Energetikai mérnök MSc képzés, Atomenergetika specializáció: Záróvizsga tételek

Átírás

1 Energetikai mérnök MSc képzés, Atomenergetika specializáció: Záróvizsga tételek Specializációfelelős: Dr. Aszódi Attila egyetemi tanár, BME NTI Oktatástechnikai információk: január verzió

2 Közös blokk: Energiaellátás és gazdálkodás (6 kr) tárgycsoport Tárgyak: Energiaellátás és -gazdálkodás A (4 kr) + Energiaellátás és -gazdálkodás B (2 kr) Energiaellátás és -gazdálkodás A és Energiaellátás és -gazdálkodás B Záróvizsga kérdések A. Strukturális kérdések/1 1. Mi volt az elmúlt évtizedben az energetikában végbement paradigmaváltás lényegi része? 2. Mit értünk az energiaellátás és az energiafelhasználás hatásfoka alatt? Mit jellemez-nek ezek a mutatók? 3. Milyen alrendszerekből épül fel az energiaellátás? Mi ezen alrendszerek feladat? 4. Mit nevezünk közvetlen, kapcsolt, illetve kombinált ciklusú energiatermelésnek? Ad-jon példákat! 5. Milyen előnyei vannak a kapcsolt energiatermelésnek? 6. Mitől és hogyan függ a kapcsolt energiatermeléssel elérhető tüzelőanyag megtakarí-tás? B. Strukturális kérdések/2 1. Mit értünk koncentrált, decentralizált és fogyasztóközeli energiaellátáson? 2. Mit jelent az egy-, két-, három-, ill. négyvezetékes energiaellátási mód? Mi a prosumer? 3. Hogyan épül fel (elemek, funkciók) egy (táv)hőellátó rendszer? 4. Milyen műszaki megoldásokkal valósítható meg a ko-, tri- és poligenerációs energiatermelés és ellátás? C. Gazdasági/gazdálkodási kérdések/1 1. Milyen költségképző tényezők határozzák meg az energia (villamos vagy hő) költségszerkezetét? 2. Milyen összefüggés van a tartalékok és a korlátozás (nem szolgáltatás) költségei kö-zött? 3. Mi a feladat és hogyan érhető el a primer szabályozási tartalék? 4. Mi a feladat és hogyan érhető el a szekunder szabályozási tartalék? 5. Mi a feladat és hogyan érhető el a tercier szabályozási tartalék? D. Gazdasági/gazdálkodási kérdések/2 1. Hogyan változnak üzemidő és termelőtípus függvényében a változó költségek? 2. Hogyan kell a szűrőgörbét (sceering curve) meghatározni? 3. Mire és hogyan használható a szűrőgörbe? E. Gazdasági/gazdálkodási kérdések/3 1. Hogyan fogalmazható meg az erőforrásallokációs feladat (egyenletek formájában)? 2. Milyen kapcsolat van az erőmű termelési függvényei (hatásfok, hőfogyasztás, fajlagos hőfogyasztás, fajlagos költség, határköltség) között? Hogyan határozható meg az op-timális terhelési állapot? 3. Milyen módszerekkel végezhető el valós körülmények (nagy számú, különböző) ter-melő egység között az erőforrásallokáció? F. Gazdasági/gazdálkodási kérdések/4

3 1. Mik a közjavak és mi az externália (külső költség)? 2. Mit értünk reverzibilis és irreverzibilis externálián? Adjon energetikai vonatkozású példákat! 3. Energetikai példákon keresztül mutassa be a flow és a stock típusú szennyezés kö-zötti különbséget? 4. Vázlattal mutassa be a környezetszennyezés folyamatát! 5. Hogyan határozható meg szabad versenyt feltételezve az optimális mértékű környezetszennyezés? G. Gazdasági/gazdálkodási kérdések/5 1. Ismertesse az externáliák kezelésére szolgáló Pigou-féle elgondolást! 2. Ismertesse az externáliák kezelésére szolgáló Coase-féle elgondolást! 3. Hogyan határozható meg az energetikai folyamat externális költsége? 4. Milyen dózis-hatás függvényeket ismer? Röviden jellemezze ezeket? H. Decentralizált energiaellátás/1 1. Milyen jellegzetességei vannak a decentralizált energiaellátásnak? Milyen technoló-giai eszközökkel valósítható meg? 2. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a decentralizált energiaellátás kialakítása során? 3. Milyen megoldási módok lehetségesek a decentralizált energiaellátásra? Röviden adja meg ezek jellemzőit! I. Decentralizált energiaellátás/2 1. Hogyan épül fel a félautonóm rendszerű decentralizált energiaellátó rendszer? 2. Hogyan épül fel az autonóm rendszerű decentralizált energiaellátó rendszer? 3. Hogyan épül fel a nem autonóm rendszerű decentralizált energiaellátó rendszer? J. Decentralizált energiaellátás/3 1. Milyen üzemviteli stratégiák alkalmazhatók félautonóm energiaellátó rendszer eseté-ben? Jellemezze ezeket a stratégiákat (megvalósítás, előny/hátrány)! 2. Mit értünk ellátásbiztonság alatt? Mely tényezők határozzák meg az ellátásbiztonság szintjét? 3. Hasonlítsa össze és rangsorolja az egyes decentralizált energiaellátási módokat a tisz-tán vásárló típustól kiindulva a tisztán autonóm típusig bezárólag! K. Megbízhatóság/1 1. Mit értünk a megbízhatóság mint összetett fogalom alatt? 2. Mi a használhatóság, hibamentesség, fenntarthatóság és a fenntartásellátás? 3. Hogyan csoportosíthatók a működési eltérések, mik ezek jellemzői? 4. Milyen okok válthatnak ki meghibásodást? Röviden magyarázza az egyes okokat! 5. A bekövetkezés jellege alapján hogyan csoportosíthatók a meghibásodások? Válaszá-hoz készítsen magyarázó ábrát! 6. A működőképesség elvesztésének jellege alapján hogyan csoportosíthatók a meghibásodások? 7. A bekövetkezés időbelisége alapján hogyan csoportosíthatók a meghibásodások? L. Megbízhatóság/2

4 1. Adja meg a következő fogalmak, ill. mennyiségek meghatározását: hibamentesség valószínűsége, pillanatnyi és átlagos meghibásodási ráta, MTBF! 2. Milyen (matematikai) kapcsolat van a megbízhatósági függvény és a meghibásodási ráta között? 3. Hogyan változik a meghibásodási ráta az üzemidő függvényében ( kádgörbe )? Jellemezze az egyes szakaszokat! 4. Hogyan határozható meg az összetett rendszer eredő megbízhatósági függvénye? M. Megbízhatóság/3 1. Hasonlítsa össze megbízhatóság szempontjából a hideg- és a melegtartalékolt rend-szert! 2. Hogyan határozható meg az energetikai létesítmény (pl. erőmű) megbízhatósági függvénye? 3. Mi a hibafa elemzés célja? 4. Milyen elemekből épül fel a hibafa? N. Energia menedzsment/1 1. Miért szükséges és milyen célkitűzések rendelhetők hozzá az intézményi energiagazdálkodáshoz? 2. Röviden ismertesse az energiagazdálkodási mátrixot (felépítés, alkalmazás módja és célja)! 3. Milyen stratégiai lépésekből áll az intézményi energiagazdálkodás folyamata? Milyen feladatokat kell az egye lépésekben (fázisokban) elvégezni? 4. Milyen stratégiai megközelítés alkalmazható az intézményi energiagazdálkodásban? 5. Röviden jellemezze a szervezeti kultúra típusokat, különös figyelemmel az energiagazdálkodási folyamatokra és feladatokra! O. Energia menedzsment/2 1. Mi a feladata és hogyan épül fel az intézményi energiapolitika(i dokumentum)? 2. Hol és hogyan helyezhető el a szervezeti struktúrán belül az energiagazdálkodási szervezet? 3. Kiket és milyen eszközökkel lehet motiválni az energiagazdálkodási célkitűzések el-érése érdekében? 4. Milyen elvárásokat támasztunk az intézményi energiagazdálkodási információs rendszerekkel szemben? 5. Az egyes szervezeten belüli szinteknek milyen energiagazdálkodással kapcsolatos információkat célszerű eljuttatni? 6. Milyen formában van szükség az energiagazdálkodással kapcsolatos marketing tevékenységekre? Budapest, június 22. Forrás: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/energetika%20msc%20zarovizsga/zv_kerdesek_es_temakorok_energiaellatas_es_gazdalkodas.pdf

5 Közös blokk: Energetika (7 kr) tárgycsoport Tárgyak: Energiapiacok (2 kr) + Energetikai projektmenedzsment (2 kr) + Energia, kockázat, kommunikáció (3 kr) Energetikai projektmenedzsment Záróvizsga kérdések Jelenleg nem elérhető! Bercsi Gábortól (gabor.bercsi@gmail.com), a tárgy meghívott oktatójától kértük már ben, ám mostanáig nem kaptuk meg. Energia, kockázat, kommunikáció Záróvizsga kérdések 1. Kockázat - különböző definíciók, mértékegységek. Ipari, energetikai kockázatok, a villamosenergia-termelés kockázatai. 2. Kockázatérzékelés. A szubjektív kockázatérzékelés (risk perception) tipikus elemei, a fő elemek részletes ismertetése. 3. Az atomenergia használatának kockázatai (mérnöki kockázat és szubjektív kockázatérzékelés szempontjából). 4. A nagy atomerőművi balesetek (TMI, Csernobil, Fukushima) kommunikációjának tanulságai. 5. Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben. Sajtóközlemény írásának szabályai. Az INES skála ismertetése, a besorolás fő szabályai. Példák az INES skála egyes szintjeihez. Budapest, május 19. Dr. Aszódi Attila és Boros Ildikó Energiapiacok Záróvizsga kérdések 1. Közszolgáltatások regulációja, liberalizációja, a villamosenergia-piac működésére vonatkozó szabályozás. 2. Villamosenergia-rendszer tervezése, ellátásbiztonsága, együttműködése, minősége, szolgáltatási színvonala, zavarok, válsághelyzetek kezelése. 3. Villamosenergia-ellátás értéklánca, szereplők, piacszervezés, hozzáférés a hálózatokhoz, határkeresztezésekhez. 4. Piaci szereplők döntéseit meghatározó árak, ön- és határköltségek, költséggörbék. 5. A villamos energia, mint áru jellemzői, kereskedési formák, termékek a villamosenergiakereskedelemben. 6. Fogyasztói beszerzési szerkezet optimalizálása. 7. Egyedileg nem mérhető fogyasztók beszerzésének tervezése, elszámolása.

6 8. Volatilitás, kockázatok az energiakereskedelemben, a kockázatkezelés, csökkentés lehetőségei. 9. Piaci versenytorzítás lehetőségei, mérőszámok, versenytorzítás ellenőrizhetősége, hatása. 10. Mérlegköri rendszer, mérés, elszámolás. 11. Rendszerfejlesztés, erőművek létesítése, hálózatfejlesztés. 12. Megújuló és kapcsolt termelés piacra lépésének elősegítése. Budapest, május 17. Dr. Gerse Károly

7 Közös blokk: Erőművi technológia (7 kr) tárgycsoport Tárgyak: Erőművi technológia (4 kr) +Energiarendszerek vízüzeme (3 kr) 1. Hagyományos hőerőművek (gáz és gőzkörfolyamatok) technológiai rendszerei és folyamatai: belső alrendszerek és feladataik, a gőzerőművek strukturális és technoló-giai felépítése, energiafolyamok, energiaátalakítási folyamatok és technológiák, al-rendszer és eredő rendszerhatásfok meghatározása. 2. Túlterhelés a hagyományos hőerőművek technológiai folyamataiban/1: a túlterheléshez kapcsolódó fogalmak és magyarázatuk, gőzerőmű optimális terhelési állapota (elvi), túl- és részterhelés hatása a gőzerőmű főbb jellemzőire (hőfogyasztás, hatás-fok). 3. Túlterhelés a hagyományos hőerőművek technológiai folyamataiban/2: a túlterhe-lés megvalósításának módjai és ezek hatása a főbb technológiai berendezésekre (ka-zán, turbina, tápvízrendszer hőcserélői, kondenzátor). 4. Túlterhelés a hagyományos hőerőművek technológiai folyamataiban/3: a gázturbi-nás erőművek túlterhelése és túlterhelhetősége, a túlterhelés technológiai következ-ményei. 5. Részterhelés és teljesítményszabályozás a hagyományos hőerőművek technológiai folyamataiban/1: a gőzerőművek teljesítményszabályozásának lehetőségei, techno-lógiai beavatkozási pontok és ezek következményei. 6. Részterhelés és teljesítményszabályozás a hagyományos hőerőművek technológiai folyamataiban/2: a gőzerőművek teljesítményszabályozásának hatásai a rendszer (erőmű) eredő és részhatásfokaira, valamint a tápvízrendszer-gőzturbina együttesre. 7. Részterhelés és teljesítményszabályozás a hagyományos hőerőművek technológiai folyamataiban/3: a gáz- és gáz/gőz kombinált ciklusú, valamint kapcsolt energiater-melést megvalósító erőművek teljesítményszabályozásának hatásai a rendszer (erőmű) eredő és részhatásfokaira, valamint a technológiai elemekre. 8. Kondenzációs és hűtővízellátási rendszer/1: a kondenzátorok típusai (felületi, ke-verő ) technológiai, termikus folyamatai (hőátvitel, anyag- és energiamérlegek, hűtő-vízigény meghatározás, üzemviteli kérdések). 9. Kondenzációs és hűtővízellátási rendszer/2: kondenzációs gőzerőművek vízvesztesé-gei és vízigényei, vízellátás, hűtővízellátási rendszerek, hűtési módok (frissvízhűtés, visszahűtéses rendszerek, száraz hűtési rendszerek), technológiai jellemzői, mérete-zési elvei. 10. Erőművi technológiai segédrendszerek: kazán és turbina segédrendszerei (tüzelő-anyag ellátás és előkészítés, salak, pernye és füstgázeltávolítás, segédgőz-rendsze-rek). 11. Korszerű erőművi technológiák, fejlesztési irányok/1: gőzerőművek fejlesztési irá-nyai (SC és USC körfolyamatok, erőművi anyagok). 12. Korszerű erőművi technológiák, fejlesztési irányok/2: gáz/gőz kombinált ciklusú erőművek fejlesztési irányai (2P és 3P körfolyamatok, teljesítmény-növelés, mikro egysé-gek). 13. Energiatárolási technológiák: tárolási technológiák csoportosítása, jellemzőik; CAES (compressed air energy storage); a megújulók kombinációja tárolási technológiákkal. 14. Különleges erőművi technológiák: megújuló bázisú (geotermia, biomassza, nap) ORC, OFC, Kalina-körfolyamatok. 15. Szubkritikus (kezdőnyomású) gőzerőművek vízüzeme: gőzerőmű kapcsolás, fő berendezések és káros vízüzemi folyamatok, szerkezeti anyagok, vízgőz munkaközeg tisztasága, kondicionálása, korróziótermék transzportja.

8 16. Szuperkritikus (kezdőnyomású) gőzerőművek vízüzeme: gőzerőmű kapcsolás, fő berendezések és káros vízüzemi folyamatok, szerkezeti anyagok, vízgőz munkaközeg tisztasága, kondicionálása, korróziótermék transzport. 17. Nyomottvizes atomerőművek primerköri vízüzeme: fő és mellékvízkör, szerkezeti anyagok, hőhordozó tisztasága, adagolt vegyszerek, korróziótermék és aktivitáshor-dozó transzport. 18. Nyomottvizes atomerőművek szekunderköri vízüzeme: gőzfejlesztők és gőzturbina, káros vízüzemi folyamatok, szerkezeti anyagok, vízgőz munkaközeg tisztasága, kondicionálása, korrózió és eróziótermék transzport. 19. Hűtővíz rendszerek vízüzeme: típusok, káros vízüzemi folyamatok, szerkezeti anya-gok, hűtővíz tisztasága, beavatkozási lehetőségek május Dr. Ősz János és Dr. Bihari Péter Forrás: ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/energetika%20msc%20zarovizsga/zv_temakorok_es_kerdesek_eromuvi_technologia_2015.pdf

9 Specializációs blokk: Termohidraulika (9 kr) tárgycsoport Tárgyak: Atomerőművi üzemzavar-elemzések (6 kr) + CFD módszerek és alkalmazások (3 kr) 1. Sorolja föl a mélységi védelem céljait és a megvalósításához alkalmazott fizikai gátakat! Sorolja föl a leggyakoribb üzemzavar-elemzési módszereket és azok jellemzőit! Ismertesse az egyszeres meghibásodás elvét, a legkedvezőtlenebb EM meghatározásának módszerét! 2. Mi a különbség a konzervatív és a BEPU elemzések között? Ismertesse a BEPU elemzéshez használt GRS módszer főbb lépéseit! Sorolja föl a reálisan konzervatív elemzési módszerben figyelembe veendő konzervatív feltételezéseket! 3. Ismertesse az urán-dioxid és a cirkónium ötvözetek főbb tulajdonságait! Milyen méretváltozások történnek a normál üzemelés során? Melyek a hasadási termékek felhalmozódásának következményei? Ismertesse a normál üzem során bekövetkező elsődleges és másodlagos sérüléseket! 4. Ismertesse a kiégett kazetták nedves tárolásával kapcsolatos követelményeket! Mutassa be a pihentető medencében történő hűtőközeg-vesztéses üzemzavar főbb jellemzőit. Melyek a fűtőelem-sérülések főbb jellemzői normál üzemvitel mellett nedves és száraz tárolókban, illetve RIA és LOCA során? 5. Mi a tervezés biztonsági célja, hogyan valósul meg? Melyek a külső és belső veszélyek amelyeket figyelembe kell venni (tevezéskor, biztonsági elemzéskor)? Hogyan valósítható meg a biztonsági cél? Mi tartozik a tervezési alapba? Mit jelent a tervezési alap kockázatorientált meghatározása? Hogyan vezethető le a szűrési valószínűség és szűrési szint? 6. Hogyan történik a létesítmények kockázat alapú kategorizálása? Melyek a főbb veszélyek és hatásaik? Minek van azonnali hatása és milyen veszély az aminek van kifejlődési ideje? (példákkal) Mi a telephelyvizsgálat lényege? Sorolja fel és jellemezze azokat a külső veszélyeket, amelyek a konténment tervezési alapjába tartoznak! 7. Ismertesse a PSA elemzések műszaki és számítási céljait, szintjeit és terjedelmi változatait! Ismertesse a PSA elemzések főbb lépéseit és azok részfeladatait! 8. Ismertesse, hogy atomerőmű esetében milyen típusú változások/változtatások értékelését támogatja a PSA! Ismertesse, hogy milyen döntési területek integrál magába a kockázatszempontú döntéshozatal módszertana! 9. Anyag-, impulzus- és energia-megmaradási egyenletek, megmaradási egyenletek általános alakja (integrális és differenciális), állapotegyenletek 10. A turbulens áramlások fő jellemzői, azok számításának módszerei (RANS, LES, DNS), turbulenciamodellek fő típusai 11. A véges térfogatok módszer alapjai, differenciasémák (centrális, upwind) és azok tulajdonságai 12. Hibaforrások és bizonytalanságok a CFD (Computational Fluid Dynamics) elemzésekben, BPG (Best Practice Guidelines) Budapest, május 21. Dr. Aszódi Attila és Dr. Tóth Sándor

10 Specializációs blokk: Nukleáris méréstechnika (9 kr) tárgycsoport Tárgyak: Reaktorszabályozás és műszerezés (3 kr) + Nukleáris mérések (3 kr) + Nukleáris létesítmények szabályzatai és engedélyezése (3 kr) Jelenleg nem elérhető. Kérjük, keressék meg a tárgyak előadóit!

11 Specializációs blokk: Üzemtan 1 (8 Kr) tárgycsoport Tárgyak: Atomreaktorok üzemtana (4 kr) + Reaktortechnika alapjai (2 kr) + Atomerőművi szimulációs gyakorlatok (2 kr) 1. Reaktivitás-visszacsatolások üzemvitelre gyakorolt hatása, hőfoktényezők definíciója, jelentősége, ezek függése üzemeltetési paraméterektől (hőmérsékletek, bórsavkoncentráció stb.) 2. Xenon-mérgezettség időbeli alakulása, hatása a reaktivitástartalékra, reaktorindítás és - leállítás, teljesítmény-változtatás, teljesítményreaktorok térbeli xenonlengése 3. Az üzemelő és a leállított reaktor, mint sugárforrás; neutron- és gamma-sugárzás forrásai; remanens hő 4. Az atomreaktor, mint hőforrás; a reaktorfizikai és hőtechnikai jellemzők közötti kapcsolat, fűtőelem-kötegek közötti, kötegen belüli és axiális hőforrás-eloszlás 5. Hőtechnikai korlátok; aszimmetriák és ezek okai, mérhető mennyiségek, bizonytalanságok 6. Reaktorok szabályozása: szabályozókazetták, differenciális és integrális értékesség, kiégő mérgek szerepe, bórsavas szabályozás 7. Aktívzóna-monitorozás, felügyelet: in- és ex-core detektorok 8. Fűtőelemek üzemi viselkedése; burkolatsérülések, mikor- és makrohibák, detektálás módjai 9. Optimalizációs algoritmusok 10. Reaktortartály károsodása, felügyelete, roncsolásmentes vizsgálatok 11. Numerikus módszerek differenciálegyenletek megoldására (Euler + Runge-Kutta) május Dr. Czifrus Szabolcs és Dr. Fehér Sándor

12 Specializációs blokk: Üzemtan 2 (4 Kr) tárgycsoport Tárgyak: Atomreaktorok üzemtana (4 kr) 1. Reaktivitás-visszacsatolások üzemvitelre gyakorolt hatása, hőfoktényezők definíciója, jelentősége, ezek függése üzemeltetési paraméterektől (hőmérsékletek, bórsavkoncentráció stb.) 2. Xenon-mérgezettség időbeli alakulása, hatása a reaktivitástartalékra, reaktorindítás és - leállítás, teljesítmény-változtatás, teljesítményreaktorok térbeli xenonlengése 3. Az üzemelő és a leállított reaktor, mint sugárforrás; neutron- és gamma-sugárzás forrásai; remanens hő 4. Az atomreaktor, mint hőforrás; a reaktorfizikai és hőtechnikai jellemzők közötti kapcsolat, fűtőelem-kötegek közötti, kötegen belüli és axiális hőforrás-eloszlás 5. Hőtechnikai korlátok; aszimmetriák és ezek okai, mérhető mennyiségek, bizonytalanságok 6. Reaktorok szabályozása: szabályozókazetták, differenciális és integrális értékesség, kiégő mérgek szerepe, bórsavas szabályozás 7. Aktívzóna-monitorozás, felügyelet: in- és ex-core detektorok 8. Fűtőelemek üzemi viselkedése; burkolatsérülések, mikro- és makrohibák, detektálás módjai január 11. Dr. Czifrus Szabolcs és Dr. Fehér Sándor

13 Specializációs blokk: Sugárvédelem (8 kr) tárgycsoport Tárgyak: Radioaktív hulladékok biztonsága (2 kr) + Radioaktív anyagok terjedése (3 kr) + Atomerőművi kémia (3 kr) 1. Mutassa be a radioaktív hulladékok csoportosításának, osztályozásának teljes rendszerét és annak sugárvédelmi alapjait, magyarázatát! 2. Ismertesse a nukleáris energiatermeléssel kapcsolatban keletkező radioaktív hulladék összetevőit, ezek jellemző képviselőit, valamint a minősítés feladatait, problémáit! 3. Ismertesse a radioaktív hulladékok kezelésének műveleti elemeit! 4. Ismertesse a radioaktív hulladékok átmeneti és végleges elhelyezésének módszereit, az elhelyezés megítélésére alkalmas kritériumokat, és néhány gyakorlati megoldást! 5. Ismertesse a homogén vízi közegben végbemenő terjedés leírására alkalmas számítási megoldásokat, a terjedési modellek fő elemeit! 6. Ismertesse a levegőben végbemenő terjedés leírására alkalmas számítási megoldásokat, a terjedési modellek fő elemeit! 7. Mutassa be a heterogén környezeti közegekben (talaj, kőzetek) alkalmazható terjedési számítások sajátosságait! 8. Ismertesse a biológiai rendszerekben végbemenő migrációs folyamatok leírására szolgáló modelleket és azok felhasználását a dóziskonverziós tényezők meghatározására! 9. Radioaktív izotópok keletkezése az atomerőművekben: hasadóanyagok, transzmutációs termékek, hasadási termékek, aktiválási termékek. A fűtőelemmeghibásodások típusai, meghatározásuk módszerei. 10. Az atomerőművekben alkalmazott radioanalitikai módszerek, a primerköri és a szekunderköri vízüzem fontosabb jellemzői, vízkezelés. 11. Az atomerőművek szerkezeti anyagainak korróziója, sugártűrése. Kontamináció az atomerőművekben, dekontaminálási eljárások. 12. Radioaktív izotópok kibocsátása az atomerőműből a környezetbe, a kibocsátás ellenőrzése. Atomerőmű hulladékainak kezelése, feldolgozása, vegyészeti ellenőrzés, üzemi és hatósági környezetellenőrzés. Budapest, június 4. Dr. Szalóki Imre és Dr. Zagyvai Péter