POLITOLÓGIA ABLAKAGERGELY AZIRÁNIISZLÁMKÖZTÁRSASÁGÉS AZAMERIKAIEGYESÜLTÁLLAMOKKAPCSOLATA AXX.SZÁZADUTOLSÓ HARMADÁBAN BEVEZETŐ

Átírás

1 POLITOLÓGIA ABLAKAGERGELY AZIRÁNIISZLÁMKÖZTÁRSASÁGÉS AZAMERIKAIEGYESÜLTÁLLAMOKKAPCSOLATA AXX.SZÁZADUTOLSÓ HARMADÁBAN BEVEZETŐ Jelenírásomalapjáula2000/2001.tanévbenírot,1979,afordulatéve,aziszlám foradalom,iránareformokútján(iránaxx.századutolsóharmadában)című évfolyamdolgozatom,ésaziszlámésdemokrácia?azirániiszlámköztársasága reformokútján(irán1997-tőlnapjainkig)címűszakdolgozatomszolgált. ÉvfolyamdolgozatombanésszakdolgozatombanazIszlámKöztársaságkül-ésbelpolitikájátegyarántvizsgáltam.Jelendolgozatombanazonbanaterjedelmikorlátok miatigyekeztemkiválasztaniegyetlentémát,ésaztrészletesebbenkörüljárni.az amerikai-iránikapcsolatokraesetaválasztásom.azirániiszlámköztársaságésaz AmerikaiEgyesültÁlamokkapcsolatanemmondhatóhétköznapinak.Amásodik világháborútkövetően,mohammadrezapahlavi 1 sahuralmaalatazusaésirán viszonyarendkívüljóésigenszorosvolt.az1979-esiszlámforadalmatkövetően azonbanjelentősváltozásáltbe WashingtonésTeheránkapcsolatában.Aszoros partnerségbőlgyűlölködéslet,aholakétfélegymást NagySátánnak és Törvényenkívülinek nevezte.ruholahkhomeiniajatolah 2 halálátkövetően,az1990-es évekmásodikfeléreazonbannémilegnormalizálódotakétországviszonya.dea BilClintonvezeteamerikaikormányzatbékülékenyebbpolitikájátGeorge W.Bush elnökségévela keménykéz politikájaváltotafel,2001.szeptember11-étkövetőenpedigegy mégbonyolultabbhelyzetáltelő WashingtonésTeheránviszonyában.Azalábbiakbankísérletetteszekazonkérdések megválaszolására,amelyeka kétország különlegesnek mondható kapcsolatábanfelmerülnek. Miazokaaz AmerikaiEgyesültÁlamokésazIrániIszlámKöztársaságkölcsönösgyűlölködésének?HogyanalakultakétországkapcsolataKhomeiniajatolah1979-eshatalomra kerülésétkövetően,az1980-asévekben, majdazajatolahhalálautánaz1990-es évekelsőfelében? Milyenhatásavoltazamerikai-iránikapcsolatokraMohammad Khatamireformistaelnök1997-es megválasztásának,ésakhatamielnökáltal meg- AszerzőazELTEÁJKV.évfolyamoshalgatója.Adolgozatkonzulense:SzobolevszkiSándor.Adolgozatalaszerzőa2003.éviOTDKPolitológiaszekciójábanI.helyezéstértel.

2 hirdetetkülpolitikainyitásnak? Alegfontosabbkérdés2001.szeptember11-ét követőenpedigtalánaz:van-erálehetőség,hogyiránésazegyesültálamokkapcsolatanormalizálódjonajövőben,vagytovábbraisazelenségeséghatározzameg WashingtonésTeheránkapcsolatát? AZUSAÉSIRÁNKAPCSOLATAAZ1979-ESISZLÁM FORRADALMAT MEGELŐZŐEN AzIránterületefölötibefolyásértmindigmásésmásnagyhatalmakversengtek.A török,tatár,türk,afgán,angolésoroszbefolyásutánazelsővilágháborútkövetően viszonylagosfüggetlenségköszöntötbeperzsiában,srövidesenegykarizmatikus uralkodó,rezapahlavisahkerülturalomra, 3 megalapítvaapahlavi-dinasztiát.amásodikvilágháborúalat,1941-benaszövetségesek mivelasahiránsemlegeségét deklaráltaaháborúban megszáltákazországot,s megbuktatákazirániuralkodót.trónjátfia,mohammad RezaPahlaviörökölte,s miutánaszovjetcsapatoka háborútkövetőennemzetközinyomásraelhagytákiránt,azországismétanyugathozkötődöt. A másodikvilágháborúutánipolitikaiküzdelemszabta megirán helyétanemzetközigazdasági,politikaiésstratégiaikapcsolatokrendszerében.az 1953-asMosadek-puccs 4 utánkezdetétveteazabszolútmonarchiakiépítése,majd 1961-bena fehérforadalom ajapán Meidzsi-foradalompéldájaalapján:gyors üteműiparosítás,a mezőgazdaságkorszerűsítése, moderninfrastruktúra,nyugati típusúfogyasztóitársadalom,arendszertámaszátjelentőszélesközéprétegkialakításával,solyanhaderő megteremtésével,amelyneksegítségévelazországérvényesíthetiakaratátaperzsa-öbölegésztérségében. AzEgyesültÁlamokésIránközötasahuralmaalatrendkívüljókapcsolat alakultki,amelybőlmindkétfélprofitálhatot.iránnagyöszegűtámogatásokhoz, olcsófegyverekhezjutothozzá. Washingtondolármiliókatadotanehézhelyzetbenálóországnak.Különemlítésreszolgálafegyverkezéstámogatása.AzamerikaiakeleintehúzódzkodtakIránfelfegyverzésétől,deahidegháborúelőrehaladtával azamerikaikülpolitikacéljamárazlet,hogyazországottámaszpont-álammáalakítsaát. Mindezazzaljárt,hogyIránalegmodernebbrepülőgépekhez,lehalgató berendezésekhezésegyébfegyverekhezjutothozzá.asahegyszemélyihatalmánakidejénaziránikülpolitikátegyértelműenazusa-valvalókapcsolatbólszármazóelőnyökhatároztákmeg.iránmaradéktalanulrészévéváltazamerikaistratégiai modelnek. AzEgyesültÁlamokésIránközötkialakultjóviszonynakmaga Washingtonis haszonélvezőjevolt.iránnakazamerikaistratégiaimodelbenamindbőségesebben ömlőolaj,asahrezsimjetartósnakígérkezőstabilitása,valamintaszovjetunió szomszédságakövetkeztébenkülönlegesszerepevolt.azegyesültálamokszámárairánegyrészrőljófelvevőpiacotjelentet,másrészrőlrendkívülifontoságúterületetaszovjetunióvalfolytatothidegháborúsversenyben.iránfelfegyverzéseközvetveaperzsa-öbölelenőrzésalávonásátisszolgálta.akétországszoroskapcso-

3 lata mutatkozik megabbanis,hogynagyszámban működtekiránbanamerikai katonaiszakértők.akatonaiegyütműködésmindkétfélszámárakedvezővolt,és mégakkorisfolytatódot,amikoriránmársúlyosgazdaságinehézségekkelküzdöt. Azamerikaivezetésszemébenasahrendszeremégmindigszilárdnaklátszot,miközbenvilágosávált,hogyamértéktelenéstúlhajtotfegyverkezésterheéskötötségeiazországfüggetlenségétnemnövelték,elenkezőlegcsökkenteték. Mialataz országazismertetetszintreemeltekatonaikapcsolataitazegyesültálamokkal, meglepőenreáliséskiegyensúlyozotviszonytépítetkiaszovjetunióval,főkénta gazdaságiegyütműködésterületén. MígIránbeiktatásaazamerikai stratégiaimodelbe,iránfelfegyverzésewashingtonikongreszusivéleményszerintisazország függetlenségénekkorlátozásávaljárt,aszovjetunióvalvalókapcsolatokviszontirán mozgásiszabadságátnövelték mégazegyesültálamokkalszembenis. 5 Az1958-asirakifordulatot 6 követőenaziránimonarchiafőelenségeiraklet. APerzsa-öbölbenfolytatotiránikülpolitikánakezazelentétmaradtafőtényezője ésazéveksoránvoltaképpenezhatároztamegiránmagatartásátazarabvilágegészévelszembenis.iránarabkapcsolataihulámzójelegűekvoltakésigensoktaktikaiváltozáson mentekkeresztül.ugyanakkorkövetkezetesenérvényesültekbizonyosálandóvonások:teheránanemzetközipolitikában mindigaradikálisarab rendszerekkelszembenlépetfelésazegyesországokbanbekövetkezetirányváltozásokhoziseszerintigazítotaa magapolitikáját;iránakapcsolatokjavításának lehetőségétkövetkezetesenapolitikailagkonzervatívarabországokkalkereste; TeheránmerevenelhatároltamagátazarabvilágIzraelelkapcsolatospolitikájától, azebbenlegkonzervatívabbarabországokmagatartásátólis.ezekajelemzőkteljes mértékbenegybeestekazamerikaistratégiaalapvetőirányaival.haformailagönáló regionálishatalomkéntviselkedetisiránésgeopolitikai,valamintgazdaságijelentőségétfelhasználvaigyekezetisnyomástkifejteniidőnként Washingtonra,aPerzsa-öbölbenfolytatotakcióivégsősoronmindigazamerikaistratégiamegvalósításátszolgálták.ÍgyvoltezIrakesetébenis.Irakelszigeteléseegyszereszolgáltaaz iránimonarchiaésaszélesebbértelembenvetközép-keletiamerikaistratégiaérdekeit.aközpontosítotmonarchiakülpolitikája közötegykiegyensúlyozot,konzervatív,főleggazdaságiszempontból mértéktartóésreáliskülpolitika volt,amelyetazonbanegyértelműenalárendeltekazamerikaistratégiaiérdekeknek. Ezenbelülazországkatonaiésgazdaságierejemeglehetősenszélesmanőverezési lehetőségetbiztosítotarendszerszámára.az esválságnak,majdapolitikairobbanásnaknemteheránkülpolitikájavoltalegfontosabboka,hanema diktatórikusrezsimmelszembenielenszenvésagazdaságitorzulásokkiváltota társadalmifeszültség. Aválságbanjátszotazonbanbizonyosiritálószerepeta külpolitikaikapcsolatrendszeris.

4 AZ1979-ESISZLÁMFORRADALOM 1979.január16-ánakirályokkirálya,MohammadRezaPahlavisahelhagyjaIránt. Tábornokaiugyankézcsókkalbúcsúznaktőle,deTeheránbanés másuthatalmas tüntetésekrekerülsor,azöszesiránivárosbanörömtáncotjártanép.asahaz elnyomásnak,aroszabbodóéletkörülményeknek,asortüzeknek,anemzetifüggetlenségkiárusításánakletajelképe.azítélet máracsászárirepülőgéptávozásakor kimondatot:a pávatrón,asahrendszeremegbukot.ésezzelegyütmegbukot azországraerőltetetamerikaimodelis,amelyet WashingtonaPerzsa-öböltérségébenévtizedesmunkávaléstöbbmiliárddoláralpróbáltmegvalósítani. 7 Avalásiéspolitikaielenzékfelhívásáramegmozdultakatömegek,éstiltakozásukatsem politikai,semkatonaiteroralnemlehetet márletörni. Azeseményekgyorsan követékegymást:ruholahkhomeiniajatolahhazatértszáműzetésébőléselenkormánytnevezetki,ígyrövididőreketőshatalomalakultki.khomeiniéshíveifokozatosanvetékátahatalmat,afebruár13-ánmegalakultbazargan-kormánnyal 8 pedigegyértelművéváltaforadalomgyőzelme. Iránbanegy alulról,atársadalomoldalárólkindulóiszlamizációsfolyamat döntötemegaztamonarchiát,amelyviszont felülről próbálkozotegynyugatosító modernizációval.asahhalszembenielégedetlenségben,aforadalomgyőzelmébentöbbdologisközrejátszot:asahrendszerénekkülpolitikájaésolajpolitikája;azönkényuralombelpolitikája;akorupció;asaháltalmeghirdetet fehérforradalom csődje;azamerikávalszembenielenségesérzelmek;anemzetközikörülmények;aziszlám újászületés ;ésnemutolsósorbankhomeiniajatolahszemélyeésavalási mozgalom. Magaaziszlámforadalomamelet,hogyközvetlen hatástgyakoroltaközel-ésközép-keletifolyamatokra(mindenekelőtaziszlám reneszánszra ),valamintavilágpolitikára, iszlám jelegekövetkeztébenbizonyultegyedülálónak.avalásivezetésjátszotugyanisirányítószerepet,aziszlám mintmozgósító,nagytömegeketaktivizálóideológiasegítségévelasahésazáltala képviselt nyugatosítás elenegységfrontbatömörítvealakoságtúlnyomórészét. Avalásivezetésnekaforadalomútjánsikerültmegragadniaapolitikaihatalmat,s ennekbirtokábanhozzájutotahhozalehetőséghez,hogyagyakorlatbanisigazolja álamvezetésielméleténekhelytálóságát. AZAMERIKAI IRÁNIVISZONYKHOMEINIAJATOLLAH URALMAALATT Az1979-esiszlámforadalomelsöpörteasaholystabilnakhituralmát,ésKhomeini ajatolahvezetésévelmegkezdődötaziszlámelvekátültetéseagyakorlatba.irána világegyetlenolyanországalet,aholaz USAcsilagoszászlaja,a Dávid-csilag, valamintasarlóéskalapácsszimbólumokegyarántelenségetjelképeztek.az1979- esiszlámforadalmatkövetőeniránkülpolitikájábanmajdtízévenkeresztüla se

5 nemkelet,senemnyugat elvvoltameghatározó jelenlegpedigkihívástjelenta hivatalosanhatalmonlévőreformereknekésmohammad Khatamielnöknek. A senemkelet,senemnyugat elvértelmébenkhomeiniajatolahésországa elhatárolódotakétnagyhatalomtól(azusa-tólésaszovjetuniótól),éselszigetelődötavilág másországaitólis.khomeinileakartszámolniahárom Sátánnal (MohammadRezaPahlavi sahhal, 9 Jimmy[James Earl]Carteramerikaielnökkelés SaddamHuseinirakielnökkel 10 ),sezhatároztamegaziszlámköztársaságkülpolitikáját. KhomeiniajatolahésavalásivezetéslegélesebbkritikájaazAmerikaiEgyesült Álamokelenirányult.MagaKhomeiniCarteramerikaielnököt Sátánnak,azUSA-t pedig NagySátánnak nevezte.az1979-esforadalomkapcsánfelszínrekerült Amerika-eleneségtöbbokbóleredt.Asahönkényuralmaöszefonódotazamerikaivezetésazontervével,amelyazországotazUSAtámaszpont-álamávákívánta alakítani. AzIránraerőltetetamerikai modelautomatikusana Washingtonnal szembenielenérzésekettáplálta. 11 Ráadásul Washingtonsemmitsemtanultaziráni foradalomkapcsán.azamerikaivezetésképtelenvoltlevonniamegfelelőkövetkeztetést.khomeiniuralmátátmenetinekésingatagnaktekinteték. Megvoltakgyőződvearól,hogyelőbb-utóbbaliberálisburzsoáziakerekedikfelüléshelyreála régikapcsolatrendszer. 12 Ennekreményébentámogatákazelenzéket. Aziráni vezetésemiatpedigúgytekintet Washingtonra ésannakkülpolitikájára,mint amelyelkívánjatiporniaziszlámforadalomeredményeitésaziszlámköztársaságot.azusamenedékjogotadotasahnak,mehdibazargan kormányfőpedig elfelejtete hivatalosankövetelniasahkiadatását. Mindez módotadotkhomeininek ara,hogymegszilárdítsahatalmátésmegteremtseanépiegységetaketős,egymástólelválaszthatatlanlépésel: megtisztítaniazálamapparátustazelnyugatiasodot liberálisoktóléskiprovokálniazerőpróbátazusa-val.azegyesültálamokkal a sahidején kiépítetkapcsolatrendszertateherániamerikainagykövetségelfoglalásávalésadiplomatáktúszulejtésévelteljes mértékbenfelszámolta. 13 AzEgyesült Álamokteheráninagykövetségeeleniakcióazamerikai-irániviszonymélypontjánaktekinthető,amelyetazonbanszámostovábbikonfliktuskövetet.A megromlotkapcsolatottovábbrontotaazusa1980.április25-eisikertelenmentőakciója, amelyhivatalosanazamerikaitúszokkiszabadításárairányult,valójábanaz1953. évicia-puccs,aforadalmirendszertelsöprőfegyvereselenforadalomegyfajta megismétléseletvolna.az1979.november január20.közötzajlótúszválságeredményekénta Sátánként tituláltcarterelnökötsikerültmegbuktatniaz 1980.éviamerikaielnökválasztáson,az Egyesült Álamokatpedignyilvánosan megalázni. AzakciónakköszönhetőenIránban(ésegyes muszlimálamokban) rendkívülimértékbenmegnőtkhomeiniajatolahtekintélye,sezzelegyütnagyobb teretkaptakaforadalmierők,azországotpedigöszekovácsoltaaz USA-val szembenifelépés.aziszlámköztársaságjelentőstekintélyéváltatérségben,iránrapéldaképkénttekintetekamuzulmánvilágban. Azamerikai-irániviszonymegromlásábanazEgyesültÁlamokpolitikájaisszerepetjátszot bárirántetemegadöntőlépéseket.awashingtonivezetésfőlega

6 sahnaknyújtottámogatásal,ésaziránikülpolitikaésolajpolitikabefolyásolásával ártotakétfélkapcsolatának.azamerikai-irániszembenálástazonbannemcsakaz adothelyzetváltotaki.azegymásalszembenielenségeshangnemnek mélyebb gyökereiisvannak,amelyekegészena19.századignyúlnakvisza,amikorazangolokésazoroszokversengtekaziránfeletibefolyásért.azországnakilyenkörülményekközötcsakegyetlencéljalehetet,a megmaradás.azeurópainagyhatalmakgyarmatosítópolitikájaszülte megaztazidegeneleneséget,amelynekcsaka szereplőiváltoztak megazelmúltévszázadban. Az20.század másodikfelében Angliaés OroszországhelyétazEgyesültÁlamokveteát.Teheránszámáraaz USAjelentete ésjelenti aztazideológiaiéskulturálisfenyegetést,amelyelen mindeneszközzelharcolniakel.ezviszontaravezeteteheránt,hogytegyemagáéváadzsihádot(aszentháborút)mindazelen,amita NagySátán,azEgyesült Álamokésszövetségesei durvaimperialistatámadásának nevez. AzEgyesültÁlamokkalszembenérzetelenségeségnyilvánult megtehátabban,hogyaz1979-esiszlámforadalomeredményekéntlétrejötiszlámköztársaságmindenkapcsolatátmegszakítota Washingtonnalésszövetségeseivel.Azamerikainagykövetségeleniakcióvalsikerültvéglegelvágniakétféldiplomáciaiöszekötetését, 14 sbáratúszokatszabadonengedtékésakonfliktusmegoldódot,akét ország mélyenelhidegültegymástól.irántartota magáta senemkelet,senem Nyugat koncepcióhoz,éskerültmindenkapcsolatota NagySátánnal. AteheránivezetésazonbanaSzovjetunióvalsemalakítotkiszorosabbkapcsolatot,hiszen politikai-ideológiaielentétekhúzódtakközötükis. 15 MoszkvaésTeheránviszonya annyibanbizonyult jobbnak azamerikai-iránikapcsolatnál,hogyakétfélszámos gazdaságimegálapodástkötötegymásal.aziszlámköztársaságteljesmértékben elszigetelődötazusa-tól,sezkölcsönösvolt.awashingtonivezetésszinténigyekezetmindenkapcsolatotkerülniiránnal,ugyanakkornemtetleazonkísérletéről, hogy megbuktasaakhomeini-félevalásivezetést.ezekakísérleteiazonbansora kudarcotvalotak.az1980-asévek másodikfelérepedig,amikor márkiépültés megszilárdultapapihatalom,esélyüksemvoltazilyenkísérleteknek.aziránifélnekkedvezetazazamerikaipolitikaibotrányis,amelyirán-kontra-ügy 16 néven ívódotbeaköztudatba.teheránés Washingtonviszonyaazévtizedvégéreegyre inkábbelmérgesedet.eztbizonyítotaazamerikaivezetésáltalelrendeltgazdasági blokádésembargó(1987-ben).akétfélköztikonfliktustcsaktetézteaz1988. július3-ánbekövetkezetszörnyűtragédia:aperzsa-öbölbenegyamerikaihadihajó (USSVincennes)tévedésbőllelőtegyirániutaszálítógépet.Okátólfüggetlenülaz IranAir655-ösjáratánaktragédiájaazUSAhelytelennéváltPerzsa-öbölpolitikájánaklegújabbmegnyilvánulásavolt.Szélesebbértelembenatragédiaújriasztótényt ésfélelmetjelentetaharmadikvilágforadalmirezsimjeiszámára.acsőlátásalés politikaiemlékezet-kieséseljelemezhetőreaganistratégiabizonyáraerősíteteaz USAkatonaihelyzetétéserőkifejtőképeségétaPerzsa-öbölben,deanélkül,hogy ezakatonaitervezésmegfelelődiplomáciaistratégiávalpárosultvolna. Mindennek akínoseredményeazvolt,hogyrendszereséváltaharmadikvilágbanazerőszakhoznyúlás.

7 Az1980-asévekben( )zajlotleazaháború,amelyhoszúságát,a résztvevőkatonákszámátésnemutolsósorbanafelvonultatothaditechnikátiletőenalighanemazeddigilegvéresebbháborúvolt,amelyetkét,magátelnemkötelezetnekésantimperialistánakvalóországvalahaisvívotegymásal.ezvolta majdtízesztendőigtartóiraki-irániháború.asat-el-arabfolyókörülhatárvita,a hegemóniatörekvésekkelkapcsolatosideológiaikonfliktus(alaikusbaath-pártésa fundamentalista-populistakhomeinizmusközöt),ésakétországközötivalási különbség(irakszunnita,iránpedigsíita muzulmán)szolgáltaháborúokául.az iraki-irániháborúvalóságosfőnyereményvoltazusaszámára,hiszengyengítetea résztvevőket,ésgátoltaahatékony Washington-ésIzrael-elenesegységfrontkialakítását,valamintlehetővétete,hogyazEgyesültÁlamokfokozzakatonaijelenlététatérségben.IránazIrakkalfolytatotharcsoránelszigetelődöt.AzEgyesült Álamok,aSzovjetunióésszámoseurópaiálamisBagdadottámogata.Aziráni vezetésvilágképeavégletekigleegyszerűsödöt:nyugat-európaésjapánazirakot háborúbabujtogatóamerikaiimperializmuscsatlósai,akárcsakazarabországok többsége;azelnemkötelezetekagyakorlatbanvagy Moszkva,vagy Washington befolyásaalatálnak,azenszpedigaszuperhatalmakengedékenyeszköze.így mindöszenégyországvolt,amelyek barátnak minősültek:algéria,líbia,szíria ésakoreainépidemokratikusköztársaság.azamerikaivezetésaztremélte,hogy ennekazönelszigetelő magatartásnakésaháborúokoztamegterhelésnekköszönhetőenkhomeiniajatolahuralmaöszeomlikmajd.igazugyan,hogyiránazirakkal folytatotháborújátnemnyertemeg,ésjelentőskárokatszenvedet,deazajatolah hatalmaanyolcéves megpróbáltatásokatkövetően méginkább megerősödöt.az Amerika-eleneségpedig amely máramúgyiserősvolt csaktovábbfokozódot. IránKhomeiniajatolahhaláláigmerevenragaszkodotakétnagyhatalomelutasításához,a senem Kelet,senem Nyugat elvhez.azamerikaikörökkelszinte teljesenmegszűnteteakapcsolatait,saszovjetunióvalsemkerültagazdaságimegálapodásokonkívülegyébkapcsolatba.aszovjet-iránikapcsolatokattovábbraisa pozitívésnegatívelemekkeverékejelemeztea80-asévekfolyamán,deugyanez voltjelemzőaziránikülpolitikaegészére.azországelszigeteltségeazonbanszámosproblémátisfelvetet:agazdasággyengélkedet,amimiatjelentősmértékben romlotakazéletkörülmények,ésamimiatmegnőtazáltalánoselégedetlenségis. Aziraki-irániháborúvalpedig mégnagyobb megterhelésérteaziránilakoságot. Ezekafejleményekvezetekazelsőöszehangoltpróbálkozáshozazországelszigeteltségénekcsökkentéséreésdiplomáciaikapcsolatainak bővítésére.khomeini áldásátadtaezekreazerőfeszítésekre,mondván,hogyamásországokkalvalókapcsolathiányaárthatiránnak. Hivatkozotara,hogyMohammedpróféta islétesítet kapcsolatokat másországokkalésebbőlazáltalánosengedménybőlcsakazegyesültálamokatésizraeltzártaki. 17 Akülkapcsolatokbanazelnemkötelezetség alapelve,amia senemkelet,senem Nyugat jelszóbanformálódot meg,nem módosult.élesvitavoltazonbaniránfőpartnereinekamegválasztásakörül,különösenaról,hogymilyenmértékigjavítsairánkapcsolataitanyugatal.elentétesek

8 voltakanézetekiránkapcsolatárólaz Egyesült Álamokkal,hogylehet-etenni bármifélelépéstisakapcsolatnormalizálására.khomeiniajatolahvezetésealat azonbanaziszlámköztársaságnemváltoztatotazamerikairántipolitikáján,következetesenérvényesültazusa-valvalókapcsolatelutasítása. IRÁNÉSAZUSAKAPCSOLATAKHOMEINIAJATOLLAH HALÁLAUTÁN AzAmerikaiEgyesültÁlamokésazIrániIszlámKöztársaságkapcsolatasokban függötaziráni slegalábbennyireazamerikai belpolitikától.akeményvonalas papságuralmaalatesélysemvoltakétországfagyosviszonyánakenyhítésére.az 1980-asévekbenIrána senemkelet,senem Nyugat elvheztartva magátmindentérenkerülteazusa-valvalóérintkezést. Azaveszély,amitAmerikajelent, olyannagy,hogyhaalegkisebbelnézéséttanúsítodveleszemben,elfogszpusztulni Amerikaazelpusztításunkattervezi,valamennyiünkét fogalmazotkhomeini ajatolah. 18 Azajatolah1989.június3-aihalálaIránhoszútörténelmébenegyviharosfejezetetzártle,ésnemzetifejlődésénekegyújés mégbizonytalanszakaszát nyitota meg.annakazembernekatávozása,akiamerikát minta NagySátánt bélyegezte meg,olyanvárakozásokatiskeltet,hogyazamerikai-iránigyűlölködés enyhülmajd.valóbanmutatkoztakkedvezőelőjelekezenatéren,deavárakozások elenéreakeményvonalaspapságnyomásáratovábbraisérvényesültkhomeini ajatolahamerika-elenesége,sakétfélkapcsolatábannemkövetkezetbejelentős változás. 19 AKhomeiniutániváltozásoksoránaRafsanjani-Khameneivezetés 20 felismertea gazdaságirekonstrukciósürgőségét.felmerültakérdés,hogyvajonfüggetlenmaradhat-eirán,termelékenységénekfokozásanélkül.aválaszígyhangzot: amíg Iránnakkülföldrőlkelimportálniaagabonát,ahúst,agépeket,sőtmégaképzet munkaerőtis,semgazdaságilag,sempolitikailagnemleszfüggetlen. 21 Iránbana gazdaságtalpraálításamegköveteliakülkapcsolatokfelülvizsgálatátésmegváltoztatását. 22 AkeletiblokkországaieddigistámogatákIránt,deezeknekazországoknakagazdaságiéstechnikaiviszamaradotsága,valamintpénzügyinehézségeik nemteszikőketvonzópartnerekké.ígyirángazdaságihelyreálítása megkívánjaa hozzáféréstanyugatitőkéhezéstechnológiához.iránkatonaiszükségleteinekkielégítéseugyancsak megkövetelia Nyugatalvaló megbékélést, mivelanyugatiellenzésmiataszovjetuniósemadhatjaeliránnakazokatafegyvereket,amelyekre szükségevanahhoz,hogycsökkentse elmaradotságát aszomszédaihozképest. DeIránkapcsolataiaNyugatalnemjavulhatnakaddig,amígazEgyesültÁlamokkalvalókapcsolataibannemtörténikátörés.HashemiRafsanjani köztársaságielnök ésamérsékelteklátákeztatényt,deezenaterületenvoltakalegsebezhetőbbeka radikálisoknyomásátóléscenzúrájától. 23 Amintamérsékelteketaziránibelpolitika dinamikájaviszatartotaa merészakcióktólaz USA-valfenntartotkapcsolatok javítására,abelpolitikaazusaképeségeitisbehatárolta,hogyolyangesztusokat

9 tegyeniránfelé,amelyekerősítenékamérsékeltirányzatot,ésképesétennékaztaz elenálásraaradikálisnyomásalszemben,valamint,hogyviszonozzaagesztusokat azusakívánságainakkielégítésével. Khomeiniajatolahhalálátkövetőenazamerikaivezetésbizonytalanvolt,nemhatároztaelmagát,hogyhogyanviszonyuljonIránhoz.Kétáláspontközötingadozot:kivárniamígIránészheztérésmegtesziazelsőlépést,vagymaga Washington tegyenkezdeményezőlépéseket,hogybátorítsaapozitívirányzatokatiránban.a Rafsanjani-Khameneivezetésmegerősödéseazonbanesélytadotazamerikaikülpolitikábanamérséklődésbátorításának,etőlremélveazamerikai-iránielenségeskedés enyhülését.hoszútávonazonbanazamerikaidiplomáciatöbbokbólsemválaszthataakivárásstratégiáját.előszörisazegyesültálamoknem melőzheti meggondolatlanuliránt,mintaközép-keletegyjelentéktelenelemét.azországnagysága,népesége,természetierőforásaiésetnikai,valásikapcsolataia Perzsaöbölben,valamint Dél-és Közép-Ázsiábanalapvetőfontoságotkölcsönöznek neki. Másodszor,azUSAnemlehettúlderülátóabban,hogyagazdaságinehézségekésakatonaiszükségszerűségrákényszerítiIrántaviszatérésreAmerikafeltételeihez.BárazUSA-valvalóelenségesviszonykorlátozzaIránhozzáférésétanyugatitőkéhezéstechnológiához,éskésleltetigazdaságatalpraálását,Irán mindenesetretovábbdöcöghetéstalálhatmásgazdaságipartnereket. 24 Ezenfelülaziráni nemzetijelemsokkaljobbanelviselianehézségeket,mintbármiolyannakamegtételét,ami megalázkodásnaklenne minősíthető. Harmadszorazaremény,hogyaz iszlámrezsimöszeomlikkhomeini halálaután,nemvalósultmeg,ésnemnőtannakalehetőségesem,hogyvalamelyikelenzékicsoportjusonhatalomra. AzÖböl-válság(1990-ben)sokatnyújtotIránelőnyére,sokkézzelfoghatópolitikaiésanyagihasznothozotaszámára.Ígyakormánykártyáitdiplomáciailag ügyesenjátszvaki,felhasználtaaválságot hidak építéséreakülsővilágfeléanélkül,hogyothoniarculatasérültvolna. HatásábanaválságvízválasztóvoltIrán politikájában.úgytűnik,hogyelősegíteteazokatapragmatikusgazdaságiéskülpolitikaiváltozásokat,amelyeketavilág ésazegyesültálamok aziraki-irániháború1988.augusztusibefejeződéseéskhomeini1989.júniusihalálaótavárt.irán igenbölcsen abszolútsemlegesmaradtésazenszirakeleniszankcióihoztartotamagát.akuvaitiválságidejealatiránvezetőielkerültékaprovokatívlépéseket.azusa,mintazegyetlenszuperhatalomhelyzeteazöböl-háborúután,valamintelhatározotságaademokratikusésliberálisrendalapjainaklerakásáraproblémátjelentetteheránszámára.deateljesirakivereség valamintaszovjetunió azutánkövetkezőszétesése önbizalmatadotiránnakstratégiaihelyzeténekfelértékeléséhez.iránnyereségeakrízisbőlnyilvánvalóvolt.főelensége Irak meggyengültésmegalázódot.abékefolyamatsorániránpontosanazokatafeltételeket kaptamegazirakiaktól,amelyeketsajátirakiháborújaeredményekéntvárt. 25 Iránazonbannéhány leckét is megtanultaháborúsorán.ígynagyhatásal voltráanyugatierőésakaratmegnyilvánulása.azirániaknakmegkelettanulniuk, hogyanyugatihatalmaknakmegvanazönbizalmukahhoz,hogybeavatkozzanaka világfejlődésébe,ésamikorígytesznek,könnyenletudjákgyőznielenségeiket.a

10 háborúutánazonbanegy másik leckét is megtanultakabból,ahogyananyugati hatalmakviszafogták magukatés megengedtéksaddamhuseinnek,hogyleverjea síitafelkelést Dél-Irakban.Asíitafelkelésnyugatinézőpontbólroszfelkelésvolt annyiban,hogytúlságosanelkülönültazirakiszunnita/baathista/katonaihatalmi tényezőktől,hogynagyobbreményelegyenasikere.továbbáközrejátszotaka felkeléselfojtásában Amerikánakazutóbbiévtizedbenasíitákkalkapcsolatosan szerzettapasztalatai:nyílvánérzelmiéspolitikaiokokmiategyetlenamerikaikormánysemmozdítotavolnaa kisuját,hogysegítseennekavalásiirányzatnaka tagjait.ugyanakkor,amikorazttapasztalták,hogyazamerikaiaknemlépnekfela síiták megsegítéséresaddam Huseinelen,azirániakaztisészlelték,hogyasíita felkeléserősenelenségeshelyzetbehoztaőketirakkalszemben,ésígyegykicsit közelebbaz Öböl-monarchiákhozésSzaúd-Arábiához. Közben mindvégignapirendenvoltazamerikaiakálomásoztatásaatérségben,amiegyáltalánnemtetszet semateheránivezetésnek,sempedigatöbbiöböl-álamnak.végülazatény,hogy a fiúkhazahozatala azamerikaiválasztóknakéspolitikusoknaksokkalfontosabb volt,mintegybeavatkozásibázislétrehozásaaperzsa-öbölben,megkönnyebbülést jelentetazaggodalmaskodóiszlámálamoknak többekközötiránnakis.akülföldicsapatokviszavonásaazöbölbőlésahatalmaknyilvánvalóvonakodásaatól, hogyirakonbelülavatkozzanakbe,egybeesetakurdmenekültválsággal.azadot szituációbanafelekugyanazonazoldalontalálták magukat.iránakurdfelkelés leverésétkövetőentöbbezermenekültetfogadotbe,amikiváltotaanyugatelismerését.nyugatiminiszterekrepültekteheránba,iránpedigviszatértadiplomáciaiporondra.rafsanjanielnökazusa-valvalókapcsolatkereséslehetőségétsem zártaki.ereazonban mégvárnikelet,akonzervatívkörökugyanisnembizonyultakrugalmasnakakülpolitikaikérdésekterén.azországazonbankikerültabbólazelszigeteltségből,amelybekhomeiniajatolahmajdtízéves regnálása idején került. Hibalenneazonbaneltúlozniaváltozásokat.Semmilyentekintetbennemtörténtpálfordulás,amineksoránIránaNyugatésazEgyesültÁlamokkarjába rohant volna.ahelyzetetjólírtalealiakbar Velayatikülügyminiszter: Fokozatosanegyújrendalakulki,amelybenagazdaságimegfontolásokhalványítjákapolitikaiprioritásokat.Iránforadalomutánigondolkodásában még mindigbelevan gyökerezveazanézet,hogyakülsővilággalakapcsolatésakompromiszumromboló.aszolgaságotsohasemfogadjaelazolyanideológia,amelyhiszamártíromságban. 26 TehátmégmindigvannakolyanemberekIránban,különösenabelügyminisztériumban,abelbiztonságnál,ajogszolgáltatásbanésabüntetés-végrehajtásban,akiknemakarnaksemmitsemkezdeniaNyugatal,slegfőképpenazEgyesült Álamokkal.Vannakazonbanolyanokisaziránivezetésenbelül,akikjavítanikívánnakafagyosamerikai-irániviszonyon,deakonzervatívpapoknyomásáraezzel egyelőremégvárniukkel. AzIszlám KöztársaságAmerikávalkapcsolatosáláspontjaaziránibelpolitikai helyzetmeletnagybanfüggazamerikaibelpolitikaieseményektőlésakormányzat nemzetköziálásfoglalásaitólis. WashingtonKhomeiniajatolahhalálátkövetően

11 nemtudot megfogalmaznihatározotkoncepciótirántiletően.abilclintonvezeteamerikaikormányzatazonbanelhatároztamagát,ésakeményfelépéstválasztotateheránnalszemben elvetveakivárásésakezdeményezéspolitikáját.az amerikaivezetéshatározotáláspontjaa ketősfékentartás politikájábannyilvánult meg,amelyszerint megkíséreltesemlegesíteniirakotésrávenniiránt,hogy szüntese megaterorizmustámogatását,abékefolyamatelenzésétésatömegpusztítófegyverekmegszerzéséreirányulóakcióit.ennekértelmében Washington korlátoztaazamerikaiberuházásokatiránbanés megtiltotaafejlettechnológiák eladásátaziszlám Köztársaságnak.AClintonadminisztrációkeményfelépéseaz iráni-líbiaiszankciótörvénnyel 27 ésaziránikereskedelemteljesembargójávalérteel acsúcspontját1995-ben.az USAújIránnalszembenipolitikája időlegesen végetvetetarafsanjanielnökáltalkezdeményezetnyitásipolitikának ésabelpolitikaireformoknak. Aziráninukleárisprogramnemaz1990-esévekbenindult, 28 mintahogyana teroristaeszközöketisalkalmazópolitikaicsoportosulásokiránitámogatásaésa közel-keletibékefolyamatelenzésesem. 29 Akkor miértéppen mostkerültsoraz embargóra,akeményfelépésre?valójábanclintonelnökhatározotfelépéseinkábbaz1996.évielnökválasztásikampányhoz, mintbármelykonkrétközel-keleti eseményhezkapcsolódot. 30 TeheránmeggyengítéseazUSA-nakhoszútávú,stratégiaiérdeke. Washingtonnaknemtetszet,hogya66miliólakosúIrána18miliós Irakvereségeutánregionálishatalommánőteki magát;hogyaszovjetuniószéteséseutánjelentősbefolyásratetszertaközép-ázsiaiköztársaságokban;hogyalgériátólszaúd-arábiáig,egyiptomtólbahreinigésiraktólafganisztánigegytucatnyifundamentalistaiszlámszervezetetéspártottámogat;hogyaperzsa-öbölbejáratánál megszálvatartháromparányi,elvilegfelerésztazegyesültarabemírségekheztartozószigetet,ahonnanveszélyeztethetiazolajszálításbiztonságát. AzEgyesültÁlamokigyekezetgátatszabniIránnövekvőbefolyásának,sennekcsakelsőjelevoltazIszlám Köztársasággalszembeniembargó. Washington számoslépéstfoganatosítot,amelyekkelkísérletettetiránelszigetelésére:bakut rávete,hogyakaszpi-tengerolajkincsénekkiaknázásábólzárjakiteheránt;tárgyalásokatfolytatak Moszkvávalaról,hogy Oroszországneépítse megabeígért könnyűvizesatomreaktorokatiránnak. Washingtonugyanakkornemértékeltemegfelelően,hogyIránsoktekintetbenviszafogtamagátaradikálisiszlámerőktámogatásában. 31 Azamerikaiembargóbejelentésének másnapjánrendezettüntetésekenteheránbanelőkerültekaszokásos HalálAmerikára,halálIzraelre jelszavak.aziráni vezetéseközbenigazábólszinte másrasemvágyot, minthogyaz USAkomoly partnerkéntkezelje. Azamerikaiszankciókugyanakkornemártotak jelentős mértékben aziránigazdaságnak,ésnemkésztetékteherántatomprogramjának leálításárasem.közvetlenbizonyítékokhiányábanazeurópaiuniónemengedet azamerikainyomásnak,hogyanyugatiországokcsatlakozzanak WashingtonIránnalszembenhozotegyoldalúkereskedelmiésberuházásiembargójához.Brüszela kritikuspárbeszéd taktikájátfolytataaziszlámköztárasággalkapcsolatospoliti-

12 kájában. 32 IránKözép-Ázsiaés Oroszországfelépróbáltkitörniazelszigeteltségből.A90-esévekelejénfüggetlennévált,szövetségestéskereskedelmilehetőségeketkereső,mintegy50milióspiacotjelentőközép-ázsiaiéskaukázusiországokban megnőtiránbefolyása. Azamerikaivezetésáltalfoganatosítotintézkedések(aClintonelnökféleembargó,akörnyezőországokragyakoroltnyomás),a keménykéz politikájanem vezetetsikere. HiábavártákIrán meggyengülésétéselszigetelődését,aziszlám Köztársaságrégi(Oroszország)ésúj(EurópaiUnió)partnerekettalált,akikneka segítségévelsikerültkikerülnieazusaszorításából.awashingtonivezetéskénytelenvolteztbelátni,sszükségesneklátszotazamerikaiáláspontfelülvizsgálatais. Mohammad Khatami1997-eselnökkéválasztásapedigújhelyzetetteremtet.Areformerelnökmegválasztása,majdprogramjánakismertetése(acivilizációkközöti párbeszédről,valamintazusa-valvalókapcsolatoknormalizálásánakszükségeségéről)nélkülözhetetlennéteteawashingtoniáláspontújragondolását. MOHAMMADKHATAMIELNÖKSÉGE MohammadKhatami 1997-eselnökkéválasztásaután majdareformerekgyőzelmévela2000.éviparlamentiválasztásokonéskhatamiújraválasztásával2001-ben Washingtonés Teheránközelednilátszotegymáshoz. Akülföld,elsősorbana Nyugat,Iránkülpolitikájábanvártváltozástazelnökválasztástkövetően.Snemis alaptalanul. MindTeherán,mind Washingtonbékülékenyhúrokatkezdet pengetni. AziránielnökazamerikaiakésirániakközötipárbeszédetsürgeteaCNN hírtelevíziónak1998.január14-énadotinterjújában.khatamiszemélyébenelőször intézetiránivezetőbékülékenyhangúüzenetetazamerikainéphezaz1979-es iszlámforadalomóta. 33 Azamerikai-iránikapcsolatokrendeződésénekjelevoltaz is,hogy1998-banteheránbanjártazamerikaibirkózó-válogatot. Ugyanakkor, amikoraz1998-aslabdarugóvilágbajnokságonakétországválogatotjaegymás elenjátszot,azindulatokismétfelángoltak,elsősorbaniránban.teheránutcáin ismétamerikaizászlóklángoltak.a2:1-eseredménytaziránifundamentalistáka Sátán fölötaratotújabbgyőzelemkéntkönyveltékel. Akétországkapcsolataazonbana21.századhajnalán mégsem mondhatóreménytelenülrosznak. Báraziszlámfundamentalistáktovábbraiselenségesen viszonyulnakazegyesültálamokhoz,dea mérsékeltvezetésnekköszönhetőena kétfélkapcsolatábantovábbienyhülésvárható.khatamielnökbeszédeazamerikai néphezvoltazelsőkomolylépésanyugativilágfelé. Washingtonpedignemutasítotaelafeléközeledő Teheránt.BilClintonamerikaielnökIrángazdagtörténelmétésaperzsakultúraamerikaiakatgazdagítóhatásátecsetelte.AziránirádióClintonbékülékenyhangnemétRichard Nixontöbb mintkétévtizeddelkorábbikínai nyitásáhozhasonlítota. Devajonöszebékélhet-ea NagySátán ésa Törvényenkívüli,ahogyanTeheránés Washingtonegymástcímkézi.Akétországviszonyamégaszövevényes

13 közel-keletikapcsolatrendszernélisbonyolultabb. Washingtona ketősfékentartás politikájával megpróbáljaelszigetelniirakotésiránt,emiatazonbanszembekerülteurópávalésoroszországgal,akikapárbeszédhívei. WashingtontésTeherántnemcsakazarab-izraelibékefolyamat,deaközép-ázsiaitérségfeletibefolyás, azazazotanienergiakincsekkiaknázásánaklehetőségeisszembeálítja.vajonaz Egyesült ÁlamoknaktovábbraisIránelszigeteléséhezfűződiknagyobbérdeke, vagypedigajelenlegipolitikamártúlnagykárokatokoz Washingtonnak?Ahelyzetetbonyolítjaazis,hogyugyanKhatamia megválasztotelnök,de Khamenei ajatolahnak,alegfőbbvalásivezetőnekdöntőbeleszólásavanakülpolitikaalakításába. EzértalighajavulhatIránviszonyaaz Egyesült Álamokkal. Mindenesetre Khatamitalánazeddigilegkomolyabbkihívástintézteakeményvonalaspapsággal szemben,amelyhalanisemakaranyugatfelévalónyitásról.akhatamifélevezetésbékülékenykülpolitikájapedigsikerthozot,bebizonyosodot,hogyiránjelentősebbregionálishatalomannál, mintsemhogyhoszabbtávonsikereslehetneaz elszigeteléséreirányulóamerikaikülpolitika.bárazusa1979ótaapolitikaielszigetelés,a fékentartás politikájátfolytatairánnalszemben, megmutatkozot, hogylehetetlena66 miliósnépeségű,energiahordozókbangazdagésarégióban befolyásosországotfigyelmenkívülhagyni. Kevésországvanavilágon,amelyelazUSA-nakkevesebbokavanakonfliktusra,vagyéppenséggeltöbbazöszeegyeztethetőérdeke,mintIránnal. WashingtonrészérőlalapvetőokakapcsolatokrendezéséreIránföldrajzihelyzetének,erőforásainakésnépetehetségének,azországfontoságánakazelismerése.Amerikánaknincsgeopolitikaiindítékaara,hogyakétországközötelenségeslegyena viszony. Az Egyesült Álamoktöbbalkalommalkifejezésrejutata,hogykésza kapcsolatokrendezéséreannakelenére,hogy WashingtonvéleményeszerintIrán továbbraisszolgáltatokotatisztestávolságtartásra(aterorizmustámogatása,a tömegpusztítófegyverek megszerzése,azizraeli-palesztinbékefolyamathátráltatása). DeahogyanHenryKisinger fogalmaz: Iránaraítéltetet,hogylétfontoságú, egyeskörülményekközötpedigdöntőszerepetjátszonaperzsa-öbölben,valamintaziszlámvilágban.egykörültekintőamerikaikormánynaknemkelelmagyarázni,mennyirekívánatosaziránnalvalóviszonyjavítása. 34 Azamerikaivezetéslegtöbbtagjaegyetértetabban,hogya mérsékeltkhatami elnökkéválasztásávalvalódipolitikaiváltozástörtént,éshogyezafordulatlehetőségetjelentapozitívirányúváltozásraazamerikai-iránikapcsolatokban.ugyanakkortöbbenfigyelmeztetekara,hogynevárjanaktúlsokatkhatami megválasztásátólakkorse,haaziránbanszokványosamerika-elenesretorikahangnememódosultis.khatamiszemélyeígéretabelsőváltozásra,deaziránielnökhatalmaésbefolyásakorlátozot, mivelahatalom megfelelőemelőinek működtetésenemaző, hanemalegfőbbvalásivezető,akonzervatívalikhamenei ajatolahkezébenvan. Khatamigyőzelmeugyanakkorarakészteteazamerikaipolitikusokat,hogyúj szemmelnézzenekiránra.akadtakazonbankevésbépozitívreakciókis Washingtonban.Többenúgygondolták,hogyaz USA megsértheti azirániakat,hatúl élénken öleli magáhozőket,ésazilyenölelésneknegatívviszahatásailehetnek.

14 A Nyugatpozitívjelzéseitakonzervatívokfelhasználhatjáka mérsékeltelnökkel szemben svalóbanfelishasználjákmindamainapig,ezértalegjobbtámogatás,amelyet Amerikanyújthat,ha mérsékliadicséretét,különbenadicséreta Khatamielendolgozókonzervatívfrakciókkezérejátszik. AzIránbanakonzervatívésreformistaerőkközötdúlóbelsőhatalmiharcok eddigisbefolyásolták,éskhatami megválasztásátkövetőenisbefolyásolnifogjákaz iránikülpolitikaalakulását.anyugatésakörnyezőországokfelévalónyitás,dem éginkábbazegyesültálamokkalvalóviszonyazonkérdésekközétartozik,amelyekbennincs megegyezésakéttáborközöt.azalikhamenei vezetekonzervatívokaziszlámésaforadalomelveivelésértékeivelöszeegyeztethetetlenlépésnek tekintikareformerkhatami mindenilyenirányúakcióját.éleskritikávaliletékaz USAfelétet mindenlépését.azamerikaiegyesültálamokválaszlépésepedig csakolajvoltatűzre.akeményvonalasokelenzika NagySátánnal valómegbékélést,deakárcsakakétfélközötiviszonyenyhülésénekalegapróbbjelétisa foradalmirendszer,khomeiniajatolahörökségemegsértésénektekintik.akonzervatívmulahok 35 továbbraisa senemkelet,senemnyugat elvalapjánkívánják folytatniazországkülpolitikáját.nemvetékfigyelembe amitareformistaoldal igen,hogyazországelszigetelődésenemelőnnyel,hanemigennagyhátránnyal jár.akeményvonalaspapság,élükönali Khameneiajatolahlegfőbbvalásivezetővelmindentmegtet,hogymegakadályozzaazIszlámKöztársaságkülpolitikaiarculatánakátalakítását. Azelőször1997-benelnökkéválasztotKhatami,sleginkábbazőttámogatófiatalokésreformerekaNyugatalkapcsolatosviszonyrendezésétésjavulásátkívántákelérni,amelyáltalmérséklődhetazországkülpolitikaielszigeteltsége.Az1997- eselnökválasztástkövetően márnemlehetetérzékelniaztakemény Amerikaeleneséget,amelyetaz1979-esforadalomótaaziránipapsága NagySátánnal szembentáplált.teheránutcáiróleltűntekazamerika-elenesplakátok,afiatalok kólátisznak,hamburgertesznek,ésnéhányanöltözékükönachicagobulskosárlabdacsapatátreklámozzák.azújonnanmegválasztotiránielnöknyitotakülvilág felé,deazegyesültálamokfelévalóelmozdulásszámárasemjelenteteaziszlám értékektőlésérdekektőlvalóelfordulást.anyitáspolitikájátazországgazdasági problémáisürgetékigazán.avégsőcélpedigkimondatlanulisazegyesültálamokhozfűződőkapcsolatokrendezésevolt,amitaziránikülügyminiszterneka Teheránnalszembeniegyoldalúamerikaiszankciókmegszüntetésérevalófelszólításaisjelzet(1999. március).bárareformpártiak márnyíltankimondták,hogyaz USA-valvalókibéküléscsakidőkérdése,valójábanareformistaKhatami nemszeretevolnaelsietnia NagySátánnal valómegbékélést.azigenkomolyproblémák elenéresemlehetazt mondani,hogyteheránsietverohantrendeznikapcsolatát Washingtonnal.Akeményvonalasokmiaterenemisletvolnalehetőség,hiszen azamerikai-irániviszonyrendeződésealáástavolnaavalásielithatalmát,amely féltékenyenőriztemonopóliumátmindavalás,mindapolitikaterén. Washingtonban Khatamielnökkéválasztásátkövetőeneltolódáskövetkezetbea ketősfékentartás politikájában.egyesamerikaipolitikusokszerintezaziránnal

15 szembenipolitikasikertelenvolt,mígmásokúgyvélekedtek,hogya ketősféken tartás Irakotfékentartota,Irántpedigkevésbéelenségesáláspontrakésztete. Nos,azamerikaivezetőkmindkétcsoportjánakigazavoltbizonyosszempontból. Amígazamerikaigazdaságiembargósikereketértel, 36 addigazországelszigeteléséreteterőfeszítéseksorakudarcotvalotak.khatamielnökkéválasztásávalés békülékenykülpolitikájávalpedig márbebizonyosodot,hogyaziszlámköztársaságelszigeteléséretet mindenlépéskudarcotvalot köszönhetőenazeurópai kritikuspárbeszédnek. AzeurópaiországokésIránközötjelentőskereskedelmi megálapodásokszületek,amelyeksegítségévelteheránnaksikerültazamerikai vezetésgazdaságiszorításábólkiszabadulnia.khatamikülpolitikainyitásánakköszönhetőenpedigazországnemzetközikapcsolataiisnormalizálódtak aszomszédokkalés Nyugat-Európávalegyaránt. Mindezkérdésesétetea ketősféken tartás politikáját,ésfelvetődötakérdés: Kitartviszakit,hogyanésmeddig? Ennekfényébenazamerikaivezetésnekújrakeletgondolniaaközel-keletiés közép-ázsiaipolitikáját. Kizárólagegyszilárd,következetesésbékéltetőpolitikával lehetközelebbjutniahhozanaphoz,amikoriránkészenál megtenniazokata konkrétpolitikailépéseket,amelyekahoszútávúegyütműködőkapcsolategyedülimegbízhatóalapjátképezik fogalmazothenry Kisinger. 37 A fékentartást harövididőreis,de felváltotaabékülékenységpolitikája.areformerkhatami megválasztásátkövetően, majdazamerikai-iránikapcsolatokban megkezdődöt enyhülésel,valamintazzal,hogyeurópadacolazamerikaiembargóval, 38 Washingtonnakfelülkeletvizsgálniaaszankciópolitikáját,amelyígyjelentősváltozásokon mentkeresztül. WashingtonIránnalkapcsolatosáláspontjának megváltozásátjelentiaziszlám Köztársasággalszembenfoganatosítotszankciókviszavonása, iletvekorlátozása. 39 Mindezaztjelentete,hogy Washingtonbaneláltaka ketősfékentartás politikájától,segylényegesen már-márazeurópai kritikuspárbeszédre hasonlító viszafogotabb,enyhébbhangnemreváltotak,amiazonbannemjelenteteazt, hogyazamerikaivezetésfelhagyotvolnaarégi Iránterorizmusttámogatómagatartásának,anukleáristömegpusztítófegyverekelőálításánakésapalesztinizraelibékefolyamatakadályozásának vádjaival. Azamerikaivezetésenbelül Khatamielnökkéválasztásautánúgyvélekedtek, hogyiránkülpolitikai magatartása mérsékeltnektekinthető,éshogyazújiránielnökvilágnézetekevésbéharcias,mintamilyenazőtmegelőzőiránivezetőkévolt. UgyanakkorazamerikaivezetőkKhatami politikájaéshangvételeelenéreavalóságosváltozásnakkevésjelétláták. AKhatamielnök1997.augusztusábantörtént beiktatásátkövetőenhónapokban[lényegébenazelsőelnökiciklusasoránfolyamatosan]tetnéhánybékülékenynyilatkozatelenéreanemzetköziterorizmustámogatásával megvádolthétkormányjegyzékébőlirán maradtaterorizmuslegaktívabbálamitámogatója.nincsenannakjele,hogyiránpolitikájamegváltozotvolna,ésiránfolytatjaajelentőstámogatásoknyújtásátteroristaszervezeteknekésa külföldre menekültdiszidensek meggyilkolását fogalmazotazamerikai KülügyminisztériumaKhatami megválasztásátkövetőváltozásokterjedelméről. 40 A

16 washingtonivezetésúgyérezte,hogyiránbanalényegesamerikaipolitikaicélok tekintetében(iránáláspontjának megváltoztatásaazarab-izraelibékefolyamatot iletőenésatömegpusztítófegyverekrőlvalólemondáskérdésében)nemkövetkezetbeváltozás.azamerikai-iránikapcsolatoksúrlódásánakfőforásai továbbra is háromcsoportbasorolhatók:1.)azizraelelszembenierőszakoselenzékiráni támogatása;2.)tömegpusztítófegyverekelőálítása;3.) Regionálishegemóniára törekvés. AzIszlám Köztársasággalszemben megfogalmazotvádakbárakadályozták ésjelenlegishátráltatják azamerikai-irániviszonyrendeződését,dekhatami megválasztásávalésclintonelnökbékülékenypolitikájánakköszönhetőena NagySátán ésa Törvényenkívüli a20.századvégérevalamennyiremégisnormalizálta kapcsolatait SZEPTEMBER1.UTÁN Aszeptember11-eiterorcselekményekaközvetlenkövetkezményekentúlolyan mélyrehatóváltozásokatindítotakelazarab,iletvea muszlimvilágban,amelyek közép-éshoszútávonazegésztérségbelsőviszonyait,iletveatérségnekavilághozésanemzetköziközöséghezvalókapcsolatátjelentősenbefolyásolhatják. 41 Ahivatalosarabésmásmuszlimországokkormányzataiésvalásielöljárói,iletveazarabésmuszlimországokszervezeteiazelsőkközötítéltékelamerényleteket.Ugyanakkoráltalánosvoltazavélemény méghivataloskörökbenis,hogy azokokatazegyesültálamokkülpolitikájábankelkeresni. 42 MohammadKhatami a terorakciómásnapjántartotbeszédébenelítélteazöngyilkosteroristatámadásokat,ésmélymegrendülésétésszimpátiájátfejeztekiazamerikainemzetirányában: Aziránikormányésanemzetnevébenelítélemagéprablásikísérleteketésaz amerikaivárosoknyilvánosközpontjaielenitámadásokat,amelyeksokártatlan embertöltek meg. Legmélyebbszimpátiámazamerikainépé,különösenazok iránt,akikelszenvedtékatámadásokatésazáldozatokcsaládjaiirántis. 43 Reagálva azamerikaiterületetpearlharborótaértlegsúlyosabbtámadásraaztismegjegyezte,hogy aterorizmuselítélendő,anemzetköziközöségnekmegkelálítania,és felszámolásárahatékonyintézkedéseketkeltennieegyszerződésben. 44 Ugyanakkoraztisleszögezte,hogy azamerikátértöngyilkos merényleteketnemszabad alapulvenniaterorizmusnakaziszlámmaltörténőazonosításához. 45 Iráncéljamindenképpenaz,hogymegszabaduljona roszfiú címkétől,amelyetanyugat,elsősorbanazegyesültálamokragasztotrá.eztbizonyítjaaz,hogy TeheránhatározotanelítélteazEgyesültÁlamokeleniszeptember11-eiterorista merényleteket,éscsakviszafogotanbíráltaazafganisztánelenibombázásokat. 46 Az USA-valvalókapcsolatjavításánakcéljábólTeherántöbblépéstistetszeptember11-étkövetően:azországbólvalótávozásraszólítotfelegybizonyosImad Mugnijaht,akinekaneveegyTrans World Airlinesrepülőgép1985-öseltérítése miatkerültfelateroristákrólöszeálítotamerikailistára;aziránivezetésazisz-

17 lámforadalomélcsapatánakszámítóforadalmigárdatöbbszáztagjátishazahívtaolyanországokból,mintlibanon,szudánvagybosznia kerülendőenakonfliktust. 47 AviszafogotabbmagatartásésretorikaelterelteafigyelmetIránteroristapriuszáról.Ezazálapotazonbancsakaddigtartot,amígAfganisztánbanteljesenmeg nemdöntötékatálibokrendszerét.iránateroreleneshadjárathomlokterében maradt.mindeztbizonyítotaa2002.január31-énaz Unióhelyzetéről elmondot amerikai elnökibeszéd,amelybengeorge W.Busha gonosztengelyéhez soroltaazirániiszlám Köztársaságot IrakkalésÉszak-Koreávalegyetemben. 48 Az USAszemébentehátkevésnekbizonyultazonlépéseknekasorozata,amelyeket Teherán2001.szeptember11-étkövetőentet. Hiábatet megirán mindentőle telhetőtazafganisztániválságrendezésében,éshiábautasítotakiazal-kaidatagokatazországból,azamerikaivezetéscsakaztláta éseztveteszámításba,amikor aziránnalkapcsolatospolitikáját meghatározta hogyteheránelenziazarabizraelibékefolyamatotéstámogatjaazon amerikaiértelmezésszerint terorista csoportokat,amelyekszinténelenzikaközel-keletibékefolyamatot(hamasz,iszlám Dzsihád, Hezbolah). Washingtonfigyelmecsakaraterjedki,hogyIrántömegpusztítófegyverekelőálításáratörekszik,deara márkevésbé,hogyteherán pozitívszerepetjátszotatálibrendszereleniháborúban. AKhatamielnök1997-es megválasztásánakésaclintonadminisztrációbékülékenypolitikájánakköszönhetőenkialakultkedvezőlégkörben, mintderültégbőla vilámcsapás,úgyhatotgeorge W.Bush beszéde.azéveselnökibeszámolóolyan mértékbenéleszteteújraazelenségeskedéstiránésazusaközöt,hogyegyirán eleniamerikaikatonaitámadássemtűntvalószínűtlenkövetkezménynek.aziráni vezetésnekmindenokamegvanara,hogytartsonazelenségesamerikaimagatartásfelerősödésétől,azonbanvilágosanlátható,hogyabush-kormányzatnemtervez semmiféleközvetlenakciót,inkábbaziránragyakoroltnyomásfokozásátkísérli megannakérdekében,hogyegybelsőkríziselérjeelaziszlámrendszerbukását, vagylegalábblényegesenmérsékeltebbkülpolitikaivonalelfogadását. Miazokaannak,hogyaszeptember11-ét megelőzőenkialakult kedvezőnek mondható viszony egycsapásra megváltozot?aszokásosokok(terorizmus támogatása,nukleárisfegyverkezésésaközel-keletibékefolyamatakadályozása) meletabelpolitikaisszerepetjátszot Washingtonújpolitikájánakkialakulásában. Bushelnökugyanisjoggalszámítotara,hogyamígsikerülfenntartaniaaterorizmustólvalófenyegetetségérzetét eztszolgáltabeszédénekazarésze,amelyben többezerkiképzetésavilágbanbevetésrevárvaszétszóródotal-kaida-tagotemlegetet,addiganépszerűségetöretlenmarad,nemteszikfelelőséareceszióért, sőtelfogadjákakilábalásraajánlotreceptjétis.ennekcéljapedignem más, mint hogya2002.novemberikongreszusiválasztásokelőt amelybenarepublikánusokaszenátust,ademokratákaképviselőházatakarjákviszaszerezni akampányt asajátéspártjaszájaízeszerintalakítsa. AzEgyesültÁlamokelnökeáltaltetkijelentésekreélesreagálásérkezetIránból,aholakonzervatívokésareformerekrégnemlátotegységbenfoglaltakálást

18 az USA-valszemben. 49 AliKhameneilegfőbbvalásivezető meletmohammad Khatamielnökiskeményenfogalmazot,sbíráltaazamerikaivezetést.Az1979-es iszlámforadalom23.évfordulójántartotfelvonulásokonismétazegyesültálamokelentüntetek,újraelőkerülta HalálAmerikára! jelszó.awashingtonivezetésbentöbbenis(pl.colinpowelkülügyminiszter)próbálták mérsékelniazelnök szavait,deaziránireformerők arculcsapásként élték megatörténteket.abushfélehangnemkeresztülhúztakhatamielnökeddigiigyekezetét,amely abelpolitikaireformokmelet azegyesültálamokhozfűződőviszonyjavításárairányult. TeheránhiábajárulthozzáazafganisztániÉszakiSzövetséggyőzelméhez(bárelenezteazamerikaikatonaiakciót),stetmegszámosegyéblépéstazamerikai-iráni kapcsolatokrendezéseérdekében, Washingtoneztfigyelmenkívülhagyta.Iránnak a gonosztengelyéhez sorolásaésazaztkövető kardcsörtetés éppenaziráni konzervatívoknakkedvezet,akik mostnem mindenalapnélkül mondogathatják, hogynemérdemeskiegyezésretörekednia NagySátánnal. Washingtonpolitikája ígyegycsöppetsemkedvezetkhatamireformtörekvéseinek.akonzervatívoknak akikeddigistámadtákazelnököt azamerikai-iránikapcsolatokmegromlásacsak egyújabbtámadásifelületetjelentetakhatamivezetekormányelen.ezegyben aztisjelezte,hogybushelnökalaposanmegnehezíteteazamerikaidiplomáciadolgát. Azamerikai-irániviszonybanbekövetkezetelhidegülésvalójábansemTeheránnak,sem Washingtonnaknemkedvezet.2002tavaszánazUSAirántibékülékenységjele mutatkozot megaziránivezetésenbelül,amiazt mutatja,hogy a keményhangvételűreagálásokelenére mennyireaggódtakakétországközöti konfrontációelmélyüléséneklehetőségemiat.hasonlóképpenvélekedtekazamerikaikormányzatbanis.akétfélviszonyábanazonbannemkövetkezetbejelentős változás,sőtazamerikai-iránikapcsolatoknémienyhülésétkövetőenjúliusban ismétfeszültségáltbe WashingtonésTeheránviszonyában.AkapcsolatokromlásánakokáulismételtenegyBushbeszédszolgált.George W.Bush 2002.július12-ei kijelentéseaziránban alulrólindulóreform támogatásáról,egyújteheránnal kapcsolatospolitikabejelentésevolt. 50 AzamerikaielnökelhatároztaKhatami sorsárahagyását hatástalanságaésareformokvégrehajtásáravalóképtelenségemiat. ABushadminisztrációújirányzatanemjötigazimeglepetésként,mivelakedvezményekelenéreazelmúlthónapokbanegyrevilágosabbávált,hogyazamerikaiak sajátkülpolitikaicéljaikeléréseérdekébenegybelsőválságravárnakiránesetében. Azirániiszlámrezsimbelsőöszeomlásárairányulóvárakozásnakvannémialapja. AradikálisreformerekkörébenegyrenagyobbazelégedetlenségésatürelmetlenségKhatamibenemteljesítetreformjai miat.azamerikaivezetésnyomástkíván gyakorolniteheránra,ígykísérelvemegelérniaziszlámrendszerbukását,valamint azt,hogyiránazamerikaikülpolitikávalöszeegyeztethetőbbútralépjen.azamerikaiáláspontismételt megváltozásakül-ésbelpolitikaiokokraegyarántviszavezethető. Washingtonaziránireformerekbírálatameletismételtena régi vádakkaláltelő,úgymint:aterorizmustámogatásaésateroristákbefogadása, 51 atö-

19 megpusztítófegyverekelőálításáratetújabbkísérletek,ésapalesztin-izraelibékefolyamatakadályozása. MohammadKhatami elnöknemvetetudomásulazújamerikai magatartástés folytataszónokiofenzívájátazegyesültálamokelen.khatamiazzalvádoltameg Bushelnökötésmásamerikaivezetőtisztségviselőket,hogy roszcélrahasználják fel az USAeleniszeptember11-eitámadást,hogyvilágszerte azerőszakésa háborúatmoszférájátalakítjákki,amitovábbirombolások magjáváválhat. 52 Khataminyilvánosbeszédeinekgyújtópontjábanaz Egyesült ÁlamokIrakeleni háborústerveinekelenzéseált,ésarafigyelmezteteazamerikaivezetőket,hogya terorizmuselenikampányukkiterjesztéseláncreakciótválthatki,amiacélálamokonkívül másokatisújerőszakhulámbasodorhat. 53 Azok,akikennekaz[Irak elenindítandó]háborúnakamegindításáttervezik,nemgondolhatják,hogyahatásokcsakotfognakjelentkezni,aholtámadnak. Azahiedelem,hogyvalakia népeketerőszakkalbehódoltathatja,hibás.tudjuk,hogyezapróbálkozáscsak haragotéspusztulásthoz. 54 Továbbá azapolitika,amelyetajelenlegiamerikai adminisztrációkövet,elenevanazamerikaiakérdekeinekésveszélyeknektesziki azusaérdekeit. 55 AzirániköztársaságielnökóvtaazEgyesültÁlamokatbármifélekatonaibeavatkozástólországaelen, mondvánhogyeznemcsakaz USA, hanemarégióésavilágérdekeinekisártana: Óvomőketegyolyanakciótól, amelyártalmaslenne,mivelegybeavatkozásiránbantáplálnáabizonytalanságota régióbanésmindenütmásut. 56 HashemiRafsanjani szinténfigyelmeztetéstintézet Washingtonhoz,célozvaara,hogy hairánttámadáséri,aperzsa-öbölolaj-és gázmezőilángbaborulnának. 57 KhatamielnökújAmerika-eleneségekétcéltis szolgál:mégelfogadhatóbbátennimagátaziránikonzervatívokelőt,ésaraemlékeztetniazamerikaiakat,hogy még mindigvanszerepeiránban.ali Khamenei ajatolah amegszokotmódon keményszavakkalbíráltaawashingtonivezetést: AzAmerikaiEgyesültÁlamokegyeduralmatakarmegvalósítaniazegészföldgolyónésazönmagátazemberijogokésaszabadságtámogatójánaktartóEgyesült Álamokelnökeugyanaztanyelvezetethasználja,mintAdolfHitler. 58 Bármilyenislegyenazonbanahivatalosretorika,azirániakmégmindigküldenekpozitívjelzéseketAmerikafelé.Iránreformerőitovábbraistámogatják Washingtontaterorizmuseleniharcban,ugyanakkorsérelmezikaBush-kormányzat beavatkozásátaziránibelügyekbe.azamerikaivezetésahelyet,hogytámogatná őketakeményvonalaspapsággalvívothatalmiharcban,éppenakonzervatív mulahok malmárahajtjaavizet azáltal,hogyaziránireformereketerőtlennek tekinti.a mérsékeltteheránivezetésazonbanazolykortúlságosanélesneklátszó hangnemelenéreiskészakapcsolatokjavítására.khatami hajlandónakmutatkozot IránbefolyásátlatbavetniaKarzai-kormánytámogatásáraésazamerikaihivatalos körökvádjainakelensúlyozására, miszerintiránöszevegyíteteafganisztáninstabilitásátazirániregionálisérdekekelőmozdításátcélzószűklátókörűpolitizálásal. Ilyenpozitívgesztusvolt2002.augusztusábanazországterületénletartóztatot16 al-kaida-tagkiadásaszaúd-arábiának. 59 Iránahelyet,hogymenedéketadotvolna azal-kaidamenekültjeinek,folytataaztakövetkezetespolitikáját,hogymeghiúsít-

20 jafelségterületeigénybevételétbármiféleteroristacsoportszámára. Rendkívül hoszúhatárainkvannak,dehabármifélegyanúnktámad,hogyakáral-kaida,akár másteroristacsoportokhoztartozóemberek átlépikazokat,haladéktalanulviszaküldjükőketeredetiországukba hangsúlyoztakhatamiazamerikaivádakkapcsán. 60 AzEgyesültÁlamokhozintézetfigyelmeztetéseielenéreaziránielnök lelkesenlátszottudomásulvenni,hogyiránésazusaérdekeiközösekafganisztánban, mindatáliban megdöntését, mindazújkormányzatlábrasegítésétcélzó erőfeszítésekben. 61 Khatamiazonbanajúliusi amerikaifordulatól kezdvetöbbszöriskifejezésrejutataabushkormányzatalszembenierős megbántódásérzését.beszédeibenhivatkozotclintonelnökadminisztrációjánakbékülékenylépéseire,amelyekrőlannakidejénazamerikaihivataloskörökaztmondták,hogykhatami helyzeténekerősítésétcéloztákbelsőhatalmiharcában. Adolgokilyenkezelése sokkallogikusabbvolt,ésközelebbáltavilágérdekeihez, 62 mintaziránnalszembenielenségeskedés,amelykialakultakkor,amikor Washingtonszeptember11-e utánmeghatároztapolitikáját.abushadminisztrációalatazerősamerikaihatalom miatibizonyos arogancia kerekedetfelül,amibeárnyékolta Washingtonítéletét sajátérdekeiről. DeIránbanfennmaradtaremény,hogy Amerikaelvetieztaz aroganciát,ésarealitásokatolyanoknakfogjalátni,amilyenekazokvalójában. 63 Mimégmindigreméljük,hogyváltozásokatfogunktapasztalniazUSApolitikájában,amimindsajátnépének,mindavilágnakszolgálnifogjaazérdekeit fogalmazta megajövőrevonatkozóreményeitmohammadkhatami irániálamfő. 64 Az EgyesültÁlamokvezetéseakkorteszialegjobban,hanyíltanésközvetlenülkedvezőenkezeliIránválasztotvezetőit. Alegnagyobbsegítség,amitazamerikai elnökareformistáknaknyújtanitud,az,hanemavatkozikbeleanagyiráninemzet belügyeibe mondtamostafatajzadeh,reformistavezető. 65 ÖSSZEGZÉSÉSKILÁTÁSOK AzAmerikaiEgyesültÁlamokésazIrániIszlámKöztársaságközötiviszonya20. századfolyamánjelentősváltozásokon mentkeresztül. A másodikvilágháborút követőenkialakultszoroskapcsolat1979-ben,aziszlámforadalomgyőzelmével egycsapásra megváltozot.asahrendszerébeniránfőpartnereazegyesültálamokvolt,akhomeiniajatolahvezeteiránbanazonbanazusaalegnagyobbelenséget,a NagySátánt jelentete. Teheránés Washingtonközötakapcsolat Khomeiniajatolahhalálávalindultjavulásnak,deakonzervatívpapságtovábbrais ragaszkodotazajatolahörökségéhez.azegyesültálamokkalvalóviszonynormalizálódásáraegészen1997-ig, Mohammad Khatamielnökkéválasztásáigkelet várni.areformistaelnöknyitásipolitikájának,abilclintonvezeteamerikaikormányzatbékülékenyhangneménekésareformereknekaziránibelpolitikábanaratotsorozatosgyőzelmeinekköszönhetőena NagySátán ésa Törvényenkívüli kapcsolatarendeződnilátszot.a2001.szeptember11-énbekövetkezettragédia azonbanismételtenújhelyzetetteremtetakétfélviszonyában.aterortámadást

21 követőenteheránés Washingtonközelebbkerültegymáshoz,azonbanIránnaka gonosztengelyéhez sorolásávalezakedvezőviszony megszűnnilátszik.jelen írásombanazegyesültálamokésiránkapcsolatánakalakulását2002.szeptemberéigkísértemfigyelemmel. Ajövőbenakétországviszonyaváltozhat,jelenlegi ismereteinkalapjánpedigakövetkezőforgatókönyvekkelszámolhatunk:aziszlám Köztársaságfokozatosanviszatéranemzetekközöségébeésezzelegyütjavulni fogazamerikávalvalóviszonyis;vagyaziránivezetésinkábbazusa-valvaló konfrontációtválasztja.iránésazegyesültálamokkapcsolatánakalakulásamindazonáltalawashingtonipolitikátólisfügg.ageorge W.Bush általhasználtretorika, Washingtoniránibelügyekbevalóbeavatkozása,valamintazamerikaikatonaikészülődésIrakelennemvalószínű,hogyjavítanifognakakétfélkapcsolatán.HasonlóanaziránikonzervatívokAmerika-eleneségesemkedvezaviszonynormalizálásának.Egyvalamiazonbanbizonyosnaktűnik:továbbraisaz iszlámforadalom köntösében,deabelsőreformokfolytatódásaéspragmatikusabbkülpolitikai orientációvárható,feltételezveakomolybelsőkonfliktusokatésütközéseketa változásoktámogatóiéselenzőiközöt. SZAKIRODALOM AKBAR S.AHMED:DiscoveringIslam. MakingSenseof Muslim HistoryandSociety.New York,Routledge,1993. APORÉVA:Irán;birodalmak,hagyományok.KörösiCsomaTársaság,1994. ARTHURGOLDSCHMIDT,JR.:AKözel-Keletrövidtörténete. Budapest, Maecenas Kiadó, ASGHARSCHIRAZI JOHNO KEENE:TheConstitutionofIran:PoliticsandtheStateinthe IslamicRepublic.IBTauris&Co.Ltd.,1998. BENKEJÓZSEF:AzarabországoktörténeteI-I. Pécs,AlexandraKönyvkiadó,1997. BRUCEHOFFMAN:InsideTerorism.NewYork,ColumbiaUniversityPres,1998. CHARLESSELLERS HENRYMAY R.NEILMCMILLAN:AzEgyesültÁlamoktörténete. Budapest,TalentumKft.,1999./MaecenasKönyvek/ CLAUDECAHEN:Aziszlám. Budapest,GondolatKiadó,1989. DANIEL PIPES: A NewRoundofAngerand Humiliation:Islamafter9/11.=Our Brave New World:EsaysontheImpactofSeptember11.Stanford, HooverInstitution Pres,2002. DARIUSHZAHEDI:TheIranianRevolutionThenandNow. WestviewPr.,2000. DAVIDMENASHRI:Post-RevolutionaryPoliticsinIran:Religion,SocietyandPower. London, FrankCasPublishers,2001. DON BELT(szerk.):Iszlám,Aziszlámtörténelme,kultúrájaésvalásaa NationalGeographic magazinlapjain.budapest,geographiakiadó,2002. DÜRRBÉLA(szerk.):20.századiegyetemestörténet. I.kötet Európánkívüli országok.budapest,koronakiadó,1997.

22 ELTONL.DANIEL:The HistoryofIran. The Greenwood Historiesofthe Modern Nations ERVAND ABRAHAMIAN:Hopeand Chalenge: TheIranian President Speaks. Global Publications,1998. GARY G. SICK:EmergingFromConlict,Improving USRelations WithCurentandRecent Adversaries, USRelations WithIranandIraq:ConvergenceandContentioninthePersian Gulf. ReportoftheThirthy-NinthStrategyforPeaceConference. Warenton,Virginia,1998.October GARYG. SICK G. POTTER LAWRENCE:ThePersian GulfattheMilenium: Esaysin Politics,Economy,SecurityandReligion. NewYork,St. Martin spres,1997. GOLDZIHERIGNÁC:AzarabokésaziszlámI-I. Budapest,GondolatKiadó,1995. GOLDZIHERIGNÁC:Aziszlám. Budapest, Magvető Könyvkiadó,1980. GÖMÖRIENDRE:Irán.Budapest,SzikraKönyvkiadó,1954. GÖMÖRIENDRE:Irán,egyamerikaimodelbukása.Budapest,KosuthKönyvkiadó,1979. HANSKÜNG JOSEFVANESS:Párbeszédaziszlámról.Budapest,PalatinusKiadó,1998. HEINZNUßBAUMER:KhomeiniRevolutionarinAlahs Namen. München, WilhelmHeyne Verlag,1979. HENRYKISSINGER:Korszakváltásazamerikaikülpolitikában. A21.századi Amerikadiplomáciaikérdései.Budapest,Panem Grafo,2002. HORVÁTH PÁL:Apróféta igazi utódai. Asíitaiszlámtörténetéből.Budapest, Kosuth Könyvkiadó,1979. J.NAGY LÁSZLÓ:Azarabországoktörténetea XIX-XX.században.Budapest,Eötvös JózsefKönyvkiadó,1997. KARENARMSTRONG:Mohamed,azIszlámnyugatiszemmel. Budapest,EurópaKönyvkiadó,1998. MAGYARICS TAMÁS:Az Egyesült Álamokkülpolitikájánaktörténete. Budapest, Eötvös JózsefKönyvkiadó,2000. MAKAIGYÖRGY:KhomeiniIránja. Budapest,KosuthKönyvkiadó,1983. MICHAELROGERS:Ahódítóiszlám.Budapest,HelikonKiadó,1987. NAZIH N. AYUBI:PoliticalIslam: ReligionandPoliticsinthe Arab World. New York, Routledge,1993. NIKKIR.KEDDIE ERICHOOGLUND:TheIranianRevolutionandtheIslamicRepublic. Syracuse,NY,SyracuseUniversityPres,1986. PAULARON:Megoldatlanrejtélyekazamerikaitörténelemben.Budapest,Parlament Kiadó, PAULKENNEDY:AXXI.századküszöbén.Budapest,NapvilágKiadó,1997. PETERJ.CHELKOWSKI HAMIDDEBASHI:StatingRevolution:TheArtofPersuasioninthe IslamicRepublicofIran.NewYorkUniversityPres,1999. REZAPAHLAVI:WindsofChange:TheFutureof DemocracyinIran.RegneryPublishing, ROSTOVÁNYIZSOLT:Aziszláma21.században. Budapest,AulaKiadó,1998. ROSTOVÁNYIZSOLT:Mitkeltudniaziszlámról. Budapest,KosuthKönyvkiadó,1983. RÓBERTLÁSZLÓ:Alahnevében? Budapest,KosuthKiadó,2001.

23 RYSZARDKAPUSCINSKI:Acsászár. Asahinsah.Budapest,Európa Könyvkiadó,1987. /EurópaZsebkönyvek/ SIMONRÓBERT:KoránI-I. Budapest,HelikonKiadó,1987. SAMUELP.HUNTINGTON:Acivilizációköszecsapásaésavilágrendátalakulása.Budapest, EurópaKönyvkiadó,1999. SZABÓJÓZSEF:APerzsa-öbölrejtélye.Budapest,ZrínyiKiadó,1983. SZOBOLEVSZKISÁNDOR:KronológiaaXX.századmásodikfeléből( ).Budapest, RejtjelKiadó,1999. TÁLASPÉTER(szerk.):Válaszokaterorizmusra,avagyvan-eútazafganisztáni vadászatól afenntarthatóglobalizációig.budapest,svkh CHARTAPRESS,2002. VANESSAMARTIN:CreatinganIslamicState:Khomeiniandthe MakingofNewIran.Library ofmodernmiddleeaststudies,2000. VLAGYIMIRIVANYENKO:Iszlám,hadsereg,politika. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, WILLIAMMONTGOMERY WATT:Aziszlámrövidtörténete.Budapest,AkkordKönyvkiadó,2000. ZBIGNIEWBRZEZINSKI:Anagysakktábla.Budapest,EurópaKönyvkiadó,1999. JEGYZETEK 1 Adolgozatbanamuszlimszemélyekneveiangolátírásbanszerepelnek,mivelafelhasznált forásokistöbbnyireígyemlítikazadotszemélyeket.anemzetközipolitikameghatározó szereplőineknevétazonbanmáramagyarnyelvéskiejtésszabályainakmegfelelőenírtam. 2 Ajatolah:asíitaiszlámbanolyantudóscíme,akinagyvalásostudásátegyteológiaifőiskolánvizsgávaligazolta;alegmagasabbrangú főpapok címe benpuccsothajtotvégreésminiszterelnöklet,majd1925-bensahháválasztoták benlépethivatalba Mohammad Mosadekkormányfő.Intézkedéseiközötszerepelt azolajálamosításitörvényelfogadtatása,amelyelkivívtaanyugatikörökroszalását,s aminekkövetkeztében1953nyarán aciasegítségével puccsaltávolítotákelaminiszterelnökiposztról(ajax-hadművelet). 5 Máskérdéstermészetesen,hogyasahrendszereélt-eezzelamozgásiszabadsággal.Nem isbeszélvearól,hogyakifejezetengazdaságijelegűszovjet-iránikapcsolatoknemalkothatakmegfelelőelensúlytazamerikaistratégiaimodelelszemben.lényegébennemváltoztatakiránpolitikaielkötelezetségén július14-énIrakbananacionalista NemzetiEgységfrontahadsereggelkaröltve megdöntötea monarchiát,akirálytésa miniszterelnökötkivégezték,sazabdelkarim Kasemezredesvezetekormánylépethivatalba. 7 Asahtávozásával megbukotazamerikaistratégiaikoncepcióabbanazóriásiháromszögben,amelykabul,azafganisztáni,ankara,atörökésaddiszabeba,azetiópfőváros közötfekszik.iránban,amelyazegészamerikaistratégiadöntőelemevoltebbenaháromszögben,ahelyzetafelismerhetetlenségig megváltozotejanuárközepinapon. Washingtonkénytelenvolttudomásulvenni,hogyaharcfeltételeigyökeresenmegváltoztak, éshogyazamerikaistratégákarégimódonnemszámolhatnaktöbbéiránnal.

24 8 MehdiBazarganrésztvetazideigleneskormánybanis, majdfebruár13-ántörvényes kabinetetalakítot.bazargankormányfőszemélyébenegyesíteteaziszlámelvekirántielkötelezetségetésazészerűtechnokrataszemléletet. 9 MohammadRezaPahlavisah1979.január16-ánelhagytaazországterületét.Külföldön, azegyesültálamokbankapotmenedékjogot(1979.október22.) aminagyfelháborodástkeltetiránban.rezapahlavikiadatásáttöbbszöriskövetelteateheránivezetésés magakhomeiniajatolahis,devalósalapjanemvoltannak,hogyazamerikaikormányzat kiadjaőtaz iszlámfanatikusoknak ahogyanazamerikaipolitikusokfogalmaztak.ere végülnemisvoltszükség,asahszáműzetésben,kairóbanhaltmeg. 10IránésIrakkapcsolatajónakvoltmondhatóegészenaz1958-asirakifordulatig,amelyet követőenakétszomszédkapcsolatajelentősenmegromlot.teheránésbagdadviszonyábanakonfliktusforásamagaakétországszomszédsága.irakésiránközötrégótavita folyttöbbterületiéspolitikaikérdésben.asat-el-arabfolyókörülihatárvitavoltakétfél kapcsolatábanalegjelentősebbkonfliktusforás.asat-el-arabügyeazöbölelenőrzéséértfolyóiraki-iránivetélkedésjelképelet,safolyóhovatartozásánakkérdésevezeteta nyolcévenáttartó( )iraki-irániháborúhoz. 11 Asahrendszerébenazamerikaiérdekeknek megfelelőenalakítotolajpolitika,azértelmetlenéstúlhajtotfegyvervásárlás,azegyértelműalárendelődésváltotakiazamerikával ésrezapahlaviönkényuralmávalszembenielégedetlenséget,amelyaforadalomgyőzelméhez,majdazamerikainagykövetségelenitámadáshozvezetet. 12 AzamerikaidiplomatákúgyviselkedtekTeheránban, minthakhomeininemislétezne. Nemkértekaudenciátaforadalomvezetőjétől,ezzelszembenegyreszorosabbkapcsolatokatlétesítetekakhomeinistavonalalszembenálócsoportokkal. Washingtonnak beépítetemberei voltakabazargan-kormányban,valamintsajátemberekkelrendelkezeta foradalomutánkialakulórendszerben. Khomeiniéktisztábanvoltakezzelésazzalis, hogyazamerikainagykövetségépületeadothontafiatalköztársaságotmegfojtanikívánó törekvéseknek. 13 Azajatolahrendkívülkomolyanveteazegészamerikai-iránikapcsolatrendszerlerombolását,apolitikai,katonai,gazdaságiéskulturálisszálakkönyörtelenszétszaggatását.Létezik-ekomolyabbkapcsolatromboláséskihívásegynagykövetségelfoglalásánálésadiplomatákfogvatartásánál?Khomeiniegyidejűlegakartcsapástmérniateheráni kémközpontra ésazokraabelsőerőkre,amelyekilyenvagyolyanformábanviszakívántákálítaniasahországát,asahnélkül.anagykövetségentaláltterhelőbizonyítékokvalóságos csilaghulást idéztekelőaziránipolitikában: megbukikbazargankormánya,akormánybanrésztvevőliberálisokpolitikaipártjaiéscsoportosulásaiteljesendiszkreditálódtak,számosvezetőtletartóztatnak,sokképviselőt megfosztanakparlamenti mandátumától,végülkhomeiniéshíveiolyanpolitikaifeketelistákhozjutnakhozzá,amelyeketakésőbbiekbenkiválóanfeltudnakhasználni. 14 Akétországamainapignemlétesítetegymásaldiplomáciaikapcsolatot.Egyikfélnek sincsdiplomáciaiképviseleteamásikországban.irándiplomáciaiképviseletétazusa-ban apakisztáninagykövetségegyrészlegelátjael.iránbanazegyesültálamokvédőhatalma Svájc. 15 AzIránésaSzovjetunióköztipolitikai-ideológiaielentétmutatkozotmegaTudehpárt (iránikommunistapárt)hátérbeszorításában,valamintaszovjetunióafganisztániakciójában.

25 16 ANemzetbiztonságiTanács(NationalSecurityCuncil NSC)azamerikaiKongreszus tilalmábaütközve,iletveameghirdetetkormánypolitikátmegszegvetitkosfegyverszálításiügyletekbeésegyébakciókbakeveredetbele1985elején.afegyvereladásszögesen elentmondotazamerikaikormánynyilvánosanmeghirdetetpolitikájának,amelyszerint nemhajlandósemteroristákkaltárgyalásbabocsátkozni,semiránnakazirakkalvívot háborújábansegítségetnyújtani.afegyvereladásbólbefolytöszeget(48miliódolárt)az NSCamarxistaorientációjúnicaraguaisandinistakormánymegdöntéséértharcoló,amerikaitámogatástélvezőkontrákpénzelésérefordítota.AzNSCtörvénytelenakcióira1986 novemberébenderültfény,sazügynagyfelháborodástkeltet.ronaldreaganelnöknevéreisárnyékvetült,azegyesültálamoknak, mintaterorizmuselenfelénekaszavahihetőségepedigsúlyosancsorbult. 17Iránelsőnyugatipróbálkozásaaz NSZKfeléirányult,amit Hans-Dietrich Genscher nyugatnémetkülügyminiszterteheránilátogatásajelzet1984júliusában. 18 Forás: DANIELPIPES:A NewRoundofAngerand Humiliation:Islamafter9/11.= OurBraveNew World:EsaysontheImpactofSeptember11. Stanford,HooverInstitutionPres, Aziránikülpolitikát hasonlóanabelpolitikához jelentősenbefolyásoljaaketőshatalmirendszer,amelyjelemzőiránra.aköztársaságielnökötésaparlamentetközvetlenül anépválasztja,ésszámosjogosítvánnyalrendelkeznek,deavalódihatalmatakinevezés útjánelnyerhetőpozíciókatbetöltőegyháziszemélyekbirtokolják 20 KözvetlenülKhomeiniajatolahhalálautánaSzakértőkGyűléseHojatolislamSayedAli KhameneiajatolahotválasztotaIránújszelemivezetőjévé, Hojatolislam Hashemi RafsanjanitpedigazIszlámKöztársaságelnökévé. 21 Forás:SHIREENT.HUNTER:Post-KhomeiniIran.=ForeignAfairs /Winter. 22 Agazdaságirekonstrukcióugyanakkortársadalmireformokatis megkíván,beleértvea kulturálismegújulást,atörvényektiszteletét,azoktatásminőségét,azönkifejezésnagyobb szabadságátésanőksokkalegyenlőbbkezelését. 23Iránbandöntőenkétpolitikaitáborvan:akeményvonalaskonzervatívokésamérsékelt reformerek.valójábanazonbanamérsékeltésradikálisszavaknemtükrözikmegfelelően aziránipolitikaöszetetségét,amérsékeltekésaszélsőségesekközötikülönbözőtípusok éskülönbözőfokozatokmeglétét. 24 ASzovjetunió(jelenlegi Oroszország) Iránvonatkozásában márjelentőséváltgazdaságilag,ésmások,ígyészak-ésdél-korea,kína,japánésegyeseurópaiálamok(elsősorbanaznszk,ajelenleginémetország)isjelentenekalternatívát. 25 AkétországhatáraaSat-el-Arabfolyóközepénhúzódik;Irakviszavontacsapatait azokrólazirániterületekről,amelyeketmegszált;közvetlenülaháborúelőtésalatirán aziraqairwaystársaságésazirakilégierő ~160repülőgépétfogadtabe,ésazokatmegtartotamagának(ezaziránivezetésszerintnémileghozzájárultazoknakakároknakamegtérítéséhez,amelyeketIrakokozotországuknakaziraki-irániháborúban).Aválságegész idejealathasznothúztaka magasabbolajbevételekből,amitfőlegazirakiéskuvaititermelésleálásaidézetelő,samelyeketanemzetközipiacokonasajátkitermelésükkelértek el. 26 Forás:SHIREENT.HUNTER:Post-KhomeiniIran.=ForeignAfairs /Winter.

26 27Iran-LibyaSanctionsAct(ILSA):szankciókkalsújtjaazolyancégeket,amelyekévi40 miliódolárnálnagyobböszegetruháznakbeiránvagylíbiaolaj-,gáz-vagypetrokémiai iparába. 28 Azirániatomprogramkezdeteiaz1974-esindiainukleárisrobbantásravezethetőekviszsza.Asahidejébenmégnémetsegítséggel(SiemensKraftwerkUnion)indultelapolgári atomprogram. AzEurópai Unióazonbanszigorítotaatagokexportjánakelenőrzését ezenatéren.ígyanémeteknemválaltákaprogrambefejezését,saztöbbévreleált. Oroszországsegítségévelazonbanaz1980-esévekközepénújraelindult. Moszkvaválalta kétkönnyűvizesatomreaktor megépítésétiránnak,semelettovábbijelentőssegítséget nyújtaziráninukleárisprogramsikeréhez. 29 AzIrániIszlámKöztársaság megalakulásaótanemismerielizraelálamot, mintlétező entitást.ezenáláspontjáhoza mainapigkövetkezetesentartja magát. UgyanakkorIrán napjainkigegyetlenegyszersemtámadta megizraelt,snemvalószínű,hogyajövőben túlépneazeddigfolytatot nyilatkozatháborún banaz USA-banelnökválasztásttartotak,aholBilClintontújabb második terminusraválasztotákmeg. 31 Aziránivezetés,haakarná,sokkalinkábbtüzelhetnéaz Öbölbeligazdagolajálamok elnyomotsíitáit,küldhetnetöbbvalásosirodalmatközép-ázsiábaéstöbbpénztazizraelbenésapalesztinautonómterületekenműködőiszlámdzsihádnakvagyazalgériaiiszlámüdvfrontnak. 32 A kritikuspárbeszéd araszolgál,hogyfelfedezzékalehetőségeketiránpolitikájánaka mérséklésére.apárbeszéd mindigtartalmazzaazemberijogok megsértésénekésegyéb helytelencselekedeteknekakritikáját,depusztalétévelhozzájárulafeszültségekcsökkentéséhez. 33 Khatamitudósok,írók, művészek,újságírókközvetlenpárbeszédétsürgete,egyútalaz amerikainépéstörténelemirántitiszteletéthangsúlyozta,dehozzátete,hogy mégnem éretmegazidőahivataloskapcsolatokfelvételére.forás:iráninyitás.=hvg.1998/ Ld: HENRYKISSINGER:Korszakváltásazamerikaikülpolitikában. A21.századi Amerika diplomáciaikérdései.budapest,panem Grafo, Mulah: muszlimtitulus;leggyakrabbanavalásivezetőket,avalásiiskolákkutatóit,a valásjogtudorait,a mecsetekimavezetőitésa Korán-olvasókattisztelik mega mulah címmel. Gyakranhasználjákaszótaziszlámhagyományosértelmezéséhezragaszkodó rétegöszefoglalómegjelöléséreis. 36Iránnemigenjutothoszútávúfejlesztésiforásokhozésnemtaláltkülföldiberuházókatsem. 37 Ld: HENRYKISSINGER:Korszakváltásazamerikaikülpolitikában. A21.századi Amerika diplomáciaikérdései.budapest,panem Grafo, Azt,hogyaszankciók mennyireanakronisztikusak,jól mutatjaaziránésafranciaelf Aquitaine,valamintazolaszAgipolajválalatokközöt,agázkitermelésrőlszólóegymiliárddolárosszerződésmegkötése(1999). Washingtonneheztelt,decsakúgy,mintafranciaTotalolajóriásáltal1998-banIránnalkötöt2miliárdosüzletkor,mostsemfoganatosítotszankciókatazeurópaiválalatokkalszemben.Forás:KeresztesImre:Iránipolitikai nyitás.alahárnyékából.=hvg. 1999/12.28.

27 39 Clintonelnök1999. május5-énbejelentete, megszüntetiazélelmiszerekésgyógyászati eszközökiránbairányulóexportjánakamerikaiválalatokatsújtótilalmát.egyévvelkésőbbpedigazirániszőnyeg,kaviáréspisztáciaimportilalmátisfeloldoták. 40 Ld:ELYKARMON:CounterterorismPolicy: WhyTeheranStartsandStopsTerorism. =TheMiddleEastQuarterly.1998/december. 41 Ld:N.RÓZSAERZSÉBET:Szeptember11-eésamuszlimvilág.=TÁLASPÉTER(szerk.): Válaszokaterorizmusra,avagyvan-eútazafganisztáni vadászatól afenntarthatóglobalizációig. Budapest,SVKH CHARTAPRESS, Ateheránivezetés elsősorbanakonzervatívpapság megkísérelteazarab-izraelikonfliktusbevonásátazügybe.aziránivezetőkközültöbbenaterorizmustkapcsolatbahoztákazzal,hogyamerika vakontámogatjaacionistarezsimet. Forás:DANIELPIPES:A NewRoundofAngerandHumiliation:Islamafter9/11.=OurBraveNew World:Esayson theimpactofseptember11.stanford,hooverinstitutionpres, Ld:USA-Iranconflict(2001.September11.);htp:// 44 Ld:USA-Iranconflict(2001.September11.);htp:// 45 Ld:Iranian mistrustremains;htp://news.bbc.co.uk/1/hi/in_depth/world/2002/september_11_one_year_on/ AkonzervatívAliKhameneiajatolah sazarabvilágbanmégsokanmásokis azonbanaziszlámvilágelenitámadásrólbeszéltazafganisztánibombázásokkapcsán: A Nyugatazegésziszlámvilágottámadta megafganisztánbanésapalesztinterületeken tombolóharcokpedigalegdurvábbtámadásokaziszlámvilágelen. Forás:Aziráni ajatolahaziszlámvilágelenitámadásrólbeszél;htp:// 47 Ld:Iránésaterorelenesharc.Paszívsemlegeség.=HVG.2001/ Ld: Fultext: Stateofthe Unionadres; htp://news.bbc.co.uk/1/hi/world/americas / stm 49 Anemzetiegységazonbancsakrövidideigáltfenn,azegységesnektűnővezetésben továbbraismegmaradtazaszakadék,amelyareformistakhatamielnökötakonzervatív valásivezetéstőlelválasztja. 50 Ld:USAandIran;htp:// 51 Megengedik,hogy maazal-kaidajelenlegyenországukban,ésnagyonislehetséges, hogyvalamiféleokbólnéhányemberttovábbküldtek másországokba. Denekünkegyetlenegyetsemadtakát. fogalmazot DonaldRumsfeldhadügyminiszter.Ld:JOHN F. BURNS:IranianPresidentSaysU.S.Leaders Misused Sept.11.=The NewYorkTimes augusztus 14.; htp:// august.htm 52 Ld:JOHNF.BURNS:IranianPresidentSaysU.S.Leaders Misused Sept.11.=TheNew York Times ; htp:// august.htm 53 BárIrán1980és1988közötháborútfolytatotIrakkal,amely mindkétfélneklegalább egymilióáldozatábakerült,iránelenezegyamerikaiháborútirakban. 54Idézet MohammadKhataminakaKabulbantetlátogatásasoránelmondotbeszédéből (2002.augusztus13-án).Forás:htp:// 55 Ld:IPSCorespondent:Khatami smeaculpadidnotconvince;htp://

28 56 Ld:IPSCorespondent:Khatami smeaculpadidnotconvince;htp:// 57 Ld:IPSCorespondent:Khatami smeaculpadidnotconvince;htp:// 58 Ld:Aziránivezető HitlerhezhasonlítjaBusht(2002.augusztus14.);htp:// 59 Ld:16al-KaidatagotadotkiIrán(2002.augusztus15.);htp:// 60 Ld:JOHNF.BURNS:IranianPresidentSaysU.S.Leaders Misused Sept.11.=TheNew York Times ; htp:// august.htm 61 Atálibanésazal-KaidaugyaniskomolyproblémákatokozotIránnak,nemkismértékbenaziszlámrólalkotot teljeseneltérő nézeteikmiat. 62 Forás:JOHN F.BURNS:IranianPresidentSaysU.S.Leaders Misused Sept.11.=The NewYorkTimes ;htp:// august.htm 63 LdJOHNF.BURNS:IranianPresidentSaysU.S.Leaders Misused Sept.11.=TheNew York Times ; htp:// august.htm 64 Ld:JOHNF.BURNS:IranianPresidentSaysU.S.Leaders Misused Sept.11.=TheNew York Times ; htp:// august.htm 65 Ld:SHAHRAMSOKOOTI:Iran:Reformist ssetback;htp://