BGF PSZK BUDAPEST SZAKKOLLÉGIUMI ÖNKORMÁNYZAT

Átírás

1 BGF PSZK BUDAPEST SZAKKOLLÉGIUMI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest 2011

2 A PSZK SZAKKOLLÉGIUM SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Figyelembe véve a Budapesti Gazdasági Főiskola Szenátusa által - a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény [a továbbiakban Ftv.], a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006.(VIII. 14.) Korm. rendelet alapján - megszavazott BGF Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát, 1 A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Pénzügyi és Számviteli karán (továbbiakban: Kar) működő PSZK Szakkollégium (továbbiakban: Szakkollégium) a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban:szmsz) alkotta. A szervezet neve: PSZK Szakkollégium Címe: 1149 Budapest, Buzogány u Alapítás éve: A Szakkollégium adatai 2. A Szakkollégium feladatai 1) A Szakkollégium a Főiskola fenntartásában levő állami tulajdonú ingatlanaiban működik. 2) A kari szakkollégiumi önkormányzatok elkülönített pénzügyi kerettel rendelkeznek, melynek forrásai a pályázatok, a szponzorok által nyújtott támogatások, és a kari forrásból erre a célra biztosított pénzügyi támogatás. A Szakkollégium gazdálkodása körében a Főiskola ide vonatkozó szabályainak a betartása kötelező. 3) A közgazdaságtan, a kommunikáció, a menedzsment iránt érdeklődő fiatalok összegyűjtése. 4) Előadások, kurzusok, tréningek, tanulmányutak, versenyek és konferenciák rendezéseszervezése, ezzel kapcsolatos kiadványok megjelentetése. 5) Egy olyan szervezeti forma létrehozása, amely lehetőséget teremt az Főiskolán folyó szakmai munka kibővítésére, kutatások elvégzésére és a főiskolai oktatás gyakorlati kiegészítésére. 6) A magyar gazdasági élet szereplőivel és elismert szakmai tekintélyeivel való folyamatos együttműködés és kapcsolattartás. 7) Az Főiskola oktatóival való kapcsolatfelvétel, bevonásuk a Szakkollégium szakmai életébe és kölcsönös együttműködés kialakítása a hallgatók fejlődése érdekében. 8) A Főiskola képviselete az országos tanulmányi versenyeken és konferenciákon. 3. A Szakkollégium testületi szervei 1) A Szakkollégium testületi szerve a Közgyűlés. 2) A Közgyűlés és az elnökségi ülések nyilvánosak, azokon valamennyi tag részt vehet. 3) A testületi szervek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az ülés helyét és időpontját, az előterjesztésekkel kapcsolatos döntéseket és a szavazatok megoszlását tartalmazza. A jegyzőkönyvet az adott testületi szerv levezető elnöke írja alá, és a jegyzőkönyvvezető valamint a Szakkollégium egy szavazati jogú tagja hitelesíti. 2

3 4. A Közgyűlés 1) A Szakkollégium önkormányzatának legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a szakkollégistákból áll. 2) A Közgyűlés dönthet minden, a Szakkollégiumi önkormányzat életét befolyásoló kérdésről, amelyet a Szabályzatok nem utalnak kifejezetten más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: 3) a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) módosítási javaslatának előkészítése; 4) a Szakkollégium költségvetési gazdálkodásáról, beruházási, fejlesztési és felújítási kérdésekről való véleménynyilvánítás. 5) A Közgyűlésen minden szakkollégista, részt vehet, felszólalhat és szavazhat. A szavazás, a részvétel és a felszólalás jogát személyesen kell gyakorolni, amely a Közgyűlés bármely jelenlévő tagja által gyakorolható. 6) Minden tag egy szavazattal rendelkezik, szavazategyenlőség esetén a Szóvivő hozza meg a végső döntést. 7) Az aktív tag átruházhatja szavazati jogát egy másik, a taggyűlésen részt vevő aktív tagra, hogy helyette éljen szavazati jogával. Az átruházáshoz írásbeli meghatalmazás szükséges. 8) Minden döntés megvétózható a legközelebbi, de csak és kizárólag a legközelebbi taggyűlésen. A vétó-szavazás akkor érvényes, ha az összes aktív tag 50%+1 szavazata egyhangúan érvényesíti vétójogát. 9) A Közgyűlés levezető elnöke a Szóvivő. 10) A Közgyűlés határozatképes, amennyiben a szavazásra jogosultak fele és egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt ugyanazon napirendi pontok tárgyalására összehívott, megismételt Közgyűlés a szavazásra jogosultak harmadának jelenlétében határozatképes. A megismételt Közgyűlést legkorábban az eredeti Közgyűlést követő hatodik munkanapra lehet összehívni. 11) Az SZMSZ elfogadásához, illetve módosításához a Közgyűlés összes tagjai legalább kétharmadának (minősített többség), minden más döntéshez amennyiben a Szabályzat másként nem rendelkezik a Közgyűlés jelenlévő tagjai több mint felének (egyszerű többség) szavazata szükséges. A szavazatok összesítésénél az érvénytelen szavazatokat nem lehet figyelembe venni. 12) A Közgyűlésen a döntéshozatal nyílt szavazással történik. 13) A szakkollégista a Közgyűlés elmulasztását előzetesen kimentheti vagy az elmulasztott Közgyűlés napjától számított három napon belül írásban igazolhatja. 14) A Szóvivő a Közgyűlést havonta legalább egyszer a szorgalmi időszakban hívja össze. A Szóvivő a szorgalmi időszakban köteles haladéktalanul, hét napon belüli időpontra összehívni a Közgyűlést, ha azt a Szakkollégium tagjainak legalább az egyharmada írásban kéri. 15) A szabályszerűen kiírt Közgyűléssel egyidejűleg más szakkollégiumi program nem tartható. 16) A Közgyűlést összehívó határozatban meg kell jelölni a napirendi pontokat, valamint a Közgyűlés pontos helyét és időpontját. Ha a Közgyűlés bármely tagja valamely téma megjelölését kéri a Közgyűlést összehívótól, e téma felvétele a napirendi javaslatba kötelező. 17) A Közgyűlést összehívó határozatot az összehívónak legalább 3 nappal a kitűzött időpont előtt közzé kell tennie. 18) A Szabályzatok módosítására vonatkozó javaslatokat írásban, a Közgyűlés összehívójához, a Közgyűlést 3 munkanappal korábban kell benyújtani. A benyújtott javaslatokhoz kapcsolódó módosító javaslat elsősorban a Szabályzatok ellentmondás-mentességének megőrzése érdekében később is benyújtható. 19) A lényeges eljárási szabályok megsértésével összehívott, illetve lefolytatott Közgyűlés döntései semmisek. A Közgyűlés jogszabályt vagy a Szakkollégium valamely szabályzatát 3

4 egyébként sértő döntései a közgyűlési jegyzőkönyv közzétételétől számított ötödik napig megtámadhatóak az Szakmai vezető által a rektornál. 20) A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül. Az írásba foglalt jegyzőkönyvet a Közgyűlés időpontjától számított három napon belül közzé kell tenni a Szakkollégium web fórumán. A jegyzőkönyv közzétételéért és pontosságáért a jegyző felelős. 21) A Közgyűlésnek jogában áll minden operatív feladatra kijelölt személyt a számára kijelölt feladattal elszámoltatni. 5. A Szakkollégium Szakmai vezetője 1) A Szakkollégium működését a szakmai vezető felügyeli. 2) A szakmai vezető feladatai közé tartozik különösen: a) a szakkollégium képviselete a Főiskola és a Kar vezetése előtt b) gondoskodás a szakmai feladatok ellátásáról, a szakmai-tanulmányi munka előkészítése és koordinálása; c) a szakkollégium oktatási-nevelési munkájának irányítása, gondoskodás a jogszabályok betartásáról, a főiskolai előírások által meghatározott gazdasági és igazgatási feladatok elvégzéséről. 3) A szakmai vezetői megbízása legalább 1 évre szól és több alkalommal megismételhető. 4) A szakmai vezető a Kar oktatója, akit a dékán javaslata alapján a rektor nevez ki. 6. A Szakmai vezető kötelessége és jogai 1) A Szakkollégiumi szakmai vezető kötelessége és feladata: a) biztosítani, hogy a szakkollégiumi önkormányzat a Főiskola oktatási-nevelési céljaival, szabályzataival összhangban működjön; b) irányítani és értékelni a szakkollégiumi oktató-nevelő munkát; c) együttműködni a Főiskolán működő kari hallgatói részönkormányzatokkal; d) a Főiskola hallgatóira vonatkozó fegyelmi szabályzat megsértése esetén fegyelmi eljárást kezdeményezni; e) gondoskodni a rektor, a dékán, valamint a felügyeletet ellátó minisztérium által kért adatok szolgáltatásáról; f) a Szakkollégiumban működő kari hallgatói részönkormányzat által hozott, és az általa felfüggesztett döntéseket, határozatokat a rektor elé terjeszteni; g) javaslatot tenni a Szakkollégium fejlesztési tervére; h) közreműködni a Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításában; i) minden, amit a Főiskola szabályzatai kötelezettségeként és feladatául előírnak számára. 2) A Szakkollégiumi szakmai vezető joga: a) felfüggeszteni a szakkollégiumi önkormányzat minden olyan döntésének, határozatának végrehajtását, amely jogszabályt vagy főiskolai szabályzatot sért; b) képviselni a Szakkollégiumot a Főiskolán belül, és a rektor előzetes jóváhagyásával külső szervek előtt; c) minden, amit a Főiskola szabályzatai jogként megadnak neki. 7. A Szakkollégium Szóvivője 4

5 1) A Szakkollégium Szóvivője a Szakkollégium legfőbb diákvezetője, a Szakkollégiumi önkormányzat működésének szervezője. A Szakkollégium feladatainak ellátásáért a Szóvivő felel. 2) A Szakkollégium szóvivője összehívja, előkészíti és levezeti a Közgyűlést. 3) A Szóvivőt akadályoztatása esetén a Jegyző helyettesíti. 4) A Szakkollégium szóvivőjét 12 hetes periódusokra választják. 5) Minden tag egy szavazattal rendelkezik, szavazategyenlőség esetén a Szóvivő hozza meg a végső döntést. 8. A Szakkollégium Jegyzője 6) A Szakkollégium Szóvivőjének helyettese. 7) Köteles minden Közgyűlésen jegyzőkönyvet készíteni és azt a következő 3 napon belül közzé tenni a Szakkollégium web fórumán. 1) A Szakkollégium tagsági formái: a) tagjelölt b) aktív tag c) tiszteletbeli tag. 9. A Szakkollégium tagsága 2) A Szakkollégium tagja minden tagjelölt, aktív tag és tiszteletbeli tag. 3) A Szakkollégium tagjelöltje lehet bármely BGF intézmény hallgatója, aki a Szakkollégium céljait megismerte. 4) A Szakkollégium aktív tagja minden olyan személy, aki az aktívtag-nyilvántartásban szerepel. 5) Tiszteletbeli Tag a Közgyűlés felkérésére a főiskola bármely oktatója, illetve már diplomázott Szakkollégiumi tag lehet. 6) Tiszteletbeli Tag szavazati joggal nem rendelkezik. 10. A szakkollégista jogai és kötelezettségei 1) A szakkollégista joga: d) igénybe venni a Szakkollégium szolgáltatásait, valamint a Szakkollégium által biztosított tanulmányi, művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeket; e) részt venni a szakkollégiumi rendezvényeken a meghirdetett szakkollégiumi kurzusokon bekapcsolódva kutatási vagy egyéb projektekbe; f) részt vehet a szakkollégiumi önkormányzat munkájában, választó és választható; g) a szakkollégista részt vehet a szakkollégiumi élet minden kérdésének megvitatásában, véleményét kifejtheti, javaslatot tehet; h) a szakkollégista kezdeményezheti kurzusok, szakmai programok megszervezését, illetve részt vehet ezek megszervezésében. 1) A szakkollégista köteles: a) A Főiskola szabályait, a jelen Szabályzatot, a házirendet, szakkollégiumi és hallgatói önkormányzat határozatait betartani és betartatni, b) a Főiskola és a Szakkollégium jó hírnevét megőrizni, 5

6 c) a rábízott vagy az általa használt eszközöket rendeltetésszerűen használni, megőrizni, megóvni, d) a szakkollégium programjain aktívan részt venni. e) A szakkollégiumi tagság a felvételiztető testület ilyen tartalmú döntése alapján, a döntés kihirdetését követő nappal jön létre. f) Szakkollégiumi tag lehet a BGF aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatója. 2) A szakkollégiumi tagság megszűnik: a) ha a hallgató jogviszonya megszűnt azon a karon, ahol a szakkollégium tagja volt; b) ha a szakkollégista tagságáról írásban lemond a nyilatkozat megtételének időpontjában, illetve a nyilatkozatban meghatározott későbbi időpontban; c) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat által meghatározott esetekben a tagság elvesztésére okot adó cselekmény vagy esemény időpontjában, illetve abban az utolsó időpontban, amikor még az elmulasztott kötelezettséget teljesíteni lehet, d) nem vesz részt 2 Közgyűlésen és előtte nem értesítette erről írásban a Szóvivőt, e) fegyelmi vétség elkövetése esetén. f) A passzív státuszú hallgató szakkollégiumi tagsági jogai és kötelezettségei szünetelnek, és a passzív státusz időszaka a szakkollégiumi tagságának idejébe nem számít bele. 11. A Szakkollégiumi tevékenység elismerése 1) A szakkollégiumi hallgatók részére meghirdetett kurzusokat a többi tantárgyhoz hasonlóan fel kell venni (az indexbe és az elektronikus hallgatói rendszerbe is). A felvett kurzusokat az előírt vizsgával kell lezárni, az így szerzett kreditek a szabadon választható tantárgyakba kerülnek meghirdetésre. A szakkollégiumi kurzus vizsgáira a TVSZ vonatkozó szakaszai érvényesek. 2) Az intézményi szintű pályázatok (pl.: Erasmus ösztöndíj, Köztársasági ösztöndíj, kollégiumi felvételi kérelem, szakirány választás, stb.) elbírálásnál a szakkollégiumi tevékenységet kiemelten figyelembe kell venni. 12. A Szakkollégiumi tagfelvétel menete 1) Az aktív tagok felvétele: a) A szakkollégium tagságának utánpótlása érdekében a Szakkollégium félévente tagfelvételt hirdet.(rendkívüli esetben. a Közgyűlés minősített többségű határozata alapján a tagfelvétel bármikor meghirdethet. b) A felvételi keret maximális nagyságáról a Taggyűlés dönt, figyelembe véve a Szakkollégium optimális létszámát. 2) A Felvételi Bizottság a) A tagfelvételi eljárást az ad hoc alapon szerveződő Felvételi Bizottság bonyolítja le. b) A Felvételi Bizottság tagja a passzív tagok kivételével bármely tag lehet. A Felvételi Bizottság tagjait a Közgyűlés választja. c) A tisztség betöltésére a Jegyző pályázatot ír ki, majd a benyújtott pályázati anyagokat a tagság számára a kérdésben döntő Közgyűlés időpontja előtt a szokásos módon közzéteszi. d) A Felvételi Bizottság 5 rendes és egy helyettesítő tagból áll, közülük 3 főnek legalább egy éves szakkollégiumi tagsággal kell rendelkeznie. e) A Felvételi Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. f) A Felvételi Bizottság csak 5 tag szavazata esetén határozatképes. Ha a Felvételi Bizottság minden rendes tagja jelen van, a helyettesítő tag nem szavazhat. g) A felvételi eljárás során a meghallgatásokról részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. h) Ezeket a tagok számára elektronikusan elérhetővé kell tenni. 6

7 i) A tagok felvételéről a Felvételi Bizottság ajánlást tesz, a jelöltek elfogadásáról a Közgyűlés dönt. 3) A tagfelvétel menete és a Felvételi Bizottság feladatai a) a tagfelvétel meghirdetése, b) jelentkezési lap elkészítése, c) határidő kitűzése a jelentkezési lapok, önéletrajzok és motivációs levelek beküldésére, d) az írásbeli felvételi és az elbeszélgetés időpontjának kitűzése, e) a jelentkezési lap értékelése, f) az írásbeli felvételi és a felvételi elbeszélgetés lebonyolítása, g) a Felvételi Bizottság elnöke a tagfelvételről az azt követő Közgyűlésen számol be a tagságnak és elérhetővé teszi a tagfelvétel dokumentációját, h) közgyűlési jóváhagyást követően értesíti a jelentkezőket a tagfelvétel eredményéről. 13. Záró rendelkezések 1) A Szervezeti és működési szabályzatban nem szabályozott kérdéseket a Szakkollégium külön szabályzatban rögzíti. 7