Gyerekek, ha tudnátok! Kedves Tanárnő, Tanár úr!

Átírás

1 Gyerekek, ha tudnátok! Kedves Tanárnő, Tanár úr! Bárcsak el tudnám mesélni nektek, ki volt Herman Ottó! Vagy hogy miért került be élete, munkássága a tankönyvekbe! Vacak dolog lehet egy olyan élet, amiért aztán száz év múlva az embert példaként állítják a gyerekek elé hallom valakinek a nyers, őszinte véleményét. Szerinted volt gyerekkora? Vagy mintatanuló volt? Stréber volt és magolt kiskorában és azután is? Azt hiszem, meglepetés fog érni, ha ebbe a könyvecskébe beleolvasol. Akkor is, ha okostojásnak készülsz, aki a Magyar Tudományos Akadémián végzi, és akkor is, ha eszed ágában sincs túlzásba vinni a tanulmányokat. Herman Ottó nem akárki volt. És mégis, gyerekkorában nagyon hasonlított hozzád. Az életrajzát ráérősen olvasd, és emésztgesd lassan a keretes írások tartalmát! Az életrajzzal párhuzamosan, a jobb oldalon, felfedező lapokat találsz. Sok-sok feladatot, hiszen Herman Ottó nagyon sokoldalú volt. Rajzold és írd tele ezeket nyugodtan, ha ez a füzet csak a tiéd. Aztán, ha végeztél vele, elteheted emlékbe. Meglátod, örömet szerez neked, ha később majd előveszed! A feladatok megoldásához, a korszak megismeréséhez, Herman Ottó életének megértéséhez érdemes egy-egy múzeumot meglátogatni. A kiállítások mellett a múzeumok kiadványai és honlapjai is segítségedre lehetnek. Biztos azt is tudod, hogyan keresgélj egy lexikonban vagy az interneten. A múzeumokról többet is találsz a füzet végén. Önhöz is szólunk. Ez a felfedező füzet újdonság a maga nemében. Legalább is három dolgot ötvöz. Egy új, másmilyen Herman Ottó életrajzot. Gyerekeknek (általános iskolás korúaknak) készült. A régiek mellett új képekkel, rajzokkal, információkkal van tele. Egy sor adatot, leírást azokról a tudományokról, azokról a helyszínekről, állomásokról, amelyek Herman Ottó számára olyan otthonossá váltak, és amelyeket most is sok iskola látogat. Egy sor játékosabb vagy komolyabb feladatot, felfedezni valót, olyan csoportosításban, ahogy a helyszínek, a múzeumok és a tudományterületek követték egymást Herman Ottó életében. Itt most nyolc, Herman Ottóhoz kapcsolódó múzeum témájában találhatók feladatok. Kedves Szülő! Jó szívvel ajánljuk, vegye meg gyermekének, és olvasson bele Ön is! Biztosan talál benne örömet, meglepetést. Kedves Pedagógus Kolléga! A felfedező lapokat másolja bátran, vagy a feladatokat válogassa össze, ha úgy van rá szüksége, használja őket, ha egy-egy múzeumba látogat tanítványaival! Akkor is, ha a természetbe mennek ki. Vagy ha régi társadalmi jelenségeket a maiakkal szeretne összehasonlítani. Használja a füzetet, ha rajzoltatni akar. Olvassa el, és rá fog jönni, mire jó Önnek. Mintegy húsz intézmény dolgozott együtt, hogy ezt a füzetet létrehozzuk. Reméljük, Önnek is szórakozás, izgalom, meglepetés lesz. Jó mulatást! 1

2 Hogyan készült ez a füzet? Ne olvasd el, ha nem érdekel! A Magyar Környezeti Nevelési Egyesületben 1998-ban, Czabánné Tarnói Judit jóvoltából, alakult egy Múzeumi Csoport, amit Tatainé Dobcsányi Erzsébet vezet. A tagok zömmel iskolában dolgozó pedagógusok, néhányan múzeumi dolgozók, néhányan más pályáról valók ben elhatároztuk, hogy a szokásos havonkénti múzeumlátogatások mellett valami mást is elkezdünk, ami több múzeum összekapcsolását, együttműködését, közös pedagógiai hasznosítását segíti elő. Herman Ottó személye összekapcsol tudományterületeket illetve múzeumokat, és összekapcsolja az iskolát a múzeummal. Maradandó életműve kapocs a természet- és társadalomtudósok (vagy ilyen érdeklődésűek) közt és kapocs lehet közöttünk magyar anyanyelvűek között. Úgy tűnik, mindenki szereti Herman Ottót. Mindenki lelkesen vállalkozott arra, hogy vele kapcsolatban kezdjünk dolgozni. Hamarosan kialakult ennek a füzetnek az ötlete. Egyre újabb múzeumok sorakoztak fel a résztvevők közé. Az életrajzot ketten írták (pedagógus és muzeológus), ketten lektorálták (pedagógus és múzeumpedagógus). A feladatokat zömmel múzeumi dolgozók készítették, pedagógusok és tanítványaik próbálták ki őket. Herman Ottó nevét viselő iskolákkal kezdtük az együttműködést, aztán mások is bekapcsolódtak a munkába. Az egyik szerző feladata ötletet adott a másiknak, a lektor nemcsak lektorált, hanem újabb adatok után is búvárkodott. Kolozsvárról Újvárosi Lujza küldött fotókat arról a múzeumról, Pálffy Ákos pedig irodalmi adalékokat. Éliás István a Miskolci Múzeumpedagógiai Műhelyből jelentkezett be, tanítványai rajzoltak e füzetbe. A XIII. kerületi Herman Ottó Általános Iskola hatodikosai Ilyennek képzelem Herman Ottót címmel írtak rövid dolgozatokat (néhányból idézünk is). Jó volt ebben a pezsgésben részt venni. Reméljük sok tanárnak tetszik meg a magyar kultúrtörténet eredeti egyénisége, és a füzet munkamódszere is: életrajzával párhuzamosan feladatokat adunk a gyerekeknek, hogy szórakoztató módon tanuljanak történelemről, állatokról, a nép életéről, a magyar nyelvről. (Ezeket egyébként felnőtteknek is szabad megoldani ) Úgy terveztük, hogy egy honlapot is indítunk, ahová sokkal több feladat, rengeteg életrajzi adat, kép, ötlet, vetélkedő felkerül. Még nincs rá támogatásunk, sem rendszergazdánk, de már készül. Szeretnénk majd egy könnyen felállítható iskolai vándorkiállítást is készíteni, Herman Ottó bemutatására, a természet és a társadalom megfigyelésének, megértésének előmozdítására. Nemsokára, 2010-ben lesz születésének 175. évfordulója. Addigra reméljük sokkal többen ismerik, szeretik, követik Őt. Elég abban követni, amiben nagyszerű volt. Elfogulatlanul, nyitott szemmel járt a világban, megfigyelt minden érdekeset, kereste a jelenségek közötti kapcsolatokat, következtetéseket vont le, és mindezt megosztotta másokkal. Szerette, kutatta, védte a természetet és másokat is erre buzdított. Az életrajzírók köszönik Kesik Gabriella vállalt kötelességein messze túl menő gondos közreműködését. Köszönjük a fotósoknak a fotók, Móczár Lászlónak az Állathatározó-ban megjelent rajzok közléséhez való hozzájárulását. Hálásak vagyunk Vígh Annamária főosztályvezető (NKÖM Múzeumi főosztály) kitartó buzdításáért, támogatásáért, és minden résztvevő, közreműködő kolléga kreativitásáért, szívességéért. 2

3 Tartalomjegyzék Bevezető... 1 Hogyan készült ez a füzet?... 2 Tartalomjegyzék... 3 Herman Ottó gyermekkora... 4 Vándorévek...10 Herman Ottó a Nemzeti Múzeumban...20 A zoológus Herman Ottó...26 Az etnográfus, azaz néprajzkutató...36 Az idős ősrégész...42 A mi Herman Ottónk...48 Versengés az élővilágban...52 Irodalomjegyzék...53 Közreműködő iskolák és múzeumok...54 Impresszum

4 Herman Ottó gyermekkora Miért fontos hangsúlyozni, hogy apja sebészorvos volt? Régen kirurgusnak hívták ezt a foglalkozást, tanult sebészt jelentett. Kisebb orvosi beavatkozást, pl. köpölyözést elláttak a sebészborbélyok is, akik azonban főként a haj és szakáll rendben tartásával foglalkoztak. Na és mi lehet a köpölyözés? Próbáld ki magad, ha van kedved és merszed: önts forró vizet egy kémcsőbe annak ¾ részéig, várd meg, amíg felforrósodik az üveg, aztán öntsd ki a vizet, és a kémcső száját szorítsd sima bőrre, pl. a karod felületére (meg ne égesd magad!). Ahogy a levegő kihűl, a kémcső enyhén rászívódik a bőrre, s ott az kipirul. Helyi vérbőség keletkezik. Ennek gyógyhatást tulajdonítottak. Gondoltál valaha arra, hogy Herman Ottó, a nagy szakállú, a nagy tudós, a polihisztor is éppen olyan volt gyermekkorában, mint te és társaid? Igaz, volt néhány furcsa dolga, például az, hogy szívesebben járta az erdőt, és társalgott a madarakkal, mint iskolatársaival. Persze, ennek meg volt az oka! Eleinte az, hogy nem beszélt jól magyarul. Hogy lehet ez? Herman Ottó a Zólyom megyei Breznóbányán született, június 28-án. Ez a kis város ma Szlovákia területén van, Brezno a neve. Sok magyar él itt, de a legtöbben szlovákul beszélnek. Herman Ottó szász családba született. A szászok a középkorban nyugatról (a mai Németország területéről) Magyarországra vándorolt német ajkú telepesek. Sokan közülük a felvidéki városokban telepedtek le, így ezen területen a magyar és a szlovák mellett leginkább németül beszéltek. Családjában németül szólt a Jó reggelt!, a Jó étvágyat!, a Gyere, segíts!, a Köszönöm. - és németül folyt minden más beszélgetés is. Amikor sebészorvos édesapját, Herrmann Ede Károlyt áthelyezték a Lillafüred közeli Alsóhámorra bányaorvosnak, és a család ide költözött, akkor kezdett magyarul tanulni. Lány testvéreinek heten voltak, s ő volt az egyetlen fiú! a nyelvtanulás nehezebben ment, hiszen leginkább édesanyjukkal voltak otthon. 12 éves korában még ő is törte a magyart, a Bükk hegység szelíd lankáinak és élővilágának ismeretéből azonban versenyre kelhetett akárkivel! Ez nem véletlen, hiszen édesapja, aki a madarak rajongója volt, ha csak tehette, szabadidejét az erdőben töltötte, és Ottó mindig vele tartott. Olykor apja nélkül, egyedül is elbarangolt, hogy megfigyelje a madarakat, rovarokat, a természet változásait. Még otthon, a lakásban is élvezte a természet közelségét, hiszen apja sokszor vitt haza valami meglepetést a gyerekeknek: pintyek, szajkók, csókák szórakoztatták a családot, miközben szelídítették, etették őket. (Biztosan tapasztaltad már, milyen érzés közvetlen közelről megfigyelni az állatokat, hallani a madárdalt. Ha még nem, sürgősen pótold ezt az élményt!) Neki mindennapos dolog volt az, hogy reggelente az ágy alól sétált ki a fürj a gyerekektől kapott finom légyfalatokért. Herman Ottó nem volt mintagyerek. Sőt! Vadóc kölyök volt, akit édesanyja gyakran szidott, amikor a fáramászás miatt szétszakadt nadrágját foltozta: Te, kálvária latra, te! - korholta sokszor. Rakoncátlanságának köszönheti élete tragédiáját is: azt, hogy nagyothallóvá vált, sőt idősebb korára csaknem teljesen megsüketült. Ennek oka az volt, hogy szülői tiltás ellenére, a téli, zord időben mezítláb futott ki a jégre csúszkálni. Nagyon megfázott, súlyos középfülgyulladást kapott. A nagyothalló gyereket iskolatársai csúfolták, kukának nevezték. Ő csak hallgatott, nem rohant nekik. Pedig nem volt gyönge gyerek, de nem szeretett verekedni. Inkább félrehúzódott, kerülte társaságukat. (Te mit tettél volna a helyében?) 4 Breznyóbánya régen

5 Játékok, felfedezések, feladatok A füzet jobb oldalán végig feladatokat találsz. Egy kis játék, fejtörés, megfigyelés, esetleg könyvek forgatása vagy az Internet használata révén közelebb kerülhetsz Herman Ottó életéhez, ahhoz a korhoz, amelyben élt, az akkori népélethez és a természethez. Az akkorihoz és a mostanihoz, mert a természet örök. Egyes feladatok megoldásában segíthetnek a múzeumi kiállítások, honlapok is. A természet is segít, ha kimész a házból, ki az utcáról, legalább egy parkba, de inkább erdőre, mezőre, ahogy a nagy öreg tette gyerekkorában. Csak aztán nehogy te is olyan nagyon megfázz! Melyik két madár rejtőzik a bokrokban? Őskori kori Herman Ottó gyermekkorában nagyon szeretett a Hámori-tó befagyott vizén korcsolyázni. Akkoriban még nem voltak olyan korcsolyabakancsok, amiket ma vásárolhatsz a boltokban. Szerinted mi lehetett az anyaga egy korabeli korcsolyapengének, amit a gyerekek a cipőjükre kötöztek? A kérdés megválaszolásában segíthet a kép. Vajon miért pont ezt az anyagot használták akkoriban korcsolyapengének? Milyen téli sportokat ismersz és ezek közül melyiket próbáltad már? A fenti korcsolyát az emberek maguk készítették. Van olyan sporteszközöd, amit te készítettél? A természet barátai Gyermekéveim legszebb emlékei a bükkerdőből mosolyognak felém. - vallotta Herman Ottó. Szerinted milyen állatokat figyelhetett meg a Bükk-hegységben, mint érdeklődő kisfiú? Húzd alá a nevüket (a nyolcból inkább csak négy ilyen). gímszarvas nyest lápi póc hód fekete gólya nagykócsag kárókatona foltos szalamandra Szoktál túrázni, kirándulni a családoddal, osztálytársaiddal, barátaiddal? Merre jártatok legutóbb? Milyen élőlényekre emlékszel legutóbbi utazásotokról? Beszéld meg osztálytársaiddal, milyen növények, állatok találhatóak a közvetlen környezetedben! Lakóhelyeteken (legyen az város vagy falu) milyen élőlények szoktak hozzá az emberekhez? 5

6 A magyar nyelv gazdagodik? Ti hogy hívjátok otthon: fogkrém vagy fogpaszta? Számítógépet, komputert vagy kompjutert használsz az iskolában? Nagymamád ugyanúgy hívja a tűzhelyet, mint te? Óh, de sokféle szó van a magyar nyelvben! Sok finn-ugor eredetű szót használunk ma is, például a természet részeinek megnevezésére. Ezeket magyar elődeink közép-ázsiai (ős)hazájukból hoztak magukkal (pl. erdő, eper, hal). Amikor feladták halászó, vadászó életmódjukat, új, nagyállattartó, nomád életmódjuknak megfelelően, állataikat egyik legelőről a másikra hajtva vándoroltak a sztyeppéken pusztaságokon, erdőssztyeppéken át nyugat felé. Sokféle néppel találkoztak, volt akiket maguk közé fogadtak, s voltak akik őket fogadták be. Sokat olvasott, rajzolt, farigcsált. Legjobb barátja Samu, a kocsis volt, akihez kiszökdösött az istállóba mesét hallgatni, a lovakat megfigyelni, olykor a patkolásban segíteni! Hallása megromlott ugyan, de a szeme igen éles volt! Olyan dolgokat is észrevett, amelyek mások előtt rejtve maradtak: nyomokat a porban, avarban megbújó rovarokat, erdők sűrűjében neszező őzeket, eldugott madárfészkeket. Sok-sok csodát! Elbűvölte őt a hernyók átváltozása lepkékké. Haza is vitt bábokat, és várta a csodát, hogy azokból lepkék bújnak ki, nedves, gyűrt szárnyakkal, majd a szárnyaik lassan kifeszülnek, kiszínesednek! Egy alkalommal nagy meglepetés érte, mert a bábból nem lepke bújt elő, hanem kis fekete darazsak! Addig nem nyugodott, míg meg nem tudta az okát: megfigyelte, hogy a hernyóba fúrós darazsak petéztek! Bükkerdő részlete Csipkerózsa virága Hosszabb ideig éltek a bolgár-török eredetű kazárok birodalmában, innen származnak ótörök szavaink (pl. ökör, gyapjú, kapu). Amikor őseink a Kárpát-medencébe, mai hazánk területére értek, többségében nagy létszámú szláv népcsoportot találtak itt. Ők a mai horvátok, szlovákok (avagy tótok), szerbek (avagy rácok) elődei ne csodálkozzunk hát, hogy sok Tóth, Rácz, Horváth vezetéknevű hazánkfia van! Nyelvünkben is sok szláv eredetű szó van (pl. kasza, méz, robot). (Te tudtad, hogy a hernyókból lesznek a csodaszép pillangók vagy a kevésbé szép lepkék, molyok? Előtte bebábozódnak! És miből lesznek a hernyók?) Azt is megfigyelte, hogy a hernyók folyton rágnak, saját testsúlyuk többszörösét eszik meg. Van azonban olyan lepke is, amelyik egy csöpp édességgel, virágnektárral beéri egész felnőtt élete folyamán. Némelyik csak addig él, amíg lerakja petéit. Tizenhárom éves volt, amikor 1848 márciusában kitört a forradalom, ami szabadságharccá fejlődött. (Az iskolákban március 15-én szoktatok megemlékezni erről a történelmi eseményről. Magyarország ekkor az osztrák birodalom része volt, nem volt önálló kormánya, nem volt saját hadserege, nem fejlődhetett szabadon gondolj csak a 12 pontra! Sokan függetlenséget, önállóságot, és más vívmányokat szerettek volna.) Herman Ottó ekkor Miskolcon járt iskolába líceumba, azaz latint nem tanító középiskolába -, és egy csizmadia családnál lakott a városban, hogy ne kelljen naponta bejárnia Diósgyőrből, ahol családja élt. Nagy hatással volt rá a forradalom, igazi hazafias érzéssel vette ki részét a miskolciak tüntetéseiből. A fekete-sárga (az osztrák császári színekre festett) katonai őrbódék piros-fehér-zöld (azaz nemzeti) színűre festését ő is lelkesen végezte. Ekkor már tisztán beszélte a magyar nyelvet, s képes lett volna ököllel menni arra, aki azt merte állítani, hogy ő nem magyar. A hazaszeretet érzése vezette, amikor megszökött hazulról, és jelentkezett egy honvédszázad parancsnokánál. Be szeretett volna állni a tüzérséghez ágyútisztogatónak. 6

7 Most szép lenni katonának? Képzeld el, mit érezhetett a fiatalember, aki középiskolás tanulóként Miskolcon, 1848 márciusában, a forradalom idején, a katonai őrbódék fekete-sárga sávjait mázolta át piros-fehér-zöld nemzeti színekre! Állj be te is a lelkes miskolci 1848-as diákok közé! Ragadj ecsetet és fesd be nemzeti színekkel ezt a fából ácsolt őrhelyet! Mit gondolsz, mit akartak ezzel a tettel kifejezni a fiatalok? Keress rá szavakat! Varga Domokos a Herman Ottó életrajz első fejezetében bensőséges képet vázol a Herman család életéről. Ebben szerepel, mint Herman Ottó édesanyjának szavajárása, a kálvária latra. A lator, az ugye gazembert, bűnözőt jelent. A Kálvárián Jézus mellett volt két lator felfeszítve. Édesanyja nyilván túlzással élt, amikor így korholta fiacskáját. Hogy hívnád te ma a gyermekedet, ha elégedetlen volnál a viselkedésével? Írj le mennél többet az eszedbe jutó kifejezésekből! Csibész, csirkef....., Valamelyiket alkalmazták már rád? (Őszintén!) Fürkészd ki! Magyarországon sok ezer féle darázs él, apróbbak, nagyobbak. Itt csak három jellegzetes típust mutatunk be. Nem tudjuk melyik lehetett Herman Ottó fúrós darazsa amelyikről az életrajzában van szó. De biztos nem a Húzd össze vonallal a darázs ábráját, a nevét és a leírását. Rózsagubacsdarázs Módosult tojócsövéhez méregmirigy csatlakozik (=fullánk), szúrása fájdalmas. Erre jó előre figyelmeztet minket sárga-fekete csíkozásával. 1-2 cm. Föld alatt építi fészkét, melyben akár egyed is élhet egyszerre. A szűkebb rokonságba csak egy tucat faj tartozik, köztük a 4 centisre is megnövő lódarázs. Gyilkosfűrész A 4-5 mm-es nőstény petéjét a rózsa hajtásába tojja, erre nagy, 4-5 cm-es, zöldespiros daganat (azaz gubacs) nő a rózsán, s ebben védve fejlődnek a lárvák. Ha még nem láttál ilyet nézz körül az első vadrózsabokrokon! (A gubacs télre megbarnul.) Magyarországon mintegy 900 rovarfaj, köztük 200 darázsfaj okoz különféle gubacsokat különféle növényeken. Német darázs Hernyókat, bogarakat, legyeket bénít meg, hogy azokban fejlődjenek, azokból táplálkozzanak a lárvái. Testhossza a fél centit sem éri el. Potroha végén feltűnő, hosszú tojócső van. Vagy száz hazai faj tartozik a legszűkebb rokonságába. 7

8 Történelmünk során sokáig a latin volt a magasabb oktatás, az írás, az értelmiség nyelve itthon is, Európában is. Nem csoda, hogy rengeteg latin vagy latin eredetű szó fordul elő nyelvünkben: penna, cívis, császár. (És hány latin szónak görög az eredete!?) A XVI-XVII. századi 150 éves török hódoltság szókészletünkben is nyomot hagyott: új török szavaink például a papucs, bogrács, kapu, kefe. Egy időben, a latin mellett, majd helyette a német volt a hivatalos nyelv a magyar hivatalokban is. Sok német jövevényszavunknak ez az egyik oka, a másik pedig, hogy a török kiűzése után lakatlanul maradt területekre betelepített németajkú bajoroktól, szászoktól is sokat megtanultunk: drót, spárga, zokni, masina, stb. (Ebben a témában térképet, a jurtában fotókat és egy jó kis játékot találsz a Magyar Természettudományi Múzeum Ember és természet Magyarországon c. kiállításában.) (Na most megkérdem: hány éves vagy? El tudod képzelni magad csatában, ágyútisztogatónak? Szerencsére ma független országban élünk, nincs szükség ilyesmire. A kis Herman Ottó annyira fellelkesült, hogy 13 évesen akart beállni a hadseregbe úgy, hogy idősebbnek adta ki magát. Rájöttek a turpisságra, a tiszt, akinél jelentkezett, ugyancsak gyanakodott. Apja beleegyezését kérte, amit ő persze nem tudott felmutatni.) Miért változtatta meg a nevét? - Mert ha Magyarországon lakom, úgy is hangozzék a nevem. Egyszóval magyarosítottam. Miért vonzották ennyire a képzeletét a madarak és más élőlények? - Mert olyan csodás az élővilág, és egyszerűen tökéletes. Miért pont ezt a nevet választotta a nyaralójának? - Mert a kedvenc állatom a pele, és miért ne nevezhettem volna el róluk? (Részlet G. Emese képzelt riportjából) Amikor a szabadságharc elbukott (1849), nagyon szomorú lett. Az addig is természetkedvelő fiú ekkor még inkább a természet, a Bükk-hegység felé fordult. Sokszor napokig csavargott. Arra volt kíváncsi, hogyan élnek-halnak kint a természetben az állatok. Többször súlyosan megfázott, amitől hallása még tovább romlott. Szülei ezért úgy döntöttek, ne járjon tovább a líceumba, úgy sincs hozzá sok kedve. Tanuljon inkább valamilyen kézműves mesterséget, azzal jól elboldogulhat akkor is, ha felnőtt korára megsüketül. Mivel kitűnően rajzolt, jó kézügyessége volt, és kiskorában mindig a kovácsműhely körül sündörgött, a család úgy döntött, hogy legyen lakatos. Egy miskolci lakatosmesterhez került lakatosinasnak. Nehéz inaséletét tetézte, hogy társai csúfolták. Ezért hazaszökött. Ezután Korompára került a gépgyárba. Itt jól érezte magát a német családnál, ahol lakott. Sokan csodálták, mert értett a madarakhoz. Nemcsak szóra bírta őket, hanem értett az elhullott madarak kitöméséhez is, amit még apjától tanult. Az egész városka ismerte a madaras Ottót. A gyárban is becsülték kézügyessége miatt. Amikor kinőtt az inassorból, és legény lett, elhatározta, hogy továbbtanul, ezért beiratkozott a bécsi politechnikumba, a műszaki tudományok iskolájába, hogy a szülők akaratának megfelelően később mérnök lehessen. Tölgyes és bükkös határán 8

9 Színesben élőbb Színezd ki ezeket a madarakat, de ne fantázia alapján, hanem természet után. Segítségül keress egy színesen illusztrált madaras könyvet. Menj el múzeumba vagy állatkertbe, és ott nézz körül, mit találsz ezekből. A legcsodálatosabb persze az lenne, ha a természetben figyelhetnéd meg a madarakat. Melyik a daru, csúszka, széncinke? A daru felismerésében segít Herman Ottó leírása: Hatalmas, czimeres madár, mely a magyar nemesség ármálisaiban nagyon sokszor van meg és ősi soron becses madara a magyarságnak. Az egész madár nemesen hamvas szürke; fejebúbján piros süvegfolt... torka és a nyak felső-külső része fekete... Fészkét járhatatlan mocsarak legrejtettebb helyére, alacsonyan...rakja; sohasem röpül feléje, hanem messziről, titkon lopakodva közelítgeti meg.... szépröptű, gyönyörű mozgású, magas madár, mely egykoron telepesen fészkelt a magyar rétségekben,......tavaszkor és őszkor már csak vonul kétágú rendbe sorakozva és búsan krúgatva hazánk fölött. Bokros tolla azokban a vármegyékben, ahol... megtanyázott, kedves ékessége volt a legény süvegének, a szebbjének borjú is volt az ára... Párkereső Kösd össze a madarak mai nevét a régi magyar nevükkel! Régi nevek aranymálinkó bikagém csuri egerésző gilice halálbagoly kukóka mátyás, matyimadár pipiske verebésző Ma használatos nevek szajkó karvaly sárgarigó bölömbika búbos pacsirta egerész ölyv gerle kakukk kuvik veréb 9

10 Figyeld csak meg, hány helyen fordult meg! Az úgynevezett történelmi Magyarország háromszor akkora volt, mint a mai, nem kellett útlevél, hogy a mai Szlovákiában lévő Korompán tanuljon. Nem számított katonai beavatkozásnak, ha magyar katonák az Adriai-tenger partján állomásoztak. Magyar fiú magától értetődően mehetett Bécsbe tanulni, hiszen az volt a mi fővárosunk is, mert ez a nagy Magyarország csak a kiegyezést követően, 1867 után vált részben függetlenné. Az I. világháború után országunk területének kétharmadát a környező országokhoz csatolták, sokáig még a szétszakadt családok tagjai sem találkozhattak. Ma Szlovákia, Ausztria, Szlovénia velünk együtt az Európai Unió tagja, így ismét utazhatunk egymáshoz útlevél nélkül. Vándorévek 1856-ban a bécsi iskolában érte a váratlan hír, hogy apja meghalt. Édesanyja haza akarta hívni őt, mivel nem tudta taníttatását fizetni. Herman Ottó azonban elhatározta: nem megy haza, kimarad az iskolából, dolgozni megy, és tanulni fog a maga erejéből. Elment géplakatosnak. Bécstől nehéz szívvel vált volna el. Szabadidejét a bécsi Természettudományi Múzeumban, az akkori Európa egyik legszebb ásvány- növény- és állattani gyűjteményében töltötte. Boldog volt, hiszen a gyűjtemények látogatásán kívül kedvére barangolhatott a bécsi erdőben is. A szeretetre méltó madarakon kívül figyelme a százlábúak, pókok, sáskák, hernyók felé irányult. Neki semmi sem volt csúnya. A békákat is nyugodtan a markába fogta, a pókokat meg valósággal csodálta! Órákig el tudta nézegetni kézi nagyítójával őket, és vázlatfüzetébe pontos rajzokat készített róluk. A családban, ahol lakott Wurmdoktornak (férgek doktorának) hívták őt tréfásan, szeretettel. Ezek után Herman Ottót egy nagyon okos, állatszerető öregembernek képzelem el, bár tudom, hogy volt fiatal is. Nagyon hasonlít Karcsi bácsira. (K. Fruzsi) A Múzeumban egy osztrák rovarász, Karl Brunner von Wattenwyll felfigyelt az egyszerű öltözékű, érdeklődő, kitűnően rajzoló fiatalemberre. Összeismerkedtek, és megbízta őt a tudományos dolgozataihoz szükséges rajzok elkészítésével. Az egyenes szárnyú rovarokkal, azaz sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel foglalkozott, s a tehetséges magyar fiatalembert bevezette a rovartan rejtelmeibe. Tanítgatta, könyveket kölcsönzött neki, és hamarosan apja után a második mestere lett. Majdnem két évig dolgoztak együtt, mikor Herman Ottót behívták katonai sorozásra. Mivel késve jelent meg a kötelező sorozáson, katonaszökevénynek nyilvánították, és 12 évre hadiszolgálatra küldték ben, mikor Herman Ottót besorozták katonának, Magyarországnak nem volt önálló hadserege. A hadköteles férfiak az osztrák császári sereg katonái lettek: a Habsburg császár kétfejű sasos címeres zászlaja alatt, egyenruhájukon a fekete-sárga Habsburgszínekkel masíroztak. Fiume kikötője régen Elkeseredését csak az enyhítette, hogy állomáshelyük, Zára (ma: Zadar) a dalmát határőrvidéken volt, és megláthatta a tengert! Nehéz sorsa kedvezőbbre fordult, mikor szép írásának köszönhetően ezredírnoknak választották ki. 10

11 Tücsök-bogár Itt most három egyenesszárnyú rovar-féle határozókulcsát találod. Nézd össze a rajzokkal is! Ezekkel kezdett Herman Ottó Bécsben komolyabban foglalkozni. Szerinted melyikről írhatta Arany János, hogy: Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta Az biztos, hogy szöcskéről nem! A megoldásban segít az alábbi határozókulcs. Ilyenek segítségével állapítják meg a zoológusok egy-egy ismeretlen állatpéldány nevét, hovatartozását. Az 1-2. és a 3-4. lépésben egy-egy testrész kétféle jellemzője van szembe állítva. 1. A csáp rövid, a test feléig sem ér el sáskák. Gyepekben, réteken, szántókon, pusztaságokon a növényzetben élnek. Nagyon elszaporodhatnak, ilyenkor minduntalan fel-felugrálnak a léptünk elől. A hím a combját dörzsöli a szárnyához, így ciripel. (Ha erre tippelsz, akkor is menj tovább, ellenőrizd!) 2. A csáp hosszú, túlnyúlik a test közepén menj tovább, a 3-asra! 3. A tojócső hengeres, rövid tücskök. Talajban, rejtett helyeken élő rovarok. A hím tücskök gyakran a lyuk szájánál ülve ciripelnek, két elülső szárnyuk összedörzsölésével adnak hangot. 4. A tojócső hosszú, oldalról ellaposodik, kardszerű szöcskék. Gyepekben is előfordulnak, de legtöbbször bokrokon, alacsonyabb fákon tartózkodnak, táplálkoznak, ciripelnek. Két elülső szárnyukat dörzsölik össze, úgy ciripelnek. (Ezt, ugye, kizártuk az elején.) sáska szöcske tücsök A technika ördöge Bizony az ördög kerekedhetett felül akkor, amikor Herman Ottó nem sok sikerrel a korszak egyik legnépszerűbb technikai eszközével, fényképezőgéppel akarta megkeresni kenyerét, és két fiatalember társával Kőszegen fényírdai műtelepet nyitottak. Fényírda = fotográfus műhely = mai magyar szóval (segítségül: írást elemez a grafológus, képeket rajzol a grafikus) Fényírda ugye milyen furcsa szó! Próbáld meg leírni egy külföldi, a magyar nyelvet most tanuló barátodnak, hogy milyen jelentést sűrítettek ebbe a kifejezésbe elődeink. 11

12 A penna és a kalamáris szavak régen a tollat és tintatartót jelölték. A penna újra megjelent nyelvünkben (boltjainkban, olasz vendéglőinkben) a tollhegy alakúra vágott penne tészta neveként. A kalamáris csak a tintahal, a kalamári nevében ismerhető fel. Szépiának is hívják a tintahalat (és szépiacsontról beszélnek azok, akik madarakat tartanak). A szépia egy szép, barna színű festék neve is, a művészek szerették és szeretik használni tusrajzaikhoz. Ezt a tintahal váladékából állították elő. Recept fénykép írásához 1863-ban: (Ha már van fényíró masinád!) Végy egy üveglemezt, de csak akkor, ha már előtted áll az a személy, akiről a képet készíted! Mártsd bele ezt az üveglapot az előre elkészített kollódiumba. A kollódiumot úgy kapod, ha cellulózt, közönséges szóval például gyapotot feloldasz nitrátos oldatban. A még nedves üveget helyezd a masinád megfelelő helyére. Igyekezz, mert a kollódiumban levő éter gyorsan párolog, s a lemezed azonnal megszárad! Vedd le az objektív fedelét s a kívánt megvilágítási idő után tedd vissza azt. Nagyon ügyelj, hogy a személy ne mozduljon meg, mert a felvételed szellemképes lesz! Vidd a gépedet egy előre elsötétített szobába, ott emeld ki az üveglapot óvatosan, s az előre elkészített oldatba helyezve várd meg, míg előtűnik a fényképezés tárgya. Egy klóros, jódos vagy brómos oldattal rögzítsd a képet. Ha a papírképre most van szükséged, akkor helyezd egy rögzített fakeretbe a képet tartalmazó üveglapot, tedd alá a készen vásárolt, tojásfehérjével kezelt, fényérzékeny papírt, majd tedd ki a napfényre. Várj türelmesen, míg a papíron is megjelenik a kép. Ha a megrendelő igényli, színezz arcpírt, vagy rajzolj dúsabb bajuszt. A vékony papírképet rögzítsd egy szép képkartonra, s úgy add át a vásárlónak. Egyszer nagyon beteg lett, tüdőgyulladással került kórházba. Itt a falak repedéseiben élő állatok szórakoztatták. Még a skorpiókkal is jóban lett, figyelte, hogyan vadásznak pókokra, legyekre. Néha maga is elkapott és odadobott nekik egy-két legyet. A legjobb barátja betegsége idején egy gekkó volt, aki már rendszeresen megjelent, és várta a finom légyfalatokat, amiket Herman Ottótól kapott. A hangyák életét, jelzéseit is jól megismerte állatai etetésekor. Felgyógyulása után Raguzába (ma: Dubrovnik) vezényelték századát. Itt két esztendőt töltött. Katonasága ötödik évében egy feljebbvalója kérdésére kitört belőle az óhaj, leghőbb vágya: Eresszenek engem haza! Kérése úgy teljesült, hogy hallása miatt rokkantállományba helyezték, és a hadseregből elbocsátották. Amikor meglátta a Bükk hegységet, izgalom fogta el, gyermekkori élmények képei villantak fel előtte. Miskolcon kiszállt a pályaudvaron, ahol senki sem várta, hiszen nem tudták, hogy jön, s gyalog indult Diósgyőrnek. Késő este érte el a csöndes völgyben meghúzódó alsóhámori házukat. Kutyája, a vén Tisza mindjárt megismerte, és jelezte érkezését. Édesanyja és testvérei nagyon örültek hazaérkezésének, és azt remélték, otthon marad. Még menyasszonyt is kinéztek számára, irodai munkát is kapott volna. Ő azonban másként döntött: a penna és a kalamáris helyett a nagyvilágot választotta. Maga mögött hagyta az imádott Bükk rengetegét. Eljutott a Comói-tó környékére, ahol gerillaharcos volt Garibaldi seregében, azaz magyar önkéntesként harcolt Itália egyesítéséért. Ott harcolt, ahová az igazságérzete vezényelte. Lengyelországban is forgatta a kardot a cári seregek ellen. Itt azonban a döntő ütközetet a felkelők elveszítették, a magyaroknak is menekülniük kellett. Bécs felé vette útját, de ismét új utakra tévedt: akkoriban jött divatba a fényképezkedés, és Herman Ottó fotográfus lett Kőszegen. Az első fényképeszek között sok patikust és művészembert találunk. Mit gondolsz, miért? Garibaldi emlékmű Ugartyúk preparátum Régi szenvedélyére, a madarászásra is szakított időt, sőt elejtett madarait gyönyörűen kitömte. El is adott belőlük. Egy kőszegi földbirtokosnak Chernel Kálmánnak annyira megtetszettek kitömött madarai, hogy beajánlotta őt konzervátornak a Kolozsvári Múzeumba. Itt ugyanis éppen ilyen állásra írt ki pályázatot az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatója. Az állást elnyerte Herman Ottó, aki ekkor 29 éves volt. Szerény fizetését a sajátjáéból adta neki Brassai Sámuel, akit így jellemeztek: kedvtelései mellett mint múzeumőr és igazgató, hivatását pontosan betöltötte. A tanulni vágyókat maga köré gyűjtötte, a közönséget a múzeumi tárak látogatására buzdította Nagyszerű tevékenységét jelzi, hogy mikor munkához látott, a múzeum gyűjteménye elfért egy szobában, s mire 1872-ben a múzeumigazgatói állást felcserélte az egyetemi tanszékkel, az egész épület megtelt vele. 12

13 Légy te is fényíró Ez a fénykép már sok évvel később készült. Akkor, amikor már nem a festményt pótolta a fénykép, hanem eseményekről tudósított, a történelem vagy a magánélet pillanatait örökítette meg. Készíts te is magadról fényképet, melyen kedvenc állatoddal vagy látható. Ragaszd ide Herman Ottó mellé! (Készülhet Állatkertben vagy erdőn-mezőn, az állat képét a kezedben is tarthatod. Légy találékony!) A te fényképed milyen technikával/eljárással készült? Le tudod írni röviden? A fényképek megjelenésük óta fontos kordokumentumok. Ez azt jelenti, hogy a korábbi képes ábrázolásoknál sokkal pontosabb képet mutatnak arról a korról, amelyben készültek. Mesélnek tájakról, épületekről, emberekről. Tudósítanak eseményekről: hétköznapokról és ünnepekről, szokásokról vagy akár a divatról is. Próbáld csak ki, hogyan dolgozik a történész! (Válaszolj az alábbi kérdésekre) Milyen ruhadarabokat visel Herman Ottó a fényképen? Milyen kiegészítőket ismersz fel? Milyen a haj- és szakállviselete? Milyen ruhát viselek én a fényképen? Milyen öltözet kiegészítők vannak rajtam? Milyen az én hajam?

14 Mielőtt betegre nevetnéd magad azon, hogy a konzervátor Herman Ottó madárkonzerveket készített, sietünk megjegyezni, hogy a konzerválás általában tartósítást jelent. Mi a gyárilag tartósított ételeket nevezzük konzervnek. A házilag eltett lekvárt befőttnek hívjuk, mert otthon, befőzéssel, azaz besűrítéssel készül a lekvár. A hozzáadott cukortól töményebb lesz, és mivel főzés közben párolog belőle a gőz tehát elmegy belőle a víz, így sűrűbbé válik. Ha azután kiszárítanánk, mint a birsalmasajtot szokták, tartóssá válna, sokáig eltehetővé, mert a penész, a gombák, a baktériumok csak a nedves anyagokat bontják le. Bármily furcsa, lényegében ugyanez az egyszerű dolog, a víz elvonása, a kiszárítás konzerválja a múzeumokban a preparált példányokat, azaz a préselt növényeket, a rovartűre tűzött rovarokat, a kitömött madarakat, emlősöket. Igaz, van olyan kártevő például a múzeumbogár, amelyik a száraz múzeumi példányokat is megrágja, mint a szú a régi bútort, s ez ellen mérgekkel védekeznek. Madárgyűjtés, madártömés, állatok gyűjtése és preparálása, a kész példányok megvédése ez volt a konzervátor feladata. Helyesebben lett volna, mert Herman Ottó nem érte be ennyivel, ennél többet is tett Kolozsvári tartózkodása (1864-től 1872-ig) nagy fordulópontot jelentett életében. Ő, aki még a középiskolát sem fejezte be, Brassai Sámuel mellett valóságos egyetemet járt ki, olyan sokat tanult mesterétől. Nagy szakértelemmel végezte az állatok preparálását, rendbe tette a Múzeum rovargyűjteményét, s a kabasólyomról megírta élete első tudományos munkáját, melyet a Múzeum Egylet ülésén ismertetett. Előadása óriási sikert aratott, sokan barátságukba fogadták, egyre szélesebb körben ismerték el tudós munkáját. Herman Ottó kolozsvári gyűjteményéből Amikor végzett a rábízott gyűjtemények rendberakásával, útra kelt Erdélyországba, hogy gyarapítsa a Múzeum gyűjteményét, pótolja a hiányosságokat. A Mezőség és a Székelyföld volt legkedveltebb gyűjtőhelye. Az itteni halastavakhoz érkező, költöző és vonuló madarakat figyelte meg alaposan. Nemcsak madarakra lesett, hanem ritka rovarokra, pókokra is. A pókok élete, testfelépítése különösen érdekelte őt. Sokáig elidőzött megfigyelésükkel. A mai kolozsvári kiállítás Szobájában nyitott zongora, kottahegyek, könyves polcok s egy sereg kávéfőző gép; s a szebbnél szebb virágok mellett csattogott a kanári. Brassai hat órakor zongorához ült, klasszikusokat játszott. Aztán reggelije készítésébe fogott. Acél, kova, tapló, gyaluforgács kellett (mert gyufa sem volt még), s ha kész volt a tűz, főtt a kávé vagy tea. Délután látogatókat, tanulni vágyókat fogadott. A nap végén összeverődött a kvartett, melynek muzsikájára Kolozsvárra ellátogatott világhírű művészek is megjelentek. Ezen szórakozások közt fáradhatatlan munka folyt Ne gondold, hogy különös felszerelésekkel rendelkezett gyűjtő útjain! Összes eszköze egy ladikból, néhány jó elölről tölthető vadászpuskából, a madarak kitöméséhez és a rovarok tartósításához szükséges kevés eszközből, valamint egy barométerből és egy levegő hőmérőből állt. (Tudod-e, mire használják a barométert? Mire lehet következtetni a leolvasott értékek változásából?) Gyalogosan járta a tájat, és szalmán aludt. Két hónapig tartott barangolása. (Képzelj el egy mai expedíciót, terepjáróval, sátrakkal, hálózsákkal, gázfőzővel, áramfejlesztővel, MP3-as lejátszóval, mi mindent vihetnél magaddal kutatóutadra!). Útjairól feljegyzéseket készített, naplót vezetett. Arra törekedett, hogy írását minden érdeklődő ember megértse. Példája Petőfi Sándor volt, aki a népi nyelvet bevezette az irodalomba, Herman Ottó pedig a magyar tudományban jelenítette meg a szép, népies szavakat, szólásokat. Írásai megjelentek az Erdélyi Múzeum Egylet évkönyvében, sőt a bécsi szaklapokban is. Komoly tudósként kezdték tisztelni őt. Közben politikusként is szerepet játszott Kolozsvár életében. Újságírással is foglalkozott, a Magyar Polgár c. lap főmunkatársa volt, ebben jelentek meg ellenzéki állásfoglalását tükröző írásai. 14

15 Következtess a megállapításokból mindkét kép kapcsán! Gazdag vagy szegény embert látsz a képen? Vajon gyárban készült a ruhája, vagy rá szabták? Milyen foglalkozásra utal az öltözete, testtartása, tekintete? Herman Ottó és kora: Az én világom: Madármegfigyelés Melyik madárra ismersz Herman Ottó leírása alapján az alábbiak közül? Túzok, ökörszem, holló, széncinke, gólya, seregély. (És melyik a kakukktojás e hat név közül?). 1. Pulykakakasnál is nagyobb és erősebb madár... lába magas, vaskos... igazi futóláb. Fészke legtöbbnyire zabvetésben áll, sekély, kapart gödör......nemes czimeres madár s a magyar síkságon, az erdélyi részek mezőségén az, ami a délszakon struczmadár. Őszre kelve seregbe verődik és így húzza ki a telet. A legóvatosabb madarak egyike, melyet csak nagy nehezen lehet megtéveszteni. Nemes vad, mely ezért is védelemre méltó. 2. Nagy, hosszúlábú madár, erős hegyes csőrrel. Teste fehér, a szárny evezőtollai feketék; lába, csőre piros; feketésen szemők. Fészke az emberi hajlék oromzatán, kéményein, kazlakon, de itt-ott fákon is áll, néha telepet is alkotva......gázoló madár, mely azt a rétséget szereti, amelyben elgázolhat táplálékja után. Már nagyon kora ősszel gyülekezik, mindig egy ugyanazon a határrészen. Egy szép napon aztán szárnyat bont a sereg Veréb nagyságú nagyon eleven madár. Fejebúbja, tarkója, torka fekete s a fehér pofát szélesen kontúrozza... Dolmánya eleven zöldes, farcsíkja, farka és szárnya szilvakék... Hasa a szügyelőpásztától kétoldalt szép eleven sárga. Nyugtalan, dolgos, hangos, és mindig jókedvű; Az ő szavát érti a magyarság leginkább. Ő hirdeti a szőlőnyitást Borsodban, mondván tavaszkor: Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék! Minden védelmet érdemlő szép és jó madár ka. 4. A varjúnál egy jó harmadrésszel nagyobb; fekete, kékes és zöldes zománczczal; farka ékalakra vágott; csőre nagy, íves; A mell tollai hegyesen vágottak. Fészkét erdőkbe, magas fák tetejére rakja, nagy ravaszul olyanokra, amelyeket megmászni nem lehet. Fészekalja négy, ritkán hat világos zöldes, sötéten szeplőzött tojás. 5. Rigó nagyságú. Fekete, szivárványos zománczczal és fehéres csöppentett pettyekkel. A fej aránylag kicsiny, lapos homlokú; szeme közel áll a csőr tövéhez; ravaszkás képű madár. Tollazata keskeny és hegybefutó. Csőre sárgás. A tojó fakó, a fiak még fakóbbak. Lába erős, karmai élesek. Fészke fák odvaiban, különösen tölgyfa kerekerdőkben áll, kivált ha közel esik a legelők területe és a víz mellék nádasokkal. Melegebb tájakon nyáron át kétszer is költ. Múltbéli nyomozás Herman Ottó nem láthatott gyerekkorában muflont a Bükkben. Vajon miért? 15

16 Herman Ottó 1897-ben a Vasárnapi Újság-ban emlékezett meg mesteréről, aki ráadásul matematikát, görögöt, hébert is tanított az egyetemen, s akit szintén szoktak az utolsó magyar polihisztor -ként emlegetni. Jó tanítványa volt az egyszerűségben is, a sokoldalúságban is. Meg is kell őt becsülni, mert ő egyszerű, szegény, puritán jellemű és igazi vérbeli tudós. Méltányolják is őt Európa és Amerika nagy nemzeteinek tudósai. mondta Herman Ottóról később mestere, Brassai Sámuel. Más nevezetes dolog is történt vele: szerelmes lett a Kolozsvári Színház fiatal primadonnájába, Jászai Mariba, akinek neve egyre gyakrabban tűnt fel a színház színlapján. Ekkor 36 éves volt már, és társra vágyott. Meg is kérte Jászai Mari kezét, aki igent mondott ugyan, de meghívták a pesti Nemzeti Színházba, elhagyta Kolozsvárt, és kapcsolata megszakadt Herman Ottóval. Csalódása, anyagi gondjai miatt otthagyta a Kolozsvári Múzeumot. Gyalog indult a világnak, nekikeseredve. Rokonoknál vendégeskedett, alkalmi munkákat végzett, kereste a helyét, utazgatott az országban, és mindenütt a helyi pókvilágot vizsgálta. A tudományos világgal levelezésben, Jászai Mari kapcsolatban maradt, amin persze nem azt kell érteni, hogy ezett, skypolt, mint ma az emberek. Eltartott egy hétig is, amíg Bécsbe megérkezett egy levél, eltartott sokáig, amíg szép kézírással megírtak pár oldalt, mert ha már fizetni kell minden levélért, és várni, várni a válaszra, nem rövid üzeneteket küldözget az ember. Jászai Marinak pesti színészként se lett sokkal több a fizetése, színpadi jelmezeit ezután is legtöbbször magának kellett elkészítenie, a régiekből újat varázsolni. Újra és újra átalakított színpadi ruháit, kellékeit ő is, mint a többi színész, saját szerepládájában tartotta. Ha vidéken játszottak, ezzel utaztak egyik helyről a másikra. Egyszer csak felvillanyozó postája érkezett. Régi jótevője, Karl Brunner von Wattenwyll egy afrikai expedícióba hívta őt. Elindult Bécs felé, de útközben Pesten meglátogatta a Nemzeti Múzeum Állattárának akkori igazgatóját, Frivaldszky Jánost. (Ez volt az ő szerencséje, és a miénk is! Mert így sorsa jobbra fordulhatott itthon, mi pedig nem veszítettük el őt, a magyar tudóst, és együtt örülhetünk gyönyörű szövegeit olvasva.) A Magyar Nemzeti Múzeum Még ma is megvan Jászai Mari szerepládája! A budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban láthatod. Ebben tartotta azt a maga tervezte jelmezét is, melyben élete egyik legnagyobb színpadi szerepét, Elektrát játszotta az ókori görög Szophoklész drámájában. Ezen a képen ebben a ruhában láthatod őt. 16

17 Most egy kicsit pókászunk, jó? Ha félsz a pókoktól, az baj, de ezek itt a papíron nem bántanak. (Ami azt illeti az élő pók sem bánt, még védekezésből sem igen mar. És a Magyarországon élő pókok mérge nemigen okoz bajt. Egy kis gondolkodással ezen a félelmen túl lehet jutni.) Azt tudod, ugye, hogy a pókok teste fejtorra és potrohra oszlik. A fejtoron vannak a szemek, a száj, a csáprágók, amikkel a pók rovarokat öl, és a 4 pár láb. A potrohban vannak az emésztőszervek, az ivarszervek és a pókfonalat termelő mirigyek. Ha a pók éhes, kisebb a potroha. Ha a nőstény tele van petékkel, dagadt a potroha (1. kép, jobbra). Most ennyi elég is. A 2. ábrán hazai pókok potrohát látod, felülnézetből. Gondoltad volna, hogy ilyen sok féle lehet az alakjuk? Illetve a körvonaluk (mert oldalnézetből megint mások lehetnek). És ez a 750 fajból csak egy bő tucaté! Persze sok közeli rokon fajnak hasonló alakú a potroha. Igaz, akkor meg a mintázat lehet más rajtuk. 1. Koronás keresztespók hímje (balra) és nősténye (jobbra) 2. Különféle hazai pókfajok potroha felülnézetből. Megtalálod a vállas keresztespók közeli rokonát a fenti 2. ábrán? A potrohuk alakja hasonló, a mintázat sem nagyon más. (Hogy nehezebb legyen, ennek a potrohát fejjel lefelé ábrázoltuk.) Mi fán terem? Történetesen egyik sem terem fán, ez csak egy szófordulat. Viszont mindegyik élőlény vagy annak testrésze, tulajdonsága. És persze egyik sem pók. (Sőt, a légyölő pókszázlábú légy sem, és százlábú sem ) Pókmajom Pókbangó Pókhal Légyölő pókszázlábú Pókhálósgomba Pókhas Pókhangya, hangyapók, pókdarázs, hangyadarázs (mind a négy nevet használták zoológusok) Az európai pókhangya és rokonai fullánkos darazsak fészkében élősködnek, a nőstények szárnyatlanok. 17

18 Pókhálózás Pókhálózás alatt azt értjük, amikor a háziasszony vagy a család apraja-nagyja nekiáll a pókhálókat valahonnan kitakarítani. Hagyjuk most a jó pókokat a helyükön, és inkább figyeljük meg a hálókat, Herman Ottó módján, nem mint porfogókat, hanem mint a légy- és szúnyogfogászat mesterműveit! Kösd össze a hálók rajzát a rövid jellemzéssel. A keresztespók eléggé szabályos kerekhálója sok küllőből és csigavonalban rájuk szőtt ragasztófonalból áll. A vitorláspókok hálója fölül kusza szövedék. Ha egy légy nekirepül egy szálnak, a sűrű szövedékre pottyan, ahol a pók megfogja. A Zygiella (ez is egy keresztespók) kerek hálójából hiányzik egy körcikk A darázspókok hálójában átlósan elhelyezkedő cikkcakk (sűrűbb fonadékból) látható. A Theridiosoma (és ez is keresztespók) hálója csak körcikk alakú, néhány laza ragasztófonal fut rajta párhuzamosan. Próbáld ki a kézügyességedet! Másold ide a kerekhálót úgy, mintha ebbe a keretbe szőtte volna a pók. Gondolj rá, hogy minden szál rögzüljön valamihez, a kerethez, vagy egy másik szálhoz. A pókok sosem végeznek hanyag munkát, csak a figyelmetlen rajzolók. (Óh, hogy mennyi lehetetlen pókháló-rajzot láttam már!) 18

19 Vándormadár? Állítsd időrendbe a városok nevét aszerint, hogy Herman Ottó milyen sorrendben élt, alkotott, dolgozott bennük. Írd a sorszámokat a városnevek mellé, és rajzold be nyilakkal az útvonalat. Breznóbánya Bécs Miskolc Kőszeg Pest Kolozsvár Zára Rajzold be a térképre a lakóhelyedet. A neve: Van közöttetek, aki életében más településre költözött? Van-e, aki új iskolába ment: És aki új lakásba költözött: Milyen érzés volt? Mi változott a barátokkal, a tanárokkal, a boltokkal, a közlekedéssel? Szorgalmi feladat A ma nem magyarországi városok nevét keresd meg egy térképen és írd melléjük. 19

20 A bécsi Természettudományi Múzeum Akkor még Naturalinenkabinet volt a neve, ma Naturhistorisches Museum néven találod Bécs belvárosában, az udvar, azaz a Burg mellett. Itt van vele szemben, a Kunsthistorisches Museum, azaz a Szépművészeti Múzeum. Ezek az osztrák múzeumok császári gyűjtemények voltak még, amikor 1802-ben Széchényi Ferenc adománya létrehozta a magyar nemzeti közgyűjteményt, azaz a Nemzeti Múzeumot. A miénk volt a világ harmadik nemzeti közgyűjteménye! Először itt is kétfelé osztották az anyagot, és a természetiek tárában illetve a kézműtaniak tárában helyezték el. Később persze több tár jött létre. Herman Ottó a Nemzeti Múzeumban A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Európa egyik régi tudós társasága volt (165 éve alapították). Sok embert érdekelt akkor a természet és a tudomány, sok tagja volt ennek az egyesületnek, tudósok, tanárok, érdeklődő polgárok, diákok. És vagyona is volt, amiből megbízásokat adhatott bizonyos tudományos feladatok ellátására. Nagy hirtelen innen jött a segítség, amikor a pesti tudósok megtudták, hogy Herman Ottó, a nagy magyar, olyan nehéz helyzetbe került, hogy osztrák kutatónak kell állnia. Neki pedig régi álma teljesült, amikor a Természettudományi Társulat megbízta Magyarország pókfaunájának megírásával. Kiszámította, mennyi pénzre van szüksége, hogy bebarangolja egész Magyarországot az itt élő valamennyi pókfaj felkutatásához, és megkezdte az országos, nagy pókvadászatot április 22-én indult a nagy útra: Duna-Tisza köze, Al- Duna vidéke, Tiszántúl, Hegyalja, Felvidék, Tátra, Dunántúl volt az útvonala. Erdélybe nem ment, mert az ottani pókfajokat már kolozsvári tartózkodása idején megismerte. Útja végeztével Bécsben végigböngészte a Természettudományi Múzeum pókgyűjteményét is. A Magyar Nemzei Múzeum Két célt tűzött ki maga elé: minél több pókfajt felfedezni, és megfigyelni a pókok életét. Mindkettő teljesült, hiszen 324 hazai pókfajt ismertetett, s ezek között 36 új volt, olyan, amiről még előtte senki sem írt! A pókok életét pedig már régóta csodálattal figyelte, most is nagy türelemmel leste el napi foglalatosságukat. Sokszor több órán keresztül nézte, ahogy készítik hálójukat, vagy éppen vadásznak. (Egyszer te is szánj rá erre egy fél órát, nem fogod megbánni.) Bámulta ügyességüket, utódaikról való gondoskodásukat. Látta, hogy a petékből kikelt farkaspókokat hogyan gondozza az anyjuk: cipeli őket a hátán, s ha szétszélednek, a maguk után húzott fonalak mentén visszatalálnak reá. Mindent feljegyzett naplójába, és pontos, szép rajzokkal illusztrálta jegyzeteit. Megfigyelte, hogy egy vízparti nádasban hogyan osztják el maguk között a helyet a hálószövő pókok. Van, amelyik a vízből kiröpülő szúnyogokra vadászik alacsonyan, vízszintesen kifeszített hálóval. Van olyan is, amelyik a víz fölött laposan röpülő rovarkáknak állítja fel függőleges hálóját. Állaspók és nádi keresztespók 20