EGYHÁZZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Egyházzenész ismeretek középszint 1811 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. EGYHÁZZENÉSZ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Útmutató a vizsgázók teljesítményének az értékeléséhez Javításkor a hibákat, tévedéseket, illetve a hiányzó megoldásokat a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával kell jelölni. Csak tollal írt, egyértelmű megoldások értékelhetők. Ceruzával írt megoldás csak a lejegyzési feladat esetében értékelhető. A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. Szükség esetén az egyes feladatlapok végén kerekítést kell alkalmazni, a fél pontokat felfelé módosítva. A zeneszerzők nevét csak helyes írásmóddal lehet elfogadni. Nem latin betűs írású nyelvből bármelyik átírás elfogadható. A szabadon megfogalmazott szövegekben az itt javasolt megoldásokon kívül minden egyéb helyes válasz is elfogadható írásbeli vizsga 2 / május 16.

3 1. Zenefelismerés Nevezze meg az elhangzó idézetek szerzőjét és a mű címét! Minden helyesen megnevezett zeneszerző 1 pontot, minden helyes műcím 1 pontot ér. Összesen 10 pont szerezhető. A zárójelben megadott tételcímek csak tájékoztató jellegűek, plusz pont értük nem adható. Zeneszerző A mű címe 1.1. Arnold Schönberg Pierrot lunaire (Barcarola) 1.2. Ludwig van Beethoven 5. szimfónia (finálé) 1.3. Liszt Ferenc Haláltánc 1.4. Giovanni Pierluigi da Palestrina Missa Papae Marcelli 1.5. Claudio Monteverdi Orfeo (Prológus) 2. Zenefelismerés Határozza meg az elhangzó idézetek stílusát és műfaját! (Pl. romantika, versenymű.) Minden helyesen megnevezett stílus 1 pontot, minden helyes műfaj 1 pontot ér. Összesen 6 pont szerezhető. Guillaume Machaut: Mise (Credo) Stílus Műfaj 2.1. középkor mise Joseph Haydn: C-dúr ( Kaiser ) vonósnégyes Stílus Műfaj 2.2. bécsi klasszika vonósnégyes Johannes Brahms: Német rekviem (Den wir haben) Stílus Műfaj 2.3. romantika oratorikus mű (rekviem) 1811 írásbeli vizsga 3 / május 16.

4 3. Lejegyzés Hallgassa meg a következő műrészletet! Egy zenetörténeti jelentőségű mű közismert témája hangzik el, majd rövid szünetek után még háromszor ismétlődik az idézet. A négyszeri meghallgatás után az előre megadott információk segítségével emlékezetből kell lejegyezni a részletet. A zenehallgatás közben írni nem szabad. Értékelésre a kezdőhanggal ellátott kottarészlet kerül, a további sorok jegyzetelés céljára használhatók. A feladat összesen 10 pontot ér. Antonio Vivaldi: A négy évszak Tél 2. tétel A 6. ütem második negyedén álló g-esz-d-esz tizenhatod hangok helyén a felvételen g-c-b-c tizenhatod hangokat játszik az előadó. Mindkét változat elfogadható megoldásként írásbeli vizsga 4 / május 16.

5 Megoldás A dallamot végigírja, legfeljebb néhány apró ritmus- vagy hanghibát ejt, alteráció hiányzik. A dallamot nem írja végig, vagy több, súlyosabb ritmus- vagy hanghibát ejt, alteráció hiányzik. Kevesebb mint 4 ütemet jegyez le, vagy súlyos hang-, ritmushibákat ejt, az alterációk használata bizonytalan. Pont 10 pont arányos pontvesztés 0 pont 4. Fogalommeghatározás Az első három kérdés 2 pontot, a továbbiak 1-1 pontot érnek, azaz összesen 8 pont adható. A pontszámok bontása a válasz után található Mi az offertórium? Hol szerepel a liturgiában? Milyen zenei és szövegi jellegzetességei vannak? A szentmisében a felajánlási körmenet alatt énekelt propriumtétel. Zenei jellegzetessége: melizmatikus. Eredetileg szólóverzusai is voltak. Szövege többnyire zsoltár, később különböző helyekről válogatott bibliai szövegeket is használtak. Minden vastagon kiemelt kifejezés 0,5 pontot ér. A feladat összesen 2 pontot ér Melyek a modális hangsorok? Sorolja fel őket (kezdőhangjaikkal együtt)! Melyik zenetörténeti korokra jellemző a használatuk? dúr/ión (dó-sor) dór (ré-sor) fríg (mi-sor) líd (fá-sor) mixolíd (szó-sor) moll/eol (lá-sor) lokriszi (ti-sor) A középkor és reneszánsz jellegzetes hangsorai. (A romantikus egyházzene megújítja használatukat.) Maximális 1 pont csak az összes hangsor megnevezése esetén adható. 0,5 pontot kaphat a vizsgázó, ha legalább négy hangsort megnevez. A korszakok megnevezése 0,5-0,5 pontot ér. A feladat összesen 2 pontot ér írásbeli vizsga 5 / május 16.

6 4.3. Mi a lekció? A liturgiában a lektor (felolvasó) által recitált olvasmány. A misében (ünnepi vagy hétköznapi alkalomtól függően) egy vagy kettő hangzik el (olvasmány és szentlecke). A zsolozsmában a matutinumban fordul elő. Tulajdonképpen egyszerű formulákból álló dallammodellekre (lekciótónusra) énekelt szentírási szakasz, ritkábban szentek életrajzából, vagy egyházatyák írásaiból vett részlet. Minden vastagon kiemelt kifejezés 0,5 pontot ér. A feladat összesen 2 pontot ér Mi az orgonapont? A dúr-moll hangrendszerben, a hangzatfűzések során előforduló, hosszan zúgó, orgonapedálra emlékeztető mély hang rendszerint a hangnem tonikája vagy dominánsa, amely felett különféle, részben tőle idegen harmóniák váltakoznak. Minden vastagon kiemelt kifejezés 0,5 pontot ér. A feladat összesen 1 pontot ér Mit jelent a sotto voce? Alig hallhatóan, suttogva mind énekes, mind hangszeres művekben előforduló előadási utasítás. A feladat összesen 1 pontot ér, nem bontható. 5. Párosítás Párosítsa a tartalmilag/műfajilag összetartozó szakkifejezéseket! A megoldásokat írja be az alsó táblázatba! Minden helyes válasz 1 pontot ér, összesen 6 pont A 4 B 1 C 5 D 2 E 6 F 3 kromatika egészhangú skála Sarabande Gigue largo presto szonátarondó dalforma a cappella instrumentális cantabile grazioso 1811 írásbeli vizsga 6 / május 16.

7 6. Feleletválasztás Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e, vagy hamisak! Húzza alá a helyes megoldást! Minden helyes válasz 1 pontot ér Giovanni Pierluigi Palestrina a tridenti zsinat idejében élt és alkotott. igaz/hamis 6.2. Johann Sebastian Bach olasz nyelvű, fiatalkori operáit nagy sikerrel mutatták be. igaz/hamis 6.3. Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művét saját festményei ihlették. igaz/hamis 6.4. Hector Berlioz Fantasztikus szimfóniája az első olyan szimfónia, amely mögött konkrét irodalmi program áll. igaz/hamis 6.5. Bartók Béla nem írt egyházzenei művet. igaz/hamis 7. Kiegészítés Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel! Minden esetben egyetlen megoldás értékelhető. Az első feladatban 1-1 pont adható kifejezésenként, a 2-3. feladat esetében a helyes válasz 1 pontot ér; a 4. feladatban csak akkor adható meg az 1 pont, ha mindkét válasz helyes. A feladatra összesen 5 pont adható Bartók Béla színpadi művei három műfajba tartoznak: A Kékszakállú herceg vára opera, A fából faragott királyfi táncjáték, A csodálatos mandarin pedig pantomim Johannes Brahms a korábbi hagyományoktól eltérően német nyelven, a saját maga által választott bibliai szövegekre írta meg rekviemjét Claudio Monteverdi és Cristoph Willibald Gluck is írt mitológiai tárgyú operát, melynek főhőse Orfeo/Orfeusz Wolfgang Amadeus Mozart A varázsfuvola című operája a német nyelvű singspiel/daljáték műfajához tartozik írásbeli vizsga 7 / május 16.

8 Kifejtendő kérdések A táblázatban a feladatrészre adható maximális pontszám szerepel, amelyet a hiányzó tartalmi elemek arányában csökkenteni kell. 1. Mutassa be a barokk kantáta műfajának jellemzőit Johann Sebastian Bach egy szabadon választott kantátája alapján! Röviden foglalja össze a műfaj fejlődésének fő előzményeit, majd az elemzés során térjen ki a mű keletkezési körülményeire, szövegválasztására, felépítésére, hangszerelésére, az egyes tételtípusokra és a zenei jellegzetességeire! A kantáta története Bach előtt Keletkezéstörténet és a mű helye a szerző életművében Szövegválasztás A mű felépítése (nagyobb és kisebb formai egységek) Hangszerelés itáliai eredet egyházi és világi műfaj is; a 17. sz. elejétől német nyelvterületen is, már csak egyházi használatban, a lutheránus istentisztelet részeként, az evangélium és a prédikáció között hangzott el; egyre fontosabb szerepet tölt be benne a korál szövegi és zenei szempontból is; Bach előtt rövid, eltérő jellegű szakaszokból épült fel, Bach nevéhez köthető a zárt formákból (tételekből) felépülő szerkezet ideje: évszám (ha ismert); a szerző életrajzában elfoglalt helye; egyéb körülmények (megrendelő, alkalom stb.) a szöveg forrása(i); a szövegíró ha ismert; a szöveg jelentősége (nyelve, stílusa, archaizáló stb.); egyházi/liturgikus kapcsolódás formai tagolódás, nagyobb és kisebb léptékben is meghatározva; a hangnemi, szerkezeti és hangszerelési felépítés mutat-e speciális összefüggéseket (szimmetria, hídforma stb.) az énekesek; a hangszerapparátus és zenekar mérete; különleges hangszerek 6 pont 3 pont 3 pont 4 pont 4 pont 1811 írásbeli vizsga 8 / május 16.

9 Tételtípusok Zenei jellegzetességek szóló-/kórus-/hangszeres tételek és kombinációik; formai különlegességek (pl. tánc, variáció, lamento stb.); a korálfeldolgozás módjai (kancionális, motettikus, korálfúga stb.) a szövegkifejezés sajátos eszközei; az érzelmek zenei kifejezése; a barokk kifejezésmód megjelenítése 5 pont 5 pont Összesen 30 pont 1811 írásbeli vizsga 9 / május 16.

10 2. Bartók Béla: Concerto. Hogyan kapcsolódik Bartók műve a concerto (műfaj) hagyományához? Térjen ki a formai jellegzetességekre (tételtípusokra) és a zenekarkezelés különlegességeire! Keletkezéstörténet és a mű helye a szerző életművében A mű felépítése (nagyobb és kisebb formai egységek) Hangszerelés és tételtípusok Zenei jellegzetességek ideje: 1943, bemutató: 1944, Boston; Serge Koussevitzky megrendelésére és bemutatójával; az utolsó nagy alkotások egyike, Amerikában írta 5 nagy tétel; szimmetrikus felépítés: a különböző tempójú tételek hídformát alkotnak (a szélső tételek szonátaformájúak, a középső tétel önmagában is három témából, láncszerűen épül fel); felépítésében a barokk concerto grosso hagyományát követi szimfonikus zenekar, amelyben a hangszercsoportokat concertáló/szólisztikus módon kezeli; az 1. tételben a rézfúvósok, a 2 3. tételben a fafúvósok kapnak kiemelt szerepet; a 2. tétel, a Párok játéka a fúvósok páros táncait jelenti; a 3. tétel Elégia, karaktere siratóének; a 4. tétel formája: ABA félbeszakadás BA; 5. tétel: kürtfanfárral indul, presto tempójú, perpetuum mobile karakterű vonóstéma népi hangvétel is megjelenik (magyar, cseh, román stb. motívumok); jellegzetesen hordozza az utolsó stíluskorszak jegyeit: képszerű zenei elemek, a zenei nyelv leegyszerűsödése és letisztultsága, klasszikusan átlátszó hangnemhasználat, dalszerű formálás, dallamosság; A mű általános hangulata a tréfás 2. tételtől eltekintve fokozatos átmenetet képvisel az 1. tétel komolyságától és a 3. tétel gyászos siratóénekétől a záró tétel életigenléséig (Bartók Béla). 3 pont 5 pont 6 pont 6 pont Összesen 20 pont 1811 írásbeli vizsga 10 / május 16.