében különböző típusú (4, 6, 8 osztályos általános iskola, 4, 6, 8 osztályos gimnázium) iskolákat hozott létre. Ez a struktúra komoly mértékben hozzájárult a szakképzésbe áramló tanulók kontraszelekciós kiválasztódásához. Magyarországon az 1970-es évek végétől az 5-29 éves népességhez tartozók létszáma folyamatosan csökken. A nagyarányú demográfiai csökkenés hosszútávon is befolyásolja az oktatási rendszert, hatással van a személyi és az intézményi erőforrások elosztására is. A szakképzés területén jelentősen csökkent a tanulók létszáma, s ezzel párhuzamosan a pedagógusok létszáma is kevesebb lett, de itt a csökkenés nem volt olyan erőteljes, mint a tanulóknál. A foglalkoztathatóság és a munkaerőpiac szempontjából fontos kulcs- és 4 Az előrehozott szakképzés esetében már a 9. évfolyamon is elkezdődhet, ha 2010-től a szakiskola él a törvény adta lehetőséggel. 45

46 alapkompetenciák megszerzése a tanulási alapok megerősítésével kezdődik. Tanulási alapnak egyrészt a mindenkitől kötelezően számon kérhető tudás, készség és képesség, másrészt a tanulással kapcsolatos pozitív motiváció számít. A hazai és nemzetközi vizsgálatok mindkét alkotóelem tekintetében súlyos problémát jeleznek a közoktatásban. A hagyományos rendszer ugyan alkalmas volt arra, hogy egy-egy iskolában egy-egy szakképzés egy-egy részlete a lehető legmagasabb szintű legyen néhány korszerű eszköz birtokában, de az egész szakmát átfogó korszerű eszközpark beszerzése külön-külön szinte egyik iskolának sem állt módjában. A szakképzési törvény módosítása lehetővé tette, hogy a hasonló szakmákat oktató iskolák TISZK-be tömörüljenek. Így lehetőség van arra, hogy az iskolák uniós és hazai forrásokhoz juthassanak abból a célból, hogy a tanulóknak piacképes, korszerű szaktudást adjanak. A TISZK-ek létrehozásának lehetőségei Több TISZK modell is létezik. Vannak olyanok, ahol az egyes iskolák össze, vagy egymásba olvadnak, létrehozva egy új mega intézményt. Olyan is van ahol egy irányító szervezet jön létre és ez alá csatlakoznak a tagintézmények. Létrejöhetnek területi, kistérségi illetve szakmacsoportos szempontok alapján is. A TISZK megalakulásáról, és annak működési formájáról az iskolák és a fenntartóik döntenek. A fővárosban az úgynevezett fővárosi modell alapján szerveződtek meg, mely elsősorban a szakmai szempontokat veszi figyelembe, úgy hogy az egyes iskolák függetlensége továbbra is megmaradt. Ez alapján előfordulhat, hogy egy iskola az egyik szakmacsoportjával az egyik, a másikkal pedig egy másik TISZK-hez csatlakozik. A fővárosban, illetve a megyei jogú városokban - ahol egy-egy szakmacsoportban tartozó szakmákat több iskola is oktat könnyebb szakmai szempontok alapján létrehozni az iskolákat. Máshol inkább a térségi/kistérségi alapon szerveződő TISZKek a jellemzőbbek. Jelenleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet adatbázisában 79 TISZK szerepel. A folyamat nem állt meg, újabb és újabb TISZK-ek jönnek létre. A TISZK-en belül az iskolák között biztosított az átjárhatóság, szakmai képzésük programja azonos, így a tanulók a központban felvételi nélkül folytathatják tanulmányaikat, nem lesz szükség különbözeti szakmai vizsgára, ha a központ egyik iskolájából a másikba iratkoznának át. Mivel az egyes modulok az adott TISZK minden iskolájában beszámítanak a képzésbe, ennek következtében rövidülhetnek a képzési idők (leginkább a szakmacsoporton belüli további szakképesítés, illetve az elágazások és ráépülések esetében). Mód van a TISZK-en 46

47 belül át- és továbbképzésre is, ha az élet úgy kívánja. Azzal, hogy szakmát a valóságban csak az utolsó egy vagy két évben választanak a tanulók, lényegesen közelebb kerül a pályaválasztás a szakképzés megszerzéséhez, így a valódi piacképes szaktudáshoz. A szakmacsoportos alapozó gyakorlati ismereteket a TISZK korszerű központi tanműhelyeiben sajátíthatják el a tanulók. A munka világa, mint életforma azonban csak valódi üzemi körülmények között sajátítható el. Itt kapcsolódik be a rendszerbe a tanulószerződéses rendszer a gyakorlati oktatásba. A tanulószerződés A szakképzés színvonalának javítását szolgálja a TISZK-ek létrehozása, ugyanakkor a gyakorlati képzés ideje szinte lehetetlenné teszi, hogy a végzett tanuló a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai tudással rendelkezzen. Egy kis összehasonlítás a gyakorlati órák száma alapján a német képzési rendszerrel: 10. TÁBLA: GYAKORLATI ÓRÁK SZÁMA A NÉMET VS. MAGYAR KÉPZÉSBEN Ország/Szakma Fémforgácsoló Kőműves Élelmiszer-vegyiárú kereskedő Német képzés 4288 óra 4288 óra 4288 óra Magyar képzés 1144 óra 1596 óra 1646 óra Forrás: dr. Szilágyi János (2007) A tanulószerződés intézményrendszerei és új kihívásai Magyarországon, 25.o. Ilyen számadatok láttán azonban valóban kérdéses, hogy lehet-e a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakembert képezni. Egy felmérés adatai szerint a megkérdezett vállalkozók 56,6%-a a szakmai gyakorlati képzés minőségét és idejét növelné meg. A tanulószerződés - a évi LXXVI. törvényben szabályozott - a gazdálkodó szervezet és a tanulói jogviszonyban levő tanuló között gyakorlati képzés céljából létrejött írásbeli szerződés, melyet a teljes képzési időre, vagy annak egy részére is meg lehet kötni. Az elméleti képzést továbbra is a szakiskolában, vagy szakközépiskolában kapják a tanulók. Jelenleg mintegy 45 ezer tanulószerződés van érvényben, ebből 5900 Budapesten. Céljuk a pályakezdő munkanélküliség csökkentése, a szakképzés utáni pályaelhagyás megakadályozása. A tanulószerződés elterjedése az utóbbi 6-8 évre tehető. 47

48 A tanulószerződés előnyei a gazdálkodó szervezetek számára: A szakember utánpótlást olyan munkavállalókkal oldhatja meg, akiket a vállalkozó legalább egy évig látott dolgozni, és maga a vállalkozó tanított be. Az Európai Unióban számos pályázati lehetőség nyílik a szakképzés területén különböző eszközbeszerzésekre, és ilyen pályázatokon csak tanulószerződéses jogviszonnyal lehet sikeresen indulni. A szakképzési hozzájárulásról szóló évi LXXXVI. törvény értelmében a visszaigénylések miatt lényegében ingyenes a tanuló képzése. A szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható. A tanulószerződés előnyei a tanuló számára: A tanuló minden hónapban havi juttatást kap (minimum összege a mindenkori minimálbér 20%-a, - régiós hiányszakma esetében további 20% - melyet félévente kötelezően emelni kell, ha a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett). A tanulói juttatás a minimálbér 50%-áig adómentes jövedelem. A társadalombiztosítási jogszabály alapján biztosítottá válik. A tanulószerződés időtartama a tanuló szolgálati idejébe beleszámít. Érvényes tanulószerződéssel a szakiskolai felvétele biztosított. Jobbak lesznek a munkavállalási, elhelyezkedési lehetőségei. A tanuló számára biztosítandó juttatások: Havi juttatás, melynek minimum összege a mindenkori minimálbér 20%-a, melyet félévente, amennyiben a tanuló a tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett - kötelezően emelni kell. Kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés. A törvényben előírt oktatási szünet, pihenőidő Az iskolarendszerű szakképzés valóban túlzottan elméletorientált. Ez a fiatalok hazai és nemzetközi versenyképességét is rontja. Hatékonyabbá kellene tenni a tanulószerződés intézményét, mert ez a fajta munkaerő utánpótlás látszik a legkedvezőbbnek a gazdálkodók szerint, mivel nagy százalékban választanak új pályakezdő munkatársat a tanulószerződéssel már a gazdálkodónál foglalkoztatottak közül. Országos szinten kevés a gyakorlati képzőhely, 48

49 vagyis még több gazdálkodó szervezet bevonására lenne szükség. A kérdőíves megkérdezések tanúsága szerint, a meglévő képzőhelyek körében is csökken a tanulószerződéssel ténylegesen alkalmazók száma. Mindez szükségessé teszi a több és könnyebben lehívható pályázati lehetőség kidolgozását. Finanszírozási és fejlesztési források Az iskolai rendszerű szakképző intézmények többsége önkormányzati fenntartású, így a források biztosítása a fejkvóták kiegészítése az önkormányzat feladata. Az évek óta bevált gyakorlat, miszerint a gazdálkodók a szakképzési hozzájárulásukból közvetlenül támogatták az iskolákat megváltozott. A TISZK fenntartójának lehet adni a szakképzési hozzájárulás meghatározott részét, de a fővárosi gyakorlat az, hogy megnevezhető az, hogy melyik iskolának továbbítsa azt az önkormányzat. A szakiskolák és a képzés minőségének fejlesztése céljából jött létre a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP). Az SZFP I ban indult. A program megvalósítására 13 milliárd Ft-ot terveztek felhasználni. A szakiskolai fejlesztés előkészítésekor nem készült előzetes hatástanulmány, a program forrásszükségleteként előirányzott összeg nem volt megalapozott; csaknem kétszerese volt annak, amit a program évenként jóváhagyott költségvetései a évek között összesen tartalmaztak. A program meghirdetésekor még feltételezett források (OM költségvetés, EU-s pályázati pénzeszközök) hiányában a végrehajtás forrása kizárólag az Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze volt. A tervezett kiadások az SZFP I-ben 7,6 milliárdot tettek ki, a tényleges felhasználás ennek 90%-a, 6,9 milliárd Ft volt, melynek közel fele a részt vevő intézmények eszközfejlesztéseként valósult meg. A program költségvetésének évente történő megállapítása miatt az intézményeknek előzetesen nem volt információjuk a támogatásként juttatandó pénzeszközök és térítésmentesen átadásra kerülő tárgyi eszközök nagyságrendjéről, az együttműködési megállapodásokban csak az elvégzendő szakmai feladatok szerepeltek. A programban részt vevő intézmények és fenntartók közel felénél javultak az iskolaelhagyást jelző lemorzsolódási mutatók. A tanulmányi eredményen belül a vizsgált iskolákban a évfolyamon mutatható ki egyértelműen a bukási arányok javulása, a tanulmányi átlagok is az SZFP-s 9. évfolyamokon 2-3 tizeddel magasabbak, mint a programban részt nem vevőknél. A pályázat komponensei közül bármelyik részterületre 49

50 (közismereti, szakmai alapozó, hátránykiegyenlítő) lehetett külön is jelentkezni, ami gyengítette az SZFP által elérni kívánt összhatást. 5 Az SZFP I. befejezését megelőzően hirdették meg az SZFP II. pályázatot ( időszakra). Így nem volt lehetőség az SZFP I. összegzett tapasztalatainak átvételére, ennek ellenére több ponton figyelembe vették az első ütem rendelkezésre álló tanulságait. Az SZFP II. a szakiskolák tevékenységének teljes körére kiterjed, de a képzéshez kapcsolódóan elsődlegesen az alábbi területekre irányul: hátrányos helyzetűek integrációja közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítása szakképzési évfolyamokon módszertani fejlesztés szakiskolai mérés-értékelés szakiskolai önfejlesztés szakiskolai minőségfejlesztés A TISZK-ek létrehozása és fejlesztése jellemzően szintén pályázati források bevonásával történt és történik. Ilyen volt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 2004/ "Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása" című, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (TIOP-3.1.1/08/1). Ez utóbbi pályázat révén 13 Mrd Ft fejlesztési támogatáshoz jutottak a TISZK-ek. Az egyik legjelentősebb pályázat ebben a témakörben a TÁMOP A szak és- felnőttképzés struktúrájának átalakítás konstrukció keretében a TISZK rendszer továbbfejlesztése. 100 %-os vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a nyertes pályázók. Előfordulnak még alapítványi, egyházi és magániskolák is. Az állami normatívát ők is igénybe vehetik, de a jellegűkből adódóan, kiegészítő forrásaik is vannak. Az előzőekből is látható, hogy óriási összegek (pályázati források) folynak be az iskolai rendszerű szakképzésbe. Ezek hasznosulása, mérhető eredménye az elkövetkezendő években mutatkozik meg. 5 Forrás: 50

51 4.3. Felnőttképzés Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon, az Országgyűlés megalkotta a évi CI. törvényt a felnőttképzésről. A törvényben meghatározottak alapján szinte bárki foglalkozhat felnőttképzéssel, és az indítható képzések körének is csak a fantázia szab határt. Természetesen itt is a piac a meghatározó. Amire van igény, arra lesz valamilyen felnőttképzés is. Elismert minőségű szakképzésre csak OKJ-s illetve program-akkreditációval rendelkező esetében van garancia. Az intézményi akkreditáció Az intézményi akkreditáció célja - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze. Jelenleg 1409 akkreditált felnőttképzési intézmény működik Magyarországon 6. (Ezeknél az intézményeknél garantálható a minőségi felnőttképzés. További előnye a FAT intézményi akkreditációnak, hogy a legtöbb pályázaton csak ilyen vállalkozások képzését lehet elszámolni. Abban az esetben, ha egy vállalkozás beiskolázza a dolgozóit, akkor a képzés költsége a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség terhére figyelembe vehető. (Maximum a hozzájárulási kötelezettség 33 %-ig, mikro- és kisvállalkozás esetében 60 %-ig). Az önálló vizsgajogosultság megszerzéséhez az akkreditált felnőttképzési intézménynek pályázatot kell benyújtania az adott szakma szerinti illetékes minisztériumhoz a minisztérium pályázati kiírása alapján -, melynek egyik melléklete az illetékes gazdasági kamara igazolása a képzés személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állásáról. 6 Forrás: NSZFI 51

52 A felnőttképzés jellemző finanszírozása A felnőttképzés legkézenfekvőbb finanszírozása, amikor a hallgató saját maga (vagy a munkáltatója) fizeti a képzési és vizsgáztatási költségeit. Nem akkreditált felnőttképzési intézményben gyakorlatilag csak ez lehetséges. Gyakori, hogy a munkáltatók a saját dolgozóikat beiskolázzák egy akkreditált felnőttképzési intézményekben megvalósuló képzésre/továbbképzésre, így a költségek a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározott részéig (33% illetve 60%) elszámolhatók. Természetesen a felnőttképzés területén is voltak és vannak pályázati források. Ezek jellemzően az élethosszig tartó tanulás, a munkahelyteremtés illetve munkahelymegtartás célját szolgálják. Nagyon népszerűek a különféle HEFOP és TÁMOP pályázatok, de más programok is gyakran kapcsolódnak a felnőttképzéshez. A legismertebb talán a Lépj egyet előre I. és II. pályázatok. Ezen pályázatok keretében is meghatározásra kerültek azok a szakképesítések, melyekre a munkaerőpiac igényt tart. Ezek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével működnek. A Munkaügyi Központ közvetlenül a képzőintézménynek utalja a képzési és vizsgáztatási díjat (utólag). A képzésben részt vevő pedig külön támogatásban részesülhet. Ez a jövedelempótló támogatás nem hat ösztönzőleg az álláskeresésre. Előfordul olyan is, hogy csak a támogatásért tanul az álláskereső, ér arra a képzésre jelentkezik, amelyik a leghosszabb. Sajnos nem csak a hiányszakmákban történő képzéseket támogatja az ÁFSZ, hanem olyanokat is, amelyekkel nem valószínű, hogy munkához jut az álláskereső. Az aktuális tanfolyami listában több olyan képzés is szerepel, melyet a kamarák és a szakmai érdekképviseletek által készített munkaerő-piaci igények felmérésre támaszkodó RFKB ajánlás nem támogatottként tart számon. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 10,665 milliárd forint uniós forrást biztosított a Lépj egyet előre II. programra. A támogatás segítségével 20 ezer nehéz helyzetben lévő, de dolgozni akaró ember javíthatja munkaerő-piaci pozícióját. (Ez több mint félmillió forint résztvevőként.) Az egyik leghatékonyabb pályázat a Regionális Operatív Program keretében megvalósított ROP volt. Példaértékű együttműködés alakult ki az irányító hatóság, a kamarák, a képzőintézmények, és a képzésekben részt vevők között. A támogatás vállalkozások esetében 60 %, míg magánszemélyek esetében 80 % volt. Közel 20 ezer ember vett részt a támogatott képzéseken. A képzésben részt vevő anyagilag is érdekelt volt (fizetett a képzésért és 52

53 kötelezettséget vállalt a sikeres elvégzésre), így a lemorzsolódás elenyésző volt. Hasonló pályázati konstrukció nagyban segítené a munkahelymegtartást, a hiányszakmák képzésének célját. Értelmetlen olyan képzést finanszírozni, amely nem javítja az álláskereső munkaerő-piaci esélyeit, ráadásul a képzésben részt vevő csalódottá válik, ha kiderül, hogy hiába tanult. Célszerű lenne, ha az RFKB-k javaslatait a felnőttképzés finanszírozásánál is figyelembe vennék Szakmai záróvizsgák Egy szakma utánpótlás nevelésének legegzaktabb mérőszáma a kimenet vizsgálata, azaz a vizsgák és a vizsgázók száma. A szakmai záróvizsgát a vizsgabizottság előtt kell letennie a vizsgázónak ban mintegy vizsgán közel vizsgázó szerzett új szakképesítést. Ez önmagában nem lenne rossz, az ördög azonban a részletekben rejlik. - Egy vizsgán átlagosan 13 fő vizsgázik. Ebből több probléma is következik. Elvétve van olyan vizsga, amely egy nap alatt lebonyolítható (az új OKJ-s vizsgák esetében gyakori a 3-4 napos is). Ilyen kis létszám esetében, ráadásul több napra, nehezen oldható meg, hogy a vizsgabizottságba olyanokat delegáljanak, akik az adott szakma elitjét képviselik. A magas színvonal biztosításához pedig ez szükséges. Felnőttképzésben csak előzetes minisztériumi engedéllyel szervezhető 10 fő alatti vizsga. Ráadásul a kis csoportlétszám nagyon költségessé teszi az egy főre eső tanfolyami díjat. - Vannak olyan szakmák, amelyekből láthatóan túlképzés van (pl. a fodrász vagy a kéz- és lábápoló, műkörömépítő). - Akadnak olyan szakmák, ahol 2008-ban még 10 fő sem vizsgázott le. Ebben az esetben az utánpótlás képzése valószínűleg megszűnőben van. - Sajnos több olyan kézműves szakma is van (pl. a szűcs vagy az órás), amiből 2008-ban egyetlen ember sem vizsgázott. Ezeknél a szakmáknál nincs utánpótlás képzése. A szakma kihalásra van ítélve. 53

54 4.5. Mesterképzés A kézműves szakmák elismertsége és képzése területén a mesterképzés jelenti a megszerezhető maximumot. A mesterképzés célja, hogy a jelölt a magasabb szintű szakmai elismertséget jelentő "mester címet megszerezze, és majd a szakmát tanuló fiatalokkal magasabb szakmai színvonalon, megfelelő pedagógiai ismeretek birtokában foglalkozhasson. A mesterképzés fő feladata, hogy a jelöltet a cím viselésével együtt járó magas szakmai követelményekre felkészítse, a vállalkozás indításához, működtetéséhez szükséges alapvető pénzügyi-, számviteli-, gazdasági információkkal, a tanulók gyakorlati képzéséhez, az alkalmazottak foglalkoztatásához nélkülözhetetlen ismeretekkel felvértezze Szakmák kamarai gondozása A kamara aktívan bekapcsolódik a szakképzés munkaerő-piaci igényeknek megfeleltetésének folyamatába. Jelenleg 27 szakma teljes körű gondozása átkerült a kamarához. Ezen szakmák esetében nem csak a szakmai záróvizsgán van jelen a kamara delegáltja, hanem a szintvizsgát is szervez. Ez kiváló alkalom arra, hogy kiderüljön az, hogy mennyire alkalmas a szakmunkástanuló a szakma elsajátítására és a sikeres szakmunkásvizsga letételére. Amely szakképesítésekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarák közreműködésével jelöli és delegálja, a szakmai záróvizsgákra vizsgaelnököket, ott az illetékes gazdasági érdekképviseletek jelölik és delegálják a vizsgabizottsági tagokat. A kamara által gondozott 27 szakmákban a szakmai vizsgáztatás követelményeit a kamara szakértői folyamatosan karbantartják, hogy a végzett szakmunkások piacképes tudással rendelkezzenek. (ld. következő táblázat) 54

55 11. TÁBLA: A KAMARA ÁLTAL GONDOZOTT SZAKMÁK 1. Ács-állványozó 2. Asztalos 17. CNC-forgácsoló, 18. Épületgépészeti csőhálózat- és 3. Bőrdíszműves berendezés-szerelő, 4. Cipőfelsőrész-készítő 19. Fémipari megmunkálógépsor és 5. Cukrász 6. Épületburkoló 7. Férfiruha-készítő 8. Fodrász berendezés-üzemeltető, 20. Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő, 21. Géplakatos, 22. Hegesztő, 9. Kárpitos 23. Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, 10. Kozmetikus 11. Kőműves 12. Nőiruha-készítő 13. Pincér 14. Szakács karbantartó, 24. Szerkezetlakatos, 25. Szerszámkészítő, 26. Tetőfedő, 27. Kereskedő 15. Szobafestő-mázoló és tapétázó 16. Villanyszerelő 4.7. A szakképzés legnagyobb problémái Az oktatás területén az elmúlt időszakban számos reform történt, melyek általában több kárt okoztak, mint hasznot. - Alsó tagozatban nincs se osztályzás, se bukás. Az általános iskola nem tanítja meg a tanulókat írni, olvasni, számolni. Így ha nem rendelkezik ezekkel az alapvető kompetenciákkal, akkor esélytelen arra, hogy a szakmai ismeretek elsajátítsa. Az általános iskoláknak nem áll semmilyen eszköz a renitens diákokkal szemben, ezért igyekeznek minél hamarabb megszabadulni tőlük. - A felsőoktatás liberalizálása A finanszírozás miatt egyre több főiskola és egyetem alakul (számuk jelenleg hetven feletti), a már meglevők pedig népszerű szakokkal bővítik a képzési kínálatukat. A felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatokkal igyekeznek lefedni az egész országot. Kevés olyan város van, ahol nincs legalább egy főiskola. Így a felsőoktatásban is jelentős a leendő munkanélküliek (jogász, 55

56 közgazdász, kommunikációs és média szakember, stb.) közpénzből történő képzése. Azonos vagy több a felsőoktatási beiskolázási létszám, mint az általános iskolák végzősei. Ennek és a kétszintű érettségi bevezetésének eredményeként a gimnáziumok az általános iskolák végzőseire gyakorolt elszívó hatása óriási. Szinte csak azokat nem veszik fel, akik végigbukdácsolták az általánost. Az alapkompetenciák hiányával a szakiskoláknak kell megküzdeniük. - A tankötelezettség 18 évre történő emelése Akárcsak az általános iskoláknak, úgy a szakiskoláknak sincs semmilyen eszközük a renitens diákokkal szemben. Kizárni nem lehet, maximum megpróbálni áthelyezni őket egy másik iskolába. Ráadásul az ilyen tanulók rendszerint több másik diákot is rossz útra visznek, ezzel is jelentősen romlik a szakiskolai képzés hatékonysága. - A szakiskolai beiskolázásnál a divatszakmák (pl. fodrász) még mindig nagy számmal szerepelnek. Az RFKB-k döntései nem tudnak teljes mértékben érvényesülni. A tanulószerződések száma (tanulószerződés adatbázisa alapján) jól szemlélteti, hogy melyek a tanulószerződéses slágerszakmák Budapesten: 19. ÁBRA: LEGNÉPSZERŰBB SZAKMÁK - Az új OKJ bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szakképző iskolák tartárgyakat és nem modulokat oktatnak. A szakmai záróvizsgára való jelentkezés feltétele a modulzáró vizsgák (illetve a szintvizsga, ha volt) teljesítése. Az iskolai rendszerű oktatásban a modulzáró 56

57 vizsgákat a szakképző évfolyamok eredményes elvégzése helyettesíti. Ha a diák nem jut el a záróvizsgáig, nem szerez semmilyen részképesítést sem. - A szakmai záróvizsgák nagyon elhúzódnak, a szakmai vizsgabizottságok nem eléggé objektívek. Gyakori a 2-4 napos szakmunkásvizsga, de még ennél is hosszabb is akad. A felsőoktatásban az államvizsga eredményébe beszámítanak a szigorlatok, de a szakképzésben sem a modulzárók, sem a szintvizsga nem számít bele a vizsga eredményébe. - Jelentős eltérések vannak a különféle képzőintézmények között, és ez nem látszik meg a vizsgák eredményén. - Jogi zűrzavar Túl bonyolultak és áttekinthetetlenek a jogi és a pénzügyi szabályok, ráadásul az állandó változások kiszámíthatatlanná teszik az egész rendszert. A bürokrácia tönkreteszi a gazdaság minden szegmensét. Pl. a évi LXXXVI. törvényt a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2009-ben háromszor változtatták, és minden esetben gyökeresen. A szabálysértés határértékének Forintra történő emelése előtérbe helyezi a megélhetési bűnözést, a megélhetési munkavállalással szemben. Minek strapálja magát valaki egy olyan szakképesítés megszerzésével és munkába állással, ha többet kereshet néhány szabálysértéssel. - A motiváció hiánya Az iskolai rendszerű szakképzésben levő diákok pályaválasztása az esetek túlnyomó részében nem tudatos. Azért vannak az adott iskolában, mert valahol lenniük kell, és nincs jobb. A megszerzendő szakképesítést nem tekinti a leendő megélhetési forrásuknak. A diákoknak csak jogai vannak, gyakori a hiányzás, a fegyelmezetlenség. Az ÁFSZ által támogatott felnőttképzések esetében is gyakran nagyon alacsony a részt vevők motiváltsága. Sokan csak a jövedelempótló támogatásért fognak bele. Egyre több hátrányos helyzetű ember nem a munkában, hanem a segélyezésben látja a megélhetési forrását, ezért nem is célja a tanulás. A legtöbb média tele van a celebekkel, az újgazdagokkal, valamint a valóság show-k sem a munkát dicsőítik. A szerencsejátékok reklámozása is a könnyen szerzett pénz ígéretét hordozzák. 57

58 4.8. Javaslatok a képzési rendszert illetően A képzési rendszert át kell alakítani, hogy az szolgálja és ne akadályozza a fejlődést. Állandó párbeszédre van szükség a gazdaság szereplői és a képzési rendszert irányítók között. Megalapozott munkaerő-piaci előrejelzéseket kell készíteni a gazdaság változásainak mentén a foglalkoztatási szerkezet várható változásairól. A Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottság munkaerő-piaci igényeken alapuló ajánlásai szolgáljanak kiindulópontként a beiskolázásnál. Független szakmai vizsgaközpontokat kell létrehozni, hogy a színvonaltalan képzőintézmények az eredménytelenségük miatt kiszoruljanak a piacról. Fontos a szakképzésben a gyakorlati képzés súlyának növelése, és tenni kell azért, hogy a szakképzés megítélése jobb legyen. Országosan több gazdálkodó szervezetet kell gyakorlati képzőhellyé tenni, csökkenteni kell az adminisztrációs terheket és könnyíteni az elszámolási kötelezettségeket. Fontos ezen a területen a pályaorientáció és a pályakövetés rendszerének kialakítása. Életpálya modelleket kell készíteni, hogy lássák az emberek a szakképzés területén is a lehetőséget. Átjárhatóbbá kell tenni az egyes szakmákat, hogy gyorsabb, könnyebb, időtartamban rövidebb és olcsóbb legyen az átképzés. A hiányszakmákban, és a munkaerőpiacon keresett szakmákban a tanulószerződés díjazását fel kell emelni, hogy vonzóbb legyen. A szakképzést és a felnőttképzést összehangoltabbá kell tenni. Új tanulási lehetőségeket, felületeket kell találni (digitális TV-rádió, e-learning), amelyek a folyton változó munkaerő-piaci lehetőségekhez rugalmasan illeszkednek. A nem formális tanulás elismertetése is legyen cél a felnőttképzésben. Kívánatos lenne az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning) eszméjének elmélyítése a köztudatban. 58

59 5. ROMÁK A MUNKAERŐPIACON Láthattuk, hogy a megfelelő szakképzettség kiutat jelenthet a munkanélküliségből. Más a helyzet viszont, hogyha egy potenciális munkavállaló az alacsony képzettségen felül még egyéb hátránnyal is küzd. Hazánkban ebből a szempontból a két leghangsúlyosabb tényleges hátrány a romákkal szembeni etnikai, faji megkülönböztetés, és a megváltozott munkaképesség. Mivel a romák és a megváltozott munkaképességűek csoportjának jelentős része alacsony képzettségű vagy képzetlen, ezt a két csoportot nagyban érinti a munkaerőpiaci beilleszkedés problémája. A romákkal kapcsolatos problémák kutatása és megoldása nem új keletű probléma hazánkban. A gazdaság állandó változása, a rétegek közötti szakadék növekedése, a szegények egyre nagyobb fokú elszegényedése újfent felveti e kérdéskört. A rendszerváltást követően mindenekelőtt az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek szűntek meg, amelyben korábban a cigány népesség nagy része dolgozott, tömegesen érintett őket az első munkanélküliségi hullám. A helyzet azóta csak romlott. A foglalkoztatottsági mutatók alacsonyak, az iskolázottsági szint messze átlagon aluli. Területileg az ország egyébként is elmaradottabb régióban koncentrálódnak, ahol a munkalehetőségek még inkább korlátozottak. Mindehhez társulnak azok a kulturális különbségek és a negatív diszkrimináció, mely a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció ellen hatnak. A cigányok utóbbi évtizedben történt egyre nagyobb elszigetelődése csak nehezíti kiszakadásukat jelenlegi helyzetükből. Mivel a roma népesség növekedési üteme jóval az össznépességi (csökkenő) szint alatt van, egyre nagyobb hányadát teszik ki a munkaerőpiacnak, egyre nő a potenciális roma munkavállalók száma. A kérdéssel éppen ezért és egyre inkább foglalkozni kell, lévén a romák hatékony munka-erőpiaci integrálása jelenleg egyáltalán nem megoldott. Helyzetük vizsgálatát megnehezíti az adatok szűkössége, pontatlansága vagy éppen ellentmondásossága. Az elmúlt két évtized során 1999-ben és 2001-ben történt demográfiai adatfelvétel, illetve vannak olyan 2003-as vizsgálatok, melyek eredményeire támaszkodhatunk, de egyrészt ezek néhány évvel már korábbi adatok, nem pontosan a mai helyzetet tükrözik, másrészt sok a becslésen alapuló eredmény. Ennek ellenére az általános helyzetkép így is egyértelműen kirajzolódik. 59

60 5.1. Demográfiai adatok A romák magyarországi létszámának pontos meghatározása az egyik ilyen alapvetően nehéz feladat. Eltérő adatok születnek akkor, ha a környezet szerint cigánynak tartott személyeket, illetve a magukat cigánynak vallókat számoljuk meg. Az évi népszámlálás során fő, a évi népszámlálás során fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek 7. A szociológiai adatfelvételek által kimutatott roma népesség létszáma jóval több, mint a magukat roma nemzetiségűeknek valló lakosság nagysága. Közepes becslés szerint 1971-ben főt, 1993-ban főt, 2003-ban főt számlál a roma népesség. Magyarországon jelenleg a 10 millió lakos közül jelenleg kb. 6-7 % a romák becsült aránya, ennek megfelelően ezer főre becsülik számukat. Egyes vélemények szerint azonban a 800 ezer 1 millió fős nagyságot is elérheti. Számuk évente körülbelül 12 ezer fővel növekszik. E becslés azért bír nagy fontossággal, mivel a munkavállalás során a bőrszín szerinti rasszhoz tartozás már magában hordozza a diszkrimináció lehetőségét, függetlenül attól, hogy az érintett személy a kisebbséghez tartozást elismeri-e vagy sem. Ez pedig azt jelenti, hogy a kisebbséghez tartozás ilyen irányú kiterjesztése (más személy által történő megítélés beemelése a saját identitás megvallása helyett) együtt jár az érintett létszám számosságának drasztikus emelkedésével. A létszám növekedése pedig értelemszerűen befolyásolja a munkával történő ellátásuk megoldási módszereit és lehetőségeit. 7 Hablicsek László A roma népesség iskolázottságának területi alakulása: tények és becslések, Kisebbségkutatás 2007./4.szám 60

61 12. TÁBLA: A CIGÁNY HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ ÉS AZ ORSZÁGOS NÉPESSÉG ÉLETKOR SZERINTI MEGOSZLÁSA (2003, %) Életkor Cigányok Országos ,8 16, ,3 6, ,1 7, ,7 8, ,7 7, ,5 6, ,4 6, ,0 8, ,1 7, ,5 6, ,6 5, ,3 4,7 70 x 1,0 10,7 Összesen Forrás: Kemény, Janky 2003-as cigány felmérés A magyarországi demográfiai változásokat a lakosság elöregedése és számának csökkenése jellemzi. A roma származásúak létszáma ugyanakkor növekszik, s a romaság korösszetétele jóval fiatalabb, mint a többségi csoporté. Láthatjuk, hogy a 25 éven aluli népesség aránya már 2003-ban is meghaladta az 50%-ot (57% roma vs. 30% országos). Arányaiban folyamatosan több és több roma fiatal válik munkavállalóvá, azaz képzésük és munkaerő-piaci integrálásuk kérdése egyre fokozottabb figyelmet igényel. A cigány népesség az ország területén meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban él. Súlyozottan, 51%-uk az észak-keleti országrészben (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megyékben), 20%-uk dél-dunántúl megyéiben (Zala, Somogy, Baranya), 10%-uk pedig Budapesten koncentrálódik. A cigányság 50%-a az ország területének 15%-án él. 61

62 20. ÁBRA: A CIGÁNYSÁG TERÜLETI MEGOSZLÁSA Forrás: Cserti Csapó Tibor (2006) Területi-szociológiai jellemzés magyarországi cigány népesség körében, 5.o. Tíz évvel ezelőtt a romák 60%-a élt községekben, a teljes magyar népesség 60% feletti városi lakosságához képest. A városokban lakó cigányok száma ugyan az utóbbi években nőtt, de még mindig elmarad az átlag magyarországi urbanizációs szinttől. Ennek okai a falusi cigányság migrációja a városokba, illetve a községek városi rangra emelése. Nagyobb részük azonban továbbra is a hátrányos helyzetű, elmaradott, munkalehetőségekben korlátozott községekben él. Ezen belül is magas az aránya a kis településeken lakóknak, mely tovább fokozza a munkalehetőségek megtalálásának problémáját. 13. TÁBLA: A TELJES NÉPESSÉG ÉS A ROMÁK TELEPÜLÉS TÍPUSOK KÖZÖTTI ELOSZLÁSA Teljes népesség (%) Romák (%) Budapesten 19,5 9,1 Vidéki városokban 42,5 30,4 Községekben 38,0 60, fő alatti településeken 16,8 40, fő alatti településeken 7,8 20,0 Ebből: Dél-Dunántúl 20,9 52,5 aprófalvaiban Északi régió aprófalvaiban 12,1 22,9 Keleti régió aprófalvaiban 5,2 16,2 Forrás: Cserti Csapó Tibor (2006) Területi-szociológiai jellemzés a magyarországi cigány népesség körében 62

63 5.2. Iskolázottság és foglalkoztatottság Iskolázottság Az iskolázottság és a foglalkoztatottság kérdéskörét szándékosan összevonva tárgyaljuk, hiszen mint azt már láttuk, ok-okozati összefüggés van közöttük. A roma népesség iskolázottsága megdöbbentően alacsony. Ez számos okra vezethető vissza. Szerepet játszik benne a romák sajátos értékrendje, a szülői analfabetizmus, a szegregáció, azaz a tény, hogy a cigányok nagy része elkülönült telepeken vagy települések szélein, cigány környezetben él, területileg és szociológiailag is elhatárolódva a népesség többi részétől. A falvakban korlátozottak az oktatási lehetőségek, nincsenek középiskolák, utazniuk kellene hozzá a gyerekeknek. És mindehhez jön a munkanélküliség és az iskolázottság problémájának ördögi köre. Az alacsony jövedelmek akadályozzák a magasabb képesítés megszerzését, a pénz hiánya, az alapvető megélhetési problémák viszont az azonnali, rövid távú megoldásra, nem pedig a hosszú távon jobban megtérülő tanulásra ösztönöznek. A magasabb iskolázottság jobb esélyekkel, hosszútávon magasabb jövedelmekkel párosulhat. Az egyetlen probléma a hosszú megtérülési idő és az azonnal szükséges befektetendő tőke (utazás, kollégium, tandíj, taneszközök, a tanuló elmaradt keresete stb.). A cigány családok csekély anyagi körülményeik folytán inkább hajlanak az azonnali, de kisebb bevételek keresésre, mint gondolkodnának hosszú távú befektetésben. Általánosságban elmondható, hogy az egy főre jutó jövedelem erősen befolyásolja az iskolázottság fokát. A mélyszegénységben élők kb. 40%-a nem végzi el az általános iskolát, míg a felső jövedelmi tizedbe tartozó családok gyermekeinek 34%-a érettségizett, magas arányban felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 8 8 Babusik F. - Magyarországi cigányság strukturális csapda és kirekesztés. Esély (1):

64 14. TÁBLA: A MAGÁT ROMA NEMZETISÉGŰNEK VALLÓ NÉPESSÉG ÉS AZ ÖSSZNÉPESSÉG ISKOLAI VÉGZETTSÉGE A ÉVESEK KORCSOPORTJÁBAN, 1990 ÉS 2001 (%) Iskolai végzettség szintje Összlakosság megoszlása éves Roma nemzetiségű népesség korcsoportban megoszlása éves korcsoportban férfiak nők Férfiak nők férfiak nők Férfiak nők 8 osztály alatt 3,4 4,0 2,0 2,3 41,3 66,1 21,6 34,7 8 osztály 22,7 31,8 20,4 21,7 48,0 30,9 62,8 58,1 Szakmunkásképző, 41,9 18,2 40,1 23,5 9,3 2,0 13,2 5,2 szakiskola Középiskolai érettségi 20,3 31,1 24,1 35,1 1,2 0,8 1,8 1,7 Felsőfokú végzettség 11,6 14,8 13,3 17,4 0,2 0,2 0,5 0,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH népszámlálás 2001 Bár az iskolai végzettség az életkorral emelkedik, jellemzően éves korig eléri végső formáját. Ezek alapján a vizsgált, jellemzően tanulmányait már befejezett korcsoport adatai szerint a férfiak 84%-a a nőknek pedig 93%-a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. Ha az országos arányokhoz viszonyítjuk, egyértelműen nagy különbségek tapasztalhatók, ott ugyanezek a számok 22% és 24 %. Míg a társadalom fiataljainak 75-80%-a tanul tovább általános iskola után, addig a cigány fiataloknak csak kb. 10%-a. Ugyanakkor a továbbtanulási arány javuló tendenciát mutat, mind az összlakosság mind pedig a roma lakosság körében. Számottevőek a nemek közti különbségek is, melyek kulturális okokra vezethetők vissza. Az össznépességi átlagnál hamarabb megszülető első gyermek, a magas gyermekszám (3,2) és a férfi női szerep határozott elkülönülése miatt jóval magasabb a roma férfiak száma az oktatási intézményekben, mint a nőké. Az anyák maradnak otthon és viselik gondját a gyermekeknek. Ennek értelmében a gyermeknevelés a nők esetében sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az iskolai fokozatok elvégzésének valószínűségét, mint a férfiaknál. A gyermektelen nők között kevesen vannak olyanok, akik nem fejezték be az általános iskolát, míg a gyermekeseknél ez az arány meghaladja a 25%-ot. A gyermektelen nők több mint 40%-ának van érettségije és zömében közülük kerülnek ki a felsőfokú végzettségűek is. 64

65 Hiába tapasztalható javuló tendencia a romák alapfokú végzettségének megszerzésében, ez munkaerő-piaci helyzetükön még nem sokat változtat, hiszen láthattuk, hogy az alapfokú végzettség már nem tekinthető munkaerő-piaci értéknek. A középiskolába jutás tekintetében viszont egyre nő a roma és a társadalom egésze közti különbség. A továbbtanulási lehetőségek közül leginkább csak a szakmunkásképző nyílt meg a roma fiatalok számára, de ez mint a képzés fejezetben láthattuk, sok esetben zsákutcának bizonyul. Ennek értelmében kijelenthetjük, hogy a roma nemzetiségű népesség a lemaradó fázisában van az iskolai végzettségi struktúra átalakulásának. A romák esetén az alapfokú végzettség megszerzése, és az arra épülő szakképzés terjedése, még az összlakosságnál a középfokú végzettség expanziója, és az arra épülő felsőfokú végzettség megnövelt aránya kezd jellemzővé válni. alatt 15. TÁBLA: A ROMA NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS TERÜLET SZERINT, 2001 (%) Területi egység 8 osztály 8 osztály szakmunkás-középfokú felsőfokú összesen képző végzettség végzettség Közép-Magyarország 16,3 63,2 13,0 5,8 1,9 100,0 Közép-Dunántúl 28,4 57,8 11,9 1,5 0,4 100,0 Nyugat-Dunántúl 32,8 58,2 7,5 1,1 0,3 100,0 Dél-Dunántúl 27,9 58,5 12,2 1,2 0,3 100,0 Észak-Magyarország 29,1 60,8 8,9 1,1 0,1 100,0 Észak-Alföld 30,9 61,9 6,4 0,7 0,1 100,0 Dél-Alföld 32,0 57,0 8,7 2,0 0,4 100,0 Magyarországi romák összesen 27,9 60,5 9,4 1,8 0,4 100,0 Forrás: Hablicsek László - A roma népesség iskolázottságának területi alakulása A roma lakosok nagy része lakóhelyétől függetlenül nyolc általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Azok a romák viszont, akik szakmunkásképző iskolákban végeztek, középfokú végzettséget szereztek, a gazdaságilag fejlettebb országrészekből (Közép-Magyarország, Közép-és Dél-Dunántúl) kerülnek ki. Kiugróan magas a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya Közép-Magyarországon, hasonlóan a felsőfokú végzettségűekéhez, amely önmagában ugyan elenyésző két százalék alatti arányával, de jóval magasabb a többi terület eredményeinél. 65

66 A szűk becslés szerinti ezer fős roma társadalom kb. 90%-át egyszerre érinti minimum két hátrányos jellemző, úgymint roma származás ás 8 általános vagy az alatti iskolai végzettség. A gazdaságilag aktív szereplők kb. 60%-ot tesznek ki, ami egy - hangsúlyozzuk, hogy egy szűk becsléseken alapuló- kb potenciális munkavállalói tömeget jelent e pillanatban. Foglalkoztatás és munkanélküliség A demográfiai adatokhoz hasonlóan a foglalkoztatottsági adatok vizsgálatánál is forrásonként eltérő eredményeket találtunk, de ezek az eltérések, a bizonytalanság foka csekélyebb volt. Összességében azt mondhatjuk, hogy a gazdaságilag aktív roma népesség foglalkoztatottsági aránya 21-25% között mozgott az elmúlt évtizedben, azaz gazdasági aktivitásuk igen alacsonynak tekinthető. Az aktív munkaerő alig egynegyede, egyötöde helyezkedett el a munkaerő-piacon. 21. ÁBRA: ROMA FOGLALKOZTATÁS, 2001 A cigányság foglalkoztatottsága rokkant nyugdíjas 15,4% nyugdíjas 7,0% segítő családtag, gyes, gyed 13,4% tanul 4,9% munkanélküli 34,2% aktív dolgozó 25,1% Forrás: Dúl Géza 2007 A diagram alapján könnyen átláthatjuk a roma társadalom munkaerő-piaci tekintetben betöltött szerepének alakulását. Eszerint a magyarországi cigányság csupán 25,1%-ának van munkahelye, szemben az országos 55,6%-kal. A munkanélküliek aránya 34%, a gyermeknevelés céljából otthon maradtak 13%-ot tesznek ki, a még tanulók aránya 5%. Igen 66

67 magas, 15,4% a rokkantnyugdíjasok aránya is. Ennek megfelelően jellemző az aktív keresők alacsony és az inaktívak magas száma. Ez utóbbi kb. kétszerese az országos szintnek. A vizsgálatok alapján az aktív dolgozók aránya egyedül a éves korosztály esetében mutat 30% feletti arányt, de még esetükben sem haladja meg a korosztályuk munkanélküli arányszámát. Ez azt jelenti, hogy még a fiatal, tetterős felnőttek körében is, akik már se nem tanulnak, se nincs otthoni kötelezettségük, több az akinek nincs munkája, mint akinek van. És még az ő helyzetük tekinthető a legkiemelkedőbbnek. A rokkantnyugdíjasok aránya is magasabb a romáknál, mint a társadalom egészében. Ez részben a rossz életkörülményeknek tulajdonítható, kedvezőtlen egészségi állapotnak köszönhetően a negyvenes életévektől kezdően hirtelen megemelkedik arányuk. 54 és 60 éves kor között pedig már kiugróan magas részüket (52,8%) rokkantnyugdíjasnak nyilvánították. A nemek közti különbségek és a területi eltérések is egyértelműen megfigyelhetők a roma népesség foglalkoztatási szerkezetében. Nemek tekintetében egyértelműen nagy az eltolódás a férfiak javára. Ennek oka csakúgy, mint az iskolázottság esetében elsősorban a roma kultúrában keresendő, ahol jól elkülönülnek a nemi szerepek, a sokgyermekes családok a gyakoriak, ahol az anya otthon marad a gyermekekkel, mint inaktív kereső. A lakhelyet illetően a budapestiek vannak egyértelműen a legelőnyösebb helyzetben, esetükben a férfiak 66, míg a nők 36%-a dolgozik. Ez az átlaghoz képest kiemelkedően magas eredmény, de ha belegondolunk, a nők esetében ez is még csak az egyharmados arányt jelenti. A vidéki városok esetében ez a szám a férfiak esetében már csak 29%, a nőkében pedig 17%. A legkedvezőtlenebb értelemszerűen a falvakban élők helyzete, ahol a foglalkoztatási arány alig éri el a 20 (férfiak) illetve a 10%-os (nők) arányt. Az alacsony foglalkoztatás ennek értelmében összefüggésbe hozható a községekben élők magas számával, illetve tükrözi, hogy a roma népesség meghatározó része az ország foglalkoztatási szempontból kedvezőtlenebb régióiban tömörül. A roma népesség területi elhelyezkedése, mint alapvető strukturális hátrány, nagymértékben összefügg az alacsony képzettséggel és a magas munkanélküliséggel. E tényezők erősítik egymást; a képzetlen, munkanélküli családoknak esélyük sincs a lakóhely-változtatásra. Ennek eredményeképpen a következő generációban újratermelődnek a hátrányok 9. 9 A magyarországi roma lakosság demográfiai jellemzői, iskolázottsága, szociális-gazdasági helyzete 67

68 Ha megvizsgáljuk, a gazdasági aktivitás 1990 óta bekövetkezett változásait a különböző iskolai végzettségek tükrében, akkor azt találjuk, hogy a gazdasági aktivitás Magyarországon minden esetben kisebb-nagyobb mértékben csökkent. A visszaesés viszont a roma nemzetiségű népesség körében minden iskolai végzettség esetében jóval erősebb, mint az összlakosságnál. Véleményünk szerint, ezt egyrészt a roma kisebbséget érintő munkaerő-piaci diszkriminációval azonosíthatjuk, másrészt a magasabb képzettségi szint utáni növekvő igény eredményezte munkaerő-piaci kiszorulással, mely az alacsonyabban képzett rétegeket érinti. Mindemellett lassan a második generáció nő fel a rendszeres munkával példát mutató szülői magatartás nélkül, és ez sajnos a fiatalabb korosztály munkavállalási hajlandóságában is megmutatkozik Az integrációt megnehezítő egyéb tényezők A romák helyzetét tárgyalva elkerülhetetlen, hogy a diszkrimináció és a szegregáció problémakörével foglalkozzunk. A cigányokkal szembeni diszkrimináció kétségtelenül erősen jelen van hazánkban, mint az a kérdőíves megkérdezés eredményeiből is minden kétséget kizáróan kiderült. Láthattuk, hogy a megkérdezett KKV szektorbeli vállalkozások többsége szakképzetten sem alkalmazna romát, ami egyértelműen az etnikai diszkriminációnak tulajdonítható be. A cigány fiatalok integrálásának hatékony, törvényi és intézményi feltételeinek megteremtése, a diszkrimináció és a szegregáció visszaszorítása a törvényhozás és a végrehajtás egyik legsúlyosabb hiányossága a rendszerváltás óta. A vizsgált két időszak (1993 és 2003) között az elkülönültség tovább nőtt, hiszen a 30%-os arányról 56%-ra emelkedett azon roma lakosok száma, akik olyan lakókörnyezetben éltek, ahol túlnyomórészt vagy kizárólag csak romák laktak. Telepeken körülbelül 10%-uk él, az Alföldön valamint az ország keleti és északi régióiban. A falvak és a vidéki városok esetében nagyjából hasonló a szegregáció mértéke, Budapesten érthető módon alacsonyabb, lévén a csak roma közösségek jelenléte nem jellemző. (Ld. következő tábla.) 10 Forrás: ENO Advisory, A cigányság mint népességcsoport,

69 16. TÁBLA: A LAKÓHELYI SZEGREGÁCIÓ MÉRTÉKE (%) Etnikai megoszlás Település típusa Falu Város Budapest Összes Csak roma 24 25,5 6,7 23,4 Jelentős többség roma 31,9 33,6 23,3 31,8 Vegyes 24,5 19,0 29,2 22,3 Többség nem roma 13,2 15,8 39,3 17,2 Nem romák 5,4 5,2 1,7 4,9 Nem tudja - 0,5-0,3 Összes Forrás: Kemény és Janky, 2003 A rendszerváltás időszaka óta az oktatásban is a szegregáció szintjének emelkedése jellemző es kutatások szerint (Havas és Liskó) rohamosan nő azon általános iskolák száma, ahol a tanulók többsége roma és között ez a szám 126-ról 178-ra emelkedett. Becslések szerint azonban akár a 400-at is elérheti ben már a roma gyerekek egynegyede egyötöde olyan iskolába járt, ahol 40% feletti a roma tanulók létszáma. Márpedig minél magasabb a cigány gyerekek aránya a helyi iskolában, annál magasabb azon helyi tanulók száma, aki inkább eljár más településre tanulni, a szegregáció egyre erősödik. Világszerte megfigyelhető a családi háttér és a tanulási eredményesség szoros kapcsolata. A többségében szegény és alacsony iskolázottságú roma szülők gyermekeinek elkülönített oktatása önmagában is valamiféle képesség szerinti szegregációt visz az oktatásba Kutatási tény, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szegregált körülmények között alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek. 12 Minél magasabb a cigány gyermekek száma egy osztályban, annál valószínűbb, hogy ott gyengébb tananyagot oktatnak. Ennek eredményeképpen kevés az esélyük a továbbtanulásra, alacsony iskolázottságuk pedig alacsony elhelyezkedési esélyeket biztosít számukra, halmozottan hátrányos helyzetűként lépnek ki a munkaerőpiacra Legutoljára 1998-ban készült becslés arról, hogy a kisegítő osztályokba járó gyerekek hány százaléka roma származású. Az eredmény szerint a borsodi kisegítő osztályok tanulóinak 98 százaléka (!) cigány. 13 A roma gyerekek nagy részét már hatéves korukban gyógypedagógiai intézménybe, vagy kisegítő osztályba utalják. Csak abban az esetben van esélye egy roma gyereknek megfelelő szintű képzésre, és továbbtanulásra, ha 11 Elkülönítés 400 iskolában, Népszabadság Online január Kertesi G.-Kézdi G. Általános iskolai szegregáció, Közgazdasági Szemle LII április, o. 13 Népszabadság Online január 10. péntek, Elkülönítés 400 iskolában 69

70 olyan osztályba jár, ahol a romák aránya 25% alatt marad. Az iskolai szegregáció a társadalmi egyenlőtlenségek felerősítését eredményezi. Ha a KKV szektort vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy a romák integrálásában már közel sem olyan meghatározó szerepük, mint a társadalom egészének foglalkoztatásában. A munkahelyi esélyegyenlőségről áprilisában készített országos benchmark felmérés kimutatta 14, hogy a romákat foglalkoztató szervezetek fele az ötszáz főnél többet alkalmazó nagyvállalatok közül kerül ki. A kisvállalatoknak csak a 12%-a alkalmazza őket. A hazánkban működő külföldi szervezeteknél nagyobb eséllyel találnak állást a romák, mint a magyar munkáltatóknál. A romákat foglalkoztató vállalkozások többsége az iparból kerül ki, nem pedig a legnagyobb arányú szolgáltatási szektorból. Az alacsony iskolázottsági szintnek köszönhetően a roma vállalkozások többsége olyan ágazatokban működik, amelyekben komolyabb képzettség nélkül működtethető vállalkozás (mezőgazdaság, építőipar). A KKV szektor kedvezőtlen foglalkoztatási adatainak több oka is lehet. Először is, a cigányok híján vannak a kapcsolati tőkének, mely az állások betöltésénél az egyik alapvető informális csatorna. A másik, hogy a nagyvállalatok kiválasztási rendszere jobban leszabályozott, objektívebb kiválasztást tesz lehetővé, mint a kisvállalkozásoké, ahol a személyes vélemény (adott esetben előítélet) nagyobb súllyal esik a latba. A társadalmi előítéletek egyik alapköve a motiváltság kérdése, azaz annak hiánya. Ahogy már említettük, a roma fiatalok számára hiányzik a követendő jó példa. Sokszor halljuk, hogy a cigányoknak büdös a munka, nem dolgoznak csak a segélyért állnak sorba és ehhez hasonló kijelentéseket. A jövedelem pótló, rászorultságon alapuló juttatások sajnos akár mennyire is nehéz beismerni, de negatívan hatnak a munkára való ösztönzésre, csökkentik a munkavállalási kedvet. Ugyanis munka nélkül, szociális juttatásokon keresztül magasabb jövedelemhez jutnak, mint nehezen talált alkalmi állásokból. 14 Gyimóthy Éva: A válság legnagyobb vesztesei a romák lehetnek, HR portál,

71 Roma tanodák működésének hatásai - kutatás A kulturális különbözőségek eredményeképpen, a romák világnézete, viselkedése, szokásai és motivációi eltérnek a társadalom egészének általános jellegétől. Ahhoz, hogy sikeresen beilleszkedjenek a hazai társadalomba, enyhüljenek a velük kapcsolatos előítéletek cselekvő magatartás szükségeltetik részükről. Kell, hogy motiváltak legyenek tanulni, motiváltak legyenek dolgozni, és hasznosan töltsék el szabadidejüket. Ebben a fejezetben szeretnénk megvizsgálni egy konkrét integrációt elősegítő program eredményességét, a roma tanodák működésének hatásait a roma gyermekekre és szüleikre nyarán a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy több mint 400 családra kiterjedő országos kérdőíves megkérdezést hajtott végre a roma tanodákba járó gyermekek szülei körében. A kutatás célja egyrészt az volt, hogy felmérje a szülők véleményét a tanodák szerepéről, hogy mennyire elégedettek vele, érzéseik szerint milyen többletet nyújt a gyermekeik számára. Másrészt vizsgálta a szülők körében felmerülő tanulási, képzési igényeket és a közös szocializációs programokba való bevonási hajlandóságukat. A tanodák működtetésének egyértelmű céljai egyrészt a roma gyerekek későbbi munkaerőpiaci integrációjának megkönnyítése másrészt pedig a szocializáció elősegítése. A felmérés eredményeinek témánk szempontjából releváns vetületeit ismertetjük és elemezzük a következőkben. Az eredményeket e tanulmányban publikáljuk először. Az első roma tanoda a 90-es évek közepén jött létre Budapesten (Józsefvárosi Tanoda), amelyet több tanoda is követett az országban. A tanodák délutáni foglalkozások keretében egyrészt segítik, támogatják a gyermekek iskolai eredményességét, másrészt a szabadidős foglalkozásaik révén közösségi élményeket nyújtanak, észrevétlenül, indirekt módon szocializálnak. Az első, kimondottan a tanodák finanszírozását célzó pályázati kiírás ben jelent meg EU-s pályázati források segítségével. A HEFOP/2004/ keretében 23, majd a HEFOP/2005/2.1.4.B. intézkedések keretében 27 kedvezményezett, többségükben roma civil szervezet működtethetett tanodát a támogatásoknak köszönhetően. 71

72 A kedvezményezett tanodák célja: A hátrányos helyzetű, különösen a roma fiatalok továbbtanulási, ezáltal munkaerőpiaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása a tanodában szervezett tanórán kívüli foglalkozások rendszerében. A szociális helyzetük miatt hátrányos helyzetű, különösen a roma tanulók számára hozzáférhető tanoda programok megvalósítása, a működő tanodák számának növelése, elsősorban a hátrányos helyzetű régiókban. A roma tanulók iskolai eredményességének javítása oly módon, hogy a program révén a sikereiket integrált környezetben, az iskolákban éljék meg. A roma tanulók mind nagyobb számban fejezzék be az általános iskolát, érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább, lehetőleg olyan eredménnyel, hogy a felsőfokú oktatásba is bekapcsolódhassanak. Az első, 2004-es tanoda pályázati kiírás célcsoportja az általános iskolás hátrányos helyzetű, vagyis gyermekvédelmi kedvezményre jogosult tanulók voltak. Ehhez képest változást jelentett a második, 2005-ös pályázati kiírás, amikor csak felső tagozatos általános iskolás és középiskolás, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vehettek részt a támogatott tanodákban. A kiírás ezzel jelentősen szűkítette a célcsoportot, ui. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak az tekinthető, akinek a szülei iskolai végzettsége legfeljebb 8 általános iskolai osztály. A hétoldalas, 25 kérdésből álló survey típusú kérdőívet (2. sz. melléklet) véletlenszerűen kiválasztott családok válaszai alapján töltötték ki a kérdezőbiztosok. A nagyobb bizalom érdekében minden helyszínen a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vagy roma civil szervezet vezetői, tagjai, aktivistái kérdezték meg a szülőket. A kérdezőbiztosok többször találkoztak speciális, az interjúalanyok etnikai, kulturális vagy szociális helyzetéből fakadó sajátosságokkal. Például. nagy hanggal voltak, az egész család jelen volt és mindenki válaszolni is akart, vagy hosszú történetekbe/mesékbe kezdtek, amelyben név szerint említették a szereplőket. Az interjúalanyok előtt többnyire ismert roma kérdezőbiztosoknak ezek a szituációk nem okoztak gondot. Összesen 407 értékelhető kérdőív került kitöltésre. A felmérés közel az egész ország területét érintette. Csak a romák által az országos átlagnál alacsonyabb arányban lakott, és kevés tanodával rendelkező vagy tanoda nélküli megyékben (Csongrád, Fejér, Somogy, Szolnok, Vas, Veszprém) nem történt adatfelvétel. A válaszolók lakóhelyét vizsgálva a többség városban lakik, 39,6% él községben. Ez a minta néhány 72

73 százalékkal eltér a romák lakóhely szerinti országos megoszlásától, a mintába magasabb arányban kerültek városlakók. A válaszolók nemek szerinti megoszlása alátámasztja a roma közösségek matriarchális jellegét: mindössze a válaszolók 15,4%-a (62 fő) apa, 84,6%-ban a család úgy érezte, hogy az anyának (340 fő) kell válaszolni a gyerek tanulását érintő kérdésekre. A szülők válaszai alapján minden érintett gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. A szülők közel egyharmada (33,9%) nem végezte el a 8 általánost, közel kétharmadának (62,7%) van meg a 8 osztálya. A szülők iskolai végzettsége alapján a gyermekek 96,6%-a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. 17. TÁBLA: SZÜLŐK MEGOSZLÁSA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT Iskolai végzettség Válaszolók aránya (%) 6 osztály vagy kevesebb 17,9 7 osztály 16,0 befejezett 8 osztály 62,7 befejezett szakiskola 1,7 befejezett középiskola érettségivel 0,2 nem tudja/ nincs válasz 1,5 Összesen 100 Az érintett 407 háztartás 43,2%-ában egyetlen egy főnek sincs munkahelye. Mindössze 51 százalékban található egy vagy két olyan felnőtt, akinek van munkahelye. Négy olyan háztartás található, ahol három felnőtt dolgozik rendszeresen. Csak a válaszolókat vizsgálva még alacsonyabb arányokat kapunk: a válaszoló szülők (85%-ban anyák) mindössze 13,5 százaléka dolgozik rendszeresen, többségük (55,3%) munkanélküli. A válaszoló anyák magas aránya és a testvérek magas száma következtében jelentős a GYES-en lévő anyukák aránya (22,4 %) is. 73

74 18. TÁBLA: VÁLASZOLÓK MEGOSZLÁSA STÁTUSZUK SZERINT Státusz Válaszolók aránya (%) Munkanélküli 55,3 GYES, GYED 22,4 Van állása, munkája 13,5 Tartósan munkaképtelen, 7,4 rokkant nyugdíjas Nem tudja/ nincs válasz 1,5 Összesen 100 A válaszoló szülők megítélése szerint a háztartások jövedelmi helyzete többségében (60,7%) rossznak mondható, közel egynegyedénél (23,6%) nagyon rossz. Jónak mindössze 9% tartotta, és nem okozott meglepetést, hogy senki nem ítélte nagyon jónak háztartása anyagi helyzetét. A mintában az átlagkereset forint. A legalacsonyabb bevallott jövedelem , a legmagasabb forint. Önmagában nem sokat mond a háztartás összjövedelme, lényegesen informatívabb mérőeszköz az egy főre eső jövedelem. Az egy főre eső jövedelem átlaga forint, a legalacsonyabb forint, a legmagasabb összeg forint. A számtani közép átlaga mellett érdemes megnézni a mediánt, 15 ami forint. Vagyis a háztartások felében Ft alatt élnek egy főre vetítve. Az átlagot a kevés számú, kiugróan magas jövedelmek emelték fel. 19. TÁBLA: HÁZTARTÁSOK MEGOSZLÁSA EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEM SZERINT Egy főre eső jövedelem (Ft) Válaszolók száma (fő) Válaszolók aránya (%) Ft alatt 17 5, , , felett 40 11,8 Összesen A medián egy matematikai átlag. Ha emelkedő sorrendbe rendezzük a számsort, akkor a középső elem a medián, amelyiktől lefelé és felfelé is azonos számú elem található. 74

75 Az érintett háztartások közel felében magasabb az egy főre eső jövedelem annál, amely a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez való jogosultságot jelenti. Ennek hátterében a fekete munkaerőpiacon vállalt alkalmi, idénymunkából szerzett kiegészítő jövedelmek állhatnak. Elégedettség a tanoda munkájával A szülők túlnyomó többsége (88%) általában elégedett, 69%-uk teljesen elégedett a gyermekeikkel foglalkozó tanoda munkájával. 22. ÁBRA: ELÉGEDETTSÉG A TANODA MUNKÁJÁVAL Mennyire elégedett a tanoda munkájával? 80% 70% 60% 69% 50% 40% 30% 20% 10% 9% 19% 3% 0% Teljesen elégedetlen Inkább elégedett Teljesen elégedett Nem tudja/nincs véleménye Hogy ne befolyásoljuk a válaszadókat, nyitott kérdéssel érdeklődtünk, hogy miért elégedett/elégedetlen a szülő a tanodával, kértük, hogy indokolja meg a válaszát. A válaszoknak kicsi volt a szórása, hét kategóriába besorolhatóak. A jelentős többség (47,2%) tanulmányi eredmények jelentős javulását jelölte meg a tanoda legnagyobb hozadékaként, de a tanodai foglalkozások hatása megmutatkozott a szorgalom növekedésében és az iskolába járás motiváltságában (17,4%), valamint a továbbtanulás eredményességében, a bukás elkerülésében. A tanoda szabadidőszervező, közösségépítő jellegét támasztja alá a jó programok dicsérete. Pozitív fejlemény, és a szülők tudatosságát jelzi, hogy csak kis hányaduk tekint a tanodára mint gyermekmegőrzőre. 75

76 20. TÁBLA: SZÜLŐK ELÉGEDETTSÉGÉNEK OKAI Válaszok Válaszolók aránya (%) Javultak a gyerek tanulmányi 47,2 eredményei Jó programokban, foglalkozásokon 18,2 vesz részt a gyerek, segítenek a szabadidő eltöltésében Szorgalmasabb lett, szívesebben jár 17,4 a gyerek iskolába Felügyelet alatt van a gyerek 5,7 A tanoda nagy szerepet játszott 5,2 abban, hogy a gyerek továbbtanulhatott Sikerült elkerülni a bukást 0,2 Nem elégedett 2,5 Nem tudja 3,7 Összesen

77 Az előző kérdéshez hasonlóan, de a gyerekre fókuszálva is érdeklődtünk a pozitív változásokról. A válaszok az előző kérdésnél látott hasonló tartalommal és arányokkal szintén elégedettségről tanúskodtak. Ezután a gyerekre vonatkozó felsorolásból lehetett választani a szülőknek. A nyitott kérdéshez képest a középiskolába való továbbtanulás, pontosabban a tanoda abban játszott szerepe jelent meg nagyobb arányban (9 %). 23. ÁBRA: A TANODA HATÁSA A GYEREKEKRE Látott-e valamilyen pozitív változást gyermekén, iskolai teljesítményén? 50% 44% 40% 30% 20% 22% 10% 9% 8% 9% 4% 4% 0% Javuló átlag Kevesebb hiányzás Több tanulás Szeret iskolába járni Felvették középiskolába Egyéb Nem tudja/nincs véleménye 77

78 Szülői elvárások A szemléletmód, hozzáállás kérdését vizsgálva fontosnak tartottuk a szülői elvárások megismerését is. Elsőként nyitott kérdéssel teszteltük, hogy mit tartanak a tanoda legfontosabb céljának. 21. TÁBLA: A TANODA LEGFONTOSABB CÉLJAI Válaszok Válaszolók aránya (%) Iskolai sikeresség növelése 45,5 Fejlesszék, oktassák a gyereket, 12,5 ösztönözzék a továbbtanulásra Tanulmányi eredmény javítása 10,3 Felzárkóztatás 7,9 Jó közösségben legyen a gyerek 7,4 Szabadidő hasznos eltöltése 6,9 Motiválás, felkészítés a jövőre 4,4 Ne bukjon meg 1,5 Nem tudja/ nincs válasz 3,7 Összesen 100 Túlnyomó többség (közel 85%) a gyerek iskolai sikerességének növelését, a tanulási motiváció fejlesztését, a tanulmányi eredmények javulását, a gyengébben haladók felzárkóztatását, a bukás megelőzését, összességében az iskolai munka hatékony támogatását várja el a tanodától. Ez az adat alátámasztja Liskó Ilona kutatási eredményét, amely szerint a mai roma szülők ellentétben a korábbi generációkkal már fontosnak tartják a gyerekek továbbtanulását. További célként megjelenik a jó közösség és a hasznos szabadidő iránti szülői igény is. A zárt kérdésben felsorolt válaszlehetőségek segítik értelmezni a nyitott kérdésre kapott iskolai siker és eredmény fogalmakat (ld. alább). A legtöbben (94,8%) a bukás megakadályozását tartják nagyon fontosnak, ide sorolható a hasonló tartalmú felzárkóztatás is (82%). A szülők tudatos értékválasztását mutatja a továbbtanulás második helye: 86 78

79 százalék nagyon fontosnak tartja. Elsősorban azok a célok, elvárások kaptak alacsonyabb százalékot, amelyek nem is szerepeltek a nyitott kérdésre, saját kútfőből adott válaszok között. Vagyis fontosnak tartja a szülők egy része a napközi helyettesítését is, azonban nem ez jelenti az igazi problémát, illetve ezt meg tudják oldani más eszközzel is. 22. TÁBLA: LEHETSÉGES CÉLOK A TANODÁBAN (%) Válaszlehetőségek Nagyon Fontos Nem Nincs Összesen fontos fontos említés Bukás megakadályozása az iskolában 94,8 4,7 0,2 0,2 100 Továbbtanulásra való felkészítés 86,2 12,3 0,7 0,7 100 Felzárkóztatás a jobb tanulókhoz 82,1 15,2 2,5 0,2 100 Jó hangulat kialakítása 58,7 37,8 2,5 1,0 100 Problémákkal a tanodához lehet 52,3 42,0 4,2 1,5 100 fordulni Napközi helyettesítése 40,3 37,8 20,6 1,2 100 Kíváncsiak voltunk, hogy a szülők milyen tanoda programokba, foglalkozásokba, közösségi rendezvényekbe kapcsolódnának be szívesen. A nyitott kérdésre a válaszadók relatív többsége, közel harmada (31,7%) a kirándulást nevezte meg, amelyen szívesen részt vennének a tanoda keretében. A szülők jelentős aránya (28,7%) nyitott minden program iránt, velük szemben egy csekély kisebbség (2,9%) elzárkózik minden közös rendezvénytől. Figyelemreméltó, hogy minden tizedik szülő szívesen részt venne nekik szóló képzéseken. 14 tevékenységet, programlehetőséget soroltunk fel a szülőknek, akik minden esetben elmondhatták, milyen valószínűséggel vennének részt benne. A biztosan részt veszek bejelölése sem jelenti azt feltétlen, hogy egy szülő élne is lehetőséggel, ha meghívnák egy általa megjelölt rendezvényre. Azonban jelzésértékű lehet, hogy milyen témák érintik meg leginkább a szülőket. 79

80 23. TÁBLA: LEHETSÉGES TEVÉKENYSÉGEK SZÜLŐK RÉSZÉRE (%) Válaszlehetőségek Nem Talán Biztosan Nincs Összesen vesz részt részt vesz részt vesz válasz Tájékoztatás a munkalehetőségekről 2,0 17,9 79,6 0,5 100 Közös kirándulások gyerekekkel 3,4 18,7 77,4 0,5 100 Tájékoztatás a jogokról, segélyekről, hivatali 2,9 20,1 75,9 1,0 100 ügyintézés menetéről Tanodai szülői értekezlet 4,2 29,2 65,6 1,0 100 Kirándulás csak roma szülőknek 6,9 26,8 64,9 1,5 100 Zenés-táncos buli, bál 6,9 27,8 63,9 1,5 100 Kirándulás roma- nem roma szülőknek 8,4 32,2 57,7 1,7 100 Beszélgetések a gyerekekről, a 6,9 36,4 55,8 1,0 100 gyermeknevelésről Kulturális program (ének, zene, színház) 5,9 37,8 55,5 0,7 100 Tanodai fogadóóra 7,1 34,9 55,3 2,7 100 Szülők részvétele a tanoda munkájában 8,1 36,1 54,1 1,7 100 (gyerekek étkeztetése, felügyelete, kísérése stb.) Szülőknek szervezett tanóra, oktatás, előadás, 10,3 34,6 53,3 1,7 100 képzés Szülőknek szervezett önkéntes munka (tanoda 8,1 40,8 50,4 0,7 100 kifestése, kertrendezés) Közös főzés, bevásárlás hétvégenként 18,4 38,3 41,8 1,5 100 Leginkább a felnőttek életével kapcsolatos témákat munkalehetőségek (79,6%), jogi-hivatali tájékoztatás (75,9%) -, illetve a tanodán kívüli tevékenységeket kirándulások, zenés-táncos buli jelölték meg legmagasabb arányban a biztos részvételre. A tanodában zajló tevékenységekbe való bevonás közös főzés, önkéntes munka, tanóra szülőknek, segítés a tanároknak a gyerekek mellett bár jelentős arányban bejelölték, a többi lehetőséghez képest kevésbé népszerű a szülők között. Szintén zárt, felsorolásszerű kérdésben kértük a szülők véleményét különböző képzési tartalmakról, témákról. A legtöbben (69,3%) a szakmát adó, a valódi segítséget nyújtó 80

81 képzéseket jelölték be biztos résztvevőként, a legkevésbé az életvitel képzés volt népszerű (29,7%). (Megjegyezzük, hogy amikor az életvitel képzés az előző kérdésben más néven szerepelt Közös főzés, bevásárlás hétvégenként magasabb volt a biztos támogatók aránya 41,8%.) 24. TÁBLA: HA A TANODA OKTATÁST, KÉPZÉST INDÍTANA SZÜLŐK RÉSZÉRE, MILYEN TÉMÁK ESETÉBEN VENNE RÉSZT BENNE? (%) Válaszlehetőségek OKJ- tanfolyam, képzés egy szakma megszerzésére Nem vesz részt Talán részt vesz Biztosan részt vesz Nincs válasz Ösz- szesen 9,6 19,9 69,3 1,2 100 Munkaorientációs képzés 10,8 28,7 57,2 3,2 100 Szülői tréning a gyerekek fejlődéséről, fejlesztési lehetőségeiről 14,0 28,3 55,0 2,7 100 Életvitel képzés 27,3 39,6 29,7 3,4 100 Összegzés a kutatás eredményeiről A kutatás során megvizsgált minta egyértelműen kirajzolja a magyarországi általános helyzet bemutatásakor megismert helyzetet. Az aktív korú cigány népesség többsége munkanélküli, a cigány gyermekek meghatározó része halmozottan hátrányos helyzetű. Megállapítható, hogy a Tanoda programban részt vevő gyermekek szülei egyértelműen kedvezően nyilatkoztak a program hatásairól. A tanulmányi eredmények jelentős javulását jelölték meg a tanoda legnagyobb hozadékaként, mely a továbbtanulás eredményességét javította. Egyértelműen megjelent a szülők tudatos értékválasztása, az hogy fontosnak tartják a gyermekek továbbtanulását. A szemléletmódbeli javulást mutatja, hogy a tanodai foglalkozások hatása megmutatkozott a szorgalom növekedésében és az iskolába járás motiváltságában. A szülők nyitottak az életük javításával összefüggésben levő képzésekre: Válaszaik szerint közel hetven százalékuk részt venne szakmát adó, valódi segítséget nyújtó képzésben. 81

82 5.4. A roma munkanélküliség fő okai A roma népességet nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség. Ennek alapvető okai a fentiek ismeretében a következő tíz pontban foglalhatók össze: 1. A roma lakosság lakóhelyét tekintve az ország válságrégióiban koncentrálódik, magas munkanélküliséggel sújtott területeken. 2. A rendszerváltás óta nagyrészt tönkrementek azok a hagyományosan cigány munkaerőt foglalkoztató ágak (építőipar, nehézipar, bányászat, stb.) ahol általában segéd és betanított munkásként alkalmazzák őket. 3. Etnikai diszkriminációból adódó elhelyezkedési nehézségek. Látható etnikai hovatartozás, mely már a munkakeresés során is hat. 4. Földrajzi elszigeteltség és kirekesztettség (országosan és egy településen belüli elszigeteltség), szegregációból eredő problémák. 5. A képzettség és a munkanélküliség ördögi köre. Az alacsony jövedelmek akadályozzák, a magasabb képesítés megszerezését, az alacsony iskolázottsági szint viszont akadálya a sikeres elhelyezkedésnek. 6. Szegénységi csapdából eredő problémák (a szociálpolitikai támogatások összege meghaladja az általuk elérhető jövedelem nagyságát). 7. Kulturális különbségek. Eltérő kulturális és viselkedési minták, sajátos gondolkodásmód. Eltérő családmodell (magasabb gyermekvállalási arány, hagyományos női és férfi szerepek). 8. A megváltozott munkaképességűek nagy aránya és az ebből eredő elhelyezkedési nehézségek. 9. Vállalkozóvá váláshoz szükséges ismeretek, tőke hiánya. 10. Kapcsolati tőke hiánya. Mindezek eredőjeként, a cigány népesség meghatározó része a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetű csoportnak tekinthető, amely nagymértékben megnehezíti, ha nem ellehetetleníti elhelyezkedésüket, a sikeres munkaerő-piaci integrációt. 82

83 5.5. A romák sikeresebb munkaerő-piaci integrálásának lehetséges megoldásai Fontos leszögezni, hogy olyan megoldásokat kell találni, melyek megtanítják a romákat arra, hogy saját lábra álljanak és képesek legyenek eltartani magukat, nem elég átmeneti segítséget nyújtani. Figyelembe kell venni kultúrájukat, szemléletmódjukat, érdeklődési körüket. A megoldások kidolgozásakor minden szektort lehetséges munkahelynek kell tekinteni, de mégis -az ismertetett tények birtokában- kiemelt figyelmet érdemes szentelni a mezőgazdaságban és az építőiparban rejlő lehetőségekre. A romák munkerő-piaci integrációja rövid távon ezeken a területeken jobb esélyekkel kecsegtet, mivel több az alacsony képzettséget igénylő munkakör (és ha a képzés javítása kiemelt feladat is kell hogy legyen, de eredményei csak hosszú távon mutatkozhatnak meg jelentősen). A szolgáltató-szektorba történő integráció hosszabb időtávot igénylő feladat. Ennek értelmében a fő cselekvési területek a következőkben határozhatók meg: 1. Képzés Az első és egyik legfontosabb feladat a romák iskolázottságának fejlesztése, amit kulcsfontosságú kérdésként kell kezelni. Előfeltétele és egyre inkább az is lesz- a sikeres munkaerő-piaci integrációnak. A KKV-k jelentős diszkriminációs megnyilvánulásai miatt önmagában a képzés azonban semmiképpen képes megoldani az integrációs problémákat. Hosszútávon viszont a diszkrimináció enyhülését is magával hozhatja, hiszen kedvezőbbek lesznek a romákkal kapcsolatos tapasztalatok. Az oktatásban jelenlévő szegregáció visszaszorítása viszont előfeltétele a minőségi képzés biztosításának 2. Szemléletmódbeli változások A kérdőíves felmérés válaszai egyértelműn alátámasztják azon hipotézisünket, miszerint a képzés önmagában nem oldja meg az alacsony képzettségűek munkaerőpiaci integrációjának problémáját. Ez társadalmi okokra visszavezethető probléma, mely csak a szemléletmódbeli, hozzáállásbeli változtatással lenne feloldható. A romákat érintően a feloldáshoz vagy legalábbis a jelenlegi helyzet javításához mind a két fél romák és nem romák- szemléletmódjában változásra van szükség, és ez egy összefonódó, kölcsönösen egymástól függő folyamat eredménye lehet csak. Egyik oldalról szükséges a társadalom romákkal szemben támasztott elutasításának (diszkrimináció) visszaszorítása, másrészt pedig ezzel szoros összefüggésben,-akár 83

84 előfeltételeként- a romák tanuláshoz, munkához viszonyított szemléletének és szociális kompetenciáinak formálása..ha az egyik tesz egy lépést a jó irányba, ezzel magával vonhatja a másik fejlődését is. A képzés ilyen értelemben hosszútávon része lehet és kell hogy legyen a megoldásnak, hiszen ha a romák általános képzettségi szintje megemelkedne, az idő múlásával a velük kapcsolatos tapasztalatok javulhatnának, a diszkrimináció csökkenne -és ugyanez fordítva-, ha az oktatásban jelen lévő negatív diszkrimináció (szegregáció) csökkenne, a képzettségi szint javulhatna. Láthattuk, hogy a Tanoda program sikeresnek tekinthető,a részt vevők motiváltsága a tanulásra, érvényesülésre egyértelműen javult. Szükség lenne további ilyen programok bevezetésére, melyek a szemléletmód formálását segítik elő. Továbbá célszerű lenne a médiában is időről-időre jó példákat bemutatni, akár sikeres programok bemutatásával, akár sikeres romák népszerűsítésével (pl. celebek, de tényleges elismerésre méltó siker alapján) a kedvezőbb imázs kialakításának érdekében. 3. Ösztönzők, programok Az erős elutasítás kiküszöbölésére önmagában az sem lenne elég, ha a romák iskolázottsága hirtelen ugrásszerűen megnőne. Mindenképpen szükség van olyan ösztönzőkre, támogatási rendszerek kidolgozására, melyek javítják a cégek romák tekintetében gyakorolt alkalmazási hajlandóságát. Versenyelőnyhöz kell juttatni azokat a vállalkozásokat, melyek bizonyos arányban szakképzett romákat alkalmaznak Célszerű lenne egyúttal olyan támogatási rendszert kidolgozni, mely érdekeltté tenné a munkaadókat az alkalmazott munkaerő párhuzamos képzésében is. Kulcsfontosságú ugyanakkor ezeknek a programoknak a megfelelő kommunikációja, hiszen láthattuk milyen kevéssé voltak tájékozottak a megkérdezett cégek az elérhető támogatásokról. 4. Önfoglalkoztatás A munkahelyteremtés egyik legkézenfekvőbb módja lehet az önfoglalkoztatás. Ösztönözni kell a romák önfoglalkoztatását, tényleges piaci igényeket kielégítő termékek szolgáltatások létrehozására. Helyi szervezetek, önkormányzatok, munkaügyi központok segítséget nyújthatnának a megfelelő terület kiválasztásában. Állami segítséggel specifikusan támogatni kellene a roma vállalkozások létrejöttét, hiszen a roma vállalatok előszeretettel alkalmaznak roma munkatársakat. A roma vállalkozások számának emelkedése ily módon magával hozná a romák köztük sok 84

85 halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló- foglalkoztatottságának emelkedését. Ez, bár ismét a szegregáció vádjai érhetik- mindenképpen egy lehetőség a roma társadalom számára, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkahelyteremtő- és megtartó támogatások mellet adókedvezmények, kedvezményes hitelek, adó és kamattámogatások ösztönözhetnék ezen vállalkozások létrejöttét. 5. Jövedelempótló támogatás, segélyek racionalizálása A szegénységi csapdából való kikerülés feltétele, hogy a munkabér meghaladja az támogatások összegének mértékét. Azok az ellátások növelik a munkavállalási hajlandóságot, melyek jövedelmen alapulnak, azaz igénylésükhöz előzetes munkaviszony szükséges. Ehhez politikai, szabályozási és adózási változtatásokra van szükség. 6. Mobilitás A romák esetében fontos lenne a mobilitás elősegítése, hiszen területileg koncentráltan, leginkább hátrányos helyzetű régiókban élnek. Célszerű lenne egy kiegyensúlyozottabb eloszlást biztosító foglalkoztatás-támogatási rendszer kialakítása (régiónként eltérő támogatással). Ez sok problémát megoldana, elősegítené a romák társadalmi integrációját, csökkentené a szegregációt, biztosítaná aminőségi képzést, az általános iskolázottsági mutatók javulását. 85

86 6. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK A MUNKAERŐPIACON A másik hátrányos helyzetű csoport, melyről szót kell ejtenünk, és amely sok esetben átfedést mutat az előző kettővel, a megváltozott munkaképességűek csoportja (továbbiakban mmk munkavállalók). A megváltozott munkaképességű munkavállalók közös jellemzője, hogy munkaképességük eltérő mértékben, de minden esetben csökkent mértékű az egészséges emberek munkaképességének átlagos mértékéhez mérve. Csökkent munkaképességű az a személy, (röviden összefoglalva) 16 : egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül, testi vagy mentális fogyatékos; üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált; gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál, jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható; a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt. A statisztikai adatok közlését megelőzően felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatok pontossága és a valós helyzetkép bemutatásának képessége több helyen torzított, így mindenképpen célszerű lenne az adatbázisok felülvizsgálatának megkezdése. 16 A pontos definíció: a június 28-ától a 176/2005. (IX. 2.) kormányrendelet 2. (1) bekezdés h) pontja szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló az a személy, akire a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 2. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételek illenek. 86

87 6.1. Létszámadatok A mmk munkavállalók száma ma Magyarországon kb ezer főre tehető, míg ben még 233 ezer volt számuk A nagyarányú emelkedés oka, hogy a rokkantosítási orvosi eljárást, mint szociális kérdést kezelő és megoldó eszközt használták, így az elmúlt húsz évben sokan kerülhettek indokolatlanul is e kategóriába. A KSH által nyilvántartottak létszámadatai: nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantnyugdíjas: 350 ezer fő korhatár alatti rokkantnyugdíjas: 451 ezer fő átmeneti járadékban részesülő: 19 ezer fő rendszeres szociális járadékban részesülő: 184 ezer fő Azt, hogy a fenti szám világviszonylatban sok vagy kevés, nehéz megítélni, mert a nemzetközi adatok is erősen szórnak, és ahogy azt korábban is jeleztünk nem található egységes statisztikai és adatszolgáltatási rendszer. A következő táblázat tanúsága szerint Magyarország valahol a középmezőnyben foglalt helyet, de látható, hogy még nemzetközi szinten is eltérő időszaki adatokat tudtak csak egymás mellé rendelni, így ez mindenképpen torzító hatású. 87

88 25. TÁBLA: ROKKANTSÁGI NYUGDÍJASOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A MUNKAKÉPES LAKOSSÁG KÖRÉBEN Ausztrália* 4,1 Ausztria* 3,6 Kanada* 1,5 Finnország* 9,1 Németország* 2,3 Görögország* 1,1 Olaszország* 1,6 Japán* 1,1 Luxemburg* 7,1 Hollandia* 8,1 Új-Zéland* 1,7 Norvégia* 7,3 Lengyelország** 10,1 Portugália* 4,4 Spanyolország* 2,4 Svédország* 6,6 Svájc* 2,4 Egyesült Királyság* 4,1 Egyesült Államok* 2,4 Magyarország*** 5,8 Forrás: E. Fultz, M. Ruch: Reforming Worker Protections: Disability Pensions in Transformation *1995-ös adat **1997-es adat ***2002-es adat Átlag: 4,3% Az adatokból látszik, hogy a magas értékek, vagy a skandináv területekhez, vagy pedig igen fejlett és kis területű EU-s tagállamokhoz. A lengyel érték kiugróan magas, ami hasonló indokokra vezethető vissza, mint a hazai mutató. A magyar adat a 6. legmagasabb a listában. 88

89 Létszámadatok korösszetétel szerint Az mmk-s foglalkoztatott lakosság korösszetételét és annak változását a következő ábra szemlélteti. A foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek átlagéletkora regionális bontásban (2000., 2007.) ,1 47,3 48,5 48,3 47,8 47,8 47,0 47,0 46,6 49,2 átlagéletkor (év) ,6 42,7 45,4 43, Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Budapest és Pest megye Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: Krolify Vélemény-és Szervezetkutató Intézet Kft., Jól látható, hogy az átlagos életkor növekszik, ami azt vetíti előre, hogy hosszabb távon csökkeni fog az ilyen hátránnyal rendelkező munkavállalók száma. E csökkenés oka egyrészt az elmúlt években már folyamatosan szigorodó egészségügyi felülvizsgálatokkal hatása (ld. elfogadott kérelmek számának csökkenése), valamint a születések számának csökkenésével összefüggően, egyre kisebb részarányt képviselő fogyatékos fiatallal magyarázható. Létszámadatok az egészségkárosodás jellege szerint Az egészségkárosodás jellege lehet: átmeneti - tartós progresszív - csökkenő jellegű folyamatos - ismétlődő teljes - részleges szervi - össz-szervezeti 89

90 A mmk munkavállalók egy jelentős hányada (kb. 65%) a fogyatékkal élők társadalma. Fogyatékosnak tekinthető, aki valamilyen szervi, érzékszervi vagy mentális hiányossággal született, vagy azzá vált 17. Nem minden fogyatékos ember számítható bele az mmk csoportba, csak a potenciális munkavállalók, azaz életkoruk vagy fogyatékosságuk jellege folytán számos olyan személy van, aki mint munkavállaló nem jöhet szóba. 26. TÁBLA: MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKKAL ÉLŐK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA A 2001-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN Tízezer lakosra Férfi Nő Összesen jutó számuk Mozgássérült vagy egyéb testi fogyatékossággal élő ,7 Látási fogyatékkal élő ,4 Hallási fogyatékkal élő ,9 Értelmi fogyatékkal élő ,9 Beszédhibás ,2 Egyéb fogyatékkal élő ,2 Összes ,8 Forrás: KSH A valamilyen fogyatékkal élők összlétszámát tekintve a testi fogyatékkal élők vannak túlnyomó többségben, őket a látási fogyatékkal élők követik. 17 WHO (2001): A fogyatékosság alapvető és régi szakmai fogalom, jelentéstartalma azonban még ma sem egységes. A fogyatékosság jelentéstartalmát az ember testi, idegrendszeri, lelki, cselekvésbeli vagy szociális tulajdonságai területén lehet meghatározni. A fogyatékosság ezek közül vonatkozhat egy tulajdonságterületre, egy területen belül egy vagy több tulajdonságra, de vonatkozhat több területre és több területen több különböző tulajdonságra is. 90

91 27. TÁBLA: A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ABSZOLÚT ÉS TÍZEZER LAKOSRA VETÍTETT SZÁMA MAGYARORSZÁG MEGYÉIBEN ÉS BUDAPESTEN, A 2001-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN Terület Fogyatékkal élők száma Tízezer lakosra vetített arány Békés ,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 Nógrád ,1 Heves ,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,5 Tolna ,0 Bács-Kiskun ,1 Baranya ,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 Veszprém ,7 Csongrád ,6 Somogy ,5 Fejér ,9 Hajdú-Bihar ,8 Komárom-Esztergom ,0 Pest ,3 Zala ,9 Budapest ,3 Vas ,9 Győr-Moson-Sopron ,6 Forrás: KSH Az adatokból kiolvasható, hogy mint sok minden egyéb mutatóban, így ebben is, a Duna választóvonalként működik az országban. Fogyatékkal élő népesség a lakosságszámhoz mért legnagyobb arányban Békés megyében, illetve az észak-magyarországi régióban fordul elő. A súlyosan fogyatékosok 18 területi eloszlása akárcsak általában a fogyatékkal élőké sem homogén az ország területén: az Alföld és az Észak-Magyarországi régió ismét kiemelt területnek bizonyul. Ha ezt összevetjük a roma lakosság területi elhelyezkedésével, akkor ha nem is egyértelmű, de bizonyos mértékű egybeesés figyelhető meg. További kapcsolat fedezhető fel a hagyományosan mezőgazdasági területek (tanyasi berendezkedés) és a területi átlagos rokkantsági gyakoriság között. Ennek oka a mezőgazdasági munka fizikai megterheléséből adódó egészségügyi állapot romlásban keresendő. További ezt súlyosbító és halmozott hátránnyá súlyosbító tényező, hogy a mezőgazdasági területekre egy másik hátrányos adottság, az átlag alatti iskolázottság is jellemző. Ezek együttes hatása pedig azt 18 Súlyos fogyatékos az, aki nem képes önálló életvitelre, vagy rokkantsági foka 67 % feletti 91

92 eredményezheti, hogy egy 45 éves roma, szakképzetlen és rokkant személynek kellene munkát adni, az ország egy elmaradott kistérségében. Erre jelenleg egyetlen program sem képes, nem is beszélve az esélyegyelőség követelményéről Költségvetési ráfordítások A évi költségvetési törvény szerint a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására fordított évi várható tényszámnak évben csak a mintegy 70 %-át kívánják biztosítani, (a évi tervszámhoz képest is 12 %-os a csökkentés). Ez biztosan előrevetíti a foglalkoztatás szint további csökkenését, ha nem történnek drasztikus hatékonyságjavító intézkedések. (A foglalkoztatáshoz konkrétan kapcsolódó költségvetési támogatások tervezett értékeit a 3a. sz. melléklet tartalmazza.) A hazai rendszert sokszor éri az a vád, hogy túl sokat fordít a rokkantsági támogatásokra -ami az érintteti létszám miatt nem is olyan meglepő-, ezért érdemes nemzetközi kitekintésben is megvizsgálni az adatokat. (Az egészség-károsodással összefüggő pénzbeli támogatások főbb adatai szintén a 3b. sz. mellékletben láthatók) 28. TÁBLA: A ROKKANTSÁGGAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK A GDP ÉS A SZOCIÁLIS KIADÁSOK SZÁZALÉKÁBAN NÉHÁNY EURÓPAI ORSZÁGBAN ÉS AZ OECD ORSZÁGOKBAN Összes rokkantsági kiadások Ország a GDP %-ában a szociális kiadások %-ában Hollandia 4,6 19 Svédország 4,7 15 Egyesült királyság 1,5 6 OECD (10 ország) 2,4 11 Magyarország 3,2 9,4 Forrás: OECD 2002 Az OECD államok ráfordításait véve alapul azt lehet mondani, hogy az Európai modellt követő államok többet, míg az angolszász országok kevesebbet fordítnak a GDP %-ában e támogatásokra. Magyarország az OECD átlaghoz hasonlóan, középtájon helyezkedik el az összes rokkantsági kiadások tekintetében. 92

93 6.3. Iskolai végzettség és foglalkoztatás Az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltő 450 ezer fő kb. 80 %-a csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, így halmozottan hátrányos helyzetben lévőnek lehet minősíteni. A nemek szerinti megoszlás: 56% férfi és 44% nő. Egy 66 cég bevonásával készült felmérés 19 tekintetében a következő eredményt hozta: a mmk foglalkoztatottak iskolai végzettsége 24. ÁBRA: MMK DOLGOZÓK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA A megváltozott munkaképességű dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) 8 általánosnál kevesebb 17,9 8 általános 45,5 Szakmunkásképző 21,1 Középiskola 13,8 Főiskola, egyetem 1, A foglalkoztatott mmk-k 63,4%-a képzetlen, vagy alacsony képzettségű munkavállaló. A szakmunkás képezettségről a megváltozott egészségi állapot okán elmondható, hogy egy igen jelentős csoportnak, bár van szakképzettsége, de abban nem dolgozhat, (lehet, hogy éppen abba rokkant bele ). Így e szakképzettség, mint munkavállalási alap, csak igen korlátozott mértékben jöhet szóba, tanult szakmájukban nem tudják alkalmazni őket. A szakképzés pedig nem a valós igények, hanem a támogatott képzések felé tolja őket. 19 Krolify Vélemény-és Szervezetkutató Intézet Kft.- A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei, készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából, október 93

94 A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási szintje a jelenlegi adatok alapján kb. 5-6 %, és folyamatosan csökken. Az uniós állomokban a foglalkoztatottsági szint ennek tízszeresét is eléri, % között mozog. A 2004-ben megfogalmazott elvárás (amelyet a kormány akkor saját céljaként is elfogadott) a 10 % szint elérését jelölte ki Magyarország számára, amelyet még a hazai csúcsfoglalkoztatás idején sem tudtunk teljesíteni hez képest a foglalkoztatottak száma a felére csökkent. Láthattuk a kérdőív eredményei alapján, hogy a munkaadók alapjában véve elzárkóznak az mmk-s munkavállalók alkalmazásától, és hogy leginkább a támogatások, ösztönzők tudnak változtatni ezen. A évre a foglalkoztatottak aránya várhatóan a 2-3 %-os szintre fog süllyedni a bejelentett kormányzati intézkedések (megvonások) következtében. A fogyatékkal élő foglalkoztatottak tekintetében a munkaképesség csökkenést előidéző okok szerinti megoszlás a felmérések 20 alapján a következőképpen alakult: 25. ÁBRA: FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA A MUNKAKÉPESSÉG-CSÖKKENÉST ELŐIDÉZŐ VEZETŐ OKOK SZERINT (%) A foglalkoztatottak aránya a munkaképesség-csökkenést előidéző vezető okok szerint (%) Értelmi sérülés 27,1 Halláskárosodás Látáskárosodás 3,1 2,7 Mozgáskárosodás 29,3 Halmozott fogyatékosság 3,6 Autizmus 0,1 Pszichiátriai betegség 5,6 Krónikus belszervi betegség 21,1 Egyéb 7, Krolify Vélemény-és Szervezetkutató Intézet Kft.- A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei, készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából, 2004.október 94

95 Látható, hogy a két leginkább foglalkoztatott csoport a mozgáskárosodottak és az értelmi sérültek. A mozgáskárosodottak foglalkoztatása a legnagyobb arányú, mely nyilvánvalóan összefügg azzal a ténnyel is, hogy ők a legnagyobb létszámú fogyatékkal élő csoport. A foglalkoztatottak körében második helyen az értelmi sérültek állnak, noha a fogyatékkal élők teljes létszámán belül a látási fogyatékkal élők a második, a hallási sérültek pedig a harmadik helyet foglalják el. Ez a körülmény több okra is visszavezethető: A bentlakásos intézeti foglalkoztatottak körben az értelmi fogyatékosok létszáma meghatározó, és így az intézeti munkavállalók között e csoport felülreprezentált (cca fő). A látási és hallási sérülések egyaránt nagyban hátráltatják a munkába állást és a későbbi munkába beilleszkedést, amennyiben a nyílt munkaerőpiacra bocsátás a cél. A tipikus vak szakmák, mint seprű és kefekötés, szitagyártás visszaszorulóban vannak. A mentális képességek számbeli felmérését befolyásolhatja az a tény, hogy sajnos napjainkban is sok ember hamis diagnózist próbál(t) elérni a vizsgálatok során különböző mentális betegségek látszatát keltve (pl.: Nyírmihálydi eset) azaz a valóságban alkalmazásuknak nincsenek tényleges nehézségei. A védett munkahelyeken 21 dolgozók száma jelenleg körülbelül fő. A szabad munkaerőpiacon való részvétel pontos számát nehéz meghatározni, de nem haladja meg a főt. A nem hivatalosan foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek becsült száma: ezer fő, ez a létszám a gazdasági recesszió hatására csökkeni fog, illetve optimális esetben változatlan marad. Kívánatosnak természetesen nem nevezhető a fekete foglalkoztatás, de ha e személyek legális jövedelmi viszonyait nézzük, akkor sajnos azt kell mondani, hogy a jelenlegi ellátási és foglalkoztatási szint esetén ez a fizikai túlélésük záloga. 21 Védett műhelyek: A védett foglalkoztatás egyik lehetséges formája. A fogalom a legalacsonyabb gazdasági eredményt produkáló gazdasági egységeket fedi, ahol kezdetben vak embereket, de a későbbiekben is súlyos fogyatékossággal élő embereket foglalkoztattak 95

96 Munkaköri kategóriák szerinti megoszlás A következő ábrán jól látható, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkát végzők aránya messze meghaladja a képzetlen mmk foglalkoztatottak arányát (ld. a korábbi 24. ábra) 26. ÁBRA: MMK DOLGOZÓK ARÁNYA MUNKAKÖRI KATEGÓRIÁK SZERINT A megváltozott munkaképességű dolgozók munkaköri kategória szerinti megoszlása (%) Betanított munkás 61,9 Segédmunkás 20,5 Irányító Adminisztratív Egyéb szellemi 3 1,6 3, Forrás: Krolify Vélemény-és Szervezetkutató Intézet Kft.- A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei, készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából, 2004.október Ez azt jelenti, hogy a mmk alkalmazásban állók az iskola végzettségük által indokolt szintnél átlagosan egy szinttel alacsonyabb munkakört töltenek be. A hangoztatott elv, amely szerint magas hozzáadott értéket képviselő munkát kellene biztosítani a mmk embereknek, szinte biztos, hogy ez idáig nem valósult meg. Az viszont a tények alapján elmondható, hogy a képzettséghez mért alulfoglalkoztatás már gyakorlattá vált. Ahogy azt már a bevezetőben is megállapítottuk, a megváltozott munkaképességűek, az alacsony képzettségűek és a romák csoportja jelentős mértékű átfedést mutatnak. Az etnikai hovatartozás és egészségi állapot együttes adatkezelése igen szenzitív kérdéseket vet fel, így e kérdés összefüggésében sajnos igen hiányosak a felmérések. Inkább csak becslések látnak napvilágot. Azt lehet mondani, hogy az ország hátrányos régióiban a roma népesség meghatározó részaránya az mmk-s munkavállalók közé sorolható. E tényezők együttes hatása pedig alacsony iskolai végzettség, roma származás, megváltozott munkaképesség ahogy 96

97 az az előzőekből már egyértelműen kiderült, azt eredményezi, hogy a munkaerő-piacon igen jelentős hátránnyal küzdenek e munkavállalók A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációja A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának (foglalkozási rehabilitációjának) célja az orvosi rehabilitációt követően a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, egészségi állapotának, szakképzettségének megfelelő munkavégzés biztosítása, így a társadalmi életbe és a munkába való visszailleszkedésének megkönnyítése, önálló életvitelének elősegítése. A jelenlegi szabályozási rendszerben sokfajta rehabilitációs technika létezik, alkalmazásuk azonban nem jár látványos eredményekkel. Az érintettek visszavezetése a munkaerőpiacra ugyanis néhány kivételtől eltekintve, mely gyakorlatilag csak magasan képzett mmk munkavállalók esetén valósul meg tényleg mérhető és értékelhető százalékos arányban elmarad. A következő ábra bemutatja, hogy a különböző mmk embert is alkalmazó és támogatásban részesülő 66 cég bevonásával, önbevallásos módszer alapján készült felmérés szerint a munkáltatók az egyes rehabilitációs technikák közül melyeket is használják valójában. A felmérésben részt vett cégek alkalmazotti létszámának mediánja 113 fő volt. 97

98 27. ÁBRA: REHABILITÁCIÓS TECHNIKÁK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Egyéni fejlesztési terv készítés 15 Munkavállalási készségek, képességek felmérése 133 Munkaerő-piaci tanácsadás 11 Munkavállalást segítő tréningek Pszichológiai tanácsadás Munka-karrier terv készítés 4 Betanító képzés 127 OKJ-s képzés 10 Gyakorlati képzés 90 Tranzit foglalkoztatás 3 Áthelyezés magasbb szintű munkakörbe 9 Munkahely, munkakörnyezet adaptálása az egyén adottságaihoz A munkában tartás egészségügyi-pszichoszociális támogatása Személyi szállítás biztosítása 29 Munkahelyek felkutatása a nyílt munkaerőpiacon 4 Munkahelyi gyakorlat biztosítása 12 Kihelyezés a nyílt munkaerőpiacra A nyílt foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások 2 2 Egyéb megvalósított rehabilitációs tevékenységek Forrás: Krolify Vélemény-és Szervezetkutató Intézet Kft.- A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei, készült az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából, október Látható, hogy a felmérés adatai is alátámasztják a korábban leírtakat, hiszen a cégek túlnyomó többsége a munkavállalási készségek, képességek felmérésére, illetve betanító képzésre 98

99 összpontosít, ugyanakkor kihelyezés a nyílt munkaerőpiacra - ez gyakorlatilag saját új munkahely keresését jelenti - csak két esetben történt. A következő foglalkoztatási rehabilitációt ösztönző módszerek léteznek (e módszerek hatósági eszköztárnak minősülnek). 1. a munkaadók ösztönzése a foglalkoztatásra 2. dotációk, adókedvezmények, bértámogatás 3. kedvezményes hitelek 4. a munkáltatók kötelezése 5. kvóta, kvóta-bírság, szankciók 6. a munkavállaló ösztönzése 7. alacsony járadékszint, bérkiegészítés 8. a megváltozott munkaképességűek oktatása, képzése 9. oktatási rendszer, oktatási támogatások 10. a munka adaptálása Az 1-2 módszerek a jelenlegi gyakorlatot tükrözik (támogatások-ösztönzések) a foglalkoztatás növelése érdekében. Az 5. pont a 2010-ben bevezetésre kerülő új módszer, a büntetés. Ennek évi megvalósulása a rehabilitációs járulék ötszörösére emelése A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályozás A múlt: a 8/1983. (VI.29.) EüM PM együttes rendelet hatása június 30-ig volt hatályos, de a jövőre vonatkozóan igen tanulságos a 8/1983. (VI.29.) EüM PM rendelet nyújtotta szabályozás hatása és eredménye. Mivel igen erős lobbi nyomás nehezedik jelenleg egy hasonló normatív szabályozás létrehozására, így ennek - ha nem is teljes körű, de áttekintő - ismerete és főbb tapasztalatai megfelelő keretet biztosíthatnak a következő időszak szabályozási anomáliáinak kiküszöbölésére. A rendelet értelmében a támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállalók arányától 22 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében a munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. 99

100 függően változott (45-135%, de kijelölt célszervezetnél elérhette a 320%-ot a kifizetett bruttó bérre vetítetten), amely támogatás 40 %-os telephelyi, illetőleg 20 %-os intézményi pótlékkal is kiegészülhetett. E normatív támogatási forma eredménye lett, hogy tömegével alakultak valós gazdasági tevékenységet nem végző társaságok, amelyek messze a gazdasági realitás határain túl, teljesen értelmetlen feladatokat végeztettek a munkavállalókkal. Mivel a támogatási forma úgy került kialakításra, hogy a támogatás mértéke az mmk alkalmazottak létszámától és a megváltozott munkaképességűek egyéni rokkantsági fokától függött, ezen túlmenően pedig támogatási korlátként az árbevétel és a nyereség mértéke is meg volt határozva, a rendszer kiugróan magas pénzszerzési lehetőséget biztosított az e célból alapított gazdasági társaságok számára. A jelenleg hatályos szabályozás (A szabályozás részleteit a 3c. sz. melléklet tartalmazza) június 28-ától a 176/2005. (IX. 2.) kormányrendelet 2. (1) bekezdés h) pontja szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 2. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott munkavállaló. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere január 1-jével jelentős mértékben átalakult. A szabályozás korszerűsítésével az alábbi célokat tűzték ki: 1. Az állapotuk miatt munkát végezni nem képes személyek részére megfelelő pénzellátás nyújtása. 2. A számottevő munkaképességgel rendelkezők reintegrálása. 3. Diszfunkciók kiiktatása. 4. Korszerű minősítési rendszer bevezetése Fent rögzített célok elérése érdekében a rendszerben jelentős módosítások történtek a korábbi szabályzókhoz képest. A támogatási szabályok megváltoztatásával kettős célt reméltek elérni. Egyrészt, csökkenteni a támogatásban részvevő szervezetek számát, ami 2007 II. félévében valóban csökkent is, ennek okán természetesen a foglalkoztatási szint is csökkent. Másrészt pedig a rendszerből történő pénzkimentés kiskapuit bezárni. 100

101 A nem mmk munkavállalók részaránya igen súlyos kérdés e cégeknél, az EU szabályozás 50%-ot is megenged, a magyar szabályozás ennél szigorúbb, és 30 %-ot javasol, de még ez az arány magasnak tűnik. A jelenlegi rendszer nem támogatja a KKV szektort abban, hogy mmk munkavállalókat alkalmazzon. A hatályos szabályozás alapján, pl. ha egy munkáltató számára kiderül, hogy egy titkárnőnek vagy más beosztásban lévő dolgozójának pl. 40 %-os munkaképesség csökkenéséről van orvosi papírja (pl. belgyógyászati panaszok okán, stb.) akkor e papírra alapozva a munkáltató állami támogatáshoz juthat. Valódi új munkahelyek létrehozását azonban maga a támogatási rendszer nem segíti elő. Vannak esetek, amikor egy-egy speciális területen a kkv szektor is be tud csatlakozni. Például takarító cégek, akik 4-6 órában foglalkoztatnak általában belgyógyászati indokokkal leszázalékolt embereket. Sajnos e területek és lehetőségek száma erősen korlátozott. A mai támogatási rend az állami tulajdonú cégeket preferálja akik esetenként több ezer főt foglalkoztatnak. A kkv szektor bevonása csak a szabályzó és ellenőrző mechanizmusok újragondolásával lehetséges ben a szabályzók megint változnak, többnyire szigorodnak. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére nő és megváltozik a fizetés módja is. A évi költségvetésben a rehabilitációs hozzájárulás bevétel soron MFt szerepel, ami lényegesen meghaladja az e tevékenységet folytató cégek állami támogatását. A változás lényege, hogy az a vállalkozás, amely 20 főnél többet foglalkoztat, köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, kivéve a közhasznú és közmunkában érdekeltek, fegyveres testületek, kölcsönzött munkásokat foglalkoztatók. Ezt megelőzően azoknak a cégeknek, amelyek nem tudtak a munkavállalók 5 százaléka erejéig megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatni, rehabilitációs hozzájárulást kellett fizetniük. Ennek mértéke forint volt évente, fejenként. Úgymond ezzel lehetett megváltani egy-egy megváltozott munkaképességű nem foglalkoztatását Vagyis az a cég, amely mondjuk 2009-ben 200 dolgozót foglalkoztatott, és nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozót, annak 10 fő után kellett fizetni forintot, tehát összesen egy év alatt 1,776 millió forintot kellet fizetnie rehabilitációs hozzájárulás jogcímen től viszont ez az összeg már forintra nő fejenként, így januártól az egy év alatt fizetendő összes rehabilitációs hozzájárulás nagysága a 2009 évi 1,776 eft-ról már 9,645 millió forintra fog növekedni! 101

102 6.6. Megoldási javaslatok a problémakör kezelésére A hatályos szabályozást érintő módosítási javaslatok A jelenlegi hatályos magyar támogatási rendszer az Európai Unió versenyszabályaiba ütközik A foglalkoztatási támogatás funkciója, hogy a megváltozott munkaképességű személy alacsonyabb teljesítményét kompenzálja és a foglalkoztatásával együtt járó többletterheket enyhítse. Ennek a támogatásnak nem lehet célja a vállalkozások gyenge piaci pozíciójának javítása. Az ilyen rendszer ellentétes az EU versenyszabályaival, azok csak a bizonyítottan a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával együtt járó többletterhek kiegyenlítését engedik meg A nemzeti szabályozás céljaiban el kell érni, hogy 1. legyen összhangban a Rendeletben foglaltakkal, 2. használja ki a Rendelet által megengedett lehetőségeket. 3. költséghatékony legyen és kistérségi szinten is tudjon problémát kezelni, ennek pedig előfeltétele a kkv szektorhoz való alkalmazkodás képessége a szabályzókon keresztüli megteremtése A támogatások ésszerűsítésével minél több megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását kell lehetővé tenni az adott pénzügyi keretek között. A támogatási rendszert teljes összhangba kell hozni a rehabilitációs rendszer új szabályaival. A rehabilitációk felülvizsgálata és újra értékelése folyamatosan történjen meg. A felülvizsgálat során pl. arra is lehet figyelni, hogy van, aki pl. vak járandóságban. részesül, és közben jogosítványa van. E visszásságokat ki kell szűrni. A foglalkoztatási kötelezettség megszegésének kell tekinteni, ha a jogviszony fennáll, azonban a tényleges foglalkoztatás a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem, vagy hosszabb ideig nem valósul meg. Ezért meg kell szüntetni a bértámogatás folyósítását, ha a munkaadó által elrendelt állásidő mértéke a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt eléri a 20 munkanapot. Munkába helyezéshez bértámogatás csak akkor adható, ha a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg. 102

103 Nem kell ezt a korlátozást alkalmazni, ha a felvétel a munkáltató létszámának növekedésével jár az elmúlt 12 havi átlagos (statisztikai állományi) létszámhoz képest. Meg kell szüntetni a bértámogatás folyósítását, ha a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató a működésével összefüggő okból, rendes felmondással szünteti meg. Nem kell a foglalkoztatási kötelezettség megszegésének tekinteni, ha a rehabilitációs, vagy a védett foglalkoztatónál a foglalkoztatás 12 hónapon belül megszűnik, de az érintett személyt a munkaviszony megszüntetését követően integrált munkáltató foglalkoztatja tovább. Csökkenjen a munkahelyi segítő személyzet alkalmazásához kapcsolható adminisztrációs teher (jelenleg alig van ilyen alkalmazott éppen ezen nehézség miatt). Meg kell vizsgálni egyes személyek különböző jogcímen kapott támogatásainak és jövedelmének összegét és azt maximálni kell. Ezt rokkantsági fokonként és fogyatékossági fajtánként kell megállapítani. Ennek feltétele a TB adatszolgáltatása a foglalkozatók irányába. A javasolt új követelmények: Kiemelt célszervezetek esetén előírás a megváltozott munkaképességű személyek minimum 85%-os mértékű foglalkoztatására. A kisebb arányt az engedélyező hatóságnak indokolni kell és fokozattan ellenőrizni a feltételek teljesülését. A súlyosan egészségkárosodott, illetve fogyatékos munkavállalók munkához juttatásának egyedi speciális szervezetekben történő megoldása. A készülő új koncepció a súlyosan fogyatékosok (gyakorlatilag munkaképtelen személyek) arányát minimum 50%-ban tervezi előírni, ez azonban a valódi munkavégzés végét jelentené. A foglalkoztató, új központilag előírt akkreditációval rendelkezzen. Az akkreditációt első körben csak állami szervezetek kapják meg, és a rehabilitációs tervek és jelentések értékelése valós eredmények mentén történjen. A foglalkoztató ne legyen érdekelt a költségek növelésben. Benchmark-ok használata és fajlagos költségkimutatások készítése pl. egy kilométer szállítás átlagos költsége. Ne folytasson piaczavaró tevékenységet, de a közbeszerezéseknél előnyt élvezhessenek, pl. irodaszerek, háttér szolgáltatások biztosítása, stb. 103

104 Átlátható és ellenőrizhető tulajdonosi struktúra legyen. Nyilatkozat a fokozott ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz. Történjen meg a bérmunka és munkaerő kölcsönzési konstrukciók újragondolása. Az mmk támogatotti munkavállalás kerüljön ki a Munka törvénykönyve hatálya alól (új szabályozás pl. szociális munkavállalás cím alatt). Egyszerűsödjenek a támogatási formák. A szakképzés a valódi igények felé mozduljon el. KKV szektor kiemelten kerüljön bevonásra, a kistérségi munkahelyteremtést, és az esetleges munkával való ellátást helyi szinten a kisebb létszámú szervezetek is hatékonyan tudják megoldani. Az mmk munkavállalók foglalkoztatásának bővítésére irányuló javaslatok A megváltozott munkaképességű munkavállalók számára valódi piaci és önmagában vagy támogatással versenyképessé tehető tevékenységet biztosítani igen nehéz feladat. A mezőgazdasági visszaszorulása ellenére ez a szektor szerepet játszhat az mmk munkaerő integrálásában. Az építőipari lehetőségek -a megváltozott munkaképességből eredő hátrányok következtében- igen korlátozottak. Preferálandó célok 1. Támogatott munkahelyek létrehozása a hazai kkv szektor bevonásával (bedolgozás, kisegítő munkák stb.). 2. Támogatások személyhez köthető részének követése, és az egy személyre eső átlagos támogatási szintek folyamatos monitorozása, összehasonlító elemzések biztosítása. 3. Egyénre szabott orvosi alkalmassági előírások lehetőségének megteremtése (pl. ki mekkora súlyt emelhet, vagy végezhet-e munkát szabadban). 4. A mezőgazdasági adottságok újraértékelése, és tömegtermesztés helyett élőmunkaigényes, minőségi termesztés preferálása. 5. Szakképzés és felzárkóztatás valós igényekhez alakítása. Kihívások: 1. Összességében kb. félmillió embert érintő problémáról van szó. 2. Romák esetében más szociális vagy egészségügyi hátránytól függetlenül is rendkívül magas az elutasítottság aránya. 104

105 3. Mivel támogatási igényről van szó, így költségvetési forrást kell biztosítani. 4. Társadalmi ellenállásba ütközhet az egészséges munkanélküli emberek részéről. 5. Magyarország nemzetstratégiája nem épülhet arra, hogy alacsony hozzáadott értéket képviselő munkák elvégzése legyen kiemelt prioritás. 6. A hagyományos, e munkavállalói kört kereső és alkalmazó iparágak a válság és a foglalkoztatási szerkezet együtt hatása miatt beszűkültek. 7. E csoportok létszámát csökkenteni kell és nem szinten tartani, úgy, hogy közben az alapsokaság egyes részeinek létszámbeli növekedési üteme meghaladja a változások sebességét. Kihasználható előnyök: 1. Hazánk mezőgazdasági adottságai, és a bio és primőr, fóliás stb. élelmiszerek előretörése, ami fajlagosan nagyobb élőmunka ráfordítást igényel. 2. Alacsony munkaerőköltség (pl. egy bruttó 120 ezer forintos fizetés közterheivel együtt 572 euro költséget jelent ma.) Javaslatok a megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásának lehetséges irányaira A jelen tanulmányból is kiolvasható, hogy a roma népességgel szemben fennálló negatív társadalmi attitűd miatt indokolt különbséget tenni a roma illetve nem roma származású mmk személyek foglalkoztatási lehetőségei között. Az egészségi állapot miatt a nehéz fizikai munka, mint általános munkakörülmény nem jöhet szóba pl. építőipar. a) Roma származású mmk munkavállalók Indokolt lokális, akár egy-egy településre szabott programok kidolgozása a foglalkoztatás elősegítéséhez. Helyben kell és lehet csak az előítéletek megváltozását előidézni, és ez csak tapasztalati úton fog módosulni (inkább szociológiai, mint munkahely-teremtési kérdés). Mivel lokális munkavégzés és problémakezelés a célszerű, így ebben az esetben a kkv szektor bevonása megkerülhetetlen. Lehetséges tevékenységi körök: 1. Mezőgazdasági munkák. 2. A hagyományos roma szakmák termékei (kosarak, teknők, fazekak, stb.), mint kézműves termékek előállítása. Ez utóbbi csoport volumene igen behatárolt a felvevő piac korlátozottsága miatt. 3. Szociális munkák a roma közösségen belül (az elfogadottság nagyobb). 105

106 b) MMK munkavállalók (nem roma munkavállalók) Alapvető társadalmi elutasítottsággal nem kell megküzdeniük, így amennyiben az alapvető emberi együttélés szabályainak meg tudnak felelni, úgy alkalmazásuk más társadalmi akadályba nem fog ütközni. Lehetséges tevékenységi körök: 1. Gyengén látók integrálása az egészségügyi rendszerbe, pl. masszőrképzéssel. Ezen szolgáltatás igen keresett mind hazai, mind nemzetközi szinten. A rendszerbe be lehetne vonni a wellness szállodákat is, továbbá támogatható lenne ez a tevékenység akár még munkahelyi szinten is (munkahelyi masszázs), ezzel segítve egyidejűleg a hazai munkahelyeket is. Összességében ezen egészségügyi szolgáltatás elérhetősége az egész lakosság részére magasabb szinten lenne biztosítva. 2. Otthonápolási rendszerbe bevonni az orvosilag és pszichológiailag alkalmas személyeket. Gyakorlatilag csak a bértámogatás merülne fel költségként. Pl. egy szakképzett ápoló felügyelne 5-10 segítőt. 3. Tolószékes, vagy mozgásában erősen korlátozott személyek foglalkoztatása telefonos ügyfélszolgálatos munkák esetén, elsősorban közműveknél és szolgáltató szektorban (pl. vízművek, gázművek, villamos művek, állami szektor stb.). Ezzel javulna a közszolgáltatás, és a munkabér és járulékokon felül elenyésző támogatással lehetne ezt megvalósítani. Mivel az alkalmazásuk nem járna lényeges plusz költséggel, így a támogatás átlagos szintje is csökkenne, nem beszélve a visszaélési lehetőségek minimális voltáról. 4. Ipari kisegítő tevékenységek, akár ipari parkok mellett is, segítve a KKV szektort. A visszaélések veszélye miatt ugyanakkor szigorú szabályozást kell kidolgozni hozzá. Pl. ha egy cég vállalja, hogy a jelenlegi munkatársakat megtartva alkalmaz mmk dolgozót, akkor az eredeti létszám megmaradását is az ellenőrzések tárgyává kell tenni. 5. Mezőgazdasági tevékenység. Amennyiben a munkaképesség vizsgálata során az adott személy kinyilvánítja szándékát és hajlandóságát arra, hogy mezőgazdasági tevékenységben is részt venne, lehetőség volna pl. bio élelmiszer előállításba, a fóliasátras növénytermesztésbe történő bevonására. Ezen emberek egy jelentős hányada vidéken él, és ténylegesen végzi is e munkát saját háztájijában. Amennyiben hajlandó és vállalja ezt, akkor hatóságilag ne eltiltva legyen a tevékenységtől, hanem 106

107 pl. munkaidő korlátozással behatárolva. Ezzel a mezőgazdasági feketemunka is jelentősen mérséklődne. 6. Kézi szerelések. A tanulmány során vizsgált három különbözőképpen és mértékben átfedést mutató csoport esélyei, lehetőségei és társadalmi elfogadottsága nagyon eltérő. A hazai kkv szektor pedig jelen pillanatban az egészséges munkavállalók között is tud munkakereső embert találni, így jelenleg e társadalmi csoportokat csak plusz jövedelemforrások esetén fogja alternatívaként kezelni. Tehát egyszerre kell forrást biztosítani, ismertté és elérhetővé tenni azokat, szemléletet formálni, jogi környezetet ösztönzővé átalakítani, és az előítéletek ellen harcolni. Csak e komplex célrendszer következetes alkalmazása esetén valósulhat meg a kitűzött cél, a hazai kkv szektor valóban érzékelhető részvétele e társadalmi csoportok foglalkoztatásában. 107

108 7. RUGALMAS MUNKAVÉGZÉSI FORMÁK, MINT A MUNKAHELYTEREMTÉS LEHETSÉGES ESZKÖZEI Az eddigiek során részleteiben tárgyaltuk a piacképes munkaerő jellemzőit, most a foglalkoztatás növelésének másik elengedhetetlen feltételét a munkahelyteremtés lehetőségeit vizsgáljuk. A foglalkoztatás javításához a KKV szektor a munkahelyteremtéssel tud aktívan hozzájárulni. A kérdőívek eredményei alátámasztják, hogy a jelen gazdasági körülmények közt, a KKV-k nem terveznek munkaerő-bővítést, ily módon nem teremtenek új munkahelyeket. A rugalmas (atipikus) munkavégzési formák alkalmazása lehetőséget adhat arra, hogy a KKV szektor a jelenleg adott feltételek között is munkahelyeket teremtsen, a veszélybe kerülőket pedig megtartsa. Jelen fejezetünkkel célunk, hogy áttekintsük a rugalmas munkavégzési formákban rejlő lehetőségeket az alacsony képzettségű munkaerő-piaci rétegek számára, és megvizsgáljuk, hogy a KKV szektor mennyire nyitott a gyakorlatban ezen atipikus formák alkalmazására. Az elmúlt hónapokban a TÁMOP programjának keretében a Telework Budapest Konzorcium országos szintű felmérés alapján elkészítette azt a tanulmányt az Állami Foglakoztatási Szolgálat számára, melynek célja a rugalmas foglakoztatási kultúra elterjesztése hazánkban. Ez még inkább időszerűvé teszi, hogy foglalkozzunk a kérdéskör alacsony képzettségűekre gyakorolt esetleges hatásairól és lehetőségeiről. A rugalmas munkavégzési formák meghatározása a nemzetközi szakirodalomban sem egységes. Általában idesorolhatunk minden olyan foglakoztatási viszonyt, amely nem teljes munkaidőre vonatkozik és nem korlátlan határidejű, ideértve a meghatározott időre szóló, az ideiglenes és a részmunka végzést. 24 Mi a továbbiakban a magyar jogszabályok értelmében meghatározásra került és a szakirodalom által leginkább használt kategóriákat használjuk. 24 OJC 224, 1990 és OJC 305 direktívák 108

109 Ennek alapján a vállalatok által alkalmazható következő rugalmas munkavégzési formákat különböztethetjük meg: Rugalmas munkaidő Részmunka Távmunka / változó helyszínről végzett munka Otthoni munka Szezonális / alkalmi foglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződéssel való alkalmazás Munkaerő-kölcsönzés Regisztrált munkavállaló foglalkoztatása alkalmi kiskönyvvel. Ezen alkalmazási formákon felül, további lehetőségeket jelent a munkavállalók számára, -ha nem is vállalatokon, mint munkaadókon keresztül - a szintén a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formának tekinthető önfoglalkoztatás, a közmunkák, közcélú vagy közhasznú munkák végzése. 28. ÁBRA: FŐBB RUGALMAS MUNKAVÉGZÉSI FORMÁK A FOGLALKOZTATÁSI RÁTA TÜKRÉBEN, MAGYARORSZÁG,(%) Mutatók Foglalkoztatatási ráta 56,9 57,3 Önfoglalkoztatók aránya 13,8 12,4 Részmunkaidősek aránya 4,1 4,1 Határozott idejű szerződéssel alkalmazottak aránya 7,0 7,3 Összes rugalmas aránya 24,9 23,8 Forrás: Employment in Europe, 2008 Az atipikus munkavégzési formák Európa egyes országaiban igen különböző mértékben elterjedtek. Az Európai Unió 27 tagállamában a rugalmas foglalkoztatottak aránya 49%, azaz a teljes foglalkoztatott népesség majdnem felét teszik ki. Hazánkban ez a szám nem éri el a 25%-ot. Míg Európa nyugati felén a rugalmas munkavégzési formák terjedése figyelhető meg, addig Magyarországon az elmúlt években ennek ellenkezője, visszaesés tapasztalható. Habár a gazdasági környezet egyre inkább kikényszeríti a rugalmas 109

110 munkaformák terjedését, tényleges alkalmazásukhoz elengedhetetlen a megfelelő szabályozási háttér megteremtése. A jogszabályok merevsége illetve a munkaadói oldal bizalmatlanságának, informálatlanságának együttese erős gátat jelentenek. Kérdőívünk eredményei alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy sajnos a hazai kis- és középvállalkozások igen merev foglalkoztatási gyakorlattal bírnak. A rugalmas foglalkoztatási formák nagyon alacsony arányú alkalmazását tapasztalhattuk. Ezt támasztja alá a Telework Budapest Konzorcium kutatása is, melyből kiderült, hogy a hazai kis és középvállalatok elvi szinten kedvezően vélekednek a rugalmas munkavégzési formákról, de alkalmazni csak elvétve alkalmazzák, nem értik pontosan, hogy milyen előnyt jelent ez számukra a dolgozóik elégedettségén kívül. A hazánkban is jelen lévő multinacionális cégek az anyagcégek kultúrájából eredendően határozottan magasabb arányban alkalmazzák az atipikus foglalkoztatási formákat, jobban informáltak annak kedvező hatásairól. Ahhoz hogy hazánkban is elterjedjenek ezek a foglalkoztatási módok, elsődleges a hazai foglalkoztatásban döntő jelentőséggel bíró KKV szektor megfelelő tájékoztatása és motiválása. A rugalmas munkavégzési formák alkalmazásában rejlő egyik számunkra most kiemelten fontos- lehetőség a hátrányos munkaerő-piaci rétegek, munkanélküliek munkaerő-piaci integrálása. Emellett, jelen gazdasági válsághelyzetben a munkahelyek megtartásának is kiváló eszközeként funkcionálhat. Bár az atipikus munkaformák számos, korábban kiharcolt előny elvesztésével is járnak, a munkavállalók számára mégis sokszor ez a kedvező, vagy adott esetben áthidaló lehetőség. Ennek számos oka lehet. A szellemi dolgozóknak a rugalmas munkaidő nagyobb függetlenséget biztosít. Megoldást jelenthet a nők, anyák számára a munka és a család egyensúlyának megteremtésére pl. a részmunkaidő vagy akár az otthonról történő bedolgozás. A megváltozott munkaképességűek vagy fogyatékkal élők számára is alkalmas munkavégzési forma lehet az otthonról végzett munka. A munkanélkülieknek átmenetei segítséget nyújthat a munkaerő-kölcsönzésen keresztül végzett munka, a szezonális avagy az alkalmi munkavállalóként végzett feladat, a közmunkák is. 110

111 A kutatásokból 25 kiderül, hogy - érthető módon - a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők a legnyitottabbak a rugalmas munkavégzési formákra, minden megoldás lehetőséget jelent számukra. Kérdés, hogy gyakorlatban, mely rugalmas munkavégzési formákkal lehetne a képzettség szempontjából hátrányosnak tekinthető csoport munkaerőpiaci integrálását. A jelenlegi gyakorlat alapján két csoportra osztható a rugalmas munkavégzési formában alkalmazottak köre: Az egyik a magasan képzett szellemi foglalkozásúak, főként vezető beosztásban dolgozók csoportja, a másik pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő alkalmi munkásoké. A rugalmas munkakörök egy része jellemzően magas iskolai végzettséget követel meg, tehát főként értelmiségi munkakörök esetében alkalmazható. Ilyen pl. az előbb már említett, rugalmas munkaidő, de a távmunkák, otthonról végzett munkák egy része is ebbe a kategóriába sorolható. A rugalmas munkaidő ennek értelmében nem jelent jellemző lehetőséget a képzetlenek számára. Részmunkaidőben Magyarországon jelenleg a munkavállalók 5%-a dolgozik, míg pl. Hollandiában 40 % feletti az ilyen formában dolgozók száma. Jellemzően a nők nagy hányada az akit saját igényeiknek megfelelően részmunkaidőben alkalmaznak. A részmunkaidő ennek megfelelően a fejlettebb országokban az esetek nagy számában választás eredménye. Az alacsony képzettségűek, mint csoport, általánosságban a megélhetésért küzd, az alacsony fizetettség miatt a teljes munkaidős állás jelentheti leginkább a megoldást számukra, nem pedig a részmunkaidő. Ugyanakkor, ha a teljes munkaidejű foglalkoztatásra nincs lehetőség, áthidaló megoldást jelenthet a részmunkaidős alkalmazási forma is, ha kevesebb pénzért is, de munkát, társadalmi integrációt jelent. Nem ritka, az sem, hogy egy alacsony képzettségű két állásban dolgozik részmunkában (az már más kérdés, hogy ezek bejelentett vagy fekete munkák-e), avagy alkalmi munkát vállal még a részmunka mellett. Előfordulnak munkakörök, melyek tipikusan képzetlenek számára jelenthetnek részmunkaidős megoldást pl. takarító. Tehát, ha nem is főképp ők a részmunkaidőből adódó előnyök élvezői, megoldást jelenthet számukra is. A távmunka a fejlettebb munkaerő-piacok és foglalkoztatási rendszerek egyik jellemző munkaszervezési formája, az informatikai társadalom, az internet-gazdaság, mobiltechnológia térhódításának eredménye. A távmunka a szellemi munkát és egyes szolgáltató tevékenységet 25 Telework Budapest Konzorcium 111

112 végzők számára teszi egyre könnyebbé, hogy a feladatok növekvő hányadát vállalatuktól távol végezzék el. Ez a munkavégzés azonban más képességeket igényel, mint amilyeneket a központosított és hierarchizált munkahelyeken elvárnak. A tevékenységek növekvő hányada ismét egyénivé válik, elvégzése sokkal komplexebb ismereteket és önállóságot kíván, mint amit a hagyományosnak tekinthető munkaszervezés mellett a munkavállalóktól elvárnak. Éppen ezért jellemzően nem jelent megfelelő megoldást az alacsony képzettségűek számára, hiszen esetükben a munkaadók fokozottan érzékenyek az ellenőrizhetőségre és irányításra, nehezen vállalják a távmunkával járó bizonytalanság kockázatát. Más a helyzet viszont az otthonról végzett munkával, a bedolgozással. Fizikai értelemben ez is távmunka, de ez jellemzően olyan feladatok esetében lehet kedvező alkalmazási forma, amikor speciális feltételek meglétének igénye nélkül otthonról elvégezhető, az esetek többségégben darabszámra mért teljesítményben meghatározható a munkakörrel járó feladat (pl. borítékolás). Sajnos a felmérések szerint a kis és középvállalatok elhanyagolható, alig 1%-os hányada alkalmaz munkaerőt otthoni munkavégzéssel. Pedig, belátható, hogy ez megoldást jelenthetne sok alacsony képzettségű embernek, egyrészt a feladatok az egyszerűségéből adódóan, másrészt pedig egyéb hátrányos helyzetükből adódó nehézségek feloldása miatt. Például egy megváltozott munkaképességű személy számára, akinek az otthonától távol nem állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális feltételek; avagy romák számára, akiket a negatív megkülönböztetés miatt nem alkalmaz esetleg egy cég, de bedolgozással munkához jutna; a hátrányos térségekben lakók számára, ahol helyben nincs elegendő munkalehetőség. A Telework Budapest Konzorcium kutatása szerint a hátrányos helyzetűek közel 60%-ban még alacsonyabb fizetés mellett is jobban preferálnák az otthon végzett munkát Éppen ezért ennek a munkavégzési formának az elterjesztése, támogatása, előnyeinek megismertetése a KKV szektorral nagymértékben elősegítené az alacsonyan képzett réteg munkaerő-piaci integrálását. A kutatások szerint az eddigi távmunkát támogató állami programok ismertsége a KKV szektorban sajnos alacsony, igénybevételük elhanyagolható mértékű. Az önfoglalkoztatás, mint lehetőség szintén eszköze a munkaerő-piaci integrációnak. Ugyanakkor az alacsony képzettségűek számára a gyakorlatban önerőből nehezen megvalósítható, egyrészt a szellemi másrészt pedig a financiális tőkeigénye miatt. Megfelelő támogatás mellet, azonban lehetőséggé válhat. Például a TÁMOP a Középmagyarországi régióban élő, hátrányos helyzetű álláskeresők (többek közt regisztrált álláskeresők legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel, avagy elavult, nem használható szakképesítéssel) számára biztosítja a nyílt munkaerő-piacra visszakerülés lehetőségét. Az 112

113 álláskeresők tanácsadást, képzési támogatást és vállalkozóvá válási támogatást kaphatnak. Munkaviszonyban történő foglalkoztatásuk esetén pedig munkáltatójuk bér- vagy bérköltség támogatást igényelhet. A program eddigi tapasztalatai alapján igen sikeresnek mondható. Az önfoglalkoztatás, mint erre a korábbiakban már kitértünk, esélyt jelenthet a romák számára is. A roma vállalkozások létrehozása munkahelyet teremthet más cigányoknak is, hiszen sokkal jobb alkalmazási esélyekkel indulnának, mint a nem roma vállalatoknál. A többi rugalmas munkavégzési forma; -a szezonális/alkalmi foglalkoztatás, a határozott idejű munkaszerződéssel való alkalmazás, a munkaerő-kölcsönzés, a regisztrált munkavállaló foglalkoztatása alkalmai kiskönyvvel, és a közmunkák- közös jellemzője, hogy inkább áthidaló, önmagukban rövid távú megoldást jelentenek. A vállalatok az atipikus formák közül előszeretettel alkalmazzák a határozott idejű munkaszerződést, ez azonban egyoldalúan a vállalat számára nyújt biztonságot. A munkaerő-kölcsönzők által foglalkoztatottak között túlsúlyban vannak az alacsony iskolai végzettségűek. Ez a forma jellemzően a legalacsonyabb képesítésűek számára nyújthat időszakos megoldást. A közmunkák, közcélú munkák, közhasznú munkák az állami szervek, önkormányzatok által biztosított lehetőségek ban a SZMM közmunkákra 12.5 milliárd forintot fordított, ezzel 26 ezer ember néhány hónapos foglalkoztatása vált biztosítottá. Újdonság az idei kifejezetten a romáknak szóló közmunka program, mely elsősorban a fiatal romák számára biztosít munkát az önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Az öt hónapig tartó programra 3 milliárd forintot szánnak. A közmunkák hatása és szerepe megosztja a közvéleményt. Ennek a megosztottságnak fő oka az említett rövid távú helyzetmegoldás, a probléma tűzoltás jellegű kezelése. Hiszen a közmunka nem oldja meg tartósan a munkanélküliséget és nem emeli ki a rászorulókat a mélyszegénységből. Ellenzői szerint a közmunkára fordított pénzeket inkább oktatásra kellene fordítani, mely a tényleges, hosszú távú megoldást szolgálná. A közmunkának bár átmenti és bizonytalan, nagy a súlya a hazai cigányság foglalkoztatásában. A 2003-as roma kutatás idején tizenhatezer fő volt a roma közmunkások száma. Ellenérvként tekinthetjük, hogy a romák közmunkásként alkalmazása tovább mélyíti a velük kapcsolatos negatív előítéleteket, hiszen a közmunkák általában a negatív sztereotípiáknak megfelelő alantas munkákat jelentik (pl. árokásás, közterületek takarítása, hulladékgyűjtés). Kétségtelen, hogy hosszú távú megoldásban célszerű gondolkodni, de az alacsony képzettségből adódó alkalmazási problémák nem oldhatók meg varázsütésre, a létfenntartást viszont addig is biztosítani kell. 113

114 Összességében kijelenthető, hogy a rugalmas munkavégzési formák sikeres elterjesztése serkentő hatással van a foglalkoztatottság javítására. Rosszabb esetben létfenntartó, jobb esetben pedig ugródeszka szereppel bírhatnak az így alkalmazásba kerülők számára. Ahhoz hogy a rugalmas munkavégzési formák alkalmazásával új munkahely jöhessenek létre, javuljon a foglalkoztatás, nélkülözhetetlen a kis és középvállalatok aktív közreműködése. Annak érdekében, hogy a jelenlegi merev foglalkoztatási gyakorlat megváltozzon meg kell velük ismertetni a bevezetéssel járó előnyöket, fel kell hívni a figyelmüket és informálni az egyre szaporodó támogatásokról. A támogatások érthető módon egyértelmű ösztönzői lehetnek a rendszer bevezetésének, még esetleges elutasító hozzáállás esetén is. A hatékony kommunikáció viszont nélkülözhetetlen, mert hiába a jó támogatási rendszer, ha nem szereznek róla tudomást, nem veszik igénybe. 114

115 8. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ÖSSZEGZÉS Az alacsony képzettségű rétegek munkaerő-piaci integrálása a hazai foglalkoztatáspolitika egyik legnagyobb kihívása. Összetettsége miatt nem oldható meg varázsütésre, hosszabb időtávot igényel. A kutatás elméleti és gyakorlati eredményei alapján összefoglalhatjuk, hogy az alacsony iskolázottságú és képzetlen rétegek munkaerő-piaci integrációjának megoldását négy fő cselekvési területen határozhatjuk meg, melyek a következők: 1. munkahelyteremtés 2. képzés 3. szemléletmódbeli változtatások 4. ösztönzők, támogatási rendszerek Új munkahelyek új vállalatok megalakulásával avagy meglévő cégek munkerő-bővítésével teremtődnek. A jelen gazdasási helyzet olykor kényszerítően, de többnyire kedvezőtlenül hat az új vállalkozások létrehozására, a KKV knek pedig a kutatás tanúsága szerint a közeljövőben nincsenek munkaerő-bővítési terveik. A rugalmas munkaformák elterjedése éppen ezért és éppen most mikor kevesebb ténylegesen új munkahely jön létre, de általánosságban is- ösztönzőleg hatna a munkahelyteremtésre. Ezen a területen jelenleg jóval le vagyunk maradva az EU átlagtól. Alkalmazásukkal veszélybe került munkahelyeket lehetne megtartani, illetve újakat lehetne teremteni. A rugalmas munkavégzési formák különböző típusai különböző mértékben alkalmasak az alacsony képzettségűek munkaerőpiaci integrációjának elősegítésére. Nyújthatnak átmeneti megoldást, mint például a szezonális munkák, szolgálhatnak ugródeszkaként, de jelenthetnek tartós megoldást is. A társadalmi jellegzetességeket is figyelembe véve, a megváltozott munkaképességűek esetében jelenleg a leginkább a bedolgozás, míg a romák esetében az önfoglalkoztatás jelenthet megoldást. Mindezek tükrében, kiemelt figyelmet kell kapjon a rugalmas foglalkoztatási formák előnyeinek megismertetése a potenciális munkaadókkal és munkavállalókkal, majd pedig bevezetésük és széleskörűvé tételük ösztönzése. Láttuk, hogy általánosságban egy alacsony képzettségű munkavállaló számára aki egyéb hátrányos megkülönböztetéssel nem küzd, -nem roma, nem megváltozott munkaképességű- a képzés az alapvető és szükséges megoldás a munkanélküliségből való kitöréshez. Ehhez 115

116 egyrészt megfelelő képzési rendszerre van szükség, másrészt pedig biztosítani kell, hogy a szakmai képzések összhangban legyenek a ténylegesen megjelenő munkaerő-piaci igényekkel. Jelenleg a szakképzési rendszer számos problémával küzd. Az általános iskolában bevezetésre került változtatások (nincs osztályzás se bukás alsóban) eredményeképpen növekvő számú diák nem tanul meg írni, olvasni, számolni. Az alapvető kompetenciák híján pedig a későbbiekben esélytelenek a szakmai ismeretek elsajátítására. A gimnáziumok elszívó hatása nagy, szakmunkásnak jellemzően csak az megy, akinek az általános iskolában is nehézségei voltak. A képzési rendszert át kell alakítani, hogy az szolgálja és ne akadályozza a fejlődést. Komoly problémát jelent, hogy a szakiskolai beiskolázásnál a divatszakmák még mindig nagy számmal szerepelnek. Ahhoz hogy ne leendő munkanélkülieket képezzünk, a beiskolázások a munkaerő-piaci igények felmérésének tükrében kell, hogy történjenek. Megalapozott munkaerő-piaci előrejelzéseket kell készíteni a gazdaság változásainak mentén a foglalkoztatási szerkezet várható változásairól. Ehhez nyújtanak segítséget azonban ajánlásai még nem érvényesülnek kellőképpen- a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok. Mivel a gyakorlati képzések nagyban elősegítik az elhelyezkedési esélyeket, fontos, hogy megnőjön a gyakorlati szakképzés súlya. Pályázati lehetőségek kidolgozásával országosan több gazdálkodó szervezetet, ezen belül KKV-kat is, kell gyakorlati képzőhellyé tenni. A hiányszakmákban a tanulószerződés díjazását fel kell emelni, hogy vonzóbb legyen. Más a helyzet a vizsgált két hátrányos helyzetű csoport esetében, hiszen számukra a képzés önmagában nem jelent megoldást, elutasítottságuk még így is kiemelkedően nagy. Fokozza a problémát, hogy jelentős átfedés tapasztalható e hátrányos csoportok között. Mind a romák, mind pedig a megváltozott munkaképességűek nagy többsége alacsonyan képzett. Sok roma egyben megváltozott munkaképességű is. Így a hátrányok halmozódnak. A romák esetében a faji diszkrimináció, míg megváltozott munkaképesség esetén az ismeretlentől való félelem, ami igen magas a munkaadók részéről, és elutasítást eredményez. Ennek a szemléletmódnak az átalakítása vagy legalább enyhítése feltétlenül szükséges a tartós és jelentős eredmények eléréséhez. Ugyanakkor a romákkal kapcsolatos hozzáállásbeli változásoknak előfeltétele a romák tanuláshoz és munkához való motivációjának, általános viselkedésbeli mintáinak átalakulása, hiszen a kérdőívek tanúsága szerint a romákkal szembeni elutasítás nagy részben már saját tapasztalatokból, nem csak előítéletekből fakad. A Tanodai tapasztalatok alapján láthattuk, hogy sikeres programok kidolgozása elősegítheti e probléma megoldását. A Tanodai foglalkozások hatása megmutatkozott a szorgalom 116

117 növekedésében az iskolába járás motiváltságában, a továbbtanulás iránti igény növekedésében és a szabadidő hasznosabb eltöltésében. A szülők nyitottak az életük javításával összefüggésben levő képzésekre, túlnyomó többségük részt venne szakmát adó, valódi segítséget nyújtó képzésben. A romák esetében fontos lenne a mobilitás elősegítése, hiszen területileg koncentráltan, leginkább hátrányos helyzetű régiókban élnek. Célszerű lenne egy kiegyensúlyozottabb eloszlást biztosító foglalkoztatás-támogatási rendszer kialakítása. A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrálásánál különbséget kellett tennünk a roma és a nem roma munkavállalók között, lévén lehetőségeik különböző mértékben korlátozottak. A jelenleg érvénybe lépő szabályozások tovább rontják helyzetüket, a foglalkoztatottak számában sokkal inkább csökkenés nem pedig javulás várható. A munkaadók jellemzően be tudják tölteni pozícióikat egészséges munkaerővel, így kevéssé hajlanak arra, hogy megváltozott munkaképességű személyt alkalmazzanak. Ennek megfelelően foglalkoztatásuk növelésének kulcsa a jelenleginél jóval ösztönzőbb hatású támogatási rendszerek kidolgozása, támogatott munkahelyek létrehozása. A kérdőívek eredményei azt mutatták, hogy a támogatások a munkaadók megközelítőleg negyven százalékában ellensúlyozni tudnák a meglévő egészségi hátrányokat, illetve etnikai alapú megkülönböztetést. A támogatások és ösztönző rendszerek mind a munkahelyteremtés mind pedig a munkaerő tényleges alkalmazása tekintetében hathatós eszközök lehetnek. Nem elég azonban megalkotni őket, el is kell hogy érjék a célközönséget. A megkérdezett KKV-k nem hogy egyáltalán nem vették igénybe a rendelkezésre álló lehetőségeket, de általában nem is ismerték azokat. Ez pedig jelentős gátat jelent a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci rétegek integrálásában. A megfelelő kommunikáció, tájékoztatási rendszer elengedhetetlen a programok sikerességéhez. Mindezek tükrében megállapíthatjuk, hogy a kutatás megkezdése előtt alkotott hipotéziseink egyetlen kivétellel helyesnek bizonyultak. Úgy gondoltuk, hogy az iparági változásoknak nincs jelentős hatása a szakképzetlen munkavállalók esélyeire, de láthattuk, hogy a szolgáltatószektor irányába való elmozdulás egyértelműen megnehezíti helyzetüket, lehetőségeiket nagyban csökkenti a kétkezi, képesítést nem igénylő munkák visszaszorulása. Bebizonyosodott, hogy a megfelelő színvonalú képzés az alacsony képzettségűek hatékony munkaerő-piaci integrálásának elengedhetetlen feltétele, azonban a hátrányos helyzetű munkaerő-piaci rétegeknél a képzés ki kell hogy egészüljön a munkaadók és munkavállalók 117

118 kölcsönös szemléletmódbeli, hozzáállásbeli változásával is. Beláttuk, hogy a támogatási rendszerek nagyban elősegíthetik az alacsony képzettségűek elhelyezkedését, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a munkaerő-piac megfelelően tájékoztatva legyen ezen lehetőségekről. Beigazolódott, hogy a KKV szektor merevsége, a rugalmas foglalkoztatási formákkal szembeni tájékozatlansága és ebből eredő elutasítása gátolják a munkahelyteremtést. A megoldás kulcsát itt is a megfelelő tájékoztatás, az előnyök megismertetése és a bevezetést támogató ösztönzőkben érdemes keresni. 118

119 9. IRODALOMJEGYZÉK - Aschenbrenner Sándor - Népszerű az önfoglalkoztatási támogatás, Origo Letölthető: - A munkaadó lapja - A hagyományostól eltérő foglalkoztatás (2003/8 Fórum) Letölthető: Állami Foglalkoztatási Szolgálat - Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása - Állami Foglalkoztatási Szolgálat - Az Út a munkához program tapasztalatai, a közfoglalkoztatás szervezése Letölthető: - Bényi Mária Cigánytelepek Magyarországon 2003, Romapage Letölthető: - Babusik Ferenc - Dr. Adler Judit - Romákat foglalkoztató vállalkozások, Delphoi Consulting, Borbély Tibor Romák a munkaerőpiacon, június Letölthető: - Csalás járadékért: Az értelmi fogyatékosok faluja Letölthető: - Cserti Csapó Tibor (2006):Területi-szociológiai jellemzés a Magyarországi cigány népesség körében. - Employment in Europe, Letölthető: - ENO Advisory - A cigányság, mint népességcsoport, ENO Advisory - Digitális mentőöv a mélyszegénységben élőknek, Forray R. Katalin (2005) - Budapest roma lakosságának iskolázottsága és foglalkoztatottsága - Gyimóthy Éva A válság legnagyobb vesztesei a romák lehetnek, július, HR portal Letölthető: - Hablicsek László: Kísérlet a roma népesség előreszámítására 2050-ig. In: Romának születni. Budapest, Hablicsek László A roma népesség iskolázottságának területi alakulása: tények és becslések, Kisebbségkutatás 2007./4.szám - HVG Újabb csúcson a munkanélküliség, január Letölthető: 119

120 - Index.hu A romák nem szeretnek dolgozni?, szeptember Letölthető: - Kemény István- Janky Béla- Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi romaság, Gondolat Kiadó-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. - Kertesi Gábor Kézdi Gábor - Általános iskolai szegregáció, I. rész Okok és következmények, Közgazdasági Szemle, LII. évf., április - Kertesi Gábor - Kézdi Gábor - Köllő János (2007) Az alacsony szintű foglalkoztatás okai Magyarországon, Munkabeszámoló. OTKA. Letölthető: - Kovai Melinda - Zombory Máté (2000), Delphoi Consulting: A magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága Letölthető: - Központi Statisztikai Hivatal Krolify Vélemény és Szervezetkutató Intézet, - Lenti Equal Program - Új utak az elsődleges munkaerő-piacra.mht, Equalhungary Letölthető: - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Tanulószerződéssel a munka világában, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Foglalkoztatás, - Népszabadság Online január 10. péntek, Elkülönítés 400 iskolában Oktatás és gyermekesély kerekasztal: Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért Operativprogram.hu - A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Letölthető: - Paraszt Imre - Lesz-e nálunk rugalmas munkaidő?, HRportál Letölthető: - Pordány Sarolta (2008): A migráció és a felnőttkori tanulás összefüggései. Szín, A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus folyóirata. 13/6, december, o. - Reformok az oktatásban, , Oktatási Minisztérium - Romák a munkaerőpiacon Rugalmas foglalkoztatás Dr. Soltész Anikó - Az önfoglalkoztatás terjedésének ösztönzése a munkanélküliek körében Letölthető: - dr Szilágyi János (2007) A tanulószerződés intézményrendszerei és új kihívásai Magyarországon, 25.o. Letölthető: 120

121 - Szobonyáné Szabó-Morvai Ágnes, Szepesi Balázs - Messze van a munka - Az alacsony képzettségűek foglalkoztatási problémái Magyarországon, május Letölthető: - Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet - Ifjúsági gyorsjelentés, Telework Budapest Konzorcium - Kis- és középvállalatok igényfelmérése a rugalmas munkavégzés szempontjából Letölthető: - Telework Budapest Konzorcium - A munkavállalói attitűd felmérése a rugalmas munkavégzés szempontjából Letölthető: - Vajda Ágnes - Munkahelyteremtés a mikrovállalkozásokban, Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., június ( o.) - Viszt Erzsébet - A kis- és középvállalatok növekvő jelentősége a foglalkoztatásban: korlátok és lehetőségek Letölthető: Jogszabályok jegyzéke 176/2005 (IX.2) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs eljárás és követelményrendszer szabályairól 177/2005 (IX.2) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 15/2005. (IX.2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól A rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. tv. (hatályba lépés: január 1.), 213/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet a Szakértői Intézetről és a szakértői eljárásról (hatályba lépett augusztus 7-én), 321/2007. (XII: 5) Kormányrendelet a komplex rehabilitációról 2077/2007. (V. 9.) Kormányhatározat (jelentősen átalakította és kibővítette a Szakértői Intézet feladatait) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi LXXIX. törvény. a közoktatásról évi LXXVI. törvény. a szakképzésről évi LXXXVI. törvény. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 121

122 10. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet A KUTATÁS KÉRDŐÍVE R1. A cég adószámának első 8 számjegye: R2. Címe: R3. A cég neve: R4. A cég főtevékenységének TEÁOR száma: R5. A válaszoló neve: R6. A válaszoló telefonszáma: R7. A válaszoló beosztása: 01 vállalkozás (rész) tulajdonosa 02 alkalmazott felsővezető 03 középvezető, a pontos beosztás megnevezése:.. 04 egyéb:. 1. A cég alkalmazottainak száma: fő fő fő 2. Hozzávetőlegesen mekkora volt a cég nettó árbevétele 2008-ban? 1 20 millió forint alatt 2 20 és 100 millió között és 500 millió között millió és 1 milliárd között 5 1 milliárd és 10 milliárd között 6 tíz milliárd forint felett 7 nem tudja/nem válaszol 3. Tervez-e munkaerő bővítést vagy leépítést a 2010-es évben? 1 igen, bővítés 2 igen, csökkentést 3 egyiket sem 122

123 3a, Ha 1, mely munkakörökben (max. 3) és milyen mértékű bővítést tervez? (FEOR szám, létszámadat) 3b, Ha 2, mely munkakörökben (max 3) és milyen mértékű leépítést tervez? (FEOR szám, létszámadat) 4. Alkalmazza-e a következő munkavállalókat (kérjük, jelölje a megfelelőt) 1 legfeljebb alapfokú/szakmunkás végzettségű 2 roma munkavállaló 3 megváltozott munkaképességű munkavállaló (fogyatékos, rokkant stb.) 5. Létszámbővítés esetében alkalmazná-e a következő munkavállalókat? a, szakmunkás végzettséggel Igen Nem rendelkező munkavállaló b, szakmunkás végzettséggel Igen Nem rendelkező pályakezdő c, szakmunkás végzettséggel Igen Nem rendelkező tartós álláskereső d, roma munkavállaló Igen Nem e, megváltozott munkaképességű munkavállaló Igen Nem 5b, Ha bármelyik az előző kérdésnél nem - Az alábbi feltételek mellett alkalmaznánake ilyen munkavállalókat? a, Ha jelentős adókedvezményt/állami támogatást Igen Nem kapnának utána b, Ha mást nem találnának a munkakör betöltésére c, Csak bizonyos munkakörök betöltésre (pl. ahol nincs ügyfélkapcsolat) 6. Amennyiben nem alkalmazna roma munkavállalót, miért nem? (jelölje a legjellemzőbbet) 1 bizalmatlanság 2 rossz tapasztalatok 3 nehezen beilleszthető 4 szaktudás hiánya 5 egyéb: Igen Igen Nem Nem 6a, Ha nem - abban az esetben sem, alkalmazna-e roma munkavállalót, ha az rendelkezne az állás betöltéséhez szükséges szakképesítéssel? 1 akkor igen 2 akkor sem 7. Amennyiben nem alkalmazna megváltozott munkaképességű munkavállalót, miért nem? (jelölje a legjellemzőbbet) 1 várható nehézségek miatt 123

124 2 fenntartások a megfelelő teljesítményt illetően 3 korábbi tapasztalatok miatt 4 hiányzó infrastrukturális feltételek 5 egyéb: 8. Alkalmazott-e tanulószerződéssel képzésben részt vevőt 2009-ben? 1 igen, száma: 2 nem 9. Tervezi-e a tanulószerződéssel történő alkalmazást 2010-ben? 1 igen, száma: 2 nem 10. Van-e olyan munkavállalója, aki valamilyen hátrányos helyzetűeknek (alacsony végzettségű/kisebbség/csökkent munkaképességű) szervezett integrációs program keretében került a vállalathoz? 1 van 2 nincs 10b, Ha van -program neve: -felvettek száma: 11. Van-e cégüknél példa rugalmas munkavégzési formákra? 1 van 2 nincs 11a, Ha van, melyik fajtája? a, rugalmas munkaidő b, részmunka c, távmunka d, szezonális/alkalmi munka e, határozott idejű munkaszerződés f, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása alkalmi kiskönyvvel g, egyéb: 12. Egyetért-e az alábbi állításokkal? Vállalatunk számára fontos a társadalmi felelősségvállalás Az esélyegyenlőség fontos a vállalatunknál A megváltozott munkaképességű emberek elkötelezettebbek a vállalat felé Nyitottak vagyunk a rugalmas munkavégzési formák alkalmazása felé igen igen igen igen nem nem nem nem 13. Az alábbi támogatások közül melyeket ismeri vette igénybe avagy tervezi igénybevételét? Támogatás ismerem tervezem igénybevételét igénybevettem A megváltozott munkaképességű munkavállalók 124

125 foglalkoztatásához nyújtható rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás Az álláskeresők mikro-, kisés középvállalkozásoknál, civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának járulékkedvezménye Start kártya 1 2a, Start 2b, Start plusz 2c, Start extra Munkahelymegőrzés támogatása a, Start 2b, Start plusz 2c, Start extra Bérgarancia támogatás Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás Közhasznú munkavégzés támogatása Csoportos személyszállítás támogatása Helyközi utazás támogatása Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Távmunka támogatása Mi segítené elő, hogy alacsony képzettségű/roma/megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztasson?

126 2. sz. melléklet A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES ÉS NÉVTELEN Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara SZÜLŐI KÉRDŐÍV TANODAKUTATÁS 2008 A kérdezett neme 1 Férfi 2 Nő Település neve:. Település típusa: 1 főváros 2 megyei jogú város 3 egyéb város 4 község Megye:... Lekérdezés ideje hó: nap: óra perctől Kedvezményezett szervezet neve: Kérdezőbiztos neve:. 126

127 KEDVES KÉRDEZŐ! AZ ALÁBBI SZÖVEGET SZÓ SZERINT FEL KELL OLVASNI, ÉS CSAK AZ INTERJÚALANY IGEN VÁLASZA UTÁN KEZDHETŐ EL A KÉRDEZÉS! Tisztelt Szülő! Kedves Apuka/Anyuka! A következő percben néhány, a gyermeke tanodájával kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni Önnek. A válaszadás névtelen és önkéntes. Kezdhetjük a beszélgetést? 1. Emlékezete szerint mióta jár(nak) gyermeke(i) a tanodába? (Ha már nem jár: hány évet járt?) 1- Legalább 1 éve 2- Legalább 2 éve 3- Legalább 3 éve 4-4 vagy több éve 9- nincs válasz ELŐSZÖR ÍRD LE, AZTÁN KARIKÁZD! 2. Ismerete szerint milyen szervezet, intézmény működteti a tanodát? 1- cigány kisebbségi önkormányzat 2- helyi egyesület, alapítvány 3- iskola 4- önkormányzat 5- nem tudja 9- nincs válasz 3. Mennyire elégedett a tanoda munkájával? 1- teljesen elégedetlen 2- inkább elégedetlen 3- inkább elégedett 4- teljesen elégedett 9- nincs válasz 4. Miért? Indokolja meg előző válaszát! 5. Látott-e valamilyen pozitív változást gyermekén, vagy gyermeke iskolai teljesítményén? Ha igen, mi volt az? 127

128 1- javult az átlaga 2- kevesebbet hiányzik az iskolából 3- többet tanul 4- szeret iskolába járni 5- felvették középiskolába 6-egyéb 9- nincs válasz 6. Amióta gyermeke tanodába jár, Ön részt vett-e valamilyen rendezvényen a tanodában? Milyen kapcsolatot tart Ön a tanodával? 9- nincs válasz MINDIG MÁS VÁLASZLEHETŐSÉGGEL KEZDD A FELSOROLÁST, AMIT JELÖLJ A KIJELENTÉS SORSZÁMÁNAK BEKARIKÁZÁSÁVAL! 7. Most felsorolok néhány állítást, kérem, jelezze, ezek közül melyik igaz Önre. Arra is szeretnénk megkérni, hogy az egyes tevékenységek gyakoriságára is emlékezzen vissza. Előfordult, hogy a gyereket Ön elkísérte a tanodába vagy elment érte? És milyen gyakran? Hetente, havonta, negyedévente, ritkábban vagy soha? És előfordult, hogy szóbeli tájékoztatást kapott. hetente havonta negyedévente ritkábban soha Nincs válasz 1. A gyereket Ön elkísérte a tanodába, elment érte 2. Ön szóbeli tájékoztatást kapott a tanoda munkatársától 3. Ön írásbeli tájékoztatást kapott a tanodától 4. Ön részt vett tanodai szülői értekezleten 5. Ön részt vett tanodai fogadóórán A tanoda munkatársai voltak Önöknél családlátogatáson 7. Ön beült tanodafoglalkozásra szemlélőként 8. Ön részt vett a szülőknek szervezett szabadidős programban 9. Ön részt vett a szülőknek szervezett tanórán 10. Önt bevonták a tanoda munkájába (gyerekek étkeztetése, kísérése, felügyelete stb.) 11. Egyéb:

129 8. Ön szerint mi legyen a tanoda legfontosabb célja, feladata az Ön gyermeke szempontjából? Mit vár el a tanodától? 9- nincs válasz MINDENKINÉL MÁS VÁLASZLEHETŐSÉGGEL KEZDD A FELSOROLÁST, AMIT JELÖLJ A FOGLALKOZÁS SORSZÁMÁNAK BEKARIKÁZÁSÁVAL! 9. Most felsorolok néhány állítást, kérem, nevezze meg az alábbiak közül, mit tart nagyon fontosnak, fontosnak vagy nem tart fontosnak, hogy mi legyen a tanoda fő célja, feladata! Nagyon fontos Fontos Nem fontos Nincs említés 1. Bukás megakadályozása az iskolában Felzárkóztatás a jobb tanulókhoz Továbbtanulásra való felkészítés Napközi helyettesítése Problémákkal a tanodához lehet fordulni Jó hangulat kialakítása Egyéb: Ön milyen tanoda programokban, foglalkozásokon venne részt szívesen a jövőben? 9- nincs válasz MINDENKINÉL MÁS VÁLASZLEHETŐSÉGGEL KEZDD A FELSOROLÁST, AMIT JELÖLJ A FOGLALKOZÁS SORSZÁMÁNAK BEKARIKÁZÁSÁVAL! 11. Most felsorolok néhány állítást, kérem, nevezze meg, milyen tanoda programokban, foglalkozásokon venne részt szívesen az alábbiak közül? Gyerekekkel történő közös kirándulásokon biztosan részt venne, talán részt venne, vagy egyáltalán nem venne részt? És a Nem vesz részt Talán részt vesz Biztosan részt vesz 1. Közös kirándulások gyerekekkel Kirándulás csak roma szülőknek Kirándulás roma- nem roma szülőknek Tanodai fogadóóra Tanodai szülői értekezlet Zenés-táncos buli, bál Nincs válasz 129

130 7. Tájékoztatás a munkalehetőségekről Kulturális program (ének, zene, színház) Szülőknek szervezett tanóra, oktatás, előadás, képzés Szülőknek szervezett önkéntes munka (tanoda kifestése, kertrendezés) 11. Beszélgetések a gyerekekről, a gyermeknevelésről Közös főzés, bevásárlás hétvégenként Tájékoztatás a jogokról, segélyekről, hivatali ügyintézés menetéről 14. Szülők részvétele a tanoda munkájába (gyerekek étkeztetése, felügyelete, kísérése stb.) 15. Egyéb: Ha a tanoda oktatást, képzést indítana szülők részére, milyen témák esetében venne részt benne? Nem vesz részt Talán részt vesz Biztosan részt vesz Nincs válasz 1. Életvitel képzés OKJ- tanfolyam, képzés egy szakma megszerzésére Szülői tréning a gyerekek fejlődéséről, fejlesztési lehetőségeiről 4. Munkaorientációs képzés Egyéb: SZEMÉLYI ADATOK Az adatok feldolgozhatósága érdekében kérem, válaszoljon az alábbi rövid kérdésekre! A válaszok ebben az esetben is névtelenek. 13. Ön mikor született? Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1-6 osztály vagy kevesebb 2-7 osztály 3- befejezett 8 osztály 4- befejezett szakiskola (szakmunkásképző) 5- befejezett középiskola érettségivel 9- nincs válasz 15. Önnek hány gyereke van? fő 9- nincs válasz 130

131 16. Hányan élnek az Ön háztartásában, minden felnőttet, gyermeket és Önt is beleértve? Számolja be az Önnel élő nem rokonokat is....fő 9 nincs válasz 17. Ebből hány főnek van munkahelye? fő 9- nincs válasz 18. Ön jelenleg milyen helyzetben (státuszban) van? 1 Van állásom, munkahelyemen dolgozom 2 Tartósan munkaképtelen vagyok betegség vagy sérülés miatt (rokkant, leszázalékolt) 3 Munkanélküli vagyok 4 Nyugdíjas vagyok 5 GYES-en vagy GYED-en vagyok 9 Nincs válasz 19. Milyennek ítéli az Önök háztartásának anyagi helyzetét? 1 Nagyon rossz 2 Rossz 3 Megfelelő 4 Jó 5 Nagyon jó 9 Nincs válasz 20. Kérem, becsülje meg, hogy mennyi az Önök háztartásába tartozó személyek havi nettó összjövedelme, azaz összesen mekkora pénzösszegből gazdálkodhatnak havonta?... Ft, azaz...forint 9 Nincs válasz 21. Hány szobás a lakás? (Konyha, fürdőszoba, előszoba és mellékhelyiségek nélkül, a félszoba egy szobának számít!)...lakószoba 8 Csak egy helyiségből áll a lakás 9 Nincs válasz ELŐSZÖR ÍRD LE, AZTÁN KARIKÁZD! 22. Kérjük, nevezze meg etnikai hovatartozását!.. 1- roma/ cigány 2- magyar 3- félig roma 131

132 4- egyéb 9- nincs válasz 23. Milyen roma/cigány nyelvet beszél vagy ért Ön? 1- romani/lovari nyelven beszél 2- beás nyelven beszél 3- romani/lovari nyelvet ért 4- beás nyelvet ért 5- kárpáti cigány nyelven beszél/ért 6- egyéb 7- nem beszél/ért semmilyen roma/cigány nyelvet 9- nincs válasz Köszönöm türelmét, köszönöm, hogy válaszolt a kérdésekre! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉST NE KÉRDEZD, CSAK JELÖLD! 24. Mennyire ítéled hitelesnek a kérdezett kérdésekre adott válaszait? (01 egyáltalán nem hiteles 10 teljesen hiteles) egyáltalán teljesen nem hiteles hiteles Interjú időtartama:. perc Nyilatkozat A kérdezés során az eligazításon elhangzott és a kérdezői tájékoztatóban szereplő szabályokat betartottam. A kérdőívben szereplő adatok, vélemények elhangzottak az interjú folyamán. Kérdező aláírása:

133 2. SZ. MELLÉKLET: SZŰRŐKÉRDŐÍV Kérdőív sorszáma: A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES ÉS NÉVTELEN Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara SZŰRŐKÉRDŐÍV TANODAKUTATÁS 2008 Néhány kérdést szeretnék feltenni a beszélgetés megkezdése előtt. 1. Melyik évben/években járt(ak) tanodába az Ön gyermeke(i)? 2. Melyik tanodában járt(ak) az Ön gyermeke(i)?. 3. Most hány éves(ek) az Ön gyereke(i), aki(k) tanodába járt(ak)/jár(nak)?..éves HA 11 ÉVESNÉL FIATALABB A GYERMEK, VAGY TÖBB TANODÁBA JÁRÓ GYERMEK ESETÉN CSAK 11 ÉVESNÉL KISEBB GYEREKE VAN, KÖSZÖNJ EL A SZÜLŐTŐL! 4. A gyermeke(i) után Önök kapnak-e rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 1- igen 2- nem NEM ESETÉN KÖSZÖNJ EL A SZÜLŐTŐL! 5. Önnek vagy az Ön párjának (férj/ feleség, élettárs) van-e magasabb iskolai végzettsége a 8 általános iskolai osztálynál? 1- igen 2- nem NEM ESETÉN KÖSZÖNJ EL A SZÜLŐTŐL! 133

134 3. sz. melléklet 3a, FOGYATÉKOS ÉS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA SZMM fejezet Megváltozott Rehabilitációs célú munkaképességüek Bértámogatása Költségkomp szociális intézményi munkahelyteremtő foglalkoztatásának enzációs foglalkoztatás támogatás támogatása Inflációs ráta 3,89% Inflációs ráta 8% változás % 185% 200% 243% 63% 132% Inflációs ráta 6,1% változás % 158% 245% 141% 232% Inflációs ráta 4,5% változás % 89% 122% 94% 97% Inflációs ráta ,1% változás % 86% 100% 86% 54% 3b, Az egészség-károsodással összefüggő pénzbeli támogatások főbb adatai (2006. év) Ellátottak száma Éves kiadás millió Ft Teherviselő 1. Rokkantsági nyugdíj összesen ONYF, OEP korhatár alatti összesen, ebből ONYF, OEP I-II. csoport ONYF III. csoport OEP Korhatár feletti összesen ONYF Baleseti rokkkantsági nyugdíj ONYF, OEP 2. Rokkantságra tekintettel korhatár alattiaknak ONYF, OEP folyósított özvegyi fő és kiegészítő ellátások (E. Alapot és Ny. Alapot terhelő) összesen 3. Megváltozott munkaképességűek egyéb támogatásai Baleseti és kártérítési járadék kp. költségvetés Közgyógyellátás a helyi önkormányzatokkal együtt kp. költségvetés Rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék kp. költségvetés Rokkantság járadék kp. költségvetés Egészségkárosodási járadék kp. költségvetés 4. Fogyatékossági támogatás kp. költségvetés fogyatékosok egyéb támogatásai kp. költségvetés 5. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása ÖSSZESEN

135 3c, A jelenleg hatályos szabályozásban történt módosítások: Új minősítési rend bevezetése: Az ORSZI a munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálata helyett megállapítja: az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet, a rehabilitálhatóságot, a megmaradt, a fejleszthető képességeket, a szociális rászorultságot, komplex rehabilitációs javaslatot készít, az orvosi rehabilitáció szükségességéről, a foglalkozási és a szociális szükségletekről. Minden rehabilitálható személy részére rehabilitációs tervet kell kidolgozni, és ennek végrehajtására vele együttműködési megállapodást kötni. Az indokolt rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére az érintett személy nem csak jogosulttá válik, hanem köteles is a megállapodás szerinti rehabilitációban részt venni. Ennek keretében a legfontosabb feladat a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése. Új ellátási forma, a rehabilitációs járadék bevezetése A évi LXXXIV. törvény január 1-jétől átalakította a rokkantsági nyugdíj rendszerét, bevezette a rehabilitációs járadékot. Az átalakítás a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka szabályozását is érintette. Foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállalók bértámogatás formái Jelenleg 3 fő bértámogatási forma létezik: A) Bértámogatás B) Költségkompenzációs támogatás C) Rehabilitációs költségtámogatás 135

136 Az egy főre eső és igénylehető átlagos támogatás nagysága a felsorolás sorrendjében növekszik. (A vonatkozó EU szabályokat a 800/2008/EK rendelet rögzíti.) A) Bértámogatás A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához a munkáltató részére rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás nyújtható, amivel a foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése a cél. A támogatás arra irányul, hogy a rehabilitációs célú munkavégzést követően esély legyen a nyílt munkaerő-piaci elhelyezésükre. Támogatásként a munkaszerződés szerint legalább napi 4 órában alkalmazott munkavállaló részére járó munkabér és járulékai %-a téríthető meg. Csak az akkreditációs tanúsítvánnyal (alap, rehabilitációs, kiemelt vagy feltételes tanúsítvány) rendelkező munkáltatók részére nyújtható támogatás. Az akkreditációs eljárás lefolytatása megkezdésének egyik fontos feltétele, hogy a vállalkozás a kérelem beadását megelőzően egy teljes naptári évet működjön. A bértámogatás formái a) A munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtható támogatás Az 50%-nál kisebb mértékű munkaképesség változással rendelkező munkavállaló legalább 12 hónapi időtartamban történő foglalkoztatásához állapítható meg támogatás, ha - az ORSZI szakvélemény igazolja, hogy a munkavállaló a megjelölt munkakör ellátására egészségi állapota, gyakorlata, megmaradt képességei alapján alkalmas, az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, - foglalkoztatásához a munkaadó a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő egyéb bértámogatásban nem részesült, - a munkaadó hasonló munkakörben legalább 6 hónapja rendes felmondást nem alkalmazott és vállalja, hogy a támogatott foglalkoztatását legalább 12 hónapig hasonló okból nem szünteti meg. Támogatás mértéke: 60% bér és járulék Támogatás időtartama: hó b) Foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér és közterhei együttes összegének %-áig biztosít támogatást a munkavállaló munkaképességének megfelelő munkahelyi környezetet, munkaszervezést biztosító, a munkaügyi és munkavédelmi szabályokat betartó munkaadók számára. Támogatás mértéke: 136

137 1. 40%-os mértékű bér és járuléktámogatás 50%-os mértékű munkaképesség csökkenés esetén 2. 60%-os mértékű bér és járuléktámogatás %-os mértékű munkaképesség csökkenés esetén 79%-ot meghaladó egészségkárosodás esetén 50-79%-os egészségkárosodás esetén, ha a munkavállaló rehabilitációja nem javasolt %-os mértékű bér és járuléktámogatás Fogyatékos (látás, hallás, súlyos mozgáskorlátozott, értelmi) munkavállaló esetén Támogatás időtartama: legfeljebb 36 hó, mely több alkalommal is meghosszabbítható c) Munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás Amennyiben a 67%-ot meghaladó munkaképesség csökkenéssel megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő személy közreműködése szükséges (ide nem értve a szociális, mentális, egészségügyi támogatást nyújtó segítő személyeket), a munkáltató számára megtéríthető a segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékai. Bértámogatás csak a munkáltatóval munkaviszonyban álló segítő személy foglalkoztatásához nyújtható. Támogatás időtartama: legfeljebb 36 hó, amely hosszabbítható. B) Költségkompenzációs támogatás A munkáltatók foglalkozási rehabilitációs tevékenysége segítése, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása érdekében pályázati eljárás során - megtéríthetőek a foglalkoztatásához kapcsolódó költségek. Pályázhatnak a kiemelt akkreditációval rendelkező munkáltatók. C) Rehabilitációs költségtámogatás A munkáltatók foglalkozási rehabilitációs tevékenységének segítése, az egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyek munkavégzésének elősegítése, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása pályázati eljárás alapján. A pályázók közhasznú társaságként működő munkáltatók lehetnek, akik a pályázati eljárás alapján védett szervezeti szerződést kívánnak kötni. A rehabilitációs költségtámogatás főbb elemei A rehabilitációs költségtámogatás támogatás elemeit részletesen érdemes megvizsgálni, mivel: 1. A legnagyobb egy főre eső támogatási összeget e formában lehet lehívni, így e támogatásnál a legnagyobb a támogatás-intenzitás. 137

138 2. A foglalkoztatottai létszám meghatározó része (cca.70 %-a) e támogatási formában van foglalkoztatva. a) Kizárólag a támogatott foglalkoztatókat megillető, az mmk munkavállalókhoz közvetlenül kapcsolódó költségek, amelyek részben vagy 100%-os mértékben támogatottak Munkaruha és védőfelszerelés (100%) Munkába járás költsége (cca %) Foglalkoztatáshoz kapcsolható munkásszállítás (100%) Munkavégzéshez kapcsolható munkaeszköz (100%) Munka alkalmassági vizsgálat (változó) b) A rendszer működtetéséhez kapcsolódó egyéb költségtámogatások Munkahelyi segítő személyzet munkabére és járuléka (100%) Szállítás (telephelyek között) (100%) Közvetlen anyag és energia ktg. (2008-ban 25 %; 2009-ben 19 %, 2010-ben 0 %) Tárolás és az azzal összefüggő költsége, illetve a tárolás-szállítással összefüggő információ feldolgozási ktg-ei is (100%) Az irányítási, munkaszervezési, ügyviteli tevékenységet végzők munkabér és járulék költsége Az irányítási és ügyviteli tevékenységgel közvetlenül összefüggő fűtés, világítás, víz, irodaszer, üzemeltetés ktg-ei, valamint a munkaügyi-, jövedelem elszámolási-, számviteli feladatok ellátására igénybe vett szolgáltatások anyagjellegű ráfordítások között elszámoltktg-i A jelenlegi rendszer megengedi azt, hogy a támogatott foglalkoztatók bizonyos cégfeladatok ellátása érdekében egészséges munkavállalókat is alkalmazzanak. Amennyiben munkakörük és tevékenységük megfelel 15/2005 FMM rendelet 4. (4) bekezdésében foglaltaknak, akkor a bér- és közterheik szintén támogatottak, egyéb költségei szintén az általános szabályok szerint (pl. irányítást végzők költségeinek támogatása) További foglalkoztatási rendszer az un. Védett Műhelyek rendszer, amelyek vagy nappali foglalkoztatókhoz vagy bentlakásos intézetekhez kapcsolódnak jellemzően. Általában fogyatékos illetve súlyosan fogyatékos emberek foglalkoztatása folyik ezen intézetekben. 138

139 Jogszabályi rendelkezések alapján a két fajta feladat ellátás (nappali intézmény és intézményi foglalkoztatás) egymástól igen eltérő szakmai: infrastruktúra és szakember létszám követelmények megteremtését igényli a fenntartóktól. Nappali intézményi ellátás: fejlesztő helyiségek, eszközök, 8-12 fős csoportonként fejlesztő szakemberek. Intézményi foglalkoztatás: külön foglalkoztató helyiségek, gépek, berendezések, anyagok, foglalkoztatás szervező és foglalkoztatást segítő szakemberek: 10 foglalkoztatottra jutóan legalább 1-1 fő Mindkét feladat ellátás jogszabály által előírt és ténylegesen is végzett teljesítésének jelentős költségei vannak, amelyek a 2010 évi költségvetésben csökkentett előirányzatokkal szerepelnek, holott 2009 év közepén még a források felülről nyitottak voltak. A támogatási forma eredményeként és az un. anyaghányados támogatás növelése miatt elterjedt az un. anyagos bérmunka konstrukció. Ekkor a munkát nem darabbérben, hanem mint termék előállítás saját gyártásban számolják el. A következőkben felsorolás szinten bemutatjuk a évre költségkompenzációs vagy rehabilitációs költségtámogatásban részesülő szervezeteket, beleírva a foglalkozatott MMK dolgozók számát és a megítélt támogatások nagyságát. A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy e szervezetek nemigen tekinthetőek kisvállalkozásoknak, és a rehabilitációs költségtámogatásra jogosult szervezetek tulajdonosi körében dominál az állami (MNV) tulajdon ben a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható 177/2005. (IX. 02.) Korm. rendelet 8. -a alapján (a közötti időszakara kötött keretszerződés szerint) évre az alábbi védett szervezetek részesülnek rehabilitációs költségtámogatásban: Támogatott időszak: Sor Pályázó megnevezése szám 1. Délborsodi Rehabilitációs és Környezetvédelmi Kht. MMK létszám összesen Igényelt támogatás összege Javasolt támogatás csökkentés Jóváhagyott támogatás eft-ban fő 2009.évre eftbaban összesen eft

140 2. ERFO Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kht. 3. FŐKEFE Nonprofit Kft KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Kht. 5. Komló-Habilitas Termelő és Értékesítő Kht. 6. Start Rehabilitációs Kht Teljes Életért Nonprofit Kft Alfa Rehabilitációs Nonprofit Kft 9. B[TONYREHAB Rehabilitációs Kft 10. Civil Szolgáltató Kht Emberekért Rehabilitációs Foglalkoztató Kht. 12. Esély Közhasznú Nonprofit Kft 13. FÉBÉ Szociális és Rehabilitációs Szolgáltató Kht. 14. Foreno Kft. Sopron (volt Szociális Fogl. Kht.) 15 HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató Kht. 16 Kállfo Jóléti Szolgálat Kht MOVE Nonprofit Közhasznú Zrt. 18 Nagykanizsai Szociális Fogl.Nonprofit Kft. 19 Összefogás Rehabilitációs Nonprofit Kft. 20 PIREHAB Rehabilitációs

141 Foglalkoztató Kht. 21 PRO-TEAM Rehabilitációs Kht. Összesen Átlag: Ft/fő/hó támogatás A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható 177/2005. (IX. 02.) Korm.rendelet 9.. alapján (a évre kötött keretszerződés szerint) a évre benyújtott kérelmek elbírálása, a szociális és munkaügyi miniszter döntése alapján az alábbi munkáltatók részesülnek költségkompenzációs támogatásban: Támogatott időszak: Sor Pályázó megnevezése MMK Igényelt Javasolt Jóváhagyo szám létszám tám. támogatás tt támog összesen fő Össz. csökkentés ezer Ftban eft összesen 1. Agria-Humán Szolgáltató Kft BLTG. Településgazdálkodási Kft CHACO Termelő és Szolgáltató Kft Contact Munkarehabilitáció Kht Fexton Kft GEMENCREHAB. Kft GLOB[L-SANSZ Kft GTX HUM[N Kft Hatvani Vegyesipari Centrum Kft HORIZONT TEX Kft Grantek Kft. ( volt Horváth Garan Kft.) HUM[N Foglalkoztató Kft INTERPL[N Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 14. Inter Wood Pluss Kft KENTAUR '99 Műszaki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 16. Krekk-Info Bt LAZARUS Kft LUX-TEX Rehabilitációs Foglalkoztató

142 Kft. 19. M[TRA-STYL Kft MEA-GOLD Vegyesipari Gyártó és Szolgáltató Kft. 21. Megváltozott Munkaképességű Dunamentieket Foglalkoztató Kft. 22. MEMFO Kft MOTEX Ipari és Szolgáltató Rehabilitációs Kft. 24. Nyír-Plast Kft OPS Újpest Kft PARA-MIS Kft Praktikum kft R[NA Nonprofit Közhasznú Kft REHABIL Kft REHABIT KOMPLEX Kft REHAB-XVI. Fogl. És Szolg. Kft RELABOR Foglalkozási Rehabilitációs Kft. 33. ROLFIM Szövetkezet Rolyal Press Hungary Kft. * SOMOGY REHAB Rehabilitációs Foglalkoztató Kft. 36. Szegedi SZEFO Zrt SZERAPISZ-ZALA Gyártó és Kereskedelmi Kft. 38. SZOCIÓ-PRODUKT Kft TESZT Közhasznú Nonprofit Kft TEXIN Kft ÚJBUDA PRIZMA Közhasznú Nonprofit Kft 42. UNION PACK Kft VÉDESE Rehabilitációs Foglalkoztató és Szociális Segítő Kht. 44. V-KING Kft

143 Összesen: Átlag: Ft/fő/hó támogatás Az ismertetett három fő bértámogatási formán túlmenően léteznek egyéb támogatások is, pl. A) Hátrányos helyzetűeknek nyújtható bértámogatás A munkaügyi központok kirendeltségei mérlegelési jogkörükben dönthetnek arról, hogy a munkáltató kérése alapján támogatják a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását. A támogatás időtartama: legfeljebb 12 hónap Mértéke: bér és járulék legfeljebb 60%-a B) Munkahelyteremtő és munkahely megtartó beruházási támogatás megváltozott munkaképességűek foglakoztatásához (pályázat) Pályázati kiírás alapján vissza nem térítendő beruházási célú támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű személyek tartós foglalkoztatásához. Változások a évben A évtől az ellátás folyósítására vonatkozó szabályok is módosulnak, a következők szerint: december 31-ét követően az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó új szabályokat kell alapul venni, tehát az átmeneti járadékban és a rendszeres szociális járadék folyósítása melletti keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem hat havi átlaga nem haladhatja majd meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. Az esedékes felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálata helyett az egészségkárosodás mértéke kerül majd megállapításra, így a korábban legalább 50%-os munkaképesség-csökkenés 40%-os egészségkárosodásnak felel majd meg. A hatályos közösségi szabályozás augusztus 26-án hatályba lépett a Bizottság 800/2008/EK rendelete (a továbbiakban: Rendelet), amely a korábbi 2204/2002/EK rendelethez képest a következő jelentős változásokat hozta: Egyféle bértámogatási lehetőség Bővülő költségkompenzációs lista 143

144 Támogatási összegek új korlátokkal A bértámogatás új feltételei a Rendelet szerint a következők: A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 75 százalékát. (A támogatható költségek: a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatása során felmerülő bérköltségek). A felvétel az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezi a megelőző 12 hónap létszámához képest, vagy a munkahelynek a felvételt lehetővé tevő megüresedése nem létszámleépítés következtében történt. A kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás kivételével, a fogyatékkal élő munkavállalók minimális folyamatos foglalkoztatásra jogosultak. Ha a foglalkoztatási időszak 12 hónapnál rövidebb, a támogatást ennek megfelelően arányosan csökkenteni kell. 144