Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Átírás

1 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a St. Pauli ifjúsági és sportszövetségtől (az FC St. Pauli szurkolói projektjétől) a szurkolói erőszakról szóló európai egyezmény állandó bizottsága által még hivatalosan el nem fogadott független dokumentumként. ÖTM Sport Szakállamtitkárság, 2008 Szurk_Charta.indd :33:00

2 Szurk_Charta.indd :33:00

3 Strasbourg, november 14. T-RV (2006) 7 felülvizsgálat Európai egyezmény a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről (T-RV) K É Z I K Ö N Y V az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Conseil de l Europe (Európa Tanács) Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a St. Pauli ifjúsági és sportszövetségtől (az FC St. Pauli szurkolói projektjétől) a szurkolói erőszakról szóló európai egyezmény állandó bizottsága által még hivatalosan el nem fogadott független dokumentumként. (Nem hivatalos fordítás.) Kiadja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Felelõs kiadó: Elbert Gábor sport szakállamtitkár Szurk_Charta.indd :33:00

4 Szurk_Charta.indd :33:00

5 Tartalom Bevezető A. A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként A labdarúgás kapcsán tapasztalt nézőtéri erőszak okai A szurkolók és a klubok viszonya a megelőző stratégiák középpontjában A szurkolók és a szurkolói klubok közötti viszony, mint az önszabályozás hajtóereje B. Mi is az a szurkolói charta? Általános elvek és célok C. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása A szurkolói tábor érintett szereplőinek meghatározása. és kialakítása Általános együttműködési struktúra a szurkolói charta kidolgozásához a tárgyalás elveinek meghatározása A szurkolói charta általános szerkezete A klub szurkolók felé tett kötelezettségvállalása(i) alkotóelemei A szurkolóknak/szurkolói szervezeteknek a klub felé tett kötelezettségvállaló nyilatkozatának alkotóelemei A szurkolói charták gyakorlati megvalósítása és hosszú távú kialakítása Szurk_Charta.indd :33:00

6 D. A szurkolói charták európai példái Belgium Németország Franciaország Anglia Ausztria Összefoglalás Mellékletek Az Állandó Bizottság Rec (2003) 1. számú ajánlása a társadalmi és nevelő intézkedéseknek a sportban tapasztalható erőszak megelőzésében játszott szerepéről és a sportban tapasztalható erőszak megelőzéséről szóló kézikönyvről A miniszteri bizottság Rec (2001) 6 számú ajánlása. a tagállamok felé a sportban tapasztalható rasszizmus,. idegengyűlölet és faji intolerancia megelőzéséről A Rec (2001) 6 számú ajánlás melléklete A kísérleti projekt bemutatása Szurk_Charta.indd :33:01

7 Bevezető Az elmúlt 20 évben a tisztán beavatkozó és szabályozó intézkedések tudatos kerülésével különféle megelőző megközelítéseket alakítottunk ki. a szurkolók nem megfelelő viselkedésének, valamint az erőszak elkerülése és leküzdése érdekében. Ezek a stratégiák professzionálissá és bizonyos mértékben intézményesítetté váltak számos európai országban helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A vonatkozó gyakorlati modellek elméleti alapjait és módszertanát a jelenség által közvetlenül vagy közvetve érintett több aláíró már hatékonynak találta. Ezekkel konkrétan A Nézőtéri Erőszak Elleni Európai Egyezmény alapján létrehozott Európa Tanácsi Állandó Bizottság által a sportokhoz kapcsolódó erőszak megelőzéséről szóló kézikönyv foglalkozott (1/2003. számú ajánlás). Amint azt sportokhoz kapcsolódó erőszak megelőzéséről szóló kézikönyv és az Állandó Bizottság ajánlása (ld. a 2/1989. és a 1/2003. számú ajánlásokat) már kiemelték, a szurkolók és a sportklubok közötti viszony fontos szerepet játszik minden megelőző erőfeszítéssel összefüggésben. A sportklubok közösségen és társadalmi környezeten belül társadalmi viszonyítási pontként viselt jelentősége nem csupán a mérkőzések és tornák idejére korlátozódik. Ezért kívánatos, hogy a sportklubok és szövetségek további lépéseket tegyenek egy olyan szurkolói promóciós politika elfogadására, ami elindítaná egymás megismerésének folyamatát és a szurkolóikkal való újfajta társadalmi kapcsolat kialakítását. Konkrét és fenntartható intézkedés lehetne egy szurkolói charta elfogadása. Jelenleg különféle kezdeményezések folynak Európában szurkolói charták megtárgyalására és megvalósítására, ám még nincs valódi stratégia ezek terjesztésére és nyilvánossá tételére. A jelen kézikönyv célja gyakorlati útmutatóként szolgálni a klubok és szurkolók számára a saját szurkolói chartájuk közös kidolgozásában és kialakításában. Az itt leírt eljárások a sport minden területén alkalmazhatók, de különösen a hivatásos labdarúgásban, és elsősorban a kluboknak és azok szervezett szurkolói képviseleteinek szól, mint a charta aláíró felei. Ugyan- Bevezetõ Szurk_Charta.indd :33:01

8 akkor helyi szinten szurkolói charta kidolgozását sportági szövetségek és olyan szurkolói intézmények is kezdeményezhetik, mint például szurkolói projektek (fan projekt) vagy ernyőszervezetek, vagy más, az érintett felekkel foglalkozó intézmények. A potenciális célcsoportoknak arra érdemes használniuk a kézikönyvet, hogy behatárolják a szurkolók és klubok alapvető jogait és feladatait, valamint ezeket egy kölcsönösen kötelező érvényű megállapodásba, egy szurkolói chartába foglalják. Ilyen összefüggésben elméleti alapokat, tárgyalási módszereket és lehetséges kereteket, illetve a szurkolói charta kulcselemeit kínálják. Végezetül az európai szurkolói charták bevált gyakorlatainak aktuális példáit is bemutatjuk és elemezzük. Egy lehetséges charta itt bemutatott eljárásai és kulcselemei nem tekintendők szigorú szabályozásnak vagy teljes összefoglalásnak, hanem inkább ötletek, ajánlások és javaslatok gyűjteményének. A téma iránt érdeklődök saját helyi adottságaiknak megfelelően választhatják ki a vonatkozó modulokat és javaslatokat. Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:01

9 A. A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként 1. A labdarúgás kapcsán tapasztalt nézőtéri erőszak okai A sportban és különösen a labdarúgásban tapasztalt szurkolói erőszak és nem megfelelő viselkedés leküzdésére és megelőzésére szolgáló intézkedések mai változatossága erősen összefügg az ilyen incidensek kialakulásának látásmódjában bekövetkező általános változással. Miközben a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején a sportban tapasztalt erőszakot általában egyetlen körülhatárolt okra vezették vissza, a mai elméletek differenciáltabban közelítik meg a témát. Az Állandó Bizottság 1/2003. számú ajánlása kiemeli, hogy az ilyen erőszak egy olyan szélesebb társadalmi jelenség része, ami hátrányosan érinti az őszinte, jogkövető szurkolókat és helyi lakosokat. Így a sportban tapasztalt szurkolói erőszak okait a konkrét körülmények és az érintett főbb szereplők kapcsán kell vizsgálni. Ennek alapja az a megfigyelés is, miszerint a sportban és különösen a labdarúgásban tapasztalt erőszakos zendülések összefüggni látszanak a elüzletiesedéssel és a professzionalizálódással. Ahogy a mindennapi cselekedeteinket is különféle hatások érik, az erőszakos viselkedés is csak ilyen körülmények alapján magyarázható. Ezek az átfogó, illetve konkrét, egymást kiegészítő hatások beazonosíthatók egyéni, csoport és strukturális szinten egyaránt. Mi több, a modernkori sportban minden vonatkozásban bekövetkező fejlemények tükrözik az általános társadalmi szerkezetet is: eltűnnek a hagyományos kötődések, felfogások és értékek, az egyént egyre inkább az érvényben lévő gazdasági elvek alapján ítélik meg, azaz a gazdasági teljesítménye és. a sikere alapján. Az a nyomás, amit a gazdasági siker ezen társadalmi értékei kifejtenek, érzelmi feszültséget von maga után. Másrészről, a modern ipari társadalmak tagjai úgy érzik, érzelmeiket el kell fojtaniuk. Amikor az embereknek nincs választási lehetőségük érzéseik kezelésében és konkrét, pszichológiailag megterhelő, a személyes fejlődésnek és cselekvésnek csekély teret engedő A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként Szurk_Charta.indd :33:01

10 körülmények között élnek, akkor ezek az elfojtott érzelmek és érzelmi feszültségek az erőszak növekvő elfogadottságához, valamint a státusz és az elismertség megszerzésének törvénytelen eszközei alkalmazásához vezethetnek. A kilencvenes évek elejétől megfigyeltük, hogy a globalizáció során és számos európai országban a súlyos beilleszkedési problémák miatt az erőszakos viselkedéssel egyre gyakrabban jár együtt a rasszista vagy más módon diszkriminatív hozzáállás. A személyes siker társadalmi előtérbe helyezése a modern sportstruktúrákban is visszaköszön. A csapatba való állandó bekerülésért a csapattagok között folyó vetélkedés egyre agresszívebbé vált. Ugyanakkor, a szabályok változásával fokozatosan dinamikusabbá és izgalmasabbá válik a sport, hogy megfeleljen a kluboknak a profit maximalizálásáért tett törekvéseinek. Ez pedig csak súlyosbítja a szurkolók erőszakra való hajlamosságát, különösen a dinamikus sportágakban, amelyek nagymértékben tartalmaznak agresszív cselekvéseket, illetve azért válik vonzóvá a számukra, mert kiélhetik a bennük rejlő agresszivitást. A sporttal járó izgatott várakozás fokozásával a szurkolók még inkább felhevülnek érzelmileg és így erősödik az erőszak alkalmazására való hajlamuk. Ahogy a modern sport egyre inkább kereskedelmi szórakoztatássá válik és így a valódi szurkolók fontossága csökken, egyre érzékenyebbé válnak saját stadionbeli jelenlétükre. A modern sport fejlődése során a kluboknak a szurkolók által tapasztalt strukturális leértékelődése, illetve a szurkolók és a klubok közötti egyre mélyülő társadalmi szakadék miatt a szurkolók kezdenek elfordulni maguktól a sporteseményektől és inkább saját magukra koncentrálnak. Ez visszaköszön többek között olyan öncélú cselekvésekben, mint. a stadionban a mexikói hullámozás vagy az előre elpróbált előadások, de ilyen a szurkolók közötti erőszak kitörése is. A média is jelentős mértékben hozzájárul a stadionokban folyó erőszakhoz a sporttudósítások révén. A sportesemények nem adekvát dramatizálása, az erőszakra rájátszó agresszív nyelvezet, valamint a sportmérkőzések mindennél fontosabb események színében való feltüntetése kiprovokálja a szurkolók között felerősödő agressziókat. Az eladások elősegítése érdekében érzelmileg telítik a szurkolókat és erőszakosságra hajlamosítják őket.. 10 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:01

11 A tömegmédia figyelme, mint a társadalmi elismertség formája is elemi szerepet játszhat az erőszakos szurkolóknál. Azzal, hogy a média huligánokként megbélyegzi és kriminalizálja őket, még inkább úgy érzik, hogy így kell viselkedniük, ha közfigyelmet kapnak. A szurkolói erőszak és a helytelen viselkedés leküzdésének preferált módszere hosszú ideig az elnyomó és szabályozó beavatkozások voltak. Ám világossá vált, hogy a közrendvédelmi erők nem megfelelő jelenléte a stadionokban és a lelátókon csak hozzájárul, sőt kiváltja az erőszak kitörését. A differenciálatlan biztonsági stratégiák nem tesznek különbséget a csekély számú potenciális bajkeverő és az átlagos szurkolók között, ez pedig általában kihat a békés szurkolók többségére, akik ezek után úgy érzik, hogy alaptalanul korlátozzák részvételi lehetőségeiket és potenciális huligánokként bélyegzik meg őket. Ez pedig a békés szurkolók és az erőszakra hajlamos szurkolók csoportjain belül és azok között is növekvő szolidaritáshoz vezethet a közrendvédelmi erők ellenében. Mi több, az egyenruhás rendőrök még inkább fokozzák a szurkolók érzelmi túlfűtöttségét a stadionban, ami már amúgy is agresszivitással telített. A túlzott szabályozás is megzavarhatja a szurkolók között meglévő elemi önszabályozó mechanizmusokat. Ez végül súlyosbíthatja a kontrollálatlan erőszakot és a jelenlegi megfigyelések alapján elvezethet annak áthelyezésére más, a stadionon kívüli, kevésbé ellenőrzött helyszínre. A sportesemények különleges helyzete és légköre, valamint azok megszervezése is életbevágóan befolyásolhatja a szurkolók viselkedését. Ilyen szempontból fontos a biztonsági személyzet viselkedése az adott helyzetben, illetve magának a sporteseménynek a dinamikája és izgatott várakozása. Különösen a stadionon belüli és azon kívüli általános állapotok hathatnak alapvetően a szurkolók konkrét helyzetre való reagálásaira. A stadionba való nehézkes bejutás, a túlzsúfoltan és a pályához túl közel álldogáló szurkolók, a (rivális táborokhoz tartozó) szurkolók elválasztására tett elégtelen intézkedések, a mellékhelyiségek silány állapota és mennyisége, a vendéglátás elégtelen mennyisége és színvonala mind-mind növelik az erőszakhoz forduló szurkolók felfokozott izgalmi állapotának valószínűségét. Minél fontosabb a sportesemény a saját klubjuknak és minél inkább azonosulnak a klubbal és. a csapattal, annál agresszívebb lesz a szurkolók alaphangulata. A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként 11 Szurk_Charta.indd :33:01

12 Ki kell emelni, hogy a szurkolók többsége békés és csupán egy kisebbségük hívja fel magára a figyelmet erőszakos, negatív viselkedéssel. Mindazonáltal a közvélemény éppen erre a kisebbségre figyel. A szurkolói erőszak okainak sokfélesége ugyanilyen sokszínű megközelítést igényel annak leküzdésében és megelőzésében. Ilyen szempontból az Állandó Bizottság kiemelte az integrált megközelítés szükségességét a sportban tapasztalt erőszak megelőzéséről szóló kézikönyvében (1/2003. számú ajánlás). A hosszú ideig túlsúlyban lévő szabályozói beavatkozó és ellenőrző intézkedések kiegészültek különféle proaktív és integráló megelőzési intézkedésekkel. Az okok összetettségére tekintettel, ezen intézkedések célja konstruktív és részvételre épülő együttműködést kialakítani a különféle érintettekkel, illetve folyamatos párbeszédet folytatni az összes érdekelttel, köztük a szurkolókkal a sporteseményeken tanúsított szurkolói erőszak és helytelen viselkedés fenntartható módon való csökkentése érdekében. 2. A szurkolók és a klubok viszonya a megelőző stratégiák középpontjában A szurkolókat gyakran tekintik vagy pusztán bajkeverőnek, vagy pusztán az erőszak áldozatainak. Ehelyett olyan cselekvő szereplőknek kellene tekinteni őket, akik képesek lehetnek tevékenyen hozzájárulni a probléma megoldásához. Az okok fenti elemzése alapján a klubok és a szurkolók viszonya számos megelőző intézkedést tesz lehetővé. A sportklubok értéke társadalmi és helyi környezetük számára igen magas. E tekintetben valódi hajtóerőt képviselhetnek a sport érdekében és így alapvetően hozzájárulhatnak a társadalmi nevelési és integrációs folyamatokhoz, különösen a fiatalok körében, olyan értékeket terjesztve, mint a fair play és a tolerancia. Ilyen összefüggésben ki kell használni a szurkolók/nézők klubhoz való kötődésének rendkívül pozitív lehetőségeit a szurkolók pozitív társadalmi viselkedésének tevékeny terjesztésében. 12 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:01

13 A pozitív szurkolói viselkedés alapvetően attól függ, hogy miként bánnak velük és tekintenek rájuk az illetékes hatóságok, illetve milyen lehetőséget kapnak a kedvenc sporteseményükön való részvételre. Ha a szurkolókat frusztrálja a részvételi lehetőségek hiánya, az esemény gyenge szervezése vagy a differenciálatlan biztonsági stratégiák, akkor valószínűbb, hogy agresszív viselkedést tanúsítanak, és hogy az erőszakra hajlamos bajkeverők nagyobb befolyást nyernek, mivel a többi szurkoló növekvő elégedetlenségével növelhetik mozgásterüket. A modem sport és stadionok szponzorok révén történő elüzletiesedése, valamint ennek következtében a szurkolók és a klubok összeférhetetlensége és elidegenedése (pl. az állóhelyek csökkentésével, a magasabb jegyárakkal és. a hangsúlyosabb biztonsági intézkedésekkel, főként nagyobb sporteseményeken) annak kockázatával jár, hogy a valódi szurkolók kirekesztődnek és nem integrálódnak megfelelően. A kluboknak fel kell ismerniük, hogy ők is felelnek szurkolóikért és azok viselkedéséért, és tudomásul kell venniük, hogy jelentős mértékben képesek befolyásolni azt. A szurkolók-klubok viszonyának keretében a modern sportban létfontosságú csökkenteni a szurkolók strukturális elértéktelenedését a szurkolói erőszak megelőzése érdekében. Ezért lehetőséget kell, hogy kapjanak arra, hogy részt vegyenek a klubok idevágó tevékenységeiben és döntéshozatali eljárásaiban. A sportkluboknak aktív párbeszédet és kapcsolatot kell kezdeményezniük szurkolóikkal. Értékelniük és bővíteniük kell a szurkolói klubok szerepét. a saját szervezeti felépítésükön belüli lobbi erőként, ösztönözniük kell létrehozásukat és egyeztetniük kell velük a klub irányításával és tevékenységeivel kapcsolatos kérdéseket. Minél több ilyen csoportot vonnak be a klub döntéshozatalába, annál valószínűbb, hogy elkötelezettek lesznek abban, hogy élvezhető, balhémentes környezetet teremtsenek minden szurkoló számára. Ez különösen megfigyelhető a klubok és szurkolói csoportok által több országban elfogadott rasszizmusellenes kezdeményezésekben. A klubok nagyobb felelősségérzettel viseltethetnének a szurkolók és azok érdekei iránt azáltal, hogy szurkolói kapcsolattartót neveznek ki, vagy akár A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként 13 Szurk_Charta.indd :33:01

14 konkrét szurkolói irodát állítanak fel. A klubok olyan személyeket kell, hogy felvegyenek ezekre az irodákra, akik jól ismerik a szurkolókat, a szurkolói kultúrát és érdekeket. Az ilyen szurkolói irodákon dolgozók konkrét kapcsot jelentenek a klub és annak szurkolói között. Ennek a részben igen érzékeny feladatnak a kapcsán az is fontos, hogy a szurkolói irodák függetlenek legyenek a klub irányítási struktúrájától (pl. ne a biztonsági vezetőkhöz kapcsolódjanak) és ezáltal nagyfokú döntési jogkörrel bírjanak. Németországban például minden profi klubnál van a klubnak egy olyan döntéshozatali felhatalmazással bíró tisztviselője, aki a szurkolókkal való kapcsolatért felel, így biztosítva a szurkolói szövetségek támogatását, illetve a klub és a szurkolók közötti konkrét és állandó párbeszédet. Nem minden szurkoló részvényes a klubokban (és akarja, hogy a klubok bármilyen formában finanszírozzák őket). A szurkolói irodákon dolgozóknak ezzel tisztában kell lenniük és párbeszédet kell kezdeményezniük a helyi szurkolói színtér minden érintettjével. Ezen túlmenően a sportklubok társadalmi szerepe nem korlátozódhat pusztán sportvonatkozásokra és az ehhez kapcsolódó klubtevékenységekre. Komoly tekintélyük és a környezetükben lévő számtalan intézményi hálózattal folytatott klubmunka miatt súlyponti szerepet kaphatnak településük társadalompolitikai céljainak alakításában és megvalósításában. Ilyen vonatkozásban a klubok még a helyes állampolgári magatartást is támogathatják. a környezetükben. Ilyen összefüggésben érdemes néhány gyakorlati megvalósítási példát említeni több olyan európai tagállamból, amelyet már tárgyalt az Állandó Bizottság által kiadott kézikönyv a sportban tapasztalható erőszak megelőzéséről (1/2003. számú ajánlás). Itt is kívánatos a helyi szurkolói csoportokkal való szoros együttműködés.. A rendes klubtevékenységeken túlmutató közös környékbeli projektekkel összefüggésben ez pozitív fényt vetne a klubra, segítségével eloszlatható lenne a szurkolókkal szembeni gyakori előítélet. A szurkolói chartában, a megelőző stratégiák és kezdeményezések átfogó hálózatában szereplő intézkedések (pl. a szurkolókkal folytatott megelőző 14 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:01

15 társadalmi munka) nagymértékben hozzájárulhatnak a szurkolói erőszak további csökkentéséhez. 3. A szurkolók és a szurkolói klubok közötti viszony, mint az önszabályozás hajtóereje A szurkolói csoportok, a szurkolói klubok, különösen az ellentétes szurkolók, de az egyazon szurkolói klub szurkolói közötti általános viszony és meglévő kommunikációs struktúrák is komoly lehetőséget nyújtanak az erőszak megelőzésének megközelítésében. Minél hatékonyabb vagy harmonikusabb ez a viszony, annál fejlettebbek az együttműködési és hálózati struktúrák és annál konstruktívabb a vitakultúra és a konfliktusmegoldó modell közötti különbségtétel, illetve annál valószínűtlenebb a szurkolók, szurkolói csoportok közötti erőszakos szándék. A szurkolói csoportok és szurkolói klubok közötti és az azokon belüli önszabályozó mechanizmusok javítását ezért a legfontosabb irányelvnek kell tekinteni a kidolgozásra váró preventív stratégiák szempontjából. A szurkolók és a szurkolói klubok közötti személyes tapasztalatcsere elterjesztése és kommunikációs struktúrák javítása, illetve a probléma-megoldási stratégiák elterjesztése segíthet lebontani az előítéleteket és az agresszív viselkedésre való hajlamot. A szurkolói csoportok és a szurkolói klubok közötti folyamatos és közvetlen párbeszéd kialakítása a klubon belül szervezeti formák (pl. szurkolói klubok szóvivői csoportjának) kialakításával és annak rendszeres ülésezésével, ahogy azt némely európai klub már gyakorolja, komoly elemet képvisel ebben a megközelítésben. Az ilyen kommunikációs folyamatokat segítheti elő az, ha a szurkolók, szurkolói klubok találkozási helyeként nem csak a mérkőzések napjain biztosítanak helyiséget, akár a stadionban, akár a szurkoló projektben vagy egy külön szurkolói házban. Annak is többféle módja van, ahogy az új médiumok hozzájáruljanak a kommunikációs és információs csatornák javításához. Vitafórumokat lehetne A szurkolói charták szerepe egy integrált megelőzési politika részeként 15 Szurk_Charta.indd :33:01

16 például kialakítani az interneten, ahol a szurkolók naprakész információkat közölhetnek egymással és fontos témaköröket vitathatnak meg helyszíntől függetlenül. A honlapokon más klubok szurkolói csoportjainak és klubjainak alternatív elérhetőségeit is szerepeltetni kellene. Amennyiben a klubon belüli különböző szurkolói csoportok között vita merül fel, ezt gyorsan és konstruktívan kell megoldani. Ha azonban, ez nem oldható meg belső szinten, és az álláspontok bekeményednek, illetve erőszakos fellépéshez vezetnek, akkor a klub szurkolói projektje vagy szurkolói irodája léphet fel közvetítőként egy olyan egyeztető tárgyaláson, amelyre. a szembenálló felek képviselőit hívják meg. A szurkolók között már meglévő barátságokat, illetve a rivális klubok szurkolói csoportjai közötti baráti kapcsolatok kialakítását maguknak az érintett kluboknak is ápolniuk és segíteniük kell. Például a rivális szurkolói csoportok tagjai közötti találkozók célzott szervezése (pl. barátságos mérkőzés keretében) kívánatos lehet különösen a fontosabb mérkőzések előtt. Ez a rivális szurkolói csoportok klubjai közötti összecsapások megelőzésére is vonatkozik, ahol is gondosan számba kell venni a lehetséges kockázatokat. Ilyen vonatkozásban elképzelhető, hogy információs oldalak és vendégkönyvek szerepeljenek a klub szurkolói csoportjainak, szurkolói klubjainak honlapján kifejezetten a rivális klubok szurkolóira tekintettel. Mindent összevetve, fokozott erőfeszítéseket kell tenni a különböző klubok szurkolói és szurkolói csoportjai közötti integráció elérésére, valamint olyan tevékenységekre, amelyek összehozzák őket a labdarúgás iránti közös érdeklődésük alapján. Ugyanez vonatkozik a közös események és különböző klubok szurkolói szervezésének elősegítésére egy adott közös témában: pl. a labdarúgással kapcsolatos rasszizmusellenes kampányok, a labdarúgás háttérbe szorulása és üzletiesedése ellen stb. A szurkolói színtéren már elismert rangidős személyek, illetve csoportok különös felelősséget kell, hogy vállaljanak. Ugyanakkor a kluboknak is, különösen a szurkolói irodáknak és a szurkolói projekteknek is terjeszteniük, tevékenyen támogatniuk és, ha kell, moderálniuk kell a folyamatot. 16 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:01

17 B. Mi is az a szurkolói charta? Általános elvek és célok TRV (2006) 7 Alapvetően és lehetőség szerint a szurkolói charta a szurkolók és a klubok közötti kötelező érvényű, szerződéses megállapodás. A szurkolói chartát a klub és szurkolói szervezetének képviselői közösen kell, hogy megalkossák és elfogadják. Ez rögzíti a közös célkitűzéseket, illetve a klub és a szurkolók közötti kötelezettségeket, valamint egyértelműen meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit. Ilyen módon a szurkolói charták átfogó koncepciókként és alapszabályokként is szolgálhatnak, amelyben mindkét fél, a szurkolók és a klub is elkötelezi magát annak megvalósítása és betartása mellett. Részét képezik a szurkolók, a szurkolói szervezetek és a klubok közötti preventív partnerségnek. A szurkolói charta érintheti a tagságot, az egyeztetést és tájékoztatást, a stadionokba való bejutást és azok használatát, a szurkolói biztonságot, a jegyeladást, az árusítást, a közösségi tevékenységet, a hűségjutalmakat, valamint. a rasszizmus és az erőszak elleni harcot. Általános érvényűnek kell lennie, de egyben összpontosíthat egy konkrét témára is, pl. a rasszizmus, az idegengyűlölet és a diszkrimináció elleni intézkedésekre a labdarúgásban. A szurkolói charta kidolgozásának és megvalósításának alapja a szurkolók és a klub közötti kommunikáció és tapasztalatcsere kell, hogy legyen; bevonva a helyi hatóságokkal és médiával való partnerséget is. A helyi adottságokhoz igazodó és az érintettek által széles körben elfogadott szurkolói charta alapvetően segít formalizálni, átláthatóbbá tenni és ezáltal javítani a klubok és szurkolók viszonyát. A szurkolói charta értékeinek helyi szinten való elfogadásával és kialakításával a szurkolói szervezetek által képviselt szurkolók nagyobb elismertséget kell, hogy kapjanak a kluboktól. Ugyanakkor, a szurkolók helyzetét általában erősítheti részvételük és felelősségük a charta egyenrangú aláírójaként. Így a klubon belül és a közvéleményben is a szurkolói erőszak leküzdését szolgáló megoldás részének tekintik őket, és nem rekednek meg az elkövető vagy az áldozat puszta szerepében. Mi is az a szurkolói charta? Általános elvek és célok 17 Szurk_Charta.indd :33:02

18 A szurkolói klubok közvetlen szerződőiként ideális esetben ösztönzést és támogatást kapnak a charta tárgyalása és elfogadása során. A legkedvezőbb esetben pedig ez olyan folyamatot indít el a szurkolói színtéren, ami az önszabályozás mechanizmusait tekintve tágabb mozgásteret jelent a szurkolói klubok, mint felelős és konstruktív képviselők Számára. Ugyanakkor elveszíti vonzerejét az erőszakos, illetve destruktív problémamegoldási és viselkedési minta. A charta közös kidolgozása és elfogadása során, a szurkolók és a klubok közelebb kell, hogy kerüljenek egymáshoz. Egyrészről, ez fokozhatja. a részben ellentétes érdekek és viselkedés kölcsönös megértését; másrészről a társadalmi különbségek miatt meglévő távolságok leküzdhetővé válnak. A tapasztalatok szerint fontos az is, hogy ne zárjuk ki az ultrákat sem a Charta kidolgozási folyamatából, hogy elkerüljük további marginalizálódásukat. Hosszú távon a szurkolói charta segít a szurkolóknak és. a kluboknak megtanulni azt, hogy miként fokozhatják egymás iránti felelősségérzetüket. 18 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:02

19 C. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása 1. A szurkolói tábor érintett szereplőinek meghatározása és kialakítása Az alapfeltételek némi módosulása ellenére a szurkolók még nem veszítették el teljesen a labdarúgásba vetett bizalmukat és ez a sport még mindig izgatja őket, hiszen hétvégenként még mindig szurkolók ezrei özönlik el a stadionokat. A klubok továbbra is hangsúlyozzák, kiemelik a szurkolóknak a pályán zajló eseményekben ( 12. játékosként ) és így a klubjuk szempontjából betöltött jelentőségét; különösen akkor, amikor a csapat kikapott vagy fontos mérkőzés elé néz, ilyenkor a klubok soha nem mulasztják el kiemelni a szurkolók különleges érzelmi befolyását. A szurkolói tömb azonban igen érzékeny a puszta szó és a szurkolói érdekek, kívánságok megértésére tett komoly erőfeszítések közötti különbségre. A múltban a klubok tisztviselői gyakran szegték meg a szurkolók felé tett ígéreteiket és engedményeiket, akik ezáltal elfordultak a kluboktól. Ugyanakkor a szurkolók bojkottálták a klubok szurkolókat érintő bosszantó döntéseit, illetve negatív viselkedésükkel büntettek. Erre válaszul több klub úgy reagált a szurkolói erőszakra, hogy további korlátozásokat és szankciókat vezettek be anélkül, hogy megfelelő módon mérlegelték volna az okokat vagy párbeszédet kezdeményeztek volna a szurkolókkal. Mind a szurkolók, mind a klubok kezdeményezhetik a szurkolói charta közös kidolgozását és elfogadását, amelyben hivatalosan és kötelező érvénnyel rögzítenék a felek jogait és egymással szembeni kötelezettségeit. Ezen kívül a szurkolók és a klubok részét képezik az intézmények, lobbik és szövetségek formális és informális hálózatának. Az ideológiailag és szerkezetileg egyik vagy mindkét félhez tartozó képviselők kezdeményezhetik egy charta kidolgozását és elfogadását, illetve közvetíthetnek és segíthetik mindkét szerződéses felet egy kölcsönös megállapodás létrejöttében, különösen. a további eljárások és tárgyalások nehezebb szakaszaiban. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása 19 Szurk_Charta.indd :33:02

20 Példának okáért a nemzeti szurkolói ernyőszervezetek, illetve a nemzeti sportszövetségek és a helyi önkormányzat vagy akár a játékosok is lehetnek tanácsadók a tárgyalások során. A szurkolói kapcsolattartó, illetve a helyi szurkolói projekt (fan projekt) feladata lehet az adminisztratív és a logisztikai tervezés, illetve a szurkolói szervezetek és a klub tisztviselői közötti tárgyalások vezetése. Nemzetközi szurkolói szervezetek Szurkolók, szurkolói klubok Szurkolói projektek (Fan Projekt) Társadalmi környezet, önkormányzat Szurkolói charta Szurkolói kapcsolattartók Sportszövetségek Játékosok, edzők Klubok Szurkolók hivatalos szervezeti egységei 1. ábra: Az illetékes partnerek kialakítása A szurkolói színtér illetékes partnereinek meghatározása és kialakítása Az esetlegesen szervezett szurkolói klubok, a szurkolók felé rendelt képviseletek jelentik a megállapodás leginkább megfelelő aláíróit, ugyanis az. ő nézeteiket és cselekedeteiket a szervezetlen szurkolók is elismerik. A szurkolói klubok képviselőinek a tárgyalásokba való bevonásakor fontos ügyelni a szurkolók vegyes érdekeire. Ezért a szurkolók több vezető képviselőjének is be kell lépnie a projektbe és részt kell vennie a tárgyalásokon, pl. legalább. a létező szurkolói klub vezetőinek vagy nagyobb kluboknál az 5-20 legnagyobb szurkolói klub elnökeinek (a teljes szurkolói létszámnak megfelelően). Amennyiben a helyi szurkolói tábor nem vagy csak lazán szerveződött, kezdeményezni kell a szurkolók összehívását, hogy megszavazhassák a maguk 20 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:02

21 5-20 képviselőjét egy meghirdetett és demokratikus választáson/szavazáson a szurkolók érdekeinek képviseletére a tárgyalásokon. A klubon belüli illetékes partnerek meghatározása A tárgyalások és a megvalósítás szempontjából létfontosságú, különösen. a charta klubokra vonatkozó pontjait tekintve, hogy a klubnak a charta kidolgozásában résztvevő képviselői megfelelő döntéshozatali hatáskörrel bírjanak. Ezért tanácsos, sőt szükséges, hogy legalább egy vezető képviselőt bevonjanak a klub vezetőségéből a klub különféle szurkolókkal kapcsolatos részlegeinek (jegyeladások, kibocsátások stb.) vezetőin kívül. A tárgyalócsoport legfeljebb 40 tagú legyen. Az is egy lehetőség, ha tagból álló központi csoportot alakítunk, akik saját oldaluk képviselőinek nagyobb csoportjával tanácskoznak és végigviszik a tárgyalásokat. Például egy hozzávetőlegesen öt képviselőből álló csoportot (a szurkolói klub szóvivőinek tanácsát) a szurkolói klubok soron következő ülése is megválaszthat, hogy ők tárgyaljanak a szurkolók nevében, találkozzanak velük, majd a következő ülésen beszámoljanak a tárgyalás eredményeiről. Ideális esetben az egyes felek részéről azonos számú képviselő vesz részt a tárgyalásokon, hogy jelképesen is megalapozzák a tárgyalások egyenrangúságát. 2. Általános együttműködési struktúra a szurkolói charta kidolgozásához a tárgyalás elveinek meghatározása A szurkolók és a klub közötti jó viszony kialakítása és biztosítása érdekében alapvető, hogy mindkét fél egyenlő esélyt kínáljon a másik számára a vonatkozó döntéshozatali folyamatok és struktúrák vizsgálatához és befolyásolásához. Ilyen összefüggésben fontos figyelembe venni a másik fél érdekeit és igényeit is, amennyiben azokra kihat a döntés. A szurkolói chartával kapcsolatos tárgyalások során mindkét félnek egyértelműen és kötelező érvényűen kell nyilatkoznia arról, hogy mit kívánnak és várnak el a másik féltől, illetve miért, továbbá, hogy mit kínálnak cserébe. Ezen kívül mindkét félnek nyilatkoznia kell arról, hogy milyen mértékben tudják megbízhatóan képviselni szándékaikat a nyilvánosság előtt. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása 21 Szurk_Charta.indd :33:02

22 Tekintettel egy olyan viszonyra, ami gyakran nehéz és előítéletekkel terhes, érdemes meghatározni a tárgyalás elveit és irányvonalait, amire egy előkészítő megbeszélés alkalmával kerülhet sor, még a szurkolói charta konkrét tartalmának megvitatása előtt. Ezek az elvek/irányvonalak egyaránt kötelező érvényűek a szurkolók, a szurkolói szervezetek, valamint a klub számára a tárgyalások során. Az egyeztetett irányvonalak látható módon is vázolhatóak, hogy mindkét fél hivatkozhasson rá a másik fél irányában. Az ilyen viselkedési irányvonalak rögzítésével mindkét fél megfelelő és pozitív tárgyalási és vitastílust alakíthat ki, növelheti a kölcsönös megértést és bizalmat, továbbá hozzájárulhat a konstruktív és együttműködő légkörhöz. Mint bármely más személyes kapcsolat esetén, a klub és a szurkolók közötti viszony is egy dinamikus folyamat. Mindkét félen múlik ennek a viszonynak az ápolása és az ötletek cseréje az állandó párbeszéd során. Javaslatok a tárgyalás irányvonalaira : A kölcsönös bizalom kiemelése A bizalom minden jó kapcsolatnak az alapja. Ugyanakkor mindkét félnek elkötelezetten kell megőriznie és fokoznia a kölcsönös bizalmat a tárgyalások során. Állandó tárgyalócsoport kijelölése (név szerint). A felek számbeli és ideológiai egyenlőségére törekvés a tárgyalások kiindulásaként. Mindenképpen nyertes helyzet elérése az összes tárgyaló fél számára megelőzve egymás rászedését. Minden fél nyilatkozzon szándékáról a gyors* és hatékony eredmények elérése érdekében ne akasszák meg a tárgyalásokat. Udvarias és konstruktív vita iránti kötelezettség. A tárgyalásokon való pontos és rendszeres részvétel iránti kötelezettség stb. Ajánlatos a charta kidolgozását és megvalósítását egy éven túli időtartamra tervezni. Az eddig megvalósult projektek esetében az a tapasztalat, hogy fél év alatt sikerült a chartát előkészíteni és elfogadni, de a chartákban eltervezett együttműködések beindítása tovább tartott. 22 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:02

23 3. A szurkolói charta általános szerkezete TRV (2006) 7 A charta és annak tartalma rögzítéséhez való ütemtervhez két külön lépést kell tenni: az első lépés azon általános célkitűzések meghatározása, amelyek elérésére mindkét fél törekszik. Ilyen átfogó koncepcionális célkitűzés lehet a rasszizmus elleni küzdelem. A charta elkészítésének második lépése pedig ezen célkitűzések alátámasztása legyen az egyes felek feladatainak és kötelezettségeinek meghatározása révén. A fenti példára utalva, idetartozhat a szurkolók felelőssége a lelátókon való rasszista kántálás tevékeny megelőzésére. a) Első rész: Az átfogó koncepció és a közös célkitűzések rögzítése A szurkolók és a klubvezetés elmúlt évekbeli elidegenedése miatt fennáll annak a kockázata, hogy mindkét fél megpróbálná a legtöbbet kihozni a maga számára, ha azonnal konkrét intézkedésekről folyna a tárgyalás. Ugyanakkor a charta támogatja azt az elképzelést, hogy a klub tartós sikere csak akkor biztosítható, ha mindkét fél összehangoltan lép fel a közös cél érdekében még akkor is, ha világos, hogy az egyes feleknek különböző feladatot kell végezniük. Egy átfogó koncepció kialakítása, ideértve a célértékeket és a célkitűzéseket is, segíthet újra felfedezni a közös alapot és bizalmat, valamint tudatosítani, hogy együtt kell dolgozni. Általános célkitűzések lehetnek például: Hűség jóban és rosszban. Fenntartható gazdálkodás a klub sikerének megalapozásához a jövő generációinak is. Nyílt és együttműködő kapcsolatok és folyamatos párbeszéd a szurkolók és a klub tisztviselői között, tiszteletben tartva a véleménynyilvánítás szabadságát. A rendőrséggel és a biztonsági szolgálattal való együttműködés. A tolerancia melletti és a rasszizmus elleni fellépés. Törekvés a fair play-re és fellépés a pályán, illetve azon kívül zajló erőszak ellen. A klub (és a stadion) álljon nyitva mindenki számára, ne rekesszék ki a kispénzű, illetve fogyatékos szurkolókat! A klub hagyományainak megőrzése. Ifjú szurkolókkal kapcsolatos politika tervezése és megvalósítása. Ifjúsági napok rendezése. Együttműködés az iskolákkal. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása 23 Szurk_Charta.indd :33:02

24 Ez az átfogó koncepció legyen rövid és általános. Adjon gyors és lényegretörő áttekintést a szurkolók és a klub tisztviselői számára a célkitűzésekről, továbbá szolgáljon stabil alapként az együttműködéshez és fejezze ki a kölcsönös jóakaratot. Eleinte a charta még korlátozódhat a fent említett átfogó koncepcióra, hogy azonnali és konkrét eredményeket lehessen a nyilvánosság elé tárni. Ilyenkor az általános részben kell jelezni, hogy a feladatok és kötelezettségek rögzítésére a későbbiekben kerül sor. b) Második rész: A szurkolók és a klub külön felsorolt feladatainak és kötelezettségeinek közös megtárgyalása és rögzítése A charta második, részletes része fejti ki az első rész célkitűzéseit, amelyeket az egyik vagy mindkét fél jogaihoz, illetve kötelezettségeihez rendelünk.. A fenntartható működés például a klub tisztviselőinek kötelezettsége lehet a szurkolók felé, amit a nyilvánosság előtt még jobban alátámaszthat. a klub tisztviselőinek kötelezettsége a nyereség hosszú távú befektetése iránt (pl. új stadion építése) nem rövid távú sportsikerek helyett (átigazolási díjak, játékosok fizetése). A charta második részében a felek jogait és kötelezettségeit egyensúlyba kell hozni. A charta átfogó koncepciója, valamint kötelezettségei sikeres megvalósítását nyomon kell követni. Az átfogó koncepcióval szemben a feladatokat és kötelezettségeket folyamatosan kell fejleszteni és adott esetben az alapfeltételek módosulásához igazítani (lásd C. 6. pont). 4. A klub szurkolók felé tett kötelezettségvállalása(i) alkotóelemei a) Folyamatos párbeszéd kialakítása a klub és a szurkolói szervezetek között Közvetlen tevékenységek a szurkolókkal A sport- és klubhoz kapcsolódó eseményeken való tevékeny részvétel érdekében a szurkolóknak lehetőségük kell, hogy nyíljon nemcsak az események szokásos médián (tévé, újság stb.) keresztüli passzív fogyasztására, hanem a klubbal, annak képviselőivel és játékosaival való egyszerű és közvetlen kapcsolatra is a megfelelő alkalmakkor. Rendkívül eltérő lehetősé- 24 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:02

25 gek képzelhetők el rendkívül eltérő környezetben, ezek mindegyike más módon befolyásolja a kapcsolat jellegét. Németországban rendszeres (olykor havi) megbeszéléseket, kerekasztal beszélgetéseket és nyilvános vitafórumokat alakítottak ki informális szurkolói fórumok formájában. Kiderült, hogy a hivatásos labdarúgók és a szurkolók közötti társadalmi szakadék miatt nehéz zökkenőmentes párbeszédet kialakítani. A játékos hangulat megteremtésével, pl. a játékosoknak a szurkolók által szervezett asztali foci vagy kártyajáték körversenyben való részvételével mindkét oldalon megnőtt a találkozásokra való motiváció, az egymással való kapcsolat és kommunikáció sokkal pozitívabb és lazább lett. A témától és alkalomtól függően kínálhatók adott események a szurkolók és a klubok számára. Ha a klub nyilvánosságot kíván például, akkor fontos, hogy a lehetséges problémákat és esélyeket megvitassák a szurkolókkal. Ha a szurkolók kirekesztve, megbélyegezve vagy akár kriminalizálva érzik magukat (pl. stadiontól való eltiltások miatt), ha beavatkozás történik a számukra ismerős helyszíneken (pl. szigorú stadionszabályzattal), a tisztességes vita gyakran csökkenti az eldurvulást és bepillantást enged a különféle motivációkba. A klubok ezen kívül társadalmi felelősséget is vállalnak, ha találkoznak a munkanélküli szurkolókkal, vagy ha egy informális ebéd vagy fogadás keretében munkát kínálnak nekik (mindig van valami felújítandó például a stadionon). Közösséggel kapcsolatos tevékenységek A labdarúgó-szurkolók ragaszkodnak a hagyományokhoz és kötődnek klubjuk gyökereihez, ami zömmel az adott kerületet vagy települést jelenti. Manapság ez a stadionnak otthont adó társadalmi környezetet is jelenti, illetve a klub szülővárosát, amelyek rendkívül fontosak. Minden aktív klub erre támaszkodik és ezeket a hagyományos struktúrákat ösztönzi, úgy mint: A labdarúgással kapcsolatos történelmi városnézés, amelyen a jelenlegi és volt játékosok és képviselők vesznek részt a szurkolókkal együtt. Ez egyszerre tartja életben a hagyományokat, ösztönzi a közös feladatokat és a közösség iránti felelősségérzetet, ami a jövőre nézve is fejleszthető. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása 25 Szurk_Charta.indd :33:02

26 A játékosok rendszeresen részt vehetnek a kerületi iskolák projektjeiben, sportedzéseket és edzőmérkőzéseket kínálva. A klub nyílt napokat szervezhet a kerületi lakosok számára és tevékenyen részt vehet a kerületi tevékenységekben. Iskolák, illetve szurkolói klubok és társadalmi intézmények örökbe fogadásával a klub, sőt egyes játékosok is kifejezhetik a közösséggel való szolidaritásukat. Társadalmi egységek alakíthatók a labdarúgás lakóövezetekben való terjesztésére, amatőr labdarúgó tornák szervezésére, továbbá a profi játékosok bevonására olyan kampányokba, amelyek a sporttevékenységek és a velük kapcsolatos etika értékeit emelik ki. Szociális munkások nyújthatnak szolgáltatásokat a klub székházában, egy szabadidő-központban. A cél megismertetni a fiatal szurkolókat a pozitív szellemiséggel és a pozitív viselkedéssel, hogy kialakulhasson a lojális szurkolók új sportolási kultúrája és új nemzedéke. Ilyen összefüggésben érdemes kijelölni egy-egy felelőst a Megelőzési és Társadalmi Programokhoz minden egyes nemzeti szövetségnél, az UEFA-nál és a FIFA-nál, aki segít kidolgozni ezeket a tevékenységeket és intézményi támogatást is nyújt. Szabadidős és nevelő sporttevékenységek A legtöbb klub fő feladata a sportesemények szervezése. A szurkolókat könnyű megszólítani ezeken a tevékenységeken keresztül, élénken érdeklik őket az ilyen közösségi tevékenységek. Ez termékeny talaj a pozitív értékek kommunikálására, valamint a szurkolók és a klubok közötti jó viszony kialakítására. Németországban szurkolói tornákat szerveznek helyi, regionális és nemzeti szinten a legjobb szurkoló csapat címért, amit vonzó programok egészítenek ki. Egy másik lehetőség szurkolói mérkőzések rendezése az élvonalbeli mérkőzés előtt. Az ernyőszervezet szurkolói csapata játszhat a civil ruhás rendőrök (vagy ellenőrök) ellen. A fair sportversenyen találkozó emberek még sokáig tisztességesen bánnak egymással, míg a névtelenség inkább súlyosbítja az erőszakot. A különböző városok ultrái közötti elő-mérkőzések is teremthetnek új kapcsolatokat és akár barátságokat is. 26 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:02

27 A klub képviselői és játékosai is sokféleképpen járulhatnak ehhez hozzá: a játékosok bírói szerepet vállalhatnak; a játékosok vagy a klubvezetők vállalhatják a torna irányítását; a játékosok vagy a klubvezetők részt vehetnek a díjátadásban vagy különdíjat ajánlhatnak fel; a csapat egy adott pillanatban előkerülhet, hogy autogramokat és szurkolói szóróanyagokat osztogassanak, fényképezkedjenek vagy beszélgessenek. Az U16-os és U18-as tevékenységek, a 16 vagy 18 év alatti szurkolók nevelésének támogatása létfontosságú elem a szurkolók vezetésében Németországban. Az idegenbeli mérkőzésekre való alacsony költségű utazásokat szerveznek a serdülőkorúak számára, amelyekhez általában kísérő program, szurkoló találkozó is kapcsolódik sporttevékenységgel egybekötve. Az U16- os, illetve U18-as tevékenységek fő vonása, hogy a résztvevők nem dohányoznak és nem isznak, továbbá a kábítószerrel való visszaélés és az erőszak megakadályozása céljából felügyeletet biztosítanak a szálláson. Ha a klubot és a (profi) játékosokat bevonják ilyen tevékenységekbe, akkor még értékesebbé és vonzóbbá válnak a serdülőkorúak számára. Ez többféleképpen is történhet: U16 és profi játékosok közötti este szervezése karácsonyi főzéssel (évente egyszer) U16-os utazás idegenbeli mérkőzésre sérült vagy a keretből éppen kimaradó profi játékosok társaságában (felnőtt szurkolóknál is lehetséges) Ingyenes vagy kedvezményes jegyek U16/U18 szurkolóknak a vendéglátó klubtól Stadion vagy edzőpálya biztosítása az ellenfél U16-os szurkolói számára a mérkőzés napján barátságos mérkőzés céljából A játékosok részvétele havi nem hivatalos találkozókon az U16/U18 szurkolókkal stb. b) Szurkolók/szurkolói szervezetek integrálása a klub struktúrájába Angliában a klubok rendkívül lojálisak a szurkolók irányában. Ezért kifejezett tagsági programokat alakítottak ki a szurkolók részére, akiket nagymér- A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása 27 Szurk_Charta.indd :33:02

28 tékben bevonnak magába a döntéshozatali folyamatba is. A szurkolók tág részvételi lehetőségekkel való felruházása kulcsfontosságú eleme az erőszak megelőzésének, ami igen értékesnek bizonyult. Ez többféleképpen is történhet, például: Döntéshozatali bizottságok és tematikus munkacsoportok felállítása a klub és a szurkolói klubok vezetői képviselőiből, hogy egyeztetni lehessen velük vagy be lehessen őket vonni egyes döntésekbe, illetve javaslatokat tehessenek. Szurkolók klubon belüli szervezeti egységének kialakítása szurkolói klubként, hogy az megszervezzen minden, a tagjaival kapcsolatos területen folyó tevékenységet. (pl. alacsony költségű utazás idegenbeli mérkőzésekre minden tag számára, konkrét jegykedvezmények, külön feltételek a klub és a szurkolói klub tagjai számára a szurkolói boltban, szurkolói érdekképviselet a klub struktúráin belül, egyeztetési jog. a lelátók, a stadion, a stadionkörnyezet, a kereskedelmi áruk, mezek stb. kialakítása kapcsán.) Olyan U18-as csapat felállítása, amely a klub nevében dolgozik és felel a klub 18 év alatti szurkolóiért, szurkolói találkozókat, szabadidős tevékenységeket és U18-as utazásokat szervezhet a helyi szurkolói projekttel együttműködve. A szervezeti egység vezetőjének kinevezése a szurkolók köréből, hogy ellássa a szurkolói képviselet a klubban, és benne legyen a vezetésben. A futballszurkolók bevonása a klub stadionújságjának szerkesztői munkájába stb. c) Logisztikai és adminisztratív támogatás a klub részéről a szurkolók, szurkolói szervezetek felé A szurkolók, különösen az aktívak és szurkolói klubokba szervezettek, szabadidejük és pénzük jelentős részét költik klubjuk támogatására, pl. jegyek és áruk vásárlására, idegenbeli mérkőzésekre való utazásra, illetve koreográfiák finanszírozására és előkészítésére stb. A kluboknak díjazniuk kellene az ilyen pozitív kezdeményezéseket azzal, hogy a szurkolóknak logisztikai és adminisztratív segítséget nyújtanak. 28 Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Szurk_Charta.indd :33:03

29 Ha a szurkolók úgy érzik, hogy a klub felfigyel rájuk és elismeri őket, az segíti a szurkolói tábor önszabályozási mechanizmusait: erősödik a klub iránti felelősségérzet, és valószínűbb, hogy a szurkolók pozitívan reagálnak a klub nyilvánvaló támogatására és elismerésére. Ennek mellékhatásaként a klubok saját maguk pozitív imázsát is terjeszthetik. A klub támogató lépései közé tartozhat: A klub éttermének vagy önálló létesítményeinek ingyenes használata és feldíszítése a szurkolói klubok által és számára. Olyan, a stadionon belüli illetve kívüli létesítmények biztosítása, amelyeket a szurkolói klub közösen és önállóan használhat klubházként.. A klub adminisztratív kérdésekben is nyújthat támogatást (üdítők rendelése, műszaki berendezések biztosítása az eseményekhez stb.). Idegenbeli mérkőzésekre való utazás megszervezése ingyen vagy alacsony áron a kisjövedelmű (munkanélküli, nyugdíjas, tanuló, többgyerekes stb.) szurkolók számára. A klub edzőpályájának lehetőség szerinti biztosítása a szurkolói klub tornáihoz, valamint a szurkolók és a szurkolói klubok által szervezett barátságos mérkőzésekhez. Stadion és létesítmények biztosítása, rendelkezésre bocsátása a koreográfiák elkészítéséhez, valamint a szurkolói klubok szükséges dobjainak, lobogóinak, zászlóinak stb. tárolásához. A klub ingyenes helyiséget biztosít a szurkolói kluboknak az állóhelyek mögött minden otthoni mérkőzésen, hogy a szurkolók bemutatkozhassanak, szurkolói magazinjaikat árulhassák, adományokat gyűjthessenek stb. Társadalmi programok kidolgozása a településen élő szurkolóknak és gyermekeiknek: az önkormányzattal együttműködve a klubok saját helyiségeikben külön foglalkozásokat szervezhetnek iskolai gondokkal küzdő gyermekeknek. Az órákat hivatalos tanárok tartják. A klub saját emblémájával ellátott járművekkel szervezi meg a tanulók szállítását. Erre már léteznek sikeres példák Angliában. A klub hivatalos honlapja egy oldalának átengedése a szurkolói klub részére, hogy a szurkolók bejelentéseket és információkat tehessenek fel, illetve saját honlapjukra mutató linket hozzanak létre. A szurkolói kapcsolattartó részesítse előnyben a szurkolói klub kéréseit; biztosítson jó és közvetlen hozzáférést, pl. egy iroda kialakításával a klubházban. A szurkolói charta kidolgozása és megvalósítása 29 Szurk_Charta.indd :33:03