Ökológiai Iparpolitika - Egy jövőképes európai gazdaság kulcseleme

Átírás

1 Ökológiai Iparpolitika - Egy jövőképes európai gazdaság kulcseleme Elemzés Budapest február

2 Németország eddig sikeresen birkózott meg a világgazdasági válsággal. Ebben fontos szerepet játszott az ipar erős helytállása. Jelentős export többletbevételek bizonyítják annak a gazdaságpolitikának a helyességét, melynek középpontjában az ipar és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások állnak. Az ipari szerkezet átalakítása fontos feladat Németország számára is, hiszen csak azon népgazdaságok fognak tartósan növekedni, melyek időben alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz, valamint az energia és erőforrások minél hatékonyabb felhasználásának szükségszerűségéhez.. Aki a zöld technológiák óriási növekedési potenciáljából szeretne profitálni, vegye már most az irányt az ökológiai iparpolitika felé. Szükség van egy új haladási modellre a harmadik ipari forradalom számára. Az SPD a kormányzati ciklusában fontos impulzusokat adott az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az ökológiai iparpolitika kidolgozása érdekében. Ehhez politikai eszközök széles spektrumát alkalmazta a gazdasági ösztönző intézkedésektől, ártámogatásokon át a klasszikus rendészeti jogalkotásig. Budapesti Iroda 2

3 Ipari szektor: horgony a válság idején Számos más országhoz viszonyítva Németország szerencsésesen vészelte át a pénzpiacoktól kiinduló gazdasági világválságot. Ennek egyik oka az ipari szektor erőteljes alakulása ben a németországi pénzügyi ágazat csak öt, az ipari szektor viszont 23,1 százalékkal járult hozzá a GDP-hez. Ehhez még hozzá jönnek az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások, mint a már értékesített gépek és termékek karbantartása és gondozása. Az ipar és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások együttes részaránya a GDP-ben így 35 százalékot tett ki. Összehasonlításképpen az ipai szektor részaránya például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban az OECD szerint csak 12,3 illetve 13,3 százalék. Mindkét országnak lényegesen alacsonyabb növekedési rátával és növekvő munkanélküliséggel kell megbirkóznia. Közismert a német népgazdaság gazdasági sikere a globalizálódott versenyben, mely az egykor még oly tegnapinak mondott ipari szektoron alapszik ben 959,5 milliárd euró értékben exportált árut Németország. Bár ezzel az ország már nem világbajnok, de közvetlenül Kína után elfoglalja a második helyet. Az import volumene ezzel szemben 806,2 milliárd euró. Az ebből keletkező kereskedelmi többlet egyértelműen jelzi a német gazdaság versenyképességét és erejét. Határait súrolja a régi ipartársadalom Ezen sikerek ellenére Németország is szembesül azzal a feladattal, hogy az iparszerkezetét új alapokra helyezze. Nem az ipar fellegvárra mint olyan, hanem a fenntartható ipar fellegvárra kell legyen a cél a 21. században. Hosszú távon csak azok a népgazdaságok fognak prosperálni, amelyek időben alkalmazkodnak a klímaváltozás kihívásaihoz, valamint az energia és az erőforrások minél hatékonyabb hasznosításának szükségszerűségéhez. Azzal a kihívással nézünk szembe, hogy összhangba hozzuk a tömeges jólétet bolygónk eltartó képességével ig a fejlett ipari országoknak 1990-hez képest százalékkal csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást. Ellenkező esetben az összeomlás fenyeget. Mindezt nem könnyíti meg a népesség rohamos növekedése ig a föld össznépessége eléri majd a kilenc milliárdot és 2030-ig az ipari társadalmakban az emberek száma négy milliárdra duplázódik meg. A mai termelési struktúrák, folyamatok és technológiák nem alkalmasok ezen problémák megoldására, hiszen a jelenlegi ipari társadalmak jellemzője épp a rendkívül magas energia és erőforrás-felhasználás. Nem egészen új keletű, de egyre inkább erősödik annak a felismerése, hogy másfajta gazdálkodásra van szükség. Amióta 1972-ben megjelent a Római Klub The Limits of Growth (A Növekedés Korlátai) című tanulmánya, a gazdasági növekedés ökológiai korlátai egyre jobban a figyelem középpontjába kerültek. A főüzenete így hangzott: Amennyiben a népesség, az élelmiszerek és ipari áruk termelése valamint a környezetszennyezés és a nem megújuló nyersanyagok felhasználása változatlan iramban nő tovább, a világgazdaság belátható időn belül össze fog omlani az erőforrások hiánya miatt. Későbbi vizsgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az összeomlást a műszaki előrehaladás nemileg késleltetni tudja, de nem képes azt igazán megakadályozni. Bár ez a megállapítás továbbra is igaz, van egy korlátozó tényező: csak addig helytálló, amíg az ipari társadalom problémáit a régi válaszokkal próbálják megoldani. Budapesti Iroda 3

4 Ökológiai gazdaságpolitika: a jövő növekedési motorja A szerző véleménye szerint a helyzet politikailag teljesen egyértelmű: növekedésre van szükségünk, de minőségi növekedésre. A jövő zöld piacainak évi nyolc százalékos középtávú növekedést prognosztizálnak. Ez azt jelenti, hogy egy ideig tíz évenként valószínűleg megduplázódik ezen piacok kapacitása ig a zöld technológiák világpiaci volumene a mai 1,4 billióról 3,2 billióra fog nőni. Ebből a gazdasági dinamizmusból jelentős foglalkoztatási lehetőségek is adódnak. Különböző kutatóintézetek előrejelzései szerint a zöld technológiák területén akár két millió új munkahely jöhet létre Németországban még ebben az évtizedben. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések gazdasági előnyeit vizsgáló, legújabb tanulmányt a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) készítette el. A legfontosabb megállapítása: Az üvegházhatású gázok uniós csökkentési célértékének 2020-ig történő emelése 20-ról 30 százalékra pozitív hatással bírna a növekedésre és a foglalkoztatásra: Az évi GDP-növekedés az EU-ban elérné a 0,6 százalékot és akár hat millió új munkahely létrejöttét generálná. A munkanélküliség csökkenne 5,3 százalékra (a kiinduló forgatókönyv szerinti 7,6 százalékhoz képest) és a beruházások a GDPben való részaránya 18 százalékról 22 százalékra nőne. A PIK-tanulmány szerint minden gazdasági ágazat profitálna, százalékban különösen az építőipar (plusz 25 százalék, ipar plusz 9 százalék), többek között az energetikai épületszanálás és az infrastruktúra bővítése révén. Aki viszont a növekedés motorjának tekintett környezettechnológiából szeretne profitálni, annak már most az ökológiai iparpolitika kidolgozása felé kell vennie az irányt. A konkurencia nem alszik. Az új ökológiai technológia és termelési központok most alakulnak ki és nem csak tíz év múlva. Már ma szükségünk van egy új, felvilágosító haladási modellre a harmadik ipari forradalom számára. Ehhez tartozik mindenekelőtt az erőforrások hatékony felhasználása. Ez olyan mint egy alvó óriás, ahogy a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal nevezte. Az erőforrások felhasználása a bruttó termelési értéknek a 46 százalékot teszi ki, és ez a legnagyobb termelési költségtényező a német feldolgozó iparban. A német Anyaghatékonyság-Hivatal (demea) becslése szerint a német gazdaság évente akár 100 milliárd eurót is megtakaríthatna, amennyiben az anyag és nyersanyag felhasználási hatékonysága 20 százalékkal növekedne! Ehhez képest, világszerte a politika úgy tesz, mint ha a bérek lennének az egyetlen állítócsavarok Örvendetes fejlemény, hogy időközben globális szintén is felfogták, hogy a Green Economy irányába történő átalakítás jelentős lehetőségeket rejt magában. Aki megnézi a globális gazdaságélénkítő programokat, melyek válságprogramként indultak útnak, a következőt állapíthatja meg: A globális gazdaságélénkítő programok keretében nem kevesebb mint 450 milliárdot költöttek el a zöld beruházások területén, ami az összes csomag 16 százalékát jelenti. Ez a téma egyre nagyobb jelentőséggel bír. Úgy tűnik, az emberek megértették, hogy a jövőbe kell beruházni, az ipari társadalmunk szerkezetátalakításába. Budapesti Iroda 4

5 Tíz pont a harmadik ipari forradalomhoz vezető úton A következőkben az ökológiai iparpolitika főelemeit ismertetjük és világítjuk meg példákkal és konkrét intézkedésekkel, melyeket Németországban az egykor SPD vezette környezetvédelmi minisztérium hozott. Ezen intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak a német gazdaság az elmúlt években a zöld technológiák területén elért sikeréhez és egyben példaként szolgálhatnak más országoknak is, hogy az ökológiai megújulásra irányuló, céltudatos nemzetállami politika megvalósítására milyen eszközök állnak a rendelkezésre. 1. Ökonómiai eszközök erősítése A jogi szabályozás szempontjából kulcsszerepet játszanak az ökonómiai eszközök, hiszen a termék ára releváns információkat tartalmaz. Ökológiai adók és járulékok korrigálják a közvetlen árképzést és ily módon beárazzák a későbbi ökológiai költségeket. Ezáltal teszik lehetővé, hogy az árak az ökológiai igazságot mondják, illetve az ideális állapothoz legalább közelebb kerüljenek. Egy további gazdasági eszköz az emissziós jogokkal való kereskedelem, melyben a szűkösség elvét alkalmazzák környezetpolitikai célkitűzések elérése érdekében. Az adókkal és járulékokkal ellentétben, nem az ár az, ami közvetlenül hat, hanem a mennyiség. De az ökológiai iparpolitikának a célja nem valamiféle új pénznek a megteremtése, hanem az ökológiai pénzügyi reform továbbfejlesztése, a jó (termék) támogatása és a rossz (termék) megadóztatása, megdrágítása. Erre néhány alkalmas eszköz például a környezetkárosító támogatások csökkentése, az adóleírási lehetőségek erőforráscentrikus bővítése, a forgalmi adókulcs ökológiai szempontok szerinti meghatározása, az emissziós tanúsítványok elárverezésének és kereskedelmének légi és hajóközlekedésre való kiterjesztése és az agrártámogatási rendszerek átalakítása. 2. Beruházás-ösztönzés Az ökológiai iparpolitika célja a megújuló energiák fokozott felhasználása, a fosszilis és szűkös nyersanyagok megújuló és szerves energiahordozókkal való kiváltása, valamint az energia és erőforrás-hatékonyságának növelése. Mindez nem csak a technológiai haladás, hanem mindenekelőtt a hatékonyabb épületekbe, berendezésekbe, eljárásokba, készülékekbe való beruházás, valamint a létező állag jobb gondozása, karbantartása kérdése. 3. A Finanszírozás könnyítése A környezetbarát technológiák fejlesztésének elősegítése és ezen ágazat további bővülése érdekében fontos a környezetvédelmi beruházások és új cégalapítások finanszírozásának biztosítása. Németországban megvan a likviditás a piacon, csakhogy a pénzek nem mindig a megfelelő helyre kerülnek. Az úgynevezett ökoberuházások gyakran sikertelenek a tőkehiány illetve a hitelintézetek és pénzpiaci közvetítők kockázatvállalásának hiánya miatt. Egy GreenTech-Alap létrehozásával különösen az innovatív környezettechnológiával foglalkozó vállalkozások fejlődését a magvető (Seed) szakaszban lenne célszerű támogatni. Ez a GreenTech Alap egy Public Private Partnership keretében határozott ideig mint Early Stage Venture Capital Alap működne, mely a zöld technológiákra összpontosítana. Az alap 500 millió eurós volumene magán és állami tőkéből tevődne össze. A finanszírozási problémákon enyhítene az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések megvalósítását szolgáló lízing modellek kidolgozása és egy fajta GreenTech-Dax bevezetése. Budapesti Iroda 5

6 4. A rendészeti jog felhasználása A rendészeti jog a környezetpolitika klasszikus eszköze. A tárgyai pontosan meghatározottak, és mindenki számára egyformán érvényesek a rendelkezései. Az előírásai, tilalmai és mindenféle határértékei nem csak hozzájárultak a múltban jelentős környezetpolitikai sikerekhez, hanem ahhoz is, hogy mára a GreenTech made in Germany jó hírnévnek örvendhet és gyártói sok esetben világpiaci vezetők. Az igényes környezetpolitikai normák előrevitték nálunk a technológiai fejlődést. A rendészeti jog a reneszánsza előtt áll. Erre való tekintettel az innováció-politikai szempontoknak nagyobb szerepet kell kapniuk, és ezzel együtt dinamikussá kell tenni a rendészeti jogot. Ehhez hozzátartozik többek között a személygépkocsik számára meghatározott, ambiciózus és kiszámítható széndioxid-határérték, a hulladék újrahasznosítási arányának növelése és az okos számláló és mérőrendszerek használatának kötelezővé tétele. 5. Küszöbszámok átláthatóvá tétele, minőségi címkék és a Top-Runner elv bevezetése A különböző eszközeivel az ökológiai iparpolitika a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt befolyásolni kívánja. Az állam, a vállalatok, a gazdasági szakszövetségek és a fogyasztók közös feladata, hogy a gazdaságot a fenntarthatóság pályájára terelje és az innovációra ösztönözze. A kereslet szempontjából a fogyasztók hatalma óriási. Annak érdekében, hogy a modernizációt tudatosan lehessen serkenteni, a fogyasztókat teljes körű információkkal kell ellátni. Gyakran csak az ár szolgáltat információt a termékről, és sokszor ez az információ ökológiai szempontból nem éppen tanulságos. Ezért a termékjelölés és a minőségi címkék fontos előfeltételei a stratégiai fogyasztásnak és az innovációt serkentő keresletnek. A technológiai fejlődéssel való lépéstartás érdekében szükség van az energetikai és hatékonysági címkék dinamikus továbbfejlesztésére. Igényes vásárlók nélkül nem alakulhatnak ki éllovas szerepét betöltő piacok. A fogyasztók átfogó és független tájékoztatása céljából hasznos lenne egy környezetvédelmi és hatékonyság-technológiákkal kapcsolatos, nyilvános adatbázis létrehozása. 6. Piacbevezetési programok igénybevétele és bővítése A piacbevezetési programok lehetőséget kínálnak új piacok létrejöttére vagy létező piacok mozgásba hozatalára. A konkurenciát serkentik új technológiai megoldások keresésére és a versenyt az innováció szellemével gazdagítják. Emellett a keresletet növelik, a termékfejlesztést erősítik, a volumengazdaságosságnak kedveznek, ami végül a termékek kedvezőbb árát eredményezi. Ez viszont elősegíti azoknak a terjedését. Ebből kifolyólag lényeges, hogy a jelenlegi piacösztönzési programot több forrással lássák el és olyan komponensekkel szélesítsék, mint pld. bevezetési programokkal a lehető leghatékonyabb végkészülékek gyártása, az elektro-mobilitás vagy a Mikro-CHP rendszerek területén. 7. Az erők összefogása egy beruházási és beszerzési paktum létrehozásával Németországban a közszféra jelentős piaci hatalom, mivel az itt jelentkező termékek és szolgáltatások iránti kereslet összértéke éves szinten legalább 260 milliárd eurót tesz ki. Ezt a piaci hatalmat innováció-politikai szempontból eddig nem használták fel kellő mértékben: A közbeszerzések és beruházási tervek esetében többnyire a puszta beszerzési költségek játsszák a főszerepet. Az életciklus-költség tényezőjét gyakran figyelmen kívül hagyják a közbeszerzések során, noha energiahatékony és környezetbarát termékek beszerzésével nem csak a fenntartási költségek csökkennének, hanem a közszféra a GreenTech bevezetésének Budapesti Iroda 6

7 motorjává is válna. Ezzel kapcsolatban különösen fontos szerep jut az önkormányzatoknak, amelyekre a közbeszerzési volumen körülbelül 50 százaléka esik. Elképzelhető továbbá a szövetségi szint, a tartományok és az önkormányzatok közötti paktum, melynek keretében abban állapodnának meg, hogy a közbeszerzéseik legalább 25 százaléka esetében csak olyan szolgáltatásokat és termékeket vásárolnak, amelyek a szigorú és közösen megállapított környezetvédelmi kritériumoknak megfelelnek. 8. Jobb képzés és oktatás Nyersanyagszegény ország lévén Németország mindig is arra kényszerült, hogy a tudást mint termelési tényezőt különösen hatékony módon alkalmazza és a humántőkét optimálisan használja. A német gazdaság erejének alapját a mérnökök és jól képzett szakmunkások képezik. Az innováció és a műszaki haladás középpontjában a képzettség és ezzel az ember áll. A képzésbe és az oktatásba való beruházások a sikeres innováció, kutatás és technológia előfeltételei. Ahogy a környezetiparág új munkahelyeket teremtett és munkát biztosít éppen a mérnököknek és a szakmunkásoknak, a növekedése és gazdasági sikere azon múlik, hogy rendelkezésére állnak-e jól képzett munkaerők. Ahhoz, hogy az új gazdasági ágazatok követelményeivel lépést tudjon tartani, szükség van a munkaerőpiac-politikai támogató és továbbképzési programok dinamikus és rugalmas alakítására. 9. A kutatástámogatások összpontosítása, világító tornyok építése A kutatástámogatás területén fontos szerep jut az államnak is. Noha az állam a technológiai fejlődést fentről nem tudja elrendelni vagy előírni, mégis megteremtheti a szükséges keretfeltételeket úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek a kutató tevékenységüket fokozzák. Anyagi támogatás és pilótaprojektek segítségével serkentheti a hatékonyság és technológia ugrásszerű fejlődését. Az energiával kapcsolatos kutatások területén különösen ígéretesnek tűnnek olyan projektek mint az intelligens áramhálózat, a virtuális erőmű vagy a hatékony áramtárolás-technológia. Környezettechnológiai világító torony projektek fontos útmutatók a bizonytalan terepen. A megvalósíthatóságot jelzik és a kiigazodásban segítenek. Ezen túlmenően hozzájárulnak a társadalmi erők mobilizálásához és a társadalom általi elfogadáshoz. Mind ezen által ezek a projektek a társadalom önértelmezéséhez járulnak hozzá. Olyan fogalmak, mint Zöld Biofinomító, Urban Mining (városi bányászat) és elektro-mobilitás, kell hogy a mindennapi szóhasználatunk részeivé váljanak. 10. Kezdeményezések az export és a külkereskedelem bővítésére Noha a hazai piac nagy jelentőséggel bír a németországi vállalatok számára, célzottan támogatandó a környezet- és hatékonyság-technológiák exportja. A GreenTech made in Germany keretében számos olyan megoldás született, melyet máshol még keresnek, mert szükség van rá. Ezzel egy időben a környezet-technológiák területén az export dinamikusan hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Különösen komplett rendszermegoldások szállítása esetében a kis innovatív vállalkozásokat az a veszély fenyegeti, hogy a nagy rendszergyártókkal szemben a háttérbe szorulnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a koordinálási nehézségeket kiküszöböljék, valamint a kompetenciákat és szolgáltatásokat összekapcsolják. Az export növelésére irányuló kezdeményezések nagyon alkalmasok arra, hogy a kínálat a nemzetközi keresletnek megfeleljen. Budapesti Iroda 7

8 Ökológiai növekedés legyen fenntartható és szociális Az ökológia a 21. század ökonómiájává lesz és ebből az ökológiai iparpolitika levonja a következtetéseket. Az ökológiai kérdésre ökonómiai válasz ad. Az ökológiai iparpolitika egy modernizálási stratégia a fenntartható termelés és fejlődés értelmében, a gazdaság és a társadalom számára. A népgazdaságunk energetikai és anyagi alapjának átalakítását célozza meg úgy, hogy a kimerülő nyersanyagokat újratermelődővel helyettesíti és megújuló energiák felhasználását kiépíti. Ez nem csak Európában támogatja egy környezet- és társadalombarát gazdaság kialakulását, hanem egy általánosítható globális fejlődési modellt is. Ezzel az ökológiai gazdaságpolitika két dolgot kapcsol össze, amelyekről eddig ahelyett hogy együtt gondolkodtak volna, egymással szembe helyeztek: korszerűsíti és átalakítja az ipari társadalmat, valamint lefekteti egy új növekedési hullám alapjait. Ez egy olyan lehetőség amellyel élnünk kellene a környezetünk érdekében, de a gazdaságunk versenyképességének megtartásáért is, valamint a növekedés és a foglalkoztatottság biztosításáért és minőségi munkahelyek megteremtése céljából. A bevezetőmben egy harmadik ipari forradalmat sürgettem. A múltban az ilyen gazdasági fejlődéseket mindig követték társadalmi áttörések is. Egy ökológiai növekedési pályára való átlépése sem lesz kivétel ez alól. A társadalmi és gazdasági változás be fog következni és ez elől már nem lehet kitérni. Egy tartósan fenntartható növekedés csak akkor képzelhető el, ha a szociális aggályokat komolyan veszik és az okait megszüntetik. A gyakran használt új fejlődés kifejezést élettel kell megtölteni. A politika feladata hogy jövőképeket mutasson és az embereket ezekre lelkesítse. A célnak egy ökológiai és szociális együttélésnek kell lennie. Az eredeti német szöveg (: Ökologische Industriepolitik als Schlüsselelement einer zukunftsfähigen Wirtschaft in Europa, November 2011, Berlin) alapján fordította Schmidt Péter. Budapesti Iroda 8