KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Klasszikus zenész ismeretek középszint 1811 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez Javításkor a hibákat, tévedéseket illetve a hiányzó megoldásokat a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával kell jelölni. Csak tollal írt, egyértelmű megoldások értékelhetőek. Ceruzával írt megoldás csak a lejegyzés feladat esetében értékelhető. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. Szükség esetén az egyes feladatlapok végén kerekítést kell alkalmazni, a fél pontokat felfelé kell korrigálni. A zeneszerzők családneve csak érvényes helyesírással fogadható el! Amennyiben több átírás létezik, mindegyik értékelhető. A javítási-értékelési útmutatótól elérő, de szakmailag kifogásolhatatlan megoldások elfogadhatóak és azokért teljes pontszám is adható írásbeli vizsga 2 / október 19.

3 Zenefelismerés 1. Nevezze meg az elhangzó idézetek szerzőjét és a mű címét! Minden helyesen megnevezett zeneszerző 1 pontot, minden helyes műcím 1 pontot ér. A feladatra összesen 16 pont adható. A zárójelben megadott tételcímek csak tájékoztató jellegűek, értük több pont nem adható. Zeneszerző Mű címe 1 Wolfgang Amadeus Mozart Don Giovanni (Nyitány) 2 Bartók Béla Táncszvit 3 Johann Sebastian Bach h-moll szvit (Polonaise) 4 Felix Mendelssohn-Bartholdy e-moll hegedűverseny (2. tétel) 5 Mogyeszt Muszorgszkij Egy kiállítás képei (Ódon várkastély) 6 Georg Friedrich Händel Halleluja (Messiás-oratórium) 7 Ludwig van Beethoven 9. szimfónia (4. tétel) 8 Hector Berlioz Fantasztikus szimfónia (2. tétel) 2. Lejegyzés Hallgassa meg a következő műrészletet! Egy zenetörténeti jelentőségű mű közismert témája hangzik el, majd rövid szünetek után még háromszor ismétlődik az idézet. A négyszeri meghallgatás után az előre megadott információk segítségével, emlékezetből kell lejegyezni a részletet. A zenehallgatás közben írni nem szabad! Értékelésre a kezdőhanggal ellátott kottarészlet kerül, a további sorok jegyzetelés céljára használhatók. A feladat összesen 1ot ér. Megoldás A dallamot végigírja, és legfeljebb néhány apró ritmus- vagy hanghibát vét, alteráció hiányzik A dallamot nem írja végig, vagy több, súlyosabb ritmus- vagy hanghibát vét, alteráció hiányzik Kevesebb, mint 8 ütemet jegyez le, vagy súlyos hang-, ritmushibákat vét, az alterációk használata bizonytalan Pont írásbeli vizsga 3 / október 19.

4 Ludwig van Beethoven: Hegedűverseny, 1. tétel Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. Párosítás Párosítsa a zeneszerző nevét valamint a születési és halálozási évszámát! A megoldásokat írja be az alsó táblázatba! Minden helyes válasz 1 pontot ér, összesen 8 pont adható. A 2. Bartók Béla B 5. Johann Sebastian Bach C 7. Wolfgang Amadeus Mozart D 4. Joseph Haydn E 1. Igor Stravinsky F 3. Kodály Zoltán G 6. Franz Schubert H 8. Giuseppe Verdi írásbeli vizsga 4 / október 19.

5 2. Fogalom meghatározás Határozza meg az alábbi fogalmak, zenei szakkifejezések pontos jelentését! Minden helyes válasz 1 pontot ér, összesen 8 pont adható. A capriccio meghatározásakor nem szükséges mind a két korszakra vonatkozó jelentést megadni az egy pontért. alt a legmélyebb fekvésű női hang; a vegyeskarban felülről a második szólam a szoprán után; hangszercsaládoknak az ambitus fekvése szerint felülről a második tagja. capriccio szeszély ; 1. többszólamú, de a fúgánál kötetlenebb hangszeres műfaj a 17. században (Frescobaldi, Froberger) 2. laza szerkezetű, változatos hangszeres művek neve a 19. században (Csajkovszkij, Brahms, Rimszkij-Korszakov) dolce édesen ; lágyan az előadásmódra vonatkozó utasítás, Liszt Ferenc néha piano helyett is használja. forte erősen ; a hangerőre vonatkozó előadási utasítás grazioso kecsesen oktett nyolctagú hangszeres együttes, illetve ilyen összeállításra írt mű parlando (el)beszélve ; beszédszerűen illetve beszédritmusban történő előadásra utaló jelzés transzponálás áthelyezés ; a zenemű áthelyezése az eredetitől eltérő hangnembe 3. Kiegészítés Az alábbi hiányos szöveg a 19. század zongorazenéjéről szól (Gerhard Dietel: Zenetörténet évszámokban, II. kötet 1800-tól napjainkig). Egészítse ki a szöveget a felsorolt kifejezések, nevek felhasználásával! A megfelelőt írja a pontozott vonalra! Vegye figyelembe, hogy a felsorolt kifejezések közül nem mindegyik illik a leíráshoz! Minden helyes kiegészítés 1 pontot ér, a feladatra összesen 8 pont adható. A 19. század zongoramuzsikájára kevésbé a nagy ciklikus művek, mint inkább a kis karakterdarabok jellemzőek, akár bagatelleknek nevezik őket (Beethoven), akár impromptu vagy Moment musicaux címet kapnak (Schubert). ( ) 1811 írásbeli vizsga 5 / október 19.

6 A vokális zenéből vett modellek is megtermékenyítik a zongoramuzsikát: közvetlen dalátiratokban (Liszt), Mendelssohn esetében Dalok szöveg nélkül című sorozatokban, vagy balladák formájában Chopinnel. Ehhez járulnak még a táncok, az egyszerű Ländlertől, a briliáns polonézen át az igényes hangversenykeringőig, amely többé már nem használati tánczene, hanem csak stilizált, előadásra szánt tánc. Nemzeti koloritot kínálnak Chopin mazurkái, Brahms magyar táncai és Dvořák szláv táncai. A zongoramuzsika virtuóz iránya nyilvánul meg az etűdben, amely ujjgyakorlatból hangversenydarabbá lép elő, de a technikai igényt hamarosan már költői igénnyel köti össze. Itt keresztkapcsolatok jönnek létre a zongora- és hegedűvirtuozitás között: számos hegedűetűd közt Paganini capricciói azok, amelyek újra meg újra zongoraátdolgozásokra ösztönöznek írásbeli vizsga 6 / október 19.

7 II. Kifejtendő kérdések A kifejtendő kérdések közül csak egy feladat megoldása értékelhető. Amennyiben a Fontos tudnivalók oldalon levő négyzetbe nem írt be sorszámot a vizsgázó, vagy az ott megjelölt feladatot nem dolgozta ki, a javító választja ki azt a megoldást, ami a vizsgázó számára legkedvezőbb pontszámot eredményezi. Mindhárom esszékérdés esetében a pontozás az alábbi szempontok szerint történik: Zenetörténeti hitelesség Megoldás Tartalmában igazodik a megadott témához Tartalmában csak részben igazodik a megadott témához Tartalmában nem kapcsolódik a megadott témához A témát elhelyezi az adott zenetörténeti korszakban A téma kifejtésében csak elnagyoltan kapcsolódik a zenetörténeti korszakhoz Válasza nem a megfelelő korszakhoz igazodik A zenetörténeti tényeket bemutatja A zenetörténeti tényeket csak részben mutatja be A zenetörténeti tényeket nem mutatja be A tényadatok között összefüggéseket állapít meg A tények közötti összefüggéseket csak részben fejti ki, vagy azok hibásak A tényeket nem összefüggéseiben mutatja be Egyéni meglátásai megalapozottak Egyéni meglátásai csak részben megalapozottak Egyéni meglátásai nem relevánsak A szakterminológiát szabatosan használja A szakterminológiát pontatlanul használja Fogalmazása nem szakszerű, értelemzavaró Formai tagolás, logikai felépítés, a kifejtés tartalma, világos mondatszerkesztés A szöveg érthető, megfogalmazásában lényegre törő, terjedelme eléri az előírt minimumot Tartalmilag megfelelő, de az írásmű gondolatvezetése, következtetései nem mindig logikusak Helytelen megállapítások, következtetések jellemzik, a szöveg felépítése esetleges, vagy terjedelme nem éri el az előírt minimumot Pontozás 8 pont 6 pont 6 pont 8 pont 8 pont 4 pont 5 pont 1811 írásbeli vizsga 7 / október 19.

8 Szaknyelv használata Közlései szakszerűek A szakkifejezéseket körülírja, kevésbé alkalmazza Helytelenül használja, illetve írja a szakkifejezéseket, nem megfelelően írja a zeneszerzők nevét 5 pont A 3. esszékérdés esetében amennyiben a vizsgázó nem érint legalább három kérdést az esszében, az értékelés során a Formai tagolás, logikai felépítés, a kifejtés tartalma, világos mondatszerkesztés pontjait kell csökkenteni: két kérdés megválaszolása esetén maximum 3-, egy kérdés megválaszolása esetén maximum 1 pontot kaphat erre az összetevőre. 1. Írjon rövid esszét A programzene címmel, az alábbi szócikk felhasználásával! Esszéjében nevezzen meg a programzene 19. századi történetéből meghatározó zeneszerzőket (legalább kettőt) és néhány művet (legalább négyet)! Térjen ki a programzene 18. századi előzményeire! Programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával vagy annak érzékeltetésével kapcsolatos; erre rendszerint maga a zeneszerző utal a tartalom írásos ismertetésével vagy a címadással. A megzenésítésre alkalmas téma felkeltheti a zeneszerző fantáziáját, befolyásolhatja a mű megformálását, meghatározhatja az előadást és a hallgatói befogadást is. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon, 3. kötet 153. oldal (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1983) 2. Mozart nem volt újító címmel írjon esszét a zeneszerző zenei stílusáról, stílusának alakulásáról, az őt ért fontos hatásokról. Gondolatébresztő gyanánt olvassa el Nikolaus Harnoncourt ugyanilyen címen írt tanulmányának részletét! Milyen rejtélyes is Mozart zenéje! Valamennyi motívuma, fordulata zenéjének egész szókincse ismerősnek tűnik fel számunkra. Ugyanezt a nyelvet beszélte korának valamennyi komponistája. Abban az értelemben, mint Wagner vagy Monteverdi, Mozart nem volt művészetének megújítója. Semmit nem akart a zenében megújítani, korának zenei nyelvében minden lehetőséget meglelt saját üzenetének elmondására. Minden, amit tipikusan mozartinak vélünk, kortársainak műveiben is megtalálható. Mozart személyes kompozíciós stílusa kicsúszik kezünk közül, nem tér el a korstílustól csakis megfoghatatlan nagyságában. A soha-nem-volt vagy soha-nem-hallott eszközök szenzációjáról lemondva, a kortársai által használt eszközökkel volt képes zenéjével olyan távlatokat érzékeltetni, mint mellette senki. Ez az, ami számunkra rejtélyes, ami megmagyarázhatatlan és felfoghatatlan. Nikolaus Harnoncourt: Zene mint párbeszéd Mozart nem volt újító. Dolinszky Miklós fordítása 1811 írásbeli vizsga 8 / október 19.

9 3. Bartók Bélát 1936-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Február 3-án tartotta meg Liszt Ferencről szóló székfoglaló előadását. Az előadás szövege nagy nyilvánosságot kapott, a Nyugat című folyóiratban is megjelent. Alább ebből a szövegből olvasható hét szemelvény. Válasszon ki közülük hármat, ezeket karikázza be, majd a hozzájuk kapcsolódó kérdések segítségével egy összefüggő esszében fogalmazza meg, hogy: (1) Mely Liszt-műveket tekinthette Bartók kisebb jelentőségűnek, és melyeket csodálatosan jövőbe mutatónak? (2) Bartók utal Liszt és Wagner kapcsolatára. Milyen művészi és magánéleti kapcsolatokra gondolhatott? (3) Említsen meg legalább két olyan Bartók-művet, melyre ösztönzőleg hathatott a liszti szimfóniai költemény, a lassú és friss egymásmellé helyezésével nyert műzenei forma vagy egy ciklikus mű közös témákkal, variációs alapon történő megalakítása! (4) Mire gondolhatott Bartók a rapszódiákkal kapcsolatban, amikor úgy fogalmaz, hogy azok zenei anyaga nem mindig értékes, de az más lapra tartozik? (5) Nevezzen meg olyan Debussy-, Ravel- és Strauss-műveket, melyekre igaz Bartók állítása: termékenyítően hatottak az utána következő nemzedékre! (6) Miért fontos Bartók számára, hogy különbséget tegyen parasztzene és cigányzene között? (7) Mi az alapja Bartók szerint a nemzeti identitásnak és miként jelenik ez meg Liszt magyarságával kapcsolatos álláspontjában? évvel ezelőtt cikket közöltem egy folyóiratban «Liszt Ferenc és a mai közönség» címmel; ebben megpróbáltam erre a kérdésre feleletet adni, az akkori közönség magatartását vizsgálva. Arra az elszomorító eredményre jutottam, hogy az akkori zenebarátok és átlagzenészek bizony majdnem kizárólag Lisztnek csak aránylag kisebb jelentőségű, inkább csak külső csillogású műveit fogadták el és kedvelték, a legbecsesebbeket, a csodálatosan jövőbe mutatókat visszautasították, nem szerették, nem kellett nekik. Azóta ugyan sokat javult a helyzet, de még mindig nem tartunk ott, ahol lehetne és kellene. Ezért újból és újból, még ma is elénk tolul az a kérdés, vajon miért kedvelik még mindig elsősorban a kisebb fontosságú, de fülkápráztató Liszt műveket, és miért riadnak vissza az értékesebb, de kevésbé csillogó művektől. 2. Wagnerhez való viszonya nem könnyen bogozható ki: hogy a Lisztnél mutatkozó, «wagneres»-nek mondható elemek közül melyeknél illeti Lisztet, melyeknél Wagnert az elsőség, azt külön tanulmányban kellene megállapítani, kronológiai adatok alapján. Nagyon valószínű, hogy Wagner sokat köszönhetett Lisztnek, de viszont Lisztnek későbbi műveiben, pl. legutolsó szimfóniai költeményében, mégis Wagnernek kisebbnagyobb hatását vélhetjük fölfedezni írásbeli vizsga 9 / október 19.

10 3. Formailag Liszt, bár nem szakít teljesen a hagyományokkal, szintén sok újszerűt teremtett. Így pl. nála található a ciklikus szonátaformának közös témákkal, variációs alapon történő legelső tökéletes megalakítása, többek közt Esz-dúr zongorakoncertjében. Ez a formai megoldás a Liszt utáni korban egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Liszt fejleszti tovább Berlioz után az ú. n. szimfóniai költeményt. Liszt kezdeményezésének mondható a «lassú» és «friss» egymásmellé helyezésével nyert műzenei forma; ehhez őt tulajdonképpen a magyarországi népi és félnépi zenei táncok szokásos sorrendje vezette. 4. ( ) átdolgozásaiban, például rapszódiáiban kevésbé volt alkalma legbelső énjének teljes kitárására. Kezdetben kizárólag ezek a művek voltak a közönség kegyében; nem csoda, hogy a jobb meggyőződésűek nem győztek elégszer rámutatni, néha még túlzásba menve is, mennyivel nagyobb értékek rejtőznek Lisztnek eredeti műveiben. De az igazság kedvéért hangsúlyoznom kell, hogy ezek a rapszódiák elsősorban a magyar rapszódiákról beszélek a maguk nemében tökéletes alkotások. Azt az anyagot, amit Liszt bennök felhasznál, nem lehetne szebben, jobban, nagyobb művészettel feldolgozni. Hogy ez a zenei anyag nem mindig értékes, az megint más lapra tartozik. 5. ( ) valahol azt írtam: «úgy érzem, Lisztnek jelentősége a zene továbbfejlődésére nagyobb, mint Wagneré». Ma is fenntartom ezt az állításomat. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy Liszt nagyobb zeneszerző volt, mint Wagner. Hiszen Wagner műveiben nagyobb formai tökéletességet, gazdagabb kifejezési skálát, stílusban nagyobb egységességet találunk. És mégis: Liszt művei termékenyítőbben hatottak az utána következő nemzedékre, mint Wagneréi. ( ) Szemléltessük néhány példával Liszt műveinek hatását a Liszt utáni zeneszerzőkre. Strauss Richárdnak első, meglehetősen száraz művei külsőleg Brahmsra mutatnak, de anélkül, hogy Brahms kitaláló ereje meg lenne bennök; előrelendülés akkortól kezdve mutatkozik nála, mikor részben Wagner, főleg azonban Liszt hatása következtében szinte hirtelen fordulattal szimfóniai költeményeket kezdett írni. Meglepő rokonságot fedezünk fel bizonyos fajta Liszt művek, pl. az Années de Pélérinage és a Harmonies poétique et réligieuses egyes számaiban egyrészt, és az új francia zeneművészet két legkimagaslóbb alakjának, Debussynek és Ravelnek némely művében másrészt. Meggyőződésem, hogy Lisztnek «Jeux d'eaux de la Villa d'este» és ezzel rokon művei nélkül alig képzelhetők el az említett két francia zeneszerzőnek hasonló hangulatot kifejező művei. 6. ( ) a klasszikus egyszerűségű parasztdallamok nem érdekelték (ha ugyan egyáltalában volt módjában ezeknek legszebbjéből valamit is hallania). És ebben megint csak korát, a XIX. századot hibáztathatjuk. Liszt Ferencet, mint annyi más kortársát, jobban megragadta a sallangos díszítés, a pompa és kápráztató cifraság, mint a teljesen sallangmentes, tárgyilagos egyszerűség. Evvel magyarázható, hogy sokszorta fölébe helyezi a pompázó, túlzsúfolt és rapszódikus cigánymuzsikálást a paraszti előadásnak. 7. Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nem-magyarnak egyaránt, kötelessége ezt a kijelentését tudomásul venni és abba belenyugodni írásbeli vizsga 10 / október 19.