KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Átírás

1 KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

2 KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor január

5 KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 5. hét A vízkörforgás változásának hatása a táj szintjén A Bodrogköz Ungvári Gábor

6 I. táblázat. Területhasználat a 12 településen Típus Terület nagysága (ha) Részarány Belterület 736 3% Nagytáblás szántóföld % Kistáblás szántóföldek % Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül % Vegyes mezőgazdaság területek, komplex művelési szerkezet, épületek nélkül 545 2% Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 409 2% Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 382 1% Lombos erdő ültetvények % Természetes gyep fák és cserjék nélkül % Láp, mocsár 845 3% Összes terület

7

8 A népesség alakulása Évek Lakosság száma (fő) F.Berecki A.Berecki Karos Karcsa Pácin K.rozvágy Semjén T.karád T.csermely B.halom Vajdácska

9

10

11 Lesüllyedés Feltöltődés, hordalék lerakódás és talajképződés időszakok váltakozása Közepes termőhelyi adottságok (savanyodás, rossz mechanikai összetétel, belvízveszély), közepes talajdegradáció degradáció Vízáteresztő képesség (agyagossági fok) rossz

12

13 I. táblázat. A művelési ágak aránya községenként ( ) Név év Termőterület Beltelek tó- érfolyó terület Terméketlen Alsóberecki , ,8 Alsóberecki , ,0 Felsőberecki , ,9 Felsőberecki , ,2 Karcsa , ,9 Karcsa , ,3 Karos , ,7 Karos , ,0 Bodroghalom (Luka) , ,3 Bodroghalom (Luka) , ,5 Pácin ,6 1,6 8 0,8 Pácin , ,6 Kisrozvágy , ,2 Kisrozvágy , ,8 Nagyrozvágy , ,9 Nagyrozvágy , ,6 Semjén , ,4 Semjén , ,2 Karád , ,1 Karád ,7 0,7 7,6 1,0 Vajdácska , ,2 Vajdácska , ,2 Bodrogközi járás , ,8 Bodrogközi járás , ,4 Királyhelmeci becslőjárás I.osztálya , ,2 Magyarország , ,1 Magyarország+Erdély , ,1 Forrás: Borsos 2000 I. táblázat. Jövedelmek kataszteri holdra vetítve Név Év Szántó Rét Legelő Kert Szőlő Erdő Nádas Teljes határ Bodrogközi járás Királyhelmeci becslő járás Királyhelmec b.j. 1. Osztálya Növekedés / Előző , ,13 Szabolcs vármegye Szabolcs vármegye ,73 Szabolcs vármegye ,33 Zemplén vármegye Zemplén vármegye ,34 Zemplén vármegye ,23 Magyarország Magyarország ,27 Magyarország, Erdély Horvátország Magyarország, Erdély Horvátország ,06 Borsos (2000) 15. Táblázata alapján, a jövedelem mértékegysége feltehetőleg konkrét utalás hiányában korona ra Magyarországra vonatkozó adatokat a szerző nem közöl, az évi adatok alapján feltételezhető, hogy az értékek magasabbak mint, a teljes vizsgálatba vont területekre. Jelentős tájátalakítás, növekvő jövedelmek, de országos viszonylatban a pozíció nem javult

14 A táj átalakulásának hajtóerői driverei Az intenzív tájhasználat kialakulását a művelés lehetőségét kiterjesztő technológia (vízelvezetés) és a birtokstruktúra irányította. Nagybirtokok létrejötte az országos átlagot meghaladó mértékű birtok koncentráció %, a lakosság 60%-át foglalkoztatva A tájátalakító folyamattal a lecsapolást szolgáló infrastruktúra vált a térség mezőgazdasági termelésének alapjává. A gazdálkodás eredményességét korlátozó feltételek javulását a továbbiakban rendszer hatásfokának növelésétől várták. A tiszalöki duzzasztás megvalósítása a térségre a Tisza kisvízi vízszintjének megemelkedésén keresztül hatott, amely megváltoztatta a talajvíz átlagos szintjét és megszűntette a felszíni vizek gravitációs kivezetésének lehetőségét. A nagytáblás művelés parcella méretei növekedtek (hatékonysági és méretgazdasági várakozások) Azonban a mellékhatások rontottak a terület vízháztartásának állapotán, összességében a fejleszteni kívánt szántóföldi termesztés feltételein is Mindezen beavatkozások abba az irányba hatottak, hogy a víz elvezetésének hatásossága csökkent, a talaj vízzáró rétegeinek tömörsége megnőtt. Az elszivárogni nem képes víz nagyobb mennyiségekben egy-egy helyre összpontosult, ami megnehezítette a táblás művelés hatékonyságának alapját jelentő homogén gépesített művelést.

15 A terület továbbfejlesztése 2.1. táblázat A meliorációs beruházások hatása a termelési költségekre és a hozamokra és a jövedelmezőségre Ft, 1988 Termelési költség Termelési érték Tiszta jövedelem Országosan Melioráció előtt (millió Ft/ha) 11,11 13,79 2,68 Melioráció után (millió Ft/ha) 15,23 19,07 3,84 Melioráció utáni % Bodrogközben Melioráció előtt (millió Ft/ha) 9,23 8,8-0,43 Melioráció után (millió Ft/ha) 15,47 13,33-2,14 Melioráció utáni % Bodrogközi eredmények az országos átlag %-ában Melioráció előtt 83,1 63,8 Melioráció után 101,6 69,9 (Forrás: Fehér, 1988) Melioráció a VI. és VII. öt éves terv keretében től, de 1994-ig folytatódott az országos program

16 I. táblázat. A főbb növények költségei az országos termelőszövetkezeti átlaghoz viszonyítva %-os értékben (1984) Költségek Búza Kukorica Napraforgó Lucerna Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Sárosp. Cigánd Anyagköltség 91,6 70,4 26,4 42,1 75,7 39,4 197,9 96,7 - Műtrágya 67,3 56,4 18,4 1,8 16,1 229,1 211,1 Munkabér 79,8 57,1 49,1 47,4 44,1 41,4 63,7 404,7 Segédüzemi költség 121,9 86,4 137,2 119,7 147,3 107,5 165,5 101,4 - Traktor 120,2 96,7 177,3 94,5 153,1 139,9 170,7 158,1 Egyéb költség 102,4 78,4 230,7 48,4 73,9 96,8 25,1 163,6 Közvetlen költség 119,7 79,6 110,8 78,6 115,9 80,4 163,8 133,4 Főágazati általános 163,1 36,6 130,8 202,1 164,1 187,7 226,3 263,9 költség Főtermék szűk. 120,4 84,6 112,5 87,1 119,6 88,2 169,9 145,4 Gazdasági általános 77,4 97,8 54,6 127,3 79,4 123,5 100,9 177,6 költség Termelési költség 110,6 84,2 101, ,9 91,1 152,2 145,5 Termésátlag 72,3 61,2 38,1 77,7 46,2 38, Főtermék szűkített 167,8 136,9 290,3 112,1 258,7 229,6 135,8 141,3 önköltség Főtermék teljes 154,1 136,4 262,9 116,9 241,9 237,1 121,6 141,6 önköltség Főtermék jövedelme 75,2 10,1-40,4-413,2-491,7-188,9

17 A tájátalakulás következményei A (mező)gazdálkodási gyakorlat változásai egyszerre reagáltak ökológiai és társadalmi kényszerekre. A környezeti feltételek megváltoztatására irányuló beavatkozások hatására a térség lakossága által felhasznált természeti erőforrások halmaza leszűkült és átalakult. A gazdálkodás egysíkúbbá vált, összességében a természeti erőforrásokat kevésbé összetetten kezdték el használni, miközben a termelés alapjául szolgáló erőforrások kihasználásának intenzitása növekedett. Az erőforrások szerkezetének átalakulásával párhuzamosan, az új gazdálkodási rendszerben felhasznált erőforrások felett rendelkezők összetétele is megváltozott. A települések lakossága visszaszorult a térség erőforrás felhasználói között a kialakuló nagybirtokok térnyerése miatt. A korábbi közösségi haszonvételek, vagy közösen birtokolt erőforrásokon alapuló egyéni haszonvételek lehetősége fokozatosan megszűnt. A gazdálkodást már nem szolgáló erőforrások (ökológiai rendszer-szolgáltatások) leértékelődtek, majd áldozatául estek az új területhasználatnak (az őket biztosító ökológiai rendszerekkel együtt)

18 Következmények A veszteséges, vagy relatíve alacsonyabb jövedelmezőségű termelés okán folyamatos leszakadás elvándorlás a nagyüzemi gazdálkodás csökkentette a mezőgazdaság munkaerőigényét gépesítés növekedett a szaktudás igénye eltávolodás a helyi munkaerőkínálattól szaktudáshiány és munkanélküliség egyidejű jelentkezése Beruházások a termelési szerkezet fenntartására és sem fejlesztésére, sem a jóléti infrastruktúra javítására + az ipari alapú fejlesztések kötelező helyi társfinanszírozása miatt állami kiszorító hatás (a jövedelmek kiszipkázása) A központosított termelésből és ezzel a tájból is kiszoruló egyre nagyobb népesség az egyén és a közösség számára veszteséggel járó, leépülő folyamatok alkoholizmus, elvándorlás

19 Lehetőségek Az ökológiai és a társadalmi készletek, tartalékok tőkék (újra) generálása Ökológiai: vízvisszatartás a kis vízkörök zárása, volumenének, kiterjedésének növelése Társadalmi: tájegységi belső kapcsolatok növelése, összetettség - a meglévő jövedelmek helyben tartása multiplikátor hatásának növelése, a jövedelemtermelő képesség növelése Meglévő lehetőségekre építeni, a településeken élők munkaerő-kínálatát felvevő kereslet kialakítása Az agrárgazdaság szerepének újraértelmezése Agenda 2000 KAP I. és II pillér, NAKP, ÚMVP Az öko-szociális szolgáltatások az ökológiai szolgáltatások iránti közösségi kereslet szervezeti kereteinek / piacainak kialakítása

20

21

22

23

24

25 3.4. táblázat : Az NVT ártéri tájgazdálkodás számára fontos intézkedéseinek összefoglalása Ártéri szint Mélyártér Alacsonyártér Élőhely Hínárnövényzet Nádasok Vízparti-mocsári növényzet Magassásosok Mocsárrétek Emberi beavatkozás jellege Igénybe vehető programcsomag a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben 2004-ben tájrehabilitáció gazdálkodás Alapcsomag* Kiegészítő csomag* Kiegészítő csomag* Egyéb kiegészítő csomag* Haszonállat Hasznosítás halászat, Állandó extenzív Hal biomassza halastó: E.1.; vagy a energetikai célú más vizes élőhelycsomagok, N), O), P) felhasználása ld. alább Könnyen regenerálódó területek, különös kezelést nem igényelnek, célszerű a biomassza rendszeres kitermelése, Könnyen regenerálódó területek, rendszeres kaszálást igényelnek Bivaly bivaly, mangalica, szürkemarha bivaly, mangalica, szürkemarha szürkemarha, magyar tarka, húsmarha legeltetés, nád és gyékény feldolgozás, biomassza energetikai célú felhasználása legeltetés, biomassza energetikai célú felhasználása legeltetés, biomassza energetikai célú felhasználása legeltetés, kaszálás, biomassza energetikai célú felhasználása D.3.1.; D.3.2.; D.2.1; E.4. D.2.2. M), N), O), P) Kialakítás: E.2.1; E.2.2. Fenntartás: E.3. Kialakítás: E.2.1; E.2.2. Fenntartás: E.3. E.3.; A.9.11., B.3.12.; B.1 (gyep fenntartása), (gyepesítés); B.2. Nedves cserjések Tájidegen fajok kezelése Attól függ, hogy minek a D.2. szegélye Fás növényzet, ligeterdők Ligeterdők kialakítása komoly fa felhasználás, Erdőtelepítési és hosszú távú emberi fűzvessző támogatás puhafás tevékenységet igényel feldolgozás erdőre** M), N), O), P) Ld. fent M), N), O), P) Csak ökológiai gazdálkodásnál (B.2.): D.3.1.; D.3.2. Erdőfenntartási támogatás puhafás erdőre*** Jövedelemkiesés pótlása**** M), N), O), P) A), B), C), D), E), F), G), H), I), J), K), L), M), N), O), P)

26

27

28

29 A tájhasználatváltás lehetséges agrár forgatókönyvei 0 verzió - Az összehasonlítás viszonyítása a nulla verzió, az az eset, amikor nem történik semmiféle váltás a tájhasználatban. Ebben az esetben a gazdálkodás feltételeinek változását az alapadatokhoz képest - a KAP I. pilléres támogatások bevezetése jelenti. Ez a nulla verzió folytatható a száraz tározó-hasznosítás keretein belül is. Tájhasználat váltás 1. - A töredék vízvisszatartás során lehetősége jelenik meg a Tájhasználat váltás 1. verziójában, amely nem számol azzal, hogy a víz nagy területeket járna be, de a jelenlegihez hasonlóan, dominánsan szántóföldi gazdálkodás során kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek minimális változtatások mellett lehetővé teszik a gazdálkodó számára, hogy az AVOP alapprogramjaiban való részvételt. Ebben a verzióban a földhasználat jellege nem változik (pl. a szántó szántó marad, de egy II. pilléres gazdálkodó csomag részeként) Tájhasználat váltás 2. - Ez a forgatókönyv az optimálisnak tekintett tájhasználat feltételeit megteremtő évenként rendszeresen jelentkező, ideiglenes vízborításhoz alkalmazkodó gazdálkodási módszerekre történő átállás pénzügyi hatásait mutatja be. Az egyes térszintek a már korábban meghatározott, legjobban illeszkedő természetes társuláson alapuló gazdálkodás lehetőségét biztosítják, az NVT-ben megfogalmazott gazdálkodási rendszereknek megfelelően (egyben kvalifikálva azokra a kifizetésekre).

30 A gazdálkodók Vizsgált gazdaságtípusok Észak-Alföld régió Társas gazdasági szervezetek közepes méret Átlagosnál jobb eredményességű egyéni gazdaságok Átlagosnál rosszabb eredményességű egyéni gazdaságok Észak Alföld 2. negyed 4. negyed Országos egyéni gazdálkodói átlag Tásas gazdálkodó szervezet országos átlag mft Mezőgazdasági terület hektár 16,68 76,29 22,2 523,9 Szántó hektár 15,13 68,84 18,54 483,9 Gyep hektár 0,96 6,3 2,76 31,96 Gyümölcsös hektár 0,58 1,15 0,89 8,37 Parlag a szántóból hektár 2,31 1,89 1,25 3,64 Állatállomány / 100 ha MT 23,4 19,8 28,3 24,0 Állatállomány 3,9 15,1 6,3 125,9 Bruttó mezőgazdasági termelési érték 1000 Ft/ha MT Adózás előtti eredmény 1000 Ft/ha MT -1,17 68,11 22,8 5,73 Munka fajlagos jövedelmezősége 1000 Ft/ÉME Munkavégzők létszáma / 100 ha MT 3,65 2,29 4,46 3,59 Forrás Keszthelyi, Kovács (2003)

31 Méret, eredményesség szerint differenciált érdekeltség A tájfenntartási költségek visszacsatolása hiányzik! Ez befolyásolná az egyenleget VKI A saját munka szerepe meghatározó a jövedelmezőség tényleges alakulásában 3.5 Tánlázat : Az átlag társas gazdálkodószervezet pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft ) Gazdasági szervezetek Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió Bruttó mezőgazdasági termelési érték Adózás előtti eredmény Munka fajlagos jövedelmezősége Munkavégzők össz jövedelmezősége Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,02 0,09 0,08 0, Táblázat: Az átlag jó eredményességű egyéni gazdálkodó pénzügyi mutatóinak változása (ezer Ft) Észak Alföld 4. Negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió Bruttó mezőgazdasági termelési érték Adózás előtti eredmény Munka fajlagos jövedelmezősége Munkavégzők össz jövedelmezősége Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,04 0,13 0,23 0, Táblázat A rosszabb gazdálkodási helyzetben lévő átlag gazdaság pénzügyi mutatóinak változása ( ezer Ft) Észak Alföld 2. negyed Eredeti állapot 0. verzió 1. verzió 2. verzió 2. becsült verzió Bruttó mezőgazdasági termelési érték Adózás előtti eredmény Munka fajlagos jövedelmezősége Munkavégzők össz jövedelmezősége Kifizetés aránya / brut.mezg.term. érték 0,06 0,16 0,31 0,33 0,33 Az eredeti állapot az EU csatlakozás előtti támogatási rendszer által biztosított helyzet. A gazdálkodási csomagok az átállás költségét finanszírozzák meg, egy egységes ösztönző elem beépítésével Nem tükrözik ténylegesen a közvetett módon jelentkező ökológiai hasznok mértékét területek egyedileg jelennek meg, nem mint egy tájhasználati rendszer része

32 A finanszírozás tájegységi szintű hatása A közösségi források nagysága nincs összhangban a támogatott tevékenységek ökológiai szolgáltatásokon keresztül előállítható hasznaival. A költségviselők és haszonélvezők közötti transzferek sem a tájegység szintjén, sem a tájegység és a kormányzat között nem megfelelőek. Eredmény: A területhasználat allokációja nem hatékony és a támogatási rendszer eredője sem mutat az optimális használat irányába

33 Merre tovább? Szelídvízország vagy a Kárpát-sivatag projekt?