Lingít Shkalneegí Haa Yátx i Kagéiyi Yís
|
|
- Egon Deák
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lingít Shkalneegí Haa Yátx i Kagéiyi Yís Kaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson has x ʼakaawaneek. X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx akaawshixít. Michael Dixon wé at yahaayí akaawshixít. Tlingit & Haida ḵa Goldbelt Heritage Foundation
2 Lingít Shkalneegí Haa Yátx i Kagéiyi Yís 2019 Goldbelt Heritage Foundation and X ʼunei Lance Twitchell Illustrations by Michael Dixon Printed in the United States of America. All rights reserved. Library of Congress Control Number: First Printing 2019 Address correspondence to: 2 Goldbelt Heritage Foundation X ʼunei Lance Twitchell One Sealaska Plaza (907) Suite 201 latwitchell@alaska.edu Juneau, AK 99801
3 Haa Koo At Latóowx u Kʼidéin a daat yéi has jeewanei Kaxwaan Éesh ḵa Shaksháani. Haa ḵoo at latóoxʼux has sitee, ḵa tlax ḵúnáx áwé has du tóo yéi yatee: tula.aan, ḵaa éet dasheeyí, ḵa Lingít at wuskóowu. Haa náḵ woogonot áwé hú, Kaxwaan Éesh, ách áwé du een áaxʼw has kagéiyi yís tsu yéi jix waanei yá xʼúxʼ daat. Shaksháani áwé ḵúnáx du tuwáa sigóo kʼidéin ḵaa x ʼéináx yaa kanadéini áwé haa yoo x ʼatángi. Ax eex yoo akaníkk: hél chʼa koogéiyi yoo x ʼax atánk. Yéi áwé, léelkʼw! Gunalchéesh áwé kʼidéin x ʼakeeyaḵaa. Gwál ḵwáaḵt daaḵ kadushxeedí áwé yisiteen, xʼéig aa ax aayí áwé. Has du x ʼéidáx áwé kax waa.aaḵw ayáx kax wshixeedí, ḵu.aa wáang aneens tlél ayáx utí ax yéi jineiyí. Yá ax een akaawaneek a daat ḵu.aa wé ḵaaḵxḏaagané. Tlél wáa sá gug watee. Chʼas kakg ee.áaḵw haa yoo x ʼatángi daat yéi jineiyí. Woosh een áwé kagaxṯoo.áaḵw tul.aan tin aag áa yagaxṯoodláaḵ. Haa tuwáa sigóo yaa neilxʼ yee yéi yateeyí áwé Lingít, ách áwé yá xʼúxʼ wutuliyéx. Gwátgeen sá aatlein Lingít xʼúxʼi yei ḵukg wastée haa jiyís? Xʼéig aa át áwé, haa yoo x ʼatángi, ḵa aan áwé ḵug axṯoostee! Wáang aneens áwé chʼa g óot yéide sh kadulneek áwé Lingít shkalneegí. Shayadihéini ḵáaxʼw áwé woosh een yéi jineiyí áyá wé xʼúxʼ. Shuxʼwáa áwé Tlingit & Haida, a ítdáx áwé Goldbelt Heritage Foundation. Yá haa hítxʼi yeex Lingít kei nas.áx, ldakát yeewháan. Yá Lingít at wuskóowu haa x oox yéi nateech. Tlax wáa sá ax toowú yakʼéi has du een yéi jix waaneiyí. Gunalchéesh áwé haa éex yeeydasheeyí! Yá ḵusax án ḵa tula.aan haa téix ʼ tóo yéi naxṯoo.oo! Gunalchéesh. 3
4 4
5 Contents Xóots Aawasháayí Yées Sháatk 7 Yá Yéil Ḵées Yán Káx Daayí Ḵa Yaa Léiji Awliyéx 23 Xíxch Aawasháayí Yées Sháatk 35 Wáanáx Sá Héen Yíx X aak Wé X áat 47 Yéíl ḵa Ḵugáas Shaawát 59 Yéíl Ḵuk éet Woogoot 71 Kuhaantí 83 Shkalneek X akaduwaneek 95 Xóots Aawasháayí Yées Sháatkʼ 97 Yá Yéil Ḵéesʼ Yán Káx Daayí Ḵa Yaa Léiji Awliyéx 103 Xíxchʼ Aawasháayí Yées Sháatkʼ 107 Wáanáx Sá Héen Yíx Xʼaak Wé X áat 113 Yéíl Ḵukʼéetʼ Woogoot 117 Kuhaantí 123 5
6 6
7 Xóots Aawasháayí Yées Sháatk Xóodzi x ʼéidáx shkalneek. Kaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson has x ʼakaawaneek. X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx akaawshixít.
8 At gutúxʼ shayadihéini sháa wasʼxʼaan tléig u has a.een. Has du ḵákxʼu yá has ashayawlihík íḵde has x ʼawajeil. A káa has du toowú yakʼéi yá has awa.ínni shayadihéini wasʼxʼaan tléig u, ḵaa x ʼóolʼi káx áa kwshé áyá kawdiḵoo. Wootʼéexʼ a daa yéi jineiyí, a jeedáx has wudixwétl. Has du jikáanáx x wusitee a káx has du toowú yakʼéi, tle ḵúxḏe has at wooxoon. 8
9 Xóots deiyí yík yaa has na.ádi tléináx shátkʼ xóots gán nagoodí káa yan kawdliyásʼ. Xóots gánde nagoodí káa yan kalyáasʼ x ʼuskawjix éelʼ a kaax ḵúxḏe yáanáx yei wdzigít. Ḵúxḏe yáanáx yei isgeet yaa anayán tléiḵw du ḵágu kaadáx yax kawjix ín. Chʼa ldakát yéig aa wootee. Tlél aadáx duwax aayí yé. Xóots gánde nagoodí x oo yax kawjix ín. A jeet du toowú xʼáan yáx yatee. «Xʼéig aa l ushikʼéiyi xóots! Wáanáx sáyá ḵu.oo anax at gug a.át yéixʼ has ajeenáḵx yá has du gánde nagoodí? Gu.aal kwshé chʼa g oot yéide has ḵuwu.óowu yáadáx. Áa yéi has nag atee has woo.aadí! Áa yéi has nag atee yéide!» 9
10 Chʼáakw ḵáaxʼuch ḵoon a daa yoo x ʼala.átgi nuch: hél l ushkʼidéin a daa yoo x ʼayla.átgiḵ yá xóots, at gutu.ádi. Has ḵux ʼaya.áx ch, a daa yoo x ʼadul.átgi has a.áx ch nuch. Chʼa hóoch, awsikóo, yá sháatkʼ yá hél l ushkʼidéin a daa yoo x ʼadul.átgi yá at gutu.ádi, ḵu.aa a jeet áyá xʼaan du toowú yéi yatee. Hél du tuwáa ushgú neildé woogoodí áwé du ḵágu tléiḵw a káa yéi uteeyí. Ách áwé tsu tléiḵw tsu ḵukʼéetʼ woogoot. Tléiḵw a káa ínit. Yá tléixʼaa sháa ḵwa tle tláakw yaa has naa.ádi, neildé yaa has na.át du náḵ. 10
11 Yá xeeg a.áat, du ḵágu tsu ashaawajáḵw, yá Yées Sháatkʼ. Yá héen yíx yei gagóot, ḵúxḏe, yaksi.aaní ḵáa yaa uwagút. Tle tlél at ḵuwustee. Ḵáa tlein áwé, latseen du tóo yéi yatee. Du x ánt uwagút, yá awsiteení ḵáa, hél a ee akoolx éitlʼ. Yá Yées Sháatkʼ, sh tóo akawdiníkw yakʼéiyi át yá ḵaa daa.eet. Áwé du éet x ʼeiwatán, «ax tuwáa sigóo ax shátx iwusteeyí.» Aag áa áwé yá Yées Sháatkʼ, tóo at danéekw yá aadé yakʼéiyi yé yá ḵaa daa.eet, ách áwé tle aan woo.aat, du aaníde. 11
12 Ldakát yá ḵaa x oonxʼí du ée sh wudzikóo, á aadé has tuli.aaní yé. A káa has du toowú yakʼéi yá Yées Ḵaa shátx gux sateeyí. Yá Yées Ḵáa ḵwa hél hít yee yéi wutee, yá Yées Sháatkʼ x oonxʼí aadé has ḵuwa.óowu yé yáx. Yá Yées Ḵáa aadé ḵuwa.óowu yé at ḵoowú tóoxʼ áwé yéi yatee. Si.áatʼ a yee, ḵukawjig ít. Du tuwáa kawsiyéi, yá Yées Sháatkʼ, a yee, neil agoodí ḵwa yáng aa duwaníkw. A káx ḵwa du toowú yakʼéi. 12
13 Wé du aanídáx, du éesh ḵa du tláa ḵa du éekʼ hás du daat has sh tóo kawdixílʼ. Goo sá kwshé hú? Goodé sá kwshé woogoot? Du eeg áa has ḵushée xʼoon yagee x ʼáanáx sá. Tlél du daa.it yáx has at wusteen. 13
14 Toowú kʼéi du tóo yéi yatee yá du yées x úx tín ḵu.oowú. Yéi ḵwa ash yawsiḵaa: «tlél ax yáade akg eelg een x án ee taayí! Chʼas g agaan dikeet teeyí, aag áa áwé tsá ax yáade akg eelg éen.» 14
15 Xʼoon dís x ʼáanáx sá du een ash yawsiḵaa; du x ʼayáx yéi awsinee. Tléixʼ tsʼootaat kei isgéet áyá a yát awdlig ín yá du x úx. Du tóox ḵuwatee ayag ásteen. Xóots tin ásíyá ḵuwa.oo. Hú tsú, du toowú xóots yáx awdi.éet. 15
16 Xóots yáx, yá du x úx tin yá táakw tóonáx aan ḵuya.oo yá du ḵoowú tóoxʼ. Wé du x úx, yátxʼi yátxʼ aawa.oo. Yá yeedát déix yátxʼ aawa.oo, áwé táakw tóonáx daaxʼoonináx hás yá du ḵoowú tóoxʼ has ḵuya.oo. Táakw tóonáx has nax éxʼwch. 16
17 Yá yeedát ḵwa yá táakw dleit yei yaa kanalléini yá yagyee yaa yeenayátʼ. Táakw.eetí ḵuwaháayi, has du ḵoowú tóodáx daak has woo. aadí. Has du atx aayí sákw has oog aax aayí átg aa has ḵushée. Yá has du yátxʼi ḵwa yéi s ayawsiḵaa yá has du ḵoowú x ánx ash kang alyát. Yá has du yátxʼi ḵwa has ash koolyát woosh has adinéekw. Áyá yá Yées Sháatkʼ x á, du yátxʼi altín áyá yéi tuwditaan, «yeedát ḵwa sí, ax tláa ḵa ax éesh ḵa ax éekʼ hás has ag ax sateen yá ax yátxʼi.» 17
18 Tléixʼ tsʼootaat, ḵu keitl yayík has aawa.áx. Yá has du niyaadé yaa ḵundayéin. Kachg oo du éekʼ hás ásíwé. Wé aan has alʼoon keitlích, yá du daa.it has awsiníxʼ, tle has awsikóo yá has du dlaakʼ daa.it ádi has awdziníxʼ. Has awsikóo tle yá has du dlaakʼ hél has du eedáx unalei. Yeedát ḵwa has awsiteen yá xóots. Yá du éekʼ hás, ḵut ashunaxḻaxéexin. Yá du x úx ch ḵwa yéi ayawsiḵaa, «ḵaa yáa at laḵʼé tóonáx hél wáa sá agux sanei. I éekʼ hás tin kananeek yakʼéiyi shí yá ax daa.it káx has at gag ashee! Ax káa has x ʼaxḏagáxʼ! Yá at yáa awuné a jeet has ag atee yá ax daa doogú!» Du ḵoowúdáx daak uwagút, yá xóots, aag áa yá du éekʼ hás chooneidí du téix ʼ tóonáx yawulgáasʼi. 18
19 Has awsiteen yá has du dlaakʼ, chʼa yá xóots yáx yá kaxádi, chʼa aan has awsikóo oox sateeyí. Du x úx daat át du toowú yanéekw, ḵa du éekʼ has du een akaawaneek: «Ax x úx káa x ʼaydagáxʼ! Áwé at yáa awuné a jeet tí du doogú! Chʼa hú áwé x asix án.» 19
20 Du éekʼ hás ax ʼeiwawóosʼ yá ḵaa naa.ádi du jeet yéi dusné yá du aaní káa ḵux dagútni. Gaxḏuskóo oox sateeyí. Du tláa du toowú sigóo yá du séekʼ tsu awusteení. Yá Sháatkʼ ḵa yá du yátxʼi has du toowú sigóo a káx yá du aaní káa ḵux.oo datee. 20
21 A eetí áa ḵutaan, yá tléixʼ áa du éekʼ du tuwáa sigóo chʼa ḵeelaháakʼw áwé, du dlaakʼ yátxʼi ang álʼooni. Yá du dlaakʼ géide kei tux wditán. Hél ḵu.aa wáa s du tuwáa ditee, chʼa at koo.aaḵw yáx. Yéi áwé a daa yoo tutángi. Du éekʼ ḵwa, ḵúnáx ḵwáakt awsinee: alʼoon ká chooneit, xʼéig aa át aan adulʼoon chooneit át alyeix í. Xʼáan yáx du toowú woonei, yá Sháatkʼ, du yátxʼi akg walʼóon. Wé tle xóots yáx awdi.éet, yá Sháatkʼ, tle du éekʼ jiwdigút. Tle kaadé wudzigeet daa.it l dagoot ítdáx. Xʼóolʼ yáx du toowú woonei, ḵa akoolx éetlʼ yáx du toowú yatee, ách áwé du yátxʼi tin aax at gutoodé has woo.aat. Áa yéi yatee yéide. «Hóochʼ áwé. Hél áa ḵúxḏe kḵwagoot yá ax aaní.» Du aaní ḵu.oowúch ḵwa has awsikóo wáa sá at wooneiyí. Yá aadé yoo kaawateeyí tóonáx ḵwa wududzikóo áwé yeedát, yá at gutu.ádi, at yáa awuné has du jeex duteeyí. Chʼa yáa Lingítʼaani ḵu.oowú ḵa yá at gutu. ádi, kayéilʼ a káa yéi ng watee aadé has du ḵuya.oowú yé. Yéi áyá yan shuwatán yá shkalneek. 21
22 22
23 Yá Yéil Kées Yán Káx Daayí Ka Yaa Léiji Awliyéx Tsʼootsxán shkalneegí áyá. Kaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson has x ʼakaawaneek. Daaljíni Mary Folletti & X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx has akaawshixít. 23
24 Chʼáakw áyá, yá tlagu ḵáaxʼw yéi ayaḵéiḵ noojín, «yá ḵéesʼ, hél yán káx udaayín ḵa a káx éeḵx yéi léijin.» 24
25 Éeḵde yóo uléijin ḵa yán káx daayí. Yá gáalʼ, ḵa laaḵʼásk, ḵʼáachʼ, ḵá daa sá yakʼéiyi yá híntak.ádi, dux áayi át, a káa híng aadlaan. Tlél a káx yéi uléich. A áwé ḵu.oo ḵwa tlákw has du éet yaan uwaháa. «Tlél ayáx utí yéi teeyí,» yéi yawaḵaa yá Yéil. Káx awdiyíḵ, yá du x ʼwáalʼi ḵa du tʼaawú, ḵa át kaawadaa yei áyá héen x ʼashóox yaa ndaḵín. 25
26 Wáa nanée sáwé a káx wudiḵéen yá hít. Yá Shawatsháan, hóoch á sáwé gé át akaawa.aaḵw yá ḵéesʼ. Yá ḵéesʼ át akaawa.aag ú. Chʼa wáa ḵu.aa áksé alshát, yá ḵéesʼ át akaawa.aag ú. Tlákw yán kát uwadáa. 26
27 Áwé Shawatsháan hídi yee neil uwagút. Á áwé át aa. Yá ḵéesʼ át akaawa.aag u át, a káach akaawdig úḵ. Yá Shawatsháan keekáxʼ áwu woonook yá Yéil. «Aaa,» yéi yaawaḵaa, «xʼéig aa áwé wookʼéi yá gáalʼ x waax aayí.» «Daaḵw.aa gáalʼ sé?» ash x ʼeiwawóosʼ yá Shawatsháanch. Yá Yéil ḵwa, ash x ʼanawóosʼ tlél ax ʼakooḵaa akaawda.aa. A eetíx ḵwá, du x ʼóolʼ yá altʼáchk. «Aaa. Tlél wuldzée. Hél wuldzée yá woosh kaadé yéi x wsineiyí. Aadé x at litseení yé x áawé at x waax áa.» 27
28 «Tlél ayáx áwé,» yéi yaawaḵaa wé Shawatsháan. Yá Yéil keekaanáx áwé át ag alg éeni yá gáan, yá Yéilch ḵwa x ʼaanáx yaawahán. Ách áwé wudihaan yá shaawát, de du kaanáx yaawagút, át gáan daa g alg eenít. 28
29 Aag áa áwé wé Yéilch ḵwá, gáant kei awagúḵ. Du x ʼaháatnáx gáant wusgeedí, tlʼeex áwé du yáat aawalít du ḵutéeni ux kei g ateeyít. Aag áa áwé ajeewanáḵ wé ḵéesʼ akaawa.aag ú át. 29
30 Aag áa áwé, yá ḵéesʼ ḵwá tláakw a yeex woolaa. Yá gáalʼ ḵa sʼáaw, shayadihéini át, at duwax aayí át, xʼáaxʼ káa yéi wootee. Áa yax woogoot aag áa yá gáalʼ woosh kaadéi haa kanajél, Yéil. Woosh kaanáx akaawajéil aadéi yá at g wayaayi yé yáx yéi kugéi at uwax áa. Sh tóok a yáanáx at wudix áa. Ldakát yá éeḵ taa shuká shayadihéini ḵu.oo yáa ḵáa tuwáa sigóo atx á woosh kaanáx kei kandujél. Du éedax sá gáa ḵuditee yá Yéil aadéi yéi jiwaneiyí yé. 30
31 Áa ḵux wudigút yá Shawatsháan áa ḵu.oowú yé yéide. «Yéil,» yéi yawaḵaa. «X wasikóo wa.éix sateeyí. Ax waaḵ. Ax waaḵ g asneix, tsá ax ḵutéeni áx chʼá yéi ung ateet! Tsu yéi at daag asatéenjit!» «i waaḵ kḵwasanéix,» yéi yaawaḵaa yá Yéil, «ax yáa at yaysaḵaayí ítx jig eenaag ít yá ḵéesʼ at akawa.aag ú át daxḏahéen áwé ldakát yagyeeyíxʼ. Yá ḵu.oo, ldakát ḵu.oo, hél aadéi chʼáakw yaa shukgaxḏuwateeyí yé. Has du yá wdiwútl yá yakʼéiyi atx á yá éeḵdáx woosh kaanáx kei has akajélji.» 31
32 «Yéi kg watée, jikḵwanáaḵ,» yéi yaawaḵaa yá Shawatsháan. Aag áa áwé yá Yéilch du waḵká aawa.óosʼ tsu du ḵutéeni du jee yéi ng watee, a ítdáx á du ḵutéeni du jee yéi wootee. 32
33 Á áwé yeedát ḵu.aa yá ḵéesʼ yán káx daayí ḵa yaa léiji, ldakát yagyeeyíxʼ. Yá Yéil, dei Shawatsháan ajikawsiháa, «ax yáade yisaḵaayí yá yá ḵéesʼ at akawa.aag ú át jeenáḵx i.» Yéi áwé yan shuwatán. 33
34 34
35 Xíxch Aawasháayí Yées Sháatk Lingít shkalneegí áyá. Kaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson has x ʼakaawaneek. X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx akaawshixít.
36 Yá shaklig éiyi Yées Sháatkʼ wé Lingít aaníxʼ yéi yatee. Shayadihéini ḵáaxʼw áwé has du tuwáa sigóo dushaayí, ḵu.aa du toowú yéi yatee has du kayáanáx yakʼéi. Has du aaní dagiygé wé áa tlein ḵudzitee. Tleidahéen áyá, du kéekʼ tín yá áa x ʼayaaxḏé has woo.aat. Shayadihéini xíxchʼ áa x ʼayaax has yaawaḵee. «G wáa g wáa g wáa g wáa,» yéi áwé has at shí. 36
37 Shaklig éiyi sháatkʼ has ash kaawashooḵ, «éeee! Ḵúdáx yee yakwlijee!» Yínde sh kawditaan ḵa áa x ʼayaaxḏáx aawasháat wé xíxchʼ. A waḵlitáat awdlig íni yéi yaawaḵaa, «tlax a yáanáx áwé tlél eeyakoos.aan, tlél aadé xíxchʼch ig waashaayi yé.» A ítdáx áa káa ḵux aawax ích. 37
38 Wé táat yeen, ldakát yá ḵu.oo yan has woox éixʼu, yá Yées Sháatkʼ át woogoot. Yées ḵáa kagéit uwagút; yées gaawú awsiteen. Du naa.ádi, ḵa x ʼalatseení seit, kasiyéiyi sʼoow yáx yateeyí kawóot a káa yéi wootee, ḵu.aa du waaḵ g áa yatee. Du tuwáaxʼ yaksi.aan. «Iḵasháat áyá haat x waagút,» yéi ayaawsiḵaa. «X aan nagú yá ax éesh hídidé! Yá ax aaníxʼ woosh gaxṯudasháa.» Yá Yées Sháatkʼ du toowú yéi yatee wé yées ḵáa: «tlax ḵúnáx yaksa. aaní ḵáa, hél du yáx oox sateenjín. Ax tuwáa sigóo du shátx x at wusteeyí.» 38
39 Kínde shaksitán, gooch yát has kawduwatlʼétʼ. Aax áwé yínde daak has uwa.át tle héende. Hél sh daa ayawulg een, ḵá chʼa koogéiyi wé yaa nagút héende. Du x án.aa tín yá Yées Sháatkʼ héen táade has woo.aat. Háʼ! Tle diyínde yá áa hintaká has yaawa.át. 39
40 Tsʼootaat áwé, yá Yées Sháatkʼ een aaxʼw ḵa ldakát yá ḵu.oo awsiteen hél át ḵustí. Ldakát yéit has ḵoowashee du eeg áa. Tsaatguyéig aa, ḵáa x ʼus.eetí has awsiteen. Héende has akaawakei. Has awsiteen ḵaa x ʼus. eetí héende wulishoo. 40
41 Wudix oonáḵwx yéi has aawajée Yées Sháatkʼ. Eeshandéin g aax daasheeyí has aawashee. 41
42 Tléixʼ yagyeeyí áwé, yá Lingít aanídáx ḵáa, yá áa x ʼayaaxḏé woogoot aag áa áwé awsiteen yá Yées Sháatkʼ. Ḵutlʼkʼw kát áa ḵa du daax yawsiḵee yá xíxchʼ. Ldakát yá du daax yawsiḵee. Du x ánt uwagút. Akaawa.aaḵw a jeedáx awusneix í, ḵu.aa héende has aawax óotʼ wé Xíxchʼi Ḵwáani. Ḵux tʼaawjixeex yá aandé, yá Yées Sháatkʼ een aaxʼw: «á x wasiteen yá yee sée! Hél wáa sá utí, ḵu.aa wé Xíxchʼi Ḵwáani x ooxʼ áwé hú.» «Wé Xíxchʼi Ḵwáan ḵwáaḵx ayawsiḵaa,» yéi yaawaḵaa du kéekʼ. «Ách áwé has awsineex. Xíxchʼi ḵwáani ḵu.oo toowú akaawatséts.» 42
43 Yá Yées Sháatkʼ een aaxʼw, yá áa x ʼayaaxḏé has woo.aat. Hás tsú, has awsiteen ḵá has akaawa.aaḵw aax kei s aawax óotʼi. Wé Xíxchʼi Ḵwáani ḵu.aa héenx has ash jeewataan. Du éeshch x ʼalatseení ka.óow.ádi wé Xíxchʼi Ḵwáani has du jeedé awsinei. Woosh yináade sʼíxʼ káa yéi aya.óowu atx á, héende yéi awsinei. Aax yéi has awsinei wé atx á ḵa x ʼalatseení ka.óow.ádi, ḵu.aa hél has du jee ajeewanaaḵ yá has du sée. 43
44 Du éeshch, yú aaní ḵwáan, has jikaawa.aaḵw: wé áa héeni anax kaguxḻakúxu yé has ḵuyakawdziháayi. Xʼáan has du tóo yéi wootee wé Xíxchʼi Ḵwáani. Has akaawa.aaḵw aax has akaawataaní wé Lingít ḵu.oo, chʼa aan wé ḵu.ooch chʼa aax has aawasháat. Héende kei s aawalít. Wé Xíxchʼ Ḵwáan Sháade Háni yéi yaawaḵaa, «yá Lingít aaní ḵu.ooch ux kei s anastéen yá haa aaní. Has du jee ḵux g atusanook, yá Yées Sháatkʼ.» Yá Yées Sháatkʼ, ash uwasháyi xíxchʼ hél du tuwáa ushgú ajeewanaag í. A daat kawdidútl. Yá aan ḵu.oowú kʼidein aax has awsinook ḵa héende ḵux has awsinook. 44
45 Neildé has ajiwataan. Chʼa yéi yigoowáatlʼ áwé chʼas xíxchʼ yáx yoo x ʼayatánk. Ḵúnáx áwé du waaḵt káa kawduwadúxʼ. Tsaatguyéig aa, chush x ʼéináx yoo x ʼatánk néekw. Yá du aaní ḵwáan ḵu.oo eex awlitéew yá xíxchʼ x ʼasheexʼí. Aadé has ḵudziteeyí yé, yá Xíxchʼi Ḵwáani, a daat has du een akaawaneek. Has du een ḵunáax daak has akaawaneek: Lingít yoo x ʼatángi has ax ʼaya.áx ch wé xíxchʼ. Líl ḵwáaḵx has yeeysaḵaaḵ, has yee g wax saneex. Yá du Lingít aanídáx ḵu.oo du x ʼéit has wusi.áx, yá a tóo yoo kawdzigít yá ḵustí. Yá xíxchʼ yahaayí has uwahéin. Aadáx áwé wududzikóo at yaa awuné has du jeex duteeyí wé Xíxchʼi Ḵwáani. 45
46
47 Wáanáx Sá Héen Yíx X aak Wé Xáat Lʼuknax.ádi shkalneegí áyá. Kaxwaan Éesh George Davis x ʼakaawaneek. Yatootéen Mallory Story & X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx has akaawshixít. 47
48 Chʼáakw áyá chʼáakw chʼa l yá lingítʼaaní daat at tusakóowuji yá lingítʼaaní ḵuwdzitee. Wúlig éiyi yáx wootee. Tlʼátk káa yéi wootee ḵa aas a káawu á ḵa yá góosʼ ḵuwdzitee. Ldakát yá lingítʼaaní ká yéi yateeyí héen áyá yá eilʼ héen káa yéi wootee. Yá lingítʼaaní ká tléil ḵuwustee yá áa, áaxʼw, ḵa yá x áat héeni, ḵa kanaadaayí héen tlénxʼ. 48
49 Ldakát yá lingítʼaaní ká yéi yateeyí x áat yá hít yee yéi wootee yá éilʼ héeni ká. Áwé yá x áat, has du kaháagu yá éilʼ héen káa s jeewanáḵ, ách áwé chʼa hél yándei yan wuheen yá lingítʼaaní tlʼátk. Chʼas yéi jididáanaa ḵaa sháade náḵxʼi, chʼas hás áyá yaakw tlénxʼ has daag a.oo ayáx litseen yá deikée yá éilʼ héeni kaadéi yá x ʼalinéekwcháni x áatg aa. Has du aaní ḵu.oowu chʼas yá ḵʼanashgidéix siteeyi aa, hás ḵu.aa tlél ayáx utí áa daak has wooḵoox ú. Has du yaakwxʼu sáani tlél ayáx utí. Chʼas a yáx yatee chʼas yá jididáanaa ḵu.oo yá x áat has ax áa has ax ʼalatín. Has du tundatáani át ḵu.aa gu.aal kwshé uháan tsú haa jeet ag ahaa. 49
50 Yá Yéil du tundatáani yéi yatee: «jididáanaa ḵa ḵʼanashgidéix siteeyí aa, ḵu.oo hás tsú x áat has at g ax aa!» Yá tleidahéen áyá dei, Yá Yéil, du x ooní x ánt uwagút yá Deikinoow Daa. Yá Deikinoow Daa deikée, yá éilʼ héen kát áyá, a daa áyá éilʼ héen tlein. Yá Yéil yá du x ooních hél ultéeni, du laká ashawlitlʼitʼi héen tín ḵa du x ooní náḵ a x oo aan wudiḵéen. Áyá du x ooní du daa awdlig een, aax áwé kei ash yawsináḵ. Áyá Yéil yaa kdaḵeen, chʼa goox sá yá héen tlein du lakádáx yóot kawditlʼúḵx, á áwé tlé áax yoo sateek. A x oo aa hé du lakádáx át kawditlʼúḵx u héen, A x oo aa x áat héenix yoo sateek. A x oo aa héen tlenx yoo sateek. Áwé a x oo aa yei gugéinkʼi héen du lakádax yóot kawditlʼúḵx u áaxʼw sáani yoo sateek ḵa naadaayí héen ḵa héenákʼw. A jeet ḵwa du toowú yanéekw tlél x áat awulyeix áyá yá x áat héeni a yík yís. 50
51 Tlé a daa yoo tuwatán a daa yoo tuwatán yá Yéilch. A daa yóo tuwatán yá aadéi du jeet akg wahaayi yé yá Át Kudatáan Hídi yeedáx. Yá áyá éilʼ kát wulihaashí hít. «Yá awliyéx i héen yíkdei a yee yéi aan nag atee.» Áwé káa daak seiwaháa yá X ʼanax waatg waayaa. Náaḵw Tlʼeeg í Wootsaag áa aya.óo. Wootsoog áa tlein wududliyéx náaḵw tlʼeeg ídax áwé latseen a tóo yéi wootee. Yéilch áwé a daa yoo tuwatán, «áyá latseení Náaḵw Tlʼeeg í Wootsaag áa teen yá x áat hít kḵwaḵʼéex ʼi aag aa yánde kakḵwasaxʼáat. Há wáa ḵwa sáyá ax jeedéi kg waháa yá wé latseení wootsaag áa wé X ʼanax waatg waayaa?» 51
52 Ldakát uháanch áwé wutusikóo yá Yéil daa sá yéi at sawahaayí du jeedei gaxḏuwaháa. Wáa nanée sáwé X ʼanax waatg waayaa áwé du eedé yéi ayawsiḵaa Yéil, «yá i latseení Náaḵw Tlʼeig i Wootsaag áa wáanáx yá sáḵs ḵa chooneit a daséi yéi kḵwasanéi?» Yá latseení Náaḵw Tlʼeig í Wootsaag áa du kíji tayee yéi aya.óo, yá Yéil ḵa du kéilkʼ Tsʼaxweil, yaa has kanalyích yá kanaadaayí héen tlein yaaxḏé. 52
53 Á yéi duwasáakw Aalséix, wé héen tlein, Yaakwdaat x án áwé. Deikée áyá yéi yatee, Yaakwdaat, yá deikée x áat alshát hít x án. Yá héen x ʼayík, yá Yéil aadé sh kawdiyéet yá deikee aadé latseení yé yáx áwé wé deikee x áat alshát hít aan ag aḵʼéex ʼt yá latseení wootsaag áa tin. A yeedát tsá! Kʼidéin aawaḵʼíx ʼ yá náaḵw ḵʼíx ʼaa tín wé hít. Tle aadé latseení yé, ldakát du latseení áwé, aan akaasixátʼ. Adawóotlʼ áa yatee, ḵa ldakát yá du latseení hél awultsʼoox yá hít. 53
54 A daax tuyawditaan aan yá Tsʼaxweilch. Yá du káak een ayawsiḵaa «at gashí yá X ʼanax waatg waayaa daat! Hú áwé du jeexʼ yéi yatee chʼa ldakát a latseení a tóo yéi yatee yá Náaḵw Tlʼeeg í Wootsaag áa.» Kei at kawasheeyí tín áwé yá Yéil, tlel wuldzee du jeexʼ yá x áat alshát hít yánxʼ daak ashawsitee. «Aax shuwatán wé x ʼaháat!» Yéi yaawaḵaa Yéil. Tsʼaxweilch chʼa aax ashuyawatán. Á yá tʼá ḵa g aat, lʼook, cháasʼ, téelʼ ldakát a jeewanáḵ yá x áat alshát hítch. Yá Yéilch wuliyéx i yé, yá naadaayí héen ḵa x áat héeni, a yíkde has wooxʼaak wé x áat. 54
55 Toowú sigóo ḵaa yayík wuduwa.áx, yá Lingítʼaani káx. «X áat! Ldakát yá x áat áwé yáadu!» «Tʼá kei x wsitʼéx ʼ!» «X alatlʼéilaḵw wé x áat!» Has du toowú sigóo yá x áat yá yées héen yíxʼ yéi has teeyí. Ldakát táakw yá deikée éilʼ héen kaadé has daxʼakx wé x áat. Yá x áat héeni yíkde has ayadaxʼákx, x áat héenxʼi, yéi has nag atee ítx has du kaháakxʼu a yee has ajeenaaḵch. Ldakát táakw yá Lingítʼaani ká ḵu.oowú a yís yan has woonei chʼa x áat héen daxʼaagí. Has du atx aayí sákw a daa yéi s jinei nooch. 55
56 Yeedát ḵwa, ldakát ḵu.oo áwé, jididáanaa ḵa ḵʼanashgidéix siteeyí aa, x áat has du jeedé kg waháa l uldzéedéin. Has du atx aayí has du ḵusteeyíx wusitee ḵa wé X áat Ḵwáani has asix án ḵúnáx. 56
57 Yeedát ḵwa kʼidéin a daa ayeelg éeni yá Aalséix x ʼayík yei kg eesatéen yá Yéíl x ʼus.eetí. Áxʼ áa dawútlʼ aawateeyí yé yá x áat. Dáḵde akaawasxʼaadi yé deikée éilʼ héen káx. Wé aan ká héeni awliyéx ḵa haa jeet aawahaa wé x áat yá Át Kudatáan Hídidáx. 57
58 58
59 Yéíl ka Kugáas Shaawát G aanaxṯeidí shkalneegí áyá. Kaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson has x ʼakaawaneek. X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx akaawshixít. 59
60 Yéil wuliteesh. Ag ashaat tuwatee. Wé Ḵaa sháade háni, Ḵugáasʼ X áat Kaanáx, du een akaawaneek Yéil: «yá a ḵin duwawáadi aa i séekʼ ag ashaat tuwatee.» «Yakʼéi ishaayí yá ax sée tléixʼ yateeyí át ḵwa x aan yakg isaḵáa: tlákw tula.aan teen, tlákw du een itug ala.aan. Tle unateení ḵwa iguxḻatlʼéet.» Yéilch ayawsiḵaa: «tlákw i sée tin kei x at tuguxḻa.aan.» 60
61 Chʼa yá woosh has wudisháa. Yá has du aaní yéi has wooteeyí, héen x ʼashú x án. Has du toowú sigóo yá ḵutaan ḵa yeis. Táakw has du kát goot ḵwa, atx á has du jeet shuwaxeex; has du éet yaan uwaháa ḵá toowú néekw has du kát uwagút. Yá Yéil Shát ḵákw g unéi aawa.ák. «Wáanáx sáyá yá ḵákw ilayéx tlél atx á haa káa yéi naxṯuwa.oowu atx á ḵustí?» yéi áwé ax ʼewawóosʼ yá Yéil. Tlél a yáaxʼ du eet x ʼawutaan. Chʼas tlákw da.áak wé ḵákw 61
62 Táat yeen ḵúnáx nag átéin Yéil du x ʼóolʼ aksatóox ʼ yaan jeet. Kei isgéet áyú, du shát ḵwa du jín a.úsʼkw yá ḵákw káxʼ. Aag áa áwé x áat wé ḵákw kát ḵuwdzitee. Shóogu x áat áwé áxʼ ḵoowdiztee wé gaaw. 62
63 Yéil ḵa du shát has du toowú sigóo. Yan has asnei ítdáx has awsi. ée. Has awlitlʼéilaḵw, a ítdáx has awsi.ée, ḵa tle has aawax áa yá x áat tle has shawahéegidé. Ldakát yagee yá ḵákw káxʼ du jín a.óosʼ ít áwé wé ḵákw tsu x áat shawlihík. Yéi á koogei has awlitlʼéilaḵw, yax has ashayawsitee ḵá has awsixúk g axúgut. Chʼa tlákw has du jeex yei nateech wé x áat, atx á sákw. 63
64 Xʻoon yagee shunaxeex sákwshé yá, Yéil xʼáan yáx yaa nanéin du x án.aa tín. L ushkʼidéin aawaxwéi, ḵa l ushkʼidéin a daayaḵá tle. Ayaawatʼách. Shuxʼwáa ḵáa áwé ḵúnáx tula.aan át aawax ee. 64
65 Yá Yéil du shát du náḵ kei wjixíx. Ayawsináḵ áwé akaawa.aaḵw aawusháadi. Hél aadé akg waasháadi yé. Góosʼ yáx yatee du Shát. Aax kawdihaa, tle ḵugáasʼx wusitee. 65
66 Aag áa ḵuwajél tlél oox satínch. Aag áa ḵutéesʼ. Héen kaanáx áwé du eeg áa ḵoowatéesʼ. Tlél awusteen ḵu.aa, tlél du déin ḵuwustee. A káa yei ḵukg wastée x áat tsú tle hél at ḵuwustee. 66
67 Dei tsu wlitseesh, ḵa du éet yaan uwaháa. Eesháan du tuwatee, Yéil, aag áa we Ḵaa Sháade Háni du x ánt uwagút. Áyá x ʼawdigáxʼ. Wé Ḵáa Sháade Háni áyá x ʼawdigáxʼ du sée du x áni ḵux g adagoodí. 67
68 Xʼáandéin at yawdzi.aa. «X aan yaysiḵaa ax sée du een kei itugux ala. aaní, kʼidéin gag ilatéen. X aan ḵwa sh ḵʼaydliyél.» Xʼáandéin ayalatín. «Hél yakg eedlaaḵ i x áni ḵux wudagoodí.» 68
69 Wuliteesh ḵúnáx, ḵa yaan du kaanáx yatee. Du éet yaan uwaháa. Kʼidéin kadéixʼ. Teesh du kaanáx wootee. 69
70
71 Yéíl Kuk éet Woogoot Kaaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson has x ʼakaawaneek. X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx akaawshixít. 71
72 Yeíl, Yéil, Yéil. Ḵúnáx s áwé ḵʼaliyéil ḵa x ʼasitóo. Chʼa aadéi duwajeeyí yé wanáadé yóo at sanéik nooch. Daa sá át gé yan áwé ḵux toowdishát. Tooyasátk. Tleidahéen áwé, Yéíl has du een akaawaneek wé X ík, Kéidladi, ḵa Yooḵ: «Kʼe naxṯooḵoox ḵukʼéetʼ g eey keeká satín xʼáatʼ káx. Aadéi naxṯooḵoox i yaagú yíkt ḵa i ḵákwxʼu atx gaxṯulayéix. Nasʼgináx yeewháan agax yix áa, yá ḵákw yei kḵwalasháat.» Tʼeexʼdéin yéi has jinéi yaa has ax aayí, wé X ík, Kéidladi, ḵa Yooḵ. A daa yoo aklig ínk a kát yá kalig éiyi aan yá ḵákw alshádi kíknáx. Chʼa yákʼwdé áwé, Yéilch hintaak áwé awsiteen shayadihéin gúnx aa. «Haa x ʼéi kéi kg wakʼéi wé gúnx aa. Chʼa nasʼgináx yeewháan aadéi yee kanduxʼaak ḵa kei gax yisanéi. Kḵwalag eiyáḵw haa jeeyís ax latseení lú tin.» 72
73 Yatʼéexʼ áwé wé yá teixʼ daat aax kei awlikítʼ wé tuliwóochʼi gúnx aa. Dé woosh kaanáx kei s akanajél aag áa kíndei has kawduwaxʼaak ḵá yaakw yíkdei yei has adaanéi. Kínde wé yaakw yíkt ḵa tsu diyínde. Kínde ḵa tsu diyínde. Woosh kanax kei s akanajeilí, Yéil ḵwa sh istáan ḵa wudlisáa. Has du tóog aa yaa koonagéi, a yáanáx has wudixwétl tsu woosh kaanáx kei s akanajeilí. Yaakw takaanáx has wooḵée. Daa sáwé has awsiteen? Yéíl x ʼóolʼ tlein ḵa sh ḵʼalshooḵ. Ldakát wé gúnx aa áwé, ḵúnáx yax ayawsix áa Yéil. Daaxʼoon áwé aa wooneix. Aguxḻag eiyág ooḵ. Has du toowúch ḵu.aa yéi anasnéx has du x ʼéis. «Ldakát uháan áwé tléxʼg aa haa jee yéi kg watee,» yéi yaawaḵaa Yéil. Tsu tléixʼ aa aawax áa. 73
74 X íḵ, Yooḵ, ḵa Kéidladi, xʼáan has du tóo yéi yatee yá Yéilch yáx yawsix áa yá gúnx aa. Yéi has yaawaḵaa: «tlél tsu ḵut kei haa guxḻayeil.» Yan has uwaḵée ax áa yís, ḵa g unéi has uwalít yú xʼáatʼ yinaadé. Áxʼ has kukg wakʼéetʼ yéide. Chʼa yákʼwde áwé a káx awdlig een sháachʼ yaa kanduhíni wé tayeidí x oox. Yéil yéi yaawaḵaa, «yá sháachʼ tlax ḵúnáx haa x ʼéi yakʼéi. Aag áa yoonḵwaxʼaagín, ḵu.aa hél yee yáx at x waxʼaak. Yáaxʼ yei kḵwalasháat yá yaakw unalháashg aa, aag áa ldakát yeewháanch kei gax yikwáach wé sháachʼ, ldakát uháan haa jiyís g atoox aat.» 74
75 Yá at kuna.áaḵw has du daa yaa ḵushusigéi chʼa nasʼgináx yateeyi tsʼatsʼée, has du tóog aa yatee. «Yéilch yei aguxḻasháat yá yaakw unalháashg aa, aag áa yei gaxṯulasháat yá sháachʼ.» Tsóokʼ, yá nasʼgináx yateeyí aa, diyínde has kawduwaxʼaak wé tayeidí x oox. Has du lú has ashoolhíkch. Tsu has ashoolhíkch. Tsu has ashoolhíkch. Has du ludáx has akawsixaa yaakw yíkt, aag áa tsu diyínde has kawduwaxʼaak sháachʼg aa. Yisikóo gé wáa sá wudzigeet yá Yéil? 75
76 Chʼa ayáx áwé. Yá Yéil, wé sháachʼ yax ayasax éix, chʼa wáa sá has jiyasátk yá has ashatléḵwxʼu. Xʼoon gaaw x ʼáak sákwshé yá sháachʼ has ashatléḵwxʼu a jeedáx has wudixwétl. Tle a takáxʼ has kaawatísʼ has du yáa ḵut woonei, áwé has ashaawatléḵwxʼu sháachʼ chʼa xʼoonkʼ sáwé wé yaakw yíxʼ yéi wootee. «De chʼa yéi ágé yá hóochʼ ágé sháachʼ aa wooneix?» «Yéi áwé,» yéi yaawaḵaa wé Yéil. «Dáx g aa haa jee yéi kg watée. Chʼa woosh yáx haa jee yéi kg watée.» Yá Yéil ḵwa tle tsu déix aawax áa. 76
77 Chʼa yáx asíwé yaa ḵuyaḵéik nooch. Ḵʼaliyéíl. Yeedát ḵu.aa tsu has ax áa yá xʼáatʼ yinaadé yá tléiḵw áa has akg wa.éen yéide. Yá has du yaagú daaḵ áwé has ag ayeesh tléḵwg aa nax asteeyí yá has du ḵágu. Yeedát áwé kʼidéin a daat yéi has tuwdli.aat: «hél haa tuwáa ushgú tsu ḵut haa ashuwu.aadí. Hél chʼas uháan tʼéexʼdéin yéi jigaxṯoonei. Yá Yéil yá yaakw yíkdáx yaa g agoot ḵa yá tléiḵw kaadé kg wa.éen, ḵákw tsú akg watáan!» «Chʼa wa.é nagú, ḵukʼítʼ yá tléiḵw!» Yéi has yawsiḵaa. «Woosh kaadé kagaxṯulaxéisʼ yá yagyee yan shushx ínni.» 77
78 Yá Yéil yá du ḵágu aawataan, yá tléiḵw a kaadé akg wa.éen. G unéi ḵuwakʼítʼ. Tlél chʼu tléiḵw a kaadé awu.een yá du ḵágu. Yisikóo gé wáa sá wudzigeet yá Yéil? Chʼa ayáx áwé. Ḵukashx á ḵa tsu chʼas ax á áwé ḵá ax á, chʼa wáa sá koogéi yá tléiḵw uyéx. Tlax a yáanáx aawax áa yá tléiḵw du x ʼóolʼ woonéekw a jeet. Tlél kʼidéin sh tóo danéekw. Ách áwé yaakw yéi yan sh g astaat áwé has du yaagú yíkde woogoot. Ḵux has da.áat has du shayalijáḵw ḵákwxʼu tin. Áwé has awsiteen yá Yéil ḵágu ḵwa hél daa sá a káa. Áwé has awsiteen aadé néekw yáx yateeyí yé yá Yéil Tlein. De at áyá ḵuwaháa ḵúxḏe, neildé. Has at wooxooní, áwé daak has ayawlitáḵ yá has du yaagú, yá éeḵdáx dákde. 78
79 «Tlax a yáanáx x at yanéekw ax ax aayí,» x ʼanahéik yá Yéil. Tlél du x ʼéi has ooheen, chʼa aan ḵwa has ax áa. «Héen ax x ʼéit kayeel.á!» yéi yaawaḵaa yá Yéil. «Tlél aadé át ḵwaagoodi yé yá héen áa yei yatee.» «Yá Yéil du tóot áyá át wooxeex,» yéi yaawaḵaa yá Yooḵ. «Tléikʼ. Chʼa yanéekw áwé, tlax a yáanáx aawax áa yá tléiḵw. Kʼe yées héeng aa du x ʼéis naxṯoo.aat!» Aadáx has woo.aat yées héeng aa. Yisikóo gé wáa sá wudzigeet yá Yéil? Ldakát yá has awa.íni tléiḵw yax ayawsix áa. Xʼáan tóonáx áwé, yá nasʼgináx yateeyí aa hás, ḵúxḏe has ayawli.aat yá yaakw. Áwé yá g agaan yóot kawdigán yá Yéil waaḵnáx. «Tlél ḵoox shatéen! Tlél ḵoox shatéen!» yéi yaawaḵaa yá Yéil. 79
80 Tle tlél ḵooshtéení áwé, wé xʼoow tin ḵúnáx has adaawsi.áx w wé Yéil. Yá latseeni dzaas tin áwé du lú has adaawsi.áx w tsú. Tlél goodé sá kg wagoot ḵa tlél aadé at g waax aayi yé. Has du aaní kát has uwaḵúx du een. Chʼa ldakát ḵáa ḵa ldakát wé at gutu.ádi kei has akaawaník wáa sá sh ḵʼawdliyéil yá Yéil. Yéi has tuwdli.át: wé xʼoow has adaagux sa.áax w. Has du tuwáa sigóo awsakóowu wáa sá l ushkʼé áwé ḵʼaliyéili ḵusteeyí. Aag áa áwé, g unéi kei nanéekw áwé yá Yéil. Xʼéig aa néekwdéin sh tóo dinéekw. Tsú xʼéig aa yaandéin sh tóo dinéekw. Ḵúnáx shaawakúx. Ḵaa yáa x ʼawdigáxʼ jixḏunaaḵt. «Ax at wuskóowux gux satee: kʼidéin yei ḵuḵwastée. X wasikóo yeedádidáx tlél ayáx uwateeyí át ḵaa káa jikḵwanaaḵ. Tlax tlél aadóo een sá sh ḵʼakḵwalyéil yeedádidáx. Ḵʼaliyéili áwé ḵaa éet awsigút ḵúnáx. Hél ḵut kei ḵaa kḵwalayeil.» 80
81 Wé nasʼgináx tsʼatsʼée áwé wooch x ʼayáx has akawdineek, yá du lú wé has adaagux sa.áax w daaxʼoon yagyee x ʼaanáx. Tlákw yagyee wé Tléiḵw Xʼáatʼide natʼíkch, Yéil. Aatlein gúnx aa ḵa sháachʼ aax akanajélch, ḵu.aa tlél xʼoon sá awsix aa. Aatlein ḵákw ashoolhíkch wé tléiḵw tin, ḵu.aa tlél tsu tle x ʼéi ayawdinook wé aawa.íni tléiḵw. Éeḵt has ḵéen, chʼa nasʼgináx tsʼatsʼée, Yooḵ, Xíḵ, ḵa Kéidladi. Kʼidéin has aawax áa kíknáx has wudlisáa. Ḵúnáx du daa.ít nagóowu toowú wé tula.aaní ḵustí daat awsikóo. Chʼáagudé ḵu.aa tlél du éekʼ has awuheen. Wáa nanei sáwé gwál g unéi tsu du éekʼ has aawaheen, áwé du x ooní, yá Yéil. 81
82
83 Kuhaantí G aanaxṯeidí shkalneegí áyá. Kaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson has x ʼakaawaneek. X ʼunei Lance Twitchell has du x ʼéitx akaawshixít. 83
84 Yá táakw kʼidéin ḵuwsi.áatʼ, wé ḵu.oo wootʼéexʼ áwé has du ḵusteeyí. Ḵúnáx néekw tlein ḵaa kát uwagút, ḵa yanéekw jeetx ḵut ḵushuwaxeex. Atx á wudiyáshk áwé yaan has du kát uwagút, aag áa has uwaláxw. Yá shatkʼátskʼu, Saháan yéi duwasáakw, áwé du tláa, du éesh, du éekʼ hás, ḵa du woosh kíkʼi daa hás áwé du náḵ has kawdikʼéetʼ. Tléináx sh wudzineex. 84
85 Yá shatkʼátskʼu, Saháan, ḵúnáx tuli.aan ḵa lisáaḵ. Tléináx áwé ḵudzitee. 85
86 Yá has du sháade hánich, du tula.aaní a daax yaawadaa, ḵaa éex dasheeyí áwé hú. Tléináx ḵusteeyích áwé du séekʼ, ách áwé kei tuwditán áwé tóot ajeewatán áwé has du sée x ooníx nax sateet. Tlákw yagyee yá héen yíkde nagútch héen ang ayáat yá du tláa jiyís. 86
87 Yá ḵáa shádi háni du sée Saháan tin woogoot yá héen yíkde. Du tuwáa wsigóo g agaan kadlit.ítʼcht awsateení yá héen táaxʼ yateeyí. Du tuwáa tsu wsigóo yá héen yíkdáx si.áatʼi héen kei akwáchch ḵa adaná. 87
88 The time came for the chief s daughter to marry. She married a man from a rich, important family. They had plenty of good food, beautiful clothing and many nice things. But, not long after the wedding, something bad began to happen. Little by little his wealth began to slip away. He and his family became extremely poor. People whispered to him, We think that you are now unlucky because your wife would always disturb the water spirits. Sadly, he and his family left his wife so that bad things would stop happening to them. 88
89 Even though he was now poor, the man had enough nice things left to give to the chief. He did this so that he could marry the orphan Sahan, the chief s adopted daughter. Sahan was quiet. She listened politely to her husband and paid him much attention. She was also very smart and hard-working. She knew how to take care of their belongings, how to solve problems and to fix that which was broken, and to not waste anything. She also saved any thing extra they had and before long, she had helped make him and his family rich again. This pleased the people of the village for her husband was generous and shared his wealth with everyone. 89
90 Soon, Sahan had the best of everything; good food, beautiful clothes and fine jewelry. Even her dishes and spoons were set with abalone and dentalia shells. In the village lived Sahan s four adoptive brothers. Two were rich and two were very, very poor and unlucky. Whenever the two rich brothers came to visit, Sahan got out her best dishes and treated those brothers extremely well. After all, they were like her; smart and they knew how to take care of things. When her husbanded invited her poor brothers to their home, he would say, Get out your good dishes and let your rothers eat from them. Sahan always exclaimed, I won t let my poor brothers touch my good dishes! They might be ruined by letting poor and unlucky people use them. 90
91 For years Sahan continued to live her life of luxury, comfortable with all the nice things around her. But late one spring, her husband died. According to Tlingit custom, her husband s relatives took away all Sahan s belongings, including the beautiful dishes and spoons. Then she was as poor as she had been before. People in the village believed that bad luck came to Sahan because she had treated her poor brothers so meanly. 91
92 Xʼáandéin at yawdzi.aa. «X aan yaysiḵaa ax sée du een kei itugux ala. aaní, kʼidéin gag ilatéen. X aan ḵwa sh ḵʼaydliyél.» Xʼáandéin ayalatín. «Hél yakg eedlaaḵ i x áni ḵux wudagoodí.» 92
93 That is why when a rich person has a poor brother he should always treat him well. 93
94 94
95 Shkalneek X akaduwaneek Lingít áwé sh tóo s agaltóow! Yéi áwé haa tuwáa sigóo Lingít yoo x ʼatángi xʼúxʼu áwé tulayeix í. A x oo aa, has du tuwáa sigóo dleit ḵaa 95
96
97 Xóots Aawasháayí Yées Sháatkʼ At gutúxʼ shayadihéini sháa wasʼxʼaan tléig u has a.een. Has du ḵákxʼu yá has ashayawlihík íḵde has x ʼawajeil. A káa has du toowú yakʼéi yá has awa.ínni shayadihéini wasʼxʼaan tléig u, ḵaa x ʼóolʼi káx áa kwshé áyá kawdiḵoo. Wootʼéexʼ a daa yéi jineiyí, a jeedáx has wudixwétl. Has du jikáanáx x wusitee a káx has du toowú yakʼéi, tle ḵúxḏe has at wooxoon. Xóots deiyí yík yaa has na.ádi tléináx shátkʼ xóots gán nagoodí káa yan kawdliyásʼ. Xóots gánde nagoodí káa yan kalyáasʼ x ʼuskawjix éelʼ a kaax ḵúxḏe yáanáx yei wdzigít. Ḵúxḏe yáanáx yei isgeet yaa anayán tléiḵw du ḵágu kaadáx yax kawjix ín. Chʼa ldakát yéig aa wootee. Tlél aadáx duwax aayí yé. Xóots gánde nagoodí x oo yax kawjix ín. A jeet du toowú xʼáan yáx yatee. In the forest, many women were picking berries. Their baskets were full, and they packed them down to the beach. They felt good that they had picked so many berries, and they would be able to fill peopleʼs bellies. The work was tired, and it made them tired. When they were happy about how much they had, they got ready to go back. As they walked down a bear trail, one girl stepped in bear poop. She steps in bear poop and slipped on it and fell backwards. She falls backwards and the berries she is packing spill all over. They went everywhere. They could not be eaten. They spilled among the bear poop. She was angry about it. «Xʼéig aa l ushikʼéiyi xóots! The bears are truly awful! Wáanáx sáyá ḵu.oo anax at gug a.át yéixʼ has ajeenáḵx yá has du gánde nagoodí? Gu.aal kwshé chʼa g oot yéide has ḵuwu.óowu yáadáx. Áa yéi has nag atee has woo.aadí! Áa yéi has nag atee yéide!» Chʼáakw ḵáaxʼuch ḵoon a daa yoo x ʼala.átgi nuch: hél l ushkʼidéin a daa yoo x ʼayla.átgiḵ yá xóots, at gutu.ádi. Has ḵux ʼaya.áx ch, a daa yoo x ʼadul.átgi has a.áx ch nuch. Whuy do they have to leave their poop on the places where people walk? I wish they leaved somewhere else, away from here. Let them be gone to that place! Let them be going there! The people of long ago always say to people: do not say bad things to bears and animals. They understand people, they always hear what people talk about. 97
98 Xóots Aawasháayí Yées Sháatk 98 Chʼa hóoch, awsikóo, yá sháatkʼ yá hél l ushkʼidéin a daa yoo x ʼadul.átgi yá at gutu.ádi, ḵu.aa a jeet áyá xʼaan du toowú yéi yatee. Hél du tuwáa ushgú neildé woogoodí áwé du ḵágu tléiḵw a káa yéi uteeyí. Ách áwé tsu tléiḵw tsu ḵukʼéetʼ woogoot, tléiḵw a káa ínit. Yá tléixʼaa sháa ḵwa tle tláakw yaa has naa.ádi, neildé yaa has na.át du náḵ. Yá xeeg a.áat, du ḵágu tsu ashaawajáḵw, yá Yées Sháatkʼ. Yá héen yíx yei gagóot, ḵúxḏe, yaksi.aaní ḵáa yaa uwagút. Tle tlél at ḵuwustee. Ḵáa tlein áwé, latseen du tóo yéi yatee. Du x ánt uwagút, yá awsiteení ḵáa, hél a ee akoolx éitlʼ. Yá Yées Sháatkʼ, sh tóo akawdiníkw yakʼéiyi át yá ḵaa daa.eet. Áwé du éet x ʼeiwatán, «ax tuwáa sigóo ax shátx iwusteeyí.» Aag áa áwé yá Yées Sháatkʼ, tóo at danéekw yá aadé yakʼéiyi yé yá ḵaa daa.eet, ách áwé tle aan woo.aat, du aaníde. Ldakát yá ḵaa x oonxʼí du ée sh wudzikóo, á aadé has tuli.aaní yé. A káa has du toowú yakʼéi yá Yées Ḵaa shátx gux sateeyí. Yá Yées Ḵáa ḵwa hél hít yee yéi wutee, yá Yées Sháatkʼ x oonxʼí aadé has ḵuwa.óowu yé yáx. Yá Yées Ḵáa aadé ḵuwa.óowu yé at ḵoowú tóoxʼ áwé yéi yatee. Si.áatʼ a yee, ḵukawjig ít. Du tuwáa kawsiyéi, yá Yées Sháatkʼ, a yee neil agoodí ḵwa yáng aa duwaníkw. That girl, she knows this, not to speak badly to animals, but her anger led her to do this. She doesnʼt want to go home without berries in her basket. That is why she went berry picking again, to put berries in it. She was the only woman there, though, when the others sped off towards home and left her behind. As it was turning to dusk, her basket was full again, this Young Girl. She is walking along the river, returning, and she encounters this handsome man. And then there was nothing. He was a big man, strength was inside him. He came up here, this man that she sees, and she was not afraid of him. This young girl, she felt something wonderful about him. He said to her, I want you to be my wife. And then this Young Girl, she felt good about the way he was, and becae of that she went with him to his village. She came to know his family, and they were so kind. She felt good to become this Young Manʼs wife. This Young Man, though, he did not live in a house like the Young Girl and her family did. This Young Man lived in a cave. It is cold and dark inside. She thinks it is strange, this Young Girl, that it is an uncomfortable home for people to go in.
99 The Woman Who Married a Bear A káx ḵwa du toowú yakʼéi. Wé du aanídáx, du éesh ḵa du tláa ḵa du éekʼ hás du daat has sh tóo kawdixílʼ. Goo sá kwshé hú? Goodé sá kwshé woogoot? Du eeg áa has ḵushée xʼoon yagee x ʼáanáx sá. Tlél du daa.it yáx has at wusteen. Toowú kʼéi du tóo yéi yatee yá du yées x úx tín ḵu.oowú. Yéi ḵwa ash yawsiḵaa: «tlél ax yáade akg eelg een x án ee taayí! Chʼas g agaan dikeet teeyí, aag áa áwé tsá ax yáade akg eelg éen.» Xʼoon dís x ʼáanáx sá du een ash yawsiḵaa; du x ʼayáx yéi awsinee. Tléixʼ tsʼootaat kei isgéet áyá a yát awdlig ín yá du x úx. Du tóox ḵuwatee ayag ásteen. Xóots tin ásíyá ḵuwa.oo. Hú tsú, du toowú xóots yáx awdi.éet. Xóots yáx, yá du x úx tin yá táakw tóonáx aan ḵuya.oo yá du ḵoowú tóoxʼ. Wé du x úx, yátxʼi yátxʼ aawa.oo. Yá yeedát déix yátxʼ aawa.oo, áwé táakw tóonáx daaxʼoonináx hás yá du ḵoowú tóoxʼ has ḵuya.oo. Táakw tóonáx has nax éxʼwch. Yá yeedát ḵwa yá táakw dleit yei yaa kanalléini yá yagyee yaa yeenayátʼ. Táakw.eetí ḵuwaháayi, has du ḵoowú tóodáx daak has woo.aadí. Has du atx aayí sákw has oog aax aayí átg aa has ḵushée. She was happy about it, though. Back in her village, her father, mother, and brothers are worried about her. Where could she be? Where could she have gone? They look for her for many days. They found no trace of her. She felt good to be living with her new husband. But he said to her: you canʼt look at me when we are sleeping next to each other! Just when the sun comes up, only then will you look at me. He told her this for many months; she did as he said. One morning she woke and looked at the face of her husband. She was terrified at what she saw. Clould it be that she was living with a bear? Her too, she had transformed into a bear. Like a bear, she lived in the den with her husband throughout the winter. She had children with her husband. Now she birthed two children, and throughout the winter there were four of them living in the den. They always sleep through the winter. Now, as the snow is melting, the days are getting longer. When spring comes, they emerge from their den. They are looking for something to eat. 99
100 Xóots Aawasháayí Yées Sháatk Yá has du yátxʼi ḵwa yéi s ayawsiḵaa yá has du ḵoowú x ánx ash kang alyát. Yá has du yátxʼi ḵwa has ash koolyát woosh has adinéekw. Áyá yá Yées Sháatkʼ x á, du yátxʼi altín áyá yéi tuwditaan, «yeedát ḵwa sí, ax tláa ḵa ax éesh ḵa ax éekʼ hás has ag ax sateen yá ax yátxʼi.» Tléixʼ tsʼootaat, ḵu keitl yayík has aawa.áx. Yá has du niyaadé yaa ḵundayéin. Kachg u du éekʼ hás ásíwé. Wé aan has alʼoon keitlích, yá du daa.it has awsiníxʼ, tle has awsikóo yá has du dlaakʼ daa.it ádi has awdziníxʼ. Has awsikóo tle yá has du dlaakʼ hél has du eedáx unalei. Yeedát ḵwa has awsiteen yá xóots. Yá du éekʼ hás, ḵut ashunaxḻaxéexin. Yá du x úx ch ḵwa yéi ayawsiḵaa, «ḵaa yáa at laḵʼé tóonáx hél wáa sá agux sanei. I éekʼ hás tin kananeek yakʼéiyi shí yá ax daa.it káx has at gag ashee! Ax káa has x ʼaxḏagáxʼ! Yá at yáa awuné a jeet has ag atee yá ax daa doogú!» Du ḵoowúdáx daak uwagút, yá xóots, aag áa yá du éekʼ hás chooneidí du téix ʼ tóonáx yawulgáasʼi. Has awsiteen yá has du dlaakʼ, chʼa yá xóots yáx yá kaxádi, chʼa aan has awsikóo oox sateeyí. Du x úx daat át du toowú yanéekw, ḵa du éekʼ has du een akaawaneek: «Ax x úx káa x ʼaydagáxʼ! Áwé at yáa awuné a jeet tí du doogú! Chʼa hú áwé x asix án.» She tells their children to play near the den. Her children played and teased each other. This Young Girl, you see, as she watched her children, she thought, just now, though, I want my father and mother to see my children. One morning, they heard a dog barking. It was getting closer and closer to them. Here it was her brothers. They were with their hunting dogs, who smelled her, and then they knew the dogs had caught her scent. They knew then that their sister was not far from them. Now, thout, they see this bear. Her brothers, he could have wiped them out. Her husband, though, he said to her, through respect and admiration, it will be okay. Tell your brothers to sing a good song over my body! Let them pray over me! Let them give respect to my hide! He emerged from his den, this bear, and then the arrows of her brothers pierced his heart. They saw their sister and she looked just like a bear, but still they knew they could see her. She is sad about her husband, and she tells her brothers: Pray for my husband! Give respect to his hide! Itʼs him, I just love him. 100
101 The Woman Who Married a Bear Du éekʼ hás ax ʼeiwawóosʼ yá ḵaa naa.ádi du jeet yéi dusné yá du aaní káa ḵux dagútni. Gaxḏuskóo oox sateeyí. Du tláa du toowú sigóo yá du séekʼ tsu awusteení. Yá Sháatkʼ ḵa yá du yátxʼi has du toowú sigóo a káx yá du aaní káa ḵux.oo datee. A eetí áa ḵutaan, yá tléixʼ áa du éekʼ du tuwáa sigóo chʼa ḵeelaháakʼw áwé, du dlaakʼ yátxʼi ang álʼooni. Yá du dlaakʼ géide kei tux wditán. Hél ḵu.aa wáa s du tuwáa ditee, chʼa at koo.aaḵw yáx. Yéi áwé a daa yoo tutángi. Du éekʼ ḵwa, ḵúnáx ḵwáakt awsinee: alʼoon ká chooneit, xʼéig aa át aan adulʼoon chooneit át alyeix í. Xʼáan yáx du toowú woonei, yá Sháatkʼ, du yátxʼi akg walʼóon. Wé tle xóots yáx awdi.éet, yá Sháatkʼ, tle du éekʼ jiwdigút. Tle kaadé wudzigeet daa.it l dagoot ítdáx. Xʼóolʼ yáx du toowú woonei, ḵa akoolx éetlʼ yáx du toowú yatee, ách áwé du yátxʼi tin aax at gutoodé has woo.aat. Áa yéi yatee yéide. She asks her brothers to give her people clothes when they return to her village. People will know what she might be. Her mother was happy to see her daughter again. This Girl and her children, they were happy to live in her village. The next summer, one of her brothers wants to pretend to hunt her children. She thought it was a bad idea. She thought, though, they would be okay if they just tried it out. That is how she thought about it. Her brother, though, made a mistake: arrows for hunting, he used true arrows that he makes. Anger took her over, this Girl, that he was going to hunt her children. She turned herself into a bear, this Girl, and then attacked her brother. Then he fell down, and was never coming back after that. She felt chaotic, and fear took her over; because of that she went into the forest with her children. This is the place they live. «Hóochʼ áwé. Itʼs all done. Hél áa ḵúxḏe kḵwagoot yá ax aaní.» Du aaní ḵu.oowúch ḵwa has awsikóo wáa sá at wooneiyí. Yá aadé yoo kaawatéeyi tóonáx ḵwa wududzikóo áwé yeedát, yá at gutu.ádi, at yáa awuné has du jeex duteeyí. I will never return to my village. The people of her village knew what happened. Through the way things happened, though, it became known now that respect is given to the animals. 101
102 Xóots Aawasháayí Yées Sháatk Chʼa yáa Lingítʼaani ḵu.oowú ḵa yá at gutu.ádi, kayéilʼ a káa yéi ng watee aadé has du ḵuya.oowú yé. Yéi áyá yan shuwatán yá shkalneek. The people of the world and the animals, let peace be with them in the way they live together. This is how this story ends. 102
103 Yá Yéil Ḵéesʼ Yán Káx Daayí Ḵa Yaa Léiji Awliyéx Chʼáakw áyá, yá tlagu ḵáaxʼw yéi ayaḵéiḵ noojín, «yá ḵéesʼ, hél yán káx udaayín ḵa a káx éeḵx yéi léijin.» Éeḵde yóo uléijin ḵa yán káx daayí. Yá gáalʼ, ḵa laaḵʼásk, ḵʼáachʼ, ḵá daa sá yakʼéiyi yá híntak.ádi, dux áayi át, a káa híng aadlaan. Tlél a káx yéi uléich. A áwé ḵu.oo ḵwa tlákw has du éet yaan uwaháa. Long ago, the old people used to always say, the tide, it did not come up and did not go down. The ocean stayed up on the shore. The clams, black seaweed, red seaweed, and whatever is good to eat in the ocean was covered by deep water. The tide never went out. The people were always hungry. «Tlél ayáx utí yéi teeyí,» yéi yawaḵaa yá Yéil. That is not the way it should be, said the Raven. Káx awdiyíḵ, yá du x ʼwáalʼi ḵa du tʼaawú, ḵa át kaawadaa yei áyá héen x ʼashóox yaa ndaḵín. Wáa nanée sáwé a káx wudiḵéen yá hít. Yá Shawatsháan, hóoch á sáwé gé át akaawa.aaḵw yá ḵéesʼ. Yá ḵéesʼ át akaawa.aag ú. Chʼa wáa ḵu.aa áksé alshát, yá ḵéesʼ át akaawa.aag ú. Tlákw yán kát uwadáa. Áwé Shawatsháan hídi yee neil uwagút. Á áwé át aa. Yá ḵéesʼ át akaawa.aag u át, a káach akaawdig úḵ. Yá Shawatsháan keekáxʼ áwu woonook yá Yéil. «Aaa,» yéi yaawaḵaa, «xʼéig aa áwé wookʼéi yá gáalʼ x waax aayí.» «Daaḵw.aa gáalʼ sé?» ash x ʼeiwawóosʼ yá Shawatsháanch. Yá Yéil ḵwa, ash x ʼanawóosʼ tlél ax ʼakooḵaa, akaawda.aa. A eetíx ḵwá, du x ʼóolʼ yá altʼáchk. He put on his down feathers and long feathers, and flies along the waterʼs edge from where it flows. At some point, he came to this house. This Old Woman, it is her who controls the tide. She controlled the tide. So long as she held onto it, she controlled the tide. It always stayed up high. He walked into the Old Womanʼs house. There she sat. The thing that controlled the tide, she held firmly in her hand. Raven sat down across from her. Yes, he said, Those clams were truly good to eat. What clams? asked the Old Woman. But when asked Raven did not answer but just sat there. Instead, he patted his tummy. «Aaa. Tlél wuldzée. Ah, it was easy. 103
104 Yá Yéil K ées Yán Káx Daayí K a Yaa Léiji Awliyéx Hél wuldzée yá woosh kaadé yéi x wsineiyí. Aadé x at litseení yé x áawé at x waax áa.» «Tlél ayáx áwé,» yéi yaawaḵaa wé Shawatsháan. Yá Yéil keekaanáx áwé át ag alg éeni yá gáan, yá Yéilch ḵwa x ʼaanáx yaawahán. Ách áwé wudihaan yá shaawát, de du kaanáx yaawagút, át gáan daa g alg eenít. Aag áa áwé wé Yéilch ḵwá, gáant kei awagúḵ. Du x ʼaháatnáx gáant wusgeedí, tlʼeex áwé du yáat aawalít du ḵutéeni ux kei g ateeyít. Aag áa áwé ajeewanáḵ wé ḵéesʼ akaawa.aag ú át. Aag áa áwé, yá ḵéesʼ ḵwá tláakw a yeex woolaa. Yá gáalʼ ḵa sʼáaw, shayadihéini át, at duwax aayí át, xʼáaxʼ káa yéi wootee. Áa yax woogoot aag áa yá gáalʼ woosh kaadéi haa kanajél, Yéil. Woosh kaanáx akaawajéil aadéi yá at g wayaayi yé yáx yéi kugéi at uwax áa. Sh tóok a yáanáx at wudix áa. Ldakát yá éeḵ taa shuká shayadihéini ḵu.oo yáa ḵáa tuwáa sigóo atx á woosh kaanáx kei kandujél. Du éedax sá g áa ḵuditee yá Yéil aadéi yéi jiwaneiyí yé. Áa ḵux wudigút yá Shawatsháan áa ḵu.oowú yé yéide. It was easy to gather them up. I have eaten as much as I can. That canʼt be so, said the Old Woman. She tried to look past Raven to see outside, but Raven blocked the entrance. So she stood up and went past him to look out. And then Raven pushed her outside. As she fell through the door, he threw rubbish into her face so that she would be blinded. She let go of the thing that controlled the tide. Then, the tide rushed out. The clams and crabs, and all these other things to eat were there on the exposed land. Raven walked along turning things up there, he gathered clams. He gathered all he could carry and ate them. He ate until he could eat no more. All along the beach the people were gathering what they wanted. They thanked Raven for what he had done. Finally, he came back to the place where the Old Woman was. «Yéil,» yéi yawaḵaa. Raven, she said. «X wasikóo wa.éix sateeyí. I know it is you. Ax waaḵ. Ax waaḵ g asneix, tsá ax ḵutéeni áx chʼá yéi ung ateet! Tsu yéi at daag asatéenjit!» My eyes. Heal my eyes so my vision comes back! Let me see again! 104
105 Raven Made The Tide Rise and Fall «i waaḵ kḵwasanéix,» yéi yaawaḵaa yá Yéil, «ax yáa at yaysaḵaayí ítx jig eenaag ít yá ḵéesʼ at akawa.aag ú át daxḏahéen áwé ldakát yagyeeyíxʼ. Yá ḵu.oo, ldakát ḵu.oo, hél aadéi chʼáakw yaa shukgaxḏuwateeyí yé. Has du yá wdiwútl yá yakʼéiyi atx á yá éeḵdáx woosh kaanáx kei has akajélji.» «Yéi kg watée, jikḵwanáaḵ,» yéi yaawaḵaa yá Shawatsháan. Aag áa áwé yá Yéilch du waḵká aawa.óosʼ tsu du ḵutéeni du jee yéi ng watee, a ítdáx á du ḵutéeni du jee yéi wootee. Á áwé yeedát ḵu.aa yá ḵéesʼ yán káx daayí ḵa yaa léiji, ldakát yagyeeyíxʼ. Yá Yéil, dei Shawatsháan ajikawsiháa, «ax yáade yisaḵaayí yá yá ḵéesʼ at akawa.aag ú át jeenáḵx i.» Yéi áwé yan shuwatán. I will heal your eyes, Raven said, but only if you promise to let go of the tide twice a day. The people, all the people cannot wait so long. They are in a hurry to gather good food from the beaches. It will be, I will let it go, said the Old Woman. Then Raven washed out her eyes so he could give her sight back to her, and from that she had her eyesight. And now the tide comes in and goes out every day. Raven made the Old Woman do this by telling her, promise me to let go of the tide controller. That is how this one ends. 105
Xíxch Aawasháayí Yées Sháatk
Xíxch Aawasháayí Yées Sháatk Lingít shkalneegí áyá. A daat yéi s jeewanei: Tlingit & Haida ḵa Goldbelt Heritage Foundation. Haa yátxʼi kagéiyi yís áyá. Kaxwaan Éesh George Davis ḵa Shaksháani Marge Dutson
Yakwx waan Tláa Katherine Mills
Yakwx waan Tláa Katherine Mills Tʼaḵdeintaan Xunaa Ḵáawu Yéil ḵa Tʼá Hóoch áwé akaawshixít: Hóoch áwé akawlidálʼ: Sʼeek Dísi, daaxʼoon yakyee yaawaxée, 1989, Anchoragexʼ. Kaalyát Edna Belarde Lamebull
Lopocsi Istvánné MINTA DOLGOZATOK FELTÉTELES MONDATOK. (1 st, 2 nd, 3 rd CONDITIONAL) + ANSWER KEY PRESENT PERFECT + ANSWER KEY
Lopocsi Istvánné MINTA DOLGOZATOK FELTÉTELES MONDATOK (1 st, 2 nd, 3 rd CONDITIONAL) + ANSWER KEY PRESENT PERFECT + ANSWER KEY FELTÉTELES MONDATOK 1 st, 2 nd, 3 rd CONDITIONAL I. A) Egészítsd ki a mondatokat!
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2012 A CSOPORT. to into after of about on for in at from
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2012 A CSOPORT A feladatok megoldására 45 perc áll rendelkezésedre, melyből körülbelül 10-15 percet érdemes a levélírási feladatra szánnod. Sok sikert! 1. Válaszd ki a helyes
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2013 A CSOPORT. on of for from in by with up to at
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2013 A CSOPORT A feladatok megoldására 45 perc áll rendelkezésedre, melyből körülbelül 10-15 percet érdemes a levélírási feladatra szánnod. Sok sikert! 1. Válaszd ki a helyes
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2014 A CSOPORT
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2014 A CSOPORT A feladatok megoldására 45 perc áll rendelkezésedre, melyből körülbelül 10-15 percet érdemes a fogalmazási feladatra szánnod. Megoldásaid a válaszlapra írd! 1.
Please stay here. Peter asked me to stay there. He asked me if I could do it then. Can you do it now?
Eredeti mondat Please stay here. Kérlek, maradj itt. Can you do it now? Meg tudod csinálni most? Will you help me tomorrow? Segítesz nekem holnap? I ll stay at home today. Ma itthon maradok. I woke up
HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS 25. Beauty and the Beast Chapter Two Beauty s rose
HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS 25 Beauty and the Beast Chapter Two Beauty s rose A year later Beauty s father gets an important letter. He calls his six children and says, Listen to this letter: Your ship is
ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY
ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részbol áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2008 A CSOPORT
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2008 A CSOPORT A feladatok megoldására 60 perc áll rendelkezésedre, melyből körülbelül 15 percet érdemes a levélírási feladatra szánnod. Sok sikert! 1. Válaszd ki a helyes megoldást.
Előszó.2. Starter exercises. 3. Exercises for kids.. 9. Our comic...17
2011. december Tartalom Előszó.2 Starter exercises. 3 Exercises for kids.. 9 Our comic....17 1 Előszó Kedves angolul tanulók! A 2010/2011- es tanévben elkezdett újságunkat szeretnénk továbbra is szerkeszteni
1. feladat: Hallgasd meg az angol szöveget, legalább egyszer.
1. feladat: Hallgasd meg az angol szöveget, legalább egyszer. 2. feladat: Hallgasd meg a második hanganyagot, a magyarázatom, és utána azonnal hallgasd meg az eredeti szöveget, figyeld meg, mennyivel jobban
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2011 B CSOPORT. for on off by to at from
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2011 B CSOPORT A feladatok megoldására 45 perc áll rendelkezésedre, melyből körülbelül 10-15 percet érdemes a levélírási feladatra szánnod. Megoldásaid a válaszlapra írd! Sok
HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS 24. Beauty and the Beast. A szépség és a szörnyeteg 1. rész
HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS 24 Beauty and the Beast A szépség és a szörnyeteg 1. rész A rich man lives in a big city near the sea. He has got three daughters and three sons. One daughter is called Beauty
Angol érettségi témakörök 12.KL, 13.KM, 12.F
Angol érettségi témakörök 12.KL, 13.KM, 12.F TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet,
TestLine - Angol teszt Minta feladatsor
Minta felaatsor venég Téma: Általános szintfelmérő Aláírás:... Dátum: 2016.05.29 08:18:49 Kérések száma: 25 kérés Kitöltési iő: 1:17:27 Nehézség: Összetett Pont egység: +6-2 Értékelés: Alaértelmezett értékelés
KERÜLETI DIÁKHETEK VERSENYKIÍRÁS 2017.
1183. Budapest, Thököly u. 11. Tel.: 290-0642 Fax: 290-8222. KERÜLETI DIÁKHETEK VERSENYKIÍRÁS 2017. Kapcsolattartó: Dobner Tímea Erzsébet dobner.timea@gmail.com Játékos irodalmi és nyelvi vetélkedő 1183
ALAPFOK KÉTNYELVŰ HALLÁS UTÁNI ÉRTÉS ANGOL NYELV
KJF Nyelvvizsgaközpont ALAPFOK KÉTNYELVŰ HALLÁS UTÁNI ÉRTÉS ANGOL NYELV A vizsga részei: Feladattípusok: Maximális pontszám: 1. feladat Igazhamis állítások (5 item) 2. feladat Mondatkiegészítés (5 item)
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2015 B CSOPORT
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2015 B CSOPORT A feladatok megoldására 45 perc áll rendelkezésedre, melyből körülbelül 10-15 percet érdemes a fogalmazási feladatra szánnod. Megoldásaid a válaszlapra írd! 1.
1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT. Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc. III. Hallott szöveg értése
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz ANGOL NYELV 1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel
Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel Timea Farkas Click here if your download doesn"t start
(Ability) (Megj.: ez nem modális segédige, de hasonló jelentést hordozó modális kifejezés)
(Ability) A magyar TUD ige három dolgot jelenthet: 1. tud, ismer valamit - ehhez a megfelelő angol ige: KNOW Ez nem modális segédige, hanem valódi ige! pl. I know your name. (Tudom a nevedet.) He knows
EGYSZERŰNEK TŰNIK IV. RÉSZ
EGYSZERŰNEK TŰNIK IV. RÉSZ Lecke (Középhaladó 1. / 5.) MÉG TÖBBET A HAVE IGÉRŐL Igaz volt az előző leckére, igaz erre is. Részletes és átfogó. Kemény meló lesz ez is, de a kemény meló jellemző a profikra.
I must go now. He said he must leave early. You must learn the poem by heart.
33. Módbeli segédigék A módbeli segédigék a főigék cselekvési módjának körülírására szolgálnak, és a főigék főnévi igenévi alakjaival együtt használatosak. Különféle funkciókat fejezhetnek ki, mint pl.
82. FELADATLAP 3 feladat 3 szinten
82. FELADATLAP 3 feladat 3 szinten BEGINNER Egy kis nyelvtan mindenkinek kell! Sok tanuló azért akad el, akár már az elején, mert az angol nyelvtan összeakad a magyar nyelvtannal. Na nem feltétlen a különbségeket
PAST ÉS PAST PERFECT SUBJUNCTIVE (múlt idejű kötőmód)
PAST ÉS PAST PERFECT SUBJUNCTIVE (múlt idejű kötőmód) Past és Past Perfect Subjunctive formáját csak néhány esetben kell használnunk. A célhatározói mellékmondatoknál és a feltételes mondatok II. és III.
(Asking for permission) (-hatok/-hetek?; Szabad ni? Lehet ni?) Az engedélykérés kifejezésére a következő segédigéket használhatjuk: vagy vagy vagy
(Asking for permission) (-hatok/-hetek?; Szabad ni? Lehet ni?) SEGÉDIGÉKKEL Az engedélykérés kifejezésére a következő segédigéket használhatjuk: vagy vagy vagy A fenti felsorolásban a magabiztosság/félénkség
VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY
HALLÁS UTÁNI ÉRTÉS 1. feladat: GLOBÁLIS ÉRTÉS VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY Build Bridges Not Fences Once upon a time two brothers who lived on two neighbouring farms fell into conflict. It was the first serious
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2008 B CSOPORT
ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2008 B CSOPORT A feladatok megoldására 60 perc áll rendelkezésedre, melyből körülbelül 15 percet érdemes a levélírási feladatra szánnod. Sok sikert! 1. Válaszd ki a helyes megoldást.
Ady Endre: Párizsban járt az Ősz című versének és angol fordításainak alakzatvizsgálata
Ady Endre: Párizsban járt az Ősz című versének és angol fordításainak alakzatvizsgálata Különös tekintettel az ismétléses alakzatokra Kiss Tímea Selye János Egyetem Komárom Előadásomban azt vizsgálom,
ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY
ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a
Megyei Angol csapatverseny 2015/16. MOVERS - 3. forduló
MOVERS - 3. forduló Beküldő csapat tagjai:.. Beküldési határidő: 2016. január 29. Beküldési cím: Erzsébethelyi Általános Iskola, Baloghné Aradszki Gyöngyi 5600 Békéscsaba, Rózsa u. 21-23. 1. Look at the
Where are the parrots? (Hol vannak a papagájok?)
Where are the parrots? (Hol vannak a papagájok?) Hi Agents! This is your final test so get ready. Work your way through the exercises and when you have finished, the letters will spell out the name of
Minta ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA II. Minta VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY
ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA II. A feladatsor három részből áll VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a
Nyelvi felvételi vizsga Angol nyelvből
Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Nyelvi felvételi vizsga Angol nyelvből 2006. február 24. 14 óra Kérjük, minden oldalra
LEGYÜNK VÁLASZTÉKOSAK
LEGYÜNK VÁLASZTÉKOSAK Lecke (Kezdő 2. / 2.) ADVERBS OF TIME IDŐHATÁROZÓK Ezek olyan fajta időhatározók, amelyekkel azt tudod kommunikálni, hogy milyen sűrűn vagy milyen rendszerességgel csinálsz, vagy
Felhívás. érted is amit olvasol? (Apostolok Cselekedetei 8:30)
Felhívás Valamennyi Tiszáninneni református általános iskola és a miskolci egyházi iskolák 7-8. osztályosai részére meghirdetett Biblia-értő angol nyelvi versenyen való részvételre. érted is amit olvasol?
It Could be Worse. tried megpróbált while miközben. terrifying. curtain függöny
7. It Could be Worse Duncan tried not to look at his wife while he read his newspaper, but he knew that she was looking directly at him, and he knew that she was not happy. It could be worse, he said quietly,
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Sample letter number 5. International Culture Festival PO Box 34467 Harrogate HG 45 67F Sonnenbergstraße 11a CH-6005 Luzern Re: Festival May 19, 2009 Dear Ms Atkinson, We are two students from Switzerland
Well, Already said. Pardon?
Well, Already said. Pardon? near Australia a high school student that tall boy a junior high school student my classmate my new classmate play the guitar a baseball fan a very good cook a very good player
EGY KIS ZŰRZAVAR. Lecke (Középhaladó 1. / 1.) SOMETIMES, SOMETIME VAGY SOME TIME?
EGY KIS ZŰRZAVAR Lecke (Középhaladó 1. / 1.) SOMETIMES, SOMETIME VAGY SOME TIME? Igen hasznos adatot fogunk bemelegítésként letisztázni. Tapasztalataink alapján ez a témakör csak elméletben van meg, meglepően
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Sample letter number 3. Russell Ltd. 57b Great Hawthorne Industrial Estate Hull East Yorkshire HU 19 5BV 14 Bebek u. Budapest H-1105 10 December, 2009 Ref.: complaint Dear Sir/Madam, After seeing your
Wednesday ADR Elf Lines
Wednesday ADR Elf Lines - David J. Peterson - 1 Wednesday ADR Elf Lines 1. Quiet, quickly, move up, there she is. (ELVES_1224_72.mp3) Füshk, kim, müngata rafkin, vüübrin mükish. FÜSHK, KIM, MÜN-ga-ta RAF-kin,
MODÁLIS SEGÉDIGÉK (Modal Auxiliaries)
MODÁLIS SEGÉDIGÉK (Modal Auxiliaries) A modális segédigék olyan segítő eszközök, amelyek az ige elé téve segítenek különböző jelentésárnyalatok kifejezésében (pl. valószínűség, engedélyadás, engedélykérés,
EXKLUZÍV AJÁNDÉKANYAGOD A Phrasal Verb hadsereg! 2. rész
A Phrasal Verb hadsereg! 2. rész FONTOS! Ha ennek az ajándékanyag sorozatnak nem láttad az 1. részét, akkor mindenképpen azzal kezdd! Fekete Gábor www.goangol.hu A sorozat 1. részét itt éred el: www.goangol.hu/ajandekok/phrasalverbs
Travel General. General - Essentials. General - Conversation. Asking for help. Asking if a person speaks English
- Essentials Can you help me, please? Asking for help Do you speak? Asking if a person speaks Do you speak _[language]_? Asking if a person speaks a certain language I don't speak_[language]_. Clarifying
Lesson 1 On the train
Let's Learn Hungarian! Lesson notes Lesson 1 On the train Dialogue for Lesson 1 (formal speech): Guard: Jó napot kívánok. Jó napot. Guard: Az útlevelét, kérem. Tessék. Guard: Köszönöm. Hmmmm, amerikai?
6. évfolyam Angol nyelv
IDEGEN NYELVI MÉRÉS 2016. május 18. 6. évfolyam ngol nyelv Általános tudnivalók a feladatokhoz Ez a füzet nyelvi feladatokat tartalmaz. feladatsor két részből áll. z I. részben csak a füzetben kell dolgoznod.
DF HELYETTESÍTŐ NYELVVIZSGA 1. (Angol nyelv) 2014. február 21. Név:. Neptunkód: 1. feladat 1... 2... 3... 4... 5... 6... 7... 8... 9... 10...
Név:. Neptunkód: MEGOLDÓLAP 1. feladat 1.... 2.... 3.... 4.... 5.... 6.... 7.... 8.... 9.... 10.... Elért pontszám:. 2. feladat 1. 6. 11. 2. 7. 12. 3. 8. 13. 4. 9. 14. 5. 10. 15. Elért pontszám:. 3. feladat
ANGOL SZINTFELMÉRŐ. Cégnév: Kérem egészítse ki John és Mary beszélgetését a megadott szavakkal! A szavak alakján nem kell változtatnia!
ANGOL SZINTFELMÉRŐ Ahol az ismeretből tudás születik Név:. Cégnév:. Kérem egészítse ki John és Mary beszélgetését a megadott szavakkal! A szavak alakján nem kell változtatnia! like, I'm, very, world, do,
TARTALOM. Összefoglaló-ellenőrző feladatok... 55
TARTALOM NYELVTANI MAGYÁZATOK... 4 1. A függő beszéd fogalma... 4 2. Az igeidők egyeztetése a függő beszédben... 4 3. Kijelentő és kérdő mondatok a függő beszédben... 6 4. Módbeli segédigék a függő beszédben...
3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT. Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc. III. Hallott szöveg értése
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz ANGOL NYELV 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc
KJF NYELVVIZSGAKÖZPONT KÉTNYELVŰ ANGOL ALAPFOKÚ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR
KJF NYELVVIZSGAKÖZPONT KÉTNYELVŰ ANGOL ALAPFOKÚ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR A vizsga részei: Írott szöveg értése 1 Írott szöveg értése 2 Maximális pontszám 25 15 Teljesítési minimum: Rendelkezésre álló idő:
Seven Verses. from the Bhagavad Gita. by Swami Shyam. in Hungarian. magyarul
Seven Verses from the Bhagavad Gita by Swami Shyam Swami Shyam has translated the Bhagavad Gita from the original Sanskrit into English and Hindi. He selected these seven essential verses to be sung and
Légyavilágvilágossága évi karácsonyi kezdeményezés november 24. december 25.
Légyavilágvilágossága 2017. évi karácsonyi kezdeményezés 2017. november 24. december 25. MOTTÓ Amint követjük a Szabadító példáját, valamint úgy élünk, ahogyan Ő élt és tanított, akkor ez a világosság
UTÓKÉRDÉSEK (Tag-questions)
UTÓKÉRDÉSEK (Tag-questions) Beszélgetés során gyakran teszünk úgy kijelentéseket, hogy egyúttal rögtön megkérjük a hallgatót, hogy igazolja kijelentésünk igazságát (utókérdést teszünk fel). A magyarban
Tel.: (+361)342-4905, FAX: (+361)342-1984 E-mail: rakoczi@mail.rakoczif.hu vagy rakoczif@mail.rakoczif.hu Honlap: http://www.rakoczif.
ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 2011/2012-ES TANÉV Tantárgy: Angol nyelv Osztály: 13.A Szint: közép Budapest, 2011. december 1 1. Personal data When and where were you born? What are your interests or hobbies? Have
www.onlineangol.com Na de ennyire részletesen nem fogok belemenni, lássuk a lényeget, és ha kérdésed van, akkor majd tedd fel külön, négyszemközt.
24. FELADATLAP COUNTABLE, UNCOUNTABLE 1. FELADAT Sok gondot szokott okozni tanulóimnak a megszámlálhatatlan illetve megszámlálható főnevek nyelvtana. Van, aki teljesen elfogadja, megérti, aztán ott a másik
Könnyen, Gyorsan Angolul!
Könnyen, Gyorsan Angolul! 99. Nap/Day ninety-nine FÜGGŐ BESZÉD II. - egyeztetés (idő, hely..) - módbeli segédigék -going to éshave to - felszólítás/tiltás - kérdezősködés - pár apróság FÜGGŐ BESZÉD reported
Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata
Can/ Can is one of the most commonly used modal verbs in English. It be used to express ability or opportunity, to request or offer permission, and to show possibility or impossibility. A az egyik leggyakrabban
AZ ANGOLOK CSAK SZÍVATNAK MINKET! 2. RÉSZ
AZ ANGOLOK CSAK SZÍVATNAK MINKET! 2. RÉSZ Gááááábooor, az angolban miért van mindenre 10 szó? Gááááábooor, az angolban miért jelent egy szó 10 félét? Gááááábooor, az angolban miért hasonlítanak ennyire
A függő beszéd azt jelenti, hogy valakinek a szavait idézzük, de nem szó szerint, hanem tárgyi mellékmondattal (Azt mondja, hogy ; Azt mondta, hogy ).
A függő beszéd azt jelenti, hogy valakinek a szavait idézzük, de nem szó szerint, hanem tárgyi mellékmondattal (Azt mondja, hogy ; Azt mondta, hogy ). ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉRTELMI EGYEZTETÉS A mellékmondatban
Túlélő angol kezdőknek 11. lecke Időjárás (Fordítás- megoldás)
Túlélő angol kezdőknek 11. lecke Időjárás (Fordítás- megoldás) 1. There will be fog. Köd lesz. 2. There will be some rain. Lesz egy kis eső. 3. Will there be any snow? Lesz hó? 4. It won t be sunny. Nem
7. Bemutatom a barátomat, Pétert. 8. Hogy hívják Önt? 9. Nagyon örülök, hogy találkoztunk. 10. Nem értem Önt. 11. Kérem, beszéljen lassabban.
1. Magyar vagyok. 7. Bemutatom a barátomat, Pétert. 13. Ért Ön engem? 2. Ön honnan jött? Te honnan jöttél? 8. Hogy hívják Önt? 14. Kérem, betűzze a nevét! 3 Beszél Ön angolul? 9. Nagyon örülök, hogy találkoztunk.
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
1 F őnevek és melléknevek
A témakör elején pontokba van szedve, hogy miről fogsz olvasni / tanulni 1 F őnevek és melléknevek Ebben a leckében a főnevekről és melléknevekről tanulhatsz. A lecke tartalma: Főnevek többes száma Névelők
Intézményi IKI Gazdasági Nyelvi Vizsga
Intézményi IKI Gazdasági Nyelvi Vizsga Név:... Születési hely:... Születési dátum (év/hó/nap):... Nyelv: Angol Fok: Alapfok 1. Feladat: Olvasáskészséget mérő feladat 20 pont Olvassa el a szöveget és válaszoljon
Nebuló Alapítvány a Gyerekekért Megyei idegen nyelvi verseny (2015. november 27.)
Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Nebuló Alapítvány a Gyerekekért Megyei idegen nyelvi verseny (2015. november 27.) 2015 Winning is not the most important thing. ENGLISH CLASS 5 Name: School:....
MINTAFELADAT B. írásbeli Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I.
MINTAFELADAT B írásbeli 35 345 01 Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. A beszédértés, az íráskészség és az olvasott szöveg értésének mérése idegen nyelven, valamint nyelvtani/nyelvhasználati és lexikai
TANMENETJAVASLATOK. Általánosságban: egy lecke mindig egy heti anyagot jelent, a heti óraszámnak megfelelően.
TANMENETJAVASLATOK Általánosságban: egy lecke mindig egy heti anyagot jelent, a heti óraszámnak megfelelően. a) változat (heti 3 óra) Egy leckére átlagosan 3 óra jut, de ehhez nem kell feltétlenül ragaszkodni.
Angol C2 1 1 074 nyelvi programkövetelmény
Angol C2 1 1 074 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi
Travel Getting Around
- Location I am lost. Not knowing where you are Can you show me where it is on the map? Asking for a specific location on a map Where can I find? Asking for a specific Eltévedtem. Meg tudná nekem mutatni
ISMÉTLÉS 2. IGEIDŐK-SPECIÁLIS ESETEK
Könnyen, Gyorsan Angolul! ISMÉTLÉS 2. IGEIDŐK-SPECIÁLIS ESETEK IDEGTÉPŐ IGEIDŐK Csak azután tudjuk berendezni a házat, miután felépítettük! EGYSZERŰ JELEN IDŐ And then he says... And then he said... In
Tanmenetjavaslat heti 1 óra. Köszönés Bemutatkozás. Ismerkedés. Utasítások. Érdeklődés. Számok Számlálás. Születésnap. Óra, 11, 12.
Tanmenetjavaslat heti 1 óra ÓRA TÉMÁK LECKÉK TARTALMAK SZAVAK, NYELVTANI ELEMEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 1 HELLO 1.1 Good morning 1.2 What
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Sample letter number 1. Vancouver English Centre 47. Zoltán u. 840 Have St, Suite 200 Budapest Vancouver BC V6Z 212 H-1114 Canada Ref.: application 15 Januar, 2010 Dear Sir/Madam, I have just read your
7. osztály Angol nyelv
7. osztály Angol nyelv I. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Köszönés Elköszönés Good morning. Hello. Hi. Goodbye. Bye-bye. See you soon. Bemutatkozás,
ISMÉTLÉS 4. (MÓDBELI) SEGÉDIGÉK
Könnyen, Gyorsan Angolul! ISMÉTLÉS 4. (MÓDBELI) SEGÉDIGÉK All modal verbs are auxiliary verbs but not all auxiliary verbs are modal verbs. Minden módbeli segédige segédige, de nem minden segédige módbeli
Relative Clauses Alárendelő mellékmondat
Relative Clauses Alárendelő mellékmondat We use relative clauses to give additional information about something without starting another sentence. By combining sentences with a relative clause, your text
PAST PERFECT CONTINUOUS
PAST PERFECT CONTINUOUS ALAKJA A Past Perfect Continuous-nak két segédigéje van: HAD ez a perfect szemléletet segít kifejezni BEEN ez a folyamatosságot segít kifejezni Ezt használjuk kijelentő, állító
Active / Passive Verb Forms Cselekvő és szenvedő igék
Active / Passive Verb Forms Cselekvő és szenvedő igék Sentences can be active or passive. Therefore, tenses also have "active forms" and "passive forms." You must learn to recognize the difference to successfully
Fogalmazás az angol érettségin Életképes angol
Fogalmazás az angol érettségin Életképes angol Heincz Nóra Nem tudod hogyan kell megírni az angol érettségi íráskészségén előforduló fogalmazásokat? Akkor tudod sikeresen megírni ezt a fogalmazást, ha
Király Linda - Can't Let Go dalszöveg - lyrics
Király Linda - Can't Let Go dalszöveg - lyrics Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Király Linda legújabb száma és a dalszöveg I want the end to begin but not without you, so easy for me to
Emelt szint SZÓBELI VIZSGA VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY VIZSGÁZTATÓI. (A részfeladat tanulmányozására a vizsgázónak fél perc áll a rendelkezésére.
Emelt szint SZÓBELI VIZSGA VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy vita feladatban vesz részt a
mondat ami nélkül ne indulj el külföldre
51 mondat ami nélkül ne indulj el külföldre 51 mondat ami nélkül ne indulj el külföldre 1. Good morning / afternoon / evening. Jó reggelt / napot / estét. 2. How are you? / How is it going? Hogy van? /
Az tanácsadás kifejezésére a következő segédigéket használhatjuk: vagy
(Giving Advice) (kéne, kellene) Néha a felszólítás túl erős ahhoz, hogy valakit valamilyen cselekvés elvégzésére buzdítsunk. Ezért inkább tanácsot adunk. SEGÉDIGÉKKEL Az tanácsadás kifejezésére a következő
There is/are/were/was/will be
There is/are/were/was/will be Forms - Képzése: [There + to be] [There + létige ragozott alakja] USE - HASZNÁLAT If you simply want to say that something exists or somebody is doing something then you start
WHO IS WHO? Lecke (Középhaladó 2/1) PEOPLE AROUND PART I. - KÖRÜLÖTTÜNK ÉLŐ EMBEREK I. RÉSZ
WHO IS WHO? Lecke (Középhaladó 2/1) PEOPLE AROUND PART I. - KÖRÜLÖTTÜNK ÉLŐ EMBEREK I. RÉSZ Egy szint első lépése az egyik legfontosabb. Itt eldől, hogy velünk maradsz-e. A téma, amit mára választottunk
EGYSZERŰNEK TŰNIK III.RÉSZ
EGYSZERŰNEK TŰNIK III.RÉSZ Lecke (Középhaladó 1. / 4.) MÉG TÖBBET A GET IGÉRŐL A megpróbáltatásaidnak még nincs vége. Viszont most lehetőséged nyílik, hogy végre a get szóval is barátságot köss, és tiszta
Személyes Jókívánságok
- Házasság Congratulations. Wishing the both of you all the happiness in the world. Friss házaspárnak gratulációkor Congratulations and warm wishes to both of you on your wedding day. Frissen összeházasodott
50 bónusz kártya az Instant Friends csomagokhoz
50 bónusz kártya az Instant Friends csomagokhoz Hálásan köszönjük, hogy az előrendeléseddel segítettél megjelentetni az Instant Friends angol tanulókártya csomagot! Ez az egyik jutalmad érte. Hogyan használhatod
A CÉLHATÁROZÓI MELLÉKMONDAT
Mi a célhatározói mellékmondat? A CÉLHATÁROZÓI MELLÉKMONDAT A célhatározói mellékmondat a mi célból? / miért? (WHY?) kérdésre válaszol (azaz meghatározza az adott cselekvés célját). pl. Táncoltam, hogy
PONTOS IDŐ MEGADÁSA. Néha szükséges lehet megjelölni, hogy délelőtti vagy délutáni / esti időpontról van-e szó. Ezt kétféle képpen tehetjük meg:
PONTOS IDŐ MEGADÁSA EGÉSZ ÓRÁK MEGADÁSA ( óra van. ) Az óra száma után tesszük az o clock kifejezést. pl. It s 7 o clock. (7 óra van.) A britek az órák számát csak 12-ig mérik. Náluk nincs pl. 22 óra!
VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY!
HALLÁS UTÁNI ÉRTÉS 1. feladat: globális értés The Power of Prayer A young man had been to Wednesday night Bible Study. The Pastor had shared about listening to God and following the Lord's voice. The young
JELZŐI MELLÉKMONDATOK általános tudnivalók (Relative Clauses)
JELZŐI MELLÉKMONDATOK általános tudnivalók (Relative Clauses) A jelzői mellékmondat szerepe A jelzői mellékmondat az alárendelő mellékmondatok egyik típusa. Szerepe, hogy a főmondatban említett egyik főnév
Tanmenetjavaslat heti 3 óra
Tanmenetjavaslat heti 3 óra Egy leckére átlagosan 3 óra jut, de ehhez nem kell feltétlenül ragaszkodni. Vannak olyan leckék, amelyek 2 óra alatt elvégezhetők, míg olyanok is, amelyek több gyakorlást igényelnek.
FÜGGŐ BESZÉD Reported/Indirect Speech
FÜGGŐ BESZÉD Reported/Indirect Speech A függő beszéd azt jelenti, hogy valakinek a szavait tolmácsoljuk, de nem szó szerint, hanem tárgyi mellékmondattal (Azt mondja, hogy ; Azt mondta, hogy ). ÁLTALÁNOS
Tudok köszönni tegezve és önözve, és el tudok búcsúzni. I can greet people in formal and informal ways. I can also say goodbye to them.
Mérleg Your checklist Az alábbiakban a MagyarOK 1. tankönyv témáinak listáját találja. A mondatok mellett a kapcsolódó oldalak és gyakorlatok számát is megadtuk, hogy megkönnyítsük az ismétlést. This document
Az angol nyelv tantárgy 9. évfolyamos osztályozó vizsga témakörei (heti 2 óra)
Az angol nyelv tantárgy 9. évfolyamos osztályozó vizsga témakörei (heti 2 TANKÖNYV ÉS MUNKAFÜZET: NEW HEADWAY ELEMENTARY, FOURTH EDITION A tankönyv anyaga a 7-11 unit között a hozzá tartozó munkafüzeti
Utazás Általános. Általános - Alapvető, létfontosságú dolgok. Általános - Beszélgetés. Segítségkérés
- Alapvető, létfontosságú dolgok Tudna segíteni? Can you help me, please? Segítségkérés Beszélsz ul? Do you speak English? Annak megkérdezése, hogy az adott személy beszél-e ul Beszélsz / Beszél _[nyelven]_?