A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁRCIUS 26. Új rektor júliustól

Átírás

1 Univ-01.qxd :30 Page 1 A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁRCIUS 26. A legjobb interjú Büszkén közölhetjük: lapunk munkatársa, Apró Annamária nyerte a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület (MESE) Év Írása 2006 pályázatának elsõ díját, interjú kategóriában. Publicisztika kategóriában az Év Írása díjat Váncsodi József, a Confabula orvoskari hallgatói folyóirat fõszerkesztõje, lapunk korábbi állandó munkatársa nyerte (akinek jelen lapszámunkban is jelenik meg publicisztikája). RADICS M. Péter A több mint tíz éves szervezet évente megrendezett Felsõoktatási Média Konferenciáját idén Debrecenben a nyári EFOTT leendõ helyszínén, tartották március között, a Debreceni Egyetemen. Az egyesület szakmai zsûrije díjazta a KÁTÉ-t, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lapját, a Kaposvári Egyetem három fotósát, Pál Imre-emlékdíjat kapott a BIT magazin (az ELTE Informatikai Kar lapja) újságírója, az Év Hallgatói Újságírója pedig Balázs Marietta, a Szegedi Tudományegyetemen megjelenõ Hökkentõ munkatársa lett. A debreceni rendezvényen több szakmai programra is sor került, így tartottak kerekasztal-beszélgetést Tandíj elõtt, tüntetés után fórum a felsõoktatás jelenérõl címmel újságírók és politikusok részvételével. 45 éves az Egyetemi Élet debreceni hallgatói lap mottóval címlapfotó kiállítást tekinthettek meg az érdeklõdõk, a Középkorú, tinédzser, kisiskolás és kisgyermekkorú hallgatói lapok címû beszélgetésen pedig lapunk fõszerkesztõje képviselte a kisiskoláskorú Univ- Pécset. FOTÓ: KALMÁR NAGY ANDRÁS Új rektor júliustól A Pécsi Tudományegyetem március 22-én, csütörtökön rendezte meg rektorválasztó szenátusi ülését. A szenátorok a titkos szavazáson a jelenlegi rektor, dr. Lénárd László kihívójának, dr. Gábriel Róbertnek szavaztak bizalmat. GYÕRFFY Zoltán A Szenátus tagjai pár perccel 11 óra után már teljes létszámban helyet foglaltak a Dr. Halasy-Nagy József Aula meglehetõsen szûkre szabott széksoraiban. A 38 szavazásra jogosult szenátort levezetõ elnökként dr. Vörös József általános rektorhelyettes köszöntötte, aki külön üdvözölte Szövényi Zsolt fõosztályvezetõt, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében. Az egypontos napirend ismertetését követõen a Választási Bizottság elnöke vette át az ülés lebonyolítását. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az ÁJK dékánja, a választási bizottság elnöke ismertette, hogy a rektori megbízásra szóló pályázatok beadási határideje január 31-e volt, az Oktatási és Kulturális Minisztériumba kettõ érvényes pályázat érkezett be: dr. Gábriel Róbert és dr. Lénárd László egyetemi tanárok pályázata. Az elnök-asszony lehetõséget adott a két jelöltnek pályázatuk ismertetésére. A rövid kortesbeszédeket követõen a szenátorok már nem éltek a lehetõséggel, és nem tettek fel kérdéseket a rektorjelölteknek, így a választási eljárás ismertetését követõen a szavazás következhetett. A titkos voksolás félórájában a folyosón nem lehetett érezni túlzott feszültséget. Érdekesség talán, hogy Lénárd professzor az elsõk között szavazott, míg Gábriel professzor utolsóként adta le szavazatát. Egy másik érdekesség, hogy a helyi média képviselõi nagyobb számban vettek részt az ülésen, mint ahányan a nyílt ülésre érkezõ egyetemi polgárok voltak. A várakozás során az újságírókkal beszélgetõ szenátorok úgy vélekedtek, szoros eredmény lesz, de hogy kinek a javára, arra senki sem tippelt. Így aztán, amikor röviddel déli tizenkettõ után a Választási Bizottság elnöke ismertette az eredményt, sok meglepett arcot lehetett látni, a megfigyelõk soraiban mindenképpen. Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet elmondta, hogy a szavazáson 38 szenátor vett részt, akik 38 voksot adtak le. Ezek közül egy voks érvénytelen volt. Az érvényes szavazatok megoszlása: dr. Gábriel Róbert 25, dr. Lénárd László 12 szavazatot kapott, így az oktatási és kulturális miniszternek, az érvényes szavazatok harmadával dr. Gábriel Róbert egyetemi tanárt javasolja rektornak a Szenátus. A PTE megválasztott új rektorjelöltjét az oktatási miniszter elõterjesztésére a köztársasági elnök július 1-jétõl június 30-ig bízza meg. Dr. Gábriel Róbert az eredmény ismertetését követõen beszédében hangsúlyozta, hogy a szenátoroktól kapott bizalom arra kötelezi õt, hogy programját következetesen megvalósítsa. Ebben kérte elõdje, Lénárd professzor együttmûködését is, hogy a július hátralévõ 3 hónapban megfelelõ módon képbe tudjon kerülni, hiszen a váltást követõen egyrészt folytatni kell a megkezdett fejlesztéseket, másrészt több téren el kell indítani a pályázatában is hangsúlyozott szervezeti-szemléleti változtatásokat. Az újonnan megválasztott rektor beszédében kiemelte, hogy mivel nem rendelkezik a bölcsek kövével, kiemelten fontos lesz számára a folyamatos konzultáció a karok vezetõivel, és szükség lesz a hallgatók bevonására is az õket érintõ ügyek elõkészítésében. (A rektori program részleteirõl lásd interjúnkat az UnivPécs március 12-i számának 8. oldalán.) Ajánló Szüntelen A sok, szombatból péntekké vedlett, majd péntekbõl szombattá lett nap böjtje: ki, mikor, hogyan szünetel? 3. OLDAL Gondolatok a könnytárban Mivé lesz a könyvtári késedelmi díj? Hogy zajlik a beszerzés? Milyen tréningen vehetnek részt a polgárok? Riporterünk az Egyetemi Könyvtárban járt. 8. OLDAL Táncoló fekete Azt hitted, hogy a Táncoló Egyetem magától mûködik? Tervek, termek és táncok a Marketing Osztályról. 13. OLDAL Zöld öröm Néhány év múlva Sean Paul, idén tojásos-paradicsomos szendvicskrémmel kent kenyér a háromnapos pécsi reggaefesztiválon. Béke veletek! 19. OLDAL Ide tegyél három kockát! A szerkesztõ mindig az utolsó pillanatban kéri, az olvasó pedig elvárja, hogy szellemes legyen. Képregény az Univban és másutt OLDAL Égszínkék öltönyében A Keresztény Bûvészek Egyesületét képviselte Jerry Burgess. Jézus, hit, kártyatrükk és az eltûnt madár. 22. OLDAL Omega Red Star Kóbor János fagylaltot kért munkatársunktól a Balatonon, ez tény. Hogy ízléses-e az összeállítása nos errõl vitatkozunk. 26. OLDAL FORMA melléklet Gizike a vonaton, fél korsó és mexikói ajánlat az UnivPécs mûvészeti mellékletében.

2 Univ-02.qxd :09 Page 1 szubjektív Tûzoltó leszek vagy katona? avagy egy magyar orvostanhallgató rózsás kilátástalanságai VÁNCSODI József publicisztikája Március 7-én az ország négy orvosegyetemének hallgatói lehetõséget kínáltak az egészségügyi miniszternek, hogy közösen beszélgessenek a kialakult helyzetrõl, mely értelmében a 2007-ben végzett medikusoknak maguknak kell(ene) állniuk a rezidensképzésük díját, mely huszonhat hónapot ölel fel és nagyjából háromszázezer forint önköltséget jelent havonként, ez alól csak azok kap(hat)nának felmentést, akik az úgynevezett hiányszakmák közül választanának. Ennek célja, hogy a kormányzat tudatos politikával maga kezelje az orvostársadalomban mutatkozó hiány-tüneteket, illetve, hogy olyan szakorvosokat képeztessenek, amilyenekre szükség van. Az elõzõekben taglalt tartalommal egy kormánytervezet bír, ami, kiszivárgott információknak köszönhetõen jutott el az érintettekhez, és amelynek elfogadtatása elõtt sikerült némi idõt nyerni az érintett csoportoknak, köszönhetõen markáns fellépésüknek. A fórumon megjelentek: a négy orvosegyetem hallgatói önkormányzatai, hallgatói szövetséggé kovácsolódva, dékánok/rektorok, a rezidensszövetség, az orvosi kamara és dr. Kökény Mihály, az Országgyûlés Egészségügyi Bizottságának elnöke, és voltunk vagy kétezren hallgatók is Viszont az egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban, elfoglaltságra hivatkozva lemondta a beszélgetést, és helyettes képviselõt sem biztosított. E cikk megírását követõen dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter levelében biztosította az orvosképzésben részt vevõ hallgatókat, hogy a törvénytervezet átmenetileg vétó és újratárgyalás alá kerül, melynek folyamatába bevonják az érintett feleket is, hogy mindenki számára elfogadható megoldás születhessen (Részletek az UnivPécs i számának a 10. oldalán a szerk.) Nem szeretnék üres feltevésekbe bocsátkozni! Tegyük fel, hogy dr. Kökény Mihály a politikához ért a legjobban, és éppen ezért nem bogyósgyümölcs-kertész. Továbbgondolva: azért nem bíbelõdik bibékkel, mert függetlenül az országban mutatkozó bogyósgyümölcskertész hiánytól vagy többlettõl szent hite szerint, neki ott kell tenni a dolgát, ahová jó sorsa sodorta. Tehát függetlenül attól, hogy kihalnak-e a bogyósgyümölcs-kertészek, dr. Kökény Mihály politizál, mert neki ehhez van kedve, és az ember azt, amihez kedve van, azt minimum felsõfokon képes végezni. Tegyük fel, hogy dr. Kökény Mihályt nem érdekli a pénz, és nem törõdik azzal, hogy az állami-politikai szférában csupán annyi fabatkával szúrják ki a szemét, amennyivel. Sõt, továbbmegyek: õt az sem érdekli, hogy bogyósgyümölcs-kertészként degeszre kereshetné magát, mert tudja magáról, hogy ahhoz ért a legjobban, amivel most foglakozik, illetve õ ezt szereti mûvelni, nem holmi ribizlitáblákat. A demokrácia írott és íratlan szabályai mintha sérülnének, mintha csorba ragyogna az oldalukon. Választottunk. Igenjeinknek és nemjeinknek köszönhetõen a kormány került a felsõvezetõi szférába, akik lehetõséget kaptak, hogy felelõs, lelkiismeretes munkával képviseljék a választó népet. Mostanában viszont, mintha minden kicsit úgy alakulna, ahogy lesz. Világért sem akarok *** politizálni, csak azt a helyzetet kívánom lefesteni, amelybe többedmagammal belekerültem; szügyig; a helyzet szinonimájaként a mélabút is használhatnám. Kezdem azzal, hogy mindenkinek van egy álma. Ez az álom, hogy egyszer igazi, fehérköpenyes orvos legyek! (Tudom mirõl beszélek, mert voltam ettõl az álomtól egészen távol is.) Ez az az álom, amiért hajlandó vagyok fogat csikorgatva még egyet lapozni a könyvben, hajlandó vagyok körömszakadtáig küzdeni, és azzal sem törõdni a harmincöt fokos kánikulában, hogy van-e fc-kötõhely, ionpumpa vagy szabadoldat. Mivel elhiszem magamról, hogy ez lehet az egyetlen dolog, amit igazán jól tudnék csinálni, minden nehéz pillanatban inkább elszámolok tízig, és küzdök tovább. Most viszont azt kaptam alternatívául, hogy, ha egészen véletlenül nem egy hiányterület kínálta hivatást kívánok választani (Patológia, Traumatológia, Aneszteziológia), akkor fizethetek annyit, amennyit nyilvánvalóan nem tudok kipengetni (Tegyük fel, hogy dr. Kökény Mihálynak kiváló a humora, és ezért hozakodott elõ olyan szenvtelenül ennél a pontnál a diákhitel mintájára folyósítható rezidensképzési-hitellel; tapsoltunk is, mint a mikroszkóp színpadon Sas Jóskának ), és aminek hozadékaként, vagy elmehetek külföldre (ahol szívesen látják és megbecsülik a magyar orvosokat), vagy beállhatok bogyósgyümölcs-kertésznek, lehalászva egy jó kis zsíros agrártámogatást az EU-keretbõl. Tegyük fel, hogy az egészségügyi miniszter felõl meg is dögölhetek. Tegyük fel, hogy az sem érdekli, hogy létezem-e, hogy álmodom-e valami szent, tiszta dologról. Tegyük fel, hogy a minisztert nem érdekli, hogy egy demokrácia szabályai megkövetelik, hogy a törvényhozók elszámoljanak azzal, hogy mit és hogyan tesznek. Tegyük fel, hogy egy demokráciában a megválasztott respektálja annyira a megválasztót, hogy legalább a cifra helyzetekben párbeszédbe bocsátkozik vele, hogy veszi a fáradtságot, és megjelenik akkor is, amikor esetleg egy elhamarkodott vagy elhibázott döntésrõl kell számot adnia. De legalább veszi a fáradtságot, és küld maga helyett valakit, aki verzátus a témában, és nem hagyja, hogy csupán dr. Kökény Mihály szöszöljön a társasággal; akirõl tegyük fel, stb... Van egy feltevésem: nincs rosszabb a létbizonytalanságnál. Gondolok arra, hogy amikor felkel az ember, és nem tudja, hogy miként lesz. Nincs jövõkép, mert még a közeljövõ is ködbe vész. Mikor nem lehet gyökeret ereszteni, mert lehet, hogy el kell menni; értem ezen azt, hogy el lehet menni innen, tessék! Persze lehet, hogy szeptemberben azt mondják a TO-n, hogy fizessek be egymillió forintot, mert, egy augusztus végi kormányrendelet értelmében szeptembertõl mindenki költségtérítéses. Ez az, amit nem lehet megélni szitkok és gyomorfekély nélkül. Nem vagyok gép. És rajtam kívül hallgat orvostudományt még jó néhány nem-gép, felteszem. És mert nem vagyok gép, nem programozható belém a hiányterület feltétlen, rajongó szeretete, tetszik vagy sem. Persze középszerûen lehet néhány dolgot csinálni, mondjuk, árkot ásni, sárgarépát egyelni, munkát kerülni, de embert gyógyítani biztosan nem! És vajon hoz-e változást az, hogy a törvénytervezet nagyjából egy évre jégre került, azzal az ígérettel, hogy az érintettek bevonásával újratárgyalják a dolgot? Vagy a felelõs kormányzat felelõtlenül szélnek ereszti a meg nem alkuvó, jó képességû fiatal orvosokat, akikben ott fénylik a kiváló szakorvos lehetõsége? Költõi kérdés. Van egy álmom: hogy jó és magyar orvos leszek. Nem pedig jó és magyar származású orvos. Hogy abban az országban dolgozhatok, élhetek, szerethetek Kedvest, családot és boldogulhatok játszi könnyedséggel, ahol azt a nyelvet beszélik, amit Édesanyámtól tanultam. Tegyük fel, hogy sikerülhet! Írd velünk a lapot! Az UnivPécs egyetemi hírlap lelkes, szorgalmas, a nyomtatott médiában önmagát kipróbálni szándékozó fiatalokat keres! Ha úgy gondolod, hogy érdekel az újságírás, gyere el hozzánk és legyen belõled is univos újságíró! A követelmény csupán annyi, hogy a Pécsi Tudományegyetem beiratkozott, nappali tagozatos hallgatója legyél a 2006/2007-es tanévben. Jelentkezés: személyesen: minden hétfõn óra között az UnivPécs szerkesztõségében; ben: univpecs@marketing.pte.hu; telefonon: 72/ (2122-es vagy 2144-es mellék). Bank az interneten: Bank mobiltelefonon: 06-40/ Helyesbítés Az UnivPécs március 12-én megjelent számának 5. oldalán olvasható Utazás-egészségügyi tanácsadás Pécsett címû cikkben szándékunk ellenére hibát vétettünk. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karához tartozó Infektológiai, Katasztrófa-orvostani és Oxyológiai Intézet keretein belül megnyílt szolgálat melynek célja, hogy az utazók, akik lehetnek turisták vagy tartós kiküldetésre, munkavállalásra indulók, teljes körû felvilágosítást és tanácsadást kapjanak az utazással, illetve az ott tartózkodással kapcsolatos egészségügyi ártalmakról, illetve azok megelõzésérõl, kivédésérõl címét rosszul adtuk meg. Most a helyes elérhetõségeket adjuk meg: Rendelési idõ: minden kedden és szerdán óra között a volt Honvéd Kórházban (Pécs, Akác u. 1.). Érdeklõdni lehet a 72/ es telefonon. utazas.egeszsegugy@aok.pte.hu A szerk. Impresszum UnivPécs A Pécsi Tudományegyetem hírlapja 2 Alapító: Pécsi Tudományegyetem Felelôs kiadó: dr. Lénárd László rektor Kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b Fõszerkesztô: Gyôrffy Zoltán Fõszerkesztõ-helyettes: Harka Éva Lapszerkesztõ: Radics M. Péter Olvasószerkesztôk: Gáncs Katalin, Magyar Melinda Képszerkesztõ: Kalmár Nagy András Fotóriporterek: Csortos Szabolcs, Duthweiler Ferenc, Farkas Szabina, Gábor Zsófia, Juhász Anikó Lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Logó: Ringeisen Dávid A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget! Állandó munkatársak: Apró Annamária, Babarci Bulcsú, Bánhegyi Norbert, Dolowschiák Tamás, Egervári Zoltán, Fodor Janka, Füge Kata, Herman Veronika, Kasza Szabolcs, Kaufmann Balázs, Kocsis Anita, Komáromi Éva, Kovács Nóra, Kovács Zsófia, Lugosi scham Tamás, Molnár Balázs, Németh Krisztina, Obradovic Ena, Palotás Péter, Petró Bab Bálint, Pór Károly, Andy C. Rouse, Rekvényi Márta, Tóth Mariann, Takács Tímea / Hirdetési tanácsadók: Babai István (70/ ) Horváth Balázs (20/ ) Terjesztés: Filákovity Dusán (70/ ) Szerkesztôség: 7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b Telefon: 72/ /2122, 2144 Fax: 72/ / univpecs@marketing.pte.hu A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja Nyomda: START Kht. Nyírségi Nyomda Üzeme, Nyíregyháza Felelôs vezetô: Balogh Zoltán vezérigazgató HU ISSN Megjelenik példányban Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) , Fax: (+36-1) marketing@observer.hu

3 Univ-03.qxd :23 Page 1 Nem kocsma ez, nem kell bejárni idézik gyakran egy, a jogi karon tanító népszerû jogtörténész mondását azok, akik csak keddtõl csütörtökig diákok. Aki még követni tudja, hogy melyik a péntek szombat, és melyik hétköznapból bújik elõ hip-hop egy tanítási szünet, az nem marad Pécsen, ha nem muszáj. Taxis, házmenedzser, miniszteri rendelet, és konspirációs helyfoglalás a távolsági buszon az UnivPécs naptárközpontú összeállítása. Az egyetemi naptár idéntõl egységes, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezik róla. Unalmasnak tûnhet, de beleolvasva ugyanakkor meglepõnek is. Egy szemeszterben kell lennie regisztrációs idõszaknak és tanulmányi idõszaknak, ez utóbbiban pedig szorgalmi idõszaknak és vizsgaidõszaknak. Jó tudni, hogy a tanév idõbeosztása az egyetemen egységesen, valamennyi képzési ciklusban ugyanúgy alakul: az õszi szünet például az október 23-ai hétre esik, a tavaszi szünet pedig a húsvétot megelõzõ hét. Az egységes szabályozást nem minden kar tartja be, sok hagyományos különbség maradt a rendszerben. A bölcsészkaron a vizsgaidõszak ebben a szemeszterben május 14-én kezdõdik, és az utóvizsgázó hallgatóknak is le kell adniuk az indexet június 19-ig. A jogi karon május 14-étõl már vizsgáznak, egészen június 30-ig, a FEEK-en vagy a közgázon május 21-tõl kezdõdik a vizsgaidõszak és június 20-ig, illetve 25-ig tart. A rektor tanévenként legfeljebb három nap tanítási szünetet engedélyezhet. Ilyet szerettek volna például a hallgatói önkormányzatok a tavalyi budapesti tandíj elleni tüntetés idején, de volt ilyen például a BTK-n és a TTK-n február 17-én, amikor elégett egy villamos fõvezeték. Nem mindig volt könnyû tudni idén, hogy a szombat mikor szabadnap vagy mikor kell majd aznap is felkelni, és órára, dolgozni, tanítani menni. Mikor cserél helyet mondjuk egy péntekkel, egy már elfeledett ajándék szerdai szünettel vagy mikor lép közbe egy amúgy hétköznapi piros betûs ünnep. A szombatoknak álcázott munkanapok kíméletlen rendjérõl 2007-re a szociális és munkaügyi miniszter 4/2006. (IX. 28.) SZMM rendelete szól (a napcserékrõl lásd külön összefoglalónkat). Halott város Olyankor szinte meghal a város, alig érdemes dolgozni, nincs is utas jellemzi jól egy nyári vagy téli szünet, hosszú hétvége hatását Pécs utcáira Tamás, aki taxisofõr a baranyai megyeszékhelyen. A Pécsi Tudományegyetemnek hallgatója van, ennek nagyobbik része nappalis, így közel sem elhanyagolható hatásuk a es város mindennapjaira, a kollégiumokra, a vendéglátó és szórakozó helyekre, a közlekedésre, tulajdonképpen az egész szolgáltató szektorra. Fõleg a nyári és a téli szünetben érezni, hiányzik több tízezer vásárló, fogyasztó, szórakozni kívánó fiatal a városból. Hétvége és hétköznap nem hasonlítanak egymásra a diákszállókban sem. A Jakabhegyi kollégium Szökõnép házmenedzsere Schmidt Róbert lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, teljesen megváltozott a diákélet a régebbi szokásokhoz képest. A kollégium ma inkább nevezhetõ diákszállónak: a hallgatók csak jönnek, maradnak kicsit és hamar haza is mennek. Hétfõtõl csütörtökig vannak a legtöbben, a hétvégén kifejezetten kevesen maradnak itt, és azok is fõleg mûszaki karosok. Hét közben is alig látni embereket a folyosón, fõleg két hete érzékelik úgy, mintha megcsappant volna a lakosság. Nagyon kevert a társaság, a régóta itt lakók és az újonnan érkezettek külön kis társaságokba tömörülve élnek, és többen úgy vélekednek hiányzik a közös koleszélet. A Balassa János Kollégiumban az ÁOK és az ETK diákjai laknak. Kérdéseinkre itt is hasonló válaszokat kaptunk: a kollégisták nagyobbik része hazautazik a hétvégére, szünetekben pedig alig van valaki, aki itt maradna. A hétköznapokban a mozgás, nyüzsgés viszonylag nagy, a hallgatók kéthetente csütörtökönként bulit is tartanak, mely kicsit összekovácsolja a társaságot. Csütörtökön és pénteken aztán megindulnak haza, vasárnap estefelé pedig a többség viszsza is érkezik. Régen sokkal nagyobb élet volt mondják, mára ez ellaposodott, talán ezért is nem olyan a kollégiumi élet, mint 7 8 évvel ezelõtt volt. Pénteken még itt? Barotányi Béla a Szántó Kollégium portása, úgy érzi, 2 3 éve más a hallgatói élet, mint korábban volt. Pénteken csak a tehetségteleneknek van órájuk mondja mosolyogva, és érzékelteti, hogy a többi kollégiumhoz hasonlóan itt is munkanap központú az itt tartózkodás, és a többség lehetõségei szerint csütörtökön, pénteken hazaindul. Hétvégenként, szünetekben a 800 fõs kollégiumban 100 embernél többet nem nagyon találunk. A hétfõ, kedd, szerda zsongás: suliba mászkálnak, csavarognak éjjel-nappal. Aztán csütörtökön elkezdenek szállingózni, A miniszteri rendelet szerint helyet cserélõ napok idén: téma pénteken megindulnak, szombat estére pedig már alig van, aki itt tölti az éjszakát tudtuk meg. Hogy mikor jön a hétvége, mikor kezdõdik egy szünet, azt könnyû lemérni a pályaudvarokon, autóbuszállomásokon, ahol ilyenkor óriási a tömeg. Bár a Pannon Volán lapzártáig nem válaszolt megkeresésünkre, hogy hányan is utaznak haza csütörtökön és pénteken, érzékszervi tapasztalatainkból egyértelmû: túl sokan. Messze A pécsi egyetemista Eszter, Gyõr mellett lakik, a nagy távolság miatt havonta jár csak haza, mert kedvezõtlenek az utazási tapasztalatai. Rendszerint busszal teszi meg a több mint 250 kilométeres utat és azért választja a péntek hajnali járatot, mert csütörtökön délután gyakorlatilag élet-halál harc dúl a helyekért a távolsági buszokon. A Gyõr felé induló egy, jobb esetben két buszt pillanatok alatt megtölt a nagyrészt egyetemistákból álló csoport. Csütörtökön délután a busz teljesen tele van, sokan állnak is. Péntek reggel azért kényelmesebben el lehet férni meséli újságírónknak. A négy napos ünnep elõtt a hajnali buszon taktikázással lehetett ülõhelyhez jutni. A sikeres taktika az, ha a nagy tolakodásban az egyik hallgató a csomagot teszi be, míg a másik sorban áll jegyet venni és helyet foglalni. Detti, aki a budapesti agglomerációban lakik, megerõsítette, hogy a vonatoknál sem sokkal jobb a helyzet. Õ hétvégenként utazik, és minden alkalommal már elõre megváltja a jegyét hazafelé is. Tapasztalatai szerint csütörtök délután és péntek délelõtt vannak nagyon sokan a vonatokon, így idõben gondoskodni kell a jegyekrõl, nehogy meglepetés érje. A Budapest Pécs útvonalon visszafele vasárnap este még rosszabb, hiszen akkor egyetemisták, gimnazisták jönnek vissza a hétvégérõl, és még többen vannak. A csökkenõ jelentõségû kollégiumi közösségi életet furcsamód kompenzálja az utazás: a legtöbben hétvégenként, a buszon, vonaton való nyomakodás, tömeg ellenére is több órát utaznak, hogy a családjukkal, otthoni barátaikkal, kedvesükkel lehessenek. Egyesek kellemesnek és hasznosnak is találják, elmondásuk szerint, így a hétvégén sem unatkoznak és az utazás óráit is ki tudják tölteni, akár tanulással, akár régi barátaikkal való beszélgetéssel, közös utazással. Összeállította: KOCSIS Anita RADICS M. Péter a) márc. 10., szombat munkanap márc. 16., péntek pihenõnap b) ápr. 21., szombat munkanap ápr. 30. hétfõ pihenõnap c) okt. 20., szombat munkanap okt. 22. hétfõ pihenõnap d) okt. 27., szombat munkanap nov. 2., péntek pihenõnap e) dec. 22. szombat munkanap dec. 24., hétfõ pihenõnap f) dec. 29. szombat munkanap dec. 31. hétfõ pihenõnap. 3

4 Univ-04.qxd :15 Page 1 egyetemi élet hírek SAJTÓSZABADSÁG Komoly kérdést vet fel a kórházak mûszerellátottsága, tekintettel arra, hogy a gépek jelentõs részének beszerzését a bizonytalan, alapítványi bevételekbõl fedezik mondta dr. Adamovich Károly, a Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense. A március elején átadott két lélegeztetõ gép és három monitor némi segítséget nyújt a beteg gyermekek ellátásában, de a mûszerek hiánya és elavultsága csak a jéghegy csúcsa. Stimuláló injekció A Dunántúli Napló székházában gyûlt össze a sajtó színe-java március 14-én a Pécs-Baranyai Sajtónap alkalmából. A jeles eseményen az UnivPécs munkatársai is jelen voltak. Az ünnepségen beszédet mondott Hámori Zoltán, az új DN fõszerkesztõje, majd dr. Agárdi Péter, a FEEK tanára, aki külön felhívta a figyelmet arra, milyen jelentõs helyen áll az 1848-ban megfogalmazott 12 pontban a sajtószabadság követelése, hiszen teret és lehetõséget biztosít az összes többi jogért való küzdelemhez. A sajtónapi ünnepség záróakkordjaként átadták a Magyar Lajos-díjat, melyet idén Kozma Ferenc újságíró (képünkön) vehetett át. UTAK ÉS ALTERNATÍVÁK Az 1927-es orosz forradalmak 90. évfordulója alkalmából tartottak konferenciát a MOSZT (Modernkori Oroszország és Szovjetunió története Kutatócsoport) és a Történészcéh Egyesület rendezésében. E térség történelmét a rendszerváltás után eléggé elhanyagolták a történészek, így kiemelten fontos a március 23-án tartott rendezvény. HOSSZABBÍTÁS Az Akita International University-vel (AIU) megkötött egyetemközi szerzõdés keretében a PTE Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya tanulmányi pályázatot hirdet az AIU 2007/2008-es tanévre, melynek beadási határideje március 28-ra módosult. Részletek a február 26-i számunk 6. oldalán. Érdeklõdni Czéh Gábor külügyi referensnél, a 72/ as telefonszám 2420-as mellékén lehet. ÜZLET ÉS OKTATÁS NÉMETH Krisztina Az egy hónap alatt összegyûlt 14 millió forintos támogatás a csoda kategóriájába sorolható, hiszen a klinika saját alapítványa, a Beteg Újszülöttekért Alapítvány évi támogatásának mértéke nem haladja meg az 1 1,5 millió forintot nyilatkozta dr. Adamovich Károly. Így az összegyûlt segélyekkel megszorítva kell bánnia az intézetnek. Öt új gép került a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Intenzív Újszülött Osztályára egy magánszemély öt millió forintos adományának, valamint a Mediterrán Magyarország Betoncserép Tölösi Péter alapítvány a leukémiás és tumoros megbetegedésû gyermekek gyógyításáért, Pécs Oncohaematologiai Osztály Dr. Szûcs Rozália Adószám: Beteg Újszülöttekért Alapítvány Perinatalis Intenzív Centrum, Újszülött Osztály Dr. Adamovich Károly Adószám: Visszatérés Alapítvány Sebészeti Osztály Dr. Farkas András Adószám: Epilepsziás Gyermekekért Alapítvány Neuropsychiatriai Osztály Dr. Hollódy Katalin Adószám: A PTE ÁOK Gyermekklinikán mûködõ alapítványok: FOTÓ: GÁBOR ZSÓFIA Alapítvány a Diabeteses Gyermekekért és Fiatalokért Diabetes Osztály Bódis Józsefné Adószám: Gyermekradiológia Fejlesztéséért Alapítvány Röntgen Dr. Weisenbach János Adószám: Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány Gyermekkardiológia Dr. Masszi György Adószám: Életmentõ Gyermek Intenzív Alapítvány Intenzív Osztály Dr. Molnár Dénes Adószám: Forrás: Gyártó Kft. és a Fornetti a Szívbeteg Gyerekekért Alapítvány támogatásának köszönhetõ, illetve a klinika egy tudományos vizsgálat hozadékával jöhetett létre. Sajnos, sem az osztály, sem a klinika nem tud megélni a támogatásokból, így ezek a szponzorációk csak egy enyhe stimuláló injekcióként hatnak. Magyarországon a kórházak mûködéséhez szükséges feltételek egyikét, azaz a mûszerellátottságot csak jóindulatú dotációkból tudják végrehajtani. Arra a kérdésre, hogy milyen gépekre lenne még égetõ szükség, hirtelen és egyöntetûen jött a mindenre válasz. Gyakorlatilag egy évtizede fedezik a mûszerfejlesztéseket ilyen szponzorációkból, ami messze nem elégséges ahhoz folytatta Adamovich, hogy a szinten tartást biztosítani tudják. A masinák elöregedtek, egyre többet kell javítani õket, és amíg ezeket üzemképessé teszik kiesnek a munkából. Mindemellett, a gépek már több évtizedes fejlesztésûek, így lényegesen több szövõdménnyel kell számolni a használatuk esetén. A felmerülõ kórházösszevonásokról sok szinten beszélnek. Egyrészt a gyerekintézmények, másrészt a szülészeti intézmények és így az újszülött intenzív osztályokéról is. Egyfajta üzenetként kiemelte azt is, hogy ha az egyik osztályt megszüntetik, akkor a másik nem fogja tudni teljes feladatát maximálisan ellátni. Így, csak a bizonytalanság a biztos mind az orvosoknak, mind pedig a betegeknek. Nemzetközi üzleti konferenciának adott otthont a PTE FEEK március között. A meghívott hallgatók és oktatók a veszprémi Pannon Egyetemrõl, illetve a Nazareth College of Rochester intézménybõl érkeztek. A konferenciát dr. Koltai Dénes dékán nyitotta meg, majd Terrence Noel George és George Eisen (képünkön) is felszólalt, akik a személyes interakció jelentõségét hangsúlyozták. A rendezvény résztvevõi az angol nyelvû üzleti elõadások után, egy-egy rövid termékbemutató erejéig meglátogathatták a város nevével már egybefonódott cégeket. 4

5 Univ-05.qxd :11 Page 1 KOMÁROMI Éva A Székesegyháznál méltóbb helye nem is lehetett volna a University of Washington Chamber Singers kamarakórus koncertjének. Az egyenesen Seattle-bõl hozzánk érkezett kórus dr. Geoffrey Boers vezetésével majd, másfél órán keresztül ejtett bennünket ámulatba március 20- án, legfõképp egyházzenei darabokból álló repertoárjával. Nem gondolom, hogy csupán a templom miatt volt az énekeket hallgatva az ember úgy érezte, valamit lerótt lelkének bûneibõl. Különösen kedves volt a figyelmesség a kórus részérõl, mikor Kodály Zoltán Felszállott a páva címû darabját elõadták. De addigra már régen a szívünkbe zártuk a tehetséges énekeseket. Nem csupán egy koncertet adtak nekünk. A zenén keresztül valami kimondhatatlannal ajándékoztak meg. Mert nem volt se templom, se padok, se test. Csak hang, mely betöltötte az ismeretlent, értelemmel telítette a felfoghatatlant, és mi mindent megértettünk. Valahol hallottam, hogy a mûvészet jó fegyver arra, hogy a lelkünk ne kerüljön a visszafordíthatatlan romlás Õrizzük és védjük Semmi nem múlik el nyomtalanul. Így van ez a magánéletben és a hivatalos szférában egyaránt. Papírok, oklevelek, nyomtatványok õrzik a jegyeinket, dokumentálják életünk, munkák, egyetemi létünk. A levéltárakban olyan dokumentumok fekszenek, amelyek személyes emlékek, de ugyanakkor, akár kordokumentumok is lehetnek. Ezek jelentõségérõl, szerepérõl beszélgettünk Lengvári Istvánnal, a PTE Egyetemi Levéltár igazgatójával. KOCSIS Anita A lélek, ha dalra kél A PTE Mûvészeti Kar Zenemûvészeti Intézet és Pécs Megyei Jogú Város vendégeként városunkba érkezett az University of Washington Chamber Singers kamarakórus, mely március 21-én a PTE Ifjúság úti Konferencia Termében az Egyetemi Kórussal közös koncertet is adott. állapotába. Milyen jó is lenne receptre kapni koncertjegyeket, kisbetûs ajánlással egyenesen a pszichológustól, vagy börtönõrtõl. Kinek, mi A taps, melyet mi, hallgatók viszonzásképpen adni tudtunk, kevéssé fejezhette ki elragadtatásunkat. Mindenestre a kórus értett a szóból, mert majd fél A Pécsi Egyetemi Levéltár január 1-je óta mûködik hivatalos szaklevéltárként. A polcokon az újabbak mellett 50 éves iratok, jegyzõkönyvek is fekszenek kutatásra várva. Itt õriznek hivatalos és félhivatalos iratokat is, amelyek most az adminisztrációhoz tartoznak, a jövõben tudományos, történelmi tények lehetnek. Sok szempontból fontos, hogy vigyázzunk az olyan iratokra is, amit most talán még csak papírhalomként arrébb rakunk. Nemrégiben kezdeményezést tett az Egyetemi Levéltár arra, hogy öszszegyûjtse a kordokumentumainkat és felajánlották, hogy tárolják és megõrzik õket. Eddig nem jelentkeztek a felhívásra, így a levéltárak igyekeznek maguk megkeresni, kérni az érintetteket, hogy figyeljenek, cselekedjenek idõben. Vannak törekvések, hogy jelenlegi oktatóink, vagy a nemrégiben elhunyt profeszszoraink munkásságának nyomait: leveleit, feljegyzéseit összegyûjtve, rendszerezve megõrizzék azokat. Hasznos és értékes lenne ezt megvalósítani, mert az egyetemi tudományos életünkrõl árulkodó dokumentumok, ami most jelenlegi apróság, késõbb fontossá válhat. Emellett e dokumentumok segítségével órás ráadás következett. A legvégén, mikor a Himnusz kezdõ sora csendült fel magyarul, az idegen ajkú énekesek száján, visszatértünk és már két lábbal, felállva, büszkén tisztelegtünk Himnuszunkkal most nem hazánk, hanem a zeneszerzõk, az elõadók és maga a mûvészet elõtt. egy más aspektusból, egy új szemszögbõl ismerkedhetnénk meg az esetleg általunk másképpen megélt, minket, érintõ dolgokról is. Megtudhatnánk hogy született egy döntés, milyen viták elõzték meg, volt-e más javaslat stb. Régebben és sokan ma is még tollal, papírral intéztik ügyeiket, tartották, tartják a kapcsolatot más egyetemekkel, munkatársaikkal. Az ilyen levelezésekbõl, eszmecserékbõl is sok új információ, érdekesség derülhetne ki a jövõ lelkes kutatóinak. Oda kell figyelni ezek megõrzésére, mert fenn áll a veszélye, hogy elveszhet, elkallódik egy pakolás, költözés során. Mi van a digitális adatokkal? kérdezheti a 21. század embere. Ebben az irányban is tettek már lépéseket, dolgoznak egy egységes iratkezelési rendszeren, amely számos adatvédelmi kérdést vet fel, külön szervezési és informatikai munkát igényel. Múltunk egy része még velünk él, ne hagyjuk hát elveszni! hírek SPORTOLÓ NEMZET ÉS EGÉSZSÉGES TÁRSADALOM A PTE TTK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet A Sport és Tudomány Napja alkalmából az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága és a Magyar Sporttudományi Társaság támogatásával április 4 5-én a Tudomány a Sportoló Nemzetért sorozat keretében Sportoló Nemzet és Egészséges Társadalom címmel nemzetközi konferenciát rendez a PTE Ifjúság úti Vargha Damján konferenciatermében. A munka két szekcióban folyik az Egészséges társadalom és a Sportoló Nemzet címmel. További info: ROMÁN MAGYAR SZEMINÁRIUM Háromnapos nemzetközi jogi szemináriumnak adott otthont a PTE Állam- és Jogtudományi Kar március között. A kar német lektora, Philipp Schneider szervezésében létrejött kurzuson magyar és román hallgatók német nyelven tanulnak összehasonlító alkotmányjogot. A szemináriumot dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet dékán nyitotta meg március 21-én. Beszédében üdvözölte a magyar és német hallgatókat és további sikeres, aktív együttmûködést kívánt a szegedi, temesvári és pécsi diákoknak. EGYÜTT 1957 ÓTA A PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszéke és a Nemzetközi Europe Direct Információs Hálózat Baranya Megyei Európai Információs Pontja március 22-én, a Római Szerzõdés aláírásának 50. évfordulója alkalmából Együtt EUrópában címmel rendezett konferenciát. A megnyitót dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet dékán, valamint Lászlóné dr. Kovács Ilona fõjegyzõ tartotta. A meghívottak között szerepelt még dr. Ormos Mária professor emerita is (képünkön), aki Európa romokban, az egyesülés felé címmel tartott elõadást. FÖLDRAJZ ÉS KULTÚRA Az EKF projekt hatása a regionális fejlesztésre, különös tekintettel a balkáni régióra címmel konferenciát szervez a PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszéke, március 28- án, 10 órai kezdettel az MTA Székházban. További információ a bgizella@gamma.ttk.pte.hu, vagy a nagyacsaba@hotmail.com e- mail címeken kérhetõ. 5

6 Univ-06.qxd :38 Page 1 A csinovnyik feltámadása Kivételesen nem az ETR-rõl lesz szó, hanem a Hallgatói Önkormányzatok által bevezetett új, szociális támogatási rendszerrõl. A cikkben nem az említett pályázati rendszer igazságosságát akarom megkérdõjelezni, bár az is megérne egy misét. MESTER Zoltán Inkább a pályázási folyamatról beszélnék, ami néhány meglepetést is tartogatott. A legegyszerûbb, ha megkérünk egy átlagos bölcsészhallgatót, nevezzük X-nek, mesélje el az élményeit. Íme: Az elején még örültem, hogy megújult a pályázati ûrlap. Elolvastam a kitöltési útmutatót, kitöltöttem, csatoltam a bankszámlám kivonatát, meg az albérleti számlákat, és szüleim is nyilatkozatát arról, hogy önfenntartó vagyok. A Diákcentrumban (DC) viszont azt mondták, hogy az önfenntartói nyilatkozatomat nem tudják elfogadni, mert nincs közjegyzõvel hitelesítve. Kicsit csodálkoztam, de hát a szabály, az szabály. Elõször is, hivatalosan bejelentkeztem az albérletbe, a fõbérlõ hál' Istennek beleegyezett. Pedig ez nem szokás. Kaptam új lakcímkártyát, amivel már mehettem a közjegyzõhöz, meg a népességnyilvántartóhoz, a nyilatkozat hitelesítésért. Mikor közöltem, hogy mire van szükségem, kinevettek, hogy õk ilyet nem hitelesíthetnek, de adnak egy hatósági bizonyítványt arról, hogy albérletben lakom, nem otthon. Megköszöntem, visszamentem a Diákcentrumba. Ott kiderült: a hatósági bizonyítvány nem olyan fontos, ami kell, az a közjegyzõ által hitelesített önfenntartói nyilatkozat. Mivel én már kezdtem tájékozott lenni, azt válaszoltam: oké, én megszerzem, de mondják meg, hogy hol, mert a Pécs Megyei Jogú Város jegyzõje ilyet nem hajlandó adni. Hidegzuhany: a DC-t ez nem érdekli. Már lemondtam volna az egész támogatásról, de hazafelé találkoztam egy barátommal, deus ex machina, kezében egy önfenntartói nyilatkozattal, amit egy másik megyeszékhely illetékes jegyzõje hitelesített. El is szégyelltem magam, hogy rosszat feltételeztem a BTK HÖKrõl. Elkértem, hogy lefénymásoljam. Másnap elsõ utam a közjegyzõhöz vezetett, magabiztosan és jogosan felháborodva lobogtattam a fénymásolatot. Elolvasta, és azt a kimért választ kaptam, hogy ezt most gyorsan tüntessem el, mert ez nem éppen szabályos, és nem akarja látni a nevet. Mindegy, mondtam, kérek én is egy ilyet. Hidegzuhany kettõ: ilyen hitelesítést közjegyzõ nem fog adni, a lap nem bizonyít semmit, a HÖK-nek legyen elég a hatósági bizonyítvány, ne játsszák a bürokratát. Közöltem, hogy rendben van, de én ettõl még nem fogok támogatást kapni. Ezen a ponton elvesztette a béketûrését. Tájékoztatott, hogy az egyetemnek kötelessége az én nyilatkozatomat elfogadni, mivel azt büntetõjogi felelõsségem teljes tudatában teszem, a jegyzõi hitelesítés fölösleges, és semmi másról nincs itt szó, mint a pecsét hatalma esetrõl. Azt már el sem mondom milyen választ kaptam erre a DC-ben. Azért leadtam a fellebbezést, most az eredményre várok. Egy demokratikus jogállamban egy hivatalos szervnek sem szabad ügyfelérõl azt feltételezni, hogy hazudik, vagy hogy nem jóhiszemû. Persze, ez kedvez a csalóknak, de ennek kivizsgálása már más feladata. Az egyetem, ez esetben a HÖK, és a DC köteles elfogadni a kérelmezõ nyilatkozatát, melyet, ismétlem, büntetõjogi felelõssége teljes tudatában tesz, és nem kérhet mindenféle jegyzõi hitelesítést, meg szuperhatalmú pecsétet. Ha még is ezt teszi, akkor a kérelmezõt nemcsak hoszszas sorban állásra kötelezi, hanem meg is alázza. Egyszerûen: bármit mondasz, azt mi nem hisszük el. Csak akkor, ha egy nálunk magasabb intézmény igazol téged, ellenkezõ esetben hazudsz. Ezt a hozzáállást szükségtelen minõsíteni. Egyébként, most voltak a bölcsészkaron HÖK elnökválasztások. Tessék kérdezni. A Diákcentrum ajtaja ügyfélfogadási idõben nyitva áll. Ki lehet állni a jogaidért, meg a becsületedért. Ismerd meg európai diáktársaid! Az AEGEE Európa legnagyobb hallgatókból álló szervezete, melyet Párizsban alapítottak. Egy politikailag független, nonprofit diákszervezet, amely nyitva áll kontinensünk minden országának egyetemei, karai és hallgatói elõtt, központja pedig Brüsszelben található. Megalakulása óta több mint tagja volt. Ma, Európa 42 országában több mint taggal rendelkezik. Európa- szerte 240 városban található AEGEE antenna (helyi szervezet). Az AEGEE célja az együttmûködés, a kommunikáció megvalósítása a kontinens egyetemistái és fiatal diplomásai között. Az AEGEE azon kevés szervezetek egyike, amelyeket az Európai Unió elismer. Támogatja az Európai Bizottság, az Európa Tanács. Tanácskozási, illetve véleményezési joggal bír az UNESCO-ban ben az AEGEE kezdeményezésére és közremûködésével hozták létre az Erasmus-programot. Az AEGEE programjai közül a legkedveltebb a Summer University (SU, Nyári Egyetem). Ezt nyaranta szinte minden város megszervezi, ki önállóan, ki egy másik várossal közösen. Általában 2 vagy 3 hétig tart. A SU-k egyik legkedveltebb fajtája a Language Course (LC), aminek célja a helyi kultúra, gasztronómia és történelem megismertetése. A másik pedig, a Travelling Summer University (TSU), FOTÓ: UNIVPÉCS ARCHÍV A Bösendorfer zongorák már Liszt életében hírnevet szereztek azzal, hogy remekül bírták a mester erõteljes játékát. Az 1828-ban alapított bécsi hangszergyártó a nyáreleji pécsi versenyre is biztosít hangversenyzongorákat. Az autentikus hangzás tehát garantált. mely egyfajta kulturális körutazás Európában, workshopokkal, konferenciákkal és más kulturális rendezvényekkel. Az utazó nyári egyetemeket min. két, három, de esetenként több város együttmûködve szervezi meg. Nem elhanyagolható mindezen események megemlítésénél az ár. Egy jelképes, nagyon minimális összeg, ami magába foglalja mindezen programokat, oktatásokat, a helyi szervezésû utak költségeit, a belépõket, a szállást és általában a napi kétszeri étkezést. A kiutazás egyénileg történik. Liszt-érzékenység Második alkalommal rendez nemzetközi zongoraversenyt Liszt Ferenc emlékére a pécsi Mûvészeti Kar Zenemûvészeti Intézete. A június 17-én kezdõdõ versenyre fiatalok (1972. június 17-e után születettek) jelentkezhetnek. RADICS M. Péter Ha felkeltettük érdeklõdésedet, akkor keresd fel honlapunkat, ahol minden fontos információt megtalálsz: További információkért és a jelentkezéssel kapcsolatos felvilágosításért írj a su2007hun@gmail.com címre. Írták: KISS András, TATÁR Zoltán Balázs Június 17-én a nemzetközi zongoraverseny sorsolással kezdõdik majd, ez dönti el a szereplés sorrendjét, amely a verseny végéig érvényben marad. A sorsolásra a versenyzõ természetesen nem küldhet képviselõt, a személyes megjelenés kötelezõ. A válogató mûsorán elõször egy Bach prelúdium és fúga lesz a Wohltemperiertes Klavier bármely kötetébõl, majd egy Haydn-szonáta I. tétele, egy Liszt-etûd és egy Lisztkeringõ következik. Maximum húsz versenyzõ juthat tovább az elõdöntõbe. A középdöntõ után, a döntõben hatan versenyeznek majd, melyen a Pannon Filharmonikusok Pécs is közremûködik Hamar Zsolt Liszt-díjas karmester vezényletével. A zsûri tagjai Ács József zongora- és orgonamûvész (a zsûri elnöke), az Eschweileri Liszt Ferenc Társaság zenei vezetõje, Ashley Douglas zongoramûvész, a Charleston-i (SC) Egyetem professzora, Bánky József zongoramûvész, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kar Zenemûvészeti Intézetének nyugdíjas zongoratanára, Körmendi Klára Liszt-díjas, Bartók- Pásztory-díjas zongoramûvész, a Budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem tanára és Király Csaba Lisztdíjas zongora- és orgonamûvész, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kar Zenemûvészeti Intézetének igazgatója, a Magyar Liszt Ferenc Társaság fõtitkára lesznek. Az elsõ díj euró, a középdöntõben, illetve a döntõben legjobban szereplõ versenyzõk a versenydíjakon kívül értékes különdíjakat, koncertmeghívásokat kapnak. A verseny elsõ díját a Budapest Zongoraszalon biztosítja. 6

7 Univ-07.qxd :22 Page 1 Lézer vagy kézzel? Kíváncsian érkeztem fotós kollégámmal a Természettudományi Kar Fizika Intézetébe, a Környezetfizika és Lézerspektroszkópia Tanszékre, ahol dr. Márton Zsuzsannával találkoztam egy érdekesnek ígérkezõ beszélgetésre. Meglepetésemre a beszélgetést, gyakorlati szemléltetés is kísérte, ahol is bepillanthattunk a modern, lézert alkalmazó restaurálás technikájába. PUSZTA Szabolcs Mikor beléptünk a tetõtéri kis laborba, rögtön láttam, hogy a tanárnõ és kollégáinak munkája mennyire összetett. Elõször is, a terem hátsó részét egy hatalmas, ismeretlen mûszer töltötte ki. Aztán az asztalon rengeteg, precízen beállított lencse, egy mikroszkóp és egy számítógép állt. Eleinte fura volt a sok idegen berendezés, de hamarosan kiderült melyik milyen célt szolgál. A tanárnõ rövid elméleti áttekintést adott nekünk: a Napból jövõ sugárzás tartalmaz látható, az UV és az infravörös tartományba esõ frekvenciákat is. A nagy, ismeretlen mûszer az excimer lézer, amely az UV tartományba esõ frekvenciával rendelkezõ sugárzást állít elõ. A lézerbõl kijövõ rövid fényimpulzusok a beállított lencserendszeren keresztül egy jól meghatározott pontba irányíthatók. Olyan energiájú ez a hullám, hogyha például az ember az említett fókuszpontba helyezi a kezét, akkor megérzi, hogy beérkezett a fény. Egy fókuszba helyezett papírlapon egy impulzus is nyomot hagy, miközben egy kis fényes felvillanást látunk és csattanó hangot hallunk. Mindez annak a jele, hogy a lézerfény anyagot távolított el a felületrõl, amely gerjesztett állapota miatt világít. A jelenséget a fizikusok ablációnak nevezik és sok mindenre felhasználják. Sõt, némely felhasználás, mint például a lézeres szemmûtét, mára a hétköznapok része lett. A tanárnõ által bemutatott lézeres restaurálási technika lényege éppen az, hogy ezt az energiát kellõ hozzáértéssel és szakmai tapasztalattal a különbözõ mûalkotások festmények, freskók, szobrok felszínét borító felületi réteg eltávolítására is használják, ha ez szükséges. Gyakran megtörténik ugyanis, ahogy azt a néhány szemléltetett festményen is láthattuk, hogy felszínükön egy elöregedett és már nagymértékben polimerizálódott, megbarnult lakkréteg képzõdik, amitõl nem láthatók a kép eredeti színei, vagy átfestések, szennyezõdések boríthatják a felületet. Nem is gondolnánk, mennyi problémát jelent például a templomi gyertyák által bekormozott képek megtisztítása. Az említett sugárzással a nem kívánt rétegek viszonylag biztonságos eltávolítása lehetséges. Ez pedig mindenképp egy FOTÓ: DUTHWEILER FERENC fontos szempont az oldószeres megoldásokkal szemben. Bár a lézeres restaurálás ötlete nem új, (az 1970-es évek elején vetette fel John Asmus, kaliforniai professzor) mindmáig kiterjedten kutatják. Hiszen egyetlen mûtárgyon belül is sokféle anyaggal, sérüléssel, szennyezõdéssel találkozunk. Nem az a kutatók célja, hogy univerzális, egyetlen kapcsolóval mûködõ csodagépet gyártsanak, hanem az, hogy az eddigieknél jobb megoldást kínáljanak bizonyos restaurálási problémákra. (Mint ahogy az orvosok is másképp mûtik a vakbelet, szívet, tyúkszemet. Van amit lézerrel, van, amit nem.) Számos különbözõ alkalmazással próbálkozik a tanárnõ által képviselt kutatócsoport is. Megtudtuk, hogy kiváló szakdolgozati munkák készülnek többek között a freskótöredékek tisztításáról és restaurálási lehetõségeirõl az adott technikai módszerrel; a különbözõ összetételû és így egyedi sajátságú lakk- és bevonó rétegek vizsgálatáról. Itt láthattuk a labor egyik legérdekesebb és legértékesebb készülékét, egy spektrográfot. A mûszer alkalmas a felszíni réteget felépítõ anyagok minõségi analizálására: Mily módon jellemezhetõ az eltávolítandó és megõrzendõ lakkréteg. A tanárnõ beszámolója alapján betekintést nyerhettünk a munkát kísérõ rendkívül bonyolult és gyakran nehézkes ügyintézésbe is. A Fizikai Intézetben végzett munka szoros együttmûködésben zajlik a Szépmûvészeti Múzeummal, a Magyar Restaurátorok Egyesületével, valamint a Veszprémi Egyetemmel. A kutatásra létrejött konzorcium a KPI Déri Miksa pályázatán 2006-ban összesen 63 millió forint állami támogatást nyert. Ez tette lehetõvé néhány fontos, korszerû mûszer beszerzését. Mostanra már kiépült az általunk is látott mûködõképes, megfelelõ technikai felszereltséggel bíró labor, s bár még rengeteg munka vár a tanszéki kutatócsoportra, a lelkesedés és a tudományos kíváncsiság a technikai problémák megoldására, hoszszútávon is mindenképp gyümölcsözõ lehet. A japán nyelv népszerûsítése a PTE-n Iwanami Mai tavaly áprilisban végzett angol szakon Japánban, a Kansai Gaidai Egyetemen. Itt szerzett diplomát japán mint idegen nyelv szakon is. A két egyetem, a Kansai Gaidai University és a Pécsi Tudományegyetem kapcsolatban áll egymással, ami hallgató- és tanár cserét biztosít mindkét fél számára. Mai, kilenc frissen diplomázott társával együtt indult neki a világnak különbözõ, az egyeteme által kijelölt helyekre. Így érkezett hozzánk 2006 szeptemberében. Gyakornokként tevékenykedik a japán mint idegen nyelv tanításában. Jelenleg 40 diákja van, két csoportban. Hallgatóiról azt mondja, hogy nagyon kedvesek és elég sokat tudnak Japánról. Tanulásukról és haladásukról nem mesélt, azonban az biztos, hogy megérti nehézségeiket, amikor küzdenek a nyelvvel, hisz õ maga is magyarul tanul heti három órában. A hallgatók és õ korban nagyon közel vannak egymáshoz, de ezt nem látja hátránynak. Tavaly karácsonykor az utolsó órán õ hozott tipikus japán ételt, sushit, a magyar diákok pedig magyar ételekkel kedveskedtek. A nyelvtudás mellett szeretne hallgatóinak sok mindent átadni Japánról. Ugyan csak nyelvtanítást tanult, de azon van, hogy a hatalmas japán kultúrából minél többet megmutasson a pécsi diákoknak. Japánban 10 éves kortól tanítanak nyelvet, elsõsorban az angolt és sokkal kevésbé tanulják a többi idegen nyelvet. A két nép közti hasonlóságot még Japánban felfedezte, amikor elkezdte tervezni magyarországi útját: mindkét nép ugyanúgy írja a neveket, azaz elõl van a családnév és utána következik a keresztnév. A nyelvben is van hasonlóság, miszerint mindkét nyelv toldalékot (suffix) használ. Például tárgyesetben a magyar nyelv t jele helyett a japán o -t használ. Különbözõek a vásárlási szokások, a boltok is másként tartanak nyitva Édesanyja meglátogatta tavaly év végén, és január elsején bevásárló körútra indult volna, azonban minden bolt zárva volt. Japánban január elsején vásárlási láz van! Az zavarja nálunk, hogy Pécsen szinte alig él ázsiai, így a boltokban és az utcán nagyon megnézik õt. Megérti, hogy õ furcsa lehet, de azért zavarja is. Honvágya van, de nagy lehetõséget lát az itt eltöltött idõben. Világot lát, sokat tapasztal. Az élet hosszú, bele kell férnie ennek az idõszaknak is mondja. Annyira jól érzi itt magát, hogy meghoszszabbította itteni munkáját egy évvel. Nagyon dicséri a sok mûvészeti alkotást és lehetõséget Pécsett. Kiemeli a fényképészetet, aminek kapcsán sok mûvésszel találkozott már kiállításokon és a Mûvészeti Karon is, ahol megengedték neki, hogy anatómiát tanulhasson. Valamilyen bensõséges kapcsolatot érez Magyarországgal, ezt az elsõ perctõl kezdve tapasztalta. Kiemeli, hogy hazájában minden nagyon jól szervezett és irányított, itt viszont sokkal lazább az élet, nem annyira strukturált. Ezt érdekesnek találja és nem zavarja. Sõt, tetszik neki a lassabb élet. Belekóstolt a magyar népzenébe is és látott magyar néptáncot is. 7

8 Univ-08.qxd :26 Page 1 riport Rohanó világunkban a naprakész kifejezés kulcsfontosságú. Legyen a kedves Olvasó kutató, egyetemi tanár vagy épp diák, a pontos és gyors információra mindannyiunknak egyaránt szüksége van. A könyvtár poros könyvei köré fonódott unalmas mese már rég a múlté, hiszen új, rohamosan fejlõdõ technikával áll készenlétben, hogy a naprakész információ széles közönséghez juthasson el. Könyvtár, adat, bázis HERMAN Veronika riportja A jó öreg klisé, hogy a könyvtár csak nyomtatott formában nyújt segítséget, egyre inkább nem igaz. Annál is inkább, mert egyre több olyan forrás van a könyvtárakban, amelyek nem nyomtatott formában szolgáltatják a kívánt információt. Többféle dokumentum típusról beszélhetünk, melyek bibliográfiai adatokat szolgáltathatnak, tehát forrásként segédkeznek: mit, hol találunk. És persze közölhetnek fulltextes adatokat is, amikor magát a teljes dokumentumot találják meg az érdeklõdõk. Adatbázisok A cikkünk megírásához nélkülözhetetlen segítséget Szellõné Fábián Máriától, a PTE Egyetemi Könyvtár fõigazgató-helyettesétõl kaptuk. Ez az újfajta információszolgáltatás egyre inkább elõtérbe kerül a könyvtárakban, és a Pécsi Tudományegyetem könyvtárhálózata igyekszik minden tudományterület számára beszerezni a legkorszerûbb információs forrásokat mondta el lapunknak. Megtudtuk: ezek az adatbázisok helyet kapnak az éves költségvetés tervezetében, tehát van amit a könyvtár saját költségvetésébõl vásárol meg, továbbá létezik egy OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) elnevezésû pályázat, melyet kifejezetten könyvtári adatbázisok támogatására lehet elnyerni. Ezen a pályázaton nem önállóan indulunk, hanem országos nagy könyvtárak, szakkönyvtárak, egyetemi könyvtárak konzorciumot alapítanak egyegy tudományterület adatbázisának megvásárlása érdekében nyilatkozta a fõigazgató-helyettes. Az összefogásra azért van szükség, mert jelen esetben több 10 millió forintos összegrõl van szó, ami egy átlagos könyvtár lehetõségeit meghaladja. Még egy sikeres pályázathoz is hozzátartozik, hogy 25% önrészt kell biztosítaniuk a könyvtáraknak, ha belegondolunk, még ez a 25% sem kis összeg, közel 20 millió forintos nagyságrend. Kérdésünkre, hogy így jó célra megy-e például a sok befizetett késedelmi díj, Szellõné Fábián Mária így válaszolt: Tulajdonképpen igen. A könyvtárak a saját bevételüket belátásuk szerint használhatják fel. A mi könyvtári hálózatunk e bevételeket informatikai fejlesztésekre fordítja, az éves költségvetésben pedig külön helyet kapnak az adatbázisok. Vannak olyan adatbázisok, amelyek csak itt, az egyetemi belsõ hálózatban érhetõk el és vannak olyanok, amelyek interneten keresztül bárhonnan használhatók. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni azt a nemzeti programot, amelyet az egykori Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma indított el, amikor is országosan vásárolták meg a tudományos kutatás és a felsõoktatás számára nélkülözhetetlen elektronikus információforrásokat. Ezek a leggyakrabban használt tudományterületekhez tartozó adatbázisok, ebbõl lett az ismert Elektronikus Információ Szolgáltatás, az EISZ. Ez azért rendkívüli, mert elérhetõ valamenynyi felsõoktatási könyvtárban, tudományos szakkönyvtárban, valamint használata teljesen ingyenes, a hallgatónak csak regisztrálnia kell, és szabadon használhatja az EISZ-ben elérhetõ adatbázisokat. Elég gép Kíváncsiak voltunk arra is, hogy megfelelõ infrastruktúrával rendelkezik-e a könyvtár ahhoz, hogy a hallgatók esetleges rohamát kiállja. Szellõné szerint mindenképpen: A legdrágább adatbázis a Lippincot Williams Wilkins (LWW) folyóiratgyûjtemény, amit az ÁOK-n használnak a leginkább. Idén az OTKA támogatottak körébe esett, de így is 2 millió Ft önrészt kell a könyvtárnak fizetnie a teljes ára 30 millió forint lenne 1 évre. A használati statisztikából kiindulva: a Literature Online és a Lippincot Williams Wilkins, valamint az ACS / kémiai adatbázis/ a legkeresettebb és legtöbbet használt adatbázis. A mûvészeti adatbázist (Art Bibliographies Modern), sajnos kevesen használják. A hallgatók, oktatók által is használt adatbázisokat nézve az Európa Szerver, talán a legolcsóbb, Ft egy évre (Bartha Réka, adatbázis-referens) ILLUSZTRÁCIÓ: DUTHWEILER FERENC Országos pályázaton indult el a könyvtárak informatikai, telematikai fejlesztése, ami szintén a magyar könyvtárügy stratégiájának a része. A szükséges információ megszerzése korszerû gépeket és megoldásokat kíván, amit természetesen biztosítanunk kell a felhasználónak. Ezen az országos pályázaton a könyvtárak ingyenesen jutottak az úgynevezett Informatikai Oktató Kabinetekhez. Konkrétan 10 gépbõl áll egy-egy ilyen kabinet, amihez a könyvtárnak csak annyit kellett biztosítania, hogy térben és idõben maximálisan kihasználhatóak legyenek ezek a számítógépek. A PTE kari könyvtáraiban ezek a nyitva tartási idõ alatt állnak a felhasználók rendelkezésére. Az Egyetemi Könyvtár fõigazgató-helyettese szerint ez utóbbi pályázat igazi sikertörténet. Szellõné szerint több szempontból is van haszna: egyrészt, mert elérhetõvé teszi a már említett adatbázisokat. Másrészt viszont hiába a korszerû információ, ha nincs mögötte megfelelõ felhasználói informatikai tudás. Meg kell tanulni célratörõen keresni egy adatbázisban, és erre kitûnõ lehetõség az általunk is elindított program, ahol tömeges felhasználóképzés folyik. Természetesen azt már tapasztalatból tudjuk, hogy az újabb és újabb generációk mindig jobb és felkészültebb felhasználói ismeretekkel érkeznek, mint elõdeik. De ettõl ez még ugyanúgy könyvtári munka, hiszen az adott tudományterület forrásaival a felsõfokú tanulmányok során ismerkednek meg a hallgatók, és mi szeretettel várjuk a tanulni vágyókat. Tréning Attól függõen, hogy kinek milyen szintû oktatatásra van szüksége, a könyvtár igény szerint tud segíteni. A legalapvetõbb könyvtár látogatás szintjétõl a kifejezetten specifikus adatbázisok használatáig szerveznek felkészítõ tréningeket, amiket az Egyetemi Könyvtár jól képzett munkatársai vezetnek. A kurzusok ingyenesek, de van velük kapcsolatban egy fontos kritérium: az adatbázisok helyes használatához szükséges az angol nyelv minimális ismerete. A könyvtár fõigazgató-helyettese szerint a probléma a következõ: Nem ismerik a hallgatók az adatbázisokat és nem állítják õket olyan követelményrendszer elé, hogy az adatbázisok használata napi rutint jelentsen számukra. Elmondható tehát, hogy az oktatók sokat segíthetnének az adatbázisok megismertetésében, használatában oly módon, hogy a hallgatók feladataikon keresztül rákényszerüljenek a használatra. A probléma kétoldalú: az oktatók adhatnának kifejezetten keresésre irányuló feladatokat, és természetesen a könyvtárnak is igyekeznie kell, hogy széles körben megismertesse szolgáltatásait. Motiváció Az Egyetemi Könyvtár mindenesetre próbálja különbözõ tréningekkel, tanfolyamokkal csalogatni a hallgatókat. A közeljövõben megújuló honlapjuk remélhetõleg szintén segít majd ebben. Jó megoldásnak tûnik az is, ha a könyvtárhasználati ismeretért például kredit jár. Ez az Egészségtudományi, az Általános Orvostudományi, és a Pollack Mihály Mûszaki Karon már bevett gyakorlat. Búcsúzóul megkérdeztük Szellõné Fábián Máriát, mi a következménye annak, ha egy adatbázis használata drasztikusan visszaesik: Miután ezek a szolgáltatások nagyon költségesek, valóban elõfordulhat, hogy egy adatbázist a használat elemzése után a következõ évben nem fizetünk elõ. Minden szolgáltató éves kimutatást készít a használatról az IP számok alapján. A kapott eredmény döntõen befolyásolja, hogy a következõ évben elérhetõ lesz-e egy adatbázis vagy sem mondta. De ezt a megszüntetést nem egyemberes döntésként kell elképzelni. Ez mindig egy folyamat része, amelyben a könyvtár és a felhasználó egyaránt részt vesz. 8

9 Univ-09.qxd :25 Page 1 krónika Kitüntetések, elismerések március 15. alkalmából Hiller István oktatási és kulturális miniszter Németh Lajos-díjat adományozott Várkonyi Györgynek, a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kar Mûvészettörténeti Tanszék mûvészettörténészének kiemelkedõ mûvészettörténészi, mûvészetírói, mûelméleti és mûkritikusi tevékenységének elismeréséért. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adta át dr. Sánta Imrének, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet egyetemi docensének, tudományos szervezõ tevékenysége, kutatói munkássága, továbbá az egyetemi és a piaci szféra közötti együttmûködés új formáinak kialakításában játszott fontos szerepe elismeréséül. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter elõterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült dr. Halmos Csaba egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Kar intézetigazgatója, a felsõfokú képzésben és a felnõttképzésben végzett kiemelkedõ oktatói, oktatásszervezõi és vezetõi tevékenységéért; Dr. Szõllõsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék egyetemi docense, a szociális szakma kibontakozása, fejlõdése érdekében kifejtett modellértékû tevékenységéért; Munkaügyért-díj elismerésben részesült dr. Tésits Róbert egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Munkaerõpiaci és Esélyegyenlõségi Tanulmányok Központja igazgatója, a munkaügy területén kifejtett kiemelkedõ tevékenységéért. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter elõterjesztése alapján, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét (polgári tagozat) adományozta szakmai munkássága, életútja elismeréséül, 60. születésnapja alkalmából dr. Csefkó Ferencnek a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége fõtitkárának, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatójának. Ugyanebben a kitüntetésben részesült dr. Hegyi Loránd Munkácsy-díjas mûvészettörténész, a Saint Etienne-i Mûvészeti Múzeum igazgatója, a PTE díszdoktora. Szolgálni valamivel a közt ez a lényeg. Horst-Peter Maentele szerint. A német üzletember mûvészet-menedzsmenttel foglalkozik. Az utóbbi években tevékenyen hozzájárult a pécsi Mûvészeti Kar diákmunkáinak külföldi megismertetéséhez. Több tárlat és kiállítás fûzõdik a nevéhez Németországban. Sõt, a mûvészet bizniszére is oktatja a diákokat itt Pécsett. Õ az egyike a Pécsi Tudományegyetem öt új díszdoktorának. Díszdoktor az lehet, aki nemcsak tudományos munkájával, hanem elsõsorban a közéletben növeli az egyetem hírnevét. És Maentele úr szavaival: ezzel a köz érdekét szolgálták. KAUFMANN Balázs George Herbert Walker között volt az Amerikai Egyesült Államok Magyarországra akkreditált nagykövete. Aktív szerepet játszott a pécsi amerikai információs központ létrehozásában, konferenciák és szemináriumok szervezésében, sokat tett a PTE nemzetközi hírnevéért. Kurt Wüthrich svájci biofizikai kémikus (kis képünkön); 2002-ben kémiai Nobel-díjjal értékelték eddigi munkásságát. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, jelentõsen támogatta a magyar, különösen a pécsi biofizikus kutatókat, többször járt már Pécsett. Dong Sheng Huan elõször aspiránsként dolgozott Magyarországon között a Gyermekklinikán. A magyarra még emlékezõ kínai professzor a gyermekgyógyászat nemzetközi hírû szaktekintélye, aki a magyar, fõleg pécsi kapcsolatait mindig is ápolta és fejlesztette. Hoványi Gábor közel két évtizede vesz részt a pécsi közgazdász-képzésben. Meghatározó szerepe volt az egyetemi szintû tanácsadó-képzés élenjáró mûhelyének kialakításában. A magyar menedzsment és marketing tudomány meghatározó alakja. Ünnepelt a PTE A Doctor Honoris Causa címet merthogy így hívják latinul kari elõterjesztés után a Szenátus ítéli oda, melynek tagjai március 14-én gyûltek össze az ünneplõ tömeg elõtt a Dr. Halasy-Nagy József Aulában. A teremben jelen voltak oktatók, hallgatók, a kitüntettetek családtagjai és a város közéleti személyiségei is. A néhány kokárda jelezte: egy nappal járunk a nemzeti ünnep elõtt, így a ceremónia a szabadságharcra emlékezõ beszéddel kezdõdött, melyet Takáts József irodalomtörténész tartott. Ezt követte a leendõ díszdoktorok méltató beszéde magyarul, angolul, vagy épp latinul. A ceremónián a Doctor Honoris Causa cím egy talárban és diplomában testesült meg, melyet dr. Lénárd László rektor adott át az öt kitüntetettnek méltóságteljes latin szavak kíséretében. A díszdoktorok beszédei után ezen a napon még sor került az Arany Katedra Emlékplakett, címzetes egyetemi tanári és címzetes egyetemi docensi címek adományozására, valamint a Habilitációs, PhD és DLA oklevelek átadására. Az ünnepi ceremónia a Szózattal zárult. 9

10 Univ-10.qxd :19 Page 1 ehök Egérút vagy trófea? Ha szerda, akkor rezidensbotrány Budapesten fogalmazhatná meg a történteket egy kívülálló, a teljesség igénye nélkül. Csakhogy most más a helyzet, mint három héttel ezelõtt. Ugye még emlékszünk, hogy a rezidensképzés önköltségessé tétele miatt felháborodott orvostanhallgatók március 7-én a fõvárosba utaztak, hogy érveiknek, békés keretek közt tömeges megjelenésükkel adjanak hangot. E korábbi szereplés sajnos nem a várt hatást érte el, így újabb alkalomra kerítettek sort, immár ténylegesen, fejtörést okozó gondolatokat ébresztve a szakemberekben. BÁNHEGYI Norbert Múlt szerdán, 21-én az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága Kökény Mihály elnökletével ülést tartott a Képviselõk Házában, ahol, a korábban nem teljesített kérésnek ez alkalommal eleget téve, minden párt képviselõje mellett, a Magyar Orvosi Kamara, a Klinikák Szövetségének és a Kórházak Szövetségének elnöke is megjelent. A gyûlés, az azon helyet foglaló államtitkár asszonynyal, dr. Horváth Ágnessel együtt egybehangzóan a kiadott rendelet kivitelezhetetlenségét mondta ki. Kökény Mihály egyértelmûen kijelentette, hogy a 2007-ben végzett hallgatókat sem létszámbeli, sem anyagi változás nem érinti majd. Vagyis megkönnyebbülhetnek az idei év diplomásai, az állam miatt nem kell terveiket átszabniuk. Azonban az egyetértés nem minden pontra volt jellemzõ. A hallgatók álláspontjának egyik szilárd eleme, hogy a diplomáig tartó idõszakban államilag finanszírozott képzésû hallgatók rezidensképzése, a szakosodási területtõl függetlenül ne legyen önköltséges, a gyakornokok bérét illetõen pedig, a teljesítményarányosság a fõ intenciójuk. A kormány korábbi rendeletének céljaként azt a szinte már jeligévé vált állítást hangoztatta, miszerint: a hiányszakmák kizárólagos finanszírozása annak érdekében történne, hogy ne növekedjen a munkanélküliség. Finomítva azonban a támogatni szándékozott szakok redukáltságán, már nemcsak 3, hanem a 38 szakterületbõl 17-re mondták ki az alultelítettséget. Mindehhez csak annyit jegyeznék meg, hogy a statisztikák az orvosi hivatás 10 éven belüli kiöregedését mutatják. Úgy néz ki tehát, hogy a hurok szorítása már korántsem olyan erõs. Összevetve az imént említetteket, egyrészt Magyarországon az ezer fõre esõ orvosok száma a külföldi arányok harmada, negyede, ezért minden szakirányban szükség lenne a képzésükre, másrészt a hallgatók jövõjének akaratuk elleni mederbe terelése, nemhogy csökkentené a munkanélküliséget, hanem fokozná azt, vagy a pálya elhagyását tenné diplomások számára indokolttá. Esetleg külföldre kényszerítené az addig magyar pénzen, európai viszonylatokban is jó képzett orvosainkat. A fórumon más elgondolások is szárnyra kaptak. Az államvezetés a szakorvossá válás egy másfajta útját is elképzelhetõnek tartaná, ennek részletei azonban nem tisztázottak. Mindenesetre elõrevetítvén ennek következményeit, az Európai Unió általánosan elfogadott rendelkezése alapján a tagországok csak a meghatározott keretek között megszerzett szakorvosi diplomát fogadják el útlevélként. Vagyis a magyar módi szerint végzett orvosok még egy fél évre sem mehetnének más országokba dolgozni, hiszen képzésük, hogy úgy mondjam, nem lenne univerzális. Emellett még a rezidensképzés költségeinek áttestálása érdekében egy hitelkonstrukció ötlete is felmerült. Nem tudni, hogy vajon a jelenlegi szakorvosi és rezidensi fizetések ismeretében ez világunk melyik dimenziójában valósítható meg, de így elõre megbecsülve talán még a nyugdíjból is félre kellene tenniük a futamidõ lezárása céljából. Ám az elõzõekben említett utak az ülés zárszavához képest puszta ábrándnak tûnnek. Igaz, hogy az ez évre vonatkozó tervezet visszavonását mindenki nyugtázta, ám a 2008-as átalakítást határozott lépésként jelenítette meg az Egészségügyi Bizottság elnöke, aminek kidolgozására a jövõben kerülne sor. Persze kézenfekvõ, hogy a hallgatók indokait nézve ez a módosítás jövõre sem tekinthetõ majd indokoltnak, de a kormányzat addig is haladékot kapott az esetleges felületességek átvizsgálására, a felelõtlen döntések elkerülésére. Kérdéseimre felelve a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatnak elnöke, Sarnyai Ákos még azt is elmondta, hogy további sorsukat illetõen bármilyen változást csakis felmenõ-rendszerben tudnak elfogadni, hiszen a felvételi lap beadása elõtt álló érettségizettnek pontosan tisztában kell lennie azzal, mivel is számolhat a képzésének finanszírozását illetõen. Úgy hiszem, egyikünknek sem mindegy, hogy a rengeteg tanulással elvégzett hat év után következõ idõkben, azért, hogy felelõs munkaerõvé válhassunk mi fizetünk az államnak, vagy ahogy történnie illene a munkaadó a munkásainak véli Sarnyai. A helyzet sajnos nagyon összetett és korántsem tûnik lezártnak, de az eddigi helytállás mindenképpen szép eredményeket hozott. Hogy a következõ hónapok fejleménye mi lesz, megsaccolni is lehetetlen. A módosítás bevezetésének szándéka innentõl kezdve egyre közelebb ér hozzánk. Azonban az idõ mindkét félnek kedvez, kérdés, hogy a végkifejletig hogyan alakulnak az erõviszonyok. Gyõz-e a hallgatói ellenállás vagy csak egyszerûen haladékot szerzett a megszorítás tudatosításához? Számomra azonban megnyugtató volt hallani, hogy beszélgetésünk lezárásaként Sarnyai Ákos kihangsúlyozta, hogy a konstruktív párbeszéd folytonosságának fenntartása érdekében a továbbiakban is a legnagyobb határozottsággal igyekeznek kiállni, érveiket és észrevételeiket a minisztériummal megosztva tárgyalóasztal mellett tartani. FOTÓ: UNIVPÉCS ARCHÍV Az Egyetemi Kulturális Napokat a PEN váltóéveiben rendezik majd meg; elsõ alkalommal idén, legközelebb pedig 2009-ben. Az EKN a Pécsi Egyetemi Napokhoz kapcsolódó, a Pécsi Tudományegyetem kulturális értékeit integráló rendezvény, eltérõ fókusszal. Míg a PEN középpontjában a diákrektor választás és a színvonalas könnyûzenei koncertek állnak, addig az Egyetemi Kulturális Napok a PTE hallgatói által létrehozott jelentõs kulturális értékek bemutatására koncentrál. Az EKN, amit április között rendeznek, több, egymással párhuzamos programsorozatnak ad helyet. Az EKN keretében a PTE karjai kulturális PEN helyett: EKN Bár 2007-ben nem lesznek Pécsi Egyetemi Napok, azonban az EHÖK idén is szervez egy nagyszabású rendezvénysorozatot, Egyetemi Kulturális Napok néven. Az EKN keretében a PEN-en megszokott bulik mellett az egyes karok kulturális értékeiket is bemutathatják majd. STEMLER Miklós programcserét hajtanak végre annak érdekében, hogy az egyetemi hétköznapok alatt egymással nem találkozó karok hallgatói megismerhessék a másik kar kulturális termékeit. A programcserébe többek között fotókiállítások, gasztronómiai bemutatók és koncertek tartoznak. A program véglegesítés alatt áll, a részletes bontást egy héten belül közzétesszük. Ami már biztos: az EKN-t a FEEK és a Pollack cseréje nyitja meg, 23-án hétfõn, 10 órakor. Nem csak a két, épp kulturális programot cserélõ kar hallgatóinak érdemes figyelni ezekre, hiszen többek között borkóstolás, fõzõverseny, mûvészeti elõadások lesznek terítéken végig a héten. Az EKN ezen kívül nagyszabású, a PEN-t idézõ koncertsorozattal készül április 24. és 27. között az Expo Center hátsó udvarában ahogy már írtuk, a város belsõ részeibe, a kollégiumokba való éjszakai visszajutást különjáratokkal biztosítjuk majd. A fellépõk között megtalálhatóak lesznek népszerû helyi zenekarok és országos hírû bandák is; a részletes programot a címen tudjátok elérni. A jegyek árusítása a következõ hetekben kezdõdik majd: elöljáróban annyit már el tudunk mondani, hogy a PEN-hez hasonlóan hallgatóbarát árakkal készülünk. A napijegy diákigazolvánnyal 500, a hetijegy elõvételben 1200 forint lesz. A koncertek mellett egyéb programokkal is készülünk. A szokásos vendéglátói kínálat mellett a rendezvény ideje alatt felállított gasztrokertben étel- és italkülönlegességekkel ismerkedhetnek meg a kilátogatók, a kulturális kínálatot erõsítendõ pedig, néptáncot és színházi elõadásokat is figyelemmel kísérhetünk. 10

11 Univ-11.qxd :09 Page 1 szolgáltatások 7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b, telefon: /2085, koszi@koszi.pte.hu, honlap: Marketing PR reklám tréning PRO KONTRA A Pécsi Tudományegyetem KÖSZI PROF programja keretében ingyenes képzési lehetõséget biztosít egyetemistáknak és frissdiplomásoknak! A képzés segítséget nyújt a körülöttünk lévõ vizuális kultúra és kreatív anyagok értelmezésében, tisztázza, hogy mi a tender, a brief, a kampány, hogyan mûködik egy reklámügynökség. Betekintést enged a kreatív tervezés folyamatába, az idea megszületésétõl a kampányig. Idõpont: április Jelentkezési határidõ: április 10. Jelentkezés és bõvebb információ: PTE KÖSZI, Tábori Edina tabori_edina@koszi.pte.hu Telefon: 72/ /2086 Tanácsadások PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS Beilleszkedési, magánéleti problémák, vizsgaidõszaki stressz, stb. megoldásában segítenek a Khairosz alapítvány szakemberei. B kollégium, 10-es terem Elõzetes regisztráció: Nagy Tímea 20/ ÁJK, 010-es terem Csütörtök 16:00-18:30 Elõzetes regisztráció: Pásztor Attila 20/ KÖSZI Csütörtök 16:00-18:30 Elõzetes regisztráció: Szilágyi Vera 20/ Idén március 1-én, valamint 8-án rendezték meg a 3. Éjszakai Squash Kupát, melyen a PTE diákjai és dolgozói mérhették össze tudásukat e sportágban, a Mecsek Fallabda Központban. A program a két évvel ezelõtt indult Megérint?! elnevezésû esélyegyenlõségi projekt részeként került megrendezésre, azaz a nevezési feltételek között szerepelt, hogy minden jelentkezõ csapatnak fel kellett vonultatnia egy hölgyet is. A 15 jelentkezõ csapat tagjainak az egyes meccsek között lehetõsége nyílt a KÖSZI rendezvényeirõl már jól ismert egészségügyi tesztek, és különbözõ mérések (vérnyomás, szénmonoxid, testzsírtartalom, vércukorszint) igénybevételére is, melyet az ÁNTSZ és a Tisztás Alapítvány képviselõi biztosítottak számukra, természetesen ingyenesen. A selejtezõ után 9 csapat került a középdöntõbe, majd a legjobbak a döntõbe. A képen a gyõztes csapat, a Pyty's Team tagjai (Bekõ Szilárd, Tóth István, Szabó Veronika és Denhoffer Balázs) láthatók. A jó hangulatra, és a nagy érdeklõdésre való tekintettel a KÖSZI jövõre is tervezi e verseny megrendezését. Játssz velünk! A kártya és ami benne van Újra itt a lehetõség, hogy részt vegyél Diák Kalauzos játékunkban, ahol ezúttal a Vidámpark és az Állatkert által felajánlott tiszteletjegyek egyikéért szállhatsz síkra. E heti kérdésünk: Mióta mûködik a Pécsi Vidámpark? a) 1961 b) 1975 c) 1983 FODOR Janka A fallabdával való megismerkedésemet egy kedves barátomnak köszönhetem. A tél elmúlt, melegedni kezdett az idõ, én pedig úgy éreztem, hogy a rajtam lévõ, hangsúlyozom, kisebb párnácskák nélkül sem fogok már fázni. Miután felvilágosítást nyertem afelõl, hogy a sima teniszütõ bizony nem megfelelõ célszerszám, hogy a labda, az gumiból van és életveszélyesen pattog, meg, hogy muszáj fél liter valamit a pálya mellé készíteni szomjan halás ellen, indulhatott a menet. Tenisz, tollaslabda, pingpong. Ekkorra már mindent kipróbáltam, de egyik sem volt rám akkora hatással, mint a squash. Reflexeim fél óra után hihetetlenül kiélezõdtek, jobb bicepszem ötszörösére dagadt, combjaim folyamatosan feszültek én legalábbis így éreztem. Sõt, tökéletesen megfeledkeztem arról az eleinte elrettentõ tényrõl is, hogy a pálya egyik fala üvegbõl van, s így bárki láthatta az emberfeletti teljesítménytõl eltorzult arcom, a labda helyett olykor a falra, valamint ellenfelemre mért ütéseimet, csetlés-botlásaimat. Bizton állíthatom, hogy régen szórakoztam magamon ilyen jól. Egy óra az az idõintervallum, amit szinte pihenés nélkül végig bírok játszani bár a fejlõdés nincs kizárva. Egy hibát azonban mindig elkövetek: a meccsek után elfelejtek nyújtani. Ebbõl kifolyólag a következõ három napban reggelente az ágyról csak legurulni tudok, fáj, amikor nevetek, kiver a víz, ha lépcsõt látok és átmenetileg bal kézzel írok. ÁLDOZÓ Krisztián 7 óra 54, és 6:0-ra megy a Béla. Nem gond, végül is anyám hozzászoktatott a kudarc élményhez, a Hotelben sem volt enyém a csúcsszálló soha. 8 óra 17, harmadik szett, a Bélának már kettõ fórja van, az állás 5:2, de legalább egyszer sikerült fenéken lõnöm a labdával. Annyi kisstílû öröm van ebben a sportban. Például a lendítések. Mondtam neki, hogy ne számoljuk, mire jó az nekem, ha már 9 elõtt megzabál a stressz erre õ cinkelni kezdett. Ez egy férfias sport kérem, ez Manager sport, olyan, mint a teflon, ebben cinknek nincs helye. Szomorúan nyugodtam bele, de legalább sikerült oldalba vágnom egyszer. Új szerva, persze, ne ugrálj. Én sem ugrálok, mindkét térdem sajog, a derekam meghúzódott, lehorzsoltam a könyököm, és az üvegfal túloldalán egy tízévesforma kislány öt perce azon röhög, hogy futás közben véletlenül kontroll nélkül lefejeltem a falat. Na ja, fizetõs prérifarkas játék, ez a Gyalogbéla meg már az ötödiket nyeri zsinórban, és hallgathatom egész este sörözés közben, hogy squash-szervezeti gyásznap. Persze a sakk, az smafu, a golf unalmas, a foci kommersz, a paintball körülményes, a Béla meg csak ebben jó. Én meg megmondom úgy, ahogy van, nem vagyok normális, hogy minden héten két vállra fektetem az önbecsülésemet, meg a biológiámat. Még hogy menedzser sport. Menjünk zuhanyozni! EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TANÁCSADÁS Személyre szabott életmód- és életvezetési tanácsok, az érdeklõdõ javaslatokat kaphat: az egyéni étrendre, diétára, a megfelelõ életmód kialakítására, ajánlott mozgásformákra, a helyes életritmus kialakítására. Csütörtök 13:30-15:30 Csekõ Csilla Elõzetes regisztráció és helyszín: KÖSZI Játssz tehát újra velünk, figyeld a kérdéseket és nyerj! A válaszokat az alábbi címre várjuk: koszi@koszi.pte.hu, név és egyetemi kar feltüntetésével. Beküldési határidõ: április (A nyerteseket ben értesítjük.) Elõzõ játékunk helyes megfejtése: b) azaz Örkény István: Tóték Nyerteseink: Makszin Lilla, Huber Krisztina, Jancskár Zsófia, Bérczi Bálint VásÁrolj mindig a diákigazolványoddal! Megéri! 11

12 Univ-12.qxd :47 Page 1 sport sportré 2007-es elsõ sportrénkban egy olyan sportoló hallgatót mutatunk be, aki 10 éves korában magatartás problémái miatt kezdett el cselgáncsozni, mára pedig már egyetemi világbajnoknak vallhatja magát. Interjúalanyunk Bor Barna. Elõször egy görög, majd egy kínai PÓR Károly interjúja Tavaly év végén a PTE diákjaként megnyerted az egyetemisták cselgáncs világbajnokságát. Mit kell tudni a versenyrõl, hogyan sikerült ezt a nem mindennapi sikert elérned? 2006 decemberében volt a világbajnokság, a dél-koreai Suwonban, ahol súlycsoportomban 20-an indultunk. A világ közvetlen élvonala, legalábbis annak egyetemisták alkotta része ott volt a versenyen, többek között japán, brazil és orosz cselgáncsosok is harcba szálltak a végsõ gyõzelemért. Így elmondható, hogy nagyon impozáns mezõny jött össze, melyben jó néhány rutinos versenyzõ is megmérette magát. Én a magam 20 évével a legfiatalabb induló voltam, ami külön növeli gyõzelmem értékét. Négy meccset játszottam, és mind a négyet iponnal nyertem, ami olyan értékû, mint az ökölvívásban a kiütés. Elõször egy görög, majd egy kínai riválist gyõztem le, az elõdöntõben pedig egy koreait. A döntõben azzal a 27 éves litván fiúval mérkõztem, aki annak idején még Kovács Antival is nagy meccseket vívott, de szerencsére sikerült legyõznöm. Csapatban is indultam négy TF-es (Semmelweis Egyetem a szerk.) sráccal közösen, és bronzérmesek lettünk. Hogy jött a cselgáncs, miért pont ezt a sportot választottad? Tíz éves koromban az iskolába elég sok gond volt a magatartásommal, ezért édesapám a rokonok tanácsára cselgáncsozni vitt, hogy ott vezessem le az energiáimat. A cselgáncs azért is kiváló sport, mert a mozgásélmény mellett nevelést, tartást, fegyelmezett életszemléletet is ad az embernek és nekem pont erre volt szükségem. Szerencsére sikerült hamar megszeretnem, amit nagyban elõsegített az, hogy már az elsõ versenyemet megnyertem, és a sikerélmény motivált. Hogyan alakult az eddigi pályafutásod, mennyire hátráltattak sérülések? Milyen versenyekre készülsz a közeljövõben? Kistarcsán kezdtem sportolni, ahol Kovács Ernõ volt az elsõ nevelõedzõm sokat köszönhetek neki. Három év után a Margitszigeti Atlétikai Klubhoz igazoltam, ahol dr. Deierl Krisztián kezei alatt 2003-ban ifjúsági Európa-bajnok lettem, és ezt követõen szerzõdhettem Paksra, az ország elsõ számú egyesületéhez. Jelenleg a világranglistán a 14., az Európa ranglistán pedig a 9. vagyok. A világkupa viadalok mellett az év két fõ versenyére, a májusi belgrádi Ebre, és az õszi, rioi vb-re készülök. Ez utóbbi verseny két dolog miatt különösen is fontos lesz számomra. Egyrészt az 1 5. helyezett automatikusan kijut a 2008-as pekingi olimpiára, másrészt, nekem ez lesz az elsõ felnõtt világbajnokságom, mert két éve egy sérülés miatt nem indulhattam. Egyébként nem vagyok különösen sérülékeny alkat. Igaz ugyan, hogy már átestem két térdmûtéten, de ez ebben a sportágban egyáltalán nem ritkaság. Bor Barna Született: Kerepestarcsa, Sportja: cselgáncs (judo) Klubja: Atomerõmû SE Edzõje: Hangyási László Súlycsoportja: kg Legjobb eredményei: egyetemi vb 1., U23-as Eb 1., Ifjúsági és Junior Eb 1., felnõtt világkupa 1., 11x utánpótlás magyar bajnok Kovács Anti hozzád hasonlóan Pakson versenyzett, Pécsett volt diák, és 20 évesen olimpiai bajnok lett Barcelonában Bor Barnától mit várhatunk Pekingben? Elsõ lépésként ki kell jutni az olimpiára! Az olimpiai szereplést a már említett világbajnokság mellett a világkupákon és az Eb-n elért helyezések révén lehet kiharcolni. Szerintem kijutni nehezebb az ötkarikás játékokra, mint aztán ott jól szerepelni. Ennek az az oka, hogy közel háromszor annyian akarnak kijutni, mint ahányan valójában indulhatnak. Ráadásul, ha kijutnék az olimpiára akkor én mindenfajta nyomás nélkül cselgáncsozhatnék, ugyanis velem szemben nem lennének akkora elvárások, mint a japán, az orosz, vagy éppen a kínai riválisaimmal szemben, akiktõl aranyérmet vár hazájuk. Szóval az esélytelenek nyugalmával léphetnék a tatamira, akárcsak Anti Barcelonában Az edzéseket hogy tudod összeegyeztetni a tanulással? Hétfõtõl péntekig általában 10 edzésem van, hétvégén pedig gyakoriak a versenyek, így csak levelezõsként tudom végezni az egyetemet. Szerencsére a tanuláshoz a tanáraim minden segítséget megadnak, így a sport mellett is marad rá idõm. Az aktív pályafutásom befejezése után is szeretnék majd a sportban maradni testnevelõként, vagy edzõként, mert nekem ez az életem! PTE Students League fél-nagypályás labdarúgó kupa Idõpont: április , 16 órától Helyszín: PEAC-pálya Nevezési határidõ: április 11. (szerda) Nevezési díj csapatonként: 7000 Ft Játékidõ: 2x18 perc A nagypályás játékszabályok a mérvadók. A tornán a PTE bármely karának hallgatói, oktatói és dolgozói részt vehetnek! A pályán egy csapatban 7+1 játékos szerepeltethetõ, 12 fõ nevezhetõ. Nevezni a FEEK szolgáltató irodán (Szántó K. J. u. 1/b), illetve a TTK HÖTön (Ifjúság út. 6. E/306) lehet. Mit ér a tehetség pénz nélkül? A PTE PEAC férfi kosárlabda csapata teljesítménye alapján már tavaly is feljuthatott volna NB I. B- be, azonban ezt az anyagiak megakadályozták. Ebben a szezonban szintén bravúros teljesítményt nyújtanak, ám félõ, hogy a sors megismétli önmagát és újfent a pénz áll a gyõzelmek útjába. Ennek ellenére a fiúk töretlen lelkesedéssel lépnek pályára minden meccs elõtt, és egy idegenbeli csatavesztést leszámítva eddig veretlenek. A megpróbáltatásokról és arról, hogy mi vezérli õket Petõfi Áron (képünkön), a csapat kapitánya beszélt nekünk. OBRADOVIC Ena interjúja A tavalyi eredményetek alapján most NB I. B ligában kellene szerepelnetek, de ismét NB II.-ben indultatok. Igen, évek óta napirenden van az, hogy feljussunk. A PVSK-s vezetõség szorgalmazta ezt a dolgot, mivel a nagycsapat kapujában lévõ utánpótlás játékosaik T-licensszel nálunk is szerepelnek és így NB I.-ben tudnának játszani. A fejlõdésük és a késõbbi beépítésük szempontjából ez a tapasztalat nagyon hasznos dolog lenne. Ez volt a legfõbb mozgatórugó éveken keresztül. A mi oldalunkról pedig Czéh László tanár úr, a csapat edzõje is szerette volna megcélozni a magasabb osztályba jutást. Hogyan valósult volna meg az anyagi háttér? Az egyetem és a PVSK összekapcsolásával. Az egyetem biztosította volna a létesítményeket, a PVSK pedig anyagilag és játékosokkal segített volna. Tavaly sikerült kivívni a feljutást, megszereztük a jogot, azonban a nagy ígéretek, a készülõdés után a PVSK az anyagi helyzetére hivatkozva nem mutatott hajlandóságot segítség nyújtására. Az a furcsa, hogy sokáig hangoztatták, hogy adnának pénzt, de amikor megvolt a lehetõség, akkor nemet mondtak. Holott, így most sok PVSK-s junior kénytelen Kaposvárra, Bonyhádra menni. A háttérben zajló dolgok mennyire befolyásolnak titeket a pályán? Nem mondhatnám, hogy nagyon kihatna a teljesítményünkre. Mi a mozgás öröméért és a kosárlabda szeretetéért járunk edzeni. Aki igazi sportoló, az bármilyen meccsre megy, nyerni akar. Csalódás az NB II. év végén, de a játékosok mentalitásával szerencsére nincs gond. Milyen érzés azzal a tudattal pályára lépni, hogy akármilyen jól teljesítettek, erõsebb ellenféllel valószínûleg nem fogjátok tudni kipróbálni magatokat? Mi azért játszunk, mert jó érzés nyerni a végén. Mindegy, hogy milyen liga, milyen bajnokság. Az alapszakasz végén biztos elõ fog kerülni ez a bizonytalanság, de ezt ellensúlyozza az, hogy itt olyan emberek vannak, akik tényleg szeretnek játszani. Nem is engednénk mást magunk közé. NB II.-ben még szerencsére vannak normális játékosok, csapatok. A tavalyi kudarcélmény után menynyire volt nehéz újra talpra állni? Csalódottak voltunk, de szeptemberre ezt elrendeztük magunkban. Új csapatot építettünk, új emberekkel. Én is, és a Mester is inkább erre koncentráltunk, nem pedig a múlttal törõdtünk. Most a rájátszásnál fog megint kiélesedni, hogy mi lesz ha Lehet, hogy én pesszimista vagyok, de most még feleannyira sem érzem azt, hogy valaki is megpróbálna értünk tenni valamit. De a legfontosabb, hogy elõször vívjuk ki a jogot. Idén is jól szerepeltek, továbbjutás esetén ismét nem lesz pénz? Nehéz megjósolni azt, hogy alakul a bajnokság, de alighanem ugyanaz lesz a szisztéma, mint tavaly Az önkormányzati támogatás kevés, szponzor keresésébe pedig még nem fogtunk bele, erre ugyanis kéne egy külön személy. Egy NB I. B-s csapat mûködtetése körülbelül négy-öt millió forint egy évben, ami kizárólag az utazási és egyéb költségeket fedezi. Aztán csak pénz kell Mint mindenhez manapság. Illetve még egy ember kéne a Mester mellé, aki lát benne fantáziát és tudna foglalkozni ezzel a kérdéssel. Én is forszírozhatnám, de játékosként nem szeretnék másokhoz azért menni, hogy pénzt adjanak nekünk, egyébként nemes célokra. Ehhez egy külön ember segítsége kéne. Akit esetleg érdekelne a dolog, az hívjon fel engem, vagy a Mestert, nagyon szívesen vennénk a segítséget. 12

13 Univ-13.qxd :55 Page 1 Lesz-e változás a regisztrációban? Cs. K.: Mindenképpen szeretnénk valamilyen online megoldást találni, hogy ne kelljen sorba állni és gördülékenyebben menjen az órafelvétel. Eredetileg az ETR-es jelentkezésre gondoltunk, de ez kizárná a dolgozókat és a külsõsöket, hiszen õk nem rendelkeznek a rendszer használatához szükséges kódokkal. Úgy tûnik, a Táncoló Egyetem weboldalán kéne regisztrációs felületet biztosítani. Keressük a megoldást. Egyébként csak a regisztráció miatt kaptunk negatív visszajelzéseket a kurzusokról mindig pozitívan nyilatkoznak a hallgatók. P. B.: Minden félév végén végzünk a résztvevõkkel elégedettségi vizsgálatot, ami szerint magát a Táncoló Egyetemet az 1 5 skálán mindig olyan 4,9 körülire osztályozzák, az oktatókat is átlagosan 4,75 fölöttire értékelik, ami nagyon jó eredmény. Általában szívesen folytatnák is a táncos tanulmányokat egyedül a regisztrációval elégedetlenek, illetve az infrastruktúrával. Dolgozunk a megoldási lehetõségeken. Egyébként, az egyetemi honlap megújulásával a Táncoló Egyetem webes elérhetõsége is frissül: a terveink közt szerepel a már említett online regisztráció mellett, hogy több képpel, a bemutatókon készült videókkal csináljunk kedvet a kurzusokhoz. Arra is gondoltunk, hogy egy netes teszttel mindenki kiválaszthatná, hogy temperamentumához, igényeihez melyik táncstílus ajánlható kínálatunkból. Mekkora a túljelentkezés, és hogyan tudjátok kezelni? Milyen összetételûek a csoportok? A táncosok háta mögött Sikertörténet, túljelentkezés, látványos bemutatók és sok szempontból hasznos tudás ez dióhéjban a Táncoló Egyetem, ami a PTE Marketing Osztályának köszönhetõen mûködik. Csatáry Kingával és Perjés Beával beszélgettem a projekt kapcsán. HARKA Éva interjúja Cs. K.: A projekt indulása óta a túljelentkezés folyamatosan másfél-kétszeres. Ebben a szemeszterben 1209 jelentkezõbõl 874-en fértek be a kurzusokra. Legtöbben természetesen a hallgatók vannak, sokan közülük testnevelés címen veszik fel a kurzusokat. De van számos dolgozó is igaz, õk inkább a reggeli vagy a késõdélutáni órákat részesítik elõnyben nyilván a munkaidejük miatt. Külsõsök is elõ-elõ fordulnak az órákon, néhány fõ kurzusonként, ami jórészt annak köszönhetõ, hogy magas színvonalúnak és olcsónak számít ez a képzés, így aki szívesen kipróbálna valami új táncfajtát, inkább bejelentkezik a Táncoló Egyetem óráira, s akkor nem kell borsos áron magánórákat vennie. De néhány hallgató vagy dolgozó párja is eljön táncot tanulni. Termek tekintetében kicsit meg van kötve a kezünk. Az Ifjúság úton és a Sport utcában elég nagy létszámmal tudunk dolgozni, de még így is meg kell húzni a határt, hiszen az oktatónak figyelnie kell minden tanítványa mozdulataira, s így egy-egy csoport létszáma véges. Igyekszünk a népszerû kurzusokból többet indítani. P. B.: Elõfordul olyan, hogy valaki az elsõ órára elmegy, többet viszont nem jelentkezik. Olyan is akad, aki regisztrál, de meggondolja magát. Hogy mégis ki tudjuk használni az órák keretét, azt találtuk ki, hogy minden jelentkezõt felveszünk a regisztrációs listára, s az elsõ órán egyeztetünk: aki nem jelezte elõre, hogy kihagyja a foglalkozást, annak a helyére automatikusan a következõ lép. A középiskolások felé is nyitunk nyári tánckurzusokat is ajánlunk nekik, de persze most is jelentkezhetnek külsõsként; illetve a babitsosoknak, deákosoknak, akik a PTE gyakorlóiskoláinak diákjai, ingyenes a részvétel. Arra is gondoltunk, hogy ha van egyetemi kórus, színjátszás, akkor miért ne lehetne tánccsoport is? Természetesen a tagjai több táncstílust tanulnának, s ezzel több rendezvényen meg is lehetne jelenni, az alkalomhoz illõ fellépéssel, akár palotással, akár rockival. Idén elõször Szekszárdon is indult tánckurzus. Hogyan fogadták az IGYFK-s hallgatók? P. B.: Örömmel! Kereken százan jelentkeztek, s mivel számukra egy összetettebb kurzust hirdettünk meg, ráadásul a közelmúltban felújított aulájukban tartjuk, így nem maradt óra nélkül egy jelentkezõ sem. Említettétek a termeket. Milyen infrastruktúrával dolgozik a Táncoló Egyetem? CS. K.: Az Ifjúság úton, a Sport utcában és a Berek utcában folynak a kurzusok, sõt, már a Nevelési Központban is bérlünk egy termet, a magyar néptáncot tanulóknak. P. B.: Kimondottan táncoktatásra szolgáló terem nincs az egyetemen, mivel eddig nem volt szükség ilyenre, s a nagy termek visszhangosak, elveszik bennük a talpalávaló. E célra a mostani helyiségek közül talán az RG-terem a legjobb, tükörrel, balett rúddal bár ez sem kifejezetten táncórákhoz készült, s elég túlterhelt. De ezek a lehetõségek is nagy segítséget jelentenek, hiszen hiányukban a Táncoló Egyetem egyáltalán nem tudna mûködni. A nagy terv az, hogy legyen egy olyan termünk, ami az egyetemhez tartozik és kimondottan erre a célra van kialakítva, a megfelelõ padlózattal, tükörrel, balett rúddal, zenei berendezéssel. Ott majd lehetne külön tartani bemutatókat, koszorúcskákat, hétvégi táncpartikat is. Milyen pénzekbõl gazdálkodik most a Táncoló Egyetem? P. B.: Külsõ forrásból mûködik. Kezdetben a Pécsi Sörfõzde volt a fõtámogató, jelenleg az OTP Bank és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat támogatja, valamint a Pécsi Diplomások Köre. Mennyire teljesíti a Táncoló Egyetem a kezdeti misszióját? P. B.: Szerintem egy pécsi egyetemista számára már evidens, hogy a tánc a kultúra része. A legjobb négy között Kiegyensúlyozott teljesítménnyel sikerült a legjobb négy közé jutni a PVSK-Expo Center Pécs csapatának a Magyar Kupa sorozatban. Az örömöt csupán a legutóbbi bajnoki mérkõzés eredménye ronthatja el, hiszen hazai pályán, rendkívül szoros mérkõzésen kikaptunk a Szolnoki Olaj KK együttesétõl. OBRADOVIC Ena FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS Már a mérkõzés kezdete elõtt is tapintani lehetett a feszültséget, ami nem csoda, hiszen a bajnoki tabella elsõ és második helyezettjének összecsapására került sor. Rangadóhoz méltón kiegyenlített erõviszonyokkal kezdõdött a találkozó. Jurkunas és Hollins lendületét Simon Balázs állította meg, majd Lapov, Tóth Norbert és Kecskés is besegített neki a palánk alatt, így kihasználva a vendégek gyenge pontját. A második negyed leginkább említésre való pillanata Simon Balázs technikai hibája, amit reklamálásért kapott, mivel kifogásolta a személyi hibák közti feltûnõ aránytalanságot. Ezt Dénes Gábor érzékelhette a leginkább, hiszen négy faultot szedett össze, anélkül, hogy egyszer is betalált volna a gyûrûbe. De a támadásban csapattársai sem jeleskedtek, így a második negyed végére a vendégek tízpontos elõnyre tettek szert. A második játékrészben a pécsiek Alekszics vezérletével megkezdték a felzárkózást, azonban a védekezésünk gyengének bizonyult és Dénes kipontozódása is érzékenyen érintette a Pécset. A hazai rohamok csupán arra voltak elegendõek, hogy ne szakadjunk le mégjobban. A zárónegyedben Kelley csillogtatta meg tudását, amire Simon próbált válaszolni, és már-már közel is került Völgyi Péter gárdája a fordításhoz, de megszerzett elõnyüket jól osztották be a vendégek és végül az olajozottan mûködõ szolnoki gépezet ellen nem tudtunk mit tenni: PVSK-Expo Center Pécs Szolnoki Olaj KK A bajnoki vereség után azonban minden erõvel a Magyar Kupa soron következõ Zalaegerszeg elleni meccsekre kellett koncentrálni. Grebenár Pétert leszámítva teljes volt keretünk és már a legelején sikerült magunkhoz ragadni a vezetést, Dénes lepattanóinak, valamint Alekszics brillírózásának köszönhetõen, aki egymás után szórta a triplákat. A kiemelkedõ teljesítmények eredményeképp már az elsõ negyed végére 13 pontos elõnyre tettünk szert. A második negyedben tovább növeltük elõnyünket, bár a zalaegerszegiek próbálták összekapni magukat, de remek védekezésünknek köszönhetõen kevés sikerrel. A harmadik negyedben kevesebb hangsúlyt fektettünk a védekezésre, így a ZTE pár perc erejéig faragni tudott hátrányából, azonban a negyed végére ismét harmincpontosra duzzadt a fölényünk. Az utolsó negyedben sem történt változás, tovább meneteltünk, s így magabiztos arányú gyõzelmet arattunk. A 35 pontos elõnnyel, nyugodtan utazhattunk Zalaegerszegre, ahol szintén diadalmaskodtunk (76 70-re) és így a Magyar Kupa legjobb négy csapata közé jutottunk. Következõ mérkõzés: PVSK-Expo Center Pécs Atomerõmû SE március 31. szombat

14 Univ-14.qxd :20 Page 1 english Letter from the Village Round figures and I don't mean my own. by Andy ROUSE What I am referring to is the desire these days to find a nice tidy number as an alibi for celebration. The 100th year since this person's birth, the 200th since that one's death, and if all else fails, the 333rd since well, this year it's the three-hundred-and-thirty-third anniversary of 1664, which is the last year when London was free of both a plague and a fire. Although it probably had some of both. Anyway, if you hadn't noticed, this happens to be the 640th anniversary of the founding of the old medieval Pécs University, which 40 years later no longer existed. There's not too much we know about it except that one-third of the students we do know anything about seem to have been instrumental in lowering the annual intake through doing archery practice on anyone who disagreed with them. It's also suggested that the university was first victim of the Bologna Process. The first head of the university, Vilmos the Bishop (Körte to his mates), decided to give Pécs a 640-year advantage on the rest of Europe by getting a guest Prof. from Bologna at several times the average docent (or is that decent) salary and introducing the Italian university's system, not only of teaching but all the admin as well. (Nobody else got paid much, because all the academic eggs were in one Bolognese basket. And the staff were priests anyhow, so vowed to poverty except for any juicy non-work-related titles they might pick up on the way.) Of course, it was an utter failure. Three years later the Bishop (and first university chancellor) fell sick and died of the effort, and the guest prof., a chap called Galvano di Bologna, went back to the family ironworks in Italy. Naturally the university had to find a new chancellor, but without Bolognese on the menu it was all a foregone conclusion, and the university had to pack up. By 1400 there was no university in Pécs. And not a Turk to be blamed! Let's hope we can learn from the sorry experience of our predecessors. And around 640 years later not rely too much on Bologna. Spread out the stipends fairly. And refrain from sticking arrows in our fellow students. See you in ten years for the REAL celebrations! Dear Erasmus student, you are a member of a huge family of former Erasmus students. Already more than of us have lived this unique Experience. We decided to start from zero in a new environment we wanted to try something new and valuable. Did you grow-up? Was this experience useful for your life and for your career? Did you feel like home away from home? Did Erasmus change your life? Do you miss that time? The Erasmus programme is 20 years old this year. 20 generations of Erasmus students are therefore invited to celebrate this anniversary. Let's share our memories. ESN Pécs, member of the Erasmus Student Network invites you to share memories for the anniversary. Please log on to to take part in the contest. Write an SMS-long story of your experiences. Nothing more is needed. Comics by Gábor "Kissgz" Kiss. In the interview for UnivPécs (in Hungarian on page 20) he honestly speaks about his motivations for creating comics. The most important reason was my devotion to the genre, and also the fact that working on animation is not a one-man-business. It is easy to tell a story through comics. He is also interested in hybridizing the two genres of literature and comics and the questions of adaptation. For more artwork by Kissgz check out:

15 forma-01.qxd :35 Page 1 Tartalom MÛVÉSZETI FOLYÓIRAT III. évf. 1. szám Kovács Orsolya: Gizike a vonaton Loschitz Ferenc: Mr. Mansfield leveleibõl Plotár Noémi: négysoros para Horváth Zoltán: 11 limerick Zalán Márk: Mexikói trilógia 2. OLDAL. 3. OLDAL OLDAL Fél korsó Beköszöntõ Minden pesszimista véleménynek ellentmondva azért ki lehet jelenteni, hogy történnek ma is dolgok, egészen konkrétan az irodalmi életben, melyek biztosan elõrébb mutatnak akár önmaguknál is. Mondhatni zajlanak a folyamatok! A végcélt, s az odáig vezetõ utat még csak latolgatni sem könnyû. Például, majd' harminc éve volt egy, ha nem is páratlan, de a maga nemében tényleg sikeres kezdeményezés, mely aztán a dolgok rendje és módja szerint idõvel átalakult, majd megszûnt: azaz a kulcsfigurák életútja elvált egymástól (tehát addig létezett, amíg szükséges volt). Itt a Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Parti Nagy Lajos és Pálinkás György (az egész ügy motorja) neve és személye által képviselt pécsi alkotókörre, illetve az abból születõ, 1980-ban megjelent Fél korsó hiány címû antológiára gondolunk (mi a Forma szerkesztõsége). Az elmúlt harminc évben Pécsett nem jelent meg ekkora jelentõségû kötet ebben a mûfajban, s jelentõsebb, az országos irodalmi életet formáló alkotókör, irodalmi erõ sem jelentkezett azóta (sem Pécsett, s talán kimondható, máshol sem). A mai magyar irodalmi életben valamilyen alapon (ízlés, cipõméret, szemszín) össze-összeáll egyegy társaság, aztán véd- és dacszövetségben hol egymást szidják, hol a más ízlésû, cipõméretû és szemszínû társaságokat, hogy az egyre kisebb tortából nekik nagyobb szelet jusson. Mi, most megpróbálunk egy másféle kört létrehozni. Egy olyat, amelyben elsõsorban szakmáról esik szó, elemezzük a friss szövegeket. Miért? Mert minket legfõképp ez érdekel, a minõség (s a változatosság is gyönyörködtet. Vagy nem?). Megjósolhatatlan, hogy az említett pécsi alkotókört (Fiatal Pécsi Írók Alkotó Köre) február végén, az Ifjúsági Házban feltámasztó, azt fiatalokkal feltöltõ kezdeményezés hova juthat, vagy mit érhet el. Mindenesetre az elsõ alkalom meglepõen sok érdeklõdõt vonzott, s Csordás Gábor, és Meliorisz Béla múltidézése után el is kezdõdött a voltaképpeni munka: a szerzõ felolvasta a friss szövegét, s a társulat nekiállt elemezni, mert ez a cél, s valahol a távolban ott lebeg egy antológia (mint lehetõség). Elindult valami, kialakulóban van a társaság, s egy rendszeres (kétheti) esemény, melyben a Forma is igyekszik megtalálni a maga helyét. Szeretnénk a fiatal mûvészek összefogásának lehetõségét megteremteni, igényes fórumot kialakítani, segítséget nyújtani, utat mutatni (ha valaki eltévedt, s ezt igényli), vagy egyszerûen helyet, s alkalmat teremteni arra, hogy arról beszéljünk, ami (remélem nem csak) számunkra fontos. Hely akad még az asztal körül, és aki nem a fióknak ír, annak jut is majd! Szerk. Noviczki Katalin: Parton Áldozó Krisztián Re: Március 15 /vidéki szerkesztõ levele Pestre/ Drága Mór! Megkésett levél ez is, mint a többi. Mondanom se kell, a szerkesztõség, mint rendesen, el van kövezve. Mór, nem kertelek a pontjaidat nem tudtuk leközölni, ugyanis kénytelenek voltunk beváltani õket a Sparban. MAGYARázatul csak annyit, hogy egy új fiatal mozgalomnak az lett a heppje, hogy a tíz- és ötezresekrõl kivágott Széchenyi és Szent István képekkel díszítik az iskolatáskájukat. Mór, nem volt más választásunk, amikor megláttam a gyerek zakóján Károly Róbert zöldes arcát, majdnem én is rosszul lettem. (A Magdika azt hitte agyérgörcs, de ez most a legkevesebb ) Tudom, sovány vigasz, de én mindent tételesen levezettem: A 12.-ért (Unio) kaptunk 3 kiló gyorsfagyasztott párolt vöröskáposztát azóta is hálatelten gondolunk Rád, miközben iszszuk a levét, a 2.-at (Felelõs ministeriumot Buda-Pesten) aszalt fügére és függetlenre cseréltük, a 9.-et (Nemzeti Bank) egy Schobert Norbert-féle nagycsaládos fitneszfüzetre. A 6-ost (Közös teherviselés) nem vittük be, mert a Sanyiék féltek, hogy átirányítanak vele minket a lovardába. Az még esélyes a közlésre. Sokszor gondolunk ám Rád, a Lajosékra és persze Sándorkára. Istenem, az is mekkora rétor volt. Én most már csak a teleshopban találkozom ilyen meggyõzõ felvezetéssel. A rabok legyünk, vagy szabadok helyett Meg akar szabulni a hátfájástól? ehh ez is változik, mint körülöttünk minden. Sanyit múltkor fejbe dobták tördelés közben. (Persze az elõírás szerint viselt munkavédelmi sapka a fején volt.) Õ mosolyogva felemelte a kavicsot, és Wass-t idézve gúnyosan lehelte inkább magának, mint nekünk, hogy A kõ marad. Én már nem tudom, mi marad Mór, de egy biztos. Az elsõ pontot: Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését leközöljük. Én még nem tudom, hogy hogyan, de azt beleteszem. Még egyszer elnézést kérve maradok hûséges utódod: PÉCSI Az UnivPécs egyetemi hírlap mûvészeti melléklete együttmûködésben az SDP Fiatal Alkotók Egyesületével Fõszerkesztõ: Mester Zoltán Irodalmi szerkesztõ: Balogh Robert Impresszum Mûvészeti szerkesztõ: Somogyi Eszter Tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Szerkesztõség: UnivPécs Forma 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. Tel.: 72/ (2122, 2144) forma@marketing.pte.hu Nyomda: START Kht. Nyírségi Nyomda Üzeme, Nyíregyháza Felelôs vezetô: Balogh Zoltán vezérigazgató Megjelenik példányban HU ISSN

16 forma-02.qxd :36 Page 1 2 Kovács Orsolya Noviczki Katalin: Tükörben március 26. Gizike a vonaton Reggel nyolc óra. A Budapest Szeged közti gyors épp most zöttyen ki a hármas vágányról. Fõhõsünk aki bizonyára el sem hinné, hogy az a vonat vécéjében igyekszik elkészíteni aznapi második instant kávéját, de az rálöttyen. Na, igen. Ez nem az õ napja. Illetve ez sem. Ugyanis Gizike az élhetetlenség és a szerencsétlenség egyéjszakás kalandjának fölös végterméke. Egy termetes méretû fécesz, aki kilenc hónapig stoppolt a belek alagútjain. Gizike tegnap múlt harminc éves és ezen gyászos esemény örömére megajándékozta magát a riói Dolcsicik fiúegyüttes szabadtéri koncertjegyével. Õk a favorit. Közülük is miszter Bongó a szíve bütyke. A hiperkúl miszter Bongó aki hét közben Borkor József néven gazdagítja társadalmunk alkoholista rétegét. Gizike most hazafelé utazik, Algyõre, az anyjához. Az apja pár hónappal ezelõtt meghalt. Ha nem lenne már a föld alatt, Gizike biztos odakívánná, mert utálja. Mindig is utálta, de most különösen. Semmit sem hagyott rá a dögje, pedig alpolgármester volt, vagy mi a fene. De Gizike szerint azt is csak azért, mert elég hosszú volt a nyaka ahhoz, hogy minden fölötte álló segget elérjen. Õ bezzeg megelégszik azzal, amit kapott. Már lassan tizenhat éve dolgozik a szegedi kórház menzáján. Jó a fizetés, kedvesek a betegek, nem is lehetne jobb sora. Szóval, a tegnapi koncerten a legelsõ sorba sikerült befurakodnia, s bele se mert gondolni, hogy ez igaz lehet. Itt áll, mindössze három lépés távolságra hõn imádott miszter Bongójától. Öröme azonban hamarosan apadni kezdett, ugyanis egy hatalmas izompacsirta vágódott be elé, nyakában egy két év körüli vinnyogó izével. Innentõl kezdve Gizike pusztán egy nagy, izzadt hátat látott maga elõtt, egy idõ után pedig a Sátán áldása furcsa szagot kezdett árasztani magából. Gizike a bazár bezártával összetörten vette tudomásul, hogy titkos, dédelgetett álmai most már soha a büdös életben nem fognak valóra válni. Hányszor, de hányszor elképzelte már ezt az estét. Ezzel ringatta magát álomba minden egyes nap. Elképzelte, ahogy koncert közben egyszer csak kilép a tömegbõl és elindul a színpad felé. Formás, telt keblein bordó csipke melltartó, becses hátsóját pedig egy tanga teszi még kívánatosabbá. Fején egy lazán félrecsúszott férfi kalap mint amilyet miszter Bongó viselt a Sztori egyik fotózásán. Fellép a színpadra... a kalapot a sarokba hajítja, alóla elõtûnik vörös, göndör haja, mely lágyan a vállára omlik... kezében ostor... a zene leáll... feszült csend... csípõkörzés indul! Egy-kettõ-egykettõ... a közönség tombol... melltartót le! Hátradob! Elõre hajol... az ostort érzékien végighúzza feszes combjai közt... a tömeg éljenez... egyet a gitáros felé csap... egyet az énekes felé... majd hátulról miszter Bongó nyakára tekeri és vadul megcsókolja... szinte perzsel a levegõ... lassan belemászik miszter Bongó ölébe... érzi, ahogy a férfi izgalma a csúcsára hág... és csak hág... és hág... a dobverõket a mellbimbójára helyezi és búgó hangon azt mondja: üss! Ilyenkor a film általában megszakad, mert hát Gizike kora ellenére igencsak próbálatlan darab. Csupán néhány elsõ randit és egy balul sikerült nemi aktust tudhat maga mögött. De olyankor, mikor szobájának mélyén utat enged elfojtott vágyainak, olyankor boldog. Olyan igazán boldog. De most már ennek is vége. Itt ül egy rohadt vécében, a blúza tiszta kávé, meg egyáltalán... Arcán megjelennek a kétségbeesés elsõ jelei; arcizmai rendellenes formát öltenek; vállai rángatózni kezdenek, mintha rögtön támadásba indulna a tegnap elfogyasztott sertésborda; és egy váratlan pillanatban feltör belõle a fájdalom. Zokogni kezd. Most jött rá, ebben a büdös, gyorsvonati vécében, hogy õ sem különb, mint az apja. Közel sem elégedett az életével. Betegesen gyûlöli magát. Mikor a képzelete vad orgiába kezd, akkor õ is olyan bombanõvé válik, mint amilyen mindig is szeretett volna lenni. De minden ébredés egy újabb csalódást jelent. A mellei ugyanúgy lógnak mint az elõzõ nap, a kopott szõke haja zsíros cafatokban lóg a tokás, ocsmány fejérõl, a segge ha lehet, még nagyobb mint tegnap és a tanga, amit egy nevetségesen reményteli pillanatban vett magának, még mindig csak a sonkái feléig megy fel. Totál csõdtömeg. Még anynyit sem ér, mint az apja. Az is egy görény volt, de legalább csinált valamit. Ellenben vele, aki minden délelõtt bemegy a kórházba, elkészíti a betegek kajáját, a betegekét, akiktõl hányni tudna, annyira utálja már õket, délután négykor hazamegy, bevág egy mikrós pizzát, elõvesz három zacskó csipszet, két tábla csokit és a tegnapról megmaradt kólát, s azzal beül a szobába, lehúzza a redõnyöket, és elkezdi nézni a sorozatait. Szánalmasnak érzi most magát. Nos, egyelõre rendben is van ez így, hagyjuk egy kicsit magára Gizikét, és nézzük meg, mi történik kint az elõtérben, ahol valami hangoskodás folyik. Jé! A csodálatos és utolérhetetlen és nem mellékesen másnapos (vagy aznapos?) miszter Bongó! Aki éppen azt próbálja elmagyarázni egy kalauznak, hogy kicsoda, és hogy miért is nincs jegye. A vita dulakodásba csap át, hisz az önérzetes kalauzkisasszony érdekes módon nem kultiválja, ha valaki a munkaideje alatt kívánja részesíteni a fizikai kontaktus élvezetében, és most örül, hogy végre lehetõsége nyílt kungfu tanulmányainak élesben történõ kamatoztatására. Vájjá! hangzik a jól ismert szlogen, egy rúgás... és hopp! Miszter Bongó beszáll az épp kifelé nyíló vécéajtón, egyenesen Gizike karjaiba, aki miután már taknya-nyála összefolyt a zokogástól, úgy döntött, távozik a vécébõl. Gizike, az elsõ meglepetés után lágyan lehámozza magáról miszter Bongó ájultan fekvõ testét, majd önmagát meghazudtoló határozottsággal közli a gyõzelemittas kalauzzal, hogy a saját súlycsoportja-beliekkel kezdjen, és különben is be lesz perelve súlyos testi sértésért. Ezt követõen visszatér a vécébe, egy erõteljes mozdulattal bevágja maga után az ajtót, miszter Bongót ráülteti a retkes vécékagylóra, pulzust néz, majd egy futó pillantást vet a tükörre, amirõl már kaparni se lehet a koszt, és megpróbál életet lehelni az alélt isteni lénybe, aki hamarosan magához is tér. Gizike a feszültségtõl reszketõ végtagokkal áll miszter Bongó elõtt, aki kábulatában percek alatt elveszik a szemben lévõ, a vonat zakatolásától rengõ csecsek varázslatos összképében. Gyermeki kíváncsisággal taperolja végig a hatalmas kebelcsodát, majd dülöngélve feltápászkodik, és lassan, de biztosan elõbányássza. Azt. Azt az izét Azt az akármicsodát Na, szóval azt. A mellek és a gusztusos hájfalatkák alatt lévõ nadrágot leráncigálja és egy tétova mozdulattal behelyezi. Amit be kell. Amit be kell helyezni. A vonat kérés nélkül diktálja az ütemet és végre eljön a pillanat, amire mindenki várt... és folyik és buzog és ömlik és zúdul és Gizike arcát beteríti a gyomorsav és a tegnapi hamburger vodkával vegyített meleg elegye... Miszter Bongó bágyadtan, homályos tekintettel kitántorog a vécébõl, majd a baloldali vagon felé veszi az útját. Gizike néhány perc elteltével kilép a vécébõl, merev tekintettel megfogja a szemben lévõ kilincset, elhúzza az ajtót, hideg levegõ tódul az arcába, még egy lépés... és a semmibe veti magát. Ám, a mami által vásárolt garanciás pusáp melltartó ami mindent kibír, beleakad az elfordított kilincsbe és bebizonyítja, hogy tényleg mindent kibír. Gizike kávéfoltos blúzát pedig lágyan ringatja a szél. Na, igen. Ez nem az õ napja.

17 forma-03.qxd :37 Page 1 Loschitz Ferenc Mr. Mansfield leveleibõl március 26. Zalán Márk Mexikói trilógia 3 Hiába e fõtéri szél tollát hullajtó kismadárka röptével mért egeinél hosszabb csíkokat húz az árnya majd Londonra is est borul sötét kellemes csupa secret madárárny köd s más enyhe súly pillantást még rád is alig vet egy toronyóra jelzi csak két utcára tõled az éjfélt Horváth Zoltán Élt egyszer egy apó Gyõrben. Megfulladt egy korsó sörben. Csak úgy habzott a szája! Szegény árva hullája! Emberek röhögték körben. Gyilkolt egyszer egy úr Cellben. Kiáltott: Hiszen csak vicceltem! Mindenki nevetett, s csak a hulla meredt úgy, mintha nem értette volna. Gyilkos humorú úr Cellben. Volt egy fickó, lakhelye Andorra. Egy napon ráugrott a kandúrra. A rémült kandúr kiáltott: Pandúr! A fickó a sitten strandol ma. Volt egy ember túl a Lajtán. Ugrándozott mások majmán. Azt mondták mások: Hagyja ezt! Már sok majomvér cuppog a talpán. Volt egyszer egy szeleburdi királyfi. Szeretett volna tálcáról piázni. A pia kilöttyent. Királyfi megdöbbent. Sosem fog többé már ilyet csinálni. Élt egy úr, lakhelye Tibet. Sosem ivott még vizet. Nem kell a hólé! Inkább a bólé, Amiért fizet. Plotár Noémi négysoros para már megint égve hagyták a folyosón azt a rohadt villanyt de legalább ontanák véremet lépteim zaja lassan elhal éget a neonmagány 11 limerick lassan üt s magas hangokat és belezúg alul a mélység biztos egy metró nem pihen százlábúként mozog a teste fülkéken s az üléseken minden utas külön jegyezve így magad is are you somebody here mondanád el s mint a dunyhát mert nem jó éjszakában fázni a vak várost magadra húznád Volt egy úr, otthona Ninive. Egy napon ráállt a bilire. Kincsemen nincs elem. No jó, de hogy jön ez most ide? Volt egy férfi, lakhelye Trója. Egy nap felfigyelt egy nagy lóra. Mi ez a faló? Vigyázat, csaló! Azóta a szitkokat szórja. Élt egy férfi, kinek lakhelye Pápa. Kádjában úszott egy méretes cápa. Ha feltün' az uszony, Elönt az iszony. De mit gondolhat az úrról a cápa? Volt egy öreg Óbudán. Ráncok nõttek fogsorán Petyhüdt a bõr a zománcon. Tanácstalan a fogászom. Talán ezért vágtam jól pofán. Volt egyszer egy úr, lakhelye egy sziget. Furcsa mód, nem állhatta verseimet. Inkább a magány, Mint szórakozni magán! Szól az úr, de többet nem mond, mert siet. Nem tudom, hogy ez idáig feltûnt-e valakinek, de az ezredfordulót követõ amerikai filmek készítésében egyre gyakrabban bukkannak fel mexikói rendezõk. Bizony, nehéz figyelemmel kísérni a mai kortárs filmek alakulását, rendezõik munkásságát, de azért igen csak szembetûnõ, hogy az idei Oscar-díj (amely lassacskán már nem a filmekrõl, hanem a sztárokról és azoknak öltözködésérõl fog szólni) jelöltek között három olyan filmet is találhattunk, melyek rendezõi a közép-amerikai országból érkeztek. A faun labirintusa, Az ember gyermeke és a Bábel mind-mind olyan mexikói rendezõk kezei alól kerültek ki, akik ugyan hazájukban kezdték el a szakmát, mégis a szomszédos Amerikában váltak híressé. Szinte valamennyinek található olyan filmje, amellyel gyakorlatilag berobbant Hollywood (és egyben a világ) köztudatába. Guillermo del Toro a Penge folytatásával és a Pokolfajzattal gyarapította a látványos akció-fantasy filmek tárházát. Idei filmje, A faun labirintusa is hasonló mûfajúnak ígérkezik, mellyel del Toro a legjobb külföldi film kategóriájában is indult az aranyszoborért. Alfonso Cuarón már az 1998-as Szép reményekkel felhívta magára a figyelmet, a sikert azonban a három évvel késõbbi Anyádat is hozta meg neki. Innentõl kezdve nem volt megállás, máris megkapta a Harry Potter sokadik epizódjának megfilmesítési jogát. Ezt követte a jövõben játszódó Az ember gyermeke. A filmek ugyan különböznek egymástól, mégis van bennük egy közös vonás. A rendezõk teljes mértékben leszámolnak a Mexikóról kialakult sztereotípiákkal. Nem látunk koszos és izzadt, nagykalapos, bajszos férfiakat, gitárzenére táncoló, forróvérû asszonyokat, nincsen sivatag, nincsen hõség, még a tequila sem folyik. Elszakadnak hazájuktól, de ha mégis visszatérnek, mint például az említett Cuarón sikerfilmben, egy egészen más, fõleg komorabb képet kapunk. Ahogy a harmadik rendezõ Alejandro González Inárritu elsõ nagyjátékfilmjében, a Korcs szerelmekben (2000) is. Hét évvel ezelõtt Inárritu ezzel a filmmel alapozta meg hírnevét olyannyira, hogy azonnal Oscarra is jelölték. A díjat akkor azért nem kapta meg, mert a filmben ábrázolt realizmus és számtalan kutya halála valószínûleg nagyon felzaklatta az Akadémia tagjait, de más kritikusok és a rajongók a kultuszfilm pecsétjét így is rányomták. Inárritu bevezet minket Mexikóváros mélyére és bemutat nekünk három olyan életet, melyek egy súlyos autóbaleset után azonnal új irányt vesznek. Mindhárom mozgatórugója a szeretet és az azért való küzdés. Az elsõben Octavio harcol bátyja feleségéért, és mindent megtesz azért, hogy megszökhessen vele. Pénzre van szüksége, amit úgy szerez meg, hogy kutyáját véres viadalokra viszi, ahol az eb sorra legyõzi vetélytársait. Az ellenfél gazdái ezt nem tûrik sokáig. A másodikban (mely szerintem a legjobb rész) Daniel otthagyja családját, hogy új életet kezdhessen egy híres modellel. Bár ne tette volna, hiszen a nõ csak magával, a karrierjével és kiskutyájával foglalkozik. A harmadikban El Chivo, a bérgyilkos, hajléktalannak álcázva magát keresi évekkel azelõtt elhagyott lányát. A történetek ugyan párhuzamosan futnak egymás mellett, Inárritu mégis külön-külön, epizódszerûen ábrázolja a három sorsot, és nem kis szeletekre szaggatva, mint ahogy azt Altman híres filmjeiben megszokhattuk. Mintha három kisfilmet látnánk egymás után, amelyek történetét csak néhány pillanatra szakítja meg a másik, ébren tartva ezzel a nézõ kíváncsiságát. Az itthoni bemutatót (amely valószínûleg még tovább csúszott volna, ha Inárritu nem nyer Cannes-ban) követõen sokan a Ponyvaregény stílusával akarták összehasonlítani a filmet, hozzáteszem, tévesen. (Folytatás a 4. oldalon)

18 forma-04.qxd :38 Page március 26. Zalán Márk Korcs szerelmek (Folytatás a 3. oldalról) Attól, hogy egy film erõszakos és történetmesélése nem lineáris, nem kell rögtön Tarantinóra, vagy mondjuk Kitanóra (akitõl Tarantino bevallottan sokat átvett ) asszociálnunk. Az olasz származású rendezõ említett filmjében inkább egy lassabb, visszafogottabb, dialógusokra és fekete humorra építõ stílust láthatunk. Inárritu ezzel szemben sokkal gyorsabb tempót diktál, az események folyton peregnek, párbeszédek helyett tettekre épít, kézi kamerájának tekintete mindenhova követi a szereplõket, akiknek életét ahogy egyik tanárom oly találóan megfogalmazta a maguk szürrealitásában ragadja meg. Octavio kutyaviadalon szerzi a pénzt elszegényedett szerelmének, Daniel és új élettársa miközben kapcsolatuk fokozatosan romlik a padlón keletkezett lyukban keresik eltûnt kutyájukat, El Chivo pedig ellopja az autóbalesetet elszenvedõk pénzét, és csak a kutyát menti meg. Inárritu tehát nem az erõszakkal sokkolja a nézõt, hanem azokkal az élethelyzetekkel, melyekbe szereplõink akaratukon kívül kerülnek bele, és tesznek olyan dolgokat, amelyeket normális esetben nem tennének. Legyenek bármilyenek is, önzõek vagy segítõkészek, érezhetõen komolyan veszik sorsukat, és nem kacagnak a háttérben, ahogy azt Tarantino szokta (szerintem) tenni filmjein keresztül. A Korcs szerelmek minden pillanata feszült, lendületes és csak az utolsó epizódban lassul le, mikor El Chivo egy testvérpárt kötöz meg és fordítja õket egymás ellen. Ezt a részt feleslegesnek és kidolgozatlannak érzem, ami igen meglepõ az amúgy remekül megírt forgatókönyv tükrében, melyben itt-ott nagyon jól ábrázolják a szereplõkben végbemenõ lelki folyamatokat. Ilyen például az a rész, mikor Danielnek érezhetõen elege van modell szeretõjébõl és annak kutyájából. Felhívja volt feleségét, de nem szól bele a telefonba. Inárritu mindent a nézõre bíz, nem foglal állást, nem ítéli el szereplõit, és nem keresi nagy kérdésekre a választ, mint ahogy késõbbi, szeptember 11- es kisfilmjében és az azt követõ, 21 gramm (2003) címû nagyjátékfilmjében. Nem túlzás azt állítani, ez a film a Korcs szerelmek amerikai változata. Ez a meglátás kicsit lekezelõ a filmmel szemben, mégis van benne igazság. Itt is három élet fonódik össze egy autóbaleset után, és az események itt sem lineáris sorrendben követik egymást. Viszont könynyebb befogadni abból a szempontból, hogy Inárritu gyakorlatilag teljesen kiveszi a Korcs szerelmekben ábrázolt erõszakot (talán ez volt a feltétele annak, hogy Amerikában forgathat), és inkább a drámai szituációkra, meg a három fõszereplõre helyezi a hangsúlyt. A 21 gramm alcíme, vagy történetének összefoglaló neve akár a szív is lehetne. Mexikói trilógia Cristina balesetben elhunyt férjének szívét a transzplantációra váró Paul kapja meg, akivel késõbb közösen (Cristina bosszúvágyától fûtve) akarják megölni azt a férfit, aki a lány családját elgázolta. Minden e körül a baleset körül forog, ahogy az elbeszélés is, amely kicsit olyan, mint egy EKG monitoron dobbanó, és fokozatosan leálló szív. Az elsõ húsz percben még nagyon távol állnak egymástól a pontok (jelenetek), egy darabig nem is lehet érteni hova fut ki az egész. Majd egyre közelednek egymáshoz, mígnem a szálak a film epilógusa elõtt teljesen lineárissá nem válnak. Inárritu ebbõl a szempontból továbblépett a Korcs szerelmekhez képest, másban viszont nem. De nem is lépett viszsza, mert sikerült egy jó ötlettel elõállnia, kiváló színészeket alkalmaznia, és nehezen behatárolható, többszöri megnézésre ajánlott filmet készítenie. A 21 gramm nem nevezhetõ mûvészfilmnek, de giccses amerikai sablonnak sem. Valahol a kettõ határán mozog, bár ez is megkérdõjelezhetõ. Ez a besorolhatatlan jellege teszi fontos filmmé. Pontosan és aprólékosan van felépítve, számtalan jó pillanattal. Kedvencem, mikor Cristina és Paul elõször találkoznak, de 21 gramm annak a folyamatnak a bemutatását is ügyesnek találom, ahogy az autóbaleset elkövetõje, a vallásos Jack tette után meginog hitében. Sajnos azonban, a film erejét meglehetõsen legyengítik azok a nagy, olykor közhelyes kérdések, melyeket a film már említett epilógusában hallhatunk. Válaszokat nem kapunk rá, de a cím így is értelmezést nyer: állítólag halálunk pillanatában huszonegy grammal könynyebb lesz a testsúlyunk, ergo, ez a lélek súlya ra Inárritu a történeteit kiviszi az elõzõ két film szûk tereibõl a nagyvilágba, ahol a szálak már globális méreteket öltenek. A Bábelben három különbözõ földrészen lehetünk szemtanúi, négy különbözõ történetnek, amelyek természetesen ilyen, vagy olyan módon, de kapcsolódnak egymáshoz. Adott egy Marokkóban tartózkodó, egymástól elhidegült amerikai házaspár, kiknek nyaralását kerékbe töri az a véletlen lövés, melyet egy helyi parasztfiú ad le a feleségre. Az incidens világszerte nagy vihart kavar, sokan terrorista merényletre gyanakodnak. Ez a történet önmagában érdekes és izgalmas, csak az a helyzet, hogy van két másik szál, amelyek szintén figyelemre méltóak, de aligha van közük a fõvonalhoz. Az egyiknek fõszereplõi a házaspár gyermekei, akiket egy esküvõre visznek Mexikóba, a visszaúton azonban gondok adódnak a határátlépésnél. A másik egy süketnéma japán tinédzserlány egy napját mutatja be a gigászi Tokióban. Édesapja, aki alig szerepel a filmben, üzletember, és pár hónapja õ adta el azt a fegyvert, mellyel a feleséget meglõtték Marokkóban. Inárritu harmadik nagyjátékfilmjében beleesett abba a hibába, amelybe számos kortársa is, nevezetesen, hogy túlságosan nagyot akart mondani, és emiatt a film sok helyen üres és kidolgozatlan lett. Nyilvánvaló, hogy Inárritu a kommunikációképtelenségre akar figyelmeztetni, de erre pont elég lett volna a marokkói sztori, mert a másik két szál sajnos nem kapcsolódik olyan lazán a többihez, mint ahogy azt az elõzõ filmekben láthattuk. A mexikói és fõképp a japán vonal külön-külön megállják a helyüket, de Inárritu mindenképpen össze akarja kötni a marokkóival, és ez a görcsös ragaszkodás a film rovására megy. Az is ront az összképen, hogy a szereplõk sorsát a film végére tulajdonképpen lezártnak tekinthetjük, pedig az elõzõ két alkotásban pont az volt az érdekes, hogy a hõsök további élete nyitva maradt elõttünk, elültetve ezzel bennünk egyfajta bizonytalanságot. A Bábelnél valahogy már nincs meg az a sajátos lendület, mely az elõzõ filmeknél megvolt, és bár kérdések nincsenek, a giccs határát így is erõsen súrolja. Ahogy a történetek, maga a Bábel önmagában egyáltalán nem rossz, de az elõzõ filmekhez képest igen gyengére sikerült. Mindennek ellenére Inárritu filmjei sorra szedik be a különbözõ díjakat. Ez a sikersorozat azonban nemcsak neki köszönhetõ, hanem annak a stabil alkotógárdának is, akikkel együtt dolgozott, illetve (valószínûleg) fog dolgozni és akikre szintén felfigyeltek Amerikában. Elõször is ott van állandó forgatókönyvírója Guillermo Arriaga, akivel nagyon jól megértik egymást, és keményen elvetik a lineáris történetmesélést. Ötleteit Tommy Lee Jones is felhasználta Melquiades Estrada három temetése címû filmjében. Aztán ott van operatõre, Rodrigo Prieto, aki ugyanolyan jól meg tudja ragadni a belsõ terek fullasztó légkörét, mint a külsõk szép tájait és atmoszféráját. Ez utóbbi miatt talán nem véletlen, hogy Oliver Stone õt kérte fel nagyszabású, ám kudarcot valló történelmi filmjének, a Nagy Sándor, a hódítónak a fényképezésére. Fontos kitérni Inárritu zeneszerzõjére, Gustavo Santaolallára is, kinek muzsikája néha csak pár gitárhúr megpendítésébõl áll, mégis hihetetlen jó hangulatot tud teremteni vele. Hogy a gitáron kívül más hangszerekhez is ért, azt bizonyítja Ang Lee Túl a barátságon címû filmjéhez komponált zenéje után, Santaolalla idén a Bábelért is Oscart kapott. Vágója Amerikában az a Stephen Mirrione, aki már Soderbergh Traffic címû filmjében elsajátította a több szálon futó történetek könnyed összekapcsolását, így Inárritu elképzelései nem jelentettek neki különösebben nagy gondot. És persze ne feledkezzünk el Gael García Bernalról sem, akit a Korcs szerelmek után már Almodóvar vett szárnyai alá (Rossz nevelés), továbbá eljátszhatta az ifjú Che Guevarát (A motoros naplója) is. Bábel Inárritu (akinek most már illene megtanulni kiejteni a nevét, mert az utóbbi idõben számos külföldi tudósító ezt még mindig nem tette meg) álma teljesült, megalapozta státuszát Amerikában. Fiatal (43) még, így tehát rengeteg lehetõség áll elõtte, nyugodtan próbálkozhat, kísérletezhet, akár egy szálon futó filmet is készíthet, bár ez az elõzõek tükrében igen valószínûtlen.

19 Univ-19.qxd :11 Page 1 A Pécs2010-program Berlinben és Nagyszebenben mutatkozott be Az elsõ állomás: Berlin A pécsi EKF-program március 7. és 11. között Európa legnagyobb és legjelentõsebb turisztikai vásárának, a berlini nemzetközi turizmusbörzének volt a vendége. A börze nyitónapján a 2009-es Európa Kulturális Fõvárosa címet elnyert ausztriai város, Linz EKF-programjának helyettes fõintendánsa, Ulrich Fuchs pódiumbeszélgetésre invitálta Jürgen Fischert, a Ruhr2010-program vezetõjét és dr. Méhes Mártont, a Pécs2010-program mûvészeti igazgatóját. Az ipar, kultúra, turizmus címmel, újságírók és diplomaták jelenlétében lezajlott eseményen a házigazda arra volt kíváncsi, hogy Essen és Pécs hogyan készül az Európa Kulturális Fõvárosa évre valamint, hogy Linz, Essen és Pécs milyen hosszú távú együttmûködéseket tervez. Méhes Márton szerint Németországban, így Berlinben is tudnak arról, hogy Pécs elnyerte a 2010-es kulturális fõváros címet, de a program részleteit már kevésbé ismerik. A mûvészeti igazgató éppen ezért a berlini közönség elõtt a pécsi EKF kulturális stratégiájáról beszélt, kiemelve, hogy a pécsi program legfontosabb feladata az, hogy a város a kultúra által 2010-re határokon átnyúló regionális központtá váljon. Mivel Linz, lakosságát tekintve Pécs méretû középváros, a pódiumbeszélgetésen arról is szó esett, hogy a két mogul, a több mint 5 milliós Ruhr-vidék és a török metropolisz, Isztambul mellett miért lesz érdemes 2010-ben és a felvezetõ években Pécsre látogatni. Dr. Méhes Márton szerint Pécset egyedisége, zegzugos belvárosi és tettyei utcái, a fõtér jellegzetes hangulata és természetesen a 2010-es programok miatt lesz érdemes felfedezni a külföldi turistáknak. A német fõvárosban az is kiderült, hogy ráhangolódásként 2010-re, a nagy évre, a Ruhr-vidék a 2009-es börzén Péccsel együtt igen jelentõs turisztikai megjelenésre készül. A második állomás: Nagyszeben A soknyelvûség és multikulturalitás jegyében telik az idei nagyszebeni Európa Kulturális Fõvárosa-programsorozat. A nagyszebenihez hasonló adottságokkal rendelkezõ Pécs, a es év kulturális fõvárosa március 14-én mutatkozott be a dél-erdélyi városban. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda és a HÍD (Szebeni Magyarok Egyesülete) szervezésében március 14-én került sor az Pécs Európa Kulturális Fõvárosa 2010 napra. A szebeni közönség olyan pécsi produkciókból kapott ízelítõt, mint a Neofolk és a Szélkiáltó együttes koncertje, Szamosi Szabolcs és Solymosi Péter hangversenye és a Pécsi Nemzeti Színház Edward Albee Nem félünk a farkastól címû darabja. A HÍD egyesület háromnapos programsorozatában a pécsi EKF-programon túl, március 15-én Victor Vasarely képeibõl nyílt kiállítás és a Gyõri Balett elõadását is megtekinthette a nagyszebeni közönség. A 2010-es pécsi Európa Kulturális Fõváros év elõkészületeit dr. Méhes Márton mûvészeti igazgató ismertette Nagyszebenben. A mûvészeti igazgató prezentációjában beszélt a pécsi EKF-projekt elõkészületeirõl, és tárgyalásokat kezdeményezett a nagyszebeni kulturális fõváros-év szervezõivel annak érdekében, hogy stratégiát alakítsanak ki az EKF-ek hosszú távú fenntarthatóságáért. A Pécs2010-program egyik célja ugyanis az, hogy Nagyszeben 2007 után is jelen legyen Pécsett, és Péccsel együtt továbbra is szereplõje maradjon az európai kulturális vérkeringésnek. A március 14-i ünnepélyes bemutatkozáson Tasnádi Péter, Pécs polgármestere és dr. Szili Katalin Országgyûlés elnöke is beszédet mondott. A magyar delegáció tagjaként Csák Ferenc, a Pécs2010-program kormányzati koordinátora is részt vett a nagyszebeni eseményen. Botanikus Kert 2010 Elõzõ számunkban mutattuk be a Az Én Kulturális Fõvárosom címû pályázat gyõzteseit. Babayné Boronkai Erzsébet, a Botanikus Kert vezetõje is a nyertesek közt volt PTE Botanikus Kert köztereinek kihasználása kulturális célból címû pályázatával. FACSÁDY Orsolya interjúja Mesélne nekünk az elismerést érdemelt elképzeléseirõl? A Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertjének kertvezetõjeként szeretném, ha az Ifjúság úti park és a gyûjtemények szerepet kaphatnának a 2010-es Kulturális Fõváros év idején, mivel olyan természetvédelmi területrõl van szó, ahol nap, mint nap több ezer diák megfordul. Egyetemi hallgatók, a város apraja-nagyja pedig pihenés, sport és oktatás céljából gyakran felkeresi a parkot és a kertet. A park természetvédelmi terület, szép és értékes növényekkel, de vannak rekonstrukcióra szoruló területek is, melyeket minimális ráfordítással alkalmassá lehetne tenni szabadtéri rendezvények (koncertek, elõadások, színházi produkciók, és egyéb, kevés technikát igénylõ rendezvények) lebonyolítására. A jó levegõ és a csodálatos növényzet a park több részére is vonzaná a látogatókat. Mióta foglalkozik külön a kertekkel is? Szereti ezt a munkát? Hogy szeretem-e, arra azt tudom mondani, hogy ez volt álmaim álma, a Kertészeti Egyetemen végeztem. Ez a lehetõség, hogy itt a Botanikus Kertben dolgozhatok, elõször 1995-ben adódott. Aztán GYED-re mentem és utána 2000-ben hívtak vissza újra. Azóta vagyok itt, tehát hét éve csinálom megállás nélkül. Hallottam róla, hogy az egyik elgondolt kertje helyén egy parkolót fog létesíteni a PTE. Ez nem egészen így van, ha korrigálhatom. A parkoló helyén lesz egy sportcsarnok és az elõtt szeretnék egy japán kertet, amihez nem nyúlnak. El is kezdtük már õsszel telepíteni, de aztán szóltak, hogy itt építési, felvonulási terület lesz. Addig nem merem beültetni a növényeket, hisz a japán kerti növények elég érzékenyek. Tehát meg kell várnunk, hogy az építkezés befejezõdjön és utána fogjuk csak megcsinálni. Mit szól ahhoz, hogy 2010-ben Pécs is az európai kulturális fõvárosok egyike lesz? Bízik benne, hogy a fejlesztések elérik a nyugat-európai színvonalat? Én csak remélni tudom. Pécsett születtem, de 4 éves koromtól egészen '86-ig, tehát huszonéves koromig az összes iskolámat Budapesten végeztem. A szívem viszont mindig visszavágyott Pécsre, mert nagyon szeretem a várost. Talán a kultúráltsága és a természeti értékei miatt is kaphatta Pécs ezt a rangos feladatot. Nagyon örülnék, ha megvalósulna. Terveiben szerepel, hogy további pályázatokra is benevez majd kidolgozott ötleteivel? Igen. A botanikus kertekkel közösen szoktunk pályázni. Most 2 éve például az OM-tõl kapunk felújításra kisebb összegeket. Jelenleg a Környezetvédelmi Minisztériumban lesznek nagyobb összegû lehetõségek. Ha nyerünk, akkor akár az Üvegház felújítására is tudunk majd fordítani. Mivel ezek nagy volumenû pályázatok, ezért ezek megírásához mindenképp segítségre lesz majd szükségem. A pályázatban mássá álmodott területek: Az Ifjúság úti B-udvar, ahol a támfalat növények uralnák, egy színjátszásra, koncertre teret adó kör alakú szabad területettel a közepén, felújított burkolattal, kerti világítással és ivókúttal. Az uszoda alatt attól DNY-i irányban (képünkön) egy kisebb japán-kert lenne, melyhez egy pár növény már a helyszínen is adott. Pihenõkerté akkor válhatna, ha japán jellegû kis pavilon padokkal, szép ösvény, kis csobogó esetleg egy-két szobor is helyet kaphatna itt. E területnek É-i folytatása a sétány, ahol a burkolat és több kerti pad, valamint díszvilágítás kihelyezése után, és a növényzet kisebb mértékû felújítását követõen alkalmas lenne diák-és turista-csoportok pihenésére, szabadtéri órák tartására, rendezvényekre is (tartottak már itt esküvõt is). 15

20 Univ-20.qxd :50 Page 1 zöld zóna FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS A sivatag lilioma Sorozatunk következõ részeiben olyan növényeket népszerûsítek, melyek Botanikus Kertünkben is megtalálhatók, és otthonunkban megfelelõ körülmények között tarthatók. Most virágoznak kaktuszés szukkulens házunkban az aloék, melyeknek jelenleg 23 változatát mutatjuk be. Ezek között vannak virágzatukkal együtt a 4 métert is elérõ fajok (pl. A. ferox), de vannak mini növények, mint az Aloe humilis, azaz törpe aloé. Legismertebb képviselõjük az Aloe vera, melynek gyógyászati hatása közismert, de valójában több faját használnak gyógyításra. Az Aloe fajtáit az ókori Keleten néma gyógyítónak nevezték, Indiában a titkos gyógynövények közé sorolták. Egyiptomban a fiatalság és a szépség, az örök élet szimbólumaként tartották számon. A fáraók a hosszú élet titkát látták benne, a papok a halhatatlanság növényeként a bebalzsamozás részeként temetkezési rítusoknál használták. Kleopátra a bõrét a növény levelének nedvével ápolta, állítólag szemének legendás csillogását is az aloéból nyert cseppeknek köszönhette. Dioszkoridész görög orvos híres munkájában, a De Materia Medicaban lelkesen ír az aloe tulajdonságairól, valamint hatásáról a következõképpen: megalvasztja a vért, a horzsolt és nyílt sebek forradását gyorsítja, kelést és aranyeret is gyógyít. Hippokratész gyógyírként használta vérhas, rák és hasi fájdalmak esetén. Az arabok akiknek orvostudománya már az ókorban köztudomásúlag nagyon fejlett volt az aloét a sivatag liliomának nevezték és éhínség, járványok idején húsát rendszeresen fogyasztották. A keresztes hadjáratoknak köszönhetõen az aloe eljutott nyugatra is, az arabok hozták Európába, Andalúziába. Kolumbusz felfedezõ útjai során matrózait kezelte a csodásnak tartott növénnyel. Leveleiben beszámol arról, hogy a növényt az indiánok is használták, õk az ég orvosá - nak nevezték, a sebezhetetlenség ajándékaként ismerték és istenként tisztelték. Paracelsus, a reneszánsz híres orvosa a növény gyógyhatását misztikusnak nevezte munkáiban, mert hatására égést és vérmérgezést látott rövid idõ alatt meggyógyulni. Elõször jezsuita szerzetesek kezdték el tudatosan termeszteni a növényt a spanyol és portugál gyarmatokon. Az Aloe fajok tõlevélrózsás pozsgás növények, elsõsorban a száraz, tengerpart-közeli területeken élnek, ahol esõ ugyan ritkán esik, de köd gyakran képzõdik. Ez lecsapódik a leveleken, majd lecsorog és a talajfelszínhez közeli gyökereket táplálja. Fényigényes növények, s évente egyszer virágoznak, tavasszal hozzák hatalmas, fáklyaszerû liliom-virágzatukat, melybõl meleg idõben rovarcsalogató nektár csöpög. Könnyen összetéveszthetõ az Agavével, ami viszont csak egyszer virágzik élete során. Nálunk e népes nemzetség legismertebb tagja az Aloe vera. Húsos levelei akár 50 cm-esre is megnõhetnek, és a növény idõsebb korában a 120 cm-t is elérheti. Levelei több mint 160 féle hatóanyagot tartalmaznak. Belsõ része sûrû, kocsonyás nedvet tartalmaz, az efölött levõ keserû, sárgás nedvbõl szárítással nyerik az aloe latex-et, melynek hatása: enyhe hashajtó, megakadályozza a vesekövek kialakulását, aranyeres panaszok esetén is hatékony. Az aloé gél hatása: fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, fekélyek, fagyásos és égési sérülések gyógyulási folyamatát meggyorsítja, serkenti a hámosítást, a bõr regenerációját. A benne található speciális poliszacharid keveréknek köszönhetõen elõsegíti a bõr külsõ rétegeiben lévõ sejtek megújulását; csökkenti az öregedési, ráncosodási folyamatot, mint a víz, gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, aminosavakban. Hatóanyagai között szerepelnek fontos vitaminok (A, B1, B2, B3, B6, B12, C, E), ásványi sók (kálium, kálcium, foszfor, vas, nátrium, klór, mangán, magnézium, réz, króm, cink), enzimek és esszenciális aminosavak, valamint egyéb mono- és poliszaharidok. Gondozása: nyáron napos, de esõtõl védett helyen tartsuk, mérsékelt öntözést kíván. Télen a világos, de hûvös (5 10C o ) hely az optimális a számára. Tõlevélrózsáját soha ne érje víz! Tápoldatozni elég csak nyáron havonta egyszer, kis töménységû kaktusztáppal. Szükség esetén tavasszal ültessük át homokos földkeverékbe. BABAYNÉ BORONKAI Erzsébet Víz és fény A Víz Világnapja tiszteletére hirdetett, Fókuszban az ivóvíz elnevezésû fotópályázatra csaknem 350 kép érkezett. A pályázat országszerte megmozgatott amatõr és profi fotósokat egyaránt. A szakmai zsûri értékelése alapján az elsõ helyezett dr. Bedics András Unokáink kincse címû képe lett. Különdíjat kapott lapunk munkatársa Juhász Anikó Az éltetõ címû képéért (lásd fent). Gratulálunk! Ökotudatosság felsõfokon Hajnal Klára, a PTE TTK Földrajzi Intézetének tudományos munkatársa volt a Szentágothai Szakkollégium március 13-án megtartott rendezvényének vendége. A nagy számú hallgatóság elõtt megtartott elõadásában a fenntartható fejlõdés problematikájáról szólva a klímaváltozástól kezdve a környezettudatos fogyasztásig számos aktuális kérdést érintett. MOLNÁR Balázs Amint azt Hajnal Klára bevezetõjében elmondta, a fenntartható fejlõdés fogalma már az 1970-es években megjelent, de úgy használják a mai napig sokan, hogy maga a szó jelentése és tartalma nem tisztázott, bár számos meghatározás született rá az elmúlt idõszakban. Az oktató szerint azért nehéz beszélni a fogalomról, mert a különbözõ globális folyamatok összhatása miatt a mai tendenciákat sokkal inkább lehetne a fenntarthatatlan fejlõdés szókapcsolatával jellemezni. Ennek oka, hogy az emberiség nagy részének környezetén hagyott ökológiai lábnyoma túl nagy ahhoz, hogy bolygónk azt hosszú távon súlyos következmények nélkül el tudná viselni. Ennek egyik példája a radikális klímaváltozás is, amelynek kiváltója csak részben az ember: legalább ekkora szerepet játszhat benne maga a természet is. Mint Hajnal elmondta, a jelenlegi állapotok jobb irányba történõ megváltoztatását leginkább úgy segíthetjük elõ, ha egyszerûen igazodunk a természethez, és lemásoljuk azt, hiszen manapság az ember rengeteg dolgot az evolúció ellenében végez. Példaként a mûanyag termékek használatát hozta fel, melyekkel megbomlik a ciklikusság elve, hiszen, ha azokat eldobjuk, akkor a természetes eredetû anyagokkal szemben nem bomlanak le. Az oktató hangsúlyozta, hogy ezzel nem a modern kor technikai vívmányai ellen szól, mivel az ökotudatosság és a technika nagyon is összeegyeztethetõ, csak figyelmesebbnek kellene lennünk. Ennek kapcsán elmondta: ahhoz, hogy Magyarországon lényegi változás történjen e téren, tudományos-technikai és egyben világnézeti forradalom kell, hogy történjen, hiszen mint ahogy sok minden másnak, ennek is elsõsorban a fejekben kell eldõlnie. Március 27-én kedden, 18 órától a Szentágothai Szakkollégium Érvelések az ökológiában sorozata folytatódik: Majer József és Fodor István professzorok kerekasztal-beszélgetését lehet majd meghallgatni a C épület 4. emeleti szemináriumtermében. FOTÓ: KALMÁR NAGY ANDRÁS A Zöld zóna megjelenését a PANNONPOWER HOLDING Zrt. támogatja 16