foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

Átírás

1 Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl (Egységes szerkezetben az 57/2005.(XII.20.)* és 43/2007.(VI.21.)** 80/2007.(XII.19.)*** módosító rendeletekkel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a 6. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet, a természeti táj és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl a következı rendeletet alkotja: foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) A területen területet felhasználni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az OTÉK és e rendelet rendelkezései szerint szabad, a közterületeket érintı bármilyen rendezést végrehajtani - csak jelen rendelet és a hozzá tartozó 1-8. számú mellékletek alapján lehet. 2. (1) Az 1. számú melléklete tartalmazza a jelen rendeletben használt fogalmak meghatározását és azok alkalmazását. (2) A rendelet 2. számú mellékletét a területre vonatkozó M=1:1000-es léptékő Szabályozási Tervlap (a továbbiakban: SZT) képezi. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályozási terv és a hozzátartozó építési szabályzat alkalmazása és hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Esztergom, Szenttamás városrész területére terjed ki. A területet határolja: a Bajcsy-Zsilinszky út Batthyány Lajos utca Basa utca 16038/1 hrsz-ú Bánomi elkerülı út Szent Tamás utca Vörösmarty utca. *** (2) A rendelet hatálya alá tartozó (1) bekezdés szerinti területen (a továbbiakban: a terület) az Étv, az OTÉK 1 elıírásait az e rendeletben 1 a az OTÉK augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével alkalmazandó december 31-ig, (3) A 3. számú melléklet az övezetekhez tartozó paraméter táblázatokat tartalmazza. (4) Az 4. számú melléklet az egyéb elıírásokat rögzítı táblázatokat tartalmazza. (5) A 5. számú melléklet a jelen rendelethez tartozó ábrákat tartalmazza. (6) Az 6. számú melléklet az önkormányzat elıvásárlási, illetve kisajátítási jogával érintett ingatlanok jegyzékét tartalmazza. (7) A 7. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzékét tartalmazza. (8) A 8. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzékét tartalmazza. (9) Az 1. számú függelék az országos védelem alatt álló épületek és területek jegyzékét rögzíti. 1

2 (9) A 2. számú függelék az országosan védett és nyilvántartott régészeti lelıhelyek jegyzékét rögzíti. (10) A 3. számú függelék a védelem alatt álló épületek és területek jegyzékét rögzíti a helyi örökségvédelmi rendelet 2 alapján. (12) A 4. számú függelék a helyi védelemre javasolt épületek jegyzékét rögzíti. (13) Az 5. számú függelék a felszín feletti közmő-mőtárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítı munkarészei rögzíti (14) A 6. számú függelék Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testületének döntését rögzíti arról, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelıen médiacentrumot kell kialakítani. (15) A 7. számú függelék az kiegészítı és értelmezı ábrákat rögzíti. (16) Az országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni. A szabályozási terv kötelezı, nem kötelezı és tájékoztató elemei 3. (1) A szabályozási terven szereplı kötelezı érvényő jelölések tartalmi elıírásait be kell tartani. A kötelezı erejő elemek módosítása a jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) Az SZT kötelezı - szabályozási elemei 2 a 30/2008.(IV.24.) ör. rendelet a helyi építészeti örökség védelmérıl, a) építési övezet, övezet jele és határa b) tervezett szabályozási vonal, c) szabályozási szélesség, d) meglévı szabályozás vonala (telek homlokvonala-közterületi határa) e) megszüntetı jel, f) az építési hely fa)terepszint felett is beépíthetı része, fb)kizárólag terepszint alatt beépíthetı része, fc) kizárólag üvegtetıvel beépíthetı része g) építési vonal, h) kötelezıen megtartandó épület i) bontandó épület j) látványpont/ a kilátás és rálátás védelmének biztosítása,, k) kilátás, rálátás védelmével érintett utcaszakasz l) kötelezı árkád létesítés (új épület esetén), m) szintszámkorlátozás területe n) megırzendı fasor, o) tervezési terület határa. p) (3) ÁTHELYEZVE IDE 3. (3)-BÓL Az SZT más jogszabály alapján kötelezıen betartandó elemei: a) országos védelmek: aa) mőemlék és mőemléki környezete, ab) mőemléki jelentıségő terület, ac) mőemléki jelentıségő terület mőemléki környezete ad) mőemléki jelentıségő terület javasolt kiterjesztése a településszerkezeti terv ( a továbbiakban: TSZT )alapján ae) mőemléki környezet kijelölésére javasolt terület (TSZT alapján) af nyilvántartott régészeti lelıhely a terület egésze. b) helyi védelmek: ba) helyi egyedi védelem alatt álló épület, bb) a városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok, védett látványok, bc) helyi védett utcakép, bd) helyi védett beépítési vonal, 2

3 c) kötelezıen megtartandó épület, épületrész, d) épületrész bontása esetén megtartandó utcafronti traktus vagy homlokzat (4) Az SZT egyéb elemei nem kötelezıek, javasoltak, irányadónak tekintendık. A nem kötelezı érvényő, javasolt szabályozási elemektıl való eltérés a rendelet keretei között megengedett. (5) Az SZT nem kötelezı, javasolt szabályozási elemei: a) nem kötelezı megszüntetı jel, b) javasolt irányadó telekhatár, c) javasolt irányadó közterületek közötti telekhatár, d) meglévı épület megtartható vagy lebontható, e) helyiegyedi védelemre tervezett épület, f) emeletráépítés lehetısége, g) egybefüggı mélygarázs létesíthetı h) közterületi építmény lépcsısor, emelvény, i) mélygarázs lehetısége vizsgálandó j) javasolt gyalogoskapcsolat telken keresztül, k) javasolt fasor l) közterületi használat jellemzıje: la) forgalomcsillapításra kijelölt, vegyes használatú közterület, lb) gyalogos közterületszakasz vagy közhasználatú területsáv, lc) megkülönböztetett figyelmet igénylı gyalogosfelület járdán Kö-U övezeten belül-, ld) körforgalom lehetısége vizsgálandó. m) n) (6) A SZT alaptérképi és egyéb tájékoztató elemei: a) jelenlegi telekhatár, helyrajzi szám, b) földhivatali térképen feltüntetett épület, c) földhivatali térképen nem feltüntetett, létezı geodéziailag nem bemért épület, d) földhivatali térképen feltüntetett, már nem létezı, vagy jelentısen átépített épület, e) rétegvonal, f) jelentıs szintkülönbséget áthidaló közterületi rézső, g) meglévı támfal, h) tömbszámozás. (7) A SZT-ben az építési övezet jeleként a szabályozási vonallal és övezethatárral lehatárolt építési övezetek, övezetek megkülönböztetésére az 5. számú melléklet 1. ábrája szerinti rövidített övezeti jel szolgál. (8) A (3) bekezdés szerinti országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni, jelen rendelet módosítása nélkül.* a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) Az építési munka általános elıírásai, 4. (1) ÁTHELYEZVE IDE 5. (7)-bıl Geodéziai felmérés készítése kötelezı az építészeti-mőszaki dokumentációhoz a terület bonyolult morfológiája miatt minden új épület vagy új 3

4 építmény létesítésével járó esetben, valamint bıvítésük esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni a)a hivatalos földhivatali adatokat, b)a magassági adatokat, c)a lehatárolást szolgáló kerítéseket, d)a támfalakat, e)a telken lévı építményeket, épületeket, f)a telek elıtti közterületszakaszt a burkolatokkal, járdaszélekkel, g)a közterületi fákat és köztárgyakat. (2) ÁTHELYEZVE IDE 5. (8)-ból Geotechnikai jelentés, talajmechanikai szakvélemény készítése kötelezı az építészeti-mőszaki dokumentációhoz a terület bonyolult morfológiája és csúszásveszélyes volta miatt minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység esetén. Kizárólag részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhetı: a) a) új épület létesítése, illetve a meglévı létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetıtér beépítés, pince-átépítés, -bıvítés stb.), továbbá b) b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékő megváltoztatása (pl. rézső, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra és azok mőszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggı és feltétlenül együtt kezelendı terület lehatárolására. a) b) c) d) e) (3) Az építészeti-mőszaki dokumentációhoz kertépítészeti terv és kertépítészeti leírás csatolása szükséges: a) a 20%-ot meghaladó lejtéső területeken, b) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, c) a 800 m²-t meghaladó mérető telek új épülettel való beépítésénél. A nem közterületre vonatkozó kertépítészeti tervet, illetıleg a kertépítészeti leírást az 1. számú mellékletben rögzített mőszaki tartalommal kell elkészíteni. (4) Kertépítészeti tervet kell készíteni a kiemelt közterületeken, a Z-Kp övezetek területén a parképítés és közterületek felszíni rendezéséhez szükséges építészeti-mőszaki dokumentációjához. (5) A (4) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett közterület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtık, burkolati jelek jelölését a közterületet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt, b) a terepszinteket, c) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, d) a parkolóhelyek kialakítását, e) ÁTHELYEZVE IDE 5. (5)-bıl favédelmi, illetıleg fakivágási tervet a diófát, gesztenyefát nem érintı csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével, f) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, g) a köztárgyak típus vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, h) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (6) ÁTHELYEZVE IDE 5. (3)-bıl Az épülethomlokzatok színezésének meghatározását a szomszédos épületek 4

5 színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell. (7) ÁTHELYEZVE IDE 5. (4)-bıl Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévı épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévı megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: a) védett épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani, b) védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotódokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv készítése szükséges. (8) ÁTHELYEZVE IDE 5. (2)-bıl Új épület elhelyezésénél amennyiben nem az eredeti épületkontúr szerint kerül kialakításra az építési helyen belül az építészeti-mőszaki dokumentációhoz a terület látképébe illesztett fotómontázs, látványterv készítendı, legalább a SZT-n meghatározott látványpontokból. (9) ÁTHELYEZVE IDE 5. (10)-bıl Az építési munka megkezdése elıtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyet az építési hatóságnál be kell jelenteni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstıl eltérıen is meghatározhatja. (10) A vonatkozó rendelkezések szerinti önkormányzati városi tervtanács elızetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben 3 meghatározott esetekben. a) b) c) d) e) Az építési munka végzésének egyéb kiegészítı rendelkezései 5. 3 az 52/2012.(IX.26.) ör. rendelet Esztergom Város Önkormányzata építészeti-mőszaki tervtanácsának mőködésérıl, (1) Nyúlványos telek csak a már kialakult állapot miatt szükséges mőszaki megközelíthetıség miatt alakítható ki. Új építési telek kialakítása érdekében nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) Mélygarázs, támfalgarázs létesítése, valamint 1,5 m-t meghaladó tereprendezés esetén ki kell kérni az illetékes bányakapitányság (geológiai szakhatóság) állásfoglalását. Pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt létesíthetı, az ily módon összegyőjtött felszín alatti vizek megfelelı elvezetésével egyidejőleg. A Vt területen legfeljebb egy szint mélységő pinceépítmény létesíthetı. a) b) (3) A régészeti lelıhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok elıírásainak megfelelıen a) A földmunkával járó építési tevékenység vagy engedélyhez kötött tereprendezés esetében elızetesen ki kell kérni az illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság állásfoglalását. b) Amennyiben a szakhatóság megelızı kutatásokat ír elı, akkor az építtetınek / beruházónak értesítenie kell a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot és szerzıdést kell kötnie a régészeti kutatások elvégezéséhez. c) Amennyiben a szakhatóság nem ír elı kikötést nyilatkozatában, vagy a földmunka nem engedélyköteles és régészeti lelet kerül 5

6 elı, a munkát azonnal fel kell függeszteni, és a lelıhely védelmérıl gondoskodni, továbbá az illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot értesíteni kell. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a megtalálóra, az ingatlan tulajdonosára, az építtetıre és a kivitelezıre egyaránt. d) Talajmunkával nem járó felszín feletti és alatti építési és bontási munkálatok során a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeum számára biztosítani kell a régészeti felügyelet vagy a helyszíni szemle lehetıségét. Amennyiben a régészeti felügyelet és helyszíni szemle megfigyeléseinek eredményei indokolttá teszi, akkor próba-, illetve megelızı régészeti kutatást kell biztosítani a hatályos jogszabályok alapján. e) Amennyiben megelızı feltárás során épített kulturális elem kerül elı, azt eredeti helyén, eredeti állapotában és eredeti összefüggésében meg kell ırizni, és az épületet vagy annak bıvítését a megırzés figyelembevételével kell megtervezni. Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 6. (1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A SZT-n a közterületek kialakítására vonatkozó javasolt szabályozási elemeket a (3)- (5) bekezdésben meghatározottak szerint kell figyelembe venni, melyek ütemezetten is végrehajthatók, vagy egyes szakaszok terv szerinti kialakítása attól eltérı is lehet. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor kiemelt járdaszegély nélküli burkolatot szabad kialakítani, mely a közterület teljes szélességében a telekhatárokig azonos minıségő, természetes burkolat legyen, b) parkoló csak a területen lakók és tulajdonosok gépjármővei számára alakítható ki, c) jelen rendelet hatálybalépése után egyéb, nem lakófunkciójú rendeltetési egységhez közterületi parkoló nem létesíthetı, d) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni, kitiltva a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjármőveket a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett jármővek behajtásának biztosítása mellett, e) a meglévı légvezetékek földkábelre történı kiváltását el kell végezni a közterület átépítésekor, a 47. (4)-(5) bekezdéseinek figyelembevételével. (4) A gyalogosút és gyalogoslépcsı jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon. (5) A KÖ-u övezet területén a szabályozási terven meghatározott megkülönböztetett figyelmet igénylı járda területén, azok átépítésekor a terület építészeti arculatához illı, lehetıleg természetes burkolóanyagokat kell alkalmazni. (6) A közterületek burkolatát és végleges rendezését Közterület Alakítási Tervben (a továbbiakban: KAT) kell meghatározni. (7) A Batthyány Lajos u. Bajcsy-Zsilinszky u. Vörösmarty u. Szt. Tamás u. Esze Tamás u. hrsz.: déli és nyugati telekhatára hrsz.: déli telekhatára Galamb u. Lépcsı u. Török Ignác u. Álmos u. által határolt területen mélygarázs a közterületre kinyúlhat, illetve mélygarázs önálló terepszint alatti közterületi építményként is létesíthetı: a)amennyiben a közmőrendszerek szakszerő üzemeltetése - átépítéssel, kiváltással, védelemmel vagy anélkül - a továbbiakban is biztosítható, 6

7 b)a terepszint alatti építmény gépkocsival történı megközelítése a gyalogospreferenciájú területek használatát nem akadályozza, c)a mélygarázs be- és kihajtója a forgalmi rendbe illeszthetı módon kerül kialakításra, d)a mélygarázs közhasználata biztosított, e)közterületi mélygarázs esetén a telekingatlan alatti mélygarázzsal való összeköttetés esetén mindkét egység önálló épületszerkezetként kerül kialakításra, a telekhatáron dilatálva. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó elıírások 7. (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területrıl az önkormányzat és a tulajdonos külön szerzıdést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén, az övezetben meghatározott hasznos szintterületi mutató mértéke az egyes övezetekben külön meghatározott mértékig a településrendezési szerzıdésben rögzítettek szerint növelhetı. (3) Közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: A telek közhasználat céljára átadott területe: a) teljes egészében beépíthetı a terepszint alatt, b) üvegtetıvel, tetıvel lefedhetı, c) fölé nyúlhat teljes egészében épület, vagy épületrész, árkádként is kialakítható, d) fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 3,5 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak, e) egyéb közterületi építménnyel nem építhetı be, f) vendéglátó teraszként kialakítható. (4) A közhasználat céljára átadott területekkel határos épületeket a homlokzati kialakítás, valamint az épületek közötti távolság meghatározása tekintetében úgy kell megvalósítani - a tőzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével, mintha azok közterülettel lennének határosak. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 8. (1) Esztergom Város Önkormányzata az e rendelet 6. számú mellékletében felsorolttulajdonában nem álló - ingatlanokra a település fejlesztése céljából elıvásárlási jogát biztosítja. (2) Az Önkormányzat az elıvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszőnése esetén intézkedik annak törlésérıl. (3) Az elıvásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerzıdés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselıje az elıvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétıl számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetı. (5) Esztergom Város Önkormányzata az e rendelet 7. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra beépítési kötelezettséget rendel el a (6) bekezdés szerinti feltételekkel. (6) Amennyiben a 7. számú mellékletben felsorolt ingatlanok esetében, a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévı és a telek homlokvonalától számított 15 m-es sávban álló fı rendeltetéső épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétıl számított 5 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy az öt éven belüli 7

8 beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutásától számít. (7) Esztergom Város Önkormányzata helyrehozatali kötelezettséget rendel el a 8. számú mellékletben felsorolt ingatlanokra vonatkozóan a következı feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását a jelen rendelet hatálybalépésétıl számított öt éven belül meg kell valósítani, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt öt éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását a jelen rendelet hatálybalépésétıl számított tíz éven belül meg kell valósítani. Amennyiben az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyrehozatali kötelezettség hatályát veszti és ez esetben az (5)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. 9. (1) A védett területeken látszó könnyőszerkezetes épület nem létesíthetı. (2) A területen manzardtetı nem létesíthetı. (3) A területen a Vt övezetekben lapostetı kizárólag a terepszint alatti építmény, illetve a legfeljebb földszintes épület esetében tetıteraszként létesíthetı. A tetıterasz a) zöldtetıként is kialakítható, b) pergolával, egyéb fix árnyékoló szerkezettel csak közterület felıl nem látható pozícióban (lásd. 1. sz. melléklet) fedhetı. (4)A területen az Lk övezetekben épületen lapostetı kizárólag tetıteraszként alakítható ki, és területe nem haladhatja meg a telek beépítési mértékének számításánál, az adott épületre vonatkozóan figyelembe veendı alapterület 20%-át. A tetıterasz a) zöldtetıként is kialakítható, b) pergolával, egyéb fix árnyékoló szerkezettel csak közterület felıl nem látható pozícióban (lásd. 1. sz. melléklet) fedhetı. (5) Az épület jellegét / karakterét adó tetı közötti hajlásszögő magastetıként alakítandó ki. II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Az épületek épületszerkezetére, tetıhéjalására, színezésére, homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések (6) Az épület jellegét / karakterét adó magastetı-héjalás meghatározó anyaga az egységes (homogén) felületi megjelenés érdekében a következı lehet: a) egyszínő égetett cserép, b) réz vagy cink fémlemez, c) egyéb fémlemez ca) kizárólag a szükséges tetıhajlatoknál, illetve 8

9 cb) az eredetileg egyéb fémlemez fedéső védett épület felújítása esetén, d) zöldtetı. Táblás jellegő fedés a b) és c) pontok szerinti esetekben megengedett. illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani. (7) A területen épületet színezni az alábbiak szerint lehet: a) b) c) d) e) a)az épületek közterület felıl látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erıs rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegő javításokat. b)az eltérı színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílászárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetıfelépítmények, tetıhéjalások stb. eseteit is. 10. (8) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy a közúti jármő és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.. (9) Felújítás során az épület homlokzatán meglévı kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védıcsöveit el kell távolítani, Az épületeken elhelyezhetı reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések 11. (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a (3) bekezdésben meghatározottak, valamint a cégérek, cégtáblák, cégfeliratok kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tőzfalakat és tetızetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A tetık héjalása nem tartalmazhat festett vagy eltérı színő héjaló-anyagból kirakott feliratot, reklámot, egyéb vizuálisan megjelenı motívumot. (3) A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdetı berendezéseken a kulturális rendezvényt, mősort hirdetı plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetık. (4) Reklámcélú falfestmények nem létesíthetık az építmények homlokzatain, tetızetén. (5) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívmérető plakát vagy A1-es méretnél kisebb elemekbıl létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhetı el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (6) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhetı el. A választási 9

10 kampányok plakátjai és falragaszai az erre vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - csak az épülethomlokzatok és közterületi építmények üvegfelületein alkalmazhatók. (7) Üzleti árnyékoló ernyıszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést az üzlet profilját jelzı logó kivételével. A homlokzaton elhelyezhetı cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb elıírásai 12. (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévı vagy tervezett vízszintes és függıleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetıtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Az épületeken elhelyezhetı cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színő kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhetı meg. (3) Homlokzatra szerelt cégtábla, táblaszerően kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t. Egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán táblaszerően kialakított cégtábla a közintézmények kötelezıen elhelyezendı cím- vagy cégtáblája kivételével - nem helyezhetı el. (4) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthetı. Fényreklámként csak önálló világító betős cégfelirat, céglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betőkbıl kirakott cégfelirat helyezhetı el. (5) Az önálló világító betőkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betőket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhetı el. (6) Kirakatportállal rendelkezı homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betőkbıl álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhetı el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetıvé teszi, megengedhetı a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni. (7) A falsíkra merıleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttıl legalább 3,0 m-re legyen és: a) falsíkra merıleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél, b) magassága 0,8 m-nél, c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkra merıleges kell legyen. (8) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetık. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni. (9) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (10) A megszőnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsısorban a Kérelmezı, annak megszőnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 10

11 13. (1) Az épületek kirakatainak üvegfelületét nem átlátszó felülető anyaggal - fóliával, papírral, mőanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külsı térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetık el, homokfúvott vagy matt átlátszatlan üvegfelület, a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható. (2) A területen önálló kirakatszekrény nem létesíthetı. A homlokzaton, tetızeten elhelyezhetı egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 14. (1)Az épület bármely homlokzatán beleértve a tetıhomlokzatot / tetızetet is a kémény kivételével, tetıfelépítmény, -szerelvény, napkollektor, napelem, parabolaantenna, egyéb technikai berendezés a közterület felıl látható pozícióban (lásd 1. sz. melléklet) nem helyezhetı el a közvilágítási lámpa kivételével. (2) 8 m-nél keskenyebb közterület-szélesség esetén a közvilágítási lámpát és KRESZ-táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni. (3) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége kizárólag terepszinten takartan, vagy a tetı padlásterében rejtve alakítható ki,, a kondenzvíz a homlokzaton kívülre nem vezethetı. (4) A tetıszerkezeten/ tetızeten napkollektor, napelem a közterület felıl nem látható pozícióban kizárólag a tetıszerkezetbe süllyesztett módon alakítható ki. (5) Árusító automata berendezés a közterület felıl is láthatóan nem helyezhetı el. (6) Bankjegy automata berendezés csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthetı: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévı vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belsı falsíkjában. (7) Az épület közterületi homlokzatán a (4) bekezdés a) pont szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani, kivéve, ha az eredeti rendeletetési egységhez tartozó bankautomata berendezés új épület szerves homlokzati elemét képezi. Rendelkezések a közterületeken elhelyezhetı pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan 15. (1) A területen új közterületi pavilon nem létesíthetı, meglévı pavilon a rendelet hatálybalépésétıl számított öt éven belül megszüntetendı. (2) Vendéglátó terasz közterületi járdán csak akkor létesíthetı, ha a visszamaradó járdaszélesség legalább 2,0 m. (3) Vegyes használatú utcában vendéglátó terasz csak akkor létesíthetı, ha a közterület adott szakaszon való szélessége meghaladja: a) egyirányú utca esetén a 8,0 m-t, b) kétirányú utca esetén a 12 m-t. (4) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem alakíthatók ki, de az épület színezésével összhangban lévı reklámmentes vászonárnyékolókkal, ernyıkkel lefedhetık. (5) Vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak anyaghasználatában, a mőanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. (6) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon 11

12 maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthetı. (7) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, mőanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétıl való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyıvel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani. (8) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthetı, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes. Rendelkezések a közterületi hirdetıberendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan 16. (1) A terület közterületein önálló reklám, vagy hirdetı-berendezés nem létesíthetı, kivéve a kulturális célú hirdetmények céljára, a város történeti környezetének egészére egységes kialakítással meghatározott reklámhordozókat. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán- a közterület tulajdonosa hozzájárulásával -, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán helyezhetı el. (3) Nem helyezhetı el reklámcélú felület a közterületi kerítéseken, a korlátokon, a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmő-mőtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsıkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) Megállító-tábla a közterületen csak a járdán, a vendéglátó rendeltetési egység bejáratának 3,0 m-es körzetében, vagy a vendéglátó teraszon helyezhetı el, ha magassága nem nagyobb 0,8 m-nél, szélessége 0,6 m-nél. A megállító-tábla felirata rikító színő nem lehet. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhetı köztárgyak és egyéb, építménynek nem minısülı tárgyak kialakítására 17. (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyőjtıt a fedett építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok a (8) bekezdés szerinti egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelőek legyenek, és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) Szemétgyőjtı, telefonfülke nem helyezhetı el az épület homlokzati falán, vagy az elıtt közvetlenül, azt a járda berendezési sávjában kell elhelyezni. (4) A településközpont kiemelt területeit, illetıleg a lehatárolt településközponti közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca vagy tér egészére vonatkozó felszíni rendezés és kertépítészeti terv alapján. (5) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kıbaba stb. a (8) bekezdés szerinti utcaszakaszon, köztereken, közparkokban egységes kivitelő legyen. Parkolózár a közterületeken nem alkalmazható. (6) Az üzlethelyiségek elıtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) zöldségesbolt, b) virágüzlet c) kézmőves-bolt, d) népmővészeti bolt elıtt megengedett. 12

13 Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetıleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületrıl el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetıleg az azzal szomszédos 10 m-es teleksávban nem engedhetı meg. (7) Önálló bankjegy automata, árusító automata a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhetı el. (8) Az a)-h) pontokban felsorolt útszakaszokon, valamint új közterület kiépítésénél, biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, forma- és színvilágát tekintve. Az egységesen kezelendı közterületek és közterületszakaszok a következık: a) Bajcsy-Zsilinszky utca b) Vörösmarty utca c) Szent Tamás utca d) Basa utca e) Batthyány Lajos utca, valamint f) Imaház utca és Madách tér egésze, g) a vegyes használatú utcaként jelzett minden közterület, h) a kálvária sétánya és parkja. (9) A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a (8) bekezdés szerinti közterületek kialakításához és a mellettük lévı épületek jellegéhez. Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges elıírások 18. A közterületek, valamint a közpark (Z-KP), fásított köztér (Z-FK) övezetbe tartozó közterületek mentén: a) közterületrıl megközelíthetı raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari mőhelyek a kereskedelmi egységet kiegészítı, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézmőipari mőhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretezı stb.) c) terem- és sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 19. (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott idıszakokban szabad a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m2 alapterületőek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetık, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területrıl el kell távolítani. A kerítésekre vonatkozó rendelkezések 20. (1) A területen a közterület felé tömör kerítés alkalmazható a következık figyelembevételével: a)a tömör kerítés felületképzése: téglaburkolat, vakolt, kı vagy deszkapalánk lehet. b)a tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. c)oldal- és hátsókerti telekhatár mentén tömör kerítés nem alkalmazható. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,1 m-rel lehet magasabb a támfal felsı terepcsatlakozásának szintjénél. A támfalakra vonatkozó rendelkezések 13

14 21. (1) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a)a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplécsık, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t. b)a telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással szabad rendezni. c)teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (2) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a)a közterület felıli támfal járdaszinttıl mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, b)a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (az 5. számú melléklet 2/a. ábra). (3) Ha az eredeti terepszint és a magasabban fekvı közterület szintje között a különbség már eleve nagyobb 3,0 m-nél, akkor a támfalépítés során a különbség a további tereprendezéssel nem növelhetı (az 5. számú melléklet 2/b. ábra). (4) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetık, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségő telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelı magasságú vagy biztonsági mellvéd kialakítása érdekében annál legfeljebb 0,9 m-rel lehet magasabb. (5) Támfal anyaga csak természetes kı vagy tégla lehet, burkolatlan beton támfal nem létesíthetı. A 20 m2-nél nagyobb összfelülető támfal kialakítása vagy átépítése esetén - annak legalább felét kerti építészeti eszközökkel, növényzettel takarni kell. (6) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelı eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb.), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. (7) A kismértékő tereprendezéshez legfeljebb 1,0 m magas rönktámfal is alkalmazható a kertépítészeti terv alapján. Építmények terepre illesztése, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 22. (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása a)nem haladhatja meg a telek területének 50%-át, b)1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is. (2) A tereprendezés során a végleges rendezett terepszint ha az övezeti elıírás a csatlakozó rendezett terepszintrıl másként nem rendelkezik - az eredeti terep szintmagasságához képest a)felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, b)lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változhat meg, kivéve az elıkert közterület felıli 10 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét. (3) ÁTHELYEZVE IDE 45. (22)-bıl A tereprendezés során kialakuló rézsők hajlásszöge nem lehet nagyobb 1:2-nél, a támfalak magassága 2,0 m- nél a 21. elıírásainak betartásával. (4) A tereprendezés során kialakult rézsőket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából. III./A AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG ÉRTÉKVÉDELME 22/A. Kilátásvédelem Települési értékvédelem 14

15 A szabályozási terven jelölt helyeken a beépítés módjával, magasságával biztosítani kell a jelölt távlati városképi érték láthatóságát. Országos védelem alatt álló területek 22/B. Az országos védettségeket a szabályozási terv és az 1. és 2. számú függelék tartalmazza. A helyi egyedi védelem vagy mőemléki egyedi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések 22/C. (1) ÁTHELYEZVE IDE 12. (1)-bıl Egyedi védelem alatt álló épületet érintı bármilyen átalakítás, felújítás az eredeti építéskori kialakítással legyen építészetileg összhangban. (2) ÁTHELYEZVE IDE 12. (2)-bıl Az eredeti épületnek megfelelı építménymagasság, vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhetı, ha egyébként azt, az övezeti elıírások lehetıvé teszik, kivéve, ha azt a szabályozási tervlap kifejezetten lehetıvé teszi. (3) ÁTHELYEZVE IDE 12. (3)-bıl Meglévı épület tetıtere, padlása az eredeti kubatúrán belül beépíthetı és bıvíthetı, de az épület emeletszinttel történı magasítása, tetıtér térdfallal vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett, kivéve, ha a SZT errıl külön rendelkezik. (4) ÁTHELYEZVE IDE 12. (4)-bıl Meglévı homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz viszonyított távolsága és osztásuk nem változtatható meg. Új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthetı, mely nem érinti a fıhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetızeten kialakítható új nyílászárókra is. (5) ÁTHELYEZVE IDE 11. (1)-bıl Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemzı belsı osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzıi kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedı felújítás kivételével csak az épületen meglévı nyílászárókkal azonos színek, formák alkalmazhatók. (6) ÁTHELYEZVE IDE 10. (4)-bıl Egyedi védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók, ÁTHELYEZVE IDE 12. (5)-bıl az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítı vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelezı a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kı vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedı fal-nyílás arányok alkalmazása. (8) Utólagosan mőanyag redıny nem létesíthetı, redınytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redıny alkalmazható. Redıny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelı formában. III./B KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések 23. (1) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendı parkrácsok és kerítések színe és formavilága legyen összhangban a környezı épületek vagy tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival. 15

16 (2) Az utcai burkolatok átépítése során az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet lehet telepíteni és fenntartani, kivéve, a)ha az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy b)ha a növényzet kihelyezését mőszaki adottságok nem teszik lehetıvé. (3) A területen lévı zöldterületi övezetbe (Z övezet) sorolt területek, illetıleg már parkosított közterületek növényi állományának folyamatos fenntartásáról, növényegészségügyi állapotának 5 évenkénti felmérésérıl és a szükséges intézkedések megtételérıl (növényállomány-rekonstrukció, fasor rekonstrukció stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell. (4) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetık. A telken belüli növényzet védelme 24. (1) Új épületet elhelyezni, meglévıt bıvíteni csak akkor lehet, ha az a gyümölcsfák kivételével - nem jár meglévı fa kivágásával. Fa kivágásával járó új építés csak az engedélyezési tervhez csatolt kertterv favédelmi és fakivágási terv alapján és akkor lehet a vonatkozó önkormányzati rendeletben meghatározott eljárás szerint -, ha a) a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását külön kertészeti szakvélemény igazolja, b) kertrekonstrukció során a besőrősödött faállomány ritkításra szorul, és ezt kertészeti szakvélemény igazolja, c) a terepviszonyok vagy egyéb korlátozások miatt az épület elhelyezése csak a telek egy adott területén lehetséges. (2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti fakivágás - 50 évnél idısebb értékes faállomány esetén - kertészeti szakvélemény alapján megtiltható. Ez esetben az épület elhelyezést más módon kell megoldani, illetve a kivitelezésnél az értékes fa védelmérıl gondoskodni kell. Amennyiben a fa még átültethetı korban van, akkor az átültetendı, a fa kivágása nem engedélyezhetı. Gyümölcsfa a diófa és mandulafa kivételével - kivágható. (3) Meglévı díszfát, a gyümölcsfák közül diófát és mandulafát kivágni csak rendkívül indokolt esetben az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok elıírásainak betartása mellett szabad. (4) A kivágott fa pótlásáról a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint kell gondoskodni. (5) A területen nem telepíthetık a következı fafajok: a) nyárfa (semmilyen fajtája) (Populus), b) bálványfa (Ailanthus), c) eperfa (Morus). d) akác (Robinia pseudo-acacia), e) amerikai kıris (Fraxinus americana), f) bálványfa (Ailanthus altissima), g) gyalogakác (Amorpha furticosa), h) kései meggy (Prunus serotina), i) zöld juhar (Acer negundo), kivéve kertészeti változatok. (6) A telek zöldfelületként fenntartandó része jellel lehatárolt területet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt közmővezeték, mőtárgy kivételével elhelyezni nem szabad. Természeti értékek védelme 25. A meglévı fásított közterek, fasorok településkép szempontjából értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentıségő gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendı zöldfelületi elemek, amelyeket érintı rendezés, változtatás csak kertépítészeti terv alapján lehetséges. A környezet védelme 16

17 26. (1) A terület egésze: a) légszennyezettségi zóna 3. kategória, b) felszín alatti vízminıség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területen lévı települések közé tartozik. (2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-elıkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. (3) A területen veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység csak az illetékes szakhatóságok elıírásainak megfelelıen folytatható. (4) Veszélyes hulladék tárolása az elszállításig a keletkezés helyén történı átmeneti tárolás kivételével nem megengedett. (5) Telken, illetıleg közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épület elhelyezésére, meglévı épület rendeltetésének megváltoztatására engedély csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével adható. Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem rendelkezései 27. (1) Az egyes építési övezetekben a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott területhasználatra vonatkozó határértékeket kell betartani. (2) A meglévı fıútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerő zajcsillapító útépítési technológiákat kell alkalmazni. (3) Távközlési építmény, átjátszóállomás a területen nem létesíthetı. IV. A BEÉPÍTÉSRE ÉS ÉPÜLET ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az építési hely meghatározása 28. (1) Az építési telkek kialakítható elı-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méretét a SZT az építési helyek rögzítésével határozza meg. (2) Védett vagy védelemre javasolt épület esetén ha a szabályozási terven az építési hely nincs külön rögzítve építési helynek a meglévı épület által elfoglalt terület számít, és csak az eredeti épületkontúron belül végezhetı bármely építési munka. (3) Ahol a meglévı épület bıvítéseként jelzett építési helybıl a meglévı tetızet ereszvonala annak határán kívül esik, ott a túlnyúlásnak megfelelıen a jelölt építési helyen a bıvítés ereszvonala is azonos méretben túlnyúlhat. (4) Ahol az építési hely nem a meglévı épület bármely vonalának folytatása, az ereszvonal legfeljebb 0,6 m-rel nyúlhat túl az építési hely vonalán. (5) Ahol meglévı épület az építési helyen kívülre esik, ott új épület elhelyezése esetén, az építési helyen kívül esı épületrészt el kell bontani. Az építési helyen belülre esı, szerkezetileg megtarthatónak ítélt épületrészre is teljesíteni kell az övezetben foglaltakat, különös tekintettel az építménymagasság elıírásaira. (6) A terület beépítési módját és az azon belüli épületelhelyezést az építési övezet és a 17

18 szabályozási tervlapon meghatározott építési hely rögzíti, mely a beépítés módja szerint lehet: a) oldalhatáros vagy b) zártsorú, azon belül az épület elhelyezése: ba) zártsorú, bb) zártsorú oldalhatáros, bc) zártudvaros, bd) épülethézagosan zártsorú, be) hátsó telekhatáros, c) a szabályozási tervben meghatározott építési hely szerint változó. Az épület elhelyezése az építési helyen belül 29. (1) Ahol a SZT-n az építési vonal is rögzítésre került, ott az épület homlokzata teljes egészében az építési vonalon kell álljon, legalább az építési vonal hosszának megfelelı szakaszon. (2) Ahol az építési vonal a telek homlokvonalának teljes hosszában meghatározásra került, ott épülethézag nem létesíthetı. (3) Ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint szabad az épületet elhelyezni vagy bıvíteni az építési helyen belül. Épület elhelyezése az oldalhatáros beépítési módú területen 30. (1) Oldalhatáros épület-elhelyezésnél az épület egyik határfala az oldalhatáron is építhetı, de megengedett az épület oldalhatártól való legfeljebb 1,0 m-es elhelyezése is. (2) Amennyiben a szomszédos, meglévı épület ereszvonala a telekhatáron átnyúlik, ott az épületet legalább 1,0 m-re kell elhelyezni a telek oldalhatárától. (3) A telek utcai határvonaláig tartó építési helyen belül megengedett az épület legfeljebb 3,0 m-es elıkertes elhelyezése ott, ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, és a kialakult terepviszonyok azt indokolják. Ez esetben az épülethomlokzat elıtti szakaszon 0,8 m-nél magasabb kerítés nem létesíthetı. Egyéb esetben elıkert csak ott alakítható ki, ahol a SZT azt külön rögzíti. Épület elhelyezése a zártsorú oldalhatáros területen 31. (1) A zártsorú oldalhatárosbeépítési módú területen az épület egyik traktusa teljes hosszában a közterületi homlokvonalon álljon, másik traktusa az egyik oldalhatáron, kivéve, ha a szabályozási tervlap eltérı építési helyet határoz meg. Ahol nincs külön építési vonal rögzítve, ott épülethézag kialakítható. (2) Az épülethézagra homlokzati nyílászáró akkor nyitható, ha az oldalsó szomszédos telken álló épület: a) meglévı nyílászáróval rendelkezı homlokzatától legalább 4,5 m-es távolság biztosított vagy b) az tőzfalas homlokzati kialakítású vagy c) a szomszédos telek meghatározott építési helyén új épületbıvítmény oldalhatáron kerülhet elhelyezésre, és annak határvonalától számított 6,0 m-es távolság biztosítható. (3) Az oldalhatáros épületszárny elhelyezésénél a 30. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell betartani. Épület elhelyezése a zártsorú területen 32. (1) A zártsorú beépítési módú területen az épület közterület felıli épülettraktusát annak homlokzatával a közterületi homlokvonalon úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét telekhatáron csatlakozzon a szomszédos 18

19 épülethez, kivéve, ahol a SZT épülethézagot határoz meg. (2) A zártsorú zártudvaros beépítési módú területen a közterület felıl az épület mindkét oldalon a szomszédos épülethez tőzfallal csatlakozik és a telek oldalhatáránál és hátsó telekhatárán is tőzfalas kialakítással szabad az épületeket elhelyezni, és az így kialakított épület(ek) belsı udvart határol(nak). (3) A zártsorú hátsó-telekhatáros beépítés esetén az épületet határfalaival a hátsó- és az ahhoz csatlakozó oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re szabad elhelyezni, a SZT-n meghatározott elıkerttel. Épület elhelyezése az építési hellyel meghatározott, változó beépítési módú területen 33. Az általános beépítés mód közé nem sorolható, változó épület-elhelyezéső területeken a SZT-n jelölt építési helyen belül kell az épületet elhelyezni. V. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kiszolgáló épületekre vonatkozó elıírások 34. (1) Ahol azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik, megengedett a fı rendeltetéső épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épületként kizárólag (továbbiakban: kiszolgáló épület) jármőtároló, és legfeljebb 3,0 m építménymagassággal létesíthetı. (2) Kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévı épületben a jármőtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. (4) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,0 m-nél nagyobb. (5) Terepszint alatti építmény, támfalgarázs vagy pinceszinti garázs létesítése érdekében a telek szélességi méretének legfeljebb felén a biztonságos behajtás kialakíthatósága érdekében legfeljebb 3,0 m es elıkert alakítható ki, kivéve, ha az építési vonal a szabályozási terven rögzítésre került. A kiszolgáló épület és a fı rendeltetéső épület szükség esetén tetızettel, építményrésszel összeköthetı. (6) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthetı. Meglévı haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthetı. A kerti víz- és fürdımedencére vonatkozó elıírások 35. (1) Kerti vízmedence legfeljebb 0,5 m3 őrmérető lehet, és csak olyan telken létesíthetı, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (2) Kerti fürdımedence nem létesíthetı. Épületen belüli fürdı- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthetı, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. 19

20 A terepszint alatti beépítésre és a terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 36. (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó: a) az épület alatti pinceszint, b) az épületen túlnyúló pinceszint, c) az épülettıl független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggıen kialakított szerkezető, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felsı síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, a) ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 0,8 m-t (5. számú melléklet 3. ábra), és b) ha a kinyúló pinceszint zárófödéme és a hozzárendezett terep rézsővel kerül kialakításra, melynek rézsőmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy c) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsőmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. (4) Lejtıs terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 m-t, akkor az 1,0 m-nél magasabb építményrész beszámít a beépítés mértékébe. Az ily módon, részben terepszint alatti építménynek tekinthetı építmény terepcsatakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet nagyobb 1,5 m-nél, kivéve, ha a lejtı irányú oldalon annak bejárati homlokzata van, melyhez a tereplépcsı, rámpa közvetlenül csatlakozik (5. számú melléklet 4. ábra). Elıírások a kereskedelmi létesítményekre 37. (1) A területen 50 m2-t meghaladó összesített hasznos szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetéső épület vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthetı. (2) Kereskedelmi rendeltetéső épület elıtt az elıkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetıépítmény létesítése nem megengedett. VI. A SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEKRE ÉS A JÁRMŐELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK A kötelezı zöldfelületi minimum és a hasznos szintterületi mutató elıírásai 38. (1) A telek legkisebb kötelezı zöldfelületi mértékét az egyes övezeti elıírások rögzítik. (2) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az elıírt legkisebb zöldfelületi érték 25%-át meg nem haladó mértékig. (3) A felszíni parkolóknál alkalmazott mőanyag-gyeprácsos parkoló-felület és a hozzátartozó gyeprácsos útfelület 50%-os mértékben számítható be a zöldfelületi mutató mértékébe. Az így számított zöldfelület mértéke nem haladhatja meg a kötelezıen kialakítandó zöldfelület 25%-át. (4) A tetıkertek zöldfelületi aránya a talajvastagság függvényében a 4. számú 20

21 melléklet 4/2.sz. táblázata szerint érvényesíthetı a zöldfelületi mutató számításánál. (5) Az 50 m2 alapterületet meghaladó egybefüggı tetıkert kialakításánál az automata öntözırendszer létesítése kötelezı, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe. (6) A homlokzati zöldfelület akkor számítható be az elıírt zöldfelület mértékébe, ha: a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egyegy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerő, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém vagy felületkezelt fa szerkezető legyen. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét kell képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m. INNEN RÉSZBEN ÁTHELYEZVE INNEN RÉSZBEN ÁTHELYEZVE A jármővek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 39. (1) A területen nem szabad elhelyezni parkolóterületet, vagy garázst a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármővek és az ilyeneket szállító jármővek számára. Turistabusz számára parkolóhely nem alakítható ki a terület közterületein vagy telkein. (2) A parkolási igényeket új építés esetén telken belül kell kielégíteni. Ahol a telekre a gépjármővel való bejutás és emiatt ott a parkolás biztosítása a meglévı terepviszonyok vagy meglévı épület miatt vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás közterületen, vagy megváltással is biztosítható a (3) bekezdésben foglalt kivétellel. (3) A SZT-n a forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületrıl megközelíthetı telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (2) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetéső épület vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférıhely csak a telken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthetı, b) az övezetben megengedett egyéb vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül, de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. A más telken belüli parkolás biztosítása a területen belül nem megengedett, kivéve, ha a létesítmény(ek) mőködtetése során a parkolási egyidejőség összehangolható, továbbá a létesítmény üzemeltetésének függvényében a más telken való parkolás idıbelisége is biztosítható. (4) Meglévı épület rendeltetésének megváltoztatásakor, ha a meglévı épület vagy önálló rendeltetési egység szerint számított eredeti parkoló férıhely nem volt biztosított a telken belül, akkor az új rendeltetés szerinti parkolási mérleg számításánál, csak az eredetihez képest többletnek számított 21

22 férıhelyeket kell a telken belül utólag biztosítani. (5) Amennyiben a már meglévı épület miatt a személygépjármő tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhetı az oldalkert egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülető kerti tetıvel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása, az alábbiak betartásával: a) lefedés a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, és b) legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, és c) szerkezeti magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, továbbá d) tetıhajlásszöge nem nagyobb 35 º-nál. Az így kialakított fedett parkolóhely bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható. (6) A 10 férıhelynél nagyobb telken belüli parkoló csak fásított módon alakítható ki A közterületeken kialakított parkolókat kerítéssel körbekeríteni nem szabad. (7) A zártsorú beépítési módú területen a terepszint alatti parkolólétesítmény kialakításánál megengedett a szomszédos telkek alatti garázsszintek közötti összeköttetés kialakítása, amennyiben: a) a parkolószint önálló szerkezettel kerül megépítésre, és b) az átjáráshoz a szomszédos tulajdonosok ennek szolgalmi bejegyzéséhez hozzájárulnak, és c) a tőzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adja. VII. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Területfelhasználás 40. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a településszerkezeti terv és a szabályozási terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait a 2. számú melléklet tartalmazza. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek építési övezetei 41. (1) A beépítésre szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek építési övezeti besorolását és azok elıírásait a ok tartalmazzák: a) Kisvárosias lakóterületek - Lk b) Településközponti vegyes területek Vt (2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek övezeti besorolását és azok elıírásait a ok tartalmazzák: a) Közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló területek - Kö b) Zöldterületek Z (3) A kiszolgáló utak célját szolgáló - övezetbe külön nem sorolt közterületekre vonatkozó elıírásokat a 6., az azokon elhelyezhetı köztárgyak, közterületi építmények, valamint építménynek nem minısülı egyéb tárgyak elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket a ok tartalmazzák. VII/A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Lk jelő Kisvárosias lakóterületek általános övezeti elıírásai 42. (1) A kisvárosias lakóterület sőrő beépítéső, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kisvárosias lakóterületek - Lk 22

23 a) Lk-O-25 Kisvárosias, oldalhatáros beépítéső lakóterület b) Lk-O-35 Kisvárosias, oldalhatáros beépítéső lakóterület c) Lk-OZ-45 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület d) Lk-OZ-50 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület e) Lk-OZ-60 Kisvárosias, zártsorú oldalhatáros beépítéső lakóterület f) Lk-OZ-65 Kisvárosias zártsorú, oldalhatáros beépítéső lakóterület g) Lk-Zh-65 Kisvárosias, zártsorú, hátsó-telekhatáros beépítéső lakóterület h) Lk-Zu-65 Kisvárosias, zártudvaros beépítéső lakóterület i) Lk-Éh-35 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület j) Lk-Éh-60 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület. k) Lk-Éh-75 Kisvárosias, építési hely szerint változó beépítéső lakóterület (2) Az Lk jelő (1) bekezdés a)-k) pontjaiban felsorolt övezetek területén a 42. (4) bekezdés együttes betartása mellett -: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) kulturális célú építmény, d) nem zavaró hatású kézmőipari épület létesíthetı. (3) A fı rendeltetéső lakóépületeken belül, önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, d) egészségügyi, e) szállásférıhely funkciók is létesíthetık. A lakófunkción és az a)-e) pontban felsoroltakon kívül egyéb funkció az övezetekben nem létesíthetı. (4) A (2) (3) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység - a 42/D. (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (5) A telkeken új épület csak a közcsatornára való rákötés biztosítása esetén létesíthetı. (6) Az építési hely meghatározására, azon belül az épület(ek) elhelyezésére vonatkozó elıírásokat a jelen rendelet ai határozzák meg. A telken az építési helyen belül több épület is elhelyezhetı. (7) Meglévı telkek összevonása esetén az összevont telken is csak a SZT-en meghatározott építési helyen belül helyezhetı el épület, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg. (8) Már meglévı épület esetén, amennyiben annak beépített területe a 300 m2-t meghaladja, legfeljebb 4 lakás alakítható ki. Egy telken több épület elhelyezése esetén a telken négynél több lakás nem létesíthetı. (9) Legfeljebb egy lakás alakítható ki abban az épületben, melynek a telek beépítési mértékének számításánál figyelembe veendı alapterülete nem haladja meg a 120 m2-t. (10) ÁTHELYEZVE IDE 45. (23)-ból Az Lk építési övezetekben: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhetı épület építménymagasságának legnagyobb értékét, a 3. számú melléklet 3/1. számú táblázata alkalmazásával kell meghatározni. Lk Kisvárosias lakóterületek övezetinek magassági elıírásai 42/A. 23

24 (1) Épület kialakítása során a (2)-(5) bekezdésben rögzített magassági elıírások együttes betartása kötelezı. (2) Az épület legnagyobb megengedett építménymagassága 5,0 méter. (3) Az épület egy homlokzatának legnagyobb megengedett építménymagassága (F/L értéke) a) általános esetben 5,0 méter b) amennyibenaz épület valamely alaprajzi kiterjedésében az eredeti terep függılegesen mért szintkülönbsége meghaladja az 1,0 métert, egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd. 4. számú melléklet 4/1 táblázat és 7. számú függelék 1. ábra) esetében engedményes érték alkalmazható, mely ba) nem közterület felıli homlokzatnál (lásd. 1. számú melléklet és 5. számú melléklet 5. ábra ) 6,5 méter, bb) közterület felıli homlokzatnál (lásd. 1. számú melléklet és 5. számú melléklet 5. ábra) 6,0 méter. (4) Az épület közterület felıli homlokzatának párkánymagassága (lásd. 1. számú melléklet) sehol sem haladhatja meg a közterület felıli homlokzathoz rendezett végleges terep legmagasabb pontjától függılegesen számított a) 4,0 métert általános esetben; b) az egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd. 4. számú melléklet 4/1 táblázat) esetében az 5,0 métert. (5) A közterület felıli homlokzat (lásd. 1. számú mellékle tés 5. számú melléklet 5. ábra) (3) bekezdés szerinti megengedett legnagyobb építménymagassága (F/L) a 15,0 méternél hosszabb kötelezı építési vonal esetén 0,5 méterrel növelhetı. Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben az építményszintekre és az épületek terepre illesztésére vonatkozó elıírások 42/B. (1) Az épület-elhelyezés során a csatlakozó végleges rendezett terepszint az eredeti terep szintmagasságához képest a) felfelé legfeljebb 1,0 m-rel, b) lefelé legfeljebb 1,0 m-rel változhat meg. A telek további tereprendezése során a 22. elıírásai tartandók be. (2) A legalsó építményszint padlószintje az eredeti terep szintmagasságánál 1,0 méterrel lejjebb nem kerülhet, melytıl eltérni akkor lehet, ha a geotechnikai szakvélemény kifejezetten mást tart indokoltnak. (3) Épület építményszintjeinek összesített szintterülete (bruttó építményszint terület) nem haladhatja meg a telek beépítési mértékének számításánál, az adott épületre vonatkozóan figyelembe veendı alapterület kétszeresét. (4) A szabályozási terven jelölt Szintszámkorlátozás területe jelő területen kizárólag egyszintes épület létesíthetı. (5) ÁTHELYEZVE IDE 45. (10)-bıl Jelen rendelet hatálybalépése elıtt már meglévı épület nem beépített tetıterének hasznosítása megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület hasznos szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték: a) ha a meglévı tetıtér beépítésével a lakásszám nem lépi túl az övezetben megengedett épületenkénti, illetıleg telkenkénti lakásszámot, és b) ha a hasznosítás során a hasznos szintterületi mutató többlet kizárólag a meglévı tetıtéri kubatúra kihasználásából, illetve a tetıszerkezet szükséges cseréje során az eredeti tetıtéri kubatúrának megfelelı tömegő tetıtéri kialakításból adódik. (6) Az épület egy adott homlokzatán legfeljebb egy 3,0 méter szélességő homlokzatszakaszon létesíthetı kettınél több építményszint számára nyílászáró. (7) Az egy kiválasztott lejtı felıli homlokzat (lásd 7. számú függelék 1. ábra )oromfallal nem alakítható ki. 24

25 Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben az épületek kialakítására, külsı megjelenésére vonatkozó elıírások 42/C. (1) A kilátás biztosítása érdekében az Attila utca mentén / a szabályozási terven jelölt Kilátás, rálátás védelmével érintett utcaszakasz jelő utcaszakasz menti ingatlanokon nem haladhatja meg a telek homlokvonalánál a közterület szintmagasságától számított 1,0 métert a) az épület, építmény gerincmagassága, b) a kerítés, támfal, mellvéd tömörkialakítású része, mely fölött legalább 80%-os áttörtség / átlátszóság biztosítandó. (2) ÁTHELYEZVE IDE 45. (14)-bıl Az épületek tetıgerinceinek jellemzı iránya: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcával párhuzamos, b) oldalhatáros beépítési mód esetén az utcára merıleges, c) zártsorú oldalhatáros beépítési mód esetén az utcai épületszárny párhuzamos, az oldalhatárosan elhelyezett épületszárny az utcára merıleges, d) az utcával párhuzamos traktus esetén az utcával párhuzamos, kivéve, ha az utcával párhuzamos szakasz hossza párhuzamos gerinc kialakítását nem teszi lehetıvé. (3) ÁTHELYEZVE IDE 45. (15)-bıl Az utcára merıleges gerincő épületek tetızetét az utca felé kontyoltan vagy oromfalasan szabad kialakítani.* (4) ÁTHELYEZVE IDE 45. (13)-bıl Az épület homlokzati kialakításánál a falfelületek és a nyílászárók egymáshoz viszonyított felületi aránya kövesse a területen jellemzı arányokat. (5) ÁTHELYEZVE IDE 45. (16)-bıl Épület közterület felöli homlokzatán erkély, zárterkély nem létesíthetı. (6) A tetıszerkezeten/ tetızeten nyílászáró nem létesíthetı a) a közterület felıli homlokzaton, és b) közterület felıl látható pozícióban (lásd. 1. számú melléklet) bármely egyéb homlokzaton. (7) A tetıszerkezeten/ tetızeten közterület felıl nem látható pozícióban kizárólag fekvı, tetısíkban kialakított nyílászáró létesíthetı. (8) A homlokzati anyaghasználat és színezés szabályai: a) A homlokzatfelületek jellegét / karakterét adó anyag aa) vakolt felület, ab) természetes kı, fa, tégla lehet. b) A meghatározó homlokzatfelületek színezésnél ba) vakolt felületen a fehér és a törtfehér árnyalatai, halvány-drapp színek, bb) kı, fa, tégla természetes színei, alkalmazhatók. c) A homlokzati nyílászárók elsısorban fából kell, hogy készüljenek. d) Mőanyag homlokzati nyílászáró csak kivételesen és nem fehér színben létesíthetı. A homlokzatok kialakítására vonatkozó általános, illetve a védett épületekre vonatkozó különleges szabályok együttes betartása mellett. Lk Kisvárosias lakóterületek övezetiben a kiszolgáló épületekre és melléképítményekre vonatkozó elıírások 42/D. (1) A jármőtárolást új épület elhelyezése esetén a fı rendeltetést szolgáló épület tömegén belül javasolt megoldani. Kiszolgáló épületként önálló gépjármőtároló csak a 34. -ban meghatározottak figyelembevételével helyezhetı el. (2) A területen a melléképítmények közül nem helyezhetı el: a) kirakatszekrény, b) siló, 25

26 c) felszín feletti vagy terepszint alatti fedetlen: ömlesztett anyag-, folyadékvagy gáztároló, valamint d) állatkifutó, húsfüstölı, jégverem,. (3) Az övezetek területén nem helyezhetı el az elıkertben, oldalkertben vagy hátsókertben: kiskereskedelmi célú építmény, lakókocsi, fóliasátor. Üvegház csak azon telkek hátsókertjében létesíthetı, legfeljebb 2,0 m-es párkánymagassággal, melyek hátsókertje legalább 2,0 m-es támfallal határolt a hátsó telkek felıl. Településközponti vegyes területek általános övezeti elıírásai 43. (1) A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintő igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató vendéglátó és szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Településközponti vegyes területek Vt a) Vt-Zu-80/1 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítéső terület b) Vt-Zu-80/2 Településközponti vegyes, zártsorú zártudvaros beépítéső terület c) Vt-Z-100 Településközponti vegyes, zártsorú beépítéső terület d) Vt-Éh-80 Településközponti vegyes építési hely szerint változó beépítéső terület. e) Vt-t Templom terület (2) A Vt jelő építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó- és a helyi települési szintő közintézményi-, kereskedelmi-, szolgáltató és idegenforgalmat szolgáló épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. (4) Telkenként csak egy gépkocsi bejárat építhetı.. Vt jelő (3) A Vt jelő építési övezetek területén elhelyezhetı: a) közintézmény épület, b) igazgatási épület, c) szálláshely-szolgáltató épület, d) legfeljebb 1000 m2 összesített hasznos szintterülető kereskedelmi rendeltetéső építmény, e) szolgáltató, vendéglátó épület, f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) irodaépület, h) egyéb közösségi szórakoztató épület, i) lakóépület, j) parkolóház, mélygarázs, 26

27 k) nem zavaró hatású kézmőipari építmény, l) turizmussal kapcsolatos építmény. (4) Az övezetek területén a megengedett fı rendeltetéső épületeken belül a fı rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátói, b) kiskereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltatási, e) igazgatási, kulturális, mővelıdési és oktatási célú, f) szórakoztatási, g) egészségügyi, szociális, egyházi, h) sportcélú, i) nem zavaró hatású kézmőipari, valamint j) lakás a 43/B. (4) bekezdés figyelembevételével rendeltetési egységek is elhelyezhetık. (5) A (3) (4) bekezdésekben fel nem sorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (6) Az övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület a terepszint alatt létesíthetı önálló jármőtárolók kivételével nem helyezhetı el. (7) ÁTHELYEZVE IDE 46. (14)-bıl Az övezetek területén a meghatározott melléképítmények közül: a) közmő-csatlakozási mőtárgy, b) kerti építmény, c) kerti vízmedence, d) kerti lugas, lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, e) kerti szabadlépcsı, tereplépcsı, f) zászlótartó oszlop helyezhetı el. (8) ÁTHELYEZVE IDE 46. (15)-bıl Az Vt jelő építési övezetekben: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a megengedett legnagyobb hasznos szintterületi mutató értékét, d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, e) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, f) a telken építhetı épület építménymagasságának elıírt legkisebb és legnagyobb értékét a 3. számú melléklet 3/2. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni. Vt Településközponti vegyes területek övezeteinek magassági elıírásai 43/A. (1) RÉSZBEN ÁTHELYEZVE IDE 41. (1)-bıl Az építménymagasság értéke egy homlokzaton sem haladhatja meg az övezetben elıírt legnagyobb magasságot. (2) ÁTHELYEZVE IDE 41. (6)-ból Zártsorú épületcsatlakozás esetén a) az új vagy átépítésre kerülı épület közterület felıli egy homlokzatának párkánymagassága nem haladhatja meg a szomszédos épület meghatározó párkánymagasságát 0,5 m-rel nagyobb mértékben a csatlakozástól mért 3,0 m-es szakaszon; b) ha az átépítésre kerülıépület párkánymagassága a szomszédos épületnélmagasabb, akkor az eredeti párkánymagasság átépítés esetén megtartható, de tovább nem növelhetı. (3) ÁTHELYEZVE IDE 41. (7)-bıl Amennyiben a szomszédos épülethez az épület vagy épületbıvítés nem csatlakozik, a (2) bekezdés szerinti párkánymagasság - a jelentıs terepeltérés miatti magasságkülönbség kivételével legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg a szomszédos épületek párkánymagasságát, az építménymagasság és a homlokzatmagasság elıírt értékeinek betartása mellett. Vt Településközponti vegyes területek 27

28 övezeteinek egyéb elıírásai 43/B. (1) Az épület meglévı udvara üvegtetıvel lefedhetı az építési helyen belül vagy ahol a szabályozási terv e célból külön azt rögzíti. (2) Mőemlék épület esetén az üvegtetıvel való udvarlefedés során az építészeti értékeket és részleteket figyelembe kell venni.. (3) Az övezetek területén a 7. szerinti közhasználat céljára átadott területre vonatkozó szintterületi mutató engedményét a 3. számú melléklet 3/2. táblázat tartalmazza. Közhasználat céljára a (1) bekezdés szerint üvegtetıvel fedett udvar is kijelölhetı, amennyiben az gyalogos-passzázs részét képezi. (4) A szomszédos épületek a földszinten közhasználat céljára átadott területként kialakított passzázzsal összeköthetık a tőzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével. A közterület felé a földszinten új lakást létesíteni, illetve meglévı helyiség rendeltetését e célra megváltoztatni nem lehet, de meglévı lakás rendeltetése továbbra is megtartható. (5) Az épületek tetızetén álló tetıablak, tetısík ablak a közterület felıli oldalon nem létesíthetı. A belsı udvarra nézıen álló tetıablak kialakítható, mőemlék épület értékeinek védelme érdekében az illetékes hatóság azt megtilthatja. (7) ÁTHELYEZVE IDE 11. (3)-bıl A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatsávját a közterület felıli oldalon anti-grafiti bevonattal kell ellátni. Már meglévı épület földszinti homlokzatfelületeirıl a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafiti bevonattal ellátni. (7) A Batthyány Lajos utca szám közötti telkek esetén a telek hátsó határán jelölt építési helyen belül legfeljebb 4,5 m-es szintmagasságú - tetıterasz kialakítható. (8) Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás csak mélygarázsban, fásított felszíni parkolóban vagy a külön jogszabályban meghatározott távolságon belüli parkolólétesítményben oldható meg a 39. figyelembevételével. Vt-t jelő Templom terület övezeti elıírásai 44. (1) Vt-t jelő építési övezet területe templom és kegyeleti emlékek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén temetkezési emlékhely - a templomon belüli elhelyezés kivételével - a lakótelkektıl való legalább 50 m-es távolságban létesíthetı. VII/B A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI Kö-U Közlekedési célú közterületek övezeti elıírásai 28

29 45. (1) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegő jelentıs közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyőlı csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közmővek megfelelı elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban elıírt feltételek, jellemzık megvalósítása biztosítható legyen. (3) A területen a közlekedést szolgáló létesítményeken kívül kizárólag a jelen rendeletben a közterületeken megengedett építmények helyezhetık el a elıírásainak megfelelıen. (4) Az övezetbe tartozó egyes közterületek a 17. -ban megjelölt szakaszaira vonatkozóan azok átépítése, területükön köztárgyak elhelyezése, növényzet telepítése a 4. (4)-(5) bekezdés elıírásai szerint lehetséges. (5) Az övezet területén önálló üzemanyagtöltı állomás, illetıleg egyéb gépjármő szolgáltató építmény nem létesíthetı. (6) Az övezet területén a meglévı növényállomány figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közmővek mőtárgyait, jelzıberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni. (7) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévı, a jelen rendeletben védett fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra. (8) A szabályozási terven az övezeten belül meghatározott, kiemelt figyelmet igénylı járdafelületek kialakításának elıírásait a 6. rögzíti. Z-FK, Z-KP A fásított közterek, a közparkok övezetei 46. (1) Az övezetek jellemzıen állandóan zölddel fedett, köztérként, parkként kialakított zöldterületek, melyek közútról, köztérrıl közvetlenül megközelíthetık. (2) A területen a zöldterületek: a) Z-FK Fásított köztér b) Z-KP Közpark. (3) Ha a Z-FK és a Z-KP övezet telekhatára nem azonos az övezethatárral, akkor az övezethatár mentén közterületek közötti telekhatár alakítható ki. (4) Az övezetek területén közutat, gépjármővárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet elhelyezni nem lehet. Kivételesen amennyiben arra más terület mőszaki okokból nem jelölhetı ki, a közmőrendszerek szükséges építményei elhelyezhetık. (5) A Z-FK övezet területén építményként a) csak mélygarázs vagy támfalgarázsként kialakítható teremgarázs létesíthetı a szabályozási terven e célból meghatározott terepszint alatti építési helyen belül, melynek zárófödémét legalább 50%-ban zöldtetıként kell kialakítani és fenntartani. b) épülethez kapcsolódó, vagy attól legfeljebb gyalogos felülettel elválasztott vendéglátó terasz létesíthetı. Egyéb építmény a gyalogosközlekedés építményein és a köztárgyakon kívül újonnan nem helyezhetı el. A területek kialakítása, rendezése, köztárgyak elhelyezése csak a 4. (4)-(5) bekezdése szerinti tervek alapján lehetséges. Z-FK övezet területén kialakult állapotként meglévı korábbi közmőépítmény, épület vendéglátó célra kialakítható a hozzátartozó terasszal együtt, bıvíteni nem lehet. 29

30 (6) Az Z-FK övezetek területén közhasználat elıl elzárt területet nem szabad kialakítani, a területek nem keríthetık le kerítéssel, a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédı rácsok és korlátok kivételével. (7) A Z-KP közpark területén játszókertet és pihenıkertet szabad létesíteni. (8) A Z-KP övezet területén közhasználat elıl elzárt területet kialakítani nem lehet. (9) A Z-KP övezet területén a környezı épületekhez kapcsolódóan vendéglátó terasz üzemeltethetı, melynek szilárd burkolattal ellátott felülete nem lehet nagyobb 200 m2-nél, burkolatként a környezı közterületek díszburkolata alkalmazandó, azok hiányában azt kertépítészeti tervben kell meghatározni. Az így kialakított vendéglátó teraszokon kiszolgáló építmény, védıernyı szerkezet, lábon álló kerti tetı nem létesíthetı. (10) Az Z-FK és Z-KP övezetben létesíthetı épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. Az övezetek területén: a) a legkisebb kialakítható telekméreteket, b) a beépítés legnagyobb mértékét, c) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét, d) a kötelezıen elıírt legkisebb zöldfelület mértékét, a 3. számú melléklet 3/3. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni. VIII. INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŐELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELİÍRÁSAI Közmővesítettség, mérnöki létesítmények elhelyezése és kialakítása 47. ÁTHELYEZVE IDE 9. -ból (1) ÁTHELYEZVE IDE 9. (1)-bıl A területen csak teljes közmővesítettségő telken szabad épületet elhelyezni. (2) ÁTHELYEZVE IDE 9. (2)-bıl Amennyiben jelen rendelet hatálybelépése elıtt létesített épület szennyvizeinek elvezetését szennyvízszikkasztóval oldották meg, úgy haladéktalanula közcsatornába való bekötést meg kell valósítani. (3) ÁTHELYEZVE IDE 9. (3)-ból A területen oszloptranszformátor nem létesíthetı, új transzformátor állomást épületen belül vagy a kerítéssel egybeépített trafóházban kell elhelyezni. Közterületi trafó terepszint alatt helyezendı el, amennyiben az mőszakilag nem lehetséges, úgy kertépítészeti eszközökkel való takarását meg kell oldani. (4) ÁTHELYEZVE IDE 9. (4)-bıl A területen új légvezeték nem létesíthetı, már üzemelı hálózat csak földkábeles kiépítéssel bıvíthetı, kivéve, ahol a közterület szélessége miatt a közmővezetékek elıírt védıtávolságai a földkábeles kiépítést védelmi eszközök (védıcsı) alkalmazásával utólag nem teszik lehetıvé falban. Házi bekötés csak földkábellel lehetséges. (5) ÁTHELYEZVE IDE 9. (5)-bıl A terület közterületeit érintı földkábelek és közmővezetékek elhelyezése során, a közterületi járdák alatti vezetékfektetés után a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat gyeptéglával kell helyreállítani. (6) ÁTHELYEZVE IDE 9. (6)-bıl Felszín feletti kábelcsatlakozó szekrény vagy mőtárgy nem létesíthetı. (7) ÁTHELYEZVE IDE 9. (7)-bıl Amennyiben a felszín feletti berendezés a járda berendezési sávjában nem helyezhetı el, úgy annak helyét meglévı épületben vagy újonnan épülı épületben, illetıleg a közterület felıli kerítésbe építve kell biztosítani. Épületen belüli elhelyezésnél a berendezés megközelítését biztosítani kell. (8) ÁTHELYEZVE IDE 9. (8)-ból Közmőmőtárgyak - beleértve az elektromos és kábel-szekrényeket, trafókat, átemelıket stb. - a területen csak sötétzöld színőre festhetık, a tőzcsapok, illetıleg gázcsapok jelzése kivételével. 30

31 szabályzatáról és szabályozási tervérıl szóló rendelet hatálya alá tartozó terület. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 48. (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a folyamatban lévı engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell. (3) A SZT-n a 3. (5 bekezdés e) pontja szerint védelemre javasolt épületek a védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásáig nem bonthatók le, átépítésük, bıvítésük csak értékvédelmi, mőszaki tervdokumentációt is tartalmazó engedélyezési terv alapján lehetséges. Esztergom, október 18. Meggyes Tamás polgármester Dr. Szolnoki Imre aljegyzı A rendeletet november 5-én kihirdettem:. Dr. Szolnoki Imre Aljegyzı (5) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg Esztergom város egyes területeit érintı változtatási tilalomról szóló, módosított 10/2003. (II.20) esztergomi ör. rendelet melléklete a következı rendelkezéssel egészül ki: Az Esztergomi Önkormányzat 40/2005.(XI.5.) ör. rendelete Esztergom, Szenttamás városrész helyi építési *57/2005.(XII.20.) módosító rendelet **43/2007.(VI.21.) módosító rendelet ***80/2007.(XII.19.) módosító rendelet Megjegyzés: A Képviselı-testület a 80/2007.(XII.19.) esztergomi ör. rendeletével a 43/2007.(VI.21.) esztergomi ör. rendeletét hatályon kívül helyezte, ezért jelen rendelet 1. (1) bekezdése helyébe az eredeti rendelet rendelkezése lépett vissza hatályba. 31

32 MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. SZÁMÚ MELLÉKLET Fogalom meghatározás 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Szabályozási tervlap 3. SZÁMÚ MELLÉKLET Az övezetekhez tartozó paraméter táblázatok, 4. SZÁMÚ MELLÉKLET Az egyéb elıírásokat rögzítı táblázatok 5. SZÁMÚ MELLÉKLET Ábrák 6. SZÁMÚ MELLÉKLET Önkormányzati elıvásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke 7. SZÁMÚ MELLÉKLET Beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke 8. SZÁMÚ MELLÉKLET Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK Országos védelem alatt álló épületek és területek jegyzéke 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK Országosan védett és nyilvántartott régészeti lelıhelyek jegyzéke 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK Helyi védelem alatt álló épületek és területek jegyzéke 4. SZÁMÚ FÜGGELÉK Helyi védelemre javasolt épületek és területek jegyzéke 5. SZÁMÚ FÜGGELÉK A felszín feletti közmő-mőtárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítı munkarészei 6. SZÁMÚ FÜGGELÉK Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelıen médiacentrumot kell kialakítani. 7. SZÁMÚ FÜGGELÉK Kiegészítı és értelmezı ábrák 32

33 Cégér, cégtábla, cégfelirat AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 1. SZÁMÚ MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁS Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítı, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületrıl látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. Elıírt legkisebb telekméret Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. Építési hely kizárólag Az építési hely oldal és hátsókert felıli építési határvonalai és a hátulsó, illetıleg az oldalsóhatárvonal(ak) által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési terepszint alatt beépíthetı része mértékébe beszámító épület, építményrész nem létesíthetı, terepszint alatti építmény, mélygarázs elhelyezhetı. Építési hely terepszint felett Az építési hely elıkerti építési határvonalai elıkert hiányában a telek homlokvonala és a is beépíthetı része hátulsó-, illetıleg az oldalsó-határvonal(ak) utóbbi hiányában a telek oldalhatára által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe Építési hely kizárólag üvegtetıvel beépíthetı része beszámító épület, építményrész elhelyezhetı, beleértve a szint alatti építményrészeket is. Az építési hely azon része, mely meglévı védett épület esetén udvarlefedésként beépíthetı, de zárófödém helyett kizárólag üvegfedés alkalmazható. Épülethézag Épület kereskedelmi célú összesített hasznos szintterülete Értékvédelem alatt álló épület, terület Fényreklám Vonalszerő fényreklám Fı rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú (önálló) épület Földtakarás, tetıkert Gyeprácsos felület Hasznos szintterület Hasznos szintterületi mutató Zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül oldalsó távolsággal meghatározott, nem beépíthetı, vagy kizárólag terepszint alatt beépíthetı területrész. Az épület kereskedelmi célú hasznos területeinek összege az épület valamennyi szintjén a parkoló célú helyiségek kivételével. Jogszabály (mőemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés. A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. A keretövezet vagy építési övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítı, illetve kiszolgáló épületnek minısül: jármő (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló-építmények (tüzelıanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsmőhely, mőterem, árusítópavilon, kazánház. Az építmény valamely záró födémén tetıkert céljából létesített talajréteg. Olyan zöldfelület, mely kizárólag gyepesített és az idıszakos gépkocsitárolás, idıszakos céljából felülete legfeljebb 20 %-ban mőanyagráccsal megerısített, járható felületet alkot. Az OTÉK szerint számított szintterület, csökkentve a) a garázs beállóhely és az annak megközelítésére szolgáló épületen belüli útfelület területével, továbbá b) a tetıterasz, erkély, loggia területével. A telken építhetı összesített hasznos szintterület és a telekterület hányadosa. Hirdetési és reklámcélú felület szerkezet Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítı, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületrıl látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. Kertépítészeti terv tartalma A kertrendezési tervnek legalább M=1:200-as léptékő tervrajzon tartalmaznia kell: a) geodéziai helyszínrajzot b) favédelmi fakivágási tervet c) a burkolatok, lépcsık, támfalak és egyéb kerti létesítmények pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, 33

34 Kézmőipari épület Kialakult állapot Kilátópont Kirakatportál Közhasználat céljára átadott terület idıbeli korlátozás nélkül Közhasználat céljára átadott területek idıbeli korlátozással Közintézmény Közterület felıli homlokzat közterület felıl látható pozíció Lakóépület Oromfal Önálló reklámhordozó Párkánymagasság Portál Raktár Rálátás d) a minimálisan kiültetésre kerülı növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a mőszaki leírást. tereprendezési tervet az 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén. Olyan gazdasági célú épület, melyben a fı termelı tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik elsısorban a hagyományos kézmővesség termékeinek elıállítására. Az épületben folytatott termelı tevékenység: a) hagyományos kézmőipari b) gépesítés nélküli termelıtevékenység, c) kismértékő gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzıen kézmőipari tevékenység. Az építési övezeti elıírásoktól eltérı, a korábbi építési szabályoknak megfelelıen kialakult beépítés. Az a közterületi pont, melyrıl vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, annak szerkezetével együtt. Telek közhasználatra idıbeli korlátozás nélkül megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehetı része, amelyrıl a tulajdonos és az önkormányzat külön szerzıdést kötnek. Telek közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehetı része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - idıben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási idıben) és amelyrıl a tulajdonos és az önkormányzat külön szerzıdést kötnek. Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezıgazdasági és az egyéb rendeltetéső (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket. A telek homlokvonalától (közterületi határától), a telek belseje felé számított 10,0 méteres sávba esı épületrészek közterület felıli homlokzata (lásd 5. melléklet 5 ábra). A telekkel határos közterületrıl, illetve a szabályozási terven rögzített Látványpontokból, valamint a Kilátás és rálátás védelmének pontjaiból való láthatóság. Olyan épület, melyben kizárólag, vagy túlnyomórészt lakások vannak. A nyeregtetıs épület végfalának a tetısík és a homokzatsík metszésvonala, illetve a tetıgerinc közötti homlokzata. A kizárólag reklám vagy hirdetés céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet, mely épülettıl függetlenül kerül elhelyezésre. A homlokzat külsı síkjának és a tetı külsı síkjának metszésvonala. Üzlet utcai része (kirakat és bejárat) Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség. Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány. Reklám A gazdasági reklámtevékenységrıl szóló évi LVIII. törvény 2. -ának b), g) és m) pontjaiban meghatározott burkolt, gazdasági és összehasonlító reklám, továbbá a politikai reklám Reklámberendezések Részleges színezés Általában a szabadtéri reklámok A homlokzat egészéhez képest egy-egy épületszint, vagy egy-egy rendeltetési egység, üzletrész, portál stb homlokzat-szakaszának eltérı színezése, mely nem azonos az épülethomlokzat egészének egységesen megtervezett, és a terv szerint megvalósult eltérı színezésével. 34

35 Szabadtéri reklámhordozó Szabályozási szélesség Szabályozási vonal Szálláshely-szolgáltató épület Személygépjármő-tároló Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetıségét jelzı eszközöket. Nem tekinthetı annak a cégér, cégtábla és cégfelirat. E tekintetben szabadtéri reklámhordozó a) az épületen lévı tetı- vagy homlokzati reklám; b) ablakban, erkélyen elhelyezett, c) tőzfalra erısített, d) ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, udvarban álló, e) épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; f) szoborra, hídra, oszlopokra erısített; g) vízfelületre épített vagy állandóan kikötött úszómővön elhelyezett; h) az elızıekben felsorolt összes területen állandóan vagy idıszakosan kiállított, reklámot hordozó jármő; i) szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; j) egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínő vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; k) valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. A közterület (meglévı vagy tervezett) szélességi mérete. Telek közterületi határvonala. Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelıotthon, kollégium, munkás- és nıvérszállás, fekvıbetegek szállásépülete, szülıotthon, szociális otthon, turistaház, fogadó, panzió, szálloda stb.). Garázs, kocsiszín. Támfal Támfalgarázs Teremgarázs Tetıkert Vegyes funkciójú épület Vendéglátó terasz Vendéglátó teraszok árnyékoló berendezései Világító céglogó Zöldfelületi mutató Lejtın a bevágást megtámasztó létesítmény. Támfalban létesített személygépjármő-tároló (a lejtıs terep hegyfelıli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minısül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem. Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterő helység. Az építmény felsı födémén kialakított növényzettel fedett terület. Több eltérı rendeltetéső rendeltetési egységet magában foglaló épület. Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér A vendéglátó teraszt lefedı árnyékoló-szerkezet, jellemzıen vászon és fémszerkezetbıl A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését, belsı világítással bemutató reklámcélú eszköz. A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. A számításnál a zöldfelületnek számított terület legfeljebb 1/3-a lehet nem szilárd burkolattal ellátott terület. 35

36 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL AZ ÖVEZETKHEZ TARTOZÓ PARAMÉTER TÁBLÁZATOK 3. SZÁMÚ MELLÉKLET - TÁBLÁZATOK 3/1. számú táblázat Lk ÉPÍTÉSI ÖVEZET Az építési övezet jele a telek megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb területe szélessége /mélysége beépítési mértéke hasznos szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke zöldfelületi mértéke az épület megengedett legnagyobb építménymagassága* m 2 m % m 2 / m 2 % % m Lk-O / , ,0 Lk-O / , ,0 Lk-OZ / , ,0 Lk-OZ /30 50 s 60 Lk-OZ /30 60 s 65 Lk-OZ /30 65 s 75 Lk-Zh /17 65 s 75 Lk-Zu /50 65 s 70 0,85 55 s 60 1,0 60 s 65 1,1 65 s 75 1,1 65 s 75 1,1 65 s ,0 20 5,0 20 5,0 20 5,0 20 5,0 Lk-Éh / , ,0 Lk-Éh / , ,0 Lk-Éh / , ,0 s saroktelek esetén * a 42. (10)-(14) bekezdései szerint az egy lejtı felıli homlokzat építménymagasságára (F/L értékére), a közterület felıli és a nem közterület felıli homlokzat építménymagasságára (F/L értékére), valamint a közterület felıli homlokzat párkánymagasságára vonatkozó elıírások együttes betartásával (lásd a 4. számú táblázatot). 36

37 3/2. számú táblázat Vt ÉPÍTÉSI ÖVEZET a telek megengedett Az építési övezet jele legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb területe szélessége/ mélysége beépítési mértéke hasznos szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke zöldfelületi mértéke az épület megengedett legnagyobb építménymagassága* m 2 m % m 2 / m 2 % % m Vt-Zu-80/ /50 80/ 100* Vt-Zu-80/ /50 80/ 100* 1,5 1,7** 2,0 2,2** ,5*** ,5*** Vt-Z Ka 100 1, ,5*** Vt-Éh Ka 80 2, ,5*** Vt-t Ka Ka Ka Ka Ka Ka Ka s saroktelek esetén * a SZT szerint meghatározott külön építési hely üvegtetıvel való lefedése esetén alkalmazható engedményes érték ** közhasználat céljára átadott terület esetén, vagy alkalmazható engedményes érték a 7. figyelembevételével. *** a 43/A. elıírásainak figyelembevételével Ka kialakult állapot 3/3. számú táblázat Z ÖVEZETEK Az építési övezet jele Az övezetbe sorolt terület megengedett legkisebb kialakítható legnagyobb legkisebb terepszint hasznos beépítési alatti szintterületi területe szélessége mértéke beépítési mutatója mértéke zöldfelületi mértéke m 2 m % m 2 / m 2 % % Z-FK KA - 0 / Ka Z-KP

38 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL AZ EGYÉB ELİÍRÁSOKAT RÖGZÍTİ TÁBLÁZATOK 4. SZÁMÚ MELLÉKLET - TÁBLÁZATOK 4/1. számú táblázat AZ LK ÖVEZETEKBEN EGY HOMLOKZATRA VONATKOZÓ MAGASSÁGI ELİÍRÁSOK ÖSSZEGZÉSE ÁLTALÁNOS EGY KIVÁLASZTOTT LEJTİ a PÁRKÁNYMAGASSÁG nem haladhatja meg EGY HOMLOKZAT megengedett legnagyobb ÉPÍTMÉNYMAGASSÁGA (F/L értéke) a 15 méter hosszúságot meghaladó kötelezı építési vonal esetén az EGY HOMLOKZAT megengedett ÉPÍTMÉNYMAGASSÁGÁN AK (F/L értékének) KEDVEZMÉNYE közterület felıli homlokzat esetén HOMLOKZAT nem közterület felıli homlokzat esetén FELİLI HOMLOKZAT közterület felıli homlokzat esetén nem közterület felıli homlokzat esetén 4,0 m nincs elıírás 5,0 m nincs elıírás 5,0 m 5,0 m 6,0 m 6,5 m +05 m F/L érték összesen: 5,5 m nincs kedvezmény +05 m F/L érték összesen: 6,5 m nincs kedvezmény 4/2. számú táblázat TÖBBSZINTES NÖVÉNYÁLLOMÁNY, TETİKERTEK BESZÁMÍTÁSA A ZÖLDFELÜLETI MÉRTÉKBE Az épített szerkezet feletti termıföld rétegvastagsága cm termıréteg cm termıréteg 80 cm termıréteg felett A telepíthetı növényállomány szerkezete egyszintes, gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel borított kétszintes, gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt növényállomány háromszintes, gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett növénytelepítés A tetıkert zöldfelületként kialakított összterületébıl az elıírt zöldfelület számításánál figyelembe vehetı % 20% 40% 55% 38

39 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 5. SZÁMÚ MELLÉKLET 39

40 40

41 41

42 ÁBRÁK ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET RÖVIDÍTETT ÖVEZETI JELE a területfelhasználási egység jele (Lk) építési övezet (-OZ-35) kódja ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET 1. ábra ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET TELJES JELE Bm beépítési mód B% legnagyobb megengedett beépítési mérték (%) Szm legnagyobb megengedett szintterületi mutató (m 2 /m 2 ) Hmax legnagyobb megengedett homlokzatmagasság (általános/lejtı felıli) Ém legnagyobb megengedett (m) építménymagasság (min-max) Tt legkisebb telekterület méret (m 2 ) Z% kötelezı legkisebb zöldfelület mértéke (%) Ta% legnagyobb megengedett terepszint alatti Lk-OZ-35 Építési övezet, övezet rövidített jele Bm B% Szm H Ém Tt Z% max Ta% Építési övezet OTÉK szerinti jele rendezett 2. ábra eredeti max.2,5 m Ém = adott homlokzat figyelembe veendı építménymagassága rendezett terep < 1:3 rézsőmeredekség 3. ábra rendezett terep < 1:4 rézsőmeredekség Ém Ém Ém <1,50,8 m Ém <1,50,8 m rendezett terep >1:3 rézsőmeredekség eredeti terepfelszín rendezett terep >1:4 rézsőmeredekség eredeti terepfelszín 42

43 1,0 m 4. ábra max: 1,5 m Beépítés mértékébe nem beszámítandó beszámítandó a 5. ábra H 1 H 2 b H 1 H 3 H 2 H 1 H 3 H 2 Homlokzatmagass ág = H 1 + H 2 2 b a L L H 1 + H 2 + H Homlokzatmagasság = 3 3 H 3 =0 ha a < L/3 és b < 3,0 m H 3 0 ha a L/3 vagy b 3,0 m 43

44 44

45 45

46 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 6. SZÁMÚ MELLÉKLET ÖNKORMÁNYZATI ELİVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE HRSZ CÍM TÖMBSZÁM Bajcsy-Zs. u Imaház u. 2/a Imaház u. 2/b Imaház u Imaház u Imaház u Galamb u. 2/b Galamb u. 2/a Török I. u

47 BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 7. SZÁMÚ MELLÉKLET HRSZ CÍM TÖMBSZÁM Szent Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u Vörösmarty u Madách tér Madách tér Vörösmarty u Vörösmarty u Madách tér /1 Vörösmarty u /2 Vörösmarty u Madách tér Vörösmarty u Vörösmarty u Vörösmarty u Vörösmarty u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Madách tér Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Imaház u Madách tér Madách tér Imaház u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Török I. u Batthyány L. u Batthyány L. u Álmos u Álmos u Batthyány L. u Batthyány L. u Batthyány L. u Batthyány u Batthyány u Batthyány L. u Batthyány L. u Batthyány L. u Batthyány L. u Álmos u /1 Álmos u. 2/b /1 Török I. u /2 Török I. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Imaház u. 2/a Imaház u. 2b Imaház u Galamb u. 2/b Galamb u. 2/a Imaház u Imaház u Galamb u Galamb u Galamb u Attila u Attila u Attila u Attila u Vasvari P. u Vasvari P. u

48 19904 Attila u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Attila u Attila u. 8/a Galamb u Galamb u Esze Tamás u /1 Esze Tamás u /2 Esze Tamás u Esze Tamás u Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Imaház u Imaház u Imaház u Galamb u Szent Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u Esze Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u /1 Szent Tamás u /2 Szent Tamás u Szent Tamás u Esze Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u Esze Tamás u Szent Tamás u Esze Tamás u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Basa u Basa u Basa u Basa u Basa u Vasvári Pál u /1 Vasvári Pál u /2 Vasvári Pál u Basa u Basa u Vasvári Pál u Vasvári Pál u. 6/a Vasvári Pál u Basa u Basa u Vasvári Pál u. 4/a Vasvári Pál u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Vasvari P. u Basa utca Basa u Basa u Basa u Basa u

49 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 8. SZÁMÚ MELLÉKLET Helyreállítási kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke HRSZ CÍM TÖMBSZÁM Madách tér Madách tér Vörösmarty u Vörösmarty u Bajcsy-Zs. u Imaház u Bajcsy-Zs. u Bajcsy-Zs. u Álmos u Batthyány L. u Batthyány L. u Batthyány L. u Bajcsy-Zs. u Imaház u. 2/a Galamb u. 2/a Imaház u Imaház u Galamb u Attila u Attila u Attila u Lépcsı u Lépcsı u Lépcsı u Könyök u Attila u Attila u Attila u Attila u Bajnok u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Galamb u Szent Tamás u Basa u Perc u Nap u Szent Tamás u Esze Tamás u Vasvári Pál u Basa u Basa u Vasvári Pál u Basa u Vasvári Pál u Vasvari P. u Vasvari P. u Lépcsı u. 13/a Lépcsı u Lépcsı u Lépcsı u Lépcsı u Új u Lépcsı u. 2/a Becket T. u /3 Attila u /1 Lépcsı u /1 Esze Tamás u /2 Esze Tamás u /2 Lépcsı u. 1/b /2 Becket T. u

50 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE HRSZ UTCANÉV HÁZSZ. KATEGÓRIA SZÁM Bajcsy-Zsilinszky utca 1. M III Bajcsy-Zsilinszky utca 3. M III Bajcsy-Zsilinszky utca 7. M III Bajcsy-Zsilinszky utca 7. M III Bajcsy-Zsilinszky utca 37. M III Batthyány Lajos utca 1. M III Batthyány Lajos utca 9. M III Batthyány Lajos utca 17. M III Imaház utca kápolna M III Imaház utca 2/b. M II Kálvária kápolna M II 2333 (20064) Kálvária stációk M II Vörösmarty utca 2. M III 9479

51 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK ORSZÁGOSAN VÉDETT ÉS NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELİHELYEK JEGYZÉKE MRT SZÁM LELİHELY HELYRAJZI SZÁMA 8/4, , 16245/3út, / , / út, , , / út, 19821/ , , 19786út 8/ , / , 19758/3út, 19750út, , , 8/ , , , / , , , 19865, 20052út 8/ , , , 8/4, 5, /út, 16211/1,2,4út, 19803út, 16245/2/3út,

52 HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE A HELYI ÖRÖKSÉGVÉDELMI RENDELET ALAPJÁN Városszerkezeti jelentıségő területek: a terület egésze Védett utcaképek AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL HRSZ UTCANÉV HÁZSZ Imaház utca 2/a. Imaház utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca 21. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca 23. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Vörösmarty utca 2. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Vörösmarty utca 2. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca 3. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca 5. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Bajcsy-Zsilinszky utca 7. Bajcsy-Zsilinszky utca felé Batthyány Lajos utca 1. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 3. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 5. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 7. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 9. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 11. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 13. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 15. Batthyány Lajos utca felé Batthyány Lajos utca 17. Batthyány Lajos utca felé Madách tér Imaház utca felé Madách tér 1. Madách tér felé Madách tér 3. Madách tér felé Vörösmarty utca 4. Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca 6. Vörösmarty utca felé 19734/1 Vörösmarty utca 8. Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca 10. Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca 12. Vörösmarty utca felé Vörösmarty utca 14. Vörösmarty utca felé 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK Védett beépítési vonalak - A Bajcsy-Zsilinszky utca ÉK-i oldala a Madách tértıl az Álmos utcáig. - A 19815, hrsz-ú ingatlanok Batthyány utcai, valamint a és hrsz-ú ingatlanok Basa utcai frontjai. - A tervezési terület határát jelentı Batthyány utca túloldalán lévı hrsz-ú ingatlanok Batthyány utcai frontja. A városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok - Szent Tamás-hegyi Kálvária elıtt: a kilátás szöge a Szent Tamás kápolna és környezete

53 - a Lépcsı utca Hegytetı utca sarkán: a kilátás szöge a Vörösmarty utca Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán: a kilátás szöge 120 Helyi védelem alatt álló épületek HRSZ UTCANÉV HÁZSZ Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Batthyány Lajos utca Batthyány utca Imaház utca Madách tér 5.

54 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 4. SZÁMÚ FÜGGELÉKHELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE TÖMBSZA HRSZ CIM M Álmos u Attila u Attila u Bajcsy-Zsilinszky u Bajnok u Basa u Basa u Basa u Basa u Basa u Basa u Lépcsı u Lépcsı u Nap u Szent Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u /1 Szent Tamás u /2 Szent Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u Szent Tamás u Becket Tamás u Becket Tamás u Becket Tamás u Becket Tamás u Becket Tamás u Becket Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u Esze Tamás u /2 Esze Tamás u Esze Tamás u /1 Esze Tamás u Galamb u Galamb u Galamb u Galamb u Hegytetı u Hegytetı u Könyök u Könyök u Lépcsı u HRSZ CÍM TÖMBSZ Török I. u /1 Török I. u /2 Török I. u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u Vasvári Pál u /1 Vasvári Pál u Vasvári Pál u. 4/a Vasvári Pál u Vasvári Pál u. 6/a Vasvári Pál u

55 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 5. SZÁMÚ FÜGGELÉK A FELSZÍN FELETTI KÖZMŐ-MŐTÁRGYAK TELEPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓK KIEGÉSZÍTİ MUNKARÉSZEI TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁST IGÉNYLİ KÖZTERÜLETI BERUHÁZÁSOK DOKUMENTÁCIÓINAK KÖVETELMÉNYEI SZÖVEGES LEÍRÁS TARTALMI ELVÁRÁSA Általános leírás tervezett beruházás elhelyezkedése közterületi beavatkozás milyensége mőtárgy elhelyezés szükséges-e, ha igen, akkor hol burkolatot érint zöldterületet érint növénykárt okoz terepszint alatt terepszint felett épületen belül épület homlokzaton aljnövényzet facsonkítás fakivágás tervezett helyreállítás milyensége burkolat helyreállítás zöldkár helyreállítás RAJZI ELVÁRÁSOK Általános tartalmi jelmagyarázat, meglévı és tervezett létesítmények feltüntetése, felszínalatti és feletti követelmény mőtárgyak jelölése Áttekintı helyszínrajz nyomvonal ábrázolás alkalmazható lépték M 1:1000, 1:4000, 1:5000 Burkolatszegélyes helyreállított felületek jelölése, alkalmazható lépték M 1:500 helyszínrajz Felszín feletti mőtárgy épület, épület bejáratok, kapubehajtók, alkalmazható lépték M 1:100, 1:50 elhelyezése esetén burkolatszél, járdaszél, sarok esetén beforduló), fák, növények, cserjék, füvesített területek, már meglévı mőtárgyak ábrázolása Telepítési részlet rajzok felszín felett alkalmazott mőtárgy esetén, alkalmazandó lépték M 1:50 annak oldalnézetei, alaprajza kótázva, szín, anyag megjelöléssel, közterületi elhelyezkedés épület feltüntetéssel EGYÉB MELLÉKLETEK típus mőtárgy fotója a HÉSZ-ben lehatárolt fotók a helyszínrıl az épülettel együtt területen belül tervezett mőtárgy esetén

56 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 6. SZÁMÚ FÜGGELÉK Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete úgy dönt, hogy a volt Zsinagóga környékén a városfejlesztési koncepciónak megfelelıen médiacentrumot kell kialakítani. 3

57 AZ ESZTERGOMI ÖNKORMÁNYZAT 40/2005.(XI.5.) ÖR. RENDELETE ESZTERGOM, SZENTTAMÁS VÁROSRÉSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL 7. SZÁMÚ FÜGGELÉK KIEGÉSZÍTİ ÉS ÉRTELMEZİ ÁBRÁK 4

58 5