KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Klasszikus zenész ismeretek középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez Javításkor a hibákat, tévedéseket illetve a hiányzó megoldásokat a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával kell jelölni. Csak tollal írt, egyértelmű megoldások értékelhetőek. Ceruzával írt megoldás csak a lejegyzés feladat esetében értékelhető. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. Szükség esetén az egyes feladatlapok végén kerekítést kell alkalmazni, a fél pontokat felfelé kell korrigálni. A zeneszerzők családneve csak érvényes helyesírással fogadható el! Amennyiben több átírás létezik, mindegyik értékelhető. A szabadon megfogalmazott szövegekben az itt javasolt megoldásokon kívül minden egyéb helyes válasz is elfogadható írásbeli vizsga 2 / május 17.

3 Zenefelismerés 1. Nevezze meg az elhangzó idézetek szerzőjét és a mű címét! Minden helyesen megnevezett zeneszerző 1 pontot, minden helyes műcím 1 pontot ér. A zárójelben megadott tételcímek csak tájékoztató jellegűek, értük több pont nem adható. Zeneszerző Mű címe 1 Johann Sebastian Bach 2. brandenburgi verseny (1. tétel) 2 Liszt Ferenc Haláltánc 3 Arnold Schönberg Pierrot lunaire 4 Richard Wagner Tannhäuser (nyitány) 5 Wolfgang Amadeus Mozart g-moll szimfónia (3. tétel) 6 Ludwig van Beethoven Hegedűverseny (1. tétel) 7 Bartók Béla Concerto (2. tétel) 8 Franz Schubert Pisztráng-ötös (4. tétel) Lejegyzés Hallgassa meg a következő műrészletet! Egy zenetörténeti jelentőségű mű közismert témája hangzik el, majd rövid szünetek után még háromszor ismétlődik az idézet. A négyszeri meghallgatás után az előre megadott információk segítségével, emlékezetből kell lejegyezni a részletet. A zenehallgatás közben írni nem szabad! Értékelésre a kezdőhanggal ellátott kottarészlet kerül, a további sorok jegyzetelés céljára használhatók. A feladat összesen 10 pontot ér. Megoldás A dallamot végigírja, és legfeljebb néhány apró ritmus- vagy hanghibát vét, alteráció hiányzik (a díszítés pontos lejegyzése nem feltétele a maximális pontszám megadásának) A dallamot nem írja végig, vagy több, súlyosabb ritmus- vagy hanghibát vét, alteráció hiányzik Kevesebb, mint 8 ütemet jegyez le, vagy súlyos hang-, ritmushibákat vét, az alterációk használata bizonytalan Pont írásbeli vizsga 3 / május 17.

4 Joseph Haydn: Kaiser-vonósnégyes, 2. tétel Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. Párosítás Párosítsa a zeneszerző nevét és az általa írt zenemű címét! A megoldásokat írja be az alsó táblázatba! Minden helyes válasz 1 pontot ér, összesen 8 pont szerezhető. MEGOLDÁS: A 5. B 8. C 6. D 1. E 3. F 7. G 2. H 4. Bartók Béla A csodálatos mandarin Johann Sebastian Bach Goldberg-változatok Wolfgang Amadeus Mozart Jupiter-szimfónia Joseph Haydn Kaiser-vonósnégyes Antonio Vivaldi A négy évszak Ludwig van Beethoven cisz-moll szonáta (Holdfény) Franz Schubert Der Tod und das Mädchen Richard Wagner A walkür 1712 írásbeli vizsga 4 / május 17.

5 2. Fogalom meghatározás Határozza meg az alábbi fogalmak, zenei szakkifejezések pontos jelentését! Minden helyes válasz 1 pontot ér, elérhető pontszám 8 pont. allemande bel canto crescendo fermáta imitáció parlando sostenuto tranquillo német ; a 16. században feltűnt, feltételezhetően német eredetű, mérsékelt tempójú, 4/4-es tánczene, a szvitek első tétele szép ének ; olasz eredetű énekstílus, amelyben a hang szépsége és a csillogó előadásmód jut érvényre növekedve ; dinamikai utasítás a hangerő növelésére, erősítésre korona másik neve; a hangjegy fölé vagy alá helyezett jel; megnyújtja a jelzett hang időtartamát az előadó ízlése szerint; ütemvonal fölött jelentése: rövid szünet. utánzás ; az ellenpont gyakori megjelenési formája, amelyben a szólamok egymás után lépnek be azonos, vagy csaknem azonos dallammal beszélve ; beszédszerűen, beszédritmusban visszatartva ; tempóra vonatkozó utasítás nyugodtan ; tempóra vagy karakterre vonatkozó utasítás 3. Kiegészítés Az alábbi szövegrészlet a budapesti Bartók-archívum honlapján olvasható. Egészítse ki a szöveget Bartók Béla pályaképe a felsorolt kifejezések, nevek felhasználásával! A megfelelőt írja a pontozott vonalra! Vegye figyelembe, hogy a felsorolt kifejezések közül nem mindegyik illik a leíráshoz! Ügyeljen arra, hogy a szövegbe írt szóalakkal értelmes és helyes mondatot kapjon! Minden helyes válasz 1 pontot ér, elérhető pontszám: 8 pont. Bartók zongoraművei, az Allegro barbaro, vagy a Szabadban, valamint pedagógiai céllal komponált sorozatai, a Gyermekeknek és a Mikrokosmos zongorára, illetve a Negyvennégy duó két hegedűre jelentős helyet foglalnak el a 20. századi zeneszerzés és korszerű zeneoktatás történetében; 1908 és 1939 között komponált hat vonósnégyese a műfaj történetében kiemelkedő eredménynek számít. Több nagyszabású zenekari műve, különösen az 1923-ban komponált Táncszvit és a svájci karmester mecénás Paul Sacher megrendelésére íródott Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára. vált első előadásait követően mindjárt világhírűvé írásbeli vizsga 5 / május 17.

6 A merész témaválasztása miatt kölni bemutatásakor botrányt kiváltott pantomimjében, A csodálatos mandarinban (librettó: Lengyel Menyhért) jutott el zenei stílusában a legradikálisabb pontig. E művek kora két leghíresebb zenei újítója, Arnold Schönberg és Igor Stravinsky mellett jelölték ki helyét. Ausztria német megszállását követően műveinek kiadását a londoni Boosey and Hawkes cégre bízta, s előkészületeket tett, hogy elhagyja a háborús Európát; ben feleségével az Egyesült Államokba utazott. Amerikai tartózkodása alatt igen hamar jelentkezett végzetes betegsége, a leukémia. Még így is megírhatott néhány mesterművet, a zenekari Concertót az orosz származású Serge Koussevitzky karmester számára, a szólóhegedű Szonátát (Yehudi Menuhinnak) és lényegében a feleségének szánt 3. zongoraversenyt. II. Kifejtendő kérdések Mindhárom esszékérdés esetében a pontozás az alábbi szempontok szerint történik: Zenetörténeti hitelesség Megoldás Tartalmában igazodik a megadott témához Tartalmában csak részben igazodik a megadott témához Tartalmában nem kapcsolódik a megadott témához A témát elhelyezi az adott zenetörténeti korszakban A téma kifejtésében csak elnagyoltan kapcsolódik a zenetörténeti korszakhoz Válasza nem a megfelelő korszakhoz igazodik A zenetörténeti tényeket bemutatja A zenetörténeti tényeket csak részben mutatja be A zenetörténeti tényeket nem mutatja be A tényadatok között összefüggéseket állapít meg A tények közötti összefüggéseket csak részben fejti ki, vagy azok hibásak A tényeket nem összefüggéseiben mutatja be Egyéni meglátásai megalapozottak Egyéni meglátásai csak részben megalapozottak Egyéni meglátásai nem relevánsak Pontozás 8 pont 6 pont 6 pont 8 pont 8 pont 1712 írásbeli vizsga 6 / május 17.

7 A szakterminológiát szabatosan használja A szakterminológiát pontatlanul használja Fogalmazása nem szakszerű, értelemzavaró Formai tagolás, logikai felépítés, a kifejtés tartalma, világos mondatszerkesztés A szöveg érthető, megfogalmazásában lényegre törő, terjedelme eléri az előírt minimumot Tartalmilag megfelelő, de az írásmű gondolatvezetése, következtetései nem mindig logikusak Helytelen megállapítások, következtetések jellemzik, a szöveg felépítése esetleges, vagy terjedelme nem éri el az előírt minimumot Szaknyelv használata Közlései szakszerűek A szakkifejezéseket körülírja, kevésbé alkalmazza Helytelenül használja, illetve írja a szakkifejezéseket, nem megfelelően írja a zeneszerzők nevét 4 pont 5 pont 5 pont 1. Értelmezze az alábbi mondatot, amely Richard Wagner művészetével kapcsolatos! Írjon rövid esszét a benne megnevezett Gesamtkunstwerk (összművészeti alkotás) filozófiájáról és gyakorlatáról! Mely művészeti ágak jelennek meg a szerző alkotói palettáján? Hogyan testesül meg mindez a bayreuthi színház koncepciójában? A harmadik alkotóperiódusban, A Rajna kincsétől a Parsifalig már érvényre jut a Gesamtkunstwerk eszméje, vagyis egy olyan műalkotásé, amelyben a drámai kifejezés érdekében minden művészeti ág részt vesz. Wagner a színpadi jelenet szempontját helyezi a költészet és a zene fókuszába. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon, 3. kötet, 640. o. (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1985) 2. Írjon rövid esszét Wolfgang Amadeus Mozart életének utolsó évéről! (pl. pénzügyi helyzete, társadalmi státusza, családi körülményei, kompozíciói) Ezen korszak két reprezentatív alkotása, A varázsfuvola és a Requiem közül az egyiket ismertesse részletesebben is! 1712 írásbeli vizsga 7 / május 17.

8 3. Az alábbi idézet Ady Endre egy Párizsból küldött tudósításából való. A. Válasszon ki hármat az idézett szöveg hat bekezdése közül! Értelmezze az adott részletet, különös tekintettel az aláhúzással kiemelt szókapcsolatokra! B. Ady Endre cikke alapján írjon rövid esszét A századforduló zenéje címmel! Ady Endre: Strauss Saloméja Párizsban (Budapesti Napló május 22.) (1.) Salomét megölik a katonák, a függöny legördül, a Châtelet-színház reng. Föláll mindenki, tapsol, kiabál, újjong, végre megjelen Ő is. Száraz, borotvált arcú, gyér hajú és gyomorbajosnak látszó, szögletes úr. Ez Ő, Strauss Richard, kiéhezett, württembergi iskolamester első látásra. Hajlong szerényen s lesír róla a küzdelmes ember késői, fáradt boldogsága. ( ) (2.) A Salome-táncot Truhanova kisasszony táncolja csodálatosan. Amilyen csodálatos ennek a táncnak a muzsikája: a megművészített Liszt. Lehetetlen föl nem ismerni ebben az elkeletiesített magyar csárdás raffinált ki-kitörését. (3.) A muzsika, a Salome muzsikája, való és igaz: kész méreg. Nem mindenkinek és csak annyira, amennyire minden új művészet. Finom, érzékeny idegrendszerű ember ernyedten, dühösen szedi rendbe a lelkét, amikor az utolsó ütem elhangzott. Vagy legalábbis megpróbálja rendbeszedni, mert valóságos rövidzárlatszerű katasztrófák történtek. Salome csábító jelenete, a tánc-zene, a zenekar magyarázata a bakó-munkához s a finálétlan finálé szörnyűségesen szépek. (4.) Soha zene-instrumentum, hang, muzsika drámát és szavakat így meg nem közelítenek. Itt nem frázis ez, hogy a zene beszél: Nemcsak beszél, de lefesti az elrejtett aktust, például amikor lenyiszálják a Jochanan nyakát. És mégis és százszor mégis mintha nem poéta szólna, hanem egy bűvész. (5.) A föld gömbölyű, s az emberek, akik publikummá szoktak verődni, mindenütt egyformák. A párizsiaknak nem nagyon kell Debussy, de lelkesednek bolondul 1712 írásbeli vizsga 8 / május 17.

9 Straussért. Igaz, hogy joggal, mert ez a recitáló, nagyszerű, új zene egy kis betekintés a jövő muzsikájába s a Wagnernek csak muszájból hódoló Párizs elégtételt akart venni. Igaz, hogy Strauss is német, az előadás is német, de mind a kettő lehetne francia is. Párizsnak az tetszett legjobban, hogy e ravasz, zseniális bűvész, ez a Strauss, éppenséggel nem német. (6.) Egy kicsit hisztériásnak kell lenni annak, aki dispozícióval akar beülni a színházba a Salome elé. Szerencsétlenség vagy szerencse, hogy egy kicsit hisztériás minden mai ember írásbeli vizsga 9 / május 17.