KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00 I. Időtartam: 80 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli vizsga 1811 I. összetevő

2 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / október 19.

3 Fontos tudnivalók A feladatlapot tollal kell kitölteni. A kottázási feladat esetében ceruzás lejegyzés is elfogadható. A feladatlap megoldására 80 perc fordítható. A zenefelismerés feladatoknál minden zenei részlet csak egyszer hangzik el. Az idézetek hossza 1-1,5 perc, két részlet között fél perc szünet van. Minden zenehallgatáshoz kapcsolódó feladattípus idézeteinek elhangzása előtt hallani is fogja a pontos utasításokat. A zeneszerzők nevét csak helyes írásmóddal lehet elfogadni. Nem latin betűs írású nyelvből bármelyik átírás elfogadható. A rövid választ igénylő feladatok megoldásának sorrendjét a vizsgázó maga határozhatja meg. A megoldáshoz segédeszköz nem használható. Eredményes munkát kívánunk! 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / október 19.

4 Zenefelismerés 1. Nevezze meg az elhangzó idézetek szerzőjét és a mű címét! Minden helyesen megnevezett zeneszerző 1 pontot, minden helyes műcím 1 pontot ér. Zeneszerző Mű címe 1 2 pont Zeneszerző Mű címe 2 2 pont Zeneszerző Mű címe 3 2 pont Zeneszerző Mű címe 4 2 pont 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / október 19.

5 Zeneszerző Mű címe 5 2 pont Zeneszerző Mű címe 6 2 pont Zeneszerző Mű címe 7 2 pont Zeneszerző Mű címe 8 2 pont összesen 16 pont 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / október 19.

6 2. Lejegyzés Hallgassa meg a következő műrészletet! Egy zenetörténeti jelentőségű mű közismert témája hangzik el, majd rövid szünetek után még háromszor ismétlődik az idézet. A négyszeri meghallgatás után az előre megadott információk segítségével, emlékezetből kell lejegyezni a részletet. A zenehallgatás közben írni nem szabad! Értékelésre a kezdőhanggal ellátott kottarészlet kerül, a további sorok jegyzetelés céljára használhatók. 10 pont 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / október 19.

7 Az alábbi kottasorok csak vázlatkészítésre használhatók! (Az értékelés során az itt leírtakra pontot nem kaphat.) 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / október 19.

8 Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1. Párosítás Párosítsa a zeneszerző nevét valamint a születési és halálozási évszámát! A megoldásokat írja be az alsó táblázatba! Minden helyes válasz 1 pontot ér. A. Bartók Béla B. Johann Sebastian Bach C. Wolfgang Amadeus Mozart D. Joseph Haydn E. Igor Stravinsky F. Kodály Zoltán G. Franz Schubert H. Giuseppe Verdi A C E G B D F H 8 pont 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / október 19.

9 2. Fogalom meghatározás Határozza meg az alábbi fogalmak, zenei szakkifejezések pontos jelentését! Minden helyes válasz 1 pontot ér. alt 1 pont capriccio 1 pont dolce 1 pont forte 1 pont grazioso 1 pont 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 9 / október 19.

10 oktett 1 pont parlando 1 pont transzponálás 1 pont összesen 8 pont 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 10 / október 19.

11 3. Kiegészítés Az alábbi hiányos szöveg a 19. század zongorazenéjéről szól (Gerhard Dietel: Zenetörténet évszámokban, II. kötet 1800-tól napjainkig). Egészítse ki a szöveget a felsorolt kifejezések, nevek felhasználásával! A megfelelőt írja a pontozott vonalra! Vegye figyelembe, hogy a felsorolt kifejezések közül nem mindegyik illik a leíráshoz! szláv táncai, rapszódiában, karakterdarabok, etűdben, Paganini capricciói, Vivaldi hegedűversenyei, variációk, impromptu, skót népdalok, elégiák, Dalok szöveg nélkül, balladák, galoppok, mazurkái A 19. század zongoramuzsikájára kevésbé a nagy ciklikus művek, mint inkább a kis. jellemzőek, akár bagatelleknek nevezik őket (Beethoven), akár. vagy Moment musicaux címet kapnak (Schubert). ( ) A vokális zenéből vett modellek is megtermékenyítik a zongoramuzsikát: közvetlen dalátiratokban (Liszt), Mendelssohn esetében. című sorozatokban, vagy.. formájában Chopinnel. Ehhez járulnak még a táncok, az egyszerű Ländlertől, a briliáns polonézen át az igényes hangversenykeringőig, amely többé már nem használati tánczene, hanem csak stilizált, előadásra szánt tánc. Nemzeti koloritot kínálnak Chopin.., Brahms magyar táncai és Dvořák... A zongoramuzsika virtuóz iránya nyilvánul meg az.., amely ujjgyakorlatból hangversenydarabbá lép elő, de a technikai igényt hamarosan már költői igénnyel köti össze. Itt keresztkapcsolatok jönnek létre a zongora- és hegedűvirtuozitás között: számos hegedűetűd közt.. azok, amelyek újra meg újra zongoraátdolgozásokra ösztönöznek. 8 pont 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 11 / október 19.

12 I. Zenefelismerés Teszt jellegű, illetve rövid válaszokat igénylő zenetörténeti feladatok a feladatok sorszáma Az I. rész pontszáma 50 pontszám maximális elért dátum javító tanár I. Zenefelismerés, zenetörténeti feladatok pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt dátum dátum javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! 1811 írásbeli vizsga, I. összetevő 12 / október 19.

13 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. KLASSZIKUS ZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00 II. Időtartam: 40 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli vizsga 1811 II. összetevő

14 A feladatlapot tollal kell kitölteni. Fontos tudnivalók A feladatlap megoldására 40 perc áll rendelkezésre. A feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. Kérem, írja be a választott feladat sorszámát: Törekedjen a tömör és tárgyszerű fogalmazásra! Az esszé minimális terjedelme 15 mondat. Az esszé értékelése megadott szempontok szerint történik, de a gondolatmenet szabadon alakítható ki. A megoldáshoz segédeszköz nem használható. Eredményes munkát kívánunk! 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / október 19.

15 1. Írjon rövid esszét A programzene címmel, az alábbi szócikk felhasználásával! Esszéjében nevezzen meg a programzene 19. századi történetéből meghatározó zeneszerzőket (legalább kettőt) és néhány művet (legalább négyet)! Térjen ki a programzene 18. századi előzményeire! Programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen fogalmilag megragadható téma leírásával vagy annak érzékeltetésével kapcsolatos; erre rendszerint maga a zeneszerző utal a tartalom írásos ismertetésével vagy a címadással. A megzenésítésre alkalmas téma felkeltheti a zeneszerző fantáziáját, befolyásolhatja a mű megformálását, meghatározhatja az előadást és a hallgatói befogadást is. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon, 3. kötet 153. oldal (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1983) 50 pont 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / október 19.

16 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / október 19.

17 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / október 19.

18 VAGY 2. Mozart nem volt újító címmel írjon esszét a zeneszerző zenei stílusáról, stílusának alakulásáról, az őt ért fontos hatásokról. Gondolatébresztő gyanánt olvassa el Nikolaus Harnoncourt ugyanilyen címen írt tanulmányának részletét! Milyen rejtélyes is Mozart zenéje! Valamennyi motívuma, fordulata zenéjének egész szókincse ismerősnek tűnik fel számunkra. Ugyanezt a nyelvet beszélte korának valamennyi komponistája. Abban az értelemben, mint Wagner vagy Monteverdi, Mozart nem volt művészetének megújítója. Semmit nem akart a zenében megújítani, korának zenei nyelvében minden lehetőséget meglelt saját üzenetének elmondására. Minden, amit tipikusan mozartinak vélünk, kortársainak műveiben is megtalálható. Mozart személyes kompozíciós stílusa kicsúszik kezünk közül, nem tér el a korstílustól csakis megfoghatatlan nagyságában. A soha-nem-volt vagy soha-nem-hallott eszközök szenzációjáról lemondva, a kortársai által használt eszközökkel volt képes zenéjével olyan távlatokat érzékeltetni, mint mellette senki. Ez az, ami számunkra rejtélyes, ami megmagyarázhatatlan és felfoghatatlan. Nikolaus Harnoncourt: Zene mint párbeszéd Mozart nem volt újító. Dolinszky Miklós fordítása 50 pont 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / október 19.

19 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / október 19.

20 VAGY 3. Bartók Bélát 1936-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Február 3-án tartotta meg Liszt Ferencről szóló székfoglaló előadását. Az előadás szövege nagy nyilvánosságot kapott, a Nyugat című folyóiratban is megjelent. Alább ebből a szövegből olvasható hét szemelvény. Válasszon ki közülük hármat, ezeket karikázza be, majd a hozzájuk kapcsolódó kérdések segítségével egy összefüggő esszében fogalmazza meg, hogy: (1) Mely Liszt-műveket tekinthette Bartók kisebb jelentőségűnek, és melyeket csodálatosan jövőbe mutatónak? (2) Bartók utal Liszt és Wagner kapcsolatára. Milyen művészi és magánéleti kapcsolatokra gondolhatott? (3) Említsen meg legalább két olyan Bartók-művet, melyre ösztönzőleg hathatott a liszti szimfóniai költemény, a lassú és friss egymásmellé helyezésével nyert műzenei forma vagy egy ciklikus mű közös témákkal, variációs alapon történő megalakítása! (4) Mire gondolhatott Bartók a rapszódiákkal kapcsolatban, amikor úgy fogalmaz, hogy azok zenei anyaga nem mindig értékes, de az más lapra tartozik? (5) Nevezzen meg olyan Debussy-, Ravel- és Strauss-műveket, melyekre igaz Bartók állítása: termékenyítően hatottak az utána következő nemzedékre! (6) Miért fontos Bartók számára, hogy különbséget tegyen parasztzene és cigányzene között? (7) Mi az alapja Bartók szerint a nemzeti identitásnak, és miként jelenik ez meg Liszt magyarságával kapcsolatos álláspontjában? évvel ezelőtt cikket közöltem egy folyóiratban «Liszt Ferenc és a mai közönség» címmel; ebben megpróbáltam erre a kérdésre feleletet adni, az akkori közönség magatartását vizsgálva. Arra az elszomorító eredményre jutottam, hogy az akkori zenebarátok és átlagzenészek bizony majdnem kizárólag Lisztnek csak aránylag kisebb jelentőségű, inkább csak külső csillogású műveit fogadták el és kedvelték, a legbecsesebbeket, a csodálatosan jövőbe mutatókat visszautasították, nem szerették, nem kellett nekik. Azóta ugyan sokat javult a helyzet, de még mindig nem tartunk ott, ahol lehetne és kellene. Ezért újból és újból, még ma is elénk tolul az a kérdés, vajon miért kedvelik még mindig elsősorban a kisebb fontosságú, de fülkápráztató Liszt műveket, és miért riadnak vissza az értékesebb, de kevésbé csillogó művektől. 2. Wagnerhez való viszonya nem könnyen bogozható ki: hogy a Lisztnél mutatkozó, «wagneres»-nek mondható elemek közül melyeknél illeti Lisztet, melyeknél Wagnert az elsőség, azt külön tanulmányban kellene megállapítani, kronológiai adatok alapján. Nagyon valószínű, hogy Wagner sokat köszönhetett Lisztnek, de viszont Lisztnek későbbi műveiben, pl. legutolsó szimfóniai költeményében, mégis Wagnernek kisebbnagyobb hatását vélhetjük fölfedezni írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / október 19.

21 3. Formailag Liszt, bár nem szakít teljesen a hagyományokkal, szintén sok újszerűt teremtett. Így pl. nála található a ciklikus szonátaformának közös témákkal, variációs alapon történő legelső tökéletes megalakítása, többek közt Esz-dúr zongorakoncertjében. Ez a formai megoldás a Liszt utáni korban egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Liszt fejleszti tovább Berlioz után az ú.n. szimfóniai költeményt. Liszt kezdeményezésének mondható a «lassú» és «friss» egymásmellé helyezésével nyert műzenei forma; ehhez őt tulajdonképpen a magyarországi népi és félnépi zenei táncok szokásos sorrendje vezette. 4. ( ) átdolgozásaiban, például rapszódiáiban kevésbé volt alkalma legbelső énjének teljes kitárására. Kezdetben kizárólag ezek a művek voltak a közönség kegyében; nem csoda, hogy a jobb meggyőződésűek nem győztek elégszer rámutatni, néha még túlzásba menve is, mennyivel nagyobb értékek rejtőznek Lisztnek eredeti műveiben. De az igazság kedvéért hangsúlyoznom kell, hogy ezek a rapszódiák elsősorban a magyar rapszódiákról beszélek a maguk nemében tökéletes alkotások. Azt az anyagot, amit Liszt bennök felhasznál, nem lehetne szebben, jobban, nagyobb művészettel feldolgozni. Hogy ez a zenei anyag nem mindig értékes, az megint más lapra tartozik. 5. ( ) valahol azt írtam: «úgy érzem, Lisztnek jelentősége a zene továbbfejlődésére nagyobb, mint Wagneré». Ma is fenntartom ezt az állításomat. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy Liszt nagyobb zeneszerző volt, mint Wagner. Hiszen Wagner műveiben nagyobb formai tökéletességet, gazdagabb kifejezési skálát, stílusban nagyobb egységességet találunk. És mégis: Liszt művei termékenyítőbben hatottak az utána következő nemzedékre, mint Wagneréi. ( ) Szemléltessük néhány példával Liszt műveinek hatását a Liszt utáni zeneszerzőkre. Strauss Richárdnak első, meglehetősen száraz művei külsőleg Brahmsra mutatnak, de anélkül, hogy Brahms kitaláló ereje meg lenne bennök; előrelendülés akkortól kezdve mutatkozik nála, mikor részben Wagner, főleg azonban Liszt hatása következtében szinte hirtelen fordulattal szimfóniai költeményeket kezdett írni. Meglepő rokonságot fedezünk fel bizonyos fajta Liszt művek, pl. az Années de Pélérinage és a Harmonies poétique et réligieuses egyes számaiban egyrészt, és az új francia zeneművészet két legkimagaslóbb alakjának, Debussynek és Ravelnek némely művében másrészt. Meggyőződésem, hogy Lisztnek «Jeux d'eaux de la Villa d'este» és ezzel rokon művei nélkül alig képzelhetők el az említett két francia zeneszerzőnek hasonló hangulatot kifejező művei. 6. ( ) a klasszikus egyszerűségű parasztdallamok nem érdekelték (ha ugyan egyáltalában volt módjában ezeknek legszebbjéből valamit is hallania). És ebben megint csak korát, a XIX. századot hibáztathatjuk. Liszt Ferencet, mint annyi más kortársát, jobban megragadta a sallangos díszítés, a pompa és kápráztató cifraság, mint a teljesen sallangmentes, tárgyilagos egyszerűség. Evvel magyarázható, hogy sokszorta fölébe helyezi a pompázó, túlzsúfolt és rapszodikus cigánymuzsikálást a paraszti előadásnak. 7. Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nem-magyarnak egyaránt, kötelessége ezt a kijelentését tudomásul venni és abba belenyugodni. 50 pont 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 9 / október 19.

22 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 10 / október 19.

23 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 11 / október 19.

24 I. Zenefelismerés, zenetörténeti feladatok II. Esszé (zenetörténeti korszak, műfaj leírása; zeneszerző, vagy egy mű bemutatása) a feladatok sorszáma pontszám maximális elért Az írásbeli vizsgarész pontszáma 100 dátum javító tanár I. Zenefelismerés, zenetörténeti feladatok II. Esszé pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt dátum dátum javító tanár jegyző 1811 írásbeli vizsga, II. összetevő 12 / október 19.