Konszolidált pénzügyi kimutatások

Átírás

1 Konszolidált pénzügyi kimutatások AKKO INVEST Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt) és konszolidálásba bevont leányvállalatairól a december 31-én végződő üzleti évre az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint

2 Általános információk Igazgatótanács tagjai Prutkay Zoltán (igazgatótanács elnöke) Kalmár Zoltán József Dr. Csizma László Kovács Attila Gábor Lakatos Julianna Audit Bizottság tagjai Dr. Csizma László Lakatos Julianna Kalmár Zoltán Társaság elérhetőségei 1124 Budapest, Lejtő út 17. A ép Web: info@akkoinvest.hu Könyvvizsgáló adatai: dr. Adorján Csaba UNIKONTO Számvitelkutatási Kft. Kamarai regisztrációs száma:

3 Tartalomjegyzék Általános információk... 2 Tartalomjegyzék... 3 A pénzügyi kimutatásokban szereplő rövidítések magyarázata... 6 I. Konszolidált pénzügyi kimutatások... 7 Konszolidált átfogó eredménykimutatás... 7 Konszolidált mérleg... 8 Konszolidált cash flow-kimutatás... 9 Konszolidált saját tőke változás kimutatás II. A számviteli politika meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A pénzügyi kimutatások tartalma A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja; az alkalmazott szabályrendszer és a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia A Csoport bemutatása, a konszolidációhoz kapcsolódó számviteli politikák A konszolidáció alapja A nem kontrolláló érdekeltség A konszolidáció szabályai A Csoport tevékenységének rövid bemutatása (működés központja, jogi forma, tulajdonosi szerkezet, alkalmazandó jog) Változások a Csoport szerkezetében A pénzügyi kimutatások prezentálásának pénzneme, pontossága A számviteli politikák lényeges elemei A pénzügyi kimutatások prezentálása A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számviteli politikák A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek megjelenítése és értékelése A cash flowhoz kapcsolódó általános számviteli politikák III. A pénzügyi kimutatások elkészítésekor alkalmazott lényeges becslések és a bizonytalanságok egyéb forrásai IV. Számviteli politika változásai, a pénzügyi kimutatások napján még hatályba nem lépett IFRS-ek és IFRIC-ek várható hatása, korábbi alkalmazások V. Az átfogó eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítő megjegyzések A. Folytatódó tevékenységek eredménye Árbevétel Közvetlen, működéshez kapcsolódó ráfordítások Általános és adminisztratív ráfordítások Egyéb bevételek és ráfordítások

4 5. Pénzügyi bevételek és ráfordítások Részesedés közös vezetésű vállalkozásból (közös szerveződés) Leányvállalatok értékesítéséből származó eredmény Jövedelemadó ráfordítás B. Megszűnt tevékenységek eredménye Árbevétel megszűnt tevékenységekből Közvetlen, működéshez kapcsolódó ráfordítások megszűnt tevékenységekből Általános és adminisztratív ráfordítások megszűnt tevékenységekből Egyéb bevételek és ráfordítások megszűnt tevékenységekből Pénzügyi bevételek és ráfordítások megszűnt tevékenységekből Részesedés közös vállalkozás eredményéből Jövedelemadó ráfordítások megszűnt tevékenységekből VI. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő megjegyzések Immateriális eszközök Ingatlanok Gépek, berendezések, felszerelések Goodwill Nettó befektetés a lízingbe (pénzügyi lízing miatti követelés) Befektetés közös vállalkozásokban Tartósan adott kölcsönök Halasztott adó eszközök és kötelezettségek és később fizetendő adók Készletek Vevőkövetelések Nyereségadó követelések Egyéb követelések és időbeli elhatárolások Forgatási célú FVTPL befektetések Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós érték hierarchiája Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek Jegyzett tőke Ázsió Visszavásárolt saját részvények Nem kontrolláló érdekeltség Banki hitelek miatti kötelezettségek Tartós kötelezettségek kötvénykibocsátásból Szállítói tartozások Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások Nyereségadó kötelezettség Egy részvényre jutó eredmény (EPS) VII. Egyéb közzétételek

5 34. Működési szegmensek Közös vállalkozás Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók Vezető tisztségviselők díjazása Fizetett osztalék A kockázatok leírása és érzékenységvizsgálat Más gazdálkodó egységben lévő érdekeltségek miatti közzétételek Beszámolási időszakot követő lényeges események, javasolt osztalék Könyvvizsgálóval kapcsolatos közzétételek A pénzügyi kimutatások közzétételre engedélyezése A konszolidált pénzügyi kimutatások 60 oldalból állnak. 5

6 A pénzügyi kimutatásokban szereplő rövidítések magyarázata IAS Nemzetközi Számviteli Standardok IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok IFRIC/SIC Értelmezések a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz FVTOCI Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt FVTPL A nyereséggel/veszteséggel szemben valós értéken értékelt CDO Vezető működési döntéshozó EPS Egy részvényre jutó eredmény AB Audit Bizottság 6

7 I. Konszolidált pénzügyi kimutatások Konszolidált átfogó eredménykimutatás a december 31-én végződő 365 napra ÁTFOGÓ EREDMÉNYKIMUTATÁS Megjegyzések Árbevétel (1) Közvetlen ráfordítások (2) Bruttó eredmény Adminisztratív és értékesítési ráfordítások (3) Egyéb ráfordítások, nettó (4) Pénzügyi ráfordítások, nettó (5) Leányvállalatok értékesítéséből származó eredmény (7) Adózás előtti eredmény Jövedelemadó ráfordítás (8) Folytatódó tevékenységek adózott eredménye Egyéb átfogó eredmény (nyereségadó hatása után) 0 0 Folytatódó tevékenységek teljes átfogó eredménye (A) Megszűnt tevékenységek eredménye (B) Az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész Nem kontrolláló érdekeltségre jutó rész Egy részvényre jutó eredmény folytatódó tevékenységekből-ből HUF-ban Egy részvényre jutó eredmény megszűnt tevékenységekből-ből HUF-ban Hígított egy részvényre jutó eredmény folytatódó tevékenységekből HUF-ban Egy részvényre jutó eredmény megszűnt tevékenységekből-ből HUF-ban Az átfogó eredménykimutatás a tételeket előjelhelyesen tartalmazza! A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. A zárójeles hivatkozások a pénzügyi kimutatások V-VII. fejezeteire utalnak. Budapest, március 29. 7

8 Konszolidált mérleg december 31. napjára ESZKÖZÖK Megjegyzések Befektetett eszközök Immateriális eszközök (9) Ingatlanok (10) Gépek, felszerelések, berendezések (11) Goodwill (12) Nettó befektetés a lízingbe (hosszú lejáratú rész) (13) Befektetés közös vállalkozásban (14) Tartósan adott kölcsönök (15) Halasztott adó eszközök (16) 0 11 Forgóeszközök Készletek (17) Vevőkövetelések (18) Pénzügyi lízingből eredő követelések (rövid lejáratú rész) (13) Nyereségadó követelés (19) Egyéb követelések és időbeli elhatárolások (20) Forgatási célú FVTPL befektetések (21) Pénzeszköz és egyenértékeseik (23) Eszközök összesen SAJÁT TŐKE ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Saját tőke Jegyzett tőke (részvények névértéke 250 Ft/db) (24) Ázsió (25) Eredménytartalék Visszavásárolt saját részvények (26) Átváltoztatható kötvény tőke komponense (29) Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke Nem kontrolláló érdekeltség (27) Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú banki hitelek (28) Tartozások kötvénykibocsátásból (29) Halasztott adó kötelezettségek és később fizetendő adók (16) Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítói tartozások (30) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások (31) Nyereségadó kötelezettségek (32) Saját tőke és kötelezettségek A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. A zárójeles hivatkozások a pénzügyi kimutatások V-VII. fejezeteire utalnak. Budapest, március 29. 8

9 Konszolidált cash flow-kimutatás a december 31-én végződő 365 napra Megnevezés Adózás előtti eredmény és megszűnt tevékenységek eredménye Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök nem realizált árfolyam eltérése Tárgyi eszköz értékesítésének nyeresége Értékcsökkenés Közös szerveződés eredménye Osztalékból származó eredmény Év végi devizakészletek Forintra átváltásának eredménye Értékpapírok értékesítése és vásárlása, nettó Kamatráfordítás, nettó Kötvény beváltás eredménye Követelések és egyéb forgóeszközök változása Készletek változása Kötelezettségek és elhatárolások változása Fizetett kamat Fizetett nyereségadó Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow Részesedések megszerzése, kivez, közös szerveződésnek folyósított kölcsönök Tárgyi eszköz beszerzések Tárgyi eszköz értékesítésének bevétele Tartósan adott kölcsön - folyósítás/+visszafizetés Lízingügylethez kapcsolódó nettó pénzáramlás Kapott kamat Kapott osztalék Leányvállalatért kapott összeg nettósítva az átadott pénzösszeggel Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow Kötvény visszavásárlás Hitel visszafizetés Saját részvény értékesítés Saját részvény visszavásárlás Fizetett osztalék Pénzügyi tevékenységből származó nettó cash-flow Pénzeszközök változása Pénzeszközök az év elején Pénzeszközök az év végén A cash flow-kimutatás a tételeket előjelhelyesen tartalmazza! A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. Budapest, március 29. 9

10 Konszolidált saját tőke változás kimutatás a december 31-én végződő 365 napra Megnevezés Jegyzett tőke Részvény ázsió Átváltható kötvény tőke komponense Eredménytartalék Visszavásárolt saját részvények Anyavállalati tulajdonosokra jutó saját tőke Nem kontrolláló érdekeltség Összesen Tárgyévi átfogó eredmény Átváltoztatható kötvény miatt korrekció Tőkeemelés 0 0 Saját részvény tranzakciók Kiosztás a nem kontrolláló érdekeltségnek, tranzakciók a nem kontrolláló érdekeltséggel Fizetett osztalék Tárgyévi átfogó eredmény Átváltoztatható kötvény miatt korrekció ( ) Saját részvény tranzakciók (eladás) Saját részvény tranzakciók (visszavásárlás) Tőkeemelés ( ) Leányvállalatok felszámolása/tulajdoni rész értékesítése miatti korrekció Nem kontrolálló érdekeltségnek fizetett osztalék Nem kontrolálló érdekeltség kivezetése Fizetett osztalék ( ) Leányvállalat értékesítésének eredménye korrekció Budapest, március 29. A saját tőke változás kimutatás a tételeket előjelhelyesen tartalmazza! A kiegészítő megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik.

11 II. A számviteli politika meghatározó elemei, a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja 1. A pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja és a vállalkozás folytatása Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A menedzsment kijelenti, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatások az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készültek. A vezetőség e nyilatkozatát felelőssége tudatában tette meg. A pénzügyi kimutatások tartalma E pénzügyi kimutatások a AKKO Invest Nyrt. (korábbi néven PLOTINUS Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság), mint anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalkozásainak (együttesen: Csoport) vagyonát, teljesítményét és pénzügyi helyzetét mutatják be. A Csoport pénzügyi kimutatásait az Anyavállalat menedzsmentje készíti el és hagyja jóvá és gondoskodik annak közzétételéről. A pénzügyi kimutatások elkészítésének alapja; az alkalmazott szabályrendszer és a mögöttes feltételezések, értékelési filozófia A pénzügyi kimutatások az International Accounting Standard Board (IASB) által megalkotott International Financial Reporting Standard (IFRS) alapján készültek. Az IFRS-ek Az IFRS-eket úgy alkalmazta a Csoport, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta. Az IFRS-ek magukban foglalják az IFRS-eket, az IAS-okat, az Értelmezési Bizottság által megalkotott IFRIC-eket és SIC-eket. Az IFRS-eket úgy alkalmazta a Csoport, ahogyan azokat az Európai Unió befogadta. Az anyavállalat menedzsmentje megállapította, hogy a vállalkozás folytatásának követelménye teljesül, vagyis semmiféle olyan jel nincsen, amely arra utalna, hogy a Csoport a működését belátható időn belül mely egy éven túlmutat megszünteti vagy lényegesen csökkenti. A Csoport általában a múltbeli bekerülési érték alapján értékeli eszközeit, kivéve azokat a helyzeteket, amelynél az IFRS-ek alapján az adott elemet valós értéken kell értékelni. A pénzügyi kimutatásokban a kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat kellett valós értéken értékelni. 2. A Csoport bemutatása, a konszolidációhoz kapcsolódó számviteli politikák A konszolidáció alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások a Csoport és a Csoport által kontrollált gazdálkodók (a Csoport leányvállalatai) pénzügyi kimutatásait (értékeit) tartalmazzák. A január 1-jétől kezdődő üzleti évtől a kontroll fogalmat az IFRS 10 standard fogalmazza meg. E standard szerint, a befektető akkor rendelkezik kontrollal a befektetést élvező cég felett, amennyiben jogosult ez utóbbi által megtermelt, változó természetű pozitív hozamra, illetve viseli a negatív hozam következményeit és képes döntéseivel (hatalmával) a működést irányítani, így e hozamokat befolyásolni. Az irányítási képesség, így a kontroll is jogokból fakad. A kontrollt elsősorban tulajdonosi részesedés, más tulajdonosokkal kötött megállapodás, vagy egyedi piaci helyzet (pl. monopolhelyzet) folytán lehet elérni. E pénzügyi kimutatásban szereplő vállalkozások felett az anyavállalat a kontrollt kivétel nélkül tulajdonosi részesedése folytán érte el. A kontroll fogalmát korábban máshogyan definiálták az IFRS-ek (lásd korábbi IAS 27). A menedzsment ahogy az IFRS 10 standard hatályba kerülése előtti vizsgálatai is mutatták arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás megváltozása nem vezetett a csoportszerkezet átalakulásához, mivel a kontrollt keletkeztető jogok megléte és a szavazati jogok többsége egybeesik, így továbbra is a szavazati jog az irányadó indikátor.

12 Az év folyamán megszerzett, illetve eladott leányvállalatok bevételeit, illetve ráfordításait a konszolidált átfogó eredménykimutatás tartalmazza a megszerzés tényleges dátumától az eladás tényleges dátumáig. A leányvállalatok teljes átfogó eredménye a Csoport és a nem kontrolláló részesedések tulajdonosait illetik meg. Az átfogó eredmény összegét akkor is hozzá kell rendeli a nem kontrolláló érdekeltséghez, ha az negatív lesz. Szükség esetén a leányvállalatok pénzügyi kimutatásai módosításra kerülnek, annak érdekében, hogy számviteli politikáik megfeleljenek a Csoport többi tagja által alkalmazott számviteli politikáknak. A konszolidáció időpontjában teljes körűen kiszűrésre kerülnek a csoporton belüli tranzakciók, egyenlegek, bevételek és ráfordítások, akkor is, ha a létrejövő eredmény egy eszköz értékében jelenik meg. A nem kontrolláló érdekeltség A konszolidált pénzügyi kimutatásokban ezen leányvállat nettó eszközeit (eszközeit és kötelezettségeit) az anyavállalat teljes egészében megjeleníti. A konszolidált saját tőkének azonban csak a megszerzés utáni és csoportra jutó részét jeleníti meg anyavállalatra jutó saját tőkeként a Csoport. A leányvállalati nettó eszközök nem kontrolláló részesedésre jutó értékét (ideértve az akvizíciókor meglévő, az akvizíció után keletkező és az akvizíciós valós érték módosítások hatásait is) elkülönítve egyetlen soron jeleníti meg a Csoport nem kontrolláló érdekeltség néven. A nem kontrolláló érdekeltség a saját tőke nem anyavállalat tulajdonosaira jutó része. A nem kontrolláló érdekeltséget a Csoport a nettó eszközök arányában jeleníti meg (könyv szerinti értéken) az egyes fordulónapokon, azt nem értékeli valós értékre az egyes üzleti évek végén. A Dávid Gerincklinika Egészségügyi Zrt, a David Europe Kft., A David Akadémia Kft és a Gönczy Hostel Management Kft. a konszolidálás szempontjából olyan vállalatok, amelyeket az anyavállalat kontrollál, de 100%-ban nem tulajdonol. A nem kontrolláló érdekeltség egyes tagjai rendelkeznek olyan részvényekkel (is), amelyek a tárgyévi eredményből kedvezőbb módon jogosítanak osztalékra, a Gönczy Hostel Management Kft. esetében az osztalék el van térítve a tulajdonrésztől. Ezért a tárgyévi eredmény a nem kontrolláló érdekeltség és az anyavállalat tulajdonosai között a társasági szerződés e szabályainak figyelembevételével kerül megosztásra azzal, hogy bármilyen későbbi osztalék eltérítés, változtatás (arányok megváltoztatása, vagyonfelosztás során alkalmazott kivétel), mint tőketranzakció kerül megjelenítésre anélkül, hogy az az eredménykimutatásban megjelenne. A konszolidáció szabályai Az üzleti kombinációk kezelése Üzleti kombinációnak minősül az a helyzet, amikor a Csoport egy új társaság fölött kontrollt szerez és az akvizíció célja a felvásárolt üzleti tevékenységének a megszerzése volt és nem csak a felvásárolt gazdálkodó eszközeinek megszerzésére irányult a tranzakció. A kontroll megszerzését attól a naptól kell megállapítani, amely nappal a leányvállalattá minősítéshez szükséges bármely helyzet teljesült. Az üzleti kombináció napjára meg kell határozni a goodwill/negatív goodwill értékét. Ez a részesedésért átadott eszközök valós értékének (ellenérték) és a megszerzett nettó eszközök valós értékének különbözete (arányosan). Az ellenérték meghatározása során a korábbi részesedés értékét figyelembe kell venni. Az ellenértékbe bele kell számítani: a megfizetett vagy járó pénzt; a kombináció kapcsán a felvásárló által kibocsátott részvények valós értékét (a valós érték a kibocsátás napján érvényes részvényárból származtatandó); az átadott egyéb eszközök valós értékét (csökkentve az esetleg átadott kötelezettségekkel); 12

13 a függő ellenértékek valós értékét, vagyis az ellenértéknek azt a részét, amelyet bizonyos jövőbeli események bekövetkezésekor (be nem következésekor) kell átadni vagy jár vissza. Amennyiben a függő ellenérték becsült értékétől a ténylegesen átadott (visszakapott) érték eltér, akkor ezt a különbözetet az eredmény terhére vagy javára számolja el a Csoport abban az időszakban, amikor a különbözet értéke számíthatóvá vált. Megszerzett nettó eszközök meghatározása Az üzleti kombináció keretében megszerzett eszközöket és kötelezettségeket az üzleti kombináció napján érvényes valós értéken kell értékelni. Az értékelés során fel kell venni a mérlegbe azokat az eszközöket és kötelezettségeket is, amelyek nem szerepelnek a felvásárolt gazdálkodó egyedi pénzügyi kimutatásaiban, de a megjelenítésüket a standardok előírják. Különösen ide tartoznak a felvásárolt gazdálkodónál meglévő belső előállítású immateriális eszközök, illetve a kötelezettségek között meg kell jeleníteni valós értéken azokat a függő kötelezettségeket, amelyek a felvásároltat terhelték az üzleti kombináció napján, függetlenül attól, hogy az IAS 37 szerint ezek nem jeleníthetőek meg kötelezettségként az egyedi pénzügyi kimutatásokban. A Csoport tevékenységének rövid bemutatása (működés központja, jogi forma, tulajdonosi szerkezet, alkalmazandó jog) Az AKKO Invest Nyrt. (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt., a továbbiakban: anyavállalat) Magyarországon a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által bejegyzett nyilvánosan működő részvénytársaság. Az AKKO Invest Nyrt. a február 15. napja óta van kereskedelmi forgalomban a Budapesti Értéktőzsde Zrt. általi tőzsdei kereskedésben. Az anyavállalat elsősorban vagyonkezelési tevékenységgel foglalkozik. Székhelye Magyarországon, a 1124 Budapest, Lejtő út 17/A címen található. Korábbi székhelyének címe: 3324 Felsőtárkány, Tölgy utca ban az anyavállalat korábbi Igazgatótanácsának tagjai látták el az anyavállalat vezetését, mely lemondásukat követően, a január 23-i rendkívüli közgyűlés alkalmával, új Igazgatótanácsi és Audit Bizottsági tagok kerültek kinevezésre és megválasztásra január 23-ig működő Igazgatótanács tagjai: - Szabó Zoltán Sándor igazgatótanács elnöke - Csongrádi Renáta igazgatótanácsi tag - Szabó László igazgatótanácsi tag - Csongrádi Krisztina igazgatótanácsi tag - Korcsok Csaba igazgatótanácsi tag január 23-tól megválasztott új Igazgatótanács tagjai: - Prutkay Zoltán igazgatótanács elnöke - Kalmár Zoltán József igazgatótanács elnök-helyettese - Dr. Csizma László igazgatótanácsi tag - Kovács Attila Gábor igazgatótanácsi tag - Lakatos Julianna igazgatótanácsi tag január 23-ig működő Audit Bizottság tagjai: - Szabó Zoltán Sándor audit bizottság elnöke -Csongrádi Renáta audit bizottsági tag 13

14 - Korcsok Csaba audit bizottsági tag január 23-tól megválasztott Audit Bizottság tagjai: - Lakatos Julianna audit bizottság elnöke - Dr. Csizma László audit bizottsági tag - Kalmár Zoltán József audit bizottsági tag Az Akko Invest Nyrt (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt). holdingtársaság, azaz olyan több társaságban részesedéssel rendelkező gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja a holding és a leányvállalatok közötti hatékony együttműködés révén a hosszútávú értéknövekedés elérése. Az Akko Invest Nyrt (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt). saját vagyonát fekteti be, nem végez külső vagyonkezelést, és alapvető célja a leányvállalatokban (és természetesen az anyavállalatban) elért vagyongyarapodás, értéknövekedés. Az anyavállalat célja, hogy befektetési-portfoliójának szélesítésével klasszikus, konzervatív üzletpolitikát folytató, és eszközalapon jól meghatározható értéket képviselő vagyonkezelőként működjön. A Csoport az anyavállalatból és leányvállalatokból áll. A Csoport szerkezetében jelentős változások történtek év folyamán, melynek részleteit a továbbiakban ismertetjük. A Csoport tagjai, illetve azok főtevékenysége december 31-én és december 31-én a következők: A Csoport anyavállalata az Akko Invest Nyrt. (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt. A Plotinus Holding Nyrt. Magyarország törvényei szerint alapított nyilvános részvénytársaság. Az anyavállalat székhelye: 3324 Felsőtárkány, Tölgy u. 1. címről 1021 Budapest, Versec sor 9. címre változott a november 9-i közgyűlés határozata alapján. Az anyavállalat által április 19-i közgyűlési határozattal fióktelepet létesített 1093 Budapest, Gönczy Pál utca emelet 7. szám alatt. Az anyavállalat jogelődjét augusztus 7-én jegyezte be a Cégbíróság Plotinus Vagyonkezelő Kft. néven. A Kft. később Plotinus Zrt. névvel társasági forma váltással jött létre július 3-án. Az anyavállalat november 10-én nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult február 15-én a Plotinus törzsrészvényeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. Az anyavállalat jegyzett tőkéje ezer HUF, amely darab egyenként 250 HUF (2016: ezer Ft, 2015: ezer Ft) névértékű részvényből áll. Társaság Akko Invest Nyrt. (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt). David Gerincklinika Egészségügyi Zrt. Apor Gyógytorna Egészségügyi Kft. Plotinus Autó Gépjármű Üzemeltető Kft. Gönczy 2 Kft. Cím Fő tevékenység Jegyzett tőke december 31-én 14 Részesedé s mértéke % december 31-én Változás hatályba lépése Jegyzett tőke december 31-én Részese dés mértéke % decemb er 31-én Minő sítés 1021 Budapest, Versec sor 9. Vagyonkezelés anya 1124 Budapest, Apor Egészségügyi Vilmos tér 8. szolgáltatás % ,1% leány 1145 Budapest, Thököly Egészségügyi út 156. szolgáltatás % ,1% leány 3324 Felsőtárkány, Tölgy u Budapest, Gönczy Pál utca em. Gépjármű bérbeadás % % leány Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése % % leány Gönczy Hostel 1093 Budapest, Gönczy Saját tulajdonú, % % leány

15 Management Kft. Pál utca em. bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 3324 Felsőtárkány, Tölgy utca 1. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 0 0% % leány Plotinus Property Kft. Plotinus Invest Vagyonkezelő Zrt. Vagyonkezelés % leány Az Anyavállalatnak december 31-ével nem maradt leányvállalata, azonban év közben volt olyan időszak, amikor leányvállalatokkal is rendelkezett, ezért közzétesz konszolidált pénzügyi kimutatásokat is. Az Akko Invest Nyrt. (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt.). Magyarország törvényei szerint alapított nyilvános részvénytársaság. Az anyavállalat székhelye: 1021 Budapest, Versec sor 9. címről 3324 Felsőtárkány, Tölgy u. 1. címre változott a november 26-i közgyűlés határozata alapján, majd január 23-i közgyűlés 1124 Budapest, Lejtő út 17. A. épületre módosította. Az anyavállalat jogelődjét augusztus 7-én jegyezte be a Cégbíróság Plotinus Vagyonkezelő Kft. néven. A Kft. később Plotinus Zrt. névvel társasági forma váltással jött létre július 3-án. Az anyavállalat november 10-én nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult február 15-én a Plotinus törzsrészvényeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. Az anyavállalat jegyzett tőkéje ezer HUF amely darab törzsrészvényből áll án a Közgyűlés 2/2018. (XI.26.) számú határozatában a részvények névértékét 250 HUF/db-ról HUF/db-ra módosította. A tulajdonosi összetétel a Társaság nyilvántartásai szerint a következő: A Társaság a Tőkepiaci törvény 61. alapján számított szavazati jogok tekintetében egy tulajdonos sem lépte át az 5%-os küszöbértéket. A részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok száma december 31-én: Részvénysorozat Kibocsátott darabszám Szavazati jogra jogosító részvények darabszáma Részvényenkénti szavazati jog Összes szavazati jog Saját részvények száma Törzs Osztalékelsőbbségi Szavazatelsőbbségi * Összesen N/A

16 A Csoport egyes tagjainak tevékenysége a következő: DAVID Gerincklinika Zrt. A Gerincklinika a német-finn DAVID gerinc módszertan alapján kezeli a panaszosokat, amely egy nemzetközileg is elismert preventív és rehabilitációs gyógytorna. A majdnem három évtizede tökéletesített módszertan lényege, hogy az ízületek megterhelése nélkül, célzottan végzi a gerincoszlop tartóizmainak fejlesztését. Az anyavállalat Gerincklinikában lévő tulajdonrésze 100%-ban értékesítésre került én a Plotinus Invest Zrt. részére. Apor Gyógytorna Egészségügyi Kft. A Társaságot én alapította a David Gerincklinika Zrt., melyben 100% tulajdonos. Így az Nyrt. közvetetett anyavállalata volt 96,1%-os részesedéssel ig. A Társaság napjával beolvadt a David Gerincklinika Zrt-be. Plotinus Autó Kft. A Plotinus Autó Kft. részvény vagy kötvény, illetve magyar állampapír fedezete mellett nyújt kedvező tartós bérleti konstrukciót Magyarországon forgalomba helyezett gépjárművekre. Így a bérlő kedvező ár/érték arányú bérleti szerződése mellett az állampapír piaci átlaghozam feletti megtérülést érhet el befektetésén. A Plotinus Autó Kft. lévő tulajdonrész 100 %-ban értékesítésre került én a Plotinus Invest Zrt. részére. Plotinus Property Kft. A Társaságot szeptember 08-án alapította az Anyavállalat és én jegyezték be. Főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. A Plotinus Property én végelszámolással fejezte be tevékenységét. Gönczy 2 Kft. A Társaságot a én megvásárolt - Budapest, IX. ker, Gönczy Pál utca 2., 2. emelet (hrsz: 37029/0/A/5) alatt található ingatlanhoz kapcsolódó beruházási feladatok elvégzése céljából akvirálta az Anyavállalat. A Társaságban lévő tulajdonrészét én értékesítette a Holding a Plotinus Invest Zrt. részére. Gönczy Hostel Management Kft. A Társaságot a én megvásárolt - Budapest, IX. ker, Gönczy Pál utca 2., 2. emelet (hrsz: 37029/0/A/5) alatt található ingatlan hasznosítása céljából alapította a Csoport. A hostel fix bérleti díjat fizet az Akko Invest Nyrt. (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt). számára, illetve ezen felül az üzemeltetésből származó eredmény egy része realizálódik az Anyavállalat tulajdonosai számára. Az üzemeltetéssel foglalkozó tulajdonostársak (HostelProfessionals Kft.) az üzemeltetésből származó a tagok között rögzített megállapodásnak megfelelő eredmény másik részét kapják. A Hostelre eső tulajdonrész én került értékesítésre Plotinus Invest Zrt. részére. Plotinus Invest Vagyonkezelő Zrt. A Társaság én került alapításra azzal a céllal, hogy összefogja az Akko Invest Nyrt (korábbi néven Plotinus Holding Nyrt.). reálgazdasági befektetéseit. Ennek megfelelően között minden leányvállalat üzletrészét átvette a Zrt. A Plotinus Invest Zrt. üzletrészét én értékesítették, ezzel együtt kikerült a csoportból minden leányvállalat. Közös szerveződés A Csoport 2016-ban megszerzett egy közös vállalkozásnak minősülő közös szerveződést. A közös vállalkozás olyan közös szerveződés, amelyben a felek a közös szerveződés nettó eszközértéke felett rendelkeznek, azaz az eszközök a közös vállalkozás birtokában, kezelésében vannak, a kötelezettségek a közös vállalkozást terhelik, a tagoknak a szerveződés egyes eszközeiben és kötelezettségeiben külön-külön nincs érdekeltsége, illetve azokat közvetlenül külön-külön nem szerzik 16

17 meg. A felek részesedését a közös vállalkozás által elért nyereség vagy veszteség tekintetében a szerződéses megállapodás rögzíti. A V188 Iroda Kft.-ben a Csoport 32%-os részesedéssel rendelkezett ig, melyet án szerzett meg án értékesítésre került a részesedés 9,92 %-a, majd a fennmaradó 22,08% én került értékesítésre a Plotinus Invest Zrt. részére. Ez a vállalkozás közös vállalkozásnak minősült. Változások a Csoport szerkezetében A Plotinus Property Kft-t szeptember 08-án alapították és az eljárás elhúzódása miatt csak május 09-én jegyezték be. Főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Végelszámolásáról január 1-én döntés született, melyet én fejezett be. A Csoport a belső átszervezése során a leányvállalatok és közös vezetésű vállalat bekerült, majd átkerült a Plotinus Invest Zrt. tulajdonába. A Plotinus Invest Zrt. értékesítésre került én, minden leányvállalattal együtt. A pénzügyi kimutatások prezentálásának pénzneme, pontossága Az anyavállalat funkcionális pénzneme a magyar forint. A pénzügyi kimutatások forintban készültek (prezentálás pénzneme) és ha más jelölés nem szerepel, az adatok ezer forintban (eft) szerepelnek. A Csoport szempontjából lényeges idegen pénznem az euró és a román lej. A két deviza árfolyama a beszámolási időszakban a következő volt (egy pénzegység/forint, MNB árfolyamok): Pénznem Záró Átlag Záró Átlag Euro (EUR) 321,51 318,87 310,14 309,21 Román lej (RON) 69,01 68,51 66,57 67,69 17

18 3. A számviteli politikák lényeges elemei A pénzügyi kimutatások prezentálása A Csoport az ellenőrzése alatt álló vállalkozásokról és az anyavállalatról együttesen konszolidált pénzügyi kimutatásokat tesz közzé (továbbiakban: pénzügyi kimutatások). A Csoport pénzügyi kimutatásai a következőket foglalja magában (részek): konszolidált mérleg; konszolidált átfogó eredménykimutatás; konszolidált saját tőke-változás kimutatás; konszolidált cash-flow kimutatás; kiegészítő megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz. A prezentálással kapcsolatos lényegesebb döntések A Csoport úgy dönt, hogy az átfogó eredménykimutatást egy önálló kimutatásban szerepelteti, úgy, hogy az egyéb átfogó eredményhez kapcsolódó tételeket azonos kimutatásban, az időszak nettó nyeresége (vesztesége) után jeleníti meg. A Csoport az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatását legutóbbi alkalommal a 2017-es üzleti évre készítette el, a 2016-os összehasonlító adatokkal. A pénzügyi kimutatásokat a tőzsdei jelenlét által megkövetelt transzparencia és összehasonlíthatóság jegyében készítette el a Csoport. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat magyar forintban teszi közzé a Csoport. Ez a prezentálás pénzneme. A konszolidált pénzügyi kimutatások egy naptári évet fognak át. A konszolidált pénzügyi kimutatások fordulónapja minden évben a naptári év utolsó napja, december 31. A Csoport a tőzsdei előírásoknak megfelelően félévente készít évközi pénzügyi kimutatásokat. Az évközi pénzügyi kimutatásokra az IAS 34 szabályait kell alkalmazni, azok nem tartalmaznak minden IAS 1 által megkövetelt közzétételt, illetve az adatokat tömörített formában tartalmazzák. A konszolidált pénzügyi kimutatások egy összehasonlító adatot tartalmaznak, kivéve, ha egy időszakot újra meg kell állapítani vagy számviteli politikát kellett változtatni. Ebben a helyzetben bemutatjuk az összehasonlító időszak nyitó mérlegértékeit is. Abban a helyzetben, ha a prezentálás érdekében szükségessé válik az, hogy egy tételt átsoroljanak egy másik kategóriába (például új pénzügyi kimutatás sor miatt), akkor az előző évi adatokat úgy korrigálja a Csoport, hogy az összehasonlíthatóság megvalósuljon üzleti évre vonatkozóan a Csoport korábbi gyakorlatát felülvizsgálta és a következő döntéseket hozta. A mérleget a továbbiakban nem likviditási sorrendben (likvidtől illikvid felé), hanem a gyakorlatban inkább alkalmazott befektetett-forgó eszköz bontás szerint prezentálja. Ugyanígy az átfogó eredménykimutatásban a hozamok és ráfordítások csoportosítása a forgalmi eljárás logikára építve kerül bemutatásra. Az összehasonlító adatokat a korábbi prezentálási formáról a jelenleg alkalmazottra a Csoport átdolgozta. A formátum váltással kapcsolatos lépéseket (az egyeztetést) a 34. kiegészítő megjegyzés tartalmazza. A Csoport a pénzügyi kimutatásokat kiegészítő megjegyzésekben a működési szegmensekkel kapcsolatos információkat is közzé kell tegyen. A Csoport tevékenysége egyetlen földrajzi egységre korlátozódik, azonban a többféle tevékenység miatt a konszolidált pénzügyi kimutatásokban az eredményt képző tételek szegmensenként kerülnek megbontásra. 18

19 Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó számviteli politikák Új Standard kötelező alkalmazása január 1-től: Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard és további módosításai az EU által szeptember 22-én lett elfogadva (2018. január 1-jével lépett hatályba, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban). A standard koncepcionális változásokat fogalmaz meg a bevétel elszámolásának a módszertanáról. Egy sor standard és értelmezés hatályon kívül kerül a módosítás okán: IAS 18 Bevételek IAS 11 Beruházási szerződések IFRIC 13 Vásárlói hűségprogramok IFRIC 15 Ingatlan létrehozására vonatkozó szerződések IFRIC 18 Eszközök átvétele az ügyfelektől SIC 31 Reklámszolgáltatást is magában foglaló barterek. Az IFRS 15 olyan bevételekre hozott létre egy egységes modellt, amelyek szerződésekből fakadnak. A standard egységes, öt lépéses modell segítségével határozza meg azt, hogy mikor és mekkora összegben kell a bevételeket megjeleníteni. Ez a standard explicit elvárásokat fogalmaz arra a helyzetre, ha több elemet egyszerre ruháznak át a vevőre. Az IFRS 15 a bevétel elszámolásának időzítésére két módszert ismer: az adott időpontban és az adott idő alatt elszámolt bevételt. Az IFRS 15 standard azzal kapcsolatosan is elvi szabályokat hoz létre, hogy mi történjen a szerződés megszerzésével és máshol ki nem mutatott nyújtásával kapcsolatos költségekkel. A standard nem tartalmaz bevétel elszámolási szabályokat a pénzügyi instrumentumokra és a lízingekre azokat az IFRS 9 és az IFRS 16 rendezi majd. Az IFRS 15 bevezetése során az áttérést segítő szakértői csoport (Transition Resource Group) ajánlásokat fogalmazott meg, amely mentén az IFRS 15 módosítására került sor a következő témákban: az ígért teljesítménykötelmek (PO) különállóságával kapcsolatos döntési pontokat tisztázták; a megbízó-ügynök kérdéskör kapcsán módosítást hajtottak végre, bizonyos jelek mellőzésre kerültek; a szellemi termékek átengedéséből származó bevétel elszámolásához kapcsolódóan tisztáztak számos kérdést, illetve azt, hogy miként kell a bevételt elszámolni (egy pontban, arányosan). A Csoport szerint az IFRS 15 által előírt módosítások (beleértve az időszak során végrehajtott kiigazításokat is) lényeges hatással nem jártak a Csoport pénzügyi kimutatásaira, mert a jelenlegi termékeinek és szolgáltatásainak a bevételelszámolását a standardban foglalt elvek szerint jelenítette meg eddig is. Az áttérés során a Csoport a módosított retrospektív megoldást választotta, vagyis az előző időszaki értékeket nem állapította meg újra. Árbevételek Azokat a hozamokat, amelyek a Csoport fő bevételszerző tevékenységének a részét képezik az árbevételek között mutatja be a Csoport. Ide sorolja a Csoport az értékpapírokon elért értéknövekedést és az azok értékesítéséből származó nyereséget/veszteséget, az osztalékbevételeket (mint reálbefektetésekből származó hozamot), illetve azt a kamatbevételt, amely a normál a befektetési tevékenységből származott. Emellett árbevételként 19

20 mutatja ki a Csoport az egyes leányvállalatok főtevékenységéből származó hozadékot (egészségügyi szolgáltatások, hostel bérbeadás). Nem kerül az árbevételek közé be az a tétel, amelyet az egyéb átfogó eredménnyel szemben kell megjeleníteni. Működéshez kapcsolódó ráfordítások A Csoport jelenlegi tevékenységéből fakadóan a ráfordításokat a következők szerint bontja meg: közvetlen ráfordítások: azok a ráfordítások, amelyek az árbevétellel közvetlen kapcsolatban állnak, azzal, hogy ha egy tételt nettó módon kell elszámolni (pl. értékpapír értékesítés nyeresége), akkor az nem a ráfordításokat érinti, hanem a bevételt fogja csökkenteni. általános és adminisztratív ráfordítások: ide tartoznak azok a tételek, amelyek a Csoport működését hivatottak biztosítani, de közvetlen összefüggésbe az árbevétellel nem hozhatóak (pl. bérköltség, számviteli szolgáltatási díjak, biztosítás stb.) értékesítési ráfordítások: azok a ráfordítások, amelyek a megjelenés, reklám és PR tevékenységgel kapcsolatosak. Egyéb bevételek és ráfordítások Az egyéb bevételek között jeleníti meg a Csoport az árbevételként nem besorolható értékesítések ellenértékét és minden olyan bevételt, amelyet nem lehet pénzügyi bevételnek vagy az egyéb átfogó eredményt növelő témának tekinteni. Az egyéb ráfordítások azok a ráfordítások, amelyek a működéshez közvetve kapcsolódnak és nem minősülnek pénzügyi ráfordításnak vagy nem az egyéb átfogó eredményt csökkentik. Az egyéb bevételeket és az egyéb ráfordításokat nettó módon jeleníti meg a Csoport az eredménykimutatás főlapján, de a kiegészítő megjegyzésekben részletezi az összetevőit. Pénzügyi bevételek és ráfordítások A Csoport elsősorban a kamatráfordításokat (mint saját finanszírozásának egyik terhét) mutatja be a pénzügyi eredmény pozíción. A főtevékenységhez kapcsolódó pénzügyi folyamatok eredményhatását (értékpapír-értékesítés miatti nyereség/veszteség, átértékelési különbözetek, kapott osztalék, kamat stb.) nem itt, hanem az árbevételek között szerepelteti. Jövedelemadó ráfordítás A jövedelemadó ráfordítást a tényleges és a halasztott jövedelemadó összege alkotja. Ide sorolja a Csoport a látványcsapatsport támogatásból származó ráfordításait is, ha azok az adó terhére kerültek kifizetésre. Egyéb átfogó eredmény Az egyéb átfogó eredmény olyan tételeket foglal magában (ideértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem kerülnek megjelenítésre az eredménykimutatásban az adott időszaki eredmény részeként, de a Csoport széles körben értelmezett hozamaihoz vagy ráfordításaihoz hozzátartoznak. A Csoport a hasonló tranzakciókból származó nyereségeket és veszteségeket nettósítva jeleníti meg. Ez alapján a Csoport az árfolyamnyereségeket és veszteségeket, illetve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokon elért nyereségeket vagy veszteségeket nettó módon mutatja ki. Amennyiben ezeket a nyereségeket és veszteségeket lényegesnek minősítik, azokat elkülönítve kell megjeleníteni. 20

21 Egy részvényre jutó eredmény A részvényenkénti hozam értéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Csoport részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az adott évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A hígított részvényenkénti hozamot a törzsrészvények mellett a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítja ki a Csoport. A mérleghez kapcsolódó számviteli politikák, az eszközök és kötelezettségek megjelenítése és értékelése Ingatlanok A Csoport az ingatlanokat bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartja nyilván. A Csoport tulajdonában lévő ingatlanok bekerüléskor besorolásra kerülnek befektetési célú ingatlanok és fejlesztési célú ingatlanok közé az alábbiak szerint: Befektetési célú ingatlanok közé azokat soroljuk melyeket a Csoport jellemzően abból a célból vásárolt, hogy az ingatlan bérbeadásából és értéknövekedéséből profitáljon, anélkül, hogy azt saját maga hasznosítaná, az üzleti kockázatot viselné. Ezeket az ingatlanokat (jellemzően irodaházak, raktárak és gyárépületek) hosszabb távon saját célokra nem használja és nem tervezi értékesítésüket a közeljövőben. A Csoport egyik ingatlanja (hostel) az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából ilyennek minősül, azonban a Csoport egy másik entitása végzi az üzemeltetést, így konszolidált szinten nincs ilyen ingatlan. Ennek következtében. ezekre az eszközökre nem fejlesztett ki számviteli politikát a Csoport (Az ingatlant tulajdonló entitás nem készít az IFRS-ek alapján egyedi pénzügyi kimutatásokat.) Azokat az ingatlanokat, amelyek a Csoport más számára épít megrendelés alapján vagy eladási céllal fejleszt a beruházási szerződések vagy a készletek standard szabályai alapján kell elszámolni, azok nem minősülnek számviteli értelemben ingatlannak. Ilyen ingatlan sincs jelenleg a Csoporton belül. Gépek, felszerelések, berendezések A gépek, felszerelések, bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartja nyilván a Csoport. A bekerülési érték tartalmazza az engedményekkel csökkentett beszerzési árat, beleértve a vámot és egyéb vissza nem igényelhető adókat, illetve minden olyan költséget, ami az eszköz adott helyen és módon való működéséhez szükséges Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni. Amennyiben az eszköz jelentős értékű, úgy vizsgálni kell, hogy az adott eszköz komponensekre bontható-e. A komponenseket külön kell az értékcsökkenés szempontjából megítélni. Jelenleg nincs olyan eszköz a Csoportban, amelyeket komponensekre kellene bontani. Használatban lévő eszközökkel kapcsolatban felmerült költségeket akkor jelenítjük meg eszközként, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik. A karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra. Az esetleges nagyobb átvizsgálási költségeket is eszközként jeleníti meg a Csoport, külön komponensként. Az eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írja le a Csoport. 21

22 Eszközök jellemző hasznos élettartalma: Gépek és berendezések Irodai berendezések, felszerelések Járművek 3-7 év 5 év 7 év Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül. Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség a nettó eredményben (egyéb tételek között) kerül elszámolásra. Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor valamilyen esemény vagy a körülmény megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbsége. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Immateriális eszközök Az immateriális eszközöket a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván. A várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el a lineáris leírási módszer szerint. Goodwill A goodwillre szisztematikus amortizációt nem szabad elszámolni. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. A goodwill tekintetében évente végzünk vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Készletek A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken kell nyilvántartani. A készletek költségei FIFO eljárás alapján határozhatóak meg. A nettó realizálható érték a készletek összes befejezéshez szükséges és értékesítési költséggel csökkentett becsült eladási árát jelenti. Vevőkövetelések A vevőkövetelések közé a vevőktől a szokásos üzletmenet során eladott árukért vagy nyújtott szolgáltatásokért járó, forgalmi adóval növelt ki nem egyenlített ellenérték. Ezek az összegek várhatóan egy éven belül (vagy a szokásos működési cikluson belül, ha az hosszabb) befolynak, így a forgóeszközök közé kerülnek besorolásra. A vevőkövetelések számlázott értéken kerülnek megjelenítésre, mely kezdetben valós értékükkel lényegében megegyezik. Egyéb követelések és időbeli elhatárolások Ezek a követelések a többi követelés közé nem tartozó fizetési igényeket tartalmazza. Az értékelésük a vevőkövetelésekével egyezik meg. Ezen a mérlegpozíción jelennek meg az aktív időbeli elhatárolások is. Jelentős tétel lehet e mérlegpozíción belül a brókerekkel szembeni követelések. A brókerekkel szembeni követelések magukba foglalják azon követeléseket, melyekkel kapcsolatosan a Csoport az értékpapír értékesítésre vonatkozó szerződést már megkötötte, azonban a mérlegfordulónapon az értékesítési árat még nem kapta meg. Ezen követelések a számviteli politikában, a kölcsönökkel és követelésekkel kapcsolatosan ismertetettek szerint kerülnek elszámolásra. 22

23 A Csoport az értékpapír kereskedőknél vezetett, az értékpapír és határidős ügyletekhez kapcsolódó letéti számláinak egyenlegeit is ezen a pozíción mutatja ki. Követelések értékvesztése A követelésekre akkor számolunk el értékvesztést, amikor valószínűvé válik, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét (vevőnek pénzügyi nehézségei vannak, csőd- vagy felszámolási eljárás indult ellene). A jelentős pénzügyi eszközökre egyedileg, a nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára összevontan számoljuk el a szükséges értékvesztést. Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely pénzügyi eszköz értékvesztésére, egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportban együttesen vizsgáljuk meg az értékvesztés szükségességét. A csoportos értékvesztési vizsgálat esetében a korosítás alapján történik a kalkuláció elkészítése. Behajthatatlanság esetében az eredménykimutatással szemben vezetjük ki a követelés értékét, a közvetlenül kapcsolódó értékvesztést pedig a ráfordításokkal szemben. A Csoport nem diszkontálja azokat a követeléseit, amelyek egy éven belül esedékesek (ezeknél vélelmezi, hogy a pénz időértéke nem jelentős). Pénzeszközök és egyenértékesek A pénzeszközök közé tartozik a pénztár, a bankbetétek és egyéb olyan, likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot és értékváltozásának a kockázata elhanyagolható (nem tartozik ide a folyószámlahitel, de a cash-flow kimutatásban a folyószámlahitelt a pénzeszköz egyenértékesekkel egy tekintet alatt kell kezelni.). A brókereknél lévő pénzszámlák egyenlegét is pénzeszköz egyenértékesnek kell tekinteni. Amennyiben egy pénzeszköz esetében értékvesztés következne be, úgy azt a nettó eredmény terhére kell elszámolni. Pénzügyi eszközök és kötelezettségek (a már részletezetteken kívül) Az IFRS 9 -el összhangban az alábbi szabályokat alkalmazza a Csoport: Besorolás A kereskedési célú, nyereségszerzés érdekében tartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek, ill. a derivatív instrumentumok az eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi instrumentumok közé tartoznak. Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek (vagyis a belőlük származó cash flow kizárólag kamat és tőketörlesztés), illetve a tartásuk célja a szerződéses cash flow-k beszedése (üzleti modell teszt) az amortizált bekerülési érték kategóriába kerülnek (AC kategória). Ez a kategória tartalmazza a vevő- és egyéb követeléseket, a és a pénzkészleteket. Azok az adósságinstrumentumok, amelyek megfelelnek az SPPI tesztnek, de tartásuk célja a szerződéses cash flow-k és az instrumentumok értékesítése az FVTOCI kategóriába kerül. Ekkor a instrumentum valós értéken kerül a könyvekbe, a valós érték miatti különbözet pedig az egyéb átfogó eredményt érinti, amely a saját tőke elkülönített tartalékában halmozódik. Az adósságinstrumentumhoz tartozó kamat, várható értékvesztés, értékesítés eredménye a nettó 23