Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Intézménye Sárbogárd HÁZIREND

Átírás

1 Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes HÁZIREND 2011.

2 2 TARTALOM ELFOGADÁSRA VONATKOZÓ NYILATKOZATOK A HÁZIREND CÉLJA A TANULÓ JOGAI A TANULÓ KÖTELESSÉGEI AZ ISKOLA MUNKARENDJE FELSZERELÉS ÖLTÖZKÖDÉS A HETES FELADATAI AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK HASZNÁLATA MAGATARTÁSI SZABÁLYOK A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, OSZTÁLYOZÁSA A TANULÓ TÁVOLMARADÁSA ÉS ANNAK IGAZOLÁSA A MULASZTÁS KÖVETKEZMÉNYEI AZ OSZTÁLYOZÓ, JAVÍTÓ, KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁK A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE A NAPKÖZIS ÉS A TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI DIÁKÖNKORMÁNYZAT, DIÁKKÖZGYŰLÉS... 15

3 3 20. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK EGYÉB RENDELKEZÉSEK ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET... 19

4 4 Elfogadásra vonatkozó nyilatkozatok 1.) Házirend készítési időpontja: február 9. 2.) Elfogadás előtti véleményezések: Iskolaszék/Szülői szervezet egyetértési jogát gyakorolta Dátum: év február hó 7. nap Diákönkormányzat egyetértési jogát gyakorolta Dátum: év február hó 8. nap Szülői szervezet elnökének aláírása.. Diákönkormányzat képviselője 3.) Nevelőtestület elfogadta Dátum: év február hó 9. nap Nevelőtestület képviselője A Házirend elfogadásához kapcsolódó dokumentumok (jegyzőkönyvek, jelenléti ívek) az intézmény iratkezelési szabályzatának megfelelően irattározásra kerültek a(z) irattári számon. Dátum: 20.. év hó..nap P.H. igazgató A fenntartó jóváhagyó határozatának száma:

5 5 1. A házirend célja A nevelőtestület által meghatározott házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósítását és az értékek közvetítését. A házirend elősegíti iskolánk nevelő-oktató feladatainak ellátását, ezért betartása kötelező az iskolaközösség számára. A házirend az iskola tanévenkénti munkatervével együttszabályozza az iskola belső rendjét, életét. Iskolánk tanulói kulturált, udvarias és segítőkész magatartással mindenkor betartják a társadalmi együttélés szabályait, intézményünk hírnevéhez méltóan viselkednek. Tanulóink védik az iskola hírnevét, gazdagítják hagyományait, óvják a közösség vagyonát, minden eszközét. 2. A tanuló jogai a) A tanulónak joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. b) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságinak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. c) A tanuló személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. d) Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskolának tiszteletben kell tartania. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve, a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. e) Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát az iskolának tiszteletben kell tartania. Biztosítani kell számára, hogy azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. f) A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az éves szűrővizsgálatokról az intézmény ellenőrzőn keresztül tájékoztatja a szülőket. Ha a tanulónál betegség tüneteit észleli a pedagógus, a szülőt haladéktalanul értesíti. g) Kérelmére, indokolt esetben engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. h) Részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, valamint bekapcsolódjon az iskolán kívüli társadalmi szervezetek munkájába. i) Választó és választható legyen a diákképviseletbe. j) A tanuló joga, hogy sérelmei orvoslásának céljából a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért. k) A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, az-az más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. l) Személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény munkájában.

6 6 m) A tanulónak joga, hogy hozzájusson a tanulmányi folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. A könyvtárban megtekinthető dokumentumok értelmezéséhez segítséget szaktanárától, illetve osztályfőnökétől kaphat. n) Az emberi méltóság tiszteletben tartásával és mások jogainak csorbítása nélkül szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról az iskola működéséről. Tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen. Kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez, a diákönkormányzathoz s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül - a szülői szervezettől a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon. o) Tanulónak joga, hogy választása szerinti hit- és vallásoktatásban részesül-jön, melyhez az iskola tanórán kívüli foglalkozás keretében helyet biztosít. p) Jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. q) Kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. r) Kérheti - oktatási törvényben meghatározott módon- az átvételét másik oktatási intézménybe. 3. A tanuló kötelességei a) A tanuló kötelessége a házirend betartása. b) Részt vegyen a kötelező és a választott tanítási órákon, valamint tanórán kívüli foglalkozásokon. c) Fegyelmezett magatartást tanúsítson és rendszeres munkával, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. d) Tehetségéhez mérten képviselje az iskolát tanulmányi, kulturális- és sportversenyeken, rendezvényeken. e) Megtartsa a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit, valamint a baleset- és munkavédelmi előírásokat, amelyet aláírásával elfogad. f) Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben-tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában. g) Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó létesítmények használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. h) Kötelező az iskola eszközeit, vagyontárgyait rendeltetésszerűen használni, állagát megóvni, az észlelt kárt, balesetveszélyt jelenteni az intézmény dolgozóinak. i) A tanuló a rábízott, használatra átadott eszközökért felelősséggel tartozik. Az iskola berendezési tárgyait rendeltetésszerűen köteles használni. j) Szándékos károkozás esetén a kár megtérítésén túl a tanulót fegyelmi felelősség is terheli. k) Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje és óvja az intézmény felszerelését, óvja az iskola tulajdonát. Károkozásáért anyagi felelősséggel is tartozik a jogszabályban meghatározott mérték szerint. l) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét és biztonságát.

7 7 m) Elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült. n) Nem tarthat magánál veszélyes eszközt (pl. fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt, stb.). o) Az intézmény valamennyi dolgozója - pedagógusok és nem pedagógusok - iránt mindenkor tanúsítson tiszteletet, figyelmességet, kulturált magatartást. p) Tartsa tiszteletben az iskolai élet résztvevőinek emberi-, állampolgári-, gyermeki jogait. 4. Az iskola munkarendje a) Az intézmény tanítási napokon 7 órától 17 óráig tart nyitva. A tanulóknak az első óra előtt 15 perccel az iskola udvarán kell gyülekezniük. A csengetés időrendjét a 3. számú melléklet tartalmazza. b) A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák zavarása tilos. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el. c) Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni. A szakmai gyakorlat 8-15 óráig tart. Azt a tanulót, aki a becsengetés után érkezik meg, késett tanulónak kell a naplóba bejegyezni a késés időtartamának feltüntetésével, minden más esetben hiányzóként. Ez alól csak méltányolható esetben lehet eltérni. d) Tanítási időben az iskola területét csak tanári engedéllyel hagyhatják el a tanulók. Az iskola épületét engedély nélkül elhagyó tanulókért felelősséget nem vállal az iskola. e) A tanterembe belépő tanárt, látogatót a tanulók felállással üdvözölik, a gyakorlati foglalkozások kivételével. f) A szakiskolai tanulók számára abban az esetben, ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. g) A szakiskolai tanulókat a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg. 5. Felszerelés a) A tanulók a napi tanítási órákhoz szükséges felszereléssel érkeznek az iskolába. Az iskolai munkához, és a mindennapi élethez nem tartozó tárgyakat ne hozzanak magukkal. b) A mobiltelefonokat a tanítási órákon kötelező kikapcsolni. c) Az ellenőrző könyvet (tájékoztató füzetet) mindenki naponta köteles magával hozni, a kapott osztályzatokat bejegyezni, szülőjével aláíratni. d) Hiányzó házi feladat, felszerelés miatt nem adható osztályzat. e) Az iskolába nagyobb értékű pénzt, vagy értéktárgyat a tanulók ne hozzanak, ezekért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. Az iskola területére veszélyes eszközök behozatala szigorúan tilos! A tanítási órák, iskolai rendezvények időtartama alatt a foglakozások

8 8 rendjét zavaró tárgyak (mobil telefon, rádió, sétálómagnó, újság, stb.) használata tilos. A szaktanárnak a zavarás megszüntetéséről intézkednie kell. 6. Öltözködés a) A tanulók a kabátjukat csak a számunkra kijelölt helyen tárolhatják. A kabát zsebében értéktárgyat, pénzt, igazolványt ne hagyjanak. b) A tanuló személye, felszerelése legyen iskolába illő, tiszta és gondozott. c) Ünnepélyeken és vizsgákon a lányok viselete: sötét szoknya, fehér blúz, alkalmi cipő, a fiúk: sötét nadrág, fehér ing, alkalmi cipő. d) A testnevelési órákon csak az iskola által előírt tornafelszerelésben lehet részt venni. Tornafelszerelést a szekrényben tárolni csak azokon a napokon szabad, amikor szükség van rá. 7. A hetes feladatai a) A hetesi beosztás egy hétre szól. b) A hetesek feladata a hiányzók számontartása, jelentése. c) A csengetés után 5 perccel jelentik az irodában, ha nem érkezett meg a tanár. d) Gazdái az osztályteremnek: gondoskodnak krétáról, szivacsról, a tábla és a tanterem tisztaságáról, szünetekben szellőztetnek, az esetleges baleseteket, a termekben tapasztalt hiányosságokat, rongálásokat jelentik az osztályfőnöknek. e) A hetesi sorrendet az osztályfőnök határozza meg. 8. Az intézmény helyiségeinek használata a) Minden osztály felelős a tanteremért, amelyikben az órája van. A díszítés a közízlést nem zavarhatja. b) A berendezés rongálása szigorúan tilos! c) Bármilyen rongálást azonnal jelenteni kell az órát tartó tanárnak. d) A szándékos rongálás és a lopás okozott kár értékétől függetlenül valamint a tettleges bántalmazás, verekedés elkövetőinek, résztvevőinek szüleit az intézmény vezetése köteles értesíteni. e) Ha vélelmezhető, hogy a súlyos jogellenességet a tanuló tovább folytatja, s ezzel veszélyeztetné az iskolahasználók egészséghez, testi épséghez és biztonsághoz való jogát, illetve az intézménynek súlyos erkölcsi vagy anyagi kárt okozhat, az igazgató köteles a tanuló jogai közül az intézmény területére való belépés jogát azonnali hatállyal, a fegyelmi eljárás lezárultáig felfüggeszteni. Az igazgató erről határozatot hoz. f) Szaktantermekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. g) Ebédelni csak a kijelölt időpontban lehet. h) Az étkezés a szokásokat betartva, kulturáltan történik. i) Az étkezés befejeztével a székeket és az asztalokat rendben kell hagyni, tálcákat, tányérokat, evőeszközöket vissza kell vinni. j) A kölcsönzött könyveket, tankönyveket és egyéb anyagokat az utolsó tanítási napig vissza kell juttatni a könyvtárba. k) A kölcsönzött anyag elvesztése, megrongálódása kártérítési kötelezettséggel jár.

9 9 l) A tanulók csak felügyelettel használhatják a tornaszobát a délelőtti és a délutáni foglakozásokon egyaránt. m) A tanulók kötelesek betartani a balesetvédelmi előírásokat. n) A tornaszobát csak megfelelő felszereléssel lehet használni. o) A testnevelés órák a kicsengetés előtt 5 perccel érnek véget, azért hogy a diákok át tudjanak öltözni, és esetleges késéssel ne zavarják a következő tanítási órát. p) Az egyes szaktantermekre vonatkozó használat szabályait a tanulókkal év elején vagy a tanév során a legelső használat-kor ismertetni kell. Az ismertetés tényét a tanuló aláírásával igazolja. q) A tanulók hivatalos ügyeiket a szünetekben intézhetik el (18. szoba). A tanári szoba előtti folyosón a diákok csak indokolt esetben tartózkodhatnak. r) A tanítási idő után (illetve a 6. órát követően) a diákok csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az intézmény területén! A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokra illetve a tömegközlekedési eszközök indulására csak az erre kijelölt termekben vagy az udvaron lehet várakozni. 9. Magatartási szabályok a) A tanulók az iskolai rendezvényekhez (kulturális, önképzőkör, szabad-idős rendezvény, sportrendezvény, stb.) ingyenesen igénybe vehetik az iskolai helyiségeket. Azok használata során okozott kárért a vonatkozó szabályok szerinti felelősséggel tartoznak. b) A rendezvényeken tanári felügyelet szükséges. c) A rendezvényt legalább két héttel korábban az iskolavezetésnek be kell jelenteni. d) A tanteremben nem megengedett és balesetveszélyes a futkározás, kergetőzés, székek dobálása, padok emelgetése, a verekedés. e) A folyosón tilos a futkározás, verekedés, az osztályok a számukra kijelölt helyen tartózkodjanak. f) Tilos a korláton áthajolni, a lépcsőn ugrálni, lökdösődni, ablakon kihajolni, ki- és bedobálni tárgyakat. g) Tilos bárhol is verekedni, dohányozni az udvaron sem lehet. Az udvar növényeit, a fákat tönkretenni, kaviccsal dobálózni szintén tilos. h) Magatartásával, öltözetével nem botránkoztathatja meg környezetét, viselkedésével tiszteletben kell tartania a közösség erkölcsi értékrendjét, tiszteletben kell tartania a közösségi együttélés normáit. i) Nem hozhat az iskola területére olyan eszközt, tárgyat (pl. petárda, pirotechnikai eszköz, zajforrás) vagy anyagot (alkohol, kábítószer stb.), amely alkalmas saját maga, vagy társai, vagy az intézmény dolgozóinak veszélyeztetésére, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását zavarja, akadályozza.

10 A tanulók értékelése, osztályozása a) A tanulók értékelésének és osztályozásának rendjét, valamint az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, stb. vizsgák eljárási szabályait a Pedagógiai program határozza meg. b) A Pedagógiai program vonatkozó fejezete tartalmazza, hogy mely tantárgyak esetén történik a tanuló értékelése írásban és nem érdemjeggyel, osztályzattal. Az írásbeli érékelés érdemjegyre és osztályzatra való átváltásának szabályait is a Pedagógiai program határozza meg. c) A dolgozatírás szabályai, az értékelés rendje Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A dolgozatot írató tanárnak legalább egy héttel előbb be kell jelentenie az időpontot. Ha harmadik bejelentésre kerülne sor, az osztály kérje a dolgozat elhalasztását. A tanár a dolgozatot lehetőség szerint a következő órára, de legkésőbb két héten belül javítsa ki. Kettőnél több dolgozatíratásának szándéka esetén a szaktanárok a diákok jelzése alapján egyeztetés révén döntik el, hogy melyik dolgozat írását ütemezik át más időpontra. A dolgozatokon, írásbeli feleleteken fel kell tüntetni a tanuló nevét, osztályát és a dolgozat, felelet megírásának időpontját. Az írásbeli feleletek, dolgozatok javításánál, értékelésénél figyelembe kell venni a Pedagógiai program célkitűzéseit, az iskolai helyi tantervében foglaltakat és az írásbeli munkák javításának pedagógiai elveit. 11. A tanuló távolmaradása és annak igazolása a) Kötelező a tanuló részvétele a tanítási órákon, kivéve, ha jogszabály alapján ez alól felmentést kapott iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken, diáknapon. b) A mulasztás igazolt, ha a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. (1 vagy 2 óráról a szaktanár, 2-nél több óráról, de maximum 3 napról az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időtartam esetén az igazgató adhat engedélyt. a tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolja a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. c) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. d) A kötelező óratervi órákról való hiányzást a tanuló köteles szülője (gondviselője) nyilatkozatával ellenőrző útján az első osztályfőnöki óráig, de legkésőbb 8 napon belül igazolni. A szülő egy tanévben maximum 3 nap távollétet igazolhat. Az előreláthatóan 1 tanítási napot meghaladó hiányzás okáról az osztályfőnököt tájékoztatni kell a távolmaradás első napján.

11 A mulasztás következményei a) Ha a tanuló időben és hitelt érdemlően nem igazolta távolmaradását, mulasztása igazolatlan. b) Az iskola az osztályfőnökön keresztül köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. c) Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. d) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. e) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. f) Amennyiben a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát tanév végén és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. g) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja már az első félév végére a 250 órát és emiatt a teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. h) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. i) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból meghaladja a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. j) A nevelőtestület az osztályozó vizsga engedélyezését csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az igazolt hiányzásokat. k) A tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. l) A tanuló mulasztása a k) pontban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben az iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. m) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonyának szüneteltetésének engedélyezéséhez szükséges a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértése is.

12 12 n) Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. o) Az az osztály, amelyben egy adott félévben az egy főre jutó hiányzás nem haladja meg a 25 órát (ezen belül az igazolatlan hiányzások száma a 0,5 órát), a következő félévben 1 tanításmentes nap igénybevételére jogosult, melyet az osztályfőnökkel együtt osztályközösségi célokra használhat fel. p) Az a tanuló, aki egész évben egyetlen órát sem hiányzott igazgatói dicséretben részesül. 13. Az osztályozó, javító, különbözeti vizsgák a) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének két tanévben, illetve az előírtnál hosszabb idő alatt tegyen eleget a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja már az első félév végére a 250 órát és emiatt a teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból meghaladja a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át és emiatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. b) Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. c) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. 14. A tanórán kívüli foglalkozások rendje a) A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók a szülő aláírásával jelentkezhetnek. A felvett tanulóknak a foglalkozáson való részvétele szeptember 15-től kötelező, a mulasztás a kötelező tanórai órákéval azonos megítélésű. b) A tanórán kívüli foglalkozásokat az igazgató a május 15-ig hirdeti meg, a foglalkozást várhatóan vezető tanár nevének szerepeltetésével. A tanuló május 20-ig adhatja le jelentkezését. A tanuló csak az igazgatóhelyettes engedélyével módosíthatja döntését. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni.

13 A napközis és a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei a) A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetve a tanulószobába való felvétel. b) A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a május 20. napjáig kérheti, de indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje. Az első és kilencedik évfolyamosok, illetőleg az újonnan áthelyezett tanulók jelentkezése a beiratkozáskor történik. c) A tanulószobai felvételre a jelentkezés a napközi otthoni felvételhez hasonlóan történik. Az osztályfőnök szorgalmazza a gyengébb tanulmányi eredményű gyermekek és a gyermekvédelmi szempontok alapján a tanulók tanulószobai felvételét. A szülő év közben is kérheti gyermeke tanulószobai felvételét. d) Tanulószobai és napközis foglalkozások a tanórák befejezésével kezdődnek. A napközis foglalkozások kezdetétől a napközi, illetve a tanulószoba pedagógusa megszervezi a tanulók szabadidejét, pihenését, kulturált étkeztetését, tanulását. e) Napköziből, tanulószobáról az ellenőrzőbe írt szülői kéréssel mehet csak el a tanuló. 16. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok a) Az önkormányzat rendeletében megállapított étkezési térítési díjat az iskolatitkár szedi be az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon. b) Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás személyesen, vagy telefonon történhet. c) A napközi otthonból történő kimaradás esetén a többletfizetés visszatérítéséről 1 hónapon belül az iskola intézkedik. 17. A tanulók jutalmazásának elvei és formái a) Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. b) Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó munkát végez. c) Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári - napközi-tanulószoba vezetői - osztályfőnöki - igazgatói - nevelőtestületi dicséret. d) Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel jutalmazhatók.

14 14 e) A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. f) Az a tanuló, akinek kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 18. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei a) A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező, ill. fegyelmi intézkedést von maga után. b) Büntetési fokozatok különös tekintettel a következő vétségekért is adhatók: Tiltott dohányzás esetén. Szeszesital, kábítószer fogyasztása az iskola területén vagy bármilyen jellegű iskolai rendezvényen. Ittasan vagy más szer befolyása alatt jelenik meg az iskolában, iskolai rendezvényen (az iskola területén kívül is, ha azt a rendezvényt az iskola szervezi). Ünnepségeken való ünnepélyes megjelenés, illetve részvétel elmulasztása esetén. Szándékos károkozásért. Tiszteletlen viselkedésért. Az óra, a foglakozás rendjének tudatos, szándékos megsértésért. Az iskola hírnevének, tekintélyének rontásáért. Igazolatlan hiányzásért. Mobiltelefon tiltott helyen vagy időpontban való használata (pl. tanítási óra, iskolai rendezvény). Tanulmányi munka elhanyagolásáért. Valamint minden más esetben, amely sérti az intézményben dolgozók (tanárok, alkalmazottak, diákok) emberi méltóságát és személyiségi jogait, sérti az iskola és szervezeti és működési rendjét, házirendjében, pedagógiai programjában megfogalmazottakat. c) A tanulóval szemben az alábbi fegyelmező intézkedés hozható: szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli intés. d) Szóbeli figyelmeztetés lehet szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, ügyeletes tanári: tanítás előtt, vagy az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt, és osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. e) Az osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés után adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. f) Az igazgatói írásbeli intést a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök kezdeményezi. g) A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. h) A fegyelmi eljárást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. sz. melléklete szerint kell lefolytatni.

15 Diákönkormányzat, diákközgyűlés a) A tanulók a diákok érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. b) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi esz-közök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. c) Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes közgyűlés). d) A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője végzi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. e) Rendkívüli diákközgyűlést az iskolai diákönkormányzat vezetője, a tanulók nagyobb közössége vagy az iskola igazgatója kezdeményezhet. f) A diákközgyűlést a diákönkormányzat küldöttgyűlésként is megszervezheti. Az osztályok, tanulócsoportok képviselőket választanak a DÖK szabályzatában foglaltak szerint. g) A diákközgyűlésen a tanulók (vagy küldöttek) az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. h) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. i) Tanulók nagyobb közösségét jelen dokumentum 21. pontjában határoztuk meg. 20. A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok a) A házirendet minden tanév elején ismertetik az osztályfőnökök az első tanítási nap osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. b) A házirend egy példánya a diákönkormányzatot illeti meg. c) A házirendet bármely érdeklődő megtekintheti az iskolai könyvtárban. d) A házirendet beiratkozáskor minden szülőnek át kell adni. 21. Egyéb rendelkezések a) Az iskolai diákönkormányzat saját szervezeti és működési rendje szerint működik, joga van a diákságot képviselni minden olyan kérdésben, ami a tanulókat érinti. b) Kötelező véleményezési joga a tanulók "nagyobb közösségét" érintő esetekben érvényesül. Intézményünkben nagyobb közösségnek minősül: egy évfolyam a tanulók 25%-a c) A nevelőtestület döntéseiről a diákönkormányzatot segítő tanár havonta tájékoztatja a tanulók képviselőit. d) Tűzriadó és más veszély esetén az épületet - a pedagógusok irányításával - fegyelmezetten kell elhagyni. e) Tilos az iskolában, az iskola hivatalos rendezvényein a dohányzás, a szeszesitalok fogyasztása és egyéb egészségkárosító anyagok (pl. kábítószerek) használata. f) Az iskolában plakátokat és hirdetményeket kifüggeszteni kizárólag az erre kijelölt helyeken, csak előzetes engedélykérés után az igazgató vagy helyettesének engedélyével szabad.

16 Záró rendelkezések a) A házirend módosítását az iskola szülői szervezete, a diákönkormányzat és a nevelőtestület jogosult kezdeményezni. A módosításról a nevelőtestület a kezdeményezéstől számított 30 napon belül dönt. b) A házirendet módosítani a teljes eljárásrend szerint lehet, amelyben az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. c) A házirendet a nevelőtestület elfogadta: február 9., február 9. Györök Ágnes igazgató

17 17 Az egyeztető eljárás rendje 1. sz. melléklet A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást abban az esetben kezdeményezheti közösen a Szülői Szervezet és a DÖK, ha a fegyelmi vétséget előidéző tanulói kötelességszegés meghatározott személlyel szemben valósul meg. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal mindkét fél (kiskorú esetén a szülő egyetért). 1. Az egyeztető eljárás célja A kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 2. Az egyeztető eljárás résztvevői SZMK választmánya DÖK képviselő DÖK segítő tanár Sértett személy (tanuló esetén a szülő is) Kötelességszegő tanuló és szülő 3. Hivatkozások 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 32. (1) 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5. sz. melléklet 4. Az eljárás menete A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló (kiskorú esetén szülő) figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett személy (kiskorú esetén szülő) hozzájárul. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban az SZMK elnökének bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatható, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kijelöli az egyeztető tárgyalás helyszínét, a nyilatkozat kézhezvételét követő 10 munkanapon belül az időpontját. Meghatározza az érintettek beleegyezésével a résztvevők személyét, és erről értesíti az érdekelteket. Az egyeztető eljárást az igazgató vezeti le, az eljárásról jegyzőkönyv készül, melyet minden résztvevő aláírásával hitelesít. Ha az egyeztetési eljárásban megállapodás született a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a jegyzőkönyvben meghatározott időre de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett személy (kiskorú esetén szülő) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentéstől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

18 18 A gyakorlati oktatás házirendje 2. sz. melléklet 1. A gyakorlati oktatás házirendje minden gyakorlati képzésben résztvevőre vonatkozik, az Iskolai Házirenddel együtt érvényes, betartása minden résztvevőjének feladata. 2. A tanuló a gyakorlati oktatást megelőzően köteles átöltözni az öltözőt igénybe véve, 7.55 órára a foglalkozásra készen állni. Az átöltözés utcai ruhából munkaruhába, védőruhába való átöltözést jelenti. Utcai ruháját és egyéb felszerelését az öltözőszekrényében hagyja. 3. A tanulók 8.00 órakor az adott tanműhely előtt felsorakozva várják az oktató engedélyét a tanműhelybe való belépésre. 4. A foglalkozásról való késés, vagy távolmaradás a gyakorlati feladatok pótlását vonja maga után. 5. A tanuló gyakorlati foglalkozáson csak a munkakörre meghatározott öltözetben és zárt cipőben vehet részt. Gyűrű és nyaklánc viselete tilos! 6. A tanuló az oktatóval és az intézmény felnőtt dolgozóival szemben köteles kellő tisztelettel viselkedni! 7. A tanulók értéktárgyakat, elektromos berendezéseket (mobiltelefont) behozni és a tanműhely területén működtetni tilos. 8. Szünetben a tanulók a tanműhelyt kötelesek elhagyni, tartózkodás a kijelölt téren, rossz idő esetén az öltözőben. 9. Szigorúan tilos szeszesitalt és bódító hatású szerek fogyasztása, valamint azok hatása alatt munkát végezni! 10. A tanuló köteles a gyakorlatok során a rábízott feladatokat a munka-, tűz-, és környezetvédelmi előírások betartásával saját és társai testi épségének védelmében legjobb tudása szerint elvégezni. 11. A tanuló köteles a tanműhelyre vonatkozó munka-és tűzvédelmi előírásokat betartani és az előírt munkavédelmi eszközt munkavégzése során használni! 12. A tanuló csak a rábízott feladatokat végezheti! 13. A tanuló köteles a rábízott szerszámokat és eszközöket a foglalkozás végén hiánytalanul leadni. 14. A gyakorlati foglalkozást csak a szakoktató vagy gyakorlati oktatásvezető engedélyével lehet elhagyni. 15. A tanuló köteles jelenteni szakoktatójának, vagy intézményi dolgozónak az észlelt tüzet vagy fennálló tűzveszélyt, az észlelt sérülést vagy balesetet, az előforduló kisebb sérülést vagy balesetet. 16. Szándékos vagy fegyelmezetlenségből okozott kár esetén a tanuló köteles a kár megtérítésére. 17. A gyakorlati oktatás végén a tanuló köteles a higiénés előírásoknak eleget tenni, átöltözni utcai ruhába és a foglalkozások területét elhagyni. 18. A foglalkozási idő után tanuló a gyakorlati területeken csak agyakorlati oktatásvezető engedélyével tartózkodhat.

19 19 3. sz. melléklet A csengetés időrendje 1. óra: 8-tól 8.45-ig 5 perces szünet 2. óra: 8.50-től 9.35-ig 15 perces szünet 3. óra: 9.50-től ig 5 perces szünet 4. óra: től ig 5 perces szünet 5. óra: tól ig 5 perces szünet 6. óra: tól ig