SZERB NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Szerb nyelv középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 26. SZERB NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevőben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs előtt található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 26.

3 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 33 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30 pont. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont írásbeli vizsga / május 26.

4 Részletes útmutató I 1. железнички 2. одлука 3. објектима 4. обећања 5. амбуланте 6. роковима 7. трособна стана 8. о здављу железничара 9. датум 10. потпуно модерна II 11. Одговори су разноврсни. Неки тврде да право пријатељство постоји, а неки то негирају. 12. То је веома тешко. 13. Онај коме се препуштамо без кочења, у искрености и поверењу. 14. Да обе особе дају (нпр. помоћ), а не само добијају. 15. Не може. То је дужи процес узајамног упознавања. 16. Упоређењем капи која препуни суд, тако лагано и пријатељство пуни наше срце. 17. Не, никада нам неће стати на пут. 18. У најгорим, најтежим тренуцима. 19. Када је то потребно. 20. Bероватно није имаo правог пријатеља. III тачно нетачно 21. X 22. X 23. X 24. X 25. X 26. X 27. X 28. X 29. X 30. X írásbeli vizsga / május 26.

5 II. NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) Az összetevőben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs előtt található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 26.

6 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 18 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30 pont. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont írásbeli vizsga / május 26.

7 Részletes útmutató I 1. тадашњем медведу 2. пећини 3. себе 4. нaмa 5. старије 6. оригиналног и специфичног 7. Тигру 8. добру породичну 9. овом 10. Меду II 11. математичкој 12. квантитативне 13. случајним 14. случајних 15. математичка 16. математички 17. страстан 18. финансијски 19. славном 20. модерне III 21. се састоји 22. има 23. се знало 24. постоји 25. савијаjy 26. постао 27. се препоручује 28. су сматрали 29. добило је 30. утврдили írásbeli vizsga / május 26.

8 III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Az összetevőben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs előtt található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egyegy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: Például: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot. Általános útmutató: 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 33 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 25 pont. írásbeli vizsga / május 26.

9 Részletes útmutató I Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont Северни бисер Италије. 2. Неколико огромних споменика / комплекс царских палата и друге грађевине. 3. Најважнији пример готске архитектуре. 4. Базилика Светог Петра у Риму, катедрала у Севиљи и нова катедрала у Обали Слоноваче. 5. Посебна је по томе што је овде највећа збирка мермерних статуа на свету. 6. Статуа златне Мадоне на врху торња Катедрале. 7. Чувена слика Тајна вечера Леонарда да Винчија. 8. Више од гледалаца. II III 16. спавању 17. Америци 18. професионалне 19. зуба 20. телефонске 21. седамдесет и две 22. тражењу 23. кухињи 24. саобраћају 25. веша тачно нетачно 9. x 10. x 11. x 12. x 13. x 14. x 15. x írásbeli vizsga / május 26.

10 A hanghordozón hallható szövegek Град отмених ремек дела Милано се често назива северним бисером Италије, у регији Ломбардија, а том епитету доста је придонела веома богата архитектура. Данас је Милано други град по величини у Италији, а због снажне индустрије сматра се привредним срцем земље. Од Рима је удаљен 585 километара, а од првог већег суседног града Торина, око 130 километара. Корени првих записа о насељавању и изградњи града сежу до античких времена када су Римљани покорили Северну Италију и њене тадашње становнике. Према историјским подацима, сматра се да је око 400 година пре нове ере на територији Милана живело келтско племе Инсбури, које су Римљани покорили и месту дали име Медиоланум. Први важни градитељски подухвати приписују се владару Максимилијану који је на подручју данашњег града изградио неколико огромних споменика, комплекс царских палата и друге грађевине. У другој половини 4. века огроман утицај на архитектуру имао је тадашњи епископ Милана Сент Амброзе. Редизајнирао је центар града и наредио изградњу неких од најзначајних цркви у Милану: Сент Амброђио, Сан Назаро, Сан Симплићиjано, Сант Еусторђио. Најважнији пример готске архитектуре у Италији је Миланска катедрала. Она је четврта катедрала по величини у свету, после базилике Светог Петра у Риму, катедрале у Севиљи и нове катедрале у Обали Слоноваче. Изграђена је између и године и посебна је и по томе што је овде највећа збирка мермерних статуа на свету међу којима се посебно истиче статуа златне Мадоне на врху торња, што је и један од симбола града. Још једно градитељско ремек дело је црква Санта Марија дела Грација. За њу се везује и прича да је године на милански двор дошао Леонардо да Винчи, који је нацртао бројне скице брана за изградњу система канала, а у поменутој цркви налази се његова чувена слика Тајна вечера. Миланска скала је такође једно од често спомињаних ремек дела градитељства. Пример је нео-класичне архитектуре и изграђена је према пројекту Ђузепеа Пермаринија. У овом театру има места за више од гледалаца, а део просторија преуређен је и у позоришни музеј. Миланска катедрала Дуомо је један од најважнијих симбола града и мајсторско дело италијанске готике. Налази се на тргу који је добио име по њој Пијаца дел Дуомо. Интересанто да је почела да се гради у 14 веку, а дорађива се и у прошлом веку. Замак Сфорца представља још један веома важан средњoвековни споменик. Данас је претворен у музеј и Институт за уметност и историју. Владавина Наполеона Бонапарте такође је иза себе оставила неколико величанствених зграда у неокласицизму, као и палате, попут Виле Реале. С. Марић (Политика, ) írásbeli vizsga / május 26.

11 II Историја српског динара Динар је званична валута Републике Србије. Вредност једног динара је еквивалентна вредности 100 пара. Међународна ознака валуте за динар је RSD, а шифра валуте 941. На садашњим новчаницама су приказани портрети људи везаних за историју Србије и Народне банке Србије, а на кованом новцу приказани су српски манастири. Српски динар се први пут помиње у архивским документима с краја године, у време Стефана Првовенчаног. Од тог времена све до пада Деспотовине године, динар су ковали готово сви српски владари. Он је представљао једно од најбитнијих обележја самосталности и државности српске државе у средњем веку. Сав средњовековни новац Србије се, због повлачења злата из оптицаја појаве карактеристичне за тај период свуда у Европи ковао искључиво у сребру. Услед губитка самосталности српске државе, све до половине 19. века у употреби је био велики број различитих монета страних држава. У периоду турске превласти, на територији данашње Србије радило је неколико ковница турског новца Ново Брдо, Кучајна и Београд. Назив последње врсте турског сребрног новца пара (од арапске речи бара - што значи сребро), присутан је и данас као назив стотог дела савременог српског динара. (Википедија) III У спавању нам прође 21 година живота Просечна особа од 72 године највећи део живота проведе у спавању 21 годину и на радном месту чак 14 година. Резултати истраживања у Америци тако показују да просечан човек преспава једну трећину свог живота а скоро једну четвртину проведе извршавајући професионалне обавезе. Када је реч о хигијени, студија показује да нам на купање, туширање, умивање, прање зуба, итд. оде чак 10 одсто укупног животног века, тј. седам година. Осим наведених активности, просечна особа за храњење потроши шест, у чекању у реду пет, учењу и студирању четири, одражавањну састанака три, а на телефонске позиве потроши две године живота. Занимљиво је да према истраживању америчких научника, просечна особа у току свога животног века од 72 године, једну годину проведе у тражењу изгубљених предмета, док преостале три године потроши на остале свакодневне активности, као што су излежавање и гледање ТВ-а. Такође, научници су израчунали да до 60. године живота, пет година проведемо у кухињи, 3,5 године у саобраћају. Према истом истраживању, једна особа просечно проведе и по шест месеци у купатилу, на прању веша и пеглању али исто толико се проведе и у куповини. (Нови магазин, 2012.) írásbeli vizsga / május 26.

12 IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A feladatlap végén a táblázatban két különböző oszlop található: Például: az elsőbe előre beírtuk az egyes értékelési szempontok alapján elérhető maximális pontszámokat; a másikba, kérjük, írja be a vizsgázó által elért pontszámokat, majd a feladatra adott összpontszámot. Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 11 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni, ha a szöveg hosszabb 80 szónál. Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga / május 26.

13 Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célt; megfelelően dolgozta ki a feladat minden részletét, és elérte a minimális szöveghosszúságot (50 szó). A vizsgázó nagyrészt megvalósította a kommunikációs célt; 1 2 részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 50 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 50 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 25 szónál rövidebb. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen és javítások. törlések és javítások. írásbeli vizsga / május 26.

14 Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 Összesen 22 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta őket. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 120 szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; hogy az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; hogy a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; hogy a szóhasználat a középszintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; hogy az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget első olvasásra teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga / május 26.

15 Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően kidolgozta. A szöveg a megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának, valamint a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. írásbeli vizsga / május 26.

16 Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos, viszonylag bő szókincs jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem, vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveg kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de a téma és a közlési szándék szempontjából még elfogadható. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg kevés nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nem befolyásolják a megértést. A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen és javítások. törlések és javítások. írásbeli vizsga / május 26.